Fórum. Társadalomtudományi Szemle. Ára: 80 Sk. Az áttelepítésre kijelöltek névjegyzékei. Tóth Ágnes Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek

Átírás

1 MAGYAR TUDOMÁNYOS MÛHELYEK SZLOVÁKIÁBAN Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Gondova 2., Bratislava Dušík Anikó tanszékvezető Tel.: E mail: kmjl(at)fphil.uniba.sk Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszék Alabán Ferenc tanszékvezető Tajovského 40., Banská Bystrica Tel.: Gramma Nyelvi Iroda Bacsákova 240/ Dunajská Streda Tel.: Fax: E mail: gramma@real net.sk Szabómihály Gizella irodavezető Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport Klariská 7., Bratislava Tel., fax: E mail: mercurius@ba.sknet.sk Vadkerty Katalin elnök Gyurgyík László titkár Katedra Társaság Dom podnikateľov, Kukučínova Dunajská Streda Tel., fax: E mail: katedra@katedra.sk Németh Margit elnök Gömör-Kishonti Múzeumegyesület Daxnerova 34., Rim. Sobota Tel.: , B. Kovács István elnök Mátyusföldi Muzeológiai Társaság Boldog 159. Tel.: Danter Izabella ügyvivő 11:29 Page 1 Fórum Ára: 80 Sk Új könyvek: FÓRUM KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET Társadalomtudományi Szemle Chmel, Rudolf: Egy érzelmes (közép-)európai. Pozsony, Kalligram, Hushegyi Gábor: Németh. Pozsony, Kalligram, Hushegyi Gábor Sõrés Zsolt: Transart communication. Pozsony, Kalligram, Fukári Valéria: Felsõ-magyarországi fõúri családok. Pozsony, Kalligram, A tartalomból: Földes György: Visszaemlékezések. Pozsony, Kalligram, /Csallóközi kiskönyvtár./ Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, /Nostra tempora, 14./ Bárdi Nándor Szarka László Változások Magyarország és a kisebbségi Liszka József. Úton lenni. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, Liszka József: És az Ige testté lõn... Dunaszerdahely, Lilium Aurum, Štefan Šutaj Sápos Aranka A magyar kisebbség Szlovákiában Ág Tibor: Népdalkutatók nyomában Szlovákia magyarlakta vidékén. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, Tóth Károly Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lelkes Gábor Tóth Károly (zost./szerk.): Národnostné a etnické menšiny na Slovensku Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában Šamorín Somorja, Fórum inštitút pre výskum menšín Fórum Kisebbségkutató Intézet, A szerkesztõség címe: Fórum Kisebbségkutató Intézet P. O. Box 52., Parková 4., Šamorín Tel.: Fax: E mail: fazekas@foruminst.sk; torok@foruminst.sk Fórum Társadalomtudományi Szemle 2008/1 szemle borito.qxd Öllös László Nemzeti harc és támogatás Mária Homišinová Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok Anna Jurová A szlovákiai romák Csehszlovákiában ( ) Popély Árpád Az áttelepítésre kijelöltek névjegyzékei Tóth Ágnes Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek P. O. Box 52. Parková 4., Šamorín Tel.: Fax: E mail: forum@foruminst.sk Tóth Károly igazgató A Fórum Kisebbségkutató Intézet Könyvtára Bibliotheca Hungarica P. O. Box 52. Parková 4., Šamorín Tel.: Fax: E mail: bibliotheca@foruminst.sk Végh László igazgató A Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja Komárom P. O. Box 154., Župná Komárno 1 Tel.: E mail: etnologia@foruminst.sk Liszka József igazgató Bányai Viktória Kormos Szilvia Alsó és Felsőszeli zsidó népessége MAGYAR TUDOMÁNYOS MÛHELYEK SZLOVÁKIÁBAN Konferencia Könyvek Selye János Egyetem Roľníckej školy 1519., Komárno Albert Sándor rektor Tel.: E mail: sje@selyeuni.sk Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Dražovská cesta 4., Nitra Komzsík Attila dékán Tel.: E mail: dfss@ukf.sk A folyóirat megrendelhető és előfizet hető az alábbi címen: Lilium Aurum, Dom podnikateľov, Kuku čínova ul. 459., Dunajská Stre da. Tel., fax: E mail: lilium@liliumaurum.sk

2 FÓ RUM TÁR SA DA LOM TU DO MÁ NYI SZEM LE NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENŐ TU DO MÁ NYOS FO LYÓ IRA T X. év fo lyam Fő szer kesz tő FAZEKAS JÓZSEF A szerkesztőbizottság elnöke ÖLLÖS LÁSZLÓ Fe le lős szer kesz tő TÖRÖK TAMÁS Szer kesz tő bi zott ság Csanda Gábor, Gyurgyík László, Hunčík Péter, Hushegyi Gábor, Kiss József, Lampl Zsuzsanna, Lanstyák István, Liszka József, Mészáros András, Simon Attila, Szarka László, Tóth Károly, Végh László Tar ta lom Tanulmányok BÁRDI NÁNDOR SZARKA LÁSZLÓ Változások Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek viszonyában. Kisebbség és nemzetpolitika az uniós Közép Európában...3 ŠTEFAN ŠUTAJ SÁPOS ARANKA A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében (A 2007 es év példáján szemléltetve)...25 ÖLLÖS LÁSZLÓ Nemzeti harc és támogatás a magyarországi magyarságpolitikában...61 MÁRIA HOMIŠINOVÁ Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok. Empirikus elemzés a nemzeti identitás szerkezetéről...77 ANNA JUROVÁ A szlovákiai romák Csehszlovákiában az 1945 és 1947 közötti időszakban (A mobilitás szabályozása és az elnyomás folytonossága)...95 POPÉLY ÁRPÁD A csehszlovák magyar lakosságcsere és az áttelepítésre kijelölt szlovákiai magyarok névjegyzékei...125

3 TÓTH ÁGNES Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek. A földreform és a társadalmi szerkezet változásának néhány összefüggése a Dél Dunántúlon ( ) BÁNYAI VIKTÓRIA KORMOS SZILVIA Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége Konferencia A magyar magyar kutatások hasznáról és haszontalanságáról (Kontra Miklós) IX. Közművelődési Nyári Egyetem. Hagyomány és modernitás. Szeged, július 2 6. (Liszka József) Könyvek Maj té nyi Ba lázs: A nem zet ál lam új ru há ja (Öllös László) FÓ RUM TÁR SA DA LOM TU DO MÁ NYI SZEM LE A szer kesz tő ség cí me: Fó rum Kisebbségkutató In té zet, P. O. Box 52., Parková 4., Šamorín. E mail: fazekas@ foruminst.sk, torok@foruminst.sk Ki ad ja: Fó rum Kisebbségkutató In té zet, Somorja. Fe le lős ki adó: Tóth Ká roly igaz ga tó Nyom dai elő ké szí tés: Kalligram Typography Kft., Érsekújvár Nyom ta: EXPRES PRINT s. r. o., Partizánske Meg je lent a Szlo vák Köz tár sa ság Kul tu rá lis Mi nisz té ri u ma és a Szülőföld Alap tá mo ga tá sá val Pél dány szám: 600 Ára: 80 Sk Reg. szám: MK SR 2063/99 ISSN Inter net: ru minst.sk Kéz ira to kat nem őr zünk meg és nem kül dünk vis sza. FÓ RUM SPOLOČEN SKOVED NÁ REVUE Adresa redak cie: Fó rum inštitút pre výskum menšín, P. O. Box 52., Parková 4., Šamorín. E mail: fazekas@ foruminst.sk, torok@foruminst.sk Vyda vateľ: Fó rum inštitút pre výskum menšín, Šamorín. Zod povedný: Kár oly Tóth ria diteľ Tlačiaren ská príprava: Kalligram Typography s. r. o., Nové Zámky Tlač: EXPRESPRINT, s. r. o., Partizánske S finanč ným príspev kom MK SR Nák lad: 600 Cena: 80 Sk Reg. čís lo: MK SR 2063/99 ISSN Inter net: fo ru minst.sk

4 TANULMÁNYOK BÁRDI NÁNDOR SZARKA LÁSZLÓ Változások Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek viszonyában Kisebbség és nemzetpolitika az uniós Közép Európában NÁNDOR BÁRDI LÁSZLÓ SZARKA 323.1(439) CHANGES IN THE RELATIONS BETWEEN HUNGARY AND THE HUNGARIAN MINORITIES (= )( ) MINORITY POLICY IN CENTRAL EUROPE AFTER EU ENLARGEMENT Hungary. Minority Politics. National Politics. The Concept of the Nation. Ta nul má nyunk ban Ma gyar or szág és a szom szé dos ál la mok ban élő ki sebb sé gi ma gyar kö zös sé gek vi szo nyá nak ala ku lá sá val kí vá nunk fog lal koz ni, még pe dig az 1990 es évek kö ze pé től fo lyó ma gyar or szá gi nem zet és tá mo ga tás po li ti kai vi ták hoz kap csolódva. 1 Mon dan dónk hát te rét a Kül ügy mi nisz té ri um ál tal kez de mé nye zett új kül ügyi stra té gia nem zet tu dat nem zet po li ti kai ré szé nek ki dol go zá sa adja A ma gyar nem zet fo ga lom sa já tos sá gai A 19. szá zad vé gi, 20. szá zad ele ji mil li ós nagy ság ren dű ame ri kai ki ván dor lás, a tri a no ni bé ke szer ző dés nyo mán lét re jött új ál lam rend és az en nek kö vet kez té ben ki ala kult ma gyar ki sebb sé gek, majd a re ví zi ós kül po li ti ka át me ne ti si ke rei, a má so dik vi lág há bo rús ve re ség és a pá ri zsi bé ke szer ző dés, majd pe dig az 1956 os for ra da lom le ve ré sét kö ve tő me ne kült és ki ván dor ló hul lá mok a min den ko ri ma gyar nem ze ti tár sa da lom nak hoz zá ve tő leg egy har ma dát más ál la mok pol gá ra i vá tet ték. Ki sebb sé gi és dia szpó ra he ly ze tek közt oly kor igen je len tő sek a kü lönb sé gek, más kor, mint pél dá ul Auszt ria vagy ép pen Cseh or szág, Dél Er dély te rü le tén az az fő ként a szór vány hely ze tek ben csak fi lo ló gi ai és ti po ló gi ai meg kü lön böz te té se ket te he tünk. Fon tos fej le mé nye a 20. szá za di nagy vál to zá sok mig rá ci ós utó rez gé se i nek, a ki sebb sé gi ma gyar di asz pó rák ma gyar or szá gi ki épü lé se: a kü lön bö ző okok mi att át te le pül tek egy ré sze fe lej te ni és in teg rá lód ni sze ret ne, má sok éle tük vé gé ig ki sebb sé gi ek ma rad nak, megint má sok köz ve tí tők, dön tés elő ké szí tők, dön tés ho zók lesznek A kor sze rű, eu ró pai lép té kű ma gyar nem zet fo ga lom ki ala ku lá sá ban az eu ró pai in teg rá ci ós fo lya mat az évi for du la tok nyo mán vált meg ha tá ro zó vá. A szov jet

5 4 Bárdi Nándor Szarka László tí pu sú nem zet ál la mi ön kor lá to zá sok he lyett a nyi tott, a kez de mé nye ző ma gyar kül po li ti ka ma gá tól ér te tő dő en ta lált rá leg főbb fel ada ta i ra: az euro at lan ti együtt mű kö dés re, a szom széd ság és a ki sebb ség po li ti ka új ra gon do lá sá ra. A ma gyar al kot mány a 6.3. cik kely ben rög zí tett fe le lős ség kla u zu lá ja a Ma gyar Köz tár sa ság ha tá ra in kí vül élő ma gya rok sor sá ért ér zett fe le lős sé gét és a ki sebb sé gi ma gya rok Ma gyar or szág gal va ló kap cso la tá nak ápo lá sá hoz nyúj tan dó se gít ség el vét rögzítette. 4 A Ma gyar Köz tár sa ság al kot má nyos fe le lős sé ge mind azo nál tal olyan rész fe le lős ség, ame lyet az érin tett sze mé lyek kel, kö zös sé gek kel, il let ve azok kép vi se lő i vel kö zö sen tud ér vé nye sí te ni. En nek alap fel té te le az al kot má nyos fe le lős ség gya kor lá sá hoz szük sé ges bel és kül po li ti kai fel té te lek meg te rem té se, az az a po li ti kai pár tok és más köz sze rep lők egyet ér té se, il let ve az érin tett kor má nyok kal el éren dő kon szen zus. A Ma gyar Köz tár sa ság min den ko ri kor má nya és kép vi se lői a más ál la mok ál lam pol gá ra i ként élő ki sebb sé gi és dia szpó ra ma gy a rok kép vi se lő i vel egyet ér tés ben, az adott ál la mok kal va ló meg ál la po dá sok alap ján gya ko rol hat ja fe le lős sé gét. A kül föld ön élő ma gya rok nem ze ti sor sá ért ér zett fe le lős sé gét a ma gyar ál lam te hát alap ve tő en bel és kül po li ti kai kon szen zus ra tá masz kod va tud ja ha té ko nyan érvénye síteni. 5 A ma gyar nem zet po li ti ka ter mé sze te sen nem kor lá toz ha tó a ki sebb sé gi és a dia szpó ra ma gy ar ság gal va ló kap cso lat tar tás ra, a ma gyar iden ti tás meg őr zé sé nek tá mo ga tá sá ra. Egy részt a nem zet po li ti ka az egész ma gyar nem ze ti kö zös sé get szol gál ja, en nek meg fe le lő en a ma gyar ál lam te rü le tén élő ma gya rok épp úgy ala nyai, mint az or szág ha tá ra in kí vül élők. Más részt az iden ti tás meg őr zé se, fej lesz té se csu pán az egyik fel ada ta a nem zet po li ti ká nak, emel lett a ma gyar né pes ség de mo grá fi ai, egész ség ügyi, szo ci á lis hely ze té nek ja ví tá sa, a ma gyar nyelv, kul tú ra, tu do má nyos ság, sport alap in téz mé nye i nek mű köd te té se szin tén a nem zet po li ti ka fel ada tai kö zé tar to zik A ma gyar nem zet fo ga lom fen ti két, il let ve há rom di men zi ós ol va sa ta Eu ró pá ban, de még az Eu ró pai Uni ó ban sem te kint he tő tel je sen kü lön eset nek. Et ni kai ér te lem ben a szlo vén, az olasz, a né met, de a fran cia vagy akár a gö rög, a szlo vák nem zet ha son ló kép pen ren del ke zik a nem zet ál la muk ha tá ra in kí vül ki ala kult ki sebb sé gi kö zös sé gek kel és tá vo li diaszpóracsoportokkal. Po li ti kai ér te lem ben vi szont a fel so rolt nem ze tek ezt az alap hely ze tet igye kez nek sa ját nem zet kon cep ci ó juk hoz iga zít va ke zel ni, s ál ta lá ban a dia szpó rak özössé gek re ér vé nyes esz köz rend szert épí tet ték ki. Ez azt je len ti, hogy a kül föl di nem zet tár sa ik ré szé re el ső sor ban a sa ját nem zet ál lam te rü le tén kí nál nak kü lön bö ző ked vez mé nye ket, jo go sít vá nyo kat, s ele ve le mon da nak kisebbségeik szülőföldi támogatásáról vagy csak a kul tu rá lis te rü let re kor lá to zott mó don kí ván nak hoz zá já rul ni a ki sebb sé gek szü lő föl di ön szer ve ző dé sé hez, nem ze ti életéhez. 6 A klas szi kus nem zet po li ti kai fel ada tok kö rét az eu ró pai in teg rá ció, az EU és a NA TO di men zió, a két in teg rá ci ó ban va ló rész vé tel több szem pont ból is új fel té tel rend szer be he lyez te. A ma gyar nem zet po li ti ka kér dé se it szük ség kép pen eb ben az új kon tex tus ban ér de mes vizs gál ni. Az Eu ró pai Unió ke re tei közt és an nak szom széd sá gá ban, az in teg rált eu ró pai gaz da sá gi, kul tu rá lis tér ben Ma gyar or szág a töb bi uni ós nem zet tel azo nos jo gok kal ren del ke zik. A Magyarországon kí vül, de az Uni ón be lül élő ki sebb sé gi ma gya rok kal a kap cso lat tar tás új mi nő sé ge ala kít ha tó ki, ame lyet

6 Változások Magyarország és a kisebbségi... 5 a tel jes aka dály men tes ség jel le mez: le he tő vé vá lik a sza bad is ko la, mun ka és la kó hely vá lasz tás, ami az ál lam pol gár sá gi jo gok kö zül im már csu pán a po li ti kai (par la men ti) vá lasz tói jo gok kö ré ből zár ja ki a ma gyar ál lam pol gár ság gal nem ren del ke ző, uni ós ki sebb sé gi és diaszpóramagyarokat. A ha tá rok el vá lasz tó, til tó, meg ál lí tó és el len őr ző jel le gé nek meg szün te té se, a szom szé dos nem ze tek kel fenn tar tott kap cso la tok szük ség sze rű új ra ér tel me zé sét, a kap cso la tok in ten zív fej lesz té sét te szi szük sé ges sé, ami a nem zet po li ti ka ki sebb sé gi ma gya rok kal kap cso la tos fel ada ta i ban az és sze rű együtt mű kö dés ko ráb ban nem re mélt le he tő sé ge it nyit ja meg. Ezek fo lya ma tos bő ví té se a kul tu rá lis, az ok ta tá si, a mediális, az egy há zi, a tu do má nyos, a ci vil, az ön kor mány za ti stb. szfé rák ban ter vez he tő, prog ra mok ba önt he tő, in téz mé nye sít he tő fel ada ta lesz a ma gyar kul tu rá lis, ok ta tá si és kül po li ti ká nak. Az unió ke re tei kö zött és azon kí vül élő ki sebb sé gi és diaszpóramagyarokhoz, a kül föl di nem zet tár sak hoz és az ál lam te rü le té re ér ke ző be ván dor lók hoz va ló vi szonyt az unió alap ér té kei, fő sza bá lyai sze rint szük sé ges új ra fo gal maz ni, pél dá ul az ál lam pol gár ság gal kap cso la tos, a be ván dor lá si, a me ne kült ügyi stb. kér dé sek ben a ma gyar jog ren det min den te kin tet ben az eu ró pai uni ós jog anyag gal harmonizálni. 7 A 21. szá za di ma gyar nem zet fo ga lom egyik alap ját vál to zat la nul a ma gyar ál lam in téz mény rend sze re, az ál lam te rü le tén élő pol gá rok kö zös sé ge, az ön kor mány za ti és ci vil szer ve ze te i nek mű kö dé se je len ti. A nem zet fo ga lom má sik alap ve tő kri té ri u mát a ma gyar nyelv és kul tú ra kö zös sé ge je len ti, amely be a ma gyar or szá gi ki sebb sé gek a ma guk ket tős töb bes kö tő dé se ré vén épp úgy be le tar toz nak, mint a szom széd or szá gok ban és a dia szpó ra he ly zet ben élő ma gya rok. A nem zet fo ga lom alap ve tő vál to zá sát te hát el ső sor ban nem a te rü le ti, a kul tu rá lis vagy a po li ti kai kom pe ten ci ák ki ter jesz té se je len ti, ha nem az in teg rá ló dó eu ró pai tér ben kí nál ko zó kap cso lat tar tá si, in téz mé nyi, gaz da sá gi, mun kaerő pi a ci stb. le he tő sé gek, és az azok ál tal ki ala ku ló új ten den ci ák, új kö tő dé sek, új faj ta migráns, transz na ci o ná lis ma ga tar tás for mák beeme lé se a nem ze ti há ló za tok mű köd te té sé be Ma gyar or szág 13, tör vény ál tal el is mert ki sebb sé gi kö zös sé gé nek tag jai túl nyo mó több sé gük ben ma gyar anya nyel vű ek, va la mi lyen kul tu rá lis, szár ma zá si azo nos ság elem men tén még is ket tős iden ti tá sú sze mé lyek nek szá mí ta nak, s ők ma guk is egy szer re vall ják ma gu kat né met nek és ma gyar nak, ci gány nak és ma gyar nak stb. Ha zá juknak pe dig Ma gyar or szá got te kin tik. Ez zel együtt gyak ran ke rül nek fe le más hely zet be, ami kor a több sé gi ma gyar meg íté lés vagy a hi va ta los ma gyar nem zet fo ga lom szű rő in ki hull nak, a nem ze ti ün ne pek, a nem ze ti jel ké pek rá juk nem vo nat koz nak, a nem ze ti tör té nel mi ön is me ret be nem ta toz nak be le stb. Kü lö nö sen a leg na gyobb lé lek szá mú, rassz je gyei mi att a lát ha tó ki sebb ség ka te gó ri á já ba tar to zó, dön tő több sé gé ben ma gyar anya nyel vű, ma gyar nyel ven be szé lő ci gány ság szá má ra sé rel mes a nem ze ti kö zös ség ből va ló ki ma ra dá suk. Az ő szá muk ra ezt a nem ze ti sé rel met nem pó tol ja a nem lé te ző anya or szág gon dos ko dá sa. A töb bi ma gyar or szá gi ki sebb ség ese té ben jó részt már szin tén meg tör tént és be fe je ző dött a nyelv, il let ve a nyel vi do mi nan cia vál tás: kü lö nö sen a év nél fi a ta labb nem ze dé kek ese té ben a ma gyar nyelv töl ti be az anya nyelv funk ci ó ját, az ere de ti, ki sebb sé gi anya nyel vet leg több ször az is ko lá ban pró bál ják meg el sa já tí ta ni. Ez a sa ját sá gos ma gyar or szá gi ki sebb sé gi két nyel vű ség, ket tős iden ti tás mind azo nál tal erős szár

7 6 Bárdi Nándor Szarka László ma zá si, kul tu rá lis, re gi o ná lis és lo ká lis iden ti tás ele mek ből táp lál ko zik, ezért a nem ze ti sé gi iden ti tás ban a ma gyar ál la mi, nyel vi, tör té nel mi, po li ti kai kö tő dé se ket az et ni kai ele mek gaz da gít va kiegészítik. 8 A ma gyar kül po li ti ka nem hasz nál ta ki a ma gyar ön kor mány za ti mo dell kí nál ta ko ope rá ci ós le he tő sé ge ket, sőt a per ma nens alul fi nan szí ro zá si prob lé mák mi att fo lya ma tos men te ge tő zés re, tűz ol tás ra és köz ben já rás ra kény sze rül a két ol da lú kap cso la tok ban, mi köz ben fo lya ma to san az a vád éri, hogy a ki sebb sé gi ön kor mány za ti rend szer af fé le bezzeggyerekként és hi vat ko zá si alap ként va ló já ban a ki sebb sé gi ma gya rok po zí ci ó i nak ja ví tá sát lett vol na hi va tott szolgálni. 9 A ki sebb sé gi ön kor mány za ti rend szer az el múlt év ti zed ben je len tős mér ték ben hoz zá já rult ah hoz, hogy a ki sebb sé gi szer vez etek egy re in ten zí vebb és szer ve zet tebb kap cso la to kat épít se nek ki az anya or szá gi szer ve ze tek kel, in téz mé nyek kel, te le pü lé si ön kor mány zat ok kal. Az anya or szá gi tá mo ga tá sok fo ga dá sa és fel hasz ná lá sa köz vet ve a ki sebb sé gek ál tal la kott te le pü lé se ken is érez te ti jó té kony ha tá sát Ma gyar or szág a ma gyar nem zet fo ga lom ke re tei közt csak a Ma gyar or szág te rü le té ről emig rál tak ese té ben te kint he tő klas szi kus anya or szág nak. A szom széd or szá gok ban élő ma gyar ki sebb sé gek szá má ra Ma gyar or szág azt az ál la mot je len ti, ahol a ma gyar nem zet po li ti kai szu ve re ni tá sa, a ma gyar nyelv és kul tú ra tel jes sé ge és egyen ran gú sá ga ér vé nye sül, ahol a ki sebb sé gi hely zet ben élő nem zet tár sak irán ti fe le lős ség po li ti kai cse lek vés sel pá ro sul. A ki sebb sé gi ma gya rok ál tal al ko tott tér sé gi, re gi o ná lis és ál la mi kö zös sé gek vi szo nya Ma gyar or szág hoz a hét szom széd ál lam ese té ben szük ség kép pen sa já tos he lyi szí ne ket tar tal maz és ezért rend kí vül vál to za tos ké pet mu tat. A re ví zi ós ma gyar tö rek vé sek, az oszt rák ma gyar, a ju go szláv ma gyar, a szov jet ma gyar vas füg gö nyök gya kor la ta és em lé ke, a cseh szlo vák ma gyar la kos ság cse re egyez mény vagy ép pen a dél szláv há bo rúk utó ha tá sai, a ro mán ál lam na ci o na liz mus pusz tí tá sa mel lett, a föld raj zi tá vol ság, a ha tár át ke lők gya ko ri sá ga, a szo ci á lis kü lönb sé gek, il let ve még sok más té nye ző alap ve tő en be fo lyá sol ja a ma gyar ma gyar kap cso la tok ala ku lá sát. A ma gyar kül po li ti ka az 1990 óta el telt idő szak ban rend re kez de mé nye ző en lé pett fel a ki sebb ség vé de lem nem zet kö zi ki ter jesz té sé ben, a két ol da lú kap cso la tok ban, a nem zet kö zi szer ve ze tek gya kor la tá ban egy aránt. A ki sebb ség vé de lem, a ki sebb sé gi jo gok bő ví té se nem zet kö zi leg is jegy zett sza kterülete lett a ma gyar dip lo má ci á nak, ami nek leg utol só rész si ke rét az eu ró pai al kot má nyos szer ző dés ben a ki sebb sé gi jo gok ra va ló konk rét uta lás be ik ta tá sa volt. 10 Ugyan ak kor a ma gyar kül po li ti ka nem zet kö zi meg íté lé sé ben nem rit kán ép pen a ki sebb sé gi kér dés ben vál lalt sze rep mi att hal lat sza nak kri ti kai han gok, ami az el len ér de kelt or szá gok ré szé ről per sze ma gá tól ér te tő dő nek te kint he tő, más kor azon ban in kább az etno po li ti kai prob lé mák kal fog lal ko zók nak ki já ró gya nak vás a for rá sa a ros szal ló vé le mé nyek nek, fenntartásoknak. 11 Az évi ma gyar or szá gi de mok ra ti kus for du lat egyik le gi tim és szé les kö rű kon szen zust él ve ző po li ti kai cél ki tű zé se a ha tá ron tú li ma gya rok ügyé nek a ma gyar or szá gi po li ti kai gon dol ko dás ba va ló vis sza eme lé se volt. Ezt az An tall kor mány hár mas pri o ri tás rend sze ré ben kel lő súl lyal meg je le ní tett tö rek vést az ed di gi kor má nyok igye kez tek tar ta lom mal meg töl te ni: er re a ma gyar al kot mány a min den ko ri ma

8 Változások Magyarország és a kisebbségi... 7 gyar kor mány ha tá ron tú li ma gya rok irán ti fe le lős sé gét rög zít ve ru gal ma san in ter pre tál ha tó ala po kat teremtett. 12 A ma gyar ki sebb ség po li ti kai cé lok meg va ló sí tá sa so rán a ma gyar kor má nyok egy szer re igye kez tek a ki sebb sé gi jo gok bő ví té sé re, a szom széd sá gi kap cso la tok fej lesz té sé re, a ré gió sta bi li tá sá nak nö ve lé sé re, il let ve a ki sebb sé gi ma gyar kö zös ség épí tés meg erő sí té sé re, az et ni kai, a nem ze ti iden ti tást szol gá ló in téz mé nyek tá mo ga tá sá ra, a ma gyar or szá gi kap cso la tok ki ter jesz té sé re, az az a ma gyar ki sebb sé gek élet fel tét ele i nek sok ol da lú ja ví tá sá ra. 2. A ma gyar nem zet po li ti ka vál to zá sai Mi ért és ho gyan vál to zott meg a ma gyar ság po li ti ka sú lya a kor mány za ti po li ti ká ban 2000 és 2007 kö zött? Mi lyen új ki hí vá sok kal jár nak az Eu ró pai Unió fej lesz té si po li ti ká ján be lül azok a vál to zá sok, hogy a Kár pát me den cé ben az az Ma gyar or szá gon és a hét szom szé dos ál lam Ma gyar or szág gal ha tá ros ré gi ó i ban rész ben meg szűn nek, rész ben vi szont a schen ge ni rend szer be ve ze té sé vel meg erő söd nek a ha tá rok meg ál lí tó, til tó, kor lá to zó funk ci ói? Elő ször a nem zet és a ma gyar ság po li ti ka fél év ti ze des ke re te it vá zol juk, majd a ma gyar ság po li ti ka át ala kult köz po li ti kai sú lyá ról szó lunk. Ezt kö ve tő en a nem zet po li ti ká nak az Eu ró pai Unió ke re tei kö zött el kép zelt adap tá ci ós le he tő sé ge it vizs gál juk, vé ge ze tül pe dig az eb ből adó dó konf lik tu sok ra és le he tő sé gek re hív juk fel a fi gyel met Az Or bán kor mány nem zet po li ti ka alatt a ma gyar ál lam és a ha tá ron túl élő ma gyar ság vi szo nyá ra vo nat ko zó kor mány za ti te vé keny sé get értette. 13 En nek egyik ele me volt az új tá mo ga tás po li ti kai prog ra mok el in dí tá sa: a fel ső ok ta tás fej lesz té si prog ram; az Il lyés Köz ala pít vány stra té gi ai (tá jé koz ta tá si) ke re té nek ki ala kí tá sa; az Apá czai Cse re Já nos Köz ala pít vány lét re ho zá sa a ha tá ron tú li szak kép zés köz ok ta tás fej lesz té se ér de ké ben; a stá tus tör vény biz to sí tot ta ked vez mé nyek ki ala kí tá sa és ér vé nye sí té se. Ezek a pro jek tek a kul tu rá lis nem zet rein teg rá ci ó ját cé loz ták meg. Az Or bán kor mány éve i ben alap ve tő en Bu da pest cent ri ku san ezt kí ván ták in téz mé nye sí te ni a stá tus tör vény biz to sí tot ta ma gyar iga zol vá nyok és a MÁ ÉRT ré vén. Az előb bi a ma gyar ál lam és a ha tá ron tú li ma gya rok kö zött te rem tett jo gi lag is ér tel mez he tő kap cso la tot. A MÁÉRT ben pe dig a min den ko ri ma gyar mi nisz ter el nök meg hí vá sá ra és el nök le té vel ülé sez tek a ma gyar or szá gi és a ha tá ron tú li ma gyar pár tok ve ze tői, akik adott eset ben az RMDSZ, az MKP, a VMSZ el nö ke i ként sa ját or szá guk kor mány za ti té nye zői is vol tak. Az Or bán kor mány nem zet po li ti ká já nak har ma dik ele me az volt, hogy az eu ró pai uni ós in teg rá ció al ku fo lya ma tá ba az összma gy ar sá got sze ret ték vol na beemel ni. En nek volt ré sze a schen ge ni egyez mény kö vet kez mé nye i től tar tó, Ro má nia csat la ko zá sát ké sőbb re prog nosz ti zá ló hely zet ér té ke lés, amely a ma gyar iga zol vány in téz mé nyé nek a meg te rem té sé vel pró bált meg fe le lő ked vez mé nye ket te rem te ni a sza bad kap cso lat tar tás le he tő sé gé nek meg őr zé sé re. A szom széd or szá gok egy ré sze a stá tus tör vény nem zet kö zi leg el uta sí tott mun ka erő pi a ci vo nat ko zá sai mi att kö ve tel te a tör vény mó do sí tá sát, mint ahogy az is egy re több konf lik tust oko zott, hogy az Or bán kor mány ide jén a szom széd ság po li ti ká ban a ma gyar ki sebb sé gi kér dé sek el sőd le ges sé vál tak.

9 8 Bárdi Nándor Szarka László A Medgyessy kormány a ma gyar ál lam és a ma gyar nem zet vi szo nyát a párt po li ti kai tö rés vo na la kat lát szó lag fe lül író nem ze ti kö zép prog ram já ban, szim bo li kus és prag ma ti kus gesz tu sok kal pró bál ta meg fo gal maz ni. A kül po li ti ká ban a szom szé dos or szá gok ban élő ma gya rok ról szó ló tör vény nem zet kö zi el fo gad ta tá sá ra tö re ke dett az egy sé ges nem zet re va ló hi vat ko zás, az egész ség biz to sí tást és a mun ka vál la lást érin tő ren del ke zé sek ki ik ta tá sá val, va la mint az ok ta tá si ne ve lé si se gély fo lyó sí tá sá nak mó do sí tá sá val. A ma gyar ság po li ti ka te kin te té ben a 2002 es kor mány vál tás után a ha tá ron tú li po li ti kai szer ve ze tek nek meg nőtt a be le szó lá si le he tő sé gük az úgy ne ve zett stra té gi ai prog ra mok ba. Az , il let ve kö zöt ti két kor mány za ti cik lus ban egy ér tel mű volt, hogy ki irá nyít ja a ma gyar kor má nyok ha tá ron tú li ma gyar po li ti ká ját. A két kor mány za ti cik lus ban Tabaj di Csa ba, il let ve Né meth Zsolt szá mí tott a ma gyar or szá gi po li ti kai aka rat ér vé nye sí tés és a for rás el osz tás kulcs em be ré nek. A 2002 ben ha ta lom ra ke rült új bal ol da li kor mány idő sza ká ban több ha tal mi köz pont (Kül ügy mi nisz té ri um, If jú sá gi és Sport Mi nisz té ri um, Mi nisz ter el nö ki Hi va tal) kö zött szük ség kép pen meg nőtt az el ső szá mú ha tá ron tú li po li ti kai ve ze tők, kü lö nö sen az RMDSZ t irá nyí tó Markó Bé la be fo lyá sa. Az er dé lyi ma gyar po li ti kus több ször és egy ér tel mű en meg fo gal maz ta, hogy a ro má ni ai ma gyar ság ra vo nat ko zó tá mo ga tás po li ti kai ügyek ben az er dé lyi ek nek kell dönteniük. 14 Ko vács Lász ló kül ügy mi nisz ter az ad di gi part ne ri vi szonyt az zal fej lesz tet te to vább, hogy a ma gyar ság po li ti kai ügyek ben a ha tá ron tú li ve ze tők vé le mé nye mind a tá mo ga tás po li ti ká ban, mind a ha tá ron tú li ma gyar po li ti ka sze mé lyi ügye i ben meg ha tá ro zó vá vált. Ez több szem pont ból is bi zo nyos ér te lem ben am bi va lens hely ze tet te rem tett. A bu da pes ti kor mány zat el hit te, hogy az a jó ma gyar ság po li ti ka, ame lyet a ki sebb sé gi ma gyar po li ti ku sok irá nyí ta nak, és ez zel a fe le lős ség is az övék. A ha tá ron tú li ma gyar po li ti ku sok, pe dig mi köz ben dön tő en egy má sik kor mány za ti és po li ti kai szer ke zet ben mű köd tek, azt gon dol hat ták, hogy a bu da pes ti szer ke ze tek nek is ré sze sei, és azt te kin tet ték leg fon to sabb nem zet po li ti kai fel ada tuk nak, hogy mi nél több for rást sze rez ze nek kö zös sé ge ik nek a kü lön bö ző prog ra mok hoz a ma gyar kor mány tól. A for rá sok és a dön té sek azon ban re erő sen be szű kül tek, a ma gyar ság po li ti kai kér dé sek kor mány za ti sú lya je len tő sen csök kent. Jó részt ép pen azért, mert a kor mány zat ban nem volt erős sze mé lyi ség vagy ér dek cso port, amely ma gá é nak érez het te vol na a kül ho ni ma gyar ügye ket. Va ló já ban, így egy faj ta ígér vény po li ti zá lás ala kult ki. En nek lé nye ge a ma gyar or szá gi po li ti ku sok ál tal tett ígé re tek be haj tá sa, meg va ló sí tá sa volt. Ez zel pár hu za mo san to vább foly ta tó dott a ma gyar or szá gi bel po li ti ká ban az 1990 es évek má so dik fe lé ben ki ala kult párt kö zi stigmatizáció. Bal ol dal ról a jobb ol dal szim bo li kus, nem ze ti es ke dő gesz tu sa it, klientúraépítését, a ha tá ron tú li ak vé le mé nyé nek fi gyel men kí vül ha gyá sát és a több sé gi nem zet ér zé keny sé ge i nek, kor mány za ti sú lyá nak neg li gá lá sát bí rál ták. A jobb ol da li pár tok vi szont az MSZP és az SZDSZ nem ze ti ér zé ket len sé gét, szak po li ti kai hoz zá nem ér té sét, a kez de mé nye zé sek hi á nyát, a túl zott nem zet kö zi al kal maz ko dást ve tet ték el len fe le ik sze mé re. A párt po li ti kai ver seny hely ze ten túl, az ezek ből az elő ze tes íté le tek ből fel épült köl csö nös vá das ko dá sok ra, fé lel mek re épü lő érv rend sze rek mi att vált le he tet len né a ket tős ál lam pol gár ság gal kap cso la tos ér de mi, ra ci o ná lis szak mai vi ta le foly ta tá sa. A ket tős ál lam pol gár ság ról szó ló nép sza va zá si kam pány so rán, 2004 őszén, a meg úju ló MSZP SZDSZ kor

10 Változások Magyarország és a kisebbségi... 9 mányzat épp úgy párt po li ti kai csap da hely zet be ke rült, a Ko vács Lász ló kép vi sel te vé de ke ző, ál lam kö zi kap cso la tok ra épü lő szom széd ság és ma gyar ság po li ti ka érv rend sze re mi att, mint a ma gyar or szá gi el len zé ki pár tok a ma guk ér zel mi leg túl he ví tett, hos szú tá vú po li ti kai, vá lasz tó jo gi kal ku lu sok tól sem vis sza ri a dó érv rend sze ré vel. A két tá bor sza va zó bá zi sa rá adá sul jó részt nem a ki sebb sé gi ma gya rok ál lam pol gár sá gi jo go sult sá ga mi att volt haj lan dó részt ven ni a pelbiszcitumban. Sok kal in kább a ki éle zett ma gyar or szá gi párt po li ti kai és párt kö zi vi ták moz gó sí tot ták a vá lasz tó kat, s így ele ve esély te len né vált a vé gig gon do lat lan néps za va zá si kez de mé nye zés si ke re. Az el ső Gyurcsány kormány lé nye gé ben kény szer hely zet be ke rült a ket tős ál lam pol gár ság ról szó ló nép sza va zás mi att. Eb ben a hely zet ben a mi nisz ter el nök igye ke zett új tar ta lom mal meg töl te ni a nem zet po li ti ka fo gal mát. A kor mány nem zet po li ti ká já nak új, lé nye gi ele me ként pél dá ul a ma gyart a ma gyar tól el vá lasz tó szo ci á lis, jö ve del mi ha tá rok le bon tá sát je löl te meg. A mi nisz ter el nök sze rint: a nem zet po li ti ka nem azo nos a nem ze ti sé gi po li ti ká val. A nem zet po li ti ka kö zös gya ra po dá sunk, kö zös jó lé tünk meg te rem té se, az ös sze tar to zás meg erő sí té se. Aki nem ze tet akar egye sí te ni, ak kor jár el he lye sen, ha a nem zet egye sí tés prog ram ját nem csak a ha tá ron tú li és a ha tá ron be lül élő ma gya rok egye sí té se ként fog ja fel, ha nem ak kor, ha sze gény és te he tős, mun ká val ren del ke ző és mun ka nél kü li, tu dás ja vak hoz hoz zá fé rő és at tól el zár tak kö zött új hi dak épí té sé re törekszik. 15 Eb ben a di men zi ó ban pe dig az or szág egyéb prob lé má i val együtt kell ke zel ni a külma gy ar kér dé se ket is. S eb ből kö vet ke zik Gyur csá ny Fe renc sze rint a ket tős ál lam pol gár ság fel té te le zett kö vet kez mé nye i vel kap cso la tos ter hek számbavétele. 16 Ugyan ak kor a nem zet po li ti ka eb ben az ér tel me zés ben egy ál ta lán nem szű kül le iden ti tás po li ti kai, kül po li ti kai vagy ma gyar ság po li ti kai je len tés tar ta lom ra, ha nem en nek ré sze lesz a gaz da ság po li ti ka, a jö ve de lem po li ti ka és a fej lesz tés po li ti ka is. 17 Eb ben a bal ol da li nem zet po li ti kai re to ri ká ban a nem ze ti tel je sít mény mel lett új ér te lem ben je le nik meg az egye sí tés, il let ve az egy ség fo gal ma is: Az egye sí tés nem más, mint a ben nünk ott lé vő kö zös nek a meg ta lá lá sa, nem pe dig va la me lyik rész ki sa já tí tá sa. Az egye sí tés nem megy erő szak kal. Az egye sí tés böl cses ség gel, be lá tás sal, sok sok komp ro mis szum mal, nagy vo na lú nyi tott ság gal megy. A sok fé le ség el fo ga dá sá val és be fo ga dá sá val, nem fenn hé já zó kioktatással. 18 Szin tén új elem a fe le lős ség (a nem ze ti fe le lős ség) kö zép pont ba ál lí tá sa és a prob lé ma ke ze lés nek eb be a ke ret be tör té nő cse lek vő tematizálása ben ha son ló fo lya mat ját szó dott le, mint 1996 ban a ma gyar ro mán alap szer ző dés vi tá já ban, ami kor Or bán Vik tor egy kül po li ti kai ma gyar ság po li ti kai kér dést más szint re, tör té nel mi és mo rá lis meg íté lés alá he lyez ve ki emelt. Ez zel si ke rült meg te rem te nie a par la men ti jobb ol dal ko hé zi ó ját ben ugyan ez tör tént a nem zet po li ti ka fo gal má val, ami kor azt Ma gyar or szág in teg rá ci ós és tár sa da lom po li ti kai kér dé sei kö zött tematizálták. S ugyan így egy párt (il let ve po li ti kai kö zös ség) össze zá rá sá nak elő se gí té sé re hasz nál ták fel. Az el ső és a má so dik Gyurcsány kormányban is a mi nisz ter el nök kez de mé nye zi a leg fon to sabb kül po li ti kai és nem zet po li ti kai prog ra mo kat, il let ve dön té se ket, pro jek te ket. Az utób bi hoz 2006 ig a po li ti kai hát te ret a Kül ügy mi nisz té ri um Nem zet po li ti kai Ügyek Fő osz tá lya és en nek alá ren del ve a HTMH biz to sí tot ta. Majd a HTMH nak a köz igaz ga tá si re form ke re té ben va ló meg szün te té se után a MEH Nem zet po li ti kai Fő osz tá lya Géme si Fe renc és Tör zsök Eri ka ve ze té sé vel. A 2004 es ne ga tív

11 10 Bárdi Nándor Szarka László kam pán nyal szem ben, a meg hir de tett Nem ze ti Fe le lős ség Prog ram já nak kép vi se le té ben, majd a Szü lő föld Prog ram ban az el já rás jo gi és szak igaz ga tá si kér dé sek re he lyez ték a hang súlyt és ki ke rül ték az ideo ló gi ai vi tá kat. A mi nisz ter el nök a nép sza va zá si ered ményt a sa ját párt ján be lü li meg erő sö dé sén túl ar ra hasz nál ta, hogy a ma gyar ma gyar vi szonyt, mint a tá gan ér tel me zett nem zet po li ti ka egyik te rü le tét a ki emelt, köz pon ti té mák kö zül a társadalmi gaz dasági belpolitikai kér dé sek mö gé so rol ta. A nép sza va zá si kam pányt érez he tő en úgy él te meg, hogy ha tá ron tú li ve ze tők mi köz ben a nem ze ti ös sze fo gás ra hi vat koz nak, a párt po li ti kai vi tá ban a Fi desz mel lett áll tak ki, és ezért nem jöt tek lét re komp ro mis szu mok, ezért neg li gál ják tö rek vé se it. Gyur csá ny Fe renc 2006 őszé től új hely zet elé ál lí tot ta a ki sebb sé gi ma gyar po li ti ku so kat az zal, hogy egy ér tel mű vé tet te: a ma gyar ma gyar vi szony ban a min den ko ri mi nisz ter el nök kel és nem egy párt kö zi ta nács ko zás ke re té ben kell meg köt ni az egyezségeket Nem fe led kez he tünk meg a tár gyalt szak po li ti ka tár gyá ról, a ha tá ron tú li ma gyar ság adott sá ga i ról. Tör té ne ti ér te lem ben kény szer ki sebb sé gek ről be szél he tünk, hi szen nem tár sa da lom tör té ne ti fo lya ma tok, ha nem egy konk rét po li ti kai dön tés kö vet kez té ben jöt tek lét re. Po li ti kai kény szer ha tá sá ra vál tak ki a ma gyar nem zet épí tés ből, fej lett nem ze ti ön azo nos ság tu dat tal és in téz mé nye sült ség gel ren del kez ve. Ezért a nem zet ál la mi ság lá tó szö gé ből ma ra dék kö zös ség nek is te kint het jük eze ket a csoportokat. 20 A ha tá ron tú li ma gyar kö zös sé gek lét re jöt tü ket te kint ve te hát olyan kény szer kö zös sé gek, ame lyek nyolc van év alatt vállalt és akaratközösségekké vál tak, amelyek saját történeti tapasztalatokra tettek szert. Eb ben a fo lya mat ban az ál lan dó an új ra é pí tett in téz mé nyes sé gük ben egy szer re kel lett vá la szol ni uk a nem zet ál la mi ki hí vá sok ra, ame lyek Bu da pest ről vagy sa ját or szá guk kor mány za ta i tól ér kez tek, és sa ját tár sa dal muk mo der ni zá ci ó já nak alap kér dé se i re. A ki sebb sé gi tár sa da lom kulcs kér dé se, hogy tag ja i nak po li ti kai in teg rá ci ó ja és mo der ni zá ci ó ja a sa ját kö zös sé gi in téz mé nye in ke resz tül megy e vég be vagy sem? 21 Ha ez az in téz mé nyes ség nem lé te zik, ak kor er re a fo lya mat ra csak egyé ni leg ke rül het sor. De ez egy ben az zal is jár, hogy el kell hagy ni a kö zös sé gi hát te ret, mert az egyén mo dern, mo bil, egyen ran gú csak több sé gi ként lehet. 22 Mak ro szin ten mind ez olyan négy sze rep lős vi szony rend szer, ame lyet a nem ze ti ki sebb ség, a több sé gi ál lam, az anya or szág és a nem zet kö zi vi szo nyok (ki sebb sé gi jo gok, nagy ha tal mi ér de kek, az Eu ró pa Ta nács ki sebb sé gi egyez mé nyei, az Eu ró pai Unió anti dis zkri mi ná ci ós és szub szi di a ri tás ra tö rek vő po li ti ká ja) ha tá roz nak meg. Ez a szer ke zet an nál ha té ko nyab ban tud mű köd ni, mi nél job ban al kal maz ko dott az adott ma gyar ki sebb ség a sa ját ál la mán be lü li prob lé má i hoz, sa ját, önál ló an (is) mű kö dő al rend sze rei ré vén. Nyolc van év alatt ezek a ma gyar kö zös sé gek egy más hoz és Bu da pest hez ké pest szét fej lőd tek, ahogy új ra és új ra meg te rem tet ték a vá la szo kat ki dol go zó, és azo kat kép vi se lő in téz mé nyes sé gü ket. Egy szer re a ma gyar nem zet épí tés Ma gyar or szá gon kí vül re ke rült ki sebb sé gi egy sé gei vol tak, és olyan kü lön kö zös sé gek, ame lyek szá má ra a cél, a si ke res ki sebb sé gi nem zet épí tés, amely nem ze ti au to nó mia ke re tei közt meg te remt he tő nek vélt ön kor mány zó kö zös sé gek jö vő kép ét je len ti. Jó részt ez az el kép ze lés, ví zió ad szá muk ra a 21. szá zad ele jén prog ra mot és re ményt. Eb ben az ös sze tett, kö zös sé gi szin tű és kö zös sé gek kö zöt ti együtt mű kö dés ben nem az egy ség a kulcs kér dés, ha nem a sta bi li tás, és az a ké pes ség, hogy si ke rül e

12 Változások Magyarország és a kisebbségi meg te rem te ni a ki sebb sé gi tár sa dal mon be lül a de mok ra ti kus aka rat kép ző dés csa tor ná it és a nem ze dé ki eli tek meg fe le lő és si ke res nem ze ti, po li ti kai szo ci a li zá ci ó ját. A kö zép eu ró pai ma gyar ki sebb sé gek mind eköz ben a Kár pát me den cei pár hu za mos nem zet épí té sek kö zé szo rul tak. Egyénileg részesei államaik politikai közös sé geinek, de közösségi jogok hiányában nem válnak résztvevőivé a szom szé dos po li ti kai nem zet nek. Ré sze sei a ma gyar kul tu rá lis nem zet nek, de sem egyé ni leg, sem kö zös sé gi szin ten nem ré sze sei a ma gyar or szá gi po li ti kai kö zös ség nek. A po li ti kai nem zet nek és az ál lam pol gár sá gi ér te lem ben vett po li ti kai kö zös ség nek a tér ség ben ki ala kult aszin kro ni tá sát csak a li be rá lis, mul ti kul tu rá lis ál lam mo dell és a ha té kony regi o na liz mus ké pes leg alább el mé le ti szin ten ke zel ni. A ha tá ron tú li ma gyar cso por tok mi nél in kább ré sze sei en nek az év ti ze de kig tar tó át ala ku lás nak, an nál in kább nyer te sei is le het nek. Ter mé sze te sen más a hely ze tük az auszt ri ai, a szlo vé ni ai, a hor vát or szá gi ma gyar szór vány kö zös sé gek nek, más az Eu ró pai Uni ón be lü li, tár sa dal mi lag ré teg zett, je len tős lé lek szá mú szlo vá ki ai és ro má ni ai kö zös sé gek nek, és megint más az uk raj nai és a szer bi ai, ma gu kat po li ti kai kö zös ség ként egy re ne he zeb ben ar ti ku lá ló, szét eső he lyi ma gyar vi lá gok nak. A hét kü lön bö ző or szág ban élő Kár pát me den cei ma gyar kö zös ség mű kö dé se sze rint há rom tí pus ba so rol ha tó: 1. A szlo vé ni ai, a hor vát or szá gi, de kü lö nö sen az auszt ri ai ma gyar kö zös sé gek etno de mog rá fi ai ér te lem ben ma már szór vány nak te kint he tők, mű kö dé sük a dia szpó ra ku ta tás fo ga lom rend sze ré ben ér tel mez he tő. Olyan kis lét szá mú, el öre ge dett, fa lu si as, nagy arány ban ve gyes há zas sá gok ban, a te le pü lé se ken be lül is ki sebb ség ben élő, a min den nap ok nyil vá nos sá gá ban is a több sé gi nyel vet hasz ná ló szór vá nyok ról van szó, ame lyek egy re ke vés bé tud ják ma gu kat rep ro du kál ni. Lát ha tó an a ma gyar or szá gi kap cso lat tar tás aka dály ta lan sá ga sem tud ja rö vid időn be lül fel erő sí te ni a revi ta li zá ci ós ten den ci á kat ezek ben a ma gyar szi get vi lág ok ban. 2. Az utób bi tíz év vál to zá sa i nak kö vet kez té ben a ma gyar or szá gi mig rá ció az uk raj nai és a vaj da sá gi ma gyar ság kö zép ré te ge it, ér tel mi sé gét, va la mint az er dé lyi ma gyar ság vá ro si, mun kás, il let ve me ző gaz da sá gi né pes sé gét érin tet te el ső sor ban. Ro má nia uni ós tag sá ga ugyanakkor az er dé lyi ma gyar ság mig rá ci ós po ten ci ál ját vél he tő en egy re in kább a nyu gat eu ró pai or szá gok fe lé te re li, de a ha za té rés elől sem zár ja el vég leg az utat. A két, az uni ó ból hos szabb tá von ki ma ra dó szom széd or szág ese té ben a mig rá ci ós vesz te sé gek jó val ne ga tí vabb kö vet kez mé nyek kel jár hat nak. A kisebbségi magyar középosztály hiányának például az lehet a következménye, hogy az érin tett ré gi ók ban lo ká lis, fa lu si kö zös sé gek ben, rit ku ló ér tel mi sé gi hát tér rel éli a ma ga éle tét a ma gyar kö zös ség. Ezek a lo ká lis kö zös sé gek egy re job ban ho mo ge ni zá lód nak, a kon ver tál ha tó tu dás sal ren del ke zők el hagy ják a szü lő föld jü ket, az itt ma ra dók egy re na gyobb há nya da le ma ra dó fa lu si ag rár kö zös sé gek ben él. Kár pát al ja ese té ben eny hí ti a hely ze tet Ma gyar or szág nak a ré gi ó ban va ló fel ér té ke lő dé se, így az as szi mi lá ci ós fo lya mat je len leg nem olyan erős, mint ko ráb ban. A Vaj da ság ban az 1990 es évek be li há bo rú szerb me ne kült je i nek be te le pü lé se mi att a ma gyar ság te le pü lés szer ke ze ti po zí ci ói is meg rom lot tak. Ez a két kö zös ség az, amely ön ma ga új ra ter me lé se és új ra szer ve zé se, va la mint a mo der ni zá ció szem pont já ból a leg sú lyo sabb hely zet ben van. 3. Csak Ro má nia és Szlo vá kia ese té ben be szél he tünk ré te ge zett és ki épült in téz mény rend szer rel bí ró ki sebb sé gi ma gyar tár sa dal mak ról. De e ket tő kö zött is lé

13 12 Bárdi Nándor Szarka László nye ges kü lönb ség van, pél dá ul a nem ze dé ki után pót lás te kin te té ben, amely nem pusz tán a szám be li ség gel van ös sze füg gés ben. A leg éle sebb kü lönb ség a tár sa dal mi in teg rált ság te rén ta pasz tal ha tó. A szlo vá ki ai ma gyar ság gaz da sá gi lag, kul tu rá li san jó val in kább in teg rált Szlo vá kia tár sa dal má ba, mint a ro má ni ai ma gya rok Ro má ni á ban. En nek hát te ré ben a két or szág el té rő pol gá ro sult sá ga, tör té nel mi és kul tu rá lis adott sá gai áll nak. Az a szer ke zet, amely re az utób bi tíz év ben nagy vo na lú an a ki sebb sé gi ma gyar in téz mény rend szer ki fe je zést hasz nál tuk, fo lya ma to san pró bál ta rend szer be szer vez ni ön ma gát, ha má sért nem is, a ma gyar or szá gi for rás el osz tás ér de ké ben. Ez a há ló zat azon ban nem pusz tán vir tu á lis szer ke zet ként mű kö dik, ha nem kü lön bö ző al rend sze rek ben. Ezek a kö vet ke zők: a po li ti kai ér dek vé del mi szer ve ze tek, pár tok; az ön kor mány za ti po zí ci ók; a ci vil tár sa dal mi szfé ra; a ki sebb sé gi nyil vá nos ság; a kul tu rá lis köz mű ve lő dé si in téz mé nyek; az egy há zi in téz mény rend szer; az oktatás. 23 En nek a hét al rend szer nek a vi szo nya, pon to sab ban az eze ket ve ze tő eli tek ér dek vi szo nyai ha tá roz zák meg a kö zös sé gek már több ször em lí tett vá lasz adó és in teg rá ci ós, mo der ni zá ci ós ké pes sé gét. Ez az in téz mény rend szer rész ben ál la mi (költ ség ve té si), rész ben ön szer ve ző dő non pro fit ala pon, rész ben pi a ci kö rül mé nyek kö zött mű kö dik. Az ed di gi ta pasz ta la tok sze rint egy egy al rend szer mint cselekvési tér ha té kony sá ga és sta bi li tá sa at tól függ, hogy men nyi ben ké pes sa ját bel ső sza bá lyai (lo gi ká ja) sze rint mű köd ni és ez zel mint in téz mény kö zös sé gi szol gál ta tá so kat biz to sí ta ni A ma gyar ság és szom széd ság po li ti ka szom szé dor szá gi ke ret fel tét elei is alap ve tő en meg vál toz tak az utób bi né hány év ben. A ré geb bi uni ós or szág, Auszt ria után Ma gyar or szág gal együtt csat la ko zott Szlo vá kia és Szlo vé nia, majd 2007 ben Ro má nia. S vár ha tó, hogy éve ken be lül Hor vát or szág is csat la ko zik az Eu ró pai Uni ó hoz. Ez a Nem ze ti Fej lesz té si Ter vek re gi o ná lis vo nat ko zá sa i nak ös sze han go lá sá ban és a ha tár men ti együtt mű kö dés ben ho zott iga zán újat. Eb ben a hely zet ben ki emelt je len tő sé ge van az uni ós in teg rá ci ó ból ki ma radt Vaj da ság nak és Kár pát al já nak, ame lyek magy a rok lak ta köz igaz ga tá si ré gi ók és az EU szom széd ság po li ti ká ján be lül is fon tos (ka pu ) sze re pük van. Egy má sik sa já tos ki sebb ség vé del mi adott ság, hogy a há rom dél szláv ál lam ban mű kö dő ma gyar ön kor mány za ti mo del lek jöt tek lét re. Két or szág ban pe dig (Ro má nia és Szlo vá kia) az ot ta ni ma gyar pár tok kor mány za ti té nye zők vol tak, il let ve az RMDSZ ma is az. Mind ez in ten zív bel ső és kül ső re gi o ná lis po li ti kát kö ve tel meg a ma gyar or szá gi kor mány zat tól. A szom széd ság po li ti ká ban ma már je len tős hát rányt je lent, hogy Ma gyar or szág bel ső regi o na li zá ci ó ja ké sés ben van. Eb ben a hely zet ben alap ve tő en két for ga tó könyv, il let ve ezek ke ve re dé se vár ha tó. Az egyik sze rint a ha tár ta la ní tott Kö zép Eu ró pá ban az egyes ál la mok a köl csö nös elő nyök alap ján meg ta lál ják az együtt mű kö dés ha té kony for má it és a nem zet kö zi szint éren is kö zö sen lép nek fel. A ros szabb ver zió sze rint a kö vet ke ző 2 3 év ti zed ben a fel zár kó zást egy mást sakk ban tart va a ho mo gén nem zet ál lam épí té sé nek stra té gi á ját kö vet ve vi szik vég be, amely a ki sebb sé gi ma gyar sá gon be lü li as szi mi lá ci ós fo lya ma to kat to vább erő sí ti és tár sa dal mi gaz da sá gi po zí ció vesz tés sel jár. A vár ha tó fo lya ma to kat alap ve tő en há rom do log be fo lyá sol hat ja. Egy részt az Egye sült Államok Oroszország Európai Unió vi szony la tá ban az egyes köz tes eu ró pai

14 Változások Magyarország és a kisebbségi or szá gok geo po li ti kai he lyez ke dé se. S ez zel együtt az unió al kot má nyá nak sor sa ala kít ja a moz gás te ret. A má sik di men zió az egyes or szá gok nem zet épí té sé nek át ala ku lá sa. A ha gyo má nyos, 19. szá za di ho mo gén nem zet ál lam meg te rem té sé nek cél ki tű zé se mel lett egy re in kább felerősödik a nem zet ál lam ha tá rai fö löt ti (pl. euroregionális), il let ve a nem zet ál lam alat ti (pl. az azo nos kul tu rá lis kö zös sé gek kö zöt ti) in téz mény épí tés, va la mint a vé de ke ző (pl. antiglobalista; a sa ját nem ze ti kul tu rá lis ér té ke ket őr ző) nem zet épí té si stra té gia. Ez az a szint, ahol az egyes szom szé dos or szá gok ban a kü lön bö ző do mi náns, egy más sal ver sen gő meg kö ze lí té sek kö zött az el ső ként em lí tett ki vé te lé vel már van esély a ha té kony be fo lyá so lás ra a part ne ri kap cso la to kon ke resz tül. A har ma dik fon tos té nye ző nek a ma gyar ki sebb sé gi pár tok po li ti kai ér dek ér vé nye sí tő sze re pét tart juk. En nek egyik ol da la, hogy az EU csatlakozás után is szük ség lesz e a ma gyar pár tok ra a sta bil kor mány ala kí tás ok hoz Szlo vá ki á ban és Ro má ni á ban? Egy ál ta lán az utób bi or szág ban si ke rül e az RMDSZ nek az el kö vet ke zen dő vá lasz tá so kon el ér ni a par la ment be va ló be ju tás hoz szük sé ges ered ményt? Az ér dek ér vé nye sí tő funk ció má sik ol da la, hogy a ma gyar ki sebb sé gi eli tek men nyi ben tud ják az adott or szág po li ti kai köz fel fo gá sát, il let ve a po li ti kai kö zös sé get (rend szert) ab ba az irány ba be fo lyá sol ni, hogy a ma gyar sá got mint in téz mé nye sí tett (po li ti kai kul tu rá lis) kö zös sé get ké pes le gyen in teg rál ni. 3. A ma gyar ság po li ti ka hát te re Az aláb bi ak ban tör té nész ként ar ra ke res sük vá laszt, hogy az el ső és a má so dik Gyurcsány kormány kül ho ni ma gya rok kal kap cso la tos po li ti ká já ban 2004 de cem be re óta mi lyen meg fon to lá sok és fo lya ma tok ját sza nak meg ha tá ro zó sze re pet. Mi ve ze tett a mai el lent mon dá sos ál la pot hoz? Há rom meg ha tá ro zó prob lé mát vizs gá lunk: a párt po li ti kai ver sen gés ha tá sát a szak te rü let re, az euro at lan ti in teg rá ci ó val vál to zó kül po li ti kai vi szo nyo kat és a ha tá ron tú li ma gyar po li ti kai eli tek az 1990 es évek má so dik fe lé től meg vál to zott sze rep kör ét A ma gyar or szá gi párt po li ti kai ver sen gés mö gött a kor mány za ti ha ta lom meg szer zé se mel lett a po li ti kai iden ti tás kö zös sé gek lét re ho zá sa fo lyik. En nek so rán a nem zet ről foly ta tott köz be széd ben leg ké zen fek vőbb azt a kér dést és kö vet kez mé nye it tematizálni, hogy az ál lam és a nem zet ha tá rai nem es nek egy be. Ez egy ben nem ze te sí tő, le gi ti má ci ós fo lya mat is. A rend szer vál tás egyik nagy tö meg él mé nye az 1988 as ro má ni ai fa lu rom bo lás el le ni tün te tés volt. (Ha son ló an a nagy ma ro si ví zi erő mű épí té se el le ni til ta ko zás hoz és a négy ige nes nép sza va zás hoz.) A határon túli magyarokkal kapcsolatos alkot mányos cikkely pártközi konszenzust rögzített, amely a kerekasztal tárgyalások so rán alakult ki. 24 Az antal li lé lek ben ti zen öt mil lió mi nisz ter el nö ke ki fe je zés, majd a ma gyar ság po li ti ka kö rül ki bon ta ko zó vi ták sem kér dő je lez ték meg a ha tá ron tú li ma gyar ság kor mány za ti tá mo ga tá sát, nem zet kö zi vé del mé nek jo gos sá gát és a kap cso lat tar tás szük sé ges sé gét. A kon szen zus /2004 kö zött több sza kasz ban ero dá ló dott az alap szer ző dé sek, majd a ked vez mény tör vény, vé gül a ket tős ál lam pol gár ság kap csán. Ez zel pár hu za mo san től a ha tá ron tú li po li ti kai eli tek is egy re in kább meg osz lot tak

15 14 Bárdi Nándor Szarka László a ma gyar or szá gi párt szim pá ti ák sze rint. Te hát min den ma gyar or szá gi párt nak lét re jöt tek az elv ba rát, majd a tá mo ga tás po li ti ká ban is pre fe rált, há ló za tai a ha tá ro kon túl. En nél azon ban fon to sabb egy, nem a ha tá ron tú li ma gya rok kér dé sé hez kap cso ló dó adott ság. Ne ve ze te sen az, hogy a poszt kom mu nis ta tér ség ben egye dül a ma gyar bal ol da lon nem volt meg ha tá ro zó a nem ze te sí tő be széd mód. En nek gyö ke re a Ká dár rend szer jó lé ti re to ri ká ra és nem a na ci o na liz mus ra ala po zó le gi ti má ci ós be ren dez ke dé sé hez nyú lik vis sza. Ezt to vább erő sí tet te, hogy az MSZMP n be lül a rend szer vál tás so rán sem a nem ze ti re to ri kát hasz ná ló Pozsgay Im re és Szű rös Má tyás rep re zen tál ta vo nal lett a meg ha tá ro zó, ha nem sok kal in kább a re form köz gaz dász ok kal ös sze fo gó tech nok ra ta, kül po li ti kus cso port. Ezért 1993 ban az új bal ol da li po li ti kai cé lo kat meg fo gal ma zó De mok ra ti kus Char ta moz ga lom az An tall kor mány nem ze te sí tő kon zer va tív in téz ke dé se it bí rál va, anti na ci o na lis ta be széd mód dal lé pett fel. Ez a mo der ni zá ci ós, anti na ci o na lis ta be széd mód lett a bal ol da li po li ti kai iden ti tás kö zös ség ös sze fo gó ere je. Ezt pró bál ta a ma gyar ság po li ti ká ban Tabaj di Csa ba és Tör zsök Eri ka mo der ni zá ci ós és tár sa da lom po li ti kai tar ta lom mal meg töl te ni. Ez a be széd mód nem a kul tu rá lis nem zet ben va ló gon dol ko dást uta sí tot ta el, ha nem a szim bo li kus po li ti zá lást és a nem ze ti ki zá ró la gos sá got is. De a párt po li ti ká ban mind ez egy ben ös sze mo só dott a Hor thy kor szak az An tall kor mány és a jobb ol dal bí rá la tá val. Eb ben a hely zet ben a Fi desz po li ti ku sok sza bad el vű nem zet fel fo gá sa nem vál to zott, pusz tán alá ren de lő dött a párt po li ti kai és köz be széd be li legit imációversenynek. 25 (Pon to sab ban a de mok ra ti kus, sza bad el vű pat ri o tiz mu su kat a jobb ol da lon a Fi desz ve ze tők már nem tud ták meg je le ní te ni.) Az alap szer ző dé sek alá írá sa, a NA TO csat la ko zás után és a ha tá ron tú li ma gyar au to nó mia moz gal mak ered mény te len sé ge nyo mán a ma gyar ság po li ti ká ban a bal ol dal a nem zet kö zi és két ol da lú ki sebb ség vé de lem ben gon dol ko dott, és a szom széd sá gi kap cso la tok ja ví tá sá tól, a ma gyar pár tok kor mány za ti rész vé te lé től re mél te a kül ho ni ma gyar ság prob lé má i nak ke ze lé sét. Ez zel szem ben a jobb ol dal dön tő en a kul tu rá lis nem zet in téz mé nyes kap cso lat épí té sét (nem ze ti reintegráció) szor gal maz ta és a ki sebb sé gi kér dés ke ze lé sét he lyez te elő tér be a szom széd sá gi kap cso la tok ban. A be széd mód ok után az út ke re sés is el vált. A ha tá ron tú li ma gyar ság kér dé se nagy mér ték ben alá ren de lő dött a ma gyar or szá gi párt po li ti kai vi szo nyok nak. Nem a ha tá ron tú li ma gya rok prob lé mái, ha nem a hoz zá juk va ló vi szony tematizálódik. Ez fi gyel he tő meg azok ban az ese tek ben is, ami kor egy egy a ha tá ron tú li ma gyar ság ügyé ben ki bon ta ko zott vi tát le gi ti má ci ós cé lok ra hasz nál nak fel. Ilyen nek te kint jük a ma gyar uk rán alap szer ző dés ügyé ben Csur ka Ist ván fel lé pé sét, amely az MDF szét sza ka dá sá hoz és a MIÉP lét re jöt té hez ve ze tett. Ez fel te he tő en az alap szer ző dés vi ta nél kül is be kö vet ke zett vol na, de ezt az ügyet le he tett a ha tár ter me lés, a cso port kép ző dés ér de ké ben fel hasz nál ni. Ha son ló volt a hely zet a ma gyar ro mán alap szer ző dés ügyé ben, ami kor Or bán Vik tor a kér dést tör té nel mi táv la tok ba emel ve, eb ben az ügy ben te rem tet te meg az MDF és a kis gaz da kép vi se lők kel a Fi desz ve zet te jobb ol dal egységét ben Gyur csá ny Fe renc a ket tős ál lam pol gár ság ról szó ló kam pány so rán, né hány hó na pos mi nisz ter el nök ként a bal ol dal po li ti kai ko hé zi ó ját hoz ta lét re az zal, hogy meg mu tat ta ké pes le győz ni Or bán Vik tort. A Fi des szel és a jobb ol dal lal szem ben ké pes fel mu tat ni egy ra ci o ná lis, el já rá si, költ ség ve té si kér dé se ket vé gig gon do ló meg kö ze lí tést. Itt is bal jobb tö rés vo nal ként tün tet ték fel a vá lasz tást. Hoz zá tar

16 Változások Magyarország és a kisebbségi to zik az igaz ság hoz, hogy mind két po li ti kai tá bo ron be lül 20 25% kö rül volt a párt szim pá ti á juk kal szem ben sza va zók ará nya. A külma gy ar kér dés nek a párt po li ti kai le gi ti má ci ós funk ci ó ja nem csak a kon szen zus le he tő sé gét gyen gí tet te, ha nem a szak po li ti kai lo gi ka ér vé nye sü lé sét is. A kér dés kör rel kap cso la tos cé lok és el vá rá sok ja va ha mis hely zet ér té ke lés ből in dult ki, ezért so ro za tos po li ti kai ku dar cok kal járt és fél me gol dá so kat ho zott. Mi vel azon ban a ma gyar or szá gi kor mány za ti dön té sek ha tá sa nem a ha tá ro kon be lül csa pó dott le, a po li ti kai ki nyi lat kozá sok nak nem volt kü lö nö sebb kö vet kez mé nye, ez zel az egész kér dés kör virtualizálódott ig, il let ve 2004 ig nem volt a kér dés nek meg fog ha tó ma gyar or szá gi po li ti kai tét je. Ilyen be nem tel je sült el vá rás volt a szom szé dos or szá gok kal szem ben az au to nó mi á nak ter mé szet jo gi ala pon, a nem zet kö zi ki sebb ség vé del mi kö te le zett sé gek alap ján el várt biz to sí tá sa, kü lö nö sen olyan or szá gok ban, ahol a köz igaz ga tás sem ön kor mány za ti ala pon mű kö dik. Ha son ló cél volt a nem zet egye sí té si re to ri ka, amely ele ve nem szá molt a re gi o ná lis kü lönb sé gek kel és a szét fej lő dés sel. Azon nal a nem zet ál la mi köz pont ból (Bu da pest) fo gal ma zott meg el vá rá so kat a re gi o ná lis eli tek szá má ra. Itt sem a nem ze ti kö zös ség együt tes el gon do lá sa a prob lé ma, ha nem, hogy nem szá mol nak az zal, hogy po li ti zá lá suk tár gya (a ma gyar nem zet) a kü lön bö ző or szá gok ban élő, ré teg zett, re gi o ná lis, po li ti kai, tár sa dal mi cso por tok és kü lön ér de kek ös szes sé ge. Az eu ró pai uni ós csat la ko zás hoz fű zött re mé nyek, kü lö nö sen a ha tár men ti kap cso la tok ban nem vol tak jo go su lat la nok, de ezen túl az adott ma gyar kö zös sé gek hát rá nyos mun ka erő pi a ci, re gi o ná lis hely ze tét a csat la ko zás ön ma gá ban nem ír ja felül. S az új kö rül mé nyek kö zött az esély egyen lőt len sé gek to vább nő het nek, épp azért, mert hi á nyoz nak az in téz mé nyi esz kö zök és a tu dás a hely zet ki hasz ná lá sá hoz. De nem csak Ma gyar or szá gon mű köd tek az il lú zi ók. A ket tős ál lam pol gár ság ügyé ben a ha tá ron tú li köz vé le mény ben ala kult ki az az el vá rás, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése meg old hat ja prob lé má it és csak a nép sza va zá si ku darc után szem be sült az anya or szá gi le he tő sé gek kel. Ezt kö ve tő en pe dig a nem ze ti és a nem ze ti et len Ma gyar or szág ka te go ri zá lás ke rült elő tér be és ke vés bé a sa ját ki sebb sé gi re gi o ná lis kö zös ség meg erő sí tő fel ér té ke lé se. Ezek között a cél meg jelölések kö zött vá lik hi tel te len né a ki lenc ve nes évek kisebbségvédő önszerveződő autonómia prog ram ját fel vál tó szü lő föld ön va ló ma ra dás re to ri ka is. Egy részt azért, mert a han goz ta tott cé lok hoz a szü lő föld ön va ló ma ra dás tár sa dal mi gaz da sá gi hát te ré nek meg te rem té sé hez, il let ve a ma gyar ság lét szám csök ke né sé nek meg ál lí tá sá hoz Ma gyar or szág nem ren del ke zik elég sé ges esz kö zök kel. Rá adá sul épp ab ban ér de kelt, hogy de mog rá fi ai és mun ka er őpi a ci gond ja it sa ját kul tu rá lis kö zös sé gé ből szár ma zó mig rán sok kal pó tol ja. Más részt a ma gyar or szá gi po li ti kai osz tály nem jo go sult a magyarok lakta területek vé del me ér de ké ben bárkit arra kérni vagy abban akadályozni, hogy tör té nel mi kény szer hely ze tén a Ma gyar or szág ra va ló át te le pü lés sel ne pró bál jon meg se gí te ni. Mi köz ben az Eu ró pai Uni ó tól töb bek kö zött épp ezt a sza bad sá got és a tör té nel mi le ma ra dás fel szá mo lá sá ban va ló se gít ség nyúj tást vár juk. Mind ez eb ben az eset ben sem az zal jár, hogy el kel le ne vet nünk a ha tá ron tú li ma gya rok esély egyen lőt len sé gé nek csök ken té sét cél zó prog ra mo kat, ha nem meg kell ta lál ni azo kat az in téz mé nyes pon to kat, ame lye ken ke resz tül az adott re gi o ná lis kö zös sé gek ön szer ve ző dé se a leg ha té ko nyab ban se gít he tő. Ezt pe dig nem po li ti kai al kuk tól, ha nem a jól mű kö dő pro jek tek tel je sít mény el vű ki vá lasz tó dá si me cha niz mu sá tól függ het.

