ISBN Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató. Raktári szám: FI

Átírás

1

2 A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet, : Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára és a 6. sz. melléklet, : Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára megnevezésű tantervek előírásainak. A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012, magyar nyelv és irodalom műveltségi terület). Tananyagfejlesztő: dr. Forró Orsolya Vezetőszerkesztő: Valaczka András Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin Tudományos szakmai lektor: dr. Hegedűs Attila tanszékvezető egyetemi docens Pedagógiai lektor: Bálintné Lipp Terézia, szaktanár Fedélterv: Korda Ágnes Látványterv és tipográfiai terv: Slezák Ilona Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin, Tordai Gábor Fotók: 123RF A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes Nyomdai előkészítés: Vidosa László Terjedelem: 9,27 (A/5) ív, tömeg: 208 gramm A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program B/ számú, A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte: Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma:

3 Irodalom Munkafüzet Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

4 A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyama számára A változat és az 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára előírásainak. Tananyagfejlesztő: dr. Baranyai Katalin Vezetőszerkesztő: Valaczka András Alkotószerkesztő: Varga Anna Tudományos szakmai lektor: dr. N. Pál József Pedagógiai lektor: dr. Dobszay Ambrus Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona Szakábrák: Tordai Gábor Fotók: 123RF A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Téglásy György Nyomdai előkészítés: Diószegi Tamás Terjedelem: 12,36 (A/5 ív), tömeg: 225 gramm 1. javított kiadás, 2015 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program B/ számú, A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte: Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: Európai Szociális Alap

5 Bevezető Kedves Diákok! Gondolkodjunk együtt! Az irodalom és a kultúra közös ügyünk. Munkafüzetünk a hatodikos tananyagot dolgozza fel. Egyik célja, hogy segítségetekre legyen a művek megértésében, feldolgozásában, és így eligazodjatok a nektek ajánlott balladák és elbeszélő költemények világában. A másik cél, hogy az irodalomórán tanult kifejezőeszközöket (mint például metonímia, metafora) a hétköznapi élet különböző helyzeteiben is tudjátok alkalmazni. A változatos feladatok lehetőséget teremtenek, hogy felmérjétek tudásotokat és kreativitásotokat a szövegalkotás és a szövegértelmezés terén. Többször találkozhattok hasonló feladattípusokkal, hogy lehetőségetek legyen az ismétlésre, gyakorlásra. A feladatok egy részét csoportmunkában is elvégezhetitek, míg más részük megoldásához hosszabb otthoni felkészülés szükséges. A tanult művekhez kapcsolódó drámajátékok is arra ösztönöznek benneteket, hogy dolgozzatok együtt minél többet. Hatodik osztályosként alkalmatok lesz gyakrabban kifejteni a véleményeteket, amire bátorítunk is benneteket. Munkafüzetünk három fejezetében a tankönyvben olvasható balladákhoz, a Toldi című elbeszélő költeményhez és az Egri csillagok című regényhez kapcsolódó feladatokkal találkozhattok. Legfontosabb szándékunk, hogy játékosan fejlesszük a gondolkodásotokat. Igyekezzetek minél többet megoldani a munkafüzet feladatai közül! Ha nagyon alaposan olvastok, és figyelmesen dolgoztok, sok siker és felfedezés vár rátok. Eredményes tanulást kíván: A szerző 3

6 Regék, balladák A rege Tompa Mihály: Pogány-kút Sárospatak tetőin, hol a gerézd fizet: Javában állott a bő, a várva várt szüret. Egy híja száz a hordó! sajtó, kosár tele, Tudom, hogy a kerekszám bőven kilesz vele; Ezt híják bő szüretnek, ezt ám fiúk! mikor, Hordó szükében, a must a kádakon kiforr, Mely édes, mint csak a méz, amellett meg tapad, A lép se fogja össze jobban az újjadat! A tűz körül sürögvén, imígy hangzott vala A jókedvű hadastyán 1, az agg vinclér 2 szava.»bátya! jól mondja a tüz s még úgyis alhatik, Pogánykutról ha tud, hát beszéljen valamit! Mert tudjuk, mily bort szűrünk itt a bérc oldalán, De a név hogy ragadt rá? kelmed se tudja tán!?«tudom biz én! Ha szóban bor van, meg háború, Már akkor a beszédet csak hadd reám fiú! Kit elvitt a gohértól a kard, meg a nyereg: Ismét csak a gohér 3 és kapához tére meg. Szerettem azt is, ezt is de halljuk a regét: Pogánykút hajdanában honnan vevé nevét? Sok háborút viselt a Magyar nép egykoron, Csúfot tevén nem egyszer A jó szomszédokon; Egészen vériben volt A háborúskodás: Ő bánta mást, ha őtet Nem háborgatta más. Ha kardját megpróbálni Nem volt kinek fején: Ugy egymást fojtogatta, Tulajdon tűzhelyén: S hallátok úgy-e hirét, Hogy a kontyos pogány Másfélszáz évig ült a Visszás magyar nyakán? Látkép a Pogány-kút felől»de bátya! a regére Igy reggelig se jut, A kút felé előtte Járatlan már az ut!«igazság...! már beszélem A gyász történetet: Mikor volt? nem tudom jól, De rég történhetett; Hegyalján híre fut, hogy Imitt jön a török...! És a levél az ágon Hiába nem zörög! A megrémült lakosság Kipusztitá lakát; Elrejtve, földbe ásva Féltőbb tulajdonát; Erdőkbe, nádasokba, S barlangba rejtezék; Meg is jött nemsokára A ronda csőcselék. Hogy épségben maradna A bérc arany-leve: Gondoskodott felőle Sok gazda eleve; Hegyalja emberének, 1 hadastyán: leszerelt, öreg katona 2 vinclér: vincellér, borász 3 gohér: szőlőfajta 4

7 Ugy most, mint akkor, a Legféltőbb kincse lévén Hatalmas ó bora. Pogánykútnál a bércen, A bortermő vidék Legjobb pincéi voltak Azon időbe még. De mind elpusztulának, Mert régi a dolog! Ma is még néhol a föld Oly hangosan dobog; Elég az hozzá, borral Mind telve voltanak; Egyszer csak ugy gurúlt le Hordó meg átalag, A hegynek oldaláról, S az aljig meg sem állt Holott a gazda számos Mély gödröket kapált; És a forrás vidékén, A bokrok közt, sokan, A hordót földbe ásták Nagy fáradságosan. A rút pogány, dühében, Pusztíta, égete, Gyászos lett mindenütt a Vidék tekintete. Bércekre, hegyre mászott, Az erdőt felveré; Magát mutatni, még csak Egy lélek sem meré. S véletlenűl, a hosszú Kalandozás között, Hol a bor volt temetve, Ezen vidékre jött; S itt, a rút fajzat, addig Szaglált, ólálkodott, Hogy meglelé az áldott Italhoz a nyomot. Az a jóféle aszú Beh is kár volt neki! Nem szántam volna mind a Nyakát tekerni ki! Mert nem tekintve semmit, Szabad, vagy nem szabad: Ivott, mint a szivárvány, Majd hogy meg nem szakadt És annyi gyűlt a kuthoz, És annyi bort bevert: Hogy, mint a zsák a szérűn, Egymás hátán hevert. Lopózva két magyar jött Most a forrás felé, Edényét hűs vizében Hogy megmerítené; S a búvó rejtekekbe Hogy megvivék a hirt: Fegyvert fogott kezébe Legottan, aki bírt; S a részegült cudar nép, Kevés idő alatt, Vérébe, borba fulva, Hevert a fák alatt. A tájról nemsokára Eltisztult a pogány; S lakába tért meg a nép, Sok szenvedés után. Elmúltak a futások, a háborús napok, A régiek kidőltek, mi élünk általok! De ott, hol a pogány vér hajdan ömölt, maig Pogánykutnak a hűvös bérc-forrás mondatik, Mely futva bokrok alján, csavargó árkot ás, S jót-jót iszik vizéből az eltikkadt kapás. 1. A megadott jelentések alapján értelmezd a szövegből, kivel beszélget a kérdező! hadastyán: hadastyán < had + (agg)astyán összevonása = leszerelt, öreg katona vinclér: vincellér = képzett, hozzáértő szőlőkertész borász, munkafelügyelő gohér: Tokaj-Hegyalján őshonos szőlőfajta A mesélő olyan, aki 5

