A 2012/1. SZÁM TARTALMA

Átírás

1 A 2012/1. SZÁM TARTALMA ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ EMLÉKEZÉS HUSZENICZA GYULA PROFESSZORRA SZARVASMARHA Földi J., Pécsi A., Abonyi-Tóth Zs., Kulcsár M., Huszenicza Gy.: A puerperalis metritis kialakulását befolyásoló egyes tényezők vizsgálata tejelő teheneken / 7 Jánosi Sz., Rónai Zs., Dán Á., Glávits R., Barta E.: Egzotikus kórokozók okozta tőgygyulladások Magyarországon: Prototheca, gombák, corynebacteriumok és mycobacteriumok / 15 Bényei B., Costa Barros, C. W.: Növendék szarvasmarha szarvcsonkítása sebészi úton. Esetismertetés / 21 JUH Faigl V., Keresztes M., Árnyasi M., Kulcsár M., Balogh O., Nagy S., Szenci O., Cseh S., Huszenicza Gy.: Melatonin alapú ciklusindukciós technikák tejelő awassi juhokban / 24 KISÁLLAT Thuróczy J., Perge E., Müller L., Kollár E., Balogh L.: A pajzsmirigy göbös elváltozásainak és daganatos betegségeinek diagnosztikai nehézségei kutyában és macskában / 30

2 EGZOTIKUS ÁLLAT Nagy P., Juhász J.: A tevefélék szaporodásbiológiájának legfontosabb jellemzői. Irodalmi összefoglaló és saját megfigyelések / 39 Juhász J., Nagy P.: A nagyüzemi tevetej-termelési rendszer kifejlesztése és működtetése. Kihívások, tapasztalatok és eredmények / 52 RENDEZVÉNY 100 éve született dr. Kádár Tibor (Nagy Gy.) / 63 Földi J. Pécsi A. Abonyi-Tóth Zs. Kulcsár M. Huszenicza Gy.: A PUERPERALIS METRITIS KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK VIZSGÁL AT A TEJELŐ TEHENEKEN A szerzők, két nagy létszámú, hazai tejelő tehenészetben vizsgálatot végeztek legalább kétszer ellett teheneken a hajlamosító tényezők hatásának értékelésére a puerperalis metritis (PM) kialakulásában és súlyosságában: (1) szülőúti manuális beavatkozás, (2) magzatburokvisszamaradás (MBV), (3) inkompenzált negatív energia-egyensúly (3/a) ketonuriában, ill. (3/b) hyperketonaemiában megnyilvánuló formája. A méhgyulladásban szenvedő teheneket, a tünetek súlyossága alapján, két csoportba sorolták: az enyhébb PM (epm) csoportban csak a betegség helyi tünetei voltak megfigyelhetők, míg az ún. toxikus PM (tpm) csoport egyedeinek, ezen túlmenően, általános tünetei (láz,

3 levertség stb.) is voltak. Kontrollként tünetmentes involúciójú állatok szolgáltak. Az ellés során végzett manuális beavatkozás és MBV esetén szignifikánsan (P<0,001) gyakoribb volt a PM előfordulása [esélyhányadosok (odds ratio OR) 6,7, ill., 13,5], az MBV pedig befolyásolta a betegség súlyosságát is (OR 3,86). A tehén energiahiányos állapotának mind a hyperketonaemiás (OR PM-re 6,13; tpm-re 6,25), mind a ketonuriás (OR PM-re 3,71; tpm-re 14,0) formája szignifikáns hajlamosító tényező a PM kialakulására és súlyosságára egyaránt. E magyarázó változók igénybevételével összeállított többváltozós logisztikus regressziós modell pontosítása érdekében további tényezőket vettek vizsgáltak, és megállapították, hogy: (1) a 9400 litert meghaladó előző laktációs tejtermelés (OR tpm-re 23,11) és (2) a napi tejhozam csökkenése az ellést követő 3 5. nap között (OR PM-re 9,14; tpm-re 6,67), valamint (3) a napi testhőmérséklet emelkedése az ellést követő 3 5. nap között (OR PM-re 16,27; tpm-re 12,46) hajlamosítanak a PM, ezen belül a súlyos tpm kialakulására. A többször ellett egyedek hajlamosabbak a méhgyulladás súlyosabb formájára (OR tpm-re 3,14). Jánosi Sz. Rónai Zs. Dán Á. Glávits R. Barta E.: EGZOTIKUS KÓROKOZÓK OKOZTA TŐGYGYULLADÁSOK MAGYARORSZÁGON: PROTOTHECA, GOMBÁK, CORYNEBACTERIUMOK ÉS MYCOBACTERIUMOK

