Az EQAVET+ Keretrendszer indikatív jellemzőinek nemzeti adaptációja, értelmezése a magyar sajátosságoknak megfelelően

Átírás

1 Az EQAVET+ Keretrendszer indikatív jellemzőinek nemzeti adaptációja, értelmezése a magyar sajátosságoknak megfelelően Ez a fejezet az EQAVET+ Keretrendszer indikatív jellemzőinek egy lehetséges, a szakértői csoport által javasolt adaptációját, értelmezését tartalmazza e a magyar iskolai rendszerű szakképzésre és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre (felnőttképzésre) vonatkozóan, rendszer és szolgáltatói szinten. Az EQAVET+ Keretrendszer indikatív jellemzőinek értelmező leírásai sok esetben nem a hatályos jogi szabályozást és a működő rendszert mutatják, be, hanem a szakértői csoport által vázolt ideális állapotot, azt a rendszert, ahogyan a meglátásunk szerint a szakképzés a leghatékonyabban tudna működni. Az eredeti EQAVET Ajánlás szövege és az EQAVET+ kiegészítés közötti könnyebb megkülönböztetés érdekében a táblázatokban a hozzáadott szövegrészeket kiemelve, piros betűszínnel tüntettük fel.

2 Iskolai rendszerű szakképzés Szakoktatási és szakképzési rendszer szint Minőségi kritérium Indikatív jellemző a szakoktatási és szakképzési rendszer szintjén Értelmezés TERVEZÉS A tervezés tükrözi az érdekelt felek által osztott stratégiai jövőképet, továbbá egyértelműen meghatározott célokat, intézkedéseket és mutatókat tartalmaz. A szakoktatás és szakképzés céljai meg vannak határozva közép- és hosszú távra, és kapcsolódnak az európai célokhoz. Az országos hatáskörű szervezetek (a szakképesítésekért felelős minisztériumok, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal - NSZFH, a Magyar kereskedelmi és Iparkamara - MKIK) szakképzési célrendszerében szerepeltetni szükséges az Európai Uniós célokat, azokat adaptálva a magyar iskolai rendszerű szakképzési rendszerre, valamint illesztve a mindenkori Kormány célrendszeréhez. A célok meghatározása a szakképzés stratégiai dokumentumai alapján, és azokkal összhangban történik. Ilyen dokumentum például a 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozat alapján kidolgozott Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepció, valamint Az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) szakpolitikájának keretstratégiája a közötti időszakra című stratégiai dokumentum. Az iskolai rendszerű szakképzési rendszer célkitűzései közép- és hosszú távra kerülnek meghatározásra, folyamatos monitorozással, felülvizsgálattal. A szociális partnerek és minden más releváns érdekelt fél a különböző szinteken részt vesznek a szakoktatás és szakképzés céljainak meghatározásában. A célokat különös mutatók segítségével tűzik ki és kísérik figyelemmel (sikerkritériumok). A civil, szakmai, munkavállalói és munkáltatói szervezetek bevonásával, rendszerbe építetten működik az egyeztetés, a döntés előkészítés az iskolai rendszerű szakképzési stratégia közép- és hosszú távú céljainak meghatározása érdekében. Az iskolai rendszerű szakképzésre megfogalmazott célok konkrétak, egyértelműek és mérhetőek. A célok teljesülésének rendszeres és