8 2. Keresd a párját! visszás magyar Elmúltak a futások, a háborús napok kontyos pogány mondatik lakába tért meg a nép eltikkadt kapás gyász történet részegült cudar nép bortermő vidék ahol a szőlő terem elfáradt, szomjas napszámos mondják drámai, tragikus történet részeg társaság/emberek civakodó magyarok mindenki hazament a török véget ért a háború 3. Írd be a megfelelő helyre! édes, mint csak a méz vériben volt a háborúskodás a bérc arany-leve a levél az ágon hiába nem zörög mint a zsák a szérűn, hevert a föld dobog ivott, mint a szivárvány legféltőbb kincse (óbora) gyászos lett mindenütt a vidék tekintete hasonlat metafora megszemélyesítés szólás (hasonlat) 4. Mire vonatkozik az összes kifejezés? édes, mint csak a méz áldott ital hatalmas óbora aszú a bérc arany-leve 5. A metonímia olyan költői kép, amelyben valamit a neve helyett mással helyettesít, jelöl meg a költő. Például: kit elvitt a kard meg a nyereg. Mi vitte el a vincellért más feladatokra?. Tudtad, hogy a Tokaj-Hegyalja tájegység a világörökség része? Ennek a területnek az aranya az aszú, amely minőségi csúcsbor : a királyok bora és a borok királya ahogyan mondani szokás századok óta. 6

9 Regék, balladák A románcos ballada Arany János: Mátyás anyja 1. Nézz utána a vers történelmi hátterének! a) Egészítsd ki a Hunyadiak családfáját! Hunyadi Mátyás b) Miért raboskodott Mátyás Prágában? c) Mennyi lehetett az út lóháton Buda és Prága között? 2. Hogyan tagolhatnánk a költeményt? a) Egészítsd ki, milyen részekből áll a vers: bevezetés a megbízatás a holló üldözése b) Különítsd el a versben a levél szövegét! Melyik versszakok tartalmazzák? c) Írd le röviden, saját szavaiddal a levelet! 3. Meséljétek el a történetet a) Mátyás király, b) a holló, c) egy udvari cseléd szemszögéből! 7

10 4. Vizsgáld meg a strófák szerkezetét, rímelését!»viszem én, Viszem én, Hét nap elegendő.szerelmes Szivemnek Hét egész esztendő!«milyen a strófa rímképlete? Számold meg az egyes sorok szótagszámát! 5. Húzd alá az ellentétpárok közül azt, amelyik a ballada műfajának jellemzője! A táblázat üres részébe írj példát a Mátyás anyja című versből! Akár szó szerint is idézhetsz. laza cselekmény sűrített cselekmény tragikus befejezés boldog végkifejlet ismétlések nincsenek ismétlések túlzott részletesség elhallgatás lélekábrázolás tárgyiasság 6. A régi családok büszkén viselték a címereiket. Nemcsak a gyakorlatban azonosították ezzel magukat, hanem kifejezték vele értékeiket, eredetüket, azt, hogy valójában milyenek szeretnének lenni. Itt láthatod a Hunyadi család címerét. Mit fejez ki számodra? Tervezz te is címert magadnak! 8

11 Regék, balladák A történelmi témájú műballada Arany János: A walesi bárdok 1. a) A ballada tartalmilag három fő egységre tagolható, amelyek formailag is elkülönülnek. Határold el a három részt, és írd le a kezdő soraikat! I. II. III. b) Írd be az oválisokba, hogy az egyes részek milyen helyszíneken játszódnak! 2. a) Kik szólalnak meg a versben? Gyűjts össze minél többet, és írd be őket a buborékokba! 9

12 b) Gyűjts ismétlődő megszólalásokat! Kösd össze a megszólalókkal! Egy megszólalást több megszólalóhoz is köthetsz! Írd a négyzetekbe őket! c) Mi a szerepük az ismétléseknek, és milyen hatást váltanak ki? 3. A történetben három bárdot, három különböző típusú költőt ismerhetünk meg közelebbről. Jellemezd őket rövid énekeik alapján! 1. bárd 2. bárd 3. bárd 4. a ) Hogyan változik a király hangulata, lelkiállapota a ballada során? Mit tudunk meg az ő tragédiájáról a vers végén? b) Hogyan mutatja be a vers a walesi népet? Milyen megjegyzésekből tudjuk meg, hogy a király leigázta őket? 10

13 Milyen hasonlóságokat fedezel fel Wales és Magyarország között? Olvasható és érthető a ballada anélkül, hogy ismernénk keletkezésének hátterét? Mit gondolsz, egy walesi embernek tetszene Arany műve? Miért? Keress a versben példát az alábbiakra! alliteráció: belső rím: hangutánzó szavak: hasonlat: 5. Csoportokban alkossatok három-három állóképet a történetről! A megjelenített állóképbe a nézők közül egy besétálhat, és akit megérint, annak meg kell szólalnia a szerepének megfelelően. Nemcsak az a fontos tehát, hogy a többiek kitalálják, melyik jelenetet mutatjátok be, hanem hogy akár mindannyian be tudjatok kapcsolódni a jelenetbe egy-egy mondattal. Beszéljétek meg a jelenetek után, hogy a versből mire tudtatok támaszkodni, és mi volt az, amit önállóan találtatok ki! Tudtad, hogy Karl Jenkins, walesi származású brit szerző megzenésítette Arany János A walesi bárdok című balladáját? A világpremier 2011 nyarán volt a Művészetek Palotájában Budapesten, azután a darab világ körüli turnéra indult. A projekt fővédnöke Károly, Wales hercege volt. 11

