Helyi óvodai nevelési program 2018.

Átírás

1 Tücsök Óvoda Helyi óvodai nevelési program Készítette: Imri Miklósné óvodapedagógus - 1 -

2 Az óvoda adatai 1.Az intézmény neve: Tücsök Óvoda 2. Az intézmény székhelye: 6772, Deszk Kossuth u Az intézmény telefonszáma: 30/ Az intézmény címe: 5. Az intézmény működési (felvételi) körzete: Deszk Község közigazgatási területe és a Szegedi Járáshoz tartozó települések közigazgatási területe 6. Az intézmény alapítója és fenntartója: Tisza-Maros Pedagógiai Egyesület 7. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv 8. Az intézmény típusa: óvoda 9. Óvodai csoportok száma: Az intézmény által felvehető gyermek létszám: 15 fő - 2 -

3 I. Bevezetés Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultunk ki, hogy az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket, - mint fejlődő személyiséget gondolkodás és különös védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet vállalnak. Óvodánk szeptember 1-e óta működik. Nagyvároshoz közeli községünk, forgalmas kivezető út mellett helyezkedik el, jellegzetes családi házas település, kertek, szántóföldek, erdők veszik körül. Az óvoda 25 éve épült családi ház földszintjén lett kialakítva. A fürdőszoba és az előtér a gyermekek életkorának és igényeinek megfelelően lett átalakítva. Az óvoda befogadóképessége 15 fő. Az óvoda udvara nagy, alakítása folyamatos. Az épület belső adottságai megfelelőek, tárgyi eszközeinket, felszereléseinket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekismeret, a nyugodt, harmonikus, egymásra figyelő, pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai élet. Fontosnak tartjuk a játék elsődlegességét, a játékra alapozva szervezzük a gyerekek igényeihez, életkori sajátosságaihoz igazított tevékenységeket. Fontosnak tartjuk a környezethez, a tájhoz, az emberekhez való érzelmi viszony megalapozását, a családokkal való jó együttműködést. A nevelőtestület sokéves szakmai tapasztalattal, folyamatos önképzéssel igyekszik megfelelni a mai kor társadalmi és szakmai kihívásainak. Óvodánk arculatát meghatározza: a hagyományőrzés, a népi kultúra ápolása, jeles napok köré szervezett tevékenységek. Fontosnak tartjuk, hogy a modern világgal ötvöződve gyermekeink is megismerjék népünk kulturális gyökerét, azok szépségét és értékét, előtérbe helyezve lakóhelyünk hagyományait. Óvodánk célja a 3-6 éves gyerekek harmonikus fejlődésének elősegítése. A nevelés az óvodában családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyermekek fejlődéséhez szükséges, sokféle, változatos tevékenységet. Az óvoda egyrészt folytatja a család, a bölcsőde nevelőmunkáját, másrészt új módon kiegészíti azt. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, az óvoda kiegészítő szerepet játszik ebben a folyamatban. A család és óvoda együtt felelős azért, hogy a gyermekek személyiségének alakulása megfeleljen a társadalmunk követelményeinek és megalapozza az iskolai nevelést. A sokoldalú nevelőmunkának át kell fognia a gyermeki személyiség egészét. Az érzelmi biztonság burokrendszerében biztosítani a kell mind a testi, mind az érzelmi, mind a közösségi fejlődést

4 II. Gyermekkép, óvodakép Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik érzelmileg gazdagok, boldogok és egészségesen fejlődnek, mert tele vannak élményekkel. Tudnak szeretni, felfedezni, csodálkozni. Nyitottak az őket körülvevő világ megismerésére, ápolására, védésére, szépítésére. Mindenik embernek a lelkében dal van, és a másik embert hallja minden dalban, és akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek. /Kodály Zoltán/ Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vételével, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás, az esélyteremtés, az esélyegyenlőségek megteremtése: szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése Minden gyermek számára biztosítani az egyenlő hozzáférést: gyermekközpontú személyiség kibontakoztatása az óvoda - iskola átmenet megkönnyítése - 4 -

5 III. Az óvodai nevelés feladatai III/1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének kialakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladatok: 1) A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése 2) A gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása 3) A gyermekek fejlődéséhez szükséges, egészséges, esztétikus környezet kialakítása 1) A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul, egyéni sajátosságokat mutat. Az óvodába történő felvétel után minél hamarabb, minél alaposabban meg kell, hogy ismerjük a gyermeket, egyéni igényeit, otthonról hozott szokásait. A gyermek gondozásakor megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk, tapintatosan közeledünk hozzájuk, hogy ők is elfogadjanak bennünket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együtt kell kialakítani. A napi háromszori étkezést biztosítjuk, kiegészítve a gyerekek által hozott gyümölcsökkel, közösen elkészített gyümölcslevekkel, vitamin salátákkal. Az étkezések azonos időpontban vannak és a tízórai és a délutáni étkezés is folyamatos, az ebéd kötött időtartalmú, de figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit. A testápolás és a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A bőr ápolása elsősorban a gyermekek rendszeres és megfelelő tisztálkodását jelenti. A hajápoláshoz, fogmosáshoz, a WC használatához biztosítjuk az optimális feltételeket, úgy, hogy a gyermekek fokozatosan önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, az öltözködéssel hangsúlyozzuk a rétegességet. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek ruházata legyen tiszta, praktikus és kényelmes és ezt önmaguk is igényeljék. A gyerekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a mindennapos testnevelések és a szabadban végezhető mozgásos tevékenységek (udvari játékok, mozgásos szabályjátékok, népi dalos játékok, körjátékok) szolgálják, melyek részben szabadon választott, részben az óvónők által kezdeményezett, szervezett tevékenységek. Séták, kirándulások a mozgásigény kielégítésén felül, együttes élményt is jelent a csoport számára. A pihenés, alvás az óvodáskorú gyerekek napirendjének fontos része. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket, szükséges a lefekvés előtti alapos szellőztetés, a csend, a nyugalom. Mindig mesével, énekkel, altató mondókával csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. Figyelembe vesszük a különböző alvásigényeket, lehetővé tesszük a folyamatos felkelést. Jó hatással van a gyerekekre, ha maguk mellé vehetik kedvenc játékaikat, személyes tárgyaikat