3 folyamatos monitorozása megvalósul a célok teljesülését mérő indikátorok segítségével. A célrendszer és a hozzá kapcsolódó indikátorok úgy kerülnek meghatározásra, hogy azok összehasonlíthatóak más uniós tagállamok jellemzőivel. A célok teljesüléséről rendszeres időközönként összefoglaló beszámoló alapján a szükséges korrekció elvégzésre kerül. A munkaerő-piac és a társadalom szakképzési igényeinek beazonosítására mechanizmusokat és eljárásokat hoztak létre. Tájékoztatási politikát alakítottak ki a nemzeti vagy regionális adatvédelmi követelményeknek megfelelő minőségi eredmények optimális nyilvánosságra hozatalának biztosítására. Az egyéni alkalmasságuk elismerésére, érvényesítésére és hitelesítésére normák és iránymutatások vannak megállapítva. A munkaerő-piac és a társadalom iskolai rendszerű szakképzést érintő igényeinek beazonosítása és a szükséges döntések előkészítése érdekében megalapozó felmérések és kutatások készülnek a munkaerő-piaci szereplők és a társadalom különböző csoportjainak bevonásával. A kutatásokban a közép- és hosszú távú célok kialakítása előtt felmérik a szakképzést érintő folyamatokat. A munkaerő-piaci szereplők hivatalos párbeszéd keretében folyamatosan jelezhetik a szakképzés irányítása (NGM, ágazati minisztériumok, MKIK, NSZFH) számára szakképzési igényeiket. Ilyen fórum a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok, amelyek minden évben megyei szinten elkészítik a szakmaszerkezeti döntés előkészítéseként a támogatandó, nem támogatandó, korlátozottan támogatandó szakképesítések, valamint a hiány-szakképesítések listáját, ezzel jelezve a munkaerő-piac igényeit a szakképzés irányítása felé. Az iskolai rendszerű szakképzés irányító szervezetek a rendszer célkitűzéseinek teljesülését összefoglaló nemzeti vagy regionális beszámolókat, minőségi eredményeket a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja (a közreműködő szervezetek honlapjain, sajtóközleményekben). Az iskolai rendszerű szakképzésben alkalmazható, a formális, nem formális és informális tanulási eredmények beszámítására egységes módszertan alapján mechanizmusok kerülnek meghatározásra és bevezetésre. Ezen egységes módszertan figyelembe veszi a

4 kompetencia alapú vizsgáztatást, valamint a tanulási eredmény alapú szakmai és vizsgakövetelményeket. A szakképesítések leírása tanulási eredményekben történik. A hatályos OKJ szerinti szakképesítésekre az elkészített egységes módszertan alapján elkészülnek a tudás, képesség, attitűd, önállóság és felelősség-vállalás deszkriptor kategóriák szerinti tanulási eredmény alapú kimeneti követelmények. A Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintbesorolás száma 2016 márciusától belekerül az OKJ-ba. Minden szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében az elérendő tanulási eredmények meghatározásra kerülnek. Az egyéni kompetenciák elismerésére, validálására és tanúsítására egységes eljárások és iránymutatások kerülnek meghatározásra. A szakképesítések kialakításának, értékelésének, tanúsításának és felülvizsgálatának minőségbiztosítására mechanizmusokat hoztak létre. Az új szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei (SZVK) kialakításának, valamint a már meglévő, OKJ-ban szereplő szakképesítések módosításának egységes módszertanát a 150/2012. (VII.6) Kormányrendelet szabályozza. Az adott szakmacsoport tekintetében a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmát és követelményrendszerét az ágazati minisztériumok rendeletben rögzítik.

5 Szakoktatási és szakképzési szolgáltató szint Minőségi kritérium Indikatív jellemző a szakoktatási és szakképzési rendszer szintjén Értelmezés TERVEZÉS A tervezés tükrözi az érdekelt felek által osztott stratégiai jövőképet, továbbá egyértelműen meghatározott célokat, intézkedéseket és mutatókat tartalmaz. A szakoktatási és szakképzési szolgáltató által kitűzött helyi célokban tükröződnek az európai, országos és regionális szakoktatási és szakképzési politikai célok. Egyértelműen meghatározták a célokat és figyelemmel kísérik őket, és a képzéseket úgy alakítják ki, tervezik meg, hogy elérjék ezeket a célokat. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmény (szakképzési szolgáltató) az európai, országos, regionális és helyi szakmapolitika céljait figyelembe vevő stratégiai és éves célokat határoz meg, amelyek egymásra épülnek. Az európai stratégiai célok a Rigai Szakképzési Nyilatkozatban, az országos célok a Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepcióban meghatározottak. A regionális célok a megyei fejlesztési és képzési bizottságok által kidolgozott, az iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó szakképzésfejlesztési koncepció programban jelennek meg. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmény hosszú távú céljai a Pedagógia Program részét képezik. Az éves kitűzött célokat az intézmény munkaterve tartalmazza. A megfogalmazott célok konkrétak, egyértelműek és mérhetőek, ezzel biztosítják az értékelhetőséget és a visszacsatolást. A célok megvalósulásának az értékelése az intézmény és a fenntartó részéről megállapított indikátorok alapján, a célértékek megadásával és az azokhoz mérten történik. A célok többnyire a Pedagógiai Programban, a vezetői programban és a tanév munkatervében fogalmazódnak meg, amelyek megvalósítását önértékeléssel követik nyomon. Az önértékelés alapja A nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és az Oktatási Hivatal által kidogozott Önértékelési kézikönyv, valamint az Intézményi Önértékelési Szabályzat.

