Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ a mechatronikai mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős: Dr. Korondi Péter egyetemi tan{r Budapest, szeptember Az aktu{lis t{jékoztató letölthető:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó A mechatronikai mérnöki p{ly{ról és képzésről A kétciklusú képzés A kredit-rendszer fő von{sai A kredit-rendszerrel kapcsolatos szab{lyoz{sok Az oktat{si tevékenységben részt vevő karok és szervezeti egységek A tant{rgyak kódrendszere A mechatronikai mérnöki alapszak tanterve és tant{rgyai Kötelező tant{rgyak Kritérium tant{rgyak: A szakir{nyok tant{rgyai Mechatronikai tervezés szakir{ny Gépészeti modellezés szakir{ny Termelési rendszerek mechatronik{ja szakir{ny Integrated Engineering szakir{ny (angol nyelven) Kötelezően v{lasztható és z{róvizsga tant{rgyak Mechatronikai tervezés szakir{ny Gépészeti modellezés szakir{ny Termelési rendszerek mechatronik{ja szakir{ny Integrated Engineering szakir{ny (angol nyelven) A tant{rgyak ismertetése Szabadon v{lasztható tant{rgyak

3 1. ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik gépészmérnökképzés. A Kar első ízben 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. A mechatronikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. A Kar széleskörű nemzetközi kapcsolatai révén a felsőbb éves hallgató sz{m{ra a külföldi részképzés lehetősége is adott. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az informatika a képzés valamennyi területét {thatja, a korszerű tervezéshez és modellezéshez sz{mos nagyértékű szoftver {ll rendelkezésre. Meggyőződésem, hogy a Gépészmérnöki Kar minden oktatója és dolgozója segítséget nyújt ahhoz, hogy a középiskolai tanulm{nyi rendhez képest igen jelentős tanul{si, módszerbeli és tartalmi v{lt{s zökkenőmentese valósuljon meg. Remélem és hiszem, hogy oktatóinkkal együttműködve olyan mechatronikai mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús [brah{m Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség. Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n: Dr. Czig{ny Tibor dék{n 3

4 2. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL A mechatronikai mérnöki alapképzési szak az egyik olyan alapképzési szak, amely a régi rendszerben (a Bologna-i dekrétumban elfogadott line{ris kétciklusú rendszer előtti, ún. egyciklusú képzésben) nem létezett. Új szakról lévén szó, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az előre bel{tható műszaki fejlődést is figyelembe véve, v{zoljuk a mechatronikai mérnöki p{ly{t és az erre felkészítő képzést. Induljunk ki abból, hogy milyen folyamatok j{tszódnak le a műszaki fejlődésben, és prób{ljuk megbecsülni, hogy 3-5 év múlva, amikor a most beiratkozott hallgató, mint kész mérnök hagyja el az Egyetem falait, milyen kihív{sokkal tal{lja mag{t szemben. A műszaki fejlődésben persze nagyon sok folyamat nyomon követhető, a mi szempontunkból a legfontosabbat nagyon egyszerű megfogalmazni: az ember az idők folyam{n egyre intelligensebb és intelligensebb gépeket hozott létre. Ezzel a gondolattal nem is volt semmi probléma addig, ameddig a gépek intelligenci{j{t puszt{n mechanikus szerkezetekkel, péld{ul bütykökkel, ütközőkkel, emelőkarokkal meg lehetett oldani. Azonban a múlt sz{zad m{sodik felében az informatika olyan rohamos fejlődésnek indult, amelynek egyszerűen nincs p{rja a műszaki fejlődésben. Ez viszont azt jelentette, hogy a mesterséges intelligencia hordozója egyértelműen az elektronika lett. R{ad{sul az elektronikus és az informatikai elemek kezdtek beépülni az addig tiszt{n gépészeti rendszerekbe. A beépülés idővel, a múlt sz{zad 80-as, 90-es éveiben egybeépülést, azaz integr{ciót is jelentett, az eredmény pedig az eddigiekhez képest egy sokkal hatékonyabb, {ltal{ban optimaliz{lt rendszer (gép, eszköz) lett, amelyet az integr{ció miatt m{r nem lehet mechanikai, elektronikus vagy informatikai egységekre szétszedni (vagy úgy konstru{lni), csakis egységes egészként, rendszerszemlélettel lehet az ilyen rendszereket megközelíteni. Az ilyen eszközökkel, berendezésekkel foglalkozik a mechatronika. A mechatronikai mérnököknek pedig az az egyik fő tevékenységük, hogy ilyen integr{lt, mesterséges intelligenci{val rendelkező rendszereket üzemeltessenek, illetve ha tov{bb tanulnak, akkor az elért magasabb, mestermérnöki szintű végzettséggel tervezzenek is. A mechatronika tudom{nyterületének meghat{roz{s{ra a legelfogadottabb definíció így hangzik: a mechatronika a gépészet, az elektronika és az informatika egym{s hat{s{t erősítő integr{ciója a gy{rtm{nyok és folyamatok tervezésében és gy{rt{s{ban. B{r ez a megfogalmaz{s elég t{gan hat{rozza meg a mechatronik{t, mégis szükséges néh{ny megjegyzést hozz{fűzni. Az első, hogy a mechatronik{ban alapvetően mindig egy gépről, vagy gépészeti rendszerről van szó, ez {ll a középpontban, és ezt kell elektronik{val, informatik{val (lehet mondani mesterséges intelligenci{val) ell{tni, felszerelni. Ezért tartoznak a mechatronikai képzések {ltal{ban a gépészmérnökséghez, és a gépészmérnöki karokhoz. A m{sodik fontos megjegyzés a definícióban az egym{s hat{s{t erősítő (idegen szóval szinergikus) hat{s, amely az egyes részrendszerek integr{ciój{ra, és ebből következően a hatékonyabb és optimaliz{ltabb működésre, az eddig nem létező, új minőségre utal. A mesterséges intelligencia elterjedésének, az egyre integr{ltabb konstrukciók megjelenésének ma nem l{tszanak a hat{rai, ezért jogos az a feltételezés, hogy ez az integr{ciós folyamat tov{bb fog haladni, és a mechatronikai 4

5 berendezések uralni fogj{k a következő évtizedeket, és a gépészet minden {gazat{ba behatolnak, még oda is, ahol ma még nem is gondolunk r{. Az elmondottak tükrében a mechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve követi azt a filozófi{t, hogy mindenek előtt gépészeti alapismeretekre van szükség, amelyet a tanterv úgy old meg, hogy a természettudom{nyos és a gépészeti alapt{rgyak egy része is megegyezik a gépészmérnöki alapképzési szak t{rgyaival, azokat a mechatronikai szakos hallgatók ugyanabban a teremben, ugyanabban az időpontban együtt hallgatj{k a gépész szakos hallgatókkal. A különbség abban van, hogy a mechatronikai szakos hallgatóknak viszonylag erős elektronikai és informatikai ismeretanyagra is szükségük van, ezért gépészeti ismereteik nem lesznek, mert nem lehetnek olyan mélyek, mint a gépész szakos hallgatóknak. Ez a h{tr{ny azonban megtérül, ha azt vesszük figyelembe, hogy cserébe a mechatronika szakos hallgatók ismeretköre szélesebb, {tfogóbb, mivel h{rom területet (gépészet, elektronika, informatika) ölel fel. Nyilv{nvaló, hogy a munkaerő piacon egy olyan végzettségű ember könnyebben tud elhelyezkedni, és tal{n könnyebben tud v{ltani is, akinek ismeretköre szélesebb alapokon nyugszik. A mechatronikai mérnöki alapképzési szak tantervének tov{bbi jellegzetessége, hogy a gazdas{gi és hum{n ismeretanyag is megegyezik a gépészmérnöki szak tant{rgyaival. Az úgynevezett törzsanyag elsaj{tít{sa ut{n, az ötödik szemesztertől kezdődően a hallgatóknak módjuk van ismereteiket érdeklődésüknek megfelelő szakir{nyokban elmélyíteni. A tervezett szakir{nyokról e füzetben lehet t{jékozódni, de azt ma előre megmondani nem tudjuk, hogy a hat szakir{ny közül melyek fognak majd elindulni, az a szakir{nyra való jelentkezők létsz{m{tól függ. Az alapképzési szakon kívül a Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem meg fogja hirdetni a mechatronikai mestermérnöki szakot is, amelynek elvégzésével tov{bbi két éves tanul{ssal mestermérnöki (MSc) diplom{hoz lehet jutni. A mechatronikai mérnöki alapképzési (BSc) szakokon (b{rhol az orsz{gban) végzett hallgatók korl{toz{s nélkül jelentkezhetnek a mestermérnöki képzésre. Összefoglalva: a mechatronikai mérnöki tevékenység, és az ennek megfelelő képzés egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hagyom{nyos tudom{nyterületek között helyezkedik el, idegen szóval interdiszciplin{ris jellegű. Ezért több is, meg kevesebb is, mint a gépészmérnöki tevékenység és képzés, egyetlen szóval jellemezve: m{s. Kevesebb abban, hogy órarendi korl{tok miatt szükségszerűen kevesebb ismeretanyagot kapnak a hallgatók a gépészet területéről, mint a gépészmérnök hallgatók. M{s oldalról pedig a mechatronikai szak több ismeretanyagot ad, mert nemcsak azt vizsg{lja, hogy a mechanikai rendszerek (beleértve a hő- és {raml{stani rendszereket is) milyen kimeneteket adnak (deform{ció, sebesség, gyorsul{s, hő{ram stb.) a különböző bemenetekre (gerjesztésekre), hanem intelligens mechanikai rendszerekkel foglalkozik, amelyeknél a kimenet rendszerint elő van írva, péld{ul hogy a rendszer adott pontj{n mekkora legyen az elmozdul{s, a hőmérséklet, vagy 5