14 Regék, balladák Összefoglalás 1. A rege a monda régies irodalmi neve. a) Mi a közös a regös regél rege és a mondás monda jelentésében? Milyen keletkezésre utal mindkét elnevezés? b) Miért illik az olvasott regére, hogy keretes történet? Melyik alakzatban jelölnéd rajzzal, amit a vincellér elmesél, és melyikbe rajzolnál szüretre utaló képeket? Miért döntöttél így? Mikor történik a szüret, és mikor a rege? 2. Írd be az ábrába a mese és a monda jellemzőit úgy, hogy a közös tulajdonságok a középső részbe kerüljenek! MESE MONDA 3. A ballada az irodalmi művek mindegyik nagy csoportjából hordoz elemeket. a) A megismert Arany-balladák alapján sorolj bizonyítékokat arra, hogy igaz ez az állítás! elbeszélői drámai, összeütközés van benne költői, lírai Ballada b) A románc szó spanyol eredetű, szomorú hangvételű, de nem tragikus végű balladát jelöl. Indokold meg, miért nevezhető románcos balladának a Mátyás anyja című mű! c) Add elő a verset úgy, hogy érzékeltesd az anya érzéseit és a cselekmény meglepetéseit! d) Készítsetek illusztrációt a balladához az ismétlődő motívumok alapján! 12

15 Arany János: Toldi A Toldi keletkezése Készíttessék költői beszély 1. Olvasd el a Kisfaludy Társaság pályázati kiírását! A Kisfaludy Társaság a Kisfaludy Károly mun- Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajkain élő történeti káinak kiadása után megmaradt pénzből költői pályadíjakat tűzött ki, amelyek idővel országos személy, péld. Mátyás király, jelentőségűvé váltak. Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Ennek keretében nyert pályadíjat Arany János Forma és szellem népies legyen. Beküldés határnapja nov ban Az elveszett alkotmány című komikus eposzával, 1847-ben pedig Toldi című elbeszélő Jutalma 15 drb. költeményével. arany. a) Mennyire volt elégedett a bírálóbizottság Arany teljesítményével, ha a pályadíjat felemelte 20 aranyra? Húzd alá, milyen erényeit sorolja a győztes műnek az egyik legtekintélyesebb bíráló! A beküldött munkák között kétségtelenül Toldit illeti az elsőség. A kifejezések ősi egyszerűsége mellett a világos szerkezet, nagyszabású és sok bensőséggel bíró jellemek, a tisztán és következetesen népies előadás jóval fölül emelik a többi pályaírókon. Vörösmarty Mihály 13

16 2. Költői levelek párbeszéde a) Keressetek példákat arra, hogyan felelget Petőfi Sándor verses levelével Arany Jánosé! Segítségül kiemeltük az első példákat. Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz TOLDI írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre! Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szivemnek ő gyönyörűsége. Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni: Nem tehetek róla te gyújtottad ugy fel! Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel? Ki és mi vagy, hogy így tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki? Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. Ki volt tanítód? Hol jártál iskolába, Hogy lantod ily mesterkezekkel pengeted? Az iskolákban nem tanulni, hiába, Ilyet a természet tanított tégedet. Dalod, mint a puszták harangja, egyszerű, De oly tiszta is, mint a puszták harangja, Melynek csengése a rónákon keresztűl Vándorol, s a világ zaja nem zavarja. S ez az igaz költő, ki a nép ajkára Hullatja keblének mennyei mannáját. A szegény nép! Olyan felhős láthatára, S felhők közt kék eget csak néhanapján lát. Nagy fáradalmait ha nem enyhíti más, Enyhítsük mi, költők, daloljunk számára, Legyen minden dalunk egy-egy vigasztalás, Egy édes álom a kemény nyoszolyára! Ezen gondolatok elmém környékezték, Midőn a költői, szent hegyre jövék fel; Mit én nem egészen dicstelenül kezdék, Folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel! (Pest, február 4.) Arany János: Válasz Petőfinek Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom; Örűl a szivem és mégis sajog belé, Hányja veti a hab: mért e nagy jutalom? Petőfit barátul mégsem érdemelé. Hiszen pályadíjul ez nem volt kitűzve Szerencse, isteni jó szerencse nékem! Máskép szerény művem vetém vala tűzbe, Mert hogyan lett volna nyerni reménységem? És mily sokat nyerék! Pusztán a pályabér Majd elhomályosít, midőn felém ragyog: De hát a ráadás! Lelkem lelkéig ér, Hogy drága jobbkezed osztályosa vagyok. S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa; Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. Akartam köréből el-kivándorolni: Jött a sors kereke és útfélre vágott, S midőn visszafelé bujdokolnék, holmi Tüske közől szedtem egynehány virágot. Jöttek a búgondok úti cimborának, Összebarátkoztunk, összeszoktunk szépen; Én koszorút fűztem, ők hamiskodának, Eltépték füzérem félelkészültében. Végre kincset leltem: házi boldogságot, Mely annál becsesb, mert nem szükség őrzeni, És az Iza partján ama hű barátot Nem is mertem volna többet reményleni. Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba, Éget és világít lelkemben leveled: Oh mondd meg nevemmel, ha felkeres Tompa, Mily igen szeretlek Téged s őt is veled. (1847. febr. 11.) 14

17 b) Milyen a verselése a két verses levélnek? Milyen a verselése a János vitéznek és a Toldinak? c) Mit jelent: Madarat tolláról, embert barátjáról? Hogyan kapcsolod Petőfi és Arany barátságához a közmondást? Ilosvai Selymes Péter: Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről (Lőcse, 1620) Tudtad, hogy Petőfi és Arany összesen 62 levelet írtak egymásnak? Ebből 33-at írt Petőfi, és 29-et Arany. 3. Szövegértési gyakorlatok Petőfi Sándor és Arany János levelezéséből Petőfi Sándor legelső levelének a megszólítása Petőfi következő levelének kezdő sorai Üdvezlem Önt! (Pest, febr ) Lelkem Aranyom! Nem veszed tán rossz neven, ha elhagyom az önözést. (Pest, február ) a) Milyen kapcsolatot fejez ki a kommunikációban a tegezés? b) Milyen nyelvi ötletet veszel észre a második levél megszólításában? c) Mit gondolsz, milyen beszélgetőtárs lehetett Petőfi Sándor? 15

18 4. Az első levélben Petőfi pontosan leírja, milyen hatást váltott ki belőle a Toldi. Ma olvastam Toldi-t, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm minél hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon örömet, azon elragadtatást, melyet műve költött bennem. a) Állítsd helyes sorrendbe, mi mit követett! elolvasás válaszvers írása meglepetés öröm elragadtatás b) Olvastál-e olyan művet, hogy utána hasonlókat éreztél? Mi volt az? Petőfi írja: Igaz, hogy ismernünk kell annak jellemét, kit barátunknak választunk; de hiszen, gondoltam, te az enyémet már ismerheted munkáimból, valamint én kiismertem a tiedet Toldiból. 5. Keress rá megfelelő szavakat: mi a költők munkája, és mi születik e munkából? 6. Húzd alá a szövegben, miből gondolod, hogy a levélben szereplő három költő barátságban van! Pest, Február Nagy, igen nagy örömömre volt leveled, s versedet már annyiszor elolvastam, hogy könyv nélkül tudom. Majd leírom és elküldöm Tompának. Legény ám még az is a talpán! Átaljában: Arany, Petőfi, Tompa, isten-krisztusugyse szép triumviratus a) Hogyan helyettesítenéd ezt a játékos bizonygatást, isten-krisztusugyse? A kifejezés a korabeli eskü szövegéből rövidült: Isten/Krisztus engem úgy segéljen! b) Mit jelenthet ebben a szövegben a triumvirátus (latin) szó, ha tudod, hogy a Római Birodalom egyik nevezetes politikai szövetségére utal (Julius Caesar, Pompeius és Crassus között)? c) Mire szövetkezhetett a három költő az eddig olvasottak alapján? d) Hogyan írjuk ma a levél keltezését? 16

