ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Plenárisülés-dokumentum B8-0055/2014 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követıen az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján a fiatalok foglalkoztatásáról (2014/2713(RSP)) Inês Cristina Zuber, Thomas Händel, Patrick Le Hyaric, Neoklis Sylikiotis, Paloma López, Lynn Boylan, Rina Ronja Kari, Marie-Christine Vergiat, Lola Sánchez Caldentey, Younous Omarjee, Kateřina Konečná, Miloslav Ransdorf, Jiří Maštálka, Sofia Sakorafa, Dimitrios Papadimoulis, Kostas Chrysogonos, Emmanouil Glezos, Kostadinka Kuneva, Georgios Katrougkalos,a PPE képviselıcsoport nevében Pablo Iglesias, Pablo Echenique Robba, Carlos Jiménez Villarejo a GUE/NGL képviselıcsoport nevében RE\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 B8-0055/2014 Az Európai Parlament állásfoglalása a fiatalok foglalkoztatásáról (2014/2713(RSP)) Az Európai Parlament, tekintettel a fiatalok társadalmi befogadására is kiterjedı strukturált párbeszéd folyamatának áttekintésérıl szóló, május 20-i tanácsi állásfoglalásra, tekintettel az Európai Tanács június i csúcstalálkozójára, tekintettel az Európa 2020 stratégia célkitőzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának elımozdításával történı megvalósításáról szóló, június 17-én Luxembourgban elfogadott tanácsi következtetésekre, tekintettel az Európai Tanácsnak a növekvı ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem szükségességét kiemelı Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumról szóló, június i következtetéseire, tekintettel az Európai Tanácsnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésrıl szóló, február 7-i következtetéseire, tekintettel az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásról a Tanács keretében elért, február 28-i politikai megállapodásra, tekintettel a Franciaország és Németország Együtt egy erısebb, stabil és növekvı Európáért címmel június án tartott tanácsi ülés elıkészítése keretében a két érintett ország kormányai által május 30-án közösen kiadott dokumentumra, tekintettel a évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások Európa kivezetése a válságból címő, május 29-i bizottsági közleményre (COM(2013)350) és az abban foglalt ajánlásokra, tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére, A. mivel az Unióban a munkanélküliek száma 25,1 millió, a fiatalok 22,8%-a munkanélküli, egyes tagállamokban nevezetesen Görögországban (57,7%), Spanyolországban (54%), Olaszországban (43%), Cipruson (36%) és Portugáliában (34,8%) az ifjúsági munkanélküliség aránya meghaladja az európai átlagot, az inaktív 25 év alatti fiatalok száma 8,3 millió, a gyermekek 19%-át fenyegeti a szegénység, az emberek 8%-a súlyos anyagi nélkülözésben él, a gyermekek 15%-a a középiskola elvégzése elıtt abbahagyja az iskolát, az emberek 24,2%-át veszélyezteti a szegénység, a szegénységben élı munkavállalók a szegénység kockázatának kitett munkaképes korú emberek harmadát teszik ki, és hajléktalan ember él az Unióban; B. mivel 2013-ban a 15 és 24 év közötti fiatalok 13%-a és a 25 és 29 év közötti fiatalok 21%-a a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülı (NEET) fiatalok körébe tartozott; mivel becslések szerint a NEET-fiatalok ilyen nagy számából eredı PE v /7 RE\ doc