6 ak{rmilyen m{s mechanikai paraméter. Ehhez érzékelőkre, mérésre, jelfeldolgoz{sra, mesterséges intelligenci{ra és a folyamatokba beavatkozó aktu{torokra van szükség, amelyek a hatékonyabb működés érdekében nem külön egységekben, hanem a gépészeti berendezésbe beleintegr{lva jelennek meg, sok esetben úgy, hogy az összetevők eredeti hat{rai m{r nem is ismerhetők fel. Ez a mechatronika területe, és az erre kidolgozott képzési struktúra azt kív{nja szolg{lni, hogy az ipar, a t{rsadalom sz{m{ra kiképzett mechatronikai mérnökök képesek legyenek mechatronikai rendszereket üzemeltetni, gy{rtani, karbantartani, és a tanulm{nyaikat ezen a területen tov{bb folytató hallgatók képesek legyenek mechatronikai rendszerek tervezési feladatainak ell{t{s{ra is. 6

7 3. A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉS Az utóbbi időben egyre többet hallunk az egységes európai felsőoktat{si térség kialakít{s{ról. Ezt a Bolognai Nyilatkozat -ban leírtak alapj{n kív{nj{k megvalósítani, amelyhez szükséges folyamatokat, {talakít{sokat a bolognai folyamatként említik. E nyilatkozatban lefektetett célok egyike az ún. többciklusú képzés bevezetése, amelynek segítségével kív{nj{k a különböző felsőoktat{si intézményekben szerzett diplom{kat összehasonlítani, elfogadni. Haz{nk is csatlakozott ehhez a folyamathoz. A műszaki felsőoktat{sban többségében m{r 2005-től bevezetésre kerül a kétciklusú képzés. Ez alapvetően eltér attól a gyakorlattól, amelyet a kor{bbi főiskolai és egyetemi képzés jelentett. Ezid{ig a középfokú végzettséget szerzett hallgatónak döntenie kellett, hogy felsőfokú tanulm{nyait az elsősorban gyakorlati képzést szolg{ló főiskol{n, vagy az ink{bb mélyebb elméleti ismereteket nyújtó egyetemen folytatja. Az új képzés egyik lényeges jellemzője, hogy az első ciklus végén (alapdiploma, BSc, baccaleureus) hét szemeszternyi tanul{s (210 kredit gyűjtése -> l{sd később kreditrendszer!) ut{n a hallgató olyan gyakorlati ismereteket is elsaj{tít, amely lehetővé teszi sz{m{ra az iparban való elhelyezkedést azaz rendelkezik a munk{ba {ll{shoz szükséges tanúsítv{nnyal. Azok sz{m{ra viszont, akik tov{bbi ismereteket kív{nnak szerezni valamelyik speci{lis szakterületen, elegendő elméleti alapot ad, hogy tov{bbi tanulm{nyaikat is sikeresen végezhessék. E m{sodik ciklus végén mester (MSc, Magister) végzettséget szerezhetnek tov{bbi négy félévnyi tanul{s (120 kredit megszerzése) ut{n. A legjobbaknak lehetőségük van tanulm{nyaik folytat{s{ra a doktori képzésben (PhD fokozatot szerezhetnek), amely tov{bbi hat féléves tanulm{nyt (180 kredit megszerzése, a doktori z{róvizsg{k letétele és a disszert{ció megvédése) jelent. Jóllehet az alapdiploma jogilag független attól, hogy melyik intézményben szerezte meg valaki, de mint ahogy a vil{g b{rmely részén, úgy Magyarorsz{gon is mivel a különböző intézmények oktat{si színvonala eltérő, így nem mindegy a tov{bbtanulni sz{ndékozók sz{m{ra az intézmény megv{laszt{sa. Azok a hallgatók, akik alapdiplom{jukat (első ciklus) egyetemen szerzik meg, olyan speci{lis ismereteket is elsaj{títanak, amelyek birtok{ban nagyobb sikerrel végezhetik majd tanulm{nyaikat a m{sodik ciklus sor{n. Természetesen ez az első ciklus jellegéből is következik egyúttal olyan gyakorlati ismeretekhez is hozz{jutnak, amelyek birtok{ban a tov{bbtanulni nem sz{ndékozók az iparban sikerrel elhelyezkedhetnek. 7

8 A BME Gépészmérnöki Kara az alapdiplom{s képzés tananyag{nak kialakít{sa sor{n is arra törekedett, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók tud{sa az egyetem tradícióinak megfelelően magas színvonalú, korszerű, európai mércével mérve is versenyképes legyen től a Gépészmérnöki Kar {ttért a kétciklusú képzésre. A első ciklus tanulm{nyai sor{n a hallgatók a mintatanterv szerint hét szemeszter alatt 210 kredit értékű tanulm{nyokat folytatnak, és szakdolgozat készítése, valamint sikeres z{róvizsga ut{n alapdiplom{t (BSc fokozat) szerezhetnek, amennyiben B2 (kor{bban középfokú C) típusú nyelvvizsg{val rendelkeznek. Az első négy szemeszter sor{n természettudom{nyos és szakalapozó ismereteket tanulnak, amelyek megfelelő elméleti alapot biztosítanak tov{bbi szakir{nyú képzéshez és a m{sodik ciklusú tanulm{nyokhoz (mester, MSc fokozat szerzése). A szükséges szakmai ismeretek a negyedik szemesztert követő szakir{nyú tanulm{nyok sor{n saj{títhatók el. Az alapképzés befejezését követően azok, akik megfelelő tanulm{nyi eredményeket értek el folytathatj{k tanulm{nyaikat a mesterképzés keretében {llamilag finanszírozott vagy térítéses képzés form{j{ban. Az új kétciklusú képzés sikeres teljesítése m{s szemléletet kív{n. Egy-két szemeszter tanulm{nyi eredményei és az időközben kialakult vagy {talakult érdeklődés alapj{n célszerű életp{ly{t tervezni és ehhez igazodó döntéseket hozni. Ilyenek pl. az alapképzés sor{n a szakir{ny megv{laszt{sa, ill. annak eldöntése, hogy az első ciklus elvégzése ut{n folytatni kív{nja-e tanulm{nyait vagy az ipari, mérnöki gyakorlatot v{lasztja. Amennyiben a tov{bbtanul{s a cél, el kell dönteni, hogy valaki egyenes {gon kív{n tov{bbhaladni, vagy a mester tanulm{nyait egy m{sik szakon folytatja. A döntéstől függően esetleg tov{bbi a mesterképzés belépési feltételeihez szükséges ismereteket kell megszereznie. Erre felhaszn{lhatók a szabadon v{lasztható kreditek és a kötelező 210 kredit teljesítésén túl felvett tant{rgyak. Azok előtt a tehetséges hallgatók előtt, akik sikeresen, mi több, jó vagy jeles eredménnyel végezték el a mechatronikai mérnöki alapképzési szakot, és terveik között a kutató-fejlesztő tevékenység szerepel, nyitva {ll a lehetőség tanulm{nyaik folytat{s{ra. A Gépészmérnöki Kar 2007-ben indítja a mechatronikai mestermérnöki szakot, amely az alapképzési szak egyenes folytat{sa. A képzés 4 szemeszteres, amelynek sor{n 120 kreditpontot kell összegyűjteni. A diplomaterv elkészítése, megvédése és az {llamvizsg{k letétele ut{n a hallgató mechatronikai mestermérnöki diplom{t kap. Az első h{rom szemeszter tananyaga az alapképzés tant{rgyaihoz képest magasabb 8