6 A képzéseket az intézményi célokkal összhangban kell kialakítani, megtervezni, hogy a célok teljesüljenek. Az intézményi értékelések eredményeit a képzési kínálat kialakításakor, a képzések tartalmi felülvizsgálatakor, az intézményi alapdokumentumok felülvizsgálatakor felhasználják. Az egyes helyi vagy egyéni igények meghatározása érdekében folyamatos konzultáció folyik a szociális partnerekkel és minden más releváns érdekelt féllel. A célok kialakításánál fontos az érintett partnerek azonosítása és bevonása. A helyi és az egyéni igények felmérése érdekében párbeszéd, adatgyűjtés, adatfeldolgozás történik. Az érintett partnerek elsősorban a munkaerő-piac szereplői közül kerülnek ki, valamint a szülők, a pedagógusok és a tanulók. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények szorosan együttműködnek a területi kamarai szervezetekkel a képzési igények megismerésében, a duális képzés működtetésében, a gyakorlati képzőhelyek támogatásában. A pályaválasztás és ezzel kapcsolatos alkalmak során biztosított a konzultáció a leendő tanulókkal és szüleikkel. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények a helyi és/vagy az egyéni igények meghatározása céljából a tanulói és a szülői igények felmérésére eljárást dolgoznak ki és azt működtetik. A minőségirányítási és minőségbiztosítási felelősségi körök kifejezett elosztása megtörtént. A személyzetet már a korai szakasztól bevonják a tervezésbe, ideértve a minőségfejlesztést is. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ), az Intézményi Önértékelési Szabályzatban, és a munkaköri leírásokban rögzíti az intézmény szervezeti egységei és a teljes munkatársi kör minőségbiztosítással kapcsolatos felelősségét. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmény vezetése a belső partnerek (tanulók, szülők, pedagógusok, technikai dolgozók, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) és a külső partnerek (munkaerő-piaci partnerek, gyakorlati képzést folytató gazdálkodók) bevonásával alkotja meg az intézmény hosszú-távú és operatív terveit (pedagógiai, nevelési, szakmai program, éves munkaterv).

7 Az intézményi önértékelés és az azt követő fejlesztések meghatározásának folyamatába az intézmény munkatársait széleskörűen bevonják. A szolgáltató együttműködő kezdeményezéseket tervez más szakoktatási és szakképzési szolgáltatókkal és minden más releváns érdekelt féllel. Az érdekelt felek részt vesznek a helyi igények elemzésének folyamatában. A szakoktatási és szakképzési szolgáltatók egyértelműen meghatározott és átlátható minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények együttműködnek a működési területükön a többi szakképzési szolgáltatóval a képzési kínálat kialakításában, összehangolásában és a duális szakképzés feltételeinek biztosításában. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmény szakmai szervezetekhez csatlakozik, szakmai fórumokon vesz részt. Minden más releváns érdekelt féllel szervezett lehetőséget biztosít az együttműködésre, pl. Szülői Munkaközösséget, Diákönkormányzatot, iskolaszéket, Iskolatanácsot hoz létre és működtet. A gyakorlati képzőhelyekkel együttműködéseket kezdeményez. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmény a helyi igények feltárásába és az oktatási-nevelési-képzési tevékenységének hatékonyságát biztosító információk gyűjtésébe és elemzésébe bevonja, és az eredményekről informálja a pedagógusokat, a munkáltatókat, és a munkaerő-piac egyéb szervezeteit. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények minőségi működését a vonatkozó jogszabályok (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet), az önértékelési szabályzat és egyéb működési szabályzatok alapján szervezik, amelyben rögzítik a minőségbiztosítási eljárásokat is.