3 gazdasági veszteség 153 milliárd euróra tehetı, ami az uniós GDP 1,2%-ának felel meg 1 ; C. mivel az ifjúsági munkanélküliség aránya egyes régiók 5% alatti adatától más régiók 60%-ot meghaladó arányáig terjed, ami mutatja az európai régiók közötti nagyfokú egyenlıtlenséget; mivel az ifjúsági munkanélküliség különösen sújtja a legkülsı régiókat, ezt a helyzetet a távoli fekvés és a szigetjelleg tovább súlyosbítja; D. rámutat arra, hogy a válság és az Unió megszorításokból és neoliberális strukturális reformokból álló, szerencsétlen gazdaságpolitikai kombinációja hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaságban a magánszektor beruházási szintje történelmi mélypontra süllyedt, miután a tömeges vásárlóerı csökkent, a belsı kereslet visszaesett, a jövedelmi különbségek és a szegénység pedig nıttek, ami a legdrámaibb módon a trojka gyámsága alatt lévı országokban mutatkozik meg; E. mivel a munkaerıpiacok deregulációja az elmúlt évtizedekben a fiatalok többsége számára azzal a következménnyel járt, hogy fıként határozott idejő szerzıdések, részmunkaidıs állások, javadalmazásban nem részesülı munkavállalókat elınyben részesítı programok és általában bizonytalan formájú foglalkoztatás révén jutnak munkahelyhez, ellentétben azzal a korábbi várakozással, hogy a népesség elöregedése megkönnyíti majd számukra az állandó, teljes munkaidıs, tisztes javadalmazással, jogokkal és szociális védelemmel rendelkezı foglalkoztatáshoz való hozzájutást; F. mivel az oktatási rendszerek többek között a bolognai folyamat keretében végrehajtott reformjai és a különbözı tagállamokban bevezetett megszorító politikák miatt a hozzáférhetıbb oktatási rendszer felé tett számos elırelépés semmivé foszlott; mivel emiatt az állami tulajdonú, demokratikusan irányított, mindenki számára hozzáférhetı és a felhasználók számára díjmentes oktatási rendszer létrehozása sürgetıbbé vált annak érdekében, hogy a fiatalok különösen a legkiszolgáltatottabbak hozzáférhetı és minıségi oktatásban részesülhessenek; G. mivel az ifjúsági munkanélküliség egyes tagállamokban jelentıs mértékben hozzájárul a fiatalok kivándorlásának gyors felfutásához, leginkább az ún. kedvezményezett országokban, illetve például Spanyolországban és Olaszországban, ahonnan a fiatalok a gazdagabb tagállamok felé veszik az irányt; ezzel összefüggésben utal az Ír Nemzeti Ifjúsági Tanács (NYCI) egyik tanulmányára 2, amely kimutatta, hogy a megkérdezett fiatalok 70%-a elképzelhetınek tartja, hogy a következı 12 hónap folyamán kivándorol; mivel ez a tömeges gyakran a felsıfokú képzettséggel rendelkezı fiatalokat érintı kivándorlás megfosztotta ezen országokat legdinamikusabb polgáraik egy fontos rétegétıl, és súlyosan rombolja a helyi közösségeket, valamint a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlıdést érintı jövıbeli kilátásaikat; H. mivel az európai szemeszter keretében a Bizottság és a Tanács által 2010 óta 1 Eurofound (2012), NEETs Young people not in employment, education or training: (Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülı NEET-fiatalok ): Characteristics, costs and policy responses in Europe (Jellemzık, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában). Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg. 2 Ír Nemzeti Ifjúsági Tanács (2010), Youth unemployment in Ireland - The forgotten generation (Ifjúsági munkanélküliség Írországban Az elfeledett generáció), RE\ doc 3/7 PE v01-00

4 szorgalmazott és a legtöbb tagállam kivált a Bizottság EKB IMF trojka gyámsága alatt álló ún. kedvezményezett országok által végrehajtott megszorítások, költségvetési szigorítások és neoliberális strukturális reformok növelték a már amúgy is törékeny, stagnáló uniós gazdaságra nehezedı deflációs nyomást, lenyomták a béreket, a belsı keresletet és az adóbevételeket, szétzilálták az olyan automatikus stabilizáló tényezıket, mint a szociális védelmi rendszerek és az állami beruházások, és így az uniós gazdaság nagy részét elhúzódó stagnálásba és válságba taszították, egyúttal szertefoszlatva minden arra vonatkozó korábbi állítást is, amely szerint e megközelítéssel nemcsak az aktuális költségvetési hiány, de az államadósság/gdp arány is jelentıs mértékben csökkenthetı, és megvalósítható a költségvetési konszolidáció; hangsúlyozza, hogy meg kell tagadni minden szégyenletes és fenntarthatatlan adósság visszafizetését; I. mivel a GMU megerısítése az euróövezet tagállamaiban különösen az úgynevezett egyetértési megállapodással rendelkezıkben tapasztalható hatalmas arányú munkanélküliségért felelıs jelenlegi szakpolitikák elmélyítéséhez vezet; J. mivel ezek a neoliberális politikák jelentıs mértékben hozzájárultak általában a munkanélküliség és ezen belül különösen az ifjúsági munkanélküliség növekedéséhez, fokozva a társadalmi kirekesztést és a szegénységet, és ily módon súlyos szociális visszalépéshez és szegénységhez vezettek, tovább gyengítették a gazdaságot és destabilizálták az európai integrációt és a demokráciát; K. mivel a júniusi csúcstalálkozón megállapodás született mintegy 8 milliárd euró az ugyanazon év februárjában elkülönített 6 milliárd eurónál is nagyobb összeg ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem céljára történı folyósításáról, amelynek legnagyobb részét a 2014-tıl kezdıdı kétéves idıszakon keresztül bocsátják rendelkezésre, a fennmaradó rész pedig a következı uniós költségvetés idıtartamának teljes hét éve alatt érhetı el; mivel az Európai Unió Tanácsának csúcstalálkozója idején egy uniós ország államfıje elismerte, hogy az EU elızı évben indított ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezése eladdig kudarcnak bizonyult; L. mivel az EU elnökségének ifjúságról és foglalkoztatásról szóló konferenciáját az év végére napolták el, ezzel a jelenlegi elnökség bejelentett elsıdleges célkitőzéseinek aktív megvalósítását is elhalasztották; 1. elítéli, hogy a strukturált párbeszédrıl és a fiatalok társadalmi befogadásáról szóló, május 20-i tanácsi állásfoglalás nem tükrözte a fiatalok legfontosabb üzeneteit és véleményét, így a minıségi foglalkoztatás, a jólét és a szolidaritás, a jóléti szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés, a szociális jogok és a szolidaritás igényét, valamint hogy az állásfoglalás nem tartalmaz kötelezettségvállalást semmilyen, a fiatalok jobb társadalmi befogadását célzó konkrét szakpolitika megvalósítása mellett; 2. határozottan bírálja, hogy a Tanács június 27-én az Unió és az új Bizottság stratégiai napirendjeként közzétett prioritásai nem tartalmaznak a fiatalok számára minıségi munkahelyek létrehozását segítı célzott intézkedéseket és befektetéseket; 3. hangsúlyozza, hogy tekintettel a fiatalokat sújtó válság következményeire, a fiatalok helyzetének javítása érdekében a tagállamok részérıl rendszeres nyomon követésre és kötelezettségvállalásokra van szükség; ezzel összefüggésben felhívják a tagállamokat, PE v /7 RE\ doc