6 2) Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítjük, értesítjük a szülőt, amíg nem érkezik meg, gondoskodunk a beteg gyermekről. A fertőzések elterjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, helyes öltözködéssel, a saját tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. A gyermekek egészségének megőrzéséhez rendkívül fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden évszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn: futkározás, labdázás, rollerezés, kerékpározás, szánkózás, csúszkálás, hógolyózás stb. A vízhez szoktatás, majd a rendszeres úszás is jól szolgálja a gyermekek edzését. Szakemberek bevonásával segítjük a kisebb rendellenességek korrekcióját ügyelni kell a helyes testtartásra, speciális gyakorlatok végzésével a lúdtalp kialakulásának megelőzésére, korrigálására. 3) Az esztétikus, gazdag tárgyi környezet kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának kialakulását. Óvodánk udvara tágas, kialakítása folyamatban van. A sok fa és bokor a meleg, napsütéses idő esetén is árnyékot biztosít. A folyosón elhelyezett öltöző a gyerekek kényelmes vetkőzését, öltözését szolgálja. A csoportszoba a játék, a foglalkozások, az étkezés és az alvás színtere. A berendezési tárgyak megfelelő méretűek, különféle sarkokat alakítottunk ki, elegendő hely, játék és kiegészítő eszköz áll a gyerekek rendelkezésére. Megfelelő a természetes és a mesterséges megvilágítás. A mosdók szerelvényei a gyerekek méreteinek megfelelőek, minden gyermeknek jellel ellátott törölközője, fésűje, fogmosó pohara, fogkeféje van. Az egészséges és tiszta környezet fenntartásának legfontosabb feltétele a rendszeres és alapos takarítás. A balesetek megelőzése az óvoda minden dolgozójának kiemelt feladata. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, amikor szükséges, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják igénylik és használják a zsebkendőt, helyesen fújják az orrukat esztétikusan, önállóan terítenek, ügyelnek az asztal rendjére, tisztaságára, önállóan szednek az ételből, öntik a folyadékot, eldöntve, hogy mennyit tudnak elfogyasztani helyesen használják az evőeszközöket önállóan öltözködnek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik, ügyelnek ruhájuk rendjére, tisztaságára rendet tartanak maguk körül, kialakul bennük az esztétikus környezet iránti igény III/2. Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok A szociális és az egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Feladatok: 1) Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör a beszoktatástól az óvodáskor végéig. 2) A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében

7 1) Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A gyermeket óvodába lépésekor fogadja az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör. A gyermek a beszoktatás folyamán ismeri meg az óvodát, lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az új környezettel. Így betekinthetnek az óvoda belső életébe, ezzel könnyebbé tesszük a gyermek számára az új környezet elfogadását. Megismerkedünk a gyerekek otthon kialakult szokásaival, magukkal hozhatják kedves játékaikat, tárgyaikat. Megmutatjuk a testápolásnál és az érkezésnél szokásos tárgyakat és azok használatát. Már a beszoktatás ideje alatt játékos formában gyakoroltatjuk a különböző tevékenységeket, figyelembe vesszük a gyerekek egyéni képességeit, tempóját. A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra (simogatás, betakarás, mesélés). Az éves gyerekek segítenek a kisebbeknek a mosdóban és az öltözködésnél. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. Mindehhez tevékenykedtető élet szükséges, ahol a közös élmények biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja egymáshoz való viszonyukat. 2) A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakítását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az elvárásoknak. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára érthetővé, vonzóvá tesszük egyéni sajátosságaik figyelembevételével. Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel, így megismerhetjük a gyerekek egyéni jellemzőit, melyek segítik az egyéni nevelésüket. A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításhoz. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzéseinek meghallgatására, elfogadására. A közös együttlétek a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik igényükké válik a helyes viselkedés és a cselekvés szabályainak betartása figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén kérés nélkül segítenek egymásnak és a kisebbeknek szeretettel fogadják a csoportba érkező vendégeket meghallgatják egymást és a felnőtteket képesek nyugodtan ülni, tevékenységüket türelmesen befejezik szívesen dolgoznak a közösségért elismerik saját hibájukat, a konfliktushelyzetekben tudnak egyezkedni tudnak kezdeményezni - 7 -

