Tantárgyi kód BIB 1409 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0. Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Átírás

1 Tantárgy neve Biokémia Tantárgyi kód BIB 1409 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Balogh Árpád Tantárgyfelelős bosztása egyetemi tanár 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az élőlényeket felépítő biomolekulák kémiai szerkezete és biológiai funkciói közötti összefüggések megismertetésén keresztül és az élő szervezetekben lejátszódó folyamatok és azok szabályozásának tükrében a tárgy komplex képet ad az élő szervezetek működésének molekuláris alapjairól. Ugyanakkor megteremti a lehetőséget az élettani, genetikai, molekuláris biológiai, stb. ismeretek eredményes elsajátításához is. 2. A tantárgy tartalma Bevezetés a biokémiába. A biokémia tárgya, kialakulása, fejlődése, módszertana. A molekuláris organizáció. Termodinamikai alapok. A víz szerkezete és tulajdonságai. Molekuláris kölcsönhatások vizes oldatban. Biomolekulák. Nukleotidok és nukleinsavak.aminosavak, peptidek, fehérjék.a fehérjék izolálása, vizsgálati módszerei. Szénhidrátok. Lipidek és membránok.. Az enzimműködés alapjai, enzimkinetika. Az enzimműködés szabályozása. Anyagcserefolyamatok: Glikolízis, fermentáció, pentóz-foszfát ciklus. A glikogén metabolizmusa és a glükoneogenezis. Citromsav-ciklus. Elektron transzport és oxidatív foszforiláció. A fotoszintézis. Lipidek anyagcseréje.aminosav anyagcsere. Nukleotid metabolizmus. A genetika információ tárolása, átadása és kifejeződése: replikáció, transzkripció, transzláció. A génexpresszió szabályozása. A szervek biokémiája (táplálkozás biokémia, izomműködés biokémiája, véralvadás, immunitás.

2 3. Évközi ellenőrzés módja I. Igaz-hamis állítások Állítás Igaz Hamis 1. A foszfofruktokináz a transzferázok közé tartozik. 2. A bélcsatorna lebontó enzimei másodlagos kötéseket bontanak. 3. A szabadenergia növekedéssel járó reakciók önként lejátszódnak. 4. A foszfoenolpiruvátban lévő foszfátcsoport makroerg kötésének hidrolízisekor több energia szabadul fel, mint az ATP hidrolízisekor. 5. A citromsavciklus során csak a NAD + a hidrogénszállító koenzim. 6. Az alkoholos erjedés során a piruvát-dekarboxiláz hatására CO 2 is keletkezik. 7. A részlegesen redukált oxigén molekulák szuperoxid gyökké és hidrogénperoxiddá alakulhatnak. 8. A táplálékként felvett zsírok, olajok lebontása során a bélsejtekben termelődő lipázok csak az α C-atomoknál lévő észterkötést hidrolizálják. 9. A páratlan szénatomszámú zsírsavak β-oxidációja során szukcinil- CoA képződik. 10. A PS-I-ről az elektronok a plasztocianinra kerülnek. 11. A bilirubin nyílt tetrapirrol származék. 12. A zsírsavak α-oxidációja során acetil-coa keletkezik. 13. A Rhizobiumok a talajban szabadon élő nitrifikáló baktériumok. 14. A glutaminsav transzaminálással keletkezik α-ketoglutársavból. 15.A CoA szintézisének kiinduló vegyülete a pantoténsav. 16. A replikáció indító szakaszán konszenzus szekvencia található. 17. A DNS-en a promoterszakaszt az RNS-polimeráz a σ (szigma) faktorával ismeri fel. 18. A splicing során az intronok összekapcsolása foszfodiészter kötéssel történik. 19. A DNS polimeráz I. exonukleáz és polimeráz aktivitással is rendelkezik. 20. A hisztonfehérje komplexek a köréjük tekeredő DNS-szállal együtt nukleoszómát alkotnak. 21. Az rrns és az mrns 3 vége az egymással komplementer szakaszokkal kapcsolódik össze. 22. A peptidkötés kialakítása során a P kötőhelyen lévő aminosav acilezi az A kötőhelyen lévő aminosav amino-csoportját. 23. A plazmidok a kromoszómális DNS-től függetlenül nem tudnak működni. 24. Allosztérikus szabályozás során a szabályozó anyag az enzim aktív centrumába kötődik. 25. A proenzimekből peptidkötés-hasítással jönnek létre az aktív enzimek.