19 7. Arany írta fiáról a keresztapának, Petőfinek egyik későbbi levelében: Laczi nevelkedik, mint egy Toldi Miklós, erőben és vadságban, s aligha életre valóbb Toldi nem lesz ez egy aranyos, mint a másik, a 20 aranyos. a) Húzd alá, melyik szóra épül a költő humora! b) Miben különbözik a szó két jelentése? első: második: c) Hány szófajba tartozhat az arany szó? arany, mint arany, mint d) Hogyan kapcsolódik a költő nevéhez ez a nyelvi játék? 8. A Toldi még Arany János életében kötelező iskolai olvasmány lett. Amikor az idős költő ezt megtudta, így sóhajtott fel: Úristen, ezentúl magyar ember nem fogja élvezettel olvasni! a) Vitassátok meg, hogy szerintetek a kötelezővel vagy az olvasással van baja sok gyereknek! Emlékezzetek, a vita nem veszekedés: először egyénileg gyűjtsetek érveket egyik és másik állítás mellett! Az a baj, hogy kötelező, emiatt Az a baj, hogy az olvasás 17

20 Toldi Előhang Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton 1. Arany János Ilosvai Selymes Péter 16. századi tanító és énekszerző munkájára alapozta saját művét. Te hol találkozhattál Ilosvai nevével a műben? 2. Ilosvai munkájának a címe: Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való historia (Debrecen, 1574). a) Írd ki azokat a szavakat, amelyeknek az alakja vagy a helyesírása mutatja, hogy nem mai szövegről van szó! Írd melléjük mai megfelelőjüket! b) Hogyan fordítanád le mai magyarra a teljes címet? 3. A jelige vagy jelmondat olasz neve: mottó. a) Hová szokták írni a mottót az írók és költők? b) Mi a célja a mottónak? c) Írd le ide a kedvenc jelmondatodat, vagy keress egyet! 18

21 4. A Toldi 12 énekből álló elbeszélő költemény. a) Mire utal az ének megjelölés? b) Kik voltak az énekmondók Toldi korában? Olyan szerzők, költők, akik 5. Mire utal a 12 ének elé írt Előhang megjelölés, és mi a szerepe? Részlet a Nagy Heidelbergi Daloskönyvből (13. század vége) a) Milyen nevet adnál neki mai szóval? 6. Mondjátok hangosan, ritmizálva a Toldi első négy sorát újra meg újra, majd közösen is! a) Jelöljétek be a szövegben, hol tartottatok szünetet, hol tagoltátok a sorokat! b) Számoljátok meg a szótagszámot a sorokban! 7. Ennek a magyaros verssornak a neve a fenti két tulajdonság alapján: felező tizenkettes. Válaszd ki X jellel az alábbi sorok közül, melyiknek a sorfajtája azonos a Toldiéval! Ha folyóvíz vónék, bánatot nem tudnék. Hegyek-völgyek között zengedezve járnék (népdal) Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott reggelre (Kőmíves Kelemenné) A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. (Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem) Ó én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát, Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola, immár isten hozzád! (Balassi Bálint: Ó én édes hazám) 19

22 8. 9. Húzd alá, milyen költői alakzattal indul az Előhang! Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon: Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem a) megszemélyesítés b) hasonlat c) párhuzam Mit gondolsz, miért lobog Toldi Miklós képe? Honnan hívja elő a képet a költő? 10. Mennyi idő a kilenc-tíz emberöltő, vagyis mikor élt Toldi Miklós? 11. Rajzold le az Előhang alapján Toldi Miklóst! 20

23 Toldi Első ének Egy, csak egy legény van talpon a vidéken 1. Készíts három piktogramot Toldi bemutatására az Első ének alapján! Táj, béresekkel Miklós Találkozás Laczfi hadával Mutassátok be páros munkában azt a jelenetet, amikor Toldi megpillantja Laczfi nádor csapatát! Az egyik tanuló játssza el szavak nélkül (testtartással, gesztusokkal) a tűző napon álló Miklós érzéseit, a másik olvassa hozzá hangosan a műből, amit gondolt! Folytatás: ugyanezt szerepcserével, saját szavaitokkal. Páros munkában válasszatok ki egy versszakot az Első énekből! Készítsetek három fényképet (állóképet) úgy, hogy ti magatok állítsátok be egymást vagy magatokat. A többieknek ki kell találniuk, hogy melyik jelenet, strófa az, amelyikre gondoltatok. Válaszolj a kérdésre a szócikk alapján: milyen okból járhatott Nagyfalu környékén Laczfi nádor? A király feladatait egyedül nem képes ellátni, ezért tisztségviselőket alkalmaz. A nádorispán a királyság első évtizedeiben a királyi udvar felügyelője. Amikor a király nem tartózkodik az udvarban, a nádor helyettesíti. Később bírói jogkörével a király általános helyettesévé válik. Az Anjou-korban Nagy Lajos idejében az országot járó nádor gyakran bíráskodott az egyes vármegyék számára meghirdetett bírói közgyűlésen. 5. Milyen hasonlatokkal fejezi ki Arany a hazafelé ballagó Toldi hangulatát? a) b) c) 21

24 6. 7. Húzd alá, honnan veszi a hasonlítás alapját a költő! a természetből a tudományból a népdalokból a Bibliából A következő mondat gyakran idézett szállóigévé vált: Szép öcsém, be nagy kár, / Hogy apád paraszt volt s te is az maradtál. a) Miért sértette ez a kijelentés Miklóst? b) Mire utal, ha ma ezt mondják valakinek? 8. Emeljétek ki az alábbi idézetből a névmásokat!»ember ez magáért«laczfi mond»akárki; Nos fiúk, birokra, hadd lássuk, ki áll ki? Vagy ki tartja úgy fel azt a hitvány rúdat, Amellyel mutatja e suhanc az útat?«szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki, Egy paraszt fiúval még sem áll ki senki! Milyen csalódást fejez ki a mindenki senki ellentétpár? 9. Toldi Miklósnak üzen a mezőre az édesanyja, hogy bátyja, György megérkezett. a) Egy szolgagyerek adja át a hírt, ami így hangzik: b) Írd meg ugyanezt Toldi Lőrincné ideillő, de tömör szavaival! c) Hogyan szólna az üzenet ma SMS-ben? 22