8 III/3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelvi fejlesztés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabálykövetéssel (javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, a gyermek meghallgatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelvi és kommunikáció alakulásával. A program lényeges része a beszéd, az anyanyelv és kommunikáció fejlesztése. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példányával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket (pl.: érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások) Cél: a gyerekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célhiányos bővítése kognitív képességeik fejlesztése: egyre pontosabb, valósághű észlelés figyelem összpontosításra való képesség valósághoz közelítő képzeleti működés reproduktív emlékezet problémamegoldó és kreatív gondolkodás az alakuló fogalmi gondolkodás a beszédkedv felkeltése, fenntartása a beszédhallás és szövegértés fejlesztése kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz Feladat: biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják gondolataikat változatos tevékenységek szervezése, biztosítása sokoldalú tapasztalatszerzés - 8 -

9 a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére építés egyéni érdeklődési kör figyelembevétele figyelem-összpontosításra motiválás a gyermeki kérdések megválaszolása a gyermekek beszédkedvének felkeltése a gyermek szókincsének bővítése a nyelvileg hátrányos helyzetű, illetve nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás migráns gyerekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén szakmai kapcsolattartás a logopédussal, fejlesztő pedagógussal A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni a keresztcsatornák működése korának megfelelő önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is figyelme korához képest tartós gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző helyesen, tisztán, érthetően beszél kérdésekre egyszerű mondattal válaszol szókincse korának megfelelő bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját a közölt információt megérti verbális emlékezete korának megfelelő egyszerűbb történetet mesél, képes önállóan is elmondani tud szemkontaktust teremteni és tartani élményeit és gondolatait el tudja mondani a migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket és képes magát megértetni a gyermekek bátran használják a tevékenységek során elsajátított anyanyelvüket képesek lesznek árnyaltan kifejezni magukat, tudnak összefüggően beszélni nyugodtan, figyelmesen hallgatják végig a felnőtteket és a velük párbeszédet kezdeményező gyermekeket - 9 -

10 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei IV/1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermek számára, személyisége az elfogadó, segítő és támogató szándékon alapszik. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvónő felé: segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd vidám, felszabadult játék légkör létrehozásának képessége differenciált nevelés iránti elkötelezettség jó empátiás képesség gyermek és családcentrikusság környezettudatos szemlélet csapatjátékos Logopédus óvodánként heti 1 alkalommal foglalkozik az erre rászoruló gyerekekkel. Feladata elsősorban a gyermek beszédének szűrése a beszédfejlődés akadályoztatása szempontjából, ezek kezelése. Másodsorban dyslexia prevenciós vizsgálat végzése minden egyes gyermeknél. IV/2. Tárgyi feltételek A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, mely megfelel a kötelező minimális eszköz és felszerelési jegyzékbe foglaltaknak. Ezek folyamatos pótlása elhasználódás miatt és korszerűsítése azonban szükséges. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítjuk, hogy szolgálja a gyerekek biztonságát, kényelmét, biztosítsa egészségük megőrzését és tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését

11 IV/3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartalmú, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtene a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett a szerepét. A napi- és heti rend a gyermekcsoport óvodapedagógusa alakítja ki. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a fejlődésük nyomon követését különböző dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai élet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is neveli, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Csoportszervezés Az óvodában osztatlan szervezésű csoport működik. Az azonos életkorú gyermekekből álló tiszta csoporttal ellentétben, a vegyes csoportokban az óvodát kezdő gyermekek a nagycsalád mintájára épülő közösségbe kerül, ezért a beszoktatás időszaka gördülékenyebb, zökkenő mentesebb. Az egymást már korábbi évekből ismerő gyermekek elfogadó magatartása, a csoport családias hangulata jelentősen segíti a családból, bölcsödéből érkező kicsik beilleszkedését. Az ilyen csoportokban viselkedő gyermekek fogékonyabbá válnak a toleranciára, jelentősen fejlődik empátiás készségük, segítő-gondoskodó magatartásuk. A beszoktatás ideje alatt a nagyok szeretnek gondoskodni a kicsikről, dajkálják őket, ringatókat énekelnek nekik, hiszen ők is ezt érezhették, tapasztalhatták az óvónénijüktől. A vegyes csoportformában nevelkedő kicsi gyermekekre jellemző, hogy önállóbbak, motiválja őket a nagyobbak tevékenységei, előbb ügyesednek. Az osztatlan csoportok esetében a havi és éves terv elkészítése nagyobb odafigyelést és körültekintést igényel az óvodapedagógustól, hiszen jelentősen számolni kell a gyermekek eltérő egyéni képességük fejlődésével. A heterogén összetételű közösségekben a tevékenységeket mindig a nagyok szintjéhez tervezzük, majd ezt egyszerűsítjük a kicsik felé. A kisebbeknek nagy húzóerőt jelentenek a játékor komplex kezdeményezések, melybe életkoruknak, érdeklődésüknek és fejlettségüknek megfelelően kapcsolódhatnak be, majd abból kilépve zavartalanul folytathatják a játékukat

