Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ a gépészmérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős: Dr. Penninger Antal egyetemi tan{r Össze{llította: Dr. Hős Csaba egyetemi adjunktus Budapest, szeptember Az aktu{lis t{jékoztató letölthető:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó A gépészmérnöki p{ly{ról és képzésről A kétciklusú képzés A képzésben résztvevő karok és szervezeti egységek A tant{rgyak kódrendszere A gépészmérnöki alapszak tananyaga és tant{rgyai A gépészmérnöki alapszak törzsanyaga A szakir{nyok tantervei Anyagtechnológia szakir{ny (2N-AG0-AT) Épületgépészet szakir{ny (2N-AG0-ÉG) Folyamattechnika szakir{ny (2N-AG0-FT) Gépészeti fejlesztő szakir{ny (2N-AG0-GF) Gépgy{rt{stechnológia szakir{ny (2N-AG0-GY) Géptervező szakir{ny (2N-AG0-GT) ({ltal{nos gépszerkesztő, műszertechnika és mezőgazdas{gi gépek) Tant{rgyak ismertetése Alapozó t{rgyak Szakmai törzst{rgyak Gazdas{gi és hum{n ismeretek Szakir{nyok tant{rgyai Anyagtechnológia szakir{ny Épületgépészet szakir{ny Folyamattechnika szakir{ny Gépészeti fejlesztő szakir{ny Gépgy{rt{stechnológia szakir{ny Géptervező szakir{ny Szabadon v{lasztható t{rgyak

3 1. ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik gépészmérnökképzés, amely 1992 óta kreditrendszerben történik, ami a hallgató sz{m{ra a tanulm{nyok viszonylag rugalmas folytat{s{t teszi lehetővé. A Kar 2005-ben indította el az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. A gépészmérnöki szak alapképzésében arra törekedtünk, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas, nemzetközi szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerőpiaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. Hallgatóinknak, a Kar széleskörű nemzetközi kapcsolatai révén, lehetőségük van részt venni külföldi részképzésben is. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az informatika a képzés valamennyi területét {thatja, a korszerű tervezéshez és modellezéshez sz{mos nagy értékű szoftver {ll rendelkezésre. Meggyőződésem, hogy a Gépészmérnöki Kar minden oktatója és dolgozója segítséget nyújt ahhoz, hogy a középiskolai tanulm{nyi rendhez képest igen jelentős tanul{si, módszerbeli és tartalmi v{lt{s zökkenőmentesen valósuljon meg. Remélem és hiszem, hogy olyan gépészmérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús Ábrah{m Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség. Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n: Dr. Czig{ny Tibor dék{n 3

4 2. A GÉPÉSZMÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL A műszaki színvonal vil{gszerte olyan rohamosan fejlődik, hogy merész v{llalkoz{s ak{r csak tíz évre is előre felmérni az akkori t{rsadalmi igényeket, a technikai berendezések megjelenési form{j{t, minőségét és műszaki jellemzőit holott a gépészmérnöki életp{lya évet ölel fel. M{s oldalról a mérnökök közül a gépészmérnök az egyik leg{ltal{nosabb képzettségű, hiszen a fizika tudom{ny{nak több fejezetére t{maszkodik egyidejűleg, tevékenységére, közreműködésére széles körben van szükség. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy egyetemi tanulm{nyai sor{n egyetlen hallgató sem l{thatja előre azt, hogy majdani gépészmérnöki hivat{s{nak gyakorl{sa közben milyen p{ly{t fog befutni. A gépészmérnökök életútjuk sor{n nagy valószínűséggel sz{mos, eltérő feladatkört töltenek be, ezért nem a sokféle lehetséges specializ{lt képzés valamelyikére, hanem széleskörű, időt{lló, konvertibilis ismeretek megszerzésére van szükségük. Tantervünk ezért arra helyezi a hangsúlyt, hogy erős alapképzés birtok{ban képessé tegye a gépészmérnök hallgatót az al{bbiakban v{zolt fő tevékenységi form{k b{rmelyikének művelésére. A mérnöki tevékenység összetett. A mérnöki alkot{s létrejöttét vagy t{rsadalmi igény, vagy új műszaki gondolat (ötlet) előzi meg. Az igényelt vagy elképzelt gy{rtm{nyt meg kell tervezni, megfelelő anyagokat kell hozz{ v{lasztani, létre kell hozni a lehetőleg magas szinten automatiz{lt technológi{t és gy{rtóberendezést, mindezt környezetbar{t, energiatakarékos módon. Az így létrehozott terméket értékesíteni kell, majd {ltal{ban bele kell illeszteni egy nagyobb rendszerbe, amellyel összhangban kell működnie, végül gondoskodni kell a kellően automatiz{lt üzemeltetésről, karbantart{sról, meghib{sod{s esetén diagnosztiz{l{sról és javít{sról. Az egész tevékenységet a piac értékítélete minősíti, ezért a piackutat{stól az értékesítésig a mérnök {llandóan haszn{lja közgazdas{gi ismereteit, azaz v{llalkoz{si és marketing tevékenységet végez, kellő informatikai ismeretekre t{maszkodva. Oktat{sunk igazodik a gépészmérnöki tevékenység v{zolt jellegéhez, f{zisaihoz. Ezekre egy mérnöki alkot{s, gy{rtm{ny lehetséges életútj{nak követésével mutatunk r{. Első lépés rendszerint a gy{rtm{nyban lezajló műszaki, fizikai folyamatok felt{r{sa. Ezek gyakran széleskörű kutatómunk{t igényelnek. Az ehhez szükséges matematikai, fizikai ismeretek, modell-alkot{s, szimul{ciós elj{r{sok oktat{sunk alapj{t képezik. A következő lépcsőfok a gy{rtm{ny megtervezése, ak{r klasszikus módon rajzt{bl{n{l, ak{r korszerű, sz{mítógéppel segített tervezési módszerekkel. A tanulm{nyokban jelentős részt foglalnak el a tervezési módszerek és ismeretek. A tervezéssel p{rhuzamosan kell gondoskodnia a mérnöknek az egyes alkatrészek anyag{nak 4

5 megv{laszt{s{ról és a gy{rt{s módszeréről, a technológi{ról is. Az anyagtudom{ny és a gy{rt{stechnológia minden fontos területe szerepel tantervünkben. A korszerű gépészmérnöki tevékenységre jellemző az automatiz{l{s, informatika, elektronika egyre növekvő szerepe. A gépek és a berendezések automatiz{l{sa és ir{nyít{stechnik{ja, a sz{mít{stechnika-informatika és az elektrotechnika-elektronika szintén fontos részei az oktat{snak. Azok, akik az elméleti módszerek és matematikaigényes területek ir{nt érdeklődnek, az oktat{s minden területén megtal{lj{k az ilyen típusú t{rgyakat is. Minden gépészmérnöki tevékenység hatékonys{g{t növeli az informatikai eszközök haszn{lata. A sz{mítógépes grafikai, adatt{rol{si, tervezési ismeretek széles aj{nlata hozz{férhető oktat{sunkban. Az előzőekben főleg a gépészmérnöki tevékenység szorosabb értelemben vett műszaki vonatkoz{sait emeltük ki, de végzett mérnökeink jelentős része dolgozik a menedzsment, kereskedelem és marketing területén. Ezért t{rgyaink között szerepel a közgazdas{gtan, a menedzsment, és lehetőség van az ilyen ir{nyú ismeretek elmélyítésére is. A gépészmérnöki ismeretek alkalmaz{si lehetőségei rendkívül szerte{gazóak: ezek közül a sokrétűség érzékeltetésére megemlíthetők a robotok, integr{lt gy{rtórendszerek, különböző hőerő- és {raml{stechnikai gépek, klímatechnika, szersz{mgépek, vegyipari-, élelmiszeripari-, villamosipari gépek, h{ztart{si gépek, alapanyaggy{rtó gépek, műanyag- és textilfeldolgozó gépek, műszerek, mechanikus-, hidraulikus-, pneumatikus-, villamos automatik{k, informatikai vagy orvosbiológiai alkalmaz{sok, stb. A Gépészmérnöki Kar olyan képzésben részesíti hallgatóit, hogy a felsorolt területek b{rmelyikén a kellő gyakorlat megszerzése ut{n eredményesen tudjanak tevékenykedni, a széles alapoz{s birtok{ban képesek legyenek elsaj{títani és alkalmazni az új eredményeket, tudjanak alkalmazkodni a gyorsan v{ltozó körülményekhez. 5