9 színvonalon ad egy {ltal{nos természettudom{nyos tov{bbképzést, egy szintén magasabb szakmai tov{bbképzést, és egy gazdas{gi-hum{n tud{sanyagot. A mesterképzésben is mód van arra, hogy a hallgató a saj{t érdeklődési körében bővíthesse ismereteit, mert a mesterképzésben is léteznek szakir{nyok, amelyeknek tartalma természetesen magasabb szinten nagyrészt megegyezik az alapképzés szakir{nyaival. B{r a mechatronikai mestermérnöki képzés egyenes folytat{sa az alapképzésnek, nemcsak azok kerülhetnek felvételre, akik a mechatronikai mérnöki alapképzési szakot sikeresen teljesítették, hanem a kapu nyitva {ll m{s rokon alapképzési szakokat elvégzettek sz{m{ra is, ha bizonyos, a mechatronikai képzettség szempontj{ból fontos ismeretkörökből megfelelő kreditsz{mú ismeretekkel rendelkeznek, vagy ha ezeket legkésőbb az első két szemeszter végéig pótolj{k. A legtehetségesebb hallgatók sz{m{ra pedig, akik a mestermérnöki diploma megszerzése ut{n még a doktori fokozatot is meg kív{nj{k szerezni, megvan a lehetőség, hogy mechatronikai témakörben a nappali vagy levelező form{ban PhD (a filozófia doktora) fokozatot érjenek el. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: Teljes kreditérték besz{mít{s{val vehető figyelembe a mechatronikai mérnöki alapképzési szak. A bemenethez meghat{rozott kreditek teljesítésével elsősorban sz{mít{sba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki, a villamosmérnöki, a mérnök informatikus, a mezőgazdas{gi és élelmiszeripari a gépészmérnöki, az energetikai mérnöki; tov{bb{ azok az alap vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktat{sról szóló törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit meg{llapít{s{nak alapj{ul szolg{ló ismeretek összevetése alapj{n a felsőoktat{si intézmény kredit{tviteli bizotts{ga elfogad. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit meg{llapít{sa alapj{ul szolg{ló ismeretek felsőoktat{si törvényben meghat{rozott összevetése alapj{n elismerhető legal{bb 70 kredit a kor{bbi tanulm{nyai szerint az al{bbi ismeretkörökben: Természettudom{nyos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, hő-és {raml{stan, mechanika; Gazdas{gi és hum{n ismeretek (10 kredit): közgazdas{gtan, környezetvédelem, minőségbiztosít{s, szaknyelv, t{rsadalomtudom{ny; Elektrotechnikai és informatikai ismeretek (20 kredit): elektrotechnika, elektronika, villamos hajt{sok, rendszer- és ir{nyít{stechnika, analóg és digit{lis technika, szenzorok és aktu{torok, sz{mít{stechnika, programoz{s; 9

10 Gépészeti ismeretek (20 kredit): műszaki {br{zol{s, gépelemek, gépszerkezettan, gépszerkesztés, géptervezés, gy{rt{s- és anyagtechnológia, j{rműtechnika, energetika, robottechnika, mechatronika, méréstechnika. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a felvételkor legal{bb 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A 70 ponthoz hi{nyzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére ir{nyuló képzéssel p{rhuzamosan, a felvételtől sz{mított két féléven belül, a felsőoktat{si intézmény tanulm{nyi és vizsgaszab{lyzat{ban meghat{rozottak szerint meg kell szerezni. 10

11 4. A KREDIT-RENDSZER FŐ VON[SAI A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulm{nyi munka mennyiségének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulm{nyi rend kialakít{s{nak megkönnyítésére, a hallgatók előmenetelének mérésére. A kreditpont A kredit-rendszeren belül a mérősz{m a "kreditpont". A kreditpont a t{rgyak elsaj{tít{s{ba fektetett munka mennyiségének egységes mérésére szolg{l. Egy kreditpont {tlagosan 30 óra r{fordított munk{t jelent. A mintatanterv szerint szemeszterenként {tlagosan 30 kredit szerezhető. A szemeszter egy regisztr{ciós hétből (ezalatt kell a hallgatóknak beiratkozniuk és a v{lasztott tant{rgyakat a NEPTUNrendszerben véglegesíteni, mert a regisztr{ciós hét ut{n erre tov{bbi lehetőség m{r nincs) és 14 oktat{si hétből {ll. Ehhez jön még kb. 4 hét vizsgaidőszak. (A vizsgaidőszakban kell a vizsg{kat és az esetleges ismételt vizsg{kat letenni. A vizsgaidőszak letelte ut{n vizsg{t tenni csak a következő szemeszter vizsgaidőszak{ban lehet). Így a 30 kredit megszerzése hetente {tlagosan óra tanulm{nyi munk{t igényel. (14 4) Ez egyar{nt tartalmazza az órarendi és az azon kívüli munk{t. A heti órarendi elfoglalts{g kb óra, így ehhez {tlagosan még ór{t kell a h{zi feladatok megold{s{val, az előad{shoz kapcsolódó anyagok feldolgoz{s{val és a mérnökök sz{m{ra olyan fontos begyakorl{ssal, azaz a gyakorlat megszerzésével eltölteni. A tanulm{nyi munka mennyiségének mérése A gépészmérnöki alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből {lló tanulm{nyok sor{n 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. Ez szemeszterenként {tlagosan 30 kreditpontot megszerzését jelenti. A kreditpontok megszerzésének feltétele a t{rgyak követelményeinek teljesítése. A tanulm{nyi munka minősítése A tant{rgyakból szerzett érdemjegyek mellett a tanulm{nyi munka minősítésére szolg{l a súlyozott tanulm{nyi {tlag K érdemjegy kreditpont kreditpont és az ösztöndíjindex, ami a juttat{sok meg{llapít{s{n{l j{tszik szerepet I 0 érdemjegy kreditpont 30 11