3 II.Többszörös választás 1. Melyik jelent exoterm, bármely hőmérsékleten lejátszódó reakciót? 1. H, S 2. H+, S 3. H+, S+ 4. H, S+ 2. Melyek nagy energiájú vegyületek? 1. enol-piroszőlősav-foszfát, (ph 7) 2. glükóz-1-foszfát 3. kreatin-foszfát 4. glükóz-6-foszfát 3. Mit jelent ki a következő egyenlet? 1 v i K = V S max 1 Ki + K [ S] [] I i 1 + V max 1. nem kompetitív inhibitorok jelenlétében mérhető reakciósebességet 2. vegyes típusú inhibitorok jelenlétében mérhető reakciósebességet 3. unkompetitív inhibitorok jelenlétében mérhető reakciósebességet 4. kompetitív inhibitorok jelenlétében mérhető reakciósebességet 4. Mely folyamatok járnak CO 2 keletkezéssel? 1. etanolos erjedés 2. piruvát acetil-coa átalakulás 3. citrátkör 4. terminális oxidáció 5. Melyik a karbamidciklus helyes sorrendje? 1. citrullin, ornitin, orginino-borostyánkősav, arginin 2. citrullin, ornitin, fumársav, arginin 3. ornitin, citrullin, arginin, arginino-borostyánkősav 4. ornitin, citrullin, arginino-borostyánkősav, arginin

4 6. Az inzulin szintézisére jellemző, hogy 1. a preproinzulinnal kezdődik, melynek szignál peptidje a molekula membránon való átjutását biztosítja 2. a proinzulin polipeptid láncon belüli diszulfidhidakat tartalmaz 3. az inzulin két polipeptidláncból áll 4. az inzulinban található diszulfidhidak a két polipeptidlánc között alakultak ki 7. Melyek fenilalanin származékok? 9. morfin 9. nikotinsav 9. kolhicin 9. glutation 8. Mely állítás(ok) igaz(ak) a glikozidkötés kialakítására? 1. vízelvonással megy végbe 2. a cukrok foszforilált származékaiból történik 3. nem igényel energiát 4. a PP i hidrolízise miatt megfordíthatatlan 9.Mi jellemző az ABO vércsoport antigén determináns csoportjaira? 1. a vörösvértestek membránjaihoz kötve találhatók 2. mind a 4 vércsoport esetében tartalmaz fukózt, galaktózt, N-acetilgalaktózamint 3. az A vércsoportúaknál további N-acetil-galaktózamin kapcsolódik 4. a B vércsoportúaknál N-acetil-glükózamin kapcsolódik 10. Melyek a genetikai kód jellemzői? 1. egy triplet csak egy aminosavat határoz meg 2. egy aminosavnak mindig csak egy kódja van 3. degenerált 4. a szintézist kezdő kód nem jelöl aminosavat

5 11. Mely enzimek vesznek részt a replikációban? 1. DNS-polimeráz-III. 2. DNS-ligáz 3. primáz 4. izomeráz 12. Mely állítások igazak a DNS-polimeráz-III-r 1. foszfodiészter kötést alakít ki a nukleotid 3 és 5 vége között 2. csak a vezető szálon van szerepe 3. az Okazaki-fragmentumokat kapcsolja össze 4. foszfodiészter kötést alakít ki a nukleotid 5 és 3 vége között 13. Hogyan aktiválja a camp a protein-kinázt? 1. a katalitikus egységek camp-t kötnek 2. a camp a reguláló alegységhez kötődik 3. a katalikus egység tetramer formában válik aktívvá 4. a camp hidrolízisét követően inaktív forma alakul ki III.Ötféle asszociáció A. pentózfoszfát-ciklus B. glikolízis C. glükoneogenezis D. citrátkör E. glioxalát-ciklus 1. az izocitromsavból borostyánkősav és glioxálsav keletkezik 2. az izocitromsavból egy labilis köztiterméken keresztül α-ketoglutársav keletkezik 3. a citromsavciklus intermedierjeiből is képződhet glükóz a folyamata során 4. köztes terméke a szedoheptulóz-7-foszfát is 5. az olajos magvak csírázásakor keletkező sok acetil-coa eredményes felhasználását segíti 6. a piruvát oxálacetát foszfoenolpiruvát átalakulás is része