6 3. A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉS Az utóbbi időben egyre többet hallunk az egységes európai felsőoktat{si térség kialakít{s{ról. Ezt a Bolognai Nyilatkozat -ban leírtak alapj{n kív{nj{k megvalósítani, amelyhez szükséges folyamatokat, {talakít{sokat a bolognai folyamatként említik. E nyilatkozatban lefektetett célok egyike az ún. többciklusú képzés bevezetése, amelynek segítségével kív{nj{k a különböző felsőoktat{si intézményekben szerzett diplom{kat összehasonlítani, elfogadni. Haz{nk is csatlakozott ehhez a folyamathoz. A műszaki felsőoktat{sban m{r 2005-től bevezetésre került a kétciklusú képzés. Ez alapvetően eltér attól a gyakorlattól, amelyet a kor{bbi főiskolai és egyetemi képzés jelentett. Ezid{ig a középfokú végzettséget szerzett hallgatónak döntenie kellett, hogy felsőfokú tanulm{nyait az elsősorban gyakorlati képzést szolg{ló főiskol{n, vagy az ink{bb mélyebb elméleti ismereteket nyújtó egyetemen folytatja. A kétciklusú képzés egyik lényeges jellemzője, hogy az első ciklus végén alapdiplom{t (BSc, Bachelor of Science) kapnak a végzettek. A hét szemeszternyi tanul{s (210 kredit gyűjtése l{sd később kreditrendszer!) sor{n a hallgató olyan gyakorlati ismereteket is elsaj{tít, amelyek lehetővé teszik sz{m{ra az iparban való elhelyezkedést azaz rendelkezik a munk{ba {ll{shoz szükséges tanúsítv{nnyal. Azok sz{m{ra viszont, akik tov{bbi ismereteket kív{nnak szerezni valamelyik speci{lis szakterületen, elegendő elméleti alapot ad, hogy tov{bbi tanulm{nyaikat is sikeresen végezhessék. E m{sodik ciklus végén mester (MSc, Master of Science) végzettséget szerezhetnek tov{bbi négy félévnyi tanul{s (120 kredit megszerzése) ut{n. A legjobbaknak lehetőségük van tanulm{nyaik folytat{s{ra a doktori képzésben (PhD doktori fokozatot szerezhetnek), amely tov{bbi hat féléves tanulm{nyt (180 kredit megszerzését) majd a doktori z{róvizsg{k letételét és a disszert{ció megvédését jelenti. Jóllehet az alapdiploma jogilag független attól, hogy melyik intézményben szerezte meg valaki, de mint ahogy a vil{g b{rmely részén, úgy Magyarorsz{gon is mivel a különböző intézmények oktat{si színvonala eltérő, így nem mindegy a tov{bbtanulni sz{ndékozók sz{m{ra az intézmény megv{laszt{sa. Azok a hallgatók, akik alapdiplom{jukat (első ciklus) egyetemen szerzik meg, olyan speci{lis ismereteket is elsaj{títanak, amelyek birtok{ban nagyobb sikerrel végezhetik majd tanulm{nyaikat a m{sodik ciklusban. A BME Gépészmérnöki Kara az alapdiplom{s képzés tananyag{nak kialakít{sa sor{n arra törekedett, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók tud{sa az egyetem tradícióinak megfelelően magas színvonalú, korszerű, európai mércével mérve is versenyképes legyen. 6

7 A BSc képzés tanulm{nyai sor{n a hallgatók a mintatanterv szerint hét szemeszter alatt 210 kredit értékű tanulm{nyokat folytatnak, és szakdolgozat készítése, valamint sikeres z{róvizsga ut{n alapdiplom{t (BSc fokozat) szerezhetnek, amennyiben egy nyelvből B2 (kor{bban középfokú C) típusú nyelvvizsg{val rendelkeznek. Az első négy szemeszter sor{n természettudom{nyos és szakalapozó ismereteket tanulnak, amelyek megfelelő elméleti alapot biztosítanak tov{bbi szakir{nyú képzéshez és a m{sodik ciklusú tanulm{nyokhoz (mester, MSc fokozat szerzése). A szükséges szakmai ismeretek a negyedik szemesztert követő szakir{nyú tanulm{nyok sor{n saj{títhatók el. Az alapképzés befejezését követően azok, akik megfelelő tanulm{nyi eredményeket értek el folytathatj{k tanulm{nyaikat a mesterképzés keretében {llamilag finanszírozott vagy térítéses képzés form{j{ban. A BSc képzés egy-két szemeszternyi tanulm{nyi eredményei és az időközben kialakult vagy {talakult érdeklődés alapj{n célszerű életp{ly{t tervezni és ehhez igazodó döntéseket hozni. Ilyenek pl. az alapképzés sor{n a szakir{ny megv{laszt{sa, ill. annak eldöntése, hogy az első ciklus elvégzése ut{n folytatni kív{nja-e tanulm{nyait vagy az ipari, mérnöki gyakorlatot v{lasztja. Amennyiben a tov{bbtanul{s a cél, el kell dönteni, hogy valaki egyenes {gon kív{n tov{bbhaladni, vagy a mester tanulm{nyait egy m{sik szakon folytatja. A döntéstől függően esetleg tov{bbi a mesterképzés belépési feltételeihez szükséges ismereteket kell megszereznie. A mesterképzések felvételi feltételei a különböző alapszakokról a következők: Egyenes {gon (gépész gépész vagy mechatronikai mérnök mechatronikai mérnök, stb.) a bekerüléshez nem kell többlettanulm{nyokat folytatni. Aki az alapképzésétől eltérő mesterképzésre kív{n jelentkezni, időben érdeklődjön a bekerülési feltételekről az adott szak szakfelelősétől. A mesterképzésre felvételi elj{r{s sor{n lehet bekerülni. A felvételi elj{r{s sor{n 100 pontot lehet szerezni. Ebből 45 pont az alapképzés sor{n szerzett súlyozott tanulm{nyi {tlag alapj{n kerül majd meghat{roz{sra. Tov{bbi 10 pont szerezhető egyéb tevékenységek alapj{n a felvételi t{jékoztatóban leírtak szerint (m{sodik nyelvvizsga, TDK tevékenység, cikkek, demonstr{tori tevékenység stb.). A maradék 45 pont szóbeli felvételi elj{r{s sor{n szerezhető meg. Azok részére, akik közvetlenül az alapdiploma megszerzése ut{n sz{ndékoznak tanulm{nyaikat a mesterképzésben folytatni, a felvételi a z{róvizsg{val együtt kerül megszervezésre. 7

8 A gépészmérnöki mesterszakra történő felvételhez a következőkben meghat{rozott kreditek teljesítésével elsősorban sz{mít{sba vehető alapképzési szakok: az anyagmérnöki, az energetikai mérnöki, az ipari termék és formatervező mérnöki, a mezőgazdas{gi és élelmiszeripari gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki és a mechatronikai mérnöki alapképzési szakok. A mesterképzésbe való felvétel ill. a kimeneti feltétel, hogy a hallgatónak a kredit meg{llapít{s{nak alapj{ul szolg{ló ismeretek felsőoktat{si törvényben meghat{rozott összevetése alapj{n elismerhető legyen legal{bb 80 kredit kor{bbi tanulm{nyai alapj{n az al{bbi ismeretkörökben: természettudom{nyos alapismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő- és {raml{stan; gazdas{gi és hum{n ismeretek (10 kredit): közgazdas{gtan, v{llalatgazdas{gtan, környezetvédelem, minőségbiztosít{s, munkavédelem, t{rsadalomtudom{ny; szakmai ismeretek (40 kredit): {ltal{nos géptan, elektrotechnika, gépszerkesztés alapjai, CAD/CAM alapjai, gépelemek, fémek technológi{ja, polimer anyagtudom{ny és technológia, gépgy{rt{stechnológia, informatikai rendszerek, programtervezés, mérés és jelfeldolgoz{s, {raml{stechnikai és kalorikus gépek, ir{nyít{stechnika, anyagmozgató gépek és rendszerek, biztons{gtechnika, vegyipari és energetikai gépészet, mobilgépek, mezőgazdas{gi gépek, gép- és terméktervezés, környezettechnika. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökből legal{bb 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hi{nyzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére ir{nyuló képzéssel p{rhuzamosan, a felvételtől sz{mított két féléven belül, a felsőoktat{si intézmény tanulm{nyi és vizsgaszab{lyzat{ban meghat{rozottak szerint meg kell szerezni. T{rgyfelvétel A t{rgyakat a Kar {ltal meghirdetett t{rgyfelvételi időszakban kell felvenni, ez jellemzően az előző vizsgaidőszakban kezdődik és a regisztr{ciós héten végződik. A regisztr{ciós hét hétfőjén a Neptun rendszerből törlik a nem induló t{rgyakat (pl. kevés jelentkező miatt), ezek a hallgatók a regisztr{ciós hétből fennmaradó időszakban elvégezhetik a szükséges korrekciókat (pl. {tjelentkezés m{sik t{rgyra). A kredit-rendszer fő von{sai A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulm{nyi munka mennyiségének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulm{nyi rend kialakít{s{nak megkönnyítésére, a hallgatók előmenetelének mérésére. 8