12 5. A KREDIT-RENDSZERREL KAPCSOLATOS SZAB[LYOZ[SOK A mechatronikai mérnöki stúdium első hét szemesztere az alapképzés (BSc) sor{n a hallgatónak 210 kreditpontot kell megszereznie, valamint 2 szigorlatot és a kritérium feltételeket kell teljesíteni. A szemeszter és a napt{ri félév fogalma különböző. Az alapképzés 7 szemeszterének időtartama {ltal{ban valóban 7 tanulm{nyi félév, de arra is módot ad a kredit-rendszer, hogy erre a hallgató ettől eltérő időt fordítson. A tanterv sűrítésére az első néh{ny szemeszterben kevesebb, a későbbiekben, a szakmai képzés sor{n több lehetőség adódik. A z{róvizsg{t a tantervminta 7. félévének lez{r{s{t követően kell letenni. Abszolutóriumot az alapképzés lez{r{s{t követően {llítanak ki, amely jogot ad a z{róvizsga letételére. Ezt legkésőbb a tanulm{nyok megkezdésétől sz{mított 7 éven belül meg kell szerezni. A 7. szemeszter sor{n elkészített szakdolgozat 15 kreditpont értékű. A hallgatók tanulm{nyi ügyeinek részletes szab{lyoz{s{t a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (TVSZ), a hallgatókra vonatkozó pénzügyi szab{lyokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (TJSZ) tartalmazza. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai A hallgatóknak o két lez{rt aktív félév ut{n 30 kreditpontot, o négy lez{rt aktív félév ut{n 60 kreditpontot, o hat lez{rt félév ut{n 90 kreditpontot illetve félévente minimum 15 kreditpontot kell teljesítenie. Ezen kreditpontokba a felvételt megelőzően megszerzett és befogadott ún. akkredit{lt kreditek nem sz{mítnak bele. A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében a végbizonyítv{nyt (abszolutóriumot) legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni (BSc képzés esetén 14 félév). Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k sz{ma eléri a hatot. Tant{rgyfelvétel csak az előtanulm{nyi követelmények teljesítése ut{n lehetséges. Szakir{nyra a szakir{ny feltételek teljesítése ut{n a tavaszi félévben lehet jelentkezni. A szakir{ny jelentkezés hat{ridejét, módj{t és részletes feltételeit minden év febru{rj{ban közöljük. A szakir{nyra történő belépés feltétele: a 12

13 mintatanterv szerint legal{bb 90 kreditpont és matematika szigorlat, valamint a szakir{nyhoz szükséges, al{bbi kritérium t{rgyak teljesítése: Mechatronikai tervezés szakir{ny: Gépészeti modellezés szakir{ny: Termelési rendszerek mechatronik{ja szakir{ny: Integrated Engineering szakir{ny:(angol nyelven) Dinamika Dinamika Gépgy{rt{stechnológia Elektrotechnika alapjai A szakmai gyakorlat ideje 6 hét, melyre a szakir{nyt gondozó (vagy a szakmai gyakorlatot szervező) tanszéken lehet jelentkezni, a mintatanterv 6. szemesztere ut{n, legal{bb 130 kreditpont birtok{ban, amennyiben a hallgatónak érvényes szakir{ny v{laszt{sa van. A Szakmai gyakorlat című tant{rgyat a szakmai gyakorlat teljesítését követő félévben lehet a Neptun-rendszerben felvenni. A Szakdolgozat című tant{rgy két szigorlat és legal{bb a mintatanterv szerinti t{rgyakból teljesített 175 kreditpont birtok{ban vehető fel. Szakdolgozat készítéssel egyidőben, a mintatanterv 7. szemeszteres t{rgyai mellett csak egyetlen 5. vagy 6. félévről elmaradt tant{rgy vehető fel. Erről a hallgató a szakdolgozat feladatlap {tvételekor nyilatkozatot ír al{. A kritérium követelmények és a tanterv {ltal előírt tant{rgyak teljesítése ut{n, valamint a szakdolgozatra meg{llapított érdemjegy birtok{ban, a hallgató részére a BME abszolutóriumot {llít ki. Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban a szakir{nyt gondozó tanszéken és a Neptunrendszerben kell jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevelet csak eredményes z{róvizsga és a megfelelő nyelvvizsga igazol{s bemutat{sa ut{n {llít ki az intézmény. A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő. 13

14 6. AZ OKTAT[SI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZT VEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra létrejött szakmai szervezet, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. A képzésben az al{bbi oktat{si egységek működnek közre: Kar kód Tanszék cím GE Gépészmérnöki Kar GE [T [raml{stan Tanszék AE ép. I. em. GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. II. em. GE FO RI MI Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék D ép. IV. em. GE GE Gép- és Terméktervezés Tanszék MG ép. I. em. GE GT Gy{rt{studom{ny és -technológia Tanszék T ép. IV. em. GE MM Műszaki Mechanika Tanszék MM ép. I. em. GE MT Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék MT ép. fszt. GE PT Polimertechnika Tanszék T ép. III. em. GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D ép. III. em. GE VÉ Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék D ép. I. em. GT Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar GT Pénzügyek Tanszék Q ép. A sz. III. em. GT Üzleti Jog Tanszék Q ép. A sz. II. em. GT Menedzsment és V{llalatgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. III. em. GT Közgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em. TE Természettudom{nyi Kar TE Matematika Intézet H ép. IV. em. TE Fizikai Intézet F ép. III. lh. mfsz VI Villamosmérnöki és Informatikai Kar VI AU Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék Q ép. B sz. II. em. 14

15 7. A TANT[RGYAK KÓDRENDSZERE A tant{rgyak az Útmutató következő fejezeteiben az al{bbi form{ban jelennek meg. A magyar{zat kedvéért példaként vegyük az al{bbi tant{rgyat: BMEGEGEATG2 GÉP ÉS SZERKEZETI ELEMEK II. f 4 kp, ma, ta, 4 ko EK: Gép- és szerkezeti elemek I. (3 ea, 1 gy, 0 lab) Dr. Marosfalvi J{nos, Dr. Kerényi György Tribológiai alapfogalmak. Gördülő- és siklócsap{gyaz{sok kialakít{sa, méretezése. Mechanikus hajt{sok. Hengeres fogaskerék hajt{sok. Elemi-, kompenz{lt és {ltal{nos fogazat. Kúpfogaskerekek. Csigahajtóp{rok. Fogaskerékhajt{sok kiv{laszt{sa, méretezése. Szíj-, l{nc- és dörzshajt{sok. Forgattyús és kulissz{s hajtóművek. Tervezési feladat. Laboratóriumi mérések. Minden tantárgynak van egy azonosító kódja, esetünkben ez: BME GE GE ATG2 egyetem kar tanszék 4 karakteres kód A kód első hét karaktere tartalmazza a BME, a Gépészmérnöki Kar és a tanszék kódj{t. A kar tanszékeinek nevét, címét és kódj{t a 4. fejezet t{bl{zata tartalmazza. A kód utolsó négy karaktere a tanszéki tant{rgyak megkülönböztetésére szolg{l. A 2. és 3. sorban kiegészítő inform{ciók olvashatók. A 2. sorban: a félévvégi oszt{lyzat jellege, amely lehet szigorlati jegy (s), vizsgajegy (v) vagy félévközi munk{val megszerezhető jegy (f). A vizsga (szigorlat) lehet szóbeli, ír{sbeli vagy a kettő együttesen is előfordulhat (a péld{ban f szerepel); a tant{rgy kreditpont értéke (kp), melyeket a tant{rgyi követelmények teljesítésével kell megszerezni (a péld{ban 4 kp szerepel); az előad{s nyelve, a különböző nyelvekhez az előadókat a felsorol{s sorrendje rendezi össze (a péld{ban a ma magyart jelent); a meghirdetés féléve, ( os - őszi, ta - tavaszi félévet jelent); a kontakt ór{k sz{ma (ko), z{rójelben pedig azok megoszl{sa ( ea - előad{s, gy - gyakorlat, lab - laboratórium); a tant{rgyfelelős(ök) neve. Figyelem: nem feltétlenül azonos a tant{rgy előadój{val. A 3. sorban az előtanulm{nyi követelmények (EK) felsorol{sa l{tható. Ezt követi a tant{rgy tartalm{t tömören összefoglaló néh{ny soros annot{ció. Az előadás nyelvének jelölése: an Angol ma Magyar 15