8 Iskolai rendszeren kívüli szakképzés (felnőttképzés) Szakoktatási és szakképzési rendszer szint Minőségi kritérium Indikatív jellemző a szakoktatási és szakképzési rendszer szintjén Értelmezés TERVEZÉS A tervezés tükrözi az érdekelt felek által osztott stratégiai jövőképet, továbbá egyértelműen meghatározott célokat, intézkedéseket és mutatókat tartalmaz. A szakoktatási és szakképzési szolgáltató által kitűzött helyi célokban tükröződnek az európai, országos és regionális szakoktatási és szakképzési politikai célok. A felnőttképzést folytató intézmény az európai, országos, regionális és helyi szak- és felnőttképzési politika céljait figyelembe vevő stratégiai és éves célokat határoz meg, amelyek egymásra épülnek. Az intézmény a minőségbiztosítási rendszerét bemutató dokumentumban átfogó minőségpolitikát és ehhez kapcsolódó stratégiát alakít ki. Egyértelműen meghatározták a célokat és figyelemmel kísérik őket, és a képzéseket úgy alakítják ki, tervezik meg, hogy elérjék ezeket a célokat. A felnőttképzést folytató intézmény a minőségbiztosítási rendszerében legalább az 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 3. (1) bekezdése szerinti tartalmi elemekhez tartozó indikátorokat határoz meg, amelyekhez egyértelmű (konkrét, mérhető, értékelhető) célértékeket rendel. A képzéseket az intézményi célokkal összhangban kell kialakítani, megtervezni, tartalmikat felülvizsgálni, annak érdekében, hogy a célok teljesüljenek. Képzési programonként a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdésében foglalt minőségcélokhoz (éves átlagos vizsgaeredmény, lemorzsolódás, elégedettségmérés átlaga) és a felnőttképzést folytató intézmény által meghatározott további minőségcélokhoz célértékeket kell hozzárendelni. Az indikátorokhoz és a képzési programokhoz meghatározott minőségcélokhoz rendelt célérték nem teljesülése esetén a felnőttképzést folytató intézmény feltárja az okokat és helyesbítő tevékenységet végez.

9 Az egyes helyi vagy egyéni igények meghatározása érdekében folyamatos konzultáció folyik a szociális partnerekkel és minden más releváns érdekelt féllel. meghatározza: - a képzésben résztvevők bevonásának módját a helyi és az egyéni képzési igények felmérésébe, a minőségbiztosítás megvalósításába, - a tanárok, oktatók bevonásának módját a helyi képzési igények felmérésébe, a minőségbiztosítás megvalósításába, - a munkáltatók és a munkaerőpiac egyéb szervezetei (munkaügyi szervezet, érdekképviselet, munkáltatói szervezetek stb.) képzési programokkal kapcsolatos véleménye visszacsatolására vonatkozó eljárást. A felnőttképzésben résztvevő elégedettségét a jogszabálynak megfelelően felmérik. A rendszer működését és a visszajelzések adatait az önértékelés során elemzik. A minőségirányítási és minőségbiztosítási felelősségi körök kifejezett elosztása megtörtént. A személyzetet már a korai szakasztól bevonják a tervezésbe, ideértve a minőségfejlesztést is. A szolgáltató együttműködő kezdeményezéseket tervez más szakoktatási és szakképzési szolgáltatókkal és minden más releváns érdekelt féllel. Az érdekelt felek részt vesznek a helyi igények elemzésének folyamatában. meghatározza az intézmény szervezeti egységei és munkatársai (pl. képzésszervezők, oktatók) minőségbiztosítással kapcsolatos felelősségét. érvényesíti, hogy a munkatársak bevonása megvalósuljon a tervezésbe, a célok, a fejlesztések meghatározásába. A felnőttképzést folytató intézmény, hogy kapcsolatba kerüljön más szolgáltatókkal és minden más releváns érdekelt féllel (pl. szakmai irányító szervezet, érdekképviselet képviselői) együttműködő kezdeményezéseket tervez és bekapcsolódik szakmai szervezetek tevékenységébe, szakmai fórumokon vesz részt. meghatározott eljárás szerint gondoskodik a helyi igények felméréséről, elemzéséről, a képzési tevékenységének hatékonyságát biztosító információk gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról, bevonva az oktatókat, a képzésben résztvevőket, a munkáltatókat és a munkaerő-piac egyéb szervezeteit.

10 A szakoktatási és szakképzési szolgáltatók egyértelműen meghatározott és átlátható minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek. A felnőttképzést folytató intézmény az 58/2013. (XII. 13.) NGM rendeletben meghatározott felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer alapján kötelezően létrehozza saját minőségbiztosítási rendszerét.