9 A kreditpont A kredit-rendszeren belül a mérősz{m a "kreditpont". A kreditpont a t{rgyak elsaj{tít{s{ba fektetett munka mennyiségének egységes mérésére szolg{l. Egy kreditpont {tlagosan 30 óra r{fordított munk{t jelent. A mintatanterv szerint szemeszterenként {tlagosan 30 kredit szerezhető. A t{rgyakat a megelőző félév vizsgaidőszak{ban kell felvenni. A szemeszter egy regisztr{ciós hétből (ezalatt kell a hallgatóknak beiratkozniuk és a v{lasztott tant{rgyakat véglegesíteniük a Neptun rendszerben, mert a regisztr{ciós hét ut{n erre tov{bbi lehetőség m{r nincs) és 14 oktat{si hétből {ll. Ehhez jön még kb. 4 hét vizsgaidőszak. (A vizsgaidőszakban kell a vizsg{kat és az esetleges ismételt vizsg{kat letenni. A vizsgaidőszak letelte ut{n vizsg{t tenni majd m{r csak a következő szemeszter vizsgaidőszak{ban lehet). Így a 30 kredit megszerzése hetente {tlagosan óra tanulm{nyi munk{t igényel. ( 14 4) Ez egyar{nt tartalmazza az órarendi és az azon kívüli munk{t. A heti órarendi elfoglalts{g kb óra, így ehhez {tlagosan még ór{t kell a h{zi feladatok megold{s{val, az előad{shoz kapcsolódó anyagok feldolgoz{s{val és a mérnökök sz{m{ra olyan fontos begyakorl{ssal, azaz a gyakorlat megszerzésével eltölteni. A tanulm{nyi munka mennyiségének mérése A gépészmérnöki alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből {lló tanulm{nyok sor{n 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. Ez szemeszterenként {tlagosan 30 kreditpontot megszerzését jelenti. A kreditpontok megszerzésének feltétele a t{rgyak követelményeinek teljesítése. A tanulm{nyi munka minősítése A tant{rgyakból szerzett érdemjegyek mellett a tanulm{nyi munka minősítésére szolg{l a súlyozott tanulm{nyi {tlag: K érdemjegy kreditpont kreditpont és az ösztöndíjindex, ami a juttat{sok meg{llapít{s{n{l j{tszik szerepet I 0 érdemjegy kreditpont 30 9

10 A kredit-rendszerrel kapcsolatos szab{lyoz{sok A gépészmérnöki stúdium első hét szemesztere az alapképzés (BSc) sor{n a hallgatónak 210 kreditpontot kell megszereznie, a v{lasztott szakir{nytól függően vizsg{t (kollokviumot) és 2 szigorlatot kell sikeresen teljesítenie. A szemeszter és a napt{ri félév fogalma különböző. Az alapképzés 7 szemeszterének időtartama {ltal{ban valóban 7 tanulm{nyi félév, de arra is módot ad a kredit-rendszer, hogy erre a hallgató ettől eltérő időt fordítson. A tanterv sűrítésére az első néh{ny szemeszterben kevesebb, a későbbiekben, a szakmai képzés sor{n több lehetőség adódik. A z{róvizsg{zni a mintatanterv szerint a 7. félév lez{r{s{t követően kell. Abszolutóriumot az alapképzés lez{r{s{t követően {llítanak ki, amely jogot ad a z{róvizsga letételére. Ezt legkésőbb a tanulm{nyok megkezdésétől sz{mított 7 éven belül meg kell szerezni. A 7. szemeszter sor{n elkészített szakdolgozat 15 kreditpont értékű. A hallgatók tanulm{nyi ügyeinek részletes szab{lyoz{s{t a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (TVSZ), a hallgatókra vonatkozó pénzügyi szab{lyokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (TJSZ) tartalmazza. Mindkettő hozz{férhető az Egyetem honlapj{n. A t{rgyak kreditpont alapj{n történő összehasonlít{sa segíti, könnyíti a karok, egyetemek közötti {thallgat{st, és így v{lik lehetővé, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben, és különböző tanulm{nyi utakon jusson el a szükséges 210 kreditpont, ezzel az alapdiploma megszerzéséhez. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai A hallgatóknak o két lez{rt aktív félév ut{n 30 kreditpontot, o négy lez{rt aktív félév ut{n 60 kreditpontot és o hat lez{rt félév ut{n 90 kreditpontot illetve félévente minimum 15 kreditpontot kell teljesítenie. Ezen kreditpontokba a felvételt megelőzően megszerzett és befogadott ún. akkredit{lt kreditek nem sz{mítnak bele. A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s szerint a végbizonyítv{nyt (abszolutóriumot) a képzési idő kétszereséig lehet megszerezni (BSc képzés esetén 14 félév). Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Tant{rgyfelvétel csak az előtanulm{nyi követelmények teljesítése ut{n lehetséges. Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k összegzett sz{ma eléri a hatot. 10

11 Szakir{nyra a szakir{ny feltételek teljesítése ut{n - a tavaszi félévben lehet jelentkezni. A szakir{ny jelentkezés hat{ridejét, módj{t és részletes feltételeit minden év febru{rj{ban közöljük. A szakir{nyra történő belépés feltétele: a mintatanterv szerint legal{bb 90 kreditpont és matematika szigorlat, valamint a szakir{nyhoz szükséges, al{bbi kritérium t{rgyak teljesítése: Anyagtechnológia szakir{ny: Fémek technológi{ja és Épületgépészet szakir{ny: Műszaki hőtan I. Folyamattechnika szakir{ny: Műszaki hőtan I. Gépészeti fejlesztő szakir{ny: Polimerek anyagszerkezettana és technológi{ja Rezgéstan Géptervező szakir{ny: Gépelemek 2 Gépgy{rt{stechnológia szakir{ny: Gépgy{rt{stechnológia A szakmai gyakorlat ideje 6 hét, melyre a szakir{nyt gondozó (vagy a szakmai gyakorlatot szervező) tanszéken lehet jelentkezni, a mintatanterv 6. szemesztere ut{n, legal{bb 130 kreditpont birtok{ban, amennyiben a hallgatónak érvényes szakir{ny v{laszt{sa van. A Szakmai gyakorlat című tant{rgyat a szakmai gyakorlat teljesítését követő félévben lehet a Neptun rendszerben felvenni. A Szakdolgozat készítés című tant{rgy két szigorlat és legal{bb - a mintatanterv szerinti t{rgyakból teljesített kreditpont birtok{ban vehető fel. Szakdolgozat készítéssel egy időben, a mintatanterv 7. szemeszteres t{rgyai mellett csak egyetlen 5. vagy 6. félévről elmaradt tant{rgy vehető fel. Erről a hallgató a szakdolgozat feladatlap {tvételekor nyilatkozatot ír al{. A kritérium követelmények és a tanterv {ltal előírt tant{rgyak teljesítése ut{n, valamint a szakdolgozatra meg{llapított érdemjegy birtok{ban, a hallgató részére a BME abszolutóriumot {llít ki Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban - a szakir{nyt gondozó tanszéken és a Neptun rendszerben kell jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevelet csak eredményes z{róvizsga és a megfelelő nyelvvizsga igazol{s bemutat{sa ut{n {llít ki az intézmény. A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő. 11