16 8. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK TANTERVE ÉS TANT[RGYAI Σ NEPTUN kód Tantárgyak e g l kr v /f e g l kr v /f e g l kr v /f e g l kr v /f e g l kr v /f e g l kr v /f e g l kr v /f ó Term. tud. alapism. 40 kr BMETE90AX00 Matematika A v 6 BMETE90AX02 Matematika A v 6 BMETE90AX10 Matematika A f 4 BMETE90AX23 Matematika szig. v BMETE15AX02 Fizika A2 2 2 v 2 BMEGEMTAMT1 Any agismeret v 5 BMEGEPTAMT0 Polimertechnika v 4 BMEGEMMAGM1 Statika f 2 BMEGEMMAGM2 Szilárdságtan v 4 BMEGEMMAGM3 Dinamika v 4 BMEGEMMAGM4 Rezgéstan f 3 BMEGEMMAGM0 Mech.szig.(v álaszth.) Szakmai törzsanyag 100 kr 1. Gépészeti blokk BMEGEGEAGM1 Gépszerkesztés alapjai f 4 BMEGEGEA3CD CAD alapjai f 3 BMEGEGEAM1G Gépelemek I f 3 BMEGEGEAMG2 Gépelemek II v 4 BMEGEFOAMF1 Finommechanikai építőelemek f 3 BMEGEGTAM01 Gépgy ártástechnológia v 3 BMEGEENATMH Hőtan v 3 BMEGEÁTAM21 Áramlástan I. 2 3 f 2 BMEGEVÉAM01 Körny.véd.elj.és ber. 2 2 f 2 2. Informatikai blokk BMEGEMIAM01 Informatika I v 3 BMEGERIAM1P Programtervezés I v 3 BMEGEMIAM02 Programtervezés II. 2 2 f 2 BMEGERIAM4I Informatika II f 3 BMEGERIAM4S Inf orm.szig.(v ál.) BMEGEFOAMT1 Megjelenítési techn f 2 3. Elektrot. és méréstech. blokk BMEVIAUA007 Elektrotechnika alapjai f 3 BMEVIAUA008 Elektromechanika v 4 BMEGEFOAMG3 Optika és látórendszerek v 3 BMEGEMIAM03 Rendszertechnika 2 2 f 2 BMEGEMIAMG1 Méréstechnika f 3 BMEGEMIAM04 Irány ítástechnika v 4 BMEVIAUA010 Digitális elektronika v 4 BMEVIAUA009 Analóg elektronika f 3 BMEVIAUA011 Elektr.szig.(v álaszth.) 4. Mechatronika alapozó blokk BMEGEFOAMM0 Mechatronika alapjai f 3 BMEGEFOAMA2 Gépészeti automatizálás f 4 BMEGEFOAMM1 Mechatronika I v 3 BMEGEFOAMM2 Mechatronika II f 3 BMEGEFOAMS1 Szenzortechnika v 3 BMEGEFOAMA1 Aktuátortechnika v 3 BMEGERIAM6S Számítógépes irányítás 2 2 f 2 BMEGEFOAMO1 Optomechatronika I. 2 2 f 2 BMEGERIAM6J Jelf eldolgozás 2 2 f 2 BMEGEFOAMV1 Mikrovezérlők alkalmazása f 2 Diff. szakm. törzsanyag *** 43 kr Összes óra/kredit Gazd. és humán ism. 17 kr BMEGT30A001 Mikro-és makroökon. 4 4 v 4 BMEGT20A001 Men. és váll.g.tan 4 4 f 4 BMEGT55A001 Üzleti jog 2 2 f 2 BMEGEVGAG14 Műszaki és gazd.adatok elemz f 3 BMEGT20AT02 Minőségbiztosítás (TQM) 2 2 f 2 Köt.v ál. GTK tárgy 2 2 f 2 Szab.választh. 10 kr 2 2 f 2 2 f 2 2 f 4 4 2f 10 Összes óra Összes kredit Vizsgák száma Félévközi jegyek sz Órakereten kívüli tantárgyak Kritérium tárgyak (kredit nélkül) : Testnevelés (2 félév ), Munkavédelem, Szakmai gyakorlat (6 hét) Kritérium: Ny elv v izsga a szakalapítási dokumentum szerint. Megjegyzések: *** Diff. Szakm. törzsanyag a szakirányoknál részletezve 16

17 8.1. Kötelező tant{rgyak kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMETE90AX00 Matematika A1 1 4/2/0 6 v BMEGEMTAMT1 Anyagismeret 1 3/1/1 5 v BMEGEMMAGM1 Statika 1 1/1/0 3 f BMEGEMIAM01 Informatika I. 1 2/1/0 3 v BMEGEFOAMT1 Megjelenítési technik{k 1 1/0/1 2 f BMEGEFOAMM0 Mechatronika alapjai 1 2/1/0 3 f BMEGT30A001 Mikro-és makroökonómia 1 4/0/0 4 v BMEGT55A001 Üzleti jog 1 2/0/0 2 f BMETE90AX02 Matematika A2 2 4/2/0 6 v BMETE15AX02 Fizika A2 2 2/0/0 2 v BMEGEMMAGM2 Szil{rds{gtan 2 2/2/0 5 v BMEGEGEAGM1 Gépszerkesztés alapjai 2 2/2/0 4 f BMEGEGEA3CD CAD alapjai 2 1/0/2 4 f BMEGEVÉAM01 Környezetvédelmi elj{r{sok és berendezések 2 2/0/0 2 f BMEGERIAM1P Programtervezés I. 2 1/2/0 3 v BMEGT20A001 Menedzsment és v{llalkoz{sgazdas{gtan 2 4/0/0 4 f Testnevelés A 2 a Munkavédelem 2 BMETE90AX10 Matematika A3 3 2/2/0 4 f BMEGEPTAMT0 Polimertechnika 3 3/0/1 4 v BMEGEMMAGM3 Dinamika 3 2/2/0 5 v BMEGEGEAM1G Gépelemek I. 3 2/1/0 3 f BMEGEMIAM02 Programtervezés II. 3 0/2/0 2 f BMEVIAUA007 Elektrotechnika alapjai 3 2/0/1 3 f BMEGEFOAMG3 Optika és l{tórendszerek 3 2/0/1 3 v BMEGEVGAG14 Műszaki és gazdas{gi adatok elemzése 3 2/1/0 3 f BMETE90AX23 Matematika szigorlat 3 s Testnevelés B 3 a BMEGEMMAGM4 Rezgéstan 4 2/1/0 3 f BMEGEGEAMG2 Gépelemek II. 4 3/1/0 4 v BMEGEGTAM01 Gépgy{rt{stechnológia 4 2/0/1 3 v BMEGERIAM4I Informatika II 4 1/2/0 3 f BMEGEMIAM03 Rendszertechnika 4 2/0/0 2 f BMEGEMIAMG1 Méréstechnika 4 2/0/1 3 f BMEVIAUA010 Digit{lis elektronika 4 3/0/1 4 v BMEGEFOAMA2 Gépészeti automatiz{l{s 4 2/0/2 5 f BMEGEFOAMO1 Optomechatronika I. 4 2/0/0 2 f 17

18 kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGERIAM4S BMEMMAGM0 BMEVIAUA011 V{lasztható 2. szigorlat: Informatika szigorlat Mechanika szigorlat Elektrotechnika szigorlat BMEGEFOAMF1 Finommechanikai építőelemek 5 2/0/1 3 f BMEGEENAMTH Hőtan 5 2/1/0 3 v BMEGE[TAM21 [raml{stan I. 5 2/0/0 3 f BMEVIAUA008 Elektromechanika 5 2/1/1 4 v BMEGEMIAM04 Ir{nyít{stechnika 5 2/2/0 4 v BMEGEFOAMS1 Szenzortechnika 5 2/0/1 3 v BMEGEFOAMV1 Mikrovezérlők alkalmaz{sa 5 1/0/1 3 f BMEVIAUA009 Analóg elektronika 6 2/0/1 3 f BMEGEFOAMM1 Mechatronika I. 6 2/1/0 3 v BMEGEFOAMA1 Aktu{tortechnika 6 2/0/1 3 v BMEGERIAM6S Sz{mítógépes ir{nyít{s 6 2/0/0 2 f BMEGT20AT02 Minőségbiztosít{s (TQM) 6 2/0/0 2 f BMEGEFOAMM2 Mechatronika II. 7 2/0/1 3 f BMEGERIAM6J Jelfeldolgoz{s 7 2/0/0 2 f Szakmai gyakorlat 7 a Kötelezően v{lasztható GTK t{rgyak Idegen nyelv Szabadon v{lasztható tant{rgyak* s s s 2 f *A Gépészmérnöki Kar {ltal meghirdetett szabadon v{lasztható t{rgyakat 10. fejezet tartalmazza 8.2. Kritérium tant{rgyak: Testnevelés 2 félév (al{ír{s) a TVSZ-nek megfelelően Munkavédelem (al{ír{s) Szakmai gyakorlat: 6 hét a 6. szemeszter ut{n Az oklevél kiad{s{nak feltétele a szak korm{nyrendeletben meghat{rozott képzési és kimeneti követelményeinek megfelelő, {llamilag elismert legal{bb B2 (kor{bban középfokú C) típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele. 18