6 7. a folyamat kulcsenzimének szabályozásában fontos a fruktóz-2,6-biszfoszfát 8. a glükóz-foszfát glükonsav-6-foszfáton keresztül ribulóz-5-foszfáttá alakul a folyamatában 9. a foszfoenolpiruvát makroerg kötésének hidrolízise ATP keletkezéssel jár 10. a borostyánkősav fumársav átalakulás során FADH 2 keletkezik. IV. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Miért nem követi pontosan a glükoneogenesis a glikolízis fordított menetét? Mely átalakulásokban van különbség? 2. Miért fontos elágazási pont az anyagcserében a piruvát? 3. Milyen átalakulásokban vehet részt a ribulóz-5-foszfát a sejt mindenkori szükségletének megfelelően? 4. Hasonlítsa össze a fotofoszforilációt és az oxidatív foszforilációt! 5. Hogyan játszódik le a szteroidhormonok koleszterolból kiinduló szintézise? 6. Hogyan lesz a levegőben lévő N 2 -ből a növények számára felvehető nitrát? 7. Mutassa be egy tetszőlegesen választott aminosav bioszintézisét! 8. Melyek a fő különbségek a purin- és pirimidinváz bioszintézise között? 9. Mik az epefestékek és hogyan keletkeznek? 10. Mi az UDP szerepe a szacharóz szintézisében? 11. Mi a különbség az α- és β-amiláz működése között? 12. Hogyan történik a bakteriális peptidoglikánok bioszintézise? Mivel magyarázható egyes antibiotikumok baktériumpusztító hatása? 13. Melyek a replikáció és transzkripció közötti fő hasonlóságok és különbségek? Magyarázza! 14. Miért van szükség eukariótákban az RNS érésére? 15. Melyek a replikáció enzimei és mi a szerepük? 16. Mi a reverz transzkriptáz és mi a szerepe a géntechnológiában? 17. Mutassa be az enzimindukciót a lac-operon működése kapcsán. 18. Mi a camp szerepe a glikogén-anyagcsere hormonális szabályozásában? 19. Mi a protein-kináz szerepe a glikogénszintézis és glikogénlebontás összehangolásában? 20. Mi az alapvető különbség az adrenalin (ill. a peptidhormonok) és a szteroidhormonok hatásmechanizmusában?

7 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom - Boross, L., Sajgó, M. (2003): A biokémia alapjai. Mezőgazda Kiadó Budapest - Berg, J. M., Tymoczko, J.L., Stryer, L. and Clarke, N. D. (2002):Biochemistry. WH. - Freeman and Company. New York. - Voet, D., Voet J. G. and Pratt C. W. (1999): Fundamentals of Biochemistry. John - Wiley and Sons. Inc. New York - Ádám, V. (2002): Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest - Fésüs, L. (2002): Biokémia és molekuláris biológia. Debreceni Egyetem. - Farkas, G. (1984): Növényi biokémia. Akadémia Kiadó Budapest - Balogh, Á. (1997): Környezet-biokémia. Stúdium Kiadó Nyíregyháza 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Multimédiás eszközökkel felszerelt előadóterem.

8 Tantárgy neve Biokémia Tantárgyi kód BIB 1410 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 1 Összóraszám (elm.+gyak) 0+2 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel BIB 1409 (E) A tantárgyfelelős neve Dr. Balogh Árpád Tantárgyfelelős beosztása egyetemi tanár 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a korszerű laboratóriumi vizsgálati módszereket és jártasságot szerezzenek az eszközök, műszerek használatában, valamint képessé váljanak önálló kísérletek tervezésére, az elméleti és gyakorlati tudás ötvözésére. 2. A tantárgy tartalma Általános laboratóriumi, munkavédelmi, tűzrendészeti szabályok. Laboratóriumi munkarend. A biokémiában alkalmazott vizsgálati módszerek. Az eszközök, műszerek használata. Pufferoldatok ph-jának beállítása, Vízfürdők, centrifugák használata, poliakrilamid gél elektroforézis készülék, HPLC készülék, spektrofotométer működési elve és használatuk.biomolekulák spektrofotometriája. Fehérje koncentráció meghatározása Biuret-, Lowry-, Bradford módszerrrel, illetve UV elnyelés alapján.. Durva frakcionálási módszerek. Kromatográfiás eljárások (oszlopkromatropráfia, gélszűrés, ioncserés kromatopráfia, nagy nyomású folyadékkromatográfia) alkalmazása. Aminosavak vékonyréteg kromatográfiás elválasztása. Enzimek preparálása, aktivitásuk mérése. Kinetikai paraméterek meghatározása, enzimgátlások vizsgálata. Molekulatömeg és izoelektromos pont meghatározása poliamid gél elektroforézissel. 3. Évközi ellenőrzés módja (zárthelyi dolgozat) 1. Miért alkalmas az extinkció meghatározása a koncentráció kifejezésére? Igazolja a Lambert-Beer törvénnyel! 2. Miért lehet a fehérjék mennyiségi meghatározását UV elnyelés alapján is elvégezni? 3. Miért van szükség kalibrációs görbére egy ismeretlen oldat fehérje tartalmának meghatározásához? 4.Hogyan készíti el a kalibrációs görbét a fehérjetartalom Bradford-módszerrel történő meghatározásához!