12 4. A KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra létrejött szakmai szervezet, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. A képzésben az al{bbi oktat{si egységek működnek közre: Kar kód Tanszék cím GE Gépészmérnöki Kar GE ÁT Áraml{stan Tanszék AE. ép. I. em. GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. II. em. GE FO RI MI Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék GE GE Gép- és Terméktervezés Tanszék D. ép. IV. em. Mg. ép. I. em. D. ép. III. em. GE GT Gy{rt{studom{ny és -technológia Tanszék T. ép. IV. em. GE MM Műszaki Mechanikai Tanszék MM. ép. I. em. GE MT Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék MT. ép. fszt. GE PT Polimertechnika Tanszék T. ép. III. em. GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D. ép. III. em. GE GT GT VÉ ÉP Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar Üzleti Tudom{nyok Intézet: D. ép. I. em. GT 20 Menedzsment és V{llalatgazdas{gtan Tanszék Q. ép. A sz. III. em. GT 55 Üzleti Jog Tanszék Q. ép. A sz. II. em. GT Közgazdas{gtudom{nyok Intézet: GT 30 Közgazdas{gtan Tanszék Q. ép. A sz. II. em. GT 42 Környezetgazdas{gtan Tanszék Q. ép. A sz. III. em. TE Természettudom{nyi Kar Matematika Intézet: TE 90 Differenci{legyenletek Tanszék H. ép. IV. em. TE 90 Geometria Tanszék H. ép. II. em. Fizikai Intézet: TE 13 Elméleti Fizika Tanszék F. ép. III. lh. mfsz. VE Vegyészmérnöki Kar VE KT Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék F. II ép. II. em. VI Villamosmérnöki és Informatikai Kar VI AU Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék Q ép. B

13 5. A TANT[RGYAK KÓDRENDSZERE A tant{rgyak az Útmutató következő fejezeteiben az al{bbi form{ban jelennek meg. A magyar{zat kedvéért példaként vegyük az al{bbi tant{rgyat: BMEGEGEATG2 Gép- és szerkezeti elemek II. f 4 kp, ma, ta, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Dr. Marosfalvi J{nos, Dr. Kerényi György EK: Gép- és szerkezeti elemek I. Tribológiai alapfogalmak. Gördülő- és siklócsap{gyaz{sok kialakít{sa, méretezése. Mechanikus hajt{sok. Hengeres fogaskerékhajt{sok. Elemi-, kompenz{lt és {ltal{nos fogazat. Kúpfogaskerekek. Csigahajtóp{rok. Fogaskerékhajt{sok kiv{laszt{sa, méretezése. Szíj-, l{nc- és dörzshajt{sok. Forgattyús és kulissz{s hajtóművek. Tervezési feladat. Laboratóriumi mérések. Minden tant{rgynak van egy azonosító kódja, esetünkben ez: BME GE GE ATG2 egyetem kar tanszék 4 karakteres kód A kód első hét karaktere tartalmazza a BME, a Gépészmérnöki Kar és a tanszék kódj{t. A kar tanszékeinek nevét, címét és kódj{t a oldal t{bl{zata tartalmazza. A kód utolsó négy karaktere a tanszéki t{rgyak megkülönböztetésére szolg{l. A 2. és 3. sorban kiegészítő inform{ciók olvashatók. A 2. sorban: a félévvégi oszt{lyzat jellege, amely lehet szigorlati jegy (s), vizsgajegy (v) vagy félévközi munk{val megszerezhető jegy (f). A vizsga (szigorlat) lehet szóbeli, ír{sbeli vagy a kettő együttesen is előfordulhat (a péld{ban f szerepel); a tant{rgy kreditpont értéke (kp), melyeket a tant{rgyi követelmények teljesítésével kell megszerezni (a péld{ban 4 kp szerepel); az előad{s nyelve, a különböző nyelvekhez az előadókat a felsorol{s sorrendje rendezi össze (a péld{ban a ma magyart jelent); a meghirdetés féléve, ( os - őszi, ta - tavaszi félévet jelent); a kontaktór{k sz{ma (ko), z{rójelben pedig azok megoszl{sa ( ea - előad{s, gy - gyakorlat, lab - laboratórium); a tant{rgyfelelős(ök) neve. Figyelem: nem feltétlenül azonos a t{rgy előadój{val. A 3. sorban az előtanulm{nyi követelmények (EK) felsorol{sa l{tható. Ezt követi a tant{rgy tartalm{t tömören összefoglaló néh{ny soros annot{ció. Az előadás nyelvének jelölése: an angol ma magyar 13

14 6. A GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPSZAK TANANYAGA ÉS TANT[RGYAI A gépészmérnöki alapszak törzsanyaga Óra/Hét Tant{rgy neve Kód Szem. Köv. Kredit Elm. Gyak. Lab. Ábr{zoló geometria BMETE90AX v 3 Gépészmérnöki alapismeretek BMEGEVGAG v 4 Informatikai rendszerek BMEGERIA31I f 4 Mikró- és makroökonómia BMEGT30A v 4 Matematika A1 BMETE90AX v 6 Műszaki kémia BMEVEKTAGE f 3 Statika BMEGEMMAGM f 3 Szabadon v{lasztható t{rgy f 2 29 Anyagszerkezettan és anyagvizsg{lat BMEGEMTAGA v 6 CAD alapjai BMEGEGEA3CD f 4 Fizika A2 BMETE15AX v 2 Gépszerkesztés alapjai BMEGEGEAGM f 4 Matematika A2 BMETE90AX v 6 Programtervezés BMEGERIA32P f 2 Szil{rds{gtan BMEGEMMAGM v 5 Szabadon v{lasztható t{rgy f 2 Testnevelés- A BMEGT Dinamika BMEGEMMAGM v 5 Fémek technológi{ja BMEGEMTAGA v 4 Fizika A3 BMETE15AX f 2 Gépelemek 1. BMEGEGEAGG v 5 Környezetvédelmi ir{nyít{si rendszerek BMEGT42A f 3 Matematika A3 BMETE90AX f 4 Matematika szigorlat A3 BMETE90AX23 3 s 0 Műszaki és gazd. adatok elemzése BMEGEVGAG f 3 Méréstechnika BMEGEMIAMG f 3 Szabadon v{lasztható t{rgy f 2 Testnevelés- B BMEGT Elektrotechnika alapjai BMEVIAUA f 3 Gépelemek 2. BMEGEGEAGG v 6 Gépgy{rt{stechnológia BMEGEGTAG v 5 Műszaki hőtan I. BMEGEENAETD f 3 Polimerek anyagszerkezettana és techn. BMEGEPTAG0P v 6 Áraml{stan BMEGEÁTAG f 5 Rezgéstan BMEGEMMAGM f 3 Mechanika szigorlat BMEGEMMAGM s

15 Tant{rgy neve Kód Szem. Óra/Hét Elm. Gyak. Lab. Köv. Kredit Elektromechanika BMEVIAUA v 4 Ir{nyít{stechnika BMEGEMIAGE v 4 Műszaki hőtan II. BMEGEENAEHK v 4 Menedzsment és v{llalkoz{sgazdas{gtan BMEGT20A f 4 Üzleti jog BMEGT55A f 2 18 Áraml{stechnikai gépek BMEGEVGAG v 4 Kalorikus gépek BMEGEENAEGK v 4 Szabadon v{lasztható t{rgy f 4 12 Szakdolgozat készítés BMEGExxA4SD * f Szakir{ny T{rgyak 5 12 Szakir{ny T{rgyak 6 16 Szakir{ny T{rgyak Kritérium t{rgyak Szigorlatok (matematika és mechanika) Idegen nyelv Munkavédelem BMEGEMTA411 a Szakmai gyakorlat Testnevelés A,B,C,D 6 hét a 6. szemeszter ut{n A T{bl{zatban haszn{lt rövidítések : Szem. = szemeszter, Elm. = elmélet, Gyak. = gyakorlat, Köv. = követelmény * : A szakdolgozat t{rgy kódj{ban az XX helyére minden Tanszék saj{t kódja kerül, pl. ÁT : Áraml{stan Tsz., ld. 10. oldal Kritérium tant{rgyak: Testnevelés 2 félév (al{ír{s) a TVSZ-nek megfelelően Munkavédelem (BMEGEMTA411) al{ír{s Szakmai gyakorlat (BMEGExxA4SZ): 6 hét a 6. szemeszter ut{n, a t{rgyat a 7. szemeszterben kell felvenni azon a tanszéken, amely a hallgató szakmai gyakorlat{t megszervezte. Az oklevél kiad{s{nak feltétele a szak korm{nyrendeletben meghat{rozott képzési és kimeneti követelményeinek megfelelő, {llamilag elismert legal{bb B2 (kor{bban középfokú C) típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele. 15