17 16 Bárdi Nándor Szarka László 3.2. Ma gyar or szág nem tud ta po li ti kai szem pont ból ki ak náz ni azt az elő nyét, hogy a NA TO és az EU csatlakozás so rán a kö zép és ke let eu ró pai ál la mok él csa pa tá ba tar to zott, így kü lö nö sen az érin tett szom szé dos ál la mok EU csatlakozásánál a ma gyar ki sebb ség hely ze té re job ban rá tud ta vol na irá nyí ta ni a fi gyel met. Jól pél dáz za ezt, hogy bár Ma gyar or szág EU tagként ha tás sal le he tett az unió bő ví té si po li ti ká já ra Ro má ni á val szem ben, Ro má nia anél kül lé pett be az Uni ó ba, hogy a so kat vi ta tott és egye bek mel lett az Eu ró pai Par la ment ál tal is szor gal ma zott ro má ni ai ki sebb sé gi tör vény ter ve ze tet a ro mán tör vény ho zás el fo gad ta vol na. En nek el le né re Ma gyar or szág ered mé nye sen tud ta fel hív ni az EU in téz mé nye i nek fi gyel mét a vaj da sá gi ma gya rok el le ni at ro ci tá sok ra vagy a ro mán csat la ko zás so rán a ki sebb sé gi jo gok tör vé nyi sza bá lyo zá sá nak hi á nyos sá ga i ra. Az Eu ró pai Par la ment ben a ma gyar kép vi se lők több eset ben is si ker rel lob biz tak azért, hogy egy egy Ro má ni á ról vagy Szer bi á ról szó ló ha tá ro zat ban az ott élő ma gyar kö zös ség szá má ra fon tos prob lé mák meg je len je nek. Ezek a po li ti kai si ke rek azon ban csak rész le ge sek le het tek, ahogy azt Ro má nia csat la ko zá sá nak pél dá ja mu tat ja, a ma gyar po li ti kai elit dön té si kény szer ben egy ön te tű en az in teg rá ci ós cé lo kat he lyez te elő tér be, a ki sebb ség po li ti kai cé lok kal szem ben. Az a meg győ ző dés vált ural ko dó vá, hogy az EU tagság olyan el ső ren dű ér dek az érin tett or szá gok ban élő ma gyar ki sebb sé gek szá má ra és a bi la te rá lis kap cso la tok ban is, ame lyet min de nek fe lett tá mo gat ni kell. Így a ma gyar par la ment egy ön te tű en tá mo gat ta Ro má nia tag sá gát, an nak el le né re is, hogy a ma gyar ki sebb ség kö ve te lé se i nek tel je sí té sé re (pl. ki sebb sé gi tör vény el fo ga dá sa, ma gyar ta go za tok in dí tá sa a Babeş Bolyai Egye te men) az EU csatlakozás ide jén tett ro mán kor mány za ti ígé re tek nem tel je sül tek. Mind ez azt mu tat ja, hogy bár új fó ru mok nyíl tak a ma gyar ki sebb sé gek ér de ke i nek kép vi se le té re, de eze ken ke resz tül csak köz ve tett mó don le het a ha tá ron tú li ma gyar ki sebb sé gek jo ga it ér vé nye sí te ni, hely ze tét ja ví ta ni el ső sor ban az uni ós po li ti ká kon, az eu ró pai in teg rá ció nyúj tot ta elő nyö kön (pl. ha tá rok át jár ha tó sá ga) ke resz tül. Az el múlt évek ben a fen ti vál to zá sok kal egy idő ben új ra fo gal ma zód tak Ma gyar or szág és a ki sebb sé gi ma gyar kö zös sé gek vi szo nyát meg ha tá ro zó alap el vek. 1. A ha tá ron tú li ma gyar sá gért vál lalt po li ti kai fe le lős ség be vett po li ti kai alap elv vé vált. A kö zép eu ró pai ma gyar nem ze ti ki sebb sé gek együt tes ke ze lé se az el té rő adott sá gok és az adott or szá gok más más ma gyar ság po li ti kai vi szo nyai mi att in kább hát rál tat ja, mint sem se gí ti a prob lé mák ke ze lé sét. A mo za ik nem zet me ta fo ra után meg je lent a szer ző dé ses nem zet to posz, amely azt köz ve tí ti, hogy mind a nyolc kö zép eu ró pai ma gyar nem ze ti ki sebb sé gi cso port nak sa já tos vi szo nya van Ma gyar or szág hoz, és eb ből adó dó an sa já tos kap cso la to kat kell ki ala kí ta nia a min den ko ri ma gyar kor mány za tok kal. Egy ben önál ló en ti tás nak is te kin ti eze ket. 2. Az au to nó mia po li ti ka te kin te té ben az egyik nagy vál to zás, hogy négy or szág ban, kü lön bö ző el ne ve zés sel fe lül ről hoz ták lé te a ma gyar nem ze ti ta ná cso kat (Auszt ria, Szlo vé nia, Hor vát or szág, Szer bia és Mon te neg ró). Egy má sik fon tos je len ség, hogy Ro má ni á ban és Szlo vá ki á ban a ma gyar pár tok kor mány za ti rész vé tel ének ele ve fel té te le volt az au to nó mia kö ve te lé sek le vé te le a na pi rend ről. (Majd ami kor az RMDSZ még is be vit te a kor mány prog ram ba a ki sebb sé gi tör vény igé nyét, ab ból a kul tu rá lis au to nó mi á ra vo nat ko zó pas szust uta sít ják el a ko a lí ci ós part ne rek.) Ezért az au to nó mi át át ér tel mez ve a szlo vá ki ai és a ro má ni ai ma gyar po li ti kai elit, egy re gyak rab ban, az ed dig kor mány

18 Változások Magyarország és a kisebbségi za ti rész vé tel lel el ért köz igaz ga tá si, ön kor mány za ti, gaz da sá gi po zí ci ó kat és a ma gyar nyel vű in téz mé nyes sé get te kin ti az au to nó mia mo za ik ele me i nek, és nem egy min dent át fo gó ki sebb sé gi sta tú tum ban gon dol ko dik. 3. A vé dő ha tal mi sze rep az alap szer ző dé sek kel sem va ló sult meg, hi szen a ki sebb sé gi ve gyes bi zott sá gok önál ló ha tás kör nél kül mű köd nek és leg in kább csak a prob lé ma fel ve té sig jut nak el. 4. A ha tá ron tú li ma gyar kö zös sé gek po li ti kai egy sé ge és ve ze tő ik le gi ti mi tá sa az utób bi öt év ben sor ra meg kér dő je le ző dött és ezek a pár tok egy re in kább ré sze sei nem csak az adott or szág párt po li ti ká já nak, ha nem a ma gyar or szá gi nak is. 5. A ha tá ron tú li ma gyar ság in téz mény rend sze re ki épült, de alap ve tő fenn tar tá si és ha té kony sági gon dok kal küzd. Az adott szak po li ti kai te vé keny ség leg na gyobb gond ja épp en nek az in téz mé nyes ség nek a sor sa, amely konk rét cse lek vé si prog ra mot igé nyel. Ezek nek az alap el vek nek az ér vé nye sí té sé ben azon ban Ma gyar or szá gon a po li ti kai pár tok nak a meg vál to zott kö zép eu ró pai vi szo nyok el le né re sem si ke rült kon szen zus ra jut ni uk, s ez az elem zé sek, ja vas la tok mel lett a fej lesz té si ter vek, a tá mo ga tás po li ti kai prog ra mok, az együtt mű kö dé si el kép ze lé sek si ke rét is koc káz tat ja A har ma dik na gyon fon tos té nye ző a ma gyar ság po li ti ka mai ér tel me zé sé ben a ki sebb ség po li ti kai part ner, a ma gyar ki sebb sé gi pár te li tek meg vál to zott sze rep kö re. Az 1996 tól, ill tól mű kö dő kor mány za ti rész vé tel alap ve tő en meg vál toz tat ta ezek nek a po li ti ku sok nak a sze rep fel fo gá sát. Az ad di gi ma gyar, dön tő en kul tu rá lis ér dek kép vi se le ti te vé keny sé get a re gi o ná lis és a gaz da sá gi fej lesz té si ér de kek meg je le ní té se és az or szá gos, nem csak nem ze ti sé gi kér dé sek ben va ló tény le ges po li ti zá lás vál tot ta fel. Ez ele ve azo kat a po li ti ku so kat hoz ta or szá go san és a ma gyar pár to kon be lül hely zet be, akik eh hez meg fe le lő szak mai fel ké szült ség gel bír tak. A prob lé mák és a dön té sek hor de re je mi att ez zel együtt az ad di gi ma gyar po li ti kai, ide o ló gi ai, kul tu rá lis há ló za tok do mi nan ci á ját a re gi o ná lis gaz da sá gi ér dek cso por tok, vál lal ko zói há ló za tok ér dek ér vé nye sí té se vál toz tat ja meg. Mind ez a ki sebb sé gi po li ti ká ra két vo nat ko zás ban min den képp vis sza ha tott. Egy részt az adott or szág po li ti kai kor mány za ti mun ká já ban va ló rész vé tel men tá li san is meg kö ve te li a ha so nu lást a po zso nyi, a belg rá di, a bu ka res ti po li ti kai kul tú rá hoz. S ez vis sza hat a sa ját tár sa da lom ról al ko tott va ló ság op ti kák ra és szer ve zé si, po li ti kai mód sze rek re. Más részt az előb bi hely zet vál to zás ból adó dó an az MKP és az RMDSZ meg ha tá ro zó ve ze tői kö ré ben a ki sebb ség po li ti ka tár sa da lom szer ve ző, alul ról épít ke ző, ci vil, ko ope ra tív mód sze re i vel szem ben a jo gi, az ad mi niszt ra tív in téz ke dé sek, a for rás el osz tás és kijárás je len tő sé ge vált meg ha tá ro zó vá. De ez nem csak szem lé let vál tás sal, ha nem a ma gyar te le pü lé si ön kor mány zat ok nö vek vő sú lyá val és a szá muk ra fon tos ér dek kép vi se let tel ma gya ráz ha tó. 4. A nem zet po li ti ka hang súly vál tá sai az Eu ró pai Unió ke re tei kö zött Az uni ós csat la ko zás sal meg vál to zott Ma gyar or szág és szom szé da i nak nem zet kö zi hely ér té ke, gaz da sá gi po ten ci ál ja, a két ol da lú kap cso la tok po li ti kai meg íté lé se, az ál ta lá ban hát rá nyos hely ze tű ha tár ré gi ók fej lesz té si le he tő sé gei és nem utol só sor ban a ki sebb sé gi ma gyar ság moz gás te re. Bár ez utób bi ma el ső sor ban a mig rá ci ós moz gá sok ban je lent ke zik és csak má sod sor ban a ma gyar lak ta te le pü lé sek fel zár kó zá sá ban.

19 18 Bárdi Nándor Szarka László 4.1. Eb ben a hely zet ben új hely zet ér tel me zé sek szü let tek. A Tör zsök Eri ka ve ze té sé vel az Eu ró pai Ös sze ha son lí tó Ki sebb ség ku ta tá sok In té ze té ben el ké szült Szü lő föld Prog ram a re gi o ná lis gaz da ság fej lesz té si adott sá go kat és ta pasz ta la to kat gyűj töt te össze. 27 A pé csi, a győ ri, a gö döl lői és a mis kol ci ré gió ku ta tó in té ze tek se gít sé gé vel a Csal ló köz, Észak nyu gat Er dély és a Szé kely föld EU kompatibilis sta tisz ti kai fel tá rá sa zaj lik és kis tér sé gi fej lesz té si ter vei is készülnek. 28 Ös sze ha son lí tó vizs gá la tok ré vén a Kár pát me den ce fo lya ma ta i ban he lye zik el a ma gyar or szá gi és a kül ho ni ma gyar te le pü lé sek adottságait. 29 Ki fe je zet ten a ha tá ron tú li ma gyar ság tá mo ga tá sá val kap cso la tos Eu ró pai Uni ón be lü li fej lesz tés po li ti ká ról kez de mé nye zett vi ta so ro za tot és ké szít rész le tes vizs gá la to kat, ja vas la to kat a Híd vé gi Mikó Im re Ku ta tó in té zet Alapítvány. 30 A kor mány zat kül ho ni for rás el osz tá sán be lül a Szü lő föld Alap ba in teg rá lan dó Apá czai Cse re János Köz ala pít vány dol go zott ki egy olyan tá mo ga tás tech no ló gi át, amely az EU transz na ci o ná lis non pro fit in téz mé nye i vel kompatibilis. 31 A ha tá ron tú li ma gyar re gi o ná lis kö zös sé gek azo nos ság tu da tát és in téz mé nyes mű kö dé sét pe dig kü lön bö ző meg kö ze lí tés ben az MTA Et ni kai nem ze ti Ki sebb ség ku ta tó In té ze te monitorizálja Az Eu ró pai Unió po li ti kai ki hí vá sai kö zül a leg fon to sabb az Al kot mány szer zõ dés el fo ga dá sa. A több nyugat európai állam által elutasított alkotmányszerződés he lyett elfogadott lisszaboni szerződés ebben helyet kapott az eredeti szerződés ki sebbségi jogi vonatkozású mondata lehetőséget teremt arra, hogy Ma gyaror szág nak változatlanul fontos érdeke, hogy az in teg rá ció ér té kei kö zött a ki sebb sé gek vé del me is meg je len jen. Ez jo gi ala pot ad hat ar ra, hogy a ké sőb bi ek ben az uni ón be lül a ki sebb sé gek kul tú rá i nak meg őr zé se, tár sa dal mi in teg rá ci ó juk elő se gí té se, jo ga ik biz to sí tá sa in teg rá ci ós prog ram ként is meg je len jen. A kul tu rá lis sok szí nű ség meg erő sí té se el len hat ugyan ak kor, hogy Eu ró pa több ré gi és új tag ál la má ban is az el múlt évek ben meg erő söd tek a nem ze ti el kü lö nü lés, a po li ti kai na ci o na liz mus kép vi se lői. Ro má nia és Bul gá ria csat la ko zá sá nak egyik ered mé nye lett, hogy az Eu ró pai Par la ment ben meg ala kult az Iden ti tás, ha gyo mány, szu ve re ni tás kép vi se lő cso port, amely nek tag jai kö zött töb ben az eu ró pai in teg rá ció ta ga dá sát és a na ci o na lis ta be zár kó zás ál lás pont ját kép vi se lik. Ugyan csak ked ve zőt len fej le mény, hogy az Al kot mány szer zõ dés fran cia és hol land el uta sí tá sa után az in teg rá ci ós po li ti kák kal szem ben több or szág ban is az átfo gó ér ték el vű cé lok he lyett a prag ma ti kus kor mány kö zi együtt mű kö dés tá mo ga tá sa ke rült elő tér be. Ez az zal is jár, hogy az unió ke vés bé le het ké pes a tag ál lam ok kal szem ben a kö zös ér té kek, így a sok szí nű ség, az em be ri jo gok és az eu ró pai kul tú rák vé del me te rén fel lép ni. A nem ze ti be zár kó zás egyik kö vet kez mé nye le het, hogy uni ós szin ten is gyen gül a na ci o na lis ta, a ki sebb ség el le nes po li ti kai erők kel szem be ni fel lé pés. Ilyen po li ti kai for du lat ese tén Ma gyar or szág az EU tagság ellenére az ed di gi ek nél is esz köz te le nebb le het a szom szé dos or szá gok ma gyar ki sebb sé ge it hát rá nyo san érin tő kor mány za ti po li ti kák el le ni fel lé pés ben. So kan bi za kod nak ab ban, hogy az uni ós tag ság mér sék li a szél ső sé ge sen na ci o na lis ta, a nyíl tan ki sebb ség el le nes po li ti kai kor mány za tok ha ta lom ra ke rü lé sé nek ve szé lye it, de en nek kor lá ta it jól mu tat ja Robert Fico kor mány fő szlo vá ki ai ko a lí ci ó ja. A két ol da lú kap cso lat rend szer nem ke rül he tő meg, ám né mely szom szé dos ál lam mal a ki sebb ség vé de lem te rü le tén ki ala kít ha tó part ne ri kap cso lat rö vid és kö zép tá von is meg le he tő sen két sé ges.

20 Változások Magyarország és a kisebbségi E te kin tet ben az alap szer ző dé se ken túl mu ta tó, új re gi o ná lis alap za tú ki sebb sé gi szer ző dé sek ki dol go zá sa jö het szá mí tás ba. Hi szen Ma gyar or szág és a szom szé dos ál la mok kö zöt ti kap cso la tok ban ér de mes a ha tár ré gi ók ban va ló köl csö nös ér de kelt ség re ala poz va át ala kí ta ni az együtt mű kö dés ed di gi ke re te it. Az át fo gó alap szer ző dé sek ki sebb ség po li ti kai ku dar ca után, az EU tag szom szé dok kal olyan meg ál la po dá sok ra le het ne tö re ked ni, ame lyek köl csö nös ösz tön díj prog ra mok kal, mű em lék vé del mi meg ál la po dá sok kal, ki sebb sé gi in téz mé nyek kö zös ál la mi fi nan szí ro zá sá val a ma gyar ki sebb sé gi kö zös sé gek élet ké pes sé gét, tu dás ere jét tá mo gat nák. Az EU meg lé vő po li ti ká i nak be fo lyá so lá sa fon tos le het, de en nek kor lá tai vi lá go sak: a tér ség fej lesz tés ben Ma gyar or szág nak csak a ha tár men ti ré gi ók kö zöt ti együtt mű kö dés re le het ha tá sa az érin tett tag ál lam mal együtt mű kö dés ben; a gaz da sá gi, az inf rast ruk tu rá lis fej lesz té sek ben pe dig az érin tett tag ál lam jó in du la tán és be lá tá sán mú lik a ki sebb sé gek szem pont ja i nak fi gye lem be vé te le. A fent fel so rolt po li ti kai esz kö zö ket és le he tő sé ge ket az EU n be lül Ma gyar or szág nak ér de mes ki hasz nál nia. Ezen a té ren a nem ze ti fej lesz té si ter vek cél ja i nak ös sze han go lá sa, sőt a ki sebb sé gi kö zös sé gek tár sa dal mi fel zár kóz ta tá sá nak meg je le ní té se le het cél. A ma gyar ki sebb sé gi kö zös sé gek a több sé gi tár sa dal mak hoz ké pest, gaz da sá gi lag, szo ci á li san, mun ka erő kép zés ben ked ve zőt le nebb hely zet ben van nak. En nek or vos lá sa a szom szé dos or szá gok és Ma gyar or szág kö zös ér de ké vé te he tő, az uni ós for rá sok ilyen cé lú fel hasz ná lá sá val. Ma gyar or szág nak fon tos sze re pe le het ab ban, hogy a ha tá ron tú li ma gyar kö zös sé gek szá má ra át ad ja ta pasz ta la ta it az uni ós for rá sok meg szer zé sé ben, se gít se az EU s pá lyá za ti in for má ci ók ma gyar nyel vű el éré sét, részt vál lal jon a ma gyar ki sebb sé gi ci vil szer ve ze tek, gaz da sá gi sze rep lők tá jé koz ta tá sá ban, fel ké szí té sé ben. A hét köz na pi együtt mű kö dés ke re te it kell meg te rem te ni az uni ó ban. En nek el sőd le ges te re pe a kép zés, a tá jé koz ta tás ha té kony tá mo ga tá sa. Az EU n be lül a re gi o ná lis po li ti kák fon tos sze re pet töl te nek be a te rü le ti ko hé zió meg te rem té sé ben. A re gi o ná lis po li ti kák azon ban el sőd le ge sen tag ál la mi szin ten si ke re sek, a tag ál lam ok kö zöt ti, ún. ha tá ro kon át nyú ló kez de mé nye zé sek sze rény ered mé nye ket hoz tak ed dig. Ma gyar or szág több szom szé dos or szág gal is lét re ho zott eurorégiókat, ám ezek nem vál tot ták be a hoz zá juk fű zött re mé nye ket, nem tud ták a he lyi gaz da sá got di na mi zál ni és a ré gi ók kö zöt ti együtt mű kö dés ben, kö zös prog ra mok ki dol go zá sá ban sem hoz tak át ü tő vál to zást. Az uni ón be lül (pl. Interreg alapok fel hasz ná lá sá ban) ér de mes át ér té kel ni a re gi o ná lis együtt mű kö dés pers pek tí vá it, kü lö nös te kin tet tel ar ra, hogy Ma gyar or szá gon a te rü le ti köz igaz ga tá si rend szer je len tős át ala ku lás előtt áll. Az el múlt év ti zed ben egy re na gyobb fi gye lem ju tott az eu ró pai ci gány ság prob lé má i nak. Az Eu ró pai Bi zott ság a kö zép és ke let eu ró pai ál la mok csat la ko zá sa so rán hang sú lyo san ke zel te a ro má kat érin tő prob lé má kat. Ma gyar or szág szá má ra, mint olyan ál lam szá má ra, amely kü lö nö sen érin tett, és amely szá má ra a ki sebb sé gi ügyek pri o ri tást él vez nek, fon tos cél le het, hogy kö zös sé gi prog ra mok ki ala kí tá sá ban kez de mé nye ző sze re pet vál lal jon. Olyan sa já tos szo ci á lis vagy mun ka erő pi a ci tá mo ga tá sok ki ala kí tá sá ról le het szó, ame lyek el ső sor ban a ro mák tár sa dal mi hely ze té nek jel lem ző it ve szik fi gye lem be. Az uni ós po li ti ká hoz kap cso ló dó fej lesz tés po li ti ká ban az Adap ta tio M. Kft. vizs gá la ta alap ján azt mond hat juk, hogy az inf rast ruk tú ra fej lesz tés ben a leg na gyobb igény a tu dás be vi te li prog ra mok ra van. 33

21 20 Bárdi Nándor Szarka László 4.3. A ma gyar ma gyar kap cso la tok ban a szom széd or szá gok kal va ló egyez te té sek és meg ál la po dá sok rend sze ré nek köz be ik ta tá sá val biz to sít hat ja Ma gyar or szág és az adott re gi o ná lis kö zös ség a ma gyar anya nyel vi, kul tu rá lis, ok ta tá si ja vak hoz va ló egyen lő hoz zá fé rést. Ugyan ak kor Magyarországon is biz to sí ta ni szük sé ges a ki sebb sé gi kö zös sé gek tel jes jo gú rész vé tel ét a ma gyar kul tu rá lis, ok ta tá si, tu do má nyos al rend sze rek ben. En nek a nem zet kö zös sé gi fel fo gás ból ki in du ló el vá rás nak a meg va ló sí tá sá hoz Ma gyar or szág ré szé ről jól kö rül ha tá rolt cse lek vé si, tá mo ga tá si és fej lesz té si prog ra mok ra van szük ség Ma gyar or szág uni ós csat la ko zá sa úgy tör tént meg, hogy tisz tá zat lan és kép lé keny nem zet po li ti kai prog ra mok (nem ze ti reintegráció, az Eu ró pai Unió fej lesz tés po li ti kai el kép ze lé se i hez, esz kö ze i hez fű zött re mé nyek, ki sebb ség vé del mi el vá rá sok, regionalizmus, au to nó mia po li ti ka) ke ve red nek. Ugyan ak kor az im már nem zet kö zi hát te ret ka pott párt po li ti kai el len té tek fe lül ír ják Ma gyar or szág uni ós és szom széd sá gi po li ti ká ját, mi köz ben gyen gül a ha tá ron tú li ma gyar pár tok or szá gos po zí ci ó ja A ki sebb sé gi ma gyar kö zös sé gek Ma gyar or szág gal szem be ni eman ci pá ci ós el vá rá sai, il let ve az uni ón be lü li ver seny hely ze tek nem ke zel he tők pusz tán a ha tár men ti gaz da ság és inf rast ruk tú ra fej lesz té sé vel. Ez dön tő en mun ka erő pi a ci in teg rá ci ót je lent és nem a ma gyar ki sebb sé gek esély egyen lőt len sé ge it csök ken tő in téz mé nyi prob lé ma ke ze lést. 5. Ten den ci ák, al ter na tí vák Az 1989 óta el telt kö zel két év ti zed alatt a ma gyar nem zet po li ti ka igen hos szú utat tett meg sa ját cél jai, ér de kei, le he tő sé gei tisz tá zá sá ban. A kö zép eu ró pai moz gás tér, a bel és kül po li ti kai kon tex tus és a nem zet ál la mi vagy egy re in kább egy faj ta posztna ci o ná lis kö zeg azon ban sú lyos aka dá lyok kal tor la szol ja el a gyors ki bon ta ko zás út ját. Ezért sem si ke rül he tett kö zös ne ve ző re jut ni sem az alap szer ző dé sek ben ko di fi kált ki sebb sé gi vo nat ko zá sú ren del ke zé sek kö zös ér vé nye sí té sé ben, sem a tér ség ál la mai ál tal be ve ze tett stá tus tör vé nyek és sze rű al kal ma zá sá ban, sem a ha tár men ti ré gi ók fej lesz té sét szor gal ma zó új prog ra mok cél ja i ban, pri o ri tá sa i ban. Mint ahogy jó részt a ma gyar par la men ti pár tok és ha tá ron tú li hí ve ik, il let ve a ma gyar kor má nyok egy más ra li ci tá ló ma ga tar tá sa mi att nem vált ré szé vé a ma gyar kul tu rá lis stra té gi á nak a ma gyar kul tú ra in téz mény rend sze ré nek in teg rált fej lesz té si prog ram ja sem. 34 A hi va ta los Ma gyar or szág a ma ga re mél he tő en ide ig le ne sen meg tor pant mo der ni zá ci ós len dü le té vel, az ér zel mi be széd mó dot kri ti kus hely ze tek ben ki mért tó nu sú, tech nok ra ta stí lus ra fel cse ré lő kom mu ni ká ci ó já val lép ten nyo mon a ki sebb sé gi ma gyar kö zös sé gek fenn tar tá sa i ba, nem tet szé sé be üt kö zik. A ki sebb sé gi ma gyar eli tek egy szer re pro fi tál nak a Ma gyar or szág gal szem ben is el vé gez he tő ön de fi ní ci ós tel je sít mény ből, mi köz ben a ma gyar or szá gi kap cso lat rend sze re ik mű kö dé si za va rai kön nyen ve szély be so dor hat ják ed di gi ki já rói ér de me i vel meg erő sí tett ott ho ni po zí ci ó i kat. A ma gyar ma gyar re lá ció egyik leg iz gal ma sabb fej le mé nyét két ség kí vül a ko a lí ci ós kor mány za ti ta pasz ta la tok ki sebb sé gi ma gyar tár sa dal mak ban tör té nő le csa pó

22 Változások Magyarország és a kisebbségi dá sa je len ti. A ta pasz ta la tok min den am bi va len ci á ja el le né re a ko a lí ci ós évek ide jén tom pult a ma gyar el le nes ség mind a há rom or szág ban, a ma gyar mi nisz te rek és más or szá gos, re gi o ná lis, he lyi po zí ci ó ba be ju tott ma gyar po li ti ku sok, szak ér tők meg ta pasz tal ták sa ját or szá guk le he tő sé ge it, fe le lő seb bek ké vál tak, s a ket tős iden ti tás ként em le ge tett azo nos ság tu dat ese ten ként po li ti kai prog ram má kez dett válni. 35 Ez a vál to zás a fe le lős ma gyar or szá gi kor mány za ti té nye zők től és párt po li ti ku sok tól egy aránt sok te kin tet ben új meg kö ze lí tést, új ma ga tar tást igé nyel. Az uni ós bő ví tés ál tal fo ko za to san ki épü lő ke let kö zép eu ró pai in teg rált tér ben a nem zet ál la mi ha tá rok meg ál lí tó, el len őr ző sze re pe meg szű nik. A ma gyar kul tu rá lis nem ze ti kö zös ség nek új vi szo nyok, mi nő sé gük ben új kap cso lat rend sze rek ki ala kí tá sá ra kel le ne tö re ked nie. Mind eköz ben a ki dol go zat lan, a vé gig gon do lat lan öt le tek mi att ki ala kult nem zet po li ti kai ámok fu tás mély pont já hoz, a de cem ber 5 i nép sza va zás hoz mér ve az el moz du lás irá nyát ér zel mi be széd mód, hely ben já ró sem mit te vés és a re form il lú zi ók ba me ne kü lés ma ga tar tás for mái vál tak ural ko dó vá. Ma gyar or szág ha tá ron tú li ki sebb ség po li ti ká ja kor mány za ti új ra gon do lá sá nak in téz mé nyi át ala kí tás sal egy be kö tött évi pe ri ó du sá ban el ne he zült, rész ben el le he tet le nült a kon szen zus ke re sés le he tő sé ge az új súly pont ok, új cé lok ki je lö lé sé ben. Pe dig a Szü lő föld Prog ram el ső váz la ta i ra vi szony lag gyor san és ru gal ma san át le he tett vol na hang sze rel ni a kap cso lat tar tás és tá mo ga tás előz mé nye it és intézményeit. 36 A évi vá lasz tá sok nyo mán ki ala kult hely zet ben, a ren de zet len, tisz tá zat lan fo gal mi, in téz mé nyi, vi szo nyok, kap cso la tok közt a má so dik Gyurcsány kormány erő tel jes re form lé pé sek re szán ta el ma gát. En nek a stra té gi ai je len tő sé gű nek mon dott vál tás nak a le he tő sé ge it, kifutását, következményeit nehéz bemérni. A fej lesz té si lo gi ka meg je le né se két ség kí vül idő sze rű mó do sí tás volt a ma gyar ma gyar kap cso la tok ban. Mind azo nál tal a ma gyar kor mány za ti rész fe le lős ség spe ci á lis ha tá ron tú li ma gyar von za ta it azon ban alig ha le het új, el ke rül he tő fe szült sé gek kel té se nél kül a ver seny szfé rá ra jel lem ző mód sze rek kel ke zel ni. Va ló szí nű leg olyan ve gyes, hib rid mo dell ki ala ku lá sá ban kell még jó ide ig gon dol kod ni, amely a nem ze ti és a re gi o ná lis fej lesz té si prog ra mok fi lo zó fi á já ból mi nél töb bet meg pró bál adap tál ni, hasz no sí ta ni, mi köz ben a kul tu rá lis, az ok ta tá si, az egy há zi, a ci vil szór ványszfé ra fej lesz té si meg kö ze lí tés ben ele ve esély te len szeg men se it ra ci o ná lis, az érin tet ál lam költ ség ve té si for rá sa i val is szá mo ló tá mo ga tá si rend sze rek ben le het tá mo gat ni. A kor rek ci ós lé pé sek irá nya azt jel zi, hogy a kin ti ma gyar vi lág ren del ke zik már ele gen dő ér dek ér vé nye sí tő ké pes ség gel ah hoz, hogy sa ját ér de ke it az ilyen ki éle zett hely ze tek ben is ér vé nye sí te ni tud ja. Jegy ze tek 1. En nek ös sze fog la lá sát lásd Bár di Nán dor: Szük ség, mint esély. Kom men tár, 2006/5, p. 2. Az el ké szült anya gok, vi ták hoz zá fér he tők a gia/ hon la pon (2007. jú li us 20.), va la mint a Ma gyar Ki sebb ség 2007 au gusz tu sá ban meg je lent te ma ti kus szá má ban. index.php? action=lsz&lapid=31 3. Var ga Im re: Ki sebb ség bõl ki sebb ség be. Be szél ge té sek át te le pült írók kal. Szom bat hely, Éle tünk, /Magyar He li kon, 5./

23 22 Bárdi Nándor Szarka László 4. Öllös Lász ló: A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nya és a ha tá ron tú li ma gya rok. Fun da men - tum, 10. évf. (2006) 3. sz p. 5. Uo. 6. Ha lász Iván: A ha tá ron tú li nem zet tár sak ról va ló gon dos ko dás mo dell jei Ke let Kö zép Eu ró pá ban. In Ha lász Iván Majtényi Balázs Szarka Lász ló (szerk.): Ami ös sze köt? Stá tus - tör vé nyek kö zel s tá vol. Bu da pest, Gon do lat, 2004, p. 7. Nagy Bol di zsár: A szu ve rén ha tá rai. Fun da men tum, 7. évf. (2003) 2. sz p. 8. Tóth, Ág nes (ed.): Nati o nal and Ethnic Mino ri ti es in Hun ga ry, Social Sci en ce Monographs. Boulder, Co lo ra do, Atlan tic Rese arch and Publications, Hig hland Lakes, New Jer sey /East Euro pe an Monographs, No. DCXCVIII/; Bin dor ffer Györgyi: Ket - tõs iden ti tás. Et ni kai és nem ze ti azo nos ság tu dat Dunabogdányban. Bu da pest, Új Man dá tum Könyv ki adó, 2001; Sisák Gá bor (szerk.): Nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gek Ma gyar - or szá gon a 20. szá zad vé gén. Bu da pest, Osi ris Ki adó MTA Ki sebb ség ku ta tó Mű hely, Maj té nyi Ba lázs: Mi lesz ve led bezzeggyerek? Vál to zó ban a ki sebb sé gi jo gi sza bá lyo zás. Fun da men tum, 9. évf. (2005) 3. sz p. 10. Az Al kot má nyos szer zõ dés ben az Unió ér té kei cím alatt ta lál ha tó ki sebb sé gi be tol dás az egyé ni jo gok ra utal (I 2 cikk): Az Unió az em be ri mél tó ság tisz te let ben tar tá sa, a sza bad ság, a de mok rá cia, az egyen lő ség, a jog ál la mi ság, va la mint az em be ri jo gok ide ért ve a ki sebb sé gek hez tar to zó sze mé lyek jo ga it tisz te let ben tar tá sá nak ér té ke in ala pul. Ezek az ér té kek kö zö sek a tag ál lam ok ban a plu ra liz mus, a meg kü lön böz te tés ti lal ma, a to le ran cia, az igaz sá gos ság, a szo li da ri tás, va la mint a nők és a fér fi ak kö zöt ti egyen lő ség tár sa dal má ban. 11. A ma gyar ki sebb ség po li ti kai tel je sít ményt a stá tus tör vény kez de ti nem zet kö zi vissz hang ja ér té kel te a leg kri ti ku sab ban. A ké sőb bi ek so rán, ki vált a Ve len cei Bi zott ság ál lás fog la lá sa, il let ve a nem zet kö zi ös sze ha son lí tó elem zé sek alap ve tő en po zi tív ered mé nyei nyo mán a kri ti kai hang nem eny hül ni lát szott. Ha lász Iván Majtényi Ba lázs: Ma gyar or szág és a szom szé dos ál la mok stá tus tör vé nyei. In Ha lász Iván Majtényi Ba lázs Szarka Lász ló (szerk.): Ami ös sze köt? Stá tus tör vé nyek kö zel s tá vol. Bu da pest, Gon do lat Ki adó, 2004, p. 12. Bár di Nán dor: Tény és va ló. A bu da pes ti kor mány za tok és a ha tá ron tú li ma gyar ság kap - cso lat tör té ne te. Po zsony, Kalligram, 2004, , p.; Ha lász Iván Majtényi Ba lázs: A Ma gyar Köz tár sa ság al kot má nyá nak nem ze ti fe le lős égi kla u zu lá ja (Egy ér tel me zé si kí sér let). In Halász Majtényi Szarka (szerk.): i. m p.; Öllös Lász ló: A Ma gyar Köztársaság 13. A fo gal mat Lőrincz Csa ba de fi ni ál ta a FI DESZ ve ze tő i nek nem zet po li ti kai fel fo gá sát rep re zen tá ló kö tet ben: Né meth Zsolt Lőrincz Csa ba Or bán Viktor Rockenbauer Zol tán: Nem zet po li ti ka Bu da pest, Osiris, 1997, 17. p. 14. Markó Bé la és Ko vács Lász ló szep tem ber 5 i ta lál ko zó já ról ki adott nyi lat ko za tok alap ján. RMDSZ Tá jé koz ta tó, va la mint a Nép új ság, szep tem ber Par la men ti vi ta a ket tõs ál lam pol gár ság ról no vem ber p. yarorszag.hu/popup. 16. Itt most nem kí ván juk a vo nat ko zó ér ve lést ele mez ni. Er re néz ve lásd a lampolgarsagmtaki.hu hon la pon ta lál ha tó elem zé se ket, il let ve Bár di Nán dor: A mu mu sok és a kék ma dár. In Ha ris T. Csa ba (szerk.): Ma gyar kül po li ti ka az Eu ró pai Uni ó - ban. [H. n.], Man fred Wörner Ala pít vány, 2005, p. 17. Négy pár ti egyez te tést kér a mi nisz ter el nök ja nu ár popup. 18. Gyur csá ny Fe renc be szé de az MSZP(T) beszéd cí mű év in dí tó ren dez vé nyén, ja nu ár 16 án Ma gyar ma gyar csúcs: elő ször a hét köz na pi fej lesz té sek ről. Nép sza bad ság, de cem ber p.

24 Változások Magyarország és a kisebbségi Szar ka Lász ló: A (cseh)szlovákiai ma gyar kö zös ség nyolc év ti ze de In Tóth László Filep Ta más Gusz táv (szerk.): A (cseh)szlovákiai ma gyar mû ve lõ dés tör té ne te Bu da pest, Ister, 1998, p.; Szar ka Lász ló: Kény szer kö zös sé gek és véd te len védhatalom. In uő (szerk.): Ma gyar or szág és a ma gyar ki sebb sé gek. Bu da pest, MTA, 2002, p.; Szar ka Lász ló: Elem zé si szem pont ok a 20. szá zad vé gi ma gyar nem zet fo ga lom hoz. In uő (szerk.): Ma gyar or szág és a magyar p. 21. Ha lé tez nek a ki sebb sé gi in téz mé nyek, de azok csak a kul tu rá lis rep re zen tá ci ót szol gál ják és nem tény le ges kö zös sé gi tár sa dal mi igé nye ket szol gál nak ki, ak kor olyan, mint ha nem is lé tez né nek. 22. Ez zaj lott le a mold vai ka to li kus fal vak ban a 19. szá zad kö ze pé től a ro mán nem zet épí tés ha tá sa ként: a jobb mó dú ak vagy a gye re ke ik el ro má no sod tak; a szá zad elő ma gyar or szá gi mo der ni zá ci ó ja so rán Bu da pes ten; a fel föl di ma gyar nyel vű zsi dó ság gal a pol gá ri Cseh szlo vá ki á ban. 23. Ezen al rend sze rek kö zül a po li ti kai ér dek vé de lem mű kö dé sé re lásd Kán tor Zol tán: A ki sebb sé gi nem zet épí tés. A ro má ni ai ma gyar ság mint nem zet épí tő ki sebb ség. Regio, 2000/3, p.; a nyil vá nos ság ra Papp Z. At ti la dol go zott ki mo dellt: Papp Z. At ti la: A ki sebb sé gi nyil vá nos ság sa já tos sá gai. In Fedi nec Csil la (szerk.): Tár sa dal mi ön is - me ret és nem ze ti ön azo nos ság Kö zép-eu ró pá ban. Bu da pest, Te le ki Lász ló Ala pít vány, 2002, p. Leg át fo gób ban a ki sebb sé gi in téz mény rend szer sa já tos sá ga i ról: Kiss Dé nes: Az er dé lyi ma gyar ci vil szfé rá ról. ro/belso.php?k= 21&p=4597 (2007. jú li us 20.). 24. Öllös Lász ló: A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nya és a ha tá ron tú li ma gya rok. Fun da men - tum, 10. évf. (2006) 3. sz., p. 25. Lásd a már em lí tett Nem zet po li ti ka-kö te tet, il let ve vö. Né meth Zsolt: Ma gyar ki bon ta ko - zás. Bu da pest, Püski, Ko vács Éva Csigó Pé ter: Eu ró pai in teg rá ció vagy/és ki sebb ség po li ti ka a ma gyar ro mán alap szer ző dés saj tó vi tá ja. In Sík End re Tóth Ju dit (szerk.): Dis kur zu sok a ván dor - lás ról. Bu da pest, Nem zet kö zi Mig rá ci ós és Me ne kült ügy Ku ta tó köz pont, 2000, p. 27. Szü lő föld Prog ram: A ha tá ro kon tú li (Kár pát me den cé ben élő) ma gyar ság gaz da sá gi alap ja i nak és tár sa dal mi ko hé zi ó já nak tá mo ga tá sát cél zó lé pé sek elő ké szí té se, va la mint ezek le het sé ges kap cso ló dá si pont ja i nak be mu ta tá sa. szulofold.pdf (2007. jú li us 20.). 28. Hor váth Gyu la (szerk.): Szé kely föld. Bu da pest, Dia log Campus, 2003, 454 p.; Uő (szerk.): Dél-Szlo vá kia. Bu da pest, Dia log Campus, 2005, 524 p. Ezen túl lásd Be ne dek Jó zsef, Biró A. Zol tán, Bá lint Blan ka, Lel kes Gá bor pub li ká ci ó it. 29. Hor váth Gyu la: A Kár pát me den ce eu ró pai makrorégió. In Ku pa Lász ló (szerk.): Glo ba - li tás lokalitás. Pécs, B and D Stú dió, 2005, p. 30. Hor váth Tamás Ríz Ádám: Kár pát-me den cei ma gya rok tá mo ga tá sá nak új le he tõ sé gei az Eu ró pai Uni ó ban. (2007. jú li us 20.). 31. Is mer te tő az Apá czai Köz ala pít vány mű kö dé sé ről és dön tés ho za ta li fo lya ma tá ról. (2007. jú li us 20.) 32. Lásd pél dá ul a Tér és te rep (I V.) so ro zat cím mel meg je lent in té ze ti év köny ve ket ( www. mtaki.hu/kiadvanyok/intezeti_evkonyvek.html [2007. jú li us 20.]) vagy a 2006 ban Kul tú ra vi lá ga cím mel köz re a dott in téz mény szo ci o ló gi ai fel mé rést, va la mint a most fo lyó Kár pát pro jekt vizs gá la tot ( html). 33. Ma gyar ma gyar cé lok a ha tá ro kon át nyú ló te rü le ti együtt mû kö dé si prog ra mok ban. Bu da pest, Adap ta tio M Kft, ok tó ber, 58. p. A ku ta tás a ha tá ron tú li ma gyar ság kö ré ben 7 or szág ban az EU pályázatokon részt ve vők te vé keny sé gét, prob lé má it vizs gál ta in ter jú kon ke resz tül. A kéz irat pub li ká lá sa fo lya mat ba van. 34. Bár di Nán dor: Szükség

25 24 Bárdi Nándor Szarka László 35. Bugár Bé la: Olyan or szág ban élek Po zsony, Kalligram, Tör zsök Eri ka (szerk.): Szü lõ föld Prog ram. A ha tá ro kon tú li (Kár pát-me den cé ben élõ) ma - gyar ság gaz da sá gi alap ja i nak és tár sa dal mi ko hé zi ó já nak tá mo ga tá sát cél zó lé pé sek elõ ké szí té se, va la mint ezek le het sé ges kap cso ló dá si pont ja i nak be mu ta tá sa. eokik.hu/publikaciok/publikaciok.html. NÁN DOR BÁR DI LÁSZ LÓ SZAR KA CHANGES IN THE RELATIONS BETWEEN HUNGARY AND THE HUNGARIAN MINORITIES. MINORITY POLICY IN CENTRAL EUROPE AFTER EU ENLARGEMENT The aut hors deal with the cre a ti on of rela ti on ship of mino ri ty Hun ga ri ans living in Hun ga ry and in the neig hbou ring countries, main ly in con nec ti on to the dis pu tes of Hun ga ri an nati o nal and sup por ting poli cy in the 1990s. The bac kground of their topic was given by the ela bo ra ti on of the part of the new stra te gy of nati o nal con sci ous ness and nati o nal poli tics per ta i ning to fore ign affa irs ini ti a ted by the Minis try of Fore ign Affairs. The study clears up the cha rac te ris tics of Hun ga ri an nati o nal consciousness, out li nes the chan ges of Hun ga ri an nati o nal poli tics and the poli cy of Hun ga ri ans of the last years.

26 ŠTEFAN ŠUTAJ SÁPOS ARANKA A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében (A 2007 es év példáján szemléltetve) * ŠTEFAN ŠUTAJ ARANKA SÁPOS (= )(437.6) THE HUNGARIAN MINORITY IN THE POLITICAL LIFE IN SLOVAKIA (437.6) 2007 (ON THE EXAMPLE OF 2007) 323.1(437.6) 2007 Slovakia. The Hungarian Minority. Governmental Councils for National Minorities and Ethnic Groups. Nationality Education. Minority Culture. Slovak Hungarian Relationships. Mixed Slovak Hungarian Commission for Minority Affairs. Be ve ze tés A szlo vá ki ai ma gyar ki sebb ség és kép vi se le te je len tős sze re pet ját szik Szlo vá kia tár sa dal mi és po li ti kai éle té ben. A ma gyar ki sebb ség hez va ló vi szo nyu lás a kor mány ré szé ről 1989 után a kor má nyok eu ró pa i sá gá nak és ne megy szer de mok ra ti kus vol tá nak ba ro mé te re. Ez a nem ze ti ki sebb sé gek nek az eu ró pai tár sa da lom ban és az Eu ró pai Unió (EU) po li ti ká já ban el fog lalt he lyé ből kö vet ke zik. Mi u tán 2006 ban a Smer, a Szlo vák Nem ze ti Párt (Slovenská národ ná strana, a to váb bi ak ban: SNS) és a De mok ra ti kus Szlo vá ki á ért Moz ga lom (Hnutie za demo kra tic ké Slovensko, a to váb bi ak ban: HZDS) meg ala kí tot ta az új kor mányt, a kor mány ko a lí ció szer ke ze té ből fa ka dó an fel me rül tek a nem ze ti ki sebb sé gek ve szé lyez te tett sé gé ről szó ló né ze tek. Szlo vá kia leg ma ga sabb szin tű köz jo gi mél tó sá gai 2007 fo lya mán gyak ran hang sú lyoz ták, hogy nem vál to zik a rend szer jel le ge és a ki sebb sé gi jo gok hoz va ló vi szo nyu lás. Szlo vá kia a szlo vák kor mány fő sze rint olyan or szág, amely a ki sebb sé gek jo ga i nak ma gas szin tű vé del mét biz to sít ja. Sőt, olyan ma gas szin tűt, hogy pél da ként szol gál ha tunk más EU s ál la mok szá má ra, nemhogy bí rál va le gyünk eb ben a kérdés ben. 1 A szlo vák ma gyar vi szony vál to zá sát a szlo vák saj tó ban ál ta lá ban két ese mén nyel hoz ták ös sze füg gés be: az zal, hogy meg szűnt a Ma gyar Ko a lí ció Párt ja (MKP) kor mány ko a lí ci ós tag sá ga, és az zal, hogy Csáky Pál lett az MKP el nö ke. A kor mány al el nö ke, Dušan Čap lo vič a ki sebb sé gek hez va ló vi szony ban a sta tus quo el vét dek la rál ta. Sze rin te ez a kor mány nem vál toz tat ta meg a nem ze ti ki sebb sé gek hely ze tét, desta bi li zá ci ós té nye zők ként az MKP lé pé se it je löl te meg, mi vel nem ak kor ol dot ta meg a ki sebb ség prob lé má it, amíg a kor mány ban volt, ha nem csak most ve ti fel őket. Ez zel el len tét ben a má sik ol dal kép vi se lői, pél dá ul Beré nyi Jó zsef, azt hang sú lyoz ták, hogy a kor mány fo ko za tos vál toz ta tá so kat esz kö zöl a ma gyar ki sebb * This work was sup por ted by the Slo vak Rese arch and Deve lop ment Agen cy under the con tract No. APVV

27 26 Štefan Šutaj Sápos Aranka ség hát rá nyá ra, ami kor pe dig a kor mány ban vol tak, más dol go kat ol dot tak meg, pél dá ul a ma gyar egye tem meg ala kí tá sát vagy a nem ze ti ki sebb sé gek nyel vé nek hasz ná la tá ról szó ló törvényt. 2 A ma gyar ki sebb ség a kor mány po li ti ká já ban A nem ze ti sé gi kér dés 2007 ben Szlo vá ki á ban a po li ti kai vi ták és a köz be széd fon tos ré szét al kot ta. A 2006 au gusz tu sá ban el fo ga dott kor mány prog ram ban az új kor mány de fi ni ál ta pri o ri tá sa it, me lyek kö zött nem sze re pel a nem ze ti sé gi kér dés. Nem szen telt te hát kü lön fi gyel met a szlo vá ki ai ma gyar ki sebb ség hely ze té nek sem. A prog ram nyi lat ko zat ban a kor mány ki emel te a re gi o ná lis po li ti ká ban a te rü le ti együtt mű kö dés fej lesz té sé nek va la men nyi for má ját, hang sú lyoz va a szom szé dos ré gi ók ha tá ron át nyú ló együttműködését. 3 A ne ve lés ről és a mű ve lő dés ről szó ló rész ben a kor mány ki emel te en nek fej lesz té sét a nem ze ti, a szo ci á lis és a ke resz tény ér té kek szel le mé ben, a vi lág né zet tisz te let ben tar tá sá val, a de mok rá cia el ve i nek és a mű ve lő dé si ha gyo má nyok ér vé nye sí té sé vel össz hang ban ben te hát a kor mány hoz zá lá tott a kor mány prog ram tel je sí té sé hez. A kor mány prog ram le szö gez te, hogy a mű velt ség nö ve li a ne ga tív tár sa dal mi je len sé gek kel szem be ni pre ven ci ót, se gít a szo li da ri tás, az igaz sá gos ság, a hu ma ni tás, a tör té nel mi, a kul tu rá lis, a nem ze ti és az ál lam pol gá ri iden ti tás és a ha za fi ság kér dé se i nek meg ol dá sá ban. A kor mány mi nő sé gi leg ja ví ta ni fog ja a nem ze ti sé gi is ko la ügy kö rül mé nye it fel tét ele it, fő leg a nem ze ti ki sebb ség anya nyel vi ok ta tá sát a Re gi o ná lis vagy ki sebb sé gi nyel vek eu ró pai char tá já nak [a to váb bi ak ban: Eu ró pai char ta] ke re tén be lül. A nem ze ti ki sebb ség nyel vén fo lyó ok ta tás vi szont nem me het a szlo vák ál lam nyelv ok ta tá sá nak mi nő sé ge rovására. 4 A kor mány prog ram ezen ré szé nek tel je sí té se je lez te, hogy a SMER SNS HZDS koalíción be lül a nem ze ti elem ál ta lá nos hang sú lyo zá sa mel lett nem tel je sen egy sé ges az el kép ze lés ar ról a mód szer ről, amely szük sé ges a fel ve tett cé lok meg va ló sí tá sá hoz. A he lyi és a ki sebb sé gi kul tú ra ese té ben a kor mány meg ha tá roz ta, hogy pá lyá za ti rend sze ren ke resz tül fog ja biz to sí ta ni a nem ze ti ki sebb sé gek kul tú rá já nak tá mo ga tá sát. Egyi de jű leg tá mo gat ja majd a szlo vák kul tú ra fej lő dé sét és az ál lam nyelv vé del mét a nyel vi leg ve gyes tér sé gek ben, fő leg a Mati ca slo ven ská szak mai cso port ja i val va ló együttműködéssel ben a kor mány kép vi se lői hang sú lyoz ták a Mati ca slo ven ská fel ada tát és hely ze tét, és bí rál ták az elő ző kor mány ál lás pont ját a Mati ca slo ven ská val kap cso lat ban. A turóc szen tmár to ni Matica ünnepség meg nyi tó ján mon dott be szé dé ben Robert Fico nyil vá no san bo csá na tot kért azo kért a sé rel me kért, ame lye ket sze rin te a kö zel múlt al kot má nyos té nye zői okoz tak a Maticának. Ezen kí vül fel kér te a Maticát, hogy erő tel je sebb te vé keny sé get fejt sen ki Szlo vá kia dé li ré szén, és fog lal koz zon az ál lam nyelv prob le ma ti ká já val is. Min den el tö kélt ség gel kö ve tel ni fog juk az ál lam nyelv is me re tét a hi va ta li érint ke zés ben a Szlo vák Köz tár sa ság egész te rü le tén, ki vé tel nél kül je len tet te ki Robert Fico. 6 A kor mány né hány szer ve ze ti re for mot haj tott vég re a ha ta lom át vé te le so rán azo kon a te rü le te ken, ame lyek a nem ze ti sé gi prob le ma ti ká val kap cso la to sak. A kö vet ke ző vál to zás ezen a te rü le ten Csáky Pál vis sza hí vá sa volt a Ki sebb sé ge kért és Et ni kai Cso por to kért Fe le lős Kor mány ta nács el nö ki tiszt sé gé ből (2007. ok tó ber 3.), és a kor mány al el nök ének, Dušan Čap lo vič nak a ki ne ve zé se eb be a tiszt ség be.

28 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 27 A Ki sebb sé ge kért és Et ni kai Cso por to kért Fe le lős Kor mány ta nács A ta nács új el nö ke a kor mány ok tó ber 3 i ha tá ro za ta alap ján a kor mány al el nö ke, Dušan Čap lo vič lett, aki a kor mány meg ala ku lá sát kö ve tő majd nem egy és fél után Csáky Pál he lyé re lépett. 7 A ta nács elő ször no vem ber 6 án ülé se zett. Meg kell je gyez ni, hogy a Csáky ál tal ve ze tett elő ző ta nács mű kö dés kép te len szer ve zet volt, és csak for má li san ülé se zett. Az újon nan ki ne ve zett ta nács tit ká ra M. Lisán sky lett, akit J. Kvi e čin ská le vál tá sa után a Kor mány hi va tal em be ri jo gok és ki sebb sé gek szek ci ó já nak ve ze té sé vel bíz tak meg mint ve zér igaz ga tót. A ta nács el nö ke, Dušan Čap lo vič az el ső ülé sen tá jé koz tat ta az egy be gyűl te ket a ta nács meg ala pí tá sá nak jó vá ha gyá sá ról és fel ál lá sá ról a kor mány ok tó ber 3 i ülé se alap ján. A ta nács te vé keny sé gé ben a leg fon to sabb vál to zás ként a nem ze ti ki sebb sé gek ci vil szer ve ze te i nek pa ri tá sos kép vi se le té re va ló át té rést (egy nem ze ti ség egy kép vi se lő) és a ki sebb sé gi po li ti ká ban jár tas szak em be rek fel ké ré sé nek le he tő sé gét je löl te meg, amely a ta nács új ala pí tó ok ira tá ban is sze re pelt. A ta nács al el nö ke a kul tu rá lis mi nisz ter, Marek Maďa rič lett. A nem ze ti ki sebb sé ge ket a kor mány ál tal meg ha tá ro zott tár su lá sok, szö vet sé gek és egye sü le tek képviselték ban Csáky Pál el nö kön és A. Nagy Lász lón, a Szlo vák Köz tár sa ság Nem ze ti Ta ná csa (a to váb bi ak ban: szlo vák par la ment) em be ri jo gi bi zott sá gá nak el nö kén kí vül a ta nács nak to váb bi há rom ma gyar tag ja volt: Szá raz Jó zsef (Cse ma dok), Hecht An na (Szlo vá ki ai Ma gyar Pe da gó gu sok Szö vet sé ge), Öllös Lász ló (Ma gyar Ér tel mi sé gi ek Fó ru ma). Az új ta nács ban A. Nagy Lász lón kí vül, aki a vá lasz tá sok után is meg tar tot ta tiszt sé gét, csak Hru bík Bé la sze re pel a Cse ma dok kép vi se le té ben. A meg hí vott szak em be rek kö zött volt vi szont Szar ka Lász ló, az MTA Et ni kai nemzeti Ki sebb ség ku ta tó In té ze té nek igazgatója. 9 A kor mány ta nács el ső ülé sén hoz zá szó lá sok nél kül el fo gad ták a ta nács tár gya lá si rend jét. A leg több vi tát a Szlo vák Te le ví zi ó ról, a Szlo vák Rá di ó ról és a nem ze ti ki sebb sé gek ne ve lé sé ről és mű ve lő dé sé ről szó ló kon cep ció vál tot ta ki. A ta nács meg ál la pí tá so kat vont le a nem ze ti sé gi adás sal és az em lí tett kon cep ci ó val kap cso lat ban, és ál ta lá nos ha tá ro za to kat is el fo ga dott. Az ál ta lá nos ha tá ro za tok ban el fo gad ták a kor mány prog ram ból fa ka dó, a kul tú ra fi nan szí ro zá sá ról szó ló tör vény elő ké szí té sét; a kor mány al el nö ke, Dušan Čap lo vič meg erő sí tet te a ki lá tás ba he lye zett Ki sebb sé gi Hi va tal lét re ho zá sát, amely nek ugyan olyan el ven kel le ne mű köd nie, mint a Kül föld ön Élő Szlo vá kok Hi va ta lá nak; és szó volt ar ról, hogy biz to sí ta ni kel le ne, hogy a nem ze ti sé gi szín há zak a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um véd nök sé ge alatt mű köd je nek, ne pe dig a ré gi ók alatt, mi vel or szá gos te vé keny sé get folytatnak. 10 A ta nács ülé sén fo lyó vi tá ban Hru bík Bé la el mond ta, hogy a Cse ma dok le vél lel for dult a Kor mány hi va tal hoz és a Szlo vák Rá di ó hoz, amely ben ki fe jez te elé ge det len sé gét a Pát ria Rá dió su gár zá sá val és mű sor ide jé vel kap cso lat ban. A Cse ma dok pe tí ci ót kez de mé nye zett a Pát ria Rá dió kö zép hul lá mon tör té nő su gár zá sa és adás struk tú rá já nak meg ma ra dá sa ér de ké ben, és a pe tí ci ós íve ken több mint alá írást gyűj tött ösz sze. A pe tí ci ót el küld ték a kor mány al el nök ének is, aki er re le vél ben re a gált. Ugyan csak ki fe jez te kö szö ne tét a kor mány al el nö ke ál tal ki fej tett kez de mé nye zé sért a Szlo vák Rá dió nem ze ti sé gi adá sá nak utó la gos pénz ügyi biz to sí tá sá hoz. A vi ta so rán üd vö zöl te a nem ze ti ki sebb sé gek kul tú rá já ra szánt pénz ke ret ter ve zett eme lé sét, és meg kér dez te, hogy mi ért hív ták vis sza a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um pá lyá za

29 28 Štefan Šutaj Sápos Aranka to kat el bí rá ló bi zott sá ga it. Ja va sol ta, hogy a ta nács ke re tén be lül al kos sa nak egy 5 7 ta gú bi zott sá got, amely a kö vet ke ző ülés re át te kin tést ké szí te ne a szlo vá ki ai nem ze ti ki sebb sé gek prob le ma ti ká ját érin tő ha tá ro za tok ról. Egy ben azt is ja va sol ta, hogy a bi zott ság tag jai a ta nács tit ká ra, a szlo vák par la ment em be ri jo gi bi zott sá gá nak kép vi se lői, az Ok ta tá si Mi nisz té ri um és a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um kép vi se lői és az adott ki sebb sé gek szak ér tői le gye nek. A bi zott ság elő ter jesz te né anya ga it a kor mány al el nö ke i nek a kor mány ülé sek re. Ja va sol ta, hogy a ta nács kö vet ke ző ülé sé re ké szít sen in for má ci ó kat az et ni kai konf lik tu sok ról, az ál lam pol gá ri jo gok biz to sa (ombudsman) ki sebb sé gi jo gok te rén vég zett te vé keny sé gé ről, tár gyal jon a ki sebb sé gek kul tú rá já nak fi nan szí ro zá sá ról szó ló tör vény elő ké szí té sé ről, a nem ze ti ki sebb sé gek ről szó ló tör vény elő ké szí té sé ről, a ta nács ülé se i re hív ják meg sza va za ti jog nél kül a Szlo vá ki ai Ma gyar Pe da gó gu sok Szö vet sé gé nek szak ér tő it, a ta nács tár gyal ja meg A re gi o ná lis és ki sebb sé gi nyel - vek eu ró pai char tá ja imp le men tá ci ó já nak elő ké szí té sét. Hru bík Bé la kez de mé nye zé se i re az el nök, Dušan Čap lo vič vá la szolt. Ki je len tet te, hogy a ta nács 12 tag já ból nem cél sze rű 7 ta gú bi zott sá got ala kí ta ni, in kább a ta nács szak ér tő it kell fel kér ni, hogy dol goz za nak ki füg get len ál lás pon tot a szlo vá ki ai ki sebb sé gek tag ja i nak jo ga i ról. Ki je len tet te, hogy Szlo vá ki á ban nem lé tez nek et ni kai konf lik tu sok. Elő for dul nak pol gá ri konf lik tu sok, eze ket vi szont nem le het ös sze kap csol ni az et ni kai konf lik tu sok kal. A neo ná ci cso por tok ese té ben az or szág rend őri tes tü le te és a Bel ügy mi nisz té ri um ré szé ről elő ké szü let ben van nak e prob lé ma meg ol dá sát szol gá ló in téz ke dé sek. A bel ügy mi nisz ter részt ve het a ta nács leg kö ze leb bi ülé sén, és be szá mol hat a 2007 ben e té ren le foly ta tott ak ti vi tá sok ról. A ta nács ülé sé re meg hív ha tó az ál lam pol gá ri jo gok biz to sa is. A ki sebb sé gi kul tú rák tá mo ga tá sá ról a leg kö ze leb bi ülé sen a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um fog be szá mol ni. Az ala pí tó ok irat 4. cik ke lyé nek 8. be kez dé se ér tel mé ben le het sé ges a ta nács ülé se i re az ál lan dó szak ér tő kön kí vül to váb bi, sza va za ti jog gal ugyan csak nem ren del ke ző szak ér tők meg hí vá sa is. Az ülé sen meg vi tat ha tó a nem ze ti ki sebb sé gek ről szó ló tör vény, de a kor mány prog ram nyi lat ko za tá hoz kap cso lód va szük sé ges elő ké szí te ni a kul tú ra fi nan szí ro zá sá ról szó ló tör vényt, mely nek a ki sebb sé gi kul tú ra fi nan szí ro zá sa is ré szét ké pe zi. A szak ér tők elem zé sei alap ján meg nyí lik a Ki sebb sé gi Hi va tal meg ala kí tá sá nak té ma kö re is, ahogy az a kor mány prog ram nyi lat ko za tá ban is szerepel. 11 A ta nács hely ze te szem pont já ból fon tos nak te kint jük azt a meg ál la po dást, hogy a jö vő ben min den nem ze ti ki sebb sé get érin tő tör vény és kon cep ció ese té ben ülé sez ni fog, és a do ku men tu mo kat a ta nács tag jai fog ják vé le mé nyez ni. Azt is fon tos nak tart juk, hogy vi ta kez de mé nyez he tő a nem ze ti ki sebb sé gek ről szó ló tör vény ről, még ha az zal a meg jegy zés sel is, hogy ez nem tar to zik a kor mány pri o ri tá sai kö zé. Bár a ta nács ala pos ké sés sel kezd te meg mun ká ját, a nem ze ti ki sebb sé ge ket érin tő anya gok csak a ta nács ban va ló meg tár gya lás után ke rül nek a kor mány elé. Er ről ta nús ko dik a ro mák is ko lá zá sá nak kon cep ci ó já ról szó ló anyag vis sza vo ná sa a kor mány de cem be ri ülé sé ről. Koc ká za tos a ta nács fel ál lí tá sá nak mód ja. Az is fon tos lesz, hogy a ta nács ban el hang zott vé le mé nye ket a mi nisz te rek és a szlo vák kor mány ak cep tál ni fog ják e. A ma gyar nem ze ti sé gi is ko la ügy Szlo vá ki á ban 2007 ben a nem ze ti sé gi is ko la ügy szer ve ze ti fel épí té sé ben vál to zá sok tör tén tek. Meg szün tet ték a nem ze ti sé gi is ko la ügy szak osz tá lyát, és agen dá ja át ke rült a nem

30 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 29 ze ti ki sebb sé gek tan nyel vén ok ta tó is ko lák és a ro ma kö zös sé gek is ko láz ta tá sá nak rész le gé re. A szer ve ze ti vál toz ta tá sok ke re tén be lül a szak osz tály dol go zó it el bo csá tot ták. A ma gyar ki sebb ség kép vi se le te ezt a lé pést a nem ze ti ki sebb sé gek jo gai el le ni tá ma dás ként él te meg. 12 Az Ok ta tá si Mi nisz té ri um nak a kor mány prog ram nyi lat ko za tá ból szár ma zó, es idő szak ra szó ló pri o ri tá sa it a mi nisz té ri um ve ze tő sé gé nek ok tó ber 10 i ülé sén hagy ták jó vá. A Fõ cé lok rész ben az sze re pelt, hogy: ja ví ta ni kell a mű ve lő dést a nem ze ti és a ke resz tény ha gyo má nyok meg is me ré sé nek és tisz te le té nek te rü le tén, tá mo gat ni kell a ha za fi sá got a ne ve lé si ok ta tá si fo lya ma tot ak ti vi zá ló mo dern for mák kal és mód sze rek kel. A Rész le ges fel ada tok rész 3. pontjá ban jó vá hagy ták a nem ze ti ki sebb sé gek ta ní tá sa és mű ve lé se kon cep ci ó já nak ki dol go zá sát az zal a cél lal, hogy ki ala kul ja nak a fel té te lek a nem ze ti sé gi is ko la ügy szint jé nek emeléséhez. 13 A kor mány de cem ber 19 én tár gyal ta meg ezt a kon cep ci ót. Ha tá ro zat tal uta sí tot ta a kor mány al el nök ét és az ok ta tá si mi nisz tert, hogy a kor mány ja vas lat ban ve gyék fi gye lem be az adott nem ze ti ki sebb ség spe ci fi ku ma it, és mó do sít sák a kor mány 2004/2. szá mú tör vé nyé nek 4. pa ra gra fu sát a nem ze ti ki sebb ség nyel vét ok ta tó is ko lák nak ugyan olyan nor ma tív tá mo ga tást kell meg szab ni, mint ami lyen a nem ze ti sé gi tan nyel vű is ko lá ké. A kon cep ci ót no vem ber 6 i ülé sén a ta nács is meg vi tat ta, és el fo gad ta A nem ze ti ki sebb sé gek ne ve lé sé rõl és mû ve lõ dé sé rõl szó ló kon cep ci ó hoz fû zõ dõ ha - tá ro za tot, amely nek ér tel mé ben a ma gyar tan nyel vű is ko lák nor ma tív tá mo ga tá sa 108% ma rad, de a tan ter vek mó do sí tá sa után ez va la men nyi ki sebb sé gi nyel ven ok ta tó is ko la szá má ra ér vé nyes lesz, a kor mány al el nök ének az ok ta tá si mi nisz ter rel va ló meg be szé lé se alap ján a tan köny vek ben meg ma rad nak a két nyel vű hely ség ne vek stb.; olyan fel té te le ket kell te rem te ni, hogy min den di ák be szél je az ál lam nyel vet, és hogy biz to sí tott le gyen az anya nyel ven va ló mű ve lő dés. A kor mány nak be nyúj tott ja vas lat, amely a kon cep ció ré szét ké pez te, a ta nács ülé se után sem vál to zott meg, és meg ma rad ugyan olyan nak, mint az ere de ti ja vas lat 2007 no vem be ré ből. A nem ze ti sé gi is ko la ügy ről szó ló 12 ren de let kö zül 8 tel je sen vagy rész ben a szlo vák nyel vet érin tet te (szlo vák nyel vű nyel vi ne ve lés az óvo dák ban, meg al kot ni a szlo vák nyelv el sa já tí tá sá nak kon cep ci ó ját az is ko lák ban, fel mér ni a ne ve lés és az is ko lá zás szín vo na lát kü lö nös te kin tet tel az ál lam nyelv is me re té nek szint jé re, be ve zet ni az érett sé gi vizs gák extern ré szét szlo vák nyelv ből, a nem ze ti sé gi leg ve gyes te rü le ten le vő ös szes is ko lá ra néz ve át ér té kel ni a nor ma tív tá mo ga tás ös sze gét a ki sebb sé gi tan nyel vű is ko lák hoz ha son ló an, meg te rem te ni a fel té te le ket a vá lasz tott tan tár gyak ál lam nyel ven va ló ok ta tá sá nak le he tő sé gé re, biz to sí ta ni az ál lam nyelv mi nő sé gi ok ta tá sát). A kon cep ció spe ci fi kus fel ada tai mind eze ket a kö vet ke ző té zi sek kel to vább hang sú lyoz ták: a szlo vák nyelv mint ál lam nyelv el sa já tí tá sá ra va ló ál lam pol gá ri jog biz to sí tá sa fel tét ele i nek meg te rem té se, meg te rem te ni a meg fe le lő fel té te le ket a szlo vák nyelv és iro da lom tan tárgy óra bér ének nö ve lé sé re, a szlo vák nyelv szó ban és írás ban va ló el sa já tí tá sá ra szol gá ló kö te le ző és vá laszt ha tó mód sze rek ki ala kí tá sa, meg te rem te ni a fel té te le ket a tá mo ga tó ak ti vi tá sok ki hasz ná lá sá ra, be le ért ve az is ko lán kí vü li te vé keny sé get is, me lyek a szlo vák nyelv ben va ló jár tas ság nö ve lé sé re irá nyul nak. Eb ben az ér te lem ben az el fo ga dott kon cep ci ót a kor mány prog ram tel je sí té sé re irá nyu ló ha tá ro zott lé pés ként és a ki sebb sé gi is ko la ügy jö vő jé nek el bi zony ta la no dá sa ként ér té kel het jük.

31 30 Štefan Šutaj Sápos Aranka Je len leg a nem ze ti ki sebb sé gek tag ja i nak is ko lá zá sa sa ját kö ve tel mé nye ik alap ján a kö vet ke ző kép pen zajlik. Ki sebb sé gi tan nyel vű is ko lák ban vagy osz tá lyok ban, ame lyek ben az ok ta tás anya nyel ven fo lyik. Az is ko lá ban kö te le ző en ok tat ják az ál lam nyel vet mint kü lön ál ló tan tár gyat szlo vák nyelv és szlo vák iro da lom né ven. Ez az ok ta tás a ma gyar nem ze ti ki sebb ség szá má ra va ló sul meg. Pél dá ul a ma gyar tan nyel vű alap is ko la 1 4. év fo lya má nak szó ló tan terv sze rint az 1. szá mú alap vál to zat ban a má so dik év fo lyam ban he ti 24 órá ból 19 órán ma gyar nyel ven fo lyik az ok ta tás, 5 órán szlo vák nyel ven. A kom bi nált ta ní tá si nyel vű is ko lák ban vagy osz tá lyok ban a tan tár gyak egy ré szé nek ok ta tá sa ál lam nyel ven fo lyik, a töb bi a nem ze ti ség nyel vén. Ilyen ok ta tás va ló sul meg az uk rán nem ze ti ki sebb ség, a né met nem ze ti ki sebb ség szá má ra és a ma gyar tan nyel vű kö zép fo kú szak is ko lák ban, kö zép fo kú szak tan in té ze tek ben és szak mun kás kép zők ben. A nem ze ti ség nyel vét mint anya nyel vet ok ta tó is ko lák ban vagy osz tá lyok ban a töb bi tan tár gyat szlo vák nyel ven ta nít ják. Ez az ok ta tás a ru szin, az uk rán, a né met és a ro ma nem ze ti ki sebb ség szá má ra va ló sul meg. 14 A je len le gi kor mány igyek szik nö vel ni az alap is ko la el ső osz tá lyo sa i nak be is ko lá zá sát. A hang súlyt a nem ze ti sé gi is ko lák ban is az ál lam nyelv alap ja i nak el sa já tí tá sá ra kell fek tet ni. Ez kö vet ke zik a ta nács ál tal meg vi ta tott és a kor mány de cem be ri ülé sén el fo ga dott kon cep ci ó ból. A kon cep ció ré szét ké pez te az az anyag, amely a ma gyar nem ze ti sé gi ok ta tás ügy ál la po tá ról szó ló alap ve tő ada to kat szol gál tat ja. Az aláb bi ki mu ta tás ban nem sze re pel nek az egész ség ügyi in téz mé nyek mel lett mű kö dő spe ci á lis is ko lák. A 2006/2007 es tan év ben Szlo vá ki á ban 2914 óvo da volt 6715 osz tál lyal. Az óvo dák ba já ró gye re kek szá ma volt. 1. táb lá zat. A ki sebb sé gi tan nyel vű óvo dák sta tisz ti kai át te kin té se a 2006/2007 es tan év ben Alap is ko lát Szlo vá ki á ban a 2006/2007 es tan év ben di ák lá to ga tott, akik 2270 is ko la osz tá lyá ba jár tak. Szlo vák, ill. ma gyar tan nyelv sze rin ti meg osz lá su kat az aláb bi táb lá zat szem lél te ti. 2. táb lá zat. Alap is ko lák ál la mi, ma gán és egy há zi Szlo vá ki á ban a tan év ben 830 kö zép is ko lá ban di ák ta nul. Eb ből 243 gim ná zi um ban di ák, 248 szak kö zép is ko lá ban di ák, 210 szak tan in té zet ben di ák, 129 ös sze vont szak kö zép is ko lá ban di ák.