25 Toldi Második ének Gőgösen fordul el jó atyjafiától 1. Számozd be, milyen sorrendben mutatja be az elbeszélő, hogy mi történik Nagyfaluban Toldiék portáján (udvarában, házában)! találgatás, mi történhetett, mire fel ez a nagy készülődés válaszadás sürgés-forgás a konyha körül, az udvaron 2. Mit gondolsz, miért ebben a sorrendben kezdődik az ének? 3. Képzeld el, hogy ezt a jelenetet híradóban látod! Milyen képet mutatnál, amikor megszólalna a hang: György van itthon, első szülötte a háznak. 4. Páros vagy csoportmunka a) A második versszak alapján készítsétek el a vacsora fogásainak (fő ételeinek) a listáját! b) Tetszés szerint készítsétek el valamelyik étel receptjét is! Lehetőleg lépésről lépésre, sok jó tanáccsal ellátva! Aki tehetséget érez magában, próbáljon régies nyelven írni! 23

26 5. Hogyan kapcsolódik Toldi Lőrincné helyzetéhez, hogy az elbeszélő temetés utáni torra vagy menyegzőre gondol, amikor a készülődés okát keresi? 6. Rajzold le Miklós és György találkozását! Milyen állatnak képzelnéd őket, ha állatmese szereplői lennének? 7. Írd ki a megfelelő versszakokból a táblázatba a két testvér párbeszédének legfontosabb szavait, kifejezéseit! Húzd alá, mivel bántotta meg legjobban György Miklóst! Miklós György 8. Beszéljétek meg párban, majd írjátok le, miért lehet szörnyű lelki fájdalom ilyen durva szavakat hallania egy édesanyának! 9. Keresd ki a szövegből, milyen gondolat, milyen megoldás merül fel ekkor Miklósban a konfliktus megoldására! 24

27 a) Idézd fel olvasmányaidból, ki volt az a szereplő, aki szintén a menekülést választotta az öszszeütközés elkerülésére! b) Mi a különbség, hogyan akar elmenni Miklós? De ami az enyém, azt elviszem innet: Add ki, bátya, tüstént, ami engem illet; Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert: Azontúl az Isten áldjon minden embert. Mit jelent a juss szó? Mit kér ebből Miklós? c) Mire gondol a bátyja, György, amikor így szól: Itt a juss, kölök; ne mondd, hogy ki nem adtam! d) Miért nem tudja megtenni György, amit akart? 10. Milyen testvérviszályról hallottatok, olvastatok eddig? 11. Szerinted milyenek a jó testvérek? Húzd alá a válaszodban a legeslegfontosabbat! Tudtad-e, hogy az elsőszülöttségi jog (az első fiú utód) öröklési rendje Szent István után került be a magyar jogrendbe? 25

28 Toldi Harmadik ének Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? 1. Milyen régi lehetett az a játék, hogy a vitézek rudat hánytak, vagyis dárdával célba dobáltak? Gondolj a korra, amihez ez a férfisport kapcsolódhatott! 2. Mi lehet veszélyforrás ebben a dobálós sportban? Miért veszélyes ez a fajta versengés? 3. Történt-e veled vagy ismerősöddel valamilyen baleset hasonlók miatt? 4. Milyen hatalmas bibliai hőshöz hasonlítja Miklóst a költő? Toldi tűr azonban, bárha nem békével; Birkozik nagy lelke fellázadt dühével; Majd meggyőzi magát s megvetéssel tűri, Szolganép belőle a csúfot hogy űzi. Mert e nép eperszem volna haragjának, Bosszuló karjától úgy elhullanának, Mint a Sámsonétól, kiről írva vagyon, Hogy ezer pogányt vert egy állcsonttal agyon. a) Egyelőre minek a legyőzésére használja rendkívüli erejét Miklós? 5. Fogalmazzátok meg a megadott szavak felhasználásával, hogyan bosszantották Miklóst György legényei! szilaj legények vaskos tréfa palánkdöngetés 26

29 6. Melyik milyen költői eszköz? Írd a megfelelő körbe! A fiú betoppan, szíve égő katlan; kolonc köszönget a kút méla gémén, forr epéd; Amott ül egy túzok magában; arra büszke mája; a csúfot hogy űzi; kecsegtesd ölbeli ebedet; e nép eperszem volna haragjának; pajkos gyermek a sors; borjú, bárány béget; fülét sem mozdítá; víz se mossa rólad le; Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette. ALLITERÁCIÓ teljes METAFORA SZÓLÁSOK egyszerű 7. Mit tudsz meg a túzokról a közmondás alapján? Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. 8. György megérkezése óta háromszor éri sértés Miklóst. Ez különféle módon kapcsolódik a bátyjához: hogyan? Olvassátok el a 7. és a 8. versszakot: ki beszél kihez? Mi a hasonlóság és mi a különbség abban, amiről szólnak? 7. versszak 8. versszak 27

30 Toldi Negyedik ének Bujdosik az,éren, bujdosik a,nádon 1. Jellemezzétek Miklós és György kapcsolatát a Toldi első három éneke alapján! Az ovális ábrába egy-egy jellemző szót írjatok, a vonalakra pedig ezekre vonatkozó bizonyítékokat! Megjelölhettek szövegrészeket is (pl. Második ének, 3. vsz.). Miklós és György 2. Mit gondoltok, miért romlott meg a testvérek viszonya? Milyen megkülönböztetés lehet a viszály oka? a) Mi derül ki a két testvér Második ének végén található szóváltásából? b) Mit mondott György az édesanyjának Miklósról? 3. Jellemezd Miklós bolyongásának első állomását a Negyedik ének szavaival, kifejezéseivel! (Ne feledkezz meg az idézőjel használatáról!) 4. Kinek fogalmazza meg Miklós a céljait ebben az énekben? a) Kicsoda Bence Miklós számára, vajon miért volt hozzá bizalma? b) Van-e annak jelentése, hogy Bence a harmadik napon találja meg Miklóst? 28

31 5. Fordítsátok le mai magyarra Bence és Miklós beszélgetését, és írjátok le négy válaszadásos párbeszédben! Üdvözlés: Üdvözlés: Kérdés: Felelet: Kérdés: Felelet: Kérdés: Felelet: Kérdés: Felelet: Elköszönés: Elköszönés: 6. Az allegória összetett költői kép, amelynek alapja egy mozzanatról mozzanatra kibontott metafora vagy megszemélyesítés. A Toldiban megszemélyesítés szolgál az allegória alapjául. Kösd össze a mű gyönyörű álomallegóriájának összetartozó elemeit! Az édes álom a pillangó szárnyainak mintázata Pillangó nem mert leszállni álomméz két szárnyát teríté Toldi két szemére félt tarka köntösében két kezét rakta nektár, amit a pillangó mákvirágból gyüjte éjszakára 7. Írj fogalmazást nyolc-tíz mondatban a füzetedbe egy olyan álmodról, amelyik később is foglalkoztatott, megmaradt benned! Keress hozzá találó címet is! 29

32 Toldi Ötödik ének Nem válik belőle farkasoknak étek 1. Milyen kapcsolatot találsz a farkaskaland és a farkastörvények szavak között? 2. A történetben a farkaskaland a bonyodalom kezdete. Keress két-három érvet arra, miért kell Miklósnak győznie ezen a próbán! Első érv Második érv Harmadik érv 3. Tetszik neked ez a szobor? igen nem Miért? Fadrusz János: Toldi Miklós a farkasokkal 30