9 5. Miért alkalmas a dialízis a fehérjék tisztítására? 6. Mi a kisózás lényege a fehérje frakcionálás során? 7. Melyek egy enzimfehérje tisztításának lépései? 8. Miért alkalmas az SDS poliakrilamid gél elektroforézis a molekulatömeg meghatározására? 9. Hasonlítsa össze az ioncserés kromatográfiát és a gélszűrést! 10. Hogyan kell összeállítani az izoláló puffert annak érdekében, hogy az enzim megőrizze aktivitását? 11. Hogyan állítja be az izoláló puffer ph-értékét? 12. Készítsen nyers enzimkivonatot glükóz-6- foszfát dehidrogenáz aktivításának méréséhez! 13. Hogyan lehet kiszámítani a specifikus aktivitást? 14. Hogyan következtetünk az enzimpreparátumban gátló illetve serkentő anyagok jelenlétére? 15. Állítsa össze a glükóz-6- foszfát dehidrogenáz méréséhez szükséges enzimrendszert! 16. Miért alkalmas a NAD + vagy a NADP + redukciója a dehidrogenáz enzimek aktivításának meghatározására. Magyarázza a szerkezetében bekövetkező változással! 17. Hogyan állítja össze az enzimrendszert a G-6PDH szubtráttelítési görbéjének elkészítéséhez? 18. Határozza meg az enzim V max és K m értékeit a rendelkezésére álló számítógépes program segítségével. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom - Balogh Á., Kalucza, L-né (2004): Biokémiai laboratóriumi gyakorlatok. Kézirat. Nyíregyházi Főiskola. - Kandra, L. (2002): Biokémiai gyakorlatok. Kézirat. Debrecen - Boross L., Sajgó, M.. (2003): A biokémia alapjai, Mezőgazda Kiadó Budapest - Berg, J. M., Tymoczko, J. L., Stryer, L. and N.D. Claske (2002): Biochemistry. W.H. Freeman and Company. New York.

10 - Voet, D., Voet J.G., and Pratt C. W. (1999): Fundamentals of Biochemistry. John Wiley and Sons. Inc. New York. - Ádám, V. (2002): Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest, Fehér, Zs. (2003): Biológiai gyakorlatok. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Biokémia laboratórium: elektroforézis készülék, fagyasztószekrények, hűtőszekrények, sprektofotométer, analitikai mérlegek, ph-mérők, termosztátok, vízfürdők, centrifugák, HPLC készülék,automata pipetták, asztali centrifugák, számítógép.

11 Tantárgy neve Sejtbiológia Tantárgyi kód BIB 1411 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód): A tantárgyfelelős neve Kalucza Lajosné dr. Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A sejtbiológia célja a korszerű sejtfogalom kialakítása. Alapozó tárgy, mely az elemi szerkezet- és működésformák sejtszintű integrációját teszi lehetővé. A tárgy magába foglalja nemcsak az ún. klasszikus sejttant, hanem a molekuláris sejtbiológia alapjait is. Az elmúlt évtizedekben a segédtudományok és a korszerű vizsgálati módszerek fejlődése szükségessé tette a sejttel kapcsolatos ismeretek bővítését, a hallgatók által megszerzendő tudás mélyítését. Ily módon a tárgy nemcsak a növény- és állatszervezettan tanulásához ad segítséget, hanem az élettani, genetikai és molekuláris biológia megalapozója is a biokémiával együtt, s kiváló lehetőséget biztosít a biológiai ismeretek szintéziséhez. 2. A tantárgy tartalma A sejttan fejlődéstörténete. A sejtbiológia kialakulása. A sejt megismerésének technikai feltételei. A sejttani vizsgálatok módszerei: Fixált sejtek vizsgálata. Citokémiai eljárások. Autoradiográfia. EM röntgen analízis. Élő sejtek vizsgálata. Sejt- és szövettenyésztés. Mikrokinematográfia. Mikromanipuláció. Elektrofiziológiai módszerek. Sejthibridizáció. Mikroszkópos értékelő berendezések. Fény-és elektronmikroszkópok. Frakcionálási technikák. A pro-és eukarióta sejtek legfontosabb tulajdonságai. Az eukarióta sejt eredete. A mono- és polifiletikus teória. A citomembránok szerkezete és általános tulajdonságai. A lipid kettős réteg. A membránfehérjék és azonosításuk. A membránfehérjék laterális mobilitása, a folyékony mozaik modell. Membrán mikrodomének.