16 A törzsanyag előtanulmányi rendje (Tájékoztató jelleggel a szabadon választható tárgyak valamint a Testnevelés nélkül) (*) Mechanika szigorlat vizsgaalkalomra jelentkezni csak a rezgéstan kreditjeinek a megszerzése után lehet. 16

17 A szakir{nyok tantervei ANYAGTECHNOLÓGIA SZAKIR[NY (2N-AG0-AT) Óra/Hét Kötelező tant{rgyak Kód Szem. Köv. Kredit Σ Elm. Gyak. Lab. Alakít{stechnika BMEGEMTAGM f 4 Végeselem módszer alapjai BMEGEMMAGM f 3 Polimer kompozitok technológi{ja BMEGEPTAGA v 5 12 Anyagtechnológi{k minőségbiztosít{sa BMEGEMTAGM v 3 Fröccsöntés BMEGEPTAGA f 4 Hegesztés BMEGEMTAGM v 4 Polimerek feldolgoz{sa BMEGEPTAGA f 4 Anyagismeret a gyakorlatban BMEGEPTAGA f 3 18 Hőkezelés BMEGEMTAGM f 4 Roncsol{smentes anyagvizsg{latok BMEGEMTAGM f 4 Polimerek alkalmaz{stechnik{ja BMEGEPTAGA f Óra/Hét V{lasztható t{rgy Kód Szem. Köv. Kredit Σ Elm. Gyak. Lab. Trendek az anyagtudom{nyban BMEGEMTAGM f 4 Z{róvizsga t{rgyai: 1. Anyagszerkezettan és anyagvizsg{lat (BMEGEMTAGA1) 2. Polimerek anyagszerkezettana és technológi{ja ( BMEGEPTAG0P) 3. Anyagtechnológi{k: (egy 5 kreditpontos vagy két 4 kreditpontos t{rgyat/t{rgycsoportot kell v{lasztani) 3/a. Anyagtechnológi{k I. ( Hegesztés 4 kp (BMEGEMTAGM2) és Hőkezelés 4 kp (BMEGEMTAGM3) 3/b. Anyagtechnológi{k II. ( Hegesztés 4 kp (BMEGEMTAGM2) és Alakít{stechnika 4kp (BMEGEMTAGM1) 3/c. Anyagtechnológi{k III. ( Alakít{stechnika 4kp (BMEGEMTAGM1 és Hőkezelés 4 kp (BMEGEMTAGM3 3/d.Polimer technológi{k ( Polimerek feldolgoz{sa 4 kp (BMEGEPTAGA5) és Fröccsöntés 4 kp 3/e. Polimer kompozitok technológi{ja 5 kp ( BMEGEPTAGA3) (BMEGEPTAGA2) 17

18 ÉPÜLETGÉPÉSZET SZAKIR[NY (2N-AG0-ÉG) Óra/Hét Kötelező tant{rgyak Kód Szem. Köv. Kredit Σ Elm. Gyak. Lab. Épületszerkezetek hőtechnik{ja BMEEPEGAG f 3 Épületgépészeti kivitelezési ismeretek BMEGEÉPAG f 4 Hősz{llít{s BMEGEÉPAGE v 4 Hűtéstechnika BMEGEENAGE f 3 14 Épületgépészeti tervezés BMEGEÉPAGE f 3 Fűtéstechnika BMEGEÉPAG v 4 Klímatechnika BMEGEÉPAG v 4 Épületek légtechnik{ja BMEGEÉPAG v 4 15 Végeselem módszer alapjai BMEGEMMAGM f 3 Épületvillamoss{g és vil{gít{stechnika BMEVIAUA f 2 Épületgépészeti mérések BMEGEÉPAG f 2 Vízell{t{s, csatorn{z{s, g{zell{t{s BMEGEÉPAG f 4 Épületgépészeti tervezés II. BMEGEÉPAG f Z{róvizsga t{rgyai: összesen 3 t{rgy: az al{bbi 4 kreditpontos t{rgyak közül 1. Hősz{llít{s (BMEGEÉPAGE2) 2. Fűtéstechnika (BMEGEÉPAG61) 3. Klímatechnika (BMEGEÉPAG62) 4. Épületek légtechnik{ja (BMEGEÉPAG74) 5. Vízell{t{s, csatorn{z{s, g{zell{t{s (BMEGEÉPAG71) 18

19 FOLYAMATTECHNIKA SZAKIR[NY (2N-AG0-FT) Óra/Hét Kötelező tant{rgyak Kód Szem. Köv. Kredit Σ Elm. Gyak. Lab. Átad{si folyamatok BMEGEVÉAG v 3 Műszaki akusztika és zajcsökkentés BMEGEÁTAG v 3 Áraml{stechnikai rendszerek BMEGEVGAG f 4 Hidrosztatikus és pneumatikus rendszerek BMEGEVGAG f 3 13 Végeselem módszer alapjai BMEGEMMAGM f 3 Vegyipari elj{r{sok és berendezések BMEGEVÉAG v 5 Készüléktervezés BMEGEVÉAG f 2 Áraml{sok numerikus szimul{ciója BMEGEÁTAG f 3 Ön{lló feladat 1. BMEGEVGAG f 4 17 Energetikai folyamatok és berendezések BMEGEENAG f 5 Folyamattechnikai mérés BMEGEVGAG f 2 Vegyipari és környezetvédelmi mérések BMEGEVÉAG f 3 Levegő- és víztisztas{g-védelem, hulladékkezelés BMEGEÁTAG f Z{róvizsga t{rgyai Áraml{stechnikai rendszerek BMEGEVGAG13 (4kp) Hidrosztatikus és pneumatikus rendszerek BMEGEVGAG11 (3kp) Műszaki akusztika és zajcsökkentés BMEGEÁTAG15 (3kp) Áraml{sok numerikus szimul{ciója BMEGEÁTAG26 (3kp) Vegyipari elj{r{sok és berendezések BMEGEVÉAG03 (5kp) Energetikai folyamatok és berendezések BMEGEENAG71 (5kp) Átad{si folyamatok BMEGEVÉAG05 (3kp) Levegő- és víztisztas{g-védelem, hulladékkezelés BMEGEÁTAG04 (3kp) A fenti t{rgyakból pontosan h{rmat kell v{lasztani legal{bb 12 kreditpont értékben. A szakdolgozat feladatot és a z{róvizsga t{rgyakat az a tanszék írja ki, amely kódon a hallgató a Szakdolgozat készítés t{rgyat felvette. A z{róvizsg{t a Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék szervezi, a z{róvizsg{ra ezen a tanszéken kell jelentkezni. 19