33 4. A körülírás valaminek a bővebb kifejtésére, gyakran a tények enyhítésére szolgál. Ezekben az idézetekben a dőlt betűs részletek ilyen finomításokat jelölnek. Mi a megfejtésük? De úgy elpaskolja most a nőstényével, Hogy világ végéig sem támad többé fel. Áldjon meg, áldjon meg! anyja eddig mondta, Hogy ki áldjon? vagy kit? azt csak úgy gondolta; Tudta, hogy az, aki a szivet vizsgálja, Minden kívánságát benne megtalálja. mentek-é törökre, Nekik jóéjszakát mondani örökre? 5. A farkaskaland egy betoldás vagy epizód az elbeszélésben. Szerinted miért van szükség olyan részekre, amelyekben nem halad tovább a cselekmény fő szála? a) Mit fokoz a késleltetés? b) Mit tudtunk meg Miklósról ebben a kitérőben? 6. Mit értünk azon a szóláson, hogy Ember embernek farkasa? 7. Mit védtek a réti farkasok Toldival szemben? Meg tudták-e védeni őket? Válaszodat indokold is meg két-három mondatban! 31

34 Toldi Hatodik ének Felmegyek Budára bajnok katonának 1. Mikor játszódik a Hatodik ének? 2. Milyen furcsaságai vannak az éjszakának (fény, éberség, kutyák)? 3. Miért nem tud aludni Toldi Lőrincné? Miként fejezi ki ezt a költő? 4. Milyen két dolgot végez el Miklós? Jelzéssel, üzenettel Beszéddel, mozdulattal anyjával bátyjával 5. Milyen tréfát eszelt ki Miklós a bátyja megleckéztetésére? 32

35 6. Hogyan és milyen költői eszközzel fejezi ki az alábbi két sor a felriadt ház nyüzsgését? a) S mint mikor egy fészek lódarázs fellázad b) Kürtölést, kurjantást, kopók csaholását 7. Írj róla öt-nyolc soros véleményt: mit gondolsz, miért ismétlődik meg az álomjelenet a műben éppen Miklóshoz és az édesanyjához kapcsolódóan? 8. Az Első énekből tudod, hogy Miklós véleménye szerint bátyja rókalelkű. Most azt olvastad, hogy a farkastetemeket fekteti oda György mellé azzal: A testvérbátyátok fekszik itt épen. Milyen tulajdonságokat jelez e két hasonlítás? 9. Egy régi szólás azt mondja arról, aki ravasz, hogy kegyetlen is: Rókával bélelt, farkassal prémezett. Mennyire foglalja össze ez a mondás György jellemzését? 33

36 Toldi Hetedik ének Nagy hegyek lebegtek délibáb vizében 1. Írd ki a Hetedik ének első versszakából azokat a sorokat, amelyek a vihart írják le! Hogyan kapcsolódik a vihar Toldi megmeneküléséhez? György Miklós Mit látott a) és hová ért a negyedik napon b) vándorolva Miklós? a) b) 4. Miről értesül Miklós a temetőben? a) b) 34

37 5. A metonímia olyan költői kép, amely a nevet valamely részének megnevezésével, vagy a vele kapcsolatban lévő dologgal helyettesíti. Keress példát a Hetedik ének 7. versszakában erre a szóképre: hogyan fejezi ki a költő, hogy az özvegy elhallgatott? 6. Beszéljétek meg, milyen lelki fordulatot jeleznek az alábbi sorok! Toldi pedig monda:»ne sírjon kegyelmed, Csak nem támad már fel a két vitéz gyermek: De ne legyen nekem az Isten Istenem, Ha bosszút nem állok érettök a csehen. Hanem kérem szépen (s látja, nem hiában), Mondja el a dolgot isten-igazában; Özvegy édesanyám van nekem is otthon, Tudom én sajnálni a jó özvegyasszonyt.«a) Milyen okok miatt határozza el Miklós, hogy megmérkőzik a csehvel? b) Mit jelent az a kifejezés, hogy valami kapóra jön valakinek? 7. Hasonlítsátok össze Miklós életcéljait a Hatodik és a Hetedik énekben! Hatodik ének Hetedik ének Emlékszel-e, miről nevezetes hely Rákos mezeje? Itt, a középkori Pest városfalától a Rákos-patakig húzódó területen tartották az országgyűléseket és királyválasztásokat. 35

38 Toldi Nyolcadik ének Toldi György az öccse birtokára vágyik 1. Beszéljétek meg, miért kellett kitűnően művelnie egy lovagnak az íjászatot, a lovaglást, a vadászatot, a bajvívást, a versmondást és a táncot! Miért volt fontos a lovagok számára az udvariasság, a nők tisztelete és a gyengék segítése? a) Írjátok be az elvárásokat a pajzsokba aszerint, melyik képesség, tudás mennyire fontos a ti megítélésetek szerint! b) Különböztessétek meg két eltérő színnel, melyek ezek közül fizikai ügyességek, és melyek tanult, kulturális készségek! 2. Felfűztük a lovagi erényeket egy rejtvényre. Ha kiegészíted a vízszintes sorokat, megtudod, melyek egy lovag legfőbb erényei. Ű S É Ő E C Ü E U V A A S Á E J M B R Á Á D O A K Z É É 36

39 3. Vitassátok meg, miért nem volt szabályos lovagi párbaj a bajvívás a cseh vitézzel! Érvek Nem, nem volt az, mert első érv második érv harmadik érv negyedik érv 4. Vessétek össze lépésről lépésre, mit gondolt ki, mit szeretett volna Toldi György, és mit válaszolt és határozott Lajos király! Írjátok ki a szövegből a megfelelő részeket! Toldi György I. Lajos király Jellemezd a királyt a Nyolcadik ének alapján! Válaszd ki három tulajdonságát, és keress bizonyítékokat a szövegből mindegyikhez! Fejezzétek be a nyitott mondatokat! Azt nem tudom, György miért Nem értem, honnan tudja a király, hogy Abban bízom, hogy 37

40 7. Miért jut eszébe az olvasónak ebben az énekben, hogy Aki másnak vermet ás, maga esik bele? Nagy Lajos győzelme a törökök felett Bulgáriában (Magyar Anjou-legendárium, 1330-as évek) 8. Kösd össze a következő szóképeket és alakzatokat a megfelelő elnevezésekkel! megszólítás Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében, Csaknem összeroppan a rúd vas kezében. hasonlat Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában megszemélyesítés De az éj erőt vett, csakhamar beronta, Az eget, a földet bakacsinba vonta felsorolás, részletezés Megszólalt most Miklós: Felséges királyom! metafora metonímia Fölkereste fészkit a réti madárnak, Szárcsa-, vadrucának, bíbicnek, sirálynak Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki, Egy paraszt fiúval még sem áll ki senki! ellentét Hol vagyon paizsom, páncélom, fegyverem? 38