12 Anyagtranszport a sejtmembránon keresztül. Molekuláris diffúzió a lipid kettős rétegen. A membrán-transzport fehérjék fő típusai. Csatornafehérjék. Uniport-, antiport-, szimport fehérjék. A Na + - K + -ATP-áz pumpafehérjék működése és funkcionális jelentősége. A Ca 2+ pumpa-fehérjék működési mechanizmusa. A hidrofób vegyületek transzportja. A membránpotenciál eredete és szerepe. A sejthártya és a sejtburok szerkezete és szerepe. Sejtfelszíni markerek és antigén receptorok. A sejtek közötti jelátvitel. A jelátvitel szakaszai. Az intracelluláris receptortok. A sejtfelszíni receptorok fő kategóriái. A G-proteinhez kapcsolt receptorok. A camp, IP3.DG mint másodlagos hírvivő. Az endo-és exocitózis mechanizmusa és szerepe. A burkolt vezikulumok képződése a receptor mediált endocitózis során. A sejthártya szerepe a sejttérfogat szabályozásában. Speciális sejtkapcsoló struktúrák. A citoszól és a citoszkeleton. A citoszól szolubilis fehérjéi és granuláris strukturái. A stresszfehérjék. A riboszómák felépítése és szerepük. A citoszkeleton. Mikrofilamentumok, mikrotubulusok és közbülső filamentumok.a centroszóma és centriólum. Csillók, ostorok. Molekuláris motorok. Az endoplazmatikus retikulum. A sima felszínű endoplazmatikus retikulum.a xenobiotikumok biotranszformációja. A durva felszínű endoplazmatikus retikulum szerepe a fehérjeszintézisban. A fehérjék poszttranszlációs modifikációja. A Golgi-apparátus felépítése. A fehérjék glikozilálódása, továbbítása és szerepe a vezikuláris transzportban. A lizoszómák keletkezése, átalakulása, típusai. A sejten belüli emésztés. A proteoszómak szerkezete és működése. A peroxiszómák eredete és szerepe az oxidatív lebontásban. Reaktív oxigénintermedierek és antioxidánsok a sejtben. Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai. A mitokondriumok és a kloroplasztisz hasonlósága, keletkezésük.az energiaátalakítás kemiozmotikus mechanizmusa. A mitokondrium szerkezete és működése. A sejtmag. Magmátrix. A maghártya és a nukleólusz. A kromatin szerkezeti hierarchiája. A nukleoszóma. Az eu-és heterokromatin. A kromoszómák szerkezete és típusai. A replikáció és a transzkripció. A gének aktivitásának szabályozása. A metallothioneinek génexpressziója. A P-450 izoenzimek indukciója A sejtciklus és szabályozása. A mitózis folyamata és különleges formái. A meiózis.a sejtosztódás mesterséges befolyásolása.