12 Az egyéni fejlődésbeli különbségek a közel azonos életkorú gyermekek között is gyakran kialakulnak belső feszültséget okozva, ezáltal a lassabban fejlődő gyermekekben. A vegyes csoportokban természetes módon van jelen az eltérő fejlettség. Az életkori lemaradásokat csak az óvónő észleli, és ehhez igazítja a fejlesztési lehetőségeket. Így a gyermekek észrevétlenül hozhatják be lemaradásukat, és azt nem kudarcként élik meg. Nagy előnye a heterogén összetételű csoportoknak, hogy a családból érkező különböző életkorú gyermekeket nem kell szétválasztani egymástól az intézményen belül. Természetesen figyelembe vesszük a szülők eltérő egyéni igényeit is. A testvérkapcsolatok esetében erősítjük a családi kötődésüket, ezáltal növekszik a biztonságérzetük, másfelől segítjük őket abban, hogy feloldjuk az egymás között jelentkező zártabb világot és bátran nyissanak a társaik felé is. Annak a kisgyermeknek, akinek nincsen otthon testvére, átélheti ezekben a csoportokban a testvérkapcsolatok gazdag élményt nyújtó világát. Testvért választhat magának, vagy egy kisebb társat, vagy egy számára mintaadó, értékkövető gyermeket. Szintén a vegyes csoport óriási előnye, hogy a gyermeknek nem kell akarata ellenére közösséget váltani, amennyiben egy évet késleltetik az iskolakezdést. A gyermek az óvodakezdéstől az iskolába lépésig egy közösség tagja marad. Az iskolát megelőző egy évben különösen odafigyelünk az iskolaérettség fő kritériumaira, mely vegyes életkorú csoportok esetén egy-pár kisgyermeket érint, nem a teljes gyereklétszámot. A felkészítéssel járó feladatok elvégzése ideális micro csoportos foglalkozások keretében zajlanak. Az elvárási kritériumok a következők az iskolába készülő gyermekeknél: értelmi képességek megfelelő fejlettsége pszichés, mentális érettség testi, fizikai alkalmasság A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, helyzetfelismerése, azaz az egész egyénisége. IV/3. a Napirend szabad játék, szabadon választott tevékenység előkészületek az étkezéshez, naposi munka, mosdóhasználat (tízórai, ebéd, uzsonna) mindennapos testnevelés óvónő által kezdeményezett tevékenység udvari játék, levegőzés előkészületek a pihenéshez, átöltözés, pihenés IV/3. b Heti rend verselés, mesélés minden nap külső világ tevékeny megismerése ének, zene, énekes játék, gyermektánc rendszeres egészségfejlesztő testmozgás rajzolás, festés, mintázás, kézimunka munka jellegű tevékenységek

13 IV/4. Óvodánk jeles napjai IV/4. a A gyermeki élet mindennapjaihoz kapcsolódók születésnap névnap mikulás karácsony, karácsonyi készülődés, barkácsnap anyák napja gyermeknap nagycsoportosok búcsúztatása IV/4. b Népszokásőrző napok Advent húsvét, húsvéti barkácsnap Pünkösd farsang IV/4. c Természetzáró jeles napok őszi barkácsnap szüret, betakarítás madarak, fák napja IV/4. d Társadalmi ünnepek a község ünnepei a nemzet ünnepei IV/5. Az óvoda kapcsolatai A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége. Szeretnénk a gyermekek fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A) Család-óvoda Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettő összhangja az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermek harmonikus fejlődésének feltétele. A gyermekek intelligenciája, viselkedése, érzelmi élete, szokása főként a családi minta szerint formálódik. Az óvoda és család kapcsolatának alapja a kölcsönös bizalom, az előítéletektől mentes közeledés. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében még fontosabb az óvónő megértő, bizalmat ébresztő magatartása. Az óvónő viselkedése példaértékű legyen, a gyermekek érdekében tartsa szem előtt az adatvédelmi és titoktartási kötelezettségét

14 Beszoktatás A célja a gyermekek beilleszkedésének segítése, számára ismeretlen, új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik. Beszoktatás formái: ismerkedés a nevelési év megkezdése előtt anyás beszoktatás fokozatos beszoktatás A szülők és az óvodapedagógusok együttműködési formái a. szülői értekezlet Alkalmat ad arra, hogy a szülők megismerkedjenek az óvoda, a csoport rendjének, elvárásainak, feladataival, problémáival. Az óvodapedagógus feladata a szülők tájékoztatásán kívül véleményük meghallgatása, javaslataik figyelembevétele. A szülői értekezlet idejéről, témájáról egy héttel előbb tájékoztatni kell a szülőket. Szülői értekezleten jelenléti ív írása, jegyzőkönyv készítése kötelező b. fogadóóra Célja a szülő tájékoztatása a gyermek egyéni fejlődéséről. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermek vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. A fogadóórát a szülő, óvónő egyaránt kezdeményezheti. Az óvónő mindig felkészülten vegyen részt ezeken a megbeszéléseken(a gyermek munkáival, saját feljegyzéseivel). Javasolt minden évben legalább egyszer leülni minden egyes gyermek szülőjével, ennek különösen középső csoportban van kiemelt jelentősége a következő évi beiskolázás miatt. c. közös programok óvodai ünnepélyek (karácsony, anyák napja, évzáró) családi nap ünnepek előtti készülődés B) Óvoda iskola Az iskolával való kapcsolattartás célja az óvoda iskola átmenet megkönnyítése. Formái: éves gyermek látogatása az iskolában az óvónővel iskolai szervezésű programokon való részvétel közös kirándulás szakmai tapasztalatcsere, a gyermek fejlődésének nyomon követése meghívjuk a tanító néniket óvodai rendezvényekre, az iskolába készülő gyermekek megismerése céljából C) Óvoda közművelődési intézmények Könyvtár Látogatásánál az óvodai irodalmi nevelést kiegészítve felkeli a gyermek érdeklődését a könyvek és a könyvtár iránt. A nagycsoportos óvodásokkal ellátogatunk a könyvtárba, hogy kialakuljon bennük a mese, a könyv szeretete. Művelődési ház