32 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében táb lá zat. Kö zép is ko lák A 2001 es nép szám lá lás sze rint a ma gyar nem ze ti sé gű la kos ság ból ren del ke zett egye te mi vég zett ség gel, ami a ma gyar la kos ság 4,8% át tet te ki. A szlo vák nem ze ti sé gű la kos ság nál ez 8,2%, az uk rán nál 20,1%, a cseh nél 17,8%, a ru szin nál 12,7%. A je len leg Szlo vá ki á ban egye te men ta nu ló ma gyar nem ze ti sé gű di á kok szá ma sem utal az egye te mi vég zett sé gű ma gyar nem ze ti sé gű la ko sok szá má nak gyors nö ve ke dé sé re. A 2005/2006 os aka dé mi ai év ben Szlo vá ki á ban egye te me ken di ák ta nult, eb ből 5186 volt ma gyar nem ze ti sé gű, ami az egye te mi di á kok 4,6% át al kot ja. Ab szo lút szám ban a leg több ma gyar nem ze ti sé gű di ák (1137) a nyit rai Kons tan tin Egye te men ta nult, rész ará nyu kat te kint ve pe dig a ko má ro mi Selye Já nos Egye te men, ahol az is ko la di ák ja i nak 98,6% át alkották táb lá zat. Egye te mek, fő is ko lák Épp a Selye Egye tem nek tá mad tak 2007 ben anya gi gond jai, ame lyek a hu mán sza kok fi nan szí ro zá sá val is ös sze függ tek, mert ezek a sza kok ke vés tá mo ga tást kap

33 32 Štefan Šutaj Sápos Aranka nak az Ok ta tá si Mi nisz té ri um tól ben az egye tem 51 mil lió ko ro na tá mo ga tás hoz ju tott ban az egye tem fej lesz té si pro jek tek re is ka pott tá mo ga tást, így költ ség ve té se 70 mil lió ko ro na volt. Több mint 7,2 mil li ót szer zett fej lesz té si pro jek tek re a nyit rai Kons tan tin Egye tem Kö zép eu ró pai Ta nul má nyok Ka ra, amely ta ná ro kat ké pez a ma gyar tan nyel vű is ko lák szá má ra. A Selye Egye tem a ma gyar kor mány ál tal az ál la mi költ ség ve tés ből tá mo ga tott Szü lő föld Alap ból 16 mil lió fo rint (2,5 mil lió ko ro na) tá mo ga tást szer zett. Ar ra va ló te kin tet tel, hogy új egye tem ről van szó, ezek az esz kö zök sem tet ték le he tő vé az in téz mény prob lé ma men tes mű kö dé sét. Pénz ala pot kell te rem te nie újabb pe da gó gu sok ré szé re az alap kép zés és a mes ter kép zés szá má ra, va la mint újabb ta nul má nyi prog ra mok előkészítésére. 16 A Selye Egye tem szá má ra to váb bi ve szélyt je lent het az egye te mek nek az Akkre di tá ci ós Bi zott ság ál ta li ér té ke lé se és há rom tí pus ba va ló be so ro lá sa, ame lyet a bi zott ság ja vas la tá ra az is ko la ügyi mi nisz ter fog vég re haj ta ni. Leg ma ga sabb szin ten lesz nek az egye te mek, őket a fő is ko lák és a szak fő is ko lák kö ve tik, és az in téz mé nyek be so ro lá suk tól füg gő en fog nak te vé keny sé gük re pénzt kap ni. Hos szú tá vú kon cep ci ó ról van szó, mely nek tel je sí té sét fon tos nak te kint het jük a szlo vá ki ai fel ső ok ta tá si in téz mé nyek to váb bi fej lő dé se szem pont já ból. Az Akkre di tá ci ós Bi zott ság te vé keny sé gé be va ló nem meg fe le lő be avat ko zás nak te kint het jük vi szont az ok ta tá si mi nisz ter ki je len té se it, aki a jö vő be li szak fő is ko lák pél dá ja ként a ko má ro mi és a ró zsa he gyi egye te me ket hoz ta fel. 17 Prob le ma ti kus kér dés ma rad a kül föl di egye te mek dip lo má i nak ho no sí tá sa. Fő leg azok ról a fel ső ok ta tá si in téz mé nyek ről van szó, ame lyek nek Szlo vá ki á ban ki he lye zett rész le ge ik van nak, de te vé keny sé gük höz hi ány zik az Akkre di tá ci ós Bi zott ság en ge dé lye. Ilyen ese tek ben a bi zott ság meg kö ve te li, hogy a Szlo vá ki á ban mű kö dő fel ső ok ta tá si in téz mé nyek ren del kez ze nek az Akkre di tá ci ós Bi zott ság be le egye zé sé vel. Így mű kö dik pél dá ul a győ ri egye tem ál tal biz to sí tott ta nár kép zés, amely al só ta go za tos pe da gó gu so kat ké pez a ko má ro mi és a kas sai ki he lye zett rész le ge in. Az itt vég zett di á kok Szlo vá ki á ban ké pe sí tet len nek szá mí ta nak. A nyit rai Kons tan tin Egye tem Kö zép eu ró pai Ta nul má nyok Ka ra a győ ri pe da gó gu sok kal kö zös szak bi zott sá got ho zott lét re, amely ös sze ha son lí tot ta a ma gyar és a szlo vák egye te men fo lyó ok ta tás tar tal mát. A Kö zép eu ró pai Ta nul má nyok Ka rá nak dé kán ja, Lász ló Bé la sze rint nagy kü lönb sé gek vol tak. Ah hoz, hogy a ta nul má nyok ös sze egyez tet he tők le gye nek, a ma gyar egye tem di ák ja i nak még húsz tan tár gyat kell abszolválniuk. 18 Az Ok ta tá si Mi nisz té ri um ke re te i ből az is ko la fenn tar tók nak egy év re já ró pénz esz kö zök szer ke ze te a nor ma tív tá mo ga tás alap ján meg ítélt pénz esz kö zök ből in dul ki. Az is ko lá nak egy nap tá ri év re adott nor ma tív tá mo ga tás a di á kok szá má ból és az is ko la egy di ák já ra ju tó éves nor ma tív pénz esz kö zök ből áll ös sze. A nor ma tív pénz ügyi tá mo ga tás nem az is ko la osz tá lya i nak szá má val függ ös sze, ha nem az is ko la di ák ja i nak a szá má val. Olyan di ák ese té ben, aki nem szlo vák tan nyel vű is ko lát lá to gat a bér nor ma tí va 8% kal nö vek szik, va gyis a nor ma tí va ilyen di ák ra az 1,08 szo ro sa a szlo vák tan nyel vű is ko lát lá to ga tó di ák nor ma tí vá já nak ban a nem ze ti ki sebb sé gi tan nyel vű is ko lák ko ro nát kap tak, ami Szlo vá ki á ban az is ko la ügy re szánt pénz esz kö zök 5,37% át al kot ta ben ezek re az is ko lák ra Sk t kü lö ní tet tek el, ami a szlo vák is ko la ügy re szánt költ ség ve tés 6,35% át tet te ki. Az em lí tett költ ség ve tés ben a nem ze ti ki sebb sé gi tan nyel vű is ko lák ról szó ló rész be nin

34 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 33 cse nek be so rol va a nem ze ti ki sebb ség nyel vét ok ta tó is ko lák (uk rán, ru szin, né met, ro ma). A szlo vák kor mány 2004/2. szá mú ren de le té nek ér tel mé ben rá juk nem ér vé nyes az emelt nor ma tí va. Míg Ján Miko laj ok ta tá si mi nisz ter a nem ze ti sé gi is ko la ügy nor ma tí vá já nak meg szün te té sét akar ta ke resz tül vin ni, a kor mány al el nö ke, Dušan Čap lo vič en nek meg ma ra dá sa mel lett har colt. Hang sú lyoz ta, hogy a ki sebb sé gi ok ta tás és kul tú ra előny ben ré sze sí té sé vel a kor mány ál tal jó vá ha gyott anti dis zkri mi ná ci ós tör vény mó do sí tás is számol. 19 Az el fo ga dott kon cep ci ó ban vé gül olyan komp ro mis szum szü le tett, hogy a nor ma tív tá mo ga tás min den nem ze ti sé gi leg ve gyes te rü le ten mű kö dő is ko la szá má ra ér vé nyes le gyen. A nem ze ti sé gi is ko la ügy te rén je len tős sze re pet kel le ne, hogy játs szon a Nem ze ti sé gi Is ko la ügyi Tanács. 20 A ta nács a mi nisz ter ta nács adó szer ve. Bár a ta nács ban leg alább hár man kép vi sel ték a ma gyar nem ze ti sé get, Szi ge ti Lász ló kép vi se lő feb ru ár 1 jén fi gyel mez tet te az ok ta tá si mi nisz tert, hogy a ma gyar tan nyel vű alap is ko lák nak nincs kép vi se lő je a ta nács ban, vi szont a Mati ca slo ven ská nak két igaz ga tó sze mé lyé ben is van kép vi se lő je. Ján Miko laj mi nisz ter vá la szá ban hang sú lyoz ta, hogy a ta nács ban két ma gyar nem ze ti sé gű kép vi se lő van, há rom ro ma, két né met és uk rán, és hogy a ta ná csot nem a ki sebb sé gek lét szá ma sze rint ál lí tot ták ös sze. A szlo vák nem ze ti sé gű kép vi se lők rész vé tel ét ter mé sze tes nek te kin ti a kor mány prog ram nyi lat ko za tá val összefüggésben. 21 A év re jó vá ha gyott ki adói terv alap ján Szlo vá ki á ban a tan köny vek ki adá sá ra ös sze sen ko ro nát hagy tak jó vá. Eb ből a nem ze ti ki sebb sé gi tan nyel vű is ko lák nak szó ló tan köny vek re és a nem ze ti ki sebb ség nyel vét ok ta tó is ko lák tan köny ve i re együtt ko ro nát szán tak, ami a tel jes pénz ös szeg 15,7% a. A ma gyar tan nyel vű is ko lák ko ro na ér ték ben kap tak tan köny vet. A kö vet ke ző prob lé ma az is ko la ügy te rü le tén, amely a nyil vá nos ság ér dek lő dé sét is fel kel tet te, a föld raj zi ne vek hasz ná la ta volt a tan köny vek ben. A szlo vák nyelv po zí ci ó já nak meg erő sí té sé re irá nyu ló ten den ci át és a nem ze ti ki sebb sé gek jo ga i nak fo ko za tos szű kí té sét az év fo lya mán az MKP 22 több ször bí rál ta, a töb bi po li ti kai párt vi szont nem tar tot ta mind ezt fon tos nak. Ja nu ár ban Ján Miko laj is ko la ügyi mi nisz ter le ve let írt az egyik tan könyv ki adó nak, és fel szó lí tot ta, hogy a nem ze ti ki sebb sé gek nek szó ló tan köny vek ben a föld raj zi ne ve ket csak szlo vá kul tün tes sék fel. A le ve let az MKP kép vi se lő je, Beré nyi Jó zsef a saj tó ren del ke zé sé re bo csá tot ta, az Eu ró pai char ta és a nem ze ti ki sebb sé gek vé del mét szol gá ló ke ret egyez mény meg sze gé sé nek mi nő sít ve azt. A kor mány ta nács no vem be ri ülé sén el fo gad ta, hogy meg ma rad nak a tan köny vek ben a köz sé gek két nyel vű meg ne ve zé sei, de a kor mány ál tal el fo ga dott kon cep ció er ről a prob lé má ról nem tesz em lí tést. Robert Fico kor mány fő is ki je len tet te: meg győ ző dé se, hogy ez a prob lé ma nem kell, hogy elé ge det len sé get okoz zon, mi vel már meg ol dot ták a kér dést. Sze rin te a szlo vák ka bi net min dent meg tesz azért, hogy az or szá gok köz ti fe szült ség ne szi vá rog jon be az ál lam pol gár ok kö zé. nagyon jól meg ol dot tuk a két nyel vű meg ne ve zé sek tan köny vek ben va ló hasz ná la tá nak kér dé sét. Sem mi okunk nincs ar ra, hogy ezen a té ren prob lé mát gerjesszünk. 23 A kér dés elő ke rült az Eu ró pai Szo ci a lis ták Párt já nak kép vi se lő jé vel, Han nes Swo bo dá val foly ta tott tár gya lá son is, aki kül dött sé gé vel együtt fel tér ké pez te a szlo vá ki ai ki sebb sé gek jo ga it. Han nes Swo bo da ki je len tet te, hogy eset le ges aján lá sa i kat a

35 34 Štefan Šutaj Sápos Aranka szo ci a lis ták csak a lá to ga tás be fe jez te és Brüs szel be va ló vis sza té ré sük után fog ják meg fo gal maz ni. Már nem csak a föld raj zi meg ne ve zé sek tan köny vi hasz ná la tá ról volt szó. Duka Zólyomi Ár pád az Eu ró pai Par la ment ben a Kul tu rá lis Mi nisz té ri u mot is bí rál ta az Új Szó na pi lap pal szem be ni el já rá sá ért, a lap ugyan is Bra ti sla va he lyett a ma gyar meg ne ve zést, Po zsonyt hasz nál ta. Az zal ér velt, hogy a szlo vá ki ai né me tek Kar pat ten Blat te cí mű új ság já nak jú ni u si ki adá sa i ban a cik kek ben ti zen egy szer for dult elő a Pres sburg meg ne ve zés, és ezt sen ki sem hány tor gat ta fel nekik. 24 A ma gyar ki sebb sé gi kul tú ra Szlo vá ki á ban A Kul tu rá lis Mi nisz té ri um ki sebb sé gek kel fog lal ko zó szer ve ze ti egy sé ge a ki sebb sé gi és re gi o ná lis kul tú rák szek ci ó ja. Ez a kö vet ke ző egy sé gek ből épül fel: tit kár ság, a nem ze ti ki sebb sé gek és a la kos ság hát rá nyos hely ze tű cso port ja i nak szak osz tá lya, a ha gyo má nyos kul tú ra és kul tu rá lis nép mű ve lő te vé keny ség szak osz tá lya. A nem ze ti ki sebb sé gek kul tú rá já nak te rü le tén Szlo vá ki á ban több in téz mény és szer ve zet mű kö dik: nem ze ti sé gi szín há zak, a nem ze ti ki sebb sé gek mú ze u mai, mű vé sze ti cso por tok, a ki sebb sé gi kul tú rát fej lesz tő ci vil egye sü le tek, a ki sebb ség tag ja i nak szánt ki sebb sé gi nyel ve ken meg je le nő mé dia, ki adók stb. Szlo vá ki á ban négy nem ze ti sé gi szín ház mű kö dik, eb ből ket tő ma gyar: A. Duch no vič Szín ház ru szin nem ze ti sé gi szín ház Eper je sen, Thá lia Szín ház ma gyar nem ze ti sé gi szín ház Kas sán, Jó kai Szín ház ma gyar nem ze ti sé gi szín ház Ko má rom ban, Romat han ro ma nem ze ti sé gi szín ház Kas sán. A Szlo vák Nem ze ti Mú ze um 2007-es fõ szak mai te vé keny sé gei cí mű anyag ban a kö vet ke ző ol vas ha tó: A Szlo vák Nem ze ti Mú ze um mú ze u mai kö zül a be mu ta tó kat te kint ve kü lön le ges hely zet ben lesz nek a ki sebb sé gi kul tú rák mú ze u mai. Mi vel spe ci fi kus kül de té sük és fel ada ta ik van nak, az ő pro jekt je ik nek szé le sebb tér jut majd, mint a klas szi kus múzeumoknak. 25 A Szlo vák Nem ze ti Mú ze um hoz nyolc ki sebb sé gi mú ze um tar to zik, köz tük a szlo vá ki ai ma gyar kul tú ra mú ze u ma ben a mú ze um éle té ben prob le ma ti kus ese mény tör tént. A Nyit ra Me gyei Ön kor mány zat kép vi se lői az MKP kép vi se le té nek til ta ko zá sa el le né re is le vál tot ták a ko má ro mi Ma gyar Kul tú ra és Du na Men te Mú ze u ma igaz ga tó ját, Fe hér Csa bát. Ők ezt po li ti ka i lag mo ti vált lé pés nek tar tot ták, mi vel Fe hér Csa ba szer vez te a Beneš dekrétumokról és a ma gya rok Cseh or szág ba va ló de por tá lá sá ról szó ló ki ál lí tást, amely már 2005 ben né mely szlo vák po li ti kus nem tet szés ét vál tot ta ki, akár csak ké sőbb, ami kor a ki ál lí tást be mu tat ták Brüs szel ben is. Ezt a lé pést a mú ze um Du na Men ti Mú ze um má tör té nő át ne ve zé se követte. 26 Prob lé mák ke let kez tek az If jú Szí vek Ma gyar Tánc együt tes ve ze tő sé gé ben is. Ez az egyet len olyan nem ze ti sé gi együt tes, amely ál la mi tá mo ga tá sú szer ve zet ként mű kö dik. A ver seny tár gya lás után az együt tes ve ze tő jé nek Papp Sán dort ne vez ték ki, aki meg sze rez te a sza va za tok több sé gét. Ő le vál tot ta Far kas Jó zse fet, az együt tes me ne dzse rét és Hégli Du sán mű vé sze ti ve ze tőt. Az együt tes nem tar tott pró bá kat, és 2007 jú li u sá ban a mi nisz ter hi va ta los le vél ben fel szó lí tot ta az igaz ga tót, hogy ak ti vi zál ja az együttest. 27 A nagy i dai Ilos vai Folk lór cso port alá írás gyűj tést szer ve zett, ame lyet 6200 an tá mo gat tak, a Lúč ni ca és a SĽUK tag ja it is be le ért ve. Az új igaz ga tó igye ke zett meg újí ta ni az If jú Szí ve ket, az ének kart, a ze ne kart és a tánc kart is,

36 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 35 amely ben hat pár tán colt. A vál ság ki ala ku lá sá ban az a tény is köz re ját szott, hogy a cso port sa ját épü let tel ren del ke zik Po zsony bel vá ro sá ban, ame lyet iro da he lyi ség ként vál la la tok nak és egy ét te rem nek ad bérbe. 28 Nagy fi gyel met kel tett a nem ze ti ki sebb sé gek nek szó ló adá so kat biz to sí tó Pát ria Rá dió fi nan szí ro zá sá nak ve szé lyez te tett sé ge. A Szlo vák Rá dió ve ze tő sé ge pénz hi ány mi att a kö zép hul lá mú adást rö vid hul lá mú ra akar ta vál toz tat ni. A Szlo vák Rá dió ve ze tő sé ge meg szo rí tó in téz ke dé sek hez fo lya mo dott, en nek kap csán cso por tos el bo csá tás fo lyik, csök ken tik a szim fo ni kus ze ne kar tag ja i nak szá mát, és a Pát ria Rá di ó nak 2008 ja nu ár já tól inter ne ten és mű hold csa tor nán ke resz tül kel le ne sugároznia. 29 A kor mány ta nács no vem ber 6 i ülé sén az egyes ki sebb sé gek kép vi se lői kö ve tel ték az adás idő bő ví té sét vagy meg vál toz ta tá sát. A Kul tu rá lis Mi nisz té ri um ki sebb sé gi és re gi o ná lis kul tú rák szek ci ó já nak ve zér igaz ga tó ja, Jana Kre sá ko vá hang sú lyoz ta, hogy az Szlo vák Te le ví zió 2006 ban 51,01 órá val nö vel te a köz ve tí té si órák szá mát a nem ze ti ki sebb sé gek szá má ra, ami 2005 tel ös sze ha son lít va na pi 2, évi 700 óra több le tet je lent. Ki emel te, hogy a szlo vák kor mány a Pénz ügy mi nisz té ri u mon ke resz tül a nem ze ti sé gi köz ve tí té sek re 45,4 mil lió ko ro ná val nö vel te a Szlo vák Rá dió költ ség ve tés ét, a kül föl di köz ve tí té se ket pe dig 55,4 mil lió ko ro ná val. Miro sla va Zemková, a Szlo vák Rá dió igaz ga tó ja el mond ta, hogy a Pát ria Rá dió szig nál ja (kö zép hul lá mon) 100% osan le fe di egész Szlo vá kia te rü le tét. Ki emel te, hogy a Szlo vák Rá di ó ról szó ló 2003/619. szá mú tör vény ér tel mé ben a kö zép hul lá mon va ló köz ve tí tést az ál lam kö te les fi nan szí roz ni, és nem he lyet te sít he tő a su gár zá si dí jak kal. Azt kö ve tő en, hogy a kor mány jó vá hagy ta a 45,4 mil li ós do tá ci ót a rá di ó nak, a ve ze tő ség ki je len tet te, hogy a kö zép hul lá mon va ló su gár zás meg szün te té se már nem ak tu á lis. A kor mány nem ze ti sé gi po li ti ká já val kap cso lat ban Dušan Čap lo vič meg je gyez te, hogy fenn tart ja a sta tus quót, mely nek ak tu á lis pél dá ja a Pát ria Rá dió nem ze ti sé gi adá sá nak meg men té se, még ha a prob lé mát nem is a kor mány okoz ta, ha nem ma ga a Szlo vák Rádió. 30 A rá dió igaz ga tó nő je hang sú lyoz ta, hogy a évi költ ség ve tés ük 870 mil lió ko ro na volt, és a kö vet ke ző év re 813 mil lió ko ro na költ ség ve tés sel szá mol nak, s ez a rá di ó nak eg zisz ten ci á lis prob lé má kat okoz hat. A kor mány ta nács ha tá ro za to kat fo ga dott el a Szlo vák Te le ví zió és a Szlo vák Rá dió nem ze ti sé gi adá sá val kap cso lat ban: a te le ví zió és a rá dió su gár zá si dí já ról szó ló tör vény kap csán mely ben a kül föl di adást az ál lam ga ran tál ja meg ál la pí tot ta, hogy ugyan így kel le ne ga ran tál ni a nem ze ti sé gi adá so kat is, fenn kel le ne tar ta ni a rá dió költ ség ve tés ének ez évi nö ve lé sé vel a kül föl di és a nem ze ti sé gi adást, a nem ze ti sé gi adás ese té ben mér le gel ni az adás idő le he tő sé ge it, mér le gel ni a nem ze ti sé gi szer kesz tő sé gek bő ví té sét, a te le ví zió és a rá dió több sé gi la kos ság nak szánt adá sa it úgy irá nyí ta ni, hogy a nem ze ti ki sebb sé gek éle té ről is szól ja nak, meg tar ta ni kö zép hul lá mon a rá dió nem ze ti sé gi adá sát, meg erő sí te ni a rá dió kas sai adá sát a Kas sai és az Eper je si kerületben. 31 A ki sebb sé gek kul tu rá lis te vé keny sé gét anya gi lag a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um tá mo gat ja. A Nem ze ti ki sebb sé gek kul tú rá ja prog ram 2007 ben is a mi nisz té ri um pá lyá za ti rend sze ré nek egyik prog ram ja. Ez négy alpro gram ból áll: élő kul tú ra, pe ri o di kus saj tó, nem pe ri o di kus saj tó és kul tu rá lis po li ti ka (ezen be lül do ku men tum film gyár tás és a több sé gi nem zet fe lé irá nyu ló pre zen tá ci ós te vé keny sé gek). A ta nács adó bi zott sá gok to vább ra is az egyes nem ze ti ki sebb sé gek tag ja i ból áll nak. Az elő ző évek hez ké pest egyet len vál to zás tör tént, még pe dig az, hogy a ma gyar kul tú ra tá

37 36 Štefan Šutaj Sápos Aranka mo ga tá sá ra az ed di gi két bi zott ság he lyett csak egy bi zott ság ala kult. A nem ze ti ki sebb sé gek kul tú rá já nak tá mo ga tá sá ra szánt tel jes ös szeg 2006 hoz ké pest a fe lé re csök kent, va gyis vis sza tért a 2006 előt ti 80 mil li ós szint re. Az MKP kép vi se lői emi att éle sen bí rál ták a kor mányt. Dušan Čap lo vič az zal in do kol ta a csök ken tést, hogy a 80 mil lió ko ro nát az MKP har col ta ki a vá lasz tá sok előt ti év ben. A nem ze ti ki sebb sé gek kul tú rá já nak tá mo ga tá sa 2007 ben a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um 6. szá mú prog ram ján ke resz tül va ló sult meg ben a nem ze ti ki sebb sé gek kul tú rá já nak tá mo ga tá sá ra és fej lesz té sé re ko ro nát osz tot tak szét: az élő kul tú ra , a pe ri o di kus saj tó , a nem pe ri o di kus saj tó , a kul tu rá lis po li ti ka pe dig ko ro na tá mo ga tást ka pott. 5. táb lá zat. A ma gyar ki sebb ség nek jut ta tott tá mo ga tás struk tú rá ja 2007 ben A nem ze ti ki sebb sé gek kul tú rá já nak tá mo ga tá sát szol gá ló 6. prog ra mon kí vül a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um 2007 ben az If jú Szí vek hi va tá sos tánc együt test is tá mo gat ta, mely nek költ ség ve té se ko ro nát tett ki. A Kul tu rá lis Mi nisz té ri um ha tás kö ré be tar toz nak a nem ze ti ki sebb sé gek mú ze u mai is, ame lyek a Szlo vák Nem ze ti Mú ze um hoz tar toz nak, és 2007 ben ko ro na do tá ci ót kap tak. A Ma gyar Kul tú ra Mú ze u ma az ál la mi költ ség ve tés ből ko ro nát ka pott, sa ját for rá sok ból ko ro nát szer zett. A szlo vák ma gyar vi szony más tár sa dal mi prob lé mák tük ré ben Tá gabb ös sze füg gés ben me rült fel a nyelv hasz ná la ti kér dés kör. Csáky Pál sze rint a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um az utób bi idő ben kor lá toz za, nem pe dig bő ví ti a nem ze ti ki sebb sé gek nyelv hasz ná la ti jogait. 32 A szlo vák kor mány má jus 23 án fog lal ko zott a Re gi o ná lis és ki sebb sé gi nyel vek eu ró pai char tá já nak ér vé nye sí té sé vel fog lal ko zó szak ér tői bi zott ság szlo vá ki ai jelentésével. 33 Egy ben re a gált a Mi nisz te rek Bi zott sá gá nak RecChL(2007)1 aján lá sá ra a char ta szlo vá ki ai al kal ma zá sá val kap cso lat ban, ame lyet a Mi nisz te rek Bi zott sá ga feb ru ár 21 én fo ga dott el a Mi nisz te rek De le gá tu sai Bi zott sá gá nak 988. ülé sén. A char ta 16. cik ke lyé nek 3. be kez dé se alap ján Szlo vá kia vé le mé nyez te a char ta szlo vá ki ai ér vé nye sí té sé ről szó ló je len tést. A szak ér tői bi zott ság ja va sol ta a ki sebb sé gi nyel ve ken be szé lő la kos ság adott te le pü lé sen le vő 20 szá za lé kos ará nyá nak át ér té ke lé sét, amely a hi va ta li ki sebb sé gi nyelv hasz ná lat ha tá ra ként van meg szab va. A kor mány sze rint an nak meg ha tá ro zá sa, hogy az ál lam mint a char ta szer ző dő fe le mit te kint ele gen dő szám nak ah hoz, hogy a ki sebb sé gi hi va ta li nyelv hasz ná lat kö te le zett sé gét tel je sít se, ki zá ró lag az ál lam jog kö ré be tar to zik. Szlo vá kia a char ta el fo ga dá sa kor dek la rál ta, hogy olyan ha tárt szab meg, ame lyet meg fe le lő nek ta lál a char ta 10. cik ke lyé ből szár ma zó kö te le zett sé gek tel je sí té sé hez. Ez a ha tár az adott te le pü lés la kos sá gá nak 20%

38 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 37 os nem ze ti ki sebb ség hez va ló tar to zá sa. Szlo vá kia emel lett fi gye lem be vet te a nem ze ti ki sebb sé gek hez tar to zó egyé nek ér de ke it a ki sebb sé gi nyelv hi va ta li hasz ná la tá ban, az egyes ki sebb sé gi nyel vek hely ze tét és ki ha lá suk meg vé dé sé nek va lós szük ség le tét, de az ál lam ré szé ről tá masz tott fel ada to kat, jo go sult ér de ke ket, szük ség le te ket, a gaz da sá gos sá got és egyéb kri té ri u mo kat is. A fel tün te tett rész arány ab ból in dul ki, hogy Szlo vá ki á ban sok a nem ze ti ki sebb ség, a la kos sá gon be lül ma gas a rész ará nyuk, va la mint a te le pü lés szer ke zet re jel lem ző, hogy sok az ala csony lé lek szá mú te le pü lés. Szlo vá kia ké rel mez te az er re a kér dés re vo nat ko zó ja vas lat el en ge dé sét vagy át fo gal ma zá sát. To váb bi prob lé mát je lent azon te le pü lé sek lis tá já nak ak tu a li zá lá sa, ame lyek ben hasz ná la to sak a ki sebb sé gi nyel vek. Ez a fel adat már 2001 óta ak tu á lis. Je len leg ugyan is az 1999 es nép szám lá lás ada tai ér vé nye sek. A kor mány ban már 2003 ban fel buk kant egy anyag, amely szor gal maz ta a köz sé gek lis tá já nak át ér té ke lé sét, de a kor mány nem tár gyal ta meg, mi vel az MKP azt szor gal maz ta, hogy a nem ze ti ki sebb sé gek nyelv hasz ná la tá nak ha tá rát 10 szá za lék ra csök kent sék. Ez zel a ko a lí ci ós part ne rek nem ér tet tek egyet. A te le pü lé sek jegy zé kén je len leg a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um dol go zik, de az el múlt év vé gé ig nem ter jesz tet ték a kor mány elé. A lis ta sze rint a két nyel vű meg ne ve zé sek nek ti zen négy olyan köz ség ben kel le ne meg szűn ni ük, ahol ma gya rok él nek, és há rom ban kel le ne meg je len ni ük. A jegy zék ak tu a li zá lá sa leg in kább a ru szin nem ze ti ki sebb ség nek ja vá ra vál na, 33 ilyen te le pü lés je len ne meg és 10 te le pü lés tör lőd ne a lis tá ról. A kor mány al el nö ke, Dušan Čap lo vič eb ben a kér dés ben is a sta tus quo híve 34, és a kor mány ál lás pont já nak az eu ró pai in téz mé nyek ál ta li ak cep tá lá sa se gít het a to váb bi te en dők meg ha tá ro zá sá ban. Az Eu ró pai Ta nács szak ér tői bi zott sá ga meg ál la pí tot ta, hogy az igaz ság ügy te rén prob lé mát je lent a re gi o ná lis és ki sebb sé gi nyel ve ket érin tő jo gi nor mák hi á nya. Nincs ga ran tál va a re gi o ná lis és a ki sebb sé gi nyel ven be szé lő ál lam pol gár ok sa ját nyel vé nek hasz ná la ti jo ga, még ak kor sem, ha ér te nek szlo vá kul. A bi zott ság meg ál la pí tot ta, hogy a ked ve ző he lyi fel té te lek mi att a gya kor lat ban ta lán bi zo nyos fo kig hasz ná la to sak a re gi o ná lis és a ki sebb sé gi nyel vek, de ak kor is szük sé ges a legisz la tív ke ret ja ví tá sa és ki egé szí té se a bí ró sá gi nyelv hasz ná lat te rü le tén. A kor mány ez zel kap cso lat ban a char ta 9. cik ke lyé re hi vat koz va meg ál la pí tot ta, hogy a szer ző dő fe lek olyan bí ró sá gi kör ze tek lét re ho zá sá ban kö te le zik el ma gu kat, ame lyek ben az ott élő re gi o ná lis és ki sebb sé gi nyel ve ket hasz ná ló la kos ság szá ma ren de le tek meg ho zá sát in do kol ja az egyes nyel vek hely ze te sze rint az zal a fel té tel lel, hogy a bí ró sze rint ez nem aka dá lyoz za a bí ró ság mun ká ját. Az eh hez a pont hoz fű zött ma gya rá zó je len tés ből ki de rül, hogy bár a char ta cél ja a szo ká sos szük ség le tek nél to vább nyú ló ki sebb sé gi nyelv hasz ná lat, ha az adott sze mély bír ja az ál lam nyel vet, más részt pe dig nem csu pán az em be ri jo gok as pek tu sá ról van szó, te hát ar ról, hogy ki vá laszt has sa, a bí ró sá gon a sa ját ki sebb sé gi nyel vét fog ja e hasz nál ni vagy az ál lam nyel vet, és egyi de jű leg az ál lam kö te les sé ge biz to sí ta ni ezt a jo got. A char ta emel lett le he tő sé get ad az ál la mok nak ezen jo gok ér vé nye sí té sé nek mér le ge lé sé re, ill. hogy az ér vé nye sí tést egy bi zo nyos föld raj zi tér ség re kor lá toz zák. A kor mány ez zel kap cso la tos ha tá ro za tá ban ki je len tet te, hogy Szlo vá kia tör vény ho zá sa meg fe lel az or szág char tá ból szár ma zó kötelezettségeinek. 35 A nők nek szó ló aján lás ban, mely sze rint jo guk van fel ven ni és hasz nál ni a re gi o ná lis és ki sebb sé gi nyel vű ve ze ték ne vet, a szlo vák kor mány hoz zá fűz te, hogy ezen

39 38 Štefan Šutaj Sápos Aranka jog ér vé nye sí té sét az or szág jog rend je le he tő vé te szi. Ha a gyer mek más or szág nak is ál lam pol gá ra, fel ve het olyan ve ze ték ne vet vagy ve ze ték ne ve ket, ame lyek meg fe lel nek azon or szág jog rend jé nek vagy ha gyo má nya i nak. Ilyen ese tek ben le het sé ges ave ze ték név meg vál toz ta tá sa is. Ha va la ki csak szlo vák ál lam pol gár, a meg fe le lő szerv dönt a ve ze ték név en ge dé lye zé sé ről. Nem kell kér vé nyez ni a ve ze ték név vál toz ta tá sát, ha nem szlo vák nem ze ti sé gű nő szlo vák vég ző dés ( ová) nél kü li ve ze ték név vál toz ta tá sá ról van szó. Ilyen vál toz ta tást az anya köny vi hi va ta lok vé gez nek az adott sze mély vagy an nak jo gi kép vi se lő jé től szár ma zó írá sos ki je len tés alap ján. A nem szlo vák nem ze ti sé gű nők szlo vák vég ző dés nél kü li ve ze ték ne vét ak kor jegy zik be, ha: a) ezt nő ne mű gyer mek szü le té se kor a szü lők kér vé nye zik az anya könyv be va ló be írás kor vagy az örök be fo ga dók kér vé nye zik, amen nyi ben örök be fo ga dás ról van szó; b) ha ezt a nő há zas ság kö tés kor kér vé nye zi; c) ha ezt a nő kér vé nye zi a ve ze ték név vál toz ta tás sal kap cso lat ban, amit tör vény szabályoz. 36 Szlo vá kia kor má nya kér vé nyez te, hogy ezt az aján lást is tö röl jék a Szak ér tők Bi zott sá gá nak aján lá sai kö zül. A kér dés prob le ma ti kus fel fo gá sá nak pél da ér té kű meg nyil vá nu lá sa volt, ami kor Viera Toma no vá mi nisz ter a szlo vák par la ment ben konf lik tus ba ke rült az MKP kép vi se lő jé vel, Sár közy Klá rá val, mi vel szlo vák vég ző dés sel hasz nál ta a ne vét, amit Sár közy ki kért magának. 37 Robert Kali ňák bel ügy mi nisz ter le he tő vé akar ta ten ni, hogy a nők nem ze ti ség től füg get le nül el dönt hes sék, akar ják e hasz nál ni ne vük ben a szlo vák vég ző dést vagy nem. A nyel vé szek, az SNS és a kul tu rá lis mi nisz ter, Marek Maďa rič azon ban nem ér tet tek ez zel egyet, mi vel a vég ző dést a A szlo vák he lyes írás sza bá lyai ha tá roz zák meg, eze ket pe dig az ál lam nyelv ről szó ló tör vény ke re tén be lül be kell tar ta ni. A szlo vák nyelv ugyan is flek tá ló, és a végződés nélküli női vezeték nevek csak alanyesetben akceptálhatók. Az MKP je lez te, hogy a nyelv hasz ná lat tal kap cso lat ban jú ni us vé gé ig két mó do sí tó ja vas la tot nyújt be a par la ment be. Az el ső mó do sí tás nak az Eu ró pai Unió hi va ta los nyel ve i nek Szlo vá ki á ban va ló al kal ma zá sá ról kel lett vol na szól nia. A nyelv tör vény má sik mó do sí tá sá nak cél ja a ki sebb sé gi nyel vek hasz ná la ta az egész ség ügy ben a ve gye sen la kott területeken vé gé ig azon ban az MKP sem mi lyen mó do sí tó ja vas la tot nem nyúj tott be. Szlo vák ma gyar ál lam kö zi kap cso la tok Aszlo vák ma gyar kap cso la tok 2007 ben az új kor mány lét re jöt te után is éles vi ták tár gyát ké pez ték. Ezen sem mit sem vál toz ta tott az a tény, hogy mind két or szág kor má nya élén szo ci ál de mok ra ták áll nak. Új elem a szlo vák ma gyar kap cso la tok ban, hogy míg a ko ráb bi évek ben a szlo vák (el len zé ki, ko a lí ci ós és ki sebb sé gi) po li ti ka a ha tá ron túl ról, va gyis Ma gyar or szág ról jö vő fel ve té sek re vá laszolt, és ez zel a ma gyar bel po li ti ka ki sebb sé gi char tá val kap cso la tos prob lé má i ra re a gált, az új vi ták ger jesz tő je az MKP. Úgy tűnt, hogy a két or szág kor mány fő jé nek ta lál ko zó ja po zi tív fo lya ma to kat in dít el a szlo vák ma gyar kap cso la tok ban jú ni us 18 án a vi seg rá di né gyek és Por tu gá lia kor mány fő i nek po zso nyi ta lál ko zó ja után lét re jött Robert Fico és Gyur csá ny Fe renc ta lál ko zó ja, ame lyen meg tár gyal ták a Com mon Past, Com mon Futu re in the mir ror of com - mon proj ects do ku men tum 14 pont ját. Eze ket a pon to kat a két or szág kül ügy mi

40 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 39 nisz té ri u má nak és a meg fe le lő tár cák nak kel lett vol na ki dol goz ni uk és fo ko za to san meg va ló sí ta ni uk. Robert Fico a ta lál ko zót ér té kel ve hang sú lyoz ta, hogy ma gyar kol lé gá já val meg vi tat ták a do ku men tum mind a 14 pont ját, és ki emel te, hogy tör té nel mi té mák kal nem fog lal koz tak. Meg ál la pí tot ta, hogy Ma gyar or szág az ötö dik leg na gyobb be fek te tő Szlo vá ki á ban, ahol je len leg több mint 6000 ma gyar or szá gi vál lal ko zó nak van szék he lye. Több mint 25 ezer szlo vák ál lam pol gár dol go zik Magyarországon. 39 El mond ta, hogy Szlo vá kia to vább ra is az 1995 ös szlo vák ma gyar alap szer ző dést tart ja a bi la te rá lis kap cso la tok alap já nak. Aszlo vák kor mány fő azt is ki je len tet te, hogy tár gyal tak a ko má ro mi Selye Egye tem fi nan szí ro zá sá nak le he tő sé ge i ről, a char tá ról és a ma gyar or szá gi szlo vák ki sebb ség kö ve tel mé nye i ről, konk ré tan a szlo vák alap is ko lák és a ¼udo vé novi ny cí mű he ti lap pénz ügyi tá mo ga tá sá ról. A ki sebb sé gi ma gyar rá dió adás kö zép hul lá mon va ló su gár zá sá nak meg szün te té sé vel kap cso lat ban a kor mány fő rá mu ta tott, hogy a rá dió je len le gi igaz ga tó ját az elő ző szlo vák kor mány ne vez te ki. Mind két mi nisz ter el nök el mond ta, hogy a jö vő ben kel lő fi gyel met fog nak szen tel ni az em lí tett prob lé mák meg ol dá sá nak, amit a köl csö nös jó aka rat je le ként ér tel mez nek. Gyur csá ny Fe renc ma gyar mi nisz ter el nök nagy ra ér té kel te a ta lál ko zó lét re jöt tét, mi vel a kor mány fői ta lál ko zók több éves hi á nyát kí nos nak tar tot ta. Ki je len tet te, hogy akö zös vi szony ban nin cse nek el len té tes kér dé sek, de meg kell ér te ni a nem ze ti ki sebb sé gek hely ze tét. Az em ber ér zé keny, se bez he tő nek ér zi ma gát, emo tí van re a gál né ha bár mi re. Né ha egyet len mon dat több hó na pos erő fe szí tést és mun kát tesz tönk re, mert a po li ti ká ban min den ki mon dott szó szá mít. El mond ta, hogy né ha nem kis erő fe szí tés be ke rül tar tóz kod ni a ki je len té sek től, de a nyil vá nos ál lás fog la lás ok ban mér sé kelt és kor rekt lesz. Gyur csá ny Fe renc egyet ér tett ab ban, hogy a ki sebb sé gi kér dés mel lett több olyan te rü let van, ahol szük sé ges a két or szág együtt mű kö dé sé nek fej lesz té se. A köl csö nös vi szony koc ká za ta it ecse te lő sza vai rö vid időn be lül be iga zo lód tak, ami kor az MKP kö ve te lé sé vel az zal, hogy kár pó tol ják a ma gyar nem ze ti sé gű la kos sá got a má so dik vi lág há bo rú utá ni ese mé nye kért, és a szlo vák par la ment hoz zon ha tá ro za tot a há bo rú utá ni tör vény ho zás érin thret len sé gé ről újabb prob lé mák me rül tek fel. A szlo vák ma gyar vi szonyt to vább bo nyo lí tot ták Só lyom Lász ló ma gyar ál lam fő ma gán lá to ga tá sai De á ki ban és Ko má rom ban, va la mint Szi li Ka ta lin nak, a ma gyar Or szág gyű lés el nö ké nek ok tó ber 6 i Pozso ny p üspöki ben tett nem hi va ta los lá to ga tá sa, aho va az ot ta ni Cse ma dok szer ve zet meg hí vá sá ra ér ke zett, és lep le zett le egy em lék osz lo pot, ame lyet a ki te le pí tés 60. év for du ló ja al kal má ból a kör nyék ről ki te le pí tett csa lá dok em lé ké re ál lí tot tak. Ezt meg elő ző leg le mond ta hi va ta los ta lál ko zó ját Pavol Paškával, a szlo vák par la ment el nö ké vel az eper je si Nem zet kö zi öku me ni kus szak rá lis éne kek koncertjén. 40 Szi li Ka ta lin az ün nep ség alatt Só lyom Lász ló ko má ro mi prob le ma ti kus ki je len té sei után azon ban nem lé pett fel nyil vá no san, az új ság írók kér dé se i re sem vá la szolt, ami vel hoz zá já rult a fe szült lég kör enyhítéséhez fo lya mán Ivan Gaš pa ro vič ál lam fő a kör nye ző ál la mok ból fo gad ta Len gyel or szág, Cseh or szág és Uk raj na ál lam fő jét, vi szont Ma gyar or szág egyet len hi va ta los kép vi se lő jét sem fo gad ta, és nem is ta lál ko zott ve lük hi va ta lo san. Át vet te Hei zer An tal nagy kö vet meg bí zó le ve lét. Két hi va ta los utat tett Cseh or szág ba és Ma gyar or szág ra. Kü lö nö sen ér zé ke nyen fo gad ták szep tem ber i keszt he lyi út ját

41 40 Štefan Šutaj Sápos Aranka a vi seg rá di ál lam fők ta lál ko zó já ra és jú ni us 2 án Mlynkyben, a fa lu meg ala pí tá sá nak 260. év for du ló ja al kal má ból tett lá to ga tá sát. Na gyobb fi gyel met kel tett azon ban Só lyom Lász ló ma gyar ál lam fő két szlo vá ki ai lá to ga tá sa au gusz tu sá ban, Szent Ist ván nap ján, a ma gyar ál lam ün ne pen meg ko szo rúz ta Szent Ist ván szob rát De á ki ban, aho va az MKP meg hí vá sá ra lá to ga tott el. 42 Ok tó ber ben Ko má rom ban pedig meg ko szo rúz ta Jó kai szob rát, ta lál ko zott a Selye Egye tem ta ná ra i val és hall ga tó i val, és meg lá to gat ta a ko má ro mi mú ze u mot. Lá to ga tá sa be fe je zé se ként az Eu ró pa ud var ban le lep lez te II. End re ma gyar ural ko dó szobrát. 43 Egyik eset ben sem ta lál ko zott a szlo vák ál lam fő vel, Ivan Gašparovičcsal. 44 Az ál lam fői iro dát csu pán an nak ve ze tő je, Milan Čič kép vi sel te, aki el mond ta, hogy a ma gyar ál lam fő lá to ga tá sá ról az utol só pil la nat ban sze rez tek tu do mást, és azon nal kap cso lat ba lép tek a ko má ro mi ön kor mány zat tal és a ma gyar külképviselettel. 45 Vi tat ha tók a ma gyar ál lam fő ki je len té sei, ame lyek ben bí rál ta a szlo vák par la ment a há bo rú utá ni tör vény ho zás érint he tet len sé gé ről szó ló ha tá ro za ta it, és azt, hogy Szlo vá kia te rü le tén ide gen ál lam ün ne pé nek meg ün nep lé sé re ke rült sor. A szlo vák fél sze rint a ma gyar ál lam fő ez zel túl lép te a ma gán lá to ga tás ke re te it. Az El nö ki Hi va tal nyi lat ko za ta sze rint a ma gyar ál lam fő ilyen egy ol da lú lá to ga tá sai, ame lyek erő tel jes be avat ko zá sok az önál ló Szlo vá kia bel ügye i be, nem já rul nak hoz zá Szlo vá kia és Ma gyar or szág két ol da lú kap cso la ta i nak javításához. 46 A szlo vák Kül ügy mi nisz té ri um be je len tet te, hogy nem fog lal ál lást a ma gyar ál lam fő ma gán lá to ga tá sá val kap cso lat ban. A Mati ca slo ven ská kép vi se lői, Marek Maďa rič kul tu rá lis mi nisz ter és fő képp Robert Fico kor mány fő kri ti zál ták Só lyom Lász ló beszédét. 47 Robert Fico az új ság írók előtt ki je len tet te, hogy Szlo vá kia kor má nya egy szu ve rén ál lam kor má nya, és egy sze rű en nem en ge dé lyez he ti, hogy más or szá gok leg ma ga sabb szin tű kép vi se lői, fő leg ma gyar or szá gi ak, jár kál ja nak ide, és Szlo vá kia dé li ré szén úgy vi sel ked je nek, mint ha Ma gyar or szág észa ki ré szén len né nek, hoz zá té ve, hogy a ma gyar ál lam fő nem el nö ke a dél szlo vá ki ai szlo vák ál lam pol gár ok nak. Ján Kubiš kül ügy mi nisz ter ez zel kap cso lat ban a kö vet ke ző ket mond ta: egy ál lam fő, kor mány fő vagy a par la ment el nö ke so ha sem ma gán sze mély. Amint át lé pi a ha tárt, a dip lo má cia be vett gya kor la ta sze rint azon nal a má sik ál lam vé del mé ben ré sze sül. Már csak eb ből a szem pont ból néz ve sem lép het fel ma gán sze mély ként, még ak kor sem, ha ma gán lá to ga tás ra men ne. Ez a nem zet kö zi kap cso la tok ábé cé jé hez tartozik. 48 A ma gyar ál lam fő szlo vá ki ai lá to ga tá sá val kap cso lat ban fel me rült az ál lam fők hi va ta los kap cso la tá nak kér dé se. Az utol só hi va ta los ál lam fői lá to ga tás ra 2003 ban ke rült sor, ami kor Ru dolf Schus ter uta zott Mádl Fe renc hez. Az el nö ki iro da sze rint en nek az az oka, hogy Ivan Gaš pa ro vič nem ka pott hi va ta los meg hí vást. Az el nök nem ka pott sem mi fé le meg hí vást mond ta a szlo vák ál lam fő szó vi vő je, Marek Trubač. A ma gyar fél azon ban cá fol ta ezt, ál lí tó lag Só lyom Lász ló még 2005 ös hi va ta los szlo vá ki ai út ja so rán meg hív ta Ivan Gašparovičot. A meg hí vás min dig ak tu á lis mond ta Kumin Fe renc, a Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal főosztályvezetője. 49 Ma gyar or szág szlo vá ki ai nagy kö ve te, Hei zer An tal sze rint to vább ra is ér vé nyes a szlo vák ál lam fő, Ivan Gaš pa ro vič hi va ta los ma gyar or szá gi lá to ga tás ra szó ló meg hí vá sa, ame lyet a ma gyar el nök, Só lyom Lász ló tol má csolt 2005 ben tett po zso nyi hi va ta los látogatásakor. 50 A Szlo vák Rá di ó nak no vem ber 3 án adott in ter jú já ban vi szont a szlo vák ál lam fő új ra meg erő sí tet te, hogy ma gyar rész ről nem ka pott olyan hi va ta los meg hí vást, amely meg fe lel a pro to koll szabályainak. 51 Azt is el mond ta, hogy ilyen meg hí vás ra vár.

42 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 41 Ján Kubiš kül ügy mi nisz ter sze rint a szlo vák ma gyar kap cso la tok rom lá sá ért az MKP ve ze tői a fe le lő sek, mi vel elő hoz ták a Beneš dekrétumok kér dé sét, amit a bo csá nat ké rés tet sze tős cso ma go lá sá ba bur kol tak, va la mint fel éb redt a na ci o na liz mus ösz tö ne, amely ma gyar ol da lon a po li ti kai erők mo bi li zá ló dá sá hoz és egye sü lé sé hez ve ze tett. Er re re a gál va kezd tek el nem ze ti és né ha na ci o na lis ta ala pon egye sül ni a szlo vák po li ti ku sok is. 52 A meg rom lott kap cso la tok ja ví tá sá ra tett kí sér let ként kell ér tel mez ni Szlo vá kia és Ma gyar or szág mi nisz ter el nök ének újabb hi va ta los ta lál ko zó já ra irá nyu ló kí sér le tet. Ok tó ber ben a két kor mány fő Lis sza bon ban ta lál ko zott az eu ró pai ve ze tők csúcs ta lál ko zó ján, és meg egyez tek, hogy a kor mány al el nö kei elő ké szí tik Gyur csá ny Fe renc szlo vá ki ai lá to ga tá sát, va la mint ab ban is meg ál la pod tak, hogy olyan me cha niz mu so kat dol goz nak ki, ame lyek kel meg előz he tők a félreértések. 53 Ám a két or szág kép vi se lő i nek kap cso la tai ez után sem vol tak prob lé ma men te sek. Göncz Kin ga a ma gyar Or szág gyű lés Kül ügyi Bi zott sá gá nak ülé sén, de a Ján Kubiš szlo vák kül ügy mi nisz ter rel foly ta tott meg be szé lé sén is el mond ta, hogy Gyur csá ny Fe renc és Robert Fico ta lál ko zó ja kér dé ses, mi vel Ma gyar or szág szá má ra el fo gad ha tat lan, hogy a szlo vák kor mány két fé le jel zést bo csát ki. Az MKP t nem csak el len zé ki párt ként kel le ne ér zé kel nie, ha nem a ma gyar ki sebb ség kép vi se lő je ként is. Rá adá sul Ma gyar or szág sze rint Szlo vá ki á ban a ki sebb sé gi jo gok ér vé nye sí té se te rén vis sza lé pé sek tör tén tek. A ma gyar ki sebb ség gel szem ben foly ta tott szlo vák po li ti kát a no vem ber kö ze pén le zaj lott, az Ipoly fo lyón épí ten dő két híd ról szó ló egyez mény alá írá sa kor tett pár ká nyi ta lál ko zón is bírálta. 54 A szlo vák és a ma gyar kor mány fő de cem ber 9 én Ostra vá n ta lál ko zott egy más sal a vi seg rá di or szá gok és Szlo vé nia kor mány fő i nek ta lál ko zó ján, ahol nem hi va ta lo san meg vi tat ták a két ol da lú kapcsolatokat. 55 A kö vet ke ző ta lál ko zó ra no vem ber 22 én ke rült sor, ami kor Gyur csá ny Fe renc, Robert Fico és G. Plat ter a Hegyeshalom Nickelsdorf ha tár át ke lő hely nél fel avat ta azt az em lék mű vet, me lyet az új tag ál lam ok kal bő vült schen ge ni öve zet tisz te le té re ké szí tet tek. De cem ber 20 a tör té nel mi dá tum, hi szen az oszt rák, a len gyel, a cseh és a ma gyar ál lam ha tár ok át jár ha tób bá vál tak, és az uk rán ál lam ha tár szi go rúb ban el len őr zöt té vált. A ma gyar ki sebb ség szá má ra a ha tá rok meg nyi tá sa újabb lé pést je lent az anya or szág fe lé. A je len le gi hi va ta los szlo vák kép vi se let a szlo vák mi nisz ter el nök és az ál lam fő, de más mi nisz te rek is a szlo vá kok kép vi se lő je ként igye kez nek fel lép ni. Szlo vá kia más nem ze ti sé gű ál lam pol gá ra úgy érez he ti, hogy nincs tel jes mér ték ben ak cep tál va. Ilyen tö rek vés fel lel he tő a szlo vák po li ti ku sok nyi lat ko za ta ik ban is. Pél da ként em lít het jük Miro slav Jure ňa le kö szö nő mi nisz ter is tál ló ban tett emo tív nyi lat ko za tát, il let ve a kor mány fő nek a Mati ca slo ven ská val kap cso la tos turóc szen tmár to ni nyil takozatát. A ma gyar mi nisz ter el nök és ál lam fő 15 mil lió ma gyar kép vi se lő je sze ret ne len ni, füg get le nül at tól, hogy ezek a ma gya rok a ha tár me lyik ol da lán él nek, és ez ag gaszt ja a szlo vák po li ti ku so kat. A schen ge ni ha tár ral kap cso lat ban elő for dul tak olyan igye ke ze tek, ame lyek túl ér té ke lik an nak ha tó su ga rát. A Robert Ficó val va ló ta lál ko zó elő est éjén Gyur csá ny Fe renc azt mond ta, hogy fél év múl va meg szű nik a ha tár Szlo vá kia és Ma gyar or szág kö zött, egy re fon to sab bak lesz nek a he lyi ön kor mány zat ok. Nincs ok tar ta ni va la mi től, mert a teg na pi meg ol dá sok már nem lé tez nek, és hang sú lyoz ta, hogy a jö vő ben a kis ré gi ók ra és az ott élő em be rek re he lye ző dik majd a hangsúly. 56 A schen ge ni ha tár ra a ha

43 42 Štefan Šutaj Sápos Aranka tá ron tú li ma gya rok már ké szül tek. Az MKP szep tem ber 1 jén Pár kány ban meg szer vez te a vi lág ma gyar szer ve ze te i nek ta lál ko zó ját. A ma gyar szer ve ze tek ugyan csak vé le mé nyez ték a ma gyar Or szág gyű lés nek az ún. nem ze ti pri o ri tá sok ról és a kül föl di ma gyar kö zös sé gek nek nyúj tott tá mo ga tá si rend sze rek ről szó ló ülé sét. Szlo vá ki á nak és Ma gyar or szág nak a schen ge ni öve zet hez tör té nő csat la ko zá sá val Szlo vá kia gya kor la ti lag el vesz ti dé li te rü le tét, ahol a ma gyar ki sebb ség él tu dat ta az MTI a Res pekt cí mű cseh li be rá lis he ti lap leg újabb szá má ra hi vat koz va. A hírt csak nem az ös szes ma gyar mé dia át vet te. A Ma gyar Nem zet inter ne tes ki adá sa sze rint Schen gen után visz sza tér a Felvidék. 57 A ha tár át jár ha tó sá gát ne megy szer cél irá nyo san a ha tár sér tés vál tot ta fel. A szlo vá kok szá má ra a ha tá rok meg nyi tá sá nak kü lön bö ző jel le ge volt. Más a cse hek kel va ló vi szony ban, más a len gye lek kel és más a Ma gyar or szág gal kap cso la tos vi szony ban. A ma gya rok vi szo nyá ban ez egy is me ret len be ve ze tő lé pés volt. Már a schen ge ni ün nep sé gek le fo lyá sa is ér zé kel tet te, hogy a hi va ta los szlo vák kép vi se let a szlo vák ma gyar ha tár tér sé get in kább a re gi o ná lis kép vi se lők nek és az MKP nak en ged te át. A szlo vák ma gyar vi szony ala ku lá sá ban fon tos sze re pet ját szot tak a Mali na Hed vig ügy és a Ma gyar Gár da meg ala kí tá sa kö rü li vi ták is. A ki sebb sé gi ügyek ben il le té kes szlo vák ma gyar ve gyes bi zott ság A ve gyes bi zott sá got az no vem ber 24 én a szlo vák és a ma gyar kül ügy mi nisz té ri um kö zött lét re jött egyez mény ér tel mé ben ala pí tot ták, mint egyet a ti zen egy (most már ti zen két) azon ta nács adó tes tü let kö zül, ame lyek elő se gí tik az 1995 ös szlo vák ma gyar alap szer ző dés tel je sí té sét. Az alap szer ző dés 15. cik ke lyé nek 6. be kez dé se sze rint a ve gyes bi zott ság nak jo gá ban áll ja vas la to kat ten ni a szlo vák és a ma gyar kor mány ré szé re. Már év ele jén vál to zá sok kö vet kez tek be a ve gyes bi zott ság szlo vák ré szé ben. A bi zott ság el nö ke M. Moj ži ta ma radt a szlo vák Kül ügy mi nisz té ri um kép vi se le té ben, aki már 2002 től töl ti be ezt a tiszt sé get ja nu ár 17 i ülé sén a kor mány vis sza hív ta a bi zott sá gok el nö ke it: Beré nyi Jó zse fet, Mar tin Fedort, Pavol Ruskót, T. Döményt, J. Kotuľát, Kvar da Jó zse fet, Mar tin Padót, Szi ge ti Lász lót és M. Radašovskýt. A szak bi zott ság ok élé re O. Algayerovát, J. Baškát, P. Žigót, J. Jadušát, M. Mojšot, J. Langot, P. Sikát, J. Buče kot és B. Obrim čá ko vát ne vez te ki szep tem ber 18 án sor ke rült a ve gyes bi zott ság 8. ülésére ben a ve gyes bi zott ság szlo vák ré szé ben vál to zá sok tör tén tek. A bi zott ság új tag ja lett P. Mikula, a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um nem ze ti ki sebb sé gek és hát rá nyos hely ze tű cso por tok szak osz tá lyá nak igaz ga tó ja. A Kül ügy mi nisz té ri um 2. te rü le ti osz tá lyá nak és em ber jo gi osz tá lyá nak poszt ja in tör tént vál to zá sok nak meg fe le lő en J. Buri a nová és Z. Topoľ ská lett a ve gyes bi zott ság új tag ja. A ve gyes bi zott ság szlo vák ré szé nek új tit ká ra M. Ležá ko vá lett a Kül ügy mi nisz té ri um em ber jo gi osz tá lyá ról. Ave gyes bi zott ság ma gyar ré szé ben is tör tén tek rész le ges vál to zá sok. Ezek el sőd le ges oka, hogy ös sze von ták a Ha tá ron Tú li Ma gya rok Hi va ta lát és a Nem ze ti és Et ni kai Ki sebb sé gek Hi va ta lát a Kor mány hi va tal lal től a ha tá ron tú li ma gya rok, va la mint a nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gek a kor mány nem ze ti po li ti ká ért fe le lős hi va tala szak ál lam tit ká rá nak kom pe ten ci á já ba tar toz nak, aki a nem ze ti po li ti ka rész le gét és a nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gek rész le gét irá nyít ja. Az ülést a ve gyes bi zott ság együt tes el nö kei ve zet ték, szlo vák rész ről M. Moj ži ta nagy kö vet, ma gyar rész ről a Kor mány hi va tal ál lam tit ká ra, Géme si Fe renc.

44 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 43 Ave gyes bi zott ság ér té kel te az elő ző ülé sek aján lá sa i nak tel je sí té sét. Nem csak az ún. el sőd le ges aján lá so kat ér té kel ték, va gyis azo kat, ame lyek nek a kö zel jö vő ben meg kü lön böz te tett fi gyel met kell szen tel ni, ha nem az azt meg elő ző ülé sek aján lá sa it is, ame lyek tel je sí té sét mind két fél to vább ra is fel ada tá nak tart ja. Né me lyik aján lást át fo gal maz ták, ez zel iga zod tak a tel je sí tés ak tu á lis hely ze té hez vagy a tel je sí tés le he tő sé ge i hez. Fi gye lem be vet ték a ma gyar or szá gi szlo vák ki sebb ség kö ve tel mé nye it is (pél dá ul a ¼udo vé novi ny cí mű he ti lap fo lya ma tos anya gi gond ja it, az Or szá gos Szlo vák Ki sebb sé gi Ön kor mány zat ál tal mű köd te tett köz mű ve lő dé si in téz mé nyek és az ön kor mány zat ösz tön díj rend sze re anya gi biz to sí tá sát stb.). Tíz új aján lást fo gad tak el ötöt mind két fél, egyet a szlo vák fél, né gyet a ma gyar fél szá má ra. Meg egyez tek ab ban, hogy az 5. ülés Selye Egye tem re vo nat ko zó aján lá sa i val már nem fog lal koz nak, mi vel ezek meg ol dá sa már a szlo vák és a ma gyar kor mány fő ál tal jú ni us 28 án Po zsony ban el fo ga dott do ku men tum ré szét ké pe zi. Szlo vá kia és Ma gyar or szág de cem ber 3 án el fo ga dott kor mány kö zi egyez mé nyé nek a nem ze ti ki sebb sé gek mű ve lő dé se és kul tú rá ja te rén nyúj tott köl csö nös se gély nyúj tás ról szó ló 6. cik ke lyé vel össz hang ban a ve gyes bi zott ság ér té kel te a tel je sí té se ket, és meg ál la pí tot ta, hogy a két ol da lú tá mo ga tás mind két or szág ré szé ről meg fe lel az egyez mény nek. A ve gyes bi zott ság ülé se a jegy ző könyv alá írá sá val zá rult mind két társ el nök ré szé ről. A ve gyes bi zott ság szlo vák és ma gyar ré szé nek tag jai, be le ért ve mind két ki sebb ség kép vi se lő it, elé ge dett sé gü ket fe jez ték ki az ülés le fo lyá sá val és eredményeivel. 60 A Ma gyar Ko a lí ció Párt ja Az MKP leg fon to sabb pár ton be lü li ese mé nye az új ve ze tő ség meg vá lasz tá sa volt, amely ről a párt kül döt tei sza vaz tak a már ci us 31 i ko má ro mi kong res szu son. Az MKP el nö ke négy év re Csáky Pál lett, aki Bugár Bé lát vál tot ta fel eb ben a tiszt ség ben (Bugár 1998 má ju sá tól, az MKP meg ala ku lá sá tól irá nyí tot ta a pár tot). Az új el nö köt 169 sza va zat tal vá lasz tot ták meg, és 12 sza va zat tal ka pott töb bet az el len je lölt nél. A Csáky Pál ál tal ja va solt al el nö kök 230 tól 250 ig ter je dő sza va za tot kap tak. Ti zen öt perc alatt ez zel tel je sen meg vál to zott a kong res szus légköre. 61 Csáky leg kö ze leb bi mun ka tár sai kö zé tar to zik a volt kül ügyi ál lam tit kár, Beré nyi Jó zsef, Far kas Iván és Duray Mik lós. A ve ze tő ség be vis sza tér tek az egy ko ri par la men ti kép vi se lők: Far kas Pál, La dá nyi La jos és a Köz be szer zé si Hi va tal el nö ke, An gyal Bé la. A. Nagy Lász ló és Harna Ist ván exmi nis zter már nincs a vezetőségben. 62 A párt ve ze té sé ben be kö vet ke zett vál to zá sok nak több oka van. Az egyik le het sé ges ok, hogy a hos szú idő után, amíg Bugár Bé la ve zet te a pár tot, el ér ke zett a bel ső vál to zás szük sé ges sé ge, amely a tag ság és az egy re fo gyó sza va zó bá zis mo bi li zá lá sá hoz ve zet ne. Né me lyik párt tag, fő leg a Kö zép és Ke let Szlo vá kia dé li ré szé ről szár ma zók úgy ítélték meg, hogy az MKP kor mány zá sa ide jén ke ve set tett a leg sze gé nyebb vi dé ke kért. Azt is igaz ság ta lan nak tar tot ták, hogy a párt po zí ci ók több sé gét nyu gat szlo vá ki ai párt tag ok töl tik be. Az el nö ki posz ton tör tént vál to zás ban épp az ilyen el fe lej tett ma gya rok ti zen két kép vi se lő jé nek volt nagy sze re pe. A Tőke te re be si já rá si MKP szervezet volt az egyik, amely Csáky, il let ve Duray ol da lá ra állt. 63 Épp Duray sze mé lye volt a párt ve ze té sé nek má sik fon tos vál to zá sa. Míg Bugár Bé la azt nyi lat koz ta, hogy csök ken te ni akar ja Duray be fo lyá sát, Csáky Pál az al el nö ki posz tot

45 44 Štefan Šutaj Sápos Aranka aján lot ta fel ne ki. A har ma dik fon tos ese mény a Csáky Pál ál tal ve ze tett kam pány mód sze re volt, ami kor a köz gyű lé sen és a köz gyű lés előtt ki je len tet te, hogy a Bugár féle ve ze tés Vi lá gi Osz kár gaz da sá gi lob bi já nak be fo lyá sa alatt áll. A kong res szus után az MKP, amely nek tag ja van 64, hoz zá lá tott a párt struk tú ra meg újí tá sá hoz és az új párt prog ram elő ké szí té sé hez, amely ben Duray Mik lós nak is fon tos sze re pet szán nak. A már ci u si kong res szus után lét re jött az új Or szá gos Ta nács, meg ala kul tak a szak mai bi zott sá gok, ame lyek már el kezd ték mun ká ju kat, és az alap sza bály ok nak meg fe le lő en ki épül tek a párt to váb bi szer vei. Meg vá lasz tot ták a ke rü le ti ta ná csok el nö ke it. Csáky Pál a re gi o ná lis tit kár sá gok ra és szá mí tás tech ni kai esz kö zök vá sár lá sá ra összpontosított. 65 A kong res szus ered mé nyei je len tő sen be fo lyá sol ták a pár ton be lü li vi szo nyo kat. Bugár Bé la több ször is bí rál ta az új ve ze tést (fő leg az zal kap cso lat ban, hogy mi lyen mó don kezd vi tat koz ni olyan ko moly bel po li ti kai kér dé sek ről, mint a Beneš dekré tumok és a ma gya rok kár pót lá sa a má so dik vi lág há bo rút kö ve tő ese mé nye kért), de a ve ze tés ben be kö vet ke zett vál to zá so kért is. Az el nök vál tást kö ve tő en a volt épí tés ügyi mi nisz ter, Gyu rovsz ky Lász ló le mon dott kép vi se lői man dá tu má ról. A Duray Mik lós és Bugár Bé la kö zöt ti konf lik tus to vább éle ző dött, ami kor Duray a Ma gyar Fó rum - ban azt nyi lat koz ta Bugárról, hogy már 1990 óta el akar ta őt tá vo lí ta ni. Ál lí tó lag ak ko ri ban egy volt tit kos ügy nök uta sí tot ta őt, hogy aka dá lyoz za meg Duray meg vá lasz tá sát a Szö vet sé gi Gyű lés frak ci ó já nak élé re. Ez az ügy nök sze rin te a Ma gyar Ke resz tény de mok ra ta Moz ga lom (MKDM) ta nács adó ja ként mű kö dött. A Sme na pi lap sze rint eb ben az idő ben Püs pö ki Nagy Pé ter volt az MKDM ta nács adó ja, akit a tit kos rend őr ség ügy nö ke ként tar tot tak nyilván. 66 Eze kért a ki je len té se kért Dura yt a párt el nök sé ge is fe le lős ség re von ta, Bugár Bé la pe dig éle sen vis sza uta sí tot ta Duray vádjait. 67 Újabb konf lik tus ke let ke zett, ami kor Csáky Pál és fő leg Duray Mik lós az zal vá dol ták a volt me ző gaz da sá gi mi nisz tert, Si mon Zsol tot, hogy ön ér dek ből lé pett a párt ba. Duray az zal is vá dol ta Si mont, hogy a ri ma szom ba ti kong res szu son sza va za to kat vá sá rolt, ami ért az tán bo csá na tot kel lett kérnie. 68 Az MKP új ve ze té se po li ti zá lá si mód sze re i vel a volt ko a lí ci ós part ne rek kel is konf lik tus ba ke ve re dett. Az SDKÚ (Szlo vák De mok ra ti kus és Ke resz tény Unió) és fő leg a KDH (Ke resz tény de mok ra ta Moz ga lom) ra di ka liz mus sal, a tár sa dal mi fe szült sé gek szí tá sá val és nem meg vi ta tott té mák át gon do lat lan elő ter jesz té sé vel vá dol ta az MKP új ve ze té sét. Pavol Hrušovský, a KDH el nö ke ja va sol ta az MKP po li ti ká já nak mo ni to ro zá sát, és azt, hogy amen nyi ben az szlo vák el le nes len ne vagy Dél Szlo vá kia au to nó mi á ján dol goz na, meg kell sza kí ta ni a kap cso la tot az MKP képviselőivel. 69 Bugár Bé la nem ér tett egyet az zal a ki je len tés sel, hogy a párt ra di ka li zá ló dik, és mind ezt in kább an nak a szám lá já ra ír ta, hogy Duray túl nagy te ret ka pott a médiában. 70 Si mon Zsolt há rom alap ve tő kér dést tett fel az új ve ze tés nek: kon frontatív vagy együtt mű kö dő po li ti kát akar e foly tat ni a párt, ho gyan le het ki vé de ni a vá lasz tá si pre fe ren ci ák fi gyel mez te tő csök ke né sét és meg vé de ni az MKP ko a lí ci ós po ten ci ál ját, mi vel már az el len zé ki pár tok kal va ló együtt mű kö dés ben is hi á nyok mu tat koz nak, és fi gyel mez te tett ar ra, hogy a párt sza va za to kat ve szít. Míg Bugár Bé la ve ze té sé vel a vá lasz tá so kon is mé tel ten 20 man dá tu mot tu dott sze rez ni, a ok tó be ri pre fe ren ci ák sze rint csak 11 et szerezne. 71 Fon tos meg je gyez ni, hogy a kong res szus után az MKP pre fe ren ci ái 2007 ben a leg ma ga sabb szin tet ér ték el.

46 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében táb lá zat. Az MKP pre fe ren ci á i nak vál to zá sa 2007 ben a Közvé le mé ny ku ta tó In té zet fel mé ré sei sze rint Az MKP medi a li zá ci ó já ban az SNS el nö ké nek, Ján Slo tá nak a ki je len té sei is fon tos sze re pet ját szot tak. Gál Gá bor par la men ti kép vi se lő, ügy véd az MKP el nö ke, Csáky Pál ne vé ben rá gal ma zá sért be pe rel te Ján Slo tát vul gá ris ki je len té se i ért. Slota Csá ky ról ki je len tet te, hogy ez az alak há nya dék, egy ra kás rot ha dó tehénszar. 72 A szlo vák po li ti ku sok ne ga tí van ér té kel ték Slota ki je len té se it. Ján Kubiš kül ügy mi nisz ter el ítél te a ko a lí ci ós SNS el nö ké nek vul gá ris ki je len té se it, és azt ál lí tot ta, hogy kárt okoz nak a kül föld Szlo vá ki á ról al ko tott képében ben bí ró sá gi el já rás kez dő dött az SNS és az el len zé ki MKP kép vi se lő je, Duray Mik lós ügyé ben, aki fa sisz tá nak mi nő sí tet te a pár tot. A nem ze ti ek sze rint a kép vi se lő ez zel a ki je len tés sel ká ro sí tot ta párt juk jó hír ne vét. Duray el mond ta, hogy Szlo vá ki á ban lé te zik egy hét köz na pi ut cai fa siz mus, amely a ma gya rul be szé lők el le ni tett le ges sé gek ben nyil vá nul meg. Duray eb ben az in ter jú ban ki je len tet te, hogy a Mali na Hed vig fé le ügyek mi att Szlo vá kia nem zet kö zi szin ten elszigetelődik. 74 Peter Gabu ra füg get len kép vi se lő és Ján Slabý (SNS) ez zel a ki je len tés sel kap cso lat ban fel je len tést tett az ügyész sé gen nem zet gya lá zás és nem ze ti, et ni kai és fa ji el len té tek szí tá sa bűn tett ének gya nú ja miatt. 75 Az MKP hely ze té nek ér té ke lé sé vel kap cso lat ban el kell mon da ni, hogy a párt min dig hang sú lyoz za a Szlo vá ki á ban a 2006 előt ti idő szak ban be kö vet ke zett po li ti kai sta bi li zá ci ó ban ját szott fon tos sze re pét. A es idő szak ra szó ló vá lasz tá si prog ram já ban ezt ol vas hat juk: Az MKP si ker ként köny ve li el, hogy 2002 es vá lasz tá si prog ram já nak cél ki tű zé sei az el múlt vá lasz tá si idő szak ban a kor mány prog ram ré szét ké pez ték. Vé le mé nyünk sze rint a de mok rá cia, az esély egyen lő ség, va la mint a ki sebb sé gi lét te rü le tén Szlo vá ki á ban az MKP po li ti zá lá sá nak kö szön he tő en elő re ha la dás nak le het tünk ta núi, és vi tat ha tat lan ered mé nyek szü let tek: az MKP si ke ré nek köny vel he tő el, hogy ma már tör vény ga ran tál ja a nem ze ti sé gek név hasz ná la ti jo gát; az MKP hat ha tós hoz zá já ru lá sá val si ke rült tör vény be ik tat ni a fa ji, et ni kai, val lá si és egyéb diszk ri mi ná ció ti lal mát; al kot má nyos szin ten si ke rült meg erő sí te ni az em be ri jo gi biz tos jog ál lá sát, va la mint azt is el ér tük, hogy az ombud sma ni hi va tal lal va ló kap cso lat tar tás so rán le he tő vé vál jék a ki sebb sé gi nyel vek hasz ná la ta; meg nö vel tük a nem ze ti sé gi kul tú rák pénz ügyi tá mo ga tá sát; pár tunk nak kö szön he tő en a szlo vák par la ment ben meg ala kult a női al bi zott ság, s ez ál tal a leg ma ga sabb szint re emel tük az esély egyen lő ség kér dé sé nek ke ze lé sét; lét re hoz tuk a ma gyar egye te met. Si ke rült tör vény ben biz to sí ta ni a ma gyar nyel vű fel ső ok ta tá si kép zést. A vá lasz tá si prog ram ban azon ban azok a cé lok is meg je len nek, ame lye ket az MKP nem tel je sí tett. Nem le he tünk elé ge det tek az zal, hogy: nem si ke rült ja ví ta ni a nem ze ti ki sebb sé gek al kot má nyos jog ál lá sán; nem si ke rült a par la ment ben el fo gad tat ni a nem ze ti sé gek jog ál lá sá ról, va la mint a ki sebb sé gi kul tú rák fi nan szí ro zá sá ról szó ló jog sza bá lyo kat; to vább ra sincs meg fe le lő ki sebb sé gi nyelv hasz ná la ti tör vény; nem tör tént po zi tív vál to zás a köz igaz ga tá si te rü le ti be osz tás ban; nem si ke rült min den te rü le ten meg fe le lő ha la dást el ér ni a ne mek kö zöt ti tel jes egyen lő ség meg te rem té sé ben; a ro mák esély egyen lő sé gé nek meg te rem té sé ben csak rész le ges elő

47 46 Štefan Šutaj Sápos Aranka re ha la dás tör tént; eu ró pai uni ós tag sá gunk sem te rem tet te meg a bene ši dek ré tu mok, il let ve a kol lek tív bű nös ség el vé nek szel le mé ben el fo ga dott jo gi nor mák kö vet kez mé nye i nek fel szá mo lá sát, enyhítését. 76 Tör té nel mi té mák a szlo vák ma gyar po li ti ká ban és a szlo vák ma gyar kap cso la tok ban Míg a csak nem há rom mil lió né met több sé gé nek el kel lett hagy nia a volt Cseh szlo vák Köz tár sa ság te rü le tét, a ma gyar ki sebb ség tag ja i nak több sé ge vé gül Szlo vá ki á ban ma radt, és az el kö vet ke ző évek so rán vis sza kap ta ál lam pol gá ri jo ga it. Ez a tör té nel mi tra u ma át nyú lik a je len be, és 1989 óta ront ja a szlo vák ma gyar vi szonyt. Az ún. Beneš dekrétumok (Edvard Beneš köz tár sa sá gi el nök né hány dek ré tu má ról, va la mint a Szlo vák Nem ze ti Ta nács ren de le te i nek kö vet kez mé nye i ről van szó 77 ) meg nyi tá sát cél zó el ső pró bál ko zá sok ra rö vid del 1989 no vem be re után ke rült sor, de még Szlo vá kia uni ós tag ál lam má vá lá sa előtt is, ami kor az ak ko ri ma gyar mi nisz ter el nök, Or bán Vik tor kö ve tel te a meg szün te té sü ket. A Beneš dekrétumok a két Dzurinda kormány meg ala kí tá sá nál is konf lik tus tár gyát ké pez ték, de az MKP egyik eset ben sem tu dott el ér ni ko a lí ci ós part ne rei ré szé ről lé nye ge sebb en ged mé nye ket. Robert Fico kor mány ra lé pé sé vel és az MKP kor mány ból va ló ki ke rü lé sé vel a kon fron tá ció lé pett a di a ló gus he lyé re. Az ún. Beneš dekrétumok és az ál do za tok kár té rí té sé re tett ja vas la tok Az MKP el nö ke, Csáky Pál 2007 áp ri li sá ban a párt al el nök ének, Duray Mik lós nak a Hos po dár ske noviny 78 szá má ra adott in ter jú já ra re a gál va, amely ben Duray anya gi kár té rí tést kö ve telt a ma gya rok szá má ra az ban be kö vet ke zett ese mé nyek mi att, ki je len tet te, hogy az MKP a kö zel jö vő ben nem fog ja kö ve tel ni a má so dik vi lág há bo rú után a Beneš dekrétumok kö vet kez té ben ki te le pí tett ma gya rok kár pót lá sá nak kér dé sét, de min den bi zon nyal pár ton be lü li vi tát kezdeményez. 79 Már a kö vet ke ző na pon meg je le nő, Az MKP új ve ze té se nem so ká ig várt a Beneš-dekrétumok meg nyi tá sá val cí mű cikk ből ki de rült, hogy az MKP meg nyit ja a Beneš dekrétumok kérdését. 80 A szlo vák po li ti ku sok re ak ci ó ja már ak kor egy ér tel mű volt. Nem nyit juk meg a Beneš dekrétumokat, ez a má so dik vi lág há bo rú ered mé nye i nek meg kér dő je le zé sét je len te né mond ta a kor mány al el nö ke, Dušan Čaplovič. A HZDS al el nö ke, Milan Urbá ni ki je len tet te, hogy Szlo vá ki á nak elő re kell néz nie, nem pe dig hát ra. Szlo vá kia tör té nel mé ben an nyi igaz ság ta lan ság tör tént, hogy mást sem csi nál nánk, csak kár pó tol nánk mond ta az SNS kép vi se lő je Ra fa el Rafaj, aki ezt a té mát a ma gyar ir re den tiz mus sci fi jé nek tart ja. Sze rin te az MKP kép vi se lői ez zel akar tak ve szély ér ze tet kel te ni választóikban. 81 Né mi hall ga tás után ak kor me rült fel új ra, de már jó val erő tel jes eb ben a Beneš dekrétumok kér dé se, ami kor nyil vá nos ság ra ke rült az az in for má ció, hogy az MKP el nö ke, Csáky Pál 2007 szep tem be ré ben ja vas la tot akar be nyúj ta ni a par la ment ben a Beneš dekrétumok kár val lott ja i nak kár pót lás ára. Az in for má ci ót a Sme na pi lap kö zöl te a ma gyar or szá gi Ma gyar Nem zet na pi lap ra hi vat koz va. Er köl csi és anya gi kár pót lás ról lett vol na szó, és azo kat a ma gya ro kat érin tet te vol na, akik a má so dik vi lág há bo rú után a dek ré tum alap ján a cseh ha tár

48 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 47 vi dék re let tek de por tál va, és kény szer mun kát vé gez tet tek ve lük. Csáky Pál meg je gyez te, hogy Szlo vá ki á ban nem meg fe le lő a hely zet a ja vas lat elő ter jesz té sé re, a kez de mé nye zés nem sok re mén nyel ke cseg tet, de a ja vas lat elő ter jesz té sét er köl csi kö te les sé gé nek tartja. 82 Az MKP n be lül is kri ti ká val fo gad ták ezt a lé pést. En nek bí rá lói azt ne hez mé nyez ték, hogy az MKP nak előbb elő kel lett vol na ké szí te nie a kár pót lá si ja vas la tot, majd meg kel lett vol na is mer tet ni ve le a volt ko a lí ci ós part ne re ket és a töb bi par la men ti pár tot, s csak azu tán kel lett vol na a nyil vá nos ság elé lép ni. Bugár Bé la Csáky Pál ki je len té sé vel kap cso lat ban meg je gyez te: Prob le ma ti kus nak tar tom, ahogy meg nyi tot ta a kér dést. Így csak fe szült sé get kelt. Az is rossz, hogy mind ezt Ma gyar or szág ról üzen te. A kez de mé nye zés idő zí té sét il le tő en is bi zony ta lan sá gát fe jez te ki. Bugár sze rint az MKP még nem ké szí tet te elő a par la ment nek szó ló ja vas la tot, mind amel lett az el kö vet ke ző idő szak pri o ri tá sa ként a char ta vég re haj tá si tör vé nye i nek el fo gad ta tá sát tűz te ki. 83 Bugár Bé la el mond ta, hogy a Beneš dekrétumok ál do za ta i nak kár pót lá sa min dig sze re pelt az MKP prog ram já ban. Meg ol dást aján lot tak fel a má so dik Dzurinda kormányba va ló be lé pés kor, de a part ne rek ezt elutasították. 84 A Beneš dekrétumok kö vet kez mé nye i nek meg szün te té sét az MKP a 2006 os par la men ti vá lasz tá sok előt ti vá lasz tá si prog ram ban is meg ígér te választóinak. 85 A múlt ban eze ket a kö ve te lé se ket nem si ke rült el fo gad tat nia a ko a lí ci ós part ne rek kel fo lyó tár gya lá sok so rán sem, hi á ba volt nyolc évig a két Dzurinda kormány tag ja. Ezt akar ja a tag ság, a szim pa ti zán sok és a vá lasz tók ma gya ráz ta a kez de mé nye zést Bár dos Gyula. 86 Kér dés, hogy az MKP tény leg ko mo lyan gon dol ta e, hogy amit nem si ke rült el ér nie kor mány párt ként és a kor mány ko a lí ció tag ja ként, el éri a 2006 os vá lasz tá sok után lét re jött kor mány el le né ben. A ki je len tést vi ta kö vet te, bár a ja vas lat 2007 vé gé ig sem lett ki dol goz va. Az MKP egy idő re le ál lí tot ta ezt a kez de mé nye zést, mert a szlo vák ma gyar kap cso la tok ban ál ta la ki vál tott fe szült ség még az ő vá ra ko zá sát is fe lül múl ta. A kez de mé nye zés a par la men ten kí vül re ke rült. A Never Again Pol gá ri Tár su lás alá írá so kat kez dett gyűj te ni egy pe tí ci ó hoz, amely kö ve te li a ma gyar és né met ál lam pol gár ok kár pót lá sát a há bo rú után el kö ve tett sé rel me kért. A pe tí ci ót Fe hér Csa ba, a ko má ro mi mú ze um az óta le vál tott igaz ga tó ja szervezte. 87 Ha son ló kez de mé nye zé sek fű ződ nek Bósza Já nos vál lal ko zó ne vé hez, de az au to nó mia ügyé ben. A szlo vák po li ti kai pár tok és az ún. Beneš dekrétumok Az MKP kár pót lá si ja vas la ta a szlo vák ko a lí ci ós és el len zé ki pár tok ked ve zőt len re ak ci ó ját vál tot ta ki. A KDH nem tá mo gat ja a Beneš dekrétumokért já ró kár pót lást, ame lyet Csáky Pál szep tem ber ben akar a par la ment elé ter jesz te ni mond ta a KDH al el nö ke, Dani el Lipšic. 88 Amen nyi ben ilyen té má kat nyit meg, be iga zo lód nak az MKP új ve ze té sé hez fű zött ag gá lyok, fő leg egy olyan hely zet ben, ami kor Csáky el nök úr nak tu da to sí ta ni kel le ne, hogy ezek a té mák nem va ló sít ha tók meg, és csak fo koz ni fog ják a szlo vá kok és a ma gya rok köz ti fe szült sé get foly tat ta. Igaz, hogy a má so dik vi lág há bo rú után tör tén tek igaz ság ta lan sá gok, akár csak a há bo rú alatt a Hor thy ál tal meg szállt Ma gyar or szá gon. A má so dik vi lág há bo rú utá ni ren de le tek tel je sen le gi ti mek vol tak, és na gyon ne héz őket mai szem szög ből meg ítél ni. Na gyon saj ná lom, hogy Csáky el dön töt te, elő áll ez zel a té má val, amely nem nyújt meg ol dást, csak a fe szült sé get növeli. 89