41 Toldi Kilencedik ének Nyughelyet nem adott senki éjszakára Nézz utána az interneten, milyen részei voltak egy középkori városnak! Rajzold le egy középkori város térképét, és jelöld be a legfontosabb helyeket! 3. Toldi idejében még nem voltak újságok, szóban terjedtek a hírek. a) Tudod-e, mit nevezünk pletykának? Fogalmazd meg röviden! b) Mennyire megbízható az ilyen közlés? 4. Játsszátok el, hogyan terjedt tovább Toldi Miklós tettének a híre a bikakaland másnapján! a) Játékszabály: Alkossatok laza kört! Valaki elindít egy mondatot, amit súgva továbbad a mellette állónak, és így tovább. Az utolsó hangosan kimondja a nagy hírt. b) Hasonlítsátok össze az átadott mondatot az eredetivel! Romlott vagy javult az információ, a mondat? 5. Milyen mozdulatokkal állította meg Miklós a bikát? Mi lett a jutalma? 6. Miért érzed ezt a jutalmat sértésnek, még ha nem tudod is, hogy a májat a kutyának szokták odavetni? Fogalmazd meg két-három mondatban a véleményedet a mészároslegényekről! 7. Mihez szokott Miklós falun, Nagyfaluban, ahol élt? Vitassátok meg, mi lehet az oka, hogy Bence olyan fontos szerepet játszik a kis gazdája életében, és Miklós a béresekkel együtt dolgozik! 39

42 Toldi Tizedik ének Hányféle szép dolgot össze nem álmodott! 1. Keresd ki az idézetből, milyen más neve volt régen a kocsmának az Alföldön! Nem is messze kellett fáradni avégett; Csak közel találtak egy szegény csapszéket: Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda 2. Indokolt-e szerinted, hogy olyan mélypontra jusson Toldi, mint az előző ének végén? Igen/Nem, mert 3. Minek a jelképes helyszíne a temető, és minek a kocsma? A temető a kocsma pedig 4. Milyen egyszerű oka és milyen üzenete van annak, hogy Miklós anyja a pénzt kenyérbe sütve küldi? Célszerű megoldás, mert Jelképes üzenet, mert 5. Mi a pénz szerepe Miklós sorsának fordulatában? a) Mire használja Miklós az 1%-ot, pénze egy századrészét? 6. Ha neked sok pénzed lenne, mire adnád az egyszázadnyi részét? 40

43 7. Mi volt a legfontosabb tanulság számodra a Tizedik énekben a következő szereplőkhöz kapcsolódóan? Miklós: Bence: Miklós édesanyja: a) Mire nem kaptál választ, mi izgat a történet folytatására nézve? 8. Számoljatok be Bence szerepében a küldetésetekről Toldi Lőrincnének! Elmondanátok vagy elhallgatnátok a kocsmai mulatozást? Érveljetek, hogy miért! 9. Kilépőkártya módszer: A tanóra vége előtt néhány perccel a tanárotok kioszt nektek egy-egy kártyát (cédulát), és arra kér benneteket, hogy írjatok le: a) néhány, az adott órán (napon stb.) megismert, megtárgyalt, számotokra fontos gondolatot, b) egy, a tananyaghoz kapcsolódó kérdéseteket, c) egy személyes megjegyzéseteket vagy észrevételeteket. 10. Házi feladat vagy szorgalmi: Készítsetek montázst a kocsmai jelenetről egyéni vagy pármunkában Miklós, Bence, a kocsmáros és a cimbalmos alakjával! 41

44 Toldi Tizenegyedik ének Vágtat a zászlóhoz és mérkőzni kíván 1. Gyűjtsetek információt a lovagok ruházatáról és fegyverzetéről a következő részletből! A középkori lovagok olyan páncélt viseltek, ami megvédte őket a kardtól és a kopjától. A sisakjuk acélból készült. A 14. században jött szokásba az üstsisak, ami alatt szorosan illeszkedő második sisakot viseltek. A címer a lovag felismerésére szolgált. A 12. század közepétől sisakdíszként hordták, majd pajzsukon is, később akár felszerelésük minden darabjára ráfestették. A lovag védelmét szolgálta a kezdetben kerek, később inkább szögletes pajzs. Eleinte bőrrel szegélyezett rétegelt fából, később inkább vasszegéllyel készült. A lovag legfontosabb támadófegyvere a 2-2,5 m hosszú lándzsa vagy kopja. Legbecsesebb fegyverük az egyenes, kétélű kard volt, de közelharcban gyakran használtak csatabárdot, buzogányt és fokost. Az ellenfélnek tőrrel adták meg a kegyelemdöfést. Idővel lovaikat is páncélba burkolták, amelynek legdíszesebb darabja a fejpáncél volt. A lovas biztonságos ülését magas kápájú hatalmas nyereg és kengyel biztosította. Egy lovag teljes fegyverzete kg-ot nyomott, de a páncélkovácsok mesteri munkájának köszönhetően még a teljes lemezpáncélban is viszonylag jól lehetett mozogni. A lovagi felszerelés igen drága volt, esetenként meghaladhatta egy kisebb falu értékét. (A Wikipédia nyomán) 2. Vitassátok meg, mekkora áldozatot hozott Miklós édesanyja a fiáért, amikor Bencével 100 aranyat küldött neki! 3. Öltöztessétek fel a lovagot, ahogyan illik! Egészítsétek ki a felszerelését, és színezzétek is rajzotokat! 42

45 4. Készítsetek 5 kérdéses interjút a cseh vitézzel! Ügyeljetek a helyesírásra, a mondatzáró írásjelekre! Üdvözlés, bemutatás Kérdés/ válasz Kérdés/ válasz Kérdés/ válasz Kérdés/ válasz Kérdés/ válasz Zárás, elköszönés Kérdező Felelő: a cseh lovag Jelöld sorszámokkal a helyes időrendet! Toldi megöli ellenfelét Kezet fognak egymással Először kér kegyelmet a cseh A csónakot ellöki a partról Toldi győz a küzdelemben Középkori kovácsműhelyben jártunk címmel készítsetek riportot nyolc-tíz mondatban! A riport olyan tudósítás, amelyben a riporter előbb röviden bemutatja a kérdezett személy környezetét, majd személyesen elbeszélget vele. Ügyeljetek rá, hogy ügyesen szőjétek be a beszélgetést a szövegbe! 43

46 Toldi Tizenkettedik ének Dicső híre-neve fennmaradt örökre 1. Írjatok rövid ismertetést arról, mit lehet tudni egy lovagi tornáról! 2. Milyen párhuzamokat találtok az utolsó két versszak és az Előhang között? Csoportmunka: Írjátok ki egy csomagolópapírra Ilosvai Selymes Péter Toldiban idézett sorait az egyes énekek elé írt mottókból egymás alá! Kettéosztott napló módszerrel jegyezzétek mellé, mit bont ki az adott énekben a két sorból Arany János Toldija! A győzelem utáni ünnepi lakoma alatt elbeszélget Toldival a király. Írd meg, milyen okos tanácsokkal látja el Lajos király a boldog vitézt! Jusson eszedbe, hogy I. Lajos Toldi Miklóssal egy korosztályba tartozik ugyan, de ő a király! Fogalmazz ennek megfelelően! 5. Hogyan értelmezed a közmondást erre az énekre vonatkozóan: Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten? 6. Forró szék Toldi Györggyel Először a tanár, majd egy-egy tanuló Toldi György bőrébe bújva beleül a forró székbe. A diákok pedig kérdezgetik, vallatják. Minél jobban megértik cselekedeteinek az indítékait, annál hamarabb adhatnak neki tanácsokat, hogyan tudna jó irányban megváltozni. 44