15 Bábszínházat, gyermekszínházat, koncerteket szervezünk. D) Az óvoda egyéb kapcsolatai A gyermekek testi, lelki fejlődésének követelése, segítése érdekében kapcsolatot tartunk: a háziorvossal a védőnővel logopédussal Nevelési Tanácsadóval Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsággal Gyermekjóléti Szolgálattal a helyi önkormányzattal A kapcsolattartás formái alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában óvodánk nyitott és kezdeményező. V. A program tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai V/1. Játék, játékba integrált tanulás A gyerekek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. A játékra jellemző az izgatottság és az öröm érzése, kísérője a jó hangulat és a könnyedség. A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága, az önállóságra való törekvés szándéka az alapja, erre épül a játékba integrált tanulás. Feladataink: a játék feltételeinek biztosítása az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása a beszédkészség fejlesztése játék közben A játék feltételeinek biztosítása Biztonságos, nyugodt légkört teremtünk, ahol a gyermek a játékigényének megfelelően szabadon választhat és dönthet. A gyermekek játszóhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük, hogy a gyermekek mit szeretnek játszani, illetve mivel szeretnek foglalatoskodni. Állandóan és variálható kuckókat hozunk létre. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és minél zavartalanabb legyen a játékidő. A reggel kialakuló játéktevékenység folyamatát csak az étkezések és az önkiszolgáló tevékenységek, és a pihenés szakítja meg. Figyelünk a több napon át tartó játékra, biztosítjuk annak feltételeit, a csoportban és az udvaron egyaránt

16 Olyan esztétikus, tiszta és könnyen elérhető anyagokat, játékeszközöket biztosítunk, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, kedvet csinálnak a játékhoz. Együtt gyarapítjuk a kincsesláda tartalmát a különböző játékfajtákhoz szükséges kellékekkel. A játék tartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyerekek napirendjét, hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán. Élményszerző sétákon, kirándulásokon olyan tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek, amelyhez érzelmileg is kötődnek és tovább él gondolkodásukban, megmozgatja képzeletüket. Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása Arra törekszünk, hogy hagyjuk a gyereket cselekedni, de ha szükség van rá, modellnyújtó játszótársak legyünk, a gyerekek játékát figyelemmel kísérjük, ötleteket adunk, és ha durvaság adódik, beavatkozunk. Szemléletük jellemzői, hogy elsősorban a jót látjuk meg minden gyerekben, a játék során is mindig a pozitív megnyilvánulásaira építünk. Óvodásainknak képességeinek kibontakoztatását minden eszközzel biztosítjuk, éppen ezért minden apró sikerének, fejlődésének örülünk. A gyerekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása A gyakorlójáték során lehetőséget adunk, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rendezgetésével, földön, asztalon és az udvaron, hogy alkalmuk legyen újabb ötletek kitalálására. A finom mozgások elemeit különböző változatokban újra próbálhassák ki, gyakorolhassák, még biztonságosabban bánjanak az összerakható, szétszedhető játékokkal és saját magukkal. Eközben fejlődnek érzékszervei: gyakorolják a látást, hallást, tapintást, mozgásuk összerendezetté válik. A hangok ismételgetése pozitív élményeket vált ki, ami elősegíti a beszédkészségük fejlődését. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték, amikor valamilyen szerepet magukra vállalnak a gyerekek. Megteremthetjük azokat a lehetőségeket, amelyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket. A gyerekek játékát figyelemmel kísérve, a szituációtól függően bekapcsolódunk és segítjük a mintha helyzetek alakulását. A szerepjáték lényegei sajátossága az utánzás. Mivel a gyerekek mindig azt utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra, ügyelünk arra, hogy mi felnőttek is mintát adjunk nekik. Figyelünk a játék törvényszerűségeire, amelyek más szabályokat is állítanak, a gyermek problémák elé kerül. A szerepjátékban a gyerekek élethelyzeteket alkotnak újra. Ehhez számos eszközre van szükség. Éppen ezért kialakítjuk azt az igényt, hogy a gyerekek alkalomszerűen maguk is készítsenek a játékhoz szükséges eszközöket. Olyan anyagokat biztosítunk ehhez a tevékenységhez, amelyekből egyszerűen, könnyen barkácsolhatnak kiegészítő kellékeket és a dramatizáláshoz szükséges eszközöket. Lehetőséget adunk az esztétikai élményt nyújtó irodalmi alkotások eljátszására. Többszöri ismétléssel megismerhetjük a mese hőseinek tetteit, hangját, mozdulatait. Alkalmat adunk, hogy a gyerekek saját elgondolásaik alapján játsszák el az önként kiválasztott darabot. Érdeklődést felkeltő bábjátékkal kedvet ébresztünk a gyerekekben a bábozáshoz. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a látottakat ők maguk is eljátszhassák, de alkalmat adunk a kedvenc bábok mozgatásának gyakorlására is, ahol maga a mozgás jelent virtuális élményt a gyerekeknek. A szabályjáték lényege, hogy a játék meghatározott szabályok szerint zajlik. Feladatunknak tartjuk az olyan szabályjátékok megismertetését, amelyek az adott csoport fejlettségi szintjé