49 48 Štefan Šutaj Sápos Aranka Az SDKÚ sze rint a Beneš dekrétumok a múlt ré szét ké pe zik, amely a tör té né szek te rü le te, ezért meg nyi tá su kat és po li ti kai cé lok ra tör té nő fel hasz ná lá su kat a párt el uta sí tot ta. Csáky ja vas la tát az SDKÚ par la men ti klub já nak el nö ke, Sta ni slav Janiš a kö vet ke ző kép pen kom men tál ta: Szó ba sem jö het bár mi lyen be avat ko zás a Beneš dekrétumokba, meg nyi tá suk, a raj tuk ala pu ló kár pót lás és az eb ből szár ma zó po li ti kai tő ke kovácsolása. 90 A kor mány párt ok ha son ló kép pen re a gál tak. A kor mány ki sebb sé ge kért és em be ri jo go kért fe le lős al el nö ke, Dušan Čap lo vič el uta sí tot ta a Beneš dekrétumok bár mi fé le meg nyi tá sát. Ez a má so dik vi lág há bo rú ered mé nye i nek meg kér dő je le zé sét je len te né mondta. 91 Egyi de jű leg meg ál la pít hat juk, hogy az MKP kár pót lá si kö ve te lé se ha son ló kö ve te lést vál tott ki a kor mány ko a lí ció ré szé ről a szlo vá kok kár pót lá sára, akik a 20. szá zad ma gyar rend sze rei ül döz te té sé nek vol tak ki té ve. A Szlo vá kia és Ma gyar or szág kö zöt ti vi szony ra di ka li zá ló dik. Ez zel a mon dat tal kez dő dött a szlo vák par la ment há rom ke resz tény de mok ra ta kép vi se lő jé nek, Vla di mír Pal kó nak, Fran ti šek Mik loš kó nak és a párt ko ráb bi el nö ké nek, Ján Čar no gur ský nak kö zös nyi lat ko za ta. Palko sze rint a szlo vák és a ma gyar fél köl csö nö sen ki fe jez het né saj ná la tát a bé csi dön tés súj tot ta szlo vá kok és a Beneš dekrétumok súj tot ta ma gya rok mi att. Egyi de jű leg bí rál ták az el len zé ki pár to kat, hogy nem re a gál tak kel lő kép pen ar ra, hogy az MKP el nö ke, Csáky Pál a ma gyar mé di án ke resz tül je lez te szán dé kát a kár pót lá si ja vas lat benyújtására. 92 A meg bé ké lés ről szó ló dek la rá ció szük sé ges sé ge A tör té nel mi meg bé ké lés ről szó ló dek la rá ció nem új té ma a szlo vák ma gyar ál lam kö zi po li ti ká ban, hi szen már 1989 óta fel fel tűnt. Ha son ló dek la rá ci ók kal si ke re sen pró bál koz tak a fran ci ák és a né me tek, a né me tek és a cse hek, és ez zel pró bál koz nak a né me tek és a len gye lek is. Szlo vá ki á ban 2007 ben a ki te le pí té sek 60. év for du ló ja al kal má ból az MKP új ra meg nyi tot ta ezt a té mát. Ki dol goz ta a szlo vák és a ma gyar par la ment kö zös dek la rá ci ó já nak alap ve tő té zi se it. A ter ve ze tet el küld ték a két tör vény ho zó tes tü let el nö ké nek és a par la men ti klu bok el nö ke i nek. A ja vas lat lé nye ge az, hogy mind két par la ment köl csö nö sen bo csá na tot kér egy más tól a szom szé dos nem zet el len el kö ve tett há rom leg na gyobb igaz ság ta lan sá gért. A Ma gyar Köz tár sa ság Or szág gyű lé se ki nyil vá ní ta ná saj ná la tát ami att, hogy a 19. szá zad vé gén és a 20. szá zad ele jén az ak ko ri ma gyar kor mány a tör té nel mi Ma gyar Ki rály ság te rü le tén olyan po li ti kát va ló sí tott meg, amely sér tet te az or szág te rü le tén élő nem ze ti sé gek jo ga it. Ugyan csak ki nyil vá ní ta ná saj ná la tát azon ese mé nyek mi att, ame lyek az el ső bé csi dön tés vég re haj tá sa so rán szlo vák ol dal ról sé rel mes nek te kint he tő ek. A Ma gyar Köz tár sa ság Or szág gyű lé se saj ná la tos ként dek la rál ná azt a tényt is, hogy a Ma gyar Nép had se reg csa pa tai a Var sói Szer ző dés ré sze ként 1968 ban, rossz ügy szol gá la tá ban Szlo vá kia te rü le té re lép tek. A Ma gyar Köz tár sa ság Or szág gyű lé se mind eze kért bo csá na tot kér ne Szlo vá kia pol gá ra i tól. A Szlo vák Köz tár sa ság Nem ze ti Ta ná csa ki nyil vá ní ta ná saj ná la tát ami att, hogy a Cseh szlo vák Köz tár sa ság el ső vi lág há bo rú utá ni ki ala kí tá sa után olyan ese mé nyek is meg tör tén tek, ame lyek sér tet ték szá mos ma gyar nem ze ti sé gű pol gár jo ga it. A Szlo vák Köz tár sa ság Nem ze ti Ta ná csa ki nyil vá ní ta ná saj ná la tát ami att, hogy az

50 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében kö zöt ti idő szak ban is meg va ló sul tak olyan tör té né sek, ame lyek ah hoz ve zet tek, hogy az or szág te rü le tét ma gyar nem ze ti sé gű pol gá rok vol tak kény te le nek el hagy ni, il let ve so ka kat kény szer mun ká ra hur col tak el Cseh or szág ba. Ki nyil vá ní ta ná to váb bá saj ná la tát ami att is, hogy az ak ko ri Szlo vák Nem ze ti Ta nács olyan tör vény ere jű ren de le te ket is el fo ga dott, ame lyek a kol lek tív bű nös ség el ve alap ján mé lyen sér tet ték az or szág ma gyar és né met nem ze ti sé gű pol gá ra i nak jogait. 93 Ugyan ak kor a ká ro sult la kos ság meg se gí té sé re egy ala pot kel le ne lét re hoz ni. Ezt az ak ti vi tást előz te meg a Beneš dekrétumok ál do za ta i nak kár pót lá sát ja vas ló ter ve zet. Az MKP lé pé sét te hát op ti mis ta szem szög ből néz ve át gon do lat lan nak kell tar ta nunk. Nyolc évig, amíg az MKP tag ja volt a kor mány nak és volt esé lye a vál toz ta tás ra, kép vi se lői még csak meg sem pró bál tak meg fo gal maz ni egy ha son ló dek la rá ci ót. En nél sok kal ros szabb, hogy ar ra sem hasz nál ták fel kor mány po zí ci ó ju kat, hogy kor ri gál ják azon szlo vák po li ti kai elit né ze te it, amel lyel együtt mű köd tek. Nem mó do sí tot ták a ma gyar ki sebb ség el le ni há bo rú utá ni jog tip rás ról szó ló és az olyan új me cha niz mu sok ki ala kí tá sá val kap cso la tos né ze te i ket, ame lyek kel el le he tett vol na kez de ni a szlo vák köz vé le mény nem ze ti priz mán át szűrt meg rög zött vé le mé nye i nek meg vál toz ta tá sát. Nem ala kí tot ták ki a fel té te le ket ah hoz, hogy a szlo vák köz vé le mény ele gen dő in for má ci ó hoz jus son a má so dik vi lág há bo rú előt ti, a két vi lág há bo rú kö zöt ti és a má so dik vi lág há bo rú utá ni idő szak ról. Most, ami kor az MKP kor má nyon kí vü li té nye ző, te vé keny sé gét nem le het más képp ma gya ráz ni, mint ab be li igye ke ze tet, hogy ma gyar nem ze ti sé gű vá lasz tó pol gá ro kat nyer je n meg ma gá nak, akik a fel mé ré sek ta nú sá ga sze rint fon tos nak tart ják, hogy a szlo vá kok az 1945 utá ni ese mé nye kért bo csá na tot kér je nek. A szlo vák meg kér de zet tek vi szont úgy vé lik, hogy bo csá nat ké rés re nincs sem mi ok, és ha a szlo vák pár tok meg akar ják tar ta ni eze ket a vá lasz tó i kat, ak kor ilyen bo csá nat ké rést nem fo gad hat nak el. 94 Az MKP új ve ze tő sé ge elő re si ker te len ség re ítélt te vé keny sé get foly ta tott, amely lyel in ge rel te Szlo vá kia ma gyar és szlo vák la kos sá gát, és is mer ve a szlo vák po li ti kát, fel té te lez het te, hogy a kor mány ko a lí ció né mely cso port jai a rá juk jel lem ző af fek tus sal és ag res szi ó val fog nak re a gál ni. Eb ben az eset ben nem csak a ma gyar nem ze ti sé gű vá lasz tó pol gár ok ról volt szó, ha nem ar ról is, hogy a ma ga ol da lá ra ál lít sa azo kat a ma gyar po li ti kai cso por to kat, ame lyek kö nyör te len kri ti ku sai a je len le gi ma gyar kor mány nak. Ez meg ma gya ráz ná, mi ért vol tak idő zít ve ezek az ak ti vi tá sok épp a köl csö nös kap cso la tok rész le ges sta bi li zá ci ó já nak idő szak ára, a Gyur csá ny Fe renc és Robert Fico kor mány fők ál tal el fo ga dott 14 pon tos prog ra mot kö ve tő időszakra. 95 Ami a meg bé ké lés ről szó ló dek la rá ci ót il le ti, a szlo vák par la ment el nö ke, Pavol Paška ki je len tet te, hogy pil la nat nyi lag sem mi okot sem lát egy Szlo vá kia és Ma gyar or szág kö zöt ti meg bé ké lés ről szó ló bo nyo lult szö veg el fo ga dá sá ra. Bár az utób bi év fo lya mán öt ször is ta lál ko zott a ma gyar par la ment el nö ké vel, Szi li Ka ta lin nal, nem be szél tek egy olyan szö veg el fo ga dá sá ról, ame lyet az MKP javasolt. 96 Az el len zék kö ré ből egyet len sze mély lett vol na haj lan dó mér le gel ni a meg bé ké lés ről szó ló dek la rá ci ót. Dani el Lip šic meg ál la pí tot ta, hogy a má so dik vi lág há bo rú után tény le ge sen tör tén tek igaz ság ta lan sá gok, akár csak a há bo rú alatt a Hor thy fé le Ma gyar or szág ál tal meg szállt szlo vák te rü le te ken. A má so dik vi lág há bo rú utá ni ren de le tek tel je sen le gi ti mek vol tak, és na gyon ne héz őket mai szem szög ből meg ítél ni. Lip šic azon ban hoz zá tet te: el tud ja kép zel ni a szlo vák és ma gyar par la ment bo csá nat ké ré sét, amely a szlo vák és ma gyar püs pö kök egy év vel ko ráb bi nyi lat ko

51 50 Štefan Šutaj Sápos Aranka za tá hoz kötődhetne. 97 Eb ben fő leg a köl csö nös vi szo nyok val lá si as pek tu sát hang sú lyoz ták, de a vi lá gi a kat is. A Ma gyar Püs pö ki Kon fe ren cia le ve lé ben, ame lyet Er dő Pé ter bí bo ros írt alá, a kö vet ke ző ol vas ha tó: Ugyan az a tör té ne lem gyak ran a kö zös szen ve dé sek és a kö zös igye ke ze tek tör té nel me volt. En nek a tör té ne lem nek a lap ja i ról nem hi á nyoz nak az el lent mon dás ok és igaz ság ta lan sá gok sem, ame lyek se be ket hagy tak a lel ke ken. Most Krisz tus ar ca előtt a bel sőnk be te kin tünk, és lel ki meg új ho dá sért imád koz va kér jük Is ten kö nyö rü le tes sé gét és bo csá na tát azo kért a tet te kért, ame lyek a tör té ne lem so rán eb ben a ré gi ó ban, az itt élő em be re ken nem ze ti, nyel vi vagy kul tu rá lis ho va tar to zá suk mi att let tek el kö vet ve. Kü lö nös fáj da lom mal em lé ke zünk azok ra az ese tek re, ami kor a ma gya rok bán tal maz ták a szlo vá ko kat vagy a szlo vák kö zös sé get. Ez zel pár hu za mo san Is ten ar ca előtt meg újít juk tisz te le tün ket és a meg bé kü lés ér zé sét, a meg bo csá tó sze re tet ér zé sét, ame lye ket a múlt va la me lyik sza ka szá ban bi zo nyos sze mé lyes vagy tár sa dal mi se bek mi att a mi nem ze tünk is át élt. Meg bo csá tunk, és bo csá na tot ké rünk. A Szlo vák Püs pö ki Kon fe ren cia Fran ti šek Ton dra ál tal alá írt le ve lé ben ez állt: Ko moly kö vet ke ze tes ség gel fo gad juk a tör té nel mi igaz ság át élé sé nek ezt a meg nyil vá nu lá sát, kö szö ne tet mond va Is ten nek és köl csö nös meg ér té sért és meg bé ké lé sért kér ve őt. Ezért meg bo csá tunk, és bo csá na tot ké rünk. Ugyan is Önök kel kö zö sen, test vé re ink kel a püs pö ki szol gá lat ban tud juk, hogy a mi ke resz tény sé günk nem csak a múlt val lá sa, hogy a tör té ne lem ből va ló oku lás sal min dig nyi tot tak va gyunk az Is ten ál tal ránk bí zott kö zös prog ram irá nyá nak meg ta lá lá sá ra. Tud juk, hogy a múlt ös szes vi tá ja és se be csak is az igaz ság gal tün tet he tő el, de fő leg sze re tet tel. Az Egy ház ta ní tá sa ér tel mé ben kö zö sen aka runk gon dol kod ni a tör té ne lem igaz sá ga fe lett, a meg bé ké lés is te ni ado má nya fe lett, és nem hagy juk ma gun kat olyan mér ték ben be fo lyá sol ni a sze mé lyes vagy nem ze ti ér de kek ál tal, hogy a ke resz tény el vek kel el len tét ben gon dol kod junk, be szél jünk vagy cselekedjünk. 98 A szlo vák ma gyar meg bé ké lés kér dé sét Szlo vá kia la kos sá ga is ér zé ke li. Van nak azon ban kü lönb sé gek, ame lyek a nem ze ti jel leg ből adódnak. 99 A ma gya rok gyak rab ban (53,75%) em lí tet tek olyan konk rét tör té nel mi ese ményt, ame lyet ne ga tí van ér zé kel nek. Leg gyak rab ban a ki te le pí té se ket vagy a Beneš dekré tumokat em lí tet ték, majd az ál lam pol gár ság tól va ló meg fosz tást, a va gyon el kob zást, az as éve ket, a reszlovakizációt. Csak egy eset ben for dult elő a kö vet ke ző vá lasz sze mé lyes konf lik tu sok a ro mák kal. A szlo vák meg kér de zet tek vá la sza it két cso port ra oszt hat juk. Olyan ese mé nyek hez vi szo nyul nak ne ga tí van, ame lyek a ma gyar ki sebb ség gel kap cso la to sak (a ma gya rok kö ve te lé sei, a ma gyar po li ti ku sok kal va ló el len té tek, a ma gya rok in to le ran ci á ja, az MKP po li ti ká ja, a ma gyar egye tem lét re jöt te, a ma gya rok ter jesz ke dé si vá gya). A má sik cso port vá la szai a ro mák hoz kap cso lód tak (lo pá sok, a ro mák össze férhetetlensége). 100 A meg bé ké lés, a kár pót lás tör té nel mi té má ja ezek ben az ese tek ben nem csak tör té nel mi, ha nem po li ti kai té ma is. Min den bo csá nat ké rés csak vi szony la go san ér vé nyes, és fő leg nem le het tel je sen konk rét. Ha a köl csö nös bo csá nat ké rés re meg van a jó aka rat, a ha tár vo na lat az eu ró pai szlo vák és ma gyar po li ti ká ban, amely ez ál tal tisz ta lap pal in dul na, fel té te lek és ki fo gá sok nél kül kell meg húz ni, és anél kül, hogy szá mol gas suk, ki kit ká ro sí tott meg job ban.

52 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 51 A szlo vák po li ti ku sok ha tá ro zott ál lás pont ra he lyez ked tek, s el uta sí tot ták a ma gya rok tól va ló bo csá nat ké rést. A szlo vá kok nem fog nak bo csá na tot kér ni a ma gya rok tól a múlt mi att. Az egyet len vá lasz, nem (Vla di mír Mečiar). Ez ég be ki ál tó szem te len ség (Robert Fico). 101 Az MKP ugyan meg bé ké lés ről be szél, de min dig a kon fron tá ci ó ra megy ki ná luk a já ték (Ján Kubiš). A szlo vák po li ti kai pár tok ar ra a vég kö vet kez te tés re ju tot tak, hogy az igaz ság ta lan sá gok fel so ro lá sá nak út ja nem jó út a meg bé ké lés hez. Dušan Čap lo vič sze rint Szlo vá ki á nak és Ma gyar or szág nak vas tag vo na lat kel le ne húz nia a múlt után, még hoz zá bo csá nat ké rés nél kül. Csáky sze rint a kap cso la tok ren de zé se nem le het sé ges bo csá nat ké rés nélkül. 102 A meg bé ké lés ről szó ló kö zös dek la rá ció kér dé se, ame lyet meg za vart a Beneš dekrétumok kár val lott jai kár pót lá sá nak az MKP ál tal meg fo gal ma zott igé nye, az SNS ama ki je len té sé ben csú cso so dott ki, mely sze rint a párt a Beneš dekrétumok ér vé nyes sé gé nek meg kér dő je le zé sét til tó tör vény ja vas lat tal fog elő áll ni, amely min den ilyen pró bál ko zást bűn tett nek nyil vá ní ta na. Ha tá ro zat a há bo rú utá ni tör vé nyek érint he tet len sé gé ről Aszlo vák po li ti kai pár tok re ak ci ói az MKP kez de mé nye zé se i re jel lem ző en át gon do lat la nok és in ge rül tek vol tak. Az SNS ki lá tás ba he lyez te egy olyan ál lam vé del mi tör vény elő ké szí té sét, amely sze rint min den kit, aki meg kér dő je le zi a Beneš dekré tumok és Tri a non ér vé nyes sé gét, bün te tő jo gi fe le lős ség re von hat nak. Hogy tu da to sít sák, aki meg kér dő je le zi a há bo rú utá ni el ren de zést, a bör tön ben gon dol kod hat majd er ről mond ta a párt el nö ke, Ján Slota. Hoz zá tet te, hogy ha son ló tör vé nyek van nak Cseh or szág ban, Né met or szág ban és Svédországban. 103 Ere de ti leg te hát olyan tör vény el fo ga dá sát fon tol gat ták, amely a há bo rú utá ni tör vény ho zás meg nyi tá sát sza bá lyoz ta vol na au gusz tus 24 én a szlo vák par la ment ben az SNS kép vi se lői, Ján Slota, Ra fa el Rafaj, Ru dolf Pučík és Ivan Šaško, egy, a má so dik vi lág há bo rú utá ni kö rül mé nye ket ren de ző dena ci fi ká ci ós do ku men tum érint he tet len sé gé ről szó ló ja vas lat tal áll tak elő, ame lyet a szlo vák par la ment szep tem ber 20 án meg is tárgyalt. 104 Az el fo ga dott ha tá ro zat ban azon ban vál to zá sok kö vet kez tek be. Meg vál to zott a ja vas lat el ne ve zé se szep tem ber 20 án a par la ment el fo gad ta az 533 as szá mú ha tá ro za tot a há bo rú utá ni doku me tu mok érinthetetlenségéről. 105 Aszö ve get az el ső rész ben ki egé szí tet ték a kol lek tív bű nös ség el vét el ítél ve meg fo gal ma zás sal. Az el uta sít va a dena ci fi ká ci ós ren de le tek meg sem mi sí té sé re és re ví zi ó já ra irá nyu ló tö rek vé se ket he lyett a fi gye lem be vé ve a bé ké ről szó ló fel té te le ket szö ve get hagy ták jó vá. A to váb bi ré szek ből is ki hagy ták a denacifikációs dek ré tu mok, a denacifikációs do ku men tu mok ki fe je zé se ket, ame lyek a ja vas lat ban sze re pel tek. A ha tá ro za tot, az MKP ki vé te lé vel, va la men nyi szlo vák par la men ti párt alá ír ta. A ha tá ro zat el fo ga dá sát 120 kép vi se lő tá mo gat ta, el le ne volt az MKP 20 kép vi se lő je, nem sza va zott Pavol Miná rik ke resz tény de mok ra ta kép vi se lő, és az ülé sen 9 kép vi se lő nem volt je len (Viliam Veteš ka HZDS, Jaro slav Ivančo, Iveta Radičová, Mag da Vášaryová, Miku láš Dzu rin da SDKÚ, Maroš Kondrót, Jozef Burian, Pavol Pav lis Smer, Emil Ves te nic ký SNS). Aszlo vá ki ai ma gyar ki sebb sé gen kí vül a Ma gyar Köz tár sa ság kép vi se lői is nem tet szés sel fo gad ták a ha tá ro za tot. Gyur csá ny Fe renc kor mány fő saj ná la tát fe jez te ki a ha tá ro zat el fo ga dá sa mi att, Só lyom Lász ló köz tár sa sá gi el nök pe dig Bu da pest nek

53 52 Štefan Šutaj Sápos Aranka adott po fon ról beszélt. 106 A bu da pes ti szlo vák nagy kö vet ség előtt és a bé kés csa bai szlo vák kon zu lá tus előtt szlo vák el le nes tün te té sek foly tak, bár csak kis rész vé tel lel, de eze ken to já so kon kí vül kö ve ket is do bál tak. A tün te tést a Ma gya rok Vi lág szö vet sé ge szer vez te, és fo ko za to san csat la ko zott hoz zá 14, több nyi re szél ső sé ges jobb ol da li szer ve zet. Köz tük volt pél dá ul a Szlo vá ki á ban is is mert Hat van négy Vár me gye If jú sá gi Moz ga lom, a Tri a no ni Szö vet ség Egy sé ge és a Hor thy Mik lós Tár sa ság. Egyet len jelen tőssebb szer ve zet a par la men ten kí vü li Job bik Ma gyar or szág ért Moz ga lom volt. 107 Szlo vá kia bu da pes ti nagy kö vet ét, Juraj Migašt be ké ret ték a bu da pes ti Kül ügy mi nisz té ri um ba, hogy meg ma gya ráz za a szlo vák par la ment ál tal el fo ga dott, a há bo rú utá ni tör vé nyek érint he tet len sé gé ről szó ló ha tá ro za tot. Ő el ső sor ban az el ső be kez dést hang sú lyoz ta, amely el uta sít ja a kol lek tív bű nös ség el vét, és biz to sí tot ta a ma gyar fe let, hogy Szlo vá ki á nak is ér de ke a Ma gyar or szág gal va ló jó kap cso lat. Hang sú lyoz ta, hogy jó alap nak tart ja a két kor mány fő ál tal el fo ga dott dokumen tumot. 108 A ma gyar par la ment kép vi se lői le mond ták a két par la ment kül ügyi bi zott sá gá nak ter ve zett ta lál ko zó ját. A szlo vák tör vény ho zás ál tal el fo ga dott ha tá ro zat tal kap cso lat ban az MKP nyi lat ko za tot adott ki, amely ben ez áll: vé le mé nyünk sze rint ezen do ku men tu mok szel le mi sé gé nek és ne ga tív ha tá sa i nak meg erő sí té se nem kap hat he lyet a 21. szá zad Eu ró pá já ban. To vább ra is fon tos nak tart juk a bo csá nat ké rést azok kal az ál lam pol gá rok kal szem ben, aki ket meg ká ro sí tot tak a há bo rú utá ni fo lya ma tok, és fon tos nak tart juk mér le gel ni le het sé ges kárpótlásukat. 109 A ha tá ro zat el fo ga dá sát az zal kap cso lat ban kell szem lél ni, hogy ok tó ber 4 én az Eu ró pa Par la ment szo ci a lis ta frak ci ó já nak meg kel lett vol na tár gyal nia a Smer tag sá gá nak fel újí tá sát az Eu ró pai Szo ci a lis ták Párt já ban. Az MKP el nö ke még a do ku men tum el fo ga dá sa előtt le vél ben fi gyel mez tet te an nak fel té te le zett tar tal má ra az Eu ró pai Par la ment ál lam pol gá ri jo gok bi zott sá gá nak el nö két, Jean Marie Cavadát. A le vél ben a szlo vá ki ai po li ti kai hely zet ala ku lá sát ri asz tó nak ne vez te, a dek la rá ci ót pe dig szé gyen tel jes nek és sér tő nek a Szlo vá ki á ban élő ma gyar és né met ki sebb ség re nézve. 110 Az MKP el nö ke, Csáky Pál le ve let kül dött az Eu ró pai Par la ment ál lam pol gá ri jo gok bi zott sá gá nak, amely ben bí rál ta az elő ké szü let ben le vő ha tá ro za tot. A le ve let az MKP em be re in kí vül két ma gyar és két né met eu ró pai par la men ti kép vi se lő ír ta alá. 111 A má so dik vi lág há bo rú utá ni ma gyar el le nes in téz ke dé se ket te hát a há bo rú utá ni hely zet tel ma gya ráz hat juk, és el mond hat juk, hogy be tel je se dik a cseh szlo vák tör vény ho zás. Itt len ne az ide je a szlo vák po li ti ká ban le vet ni a há bo rú utá ni na ci o na lis ta szí ne ze tű szem üve get. Az, hogy va la mi jog sze rű en tör tént, még nem je len ti, hogy igaz sá gos és em ber sé ges volt. A há bo rú utá ni tör vény ho zás meg te rem tet te a ma gyar nem ze ti sé gű ek ül dö zé sé nek, ki te le pí té sé nek, va gyo nuk el kob zá sá nak fel tét ele it. Ezt at tól füg get le nül ki kell je len te ni, hogy ha son ló kép pen vi sel ke dett a szlo vá kok kal szem ben a Hor thy rend szer a bé csi dön tés után. A há bo rú utá ni tör vény ho zást le het ma gya ráz ni és in do kol ni, de nem le het igaz sá gos nak tar ta ni, vé del mez ni, és a je len ben nem szol gál hat ala pul az ál lam nak a ma gyar ki sebb ség hez va ló vi szo nyu lá sá ban, mint ahogy nem le het rá épí te ni a ma gyar ki sebb ség Szlo vá ki á hoz va ló lo ja li tá sát sem. A szlo vák po li ti ka lé nye ges kér dé se, ho gyan kép ze li el jö vő jét Eu ró pá ban. A há bo rú utá ni tör vény ho zás nem jó pél dá ja Szlo vá kia hoz zá já ru lá sá nak Eu ró pa egy sé gé hez.

54 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 53 Aszlo vák par la ment ha tá ro za ta sok vi tát vál tott ki. Po zi tív elem, hogy a saj tó ban fo lyó nyil vá nos vi tá ba el ső al ka lom mal von ták be a tör té net tu do mány, a jog tu do mány és a po li to ló gia je les kép vi se lő it. Nem kap tak azon ban te ret egy hos szabb vi tá ra. Be fe je zés 2007 ben Szlo vá kia kor má nya ki je len té se i vel iga zol ta a nem ze ti ki sebb sé gek sta tus quó ját. Be fe je ződ tek a szer ve ze ti át ala kí tá sok a nem ze ti ki sebb sé gek ről gon dos ko dó ál la mi hi va ta lok ban. A kor mány prog ram szel le mé ben el kez dő dött a szlo vák nyelv po zí ci ó i nak meg erő sí té se a nem ze ti sé gi is ko la ügy ben és kul tú rá ban, a nem ze ti erők meg szi lár dí tá sá ban, fő leg Szlo vá kia dé li ré szén. A 2007 es év a kor mány po li ti ká ban a ha za fi ság, de a tör té nel mi té mák ba va ló be lé pés je gyé ben is zaj lott. Nyolc év után be fe jez te kor mány zá sát az a ko a lí ció, amely nek az MKP is sta bil ré sze volt. Az MKP, fel sza ba dul va a ko a lí ci ós kö te le zett sé gek alól, olyan kér dé sek kel állt elő, ame lye ket az elő ző évek ben nem tu dott meg ol da ni. Az új kor mány ko a lí ci ó hoz va ló vi szonyt te kint ve a di a ló gust a konf ron tá ció vál tot ta fel. A Beneš dekré tumok fel ve té sé vel meg nyi tot ta a ma gya rok és a né me tek kár pót lá sá nak kér dé sét, a meg bé ké lés ről szó ló dek la rá ció ter ve ze té vel pe dig tör té nel mi té mák ról nyi tott vi tát, amely nek jel le gét a po li ti ku sok és az új ság írók ha tá roz ták meg. En nek ered mé nye kép pen fo gad ta el a szlo vák par la ment a há bo rú utá ni tör vény ke zés érint he tet len sé gé ről szó ló ha tá ro za tot, amely olyan tör vé nyek érint he tet len sé gét nyil vá ní tot ta ki, ame lye ket már ré gen meg vál toz tat tak. A szlo vák és a ma gyar kor mány fő ta lál ko zó ján el ért po zi tív ered mé nyek el le né re ki éle ző dött a szlo vák ma gyar vi szony mind ál lam kö zi, mind bel po li ti kai szin ten. Jegy ze tek 1. Hos po dár ske noviny, ok tó ber Hos po dár ske noviny, ok tó ber A Szlo vák Köz tár sa ság kor má nyá nak prog ram nyi lat ko za ta, au gusz tus. 4. Uo. 5. Uo. 6. Prav da, au gusz tus Prav da, ok tó ber. 1. Šéfom Rady vlády pre men ši ny bude asi Èap lo viè [A kor mány ki sebb sé gi ta ná csát va ló szí nű leg Čap lo vič fog ja ve zet ni]. 8. A ta nács tag ja lett Hru bík Bé la Cse ma dok; I. Luká čo vá Kul túr ne zdru že nie obča nov róm skej národ nos ti [Ro ma Nem ze ti sé gű Ál lam pol gár ok Kul tu rá lis Tár su lá sa]; P. Dole žal Český spo lok na Slo ven sku [Szlo vá ki ai Cseh Egye sü let]; I. Ban du rič Rusín ska obro da [Ru szin Új já szü le tés]; I. Laba Zväz Rusínov Ukrajincov Slo ven skej repub li ky [Ruszin Ukrán Szö vet ség]; O. Pöss Kar pat sko ne mec ký spo lok na Slo ven sku [Szlo vá ki ai Kár pá ti né met Egye sü let]; R. Zwi ew ka Poľský klub [Len gyel Klub]; E. Hru bí no vá Morav ský kul túr ny zväz [Mor va Kul tu rá lis Szö vet ség]; N. Dosto va lo vá Zväz Rusí nov na Slo ven sku [Szlo vá ki ai Ru szi nok Egye sü le te]; E. Hru ší ko vá Pôvod ný kul túr ny zväz Bul ha rov a ich pri a te ľov na Slo ven sku Christo Botev [Christo Botev a szlo vá ki ai bol gá rok és ba rá ta ik ere de ti kul tu rá lis szö vet sé ge]; J. Klač ka Chor vát sky kul túr ny zväz na Slo ven sku [Szlo vá ki ai Hor vát Kul tu rá lis Szö vet ség]; P. Traub ner Kul túr ny spo lok židov ských obča nov na Slo ven sku [Szlo vá ki ai Zsi dók Kul tu rá lis Szö vet sé ge]. A ta nács ülé se

55 54 Štefan Šutaj Sápos Aranka i re meg hí van dók az ál la mi szer ve ze tek kép vi se lői: A. Botošová, a kor mány ro ma ügye kért fe le lős meg bí zott ja; A. Nagy Lász ló, a szlo vák par la ment em be ri jo gi bi zott sá gá nak az el nö ke; B. Obrimčáková, az Ok ta tá si Mi nisz té ri um re gi o ná lis ok ta tás ügy ért, to váb bi mű ve lő dé sért és spor tért fe le lős ál lam tit ká ra; A. J. Lang, a Kul tu rá lis Mi nisz té ri um ki sebb sé gi és re gi o ná lis kul tú rá kért fe le lős ál lam tit ká ra; J. Tomatová, a Szo ci á lis és Csa lád ügyi Mi nisz té ri um szo ci á lis ki re kesz tett ség és se gít ség a nél kü lö zés ben osz tá lyá nak igaz ga tó ja; O. Plišňáková, a Bel ügy mi nisz té ri um bel ügyi osz tá lyá nak igaz ga tó ja; Z. Topoľská, a Kül ügy mi nisz té ri um em ber jo gi osz tá lyá nak igaz ga tó ja; M. Belejová, az Épí tés ügyi és Re gi o ná lis Fej lesz té si Mi nisz té ri um struk tu rá lis ala pok irá nyí tá sa osz tá lyá nak igaz ga tó ja. To váb bá akö vet ke ző szak em be rek: Szar ka Lász ló (MTA Et ni kai nem ze ti Ki sebb ség ku ta tó In té zet, Bu da pest), M. Gon čo vá (Masaryk Egye tem, Brünn), M. Gbú ro vá (Eper je si Egye tem), P. Meš ťan (Szlo vák Nem ze ti Mú ze um A Zsi dó Kul tú ra Mú ze u ma). 9. Az el ső ülé sen azon ban A. Nagy Lász ló hoz ha son ló an nem vett részt. 10. Jegy ző könyv a ta nács no vem ber 6 i ülé sé ről. sk/index.php?id= Uo. 12. Prav da, no vem ber 2. Minis ter stvo útočí proti prá vam men šín [A mi nisz té ri um tá mad ja a ki sebb sé gek jo ga it]. 13. Kon cep cia výcho vy a vzde lá va nia v jazy ku národ nost ných men šín [A nem ze ti ki sebb sé gek nyel vén tör té nő ne ve lés és ok ta tás kon cep ci ó ja]. http// material.nsf/0/f96a8aadc0fe7b98c12573a30046b64b/sfile/priloha_3.doc. Sme, ok tó ber. 23. Ministerstvo: národ nost né školy nekla dú dôraz na štát ny a mate rin ský jazyk [A miniszétrium: a nem ze ti sé gi is ko lák nem fek tet nek hang súlyt az ál lam nyelv re és az anya nyelv re]. 14. Súčas ný sys tém vzde lá va nia prís luš ní kov národ nost ných menšín. Prí lo ha č. 3 [A nem ze ti ki sebb sé gek ok ta tá sá nak je len le gi rend sze re. 3. mel lék let]. http// nia.sk/ appl/material.nsf/0/f96a8aadc0fe7b98c12573a30046b64b/s/file/prilo ha_3.doc évi je len tés a szlo vá ki ai ma gyar ság hely ze té ről. www. nemzetpolitika.gov.hu. 16. Prav da, au gusz tus 3. Škole v Komár ne pomoh la Pešť. [A ko má ro mi egye tem nek Pest se gí tett]. 17. Hos po dár ske noviny, no vem ber 6. Obavy Fica sa zati aľ nena pl ni li [Fico ag gá lyai ed dig nem váll tak be]; Sme, szep tem ber 13. SMK: Návrh SNS úplne zby toč ne pro vo ku je [MKP: Az SNS ja vas la ta tel je sen fö lös le ge sen pro vo kál]; Sme, szep tem ber 18. Podľa Miko la ja niek to ré školy buď zme nia názor a filozofiu, alebo zanik nú [Mikolaj sze rint né mely is ko la vagy vé le ményt és fi lo zó fi át vál toz tat, vagy meg szű nik]. 18. http//: 19. Prav da, ok tó ber 24. Čap lo vič chce zacho vať výho dy v ško lách men šín [Čaplovič meg akar ja őriz ni a ki sebb sé gi is ko lák elő nye it] A ta nács tag ja volt: J. Koval čík (a Jara bi nai Uk rán Tan nyel vű Alap is ko la igaz ga tó ja); M. Čiž má ro vá (az Eper je si Egye tem BTK Uk rán Tan szék ének ok ta tó ja); V. Zeman (a ro ma ügyi kor mány meg bí zott hi va ta lá nak mun ka tár sa); J. Dra pák (Jóka); D. Pecho či a ko vá (a nyit rai Mati ca slo ven ská szék há zá nak igaz ga tó nő je); K. Ondrá šo vá (az Ok ta tá si Mi nisz té ri um re gi o ná lis is ko la ügy szek ci ó já tól); P. Gaj doš (a dunas zer da he lyi szlo vák alap is ko la igaz ga tó ja); Lász ló Bé la (a nyit rai Kon stan tin Egye tem Kö zép eu ró pai Ta nul má nyok Ka rá nak dé kán ja); Mé szá ros And rás (a po zso nyi Come ni us Egye tem BTK Ma gyar Nyelv és Iro da lom Tan szék ének ta ná ra); G. Jonáš ko vá (a nyit rai Kons tan tin Egye tem Szak szer ve ze ti Ta ná csá nak el nö ke); L. Kluč ko vá (Ok ta tá si Mi nisz té ri um); V. Tarča (a mez őla bor ci gim ná zi um igaz ga tó ja); M. Gaj (a Rad vaň nad Laborcom i Ru szin Tan nyel vű Alap is ko la igaz ga tó ja); M. Rec kten wald (óvo da és alapiskolaigazgató, Chmeľnica); V. Wag ner (Kés márk); I. Janko (Nyitra); I. Baláz so vá (Lo sonc); Szi ge ti Lász ló (par la men ti kép vi se lő); L. Fízik (Zó lyom).

56 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében Az ok ta tá si mi nisz ter feb ru ár 20 i kel te zé sű le ve le CD /5822 4:Sekr/D. 22. Prav da, jú li us 10. Duka Zólyomi kri ti zo val SR na pôde EÚ [Duka Zólyomi az EU ban bí rál ta Szlo vá ki át]. 23. Sme, de cem ber 13. Fico je vo vývo ji vzťa hov Slo ven ska a Maďar ska opti mis tom [Fico op ti mis ta Szlo vá kia és Ma gyar or szág vi szo nyá nak fej lő dé sét il le tő en]. 24. Hos po dár ske noviny, no vem ber 19. Swoboda: Nepriš li sme niko ho súdiť priš li sme pomôcť [Swoboda: nem ítél kez ni, ha nem se gí te ni jöt tünk]. 25. Hlav né odbor né čin nos ti SNM na rok &section=info. 26. Hos po dár ske noviny, ok tó ber 31. SMK: odvo la nie ria di te ľa múzea je poli tic ky moti vo va né [MKP: a mú ze um igaz ga tó le vál tá sa po li ti ka i lag mo ti vált]; Sme, ok tó ber 31. SMK: Ria di te ľa odvo la li pre obči an ske akti vi ty [MKP: az igaz ga tót pol gá ri ak ti vi tá sai mi att vál tot ták le]; Týždeò, 2007/45, Odvo la nie ria di te ľa [Az igaz ga tó le vál tá sa]. 27. Odpo veď minis tra kul tú ry M. Maďa ri ča z na inter pe lá ciu pos lan ca I. Andru s ka (M. Maďa rič kul tu rá lis mi nisz ter jú li us 30 i vá la sza Andrus kó Im re kép vi se lő in ter pel lá ci ó já ra). 28. Týždeò, 2007/26, Bán, A. : Mladé srd cia pred infar ktom [Az If jú Szí vek in fark tus előtt]. 29. Sme, de cem ber 7. Čap lo vič dal pre ve rit 45 milióno vú dotá ciu pre Slo ven ský roz hlas [Čaplovič fe lül vizs gál tat ta a Szlo vák Rá di ó nak nyúj tott 45 mil li ós tá mo ga tást]. 30. Hos po dár ske noviny, no vem ber 6. Obavy Fica sa zati aľ nena pl ni li [Fico ag gá lyai ed dig nem váll tak be]; Sme, no vem ber 4. Dušan Čap lo vič necí ti ústre to vosť maďar ské ho pre zi den ta [Dušan Čap lo vič nem ér zi a ma gyar el nök haj lan dó sá gát]. 31. A Ki sebb sé ge kért és Et ni kai Cso por to kért Fe le lős Kor mány ta nács ülé sé ről szó ló jegy ző könyv no vem ber Prav da, au gusz tus 6. SMK sa pýta Fica, či platí jazy ko vý zákon [Az MKP Fico tól kér de zi, hogy ér vé nyes e a nyelv tör vény] DC?OpenDocument. 34. Hos po dár ske noviny, ok tó ber 23. SNS ide po dvoj ja zyč ných názvoch [A SZNP haj tó va dá sza tot ren dez a két nyel vű te le pü lés ne vek el len] DC?OpenDocument. 36. Uo. 37. Sme, má jus 18. Tomanová: Ja vás volám po slo ven sky [Tomanová: Én szlo vá kul hí vom ma gát]. 38. Sme, má jus 17. SMK pred lo ží nove ly jazy ko vé ho záko na [Az MKP nyel vtörvé ny mó do sí tó ja vas la to kat nyújt be]. 39. Sme, jú li us 20. Migaš: V SR a v Maďar sku je spo loč ná vôľa poze rať sa prag ma tic ky [Migaš: Szlo vá kia és Ma gyar or szág kö zös aka ra ta a prag ma ti kus né ző pont]. 40. Prav da, ok tó ber 5. Paška: Ďal šia neofi ci ál na náv šte va z Maďar ska nie je šťast né rie še nie [Paška: Az újabb nem hi va ta los lá to ga tás Ma gyar or szág ré szé ről nem sze ren csés meg ol dás]. 41. Prav da, ok tó ber 6. Sziliová: Nepriš la som roz prá vať [Szi li: Nem be szél ni jöt tem]. 42. A köz ség ből szár ma zik a leg ré gibb ma gyar nyel ven írt ös sze füg gő szö veg em lék. A Ha - lot ti be szé det a 12. szá zad vé gén szü le tett Pray kó dex jegy zi. A kó de xet ab ban a Be ne dek ren di ko los tor ban hasz nál ták, amely nek ré szét al kot ta a jelenlegi két tor nyú ro mán ko ri temp lom De á ki ban. En nek leg ré gibb ré sze, a Szent Ist ván ká pol na va ló szí nű leg a ma gyar ál lam ala pí tás ide jé ből szár ma zik, és azon ke vés mű em lék kö zé tar to zik, ame lyek e kor szak ból fenn ma rad tak. Fel újí tá sát a ma gyar ál lam is tá mo gat ta. Hos po dár ske noviny, au gusz tus 19. Maďar ský pre zi dent Soly óm si v Dia kov ci ach uctil pami at ku Sv. Šte fa na [Só lyom ma gyar ál lam fő De á ki ban tisz tel gett Szent Ist ván em lé ké nek].

57 56 Štefan Šutaj Sápos Aranka 43. Prav da, ok tó ber 1. Pre zi dent Só lyom sa stret ne aj s vede ním SMK [Só lyom ál lam fő az MKP ve ze tő i vel is ta lál ko zik]. 44. Prav da, ok tó ber 3. Fico: Só lyom zne užil súk rom nú náv šte vu [Fico: Só lyom vis sza élt a ma gán lá to ga tás sal]. 45. Prav da, ok tó ber 2. Só lyom oča ká va od SR pozi tív ne gesto [Só lyom po zi tív gesz tust vár Szlo vá ki á tól]. 46. Prav da, ok tó ber 4. Vieme o se be veľmi málo, tvrdí Hei zer [Ke ve set tu dunk egy más ról, ál lít ja Heizer]. 47. Sme, au gusz tus 22. Náv šte va Sóly o ma bola podľa Baja ní ka dip lo ma tic kým lap su som [Bajník sze rint Só lyom lá to ga tá sa dip lo má ci ai bot lás volt]. 48. Prav da, ok tó ber 8. Kubiš: Só lyom nie je súk rom ná osoba [Kubiš: Só lyom nem ma gán sze mély]. 49. Prav da, ok tó ber 5. Do Maďar ska ma nepozývajú, tvrdí pre zi dent [Nem hív nak Ma gyar or szág ra, ál lít ja a köz tár sa sá gi el nök]. 50. Sme, ok tó ber 11. Heizer: Pozva nie pre slo ven ské ho pre zi den ta na náv šte vu Maďar ska platí [Heizer: A szlo vák el nök Ma gyar or szág ra szó ló meg hí vá sa to vább ra is ér vé nyes] s prezidentom sr ivanom gasparovicom rozhlasova stanica slovensko Sme, ok tó ber 10. Kubiš: Zhor še nie vzťa hov zaprí či ni lo vede nie SMK [Kubiš: A kap cso la tok rom lá sát az MKP ve ze tő sé ge idéz te elő]. 53. Sme, ok tó ber 19. Fico doho dol Gyur csá ny ho náv šte vu Slo ven ska [Fico meg ál la po dott Gyur csá ny szlo vá ki ai lá to ga tá sá ról]. 54. Sme, de cem ber 5. Kubiš: Nedo šlo k zhor še niu dodr ži a va nia práv men šín v SR [Kubiš: Szlo vá ki á ban nem rom lott a ki sebb sé gi jo gok be tar tá sá nak hely ze te]. 55. Sme, de cem ber 10. Ficov názor na Koso vo je vo V4 osa mo te ný [Fico Kos zo vó val kap cso la tos né ze té vel ma gá ra ma radt a V4 ben]. 56. Sme, jú ni us 17. Gyur csá ny si s Ficom sadne za roko va cí stôl ako pri a teľ [Gyurcsány és Fico ba rát ként ül a tár gya ló asz tal hoz]. 57. Sme, jú li us 10. Vstu pom SR a Maďar ska do schen gen ské ho pri es to ru Slo ven sko prak tic ky stra tí juh [Szlo vá kia és Ma gyar or szág a schen ge ni öve zet be tör té nő csat la ko zá sá val Szlo vá kia gya kor la ti lag el vesz ti dé li te rü le tét] E6C6A?OpenDocument. 59. Ed dig hat szor ülé se zett a ve gyes bi zott ság (ala pí tó ülés: feb ru ár 8., Bu da pest; II. ülés: szep tem ber 29., Po zsony; III. ülés: feb ru ár 23., Bu da pest; IV. ülés: jú ni us 5., Po zsony; V. ülés: no vem ber 15., Bu da pest; VI. ülés: szep tem ber 22., Po zsony). 60. A ki sebb sé gi ügyek ben il le té kes szlo vák ma gyar ve gyes bi zott ság VII. ülé sé nek le fo lyá sá ról és ered mé nye i ről szó ló je len tés, de cem ber./pripkon.nsf/vw_byid/id_042 AC203EA36A912C E3696/$File/Material.rtf. 61. Nový èas, áp ri lis 1. Csáky: Slová Bu gá ra sú pre ja vom ľud ské ho skla ma nia z neúspe chu [Csáky: Bugár sza vai a si ker te len ség ből szár ma zó em be ri csa ló dott ság meg nyil vá nu lá sai]. 62. Nový èas, áp ri lis 3. Csá ky ho úder ka v SMK! [Csáky em be rei az MKP ban]. 63. Týždeò, 2007/16. Bán, A.: Zabud nu tí Maďa ri [El fe lej tett ma gya rok]. 64. Sme, jú li us 19. Na Slo ven sku je viac ako 100 tisíc regis tro va ných čle nov poli tic kých strán [Szlo vá ki á ban több mint 100 ezer be jegy zett párt tag van]. 65. Sme, jú li us 12. Csáky: Sna žím sa prip ra vo vať stra nu na gene rač nú výme nu [Csáky: Igyek szem fel ké szí te ni a pár tot a nem ze dék vál tás ra]. 66. Týždeò, 2007/16. Vre nie v SMK [For ron gás az MKP ban]. 67. Hos po dár ske noviny, jú li us 16. Ak nebu de Dura ya rie šiť Csáky, bude Bugár konať sám [Ha Csáky nem in téz ke dik Duray ügyé ben, ak kor Bugár ve szi kéz be az ügyet].

58 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében Sme, jú li us 20. Bár dos: Duray pre stra nu nič pozi tív ne nepri ne sie [Bár dos: Duray semi jót nem hoz a párt nak]. 69. Prav da, má jus 14. Hrušovský: Pal ko ve slová sú o súťa ži v KDH [Hrušovský: Palko sza vai a KDH n be lü li ver sen gés ről szól nak]. 70. Sme, ok tó ber 13. Bugár: SMK nie je radi kál nej šia ako za môjho vede nia [Az MKP nem ra di ká li sabb, mint ami lyen az én ve ze té sem alatt volt]. 71. Sme, no vem ber 5. Si mon: Csáky odvá dza pozor nosť od zásad ných tém [Csáky fon tos té mák ról te re li el a fi gyel met]. 72. Prav da, szep tem ber 26. Slota si vyreč nil nové trest né ozná me nie [Slota újabb fel je len tést be szélt ki ma gá nak]. 73. Prav da, ok tó ber 2. Slota a Csáky ško dia Slovensku, tvrdí Kubiš [Slota és Csáky kárt okoz nak Szlo vá ki á nak, ál lít ja Kubiš]. 74. Prav da, no vem ber 6. Duray: Na Slo ven sku je poulič ný fašiz mus [Szlo vá ki á ban ut cai fa siz mus van]. 75. Prav da, no vem ber 14. Duray čelí trest né mu ozná me niu [Durayt fel je len tet ték]. 76. Vá lasz tá si prog ram &task=view&id=28&itemid=2&limit=1&limitstart= A té má ról rész le te seb ben: Čierna Lantayová, D. Štefanovič, M. Šutaj, Š. Štefan ský, M. Zavacká, K.: Slo va kia and Dec re es of Pre si dent of the Cze chos lo vak Repub - lic Edvard Beneš in the Con text of Regu la ti on of the Slo vak Nati o nal Council. Bratislava, Veda, Hos po dár ske noviny, áp ri lis 10. Južná hra ni ca ubli žu je Maďa rom [A dé li ha tár sér ti a ma gya ro kat]. 79. Hos po dár ske noviny, áp ri lis 10. Za Bene šo ve dek ré ty čaká Csáky ospra ve dl ne nie [A Beneš dekrétumokért Csáky bo csá nat ké rés re vár]. 80. Hos po dár ske noviny, áp ri lis 11. Nové vede nie SMK s otvá ra ním Bene šo vých dek ré tov dlho neča ka lo [Az MKP új ve ze té se nem so ká ig várt a Beneš dekrétumok kér dé sé nek meg nyi tá sá val]. 81. Hos po dár ske noviny, áp ri lis 11. Par don chcú počuť Maďa ri [A ma gya rok bo csá nat ké rést akar nak hal la ni]. 82. Sme, au gusz tus 6. Csáky ide rie šiť Bene šo ve dek ré ty [Csáky meg akar ja ol da ni a Beneš dekrétumokat]. 83. Nový èas, au gusz tus 6. Bugár: Nasto le nie témy dek ré tov vyvo lá len napätie [A dek ré tu mok fel ve té se csak fe szült sé get kelt]. 84. Rész le te seb ben: Šutaj, Š.: Bene šo ve dek ré ty ako nástroj poli tic kej propagandy. In Šutaj, Š. (ed.): Dek ré ty Edvar da Bene ša v povoj no vom období. Prešov, Universum, 2004, p valprog_n_sk.doc. 86. Sme, au gusz tus 7. Bár dos: Je našou morál nou povin nos ťou hovo riť o rie še ní Bene šo vých dek ré tov [Er köl csi kö te les sé günk be szél ni a Beneš dekrétumok meg ol dá sá ról]. 87. Prav da, no vem ber 23. Roz beh li petí ciu za odškod ne nie Maďa rov [Pe tí ci ót kezd tek a ma gya rok kár pót lá sa ügyé ben]. 88. Prav da, au gusz tus 6. Lipšic: Je mi ľúto, s akou témou Csáky vyši el [Saj ná lom, hogy Csáky ilyen té má val állt elő]. 89. Hos po dár ske noviny, au gusz tus 6. KDH nepod po rí Csá ky ho odškod ne nie za Bene šo ve dek ré ty [A KDH nem tá mo gat ja Csá kyt a Beneš dekrétumokért já ró kár pót lás ügyé ben]. 90. Prav da, au gusz tus 6. SDKÚ: Otáz ka Bene šo vých dek ré tov patrí už len his to ri kom [SDKÚ: A Beneš dekrétumok kér dé se már csak a tör té né szek re tar to zik]. 91. Sme, au gusz tus 6. Opo zič ní part ne ri s Csá ky ho návr hom nesúh la sia [Az el len zé ki part ne rek nem ér te nek egyet Csáky ja vas la tá val].

59 58 Štefan Šutaj Sápos Aranka 92. Sme, au gusz tus. 29. Palko: Vzťah s Maďar skom sa radi ka li zu je [Palko: A Ma gyar or szág gal szem be ni vi szony ra di ka li zá ló dik]. 93. A kö zös dek la rá ció alap té zi sei. &task=view&id=229&itemid= Rész le te seb ben Šutaj, Š. Homišinová, M. Sáposová, A. Šutajová, J.: Maïar ská men ši na na Slo ven sku v pro ce soch trans for má cie po roku 1989 (identita a po li ti ka). Prešov, Universum, A szlo vák fél csak an go lul pub li kál ta a szö ve get. A részt ve vő fe lek azért egyez tek meg így, hogy el ke rül jék a for dí tá sok kö vet kez té ben fenn ál ló el té rő ér tel me zést. A do ku men tum tel jes szö ve ge a 3. mel lék let ben ol vas ha tó, és a szlo vák kor mány jú li us 4 i ülé sé ről ki adott anya gok kö zött sze re pel. 96. Sme, szep tem ber 11. Paška: Nie je dôvod pri jí mať text o zmi e re ní [Paška: Nincs ok ar ra, hogy el fo gad juk a meg bé ké lés ről szó ló szö ve get]. A cím, ame lyet a szer kesz tő adott, nem tük rö zi Pavol Paška gon do la ta it. 97. Prav da, au gusz tus 6. Lipšic: Je mi ľúto, s akou témou Csáky vyši el [Lipšic: Sajnálom, hogy Csáky ilyen té má val állt elő] &Itemid= Šutaj, Š. Výrost, J.: Inte ret nic ké vzťa hy minulosť, súčas nosť a perspektívy. In Výrost, J. Homišinová, M. (eds.): Národ, národ nos ti a etnic ké sku pi ny v pro ce se trans for má - cie slo ven skej spoloènosti. Košice, Spo lo čen sko ved ný ústav SAV, 2005, 47. p Uo. 48. p Prav da, szep tem ber 10. Slo ven sko sa Maďa rom neos pra ve dl ní [Szlo vá kia nem kér bo csá na tot a ma gya rok tól] Sme, ok tó ber 16. Csáky robí podľa Čap lo vi ča ľsti vú a nečes tnú poli ti ku [Čaplovič sze rint Csáky ha zug és becs te len po li ti kát foly tat] Prav da, au gusz tus 9. SNS chce tres tať tých, čo spo chyb nia Tri a non [Az SNS bün tet nie akar ja azo kat, akik meg kér dő je le zik Tri a nont]; Hos po dár ske noviny, au gusz tus 9. Duray: Schvá le nie záko na zaka zu jú ce ho otvá rať Bene šo ve dek ré ty by bolo úbohé [Duray: a Beneš dekrétumok meg nyi tá sát til tó tör vény szá nal mas len ne] Prav da, szep tem ber 25. Smer sa snaží vyhnúť kri ti ke za uzne se nie o Bene šo vých dek ré toch [A Smer igyek szik ki von ni mag ár a Beneš dekrétumokról ho zott ha tá ro zat mi at ti kri ti ka alól] Sme, szep tem ber 26. Extré mis ti priš li pred slo ven skú amba sá du [A szél ső sé ge sek ki vo nul tak a szlo vák nagy kö vet ség elé] Prav da, szep tem ber 25. Veľ vys la nec Migaš vysvet ľo val v Buda peš ti [Migaš nagy kö vet Bu da pes ten ma gya ráz ko dott] Prav da, szep tem ber 24. Maďa ri sa pre dek ré ty neba via so Slo vák mi [A ma gya rok a dek ré tu mok mi att nem tár gyal nak a szlo vá kok kal] Hos po dár ske noviny, szep tem ber 21. Fico Gyur csá ny o vi potvr dil nedo tknu teľ nosť Bene šo vých dek ré tov [Fico meg erő sí tet te Gyur csá ny nak a Beneš dekrétumok érint he tet len sé gét] Hos po dár ske noviny, szep tem ber 21. Naši pos lan ci nahne va li Nemcov [Kép vi se lő ink ma guk ra ha ra gí tot ták a né me te ket]; Prav da, szep tem ber 20. Euro pos lan ci napad li nedo tknu teľ nosť dek ré tov [Az euro kép vi selők meg tá mad ták a dek ré tu mok érin t hetet len sé gét].

60 A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében 59 Inter ne tes for rá sok Hlav né odbor né čin nos ti SNM na rok tion=info. Inter pe lá cie na zasa da ní NR SR Odpo veď minis tra kul tú ry M. Maďa ri ča na inter pe lá ciu pos lan ca I. Andru ska z Odpo veď minis tra vnút ra R. Kali ňá ka na inter pe lá ciu V. Meči a ra zo Medziv lád na slovensko ukrajinská komi sia pre národ nost né menšiny, škol stvo a kultúru A11/$FILE/Zdroj.html. Návrh kon cep cie výcho vy a vzde lá va nia národ nost ných menšín. appl/material.nsf/0/7f8417fdb8d19f05c12573a300458be4?opendocumen. Návrh na uzne se nie o nedo tknu teľ nos ti dena ci fi kač ných doku men tov k uspo ri a da niu pome rov po II. sve to vej vojne Návrh Stra ny maďar skej koa lí cie na uzmierenie. com_content&task=view&id=229&itemid=35. Pro jekt autonómie. kozigaz&oldalkod=1d5s524aav. Roz ho vor s prezidentom... s prezidentom sr ivanom gas parovicom rozhlasova stanica slovensko Sprá va o pri e be hu a výsled koch VII. zasa da nia Zmi e ša nej slovensko maďarskej komi sie pre zále ži tos ti menšín. C203EA36A912C E3696/$File/Material.rtf. Uzne se nie NR SR č. 533 z 20. sep tem bra 2007 o nedo tknu teľ nos ti povoj no vých doku men tov k uspo ri a da niu pome rov po II. sve to vej vojne na Slovensku. sk/exeit.nrsr.web.sslp/download.aspx?docid= Voleb ný prog ram na roky valprog_ n_sk.doc. Zápis ni ca zo schôdze Výbo ru NR SR z NR/lpnz/Zapisnica/Zápisnica%20LPNZ%2014.%20schôdza.doc. Zápis ni ca zo schôdze Výbo ru NR SR z VyboryNR/lpnz/Zapisnica/Zápisnica%20LPNZ%2023.%20schôdza.doc. Zápis ni ca z roko va nia Rady vlády Slo ven skej repub li ky pre národ nost né men ši ny a etnic ké sku pi ny dňa 6. novem bra index.php?id= mensiny.vlada.gov.sk. Fel hasz nált iro da lom Čierna Lantayová, D. Štefanovič, M. Šutaj, Š. Štefanský, M. Zavacká, K.: Slo va kia and Dec re es of Pre si dent of the Cze chos lo vak Repub lic Edvard Beneš in the Con text of Regu la ti on of the Slo vak Nati o nal Council. Bratislava, Veda, Šutaj, Š. Homišinová, M. Sáposová, A. Šutajová, J.: Maïar ská men ši na na Slo ven sku v pro ce soch trans for má cie po roku 1989 (identita a po li ti ka). Prešov, Universum, 2006.

61 60 Štefan Šutaj Sápos Aranka Šutajová, J. Ďurkovská, M. (ed.): Maïar ská men ši na na Slo ven sku v pro ce se trans for má - cie po roku 1989 historické, poli to lo gic ké a práv ne súvislosti. Prešov, Universum, Šutaj, Š. (ed.): Dek ré ty Edvar da Bene ša v povoj no vom období. Prešov, Universum, Výrost, J. Homišinová, M. (eds.): Národ, národ nos ti a etnic ké sku pi ny v pro ce se trans for - má cie slo ven skej spoloènosti. Košice, Spo lo čen sko ved ný ústav SAV, (For dí tot ta Mé szá ros Mag dol na) ŠTE FAN ŠUTAJ ARAN KA SÁPO S THE HUN GA RI AN MINO RI TY IN THE POLI TI CAL LIFE IN SLO VA KIA (ON THE EXAM PLE OF 2007) The Hun ga ri an Mino ri ty in Slo va kia and its repre sen ta ti on play a sig ni fi cant role in the social and poli ti cal life of Slovakia. The rela ti on ship toward this mino ri ty from the side of the gover nmen tal poli cy is after 1989 even a baro me ter of Europe likeness and many times even democracy likeness of gover nmen tal groups. This results from oppo si tion that the issue of the posi ti on of nati o nal mino ri ti es has in the Euro pe an com mu ni ti es and in the poli cy of the Euro pe an Union. In 2007 the Slo vak gover nment con firmed with the sta te ments of its rep re sen ta tives the sta tus quo in the posi ti on of nati o nal minorities. Orga ni sa ti on chan ges on posi ti ons of ci vil servants dea ling with the issue of nati o nal mino ri ti es ended. In the spi rit of the prog ram dec la ra tion of the gover nment a course of stren gthe ning the posi ti on of the Slo vak lan gu a ge in the nati o nal education, cul tu re and sup port of nati o nal powers in Slo va kia began and main ly in its sout hern part. Year 2007 was for the gover nmen tal poli cy in the sign of nationalism, but also in ente ring poli tics into his to ri cal topics. The SMK (Slovak Hungarian Coalition) freed from coa li ti on obligations, after the chan ges in the lea der ship of the party, raised issu es that it did not suc ce ed to solve in the last years. The issu es of com pen sa ting Hun ga ri ans and Ger mans for the dec re es of pre si dent Beneš and orders of the Slo vak Nati o nal Council, toget her with the draft for dec la ra tion on con ci li a ti on evoke a dis cus si on on his to ri cal topics, in which the cha rac ter was defi ned by poli tics and the journalists. The result was the adop ti on of a prob le ma tic reso lu ti on of the Nati o nal Coun cil of the Slo vak Repub lic on untou cha bi li ty of after war legislation, that declared the untou cha bi li ty of acts that have been long modified. In spite of posi ti ve results of mee tin gs of the Prime Ministers of the Slo vak Repub lic and the Hun ga ri an Repub lic anot her deve lop ment brought the shar pe ning of Slovak Hungarian inter sta te and inner state relationships.

62 ÖLLÖS LÁSZLÓ Nemzeti harc és támogatás a magyarországi magyarságpolitikában LÁSZLÓ ÖLLÖS 323.1(439) THE NATIONAL FIGHT AND SUPPORT IN THE HUNGARIAN POLICY 328.1(439) OF HUNGARIAN PEOPLE (= ) 324(439) Hungary. Hungarian Politics of Hungarian People. Over the border Hungarian Minority. Election campaign. A ha tá ron tú li ma gyar ki sebb sé gek kér dé se már 1990 ben, te hát az el ső sza bad vá lasz tá sok al kal má val bel po li ti kai kér dés ként je lent meg Ma gyar or szá gon. A nem ze ti lé tük ben ve szé lyez te tett ha tá ron tú li ma gya rok prob le ma ti ká ja új elem mel bő ví tet te a ha ta lo mért ví vott vá lasz tá si küz de lem érv rend sze rét. A ma gyar or szá gi po li ti kai pár tok a ki sebb sé gek tá mo ga tá sán túl po li ti kai el len fe lük kel szem ben a ma gyar nem zet egé szé nek a meg ma ra dá sát és fel emel ke dé sét fél tet ték, amit sze rin tük (a kam pány su gal la ta alap ján) ép pen a po li ti kai el len fe le ik ve szé lyez tet tek. A nem ze ti rom lás sal va ló fe nye ge tés azon ban a po li ti kai nyo más gya kor lás és a fo lya ma tos küz de lem vi lá gá ba ve zet és ve ze tett is. A kár oko zás sal va ló fe nye ge tés vált a nyo más gya kor lás lény égé vé, és egy ben az al kot má nyos egyet ér tés aka dá lyá vá. Ha bár me lyik ma gyar or szá gi po li ti kai erő az zal kezd fe nye ge tőz ni, hogy a ma gyar ki sebb sé gek ne ki nem tet sző tá mo ga tá sát a ma gyar nem zet gyen gí té sé re, sőt el pusz tí tá sá ra irá nyu ló cse le ke det nek mi nő sí ti, ak kor a meg egye zés vi lá gá ból át lép az egyet ér tést ki zá ró harc vi lá gá ba. Amen nyi ben pusz tán a vélt pártérdekek 1 szem pont já ból te kin tünk a hely zet re, ak kor akár azt is ál lít hat nánk, hogy ép pen ez hoz za a le he tő leg na gyobb hasz not az érin tet tek szá má ra. A ha szon el vű ség kal ku lu sa te hát fe lül ír ja az el lent mon dást. El kép zel he tő, hogy az előb bi ál lí tás igaz és jó egyes tár sa dal mi cso por tok, il let ve egyes sze mé lyek szá má ra, azok nak, akik nek elő nyö sebb nek tű nik az egyet ér tés hi á nya, mint meg lé te, hi szen az ilyen ál la pot po li ti kai te ret te remt szá muk ra. De így még a sza bá ly u ti li ta riz mu sig sem jut ha tunk el, hi szen az előb bi eset ben a min den ki re ér vé nyes sza bá lyok el fo ga dá sa a ma gyar ki sebb sé gek ese té ben is csak ott és ad dig te kint he tő ér vé nyes nek (hasz nos nak), amíg a sza bá lyok elő nyö sek az érin tet tek szá má ra, te hát meg fe lel nek a ma gán hasz nuk nak is, vagy leg alább is cél ja ik te kin te té ben sem le ge sek. Ám, ahogy meg vál to zik az egyé ni ér de kük (ma gán hasz nuk jel le ge), úgy bo rít ják fel az ad dig el fo ga dott sza bá lyo kat. Te hát a sza bá lyok meg lé te és ér vé nyes sé ge nem ír ja felül az érin tet tek ma gán hasz nát a ket tő konf lik tu sa ese tén. És nem vál toz tat a hely ze ten a min den ki re ér vé nyes sza bá lyok mel let ti hos szú tá vú ki szá mít ha tó ság gal va ló ér ve lés sem. 2 Az az érv, hogy a ma gyar ki sebb sé gek szá má ra sok kal elő nyö sebb az ügyük ben meg al ko tott ma gyar or szá gi sza bá lyok tar tós ér vé nyes sé ge az egyes vá lasz tá sok

63 62 Öllös László utá ni fel for ga tá suk nál, nyil ván va ló an igaz. De ez az ed di gi ek so rán egyik ma gyar or szá gi kor mány za tot sem aka dá lyoz ta ab ban, hogy el ső sor ban a sa ját bel po li ti kai ér de ke ik hez iga zít sák a ki sebb sé gi po li ti ká ju kat és a tá mo ga tá si rend sze rü ket, mi köz ben a ma gyar ki sebb sé gek va lós igé nyei min dig má sod la gos sá vál tak. De a min den ko ri ma gyar or szá gi el len zék (szin tén hos szú tá vú párt ér de ke it kö vet ve) sem pró bált ezen a hely ze ten vál toz tat ni. Kö vet ke zés kép pen a ma gyar ki sebb sé gek ér de kei szem be ke rül het nek a ma gyar or szá gi pár tok vélt bel po li ti kai ér de ke i vel. Ezt tart juk a konf lik tus ha szon el vű meg kö ze lí té se lé nye gé nek. A Ma gyar Köz tár sa ság al kot má nyá ból kö vet ke ző al kot má nyos egyet ér tés le he tő sé get te remt het ne a rend szer hos szú tá vú ál lan dó sí tá sá ra, meg vál toz ta tá sá nak igé nye ese tén pe dig az érin tet tek rész vé te lé vel nyílt tár sa dal mi vi tá nak nyit na te ret. A szük sé ges nek mu tat ko zó vál toz ta tá sok nak így nem kel le ne fel tét le nül a ma gyar or szá gi par la men ti vá lasz tá sok hoz kö tőd ni ük. A je len le gi hely zet is me re té ben már az is je len tős ha la dás vol na, ha mind egyik re le váns ma gyar or szá gi po li ti kai párt ve ze tői szá má ra nyil ván va ló vá vál na, hogy a fo lya ma tos ha tal mi harc nál hasz no sabb a tá mo ga tá si sza bá lyok vá lasz tá si cik lu so kon át nyú ló ál lan dó sá ga. És hasz no sabb len ne az is, ha a fe lek egyet ér té sén nyug vó meg egye zé ses tá mo ga tá si rend 3 el kép ze lé se ki for rott ala kot ölt het ne, ami hez az érin tet tek nek a meg egye zés szán dé ká val kel le ne vé le ményt cse rél ni ük egy más sal. A vi ta még min dig más ról szól: a ma gyar or szá gi bel po li ti kai ér de kek és a va lós ki sebb sé gi igé nyek ará nyá ról. A ma gyar ki sebb sé gek ügye a ma gyar or szá gi bel po li ti kai küz del mek esz kö zé vé vált, de nem sza kít ha tó el tel je sen a ma gyar ki sebb sé gek va lós igé nye i től, így leg alább rész ben meg kell fe lel ni ne kik. A rész be ni meg fe le lés azon ban nem elég a ma gyar ki sebb sé gek meg ma ra dá sá hoz. A vi ta egyéb ként nyil ván va ló an fon tos, hi szen egyet len ma gyar or szá gi kor mány vál tás után sem mind egy, mi lyen ered mén nyel zá rul. Min de nek előtt azért, mert a ma gyar or szá gi tá mo ga tás po li ti ka nem ke rül het szem be a ma gyar or szá gi bel po li ti kai tö rek vé sek kel. Két ség be von ha tat lan igé nye a min den ko ri ma gyar kor mány nak, de ugyan úgy a min den ko ri ma gyar or szá gi el len zék nek is, hogy ott ho ni szán dé ka ik és a ha tá ron tú li ma gya rok tá mo ga tá sa ne ke rül jön el len tét be egy más sal. Nem az elv vel van a baj, ha nem a ha tá ron tú li ma gya rok he lyé vel a ma gyar or szá gi pár tok bel po li ti kai tö rek vé se i ben. Ha ugyan is ma gyar or szá gi ha tal mi tö rek vé sek esz kö ze i ként hasz nál ják őket, és ezek nek a po li ti kai plu ra liz mus sza bá lyai sze rint ré sze a min den ko ri kor mány és el len zék ve tél ke dé se, ak kor a ma gyar ki sebb sé gek va lós igé nye it az egyes ma gyar or szá gi po li ti kai pár tok nak sa ját bel po li ti kai cél ja ik alá kell ren del ni ük. Kö vet ke zés kép pen a ma gyar or szá gi tá mo ga tás po li ti ká nak szem be kell ke rül nie az egyes ma gyar or szá gi pár tok, el ső sor ban az el len zé ki ek bel po li ti kai tö rek vé se i vel. Kü lö nös kép pen igaz ez, ha Ma gyar or szág po li ti kai párt jai nem csak po li ti kai el len fél ként te kin te nek egy más ra, ha nem az or szág és a nem zet lé tét ve szé lyez te tő el len ség ként is. A küz de lem tét je így drá ma i vá vá lik, a ma gyar ki sebb sé gek szá má ra pe dig még na gyobb ter het je lent. Ki hasz nál hat ják őket ma gyar or szá gi bel po li ti kai küz del mek esz kö ze ként, de a nem zet sor sá nak, sőt rom lá sá nak szim bó lu ma ként is. Meg kí sé rel he tik sem le ge sí te ni is az egész kér dést, csök kent ve ha tá sát a ma gyar or szá gi választókra. 4 Meg le het pró bál koz ni a ma gyar or szá gi köz be széd ből va ló ki re kesz té sük kel, fel té te lez ve, hogy ha ügye ik ről alig szá mol be a saj tó, a mé dia, ak kor,

64 Nemzeti harc és támogatás idő vel a ma gyar or szá gi vá lasz tó pol gár ér ték rend jé ben gyen gül ni fog az irán tuk ér zett szo li da ri tás, s idő vel hát tér be ke rül mind az, amit szim bo li zál nak. Ez a stra té gia azon ban alig ha le het si ke res. Az adott párt leg fel jebb sa ját be fo lyá si kö ré be tar to zó te rü le te ken ér he ti el a hall ga tást. Má sutt a hall ga tá sá val po li ti kai el len fe le i nek ad ja át a té mát és a te ret. Leg erő sebb ál lí tá su kat iga zol ja ve le, mely sze rint azért nem ér dek lőd nek a ha tá ron tú li ma gyar ki sebb sé gek iránt, mert ál ta lá ban is hi de gen hagy ják őket a nem zet sors kér dé sei. A ma gyar ki sebb sé gek ra di ká li sai pe dig (ösz sze fog va ma gyar or szá gi szö vet sé ge se ik kel) ké pe sek min den fé le esz kö zök kel ma guk ra von ni a saj tó fi gyel mét. A ki sebb sé gek drá mai hely ze té nek okai kö zé így prob lé má ik ma gyar or szá gi el hall ga tá sa is be so ro ló dik. De kom bi nál ha tó is a két stra té gia. Az egyik fél a ne ki meg fe le lő ki sebb sé gi ér vek nek, sze mé lyek nek, szer ve ze tek nek ma xi má lis kom mu ni ká ci ós te ret biz to sít, míg a má sik fe let meg pró bál ja agyon hall gat ni, ha pe dig nem megy, lejáratni. 5 A nem ze ti ös sze tar to zás ugyan is egy ben kom mu ni ká ci ós tér is. A ha tá ron tú li ak ezer szál lal kö tőd nek a ma gyar or szá gi mé di ák hoz. Egyes ki sebb sé gi ma gya rok ki re kesz té se alatt az ér ten dő, hogy az il le tőt meg kell fosz ta ni kö zös sé gi be fo lyá sá tól. A ki re kesz tés re ítélt elől el kell zár ni a tö meg kom mu ni ká ci ós esz kö zö ket, min den el len őriz he tő nyil vá nos fó ru mot, ki kell szo rí ta ni a po li ti kai po zí ci ók ból, és amen nyi re csak le het sé ges, a köz élet ből is. Te hát visz sza kell kény sze rí te ni a ma gán élet csend jé be. Min den ren del ke zés re ál ló esz köz zel. A po li ti kai ver seny nek ép pen ezért nem le het nek meg egye zé ses korlátai. Nem a fa - ir play a cél, ha nem a má sik fél el hall gat ta tá sa, jól le het rég óta is mert, hogy sza bad tár sa dal mi kom mu ni ká ció és vi ta nél kül a he lyes dön té sek te re is je len tő sen szűkül. 6 Per sze az ér dek kal ku lá ció má sik ser pe nyő jé nek ar gu men tu ma is so kat nyom hat a lat ba, ne ve ze te sen, hogy a sza bá lyok meg sze gé se okoz ta kár nagy sá ga meg ha lad hat ja a vár ha tó elő nyö két. Ez zel az érv vel egyéb ként fe nye ge tőz ni szo kás. A ma gyar or szá gi se gít ség el ma ra dá sa, vagy akár csak gyen gü lé se sú lyos kö vet kez mé nyek kel jár a ki sebb sé gi ma gya rok ra. A min den ko ri ma gyar or szá gi po li ti kai ve ze tés egyes cso port jai te hát nem csak a ma gyar ki sebb sé gek se gí té sé ben je les ked het nek. A nem ze ti kö zös ség meg bon tá sa Az előb bi tö rek vé sek egy lé nye ges kér dés ben ha son lí ta nak egy más ra: mind egyi kük el fo gad ha tó nak tart ja, hogy po li ti kai tö rek vé sei ér de ké ben meg bont hat ja a ma gyar nem ze ti kö zös sé get. Eb ben az eset ben nem pusz tán a po li ti kai plu ra liz mus és kul tu rá lis sok szí nű ség ter mé sze tes vi tá i ról van szó, ha nem ar ról a pró bál ko zás ról, hogy a ma gyar or szá gi ma gya rok, il let ve a ki sebb sé gi ek egy ré szét kí vül tud ják a ma gyar sá gon, leg alább is a mo rá lis nem ze ten, az igaz ma gya rok kö rén. A tö rek vés Ma gyar or szá gon az ál lam pol gár ság és a nem ze ti iden ti tás sza bad meg vá laszt ha tó sá gá nak ös sze üt kö zé sé vel jár. A ki sebb sé gi ma gya rok kö ré ben azon ban sú lyo sab bak a kö vet kez mé nyei, ná luk a kö zös ál lam pol gár ság ös sze kö tő ere je nem ada tott meg. Ha őket, il let ve vá lasz tott kép vi se lő i ket ma gyar or szá gi se géd let tel kí ván ják ki szo rí ta ni po zí ci ó ik ból, ak kor a tö rek vés nem ze ti iden ti tá suk ra is ha tás sal lesz. Te gye ezt akár el len zé ki, akár kor mány párt, s ál ta la ma ga a Ma gyar Köz tár sa ság bár me