19 A kötelező tant{rgyak előtanulm{nyi rendje (T{jékoztató jellegű) 19

20 8.3. A szakir{nyok tant{rgyai MECHATRONIKAI TERVEZÉS SZAKIR[NY kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGEMIAMMT Mechatronikai tervezés 5 0/2/0 3 f BMEGEMMAGM5 VEM alapjai 5 1/1/1 3 f BMEGEFOAMM3 Mechatronika projekt 6 0/2/1 4 f BMEGEFOAME2 VEM mechatronikai alkalmaz{sa 6 1/0/2 3 f BMEGEMIA4SD Szakdolgozat készítés 7 0/10/0 15 f Specializ{ciós blokkok (az 1-3. blokkok közül kell egyet kiv{lasztani) 1. Mechatronikai berendezések specializ{ciós blokk 2. Optomechatronika specializ{ciós blokk 3. Biomechatronika specializ{ciós blokk GÉPÉSZETI MODELLEZÉS SZAKIR[NY kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGEENAMHT Hő{tvitel 5 2/1/1 4 f BMEGEMMAGM5 VEM alapjai 5 1/1/1 3 f BMEGENAMHA Mechatronikai elemek hő és {raml{stana 6 1/2/0 3 f BMEGE[TAM02 Műszaki {raml{stan I. 6 2/0/0 2 f BMEGE[TAM13 Korszerű {raml{smérés I. 6 1/0/2 4 f BMEGEMMAM31 Termomechanika alapjai 6 1/0/1 3 f BMEGEMMAM33 Robotok mechanik{ja 6 1/1/0 3 f BMEGE[TAM04 BMEGEMMA4SD BMEGE[TA4SD [raml{sok numerikus modellezése 7 1/0/2 3 f Szakdolgozat készítés 7 0/10/0 15 f TERMELÉSI RENDSZEREK MECHATRONIK[JA SZAKIR[NY kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGEGTAGM5 Mesterséges intelligencia alapjai 5 2/0/0 3 f BMEGEGTAM51 Forg{csoló megmunk{l{sok 5 2/1/1 4 f BMEGEGTAM62 Mechatronika projekt 6 0/2/1 3 f BMEGEGTAM64 Szersz{mgépek 6 2/1/1 4 v BMEGEGTAM63 NC gépek ir{nyít{sa 6 1/1/1 3 f BMEGERIAM6A Adatb{zisok 7 2/0/0 3 f BMEGEGTAM61 Neur{lis h{lók és fuzzy 7 2/0/0 2 f 20

21 BMEGEGTAM73 rendszerek NC technológia és programoz{s 7 2/1/1 4 f BMEGEGTA4SD Szakdolgozat készítés 7 0/10/0 15 f INTEGRATED ENGINEERING SZAKIR[NY (ANGOL NYELVEN) kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGEMMAGM5 BMEVIAUA017 Fundamentals of FEM (VEM alapjai) Power Electronics (Teljesítményelektronika) 5 1/1/1 3 f 5 2/1/1 4 f BMEKOKGA901 Production Management 5 3/1/0 4 f BMEGE[TAM05 Numerical Modelling of Fluid Flows ([raml{sok numerikus modellezése) 6 2/1/1 4 f BMEGE[TAM06 Laboratory (Labormérés) 6 0/0/4 5 f BMEVIAUA016 BMEVIAUA019 Motion Control (Mozg{sszab{lyoz{s) Final Project (Szakdolgozat készítés) 7 2/0/1 3 f 7 0/10/0 15 f 8.4. Kötelezően v{lasztható és z{róvizsga tant{rgyak MECHATRONIKAI TERVEZÉS SZAKIR[NY A v{lasztott specializ{ciós blokknak megfelelően az al{bbi tant{rgyakat kell teljesíteni. Mechatronikai berendezések specializ{ciós blokk (kötelezően teljesítendő tant{rgyak) kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGEMIAMIM Intelligens mechatronikai berendezések 6 2/0/0 3 f BMEVIAUA016 Mozg{sszab{lyoz{s 6 2/0/1 3 f BMEGEGTAM61 Neur{lis h{lók és fuzzy rendszerek 7 2/0/0 2 f BMEGEMIAMG2 Szervopneumatika 7 0/0/2 3 f 21

22 Optomechatronika specializ{ciós blokk (kötelezően teljesítendő tant{rgyak) kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGEFOAMO2 Optomechatronika II. 6 2/0/1 3 f BMEVIHVJV71 Az optikai h{lózatok alapjai 6 3/1/0 4 v BMEGEFOAMO6 Optikai rendszerek tervezése 7 1/1/1 3 f BMEGEFOAMK1 Képfeldolgoz{s 7 1/0/1 3 f Biomechatronika specializ{ciós blokk (kötelezően teljesítendő tant{rgyak) kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGEMIAME1 Élettan és bionika I. 6 2/0/0 2 f BMEVIMIJV32 Elektronikus orvosi műszerek 6 2/2/0 4 v BMEGEMTAMOA Orvostechnikai anyagok 7 4/0/1 5 f BMEGEMIAME1 Élettan és bionika II. 7 0/2/0 2 f A kötelezően v{lasztható kreditpontok teljesítéséhez az al{bbi tant{rgyakból, valamint a m{sik két specializ{ciós blokk tant{rgyaiból lehet v{lasztani. kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGEFOAMO9 Alkalmazott lézertechnika 6 2/0/1 3 f BMEGEFOAMO4 Színtan 6 2/0/1 3 f BMEGEFOAMO8 Fénytechnika 7 2/0/0 2 f BMEGEMMAMB3 Biomechanika 7 1/1/0 3 f BMEGEGTAM71 Gyógy{szati szersz{mok 7 2/0/0 2 f BMEGEMTAMMA M{gneses anyagok 7 2/0/0 2 f BMEGEMTAM01 Precíziós technológi{k 7 2/0/0 2 f BMEVIIIA063 Orvosi képalkot{s 6 2/1/0 4 v BMEVIVEAV74 Léptetőmotoros hajt{sok 7 2/0/0 2 f VIAUA047 Programozható {ramkörök 7 2/0/0 3 f 5. félév 6. félév 7. félév Összesen Kreditpontok az 1. kötelezően v{lasztható blokkból Kreditpontok a 2. kötelezően v{lasztható blokkból