5

6 normákat, és teljesíteni kell az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségeket; 11. javasolja valamennyi tagállam számára a munkajoggal és a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos kötelezı képzés bevezetését, többek között az oktatási rendszerben is; 12. sürgeti a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy foglalkozzanak a bizonytalan munkalehetıségek kérdésével, és szabályozzák a munkaszerzıdésekben szereplı rendelkezéseket, áttekintve a munkaerıpiac polarizálódása okozta probléma megoldására alkalmas különbözı megoldásokat, továbbá védelmezzék a fiatalokat a foglalkoztatásukat kísérı bizonytalan munkakörülmények ellen, és mozdítsák elı a határozatlan idejő munkaszerzıdések terjedését; 13. hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az életkoron alapuló megkülönböztetést a szociális juttatásokhoz való hozzáférés tekintetében, ideértve a munkanélküli segélyekhez való feltételes hozzáférést is; 14. hangsúlyozza, hogy a válság és a megszorító gazdaságpolitika a fiatalok kényszerő migrációjának fokozódásához vezetett; 15. felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak minıségi kereteket a gyakornoki munka számára, gondoskodva arról, hogy ezek a fiatalok szükségleteihez igazodjanak, és olyan méltányos díjazással, szociális védelemmel ezen belül a jövıbeli nyugdíjat fedezı megfelelı járulékokkal, munka- és szakszervezeti jogokkal és munkakörülményekkel járjanak, amelyek nem veszélyeztetik a meglévı alkalmazottak munkahelyét, bérét és munkakörülményeit, és biztosítsanak ehhez pénzügyi támogatást és kötelezı nyomon követést, valamint a gyakornoki munkára vonatkozó közös minıségi normákat; szorgalmazza a munkaügyi ellenırzési mechanizmusok felderítıképességének fokozását a rendes munkavállalók gyakornokokkal való helyettesítésének korlátozása és a közös munkavédelmi biztonsági elıírások garantálása érdekében; 16. sürgeti az Uniót és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a kényszervállalkozók létrejöttének megakadályozása érdekében, például szankcionálva és megbüntetve a korábbi alkalmazottaikat önfoglalkoztatóként alkalmazó vállalatokat, illetve a saját alkalmazottak nélküli vállalatokat és az ideiglenes munkaerı-kölcsönzı cégeket igénybe vevı vállalatokat; 17. felhívja a tagállamokat segítségnyújtás biztosítására valamennyi támogatott munkanélküli számára, az egyes munkavállalók sajátos képzési, képesítési vagy adott esetben átképzési igényeinek meghatározása érdekében, az állásajánlatok értékelése és az állás elfogadása utáni átmeneti idıszak során, a megállapított feltételek betartásának és a munkavállaló alkalmazkodási foka ellenırzésének érdekében; 18. felszólítja a Bizottságot és az ügynökségeket például az Eurofundot és a Cedefobot, hogy elemezzék a már meglévı duális szakképzési rendszereket, és ezeket az információkat adják át más olyan tagállamoknak, amelyek önként érdeklıdnek e rendszerek iránt az oktatás meglévı színvonalának lejjebb szállítása nélkül; 19. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a fenntartható növekedést különösen a szociális és a közegészségügyi ágazatot, valamint az infrastruktúrát és a közoktatást PE v /7 RE\ doc

7 célzó kiterjedt állami beruházásokkal támogassák a munkahelyteremtést; 20. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek a nıkkel szembeni megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályok megerısítéséért; felhívja a tagállamokat, hogy a diszkriminatív feltételek, például az üvegplafon megszüntetésével jogszabályban garantálják a fiatal nık számára az elsı munkahelyhez való egyenlı hozzáférést és az egyenlı feltételeket a szakképzésben, és tegyenek valós lépéseket a fiatal nık foglalkoztatás tekintetében történı emancipációja érdekében; 21. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy rendszeresen értékeljék az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés operatív programjainak eredményeit, és tegyék nyilvánosan elérhetıvé valamennyi adatbázist; 22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. RE\ doc 7/7 PE v01-00