47 Toldi Összefoglalás 1. Tedd időrendi sorrendbe az idézeteket! A sorrendet jelöld az idézet mellé írt számmal! Nincs halotti tora Toldi Lőrincnének, Napja sem derült fel új menyegzőjének S amint visszafelé méne, mendegéle, Egy helyütt a zsombék csak lesüpped véle Rákosnak mezője tőszomszédos Pesttel, Pest alatt ért össze utasunk az esttel. Mindenik kötődött, hangosan nevetve, S mint szilaj csikóké, magas volt a kedve. Azért a két farkast fölveszi vállára: Elkerül a háznak másik oldalára És mint a toportyán, ha juhász kergette, Magát egy kiszáradt nagy nádasba vette Szép magyar leventék, aranyos vitézek! Jaj be keservesen, jaj be búsan nézlek. A bika azonban, mint a zúgó szélvész, Nem nézte az útnak sem hosszát, sem szélét Nincs egy jóravaló vitéz országomban, Akit ne ismerjek s nevét meg ne mondjam Csakhamar is átkelt Toldi a nagy vízen, Megköté csónakát a budai részen Jaj! hogy ily panaszra kell nyitnom a számat Megölé némelynap szerető szolgámat Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit! Ki győzné azt versbe szedni valamennyit! 45

48 2. Milyen fordulópontokat találsz az ábra szerint a Toldi szerkezetében? I. ének III. ének XI. ének XII. ének a) Egyetértesz-e azzal, hogy az ábrának megfelelően tagoljuk nagyobb egységekre a tizenkét éneket, vagy van más javaslatod? b) Indokold meg a véleményedet! 3. A Ghymes együttes feldolgozásában (Szarka Gyula) is meghallgathatod a Toldi énekelt változatát. Milyen módon adott címet az együttes az egyes énekeknek? 1. Pásztortűz 8. A bika 2. Szép öcsém, be nagy kár Álom 3. Repül a nehéz kő 10. Kocsmadal 4. Bence dala 11. Párbaj 5. Farkaskaland 12. A bajnok 6. Búcsúzó 13. A király 7. György dala 4. A műben Toldinak két emberi és két állati ellenfele van. Nevezd meg őket, és írd nevük mellé, mely énekekben lépnek színre! Ellenfél Neve Hányadik énekben? ember állat állat ember a) Hogyan tagolja ez a négy találkozás a mű szerkezetét? 46

49 5. Milyen előjellel látnád el Toldi Miklós felsorolt jellemzőit? tehetetlen düh, anyaszeretet, féktelen harag, humor, gyermekiség, falusi ember, lovagi ismeretek, igazságosság, szerénység, hatalmas erő, többre vágyás, lelkiismeret, bátorság, nem hagyja magát Jó Jó is, rossz is Rossz 6. a) Készítsétek el a Toldi egyes részeinek kártyáját, és számozzátok meg a hátoldalon! Témamegjelölés (Előhang) Toldi Miklós Miklós környezete (Nagyfalu, Toldi György, anyja) Az emberölés Bolyongás 1. A nádas Bolyongás 2. A farkaskaland Bolyongás 3. A kísértés Bolyongás 4. Az özvegy Toldi György és a király Bolyongás 5. A bika Bolyongás 6. A kocsma A párbaj A megbocsátás b) Páros munkában ismételjétek a sorrendet, majd különféle szempontok szerint csoportosítsátok a kártyákat! epizódok a cselekmény fordulatai vándorlás, bolyongás énekei amelyikben az édesanya szerepel amelyikben Bence is szerepel amelyikben a király szerepel amelyikben Miklós keresi a célját amelyikben Miklós helyesen dönt 47

50 7. Készítsetek Toldi-szótárt szóval az elbeszélő költemény énekeinek szövege alapján csoportversenyben! Ügyeljetek a betűrendre is! Főnevek (különösen a tárgyak, eszközök nevei) Melléknevek Igék 8. Melyik páros vagy csoport tud a legtöbb kifejezést beírni a megfelelő helyre a lenti gyűjteményből? hasonlat megszemélyesítés szólás, szállóige metafora mint a toportyán, ha juhász kergette; / füstölög magában; / repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg; / Aki meg sem halt még, minek azt siratni; / a bika azonban, mint a zúgó szélvész; / Lepedőt sugárból terített rá a hold; / Fölnézett az égre, az országútjára; / Elfeküdt már a nap túl a nádas réten; / felült Lackó a béresek nyakára; / Szép öcsém, be nagy kár, Hogy apád paraszt volt s te is az maradtál. ; / Mint komor bikáé, olyan a járása; / szive égő katlan; / Hé fiúk! amott ül egy túzok magában; / Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal; / Tűvé tettem érted ezt a tenger rétet; / A kulacs sikoltott és kibuggyant vére. 48

51 Toldi-kvíz (Úgy is játszhatjátok csapatokban, hogy használhatjátok a tankönyvet, és megkereshetitek a válaszokat a Toldi szövegében. Fontos, hogy előre állapodjatok meg a szabályokban, és bízzatok meg valakit időméréssel!) 1. Melyik énekben nem szerepel Miklós? 2. Hány aranyat kapott Miklós az édesanyjától? 3. Ki volt, mi volt Bimbó és Lombár? 4. Milyen szín a bakacsin? 5. Mi volt a toportyán? 6. Miért nem tudtak könnyedén felugrani Toldi György emberei az átmulatott éjszaka után? 7. Miért hagytak fel Miklós üldözésével a farkaskaland után? 8. Kitől értesül Miklós a cseh bajnok pusztításairól? 9. Milyen feltétellel adta öccse örökségét Lajos király Györgynek? 10. Milyen korú volt I. Lajos, amikor a Toldi testvérek ügyében igazságot hirdetett? Keressetek példát a következő beszédmódokra a Toldiból! tréfás durva régies szépítő népies gúnyos 11. Szereplőmátrix Vizsgáljátok meg a mű legfontosabb szereplőinek egymás közötti kapcsolatát (viszonyát), és írjátok be a megfelelő üres helyre a kulcsszavakat! Toldi Miklós Toldi György Toldi Lőrincné Lajos király Bence Toldi Miklós X Toldi György X Toldi Lőrincné X Lajos király X Bence X 49

52 Gárdonyi Géza: Egri csillagok Gárdonyi Géza ( ) s élénk színekkel festettem eléje az ostromot 1. Az író Agárdpusztán született, és a szomszéd faluban, Gárdonyban anyakönyvezték Ziegler Géza néven. A Gárdonyi nevet 16 éves korában, az egri Füllentő című diáklapban megjelent egyik írása alá írta legelőször, álnévként. a) Szerinted mit gondol egy kamasz a szülőföldjéről, aki a művésznevét így választja meg? b) Hogyan őrizheti meg az utókor az írók, költők emlékezetét? 2. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hol találunk ma Gárdonyi-emlékhelyeket az országban! a) Nézz utána, miért költözött Gárdonyi 1897-ben Egerbe! b) Hogyan fonódott össze Gárdonyi sorsa a város múltjával és jövőjével? Gárdonyi lakóháza Egerben, a vár közelében 50