11 Szakoktatási és szakképzési szolgáltató szint Minőségi kritérium Indikatív jellemző a szakoktatási és szakképzési rendszer szintjén Értelmezés TERVEZÉS A tervezés tükrözi az érdekelt felek által osztott stratégiai jövőképet, továbbá egyértelműen meghatározott célokat, intézkedéseket és mutatókat tartalmaz. A szakoktatási és szakképzési szolgáltató által kitűzött helyi célokban tükröződnek az európai, országos és regionális szakoktatási és szakképzési politikai célok. A felnőttképzést folytató intézmény az európai, országos, regionális és helyi szak- és felnőttképzési politika céljait figyelembe vevő stratégiai és éves célokat határoz meg, amelyek egymásra épülnek. Az intézmény a minőségbiztosítási rendszerét bemutató dokumentumban átfogó minőségpolitikát és ehhez kapcsolódó stratégiát alakít ki. Egyértelműen meghatározták a célokat és figyelemmel kísérik őket, és a képzéseket úgy alakítják ki, tervezik meg, hogy elérjék ezeket a célokat. Az egyes helyi vagy egyéni igények meghatározása érdekében folyamatos konzultáció folyik a szociális A felnőttképzést folytató intézmény a minőségbiztosítási rendszerében legalább az 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 3. (1) bekezdése szerinti tartalmi elemekhez tartozó indikátorokat határoz meg, amelyekhez egyértelmű (konkrét, mérhető, értékelhető) célértékeket rendel. A képzéseket az intézményi célokkal összhangban kell kialakítani, megtervezni, tartalmikat felülvizsgálni, annak érdekében, hogy a célok teljesüljenek. Képzési programonként a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdésében foglalt minőségcélokhoz (éves átlagos vizsgaeredmény, lemorzsolódás, elégedettségmérés átlaga) és a felnőttképzést folytató intézmény által meghatározott további minőségcélokhoz célértékeket kell hozzárendelni. Az indikátorokhoz és a képzési programokhoz meghatározott minőségcélokhoz rendelt célérték nem teljesülése esetén a felnőttképzést folytató intézmény feltárja az okokat és helyesbítő tevékenységet végez. meghatározza:

12 partnerekkel és minden más releváns érdekelt féllel. - a képzésben résztvevők bevonásának módját a helyi és az egyéni képzési igények felmérésébe, a minőségbiztosítás megvalósításába, - a tanárok, oktatók bevonásának módját a helyi képzési igények felmérésébe, a minőségbiztosítás megvalósításába, - a munkáltatók és a munkaerőpiac egyéb szervezetei (munkaügyi szervezet, érdekképviselet, munkáltatói szervezetek stb.) képzési programokkal kapcsolatos véleménye visszacsatolására vonatkozó eljárást. A felnőttképzésben résztvevő elégedettségét a jogszabálynak megfelelően felmérik. A rendszer működését és a visszajelzések adatait az önértékelés során elemzik. A minőségirányítási és minőségbiztosítási felelősségi körök kifejezett elosztása megtörtént. A személyzetet már a korai szakasztól bevonják a tervezésbe, ideértve a minőségfejlesztést is. A szolgáltató együttműködő kezdeményezéseket tervez más szakoktatási és szakképzési szolgáltatókkal és minden más releváns érdekelt féllel. Az érdekelt felek részt vesznek a helyi igények elemzésének folyamatában. A szakoktatási és szakképzési szolgáltatók egyértelműen meghatározott és átlátható meghatározza az intézmény szervezeti egységei és munkatársai (pl. képzésszervezők, oktatók) minőségbiztosítással kapcsolatos felelősségét. érvényesíti, hogy a munkatársak bevonása megvalósuljon a tervezésbe, a célok, a fejlesztések meghatározásába. A felnőttképzést folytató intézmény, hogy kapcsolatba kerüljön más szolgáltatókkal és minden más releváns érdekelt féllel (pl. szakmai irányító szervezet, érdekképviselet képviselői) együttműködő kezdeményezéseket tervez és bekapcsolódik szakmai szervezetek tevékenységébe, szakmai fórumokon vesz részt. meghatározott eljárás szerint gondoskodik a helyi igények felméréséről, elemzéséről, a képzési tevékenységének hatékonyságát biztosító információk gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról, bevonva az oktatókat, a képzésben résztvevőket, a munkáltatókat és a munkaerő-piac egyéb szervezeteit. A felnőttképzést folytató intézmény az 58/2013. (XII. 13.) NGM rendeletben meghatározott felnőttképzési minőségbiztosítási

13 minőségbiztosítási rendelkeznek. rendszerrel keretrendszer alapján kötelezően létrehozza saját minőségbiztosítási rendszerét.