17 nek megfelelő, amelynek szabályai könnyen érthetőek és teljesíthetőek. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok elégítsék ki a mozgásigényt és fejlesszék az érzelmi képességeket. A gyerekeket az alkotás öröme ösztönzi a konstruálásra, valamint a létrehozni igénye a kreativitás mellett fejleszti az értelmi és a társas képességeket. Éppen ezért elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb építő-elemeket, amelyek segítségével képesek elmélyülten játszani, és sikerélményhez jutni. A beszédkészség fejlesztése játék közben A játékban kialakult társas kapcsolatok fejlesztik a gyermeki beszédet. Lehetőséget teremtünk az ilyen kapcsolatok kialakítására. Bekapcsolódva a játékba mintát adunk a nyelvi formák alkalmazására, amely segítségével színesebbé válik a gyermek tevékenysége, beszéde. A szerepjáték adja a legtöbb alkalmat a gyakorlásra. A bábjátékkal lehetőséget adunk a hallgatag gyermek megszólaltatására. Remek kifejezője az érzelmeknek a hangszín és a hangerő. Közvetlen beszédfejlesztő lehetőséget kínálunk a különböző nyelvi játékokon keresztül, amelyek játékos mozgásra, cselekvésre épülnek. Ennek segítségével felismerjük és javítjuk az egyes beszédelemek fejletlenségét. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: a gyermekek képesek a szabályokat betartani, a növekvő feszültség és a megnyugvás állandó változásai között képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyeket élményeik alapján ábrázolnak és a szerepek, eszközök kiválasztását is önállóan tudják végezni. ismert meséket szívesen báboznak és dramatizálnak esetenként barkácsolást kezdeményeznek, amit felhasználnak más játékokban is egyéni ötletek alapján képesek olyan építményeket létrehozni, amelyek egyre pontosabbak és kombináltabbak a gyakorlójáték csak konstruáló és szerepjáték elemeként jelenik meg igényükké válik a társakkal való együttműködés Játékba integrált tanulás Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A tanulás tág értelmezése kerül előtérbe, miszerint tanulásnak tekintendő mindazon jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a kialakítása, melyek az érzelmi és az akarati tulajdonságok fejlődését és a viselkedés alakulását is elősegítik. Játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatokat kap és old meg. Gyakorolja és végiggondolja, hogy hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani. Kialakul és fejlődik az önállósága, a feladattudata, a kezdeményező, az alkotó és a szervező készsége, képessége. Ebben az életkorban előnyt élvez az utánzásos tanulási forma, ezért szorgalmazzuk az együttes tevékenységeket, a modellnyújtás gyakoribb alkalmazását. Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak, és oda térnek vissza. Az ismeretek bővítésének keretét, formáját alapvetően a kötetlen érdeklődésre alapozott, főként a micro csoportos foglalkozások adják. Biztosak vagyunk abban, hogy a gyerekek fejlesztése csak a játékba integrált tevékenységek és az egyénenként differenciált személyiségfejlesztéssel lehetséges. Az integrált tanulásnak a kialakított szokás és szabályrendszer, valamint a napirend adja a keretét. Napirendünknek nincsenek

18 merev határai, nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja a gyerekek különböző tevékenységeit. V/2. Verselés, mesélés A tevékenység célja a gyermekek értelmi-érzelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, csodákkal teli meseélmények segítésével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladataink: a felhasznált irodalmi anyagok igények összeállítása a éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatikus játékok) a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a verseléssel, meséléssel, dramatikus játékokkal A felhasznált irodalmi anyagok igények összeállítása Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. A kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus zenei hatású, játékos versekből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később már többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék alkotják a gyerekek meséit. Helyet adunk a magyar klasszikusok és a magyar írók modern meséinek is. Megismertetünk a gyerekekkel vidám, humoros verseket, valamint a mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó verseit. A nagyobbak mesetárába már az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb meséken, novellisztikus-realisztikus meséken át beépítjük a klasszikus tündérmeséket, a tréfás és a műmeséket. Meseregényeket olvasunk fel, amit folytatásokban napokon keresztül izgatottan várnak. A gyerekek versanyagát különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagítjuk. Megismertetünk olyan közmondásokat, amelyeket a környezetben gyakran hallanak. Lírai verseket mutatunk be, amitől a gyerekek megérzik a költői képek kifejező erejét. Olyan verseket, meséket választunk ki, amelyek közvetítik a környezet megszerettetését, a népi hagyományápolást, az évszakok szépségét. A éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatikus játékok) Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgatják. Ez a többször átélt ölbeli játék, fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyerekekkel együtt sokszor ismételgetjük az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan rászoktatjuk a gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására. Arra törekszünk, hogy a mese többszöri végighallgatása után legyenek él