13 A növényi sejtek jellemzői.

14 A sejtek fúziója, differenciálódása, dedifferenciálódása, öregedése és halála. Nekrózis, apoptózis. 3. Évközi ellenőrzés módja (zárthelyi dolgozat) I. Igaz hamis állítások Állítás Igaz Hamis 1. Az endogén fejlődési teória szerint a sejthártya invaginációja hozhatta létre az endoplazmatikus retikulumot. 2. Az ősi prokarióta sejt kiterjedt belső membránrendszerrel rendelkezett. 3. A mitokondriumok és a kloroplasztiszok eredetét az endoszimbiontg elmélettel magyarázhatjuk. 4. A Na+-K+-ionpumpát csak az intracelluláris Na+ és az extracellurális K+ aktiválja. 5. Minden ATP hidrolízisekor 2Na+ 3 K+ra cserélődik. 6. A carrierek szelektív csatornákat alakítanak ki. 7. A passzív diffúzió során a transzportálandó anyag kölcsönhatásba lép a membrán valamelyik összetevőjével. 8. A membrán-mediált transzport telítődést mutat. 9. A szteroid hormonok receptorai a citoszolban helyezkednek el. 10. Az inzulinnak a c-amp a második hírvivője. 11. A G-proteinek aktív állapotban GDP-t kötnek. 12. A protein-kinázok lehetnek triptofán-kinázok is. 13. A foszfatidil-inozitol felépítésében a kolin is részt vesz. 14.Leggyakoribb membránlipidek a foszfatidok. 15. A koleszterin fokozza membrán rigiditását. 16. A ceramid a szfingolipidek egyik alkotója. 17. A transzkripció során a DNS-ben tárolt információ alapján RNS szintetizálódik. 18. A prokarióták mrns-e exonokat és intronokat is tartalmaz. 19. A prokarióta riboszóma 50 S alegysége tartalmazza az A és P kötőhelyet. 20. Az aminoacil-trns mindig az A kötőhelyre lép be. 21. A Golgi készülék membránokkal határolt lapos ciszternákból épül fel. 22. A sima felszínű endoplazmatikus retikulumban szintetizálódott fehérjéket transzport vezikulumok szállítják a Golgi apparátus cisz rekeszébe. 23. A Golgi készülékben a fehérjék oligoszaharid magja változik meg. 24. Az osztódási orsót mikrofilamentumok építik fel. 25. A nukleoszómák felépítésében hiszton fehérjék vesznek részt.

15 II. Párosító feladat A. MHC-II. 1. Az egyed összes sejtjének felszínén megtalálhatók. B. CD4 fehérje 2. Immunglobulinokat termelnek. C. Citotoxikus T-sejt 3. A B-, T-sejtek, makrofágok felszínén jelennek meg. D. MHC-I. 4. A celluláris immunválaszban vesz részt. E. Immunglobulinok 5. A Th sejtek felszínén jelenik meg. F. Plazmasejtek 6. Könnyű és nehéz láncuk egyarán tartalmaz variábilis részeket. III. Az alábbi cikk a HVG október 16-i számában jelent meg, mely Avram Herskó magyar származású kémia Nobel-díjas tudóssal készült interjú egy részletét tartalmazza. Olvassa el, majd sejtbiológiai ismeretei birtokában válaszoljon az alábbi kérdésekre! HVG: A halál csókja e költői nevet kapta az önök nagy felfedezése. Miért? El tudja magyarázni nekünk, halandóknak is, mi a felfedezésük lényege? A.H. A felfedezés a fehérjék lebomlási mechanizmusával kapcsolatos. Miután a fehérjék elvégzik élettani feladatukat, már nincs rájuk szükség, el kell őket távolítani. Azt azonban senki sem tudta, amíg mi fel nem fedeztük, hogy bizonyos fehérjék miként bomlanak le. Mi ezt a fehérjelebontó mechnanizmus fedeztük fel. A kulcsszereplő egy viszonylag kis fehérje, az ubikvitin, ami latinul mindenütt jelen lévő anyagot jelent. Az ubikvitin erős kémiai kötéssel kapcsolódik nagy fehérjékhez, ami aztán azok lebomlásához vezet. Vagyis amikor egy fehérjét úgymond megcsókol, az meghal ezért nevezték el az aktust a halál csókjának 1. A sejtben hol és hogyan történik a fehérjék szintézise? 2. Miért nem játszódhat le egyidejűleg a DNS megkettőződése és az információ átírása? A sejtciklus mely szakaszaiban játszódnak le, és mi a folyamat lényege? 3. A cikk alapján mit jelent a halál csókja kifejezés? 4. Hogyan kapcsolódik az ubikvitin a fehérjékhez? 5. Hasonlítsa össze a proteo- illetve a lizoszómákban lejátszódó folyamatokat!

16 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom - Fischer, E. (2002): A funkcionális sejttan alapjai. Dialóg Campus Budapest-Pécs - Darvas, Zs. László V. (1999): Sejtbiológia. Egyetemi jegyzet SOTE Budapest - Szabó, G. (2004): Sejtbiológia. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest - Lodish. H., Baltimore, Dl, Berk A., Zipursky S.I. Matsudaira P., Darnell J. (1995): Molecular Cell Biology, 3 nd Ed.: W.H. Freeman and company, New York - Laskay, G., Mihalik E. (2000): Növényi sejtbiológia. JATE Press. Szeged - Alberts, B., Brey, D., Hopkin, K., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2004): Essential cell biology. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York, USA. - Szeberényi, J. (1999): Molekuláris sejtbiológia. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Multimédiás eszközökkel felszerelt előadóterem.