23 Kreditpontok a 3. kötelezően v{lasztható blokkból Kreditpontok a tov{bbi kötelezően v{lasztható tant{rgyakból (+) csak az 1. specializ{cióban! 2 2 (+) 42 (+) 2 Szakir{ny kreditpont összesen (1. és 2. specializ{ció) Szakir{ny kreditpont összesen ( 3. specializ{ció) Z{róvizsga tant{rgyak I. Mechatronika (Mechatronika I. 3 kr és Mechatronika II. 3 kr) II. Analóg és digit{lis technika (Analóg elektronika 3kr, Digit{lis elektronika 3kr) A kötelezően v{lasztott specializ{ciós blokk szerint: III/1. Automatika (Gépészeti automatiz{l{s 5 kr, Szervopneumatika 3 kr) III/2. Optomechatronika (Optika és l{tórendszerek 3 kr., Optomechatronika I. 2 kr., Optomechatronika II. 3 kr.) III/3. Biomechatronika (Élettan és bionika I. 2 kr., Élettan és bionika II. 2 kr., Orvostechnikai anyagok 5 kr.) GÉPÉSZETI MODELLEZÉS SZAKIR[NY kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGEMIAMG2 Szervopneumatika 7 0/0/2 3 f BMEVIAUA047 BMEVIVEAV74 Programozható {ramkörök Léptetőmotoros hajt{sok 7 2/0/0 3 f 7 0/0/2 2 f Z{róvizsga t{rgyak: Mechatronika (Mechatronika I. 3 kr, Mechatronika II. 3 kr) Analóg és digit{lis technika (Analóg elektronika 3 kr, Digit{lis elektronika 3 kr) Mechatronikai elemek hő- és {raml{stana és termomechanika (Mechatronikai elemek hő és {raml{stana 3 kr, Termomechanika alapjai 3 kr) vagy Robotok mechanik{ja és {raml{sok numerikus modellezése (Robotok mechanik{ja 3 kr, [raml{sok numerikus modellezése 3 kr) TERMELÉSI RENDSZEREK MECHATRONIK[JA SZAKIR[NY kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGERIAM6D Digit{lis szab{lyoz{s 6 2/0/1 3 f BMEGEGTAGM2 Különleges robotok és 6 1/0/1 2 f 23

24 robotkezek BMEGERIAM6H Sz{mítógépes informatikai h{lózatok 6 2/0/0 2 f BMEVIVEAV74 Léptetőmotoros hajt{sok 7 0/0/2 2 f BMEVIAUA047 Programozható {ramkörök 7 2/0/0 3 f Z{róvizsga t{rgyak: Mechatronika (Mechatronika I. 3 kr, Mechatronika II. 3 kr) Analóg és digit{lis technika (Analóg elektronika 3 kr, Digit{lis elektronika 3 kr) Mesterséges intelligencia (Mesterséges intelligencia. alapjai 3kr, Neur{lis h{lók és fuzzy rendszerek 2kr) INTEGRATED ENGINEERING SZAKIR[NY (ANGOL NYELVEN) kód tant{rgy félév ea/gy/lab kredit sz{monkérés BMEGEFOAMO2 BMEVIAUA001 BMEVIAUA047 BMEVIAUA048 BMEVIAUA000 Optomechatronics II (Optomechatronika II.) Electrical Energy Supply of Mobile Devices (Mobil eszközök villamosenergia ell{t{sa) Programmable Circuits (Programozható {ramkörök) Internet Laboratory (Internet laboratórium) Design of Electronic Systems (Elektronikai rendszerek tervezése) 6 2/0/1 3 f 6 2/0/1 3 f 7 2/0/0 3 f 7 0/0/2 3 f 7 2/1/0 3 f Z{róvizsga tant{rgyak: Mechatronika (Mechatronika I. 3 kr, Mechatronika II. 3 kr) Analóg és digit{lis technika (Analóg elektronika 3 kr, Digit{lis elektronika 3 kr) Power Motion Control (Power Electronics 4kr, Motion Control 3kr) 24

25 9. A TANT[RGYAK ISMERTETÉSE A tantervi követelményekben bekövetkező esetleges v{ltoz{sok tekintetében a NEPTUN rendszerben szereplő mindenkori adatok tekintendők mérvadónak. BMETE90AX00 - MATEMATIKA A1 Előadó: Dr. Horv{th Miklós v, 6 kp, ma, os, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: - Bevezetés az egyv{ltozós kalkulusba, ismerkedés a matematikai gondolkod{smóddal és egyes matematikai szoftverek elemi szintű haszn{lat{val. Sík- és térvektorok algebr{ja. Komplex sz{mok. Sz{msorozatok. Függvényhat{rérték, nevezetes hat{rértékek. Folytonoss{g. Differenci{lsz{mít{s: Deriv{lt, differenci{l{si szab{lyok. Elemi függvények deriv{ltjai. Középértéktételek, L'Hospital szab{ly. Taylor-tétel. Függvényvizsg{lat: lok{lis és glob{lis szélsőértékek. Integr{lsz{mít{s: a Riemann-integr{l tulajdons{gai, Newton-Leibniz formula, primitív függvény meghat{roz{sa, parci{lis és helyettesítéses integr{l{s. Speci{lis integr{lok kisz{mít{sa. Improprius integr{l. Az integr{lsz{mít{s geometriai és mechanikai alkalmaz{sai. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi I.-Wettl F.: Matematikai feladatgyűjtemény I., Műegyetemi Kiadó B{rczy Barnab{s: Differenci{lsz{mít{s. Műszaki Könyvkiadó1994. B{rczy Barnab{s: Integr{lsz{mít{s. Műszaki Könyvkiadó. Cs{sz{r [kos: Valós analízis I., Tankönyvkiadó Stefan Banach: Differenci{l- és integr{lsz{mít{s, Tankönyvkiadó BMEGEMTAMT1 - ANYAGISMERET Előadó: Dr. Németh [rp{d, Dr. Lovas Jenő v, 5 kp, ma, os, 5 ko (3 ea, 1 gy, 1 lab) Ek:- A t{rgy fő célkitűzése az, hogy megalapozza a fémes ötvözetek, fémalapú kompozit és ker{mi{k alapanyagainak és előgy{rt{si technológi{inak kiv{laszt{s{t és alkalmaz{s{t a gépészmérnöki szerkezetekhez. Foglalkozik különböző fém és ker{mia szerkezeti anyagok öntésével, porkoh{szat{val, képlékeny alakít{s{val, hőkezelési, kötési és felületkezelési technológi{ival. Elemzi a technológi{k hat{s{t az anyagok szerkezetére és tulajdons{gaira, az anyagok k{rosod{s{ra (törés, kúsz{s, f{rad{s stb.). Bemutatja a roncsol{sos és hibakereső anyagvizsg{latokat. Gillemot L.: Anyagszerkezettan és anyagvizsg{lat, Tankönyvkiadó, Bp Proh{szka J: Bevezetés az anyagtudom{nyba, Tankönyvkiadó, Bp Ginsztler Dévényi Hidasi: Alkalmazott anyagtudom{ny, Műegyetemi kiadó, Bp Artinger Csikós Kr{llics Németh - Palot{s: Fémek és ker{mi{k technológi{ja, (45035) Műegyetemi Kiadó, Bp Artinger - Kator - Romv{ri : Fémek technológi{ja, Műszaki Könyvkiadó, Bp Artinger Kator Ziaja: Új fémes szerkezeti anyagok és technológi{k, Műszaki Könyvkiadó, Bp