4 A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján, a klasszikus, gyakori tőgypatogén baktériumok mellett több, korábban alig ismert és ritkán észlelt kórokozó is halmozottan előfordult egyes hazai tehenészeteinkben. Ezek közül a legnagyobb jelentősége a Prototheca zopfii algának, az élesztőgombáknak, a corynebacteriumoknak és egyes gyorsan növő, atípusos mycobacteriumoknak van. A szerzők a jelen cikk közreadásával szeretnék ráirányítani a figyelmet e szokatlan viselkedésű mastitiskórokozókra, amelyek számos tejtermelő tehenészetben okoznak jelentős gazdasági veszteséget. Bényei B. C. W. C. Barros: NÖVENDÉK SZARVASMARHA SZARVCSONKÍTÁSA SEBÉSZI ÚTON. ESETISMERTETÉS A növendék szarvasmarhák szarvtalanítása Magyarországon nem elterjedt beavatkozás. A szerző Brazíliában tapasztaltakat ismerteti, ahol nagyszámban végzik ezt a műtétet istállóban vagy karámban. A kötelekkel rögzített állat szarvtövén infiltrációs érzéstelenítést alkalmaznak, a szarvtöveken a bőrt felpreparálják, a szarvakat vasfűrésszel metszik, a sebet a bőrlebennyel fedik. Faigl V. Keresztes M. Árnyasi M. Kulcsár M. Balogh O. Nagy S. Szenci O. Cseh S. Huszenicza Gy:

5 MELATONIN ALAPÚ CIKLUSINDUKCIÓS TECHNIKÁK TEJELŐ AWASSI JUHOKBAN A szerzők három különböző, a tenyészszezonon kívül alkalmazott ciklusindukciós/szinkronizációs módszer hatékonyságát hasonlították össze tejhasznú awassi juhokban. Az első kísérletbe [a kísérlet 0. napja (d0) február 10.] 85 őszi ellésű anyát vontak be. A 0., 7. és 13. napon gyűjtött tej-, ill. bélsárminták progeszteron- (P4) bélsár esetében gesztagénmetabolit tartalmának alapján meghatározták a tenyészszezonon kívül ciklusos állatok arányát. A Gest csoportot áprilisban gesztagénszivacs ( nap) NE ecg (70. nap) kombinációval kezelték. A Mel+Gest csoportot a 0. napi melatoninimplantátum (Melovin ; CEVA, Libourne, France) beültetését követő 56. napon a Gest csoporthoz hasonló szinkronizációs kezelésben részesítették. A Mel+GPG-csoportot a melatoninbeültetést (0. nap) követően GnRH (63. nap) + PGF2α (70. nap) + GnRH (72. nap) adásával szinkronizálták. Az állatokat 12 órás különbséggel kétszer termékenyítették (fix idejű AI), majd 14 nappal később háremben fedeztették. A nap között követték az állatok egyedi progeszteronszintjét. A 99. és 133. napon meghatározták a plazma vemhességspecifikus glükoprotein- (pregnancy associated glucoprotein PAG) mennyiségét. A fogamzás idejét az ellési adatok alapján határozták meg. A 46. naptól a fix idejű AI-t követő 28. napig gyűjtött vérmintákból IGF-I- és tiroxinszinteket mértek. A második kísérlet során a teljes protokollt megismételték 115 tavaszi ellésű anyával (0. nap

6 június 22.). Eredményeik arra utalnak, hogy hazai körülmények között az awassi juhok ivari működése kifejezetten szezonális. A februárban beültetett, lassú kioldódású melatoninimplantátum nem volt képes ciklust indukálni, míg júniusban alkalmazva, jótékony hatása volt. A melatoninkezelés hatására ugyanakkor csökkent a plazma IGF-I-szintje, ami laktáló állatokban negatívan befolyásolhatja a tejtermelést. A GPG módszer szerinti szinkronizálás és azt követő fix idejű inszeminálás csak abban az esetben válthatja ki a hosszú idejű gesztagénkezelést, ha a természetes tenyészszezonhoz közeli időben alkalmazzák. Thuróczy J. Perge E. Müller L. Kollár E. Balogh L.: A PAJZSMIRIGY GÖBÖS ELVÁLTOZÁSAINAK ÉS DAGANATOS BETEGSÉGEINEK DIAGNOSZTIKAI NEHÉZSÉGEI KUTYÁBAN ÉS MACSKÁBAN A szerzők harmincegy kutya (16 nőstény, 15 hím) és tíz (5 nőstény, 5 hím) macska tiroxin- (T 4 ), thyreoideastimuláló hormon (TSH) értékét vizsgálták a pajzsmirigy technécium-pertechnetát szcintigráfiás vizsgálata mellett. A szövettani eredmény alapján 14 (45%) kutya szenvedett rosszindulatú és 17 (55%) jóindulatú pajzsmirigyelváltozásban. Macskákban az arány 4 (40%) és 6 (60%) volt. Tizenegy kutyánál az élettani értéknél kisebb és tíz betegnél az élettani értéknél nagyobb TSH-értéket mértek. A betegeket jóindulatú és rosszindulatú elváltozás alapján csoportosítva, a pajzsmirigyhormon-értékek sem csoporton belül, sem a fajok között statisztikailag jelentősen nem tértek