65 64 Öllös László lyik kor má nya. Ha pe dig a ma gyar or szá gi szán dé kot a nem ze ti el len ség kép ide o ló gi á já ba s jel sza va i ba öl töz te tik, ak kor a ma gyar nem zet ből tör té nő ki re kesz tés szán dé ká val is szem be kell néz ni ük. Fi gye lem be vé ve a ki sebb sé gi tár sa da lom sa já tos ha tal mi szer ke ze tét, a po li ti ka erős be fo lyá sát a ki sebb sé gek tár sa dal mi éle té re, a nem ze ti el len ség nek mi nő sí tet tek nek si ke res ki re kesz tés ese tén ma gyar ként nem sok te rük ma rad. Néz zük meg, mi vel kell szá mol nia a ma gyar el le nes nek mi nő sí tett ki sebb sé gi ma gyar köz éle ti sze mé lyi ség nek. El zár hat ják elő le a ma gyar or szá gi tá mo ga tá so kat, ha zai kor mány po zí ci ó ban pe dig a ha za i a kat is, a re gi o ná lis és a te le pü lé si ön kor mány zat ok for rá sa it. Amen nyi ben el len fe le i nek si ke rül ha tal mi be fo lyá sa alá von nia a ki sebb sé gi saj tót, ak kor mas szív saj tó kam pán nyal kell szem be néz nie, ami hez ma gyar or szá gi szö vet sé ge se ik ré vén te le ví zió és rá dió csa tor nák is csatlakozhatnak. 7 Az együ vé tar to zás ér zé se együtt jár a má sok tól va ló el kü lö nü lés sel. Ám, ha a má sok tól va ló el kü lö nü lés, a má sok kal foly ta tott fo lya ma tos nem ze ti harc meg győ ző dés sé vá lik, ak kor lo gi kus kö ve tel mé nye a bel ső nem ze ti vi szo nyok mi li ta ri zá lá sa. A vég ered mény nem is me ret len, csak ép pen a nem ze ti ki sebb sé gek re is ki kell ter jesz te ni: te hát egy szer re kell har col ni a kül ső és a bel ső el len ség gel, és mind ezt a nem ze ti ki sebb sé gek so ra in be lül is meg kell ten ni. Az ilyen eset ben azon ban az ös sze tar to zás tu dat nak lé nye gi ele mé vé vá lik a má sok kal szem be ni el len szenv. S mi vel har col ni a bel ső el len ség gel is kell, ma gya rok iránt is ok kal táp lá lan dók el len sé ges, te hát le győ zé sü ket se gí tő, ag res szív ér zü le tek. Nem csak a ki sebb ség nem ze ti iden ti tá sát fe nye ge tő több sé gi ek az el len ség te hát, ha nem min den ki, aki nem oszt ja a nem ze ti harc el ke rül he tet len sé gé nek, sőt, egy köz pont ál tal meg sza bott konk rét mód já nak az el kép ze lé sét. Az egy sé ges nem ze ti harc ké pé be nem csak a bé ke pár ti ak, a mul ti kul tu rá lis ér té ke ket val lók, a to le rán sabb ér zü le tű ek nem fér nek be le, ha nem a több, egy más sal ve tél ke dő pa rancs no ki köz pont és csa ta terv sem. Ha pe dig a küz del met az egész nem zet vív ja, ak kor egy szer re fo lyik az egész nem ze ten be lül. Kö vet ke zés kép pen a ki sebb ség ben élők nek küz de ni ük kell a kül ső el len ség gel, te hát a nem ze ti lé tü ket fe nye ge tő több sé gi nem zet tel, ugyan ak kor har col ni uk kell a sa ját ki sebb sé gü kön be lü li más ság gal, va la mint azok kal, aki ket szö vet sé ge se ik Ma gyar or szá gon mi nő sí tet tek el len ség nek. Sőt mi több, még a töb bi ma gyar ki sebb sé gen be lü li szö vet sé ges cso por tok el len fe le i vel is. A hely ze tet csak ne he zí ti, hogy a front vo na lak a ma gyar or szá gi bel po li ti kai ér de kek men tén gyor san és több ször is meg vál toz hat nak: aki teg nap még el len ség volt, ma már a ba rá tunk, vagy for dít va. A harc ide o ló gi ai ré sze el ső sor ban a szö vet sé ge sek ér ve i nek min den le het sé ges kom mu ni ká ci ós esz köz zel tör té nő tá mo ga tá sá val zaj lik. Köz ben a szö vet sé ges fe lek át ve szik egy más ál lás pont ja it, az ér ve lés mód ja it, a ha tá ro kon át nyú ló esz mei és ide o ló gi ai ös sze tar to zás él mé nyét. Ez az él mény elég erős ag res szív ele mek kel fű sze rez ve erő seb bé vál hat a nem ze ti ös sze tar to zás él mé nyé nél. Lé nye gét te kint ve fel is kell vál ta nia azt, hi szen a har cot ja va részt ma gya rok el len kell foly tat ni. A nem ze ten be lü li el len fe le ket leg alább olyan ve szé lyes nek kell be ál lí ta ni, mint a ma gyar ki sebb sé gek fel szá mo lá sá ra tö rő szom szé dos több sé gi nem ze tek ag res szív na ci o na lis táit. Min den fé le eny hébb jel ző bi zony ta lan ság hoz ve zet ne, meg vá la szol ha tat lan kér dé se ket vet ne fel: min de nek előtt a kö zö sen al ko tott po li ti kai kö zös ség nek és per sze a köl csö nös nem ze ti se gít ség nyúj tás nak és mo rá lis in do kolt sá gá nak kér

66 Nemzeti harc és támogatás dé sét. Eh hez azon ban mind a ma gyar or szá gi, mind pe dig a ki sebb sé gi ma gya rok kö ré ben fel kel le ne ad ni a mos ta ni el len ség ké pet, s ki kel le ne ala kí ta ni az alap ve tő al kot má nyos, sőt nem ze ti kér dé sek ben meg egye zés re és együtt mű kö dés re ké pes po li ti ku sok és szer ve ze tek po li ti kai ve tél ke dé sé nek írott és írat lan sza bá lya it. A ma gyar or szá gi bel po li ti kai küz del mek ex port ja az ag res szív nem ze ti ér zést táp lál ja a ha tá ron tú li ma gya rok kö ré ben is, gyen gít ve a nem ze ti szo li da ri tás, az együ vé tar to zás tu da tát. A nem ze ti ér zés az ös sze tar to zás ér zé se. Ha azon ban egy re in kább a nem ze ten be lü li harc ér zé sé vé vá lik, ak kor nem ze ti iden ti tá suk vé del mé re csak a nem zet ál lam ha tá ra in be lül élő, po li ti kai több sé get al ko tó sze mé lyek szá mít hat nak. A po li ti kai több ség azon ban a vá lasz tá sok ra épü lő kép vi se le ti rend szer ben vál to zik, te hát in sta bil, még ha meg je len nek is tö rek vé sek az ál lan dó sí tá sá ra, ese tünk ben akár a ha tá ron tú li ma gya rok ra is hi vat koz va. A bel ső nem ze ti harc ki éle ző dé se Ma gyar or szá gon az or szág el ha gyá sá ra ösz tö nöz he ti az or szág egyes pol gá ra it, de a több sé gük ma rad az ál lam ál lam pol gá ri, kul tu rá lis és nyel vi vé dő szár nyai alatt. Nem így a ki sebb ség ben élők. A bel ső nem ze ti küz de lem vesz te sei, a ki re kesz tet tek, il let ve akik meg elé gel ték az ös sze tar to zás ér zé sét ron cso ló tor zsal ko dást, kön nyen vált hat nak: ők is ki köl töz het nek a nem zet ből, és eh hez még la kó he lyet sem kell vál ta ni uk. Nem ze ti ki sebb ség és ér dek kö tő dés A Ma gyar or szág gal szom szé dos nem zet ál la mok as szi mi lá ci ós nyo má sá ra és az ép pen kor mány za ti po zí ci ó ba ke rült ma gyar or szá gi pár tok ha tal mi am bí ci ó i nak ha tá sá ra szület őfél ben van egy új el kép ze lés, ne ve ze te sen, a ki sebb sé gi iden ti tás ér dek ala pú megközelítése. 8 Táp ta lajt nyúj tott hoz zá az EU ba va ló be lé pés, a vám ha tár ok el tű né se, ami nek ered mé nye kép pen a gaz da sá gi kap cso la tok nem cse kély ré sze ki ke rül a ki sebb sé ge ket as szi mi lál ni szán dé ko zó nem zet ál la mok ha tás kö ré ből. Ves sünk egy pil lan tást az el kép ze lés lé nye gé re. A ki sebb sé gi iden ti tás ér dek ala pú meg tar tá sa ar ra a fel té te le zés re épül, hogy meg te remt he tők olyan gaz da sá gi ér dek vi szo nyok, ame lyek erő seb bek a nem zet ál lam as szi mi lá ci ós nyo má sá nál. Majd ezen ér dek vi szo nyok men tén az anya nem zet hez fű ző dő ér zel mi kö tő dé sek is kialakíthatók. 9 Az ilyen vi szony rend szer je len tős gaz da sá gi be fo lyás sal te remt he tő meg. Ép pen ezért tá mo gat ni kell a ma gyar tő ke meg je le né sét a szom szé dos or szá gok ban, el ső sor ban a ma gyar ki sebb sé gek kö ré ben. A ma gyar or szá gi tő ke mun ka he lye ket, új üz le ti te ret hoz lét re, s a gaz da sá gi ér de kek vi lá gá ban kö ti a ma gya ro kat nem ze tük höz. A gaz da sá gi kö tő dés és nem ze ti egy ség kap cso la ta a vám ha tár ok le bom lá sá nak idő sza ká ban új di men zi ót kap hat. Sőt mi több, ha meg fe le lő kép pen irá nyí tott, ak kor egyik má sik ma gyar or szá gi po li ti kai párt irán ti lo ja li tás sal is összekapcsolható. 10 Az el kép ze lés nek több gyen gé je is van. A nem ze ti ki sebb sé gek ese té ben a nyi tott gaz da sá gi tér ben alig ha kép zel he tő el olyan ere jű ér dek kö tő dés és olyan ha té kony tá mo ga tá si rend szer, ame lyik tag jai túl nyo mó több sé ge szá má ra erő sebb len ne a nem zet ál lam szí vó ere jé nél. Ma gyar or szág gaz da sá gi sú lyá nak csök ke né se csak erő sí ti ezt a fo lya ma tot. A ki sebb ség nek je len tő sebb erő for rás ok kal kel le ne ren del kez nie, mint ami lye nek kel az az ál lam bír, amely ben ki sebb ség ben él. Per sze nem mind egy, mek ko ra súl lyal je len tik meg a ma gyar tő ke a ki sebb sé gek kö ré ben, hi szen a nem ze

67 66 Öllös László ti jel leg gel is bí ró gaz da sá gi kö tő dé sek so kak nem ze ti iden ti tá sá nak fon tos ele mét al kot ják. A ma gyar iden ti tás így nem pusz tán vé de ke ző jel le gű, ha nem a gaz da sá gi fe jő dés egyik esz kö ze, így meg tar tá sa mel lett egy újabb fon tos érv szól. 11 A ma gyar tő ke ré vén meg te rem tett gaz da sá gi kö tő dés irá nya azon ban ket tős le het. Iden ti tás meg tar tó ha tá sa ugyan is még egy egyéb ként ki nem mon dott fel té te le zés re épül: a ma gyar vál lal ko zó fő ként ma gyar kö tő dé se ket te remt ma ga kö rül. Az az, el sőd le ge sen ma gya ro kat al kal maz, és ma gya rok kal üz le tel. Csak hogy a fel té te le zés nem mű kö dik min den eset ben. A vál lal ko zók je len tős ré sze, be le ért ve a ma gya ro kat is, min de nek előtt pro fi tot sze ret ne. És ha eh hez a szlo vák vá sár lók, üz let em be rek, mun ka vál la lók se gí tik hoz zá, ak kor őket vá laszt ja, még ha eköz ben ma gyar or szá gi tá mo ga tást hasz nál is fel. Egy szü le tő vál la lat te remt het mun ka he lye ket és se gít he ti a ki sebb sé gi ma gya rok hely ben ma ra dá sát, de al kal maz hat szlo vák mun ka erőt is, ha elő nyö sebb szá má ra. Vagy ép pen szol ven sebb szlo vá ko kat jut tat hat épít ke zé si tel kek hez, in gat la nok hoz ma gyar te le pü lé se ken, fel la zít va a ma gya rok te le pü lés szer ke ze tét, egy újabb ko lo ni zá ci ót in dít va el, ame lyet im már nem a köz pon ti ha ta lom irá nyít, ha nem a ma gyar vál lal ko zó pi a ci érdekei. 12 Amed dig nem hi va ta los nyelv a ma gyar, s ez idá ig egyik szom szé dos or szág ban sem az, a vál lal ko zó szlo vák stb. mun ka erőt is al kal maz va még ha szám be li leg ki sebb ség ben van nak is új mun ka hely ükön a több sé gi nyel vet te he ti mun ka he lyi nyelv vé, a több ség ben le vő ma gya ro kat is szlo vák nyel vi kör nye zet be ju tat va. Ma gyar or szág nak pe dig nincs ki dol go zott el len őr zé si le he tő sé ge az ilyen irá nyú vál lal ko zói dön tés ho za tal fö lött. Még a tá mo ga tá sok ha tá sá nak ilyen irá nyú ku ta tá sa sem fo lyik. Még a ma gyar ki sebb sé gek párt jai sem vizs gál ják kel lő rész le tes ség gel a kér dést. Pe dig né me lyi kük kor mány párt ként je len tős kor mány za ti for rá sok fö lött ren del ke zett, il let ve ren del ke zik ma is. A po li ti kai elit mel lett ki nö vő gaz da sá gi elit me cé nás ként fon tos sze re pet játsz hat a ki sebb sé gi in téz mény rend szer hos szú tá vú tá mo ga tá sá ban és fenn tar tá sá ban. En nek azon ban ki kell ala kí ta ni az in téz mé nyi és mo rá lis fel tét ele it. Nap ja ink gaz da sá gi vi szo nyai egy elő re csak (ki vé te les ese tek ről el te kint ve) a le csu pa szí tott gaz da sá gi ér de kek men tén tud ja el kép zel ni ezt a fel ada tot, pél dá ul gaz da sá gi tá mo ga tá sok meg szer zé sé nek esz kö ze ként. Szo mo rú ta pasz ta lat, hogy amint a ma gyar párt, vagy be fo lyá sos tár sa dal mi in téz mé nyek ki ke rül nek a ha ta lom ból, il let ve a kor mány za ti po zí ci ó ból, a gaz da sá gi elit nagy ré sze azon nal le pat tan a ki sebb sé gi po li ti kai és tár sa dal mi elit ről. Lát ni kell, hogy a gaz da sá gi ér dek kö tő dés nem pó tol ja a nem ze ti ön azo nos ság töb bi fon tos ele mét. A gaz da sá gi ér dek kö tő dés ön ma gá ban nem he lyet te sít he ti a töb bi ki sebb sé gi célt (nem te szi hi va ta los sá a ki sebb ség nyel vét, nem ren de zi ön kor mány za ti és köz igaz ga tá si prob lé má it, nem old ja meg nem ze ti szim bó lu mai prob lé má ját, és a sort foly tat hat nánk), sőt nél kü lük akár el len té tes ha tá sa is le het, a gaz da sá gi fel emel ke dés igé nye szem be ke rül het a nem ze ti iden ti tás meg őr zé sé vel. De nem kell, hogy meg tör tén jék, ha a gaz da sá gi fel emel ke dés esz mé jét és stra té gi á ját nem ér dek ori en tált iden ti tás tu dat tá avan zsál juk, fi gyel men kí vül hagy va a nem zet tu dat egyéb ös sze te vő it, ha nem azok egyik, új sze rű, in teg rá lan dó ele me ként ke zel jük. A gaz da sá gi fej lő dés mind ezek mel lett nyil ván va ló an ha tás sal van a ki sebb sé gi ön azo nos ság több ele mé re. A mo der ni zá ció esé lyt ad a ki sebb sé gi kul tú rá nak, hogy el moz dul jon a pusz ta ősi ség be for du lás tól. A ki sebb sé gi ön azo nos ság pusz ta pri

68 Nemzeti harc és támogatás mor di á lis jel le ge mi att vé de ke zés sze rű en vá lik mo der ni zá ció el le nes sé, hi szen a nem zet ál lam as szi mi lá ci ós po li ti ká ja nem ze ti iden ti tá suk fel adá sát kö ve te li meg. Ese tünk ben pe dig az egész ma gyar ság mo der ni zá ció el le nes nem ze ti stra té gi ái, elő í té le tei és tra u mái is rá ra kód nak a sa já to san ki sebb sé gi fé lel mek re, be kap csol va a ki sebb sé ge ket az összma gy ar hala dá sel le nes ség rend sze ré be. A ki sebb ség esé lyt kap, hogy az ősi ség vélt fenn költ sé gé be me ne kü lést a per spek tí vát ígé rő ver seny ké pes ség vált sa fel. Ugyan ak kor a múlt át élé se nem je lent fel tét le nül haladásellenességet. A ha la dás sal nem áll ha tott szem ben a múlt min den tör té né se, s az irán ta ta nú sí tott ér zel mek nek sem kell szük ség sze rű en csu pa ag resszív ne ga tív ér ze mény ből állniuk. 13 A pusz tán gaz da sá gi ki sebb ség po li ti ka nem vált hat ja ki, de rész ben sem he lyet te sít he ti a ha gyo má nyos nak tar tott tá mo ga tá si rendszert. 14 A gaz da sá gi kap cso la tok szo ro sabb ra fű zé sé nek új elem ként kel le ne ki egé szí te nie a ki sebb ség ben élő ma gya rok nem ze ti ön azo nos sá gá nak töb bi fon tos te rü le tét. Je len tő sé ge ugyan is két ség te len. A ma gyar lak ta te rü le tek mun ka erő meg tar tó ké pes sé ge, a ma gyar nyelv meg tar tá sa a gaz da sá gi élet ben, a ma gyar or szá gi ter mé kek és szol gál ta tá sok meg je le né se a pi a con, a ma gyar or szá gi gaz da sá gi kap cso la tok erő sö dé se, s egy ál ta lán a ma gya rok gaz da sá gi sú lyá nak nö ve ke dé se so ka kat ösz tö nöz het ma guk és gyer me ke ik ma gyar iden ti tá sá nak meg őr zé sé re. Az Eu ró pai Uni ó ba tör té nő be lé pés, a vám ha tár ok meg szű né se, a be fek te té si le he tő sé gek, a mun ka erő pi ac tá gu lá sa új fé le, a ki sebb ség gé vá lá suk óta nem is mert ki hí vás elé ál lít ja a mun ka vál la ló kat. El kell dön te ni ük, mek ko ra mun ka erő pi ac ré szé vé sze ret né nek vál ni! Va jon olyan kép zést kap ja nak e, amely ré vén csak az adott or szá guk ban tud nak ál lást ta lál ni, vagy olyat, amely az egész ma gyar nyelv te rü let re is ki ter jed het, és ez sok szo ro san ér vé nyes a gyermekeikre. 15 Nem ze ti meg kü lön böz te tés A nem ze ti meg kü lön böz te tés Ma gyar or szá gon is hasz nált po li ti kai el ve sa já tos ha tás sal van a ma gyar po li ti kai osz tály ma gyar ság po li ti ká já ra. E sze rint a ha tá ron tú li ak köz ti kü lönb ség te vés nek ter mé szet sze rű en iga zod nia kell a ha za i hoz, hogy alá tá massza an nak jo gos sá gát és he lyes sé gét. Ezért no ha a ma gyar or szá gi po li ti kai ve ze tés egyes cso port ja i nak ál lás pont jai közt je len tős kü lönb sé gek mu tat koz nak a kér dés ben így vagy úgy, szán dé ko san vagy szán dé kuk kal szem ben, mind annyi uk nak szá mol ni uk kell a nem ze ti meg kü lön böz te tés el vé vel, ép pen az elv al kal ma zá sa mi att. Az egyik kí nál ko zó meg ol dás, hogy a ha tá ron tú li ma gya ro kat is va la mi fé le ter mé szet sze rű en adott hi e rar chi á ba ren de zett cso port ként, az az eli tek ál tal uralt tö meg ként lás sa. Ez a ha tal mi rend per sze több fé le fel fo gás ba cso ma gol ha tó, in dok lá sa tá masz kod hat mind tör té nel mi, mind je len ko ri ér vek re, a kö zös ség le ír ha tó or ga ni kus en ti tás ként vagy akár a nem ze ti harc ter mé sze té hez és cél ja i hoz iga zí tott ka to nás rend ként. S per sze min de nek előtt az elit a nem ze ti, hi szen ez a dol gok rend je az ilyen vi lág ban. Az az, a ma gyar ki sebb sé gek nem csak funk ci o ná lis, ha nem mo rá lis ér te lem ben is fel oszt ha tók nem ze ti irá nyí tók ra és nem ze ti leg irá nyí tot tak ra, amit így a ma gyar or szá gi tá mo ga tás po li ti ká ban is ér vé nye sí te ni le het, sőt kell is. Ez a né ző pont több előn nyel ke cseg tet. A ma gyar or szá gi tá mo ga tá sok ré vén meg le het pró bál koz ni egy olyan do mi náns elit ki ala kí tá sá val, ame lyik ma ga alá gyű ri a tő le el té rő cso por to kat, és kap cso ló dik az őt tá mo ga tó ma gyar or szá gi po li ti kai elit cso port

69 68 Öllös László hoz. Erős füg gé sé nek meg te rem té sé vel pe dig nem csak kül po li ti kai, ha nem bel po li ti kai cé lok ra is hasz nál ha tó. Po li ti ku sai a nem ze ti lé té ben ve szé lyez te tett ma gyar ki sebb sé get rep re zen tál va je le nít he tik meg az egyik vagy má sik ma gyar or szá gi párt nem ze ti jel le gét, szem ben a kon ku rens nem ze ti et len nel, il let ve a rossz nem ze ti stra té gi át vá lasz tó val. Tá mo ga tó ju kat se gít ve meg szó lal hat nak vá lasz tá si kam pá nyok ban, meg je len het nek ma gyar or szá gi pár tok kam pány ren dez vé nye in, mu tat koz hat nak anya or szá gi po li ti ku sok tár sa sá gá ban, köz zé te he tik ál lás pont ju kat a saj tó ban stb. Szó val a po li ti kai tá mo ga tás szá mos for má já ra al kal ma sak, hi szen a nem ze ti ve szé lyez te tett ség er köl csi sú lyá val áll nak tá mo ga tó juk mellé. 16 Ez a meg ol dás ed dig ugyan csak csá bí tó volt. De sú lyos árat kel lett fi zet ni ér te. A ma gyar or szá gi pár tok nak a sa ját ki sebb sé gi elit cso port juk kö ré ben kell ki osz ta ni uk az ös szes fon tos po zí ci ót a Ma gyar or szág ról ér ke ző tá mo ga tá sok rend jé ben. Ma ga a rend szer kö ve te li az in téz ke dést, hi szen az elit ez ál tal ra gad ja meg ha tal ma egyik je len tős ele mét: így vál hat urá vá a ma gyar or szá gi tá mo ga tá sok nak. Az ilyen rend szer egyik kö vet kez mé nye a ma gyar or szá gi tá mo ga tás po li ti ká ban mu tat ko zik meg: a tá mo ga tá sok je len tős ré sze po li ti kai tá mo ga tás sá vá lik. Má sik kö vet kez mé nye pe dig, hogy ér de mi kont roll hí ján az anya gi tá mo ga tá sok vég ső ál lo má sa alig ha ál la pít ha tó meg, az az nem vá laszt ha tó el egy más tól a kul tu rá lis fej lesz tés re for dí tott tá mo ga tás a po li ti kai cé lok ra, il let ve ma gán cé lok ra for dí tot tól. Mind ez pe dig sú lyos kö vet kez mén nyel jár a ma gyar ki sebb sé gek re néz ve. A fő ként po li ti kai és ma gán cé lok ra fel hasz nált erő for rás ok ép pen azt nem se gí tik, ami re for má li san szán ták őket, és ami re egyéb ként a ki sebb ség nek tény leg szük sé ge vol na. Ezek ugyan is el sőd le ge sen im már nem kul tu rá lis vagy ép pen ok ta tás ügyi tá mo ga tá sok, il let ve a ki sebb ség tár sa dal mi éle té nek más fon tos te rü le tét se gí tő for rá sok. Csak an nyi ban se gí tik az adott te rü le tet, amen nyi ben az elit cso port, il let ve an nak va la me lyik tag ja ha tal mi ér de ke i nek, sőt ese ten ként egyes sze mé lyek ma gán cél ja i nak meg fe lel. Kö vet ke zés kép pen le kell szö gez nünk, az ilyen eset ben a ma gyar ki sebb sé gek nem ze ti éle té nek több fon tos te rü le tét ér dem ben nem tá mo gat ja a ma gyar ál lam, il let ve a job bik eset ben is sok kal ke vés bé, mint te het né, vagy ahogy azt nyi lat ko za ta i ban a nyil vá nos ság nak mu tat ja. A tá mo ga tás gyak ran nem áll meg a sa ját nak tar tott elit se gí té sé nél, ha nem gyak ran ré sze a ha zai po li ti kai el len fél szö vet sé ge se i nek gyen gí té se, eset leg po li ti kai, tár sa dal mi fel szá mo lá sa a ma gyar or szá gi fél ren del ke zé sé re ál ló esz kö zök kel, kor mány zás ese tén ma gyar or szá gi kor mány za ti esz kö zök kel. Ilyen kor a nem ze ti cso port jel le gét de fi ní ci ó val kell meg szab ni, ami óha tat la nul ki re keszt egye se ket. A de fi ni á lá si szán dék ugyan is a nem ze ti cso port több di men zi ós vol tá ba üt kö zik. Pél dá ul kul tu rá lis de fi ni á lá si kí sér let ese tén prob lé mát okoz a kul tú ra pon tos bea zonosítása. 17 A meg ha tá ro zást meg fo gal ma zó azon ban nem ké pes meg ad ni a nem zet jel lem ző i nek tel jes ka ta ló gu sát, min dig ma rad nak olyan jel lem zők, ame lyek a nem zet egyes tag ja i nak nem sajátjai. 18 Ha te hát bár mi lyen szer ve ze tet, in téz ményt er re jo go sít fel az ál lam, ak kor csak azon az áron ha tá roz hat ja meg a ma gyar mi volt mi ben lét ét, hogy szá mos, ma gát az adott nem zet hez tar to zó nak val ló egy ént ki re keszt a nem zet ből. Eb ben az est ben nem csak azt kí ván ja el dön te ni a ma gyar or szá gi fél gyak ran együtt ki sebb sé gi ma gyar szö vet sé ge se i vel, hogy kit te kint ma gá hoz kö zel ál ló s ezért tá mo ga tás ra ér de mes ki sebb sé gi ma gyar nak, ha nem azt is ki mond ja, hogy aki nem il lik az ál ta la meg sza bott nem zet de fi ní ci ó ba, az egé szen egy

70 Nemzeti harc és támogatás sze rű en nem ma gyar. Az ilyen ha tal mat pe dig fel le het hasz nál ni sze mé lyes le szá mo lá sok ra, de po li ti kai cé lok ra is. Nin csen ér de mi aka dá lya, hogy pél dá ul az olyan sze mélyt, aki nem ért egyet az előb bi fel fo gás sal, a nem ze ti cso port ba nem va ló em ber nek nyil vá nít has sák. Sőt, sú lyo sabb kö vet kez mé nye is le het: nem ze ti el len ség nek te kin tik, aki nek gyen gí té se, tönk re té te le, te hát a fe let te ara tott nem ze ti di a dal a nem zet küz del mé nek cél jai kö zé sorolódik. 19 A rend szer má so dik kö vet kez mé nye mo rá lis ter mé sze tű. Az adott ki sebb ség köz vé le mé nye per sze meg tud ja, hogy mi tör té nik a ma gyar or szá gi erő for rás ok kal a ku lisszák mö gött. A ki sebb ség köz vé le mé nye előtt ek kor vá lik egye sek nem ze ti nyo mo rú sá ga má sok gaz da go dá sá nak for rá sá vá, még hoz zá nem ze ti jel sza vak ba öl töz tet ve, ma gyar or szá gi ha tal mi hát tér rel. Ez ál tal a ki sebb sé gi ma gya rok nak ép pen az az eré nye csor bul, ame lyik nél kül egyet len hát rá nyos hely zet be sod ró dott em ber cso port sem tud cso port ként hos szabb ide ig meg ma rad ni: az ál do zat vál la lás mo rá lis el ve (az a meg győ ző dés, hogy szá mos hát rány el le né re is ne me sebb meg ma rad ni uk ma gyar nak és gyer me ke i ket is meg tar ta ni ma gyar sá guk ban). A nem ze ti po tya utas ság stratégiája 20 ép pen a ma gyar ki sebb ség egyes po li ti ku sa i nak kö ré ben, még hoz zá ma gyar or szá gi se géd let tel, nem kis rom bo lást vé gez a ki sebb sé gi ek ma gyar ság vál la lá sá ban. A sa ját ki sebb sé gi eli tet kí vá nó ma gyar or szá gi tá mo ga tó el ső sor ban a po li ti kai ha té kony sá got ké ri szá mon az ál ta la tá mo ga tott ki sebb sé gi ve ze tő kön. Po li ti kai ha té kony ság alatt min de nek előtt a ma gyar or szá gi part ner irán ti hű sé get ér ti, va la mint an nak ké pes sé gét, hogy a szer ve zet, il let ve az adott sze mély meg tud ja e je le ní te ni a ma gyar ki sebb ség nem ze ti ve szé lyez te tett sé gét a ma gyar or szá gi köz vé le mény előtt, s szim bo li zál ni tud ja e a ki sebb sé gi ma gyar po li ti kai aka ra tot, hogy je len tős ott ho ni ha tal mi be fo lyá sa le gyen, és en nek ré vén ké pes le gyen a ma gyar or szá gi po li ti kai aka rat át ül te té sé re a ma gyar ki sebb ség kö ré ben. Amen nyi ben az adott szer ve zet, il let ve po li ti kus a fen ti fel té te le ket tel je sí ti, ak kor ki emelt szö vet sé ges nek szá mít. Vi szont, ami lyen mér ték ben csök ken nek eb bé li ké pes sé gei, olyan mér ték ben je len nek meg más sze mé lyek, eset leg szer ve ze tek ki emelt szö vet sé ges ként. Fel vet he tő más fé le ha té kony sá gi szem pont is. Ne ve ze te sen, hogy ki tud ja job ban se gí te ni a ki sebb sé gek nem ze ti éle té nek leg fon to sabb te rü le te it. Sőt, az elit el mé le ti kö ze lí té si mód mel let meg fo gal maz ha tó a rész vé te li de mok rá cia ha té kony sá gi szem pont ja, ame lyik az egyén és kö zös ség köl csö nös fe le lős sé gén nyugszik. 21 Ese tünk ben az a kér dés, hogy ki ké pes a ki sebb sé gi ma gya rok mi nél na gyobb há nya dát be von ni az ak tív kö zös sé gi élet be, mind an nak meg tar tá sá ba, fej lesz té sé be, épí té sé be, amit ma gyar ként él nek meg. Ki tud ja leg job ban ösz tö nöz ni a ki sebb ség ben élő ket, hogy nem ze ti leg is ka ma toz tas sák le he tő sé ge i ket. A ki sebb sé gek ese té ben a fen ti két fel fo gás több pon ton is il leszt he tő egymáshoz. 22 Amen nyi ben a Ma gyar Köz tár sa ság al kot má nyos fe le lős sé ge min de nek előtt a ma gyar ki sebb sé gek nem ze ti éle te irán ti fe le lős ség, ak kor a ma gyar ki sebb sé gek nem ze ti éle te egyes te rü le te it kell a ma gyar or szá gi tá mo ga tás po li ti ka kö zép pont já ba ál lí ta ni. S ép pen a nem ze ti leg hát rá nyos hely zet ben élő ki sebb sé gi ek ese té ben az egyén és szer ve zet ki vá ló tel je sít mé nyé nek és az érin tett tár sa dal mi ré teg mi nél na gyobb ará nyú rész vé tel ének egy aránt fon tos nak kel le ne len nie. Az as szi mi lá ció nyo má sa alatt min den ki sebb sé gi ma gyar tel je sít mé nye szá mít. Te hát mi nél több ki sebb sé gi sze mély ön ma gá hoz mért leg jobb tel je sít mé nye te rem ti meg a leg na gyobb esé lyt az egész kö zös ség meg ma ra dá sá hoz.

71 70 Öllös László Ma gá nak a rend szer nek kel le ne le he tő vé ten nie a ki vá ló tel je sít mény és a le he tő leg szé le sebb rész vé tel el vé nek ös sze il lesz té sét el ső sor ban a nem ze ti élet egyes te rü le te i nek sa já tos sá ga i hoz iga zod va, hi szen más faj ta tel je sít ményt igé nyel, va la mint el té rő mó don és szám ban nyújt rész vé te li le he tő sé get pél dá ul a tu do má nyos élet vagy a köz mű ve lő dés. Ha más ként is, de va la mi fé le ered ményt mind ket tő kí nál. Ki ala kít ha tó az a hely zet, amely ben az adott te rü le ten mind a rész vé tel, mind pe dig a tel je sít mény op ti ma li zál ha tó. Az egyes ma gyar ki sebb sé gek ok ta tás ügy ének, tu do má nyos éle té nek, köz mű ve lő dés ének, mű vé sze ti éle té nek, te rü le ti és re gi o ná lis ön kor mány za ta i nak, egy há za i nak, kis és nagy tár sa dal mi szer ve ze te i nek, egy szó val egész tár sa dal mi és köz éle t ének, je len tő sebb sze rep lő i nek is me re te kell ah hoz, hogy az egyes ré gi ók sa já tos sá ga it kö ves se a ma gyar or szá gi tá mo ga tás po li ti ka, még hoz zá or szá gon ként, sőt egyes ese tek ben or szág ré szen ként is, hi szen nem egy eset ben je len tős re gi o ná lis kü lönb sé gek kel kell szá mol ni a ha tá ron tú li kö zös ség éken be lül is. Az ilyen rend szer azon ban csak ak kor mű köd het, ha a re le váns ma gyar or szá gi po li ti kai pár tok be tart ják írott és írat lan sza bá lya i kat. S per sze, ha az eset le ges ma gyar or szá gi kor mány vál tás nem jár együtt a ki sebb sé gi in téz mény rend szer rész be ni vagy tel jes meg vál toz ta tá sá val. Ha a po li ti kai plu ra liz mus lo gi ká já ból kö vet ke ző en az egyes ma gyar or szá gi pár tok nem is fe nye get nek ilyen nel rend sze re sen. El len ke ző eset ben a min den ko ri má sik fél nek szin tén a ma ga ha tal mi szem pont ja it kell ér vé nye sí te nie, kü lönb ség leg fel jebb a ha tal mi szem pont ok mér té ké ben le het. Po li ti kai tá mo ga tás Nyil ván va ló, hogy a ma gyar ki sebb sé gek po li ti kai tö rek vé se i nek és az őket meg je le ní tő szer ve ze tek nek szük sé gük van ma gyar or szá gi se gít ség re. Fő ként azért, mert egye dül nem ké pe sek ki vív ni nem ze ti jo ga i kat. És mert szer ve sen kö tőd nek a ma gyar kul tú ra egé szé hez, ami re fej lő dé sük höz, nem ze ti meg ma ra dá suk hoz ak kor is szük sé gük van, ha min den igé nyelt jo gu kat meg ad ná az ál la muk, ha nem ze ti leg el is mert ré szé vé vál ná nak az or szág po li ti kai kö zös sé gé nek, sőt még ak kor is, ha a tár sa dal mi élet min den fon tos te rü le tén meg fe le lő po zí ci ó kat sze rez né nek. A po li ti ka azon ban sa já tos, a tár sa dal mi élet más te rü le te i től sok ban el té rő ter mé szet tel bír a ma gyar ki sebb sé gek nél is. Ép pen ezért a ma gyar ál lam dönt het úgy is per sze, csak ha akar, hogy a po li ti kai tá mo ga tást el vá laszt ja a tá mo ga tá sok egyéb for má i tól. Nem szük ség sze rű a ki sebb sé gi tár sa da lom tá mo ga tá sát a po li ti ka alá ren del nie, nem ze ti éle tük egyes te rü le te it se gít he ti más képp is. A po li ti kai tá mo ga tá sok ese té ben is ér vé nyes, hogy a pil la nat nyi ha tal mi ér de ke ken túl ál ta lá nos sza bá lyok ér vé nye sül je nek. Nem csak azért, mert a po li ti ka az em ber nem ze ti mi vol tá nak egyik lé nye ges ele me, ha nem azért is, mi vel egy nem ze ti ki sebb ség a po li ti ka ál ta lá nos nem ze ti di men zi ó ján túl sa já tos prob lé mák kal is szem besül. 23 Itt is ér vé nyes az a té tel, hogy az egyes ma gyar or szá gi po li ti kai erők nek nem an nak alap ján kel le ne dön te ni ük a ki sebb vagy na gyobb tá mo ga tás ról, hogy sa ját po li ti kai szem pont ja ik sze rint ki nek gyen ge, il let ve rossz a ma gyar ság tel je sít mé nye, ha nem az egyes cso por to kat, sőt ese ten ként az egyé ne ket is adott sá ga ik nak és kö zös sé gi be ágya zott sá gá nak meg fe le lő en segíthetnék. 24 Pél dá ul a nem ze ti fo gyást

72 Nemzeti harc és támogatás ab ban a tár sa dal mi ré teg ben kell és le het meg ál lí ta ni, ame lyik ben zaj lik: az in ga do zók körében. 25 A ma gyar ság tel je sít mény el ső ren dű mér cé je nem le het bár mely ma gyar or szá gi po li ti kai párt tá mo ga tá sa. (Az ilyen mér ce egyéb ként sem erő sí ti az in ga do zók ma gyar iden ti tá sát.) Ép pen a bi zony ta lan nem ze ti iden ti tá sú ki sebb sé gi ek tar toz nak a leg gyen géb bek kö zé. Ha te hát ma gyar nak akar juk meg tar ta ni őket, ak kor más mér cé re van szük ség. A meg ol dást ke res ve tér jünk vis sza egy pil la nat ra A Ma gyar Köz tár sa ság al kot - má nyá hoz. Ha min den ki sebb sé gi ma gyar ra vo nat ko zik Ma gyar or szág al kot má nyos kö te les sé ge, ak kor az in téz mény rend szer nek mind an nyi uk szá má ra esé lyt kell biz to sí ta nia a ja vak hoz és le he tő sé gek hez. És nem csak for má lis, ha nem re á lis esélyt. Ugyan ak kor mind egyik ma gyar kor mány nak meg van nak a ma ga po li ti kai cél ki tű zé sei a ha tá ron tú li ma gya rok kal kap cso lat ban. De ha a ma gyar al kot mány nak a ha tá ro kon tú li ma gya rok kal fog lal ko zó sza ka sza az ös szes ki sebb sé gi ma gyar ra ér vé nyes, ak kor a min den ko ri ma gyar or szá gi kor mány za ti po li ti ka nem je lent he ti azok ki re kesz té sét a tá mo ga tá sok kö ré ből, akik ép pen nem il le nek be le az adott kor mány ak tu á lis tö rek vé se i be. S szö gez zük le: nem je lent he ti ezt a min den ko ri el len zé ki po li ti ka sem. Min de nek előtt azért, mert az al kot mány, na gyon he lye sen, nem tesz kü lönb sé get ma gyar és ma gyar közt. Az ilyen kü lönb ség té tel a ma gya rok hol egyik, hol pe dig má sik cso port ját re kesz te né ki a ma gyar al kot má nyos ság kö ré ből, ér té sük re ad va, hogy az ép pen ak tu á lis ma gyar or szá gi po li ti kai több ség kép vi se lői csak csök ken tett ér té kű ma gyar nak te kin ti őket, ha ma gyar nak te kin tik egy ál ta lán. Sőt, az is elő for dul hat, hogy a ki sebb sé gi ma gya rok egyes ré te gei se me lyik kor mány ide jén sem jut hat nak ér de mi tá mo ga tás hoz. Az egyes kor má nyok tá mo ga tá si pre fe ren ci ái nem utol só sor ban an nak alap ján ala kul tak ki, hogy kit te kin te nek meg fe le lő ma gyar nak a ma gyar or szá gi kor mány za ti, il let ve el len zé ki cé lok el éré sé hez. Ed dig csak egy szű kebb cso port jött szá mí tás ba. Olyan sze mé lyek, akik nem ze ti iden ti tá sa szi lárd, s emel lett a ki sebb sé gi köz élet ki emel ke dő kép vi se lői. Tő lük vár ha tó ugyan is olyan tel je sít mény, ami lyen a kor mány za ti cé lok el éré sét le he tő vé te szi. Fel té te lez he tő, hogy ál ta luk moz gó sít ha tók má sok is, az ő ál lás pont ja ik, tet te ik ha tá sa vál hat je len tős sé. Ez két ség kí vül így van. Az eli tek je len tő sé ge nyil ván va ló an ép pen tag ja ik át la gon fe let ti tel je sít mé nyé ben rej lik. Ám ér té kük ből so kat el vesz is mert tu laj don sá guk, ne ve ze te sen, hogy a ren del ke zé sük re bo csá tott erő for rás ok egy ré szét sa ját bel ső har ca ik ra hasz nál ják, más ré szét pe dig ha csak te he tik töb ben nem a köz, ha nem a ma guk hasz ná ra for dít ják. Mind eh hez dön tést kel le ne hoz ni a má so dik kér dés ben is, ame lyik ki ma radt az al kot má nyo zás fo lya ma tá ból. Ar ról a rend sze re sen ta pasz talt di lem má ról van szó, hogy a ma gyar or szá gi po li ti kai élet egyes cso port jai a ha tá ron tú li ma gya ro kat kí ván ják e tá mo gat ni, vagy sa ját ma guk tá mo ga tá sát vár ják e el tő lük po li ti kai konf lik tu sa ik ban, fő kép pen a vá lasz tá si kam pá nya ik so rán. Ezt a két célt gyak ran egy ként je le ní ti meg a po li ti kai pro pa gan da. A ki sebb sé gi ma gya rok és per sze a ma gyar or szá gi ma gya rok is rend sze re sen azt a po li ti kai üze ne tet kap ják, hogy va la me lyik ma gyar or szá gi párt vá lasz tá si győ zel me a ma gyar ki sebb sé gek, sőt a nem zet fel emel ke dé sét, a má si ké pe dig a pusz tu lá sát je len ti. A ki sebb ség nek ezért nem elég az or szá gá ban küz de nie a jo ga i ért, ha nem Ma gyar or

73 72 Öllös László szá gon is har col nia kell a szá má ra pusz tu lást ho zók el len. A ki sebb sé gi ma gyar köz vé le mény je len tős ré szé ben nem csak az a kép ala kul ki, hogy a nem ze ti több ség gel kell meg küz de nie meg ma ra dá sá ért, ha nem egy idő ben a ma gyar or szá gi po li ti ka szá mot te vő ré sze el len is har col nia kell. Min den kép pen le kell von nunk a kö vet kez te tést, hogy az ál lan dó két fron tos harc ké pe olyan el len fe lek kel, ame lyek egyen ként is sok kal na gyobb erőt kép vi sel nek az egész ma gyar ki sebb ség nél, alig ha erő sí ti a si ker hez fű zött re ményt. Kü lö nös kép pen a nem ze ti iden ti tá suk ban egyéb ként is bi zony ta la nok ban te remt het a ko ráb bi nál is erő sebb két sé ge ket. Ös sze fog lal va, az igaz ki sebb sé gi ma gyar nak egy szer re kell har col nia a nem ze ti több ség gel, a ma gyar po li ti ka egyik fe lé vel és az el té rő ér ték ren dű ki sebb sé gi ma gya rok kal. Mind eze ket ugyan is a ma gyar ki sebb ség, sőt az egész ma gyar nem zet meg ma ra dá sá nak alap ve tő ve szély for rá sa ként je le ní ti meg a po li ti kai ide o ló gia. Te hát a konf lik tus lé nye gé nek be mu ta tá sa gyak ran nem áll meg az egyes irány za tok ál tal kép vi selt cél ki tű zé sek bí rá la tá nál, ha nem pusz tu lást ho zó szub sztan ci á li san ve szé lyes elem ként je le ní ti meg a más né ze tet val ló kat. Ők te hát nem pusz tán más né ze tet val lók, ha nem a nem ze ti ki sebb ség pusz tu lá sá nak oko zói. A ma gyar po li ti kai el len fe lek el len ség ként tör té nő meg je le ní té se kü lö nö sen ha tá sos ott, ahol az em be rek nem ze ti lé te amúgy is ve szé lyez te tett, so kak jö vő ké pe bi zony ta lan, s így kü lö nö sen haj la mo sak a hely ze tek és az em be rek drá mai meg íté lé sé re. A po li ti kai konf lik tu sok ilyen meg je le ní té se csak egy cso port nak vál hat elő nyé re. An nak, ame lyik a po li ti kai erő for rás ok kon cent rá lá sát, min den le het sé ges ha tal mi po zí ció meg hó dí tá sát, s vé gül az egész rend szer cent ra li zá ci ó ját te kin ti cél já nak. Csak hogy a szán dék si ke res meg va ló sí tá sa a ki sebb sé gi ma gya rok egy szá mot te vő ré szét ki ve ti ma gá ból. Ha az egyes tár sa dal mi ré te gek vo nat ko zá sá ban csak egy szer ve zet lé te zé sét en ge dé lye zi (fel szá mol va az ös szes töb bit), ak kor az adott tár sa dal mi ré teg egyik ré szét alá ren de li a má sik nak. Ugyan ez tör té nik, ha a te le pü lé si ön kor mány zat ok ban ve szí ti el sú lyát az el len zék, s egyet len szer ve zet ural ja őket vá lasz tá si cik lu sok hos szú so rán ke resz tül. Le het ugyan a több ség ha tal má ra, a par la men ti de mok rá ci á ra hi vat koz ni, ám az egy ben a he lyi ki sebb ség ki szo rí tá sát je len ti a dön tés ho za tal ból, és en nek már sem mi kö ze sincs a de mok rá ci á hoz. Ha son ló hely zet áll elő a saj tó, a kul tu rá lis in téz mé nyek sok szí nű sé gé nek fel szá mo lá sa kor. Kor mány za ti rész vé tel ese tén pe dig a gaz da sá gi erő for rás ok egyet len köz pont ból tör té nő el osz tá sa te rem ti meg a tá mo ga tá sok ból ki szo rí tot tak ré te gét. Az ide á lis ví zió az erő for rás ok tel jes köz pon to sí tá sá nak az a szint je, amely ben a ki sebb sé gek tag ja i nak dön tő több sé gét a ha tal mi köz pont tól olyan mér té kű füg gő vi szony ba jut tat ja, amely ré vén min dig biz to sít ha tó mili táns rész vé tel ük a köz pont ál tal el ha tá ro zott po li ti kai ak ci ók ban. Csak hogy, amint ez ki de rül, a tel jes köz pon to sí tást nem le het meg va ló sí ta ni; és ahol ide ig órá ig si ke rül a ha ta lom erő tel jes cent ra li zá ci ó ja, ott sem jár a fen ti ered mén nyel. Néz zük az oko kat. A tel jes köz pon to sí tás több aka dály ba üt kö zik. S ezek közt csak az egyik az egy más tól ere de ti leg is el té rő irány za tok köz ti erő egyen súly. A po li ti kai pár tok egye sí té sé vel meg szűn tet he tő en nek a szer ve ze ti hát te re. Csak hogy a kü lön bö ző ség olyan for mái erő söd nek meg ilyen kor, ame lyek már az előd pár tok ban is je len vol tak, de a pár tok kö zöt ti küz de lem za ja el fed te azokat. 26

74 Nemzeti harc és támogatás Az egyik a he lyi po li ti kai ha ta lom ból ere dő re gi o ná lis ha ta lom. Az ön kor mány za tok be fo lyá sá nak si ke res re gi o ná lis ös sze kap cso lá sa olyan cse lek vé si te ret hoz lét re, ame lyik a ma gyar párt dön tés ho za ta lát or szá gos szin ten is be fo lyá sol hat ja. A ré gi ók sú lyát to vább erő sí tet te a re gi o ná lis ön kor mány zat ok meg szü le té se. A má so di kat az or szá gos po li ti ku sok kü lön fé le be fo lyá si öve ze tei ad ják. Kor mány za ti rész vé tel ese tén ez min de nek előtt a kor mány za ti po zí ci ó ik ból ere dő be fo lyá suk. El len zé ki po zí ci ó ban pe dig is mert sé gük ből, va la mint a par la men ti mun ka egyes te rü le te i ben va ló is me re te ik ből ered. De az ön kor mány zat ok ban is bír hat nak be fo lyás sal. A ma gyar vá ro sok pol gár mes te rei, mi vel a fe le lős sé gük konk rét kö zös ség hez kö tő dik, szem ben az el len zé ki ma gyar párt tal, ren del kez het nek olyan súl lyal, ame lyik el len zé ki hely zet ben nem le be csü len dő. Az el múlt vá lasz tá si idő szak ok ban nagy volt a sú lya a ma gyar tö meg szer ve ze tek ve ze tő poszt ja i nak is. 27 Má ra so kak szá má ra vi lá gos sá vált, hogy kor po ra tív kö tő dé se ik nem tet tek jót e szer ve ze tek tu laj don kép pe ni cél ja i nak és fel ada tá nak. A po li ti kai ver seny Az al kot má nyos egyet ér tés ed dig fel vá zolt mo dell je kap csán ok kal me rül het fel a kér dés, hogy van e egy ál ta lán he lye ben ne a po li ti kai ver seny nek. Ha nin csen, ak kor a tel jes kon szen zus igé nye min den bi zon nyal mű kö dés kép te len né ten né a rend szert. De az al kot má nyos egyet ér tés az al kot má nyos de mok rá ci ák egyi ké ben sem ik tat ja ki a po li ti kai ver senyt, ha nem csak kor lá toz za. Ki je lö li a po li ti kai élet ama te rét, amely ben az egyet ér tés a ve zér lő elv, va la mint azt, amely ben a több ség tá mo ga tá sá nak meg szer zé sé ért foly ta tott ver seny fo lyik. A két tér köl csö nö sen kor lá toz za, de egy ben ki is egé szí ti egy mást. Ép pen ezért vá laszt ja el egyet ér tés sel egy más tól és ha tá rol ja kö rül őket a po li ti kai kö zös ség. Jegy ze tek 1. Jon Elster sze rint a vélt ér de kek sze rin ti cse lek vés min dig ma gá ban fog lal ja a koc ká zat el vét, ugyan is a vélt ér de kek nem min dig fe lel nek meg a va lós ér de kek nek. A cse lek vő cse le ke de tei nem várt kö vet kez mé nyek kel is jár hat nak. Lásd Elster, Jon: Nuts and Bolts. New York, Press Syn di ca te of the Uni ver si ty of Canbridge, 1989, p. 2. A sza bá ly u ti li ta riz mus ugyan kö zel hoz za a ha szon le vű sé get a szer ző dés el mé let hez, hi szen a fe lek sza bá lyok meg lét ét és ér vé nyét te kin tik hasz nos nak. Ez zel a fel fo gás sal ta lál koz ha tunk Tho mas Scan lon ki vá ló mun ká já ban (lásd Scanlon, Tho mas M.: Szer ződé s e le mé let és ha szon el vű ség. In Huo ransz ky Fe renc (szerk.): Mo dern po li ti kai fi lo zó fia. Bu da pest, Osi ris Kiadó Láthatatlan Kol lé gi um, 1998, p.). Ugyan ak kor, amíg nor ma tív alap elv ük a hasz nos ság ma rad, az egyes sza bá lyok ér vé nyé nek és meg tar tá sá nak vég ső mér cé je is tár sa dal mi hasz nos sá guk ban rej lik. Ha te hát az adott sza bály nem tű nik hasz nos nak, ak kor fel cse rél he tő, sőt fel is cse ré len dő. 3. A szer ző dés alap ve tő fel té te le a fe lek ál tal kö zö sen el fo ga dott, il let ve két ség be nem von ha tó sza bá lyok rend je. Uo. 4. A ki sebb sé gek kö ré ben ér zé kel he tő volt az ilyen tö rek vés a ket tős nép sza va zást kö ve tő idő szak ban. 5. Az 1990 es vá lasz tá sok óta több ször meg je lent az ilyen szán dék. 6. Ez már a múlt szá zad het ve nes és nyolc va nas éve i nek té má ja volt. Lásd pél dá ul Jürgen Haber mas írá sa it, pl. Habermas, Jürgen: The o rie des kom mu ni ka ti ven Handelns. 2. Band. Frank furt am Ma in, Edi ti on Suhrkamp, 1981, p.

75 74 Öllös László 7. A mos ta ni nál is sú lyo sabb volt a hely zet a ki lenc ve nes évek ele jén, ami kor az ál la mi rá dió és te le ví zió még do mi náns po zí ci ó ban volt. A ma gán csa tor nák meg je le né se lé nye gi leg nem vál to zta tott raj ta, csak mér sé kel te a fe nye ge tést, ugyan is a ma gán csa tor nák több sé ge vaj mi ke ve set fog lal ko zik a ma gyar ki sebb sé gek kel. 8. Ez több, el té rő pár tok ál tal al ko tott ma gyar or szá gi kor mány zat ide jén is meg je lent. 9. Ez az ér dek el vű nem ze ti iden ti tás ös sze kap cso lá sa az ér zel mi kö tő dé se ken ala pu ló val. Csak hogy a nem ze ti iden ti tás töb bi ele me ki ma rad be lő le. 10. Eh hez azon ban amint azt ko rább meg je gyez tük nem ze ti iden ti tá su kat meg kel le ne sza ba dí ta ni kri ti kai ele me i től. 11. Ne ve ze te sen a vár ha tó gaz da sá gi előny, hi szen így nem csak a ki sebb szlo vá ki ai pi a con, ha nem egy ben a na gyobb magy a ror szá gin is ta lál hat mun kát a szlo vá ki ai ma gyar. 12. Ezt a je len sé get le het meg fi gyel ni pél dá ul a Po zsony kör nyé ki ma gyar te le pü lé se ken. 13. Kö vet ke zés kép pen a nem ze ti iden ti tás nak is le het mo rál pszi cho ló gi á ja. 14. Ami re tö re ked het, s tö re ked nie kell, az a tá mo ga tás for mák s oda íté lé sük olyan rend sze re, ame lyik nem áll a po li ti ka do mi nan ci á ja alatt, az érin tett tár sa dal mi ré teg szer ve ze tei ké szí tik elő a dön tés ho za talt, ugyan ak kor a vég ső dön tés ma gyar or szá gi szerv ke zé ben ma rad, le he tő vé té ve az eset leg szük sé ges nek mu tat ko zó kor rek ci ót. A ki írás a ki sebb sé gi tár sa dal mi élet adott te rü le té nek sa já tos sá gai alap ján tör té nik, el kü lö nít ve egy más tól az adott te rü let egyes re le váns ré sze it, ami meg je le nik a pá lyá za tok tí pu sa i ban, és a pá lyáz ha tó for rá sok el kü lö ní tett cso mag ja i ban. 15. Ha mind ket tőt sze ret nék, ak kor vi szont cél sze rű ma gyar is ko lá ba írat ni uk gyer me ke i ket, ahol egyéb ként a több sé gi nem zet nyel vét is meg ta nul ják, vi szont a szlo vák, a ro mán stb. is ko lá ban nem ta nul ják meg a stan dard ma gyart. 16. Er re szá mos pél dát lát hat tunk szin te va la men nyi ma gyar ki sebb ség kép vi se lői ré szé ről a ma gyar or szá gi vá lasz tá si kam pá nyok so rán. Elő ször már 1990 ben, az el ső de mok ra ti kus vá lasz tás előt ti kam pány ban. 17. Ezt az ál lás pon tot kép vi se li Brian Walker. Vö. Walker, Brian: Plu ral Cultures, Con tes ted Territories. A Cri ti que of Kymlicka. Cana di an Jo ur nal of Poli ti cal Science, Vol. 30 (1997) No. 2, p. 18. Max Weber nem csak ar ra mu tat rá, hogy a nem zet mind egyik is mert meg ha tá ro zá sa alól lé te zik ki vé tel, ha nem ar ra is, hogy a na ci o na liz mus nak több ele me van, és ezek je len tő sé ge ese ten ként vál to zó. Te hát Weber meg ál la pí tá sa kap csán ál lít hat juk, hogy egyi kük sem te kint he tő a nem zet elő fel té tel ének, az az egyik elem hi á nya sem je lent olyan hely ze tet, amely ben ne szü let het ne nem zet. To váb bá Weber sze rint a te rü let alap ve tő en az ér té kek kö ré be tar to zik, ezért nem elég le ír ni a nem zet tag ja i nak em pi ri kus kva li tá sa it an nak meg ál la pí tá sá hoz, hogy ki szá mít a nem zet tag já nak. Egyes cso por tok kö ré ben a szo li da ri tás sa já tos for má ja ala kul ki, de ab ban nincs ma ra dék ta lan egyet ér tés, hogy mi ből is áll ös sze az ef fé le szo li da ri tás. Lásd Weber, Max: The nation. In Hutchinson, John Smith, Antho ny D. (eds.): Nationalism. Ox ford New York, Ox ford Uni ver si ty Press, 1994, 22. p. Kö vet ke zés kép pen mind egyik gyak ran han goz ta tott szo li da ri tás elem alól lé tez het ki vé tel. 19. Claus Offe a ho mo ge ni tás és a sok fé le ség di lem má ja ként fo gal maz za meg az al kot má nyos de mok rá cia egyik kér dé sét. Sze rin te cso port jo gok ese tén a cso port sok szí nű sé gé nek konk rét jel le gét kell fi gye lem be ven ni, ez azon ban a cso por tok sok fé le sé ge mi att bom laszt ja a po li ti kai kö zös ség egy sé gét. Vö. Offe, Claus: Homogenity and Con sti tu ti o nal Democracy. Coping with Iden ti ty Con flicts through Group Rights. Jo ur nal of Poli ti - cal Philosophy, Vol. 6 (1998) No. 2, 139. p. 20. A fo ga lom azt a star té gi át je lö li, ame lyik ré vén má sok költ sé gén kí ván ják vi tet ni ma gu kat egye sek. A stra té gia ter je dé se fo ko za to san azo kat is demotiválja, akik az uta zás költ sé ge it tisz tes ség gel áll ták. A prob lé má nak két meg ol dá sa van, vagy a stra té gia fel adá sa, il let ve al kal ma zá sá nak meg aka dá lyo zá sa, vagy pe dig a rend szer ös sze om lá sa.

76 Nemzeti harc és támogatás Bhik hu Parekh az egyén és a kö zös ség köz ti köl csö nös fe le lős sé get, s az egy más irán ti el kö te le zett sé get hang sú lyoz za a több kul tú rá jú tár sa da lom ban lé te ző cso por tok vo nat ko zá sá ban. Vö. Parekh, Bhikhu: Defi ning nati o nal iden ti ty in a mun ti cul tu ral society. In Mortimer, Edward (ed.): Peop le Nati on & State. Lon don New York, I. B. Tau ris Publishers, 1999, p. 22. David Mil ler sze rint le het sé ges a kü lön fé le nem ze ti és egyéb cso port iden ti tá sok együtt lé te zé se, sőt össz hang juk is ki ala kít ha tó. Eh hez azon ban sa já tos jo gok és in téz mé nyek kel le nek. Lásd Mil ler, David: On Nationality. Ox ford, Cla ren don Press, 1995, 153. p. Sze rin tünk az elv nek ér vé nye sít he tő nek kell len nie a ki sebb sé gen be lül is. Fő ként, ha a ki sebb ség ugyan ezt vár ja el a nem ze ti több ség től. 23. Az egyé ni au to nó mia és a sza bad vá lasz tás el vé re épü lő as szo ci á ció ad ta szer ve ze ti rend a ki sebb sé gek kö ré ben is sok kal ha té ko nyabb, mint a cent ra li zált. A ki sebb ség nek le he tő vé kell ten nie, hogy sa ját ma gán be lül is lé tez hes se nek ki sebb sé gek. Veit Bader az így ki ala ku ló as szo ci a tív de mok rá ci át jobb és egy ben ered mé nye sebb meg ol dás nak te kin ti. Lásd Bader, Veit: Asso ci a ti ve democ ra cy and mino ri ti es wit hin minorities. In Eisenberg, Avi ga il Spinner Halev, Jeff: Mino ri ti es wit hin Minorities. Camb rid ge, Camb rid ge Uni ver si ty Press, 2005, p. 24. A nem ze ti iden ti tás nak az is fon tos kér dé se, hogy men nyi re fo gad ja el az adott egy ént a cso port. Lásd Kis Já nos: Túl a nem zet ál la mon. In uő: Az ál lam sem le ges sé ge. Bu da pest, At lan tisz Ki adó, 1998, p. 25. A nem ze ti iden ti tás vá laszt ha tó, még ha a vá lasz tás le mon dá sok kal já ró fo lya mat is. Ugyan ak kor az egyé ni vá lasz tást a cso port ál tal kí nált fel té te lek is je len tő sen be fo lyá sol ják. Lásd Song, Miri: Choos ing Ethnic Identity. Camb rid ge, Poli ty Press, 2003, p. 26. Ugyan ak kor meg kell em lí te ni azt a tár sa da lom szer ve ző mun kát, amit a rend szer vál tás utá ni el ső idő szak ban a po li ti kai szer ve zet el vég zett. Kán tor Zol tán az RMDSZ sze re pét a kö vet ke ző kép pen jel le mez te: Kis túl zás sal azt is ál lít hat juk, hogy a nem zet (nem ze ti ki sebb ség) ha tá rai ad dig tar ta nak, amed dig in téz mény rend sze re el ér (Kán tor Zol tán: A nem ze ti iden ti tást for má ló in téz mény rend sze rek. In Fedi nec Csil la (szerk.): Tár sa dal mi ön is me ret és nem ze ti ön azo nos ság Kö zép-eu ró pá ban. Bu da pest, Te le ki Lász ló Ala pít vány, 2002, 186. p.). Sze rin tünk azon ban az in téz mény rend szer ha tá rai a ha té kony sá gá tól is függ nek. Az pe dig nem utol só sor ban an nak függ vé nye, hogy az egyes in téz mé nyek men nyi re mű köd nek ere de ti ren del te té sük nek meg fe le lő en, avagy men nyi re vál nak a po li ti ka szol gá ló lá nyá vá, töb bek közt a ki sebb sé gen be lü li po li ti kai har cok esz kö zé vé, tu laj don kép pe ni fel ada ta ik ro vá sá ra. 27. Szlo vá ki á ban min de nek előtt a Cse ma dok és a Szlo vá ki ai Ma gyar Pe da gó gu sok Szö vet sé gé nek ve ze tői vál tak gyak ran par la men ti kép vi se lők ké, va la mint va la me lyik ma gyar párt szű kebb ve ze té sé nek tag já vá. Min de nek előtt az adott szer ve zet moz gó sí tó ere jé nek tu laj do ní tot tak ak ko ra je len tő sé get párt kö rök ben, hogy ve ze tő ik kép vi se lői hely hez jut hat tak, s be ke rül het tek a párt leg fel ső ve ze té sé be. Ez a be fo lyá si öve zet má ra so kat ve szí tett je len tős sé gé ből. A két nagy tö meg szer ve zet ugyan is át ala kult az el múlt évek ben. A Szlo vá ki ai Ma gyar Pe da gó gu sok Szö vet sé ge el moz dult a szak mai szer ve zet irá nyá ba, a Cse ma dok szer ve ze ti struk tú rá ja pe dig de cent ra li zá ló dott, a köz pon ti ve ze tés ha tal ma csök kent. Ugyan ak kor a ko ráb bi kor po ra tiz mus is mét lő dő vál sá gok ba so dor ta a két szer ve ze tet és gyen gült po li ti kai moz gó sí tó ké pes sé gük. A pár tok egye sü lé sét kö ve tő en pe dig szük ség sem volt rá juk. Nem is na gyon kap tak ilyen fel ada tot, s po li ti kai fi nan szí ro zá suk is ab ba ma radt. A hely zet nek ha ma ro san ha tal mi kö vet kez mé nyei is let tek, leg fel sőbb ve ze tő jük ma már nem lesz par la men ti kép vi se lő. A sza bály for dít va is ér vé nyes és a moz gó sí tó sze rep kör ük vál to zá sát jel zi, el nö ke ik nem a par la men ti kép vi se lők kö zül ke rül nek ki, mint ko ráb ban.

77 76 Öllös László LÁSZ LÓ ÖLLÖS THE NATI O NAL FIGHT AND SUP PORT IN THE HUN GA RI AN POLI CY OF HUN GA RI AN PEOP LE The inter nal poli tics led with over the border Hun ga ri ans even in 1990, that is during the first free elec ti ons appe a red in Hun ga ry. Although, the appe a ran ce of mino ri ty Hun ga ri ans whose nati o nal living was endangered, in the Hun ga ri an elec ti on cam pa ign even enlar ged argu ment sys tem of elec to ral fig hting for poli ti cal power with one prob le ma tic element. With and through them the Hun ga ri an poli ti cal par ti es argu ed not only for their support, but also aga inst their Hun ga ri an poli ti cal oppo nents pro cla i med the rema i ning and ris ing of the enti re Hun ga ri an nation, that on the basis of the cam pa ign s sug ges ti on was endan ge red by the poli ti cal opponent. The study ana ly ses the Hun ga ri an poli tics of Hun ga ri an people, and/or in the elec ti on cam pa ign how the situ a ti on of mino ri ty Hun ga ri ans is used by cer ta in persons.

78 MÁRIA HOMIŠINOVÁ Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok Empirikus elemzés a nemzeti identitás szerkezetéről * MÁRIA HOMIŠINOVÁ (=162.4)(439) SLOVAKS LIVING IN HUNGARY AND HUNGARIANS LIVING IN SLOVAKIA (= )(437.6) EMPIRICAL ANALYSIS ON CONSTRUCTION OF NATIONAL IDENTITY (=162.4)(439) (= )(437.6) Slovaks Living in Hungary. Hungarians Living in Slovakia. Ethnicity. Locality. 1. Be ve ze tés A hu sza dik szá zad nyolc va nas éve i nek vé gén vég be ment, a tár sa dal mi élet ös szes szfé rá já nak demo kra ti zá ci ó ját ered mé nye ző tár sa dal mi fo lya ma tok Kö zép és Ke let Eu ró pa több nem ze ti sé gű ál la ma i ban az et ni kai kö zös sé gek ön tu dat ra éb re dé sét von ták ma guk kal. En nek szer ves ré szét ké pez ték a tár sa dal mi po li ti kai és a legis z la tív hely zet meg vál toz ta tá sát cél zó tö rek vé sek, az et ni kai iden ti tás re konst ru á lá sa, az ad di gi etno kul tu rá lis fej lő dés új ra ér té ke lé se, a több ség és a ki sebb ség kap cso la tát érin tő kér dé sek meg ol dá sa, és nem utol só sor ban a több ség és a ki sebb ség pers pek tí vá i ra és jö vő jé re va ló oda fi gye lés. Azon nem ze ti ki sebb sé gek szá má ra, ame lyek a má so dik vi lág há bo rú után vég be ment ha tal mi és po li ti kai vál to zá sok kö vet kez té ben ke rül tek a más nem ze ti sé gű ál lam kö te lé ké be, ez egy mi nő sé gi leg tel je sen új kap cso lat ke re sé sét is je len tet te az anya nem zet tel, amely egy má sik ál lam ban élt. Az anya nem zet hoz zá ál lá sa is meg vál to zott a ha tá ra in kí vül élő nem ze ti sé gek hez. Az em lí tett té nyek kö vet kez té ben szük sé ges sé vált az etni ci tás je len sé gé nek elem zé se, még hoz zá kü lön bö ző tár sa da lom tu do mány ok szem szö gé ből (szo ci o ló gia, szo ci ál pszi cho ló gia, et no ló gia, tör té ne lem, kul tu rá lis ant ro po ló gia stb.). Ta gad ha tat lan tény ugyan is, hogy a nem ze ti iden ti tás ál la po ta, akár az egyén, akár a cso port szint jén, meg ha tá roz za az et ni kai kö zös ség meg ma ra dá sát és to váb bi fej lő dé sét. Ez fő leg a ki sebb sé gek ese té ben bír kü lö nös fon tos ság gal óta Szlo vá ki á ban és Ma gyar or szá gon is szám ta lan et ni ka i lag ori en tált ku ta tás zaj lott/zaj lik, ame lyek az et ni kai kö zös sé gek hely ze té nek fo lya ma tát fi gyel ték (és fi gye lik to vább ra is). Egy ben a nem ze ti ség füg gő ak ti vi tá sok konk rét meg nyil vá nu lá sa i nak to váb bi pers pek tí vá i ra (mind a több ség, mind a ki sebb ség szem pont já ból), va la mint az inte ret ni kus kap cso la tok jel le gé re, az etni ci tás ka te gó ri á já nak * This work was sup por ted by the Slo vak Rese arch and Deve lop ment Agen cy under the con tract No. APVV

79 78 Mária Homišinová meg ha tá ro zá sá ra (az etni ci tás atri bú tu ma i nak meg ha tá ro zá sa és pon to sí tá sa, az et ni kai iden ti tás vizs gá la ta és iga zo lá sa kü lön bö ző iden ti fi ká ci ós me cha niz mu sok se gít sé gé vel, az et ni kai iden ti tást de ter mi ná ló et ni kai té nye zők fel fe dé se) irá nyul tak. Az etni ci tás me cha niz mu sa i nak vizs gá la ta és is me re te kon tex tu sá ban fon tos ki hang sú lyoz ni a ma gyar or szá gi szlo vá kok és a szlo vá ki ai ma gya rok hely ze tét. A ma gyar or szá gi szlo vá kok et ni kai iden ti tá sá ról szó ló ed di gi fel mé ré sek alap ján hoz zá fér he tő anya gok elem zé sé ből ki de rült, hogy a ma gyar ku ta tók az adott te rü le ten csak kis min tán zaj ló rész ku ta tá so kat vé gez tek, ame lyek egy egy ki vá lasz tott ré gi ó ra, te le pü lés re és vá ros ra, va la mint ezek ös sze ha son lí tá sá ra kon cent rál tak, vagy ép pen csak egy bi zo nyos kor cso port ra (Gyivicsán 1985; Garami Szántó 1991; Mol nár 1991; De me ter 1993; Im re 2000). To váb bá az et ni kai iden ti tás nak csu pán rész as pek tu sa it vizs gál ták. Ezen hi á nyos sá gok el le né re fon tos is me re tek kel szol gál tak az adott ré gió, vá ros vagy fa lu szlo vák la kos sá ga et ni kai iden ti tá sá nak ál la po tá ról és irány vo na lá ról. Komp le xebb em pi ri kus is me re te ket a ma gyar or szá gi ki sebb sé gek ről (és az ott élő szlo vá kok ról) csak az el múlt év ti zed ben nyer tünk, ami kor Ma gyar or szá gon a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia és a bé kés csa bai szék he lyű Ma gyar or szá gi Szlo vá kok Ku ta tó in té ze te et ni ka i lag ori en tált ku ta tá sok kal kez dett el fog lal koz ni. Az ő mű he lyük ből egész sor ki ad vány ke rült ki. 1 A szlo vá ki ai ma gya ro kat il le tő en a hely zet tel je sen más. Az em lí tett ki sebb ség (de más ki sebb sé gek is) rég óta a ku ta tó in té ze tek fi gyel mé nek kö zép pont já ban áll. A Szlo vák Tu do má nyos Aka dé mia Tár sa da lom tu do má nyi In té ze te 1982 es és 1986 os ku ta tá sá nak, va la mint más ku ta tó in té ze tek (pl. az SZTA Et no ló gi ai In té ze te, az SZTA Szo ci o ló gi ai In té ze te) egész sor et ni ka i lag ori en tált ku ta tá sá nak kö szön he tő en 1989 ig is ren del kez tünk is me re tek kel a ma gyar (va la mint a ru szin, az uk rán és a ro ma) ki sebb ség hely ze té ről. A rend szer vál tás után ha zai és kül föl di ku ta tá si pro jek tek ke re tén be lül sok szlo vá ki ai tu do má nyos in té zet (pl. az SZTA Szo ci o ló gi ai In té ze te, az SZTA Et no ló gi ai In té ze te, az SZTA Tár sa da lom tu do má nyi In té ze te, az SZTA Jog tu do má nyi In té ze te, az SZTA Nyelv tu do má nyi In té ze te, a Nem zet kö zi Ta nul má nyok In té ze te) és fel ső ok ta tá si in téz mé nyek (pl. a po zso nyi Come ni us Egye tem, az Eper je si Egye tem, a nyit rai Kons tan tin Egye tem) kap cso ló dott be az ak tu á lis nem ze ti (nem ze ti sé gi) kér dé sek vizs gá la tá ba. Rész le te sebb is me re tek kel szol gál tak a köz vé le mény ku ta tás ok (pl. a Focus Ügy nök ség vagy a Szlo vák Köz tár sa ság Sta tisz ti kai Hi va ta lá nak Köz vé le ményku ta tó In té ze te ál tal le bo nyo lí tot tak), ame lyek fo lya ma to san fel mé rik a több sé gi és a ki sebb sé gi la kos ság vé le mé nyét az ak tu á lis tár sa dal mi és po li ti kai tör té né sek ről Szlo vá ki á ban. Az et ni kai iden ti tás je len le gi ál la po tá nak és fej lő dé si pers pek tí vá i nak meg is me ré se meg kö ve te li az etni ci tás je len sé gé nek mé lyebb elem zé sét. Ilyen le het az et ni kai iden ti tás nem ze dé kek kö zöt ti vál to zá sá nak vizs gá la ta. Egye bek mel lett eb be az irány ba is ori en tá lód tak az SZTA kas sai Tár sa da lom tu do má nyi In té ze té nek azok a szé les kö rű em pi ri kus ku ta tá sai, ame lye ket Szlo vá ki á ban és Ma gyar or szá gon vé gez tek az et ni kai ki sebb sé gek kö ré ben. Ezek mód szer ta ni ho za dé ka ab ban nyil vá nult meg, hogy a szo ci o ló gi ai, a szo ci ál pszi cho ló gi ai és a tör té nel mi elem zé sek esz köz tá rá ból is me rí tet tek. Ez ál tal a ku ta tá sok in ter disz cip li ná ris jel le ge le he tő vé tet te a nem ze ti ség prob le ma ti ká já nak több tu do mány te rü let szem szö gé ből tör té nő komp lex ana lí zi sét. E ta nul mány cél ja a ma gyar or szá gi szlo vá kok és a szlo vá ki ai ma gya rok nem ze ti iden ti tá sa konst ruk ci ó já nak em pi ri kus elem zé se. Ez a két kö zös ség a tör té nel mi és

80 Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok 79 a po li ti kai vál to zá sok kö vet kez té ben ki sebb sé gi stá tusz ba ke rült, mi köz ben a nem ze ti ál la mok (anya ál lam ok) a tő szom széd sá guk ban ma rad tak. Az ed dig le foly ta tott ma gyar or szá gi és szlo vá ki ai ku ta tá sok ra tá masz kod va mind két ki sebb sé get az etni ci tás konst ruk ci ó já nak és le het sé ges fej lő dé sé nek szem pont já ból jel le mez zük. 2. A ma gyar or szá gi szlo vák ki sebb ség és a szlo vá ki ai ma gyar ki sebb ség jel lem zé se az etni ci tás fej lő dé se szem pont já ból A kö vet ke ző rész ben az et ni kai iden ti tás meg szi lár dí tá sá nak le het sé ges té nye ző i re kon cent rá lunk, még pe dig a nép szám lá lá si sta tisz ti kák és el ső sor ban az ál ta lunk, de ugyan ak kor más ku ta tó in té ze tek ál tal vég zett azon em pi ri kus elem zé sek alap ján, ame lye ket a két ki sebb ség kö ré ben vé gez tünk a nyolc va nas évek vé gé től egé szen napjainkig. 2 Ezek túl nyo mó rész ben szo ci o ló gi ai, szo ci ál pszi cho ló gi ai, et nog rá fi ai és tör té nel mi jel le gű ku ta tá sok, ame lyek rá mu tat nak az em lí tett ki sebb sé gek ál la po tá ra, va la mint etni ci tá suk vál to zá sá ra és fej lő dé sé re a szlo vák és a ma gyar tár sa da lom transz for má ci ós és demo kra ti zá ci ós fo lya ma ta it kö ve tő en. Va la men nyi ki sebb ség fej lő dé sé nek fon tos mu ta tó ját ké pe zik a hi va ta los sta tisz ti kák ál tal nyo mon kö vet he tő fej lő dé si tren dek, még pe dig a két alap ve tő etno i den ti fi ká ci ós jegy a dek la rált nem ze ti ség és az anya nyelv ala ku lá sa. 1. táb lá zat. A ma gyar or szá gi szlo vák ság etno i den ti fi ká ci ós je gye i nek ala ku lá sa kö zött Meg jegy zés: A fen ti jel lem zők re vo nat ko zó lag az adat köz lés ön kén tes volt. Az ada tok ból nyil ván va ló, hogy 2001 ben a hi va ta los sta tisz ti kák a szlo vák nem ze ti ség te rén az 1990 es nép szám lá lás hoz ké pest 70% os nö ve ke dést re giszt rál tak. Az anya nyel vet il le tő en 1990 hez ké pest eny he csök ke nés kö vet ke zett be (7%). A 2001 es nép szám lá lás ból szár ma zó má sik két mu ta tót ös sze ha son lít va, na gyon fon tos tény ként köny vel het jük el e la kos ság egy har ma dos nö ve ke dé sét. A 2001 es ada to kon be lül a szlo vák nyel vű kom mu ni ká ci ó nál és a szlo vák kul tú rá hoz va ló kö tő dés nél két sze res nö ve ke dést fi gyel he tünk meg. A szlo vák nyelv hasz ná lat nö ve ke dé se az anya nyelv hez ké pest 52,8%, a szlo vák kul tú rá hoz va ló kö tő dés nö ve ke dé se a nem ze ti ség hez ké pest 50,5%. A leg újabb ada tok sze rint fel cse ré lő dött a ki sebb sé gek lét szám sze rin ti rang so ra. Míg 1990 ben a szlo vák ki sebb ség volt Ma gyar or szág ne gye dik leg né pe sebb ki sebb sé ge (a ro ma, a né met és a hor vát ki sebb ség után), je len leg a har ma dik a rang sor ban (a ro ma és a né met ki sebb sé get kö vet ve). Spe ci fi kus az anya nyelv és a nem ze ti ség iden ti fi ká ci ós jegy ként va ló vá lasz tá sa. Míg az 1991 es nép szám lá lás nál in kább az anya nyel vi iden ti fi ká ció van túl súly ban, a 2001 es nép szám lá lás nál már a nem ze ti sé get vá lasz tot ták töb ben. A szlo vák nem ze ti sé gű ek csu pán két har ma dá nál (66,79%) fi gyel he tő meg mind két mu ta tó kon zisz ten ci á ja, va gyis, hogy a szlo vák nem ze ti ség hez va ló tar to zás össz hang ban van a szlo vák anya nyelv fel vál la lá sá val.