20 GÉPÉSZETI FEJLESZTŐ SZAKIR[NY (2N-AG0-GF) Kötelező tant{rgyak Kód Szem. Óra/Hét Elm. Gyak. Lab. Köv. Kredit Σ Végeselem módszer alapjai BMEGEMMAGM f 3 Differenci{legyenletek és numerikus módszereik mérnököknek Differenci{lgeometria és numerikus módszerei BMETE93AX v 4 BMETE94AX f 3 Rugalmass{gtan alapjai BMEGEMMAG f 3 13 Alkalmazott termodinamika BMEGEENAGAT f 4 Gépek dinamik{ja BMEGEMMAG v 5 Numerikus {raml{stan BMEGEÁTAG v 4 Szil{rds{gi méretezés BMEGEMMAG f 5 18 Mechanizmusok alapjai BMEGEMMAG f 3 V{lasztható t{rgy I.* 7 f 3 V{lasztható t{rgy II.** 7 f 3 Villamos rendszerek szimul{ciója BMEGEMIAG f V{lasztható t{rgy I.* Kód Szem. Óra/Hét Elm. Gyak. Lab. Köv. Kredit CNC gépek és ipari robotok szimul{ciója BMEGEGTAG f 3 Termomechanika alapjai BMEGEMMAM f 3 Mikroelektromechanikai rendszerek BMEGEFOAT f 2 Mikroelektronika az ir{nyít{stechnik{ban BMEGERIAGME f 3 V{lasztható t{rgy II.** Kód Szem. Elm. Óra/Hét Gya k. Lab. Köv. Kredit Áraml{s- és hőtechnikai mérések BMEGEÁTAG f 3 Áraml{stechnikai rendszerek BMEGEVGAG f 3 Műszaki akusztika és zajcsökkentés BMEGEÁTAG f 3 Transzportfolyamatok alapjai BMEGEVÉAG f 3 (*) és (**): mindkét t{rgycsoportból (V{lasztható t{rgy I. és V{lasztható t{rgy II.) kötelező felvenni egyegy t{rgyat. Z{róvizsga t{rgyai: az al{bbi t{rgyak közül v{lasztandó 3 t{rgy, min. 12 krp. 1. Differenci{legyenletek és numerikus módszereik mérnököknek (BMETE93AX11) 2. Differenci{lgeometria és numerikus módszerei (BMETE94AX00 3. Alkalmazott termodinamika (BMEGEENAGAT) 4. Gépek dinamik{ja (BMEGEMMAG41) 5. Numerikus {raml{stan (BMEGEÁTAG03) 6. Szil{rds{gi méretezés (BMEGEMMAG42) 20

21 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIA SZAKIR[NY (2N-AG0-GY) Óra/Hét Kötelező tant{rgyak Kód Szem. Köv. Kredit Σ Elm. Gyak. Lab. Forg{csoló megmunk{l{sok BMEGEGTAG v 4 Mesterséges intelligencia alapjai BMEGEGTAGM f 3 Robottechnika BMEGEGTAG f 3 Szersz{m és készüléktervezés BMEGEGTAG f 3 13 Gy{rt{si méréstechnika BMEGEGTAG v 4 NC gépek ir{nyít{sa BMEGEGTAG f 3 Szersz{mgépek BMEGEGTAG v 4 Végeselem módszer alapjai BMEGEMMAGM f 3 CAD/CAM alkalmaz{sok BMEGEGTAG f 3 17 Gy{rt{stervezés BMEGEGTAG f 4 Gy{rtóeszköz tervezés projekt BMEGEGTAG f 2 NC technológia és programoz{s BMEGEGTAG f 4 Szerelés BMEGEGTAG f Szabadon v{lasztható t{rgyak Kód Szem. Óra/Hét Elm. Gyak. Lab. Köv. Kredit Környezetvédelmi elj{r{sok és berendezések BMEGEVÉAGE f 3 CNC praktikum BMEGEGTAG f 2 Különleges megmunk{l{sok BMEGEGTAG f 2 Különleges robotok és robotkezek BMEGEGTAGM f 2 Mikrovezérlők alkalmaz{sa BMEGEGTAG f 2 Minőségbiztosít{s BMEGEGTAG f 2 CAM/CNC gyakorlat és laboratórium BMEGEGTAG f 2 Technológiai tervező rendszerek BMEGEGTAG f 2 Z{róvizsga t{rgyai: az al{bbi t{rgyak/t{rgyblokk közül v{lasztandó h{rom 1. Forg{csoló megmunk{l{sok (BMEGEGTAG51) 2. Gy{rt{si méréstechnika (BMEGEGTAG64) 3. Szersz{mgépek (BMEGEGTAG61) 4. Gy{rt{stervezés (BMEGEGTAG71) 5. NC technológia és programoz{s (BMEGEGTAG72) 6. NC ir{nyít{s és robottechnika: NC gépek ir{nyít{sa (BMEGEGTAG63), Robottechnika (BMEGEGTAG53) 21

22 GÉPTERVEZŐ SZAKIR[NY (2N-AG0-GT) ([LTAL[NOS GÉPSZERKESZTŐ, MŰSZERTECHNIKA ÉS MEZŐGAZDAS[GI GÉPEK) Óra/Hét Tant{rgy neve Kód Szem. Köv. Kredit Σ Elm. Gyak. Lab. Gépszerkezettan I. BMEGEGEAGS v 4 Mezőgazdas{gi gépek tervezése BMEGEGEAGMG f 4 Műszertechnika BMEGEFOAG f 4 12 CAD rendszerek I. BMEGEGEAGC f 4 Projekt feladat* BMEGEGEAG03 BMEGEFOAG f 4 Tervezéselmélet és módszertan BMEGEGEAGTE f 4 Végeselem módszer alapjai BMEGEMMAGM f 3 Optika és l{tórendszerek BMEGEFOAMG v 3 18 Kötelezően v{lasztható t{rgyak Projektfeladat*: Célgép tervezés, Mezőgéptervezés, Optika labor és tervezés, Műszertechnika labor és tervezés Kötelezően v{lasztható t{rgyak Kód Szem. Óra/Hét Köv. Kredit Elm. Gyak. Lab. Gépszerkezettan II. BMEGEGEAGS v 3 Mezőgazdas{gi erőgépek BMEGEGEAGME v 3 Szervopneumatika BMEGEMIAMG f 3 Automatiz{l{stechnika BMEGEGEAGAT f 4 Mezőgazdas{gi munkagépek BMEGEGEAGMM f 3 Polimer gy{rtm{nytervezés BMEGEGEAGTP f 3 Szerkezetanalízis BMEGEGEAGSA f 2 Optikai műszerek BMEGEMIAG f 3 Z{róvizsga t{rgyai: 1. Tervezéselmélet módszertan (BMEGEGEAGTE) 2. CAD rendszerek I. (BMEGEGEAGC1) 3/a Gépszerkezettan: Gépszerkezettan I. (BMEGEGEAGS1), Gépszerkezettan II. (BMEGEGEAGS2) 3/b Mezőgazdas{gi gépek: Mezőgazdas{gi gépek tervezése (BMEGEGEAGMG), Mezőgazdas{gi munkagépek (BMEGEGEAGMM) 3/c Műszertechnika: Műszertechnika (BMEGEFOAG02), Optika és l{tórendszerek (BMEGEFOAMG3) 22

23 7. TANT[RGYAK ISMERTETÉSE Alapozó t{rgyak BMEGEMMAGM3 DINAMIKA Előadó: Dr. Stép{n G{bor, Dr. Bende Margit v, 5 kp, ma, an, né, os, ta, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A2, Statika Kinematikai alapfogalmak. Pont p{ly{ja. Helyzet, sebesség, gyorsul{s. Merev test sebesség- és gyorsul{s{llapota. Síkmozg{s. Sebességpólus. Gördülés. A relatív kinematika fogalma és alkalmaz{sa. Kinetikai alapfogalmak. Tömeg, erő, mozg{si energia, erő teljesítménye, mechanikai munka, potenci{l. Impulzus, perdület. Merev test tehetetlenségi nyomatéki tenzora. Kényszerek, kényszererők, súrlód{s. A dinamika alaptételének alkalmaz{sa a szabadtest {bra módszerrel. Forgó tengelyek, forgó részek kiegyensúlyoz{sa. Pörgettyű, gyroskopikus mozg{s, Koller j{rat. Béda, Bez{k: Kinematika és dinamika, Műegyetemi Kiadó 45050, Csizmadia, N{ndori: Mozg{stan, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997 Bez{k, Vörös: Dinamika példat{r I, Műegyetemi Kiadó 40928, Ludvig: Dinamika példat{r II, Műegyetemi Kiadó 41040, BMETE15AX02 FIZIKA A2 Előadó: dr. Kugler S{ndor v, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1 Hull{mok. Huygens elv. Interferencia. Optikai alapok. Elektrosztatikus erőtér. Gauss-tétel. Elektromos potenci{l. Dielektrikumok. Elektromos mező energi{ja. Stacion{rius {ram. Joule törvény. Kirchhofftörvények. M{gneses indukció vektora. M{gneses fluxus. Ampere- és Biot Savart-törvény. M{gneses mező anyagban. Lorentz-féle erőtörvény. Töltés mozg{sa m{gneses erőtérben. Elektrom{gneses indukció, Faraday-törvény. Elektrom{gneses hull{mok. Erosty{k J. Litz J.: A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Hudson, A.-Nelson, R.: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont, Budapest Szabó Á.: Elektrodinamika, Tankönyvkiadó Füstöss L.-Tóth G.: Fizika II., Tankönyvkiadó, J4-956 Hevesi I.: Elektromoss{gtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest BMETE15AX03 FIZIKA A3 Előadó: dr. Kugler S{ndor f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1, Matematika A2, Fizika A2 Kinetikus g{zelmélet. G{znyom{s, hőmérséklet, g{zok fajhőjének saj{ts{gai. A statisztikus fizika alapfogalmai. Ide{lis g{z. Boltzmann-eloszl{s. Statisztikus hőmérséklet. Folyamatok ir{nya. Entrópia. Planck-hipotézis. Fotonok. Fényelektromos jelenség. Atomok vonalas színképe. Bohr-modell. 23