26 BMEGEMMAGM1 - STATIKA Előadó: Dr. Kov{cs [d{m f, 3 kp, ma, os, 2 ko, (1 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: - A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a statika alaptételeit, egyensúlyban lévő merev testek reakcióinak meghat{roz{s{hoz szükséges sz{mító és szerkesztő módszereket, a belső erők meghat{roz{s{nak módj{t rudak esetében. Segíti a mérnöki szemlélet kialakul{s{t, fejleszti a mechanikai modell alkot{si készséget a gépészetben előforduló egyensúlyi feladatok esetén. Béda-Kocsis: Statika, Műegyetemi Kiadó, Elterné: Statika példat{r, Műegyetemi Kiadó, Mechanika mérnököknek. Statika. Szerk. M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó, BMEGEMIAM01 - INFORMATIKA I. Előadó: Dr. Tam{s Péter v, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: A tant{rgy alapfeladata a(z) (elosztott) termelési rendszerekben is felhaszn{lható korszerű sz{mít{stechnikai és h{lózati (kommunik{ciós) módszerek és technológi{k bemutat{sa. Tov{bbi feladat, hogy a termék életciklus{nak egyes f{zisai sor{n alkalmazható tervezési módszerek, elj{r{sok és technik{k összekapcsol{s{t, integr{l{s{t, lehetővé tevő informatikai és kommunik{ciós h{tteret, valamint az ehhez elengedhetetlenül szükséges szabv{nyokat is megismerjék a hallgatók. Előad{s fóli{k pdf file form{ban. A tanszék honlapj{ról letölthető segédanyagok és az ott felsorolt irodalom. BMEGEFOAMT1 - MEGJELENÍTÉSI TECHNIK[K Előadó: Dr. Kov{cs G{bor f, 2 kp, ma, os, 2 ko, (1 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: - A tant{rgy keretében a hallgatók megismerik a vizu{lis inform{ciók megjelenítésének alapvető technik{it. Megtanulj{k a szöveges, képekkel illusztr{lt tördelt dolgozatok publik{ciók, jelentések, poszterek, műszaki leír{sok készítésének technik{it. Külön hangsúlyt kapnak a kapcsolódó fotogr{fiai, képbeviteli és grafikai technik{k. Megismerkednek az elektronikus inform{ció t{rol{s és megjelenítés alapvető módszereivel, a web-es technológi{k alapjaival, a prezent{ció készítés eszközeivel és módszereivel. Alapt{rgyként, képessé teszi a hallgatókat a korszerű informatikai eszközök felhaszn{l{s{val színvonalas dokument{ciók, nyomtatott publik{ció, illetve egyszerűbb web oldalak készítésére. Ol{h Istv{n: Termékgy{rt{s technológi{i és berendezései, Könnyűipari Műszaki Főiskola, Jegyzet 1998 Radics Vilmos - Ritter Alad{r: Laptervezés, tipogr{fia, MUOSZ 1976 Dr. Gara Miklós: Nyomdaipari enciklopédia, Müszaki könyvkiadó 2002 Énekes Ferenc: Kiadv{nyszerkesztés, Tan-Grafix kiadó 1997, Zala Tibor: A grafika története, Tan-Grafix kiadó 1997, Betsy Bruce: Tanuljuk meg a Dreamweaver MX haszn{lat{t, Kiskapu

27 Robert Reinhardt, Jon Warrren Lentz: Flash 5 Biblia, Kiskapu Kft 2001 Introducing Microsoft FrontPage, Microsoft Press 1996 BMEGEFOAMM0 - MECHATRONIKA ALAPJAI Előadó: Dr. Huba Antal f, 3 kp, ma, os, 3 ko, (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: - A cél az, hogy a tanulm{nyok kezdetén felv{zoljuk azokat a műszaki tématerületeket és műszaki megold{sokat, amelyek jellemzőek a mechatronik{ra. A gépészet és a mechatronika fejlődéstörténetének, eszközt{r{nak és m{s műszaki tudom{nyterületekkel való kapcsolatrendszerének ismerete, különös tekintettel a tanterv legfontosabb t{rgycsoportjaira. A mindennapi életben előforduló mechatronikai rendszerek felépítésének ismerete. Mechatronikai rendszerek tervezéséhez és működtetéséhez szükséges ismeretek bemutat{sa, különös hangsúllyal ezek megjelenésére a tantervben. Huba Moln{r: Mechatronika. Elektronikus előad{si segédlet. Roddeck: Einführung in die Mechatronik Teubner Verlag, Stuttgart BMEGT30A001 - MIKRO ÉS MAKROÖKONÓMIA Előadó: Dr. Meyer Dietmar v, 4 kp, ma, os, 4 ko (4 ea, 0 gy, 0 lab) Ek:- Gazd{lkod{s főbb alapelvei, a piac működése. A gazdas{g főbb szereplői: h{ztart{sok (fogyasztó), v{llalkoz{sok, {llam és külföld. Döntési motiv{ciók. Kereslet és kín{lat alakul{sa: Marshall-kereszt. Termelés költségek profit. Profitmaximaliz{l{s rövid és hosszú t{von.. Piacszerkezetek: tökéletes piacok monopolpiac oligopolpiac monopolisztikus versenypiac összehasonlít{sa. Tőkepiacok: profit és kamat, termelési tényezők piaca: beruh{z{si, befektetési döntések optimuma. Az {llam szerepe a makrogazdas{gban. Nemzetgazdas{gi teljesítmények mérése: GO, GDP, GNP, GNI, GNDI. Makrogazdas{g Keynes-i modellje: egyensúly a makromodellben. Pénz szerepe a makrogazdas{gban, a modern pénzügyi rendszer működése, a monet{ris politika eszközt{ra, a pénzforgalom szab{lyoz{sa. A korm{nyzat fisk{lis politik{ja és eszközei, a költségvetési kiad{sok hat{sa a makrogazdas{gi egyensúlyra.. [rupiac és pénzpiac makroszintű összekapcsol{sa: az IS-LM modell. Az üzleti ciklus, munkanélküliség okai. Infl{ció szerepe, okai, hat{sai a mai modern gazdas{gban.. Gazdas{gi növekedés Kerékgy{rtó György: Mikroökonómia. Műegyetemi Kiadó, Kerékgy{rtó György: Makroökonómia, Műegyetemi Kiadó, BMEGT55A001 - ÜZLETI JOG Előadó: Dr. Perecz L{szló f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek:- A t{rgy oktat{sa sor{n a gazdas{gi jogi alapképzés keretében a hallgatók megismerkednek a gazdas{gi szervezetek st{tuszjog{val, illetve a kereskedelmi szerződések jog{val. A tematika ennek megfelelően alapvetően t{rsas{gi- és cégjogra és az érintkező főbb jogterületekre (bank- és értékpapírjog, versenyjog, csődjog,) a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó {ltal{nos, és az egyes kereskedelmi ügyletekre 27

28 vonatkozó speci{lis jogi szab{lyoz{s bemutat{s{ra épül (polg{ri jogi szerződések, munkajog, iparjogvédelem). A t{rgy kollokviummal z{rul. S{rközy T.: Gazdas{gi jog I. AULA, Budapest, S{rközi T.: Gazdas{gi jog II. AULA, Budapest, BMEGEFOAM05 - INTELLIGENS GÉPEK ELEMEI Előadó: Dr. [brah{m György f, 2 kp, ma, os, 2 ko, (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: - A mechatronik{ban leggyakrabban előforduló szenzorok fizikai működési elvének, jellegzetes tulajdons{gainak és konstrukciós kialakít{s{nak megismerése. Az aktu{torok: elektronikus, elektrom{gneses, piezo, magnetostrikciós termikus, memória-ötvözettel működő beavatkozó elemek és alkalmaz{saik. Tanszéki előad{sv{zlat: T. Fukuda and W. Menz: Handbook of sensors and actuators, (Elsevier 1998) Lambert Miklós: Mérőérzékelők (Integra-projekt Kft. Bp. 1993) Hahn-Hars{nyi-Lepsényi-Mizsei: Érzékelők és beavatkozók (Műegyetemi Kiadó, 1999) Janocha: Aktoren (Springer Verlag, 1998) Helmut Moczala: Törpe villamos motorok és alkalmaz{saik (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1984) BMETE90AX02 - MATEMATIKA A2 Előadó: Dr. Rónyai Lajos v, 6 kp, ma, ta, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX00 A line{ris algebra, a többv{ltozós függvénytan és a sorfejtés alapfogalmainak megismerése, bevezetés ezek alkalmaz{s{ba, életszerű problém{k megold{sa matematikai szoftverek alkalmaz{s{val. Line{ris algebra elemei: műveletek m{trixokkal, line{ris egyenletrendszerek megold{s{nak módszerei, a megold{s geometriai szemléltetése, determin{nsok; az n-dimenziós vektortér fogalma, vektorterek, line{ris transzform{ció, saj{térték, saj{tvektor. Többv{ltozós valós függvények: folytonoss{g, differenci{lhatós{g (parci{lis, tot{lis, ir{nymenti), többv{ltozós függvények szélsőértéke, többv{ltozós integr{lok. Sz{msorok, konvergencia kritériumok, Taylor-sorok, periodikus függvények, Fourier-sorok, alkalmaz{sok. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi I.-Wettl F.: Matematikai feladatgyűjtemény II., Műegyetemi Kiadó Horv{th Erzsébet: Line{ris algebra, Műegyetemi Kiadó Howard A. Anton, Robert C. Busby: Contemporary Linear Algebra, Wiley, BMETE15AX02 - FIZIKA A2 Előadó: Dr. Pipek J{nos v, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX00 28