81 80 Mária Homišinová A Ma gyar or szá gon élő szlo vák ki sebb ség tag ja i nak ese té ben a hi va ta los sta tisz ti kák ada ta i ból mi ni mum két kö vet kez te tést von ha tunk le. El ső sor ban azt do ku men tál ják, hogy fo lya ma to san csök kent a ma gu kat szlo vák nak val lók szá ma (el te kint ve a la kos ság ter mé sze tes fo gyá sá tól), és azok szá ma is csök kent, akik a szlo vák nyel vet tart ják anya nyelv ük nek. Má sod sor ban, az ada tok rész le te sebb elem zé sé nél meg ál la pít hat juk, hogy a szá mok nem kon zisz ten sek, ami meg erő sí ti, hogy ese tük ben a dek la rált nem ze ti ség és a szlo vák nyelv hasz ná lat nincs össz hang ban, az az nem fe di egy mást. A hi va ta los ada tok alap ján te hát be bi zo nyo so dott a szlo vák ki sebb ség fo gyá sa, va la mint a szlo vá kok ról szó ló ada tok ös sze han go lat lan sá ga a nem ze ti ség és az anya nyelv sze rint. Az ada tok to váb bá egy ol da lú, a ma gyar et ni kum irá nyá ba tör té nő as szi mi lá ci ó ra utal nak. A Szlo vák Köz tár sa ság te rü le tén kü lön bö ző et ni ku mok él nek. Je len tő sebb szám ban fő leg ma gya rok, ro mák, cse hek, ru szi nok, uk rá nok és né me tek. A Szlo vák Köz tár sa ság te rü le tén élő ös szes ki sebb ség kö zül a ma gyar ki sebb ség a legnagyobb. 3 A 2. táb lá zat a két utol só hi va ta los nép szám lá lás a ma gyar nem ze ti sé gű la kos ság ra vo nat ko zó azon ada ta it tár ja elénk, ame lyek a nem ze ti sé gi ho va tar to zást és az anya nyel vi iden ti fi ká ci ót érin tik. 2. táb lá zat. A ma gyar nem ze ti sé gű la kos ság a Szlo vák Köztársaságban 4 A fen ti táb lá zat egy ér tel mű en mu tat ja, hogy a ma gyar nem ze ti sé gű la kos ság Szlo vá kia la kos sá gá nak je len tős ré szét ké pe zi. Bár a két nép szám lá lás ada ta i nak ös sze ha son lí tá sá ból lát ha tó a ma gyar la kos ság rész ará nyá nak csök ke né se (majd nem 1%) 5, az össz la kos ság hoz kép es ti csak nem 10% os rész arány jel zi, hogy ez a ki sebb ség fon tos he lyet fog lal el a la kos ság nem ze ti sé gi struk tú rá já ban. A la kos ság nem ze ti sé ge szem pont já ból je len tős sze re pet tölt be az anya nyelv. Raj ta ke resz tül ért het jük meg azo kat a vál to zá so kat, ame lyek az etni ci tás hoz va ló vi szony ban kö vet kez tek be a hi va ta los nép szám lá lás kor. A ma gya rok ese té ben az utol só nép szám lá lás ból tud juk, hogy 9416 ma gyar (nem ze ti sé gi ho va tar to zás sze rint) anya nyelv ének a szlo vá kot ha tá roz ta meg, ez zel szem ben szlo vák nyi lat koz ta, hogy ma gyar az anya nyel ve (Šutaj 2006, 9). A ter mé sze tes as szi mi lá ció amely a több ség és a ki sebb ség hos szú tá vú együtt élé sé ből kö vet ke zik (fel te he tő leg a ve gyes há zas sá gok nak is kö szön he tő) ezen mu ta tói el le né re vi szont egy ér tel mű, hogy a ma gya rok ese té ben az anya nyelv nek etno i den ti fi ká ci ós funk ci ó ja van, mi vel az ada tok sze rint a nem ze ti ség nagy mér ték ben egye zik az anya nyelv vel. 3. A ki sebb ség ál tal la kott te rü le tek te le pü lés szer ke ze te és jel le ge Föld raj zi szem pont ból és tér be li el ren de ző dé se sze rint a ma gyar or szá gi szlo vá kok ra jel lem ző, hogy nem él nek kom pakt mó don, nem al kot nak ho mo gén kö zös sé get és

82 Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok 81 kö zös nyelv te rü le tet (lásd Divi ča no vá 1999). Épp el len ke ző leg, szét szór va él nek, ki sebb na gyobb nyelv szi ge te ket al kot nak. Több szlo vák lak ta ré gi ót kü lön böz te tünk meg, ame lyek nyelv szi get jel le gű ek: Észak ke let Ma gyar or szá gon Bor sod Aba új Zemp lén me gye és Nóg rád me gye; Bu da pest kör nyé ke; a Du nán tú lon Ko má rom Esz ter gom, Pest, Fej ér és Veszp rém me gye; az Al föld dél ke le ti ré szén pe dig Bé kés és Csong rád me gye (a né hai Csa nád me gye); to váb bá Kis kő rös és Nyír egy há za kör nyé ke, ame lyek ki sebb egy sé ge ket al kot nak (Divičanová 1999, 7). Az idő sze rű hi va ta los ada tok ra (2001) tá masz kod va kons ta tál hat juk, hogy ezek ben a ré gi ók ban 1000 szlo vák nem ze ti sé gű la kos nál több él. A leg több szlo vák az Al föld ön, Bé kés megyében 6 él (5022 sze mély, a szlo vák la kos ság 28,4% a), majd Pest me gye (3472 szlo vák, 19,6%), Ko má rom Esz ter gom me gye (2795 szlo vák, 15,7%), Nóg rád me gye (1778 szlo vák, 10%), Bu da pest (1528 szlo vák, 8,6%) és Bor sod Aba új Zemp lén me gye (1150 szlo vák, 6,5%) kö vet ke zik. A töb bi ek szét szór va és ala csony arány ban a má sik 14 te rü le ti egy ség ben (me gye) él nek. A szlo vák la kos ság leg ma ga sabb rész arány ban te hát az 1990 es nép szám lá lás hoz ha son ló an Bé kés me gyé ben, Pest me gyé ben és Ko má rom Esz ter gom me gyé ben élt, mi köz ben szá muk az 1990 es nép szám lá lás hoz ké pest csak nem meg dup lá zó dott (1990 ben mind há rom me gyé ben együtt 6395 szlo vák, 2001 ben ös sze sen szlo vák élt) (Sza bó 2004a) 7. Te hát a Ma gyar or szá gon élő szlo vák la kos ság csak nem két har ma da (63,8%) e há rom me gyé ben össz pon to sul. A ma gyar ki sebb ség Szlo vá ki á ban az or szág dé li ha tá ra men ti ös sze füg gő te rü le ten él, ahol két já rás ban al kot több sé get (Dunaszerdahely, Ko má rom), de a töb bi ben is ma gas rész arányt al kot. Szlo vá kia 1996 os te rü le ti át ren de zé se után nőtt azon já rá sok szá ma, ahol a ma gya rok a la kos ság több mint 5% át te szik ki. Míg 1991 ben 13 ilyen já rás volt, 2001 ben már 17. Az újon nan ke let ke zett já rá sok kö zül ket tő ben je len tős a rész ará nyuk: a Vág sel ly ei já rás ban 35,7%, a Nagyr őcei já rás ban 21,98%. A Nagy mi há lyi já rás ban, ahol a te rü le ti át ren de zés előtt nem ér ték el az 5% os rész arányt sem, az utol só nép szám lá lás ered mé nyei sze rint 11,74% ot tesz nek ki. Ha son ló a hely zet a Szen ci já rás ban (20,36%). Más részt vi szont né mely já rás ban, ahol ko ráb ban erő tel je sebb volt a je len lét ük, a te rü le ti re for mot kö ve tő en csök kent a lét szá muk. Pél da ként fel hoz hat juk a Tőke te re be si já rást, ahol az 1991 es ada tok hoz ké pest 2001 ben 10% os csök ke nés mu tat ha tó ki; a Dunas zer da he lyi és a Galán tai já rás ban 4%, a Ko má ro mi és a Kas sa vi dé ki já rás ban pe dig 3% a csök ke nés (Gabzdilová Sápo so vá 2004, 121). A 3. táb lá zat a ma gyar nem ze ti sé gű la kos ság szá mát és rész ará nyát szem lél te ti Szlo vá kia egyes ke rü le te i ben az utol só nép szám lá lás (2001) ada tai sze rint. 3. táblázat. A ma gyar nem ze ti sé gű la kos ság Szlo vá kia ke rü le te i ben

83 82 Mária Homišinová A táb lá zat ból ki tű nik, hogy a ma gyar nem ze ti sé gű la kos ság mind a nyolc ke rü let ben je len van (kü lön bö ző rész arány ban). A ma gya rok je len tős rész arányt (20% fe lett) al kot nak a Nyit rai és a Nagy szom ba ti ke rü let ben, és a la kos ság több mint 10% át ké pe zik a Besz ter ce bá nyai és a Kas sai ke rü let ben. 4. Et ni kai té nye zők: et ni kai tu dat és anya nyelv Ál ta lá ban az et ni kai tu da tot és az anya nyel vet tart ják az et ni kai iden ti tás fő jel lem ző jé nek. Ezért a kö vet ke ző rész ben fő leg ezen al ko tó ré szek em pi ri kus elem zé sé re fek tet jük a hang súlyt, mi köz ben ter mé sze tes, hogy egy et ni kai ki sebb ség tag ja i nak et ni kai iden ti tá sát más ob jek tív té nye zők is be fo lyá sol ják, mint pél dá ul az et ni kai en do gá mia/he te ro gá mia, a nem ze ti sé gi is ko la ügy ál la po ta és fej lett sé ge, a nem ze ti kul tú ra in téz mé nye sü lé se, a nem ze ti sé gi jo gok meg ha tá ro zá sa és ér vé nye sí té se, az ön igaz ga tá si el vek ér vé nye sí té se stb A ma gyar or szá gi szlo vá kok A Ma gyar or szá gon élő nem ze ti sé ge ket a tár sa da lom tu do má nyi és a nem zet tör té ne ti iro da lom gyen ge nem zet tu dat tal ren del ke ző ki sebb sé gek ként jel lem zi, va la mint meg ál la pít ja, hogy a Ma gyar or szá gon élő töb bi ki sebb ség gel szem ben a szlo vá kok hely ze te a leg előny te le nebb (Ara tó 1969, ; a nem zet tu dat ról töb bet Divi ča no vá 1985, 9 57). A ma gyar or szá gi szlo vá kok gyen ge nem zet tu da tá ról szó ló ál lí tá sok a tör té nel mi leg is mert té nyek alap ján, az abszt rakt fel té te le zé sek, va la mint a ma gyar or szá gi szlo vá kok vi sel ke dé sé nek fel szí nes is me re te mi att azon ban két ség be von ha tók (Di vi čanová 1999). A szer ző az zal ér vel, hogy a,,magyarországi szlo vá kok et ni kai és nem zet tu da ta, en nek tar tal ma és al ko tó ele mei még so sem ké pez ték ku ta tás tár gyát, és nem ve tet ték alá szo ci o ló gi ai és pszi cho ló gi ai elem zés nek (Divičanová 1999, 38). A ma gyar or szá gi szlo vá kok et ni kai iden ti tá sá nak értékelésekor 8 ál ta lá ban bi po lá ris, ke vert, ket tős (szlo vák ma gyar) et ni kai iden ti tás ról be szé lünk. En nek fő oko zó ja a Ma gyar or szág hoz va ló erős ér zel mi és kul tu rá lis kö tő dés, amely az egy ál lam ala ku la ton be lü li több év szá za dos együtt élés kö vet kez mé nye. A ma gyar or szá gi szlo vák ki sebb ség et ni kai iden ti tá sá nak né mely as pek tu sát elem ző em pi ri kus ada tok is bi zo nyít ják a szlo vá kok ket tős iden ti tá sát (Gyivicsán 1985; Garami Szántó 1991; Mol nár 1991; De me ter 1993; Im re 2000; Homi ši no vá 2003; 2006; Uhri no vá 2004), amint azt a Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány hi va ta la is kons ta tál ja. A ket tős iden ti tás konst ruk ci ó ját több nyi re két iden ti tás, ese tünk ben a ma gyar és a szlo vák iden ti tás al ko tó ele me i nek át fe dé se ként ér tel mez zük, mi köz ben az egyes al ko tó ele mek pre fe ren ci á ja, il let ve ki egyen sú lyo zott sá ga alap ján a ket tős iden ti tás ki egyen sú lyo zott vagy ki egyen sú lyo zat lan tí pu sá ról be szé lünk. A ma gyar or szá gi szlo vá kok, pon to sab ban a szlo vák ér tel mi ség et ni kai iden ti tá sá nak hely ze tét komp le xebb em pi ri kus elem zés nek 1998/1999 ben ve tet tük alá (Homišinová 2003). Ez a szlo vák la kos ság azon cso port ja et ni kai iden ti tá sá nak iden ti fi ká ci ó já ra irá nyult, amely a leg in kább ké pes biz to sí ta ni a szlo vák ki sebb ség bel ső ko hé zi ó ját. A ku ta tá si ered mé nyek meg erő sí tet ték a ma gyar or szá gi szlo vák ér tel mi ség et ni kai dif fe ren ci á ci ó ját a vizs gált em pi ri kus in di ká to rok szempontjából. 9 A

84 Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok 83 ku ta tás ban a meg kér de zet tek há rom cso port ját, az az há rom iden ti tás tí pu sát azo no sí tot tuk. A leg na gyobb, bár nem do mi náns cso por tot a szlo vák iden ti tá sú ak al kot ták (40%), a meg kér de zet tek egy har ma da ma gyar iden ti tá sú volt, több mint egy ne gye dük pe dig ket tős iden ti tás sal ren del ke zett. Ered mé nyünk össz hang ban van más, ma gyar or szá gi szlo vá kok ról szó ló ku ta tá sok ered mé nye i vel (pl. Garami Szántó 1991, 26) 10, te hát be bi zo nyo so dott mind a szlo vák, mind a ma gyar irá nyú et ni kai dif ferenciáció, de a nyel vi és a nem ze ti sé gi bi po la ri tás, il let ve a ket tős iden ti tás is. Az et ni kai iden ti tás mér té ké nek köz ve tett ku ta tá sá ból (az et ni kai iden ti tás ún. la tens jel lem zői alap ján) ki de rült, hogy a vizs gá la ti cso por tot al ko tó szlo vák ér tel mi ség az et ni kai iden ti tás mér té ké nek há rom fo ko za tát kép vi se li a kis mér té kű, a kö ze pes és a nagy mér té kű et ni kai iden ti tást. A kö ze pes mér té kű iden ti tás sal ren del ke zők al kot ták a leg na gyobb cso por tot (45%), amely re jel lem ző a bi po la ri tás né mely mu ta tó ja (két nyel vű ség, a szlo vák nyelv kö zép szin tű is me re te, a nem ze ti sé gi ese mé nye ken va ló rend szer te len rész vé tel). A kis mér té kű iden ti tás (a ma gyar ság hoz va ló kö ze le dés) és a nagy mér té kű iden ti tás (a szlo vák ság hoz va ló kö ze le dés) csak nem egy for ma mér ték ben kép vi sel tet te ma gát (27%, ill. 28%). A szlo vák ér tel mi ség et ni kai iden ti tá sá nak tí pu sa és mér té ke kö zöt ti ös sze füg gés elem zé sé nél meg ál la pí tot tuk, hogy az iden ti tás tí pus fon tos sze re pet tölt be az iden ti tás mér té ké nek differenciációjánál, és for dít va, az iden ti tás mér té ké nek fo ko za ta i ban vis sza tük rö ződ nek az iden ti tás tí pu sok. Emel lett egy ér tel mű en be iga zo ló dott, hogy a két mu ta tó kon zisz tens, még pe dig mind két szem pont ból. A Ma gyar or szá gon élő ki sebb sé gek ket tős iden ti tá sa a 2001 es nép szám lá lás kor is be iga zo ló dott, ami kor elő ször volt le he tő ség a több szö rös (ket tős és hár mas) iden ti tás/nem ze ti ség vál la lá sá ra. Kü lö nö sen a re gi o ná lis szin tű ered mé nyek iga zol ják a biet ni ci tást (Nép szám lá lás ; Uhri no vá 2004), me lyek ből ki de rül, hogy a Ma gyar or szá gon élő ki sebb sé gek több sé ge ket tős iden ti tá sú (Szar ka 2004, 199). A te rep ku ta tá sok ból szár ma zó ered mé nyek (a szlo vák ér tel mi ség fel mé ré se, a szlo vák csa lá dok fel mé ré se) azt mu tat ják, hogy a ma gyar or szá gi szlo vá ko kat in kább a ket tős iden ti tás ki egyen sú lyo zat lan mo dell je jel lem zi, amely a ma gyar nyelv do mi nan ci á já val és a szlo vák nyelv hát tér be szo ru lá sá val jár együtt. Eb ből a szem pont ból te hát meg ál la pít ha tó a ma gyar or szá gi szlo vá kok bi zo nyos mér té kű as szi mi lá ci ó ja a ma gyar nem zet be, vi szont egyi de jű leg más etno kul tu rá lis ele mek alap ján a szlo vák ki sebb ség hez va ló tar to zás is ki mu tat ha tó (ter mé sze te sen az egyes ge ne rá ci ók nál kü lön bö ző mér ték ben) (Homišinová 2003; 2006; Uhri no vá 2004). Em lí tet tük, hogy a ma gyar or szá gi szlo vák ki sebb ség nem al kot kom pakt egy sé get, ho mo gén kö zös sé get. Mi vel nincs kö zös nyelv te rü let, ez ki hat a nyelv re is: a ki sebb ség szét szór tan él, ki sebb és na gyobb nyelv szi ge te ket al kot. A tör té nel mi Ma gyar or szág észa ki te rü le té nek kü lön bö ző ré sze i ből szár ma zó szlo vák la kos ság (a mig rá ci ó ról rész le te seb ben Divičanová Krupa 1999), akár csak ere de ti kör nye ze té ben, el té rő nyelv já rás ban be szélt (mind há rom fő szlo vák nyelv já rás kü lön bö ző vál to za ta i ban), és a vi tat ha tat la nul kö zös kul tu rá lis ele me ken kí vül ma guk kal hoz ták a ti pi kus re gi o ná lis je gye ket hor do zó kul tú rát is. Ezek a nyel vi és kul tu rá lis egye di sé gek má ig meg ma rad tak. A ma gyar or szá gi szlo vák nyelv szi ge te ken mind há rom szlo vák táj szó lás sal ta lál koz ha tunk (Divičanová 1999, 30). Divi ča no vá sze rint a szlo vák nyelv szi ge te ken tör té nő etno kul tu rá lis vál to zá so kat és a ma gyar or szá gi szlo vák te rü le tek sa já tos jel le gét több té nye ző be fo lyá sol ta:

85 84 Mária Homišinová föld raj zi kör nye ze ti té nye zők, gaz da sá gi té nye zők, kol lek tív jel lem zők, nem ze ti sé gi in téz mé nyek lé te zé se vagy hi á nya, az anya nem zet tel va ló kap cso lat mér té ke, a te rü le tek föld raj zi hely ze te, a val lá sos ság (Divičanová 1999, 11 30). Ezek ha tá sá ra a ma gyar or szá gi szlo vák te rü le te ket fő leg a nyel vi (nyelv já rás ok) és a kul tu rá lis dif fe ren ci á ció jel lem zi. Az egyes szlo vák nyelv szi ge tek re kü lön bö ző mér ték ben, vi szont hos szú idő óta jel lem ző sa ját anya nyelv ük (a szlo vák) ne ga tív ér té ke lé se és meg íté lé se, amely a szlo vák nyelv szük ség te len sé gé ről, előny te len sé gé ről és táv lat nél kü li sé gé ről szó ló ál lí tá sok ban nyil vá nul meg, és a nyelv irán ti ér dek te len ség be tor kol lik. Divi ča no vá ez zel kap cso lat ban az anya nyelv ér té ke i nek ér tel me zé sé ben fel me rü lő za va rok ról be szél (Divičanová 1999, 49). Be bi zo nyo so dott, hogy az ilyen tí pu sú ér ve lés el ső sor ban azok ra a szlo vá kok ra jel lem ző, akik gyen ge szlo vák nyelv tu dás sal ren del kez nek (De me ter 1993, 22). A szlo vák (anya)nyelvvel kap cso la tos fen ti né ző pont ok ki ala ku lá sá nak sem oka it, sem az ide jét nem is mer jük. Bi zo nyos mér ték ben sze re pet játsz hat tak a lé te ző táj szó lás ok és a ve lük já ró kom mu ni ká ci ós gá tak. Min den eset re a ma gyar nép rajz és tör té ne lem tu do mány (Markuš 1977, ; 1980, ) iga zol ja, hogy a szlo vák nyelv ér té két két ség be vo nó vé le mé nyek a szlo vák ki sebb ség kö ré ben ál ta lá no san el ter jedt té vál tak. A szlo vák ki sebb ség to váb bi jel lem ző je a két nyel vű ség. En nek ke let ke zé sét leg gyak rab ban tör té nel mi (a ma gyar nyelv vel már le te le pe dé sük előtt kap cso lat ba ke rül tek) és gaz da sá gi (a nyel vi kon tak tus a bel gaz da sá gi kap cso la tok nak és a min den na pi együtt élés nek kö szön he tő en vált ter mé sze tes sé) té nye zők kel ma gya ráz zák (Divičanová 1999, 52). A ma gyar or szá gi szlo vá kok ra jel lem ző, hogy akár csak az ös szes Ma gyar or szá gon élő ki sebb ség [ ] do mi náns nyelv ként a min den na pi nyelv hasz ná lat ban, s a csa lá di kör nye zet ben is egy re in kább a több sé gi nyel vet hasz nál ják (Szar ka 1999, 171). Az anya nyelv a ma gyar or szá gi szlo vá kok nyelv hasz ná la tá ban má sod ran gú, reces szív nyelv ként sze re pel. Vi tat ha tat lan, hogy az egyes nyel vi hely ze tek ki me ne tel ét be fo lyá sol ja a szlo vák nyelv is me re te. A szlo vák ér tel mi ség nek sa ját be val lá sa sze rint csak 20% a tud na gyon jól szlo vá kul, s majd nem fe le tud in kább jól (Homišinová 2003; 2006). Ese tük ben te hát a két nyel vű ség ki egyen sú lyo zat lan for má já ról be szé lünk, az ún. szub sztrak tív két nyel vű ség ről (Pus kás 2000, 78), ame lyet a több sé gi nyelv túl nyo mó hasz ná la ta jel le mez. A rend szer te len, hely zet füg gő szlo vák nyelv hasz ná lat lo gi ku san ki hat a kom mu ni ká ci ós kész ség re és a szlo vák nyelv ún. nyel vi ha nyat lá sá ról szó ló el mél ke dé sek nek ad he lyet. Nem cé lunk a töb bi ma gyar or szá gi ki sebb ség ér té ke lé se, de szük sé ges le szö gez ni, hogy az ő hely ze tük is ha son ló. Szar ka Lász ló tör té nész (MTA) ezt na gyon ki fe je ző en szé le sebb kon tex tus ba he lye zi, majd kons ta tál ja, hogy a ma gyar or szá gi ki sebb sé gek et ni kai iden ti tá sát éves akkul tu rá ci ós és as szi mi lá ci ós fo lya ma tok jel lem zik. Az elő re ha la dó as szi mi lá ci ós fo lya ma tok kö vet kez té ben a ma gyar or szá gi ki sebb sé gek gyen ge et ni kai tu dat tal ren del kez nek. Kü lö nö sen a szlo vá kok, a né me tek, az ör mé nyek, a szlo vé nek, a hor vá tok ese té ben az et ni kai iden ti tás dek la rá ci ó já nak spe ci fi kus tör té nel mi, lo ká lis és re gi o ná lis mu ta tó i nak el le né re, kü lö nö sen erős a ma gyar ság tu dat, a ma gyar nyelv min den na pi hasz ná la ta és a bikul tu ra li tás a több sé gi és a ki sebb sé gi, te hát mind két kul tú rá ban va ló ak ti vi tás (Szar ka 2004, 196). A nyelv vel kap cso lat ban ki eme li, hogy a Ma gyar or szá gon élő na

86 Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok 85 gyobb ki sebb sé gek (ro mák, né me tek, szlo vá kok, ro má nok, hor vá tok, szer bek, szlo vé nek), de a ke vés bé né pe sek is (len gye lek, bol gá rok, gö rö gök, uk rá nok, ru szi nok, ör mé nyek) szü le ik és nagy szü le ik szár ma zá sa és be szélt nyel ve alap ján ma gyar do mi nan ci á jú nyel vi cso por to kat al kot nak (Szar ka 2004). Ez azt je len ti, hogy az ezek be a kö zös sé gek be tar to zó em ber a ma gyar nyel vet hasz nál ja el ső ren dű kom mu ni ká ci ós esz köz ként (Bor bély 2000; Gyi vic sán 1993). En nek kö vet kez té ben a ma gyar nyelv a min den na pi kom mu ni ká ció do mi náns nyel vé vé vált. A ki sebb sé gek anya nyel ve má sod ran gú vá vált, ter mé sze te sebb a két nyel vű ség, s csa lá di kör ben a nem ze dé kek kö zöt ti rep ro duk ció le he tő sé ge egy re be ha tá rol tabb. Szar ka Lász ló sze rint a ki sebb sé gi kö zös sé gek ma gyar sá gát há rom té nye ző be fo lyá sol ja: a ma gyar nyelv foly to nos ter je dé se (ge ne rá ci ó ról ge ne rá ci ó ra), a nyel vi és a kul tu rá lis au to ma tiz mu sok mi ni má lis vagy tel je sen hi ány zó át adá sa a ki sebb sé gi csa lá do kon be lül, az is ko la ügy és az anya nyel vi ok ta tás ked ve zőt len fel tét elei (Szar ka 2004, 198). A hely ze tet to vább ne he zí ti a ki sebb sé gek bikul tu rá lis kör nye ze te. Ter mé sze te sen a Ma gyar or szá gon élő szlo vák ki sebb ség (de a töb bi ki sebb ség) ma gyar ság hoz ve ze tő et ni kai té nye ző i nek ha tás fo ka más ös sze te vők től is függ. Ide tar to zik a la kó te rü let tí pu sa, a kör nye zet ho mo ge ni tá sa/he te ro ge ni tá sa, a nyel vi hely ze tek re va ló le he tő ség, a csa lá di kör nye zet ha tá sa, a pol gá ri (ci vil) szfé ra ha tá sa, a ki sebb sé gi ön kor mány zat ok működése 11 és más ha son ló té nye ző. Ezek alap ján el mond hat juk, hogy a ma gyar or szá gi szlo vák nyelv szi ge tek is kü lön bö ző ek. Nem csak te le pü lés tí pu sok sze rint dif fe ren ci á lód nak (vá ro si, vi dé ki és más te le pü lé sek), ha nem et ni kai tu dat sze rint is (Divičanová 1999; Homi ši no vá 2003; Kre ko vi čo vá 2004), va la mint a több sé gi (ma gyar) la kos ság hoz va ló vi szo nyuk ban is kü lön böz nek. A loka li tá sok több tí pu sá ról be szél he tünk, ame lyek a nyelv kul tu rá lis iden ti tás et ni kai iden ti tás köz ti kap cso lat ban tér nek el egy más tól. Az ed di gi ku ta tá sok azt bi zo nyít ják, hogy a kul tu rá lis iden ti tást sta bi labb ka te gó ri á nak te kint het jük, mint az et ni kai iden ti tást (Divičanová 1999; Homi ši no vá 2003). Ezt Sza bó Or so lya ös sze ha son lí tó elem zé se is bi zo nyít ja (2004), amely az 1980 ban, az egyes csa lá dok nem ze ti sé gi jel lem ző i nek fel tá rá sá ra ké szült ki egé szí tő nép szám lá lás eredményeit 12 ve ti egy be a 2001 es nép szám lá lás szlo vá kok ról szó ló mu ta tó i nak ada ta i val. Bár az 1980 as nép szám lá lás ban fel lé pő ada tok kor lá to zot tak (az in for má ció szer zés mód já ra gon do lunk), a vizs gált et ni kai mu ta tók kö zül leg in kább a szlo vák nem ze ti kul tú ra ér té ke i hez és ha gyo má nya i hoz va ló kö tő dés tű nik ki. A csa lá dok nem ze ti sé gi jel le gé ről szó ló ada tok (1980), va la mint a kul tu rá lis ér té kek hez és ha gyo má nyok hoz va ló kö tő dés ről szó ló ada tok (2001) ma ga sabb rész arányt mu tat nak, mint az ál ta lá nos nem ze ti ség és anya nyelv ka te gó ri ák. A töb bi, Ma gyar or szá gon meg va ló sí tott em pi ri kus ku ta tás is me ret anya ga is azt mu tat ja (pl. De me ter 1993; Garami Szántó 1991; Gyi vic sán 1985; Homi ši no vá 2003; Im re 2000; Mol nár 1993; Uhri no vá 2004), hogy a szlo vá kok ese té ben a ket tős iden ti tás ki egyen sú lyo zat lan mo dell jé ről, az az a ma gyar nyelv do mi nan ci á já ról és a szlo vák nyelv re ces szi ó já ról van szó, de egyi de jű leg a szlo vák iden ti tás hoz is kö tőd nek, ter mé sze te sen min den nem ze dék más és más mér ték ben. Ez a kap cso lat fő leg a ma gyar or szá gi szlo vák ér tel mi ség te kin te té ben a leg nyil ván va lóbb (Homišinová 2003).

87 86 Mária Homišinová 4.2. A szlo vá ki ai ma gya rok A szlo vá ki ai ma gyar nem ze ti sé gű la kos ság ál tal la kott kü lön bö ző ré gi ók köz ti bel ső ko hé zió csak nem száz év vel az Osztrák Magyar Mo nar chia szét esé se után sem vál to zott meg, még ha fo lya ma to san csök ken is e la kos ság rész ará nya. A szlo vá ki ai ma gya rok an nak el le né re, hogy a hu sza dik szá zad nagy ré szé ben az anya or szág tól el kü lö nít ve él tek, kom pakt sá vot al kot nak Szlo vá kia dé li te rü le tén. A kü lön bö ző prob lé mák el le né re is szo ros kap cso lat ban ma rad tak az anya nem zet tel, és si ke rült fej lesz te ni ük kul tú rá ju kat, iro dal mu kat, szín há za i kat, kul tu rá lis szer ve ze te i ket és nyel vü ket (lásd Dohányos Lelkes Tóth 2004; Lan sty ák 2002) után a ma gyar ki sebb ség egy sé ges egész ként lé pett fel, ahol az ide o ló gi ai és a po li ti kai irány za tok kal szem ben az et ni kai ho va tar to zás do mi nált. Szlo vá kia az ön kor mány za ti ság te rén is je len tős utat tett meg az ál tal, hogy fo ko za to san el fo gad ta a vá ro sok és a fal vak ön igaz ga tá si el vét, és te rü le ti fel osz tá sá nak meg vál toz ta tá sá val, va la mint az ál lam igaz ga tás és az ön kor mány za ti ság el kü lö ní té sé vel utat nyi tott a ki sebb sé gek ál tal la kott ré gi ók ban az ön igaz ga tá si el vek ér vé nye sí té sé hez. A la kos ság kü lön bö ző el vek sze rint, pél dá ul nem ze ti sé gi ala pon, ki ala kult cso port jai szá má ra a de mok rá cia fon tos vál to zá so kat ho zott, pél dá ul le he tő ség nyílt né ze te ik sza bad han goz ta tá sá ra. A ma gyar ki sebb sé gi pártok 13 Szlo vá kia po li ti kai rend sze ré nek sta bil ré szé vé vál tak (Šutaj Szar ka 2007, 175) után a nem ze ti ki sebb sé gek prob le ma ti ká já nak új já é le dé sé vel Szlo vá ki á ban az et ni kai iden ti tás hely ze te és fej lő dé se több tár sa da lom tu do má nyi ku ta tás tár gyá vá vált, egy részt az ál la mi in téz mé nyek nek (aka dé mi ai in té ze tek, is ko la ügyi és köz vé le mény ku ta tó in téz mé nyek), más részt ma guk nak a ki sebb sé gek nek kö szön he tő en. Kü lö nö sen a ma gyar ki sebb ség ese té ben va gyunk ta núi az egyé ni, de a kol lek tív kez de mé nye zé sek nek is, ame lyek ku ta tó in té ze tek (pél dá ul a Fó rum Ki sebb ség ku ta tó In té zet) és kü lön bö ző ta nács adói és ki adói te vé keny sé get foly ta tó in téz mé nyek (ki adók) lét re jöt té hez ve zet tek. A nyel vi ku ta tá sok te rén fon tos a Szlo vá ki á ban élő ma gyar nyel vé szek szociolingvisztikai cso port ja, amely nek tag jai sa ját so ra ik ban ku tat ják a nyel vi prob le ma ti kát és a Gram ma Nyel vi Iro dán ke resz tül (2001) se gí te nek át hi dal ni a ma gyar ki sebb ség ezi rá nyú prob lé má it (pl. De me ter 1993; 1999; Lampl 1999a; 1999b; Lan sty ák 1993; 1994; 2002; 2004; Sza bó mi há ly 1993). Az SZTA Tár sa da lom tu do má nyi In té ze té nek (Šutaj et al. 2006; Zelo vá 1992) az et ni kai iden ti tás ob jek tív mu ta tó it (a szü lők et ni kai ho va tar to zá sa, az anya nyelv, a nyelv is me ret és a nyelv hasz ná lat, az et ni kai en do gá mia, a gyer me kek et ni kai ho va tar to zá sa, nyel vi ori en tá ci ó ja) vizs gá ló újabb ku ta tá sa i nak ered mé nye i ből ki de rült, hogy a ma gya rok több sé ge olyan csa lád ból szár ma zik, ahol mind két szü lő ma gyar, anya nyelv ük nek a ma gyart te kin tik, sa ját meg íté lé sük sze rint jól bír ják ezt a nyel vet és a leg gyak rab ban ezt hasz nál ják csa lá don be lül, de mun ka hely ükön és a köz élet ben is. A ma gyar ki sebb ség re ugyan ak kor jel lem ző a ma gas fo kú et ni kai ön azo nos ság, va la mint a ki sebb sé gi kö zös ség gel a Szlo vá ki á ban élő ma gyar ki sebb ség gel va ló iden ti fi ká ció. Te hát mind egyé ni, mind kö zös sé gi szin ten a fel so rolt jel lem ző ket a Szlo vá ki á ban élő ma gya rok et ni kai iden ti tá sa sta bil al ko tó elem ének tart hat juk. Az et ni kai iden ti tás sal kap cso la to san ér de ke sek Lampl Zsu zsa ered mé nyei, aki há rom cso port ra osz tot ta a ma gya ro kat. Az el ső cso por tot a ma gya rok két har ma da

88 Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok 87 al kot ja, akik ún. érett iden ti tás sal ren del kez nek, és szá muk ra a ma gyar iden ti tás meg tar tá sa az alap ve tő ér té kek kö zé tar to zik. Ezt az ér té ket gye re ke ik be is be le ne ve lik, aki ket ma gyar tan nyel vű is ko lá ba já rat nak. A ma gya rok má so dik, nagy já ból 20% os cso port já nak et ni kai iden ti tá sát köz tes iden ti tás nak ne ve zi. Azok a ma gya rok tar toz nak ide, akik szó ban dek la rál ják az et ni kai iden ti tás meg tar tá sá nak fon tos sá gát, de cse le ke de te ik és sza va ik kö zött gyak ran el lent mon dás van. El mond ha tó ró luk, hogy fo ko za to san el ve szí tik ma gyar iden ti tá su kat, nem tesz nek sem mit an nak meg tar tá sá ért, és gyer me ke ik nél már vég be megy a nem erő sza kos as szi mi lá ció, mi vel szlo vák is ko lá ba já rat ják őket. A har ma dik cso por tot a szlo vák iden ti tá sú ma gya rok al kot ják. Ma gu kat szlo vák nak tart ják, de a há zas tár sak egy más kö zött ma gya rul be szél nek. A gye re kek kel vi szont már szlo vá kul kom mu ni kál nak, ők ugyan is már nem tud nak ma gya rul, nem a ma gyar az anya nyelv ük (Mészárosová Lampl 2001). Az anya nyelv nem ze ti ség ös sze füg gés sel kap cso lat ban be bi zo nyo so dott, hogy a ma gyar ki sebb ség nem ze ti sé gi ér zü le te és az anya nyelv szin te tel jes szink ron ban van (Homišinová 2006). Az elem zé sek ből ki de rült, hogy azok a meg kér de zet tek (a ma gyar ki sebb ség tag jai), akik a ma gyart anya nyelv ük ként tün tet ték fel, part ne re ik ese té ben is a ma gyart dek la rál ták anya nyelv ként. Ők nagy mér ték ben azo no sul nak a ki sebb sé gi nyelv vel. Ez a sa ját et ni kum hoz va ló nagy mér té kű ér zel mi kap cso lat ról, s egy ben ma gas fo kú en do gá mi á ról ta nús ko dik. Ugyan ak kor sem a part ner ne me, sem az élet ko ra nem ha tá roz za meg az anya nyelv iden ti fi ká ci ó ját. A jel lem zett ki sebb ség tag ja i nál nem ze dé ki szem szög ből néz ve is sta bil nyel vi hely zet ről van szó, hi szen há rom ge ne rá ci ót vizs gál va sem kö vet ke zik be je len tő sebb vál to zás az anya nyel vi iden ti fi ká ci ó ban. Az etni ci tást meg tar tó té nye zők hi e rar chi á já ban azon fel ada tok kö zül, ame lye ket a csa lád en nek ér de ké ben vég re hajt hat, az anya nyelv meg tar tá sa az el ső. Ami a nyel vi, kom mu ni ká ci ós kész sé ge ket il le ti, sa ját ál lí tá suk sze rint jól be szé lik mind a több ség, mind a ki sebb ség nyel vét. A szlo vák nak mint több sé gi nyelv nek az is me re tét ala cso nyabb szin tű nek íté lik meg, mint a ma gyar nyelv is me re tét, de egé szé ben vé ve még így is át la gon fe lü li nek tart ják. A több sé gi, il let ve a ki sebb sé gi nyelv hasz ná lat prob lé ma men tes nek te kint he tő, még pe dig mind két ol da lon a több ség vi szony la tá ban (szlo vák nyelv hasz ná lat) és a ki sebb sé gen be lü li nyelv hasz ná lat ban is (az adott ki sebb sé gi nyelv hasz ná la ta). A to váb bi elem zé sek ből ki de rült, hogy a nem for má lis érint ke zés ben, csa lá di kör ben fő leg a ma gyart ré sze sí tik előny ben. A szü lők kel, a férj jel, a fe le ség gel és a gye re kek kel foly ta tott két nyel vű kom mu ni ká ció rit ka ki vé telt ké pez. A há rom ge ne rá ci ós vo na lon a ki sebb sé gi nyelv hasz ná lat ban csu pán mér sé kelt csök ke nés fi gyel he tő meg. A for má lis érint ke zés ben, az az a mun ka he lyen, a ma gya rok leg gyak rab ban a ma gyart hasz nál ják (majd nem két har ma duk), vi szont több mint egy har ma duk két nyel vű kom mu ni ká ci ót is foly tat. A hi va ta lok ban a ma gya rok nak csu pán egy ti ze de hasz nál ja a ma gyar nyel vet. Az ut cán fő leg ma gya rul vagy mind két nyel ven be szél nek (csak nem egy har ma duk). Az üz le tek ben is ha son ló a hely zet, ott is a ma gyart vagy mind két nyel vet ré sze sí tik előny ben. A fel so rolt té nyek ből egy ér tel mű en ki tű nik, hogy az anya nyelv a Szlo vá ki á ban élő ma gyar ki sebb ség szá má ra a do mi náns nyelv, amit na gyon jól be szél nek, s túl nyo mó rész ben ezt a nyel vet hasz nál ják a csa lá di kör nye zet ben és a köz te rü le te ken is. A ma gyar nyelv te hát az alap ve tő et ni kai in teg rá ló elem, er re épül a ma gyar ki sebb ség iden ti tá sa. Szük sé ges azon ban hoz zá fűz ni, hogy a ma gyar nyelv do mi nan ci á ját

89 88 Mária Homišinová a la kos ság kon cent rá ci ó ja, az arány lag je len tős et ni kai en do gá mia, az anya nem zet ál la má nak kö zel sé ge és a ve le fenn tar tott anya gi, kul tu rá lis szel le mi kap cso lat is erő sí ti. A má sik ol da lon ép pen a nyelv az, amely alap ve tő en dif fe ren ci ál ja a ma gyar és a szlo vák kö zös sé get. 5. Be fe je zés Ha együt te sen kel le ne meg ne vez nünk azo kat a jel lem ző ket, ame lyek ből a Ma gyar or szá gon élő szlo vá kok et ni kai iden ti tá sa épít ke zik, a hoz zá fér he tő em pi ri kus ada tok alap ján kons ta tál hat juk, hogy ezek el ső sor ban a nem ze ti sé gi és az anya nyel vi mu ta tók ada ta i nak csök ke né se és ös sze han go lat lan sá ga, a szét szórt te le pü lés szer ke zet és a szlo vá kok ál tal la kott te rü le tek sa já tos jel le ge, a gyen ge nem zet tu dat, a ket tős et ni kai iden ti tás, a ma gyar do mi nan ci á jú ki egyen sú lyo zat lan két nyel vű ség, az anya nyelv hez (szlo vák) va ló vi szony el lent mon dá sos meg nyil vá nu lá sai, az in sta bil és a tar tal mi szem pont ból du á lis (két nyel vű) kul tu rá lis rend szer. Az etni ci tás meg tar tá sa és meg szi lár dí tá sa szem pont já ból ezek des ta bi li zá ló té nye zők, mert ne ga tí van hat nak a ma gyar or szá gi szlo vá kok et ni kai iden ti tá sá nak meg nyil vá nu lá sa i ra és konst ruk ci ó já ra, va la mint a szlo vák ki sebb ség egy re erő tel je sebb ma gya ro so dá sá hoz ve zet nek. A szlo vá ki ai ma gya rok et ni kai jel lem zé sé nél meg ál la pít hat juk, hogy 1918 tól az 1989 es for ra da lo mig ös sze tett fej lő dé sen men tek ke resz tül. Vi szont min dig erős, ös sze tar tó cso port ma radt, ame lyet szűk bel ső kö te lé kek és a ma gyar or szá gi anya nem zet hez va ló kö tő dés jel le mez. A Szlo vá ki á ban élő ma gya rok et ni kai iden ti tá sát a kö vet ke ző té nye zők jel lem zik: a nem ze ti sé gi és az anya nyel vi mu ta tók ada ta i nak ös sze han golt sá ga, a kom pakt te le pü lés szer ke zet és a ma gyar lak ta te rü le tek ki egyen sú lyo zott jel le ge, az erős nem zet tu dat, a ma gyar iden ti tás meg tar tá sa, a ma gyar nyelv hasz ná lat előny ben ré sze sí té se, az anya nyelv hez va ló po zi tív vi szo nyu lás, az ál lan dó sult és ma gyar kul tu rá lis ori en tá ci ó jú kul tu rá lis rend szer. Az etni ci tás meg tar tá sa és meg erő sí té se szem pont já ból a fel so rolt jel lem zők nek sta bi li zá ló ha tá sa van, po zi tí van be fo lyá sol ják a szlo vá ki ai ma gya rok et ni kai iden ti tá sá nak konst ruk ci ó ját, és a ma gyar et ni kai iden ti tás meg erő sö dé sé hez ve zet nek. Az itt be mu ta tott is me re tek ös sze fog la lá sa ként kons ta tál hat juk, hogy a vizs gált ki sebb sé gek et ni kai konst ruk ci ó ja kü lön bö zik egy más tól. Nyil ván va ló, hogy a szub jek tív és az ob jek tív té nye zők nek kö szön he tő en kü lön bö ző mér té kű et ni kai ön azo nos ság gal ren del kez nek, ami vég ső so ron ki hat et ni kai iden ti tá suk meg tar tá sá ra és to váb bi ala ku lá sá ra. A be mu ta tott kü lönb sé gek el le né re a két ki sebb ség et ni kai konst ruk ci ó já nak van egy kö zös jel lem ző je, ame lyet a ku ta tá sok ered mé nyei is bi zo nyí ta nak. Sa ját ki sebb sé gük táv la ta i nak mér le ge lé sé nél mind két ki sebb ség fon tos nak tart ja az et ni kai iden ti tás meg tar tá sát és fej lesz té sét, még hoz zá az egyes ele mek, leg fő kép pen az anya nyelv meg szi lár dí tá sán ke resz tül. Kel lő kép pen tu da to sít ják, hogy épp az anya nyelv az etni ci tás konst ruk ci ó já nak leg fon to sabb ele me, el te kint ve at tól, hogy az adott kö zös ség a tár sa da lom ban mi lyen he lyet fog lal el.

90 Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok 89 Jegy ze tek 1. Az MTA Et ni kai nem ze ti Ki sebb ség ku ta tó In té ze te Bu da pes ten jött lét re 2001 ben (ko ráb ban az MTA Tör té net tu do má nyi In té ze té nek rész le ge ként mű kö dött). Az in té zet gaz dag pub li ká ci ós te vé keny sé gé ből a Tér és te rep ne vű so ro za tot em lít jük meg, amely ben már há rom ter je del mes ki ad vány je lent meg (2002, 2004, 2006) a Ma gyar or szá gon élő ki sebb sé gek etni ci tá sá ról és iden ti tá sá ról. A bé kés csa bai szék he lyű Ma gyar or szá gi Szlo vá kok Ku ta tó in té zete lét re jöt tét az ott élő szlo vák ér tel mi ség kez de mé nyez te 1990 ben, az zal a cél ki tű zés sel, hogy a Ma gyar or szá gon élő szlo vá kok múlt ját és je le nét ku tas sa. Ele in te a Ma gyar or szá gi Szlo vá kok Szö vet sé ge kul tu rá lis tár sa dal mi szer ve zet ( kö zött Ma gyar or szá gi Szlo vá kok De mok ra ti kus Szö vet sé ge) ke re te in be lül mű kö dött, az in té zet je len le gi fenn tar tó ja a bu da pes ti Or szá gos Szlo vák Ön kor mány zat től e né ven mű kö dik és 17 éves fenn ál lá sa óta több mint 30 ma gyar or szá gi szlo vá kok ról szó ló pub li ká ci ó val di cse ked het. 2. Az SZTA Tár sa da lom ku ta tó In té ze te nem ze ti sé gi leg ori en tált 1989 után meg va ló sí tott em pi ri kus ku ta tá sai kö zül a kö vet ke ző ket em lít jük: Em pi ri kus te rep ku ta tás (1990) a szlo vá ki ai ma gyar és uk rán ki sebb ség hely ze té ről, a ve gyes la kos sá gú te rü le te ken élő szlo vá kok ról és az ott élő et ni ku mok köl csö nös vi szo nyá ról. Egy 1992 es fel mé rés az et ni kai ki sebb sé gek tár sa dal mi pszi cho ló gi ai jel lem ző it és az inte ret ni kus kap cso la to kat vizs gál ta a Ki sebb sé gi et ni kai kö zös sé gek Szlo vá ki á ban a tár sa dal mi vál to zá sok fo lya ma tá ban aka dé mi ai ösz tön díj ke re tén be lül (grant SAV 2/999340/92) ben pe da gó gu sok há rom cso port já nak kö ré ben zaj lott egy fel mé rés. Ezek a cso por tok a kö vet ke zők vol tak: et ni ka i lag vi szony lag ho mo gén te rü le ten élő szlo vá kok, et ni ka i lag ve gyes te rü le ten élő szlo vá kok és a ma gyar ki sebb ség tag jai ben és 1998 ban két fel mé rés is zaj lott A nem ze dé kek kö zöt ti em lé ke zet mint az új iden ti tá sok ala ku lá sá nak köz ve tí tő je a transz for má ló dó szlo vák tár sa da lom ban (Vega 95/5305/530) pro jek ten be lül. Az Ál la mi ku ta tá si és fej lesz té si prog ram ke re tén be lül kö zött va ló sult meg a Nem zet, nem ze ti sé gek, et ni kai cso por tok a transz for má ló dó szlo vák tár sa da lom ban el ne ve zé sű pro jek tum, mely nek kö szön he tő en 2004 ben szé les kö rű fel mé rést vé gez tünk a szlo vá kok és a hét leg né pe sebb ki sebb ség kö ré ben. Az in té zet je len leg ( ) a Ma gyar ki sebb ség a transz for má ló dó szlo vák tár sa da lom ban 1989 után cí mű pro jek ten dol go zik, ame lyet az APVV tá mo gat. A 2007 es fel mé rés je len leg az adat gyűj tés és az adat fel dol go zás stá di u má ban van. A SZTA Tár sa da lom ku ta tó In té ze te part ner in téz mé nye i vel (a bé kés csa bai Ma gyar or szá gi Szlo vá kok Ku ta tó in té ze te és az MTA Nem ze ti et ni kai Ki sebb ség ku ta tó In té ze te) és más szer ve ze tek kel (Or szá gos Szlo vák Ki sebb sé gi Ön kor mány zat, Csa bai Szlo vá kok Szer ve ze te, a Szlo vák Kul tú ra Há za, Ma gyar or szá gi Szlo vá kok Szö vet sé ge) kö zö sen há rom szé les kö rű em pi ri kus fel mé rést vég zett, ame lyek ben szo ci o ló gi ai, szo ci ál pszi cho ló gi ai és szo ci o lin gvis zti kai mód sze re ket al kal ma zott: A ma gyar or szá gi szlo vák ér tel mi ség vizs gá la ta 1998/1999 ben zaj lott, a leg ma ga sabb szlo vák rész arán nyal ren del ke ző me gyék ben. Ilyen fel mé rés a ma gyar or szá gi szlo vá kok ról ko ráb ban nem ké szült. A ma gyar or szá gi szlo vák csa lá dok et ni kai iden ti tá sá nak nem ze dé kek kö zöt ti vál to zá sait 2000/2001 ben vizs gál tuk. Ez a fel mé rés mód szer ta ni lag és te ma ti ka i lag az elő ző höz kö tő dött. A har ma dik egy szo ci o lin gvis zti ka i lag ori en tált fel mé rés a szlo vák ki sebb sé gi ön kor mány zat ok dol go zó i nak/kép vi se lő i nek nyel vi kom mu ni ká ci ós vi sel ke dé sé ről (Homišinová 2007).

91 90 Mária Homišinová 3. A szlo vák több sé gen (85,8%, la kos) és a leg na gyobb, ma gyar ki sebb sé gen (9,7%) kí vül a ro ma (1,7%), a cseh (0,8%), a ru szin (0,4%), az uk rán (0,2%) és a né met (0,1%) ki sebb ség szá mot te vő. A hi va ta lo san ki sebb sé gi stá tus szal ren del ke zők höz tar to zik még a len gyel, a mor va, a hor vát, a bol gár és a zsi dó ki sebb ség is. 4. A 2001 es nép szám lá lás ada tai a Szlo vák Köz tár sa ság Sta tisz ti kai Hi va ta la alap ján ( 5. Gab zdi lo vá és Sá pos emögött a ter mé sze tes as szi mi lá ció ha tá sát fel té te le zi, va la mit azt, hogy az 1991 es nép szám lá lás nál na gyobb szá mú ro ma is ma gyar nak val lot ta ma gát (ezek nagy ré sze Dél Szlo vá ki á ban él). 6. A Ma gyar Köz tár sa ság 20 me gyé ből áll: Bács Kis kun, Ba ra nya, Bé kés, Bor sod Aba új Zemp lén, Bu da pest, Csong rád, Fej ér, Győr Moson Sopron, Haj dú Bi har, He ves, Jász Nagy kun Szolnok, Ko má rom Esz ter gom, Nóg rád, Pest, So mogy, Szabolcs Szatmár Bereg, Tol na, Vas, Veszp rém és Za la me gye. 7. Sza bó em lí tett írá sá ból rész le te sebb in for má ci ó kat is ka punk az egyes vá ro sok ban és fal vak ban élő szlo vá kok ará nyá ról. 8. Ez zel kap cso lat ban szük sé ges nek tart juk meg je gyez ni, hogy az 1993 ban Ma gyar or szá gon el fo ga dott nem ze ti sé gi tör vény nek az volt a cél ja (a tör vény ezt így de fi ni ál ja), hogy olyan kö rül mé nye ket te remt sen a ki sebb sé gek szá má ra, ame lyek meg ál lít ják az as szi mi lá ci ós fo lya ma to kat és elő se gí tik az et ni kai iden ti tás erő sö dé sét. A tör vény egyik alap el ve az ön azo nos ság sza bad vá lasz tá sa, be le ért ve a ket tős vagy több szö rös kö tő dést (II. fe je zet, be kez dés). 9. A ku ta tás mód sze ré ről lásd Homišinová 2000; A fel mé rést Ga ra mi és Szán tó szak mai csa pa ta vé gez te 1990 ben, nyolc te le pü lés éves szlo vák la ko sai kö ré ben. A fel mé rés ben al kal maz ták a nyel vi kul tu rá lis hát tér mo dell jét, va la mint a meg kér de zet tek et ni kai iden ti fi ká ci ó ja alap ján ki dol go zott ún. szo ci a li zá ci ós mo dellt. A szer zők meg kü lön böz tet ték az iden ti tás diszk rét és la tens ele me it (diszk rét elem nek nyil vá ní tot ták a nem ze ti iden ti tást és konk rét hely ze tek től füg gő iden ti fi ká ci ó ját vizs gál ták; la tens jel lem ző nek bi zo nyos kul tu rá lis jel le gű ele me ket tar tot tak, ame lyek sze rint ha va la ki nem is tar tot ta ma gát szlo vák nak, má sok még is an nak tar tot ták). A ku ta tás mód szer ta na az et ni kai iden ti tás köz ve tett és köz vet len mód ját app li kál ta. Ezt a mód szert bi zo nyos vál toz ta tá sok kal mi is al kal maz tuk a ma gyar or szá gi szlo vák ér tel mi ség vizs gá la tá nál. 11. A nem ze ti sé gi tör vény ér vény be lé pé se óta (1993) Ma gyar or szá gon 1994 ben, 1998 ban, 2002 ben és 2006 ban vol tak hely ha tó sá gi vá lasz tá sok. A szlo vák ki sebb sé gi ön kor mány zat ok szá ma a négy vá lasz tá si idő szak ban nö vek vő ten den ci át mu ta tott. Az el ső vá lasz tá si idő szak ban 52, a má so dik ban 75, a har ma dik ban 114, a ne gye dik ben 116 szlo vák ki sebb sé gi ön kor mány zat jött lét re Ma gyar or szá gon. Je len leg a ma gyar or szá gi szlo vá kok nak a 20 me gyé ből ti zen egy ben van ön kor mány za ti kép vi se le te. Ugyan ak kor Bu da pest 18 ke rü le té ből ti zen négy ben is van kép vi se le tük. 12. Az em lí tett ki egé szí tő nép szám lá lás nál há rom mu ta tót vizs gál tak: a nem ze ti kul tú rá hoz kö tő dő csa lá dok; a nem ze ti sé gi leg ve gyes, anya nyelv ük sze rint nem as szi mi lá ló dott csa lá dok; a nem ze ti sé gi leg ve gyes, anya nyelv ük sze rint as szi mi lá ló dott csa lá dok után a ma gyar ki sebb ség po li ti ka i lag azon nal ak ti vi zá ló dott és fo ko za to san há rom párt szü le tett (a Füg get len Ma gyar Kez de mé nye zés, ké sőbb Ma gyar Pol gá ri Párt; a Ma gyar Ke resz tény de mok ra ta Moz ga lom és az Együtt élés Po li ti kai Moz ga lom), me lyek az 1998 as par la men ti vá lasz tá sok előtt egy po li ti kai párt tá, a Ma gyar Ko a lí ció Párt já vá tö mö rül tek, amely a ma gyar ki sebb ség po li ti kai kép vi se le te (lásd még Homi ši no vá Šutaj 1994, 71 99).

92 Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok 91 Fel hasz nált iro da lom A ma gyar or szá gi szlo vák nem ze ti ki sebb ség hely ze te. Bu da pest, Mi nisz ter el nö ki Hi va tal, A nem ze ti sé gek élet kö rül mé nyei. Bu da pest, Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal, Az évi nép szám lá lás. Bu da pest, Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal, Ara tó End re: A magyar cseh szlovák vi szony öt ven éve. Bu da pest, Kos suth Ki adó, Bačová, Viera: Etnic ká iden ti ta osob nos ti sociál nop sy cho lo gic ký prístup. Slo ven ský národopis, 38. roč. (1990), 4. č p. Bačová, Viera Homišinová, Má ria: Súčas né vzťa hy Slo vá kov a maďar skej men ši ny žijú cej na Slo ven sku ( ). In Bačová, Viera (ed.): Etnic ká iden ti ta a his to ric ké zmeny. Bratislava, Veda, 1997, p. Bačová, Viera Šutaj, Štefan: Reslovakization. The chan ges of nati o na li ty and ethnic iden ti ty in his to ri cal deve lop ment in Slovak Hungarian environment. In Devetak, S. Flere, S. Seewann, G. (eds.): Small nati ons and ethnic mino ri ti es in an emer ging Europe. Mün chen, Sla vi ca Verlag, 1993, p. De me ter Zay zon Má ria: Ön tu da to so dás és ön fel adás kö zött. Ta ta bá nya, Ko má rom Esz ter gom Me gyei Ön kor mány zat, De me ter Zay zon Má ria: Ki sebb sé gek Ma gyar or szá gon. Bu da pest, Nem ze ti és Et ni kai Ki sebb sé gi Hi va tal, Divičanová, An na: Kon tak to vé zóny slo ven ské ho oby va teľ stva v Maďar sku s mest ským pros tre dím na pre lo me storočia. Slo ven ský národopis, 35. roč. (1987), 2 3. č p. Divičanová, An na: Jazyk, kul tú ra, spoloèenstvo. Etno kul túr ne zmeny na jazy ko vých ostro voch v Maïarsku. Békeš ská Čaba Budapešť, Slo ven ský výs kum ný ústav Zväzu Slo vá kov v Maďarsku, Divičanová, An na: Dimen zie národ nost né ho bytia a kultúry. Békeš ská Čaba, Slo ven ský výs kum ný ústav Zväzu Slo vá kov v Maďarsku, Divičanová, An na Krupa, Ondrej: Slo vá ci v Maïarsku. Budapešť, Press Publica, Ga ra mi E. Szántó J.: Ma gyar or szá gi Szlo vá kok. Bu da pest, Tárki, Gabzdilová, Soňa Sáposová, Zlatica: Maďar ská men ši na na Slo ven sku pohľad do minu los ti a súčas ný stav. In Šutaj, Šte fan (ed.): Národ a národnosti. Stav výs ku mu po roku 1989 a jeho perspektívy. Prešov, Universum, 2004, p. Gyur gy ík Lász ló: Az as szi mi lá ció szo ci o ló gi ai el mé le te i nek és ope ra ci o na li zá lá suk nak egy le het sé ges vál to za ta a tár sa da lom tu do má nyi ku ta tá sok ban. In Bár di Nán dor Lag zi Gá bor (szerk.): Po li ti ka és nem ze ti iden ti tás Kö zép-eu ró pá ban. Bu da pest, Te le ki Lász ló, 2001, p. Gyi vic sá ny An na: A ma gyar or szá gi nem ze ti sé gek kul tú rá lis és tu da ti jel lem zõi. Bu da pest, Ál la mi Gor kij Könyvtár Művelődéskutató In té zet, Gyi vic sá ny An na: A ma gyar or szá gi szlo vák ság szám adat ok tük ré ben. In Ma gyar or szág nem ze - ti sé ge i nek és a szom szé dos ál la mok ma gyar sá gá nak sta tisz ti ká ja ( ). Bu da pest, Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal, 1994, p. Homišinová, Má ria: Etab lo va nie maďar ských poli tic kých sub jek tov a ich mies to v zastu pi teľ ských orgá noch Slo ven skej republiky. In Gajdoš, Ma ri an Konečný, Sta ni slav (ed.): Etnic ké mino ri ty na Slovensku: his tó ria, súèasnos, súvislosti. Košice, Spo lo čen sko ved ný ústav SAV, 1997, p. Homišinová, Má ria: Maďar ské poli tic ké stra ny a hnu tia vo verej nom a poli tic kom živo te Slovenska. In Gajdoš, Ma ri an Matula, Pavel (ed.): Niek to ré otáz ky vývo ja národ - nost ných men šín na Slovensku. Košice, Spo lo čen sko ved ný ústav SAV, 1997, p.

93 92 Mária Homišinová Homišinová, Má ria: Vývoj a zmeny v národ nos tnej kul tú re maďar skej men ši ny po trans for má cii slo ven skej spoločnosti. In Gajdoš, Ma ri an Matula, Pavel (ed.): Niek to ré otáz - ky vývo ja národ nost ných men šín na Slovensku. Košice, Spo lo čen sko ved ný ústav SAV, 1997, p. Homišinová, Má ria: Slo ven ská inte li gen cia v Maïar sku v zrkad le socio lo gic ké ho výskumu. (Vybrané výsled ky skú ma nia stavu etnic kej identity). Békeš ská Čaba, Výs kum ný ústav Slo vá kov v Maďarsku, Homišinová, Má ria: Etnic ká rodi na Slovákov, Chor vá tov a Bul ha rov žijú cich v Maïar sku v zrkad le socio lo gic ké ho výskumu. (Teoretická a empi ric ká kom pa ra tív na ana lý za skú ma nia etnic kých pro ce sov slo van ských minorít). Bé kés csa ba, Výs kum ný ústav Slo vá kov v Maďarsku, Homišinová, Má ria: Empi ric ká ref le xia sociologicko sociálnopsychologického a his to ric ké ho výskumu. In Šutaj, Šte fan Homišinová, Má ria Saposová, Zla ti ca Šutajová, Jana: Maïar ská men ši na na Slo ven sku v pro ce soch trans for má cie po r (Identita a po li ti ka). Teo re tic ká a empi ric ká ana lý za dát zo sociologicko-sociálno - psychologického a his to ric ké ho výskumu. Prešov, Universum, 2006, p. Homišinová, Má ria: A ma gyar or szá gi szlo vák ér tel mi ség et ni kai iden ti tá sa. Ku ta tá si ered mé nyek és ös sze füg gé sek. Regio, 15. évf. (2004), 1. sz p. Homišinová, Má ria: A ma gyar or szá gi ki sebb sé gek egyé ni és cso port iden ti tá sá ról. In Ko vács Nóra Szarka Lász ló (szerk.): Tér és te rep. Ta nul má nyok az etni ci tás és az iden ti - tás kér dés kö ré bõl I. Bu da pest, Aka dé mi ai Ki adó, 2002, p. Homišinová, Má ria: Prob le ma ti ka mate rin ské ho jazy ka a národ nost né ho školstva. In Šutaj, Štefan Homišinová, Má ria Sáposová, Zla ti ca Šutajová, Jana: Maïar ská men - ši na na Slo ven sku v pro ce soch trans for má cie po r (Identita a po li ti ka). Teo - re tic ká a empi ric ká ana lý za dát zo sociologicko-sociálnopsychologického a his to - ric ké ho výskumu. Prešov, Universum, 2006, p. Homišinová, Má ria: Jazykovo komunikačné sprá va nie pracovníkov/poslancov slo ven ských men ši no vých samo správ v Maďarsku. Sociál ne a poli tic ké analýzy, 2007/1, p. Homišinová, Má ria Bačová, Viera Frankovský, Miroslav: Zo socio lo gic ky a sociál nop sy cho lo gic ky orien to va ných výs ku mov náro dov a národ nos tí po roku In Šutaj, Šte fan (ed.): Národ a národnosti. Stav výs ku mu po roku 1989 a jeho perspektívy. Prešov, Universum, 2004, p. Homišinová, Má ria Sáposová, Zlatica: Etnic ká iden ti ta maďar skej men ši ny na Slovensku. In Šutaj, Šte fan Homišinová, Má ria Saposová, Zla ti ca Šutajová, Jana: Maïar - ská men ši na na Slo ven sku v pro ce soch trans for má cie po r (Identita a po li - ti ka). Teo re tic ká a empi ric ká ana lý za dát zo sociologicko-sociálnopsychologického a his to ric ké ho výskumu. Prešov, Universum, 2006, p. Homišinová, Má ria Šutaj, Štefan: Maďar ská men ši na v pro ce soch spo lo čen skej transfor mácie. In Zeľová, Alena a kol.: Mino rit né etnic ké spo lo èen stvá na Slo ven sku v pro - ce soch spo lo èen ských premien. Bratislava, Veda, 1994, p. Homišinová, Má ria Výrost, J. (ed.): Národ, národ nos ti a etnic ké sku pi ny v pro ce se trans for - má cie slo ven skej spo loè nos ti (Empirická ana lý za dát zo sociologicko-sociálnopsychologického výskumu). CD ROM. Košice, Spo lo čen sko ved ný ústav SAV, Hor no kné Uhrin Er zsé bet: A bé kés csa bai szlo vák ér tel mi ség anya nyelv hasz ná la ta. Ki sebb ség - ku ta tás, 11. évf. (2002), 3. sz p. Im re A.: Anya nyelv, má sod nyelv, kör nye ze ti nyelv. A 20. szá zad vé gi ma gyar or szá gi ki sebb sé - gi ok ta tás nyel vi vi szo nyai. Bu da pest, MTA Ki sebb ség ku ta tó In té zet, Ki sebb sé gi Ér te sí tõ, 1993/1, 56. p. Ko vács Nóra Szarka Lász ló (szerk.): Tér és te rep. Ta nul má nyok az etni ci tás és az iden ti tás kér dés kö ré bõl köt. Bu da pest, Aka dé mi ai Ki adó,

94 Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok 93 Krekovičová, Eva: Slo vá ci v Maďar sku medzi ústnou a písa nou komu ni ká ci ou (Funkcia duchov ných spev ní kov v kul túr nej pam äti a etnic kej identifikácii). In Divičanová, An na Krekovičová, Eva Uhrinová, Alžbe ta (eds.): V služ bách etnografie/a nép rajz - tu do mány szol gá la tá ban. Zbor ník na poèes sedem de si a tin Ondre ja Krupu. Bé kés csa ba, 2004, p. Lampl Zsu zsan na: As szi mi lá ci ós fo lya ma tok is ko la vá lasz tás és anya nyelv hasz ná lat. In Lampl Zsu zsan na: A sa ját út ját já ró gyer mek. Po zsony, Madách Posonium, 1999a, p. Lampl Zsu zsan na: Szo ci o ló gi ai ke reszt me szet a szlo vá ki ai ma gyar ér tel mi ség ről. In Lampl Zsu zsan na: A sa ját út ját já ró gyer mek. Po zsony, Madách Posonium, 1999b, p. Lan sty ák Ist ván: Dig los szia és ket tős nyel vű ség. Két nyel vû ség, 1993/1, p. Lan sty ák Ist ván: Az anya nyelv és a több sé gi nyelv ok ta tá sa a ki sebb sé gi két nyel vű ség kö rül mé nyei kö zött. Regio, 1994/4, p. Lan sty ák Ist ván: A ma gyar nyelv Szlo vá ki á ban. Bu da pest Po zsony, Osiris Kalligram MTA, Lan sty ák Ist ván: Maďar či na na Slo ven sku štú dia z vari ač nej lingvistiky. Socio lo gic ký èasopis, 38. roč. (2002), 4. č p. Lan sty ák Ist ván: K niek to rým otáz kam bilin gvál nej komunikácie. In Uhrinová, A. Žiláková, M. (eds.): Slo ven èi na v men ši no vom prostredí. Békeš ská Čaba, VÚSM, 2004, p. Més zá ro so vá Lampl Zuzana: Občan a jeho národ ná iden ti ta v zrkad le socio lo gic kých výsku mov. In Čorejová, J. (ed.): Iden ti ta národ nost ných menšín. Bratislava, Mol nár Éva: Te tót (né met) vagy modta anyám ma gya rul. Regio, 1993/1, p. Nép szám lá lás Nem ze ti ség, anya nyelv. Bu da pest, KSH, Nép szám lá lás Anya nyelv, nem ze ti ség te le pü lé sen ként 1980, 1990, Bu da pest, KSH, Nép szám lá lás A nem ze ti sé gek élet kö rül mé nyei. Bu da pest, KSH, Nép szám lá lás Nem ze ti kö tõ dés. A nem ze ti, et ni kai ki sebb sé gek ada tai. Bu da pest, KSH, Paukovič, Vla di mír Bačová, Viera Gajdoš, Marián Homišinová, Má ria Konečný, Sta nis lav Šutaj, Šte fan Zeľová, Alena: Vz a hy Slo vá kov a národ nost ných men šín v národ nos tne zmi e ša ných oblas ti ach Slovenska. Pri e bež ná infor má cia zo socio lo - gic ké ho výskumu. Košice, Spo lo čen sko ved ný ústav SAV, Pus kás Tün de: Nyelv, iden ti tás és nyelv po li ti ka Eu ró pá ban. Fó rum Tár sa da lom tu do má nyi Szem le, 2. évf. (2000), 1. sz p. Sza bó Or so lya: A ma gyar or szá gi szlo vá kok a nép szám lá lás ok tük ré ben. In Ko vács Nóra Szarka Lász ló (szer.): Tér és te rep. Ta nul má nyok az etni ci tás és az iden ti tás kér dés kö ré bõl II. Bu da pest, Aka dé mi ai Ki adó, 2004, p. Sza bó mi há ly Gi zel la: Nyelv hasz ná lat és szo ci á lis hát tér. In He ge dűs Ri ta Kőrösi Zol tán né Tar nói Lász ló (szerk.): Hun ga ro ló gia 3. Bu da pest, Nem zet kö zi Hun ga ro ló gi ai Köz pont, 1993, p. /Tudományos, okta tás mód szer ta ni és tá jé koz ta tó füzetek./ Szar ka Lász ló: A kö zép eu ró pai ki sebb sé gek ti po ló gi ai besorolhatósága. Ki sebb ség ku ta tás, 1992/2, p. Szar ka, Lász ló: Jazy ko vé prob lé my men ši no vé ho škol stva na Slo ven sku a v Maďar sku (Odporúčania Vyso ké ho ko mi sá ra OBSE Max van der Sto e la v rokoch ). Èlo vek a spoloènos, /szarka.html. Szar ka Lász ló: Ki sebb sé gi lét hely ze tek kö zös sé gi al ter na tí vák. Bu da pest, Lucidus, Šutaj, Šte fan (ed.): Národ a národ nos ti na Slovensku. Stav výs ku mu po roku 1989 a jeho pers pektívy. Prešov, Universum, Šutaj, Štefan: (ed.): Národ nost ná po li ti ka na Slo ven sku po roku Prešov, Universum, 2005.

95 94 Mária Homišinová Šutaj, Štefan: Národ nost né men ši ny na Slovensku. In Šutaj, Šte fan Homišinová, Má ria Sáposová, Zla ti ca Šutajová, Jana: Maïar ská men ši na na Slo ven sku v pro ce soch trans for má cie po roku 1989 (Identita a po li ti ka). Teo re tic ká a empi ric ká ana lý za dát zo sociologicko-sociálnopsychologického a his to ric ké ho výskumu. Košice, Spo lo čen sko ved ný ústav SAV, 2006, 7 9. p. Šutaj, Šte fan Homišinová, Má ria Sáposová, Zla ti ca Šutajová, Jana: Maïar ská men ši na na Slo ven sku v pro ce soch trans for má cie po roku 1989 (Identita a po li ti ka). Teo re - tic ká a empi ric ká ana lý za dát zo sociologicko-sociálnopsychologického a his to ric - ké ho výskumu. Universum, Prešov, Šutaj, Šte fan Šutajová, Jana: Maďar ská men ši na na Slo ven sku po roku In Šutaj, Šte fan Homišinová, Má ria Sáposová, Zla ti ca Šutajová, Jana: Maïar ská men ši - na na Slo ven sku v pro ce soch trans for má cie po roku 1989 (Identita a po li ti ka). Teo re tic ká a empi ric ká ana lý za dát zo sociologicko-sociálnopsychologického a his - to ric ké ho výskumu. Universum, Prešov, 2006, p. Šutaj, Šte fan Szar ka, Lász ló: Regi o nál na a národ ná iden ti ta v maďar skej a slo ven skej his tó rii storočia. Prešov, Universum, Uhrinová, Alžbeta: Použí va nie mate rin ské ho jazy ka v kruhu slo ven skej inte li gen cie v Békeš - skej Èabe. Békeš ská Čaba, VÚSM, Zeľová, Alena: Iden ti ta prís luš ní kov etnic kých men šín z národ nos tne zmi e ša ných oblas tí Slovenska. Slo ven ský národopis, 39. roč. (1991), 2. č p. Zeľová, Alena: K výs ku mu etnic kej iden ti ty maďar skej men ši ny na Slovensku. In Zelenák, P. (ed.): Slovensko-maïarské vz a hy v 20.storoèí. Bratislava, Veda, MÁ RIA HOMI ŠI NO VÁ (For dí tot ta Mé szá ros Mag dol na) SLO VAKS LIVING IN HUN GA RY AND HUN GA RI ANS LIVING IN SLOVAKIA. EMPI RI CAL ANA LY SIS ON CON STRUC TI ON OF NATI O NAL IDEN TI TY The goal of the study is the empi ri cal ana ly sis of the con struc ti ons of nati o nal iden ti ty of Slo vaks living in Hun ga ry and Hun ga ri ans living in Slovakia. These two com mu ni ti es in con se qu en ce of his to ri cal and poli ti cal chan ges got into a mino ri ty sta tus, while the nati o nal coun tri es (mother countries) rema i ned in their close neighbourhood. The author on the basis of rese arch made in Hun ga ry and Slo va kia ana ly ses both mino ri ti es from the point of view of ethni cal con struc ti on and its possib le development. On the basis of ethni cal cha rac te ris tics of Slo vaks living in Hun ga ry and Hun ga ri ans living in Slo va kia (in the extent of the ana ly sis cho sen by us) intro du ced he re we can state that the ethni cal con struc ti on of the exa mi ned mino ri ti es dif fer from each other. It is evi dent that they have dif fe rent ethi cal self iden tity of dif fe rent extent thanks to the sub jec ti ve and objec ti ve fac tors that after all influ en ces their kee ping of ethni cal iden ti ty and their fur ther formation. In spite of the men ti o ned dif fe ren ces the ethni cal con struc ti on of the two mino ri ti es has one com mon cha rac te ris tic that are evi den ced by the results of the research. At balan cing the per spec ti ves of their own minority, both mino ri ti es con si der the rema i ning and deve lop ment of the ethni cal iden ti ty as the most important, more o ver through the cer ta in elements, main ly through the stren gthe ning of the mot her language. The are pro per ly aware that it is the mot her lan gu a ge that is the most impor tant ele ment of ethni cal construction, regar dless of the fact that what is the posi ti on of the given com mu ni ty in society.