19 vezői a dramatikus feldolgozásnak. Először az óvónők, aztán a nagyobb gyerekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbáljuk megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid improvizált jelenetek bemutatásával megismertetjük a bábokat. Párbeszéd formájában előadott rövid jelenteket és a bábok számát fokozatosan növeljük. A vers, mese és a dramatikus játékhoz csak kellékeket használunk, ami elősegíti képzeleti képek előhívását, s a mesékhez való erős kötődés kialakulását. A nagycsoportos korú gyerekekkel egyre több alkalommal bábozunk, dramatizálunk a kisebbeknek, amely az óvodai ünnepek, rendezvények (állatok napja, költészet napja) színfoltját is jelentik egyben. A kiscsoportos gyerekekkel mondókát és új mesét ismertetünk meg. A 4-5 éves gyerekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvónő meséit. A gyerekek arcán megjelenik a megfeledkező áhítat, figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új verseket a gyerekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódva választjuk meg. Ebben a korban a gyerekek már segítségünkkel megjelenítik a mesét és az átélt élményeiket, rögtönöznek bábjátékokat. A 4-5 éves gyerekekkel 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és új mesét ismertetünk meg. Az éves korú gyerekeknél megragadunk minden adandó alkalmat a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére, 4-5 kiolvasóval gazdagítjuk a mondókákat. Találós kérdésekkel, rímjátékokkal játszunk. Ismételgetjük az előző évben tanult verseket. Az új verseket (10-15) úgy választjuk meg, hogy kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Ügyelünk a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. A délutáni pihenés alatt folytatásos mesét olvasunk a gyerekeknek és lehetőséget adunk a mese önálló befejezésére, új mesék kitalálására. A közösen kitalált meséket a mi mesénknek nevezzük el. A meseszeplők jellemző tulajdonságai alapján olyan közmondásokat keresünk, amelyekkel meg tudjuk erősíteni a mese vagy egy-egy szereplő erkölcsi mondanivalóját. Albumot készítünk a tanult versekről, mesékről. A hallott élményekhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. Az év folyamán megismertetünk új mesét. A mesélés minden nap megjelenik az óvodában. Minden csoport maga alakítja ki szimbólumrendszerét a mesehallgatáshoz. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét mondjuk, hogy a következő héten eljátszhassák a gyerekek. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a verseléssel, meséléssel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyerekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyerekek a mesékből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, a dramatikus játékban, a gyerekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végén: a gyerekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat várják, igénylik a mesehallgatást szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosai és a maguk szórakoztatására is

20 V/3. megjegyeznek gyermekmondókát, 6-8 verset és mesét tudnak meséket és történeteket kitalálni Ének, zene, énekes játékok, zenehallgatás, gyerektánc A zenei nevelés célja a közös éneklés, a közös játék örömének éreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatok: a felhasznált zenei anyagok igények, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása a éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal A felhasznált zenei anyagok igények, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása Az óvodai zenei nevelés során megismertetjük a gyermekeket a mondókákkal, énekes játékokkal, komponált gyerekdalokkal. A 3-4 éves korban főleg az ölbeli játékokat ismertetünk meg, amelyeket a felnőttekkel játszanak. A szeretet-kapcsolat a biztonságérzet kialakításának egy-egy láncszeme az arc-, kéz-, ujj-, és a lovagoltató játék. Álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható, 4-5 hangból álló énekes játékokat játszunk. A 4-5 éves gyermekek zenei ismereteit mondókákkal, ölbeli játékkal, énekes játékokkal bővítjük. Megismertetjük őket a csigavonal, a hullámvonal és a szerepcserére épülő játékokkal. Az énekes játékok alkalmasak a gyermek mozgásának fejlesztésére. Az alkalmi dalokat úgy választjuk meg, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. Az 5-6 éves gyerekek ismereteit kiolvasókkal bővítjük, melyeket különböző játékhelyzetekben is tudnak alkalmazni. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogatunk, amelyek felkeltik a gyermek érdeklődését az értékes zene iránt. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekelünk, de a zenei anyagunkban felhasználjuk más népek dalait, magyar komponált műzenét, altatódalokat és klasszikus műzenét is. A éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekekkel megismertetünk 6-8 mondókát, ölbeli játékot és énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-ed üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok vannak. Ebben a korban gyakran játszunk ölbeli játékokat. Játék közben megismertetjük az alapfogalmakat és bemutatjuk a halk, hangos beszéd, a mondóka és az ének közötti különbséget. Megfigyeltetjük a csendet, a környezet hangját és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Különböző mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. Érzékeltetjük a gyerekek nevét, jelét és énekelve hívogatjuk őket közös játékba, tevékenységbe. Felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, lehetőleg énekes zenei élményt biztosítunk. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez kapcsolódva nyújtunk zenehallgatási élményt. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek legyen lehetősége néhány percig tartó hangszeres zene meghallgatására. A 4-5 éves gyermekekkel megismertetünk 4-5 új mondókát és új gyermekdalt. Ismételgetjük a már korábban tanult dalokat is. A körjáték közül már nehezebbeket is válogatunk pl.:

21 szerepcserés, párválasztós, sorgyarapító-fogyó játék. Megismertetünk olyan egyszerű táncos lépéseket, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak. Egyre több lehetőséget biztosítunk az egyéni éneklésre, ahol gyakorolhatják a tiszta éneklést a gyerekek. A hallásfejlesztést elősegítő fogalompárokat összekapcsoljuk a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. Az ügyesebb gyerekeknek lehetőséget adunk az egyszerű népi hangszereken való játékra. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött vagy kötetlen formában szervezzük. A zenei képességfejlesztést kötetlen jelleggel, micro csoportos formában tartjuk, ahol a gyerekek egyéni képességeit figyelembevételével tudjuk fejlesztő munkánkat végezni. Az énekes játékokat kötött jelleggel, főleg az udvaron vagy a délelőtti levegőzés előtt tartjuk, így biztosítjuk a játék folyamatosságát. A zenehallgatást a különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. A jeles napokhoz kapcsolódó zenei élménynyújtást biztosítunk, ahol élő előadásban hallgatnak a gyermekek hangszeres és énekes zeneműveket. Egy karácsonyi és egy tavaszi koncertet szervezünk. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása érezteti a nyelv kifejező erejének szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló, hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék alkalmas a szókincs bővítésére. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: a gyermekek örömmel játsszák az énekes játékokat a gyermekek gátlások nélkül, egyedül is tudnak énekelni tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra megkülönböztetik a zenei fogalompárokat érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát V/4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tevékenység célja a gyerekek élmény- és fantázia világának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása. Feladataink: a gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése a éves korban tervezhető, alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

22 A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése A tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot és a célszerűséget és az esztétikumot. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobában megfelelő hely legyen az alkotó-alakító tevékenységekhez. A gyermekek kényelmesen elférjenek az asztalnál, a játszó gyermekek ne zavarják őket. Nyugodt légkörben tudjanak bekapcsolódni a tevékenységbe, ahol elegendő idejük van az alkotáshoz. Az eszközöknek állandó helye van, ahol a gyermekek elérik. Megtanítjuk őket a különböző eszközök biztonságos használatára. A mindennapi szabad játékban is biztosítjuk a festéshez, a rajzoláshoz, mintázáshoz, szövéshez, hajtogatáshoz, ragasztáshoz a feltételeket. A éves korban tervezhető, alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése Az óvodánkba kerülő 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a különböző technikákkal. Elindítjuk az esztétikai érzékenységet és értékelő képesség kialakítását. Együtt gyönyörködünk saját és mások alkotásaiban. A tevékenységet a képalakítás és az építés köré rendeljük. Ezek nem különülnek el egymástól. Lehetőséget adunk az élményeiknek és érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalkotáshoz biztosítjuk a különböző eszközöket és a megfelelő technikai lehetőségeket - festéssel, zsírkrétával, ragasztással, agyagba-homokba karcolással, nyomattal. Segítjük a gyermekek képalkotó képességét a szórt elrendezéstől, a képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. Felfedezhetjük a különböző tárgyak formáit, alakzatait, megismertetjük a gyermekeket az agyagok alakíthatóságával. Többször megtekintjük az ovi galériában kiállított alkotásokat. A 4-5 évese alkotó-alakító tevékenységet bővítjük a szükséges eszközökkel: ceruzákkal, krétával, filc vagy rostirónokkal, fapálcákkal, különböző vastagságú ecsetekkel, spárgával, fonallal, textillel és termésekkel. Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, cselekményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. A szándékos képalkotó tevékenységüket erősítjük az élményeikhez kapcsolódó megfelelő témákkal és technikai lehetőségekkel. Játékukat maguk által készített eszközökkel bővítik, ösztönözzük őket apró, esztétikus ajándék készítésére. Kérjük a segítségüket az eszközök előkészítésében, elrakásában. Többször megnézzük és beszélgetünk az ovi galériában kiállított alkotásokról. Az éves gyerekek a megismert eszközöket, technikákat bátran használják a képalakító tevékenységükben. Több alkalommal készítünk közös kompozíciókat. Témáikban megjelenítik saját élményeiket a mesékről, dalokról, ünnepekről és a különböző eseményekről. Ötleteinkkel segítjük őket a játékok, bábok és különböző kellékek készítésében. Az ünnepekhez kapcsolódóan ajándékkal kedveskednek szüleiknek, az óvoda kisebbjeinek és felnőtteiknek. Az alkotó-alakító tevékenységhez szüleik segítségével anyagokat gyűjtenek. Közösen tervezzük meg környezetünk alakítását, formálását. Az alkotó munkához szükséges eszközöket, anyagokat előkészítik. Szüleiknek is megmutatják az ovi galériában kiállított alkotásaikat. Ellátogatunk kiállításra, ahol műalkotásokkal ismerkedünk. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Óvodánkban az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Hetente egy alkalommal micro csoportos formában szervezünk kötetlen formájú tevékenységeket. Ebben a szervezeti formában biztosítjuk az egyéni segítségnyújtás lehetőségét, ahol minden