24 Maghasad{s, magfúzió. Szil{rdtestek fajhője. Elektronok szil{rdtestekben. Energias{vok kialakul{sa. Szigetelők, félvezetők, jó vezetők, szupravezetők. Erosty{k J. Litz J.: A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Hudson, A.-Nelson, R.: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont, Budapest Fizika 2 (szerkesztette Holics L{szló), Műszaki Könyvkiadó, Budapest Tóth A.: Segédanyag a Fizika A3 című t{rgyhoz (sokszorosított segédanyag) BMETE90AX00 MATEMATIKA A1 Előadó: Dr. Petz Dénes v, 6 kp, ma, os, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: - Bevezetés az egyv{ltozós kalkulusba, ismerkedés a matematikai gondolkod{smóddal és egyes matematikai szoftverek elemi szintű haszn{lat{val. Sík- és térvektorok algebr{ja. Komplex sz{mok. Sz{msorozatok. Függvényhat{rérték, nevezetes hat{rértékek. Folytonoss{g. Differenci{lsz{mít{s: Deriv{lt, differenci{l{si szab{lyok. Elemi függvények deriv{ltjai. Középértéktételek, L'Hospital szab{ly. Taylor-tétel. Függvényvizsg{lat: lok{lis és glob{lis szélsőértékek. Integr{lsz{mít{s: a Riemann-integr{l tulajdons{gai, Newton-Leibniz formula, primitív függvény meghat{roz{sa, parci{lis és helyettesítéses integr{l{s. Speci{lis integr{lok kisz{mít{sa. Improprius integr{l. Az integr{lsz{mít{s geometriai és mechanikai alkalmaz{sai. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi I.-Wettl F.: Matematikai feladatgyűjtemény I., Műegyetemi Kiadó B{rczy Barnab{s: Differenci{lsz{mít{s. Műszaki Könyvkiadó1994. B{rczy Barnab{s: Integr{lsz{mít{s. Műszaki Könyvkiadó. Cs{sz{r Ákos: Valós analízis I., Tankönyvkiadó Stefan Banach: Differenci{l- és integr{lsz{mít{s, Tankönyvkiadó BMETE90AX02 MATEMATIKA A2 Előadó: Dr. Rónyai Lajos v, 6 kp, ma, ta, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1. A line{ris algebra, a többv{ltozós függvénytan és a sorfejtés alapfogalmainak megismerése, bevezetés ezek alkalmaz{s{ba, életszerű problém{k megold{sa matematikai szoftverek alkalmaz{s{val. Line{ris algebra elemei: műveletek m{trixokkal, line{ris egyenletrendszerek megold{s{nak módszerei, a megold{s geometriai szemléltetése, determin{nsok; az n-dimenziós vektortér fogalma, vektorterek, line{ris transzform{ció, saj{térték, saj{tvektor. Többv{ltozós valós függvények: folytonoss{g, differenci{lhatós{g (parci{lis, tot{lis, ir{nymenti), többv{ltozós függvények szélsőértéke, többv{ltozós integr{lok. Sz{msorok, konvergencia kritériumok, Taylor-sorok, periodikus függvények, Fourier-sorok, alkalmaz{sok. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi I.-Wettl F.: Matematikai feladatgyűjtemény II., Műegyetemi Kiadó Horv{th Erzsébet: Line{ris algebra, Műegyetemi Kiadó Howard A. Anton, Robert C. Busby: Contemporary Linear Algebra, Wiley,

25 BMETE90AX10 MATEMATIKA A3 Előadó: Dr. Fritz József f, 4 kp, ma, os, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A2. Bevezetés a közönséges differenci{legyenletek elméletébe és alkalmaz{s{ba. Bevezetés a vektoranalízisbe és alkalmaz{saiba. Egyes matematikai szoftverek haszn{lata. Differenci{legyenletek (DE) oszt{lyoz{sa. Szétv{lasztható DE, line{ris {llandó és v{ltozó együtthatós DE, line{ris {llandó együtthatós DE rendszerek. Közönséges differenci{legyenletek néh{ny alkalmaz{sa. Skal{r- és vektormezők. Görbe és felület menti integr{lok. Divergencia és rot{ció, Gauss- és Stokes-tétel. Green-formula. Konzervatív vektormezők, potenci{l. A vektoranalízis néh{ny alkalmaz{sa. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. G.B. Thomas, R.L. Finney, M.D. Weir and F.R. Giordano, Thomas Calculus, 10th Edition, Pearson Addison Wesley, BMEVEKTAGE1 MŰSZAKI KÉMIA Előadó: Dr. Bajnóczy G{bor f, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek:- Kémiai reakciók termodinamik{ja. Reakciókinetika, kataliz{torok. Kémiai egyensúlyok, vizes oldatok kémi{ja. Elektrokémiai korrózió és korrózióvédelem. Tüzelőanyagok és tüzeléstechnikai alapfogalmak. Szén és kőolajfeldolgoz{s, motorhajtóanyagok kémiai tulajdons{gai. Kenőolajok elő{llít{sa és adalékai. Vízkémiai alapok, kaz{nt{pvíz előkészítés, szennyvíztisztít{s. Környezetvédelmi ismeretek. Laborgyakorlatok az elektrokémiai korrózió, vízelőkészítés, kenőolajok és tüzeléstechnika területén. Bajnóczy G{bor Szebényi Imre Műszaki Kémia Műegyetemi Kiadó 2001 (J 65034). Műszaki Kémia (laboratóriumi gyakorlatok) Műegyetem i Kiadó 2001 (J 10019) Bajnóczy G{bor Környezeti Kémia (előkészületben) BMEGEMMGM4 REZGÉSTAN Dr. Stép{n G{bor, Dr. Csern{k G{bor, Dr. Bende Margit f, 3 kp, ma, an, né, ta, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Matematika A3, Szil{rds{gtan, Dinamika Ütközések. Egyszabads{gfokú line{ris lengőrendszerek. Rugók, ing{k, potenci{los erők. Szabadlengés. Sebességgel ar{nyos csillapít{s. Coulomb súrlód{ssal csillapított lengőrendszer. Gerjesztés. Frekvenciaviszony, nagyít{s, rezonancia, rezonanciagörbe, f{zisgörbe. Rezgésszigetelés. Többszabads{gfokú mechanikai rendszer stabil egyensúlyi helyzet körüli kis kitérésű lengései. Módszerek az első saj{tfrekvencia becslésére. Dinamikus lengéscsillapító. Rugalmas tengelyek rezgései. Forgó tengelyek kritikus fordulatsz{ma. Béda: Lengéstan, Műegyetemi Kiadó 45043,