7 el. A pertechnetátfelvételben sem a jóindulatú, sem a rosszindulatú elváltozások között statisztikailag értékelhető különbség egyik fajban sem volt. A szérumtiroxin-koncentráció és a pertechnetátfelvétel között sem faji, sem szövettani besorolás alapján korreláció nem volt mérhető. Kiemelkedően nagy szérumtiroxin-koncentrációt multinodularis hyperplasia, nodularis atrophia és pajzsmirigygyulladás esetén lehetett mérni, ezzel szemben a pertechnetátfelvétel kompaktsejtes carcinoma, follicularis adenocarcinoma és follicularis kompaktsejtes carcinoma esetén volt a legnagyobb. A szérum TSH-koncentrációjának szórása follicularis adenomák esetében volt a legnagyobb. Nagy P. Juhász J.: A TEVEFÉLÉK SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJÁNAK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS SAJÁT MEGFIGYELÉSEK Az óvilági (dromedár, kétpúpú teve) és az újvilági (láma, alpaka) tevefélékkel kapcsolatban csak kevés irodalmi adat áll rendelkezésre a magyar szakirodalomban. Ebben az összegzésben e hiány egy részét igyekeztek a szerzők pótolni és a tevefélék szaporodásbiológiájának legfontosabb és legérdekesebb sajátosságait foglalják össze. Ezen belül sor kerül a nemi szervek anatómiájának, a petefészek-működés jellemzőinek, az ivar és tenyészérettség, a szezonális nemi működés és a szexuális viselkedés részletezésére. Külön foglalkoznak az embrió és magzat fejlődésével, a vemhesség megállapítással, az elléssel és az

8 azt követő időszakkal, valamit a mesterséges termékenyítés és az embrióátültetés tevefélékben való alkalmazásával. Juhász J. Nagy P.: A NAGYÜZEMI TEVETEJ-TERMELÉSI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE. KIHÍVÁSOK, TAPASZTALATOK ÉS EREDMÉNYEK A világ első nagyüzemi tevetejtermelő telepe 2006-ban kezdte meg működését. A szerzők röviden bemutatják a tevéknek a Közel-Keleten betöltött szerepét, a tevetej előnyeit és a tevetejtermelés történetét. A telep létrehozása és működtetése három egymásra épülő fázisból tevődött össze. Az ezen időszak alatt felmerülő problémákat, szakmai kihívásokat mutatják be, különös tekintettel a fertőző és egyedi megbetegedésekre, a külső élősködők és a gombák okozta bőrbetegségekre, valamint a tőgyegészségügyi állapotra. A tevék élettanának, viselkedésének ismerete szükséges volt a telepi technológia kialakításához, mindkettőt röviden ismertetik. A telep a kezdeti mennyiségi fejlesztés után a minőségi fejlődés fázisában van. Nagy hangsúlyt fektetnek az állomány termelési mutatóinak a javítására, valamint a nagyszámú tejelő teve intenzív tartásából, takarmányozásából adódó problémák okának vizsgálatára. A telepen 2250 teve van, ebből 680 a fejősteve. A tanktej összcsíratartalma átlagosan 5413±128 cfu/ml, szomatikus sejtszáma ±3537 sejt/ml. A legjobb laktáló teve 400 napos laktációs átlaga 17,4 kg/nap,

9 de a tevék többségének napi átlaga 7 8 kg/nap között van. Az elmúlt öt fedeztetési idényben a szezonvégi vemhesülési arány 81,1 87,5% között volt, átlagosan 39,1% ciklusonkénti vemhesüléssel. Az élve született borjak aránya 73,0 84,2% között volt.