96 ANNA JUROVÁ A szlovákiai romák Csehszlovákiában az 1945 és 1947 közötti időszakban (A mobilitás szabályozása és a elnyomás folytonossága) ANNA JUROVÁ 94(=214.58)(437.6) 1945/1947 THE SLOVAK ROMA PEOPLE IN CZECHOSLOVAKIA IN (=214.58)(437.6) 1945/1947 (REGULATION OF THE MOVEMENT AND CONTINUITY OF PERSECUTION) 316.7(=214.58) Czechoslovakia. The Roma People. Migration. Urbanisation. Segregation. Az el múlt év ti ze dek ér dek te len sé ge a szlo vá ki ai ro mák leg ré geb bi ko ro kig vis sza nyú ló tör té ne té nek ku ta tá sa iránt ugyan olyan ked ve zőt len vég ki csen gés sel bír ho ni tör té net írá sunk szem pont já ból, mint ami kor nap ja ink ku ta tá si gya kor la tát a ro ma ki sebb ség egyes idő szak ok ban ta pasz talt fej lő dé se és a kér dés egyéb té ma kö rei kap csán ös sze vet jük a cseh tör té né szek mun kás sá gá val. Jel lem ző, hogy a cseh ku ta tók ös szeg ző dol go za to kon, mono te ma ti kus elem zé se ken ügy köd nek és a ro ma kér dés kört meg pró bál ják be il lesz te ni a tár sa dal mi fej lő dés szé le sebb kon tex tu sá ba. Az utób bi esz ten dők ben mind az idő sebb, mind a fi a ta labb tör té né szek fő képp a cseh ha tár vi dé ket érin tő moz gá sok ra, a há bo rú utá ni mig rá ci ó ra, az át te le pí té si fo lya ma tok ra, va la mint a le te le pe dé si po li ti ka kér dé se i re he lyez ték a fő hang súlyt. A leg újabb ku ta tá sok is azt do ku men tál ják, hogy a ci gány kér dés a po li ti kai tör té né sek és a ha tal mi har cok szem pont já ból nem volt meg ha tá ro zó, sőt Cseh or szág ban a cseh és a mor va ro mák nép ir tá sa kö vet kez té ben szin te meg ol dott nak tűnt. Azon ban a két há bo rú köz ti, il let ve a há bo rús idő szak ban foly ta tó dó el nyo mást iga zol ták már a ré geb bi ku ta tá sok (pl. C. Nečas) is. Ez a foly to nos ság a hely zet há bo rú utá ni ala ku lá sá ban el ső sor ban a szlo vá ki ai ro má kat érin tet te. Aszlo vák tör té net írás ban hi ány zik en nek a té ma kör nek a kö vet ke ze te sen tény sze rű fel tá rá sa mind a kény sze rű mig rá ció és a szlo vá ki ai né met és ma gyar la kos ság ki te le pí té sé nek kon tex tu sá ban, mind pe dig a hos szabb tá vú idő ho ri zont te kin te té ben. Eb ben a ta nul mány ban meg pró bá lunk rá mu tat ni a két há bo rú kö zöt ti idő szak ban és a 2. vi lág há bo rú alatt le zaj lott ese mé nyek re, me lyek előz mé nyül szol gál tak a ro ma el le nes ren del ke zé sek hez Cseh szlo vá ki á ban, il let ve Szlo vá kia te rü le tén. Ako ráb bi nyil ván tar tás ok és jegy zé kek vizs gá la ta le he tő vé te szi a ro mák je len tős szám be li nö ve ke dé sé ről ki ala kí tott rossz be ideg ző dé sek kor ri gá lá sát. A konk rét né ze tek és vé le mé nyek, va la mint a ro mák el len köz vet le nül a há bo rú után fo ga na to sí tott in téz ke dé sek fel idé zé se se gít az olyan se ma ti kus, le egy sze rű sí tett vég kö vet kez te té sek meg aka dá lyo zá sá ban, me lyek sze ret nék fel men te ni a fe le lős ség alól a cseh és a szlo vák szer ve ket és a nagy kö zön sé get, ami ért meg al kot ták és a min den na pok gya kor la tá ban el hin tet ték e tév kép ze te ket.

97 96 Anna Jurová A ro mák a há bo rús ül döz te tés köz vet len ál do za ta i ként nagy re mé nyek kel vár hat ták Cseh szlo vá kia meg úju lá sát. A va ló ság ban vi szont az ő nem kí vá na tos új ra meg je le nés ük a több év tá bor ba zá rás, az el szi ge telt pót get tók ban töl tött idő és a köz vet len fel szá mo lás után az ál lam igaz ga tás ban és az egyes la ko sok ban el lent mon dá sos ál lás pon to kat és vi szo nyu lást idéz tek elő sa ját ci gá nya ik kal szem ben. Lé nye ges té nye ző volt a Szlo vá kia te rü le tén ta pasz talt ro ma kon cent rá ció, és kulcs kér dés a ke let szlo vá ki ai ré gió hely ze te, ahon nan a prob lé ma el ér te az egész or szág te rü le tét. Az ál lam igaz ga tás nak vá la szol nia kel lett a szó ban for gó et ni kum mal kap cso lat ban fel me rült kér dé sek és gon dok so ka sá gá ra. Hang sú lyoz nunk kell, hogy a cseh szer vek ré szé ről lé nye ge sen ke ve sebb volt a bi zony ta lan ság, mint a szlo vá kok nál, és az új ra meg je lent, kul tu rá li san és szo ci á li san el ma ra dott, mar gi na li zált cso port tal kap cso la tos re ak ci ók cseh te rü le ten sok kal in kább el uta sí tó ak, il let ve ke vés sé to le rán sak vol tak, nyil ván va ló volt a ko ráb bi, több nyi re meg tor ló és el uta sí tó hoz zá ál lás foly to nos sá ga. A szlo vá ki ai ro mák spon tán mig rá ci ó ja és a cseh szer vek re ak ci ó ja A há bo rú utá ni vi szo nyok és a ro ma la kos ság hely ze te, il let ve a be ván dor lók szu bet ni kai és de mog rá fi ai jel lem zői a cseh te rü le ten tel jes mér ték ben el tér tek a há bo rú előt ti ál la pot tól. Az ál lam igaz ga tás há bo rú utá ni ál lás pont já nak és ma ga tar tá sá nak okai ta lán már a hú szas évek ben és az ak ko ri ci gány prob lé ma meg ol dá sá ban ke re sen dők. Ba jor or szág mel lett ugyan is a Cseh szlo vák Köz tár sa ság volt az az or szág, amely a 20. szá zad el ső fe lé ben el fo gad ta az el ső sa já tos ro ma el le nes tör vényt. A 117/1927. szá mú, a ván dor ci gány ok ról szó ló tör vény, va la mint a hoz zá kap cso ló dó ren de let ki dol go zott sá ga ré vén min ta ként szol gált más or szá gok nak is. Ha zai szem pont ból is ez volt az el ső olyan kü lön le ges tör vény, amely nek ren del ke zé sei a ci gány iga zol vá nyok be ve ze té sé ről, a ván dor le ve lek ki adá sá ról, az ujj le nyo mat ok rög zí té sé ről és a köz pon ti ci gány nyil ván tar tás lét re ho zá sá ról el len tét ben áll tak a pol gá rok al kot mány ál tal biz to sí tott egyen jo gú sá gá val a két há bo rú köz ti köz tár sa ság ban. Az ál lam igaz ga tás in téz mé nye sí tet te a gyű lölt et ni kum min den na pos szeg re gá ci ó ját, el szi ge te lé sét, diszk ri mi ná ci ó ját és elnyomását. 1 Ez a jo gi esz köz Cseh or szág ban és Mor va or szág ban nem csak a zsar nok sá got szol gál ta és vé gül ro ma nép ir tás ba tor kol lott a pro tek to rá tus ban, ha nem a há bo rú utá ni idő szak ba is át nyúlt, és az ún. né pi de mok ra ti kus re zsim a gya kor lat ban egé szen 1950 ig al kal maz ta. A né hány év szá za dos fej lő dés és az el té rő ál lás pont ok, va la mint a ro ma et ni kum nak a Habs burg Bi ro da lom nyu ga ti ré szé ben meg nyil vá nu ló kor lá to zá sa kö vet kez té ben mi nő sé gi szem pont ból, az in teg rá ció mér té két te kint ve, a kul tu rá lis fej lett ség szint je alap ján és a több ség gel ki ala kí tott kap cso lat mi lyen sé ge ré vén a kö zös ál lam ban kü lön bö ző ro ma cso por tok jöt tek lét re. Ez a hú szas évek ben mind a 117/1927 es tör vény el fo ga dá sa előtt, mind pe dig a ván dor ro mák ös sze írá sa és a köz pon ti ci gány nyil ván tar tás lét re ho zá sa után min den jegy zék ben meg mu tat ko zott. Mor va or szág dé li és dél nyu ga ti ré szét ki vé ve, ahol vi szony lag in teg rált le te le pe dett cso port élt, a cseh or szág ré szek ben, Mor va or szág észa ki te rü le tén és Szi lé zi á ban csak a vi lág já ró ro má kat is mer ték. A cseh köz vé le mény a há bo rú előtt in kább csak a ván dor ro mák kal ta lál ko zott. Az ő ál lan dó moz gá suk ös sze füg gés ben állt a kó bor lás sal já ró mes ter sé gek űzé sé vel még azok nál is, akik egyéb ként ál lan dó lak

98 A szlovákiai romák Csehszlovákiában hel lyel ren del kez tek. Fő képp ka zán ko vács ok ról, kö szö rű sök ről, es er nyő ja ví tók ról, kü lön bö ző ke res ke dők ről, ló ku pe cek ről, há za ló szíj gyár tók ról, ósze re sek ről, hang szer ké szí tők ről stb. volt szó, a ván dor lás azon ban sok szor a ze né szi te vé keny ség, a szí nész ke dés vagy a hi va tá sos kol du lás kö vet kez mé nye is volt. Cseh or szág ban a pro duk tív kor ban le vő ro mák nak csu pán kis há nya da dol go zott bér mun kás ként vagy szol gál ta tó ként mint al kal mi mun kás, nap szá mos, szol gáló, mo só nő. Ezek a fog lal ko zá sok több nyi re csak ki egé szí tő for rást je len tet tek a ván dor ke res ke dők nek és a zenészeknek. 2 Ez az ál lan dó an moz gás ban le vő és a la kos sá got ál lí tó la go san fe nye ge tő vi dé ki söp re dék el len sé ges ér zé se ket és egy re na gyobb nyo mást vál tott ki a cseh nyil vá nos ság min den szint jén a tár sa dal mon kí vü li ki re kesz té sük re. A má so dik vi lág há bo rú meg fe le lő kör nye ze tet biz to sí tott a ro ma el le nes lé pé sek meg té te lé re, hogy egy szer s min den kor ra le szá mol ja nak a tár sa da lom gyű lölt ele mé vel. A ci gány kér dés így a há bo rú hat esz ten de je alatt el tűnt a cseh köz vé le mény fi gyel mé nek kö zép pont já ból, és úgy tűnt, ma ra dék ta la nul meg ol dó dott, ezért sen ki sem szá molt ve le az új tár sa da lom épí té se kor. Az 1945 ös év és a má so dik vi lág há bo rú be fe je zé se új té nyek kel szem be sí tet te a cseh ál la mi szer ve ket és a la kos sá got: a Szlo vá ki á ból ér ke ző fő képp a ke let szlo vá ki ai vi dék ről szár ma zó szlo vák, ma gyar és oláh ci gány ok mi nő sé gi leg má sok, kul tu rá li san és szo ci á li san el ma ra dot tak, szu bet ni ka i lag és nyel vi leg el té rő ek vol tak. Jö ve te lük a cseh tá ja kon szel le mi meg ráz kód ta tást ered mé nye zett, a kul tu rá li san, gaz da sá gi lag és tár sa dal mi lag fej let tebb or szág rész ben ön ma guk is sok ko ló an ha tot tak, és a ko ra be li, meg bot rán ko zást ki fe je ző saj tó hí rek sze rint sér tet ték a cseh pol gár ság esz té ti kai ér zé két. A szlo vá ki ai ro mák azon ban cso port ként él ték túl a má so dik vi lág há bo rút. A há bo rú előt ti vi dé ki kö zös ség gel fenn tar tott, úgy ahogy mű kö dő gaz da sá gi kö tő dé se ik, va la mint szám be li sé gük men tet te meg őket, és az a tény, hogy a vég ső meg ol dás, a ro mák ki ir tá sá nak elő ké szí té se csak a zsi dó et ni kum fel szá mo lá sa után kö vet ke zett vol na. A ro mák ül dö zé se és el nyo má sa a tá bo rok ban, va la mint a kü lön bö ző ti lal mak és súj tá sok azt ered mé nyez ték, hogy a meg újult Cseh szlo vá kia ún. bé kés épí té sé be tel je sen nyo mor ba dön tött né pes ség ként kap cso lód tak be, ki éhez ve, meg tet ve sed ve. So kan tí fusz ban huny tak el, töb bek nek fel gyúj tot ták a te le pü lé se i ket, er dő ben buj kál tak vagy kuny hók ban húz ták meg ma gu kat, ahon nan fél tek elő jön ni, tel je sen de mo ra li zál tak let tek, mun ka és meg él he té si for rá sok nél kül. Phun dri ľa o Čechi Meg nyílt Cseh or szág, amely a kor tár sak vis sza em lé ke zé sei sze rint rö vi de sen az ígé ret föld jé vé vált a ro mák számára. 3 Aszlo vá ki ai ro mák be ván dor lá sa el ső sor ban a ke le ti vé gek ről rög tön a há bo rú be fe jez té vel, vagy ahogy egyes bi zo nyí té kok sej te tik, már a front ár nyé ká ban meg in dult. Nincs ér te sü lés a ro mák köz vet len rész vé te lé ről az 1. cseh szlo vák had test ben, vagy a ro ma mun ka erő fel hasz ná lá sá ról az elő re ha la dó front hátországában. 4 A cseh or szá gi el ső spon tán ro ma be ván dor lás mér té ke és in ten zi tá sa is me ret len. A ke let szlo vá ki ai te le pü lé se ken és a há bo rús ese mé nyek ál tal fel dúlt já rá sok ban ta pasz tal ha tó re mény te len hely zet, il let ve az el ső ro ma fér fi ak fel fe de ző út ja i ról ka pott ked ve ző vissz hang ok már 1945 ben a tá vo zá sok szá má nak ál lan dó nö ve ke dé sé hez ve zet tek. A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal (a to váb bi ak ban: BMH) igye ke ze te a ro mák köz hasz nú mun ká ra tör té nő be so ro lá sá ra 1945 jú ni u sá ban egy ren de let tel pró bált nyo mást gya ko rol ni a ro mák ra és az ál lam igaz ga tá si szer vek re. A ro mák nö vek vő prá gai je len lé té ről szá molt be a ko ra be li saj tó is. 5 Az

99 98 Anna Jurová 1945 ös év má so dik fe lé ben egy re sza po rod tak az olyan ese tek, ami kor a szlo vák ál la mi szer vek kez de mé nyez ték a ro mák cseh or szá gi ki ván dor lá sát, hogy ta nács ta lan sá guk ból ki fo lyó lag leg alább a ke le ti és a dé li vis sza csa tolt te rü le tek hely ze tét meg old ják, és a sok gye re kes csa lá dok szá má ra a leg alap ve tőbb szük ség le te ket biz tosítsák. 6 Azon ban már az év vé ge fe lé a saj tón ke resz tül meg je lent az igény, hogy kor lá toz zák a vas út leg gya ko ribb hasz ná ló i vá lett ro mák uta zá si le he tő sé ge it, hi szen a Ke let Szlo vá ki á ból Prá gá ba tar tó gyors vo nat ok hos szú idő re ci gány vo na tok ká váltak. 7 A szlo vák és a ma gyar ro mák, va la mint az oláh ci gány ok spon tán mig rá ci ó ja Cseh or szág ban na gyon gyor san ko moly prob lé mát oko zott, amely re a tár sa da lom nak vá la szol nia kel lett. A cseh te rü le tek nem ze ti meg tisz tu lá sá ért ki fej tett igye ke zet a né me tek fo lya mat ban le vő ki to lon co lá sa és egyéb ül döz te té sek mel lett az ún. ci gány kér dés meg ol dá sá ban is ma gán vi sel te a nem ze ti ös sze fér he tet len ség je gye it. Te téz te ezt a kor ál tal fel té te le zett hang sú lyos aszocialitás, amit az egész et ni kum nak tu laj do ní tot tak, amely el árasz tot ta az or szá got a ha tár vi dé ken fosz to ga tó, a múlt ban gyak ran kém ke dés sel vá dolt, és az új kö rül mé nyek kö zött a több sé gi tár sa da lom ko ra be li ér té ke it el fo gad ni kép te len ván do rok, csa var gók beözön lésével. 8 A ro mák je len tős fluk tu á ci ó ja, a rö vi debb utak kal és az ér vé nye sü lé si le he tő sé gek fel ku ta tá sá val kap cso la tos gya ko ri hely vál toz ta tá sa az egyes te le pü lé se ken bo nyo lí tot ta a hely ze tet, és egy ben min den szin ten ar ra ösz tö nöz te az ál lam igaz ga tá si szer ve ket, hogy új ra fog lal koz za nak a ci gány kér dés sel. A Prá gai Te rü le ti Nem ze ti Bi zott ság (a to váb bi ak ban: TNB) mint az egyik leg ma ga sabb cseh or szá gi ál lam igaz ga tá si szerv kény te len volt re a gál ni a ro mák je len lét ét re, a vá ros köz pont já ban vert tá bo ra ik ra és gyer me ke ik egy re sza po ro dó jó té kony fel ér té ke lé sé re és el he lye zé sé re de cem ber 4 én a szo ci á lis osz tály ér te kez le tet hí vott ös sze, ame lyen olyan kér dé sek sze re pel tek, mint a ro mák ván dor lá sá nak be til tá sa, mun ká ba va ló be so ro lá suk vagy gyer me ke ik ne ve lé sé nek meg ol dá sa. A meg tor ló in téz ke dé sek foly to nos sá gát és az ún. ci gány kér dés el ső köz tár sa ság be li ér te lem ben vett fel fo gá sát nem csu pán az el fo ga dott ha tá ro za tok iga zol ták, ha nem ma ga az a sze mély is, aki mind eze ket ja va sol ta. A már em lí tett J. Mareš rend őr fel ügye lő, akit a Bel ügy mi nisz té ri um Bűn ügyi Köz pont já nak ci gá nyo kért fe le lős osztályán 9 egy sze rű en csak ci gány ki rály nak ne vez tek, ne vé hez fű ző dik a köz pon ti ci gány nyil ván tar tás ki ala kí tá sa a hú szas évek vé gén, va la mint az ál la mi ci gány el le nes ras szis ta po li ti ka kép vi se le te egé szen az öt ve nes évek ele jé ig, ami kor meg szü le tett az új szo ci a lis ta po li ti ka az ún. ci gány kér dés meg ol dá sá ra. A ro ma ván dor lás és a ve le ös sze füg gő nyo mor és lo pá sok meg szün te té sé re a ta nács ko zá son olyan ja vas lat szü le tett amit még de cem ber ben el küld tek a Mun ka vé del mi és Szo ci á lis ügyi Mi nisz té ri um ba, hogy ké szít se nek or szá gos nyil ván tar tást a ro ma csa lá dok ról, ami le he tő vé ten né a más ál lam pol gár sá gú ro mák meg ál lí tá sát és ki to lon co lá sát még a ha tár vi dé ken. A cseh szlo vák ál lam pol gár sá gú ro mák (de facto: szlo vá ki ai ro mák) kö zön sé ges sze mé lyi iga zol ványt kap tak vol na (a to vább ra is ki adott ci gány ok mány he lyett), amely nél kül a jö vő ben nem en ged ték vol na be őket Cseh or szág és Mor va or szág te rü le té re. Az ál lan dó le te le pe dé sük na gyon fon tos fel té te lének tar tot ták Cseh or szág ban a ván dor lá su kat meg til tó ren del ke zés meg újí tá sát (a pro tek to rá tus ide jé ből), Szlo vá ki á ban pe dig a til tó uta sí tás ki adá sát, amely meg aka dá lyoz hat ta vol na a ro mák sza bad be áram lá sát a cseh te rü le tek re. A mun ka ke re ső

100 A szlovákiai romák Csehszlovákiában ro mák ér ke zé sét csak meg bíz ha tó fel ügye let mel lett, a mun ka hi va ta lok kö zött meg kö tött szer ző dé sek alap ján szer vez het ték az egy sé ges mun ka ala ku la tok. A ro mák nak gye re ke i ket szlo vá ki ai gyer mek ott hon ok ban kel let hagy ni uk. Mi vel a gya kor lat azt iga zol ta, hogy a ro mák jó mun ká sok, de csak ren des szi go rú fel ügye let alatt, fel hasz nál hat ták őket a he lyi nem ze ti bi zott sá gok és a rend őr ség irá nyí tá sa alatt ál ló mun ka kö zös sé gek ben, ahol mun ka erő hi ány volt. A ja vít ha tat lan, ván dor éle tet élő és mun ká tól un do ro dó ci gá nyok ( nők) szá má ra szi go rú fe gye lem mel és kü lön le ges rend del mun ka tá bo ro kat kell szer vez ni. Ezek ből a tá bo rok ból (2 év után, eset leg ko ráb ban) át me het né nek ren des mun ka ala ku la tok ba, amen nyi ben vi sel ke dé sük és mun ka er köl csük megjavul. 10 Aja vít ha tat lan vagy fo gya té kos ro ma if jú sá got ne ve lő in té ze tek ben kel lett el he lyez ni, szi go rú an kel lett el len őriz ni az is ko lá ba já rá su kat, és in do kolt eset ben akár a szü le ik től is el kel lett sza kí ta ni a ro ma gye re ke ket. Nem a jó té kony szo ci á lis se gé lye zést, ha nem az el vég zett mun ká val ki ér de melt tá mo ga tást akar ták pártolni. 11 Min den érin tett cseh és szlo vák in téz ményt ér te sí te ni kel lett, ha ilyen ér te lem ben or szá gos irány el ve ket ad tak ki. A ci gány kér dés meg ol dá sá nak a szó ban for gó ér te kez le ten fel ve tett alap gon do la tai, me lyek lé nye ge ab ban állt, hogy meg tilt sák a ván dor lást, a cseh szlo vá ki ai ro má kat szi go rú nyil ván tar tás ba ve gyék és mun ká ra fog ják, fő pil lé rei let tek a bel ügyi, il let ve a mun ka és szo ci á lis ügyi tár cák kö zött zaj ló to váb bi meg be szé lé sek nek, va la mint a kü lön bö ző kör le ve lek nek és ren de le tek nek. A há bo rú utá ni ös sze írás T. Dvo řák sze rint is csak ürügy ként szol gált a ro mák nyil ván tar tás ára és mun ká ba tör té nő be so ro lá suk ra. Az el ső ci gány ro ma ös sze írás 1947 ben a két mi nisz té ri um in téz ke dé se i vel pár hu za mo san zaj lott, mint a to váb bi lé pé sek elő fel té te le, majd a ro mák kény szer tá bo rok ba tör té nő kon cent rá lá sá ról szó ló kor mány ren de let ter ve ze té ben csú cso so dott ki. A TNB ja vas la ta el kül dé sé vel a mi nisz té ri u mok ra há rí tot ta a fe le lős sé get a to váb bi lé pé se kért, és az ügy ben az ő cse lek vé si ked vük re ha gyat ko zott. A két mi nisz té ri um köz ti le ve le zés 1946 el ső fe lé ben csu pán ak ta to lo ga tás ra em lé kez te tett, mi köz ben köl csö nö sen sür get ték egy mást a ta nács ko zás meg szer ve zé sé re, mely nek ös sze hí vá sa egy re ége tőb bé vált a Cseh or szág ban ta pasz talt ro ma ván dor lás megélénkülésével. 12 Meg nőtt az egyes já rá sok ból és vá ro sok ból a Bel ügy mi nisz té ri um ba el jut ta tott pa na szok szá ma is a ro mák nem kí vá na tos je len lé té vel kap cso lat ban. Na gyon so kan szin te vis sza sír ták azon pro tek to rá tus be li ren del ke zé se ket, ame lyek a ro mák nak és a ván dor ló csa lá dok nak meg til tot ták, hogy az egyes vá ro sok 8 12 ki lo mé te res kör ze té be belépjenek. 13 A két mi nisz té ri um ha tá ro zat lan sá ga és dön tés kép te len sé ge az egyes já rá si hi va ta lok önál ló lé pé se i hez ve ze tett, és 1946 kez de tén több já rás ból is ki to lon col ták a ro má kat. A vi szony lag in teg rált mor va or szá gi ro mák kö zül csu pán né hány csa lád él te túl a má so dik vi lág há bo rú ide jén a holokausztot. A Brünni Te rü le ti Nem ze ti Bi zott ság na gyon szi go rú an és ke mé nyen lé pett fel az új ro ma be ván dor lók kal vagy a mor va ha tár vi dé ken meg él he tést ke re ső cso por tok kal szem ben áp ri lis 5 én ha tá ro za tot adott ki a köz igaz ga tá si hi va ta lok nak a ci gá nyok, a fél vé rek és a ci gány mó don ván dor ló sze mé lyek el le ni el já rás sal kap cso la to san. A ván dor lás meg til tá sa, a le te le pe dés ki kény sze rí té se, a be csü le tes mun ka vég zés re ösz tön zés mel lett a TNB alá ren delt szer ve i nek akár erő sza kos esz kö zök árán is csök ken te ni ük kel lett az új vál lal ko zá si en ge dé lyek ki adá sát, me lyek sok szor csak a kol du lás el

101 100 Anna Jurová fe dé sé re szol gál tak, s meg kön nyí tet ték a rab lá so kat. A ván dor ló sze mé lye ket az el ső el fo gás al kal má val egy bi zo nyos idő re el vit ték, olyan er re a cél ra lét re ho zott mun ka tá bor ok ba, ahol rend sze res mun ká ra kénys ze rí tet ték őket. Az el ső köz tár sa ság be li 117/1927. szá mú tör vény ér tel mé ben a 6 és 18 év köz ti gye re ke ket el ve het ték szü le ik től, s ne ve lő ott ho nok ba ad hat ták őket, ahol ren de sen jár tak is ko lá ba vagy mes ter sé get tanultak. 14 A Brünni Te rü le ti Nem ze ti Bi zott ság üd vö zöl te a ké szü lő or szá gos ren del ke zé se ket, fő képp a mun ka, va la mint a ne ve lő és bün te tő tá bo rok lét re ho zá sát a ván dor ro mák és egyéb sze mé lyek ré szé re, akik rend sze res mun ka ke rü lők vol tak. Már ma is fe led he tő az a ne ga tí vum, ami ab ban áll, hogy a ci gá nyo kon kí vül más sze mé lyek is ke rü lik a mun kát, fe ke te ke res ke de lem ből, pros ti tú ci ó ból stb. él nek. A 88/1945. szá mú dek ré tum ha tá ro za ta az ál ta lá nos mun ka kö te le zett ség ről a ha té kony tá masz és esz köz, hogy az ilyen sze mé lyek el len fel lép hes se nek, és hogy eze ket a sze mé lye ket, akik meg sér tik az idé zett dek ré tum ren del ke zé se it, sza bad ság vesz tés sel bün tes sék, ha a pénz bír ság ha tás ta lan nak mutatkozott. 15 Ezek kel a vét ke sek kel szem ben a Brünni Te rü le ti Nem ze ti Bi zott ság sa ját ha tás kör ében is kü lön bö ző bün te té se ket fo ga na to sí tott leg alább 1 hó na pos idő tar tam ra, még pe dig aköz bör tö nök 3 kény szer mun ka he lyén, ahol a ra bo kat ilyen ér te lem ben át ne vel ték. A te rü le ti nem ze ti bi zott ság kér te a Szo ci á lis Mi nisz té ri u mot (a to váb bi ak ban: SZM) is, hogy ad jon ki meg fe le lő út mu ta tást a já rá si mun ka vé del mi hi va ta lok nak. An nak el le né re, hogy a mor va ha tár vi dé ken je len tős mun ka erő hi ány volt, a ro mák szá má ra ál ta lá nos ti la lom volt ér vény ben a ha tár sáv ba tör té nő be lé pést il le tő en, és a Hodoníni, a Mikulovi, a Zlíni, a Morav ské Budějovice i, a Dači cei és a Šum per ki já rás ból meg kez dő dött Szlo vá ki á ba va ló ki to lon co lá suk. A Krno vi He lyi Nem ze ti Bi zott ság egy sze ri al ka lom mal 300 ro mát te le pí tett ki. A biz ton sá gi szer vek az zal ér vel tek, hogy a ha tár vi dé ken ván dor ló több ro má nak nem volt ci gány iga zol vá nya vagy vándorlevele. 16 Ez zel kap cso lat ban meg je gyez het jük, hogy Cseh or szág ba el ső sor ban azok a le te le pe dett ro mák men tek mun kát ke res ni, akik re nem kénys ze rí tet ték rá a ci gány iga zol vá nyo kat. Az igé nyelt ér te kez le tek elő ké szü le tei és az egy sé ges fel lé pés óha já nak ki fe je zé se so rán a szo ci á lis gon dos ko dá sért fe le lős tár ca ta nács ko zott F. Štampachhal, a ci gány kér dés is mert szak ér tő jé vel, az Ok ta tá si és Köz mű ve lő dé si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: OKM) prob lé más if jú sá gért fe le lős köz pon ti fel ügye lő jé vel is azon ha tá lyos jog sza bály ok ér vé nyes sé gé ről, me lyek re a ter ve zett szán dék meg va ló sí tá sá ban támaszkodhatott. 17 Az SZM et biz to sí tot ták ró la, hogy a ro mák mun ká ba so ro lá sa még min dig a 117/1927. szá mú, a ván dor ci gány ok ról szó ló tör vény és a hoz zá csat la ko zó 68/1928. szá mú kor mány ren de let, va la mint a 88/1945. szá mú, az ál ta lá nos mun ka kö te le zett ség ről szó ló el nö ki dek ré tum ha tá lya alá esik. Eb ben a jo gi kö zeg ben a csa var gó ro mák kal kap cso lat ban még min dig ér vény ben vol tak a tör vé nyes nyil ván tar tás ké szí té se, a ci gány iga zol vá nyok ki adá sa, a kü lön le ges egész ség ügyi elő írá sok, és vég ső so ron spe ci fi kus el já rást le he tett al kal maz ni a gye re kek kel és azok szü le ik től va ló el sza kí tá sá val kap cso lat ban. Tu do má nyos és pub li ká ci ós te vé keny sé gé re, va la mint az OKM ben fel ügye lő ként szer zett hi va tal no ki ta pasz ta la ta i ra hivatkozva 18 F. Štam pach azt ja va sol ta, hogy az el ső köz tár sa ság be li ren de let ér tel mé ben jár ja nak el, s ugyan így tett J. Mareš is. Pár hu za mo san a ro mák nyil ván tar tá

102 A szlovákiai romák Csehszlovákiában sá val mun ká ra fog ták őket azok ban a kör ze tek ben, ál la mi gaz da sá gok ban, ahol szük ség volt me ző gaz da sá gi mun ka erő re, tég la gyá rak ban, kő fej tők ben, ahol fel szí ni bá nya mun kát kel lett vé gez ni, vagy ép pen épí tő mun kát vé gez tek a há bo rús ro mok el ta ka rí tá sá nál a nagy vá ros ok ban (Prá ga, Brünn, Pil zen stb.). A ro ma gye re ke ket bent la ká sos mun ka is ko lák ba he lyez ték vol na el. Eze ket a tan in té ze te ket kü lön le ges is ko la ként ala pí tot ták vol na a ván dor csa lá dok gyer me ke i nek, és egy idő után in té zet be vagy az ide ge nek gon do zá sa alatt ál ló gyer me kek ről szó ló tör vény ér tel mé ben csa lá dok hoz ke rül tek vol na. Ez zel akar ták el ér ni az egész sé ges át me ne tet a töb bi gyer mek kö zös sé gé be. Az ilyen kü lön le ges ja ví tó is ko lák ba az OKM meg fe le lő pe da gó gu so kat is biz to sít ha tott, akik kö zé egy ko ri bör tön ta ní tót, vagy egy olyan pil ze ni ki se gí tő is ko la szak ta ná rát is ja va sol ták, ahol hos szú éve ken ke resz tül mű köd tek ro ma gye re kek nek fenn tar tott osztályok. 19 Ezt a nyíl tan ras szis ta szak ér tői vé le ményt, amely nek iga zol nia kel lett vol na a kü lön le ges ren del ke zé sek fo ga na to sí tá sát a fel nőtt ro mák tar tós mun ká ba so ro lá sa kap csán te kin tet tel a bi o ló gi ai tu laj don sá ga ik ra és szo ci á lis hely ze tük re, az SZM tol má csol ta min den érin tett ál lam igaz ga tá si szerv nek, aki ket meg hí vott a ré gen várt és be je len tett ta nács ko zás ra. Bár az ér te kez let az SZM irá nyí tá sa alatt zaj lott, a tény le ges in téz ke dé sek re tett leg fon to sabb ja vas la tok és a re á lis hely zet ér té ke lé se a Bel ügy mi nisz té ri um és an nak Bűn ügyi Köz pont ja (a to váb bi ak ban: BK) ré szé ről hang zot tak el. Be iga zo ló dott, hogy a Cseh or szá got tö me ge sen el árasz tó ro mák Szlo vá ki á ból szár maz nak, ahol a po zso nyi BK in for má ci ói alap ján mint egy sze mély élt. 20 Szá na lom ra mél tó ál la pot ban ér kez tek Cseh or szág ba, hi á nyos öl tö zék ben, gyak ran me zít láb, pisz ko san, tet ve sen (ami re szí ve sen mu ta tott rá a ko ra be li saj tó, mely azt is bí rál ta, hogy a prá gai ál lo má son mez te len gye re kek sza lad gál nak). Ál lí tó lag csak kis há nya duk ta lált ál lást, ami ab ban az idő ben min den bi zon nyal nem fe lelt meg az igaz ság nak. A mun ka hi va ta lok iga zol ták a ro mák rész vé tel ét a nagy vá ros ok há bo rús ká ra i nak el tá vo lí tá sá ban, el ső sor ban Prá gá ban, és ös sze üt kö zés be is ke rül tek a biz ton sá gi szer vek kel a ro mák ki to lon co lá sá ra tett kí sér le tek so rán, mi vel nem tud ták pó tol ni ezt a mun ka erőt (pl. a Nekva sil cég Prá gá ban a ta nács ko zá son el hang zott in for má ció alap ján 300 ro mát al kal ma zott). El hang zot tak in do kolt pa na szok is a szlo vák szer vek el já rá sá val kap cso lat ban, me lyek min den ne mű ira tok nél kül küld ték a ro má kat Cseh or szág ba a szlo vá ki ai he lyi nem ze ti bi zott sá gok iga zo lá sa alap ján, me lyek ben en ge dé lye zik a Prá gá ba vagy az or szág más te rü le té re tör té nő ki uta zást mun ka szer zés és ru há zat be biz to sí tá sa cél já ból. Egyes he lyi nem ze ti bi zott sá gok egész csa lá do kat ja va sol tak a nyílt jó té kony ság ra, ami el lent mond a kor köz és mun ka ér de ke i nek. Ez egye ne sen buz dí tás a kol du lás ra. A cseh ha tár vi dé ket el árasz tot ták ezek a cigányok. 21 Ös sze fog lal ták ako ráb ban meg tár gyalt és fel ve tett kö ve tel mé nye ket a ván dor lás meg til tá sá val, a nyil ván tar tás sal, a mun ká ra kény sze rí tés sel és a ne ve lő tá bo rok kal, va la mint a ha tár vi dé ken élő ro mák ki te le pí té sé vel kap cso lat ban. Eb ben az idő ben a ha tár sáv ban tar tóz ko dó, je len lét ük kel nyug ta lan sá got ki vál tó ro ma la ko sok ki to lon co lá sát nem csu pán Mor va or szág ban haj tot ták vég re az ál lam igaz ga tá si szer vek, ha nem Cseh or szág te rü le tén is, mi köz ben a he lyi nem ze ti bi zott sá gok köz pon ti uta sí tá sok hí ján több nyi re önál ló an lép tek fel nya rán a ván dor ló hor dák nak meg til tot ták a be lé pést a Pla nái já rás ba, ős szel ki te le pí tet ték a ro má kat Vej prt ből

103 102 Anna Jurová is. A ki to lon co lás a té li hó na pok ban is foly ta tó dott Aš vi dé ké ről, majd a nyu ga ti or szág rész töb bi vá ro sá ból. A ki te le pí tést meg kí sé rel ték Kar lo vy Vary ban (Karlsbad) is. 22 A ro mák ter me lő mun ká ba tör té nő si ke res be so ro lá sá val kap cso lat ban ége tő fel té tel ként je lent meg az el szál lá so lá suk, ami a leg na gyobb gon dot je len tet te. Az egyik ol da lon a prob lé ma meg ol dá sá nak szük sé ges sé gét hang sú lyoz ták, akár a kü lön bö ző ka to nai vagy más ba rak kok fel hasz ná lá sa árán is, me lye ket át szál lí tot tak vol na az el he lye zé si ne héz sé gek kel küsz kö dő te rü le tek re (a ro mák igény te len sé gét fi gye lem be vé ve a nem ép pen ked ve ző kö rül mé nyek is meg fe lel tek vol na). A má sik ol da lon a Bel ügy mi nisz té ri um kép vi se lő i nek vé le mé nye alap ján nem aján lott, hogy cseh te rü le ten in téz ke dé se ket fo ga na to sít sa nak a ci gá nyok ál lan dó le te le pe dé se ér de ké ben; ta lán csak né hány éves át me ne ti mun kál ta tás ról len ne szó; az ál lan dó le te le pe dés és a he lyi la kos ság ba va ló be ol va dás a cseh vi dé ken hely te len és meg valósíthatatlan. 23 Az ilyen egy ér tel mű en meg fo gal ma zott vé le mény hű en tük röz te a cseh ál la mi szer vek ne ga tív ál lás pont ját az át te le pült ro mák prob lé má i nak va ló di meg ol dá sá val kap cso lat ban, és egyi de jű leg sejt tet te a szán dé kot is, hogy a jö vő ben eze ket az em be re ket ott sze ret nék fel hasz nál ni, ahol a gaz da ság fej lő dé se ké pe sí tet len mun ka erőt igé nyel, s így át he lyez he tik őket és tar ta lé kos ként ren del kez het nek ve lük a szer ve zett to bor zá sok hi á nya i nak pótlására. 24 A ro ma ne ve lő tá bo rok ki ala kí tá sá nak gon do la ta már a má so dik mi nisz té ri u mi ér te kez let előtt ki szi vár gott a saj tó ban. 25 A ro mák tá bo rok ba gyűj té sé nek esz mé jét cseh te rü le ten az 1945 ös esz ten dő vé gé től for mál ták és pon to sí tot ták, fo ko za to san azo no sul tak ve le a kü lön bö ző szin tű ál lam igaz ga tá si szer vek és gya kor la ti lag a tel jes cseh köz vé le mény. Bár 1946 őszén még tá vol ról sem nyer te el vég le ges for má ját, ál ta lá no san el fo gad ták, és a já rá si hi va ta lok en nek ér te lmé ben önál ló an te vé keny ked tek. Ci ni kus nak mond ha tó a pro tek to rá tus ide jén a Píse ki já rás ban mű kö dő ci gány tá bor kap csán, hogy ép pen a Píse ki Já rá si Nem ze ti Bi zott ság mu ta tott leg na gyobb igye ke ze tet, hogy el ér je a já rás te rü le tén le vő Cer ho ni cé ben lét re ho zan dó bün te tő ne ve lő köz pont en ge dé lyez te té sét. Ezt a köz pon tot sa ját ha tás kör ében már 1945 ok tó be ré től mű köd tet te ab ban az épü let ben, amely ke rü le ti in ter ná ló köz pont ként szol gált a rend kí vü li nép bí ró ság píse ki kör ze te szá má ra. A ro mák tá bo ri ös sze vo ná sá ról ké szü lő terv vel és an nak tör vé nyes ke re tek be fog la lá sá val ös sze füg gés ben a já rá si nem ze ti bi zott ság kér te a köz pont bün te tő ne ve lő tá bor rá ala kí tá sát cer ho ni cei szék hel lyel a dél cseh or szá gi kör zet számára. 26 A ter ve zett ro ma el le nes be avat ko zá sok szem pont já ból az em lí tett köz pont ide á lis nak tűnt. Meg fe le lő he lyen fe küdt a mun ka erő igény te kin te té ben, és egy ál lí tó lag el fo gad ha tó épü let ben ka pott he lyet. A bün te tőköz pont ne velt je it fel hasz nál hat ták a le bom bá zott Miro ti ce és a je len tős ká ro kat szen ve dett Cer ho ni ce fel újí tá sá nál, va la mint a szé le sebb kör nyé ken (er dők ben, tég la gyá rak ban, mész kő bá nyá ban, grá nit fej tők ben, szá mos meg sem mi sí tett út nál). Ér vé nye sü lé si le he tő sé get nem csak a Píse ki já rás me ző gaz da sá ga kí nált, ha nem a cer ho ni cei nagy bir tok is, amely nek te rü le tén he lyez ke dett el a központ. 27 Szán dé ka meg va ló sí tá sá tól a já rá si nem ze ti bi zott ság azu tán sem állt el, hogy az SZM 1947 má ju sá ban vis sza von ta a kény szer tá bo rok ki ala kí tá sá ra tett kor mány ha tá ro zat ja vas la tát mint po li ti ka i lag el fo gad ha tat lant az új po li ti kai tár sa dal mi kö rül mé nyek közt. Az SZM no vem ber 28 ra hív ta ös sze a má so dik mi nisz té ri um kö zi ta nács ko zást, ahol elő ter jesz tet te a há rom szin tes tá bor rend szer re vo nat ko zó ter ve ze tét,

104 A szlovákiai romák Csehszlovákiában hogy dön tő for du la tot ér jen el a ro mák mun ká ba tör té nő be so ro lá sa te rén. A részt ve vők meg tud ták, hogy az I. tá bor min den ci gány át me ne ti gyűj tő tá bo ra lesz, ahol meg fe le lő kép pen szét oszt ják őket olyan ci gá nyok ra, akik át ne vel he tők és ál lan dó lak hely hez, il let ve mun ká hoz köt he tők, és olya nok ra, aki ket ke zel he tet len elem ként a ha tá ron túl ra to lon col nak. Így jön lét re a II. tá bor, mely ben az át ne ve lés re és a le te le pí tés re ki je lölt ci gá nyo kat he lye zik el, amen nyi ben le het sé ges, sa ját ci gány igaz ga tás sal, s őket meg ha tá ro zott hasz nos mun kák ba kap csol ják be. Biz to sít va lesz ne kik bi zo nyos szin tű ön kor mány za ti ság és sza bad ság. A III. tá bort (kény szer tá bor) a ke zel he tet len ci gá nyok szá má ra ala kít ják ki, aki ket le he tő ség sze rint mi nél előbb a köz tár sa sá gon túl ra kell ki te le pí te ni. Fel té te lez he tő, hogy a tá bo rok lét re ho zá sá nak té nye meg ál lít ja az újabb ci gá nyok be áram lá sát, és hogy je len tős ré szük ön ként el hagy ja területünket. 28 A ta nács ko zá sok so rán ál lan dó an em le ge tett és a saj tó ban meg je le nő vélt fel té te le zé se ket, mi sze rint Ma gyar or szág ról, Len gyel or szág ból, Ro má ni á ból, Auszt ri á ból, Né met or szág ból stb. kül föl di ro mák se re ge áraszt ja el majd az or szá got, sem a ku ta tá sok, sem az Ostra va kör nyé ké re be te le pül tek őse i nek szár ma zá si he lyét vizs gá ló re gi o ná lis fel mé ré sek nem igazolták. 29 A Cseh or szág ba be te le pü lő ro mák for rá sát Szlo vá kia je len tet te, an nak is el ső sor ban ke le ti, va la mint a vis sza csa tolt dé li or szág ré sze. A ter ve zett ro ma tá bo rok ki ala kí tá sá ra sa ját ha tás kör ében a Nem zet vé del mi Mi nisz té ri um szán dé ko zott te rü le te ket fel sza ba dí ta ni, s azt a fel té telt szab ta, hogy a Bel ügy mi nisz té ri um ál lam biz ton sá gi okok ra hi vat koz va ren de let ben tilt sa meg a ro mák le te le pe dé sét az egy ko ri vám ha tár ok kör ze té ben (30 km). 30 A Píse ki Já rá si Nem ze ti Bi zott ság kez de mé nye zé sét öröm mel fo gad ták és az I. tá bor, me lyet lét re hoz tak és fel sze rel tek, gya kor la ti lag hasz nál ha tó volt és 1947 te lén min den ki azt vár ta, hogy a kor mány ha tá ro zat át dol go zott ja vas la ta és a 117/1927. szá mú tör vény ér tel mé ben el ké szí tett ös sze írás alap ján a ván dor ló és mun ka ke rü lő ro mák el le ni ra di ká lis in téz ke dé se ket be ve ze tik a gya kor lat ba. Az érin tett tár cák meg egyez tek a ro ma el le nes fel lé pés ben, csu pán a tör vé nyes in téz ke dé sek jo gi hát te rét igé nyel ték ha tá lyos elő írá sok vagy a 117/1927. szá mú tör vény mó do sí tá sa for má já ban, hogy azok min den ro ma la kos ra vo nat koz za nak. Ugyan a ro mák egy ré sze a té li hó na pok ban vis sza tért szlo vá ki ai ott ho ná ba, s így a szá muk az egyes vá ro sok ban csök kent, nem mér sék lő dött vi szont a ro mák el le ni pa nasz ára dat, akik ál lí tó la go san zak lat ták és nyug ta la ní tot ták az em be re ket a ha tár vi dé ki für dő vá ros ok ban vagy Prágában. 31 Idő sze rű és elo dáz ha tat lan prob lé mát je len tett a ro mák je len lé te Prá ga te rü le tén. A la kás hi ány kér dé se vál sá gos volt ezen mun ka erő szá má ra, ám a ko ráb bi aján lá sok ér tel mé ben a prá gai hi va ta lok nem szá mol tak a ro mák tar tós le te le pe dé sé vel a fő vá ros ban. A Mun ka vé del mi Hi va tal til ta ko zott a ro ma mun ka erő ki to lon co lá sá ra irá nyu ló szün te len igye ke zet el len, hi szen a té li hó na pok ban is mint egy 1000 em ber gya ko rol ta a nép sze rűt len hi va tá so kat a tég la gyá ri mun kát, az épí té si és ma gas épí té si se géd mun ká kat, a mész kő bá nyák ban, a kő fej tők ben adó dó ten ni va ló kat. A ro mák ak tív rész vé te le nél kül még nem tud ták vol na el ta ka rí ta ni a há bo rús ro mo kat, és nem tud tak vol na fel újí ta ni több városnegyedet. 32 A di lem ma ho gyan tart sák meg Prá gá ban a ro ma mun ka erőt, ugyan ak kor ne le gye nek szem előtt egy elő re meg ol dat lan ma radt. Az SZM a Bel ügy mi nisz té ri um Bűn ügyi Köz pont já nak írt le ve lé

105 104 Anna Jurová ben azt ja va sol ta, hogy er re a cél ra hasz nál ják fel a ruzy nei kény szer tá bort. A ro ma mun ka erő vel vi szont szá mol ni kel lett, mert nem volt he lyet tük meg fe le lő pótlás. 33 En nél is éle seb ben és szi go rúb ban lé pett fel a ro mák kal szem ben a Brünni Te rü le ti Nem ze ti Bi zott ság, amely az alá ren delt szer ve ket ar ra uta sí tot ta, hogy ha tá ro zot tan lép je nek fel a mor va ha tár vi dé ken a ván dor lás meg fé ke zé se ér de ké ben és a nö vek vő ro ma bű nö zés el len. Min den el kép zel he tő be avat ko zás fel hasz ná lá sá val me lye ket a 117/1927 es szá mú tör vény és an nak vég re haj tá si ren del ke zé se le he tő vé tett meg kel lett va ló sí ta ni a ro ma tá bo rok, a la kó ko csik és a sze mé lyi ira tok gya ko ri és ön ké nyes el len őr zé sét, és meg kel lett fé kez ni a cso por tos tá bo ro zást, amely túl lé pett a csa lá dok ke re te in. A ro ma cso por tok moz gá sa csak a biz ton sá gi szer vek ál lan dó el len őr zé se mel lett és azo kon a ki je lölt út vo na la kon és te rü le te ken va ló sul ha tott meg, ame lyek nem érin tet ték a für dő vá ro so kat, a nya ra ló he lye ket és a ha tár vi dé ket. Nem ad hat tak ki újabb en ge dé lye ket a ván dor lás ra, a ko ráb bi a kat pe dig ha tály ta la ní ta ni kel lett. A Brünni Te rü le ti Nem ze ti Bi zott ság is fi gyel mez te tett a más ál lam pol gár sá gú ro mák ki te le pí té sé re. Azo kat a ci gá nyo kat, akik nem kap cso lód tak be a hasz nos mun kák ba és kel le met le nek vagy az ál lam szem pont já ból meg bíz ha tat la nok, fő képp, ha nem tud ják iga zol ni cseh szlo vák ál lam pol gár sá gu kat, a 88/1871 es szá mú tör vény ren del ke zé sei ér tel mé ben azon na li ha tál lyal vis sza kell to lon col ni ott ho na ik ba vagy ko ráb bi lak hely ük re, ahol ál lam pol gár sá guk, nem ze ti és ál la mi szem pont ból fel fo gott meg bíz ha tó sá guk min den két sé get ki zá ró an megállapítható. 34 Meg em lí tet te to váb bá, hogy min den ro mát ter me lő mun ká ra fog nak, a ván dor lást nem en ge dé lye zik, és a mun ka ke rü lő sze mé lye ket az er re a cél ra ki ala kí tott bün te tő mun ka tá bor ok ba szállítják. 35 Az érin tett tár cák jó ko ra ma kacs ság gal tar tot tak ki a ro ma et ni kum mal kap cso la tos prob lé mák ra di ká lis meg ol dá sá ról al ko tott el kép ze lé se ik mel lett, mi köz ben az or szág kül föl di ro mák kal tör té nő el árasz tá sá val, az ő ál lan dó kó bor lá suk kal és mun ka ke rü lés ük kel kap cso lat ban hely te len és nem meg erő sí tett vé le mé nyek re tá masz kod tak. Mi vel köz vet le nül a há bo rú után nem vol tak meg a szlo vá ki ai ro mák ál lan dó le te le pe dé sé nek fel tét elei, moz gá suk je len tős volt, és cseh or szá gi mun ka ke re ső út juk csak idő sza kos be ván dor lás nak te kint he tő, mi u tán té len vis sza tér tek ki in du ló fal va ik ba. Eköz ben fő képp a le te le pe dett ro mák ke res tek mun kát, nem a ván dor éle tet élők. A ha tár vi dé ken és a fe ke te pi a con tör tént rend bon tá so kat ab ban az idő ben ál ta lá ban a ro mák szám lá já ra ír ták, és a tár sa da lom a ko ra be li saj tó ál tal is buz dít va min den szin ten ra di ká lis ro ma el le nes lé pé sek re várt. Az SZM már ci us 10 én a Kor mány el nö ki Hi va tal (a to váb bi ak ban: KEH) elé ter jesz tett egy kor mány ha tá ro za ti ja vas la tot a ro mák mun ka tá bor ok ba sorolásáról. 36 Az újabb tár ca kö zi egyez te tés re áp ri lis 16 án küld ték el az anya got, ami kor már meg kap ták az el ső vé le mé nye ket. A kor mány ha tá ro zat ja vas la tá nak kö zép pont já ban a mun ka tá bor ok in dok lá sa és jel lem zé se állt, me lye ket ro mák szá má ra hoz tak lét re, ahogy az a tár cák ko ráb bi ér te kez le te in is ki de rült. A ha tás kö rök kér dé sét il le tő en a kor mány fel ada tul ad ta vol na a Nem zet vé del mi Mi nisz té ri um nak és a Bel ügy mi nisz té ri um nak, hogy a ro mák ös sze gyűj té sé re je löl je nek ki egy ko ri ka to nai és in ter ná ló tá bo ro kat. A Bel ügy mi nisz té ri um biz to sí tot ta vol na a ro mák ös sze írá sá nak le bo nyo lí tá sát, va la mint a fel ügye let alat ti be szál lí tá su kat a mun ka köz pon tok ba. Az SZM nek kel lett az ége tő mun ka erő hi án nyal küsz kö dő gaz da sá gi ága za tok ban mun

106 A szlovákiai romák Csehszlovákiában ka vi szony ba so rol nia eze ket a ro má kat. Az OKM nek kel lett biz to sí ta nia a ne ve lő tá bo rok ba szál lí tott gye re kek iskolalátogatását. 37 A ja vas la tot ne ga tív ál lás fog la lá sá ban jog el le nes nek és al kot mány el le nes nek ne vez te az Igaz ság ügyi Mi nisz té ri um, a KEH tör vény al ko tó osz tá lya, a Nem zet vé del mi Mi nisz té ri um, va la mint a gaz da sá gi ta nács fő tit ká ra. Bár a kor mány ja vas la tá nak lét re jöt tét fi gye lem be vé ve már 1945 ben két sé get ki zá ró volt a Bel ügy mi nisz té ri um Bűn ügyi Köz pont já nak ak tív rész vé te le a ro ma tá bo rok ki ala kí tá sá val kap cso lat ban, a bel ügy vé gül na gyon egy ér tel mű en el uta sí tot ta az elő ter jesz tett ja vas la tot. Hang sú lyoz ta, hogy a ro mák fel ügye let alatt ál ló tá bo rok ba tör té nő ös sze gyűj té sé re nem lé tez nek jo gi ala pok, és al kot má nyos ag gá lyok me rül nek fel a ro mák faj sze rin ti meg kü lön böz te té se kap csán is. Je lez te azt is, hogy el ké szül majd a Cseh szlo vá ki á ban élő ös szes ro ma jegy zé ke, mely nek se gít sé gé vel fel ka rol ják a kü lön bö ző he lye ken meg bú vó ki hasz ná lat lan mun ka erőt. A mun ká ba so ro lá suk ra tett in téz ke dé sek azon ban nem le het nek biz ton sá gi jellegűek. 38 A ne ga tív ál lás pont ok ha tá sá ra az SZM má jus 19 én a KEH nak írt le ve lé ben vis sza von ta a kor mány ren de let re tett ja vas la tát. A Bel ügy mi nisz té ri um, a Prá gai Te rü le ti Nem ze ti Bi zott ság és a Píse ki Já rá si Nem ze ti Bi zott ság kö zöt ti le ve le zés és te le fo nos kap cso la tok alap ján vi szont már a ja vas lat vis sza vo ná sa után ki ad ta az en ge délyt a ro ma tá bor lét re ho zá sá ra Cer ho ni ce köz ség ben. A te rü le ti nem ze ti bi zott ság az ügy ben konk rét in téz ke dé sek vég re haj tá sát sürgette. 39 A ja vas lat si ker te len sé ge és a töb bi tár ca kri ti ká ja után az SZM szor gal maz ta a 117/1927 es szá mú tör vény el en ged he tet len mó do sí tá sát és a ro mák nyil ván tar tá sá nak be biz to sí tá sát mint a to váb bi fo lya mat ki in du lá si pont ját. A te rü le ti nem ze ti bi zott ság kez de mé nyez te az ös sze írást, bár tu dott a bel ügyi tár ca bűn ügyi hi va ta lá nak elő ké szü let ben le vő jegy zé ké ről. A Brünni Te rü le ti Nem ze ti Bi zott ság csak né hány nap pal az előtt adott uta sí tást a nyil ván tar tás el ké szí té sé re, hogy meg je lent a Bel ügy mi nisz té ri um ren delete. 40 A Bel ügy mi nisz té ri um a cer ho ni cei ro ma bün te tő köz pont en ge dé lye zé se kap csán fi gyel mez tet te az SZM et az el já rás jog el le nes sé gé re. A ké szü lő ro ma el le nes el já rá sok ból 1947 nya rán csak az ös sze írás va ló sult meg, amely nek ered mé nye vé gül a biz ton ság leg szű kebb ös sze te vő i re kor lá to zó dott au gusz tu sá ban a cseh te rü le ten egy sze ri ös sze írás sal ci gányt vet tek nyil ván tar tás ba, több mint 16 ezer sze mély volt a szlo vá ki ai be ván dor ló. Az ered mé nyek meg le pő ek vol tak, és tu laj don kép pen meg kér dő je lez ték a jegy zék el ké szí té sét és a ter ve zett ro ma el le nes lé pé se ket. A ro mák több sé ge dol go zott, és ahogy a Bel ügy mi nisz té ri um bün te tő köz pont já nak tit kos je len té sé ben sze re pelt, az ún. ja vít ha tat lan aszo ci á lis ele mek ará nya nem ér te el az 1% ot sem. 41 Aszlo vá ki ai vi szo nyok és a meg ol dá suk ra tett igye ke zet Köz vet le nül a há bo rú utá ni idő szak Szlo vá ki á ban a ro ma et ni kum éle té ben a há bo rú előt ti és a há bo rús kor szak kö vet kez mé nye i nek és a ko ráb bi po li ti ka foly ta tá sá nak ide je volt, s egy ben a na gyon el lent mon dá sos át me net az ún. né pi de mok ra ti kus meg ol dás fe lé. El ső sor ban a szlo vá ki ai fő képp a ke le ti ré gi ó ban ta pasz talt hely zet volt meg ha tá ro zó az el mé lyü lő szo ci á lis konf lik tu sok, az et ni kai és fa ji gyű löl kö dés foly ta tó dá sá ban. Az ál la po to kat a ro mák ere de ti la kó he lyén fel me rü lő je len tős eg zisz ten ci á lis, szo ci á lis és gaz da sá gi prob lé mák jel le mez ték, ame lyek nyo

107 106 Anna Jurová má sát csak rész ben le he tett csök ken te ni a spon tán ki ala ku ló cseh or szá gi ki ván dor lás sal. A ro ma prob lé ma Szlo vá kia ke le ti ré szé ből el ér te az egész or szá got. Az el té rő kö rül mé nyek, ta pasz ta la tok és a na pi gya kor lat ered mé nyei az ál lam igaz ga tás ösz tö nös fel lé pé sé be és a meg ol dás ke re sé sé be tor kol lot tak, ho gyan le het ne az új tár sa dal mi gaz da sá gi vi szo nyok közt le szá mol ni az zal a nem kí vá na tos je len ség gel, amit a más fé le kul tu rá lis és szo ci á lis jel le gű cso port je lent. Az a tény, hogy a ro ma kö zös sé get a po li ti kai és a jo gi stá tusz di men zi ói közt nem csu pán a há bo rú utá ni idő szak ban nem is mer ték el önál ló et ni kai ki sebb ség ként, ah hoz ve ze tett, hogy az ún. ci gány kér dést szo ci á lis kér dés ként, a tár sa dal mi és kul tu rá lis el ma ra dott ság meg szün te té sé nek ügye ként ke zel ték, mi köz ben de iure ez a la kos ság nem is lé te zett. A ro ma po pu lá ció há bo rú utá ni rend kí vül ked ve zőt len hely ze te se gí tet te a kér dés szo ci á lis jel le gé nek azo no sí tá sát. Míg a cseh szer vek a ro ma be ván dor ló kat ide ge nek nek, kül föl di ek nek te kin tet ték, a szlo vák köz igaz ga tás min den szin ten az zal szem be sült, ho gyan lép jen sa ját ci gá nyai vi szo nya i nak meg ol dá sá ban. A ve lük szem be ni po li ti ka lé nye gé ben egy na gyon fe szült, na ci o na lis ta lég kör ben for má ló dott, a cseh és a szlo vák tár sa da lom nem ze ti, osz tály jel le gű és szo ci á lis meg tisz tu lá sá nak igye ke ze tei kö zött, és így be il lett a nem szláv nem ze ti sé gű pol gá rok kal, áru lók kal és kol la bo rán sok kal szem be ni nem ze ti sé gi po li ti ka kon tex tu sá ba. A szlo vá ki ai ál la mi és he lyi köz igaz ga tá si szer vek nek több fé le jo gi és ad mi niszt ra tív esz kö zük volt a ro mák moz gá sá nak kor lá to zá sá ra, in teg rá lá suk ra és mun ká ba tör té nő be so ro lá suk ra. Míg cseh te rü le ten gya kor la ti lag meg va ló sult a nép ir tás, Szlo vá ki á ban a vég ső meg ol dás kü lön bö ző okok mi att nem kö vet ke zett be. En nek gyö ke re it a 20. szá zad ele jén kell ke res nünk a ro ma kö zös ség szo ci á lis és gaz da sá gi fej lő dé sét meg ha tá ro zó fel té te lek ben és té nye zők ben, a több ség hez fű ző dő vi szo nyá ban, a vi dé ki tár sa da lom ban el fog lalt he lyé ben, a szu bet ni kai ta go zó dá sá ban és az egyes ré gi ók ban kü lön bö ző in ten zi tás sal és kü lön bö ző szin ten vég be me nő bel ső dif fe ren ci á ló dá si fo lya mat ban, a de mog rá fi ai rob ba nás foly ta tó dá sá ban és a leg na gyobb ro ma kon cent rá ci ó jú ré gi ók ban ta pasz talt gyors nép sza po ru lat ban. Ha meg néz zük a hú szas évek ben ké szült romajegyzékeket 42, je len tős el té rést ta pasz tal ha tunk a tör té nel mi vi dé kek és Szlo vá kia kö zött, ame lyek elő re ve tí tet ték a to váb bi fej lő dést és az ál lam igaz ga tás ro mák kal szem be ni ma ga tar tá sát. Cseh szlo vá kia 1908 köz sé gé ből, ahol el szór tan ro ma di asz pó ra élt az egyéb nem ze ti sé gű la kos ság közt, 1709 te le pü lés (89,5%) Szlo vá kia te rü le tén volt. Míg Cseh or szág ban a mor va és szi lé zi ai tá ja kon a ro ma né pes ség ván dor éle tet élt, Szlo vá ki á ban le te le pe dett, a vá ro sok és fal vak pe re mén év szá zad okon át fő leg a 19. és a 20. szá zad ban fo ko za to san he lyet fog la ló la kos ság ról volt szó. A szu bet ni kai ta go zó dás szem pont já ból meg kü lön böz tet tek né hány nyel vi cso por tot: a le te le pe dett szlo vák ro má kat, a ma gyar ro má kat és a ván dor ló oláh ci gá nyo kat. Az il le tő sé gi jog meg ál la pí tá sá nál Dél Szlo vá kia egy két já rá sá ban ki de rült, hogy né hány sze mély la kó he lye Ma gyar or szá gon van (pl. a Kas sa vi dé ki já rás ban 44, Kirá ly hel me cen 52, Szep si ben 44, Tor nal ján 25 stb.), és az észak ke le ti ré gió né hány ese té ben pe dig Lengyelországban. 43 A Szlo vá ki á ban élő több mint 60 ezer ro ma kö zött, bár szá muk né mi leg in ga do zott a né pes ség egy ré szé nek moz gá sa kö vet kez té ben, je len ték te len volt az ide gen ro mák je len lé te.

108 A szlovákiai romák Csehszlovákiában A jö vő szem pont já ból je len tős ne ga tív kö vet kez mé nyek kel já ró leg sú lyo sabb kö rül ményt a szlo vá ki ai ro ma nép cso port ros szab bo dó szo ci á lis gaz da sá gi vi szo nyai je len tet ték. Az ipa ro so dó tár sa da lom ban nőtt a ro ma bér mun kás ok és a ki szol gá ló erők cso port ja, akik ké pe sí tet len fi zi kai mun kás ként, se géd erő ként, al kal mi és sze zon mun kás ként, nap szá mos ként, szol ga ként és kü lön bö ző köz szük ség le ti cik kek gyár tó i ként dol goz tak. Na gyon ala csony bé rü ket több nyi re ter mé szet be ni já ran dó ság ként kap ták. Az ilyen ju tal ma zás az egy re ki sebb lét szá mú ro ma ko vá cso kat és a nyo mor gó vi dé ki ze né sze ket is ar ra kényszerítette, hogy meg ke res se nek min den le het sé ges ki egé szí tő táp lá lék for rást, me lyek kö zött szük ség sze rű vé vál t a kol du lás, a lo pá sok és az ap ró élős kö dés egyéb for mái. Az ere de ti meg él he té si mó dok vis sza szo ru lá sát bi zo nyít ja az ös szes ro ma közt a ko vá csok 6,6% os, a vá ro si és vi dé ki ze né szek 14,6% os, ugyan ak kor az al kal mi mun ká sok és a nap szá mo sok 70,4% os ará nya is. Ke let Szlo vá ki á ban a bér mun kás ok és az al kal mi mun ka erő 83% os arány ban volt jelen. 44 A gaz da ság ba va ló be kap cso ló dás leg ki sebb mér té ke a ke le ti ré gi ó ban mu tat ko zott, ami an nak ala csony mi nő sé gét te kint ve nö vel te a fe szült sé get a több sé gi la kos ság gal, mely ugyan csak nem élt jobb kö rül mé nyek kö zött, mun ka erő ként egy re ne he zeb ben ér vé nye sült, ké pe sí tet len volt és más vi dé ken ke re sett meg él he tést, s már a szá zad for du lón utaz ni kény sze rült a mun ka után. Eb ben a kon tex tus ban kér dé ses, ho gyan ítél het jük meg a ro mák ál lí tó la gos biz tos he lyét a ke let szlo vá ki ai túl né pe se dett vi dé ki társadalomban. 45 A ro ma kö zös sé gek ha gyo má nyos élet mód ja a mes ter ség nem ze dék ről nem ze dék re va ló át adá sá val már a hú szas évek ben bom lás nak in dult, és a több ség hez fű ző dő ere de ti szá lak megszakadtak. 46 A fent em lí tett meg él he té si for rá sok hi á nya, a mun ka le he tő ség nél kü li kör ze tek ben ma ra dás kény sze re, a gaz da sá gi vál ság és an nak kö vet kez mé nyei, va la mint a ro ma né pes ség je len té keny nö ve ke dé se olyan té nye zők vol tak, me lyek kap csán a ro má kat a tár sa da lom aszo ci á lis ele me i nek, élős kö dők nek, a vi dék söp re dé ké nek tar tot ták, s az egy re in kább mar gi na li zá ló dó et ni kai ki sebb ség gel szem be ni el len szenv és gyű lö let ki fe je zé se a ro ma el le nes tör vé nyek és az ala cso nyabb ren dű nor mák el fo ga dá sá ban, il let ve al kal ma zá sá ban öl tött tes tet, amit gyak ran a tár sa da lom iránt ér zé ket len és csa var gó sze mé lyek el le ni harc kön tö sé be búj tat tak. Ez a bé lyeg a ro mák et ni kai és fa ji meg kü lön böz te té sét pró bál ta el fed ni már a há bo rú alat ti szlo vák ál lam ban is, de köz vet le nül a há bo rú után, a ro mák mun ka tá bor ok ba so ro lá sa ürü gyén is fel hasz nál ták. Ezen a 20. szá zad kez de té től a szlo vá ki ai ro mák fej lő dé sét meg ha tá ro zó té nye zők is me re té nek hi á nya és fi gyel men kí vül ha gyá sa, va la mint a ho va to vább nem kí vá na tos és nép sze rűt len ki sebb ség el le ni ál lam po li ti ka to váb bi ös sze te vő i nek el uta sí tá sa ve zet te V. Varin skýt a kény szer mun kák egyes sza ka sza i nak ös sze ha son lí tó ku ta tá sá ban ah hoz, hogy azo no sul jon a ko ra be li vé le mé nyek kel, és ös sze mos sa a ro ma kér dést az ún. aszo ci á lis ele mek mun ka ere jé nek ki hasz ná lá sá val. Sze rin te a ro mák ül döz te té se nem fa ji ala pon zaj lott mint ahogy a holo kauszt sok éves ku ta tá sai is igazolják 47, ha nem a dön tő kri té ri um a ro mák kal szem ben azok mun ká hoz, il let ve az ál lan dó mun ka vi szony hoz fű ző dő hoz zá ál lá sa volt. Sze rin te ezt több ren de let is iga zol ja az zal, hogy a mun ka tá bor ok ba csak a mun ka vi szon nyal nem ren del ke ző ro má kat so rol ták. A szer ző így foly tat ja: igaz, hogy a re zsim a nem dol go zó ro ma fér fi ak»átnevelése«so rán ta pasz talt há rom évi si ker te len sé get kö ve

109 108 Anna Jurová tő en a bel ső és kül ső nyo más ha tá sá ra vé gül ne ki lá tott a ro ma csa lá dok mári at ölgy e si elő ze tes tá bor ba gyűjtéséhez 48, de ezek sze rint nem tud ja, hogy Szlo vá ki á ban en nek a tá bor nak a ki ala kí tá sa a ro ma kér dés vég ső meg ol dá sá nak elő ké szü le te i hez tar to zott a há bo rú be fe je zé sé hez közeledve. 49 A ro mák el nyo má sa a há bo rú előt ti idő szak tól mind szlo vá ki ai, mind re gi o ná lis szem pont ból tör té né szi ku ta tá sok tár gya volt 50, de ezek nem fog lal ták ma guk ba a ro ma la kos ság diszk ri mi ná ci ó já nak min den kér dé sét, me lyek fo ko za to san súj tot ták őket a mun ká ban va ló ér vé nye sü lés, az uta zás, a hi gi é ni ai szem pont ok, a moz gás kor lá to zá sa és meg til tá sa te rén. A há bo rú utá ni idő szak ban a ro ma ki sebb ség gel szem ben meg nyil vá nu ló ál lam igaz ga tá si ma ga tar tás vizs gá la tá val kap cso lat ban rend kí vül lé nye ges meg em lí te ni a ro mák el nyo má sát az egyes te le pü lé se ken amely re ed dig töb bé ke vés bé csak vé let le nül de rült fény, és az 1941 es ren de let, il let ve an nak 1943 ban szi go rí tott szö ve ge fon tos sá gát, va la mint át vi tel ét a fel sza ba du lást kö ve tő idő szak ba, ugyan is a ro ma te le pü lé sek il le gá lis épí té sé nek je len le gi gya kor la ti ér tel me zé sét te szi ak tu á lis sá és égetővé. 51 A szlo vák tör té net írás ban a leg több te le pü lés lét re jöt té nek tör té nel mi okai nin cse nek kel lő kép pen fel ku tat va, ugyan úgy az em pi ri kus szo ci o ló gi ai és nép raj zi ku ta tá sok is a te le pü lés ki ala ku lá sa azo no sí tá sá nak prob lé má já val találkoznak. 52 Em lít sük meg a hú szas évek nyil ván tar tá sa it, ame lyek alap ján Szlo vá ki á ban 1709 köz ség ben él tek ro mák, és több sé gük ben il le tő sé gi jog gal bír tak. A szlo vák ál lam ro ma el le nes ren de le te i nek és azok al kal ma zá sá nak kö vet kez mé nye lett több tíz vagy száz ro ma te le pü lés át he lye zé se a köz sé gek ál tal ki je lölt, tá vo labb eső te rü le tek re. Hang sú lyo zot tan uta sí tás ba ad ták, hogy a frek ven tált utak mel lől tá vo lít sák el a ro ma la kó he lye ket, a ro mák nak min den áron aka dá lyoz zák meg, hogy ván do rol ja nak, ke rül jék a mun kát vagy tör vény te len mó don jus sa nak meg él he tés hez. A Bel ügy mi nisz té ri um jú li us 21 i ren de le té ben előre je lez te egy ro ma kon cent rá ci ós tá bor rö vid időn be lü li ki ala kí tá sát (a mári at ölgy e si ter ve zett tá bor), s a le en dő ki te le pí tés hez kér te a szük sé ges névsorokat. 53 A ro ma te le pü lé sek re, me lyek fél re e ső he lye ken, er dők ben, ha tár ban, nyir kos, a köz sé gek ál tal nem hasz nált te rü le te ken épül tek, az ál la mi és a he lyi ér de kű utak mel lől erő szak kal köl töz tet ték át a ro má kat, gyak ran a Hlinka gárda se géd le té vel. Így még in kább el szi ge te lőd tek, és ez a get tó sí tás le las sí tot ta a ro ma et ni kum vagy az egyes kö zös sé gek bel ső dif fe ren ci á ló dá si fo lya ma tát, és el mé lyí tet te több sé gük szo ci á lis és kul tu rá lis el ma ra dott sá gát. A nép raj zi, a szo ci o lin gvis zti kai vagy a kul tú ran tro po ló gi ai ku ta tá sok is me ret anya gai alap ján meg kez dő dött az erő szak kal el szi ge telt endo gám kö zös sé gek kul tu rá lis, szo ci á lis és er köl csi re tar dá ci ó já nak és el kor cso su lá sá nak fo lya ma ta, mely nek kö vet kez mé nyei a mai na pig érez he tők Ke let Szlo vá kia településein. 54 Még 1944 nya rán a Bel ügy mi nisz té ri um kör le ve le uta sí tot ta a köz sé ge ket, hogy a ro má kat kény sze rít sék há za ik le bon tá sá ra és el ta ka rí tá sá ra, s köl töz ze nek az újon nan ki je lölt lak he lye ik re. A ro ma el le nes ren de le tek az 1944 es esz ten dő fo lya mán egy re szi go rúb bá vál tak a ke let szlo vá ki ai ro mák ka taszt ro fá lis szo ci á lis és hi gi é ni ai hely ze te kap csán, mert az újabb és ré geb bi ta nyák egy aránt nem meg fe le lő kö rül mé nyei közt ter jedt a tí fusz, az éhín ség, a nyo mor, és a kö ze le dő front mi att az ál lam igaz ga tás ra di ká li sabb és meg al ku vást nem tű rő el já rá sok hoz fo lya mo dott. Az 1944 ele jén a Sá ros Zemp lén me gyé ben meg je lent ki üté ses tí fusz mi att ki adott uta zá si ti la lom ér vé nyes sé ge ké sőbb ki ter jedt az egész or szág ra. A te le pü lé