26 Csizmadia, N{ndori: Mozg{stan, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997 Ludvig: Gépek dinamik{ja, Műszaki Könyvkiadó, Ludvig: Lengéstan példat{r, Műegyetemi Kiadó 41033, BMEGEMMAGM1 STATIKA Előadó: Dr. Szabó Zsolt, Dr. Kov{cs Ád{m, Dr Insperger Tam{s f, 3 kp, ma, an, né, os, ta, 2 ko (1 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: - Az erő és nyomatéka. Koncentr{lt erőp{r. Által{nos erőrendszerek redukciója. Legegyszerűbb eredő. Centr{lis egyenes. Síkbeli ide{lis kényszertípusok. A reakció erőrendszer meghat{roz{sa. Síkbeli r{csos szerkezetek. Csuklós szerkezetek. A belső erőrendszer. Igénybevételi {br{k és függvények síkbeli egyenes és görbe rudakra. Nemide{lis kényszerek: Coulomb-súrlód{s, csapsúrlód{s, kötélsúrlód{s, gördülő ellen{ll{s. Béda, Kocsis: Statika, Műegyetemi Kiadó 45027, Csizmadia, N{ndori: Statika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996 Elter P{lné: Statika példat{r, Műegyetemi Kiadó 45040, BMEGEMMAGM2 SZIL[RDS[GTAN Előadó: Dr. Kov{cs Ád{m, Dr. Csern{k G{bor, Dr. Insperger Tam{s v, 5 kp, ma, an, né, os, ta, 2 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1, Statika Síkidomok m{sodrendű nyomatékai (főtengelyek, fő m{sodrendű nyomatékok, Steiner-tétel). Egyenes prizmatikus rúd húz{sa/nyom{sa. Az egyszerű Hooke-törvény. Egyenes ill. ferde hajlít{s. Síkgörbe rúd hajlít{sa (Grashof-képlet). Kör és körgyűrű keresztmetszetű rudak csavar{sa. Hajlít{s és nyír{s. Feszültségi {llapot (feszültségi tenzor, főfeszültségek, feszültségi főir{nyok, Mohr-körök). Alakv{ltoz{si {llapot (alakv{ltoz{si tenzor, főnyúl{sok). Által{nos Hooke-törvény. Fajlagos térfogatv{ltoz{s. Alakv{ltoz{si energia egyenes rudakban. Méretezés, ellenőrzés többtengelyű feszültségi {llapot esetén: a Mohr és HMH-elméletek. A szil{rds{gtan munkatételei: Betti-tétel, Castigliano-tétel Statikailag hat{rozatlan rúdszerkezetek. A rugalmas sz{l differenci{legyenlete. Hosszú, nyomott rudak kihajl{sa (Euler-elmélet, Tetmajer-egyenes). Vékonyfalú tart{ly méretezése, ellenőrzése. Béda: Szil{rds{gtan, Műegyetemi Kiadó 45024, 1996 Elterné: Szil{rds{gtan példat{r, Műegyetemi Kiadó 45062, 2001 Mechanika mérnököknek. Szil{rds{gtan. Szerk. M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó,

27 Szakmai törzst{rgyak BMETE90AX06 [BR[ZOLÓ GEOMETRIA Előadó: Dr. Prok Istv{n v, 3 kp, ma, os, 3 ko (1 ea, 2 gy, 0 lab.) Ek: - Alapvető térgeometria, a klasszikus {br{zol{si módszerek: Monge-féle kétképsíkos {br{zol{s illeszkedési és metrikus alapfeladatai, görbék és forg{sfelületek {br{zol{sa, {that{sai, axonometria és a szabadkézi rajz alapjai. A computeres {br{zol{s geometriai alapjai. Alapvető sz{mít{si módszerek. Vermes Imre: Geometria útmutató és példat{r (410661) Strommer Gyula: Geometria (44518). Bancsik Zs. -- Juh{sz I. -- Lajos S.: Ábr{zoló geometria szemléletesen (e. jegyzet) BMEGEMTAGA1 ANYAGSZERKEZETTAN ÉS ANYAGVIZSG[LAT Előadó: Dr. Kr{llics György v, 6 kp, ma, ta, 5 ko (3 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: - Fémes ötvözetek, fémalapú kompozitok és ker{mi{k szerkezete és tulajdons{gaik, kapcsolód{s a konstrukcióhoz és technológi{hoz. A tulajdons{gok megv{ltoztat{sa és vissza{llít{sa, k{rosod{si folyamatok. Mechanikai tulajdons{gok és mérésük. Alakv{ltoz{s, törés, kúsz{s, f{rad{s. Hibakereső anyagvizsg{lati módszerek. Proh{szka J{nos: Bevezetés az anyagtudom{nyba, Tankönyvkiadó, 1988 Ginsztler J. Hidasi B. Dévényi L.: Alkalmazott anyagtudom{ny, Műegyetemi Kiadó, 2000, (Jegyzetsz{m: ) Gillemot L{szló: Anyagszerkezettan és anyagvizsg{lat, Tankönyvkiadó, 1979 Tisza Miklós: Metallogr{fia, Miskolci Egyetemi Kiadó, 1998 Előad{s v{zlatok: BMEGE[TAG11 [RAML[STAN Előadó: Dr. Lajos Tam{s f, 5 kp, ma, ta, 4 ko (3 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: Szil{rds{gtan (BMEGEMMAGM2) és Matematika A3 (BMETE90AX10) Folyadékok saj{toss{gai, kinematika, folytonoss{g tétele, Euler-egyenlet, Bernoulli-egyenlet, {raml{stani méréstechnika elmélete és gyakorlata, örvénytételek, impulzustétel és alkalmaz{sai, súrlód{sos közegek és mozg{segyenletük, Navier-Stokes egyenlet, lamin{ris és turbulens {raml{sok, az {raml{sok hasonlós{ga, hidraulika, hat{rrétegek, {raml{sba helyezett testekre ható erő, összenyomható közegek {raml{sa, g{zdinamika, az energiaegyenlet, kiömlés tart{lyból. Lajos T.: Az {raml{stan alapjai. (2008) ISBN Laboratóriumi mérési segédletek az Áraml{stan Tanszék honlapj{n: 27

28 BMEGEVGAG02 [RAML[STECHNIKAI GÉPEK Előadó: Dr. Kullmann L{szló v, 4 kp, ma, ta, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: Áraml{stan (BMEGEÁTAG11), Műszaki hőtan I. (BMEGEENAETD) Energia{talakít{s folyadékokban és g{zokban. Örvény- és volumetrikus gépek. Üzemtani jellemzők, dimenziótlan üzemi paraméterek, jelleggörbék. Vezérlés, szab{lyoz{s. Állandósult és {tmeneti üzem. Kavit{ció, megengedett szívómagass{g. Áraml{stechnikai gép jelleggörbe mérések, vízell{tó h{lózati mérések. Légsz{llító gépek ventil{tor, kompresszor speci{lis kérdései. Olajhidraulika elemei. Fűzy O.: Áraml{stechnikai gépek és rendszerek, Tankönyvkiadó, Bp Előad{sjegyzet, feladatgyűjtemény, mérési útmutatók: BMEGEGEA3CD CAD ALAPJAI Előadó: Dr. V{radi K{roly, Piros Attila f, 4 kp, ma, an, ta, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: Informatikai rendszerek Sz{mítógépes grafika, képek létrehoz{sa. A geometriai modellek transzform{ciói, leképzések, vetítések, takart vonalas {br{zol{s, {rnyékol{s Megjelenítési elj{r{sok. Geometriai modellek. Huzalv{z-, felület- és testmodellek. Paraméteres modellek. Alaksaj{toss{gokra alapozott, parametrikus alkatrészmodellezés. V{zlat, geometriai és méretkényszerek. Alaksaj{toss{gok létrehoz{sa. Szerelt egységek, össze{llít{s modellezés. Prezent{ció, rajz-, gy{rt{si dokument{ció készítés. Horv{th I. - Juh{sz I.: Sz{mítógéppel segített gépészeti tervezés I. Mk. Bp Kunwoo Lee: Principles CAD/CAM/CAE Systems. Addison-Wesley, 1999 H{zkötõ Istv{n: Műszaki 2D-s {br{zol{s. Műegyetem Kiadó. Bp Tov{bbi segédletek: BMEVIAUA007 ELEKTROTECHNIKA ALAPJAI Előadó: Dr. Nagy Istv{n f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2ea, 0 gy, 1 lab) Ek: Matematika A3, Fizika A2 Nyugvó, {llandó és v{ltozó sebességgel mozgó töltésekhez kapcsolódó jelenségek, fogalmak, törvények. Anyagok villamos, m{gneses tulajdons{gai. Villamos, m{gneses erőhat{sok. Villamos, m{gneses rendszerek modellezése. Analógi{k. Villamos alapműszerek, mérések. Koncentr{lt paraméterű {ramkörök. Alkalmaz{si péld{k. Nagy I. (mk): Elektrotechnika Alapkérdések, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997 Nagy I. (mk): Elektrotechnika Előad{si segédlet, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997, Nagy I. (mk): Elektrotechnika Példat{r, Műegyetemi Kiadó, Bp. Tanszéki segédletek, feladatok: 28