110 A szlovákiai romák Csehszlovákiában se ken ta pasz talt hely zet azon ban nem tet te le he tő vé a fer tő ző be teg sé gek ter je dé sé nek meg ál lí tá sát, me lyek a front át vo nu lá sa után el ér ték a vis sza csa tolt kas sai és egyéb dé li te rü le te ket is. A Bel ügy mi nisz té ri um el ren del te, hogy a ro mák tól von ja nak vis sza min den fel ha tal ma zást a hul la dék gyűj té sé re, szi go rú an el len őriz zék az ös szes hul la dék gyűj tést en ge dé lye ző iga zol ványt és ve gyék el min den meg bíz ha tat lan sze mély től, zár ják bör tön be a csa var gó, kol du ló ro má kat, szer vez ze nek raz zi á kat na gyobb te rü le ti egy sé ge ken, hogy meg aka dá lyoz zák a ro mák szö ké sét. Be lé pé si ti lal mat ren del tek el a vá ro sok ba, a für dő he lyek re, s a szé les kö rű raz zi ák so rán 1944 nya rán ro mák szá za it to lon col ták vis sza ere de ti lakhelyükre. 55 Az élet min den te rü le tén meg nyil vá nu ló több éves el nyo más és meg kü lön böz te tés kö vet kez mé nyei nyo mot hagy tak a te le pü lé sek vég ze tes szo ci á lis és gaz da sá gi hely ze tén, va la mint hi gi é ni ai epi de mi o ló gi ai té ren, me lyek meg fé ke zé sé re kü lön egész ség ügyi in téz mé nye ket kel lett ki ala kí ta ni, hogy mér sé kel jék a be teg sé gek ter jedését. 56 Az 1945 ta va szá tól szá mí tott hek ti kus idő ben az ál lam igaz ga tás a vis sza csa tolt te rü le tek ren de zet len ál la po ta i nak ke ze lé sé re össz pon to sí tott, a há bo rús kö vet kez mé nyek ki küsz öbö lé sé nek leg ége tőbb ese te it pró bál ta meg ol da ni a la kos ság köz vet len el lá tá sa, a köz le ke dé si ös sze köt te té sek fel újí tá sa, a la kás alap ban ke let ke zett há bo rús károk fel tá rá sa stb. te rén. Szlo vá kia fő képp ke le ti ré gi ó já nak ha tal mas há bo rús vesz te sé gei és a la kos ság több sé gé nek el vi sel he tet len élet kö rül mé nyei kü lön bö ző ki há gá sok ba, a nem ze ti sé gi fe szült ség fo ko zó dá sá ba, a fe ke te pi ac ki ala ku lá sá ba és a ha tár vi dé ki öve zet ben a szer ve zett csem pé szet meg je le né sé be tor kol lot tak, ame lyek be nem csak a ro mák kap cso lód tak be. 57 A ci gá nyok meg je le né se ere de ti lak hely ükön és el ső spon tán ván dor lá sa ik ál ta lá ban el uta sí tó re ak ci ó kat vál tot tak ki, bár a szlo vák szer vek ré szé ről több ha tá ro zat lan sá got és bi zony ta lan sá got le he tett ta pasz tal ni. Cé loz tunk már rá, hogy van nak bi zo nyos ada tok a ro mák köz vet len rész vé te lé ről a cseh szlo vák had test ben, is me ret len azon ban be kap cso ló dá suk mér té ke a szlo vák nem ze ti fel ke lés be és az an ti fa sisz ta küz de lem be. A kor tár sak utób bi idő ben meg je le nő vis sza em lé ke zé sei iga zol ják a ro mák par ti zá nok nak nyúj tott se gít sé gét, kap cso la tu kat az il le gá lis moz ga lom mal és be lé pé sü ket a kom mu nis ta párt ba a há bo rú vé ge fe lé közeledve. 58 A ro mák sa ját te rü le te i ken meg pró bál ták ki vív ni jo ga i kat, és vá la szol tak az ál lam igaz ga tás ne ga tív hoz zá ál lá sá ra is. A kas sai kor mány prog ram alap el vei, fő képp az V. cik kely, mely a pol gá ri elv ér vé nye sí té sé vel el uta sí tot ta és meg til tot ta az ál lam pol gár ok fa ji és val lá si meg kü lön böz te té sét, érv ként szol gál tak a ro mák em be ri jo ga i nak meg sér té se ese tén. Ha ezek a ro mák a kor mány prog ram ér tel mé ben nem tar toz tak a há bo rús bű nös vagy a kol la bo ráns ka te gó ri á ba és nem al kal maz ták ve lük szem ben a kol lek tív bű nös ség el vét, mint a né me tek nél és a ma gya rok nál, pol gár ként el mé le ti leg esé lyük volt be il lesz ked ni a tár sa da lom ba és a mun ka vi lá gá ba. Jo gok kal és ér de kek kel bí ró et ni kai kö zös ség ként azon ban nem. A há bo rú utá ni Cseh szlo vá kia ki épí té sé nek ter vé ben a ro mák konf lik tus men tes al kal maz ko dá sá val és be ol va dá sá val számoltak. 59 Az ál lam igaz ga tás fel ké szü let len volt, hogy az új kö rül mé nyek kö zött komp lex mó don és új meg kö ze lí tés sel meg old ja a ro ma et ni kum mal kap cso la tos so ka so dó prob lé má kat, s ez a há bo rús idő szak ro ma el le nes po li ti ká já nak meg úju lá sá hoz és je len tős ro ma el nyo más hoz ve ze tett. Foly ta tó dott to váb bi ki szo rí tá suk a szo ci á lis

111 110 Anna Jurová gaz da sá gi rend szer ből, el ső sor ban a ke let szlo vá ki ai ré gi ó ban, ahol el mé lyül tek az et ni kai és a szo ci á lis konf lik tu sok. A rész meg ol dá sok és a ro mák hely ze té nek ja vu lá sa a te le pü lé se ken nagy rit ka ság volt, dif fe ren ci ál tan va ló sult meg az egyes köz sé gek és vá ro sok sa ját ci gá nya ik gond ja i hoz va ló egyé ni hoz zá ál lá sa alap ján. Az ide ig le nes és is mét lő dő mig rá ció a há bo rú utá ni fej lő dés el ső sza ka szá nak egyet len re á lis le he tő sé ge volt a szlo vá ki ai ro ma la kos ság ijesz tő szo ci á lis és eg zisz ten ci á lis gond ja i nak enyhítésére. 60 Az ere de ti lak hely ükön rész ben ugyan ke zel te a meg él he té si nyo mást, a cél te rü le te ken vi szont ha mar új szo ci á lis és kul tu rá lis ös sze üt kö zé se ket vál tott ki, me lyek a ro mák el len for dí tot ták a köz vé le ményt, töb bek kö zött azért is, mert a szlo vák szer vek szin te tá vo zás ra buz dí tot ták a nagy szá mú ro ma családokat. 61 Iga zol ha tó a ku ta tás ko ráb bi kö vet kez te té se, hogy a há bo rú vé gé től a ro ma et ni kum mal kap cso la to san az ál la mi szer vek és a la kos ság vi szo nyu lá sá nak fo ko za to san két vo nu la ta ala kult ki. Az egyik ol da lon a pol gá ri egyen jo gú sá guk ki nyil vá ní tá sá val, a fa siz mus faj el mé le té ből táp lál ko zó diszk ri mi ná ci ós sza bá lyo zás el tör lé sé vel az ál lam igaz ga tás ban meg je lent egy arány ta lan to le ran cia, a se gí te ni aka rás szán dé ka, a kü lön bö ző ki há gá sok, bűn cse lek mé nyek meg ke rü lé se, a tör vény sér té sek meg bo csá tá sa az el ma ra dott ság ra és az ala csony kul tu rá lis szint re hi vat koz va, va la mint a rassz iz mus vád já tól va ló fé le lem mi att. Így ke rült sor pl. a Kés már ki já rás Topo rec köz sé gé ben a la kás hely zet megoldására 62 ; a Kör möc bá nyai Já rá si Nem ze ti Bi zott ság pe dig már 1945 nya rán el ren del te a kör nyék be li ro mák be te le pí té sét Kunešovba, az egy ko ri né met fa lu ba, amit mind a ro mák, mind a töb bi la kos ság po zi tí van fo ga dott, s üd vö zöl ték, hogy a ci gá nyok, akik ed dig csak ter hük re vol tak, most meg fe le lő ren del ke zé sek ré vén al ko tó és hasz nos elem mé válhatnak. 63 Az Szlo vá kia Kom mu nis ta Párt já nak kék kői kon fe ren ci á ja ha tá ro za ta sür get te a ro mák hely ze té nek meg ol dá sát a né me tek mö gött üre sen ma radt fal vak ba tör té nő be te le pí té sük kel, il let ve a Kör möc bá nyai vagy a Gölnic bá ny ai já rás ból ki te le pí tett áru lók és kol la bo rán sok va gyo ná ból biz to sí tott kár pót lá suk kal az an ti fa sisz ta harc ban va ló részvételért. 64 A ro ma csa lá dok leg ége tőbb szo ci á lis és la kás gond ja i nak meg ol dá sá ra tett ja vas la tok és tény le ges kí sér le tek (a ki to lon colt né me tek fal va i nak be né pe sí té sé vel) az ál lam igaz ga tás kü lön bö ző szint je in egy sze rű meg ol dás nak tűn tek. A meg fe le lő csa lá dok is me re té nek hi á nya és hely te len meg íté lé se a ro ma fa mí li ák kaszt rend szer ében ko ráb ban ide gen a föld meg mun ká lás szük sé ges sé gé vel együtt já ró le te le pe dés nél több nyi re ne ga tív ered mény hez és csa ló dá sok hoz vezetett. 65 A má sik ol da lon nyil ván va ló volt az egyes ha tó sá gok ro mák kal szem be ni kö zöm bös ma ga tar tá sa, el len szen ve és el uta sí tá sa, a ro mák ki űze té se a fal vak ból, vis sza té ré sük és le te le pe dé sük meg hi ú sí tá sa, az épí té si tel kek meg szer zé sé nek aka dá lyo zá sa, amit iga zol tak a ro ma te le pü lé se ken vég zett ké sőb bi ku ta tá sok is. 66 Már 1945 ben Szlo vá ki á ban is a köz igaz ga tás min den szint jén el haj lás mu tat ko zott a per ze kú ci ós meg ol dás irá nyá ba. A fő jo gi esz köz a ván dor ci gány ok ról szó ló 117/1927. szá mú tör vény volt, amely a 68/1928 as kor mány ren de let tel egye tem ben a meg tor ló in téz ke dé sek szé les ská lá ját nyi tot ta meg, me lye ket egy re gyak rab ban al kal maz tak a szlo vá ki ai ro mák kal szem ben. A ro mák el len eb ben az idő ben az aszo ci á lis elemek 67 és az idegenek 68 el le ni harc esz kö ze it hasz nál ták. A ci gány ga ráz da ság meg fé ke zé sé nek el ter jedt esz kö zei kö zé tar toz tak a ci gány iga zol vá nyok és a

112 A szlovákiai romák Csehszlovákiában ván dor le ve lek be ve ze té se a 117/1927 es szá mú tör vény alap ján, a ha za to lon co lás, ill. a haj lék ta la nok nál a ki uta sí tás más köz sé gek be. Az ál lam igaz ga tás ala cso nyabb szint je in a min den na pos diszk ri mi ná ci ót és az el nyo mást is mét le he tő vé tet te a Bel ügy mi nisz té ri um áp ri lis 20 i ren de le té nek fel újí tá sa a ci gá nyok hely ze té nek rendezéséről. 69 En nek a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal ál ta li má jus 24 i el fo ga dá sát a szlo vá ki ai ro ma la kos ság moz gá sá nak sza bá lyo zá sa szük sé ges sé gé vel in do kol ták. Szi go rú szö ve ge alap ján el tö röl ték a ván dor le ve le ket és a ván dor ló ro mák nak 8 na pon be lül vis sza kel lett tér ni ük ere de ti köz sé ge ik be. A vis sza csa tolt te rü le te ken ezt azon nal a 8 na pos ha tár idő fi gye lem be vé te le nél kül meg kel lett ten ni. A ren de let rend őr fel ügye let alá he lyez te a ro má kat, és kor lá toz ta köz sé gük el ha gyá sá nak le he tő sé ge it. A vi dé ki ro mák éle té ben sú lyos kö vet kez mé nyek kel járt a be kez dé se, amely el ren de li, hogy: A köz sé gek ben, ahol lak he lye ik a köz utak, az ál la mi vagy he lyi ér de kű utak men tén ta lál ha tók, el kell őket tá vo lí ta ni, és a köz ség től el vá laszt va, az ál ta la ki je lölt tá vo labb eső he lyen kell elhelyezni. 70 A ku ta tá sok so rán mind ez idá ig nem si ke rült meg ál la pí ta ni, hogy a gya kor lat ban mi lyen mér té kű volt az el fo ga dott ro ma el le nes ren de let diszk ri mi ná ci ós tar tal ma. Sok tör vény el le nes eset re, me lyek ben azon ban az adott kor ban a he lyi és a já rá si bi zott sá gok le gá li san jár tak el, csak az öt ve nes évek ku ta tá sai de rí tet tek fényt. 71 Csak ke vés bi zo nyí ték ma radt fenn a re gi o ná lis le vél tá rak ban, de fel té te lez he tő, hogy a gyű lölt ki sebb ség le gá lis ül dö zé sé re fel kí nált le he tő sé ge ket a he lyi és a já rá si nem ze ti bi zott sá gok tel jes mér ték ben ki hasz nál ták. Így szü le tett kö zös dön tés a Kés már ki já rás be li Ľubi ca köz ség ben élő ro ma ló ke res ke dők vál lal ko zá si en ge dé lye i nek visszavonásáról 72, ezért til ta koz tak a Turóc szen tmár to ni já rás fal vai a ro mák Had vi ga és Bri eš ťa köz ség be va ló le te le pí té sé ről ren del ke ző já rá si nem ze ti bi zott sá gi dön tés ellen. 73 A pa naszt eme lő te le pü lé sek az zal ér vel tek, hogy sze rin tük té ves el kép ze lés, hogy a le te le pe dé sük után majd min den na pi mun ká juk nak él né nek, mert a ci gá nyok mint köz tu dott ál lan dó fel ügye let nél kül nem fog nak dol goz ni. Az érin tett nem ze ti bi zott sá gok azt ja va sol ták, hogy az ad dig ott élő ci gány csa lá dok ma rad ja nak köz sé ge ik ben, vagy hoz za nak lét re szá muk ra rend kí vü li mun ka tá bo ro kat olyan he lyen, ahol va la mi na gyobb mun kát kel le ne el vé gez ni, így a ci gá nyok ál lan dó fel ügye let alatt len né nek, és nap szá mos ként biz to sít hat nák a szük sé ges mun ka erőt. 74 A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal az em lí tett pa na szok ra az egész or szág ra ki ter je dő, ös sze han golt meg ol dás elő ké szü le te i ről szó ló in for má ci ók kal vá la szolt, ezért a ro mák el he lye zé se eze ken a te le pü lé se ken ko rai len ne. Az is mét lő dő pa na szok kal és kö ve tel mé nyek kel kap cso lat ban a já rá si nem ze ti bi zott ság fel kér te a Nem zet biz ton sá gi Hi va tal Fő pa rancs nok sá gát, dol goz zon ki meg ol dá si ja vas la tot a biz ton sá gi szem pont ból ko moly gondra. 75 Az 1945 má ju sá ban kel te zett ren de le tet több he lyi nem ze ti bi zott ság is fel hasz nál ta, hogy meg sza ba dul jon a ro mák tól. A Homo nnai já rás Ľubi ša köz sé gé ből át he lye zett ro ma te le pü lés la kói fel leb bez tek Po zsony ba a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal hoz, s an nak kel lett fi gyel mez tet nie a já rá si nem ze ti bi zott sá got a la kos ság szo ci á li san leg gyen gébb ré te ge leg alap ve tőbb pol gár jo ga i ba tör tént be avat ko zás ra. 76 A Tuh ri ni He lyi Nem ze ti Bi zott ság je len tet te az Eper je si Já rá si Nem ze ti Bi zott ság nak, hogy az em lí tett uta sí tás ér tel mé ben jár tak el Abranovce, Červenica, Huvíz, Lesíček, Tuh ri na és Žegňa köz sé gek ben. A Soli va ri He lyi Nem ze ti Bi zott ság is je lez te, hogy az Eper

113 112 Anna Jurová je si já rás be li Močar ma ny ban élő ci gá nyo kat fi gyel mez tet ték, hogy en ge del mes ked ni ük kell a he lyi nem ze ti bi zott ság dön té sé vel kap cso lat ban és a ki je lölt hely re kell köl töz ni ük, s azok meg is ígér ték, hogy amint le he tő sé gük nyí lik vis kó kat épí te ni, meg kez dik az épít ke zést és el köl töz nek a községből. 77 A Giral tov cei já rás Lúčka köz sé gé nek he lyi nem ze ti bi zott sá ga ál tal ki adott vég zés el len azon ban fel leb be zést nyúj tot tak be a ro mák a hos szan tar tó együtt élés re hi vat koz va, hi szen a köz ség ben né há nyuk nak ren de sen meg mun kált me ző gaz da sá gi föld te rü le te volt, és meg tá mad ták a he lyi nem ze ti bi zott ság tiszt vi se lő i nek tör vény el le nes el já rá sát sa ját tel ke ik ről tör tént ki űze té sük so rán, me lye ken már több mint száz éve éltek. 78 Ha son ló képp a Lő csei Já rá si Nem ze ti Bi zott ság is ön ma gát lep lez te le egy tör vény sér tő el já rás ban, ami kor vég zést adott ki a beha rov cei ro ma te lep át he lye zé sé ről Granč Petrovce ha tá rá ba, mi köz ben az érin tett te le pü lés til ta ko zá sá ra az zal ér velt, hogy a ro ma ze né szek tisz tes sé ges és be csü le tes mó don él nek. Eb ben az eset ben is a ro mák egy ré sze sa ját tel kén élt, és a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal nak írt le ve lük ben bí rál ták, hogy a ha son ló bá nás mód a pol gá rok kal, még ha ro ma nem ze ti sé gű ek is, ös sze egyez tet he tet len a né pi de mok rá cia alapelveiv el. 79 A ro ma csa lá dok vég ze tes szo ci á lis hely ze te mi att rög tön a há bo rú után rend kí vül idő sze rű vé és sür ge tő vé vált a mun ká ba so ro lá suk kér dé se. Mi vel tí zez rek ről volt szó, akik sem mi lyen meg él he té si for rás sal nem ren del kez tek, és csak ké pe sí tet len bér mun kás ként dol goz hat tak, al kal ma zá suk a há bo rú ál tal fel dúlt Szlo vá ki á ban kez det től fog va erő sza kos jel le gű volt. Már a nyár fo lya mán szer ve zet ten be kap cso lód tak az Eper jes mel let ti Nižná Šebas to vá ka to nai re pü lő te re rom ja i nak eltakarításá ba 80, ill. a köz sé gi épü le tek, utak stb. ja ví tá sa kö rü li mun ká la tok ba. A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal jú ni us 11 én ki adott egy ha tá ro za tot a ci gá nyok köz hasz nú mun ká ra fo gá sá ról, amel lyel azon já rá sok pa na sza i ra vá la szolt, ahol a ci gá nyok sza ba don él tek hasz nos mun ka vég zé se nél kül, vagy csak ön ké nye sen csa va rog tak. Hogy eze ket a ne ga tív je len sé ge ket ki küsz öböl jék, az ál lam igaz ga tás ala cso nyabb szin tű hi va ta lai csa lád juk fenn tar tá sá ra szük sé ges bé rért al kal maz ta a romákat. 81 A Pop rá di Já rá si Nem ze ti Bi zott ság, amely sa ját ha tás kö rében egy sor ro ma el le nes til tást ve ze tett be a Tát ra te rü le tén, azon nal uta sí tot ta a já rás köz sé ge it, hogy ké szít sék el és há rom na pon be lül nyújt sák be a mun ka ké pes ro mák jegyzékét. 82 A ci gá nyok be so ro lá sát a (fő leg me ző gaz da sá gi) mun ká la tok ra a he lyi és a já rá si nem ze ti bi zott sá gok vé gez ték, eset leg a Nem zet vé del mi Hi va tal ko mis szár ja i val együtt mű köd ve. Azo kat a ci gá nyo kat, akik ke rül ni fog ják a mun kát és nem tesz nek ele get a nem ze ti bi zott sá gok in téz ke dé se i nek, mun ka tá bor ok ba gyűj tik, ami ről irány el vek je len nek meg. 83 Ilyen mó don hív ta fel a fi gyel met na pi pa ran csá ban a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal em lí tett vég zé sé re a Nem zet vé del mi Hi va tal fő pa rancs no ka még a Szlo vák Nem ze ti Ta nács 105/1945. szá mú, a mun ka tá bor ok lét re ho zá sá ról szó ló ha tá ro za tá nak ki adá sa előtt. A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal még 1945 ben fi gyel mez tet te az il le té kes szer ve ket, hogy a ké sőb bi uta sí tá sok alap ján le gye nek ké szek mun ka tá bor ba so rol ni a mun ka ke rü lő romákat. 84 Az egyes he lyi nem ze ti bi zott sá gok erő tel jes eb ben lép tek fel a ro mák ál la mi és he lyi utak mel lő li át he lye zé se fo lya mán, és nem csu pán a ro ma csa lád fő ket ja va sol ták tá bor ba vin ni, ha nem az egész csa lá do kat a gye re kek kel együtt, hogy ne tud ja nak csa va rog ni és kol dul ni. A Širo kéi Kör ze ti Hi va tal ar ról tá jé koz ta tott,

114 A szlovákiai romák Csehszlovákiában hogy a ro mák mi lyen sem mit te vők, de a kör zet he lyi nem ze ti bi zott sá gai kép te le nek vol tak el ké szí te ni az ál lí tó la gos nap lo pók névsorát. 85 Egyet ért he tünk V. Varin ský kö vet kez te té sé vel, hogy a le vél tá ri anya gok hi á nyos vol ta és ren de zet len sé ge nem te szi le he tő vé a há bo rú után mun ka tá bor ok ba so rolt sze mé lyek szá má nak és szo ci á lis ös sze té tel ének pon tos meg ha tá ro zá sát, így a 4 5 ezer egyén ről szó ló adat csak hoz zá ve tő le ges. Konk rét ese tek azo no sí tá sa ne künk is csak az es idő szak ban sikerült. 86 A ro ma el le nes in téz ke dé sek ben na gyon sok ha son ló ság mu tat ko zott a szlo vák ál lam aszo ci á lis ele mek el le ni har cá val. A Szlo vák Nem ze ti Ta nács ha tá ro za ta (a mun ka tá bor ok lét re ho zá sá ról szó ló 105/1945. szá mú jog sza bály) aszo ci á lis nak tar tot ta a tar tó san mun ka ke rü lő sze mé lye ket. Mi vel eb be a ka te gó ri á ba min de nek előtt a ro ma ál lam pol gá ro kat so rol ták, és a kö zös ség el le nes egyé ne ket meg ha tá ro zat lan idő re mun ka tá bor ba vi het ték, a ro mák el len e té ren is a leg ke mé nyeb ben lép tek fel. A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal 1945 őszé től szám ta lan kör le ve let adott ki az aszo ci á lis egyé nek meg fi gye lé sé vel, jegy zé kük el ké szí té sé vel, va la mint a mun ka tá bor ok ba tör té nő tö me ges be so ro lá suk ra vo nat ko zó uta sí tá sok kal kap cso lat ban, me lyek a ván dor hor dák ha tár men ti ga ráz dál ko dá sa i ról szó ló pa na szok ra adott vá laszt jelen tették. 87 Az ál la mi szer vek szé le sebb kö rű és egy sé ges fel lé pé sé nek szük sé ges sé gét tag la ló vi ták ban az ún. ci gány kér dés meg ol dá sa kap csán meg is mét lőd tek a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal ja vas la tai a ro mák le te le pí té sé ről a né me tek után meg üre se dett köz sé gek be, il let ve a bá nyák és a gyá rak kö ze lé be, s hogy a mun ka ké pes, ám csa var gó sze mé lye ket mun ka tá bor ba kell vin ni. A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal több ta nács ko zást kez de mé nye zett az egyéb meg bí zot ti hi va ta lok kal és a Nem zet biz ton sá gi Hi va tal Fő pa rancs nok sá gá val a csa var gók fel szá mo lá sá ról és a jo go su lat lan mun ka nél kü li sé gen ka pott sze mé lyek mun ka tá bor ok ba tör té nő besorolásáról. 88 A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal 1946 szep tem be ré ben a meg bí zot ti hi va ta lok nak, az Ál la mi Terv és Sta tisz ti kai Hi va tal nak, a Be te le pí té si, va la mint a Mun ka vé del mi Hi va tal nak el kül dött le ve lé ben ál lás fog la lást és ja vas la to kat kért az zal kap cso lat ban, hogy mi lyen biz ton sá gi, szo ci á lis, át és le te le pí té si, va la mint egész ség ügyi in téz ke dé se ket kel le ne fo ga na to sí ta ni, azon nal, il let ve fo ko za to san a 117/1927. szá mú tör vény 1. ában fel tün te tett sze mé lyek ká ros cse le ke de tei el len a köz ér dek vé del me ér de ké ben. Ugyan ak kor a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal fel té te lez te a szó ban for gó tör vény és a hoz zá kap cso ló dó vég re haj tó ren de let gyors mó do sí tá sát vagy új biz ton sá gi ren del ke zés sür gős ki dol go zá sát a 190/1939 es szá mú tör vény be kez dé se alap ján, hogy el tö röl jék és fel vált sák a csa var gó ro mák el len még a há bo rú alatt ki adott til tó ren del ke zé se ket, ame lye ket az új jo gi nor ma hi á nyá ban még min dig al kal maz tak a gyakorlatban. 89 A ro mák ról és az el vég zett in téz ke dé sek ről össze kel lett gyűj te ni min den hoz zá fér he tő ada tot, s össz hang ba hoz ni a jo gi sza bá lyo zást és az egyez te tett el já rást a Bel ügy mi nis zté rim Bűn ügyi Köz pont já val és a Nem zet vé del mi Hi va tal Főparancsnokságával. 90 A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal hang sú lyo zot tan fi gyel mez te tett a ro mák hely te len és át gon do lat lan ös sze vo ná sá ra a né me tek ál tal el ha gyott fal vak ban, il let ve a túl sá go san ha mis hu ma niz mus ból fa ka dó se gít ség nem meg fe le lő formáira no vem be ré ben a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal tá jé koz tat ta a Bűn ügyi Köz pon tot a szlo vá ki ai hely zet ről, és a ván dor éle tet foly ta tó ro mák ról ter ve zett ta nács ko

115 114 Anna Jurová zás ra (a há rom szin tű tá bor rend szer lét re ho zá sá ról) ja va sol ta meg hív ni a to váb bi meg bí zot ti hi va ta lo kat és a Nem zet vé del mi Hi va tal Fő pa rancs nok sá gát is. A gya kor lat azt iga zol ta, hogy ad mi niszt ra tív biz ton sá gi in téz ke dé sek kel nem tud ták meg ol da ni ezt a kér dést. A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal meg em lí tet te, hogy Szlo vá ki á ban az SZNT ha tá ro za ta (a 105/1945 ös szá mú tör vény és a hoz zá tar to zó 89/1946 os ren de let) ér tel mé ben jár nak el a ván dor ro mák kal szem ben, oly mó don, hogy a leg ve szé lye sebb egyé ne ket mun ka tá bor ba (Ústi nad Oravou, Tichá Do li na, Mego va Do li na, Kráľovany) viszik. 92 A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal sze rint ezek a rész le ges és kény szer meg ol dá sok sem bi zo nyul hat tak elég sé ges nek, mert a tá bor el ha gyá sa után az aszo ci á lis sze mé lyek nem lesz nek ve szély te le nek a tár sa da lom ra. Ezen kí vül az ál lam szá má ra meg old ha tat lan prob lé má nak tű nik min den ko lonc az öre gek, a nők, a gye re kek, a be teg sé gek, a bű nö zés és a je len tős népszaporulat. 93 Az ál lam bel biz ton sá gá ért fe le lős tár ca leg fel sőbb szer ve i nek ef fé le né ze tei a ro ma nép cso port ról fél re ért he tet le nül árul kod nak az et ni kum mal szem be ni ki éle zett hely zet ről. A ko ra be li vé le mé nyek az ide gen ro ma cso por tok ál lí tó la gos be áram lá sá ról és ván dor lá sá ról nem zet kö zi egyez te tést is igé nyel tek a ro mák el le ni kö zös fel lé pés ben. El len ke ző eset ben a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal azt ja va sol ta, hogy a CSSZK ban ezt az em ber anya got or vo si és pszi cho tech ni kai szem pont ból ha la dék ta la nul meg kell vizs gál ni, min den sze mélyt or szá gos, ke rü le ti, já rá si és te le pü lé si szin ten nyil ván tar tás ba kell ven ni, hasz no sít ha tó mun ka erőt kell be lő lük fa rag ni, s mun ká ba kell őket ál lí ta ni. A köz tár sa sá gi el nök 88/1945. szá mú dek ré tu mát el ső sor ban és ra di ká li san a ván dor ci gány ok el len al kal maz zák. Leg alább egy ilyen irá nyú kí sér le tet kel le ne rá ten ni. Ami eb ből az em be ri anyag ból a to bor zás után meg ma rad, az szo ci á lis és gaz da sá gi ér te lem ben ko lonc lesz az ál lam szá má ra, mi köz ben az ilyen aszo ci á lis ele mek sza po ro dá sa nem áll meg [ ] Sza po ru la tuk szá mot te vő. A vér fer tő zés és más er kölcs te len cse le ke de tek a ro ko nok közt ná luk min den na po sak. Szá muk nem csök ken. Az ed di gi is me re tek alap ján el mond ha tó, hogy nem vi se lik el a ha la dó kör nye ze tet. Hely te len len ne azt hin ni, hogy kihalnak. 94 Az ál la mi szer vek és a tár sa da lom ál lás pont ját szem lé le te sen áb rá zol ják a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal to váb bi ja vas la tai is, me lye ket a Bel ügy mi nisz té ri um Bűn ügyi Köz pont já nak nyúj tott be. Ezek azt fel té te lez ték, hogy meg kell ol da ni a 18 év nél fi a ta labb gye re kek ügyét, aki ket szo ci á lis, egész ség ügyi és er köl csi okok ból el kel le ne ven ni a ván dor ci gány ok tól, ke zel ni kell a hi va ta los fel ügye let alá eső, er köl csi leg zül lött vagy egész sé ges, de csa var gó if jú ság gond ja it a 241/1922 es szá mú tör vény 16. a ér tel mé ben, or vo sol ni kell a nyo mo ré kok, a kre té nek, a sé rült fi a ta lok, az is ko lás gye re kek és a cse cse mők szo ci á lis prob lé má it és meg fe le lő el he lye zé sü ket. A 16 és 18 év kö zöt ti fi úk nál az el nö ki dek ré tum (88/1945) ál ta lá nos mun ka kö te le zett ség ről szó ló 1. át kel lett al kal maz ni. Meg kö ve tel te azt is, hogy a mun ka ké pes és egész sé ges aszo ci á lis sze mé lye ket egy idő re mun ka tá bor ba kell vin ni, a 241/1922 es szá mú tör vény 15. a alap ján a hi va tá sos öröm lá nyo kat ja ví tó in té zet ben el he lyez ni, a tar tó san mun ka kép te len és fer tő ző be te ge ket pe dig el kell kü lö ní te ni, gyó gyí ta ni és me ne dé ket kell biz to sí ta ni szá muk ra. 95 Hang sú lyoz ni kell, hogy a ro ma kér dés meg ol dá sá ra elő ter jesz tett ja vas la tok és a szü le tő ter ve ze tek or szá gos mé ret ben tel je sen össz hang ban vol tak a for má ló dó irány vo nal lal.

116 A szlovákiai romák Csehszlovákiában ABel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal az egyes tár cák tól és in téz mé nyek től ös sze gyűj tött is me re tek alap ján még ra di ká li sabb ja vas la tot dol go zott ki a ván dor ro mák moz gá sá nak meg ál lí tá sá ra. Azt fel té te lez te, hogy amíg el ké szül az or szá gos ter ve zet, és meg egye zés szü le tik az egy sé ges jo gi sza bá lyo zás ról, szük sé ges el fo gad ni egy azon na li rend őr sé gi uta sí tást, amely nek tar tal má val meg is mer tet te az érin tett szlo vá ki ai hi va ta lo kat. A ván dor ci gány fo gal má nak meg ha tá ro zá sán, a no mád élet meg til tá sán és a ván dor ro mák ös sze írá sán kí vül en nek az uta sí tás nak az ér tel mé ben ki köl tö zés re kény sze rít het ték őket egyes köz sé gek, vá ro sok, já rá sok te rü le té ről más te le pü lé sek re, vá ro sok ba, já rá sok ba, s egy ben meg tilt hat ták a vis sza té ré sü ket, de ugyan úgy érint het te ez a til tás az egyes vá ro sok és já rá sok ré sze it, ahol kor lá toz hat ták a mozgásukat. 96 A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal egy ben ál lás fog la lást is kért a ván dor ro mák mun ka tá bor ba so ro lá sá nak ha té kony sá gá val kap cso lat ban, il let ve vá laszt várt ar ra a kér dés re, hogy (a 105/1945. szá mú ren de let alap ján) mun ka tá bor ok for má já ban hoz za nak e lét re te le pe ket, vagy csak sa já tos mun ka köz pon to kat ala kít sa nak ki meg fe le lő in téz ke dé sek kel. A ki zá ró lag ro mák nak szánt mun ka tá bor ok lét re ho zá sá nak kér dé se or szá gos vi szony lat ban ér vé nyes ren de let ben még nem nyer te el vég le ges for má ját, így a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal is ki vá rá sos tak ti kát al kal ma zott, és in kább az alá ren delt egy sé gek vé le mé nyét sür get te, mint hogy el fo gad ja a szi go rú dön tést. A ko ráb bi ad mi niszt ra tív és jo gi esz kö zök je len tős mér ték ben és az ön ké nyes ma gya rá zat ré vén gya kor la ti lag kor lát la nul le he tő vé tet ték a ro mák kal szem be ni fel lé pést a fel té te le zett csa var gás és kol du lás ese tén, a te le pek át he lye zé sé nél, a mun ká ba ál lás el ke rü lé se kor stb. A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal fi gyel mez te tett a kol du lás és a csa var gás el le ni kör le ve lek re, az aszo ci á lis ele mek nyil ván tar tás ára és ki vá lasz tá sá ra, és em lé kez te tett az 1947 ta va szá ra ter ve zett tö me ges mun ka tá bor ba so ro lá suk ra. Ak kor már folyt a ro ma mun ka tá bor ok ki ala kí tá sá ról szó ló kor mány ha tá ro zat ja vas la tá nak vé le mé nye zé se, ame lyet az új tár sa dal mi po li ti kai kö zeg ben po li ti ka i lag el fo gad ha tat lan ként el kel lett uta sí ta ni. A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal azon ban a 105/1945 ös tör vény szán dé ka ér tel mé ben az elő írás po li ti kai el fo gad ha tat lan sá ga ide jén is uta sí tá so kat adott ki az aszo ci á lis sze mé lyek mun ka tá bor ba szál lí tá sá ra, elő ször csu pán mint a ván dor hor dák ga ráz dál ko dá sá val kap cso la tos sür ge té sek re és pa na szok ra adott vá laszt a Kirá ly hel me ci já rás te rü le té re, ké sőbb már Szlo vá kia min den járására. 97 A Mun ka vé del mi Hi va tal is is mé tel ten uta sí tot ta be osz tott ja it kü lö nös kép pen Szlo vá kia dé li és ke le ti ré szé ben, hogy a ro mák nak el ső sor ban az épí tő ipar ban, az út épí té sek nél, a kő fej tők ben és a tég la gyá rak ban biz to sít sa nak mun ka he lyet. A sza bad mun ka köz ve tí tés ne héz sé ge i nél a mun ka erő moz gó sí tá sát sza bá lyo zó 88/1945. szá mú el nö ki dek ré tu mot kel lett al kal maz ni, és az érin tett sze mé lye ket mun ka tá bor ba kel lett vinni. 98 A kor mány ren de let ja vas la tá nak el uta sí tá sa után Szlo vá ki á ban is vár ha tó volt a ro ma la kos ság ös sze írá sa. Meg kell em lí te nünk, hogy a ro mák diszk ri mi ná ci ó ja az élet más te rü le te it is érin tet te, és az el nyo más több ös sze te vő jé ről csu pán tö re dé kes hí rek ma rad tak fenn. Így de rült fény pl. a pobedimi, a čelov cei vagy a senoh ra di ro mák ese té re, akik fel leb be zé sét a já rá si fel lebb vi te li bi zott ság és a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal is tár gyal ta, mert az 1946 os vá lasz tá sok ide jén ki hagy ták őket a vá lasz tói név sor ból. Az alap ve tő vá lasz tó jog meg ta ga dá sa ci gány nem ze ti sé gük mi att ér te őket. A vá lasz tók

117 116 Anna Jurová lis tá já ra az feb ru ár 21 én el fo ga dott 28/1946. szá mú tör vény be kez dé se ér tel mé ben a CSSZK min den cseh, szlo vák és egyéb szláv nem ze ti sé gű pol gá rát fel kel lett ven ni. A tör vény alap ján el dőlt, hogy a sér tett sze mé lyek a Pobe di mi He lyi Nem ze ti Bi zott ság hi va ta los iga zo lá sa alap ján ön ként a ci gány nem ze ti ség hez tar to zók nak val lot ták ma gu kat, és ci gány nyel ven be szél nek. A Pobe di mi He lyi Vá lasz tá si Bi zott ság és a he lyi rek la má ci ós bi zott ság egy han gú an úgy dön tött, hogy nem ve szi fel őket a vá lasz tá si lis tá ra, mert nem te kint he tők szláv nem ze ti sé gű ek nek, ezért a 28/1946. szá mú tör vény be kez dé se alap ján így kel lett dön teni. 99 Nem vet ték fi gye lem be az SZKP čelov cei kép vi se lő i nek ér ve lé sét sem azon he lyi ro mák tel jes meg bíz ha tó sá gá ról, akik te vé ke nyen részt vet tek az an ti fa sisz ta har cok ban, és súj tot ta őket a holo kauszt is. Bi zo nyí té kul az 1940 es nép szám lá lás kor ci gány nem ze ti sé gű nek je lent ke zett 127 sze mély szolgált. 100 Jel lem ző, hogy a há bo rús idő szak uta sí tá sai ér tel mé ben, me lyek hez az má jus 24 én el fo ga dott a ci gá nyok egyes vi szo nya i nak ren de zé sé ről szó ló ren de let is kap cso ló dik, a he lyi és a re gi o ná lis szer vek meg pró bál tak sa ját ha tás kör ben an ti de mok ra ti kus ren del ke zé se ket hoz ni tu laj don ro má ik kal szem ben. A leg több ilyen eset a Ma gas Tát ra te rü le tén tör tént, gya kor la ti lag a há bo rú be fe je zé sé től szá mít va. A Kés már ki Já rá si Nem ze ti Bi zott ság már 1945 nya rán úgy dön tött, hogy a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal nak ja vas la tot tesz a ro mák el tá vo lí tá sá ra a Ma gas Tát ra kör ze té ből, ahol ál lí tó lag nagy szám ban for dul tak elő, és ké ri át he lye zé sü ket va la mely né met vagy ma gyar köz ség be, mely kel lő kép pen tá vol fek szik a Magas Tátrától. 101 A Pop rá di Já rá si Nem ze ti Bi zott ság sze ret te vol na el ér ni, hogy a ro mák ne lép hes se nek Pop rád és a Ma gas Tát ra te rü le té re, és vé le mé nye zés re be ter jesz tet te az egyes til tá sok és uta sí tá sok be nem tar tá sá ért szi go rú szank ci ó kat tar tal ma zó (pa ra gra fu sok ba fog lalt) diszk ri mi na tív ren de le tét. A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal osz tá lyai fél évig egy más nak ado gat ták, míg nem 1947 ta va szán kény te le nek vol tak el uta sí ta ni ras szis ta tar tal ma mi att. A be avat ko zá sok le he tő sé ge i ről a Pop rá di Já rá si Nem ze ti Bi zott ság így uta sí tott: a rend bon tók, a csa var gók, a ré sze ge sek, a nap lo pók stb. el len csak ezek a be vált esz kö zök lé tez nek: meg fe le lő köz sé gi biz ton sá gi és rend fenn tar tó szol gá lat, a ga ráz dák meg bün te té se a nyil vá nos bot rány oko zá sért vagy ve re ke dé sért, a csa var gás és kol du lás el íté lé se, a ki to lon co lás, az il le tő sé gi hely re me nesz tés, ki uta sí tás a köz ség ből, a re ver zió meg til tá sa és a munkatá bor. 102 A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal ál lás fog la lás ára vár va a Pop rá di Já rá si Nem ze ti Bi zott ság a he lyi nem ze ti bi zott sá gok se gít sé gé vel pró bál ta el ér ni cél ját, me lyek nek ha tá ro zat for má já ban kel lett be nyúj ta ni uk pa na sza i kat és kí vá nal ma i kat a ro mák ki te le pí té sé vel, és va la mely ki ürí tett né met köz ség tö me ges meg töl té sé vel kap cso lat ban. Ezek kel a ha tá ro za tok kal ka pott vol na nyo ma té kot az a be ad vány, ame lyet a Pop rá di Já rá si Nem ze ti Bi zott ság nak be kel lett vol na nyúj ta nia az SZNT nek, hogy el ren del je a ro mák kitelepítését. 103 A já rá si mun ka vé del mi hi va tal to váb bi szi go rú uta sí tá sai ér tel mé ben járt el Spiš ská Belá he lyi nem ze ti bi zott sá ga, ami kor aköz ség te rü le té ről ki til tot ta a vándorromákat. 104 A Pop rá di Já rá si Nem ze ti Bi zott ság ren de le té nek el uta sí tá sa után is mé tel ten pa naszt emelt a tát ra lom ni ci rend őr ál lo más a ro mák vi sel ke dé sé vel kap cso lat ban, akik nagy szám ban vet tek részt az er dei mun ká la tok ban. Mi vel az ő nem meg fe le lő vi sel ke dé sük za var ta a Tát ra lá to ga tó it, a Kés már ki Já rá si Nem ze ti Bi zott ság ezt a le ve let to váb bí tot ta Po zsony ba az SZNT nek. 105

118 A szlovákiai romák Csehszlovákiában A Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal elő írá sa ha té kony meg elő ző és meg tor ló in téz ke dé sek vég re haj tá sá ra szó lí tott fel a für dő vá ros ok ban és a nya ra ló he lye ken a ván dor ro mák il let len sé gei kap csán, mi köz ben fi gyel mez te tett a kol du lás sal, a csa var gás sal, a re ver zió meg til tá sá val, a ve szé lyes nap lo pás sal szem be ni ha tá lyos jo gi nor mák nyúj tot ta le he tő sé gek re, ame lyek még mind a 19. szá zad vé gé ről szár maz tak, s ezen felül a 117/1927. szá mú tör vényt kel lett alkalmazni. 106 Még mi e lőtt a hi va ta lok új ra tett re ké szen áll tak vol na, meg kez dőd tek az ös sze írás elő ké szü le tei. Fen tebb már szól tunk ró la, hogy a CSSZK ban a há bo rú utá ni el ső ci gány ro ma ös sze írást 1947 ben csak a biz ton sá gi szer vek vé gez ték, mi vel a mun ka tá bor ba tör té nő tö me ges be so ro lás ra tett ja vas la tot a kor mány ha tá ro zat ér tel mé ben vis sza kel lett von ni (a ro mák nyil ván tar tá sa ugyan is ezt a célt szol gál ta vol na). A CSSZK ban ös sze sen ci gány ro ma la kost szá mol tak, gya kor la ti lag mind szlo vá ki ai ro ma volt. A bűn ügyi szol gá lat ko ra be li in for má ci ói és C. Nečas ké sőb bi ku ta tá sai alap ján 583 cseh és mor va ro ma él te túl a kon cent rá ci ós tá bor meg pró bál ta tá sa it, 1945 má ju sá ban Cseh or szág te rü le tén mint egy 1000 ro ma la kott, né há nyan szlo vá ki ai ro ko na ik nál rejtőzködtek. 107 Az ös sze írás ered mé nyét meg kér dő je lez te N. Pavel čí ko vá re gi o ná lis ku ta tá sa, de ezt nem le het tár gyi la go san el len őriz ni és iga zol ni. A Bűn ügyi Köz pont anya ga it ed dig még nem ku tat ta sen ki, mert na gyon ki ter jed tek és so ká ig tit ko sak vol tak. A rend őr ál lo má sok for rá sai a két há bo rú köz ti és a há bo rú utá ni idő szak ból, csak úgy, mint a Lő csén ta lál ha tó bel ügy mi nisz té ri u mi le vél tár anya gai, a rend őr ség te vé keny sé gé ről azt bi zo nyít ják, hogy a ci gá nyok adat bá zi sát és ujj le nyo ma ta ik nyil ván tar tá sát hu za mo sabb időn ke resz tül fo lya ma to san töl töt ték fel. A biz ton sá gi szer vek meg ho no so dott gya kor la ta és mun ka mód sze rei a há bo rú utá ni idő szak ba olyan sze mé lyek ál tal is át ke rült, aki ket be so rol tak az új szer ve ze ti rendbe. 108 Be fe je zés Köz vet le nül a má so dik vi lág há bo rú be fe je zé se után egész Kö zép Eu ró pá ban meg in dult a la kos ság egyes cso port ja i nak szé les kö rű moz gá sa, me lyet az új ott ho nok és meg él he té si for rá sok ke re sé se vál tott ki, va la mint a cseh szlo vák le te le pe dé si po li ti ka esz kö ze ként meg je le nő kiké nys ze rí tett és erő sza kos mig rá ció. Arburg sze rint is en nek a ré szét ké pez te a ke let szlo vá ki ai ro mák pél dát lan ván dor lá sa, amely re a cseh szer vek több nyi re ne ga tí van re a gál tak, át örö kít ve a ré geb bi ro ma el le nes in téz ke dé se ket, s így két ség be von ha tat lan a kul tu rá lis szem pont ból el té rő és nem kí vá na tos ki sebb ség el le ni ál lás pont foly to nos sá ga. A szlo vá ki ai ro mák spon tán és a szán dé ko san ki vál tott be ván dor lá si hul lá mai, me lyek ös sze függ tek rend szer te len ur ba ni zá ci ó juk kal (N. Pavel čí ko vá sze rint) és a le te le pe dé si le he tő sé ge ik meg vo ná sá val, olyan kö vet kez mé nyek be tor kol lot tak, ame lyek kel a cseh szer zők sze rint nem csu pán a ro ma ki sebb ség, ha nem az egész tár sa da lom mind má ig küzd. A hos szabb tá vú fej lő dés és a több ség gel va ló együtt élés szem pont já ból en nél is sú lyo sabb ki ha tá suk volt a má so dik vi lág há bo rú vé gén és an nak be fe je zé se után el fo ga dott ro ma el le nes in téz ke dé sek nek a köz sé gek pe re mén le te le pe dett sze mé lyek kel szem ben. A ro mák ki űzé se ere de ti te rü le te ik ről, ki szo rí tá suk a köz sé gek szo ci á lis és gaz da sá gi rend sze ré ből, va la mint a föld raj zi lag, a szo ci á li san és a kul tu rá li san el szi ge telt és el kü lö ní tett ro ma te le pü lé sek ki ala kí tá sa, me lyek ben le fé ke ződ

119 118 Anna Jurová tek a ro ma kö zös ség szociokulturális, dif fe ren ci á ló dá si és ci vi li zá ci ós fo lya ma tai, azt ered mé nyez ték, hogy az etno kul tu rá lis bom lás je le it ma gu kon vi se lő tör té né sek ütöt ték fel a fe jü ket, el fa jul tak az er köl csi ér té kek, szét es tek a he lyi leg endo gám cso por tok csa lá don és kö zös sé gen be lü li szo ci á lis vi sel ke dés mód já nak sza bá lyo zói. Ezek a kor lá to zott te rü let tel ren del ke ző te le pek fo ko za to san túl né pe sed tek, rom lot tak hi gi é ni ai, öko ló gi ai és egész ség ügyi pa ra mé te re ik. Tel jes mér té kű el kü lö ní té sük és get tó sí tá suk je len leg az egyik leg ros szabb né hány év ti zed del ko ráb bi ro ma el le nes in téz ke dés foly ta tá sa, amely a má so dik vi lág há bo rú be fe je zé se óta meg aka dá lyoz ta a ro mák tár sa dal mi in teg rá ci ó ját. Jegy ze tek 1. Rész le te seb ben lásd Nečas, C.: Èes ko slo ven ští Romo vé v letech Brno, Masa ry ko va univerzita, Uo. 1. rész; Nečas, C.: Evi den ce čes ko slo ven ských Ciká nů v letech Èeský lid, 1986/2, p. 3. Nečas, C.: Mate riál o Romech na Slo ven sku z roku His to ric ká demografie, 1998/22, p.; ŠA Prešov, f. Šarišsko zemplínska župa / /; Hübschmannová, M.: Šaj pes dova ke ras Mùže me se domluvit. Olomouc, 1995; Lacková, E.: Naro di la jsem se pod š ast nou hvìzdou. Praha, Tri á da, 1997; Jurová, A.: Róm ska prob le ma ti ka Dokumenty. 1. zv. Praha, Ústav pro sou do bé deji ny AV CR, Más fél ezer ro ma had se reg be li rész vé te lé ről szá molt be Jozef Mareš rend őr fel ügye lő de cem ber 4 én. SÚA Praha, f. ZÚ /Sociál., zdrav. a veter. zálež./ , kart. 773, odd. XV 2, tsz. 82/47. Az 1994 től Prá gá ban meg je le nő, romis zti kai ta nul má nyo kat köz zé te vő Roma no dža ni ben cí mű lap kö zölt né hány vis sza em lé ke zést a ro mák rész vé te lé ről az el len ál lá si moz ga lom ban; Nosková, H.: Češi, Slo vá ci a Romo vé po II. svě to vé válce (Majorita a mi no ri ta v záko nech a směrnicích). Roma no džaniben, 2000/3, p. 5. Haišman, T.: Snahy cen trál ních orgá nů stát ní sprá vy o řeše ní tzv. cikán ské otáz ky v čes kých zemích v letech 1945 až 1947 ve svět le tisku. Èeský lid, 1989/1, p. 6. SÚA Praha, f. ZÚ, Uo. A Te rü le ti Nem ze ti Bi zott ság szo ci á lis osz tá lyán nyil ván tar tás ban volt több ro ma nő kér vé nye, akik ön ma guk és gyer me ke ik ré szé re ru há za tért fo lya mod tak ahi va tal hoz. Az egyik eset ben az Eper je si já rás Dri e nov köz sé gé ből egy 11 gyer me kes anya uta zott Prá gá ba a HNB iga zo lá sá val. 7. Jurová, A.: Róm ska prob le ma ti ka Haišman, T.: i. m.; A rend őri je len té sek és a ko ra be li vis sza em lé ke zé sek a ha tár men ti fosz to ga tá sok ról na gyon le egy sze rű sít ve ál ta lá ban a ro mák szám lá já ra ír ták eze ket a rend bon tá so kat. A ren de zet len vi szo nyok a ki te le pí té sek ide jén azon ban so kak szá má ra le he tő vé tet ték, hogy meg fe le lő bün te tés nél kül kö ves se nek el bűn cse lek ményt. Pavelčíková, N.: Rom ské oby va tel stvo na Ostrav sku Ostrava, OU, 1999; Uő: Co konečné řešení nevyřešilo.(romové na Mora vě a ve Slez sku v letech ). In Milý Bore..! Pro fe so ru Cti bo ru Neèasovi. K vydá ní při pra vi li T. Dvořák, R. Vlček, L. Vykoupil. Brno, Mati ce moravská, 2003, p. Uő: Vliv pová leč ných mig ra cí a urba ni za ce na mož nos ti integ ra ce Romů. In Kokošková, Zdeň ka Kocian, Jiří Kokoška, Sta ni slav (ed.): Èes ko slo ven sko na roz hra ní dvou epoch nesvobody. Sbor ník z kon fe ren ce k 60. výro èí konce druhé svì to vé války. Praha, Národ ní archiv Ústav pro sou do bé ději ny AV ČR, 2005, p.; Dvořák, T.: Regu la ce pohy bu oby va tel stva po roce 1945 a Romové. Kon ti nui ta nebo nové trendy? In Milý Bore p.; Arburg, A. von: Tak či onak. Nuce né pře síd le ní v kom plex ním poje tí pová leč né sídel ní poli ti ky v čes kých zemích. Sou do bé dìjiny, 2003/3, p.

120 A szlovákiai romák Csehszlovákiában Pape, M.: A nikdo vám nebu de věřit. Doku ment o kon cen trač ním tábo ře Lety u Písku. Praha, G plus G, 1997, p. 10. SÚA Praha, f. ZÚ, uo. 11. Uo. 12. SÚA Praha, f. Minis ter stvo práce a sociál ní péče MPSP / /, č. kart. 400, sig Pavel čí ko vá is a ván dor ló ro mák cso port ja i nak be özön lé sé ről ad szá mot, akik sze ret tek vol na át jut ni a nyu ga ti ha tá ron, il let ve a ha tár vi dék re te le ped ni. Pavelčíková: Co koneèné øešení 13. Egy opa vai pa nasz le vél ről volt szó, amely fel idéz te a né met meg szál lás ide jén ho zott ren del ke zést. SÚA Praha, f. MPSP, uo. 14. SÚA Praha, f. MPSP, č. kart. 400, sig Uo. 16. Cikán ský problém. /K. R./, Bezpečnosť, I., 1946, s ; Pavelčíková, N.: Co koneèné øešení SÚA P raha, f. MPSP, uo. 18. Itt a Dítì nad propastí, výcho va a vzdì lá ní potul ných a cikán ských dìtí cí mű mun ká já ra utalt. Uo. Štam pach sze mé lyes tra gé di á ja az lett, hogy vé le mé nyét azo no sí tot ták a ko ra be li ak tu á lis igé nyek kel (ezt iga zol ják az Író szö vet ség 1953 as ös sze jö ve te le i ről szó ló anya gok is). Jurová, A.: Róm ska prob le ma ti ka zv. 19. Uo. M. Cipro, a je len tős cseh pe da gó gus, F. Štam pach egy ko ri kol lé gá ja, vis sza em lék szik Štam pach há bo rú utá ni fe le lős ség re vo ná sá ra a pro tek to rá tus ide jén be töl tött funk ci ó ja és vé le mé nyei mi att. Cipro, M.: Úvaha o výcho vě sociál ně han di ca po va ných skupin. In Rómo via a sociál na peda go gi ka apli ko va ná do pod mi e nok mater ských a základ ných škôl. Pra cov ný zbor ník na medzi ná rod ný seminár, Levo èa Eze ken a meg be szé lé se ken is mé tel ten el hang zot tak azok a hely te len ál lí tá sok, hogy a ci gá nyok szá ma a há bo rús idő szak hoz ké pest meg két sze re ző dött a kül föl di, el ső sor ban a bal ká ni cso por tok be özön lé se ré vén. A két há bo rú kö zöt ti rend őr sé gi név sor ok és a Bel ügy mi nisz té ri um Bűn ügyi Köz pont ja nyil ván tar tá sá nak ös sze ha son lí tá sa ezt egy ér tel mű en cá fol ja. C. Nečas és E. Hor vát ho vá azt fel té te lez ték, hogy ha fi gye lem be ves szük a je len tős sza po ru la tot is a há bo rú ide jén Szlo vá kia te rü le tén mint egy száz ezer ro ma élt. Azt is meg em lít het jük, hogy no vem ber 2 án szü le tett egy ha tá ro zat, mely nek ér tel mé ben a ci gá nyo kat azok ra a te rü le tek re kel lett vol na ki szo rí ta ni, me lye ket Ma gyar or szág nak kel lett át en ged ni. Mind eköz ben ép pen Dél Szlo vá ki á ban élt je len tős szá mú ro ma, és egy ré szük től meg von ták az ál lam pol gár sá got. Az de cem ber 31 i ál la po tot tük rö ző la kos sá gi nyil ván tar tás alap ján a Szlo vák Köz tár sa ság te rü le tén ci gány nem ze ti sé gű la kos élt (a meg íté lés kri té ri u mai vi szont nem egy ér tel mű ek). Lásd a Úze mie a oby va te¾ stvo Slo ven skej repub li ky és Preh ľad obcí a okre sov odstú pe ných Nemecku, Maïar sku a Po¾sku (Bratislava, ŠŠÚ 1939) cí mű ki ad vá nyo kat. Az 1940 es esz ten dő ben a ci gány ság fo gal má nak de fi ní ci ó ját tar tal ma zó ren de let ki adá sa után (mind két szü lő ere de te, mun ka ke rü lés) a de cem be ri nép szám lá lás so rán a nem ze ti ség ro vat ban sze mély sze re pelt ci gány nem ze ti sé gű ként. Lásd Zprá vy Štát ne ho plá - no va ci e ho a šta tis tic ké ho úr adu, 1946/1. Ez azt je len ti, hogy 1945 ben a vis sza csa tolt te rü le te ken is él tek ro mák, és a cseh or szá gi be ván dor lá sok for rá sát el ső sor ban a szlo vá ki ai ro mák je len tet ték. Ezt em lí ti meg hoz zá szó lá sa i ban N. Pavel čí ko vá is. 21. Uo. A SZM szep tem ber 10 i ülé sén ké szült jegy ző könyv. Eb ben az idő ben több já rás ból meg sza po rod tak a pa nasz le ve lek az egész ség ügyi, hi gi é ni ai prob lé mák kal kap cso lat ban fer tő ző szem gyul la dás meg je le né se Kladnóban, rab lá sok Česká Lípán stb. Sig. 2249, kart. 400, f. MPSP. T. Dvo řák meg em lí ti a ro mák kal szem be ni ál ta lá nos és egy ben alap ta lan elő í té le te ket, ami mi att szám ta lan őket ért tá ma dás ban jog vé de lem nél kü li ál do za ti bá rány ként sze re pel tek. T. Dvořák: i. m. 22. Haišman, T.: Romo vé v Čes ko slo ven sku v letech Vývoj insti tu ci o nál ní ho zájmu a jeho dopady. In Romo vé v Èeské republice. Praha, Socioklub, 1999, p.

121 120 Anna Jurová 23. SÚA Praha, f. MPSP, č. kart. 400, sig A SZM szep tem ber 10 i ülé sén ké szült jegy ző könyv. 24. A ro mák la kás gond ja i nak meg ol dá sa so rán ta pasz tal ha tó te he tet len sé get vagy kel let len sé get iga zol ják az öt ve nes évek ele jén több nagy üzem ben, va la mint kü lön bö ző ré gi ó ban ké szült ku ta tá sok is. Pl. Pavelčíková, N.: Romo vé na Vít kov sku a Hlu čín sku v první polo vi ně pade sa tých let. Vlas ti vìd ne listy, 1996/1, p. A szer ző újabb írá sa i ban az zal vé di a cseh ál la mi szer ve ket, hogy va ló szí nű leg nem szá mol tak a ro ma mun ká sok csa lád tag ja i nak Szlo vá ki á ból tör té nő át te le pü lé sé vel. 25. A Lido vá demo kra cie hoz ta nyil vá nos ság ra szep tem ber 18 án. A há rom szin tű tá bor rend szer ter vét nem ter jesz tet ték elő a szep tem ber 10 i ér te kez le ten, mint ahogy ar ról T. Haiš man ér te ke zik. Lásd Haišman, T.: Snahy cen trál ních orgá nù SÚA Praha, f. MPSP, kart. sz. 400, sig Uo. A miro ti cei te me tő ben van el te met ve több ha lott a Lety tá bor ból; Lásd még Pape, M.: i. m. 28. SÚA Praha, f. MPSP, č. kart. 400, sign. 2249; Ugyan csak SÚA Praha, f. ZÚ, č. kart Pavelčíková, N.: i. m. Meg kell em lí te ni a két há bo rú köz ti ro ma nyil ván tar tást és ös sze írást, me lyek egy ér tel mű en cá fol ják a ko ra be li né ze te ket. 30. SÚA Praha, f. MPSP, č. kart. 400, sig. 2249; Ugyan csak Pape, M.: i. m p. 31. Is mét te rí ték re ke rült a ro mák ki to lon co lá sa Mariánske Láz ne ból és Kar lo vy Varyból. A cseh, a szlo vák, a len gyel és a ma gyar ro mák ál lí tó lag sok il let len sé get kö vet tek el a Žam ber ki já rás ban, ahol er dei mun ká la tok ban vet tek részt Rokytnicében. SÚA Praha, f. MPSP, č. kart. 400, sign Uo. Zprá va o pora de na Ria di teľ stve národ nej bezpečnosti, koreš pon den cia medzi Úra dom ochra ny práce a Minis ter stvom sociál nej sta rost li vos ti z Uo már ci us 1 jei le irat a Bűn ügyi Köz pont nak. 34. Uo. Ciká ni nutná opatření. Usmer ne nie pod ri a de ných orgá nov z Uo. Arburg, A. von em lí tést tesz a biz ton sá gi szak elő adók már ci us 11 i ta lál ko zó já ról, ahol nyíl tan ja va sol ták, hogy azon ro má kat, akik nem tud ják iga zol ni ál lam pol gár sá gu kat, el ső sor ban Ma gyar or szág ra to lon col ják, amen nyi ben azt a ha tárt még nem őr zik oly tö ké le te sen. 36. SÚA Praha, f. MPSP, kart. sz. 400, f. ÚPV, kart. sz. 1163; Jurová, A.: Róm ska prob le ma ti ka Dokumenty. i. m. 1. kö tet. 37. Uo. 38. Uo. Csa tol va J. Mareš cik ke: Ciká ni musí pracovat. Kriminalistika, 1968/2, p. 39. SÚA Praha, f. MPSP, č. kart Uo. 41. Jurová, A.: Róm ska problematika Az Ostra va kör nyé kén vég zett sa ját re gi o ná lis ku ta tá sok alap ján N. Pavel čí ko vá ku darc nak tart ja az ös sze írást, mert csak a le te le pe dett és dol go zó ro má kat vet ték nyil ván tar tás ba, a ván dor éle tet élők el ke rül ték, pl. Szlo vá ki á ba tá voz tak. Az ös sze írás or szá gos szin tű volt, Szlo vá ki á ban egé szen 1948 ele jé ig tar tott. Ős szel ki egé szí tet ték a nyil ván tar tást, és foly ta tód tak a cseh or szá gi el len őr zé sek. Ezen kí vül hang sú lyoz ni kell, hogy a Bel ügy mi nisz té ri um bel ső út mu ta tá sa alap ján ké szü lő jegy zék min den ci gányt érin tett az or szág ban. T. Dvo řák is iga zol ja, hogy az ös szes ro ma nyil ván tar tá sa ál lan dó ele me lett a ro ma kér dés meg ol dá sá nak már a há bo rú előt ti idő szak ban is, s cél ja a ro mák ál lan dó mun ka vi szony ba so ro lá sa volt. 42. Lásd Nečas, C.: Èes ko slo ven ští Romo vé v letech Brno, Masa ry ko va uni verzita, 1994.; Nečas, C.: Evi den ce čes ko slo ven ských Ciká nů v letech Èeský lid, 1986/2, p.; Nečas, C.: Šta tis tic ké výsled ky o cigán skej popu lá cii z r na východ nom Slovensku. His to ri ca carpatica, 20. roč. (1989) p.; Nečas, C.: Mate riál o Romech na Slo ven sku z roku His to ric ká demografie, 1998, p. 43. Nečas, C.: Mate riál o Romech 44. Vö. a 41. láb jegy zet for rá sa ival.

122 A szlovákiai romák Csehszlovákiában Hübschmannová, M.: Šaj pes dovakeras ; Lacková, E.: Naro di la jsem 46. Sok csa lád a mes ter sé ge mel lett kény te len volt más meg él he té si for rást ta lál ni. A nők gyak ran a föld mű ve sek nél szol gál tak vagy kol dul tak. Az a tény, hogy a csa lá dok egyik nap ról a má sik ra él tek, csak né ha dol goz tak, iga zol ták a szlo vák kör nye zet ből a cseh ha tár vi dék re és az ipar vá ros ok ba be köl tö zött ro mák kö ré ben vég zett ku ta tá sok. Davidová, E.: Smìry adaptace, asi mi la ce èi spo le èen ské integ ra ce cikán ské ho rom ske ho oby va tel stva v pohra niè ním mìste. Zpra vo daj KSVI, 1987; Haišman, T.: K prob le ma ti ce zpù so bu živo ta a kul tú ry cikán ské ho oby va tel stva v prù mys lo vem mìste (Kladno). Zpra vo daj KSVI, Lásd Nečas, C.: Èes ko slo ven ští Romové Kame nec sze rint az ös sze ha son lí tás azt mu tat ja, hogy a ro mák el nyo má sá nál kez det től fog va fa ji okok ról volt szó, míg a zsi dók nál val lá si, va gyo ni és mű velt sé gi té nye zők ját szot tak sze re pet. Lásd Kamenec, I.: Holo kaust na Slo ven sku porov na nie osu dov róm skych a židov ských obyvateľov. In Frištenská, Hana Láznicková, Ilo na Sulitka, Andrej (ed.): Nezná my holokaust. Praha Varinský, V.: Tri etapy núte ných prác na Slo ven sku v rokoch In Barnovský, M. (ed.): Od dik ta tú ry k diktatúre. Bratislava, Veda, 1995, p.; Uő: Tábo ry núte - nej práce na Slo ven sku v rokoch Ban ská Bystrica, UMB, Az ar chív for rá sok az Eper je si Ál la mi Le vél tár ban az Eperjes Strážske út vo nal épí té sét szol gá ló mun ka tá bor kap csán tar tal maz nak szám ta lan kér vényt olyan köz sé gi hi va ta lok tól és ma gán vál lal ko zók tól, akik ro mák sza bad dá té te lét kér ték kü lön bö ző mun kák el vég zé sé re. A Hanu šov ce mel let ti Petič tá bo rá ban is olyan ro mák vol tak, aki ket ugyan az az épí té si vál la lat al kal ma zott, mint a mun ka tá bor ok ban. A köz sé gi hi va ta lok még 1944 nya rán fi gyel mez tet tek a ro mák szá má ra nyí ló sok mun ka le he tő ség re, me lyek a Lat or ca fo lyam sza bá lyo zá sá nál adód tak. 49. A fo ko zó dó ro ma el nyo más fo lya ma tá ban, ami kor meg sza po rod tak mind a jo gos, mind az alap ta lan pa nasz le ve lek a ro mák nö vek vő szá má val, élős kö dő élet mód já val kap cso lat ban, s a moz gás kor lá to zá su kat, sőt szlo vá ki ai ki te le pí té sü ket kér ték, ké szült egy tör vény az ún. aszo ci á lis sze mé lyek ről, amely nek ér tel mé ben aszo ci á lis nak mi nő sít het tek min den 18 év fe let ti sze mélyt, aki a ci gány faj hoz tar to zik és bár le te le pe dett, a pol gá ri kör nye zet ter hé re van. Nečas, C.: Èes ko slo ven ští Romové p. Ez a ja vas lat vi szont a hos sza dal mas el já rás fo lya ma tá ban ugyan úgy vé gez te, mint a ván dor ci gány ok ról és csa var gók ról szó ló tör vény. 50. Lásd Nečasa, C. mun ká it a ro ma holo kaus zttal kap cso lat ban; Geceľovský, V.: Rómo via na Geme ri do r Rožňava, ben a ro ma ül dö zés új mód já vá vál tak a saj tó ban meg je le nő tá ma dá sok, me lyek meg kér dő je lez ték a ro mák le gá lis ál lan dó lak hely ét az egyes köz sé gek ben, és a köz vé le mény nek olyan in for má ci ó kat su gall tak, hogy a ro mák te le pü lé se i ket il le gá li san ala kí tot ták ki. (Épp olya nok ese té ben, ame lyek fej lő dé sé ről leg alább száz éve is mer tek a tör té nel mi ada tok, pl. Leta nov cet már a há bo rú előtt ki te le pí tet ték.) Jurová, A.: His to ric ký vývoj róm skych osád na Slo ven sku a prob le ma ti ka vlast níc kych vz a hov k pôde. ( Nelegálne osady ) /jurova.html.; Uő: Nie ko¾ ko poz - ná mok k otáz kam róm skych osád. (Kauza Letanovce) /jurova.html. 52. A Bár tfai és az Eper je si já rás ro ma te le pü lé se in 1999 ben és 2000 ben zaj lott egy fel mé rés a pil ze ni Nyu gat Cseh or szá gi Egye tem Kul tu rá lis és Szo ci á lis Ant ro po ló gia Tan szé ke, a prá gai Kár oly Egye tem In do ló gi ai In té ze te és a po zso nyi Info Ro ma Ala pít vány rész vé te lé vel. 53. Nečas, C.: Èes ko slo ven ští Romové , p. Leg utóbb K. Janas (Romano džaniben, 2003/jevend). 54. Hübschmannová, M.: i. m. A 2 fe je zet a ter je del mes ki vo nat ból ös sze fog lal ja a cseh or szá gi ro ma et ni kum ról szó ló is me re te ket. Bernasovský, I. vas kos kö te tet pub li kált a ke let szlo vá ki ai ant ro po ló gi ai ku ta tá sok ról. 55. Nečas, C.: i. m p.; Lacková, E.: i. m.; Geceľovský, V.: i. m.

123 122 Anna Jurová 56. A ko ra be li saj tó több cik ke szá mol be a ro ma tá bo rok tö me ges ha lál ese te i ről. Lásd Jurová, A.: Róm ska problematika 1. zv. 57. Már 1945 már ci u sá ban meg öl tek egy ro mát Nagy i da köz ség ben, ahol a he lyi mi li cis ták ön ké nye sen ra gad tak fegy vert egy szov jet ka to na el lo pott in gé nek ke re sé se kor. Kirá ly hel mec ha tár vi dé ke hos szú idő re a Kár pát al já ról in du ló és a Cseh or szág ba tar tó em ber csem pé szet köz pont já vá vált, il let ve Šte fan Ci ca ci gány hor dá já nak fel ség te rü let évé, akik szá mos rab lást kö vet tek, zsák má nyu kat pe dig Ma gyar or szág ra vit ték és az ot ta ni (nem ro ma) kocs mák ban el ad ták. ŠA Košice, f. Kraj ský súd v Koši ci ach /(1525) /, č. kart. 493, 501, Lacková, E.: i. m. Né hány vis sza em lé ke zés a Roma no dža ni ben ha sáb ja in: pl. ter je del mes ki vo nat je lent meg az kö zött a Szov jet uni ó ban tar tóz ko dó J. Čonka sza kasz ve ze tő 2. vi lág há bo rús em lék ira ta i nak kéz ira tá ból. AMV SR Levoča, f. B 10/3, č. kart. 1.; Hübschmannová, M.: Po Židoch Cigáni. Svì dec tví Romù ze Slo ven ska díl. Praha, Tri á da, A ci gány nem ze ti ség és a ci gány nem ze ti sé gű ál lam pol gár fo gal mak mint az ön tu da to so dás és az et ni kai más ság el fo ga dá sa több for rás ban meg je len nek a há bo rú után, egé szen az erő sza kos szo ci a lis ta as szi mi lá ció fel lé pé sé ig. 60. Pl. Hübschmannová, M.: i. m.; Lacková, E.: i. m.; Horváthová, E.: Cigá ni na Slovensku. Bratislava, SAV, Er ről ta nús kod nak a Prá gai Já rá si Nem ze ti Bi zott ság pa na szai már 1945 fo lya mán. 62. Lásd Jurová, A.: i. m. 1. zv , 35. p. 63. Výcho do slo ven ská Prav da, 12. máj p. 64. Jurová, A.: i. m p. 65. El ret ten tő pél dá ként szol gált vol na Chvojnica, a Pri vi gy ei já rás ban ta lál ha tó egy ko ri né met te le pü lés, me lyet a ro mák tel je sen tönk re tet tek. Jurová, A.: i. m p. 66. SÚA Praha, f. ÚPV , č. kart. 3409, zn Ugyan csak az Ál la mi Le vél tár KNB fondjaiban ta lál ha tó anya gok. 67. A köz tár sa sá gi el nök 88/1945. szá mú dek ré tu ma a mun ka erő moz gó sí tá sá ról. 68. A ké nyel met len ide ge nek el le ni harc ról szó ló 52/1935. szá mú tör vény. 69. ŠOKA Košice, f. ONV (OSK) Mol da va nad Bod vou , č. kart. 1, č. sp. 245 prez. 70. Uo. 71. Csak Ke let Szlo vá ki á ban 1945 után több te le pü lé sen iga zol ták a ro mák el nyo má sát és ki űzé sét a köz ség ből (Richnava, Trs te né nad Hornádom, Rybník, Batizovce, Spiš ské Bystré, Holomnica, Toporec, Rakúsy, Kece rov ské Pekľany, Keny hec [Kechnec], Tor na [Turňa], Nižný Medzev, Szep si [Moldava nad Bodvou], Slanec, Trebišov). SÚA Praha, f. ÚPV , č. kart. 3409, Jurová, A.: i. m p. 73. Uo p. 74. Uo. 75. Uo p. 76. Uo p. 77. Uo p. 78. Uo p. 79. Uo p. Lásd még Jurová, A.: His to ric ký vývoj 80. E. Lacková: i. m. 81. Jurová, A.: i. m. 30. p. 82. Uo. 31. p. 83. Ar chív Minis ter stva vnút ri SR, Levo ča (A MV SR) A Szlo vák Köz tár sa ság Bel ügy mi nisz té ri u má nak Le vél tá ra (a to váb bi ak ban: BML) Lő cse, Zbi er ka den ných roz ka zov r. 1945, č. 1363/ BML, f. PV odbor BK ( ), č. kart. 1, i. č. 1.

124 A szlovákiai romák Csehszlovákiában ŠOKA Prešov, f. ONV v Pre šo ve ( ), č. kart. 16, č. sp / Varinský: i. m.; BML Lő cse, f. PV odbor BK ( ); Slo ven ský národ ný ar chív Bra ti sla va (Szlo vák Nem ze ti Le vél tár [a to váb bi ak ban: SZNL] Po zsony), f. PV Pra cov né tábo ry ( ). A Zlo èi ny komu niz mu cí mű pub li ká ció szer zői ad ják köz re a fen ti szá mo kat, de a ro mák kap csán ugyan úgy egyet ér te nek ál lí tó la gos aszo ci á lis jel le gük ko ra be li fel fo gá sá val. 87. Min den já rá si nem ze ti bi zott ság nak és já rá si köz igaz ga tá si bi zott ság nak be kel lett ter jesz te nie a ci gá nyok és kü lön a ci gány nők jegy zé két, me lye ket már ko ráb ban is ti tok ban ve zet ni ük kel lett. BML Lő cse, f. PV Odbor BK ( ), č. kart. 1, č. sp. 1. SZNL Po zsony, f. PV PT ( ), č. kart. 21, č. sp. 5, 8, 10, Výcho do slo ven ská Prav da, jú ni us 7., 2.o. 89. SNA Bratislava, f. PIaO ( ), kart.sz. 43, i.sz. 8500/46. Je len tést kel lett ad ni ká ros te vé keny sé gük ről, le kel lett ír ni jel lem zé sü ket és rossz tu laj don sá ga ik meg - íté lé sét és ér té ke lé sét, s hogy mely ke rü le tek ben tör tén nek a leg na gyobb ocs mány sá - gok. 90. Uo A fel dúlt, Pri vi gy ei já rás be li Chvoj ni ca köz ség fi gyel mez te tő pél dá já ról volt szó. Lásd 64. meg jegy zés 92. SZNL Po zsony, f. PIaO ( ), č. kart. 43, č. sp. 8500/ Uo. 94. Uo. A cseh szer zők leg újabb ku ta tá sai bi zo nyít ják, hogy a mig rá ció, a ki te le pí té sek és a la kos ság egyes cso port ja i nak el tá vo lí tá sa kon tex tu sá ban a ro ma kér dés a má so dik vi lág há bo rú után nem zet kö zi szem pont ból tel je sen je len ték te len volt. Lásd Dvořák, T.: i. m.; Arburg, A. von.: i. m. 95. Uo. 96. Két ség kí vül to váb bi je len tős be avat ko zás lett vol na a sze mé lyi sé gi jo gok ba, me lye ket az ös szes ad dig el fo ga dott nor ma kor lá to zott. SÚA Praha, f. MPSP ( ), č. kart. 400, sig Jurová, A.: i. m p. A Kirá ly hel me ci já rás aszo ci á lis sze mé lye it áp ri lis 20 ig Ústi nad Ora vou köz ség be kel lett szál lí ta ni, a töb bi já rás ban má jus 10. volt a ha tár idő. 98. Uo. A cseh szer zők ugyan csak meg em lí tik az el nö ki dek ré tum (88/1945) gya ko ri al kal ma zá sát a ro mák kal szem ben. 99. SZNL Po zsony, f. PV Národ né výbo ry ( ), č. kart. 550, č. sp Uo., f. PV legis la tív ny odbor ( ), č. kart. 25, č. sp. III/A 3 597/ Uo. č. sp Jurová, A.: i. m p Uo p Uo p Uo. 62. p Uo p Uo p. A Szo ci á lis Gon dos ko dá sért Fe le lős Meg bí zot ti Hi va tal au gusz tus 6 án le vél ben kö zöl te a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal lal a ro ma tá bo rok lét re ho zá sá ról szó ló kor mány ren de let ter ve ze té nek vis sza vo ná sát, ami kor már meg je lent a Bel ügy mi nisz té ri um ren de le te az ös sze írás el vég zé sé ről Mareš, J.: Něko lik dat o cikánech. Kriminalistika, 3. roč Nečas, C.: Ho lo ca ust èes kých Romù. Praha, Prostor, SÚA Praha, f. Minis ter stvo vnit ra Nosek. Tajná sprá va Kri mi nál nej ústred ne ministrovi Pavelčíková, N.: Co koneèné øešení ; Mareš, J.: Cikáni musí pracovat A cikk szer ző je el ső ren dű szak ér tő je az adott kér dés kör nek. (For dí tot ta A. Sza bó Lász ló)

125 124 Anna Jurová AN NA JURO VÁ THE SLO VAK RO MA PEOP LE IN CZE CHOS LO VA KIA IN (REGULATION OF THE MOVE MENT AND CON TI NU I TY OF PERSECUTION) After the end of the Sec ond World War an exten si ve move ment of cer ta in groups of the popu la ti on began in the enti re Cen tral Euro pe that evoke spon ta ne ous efforts to find the new home, living, but also a wide appli ca ti on of com pul so ry and for ced mig ra ti on as tool of the Cze chos lo vak resi den ti al poli cy. Their part was also the unpre ce den ted mig ra ti on of the Ro ma peop le from Eas tern Slovakia, to which the Czech bodi es reac ted main ly nega ti ve ly fol lo wing the prac ti ce of older anti Roma arran ge ments and the con ti nu i ty of atti tu des toward this cul tu ral ly dif fe rent and unde si rab le mino ri ty is indisputable. The mig ra ti on waves of Ro ma immig rants from Slo va kia caused spon ta ne ous ly and pur po se ful ly that were lin ked with their sys tem less urbanisation or not sol ving and refus ing to pro vi de oppor tu ni ti es to settle, accom mo da te a num ber of labour force result ed prob le ms and consequences, with which accor ding to the Czech aut hors not only the Ro ma minority, but the enti re soci e ty is still striving.

126 POPÉLY ÁRPÁD A csehszlovák magyar lakosságcsere és az áttelepítésre kijelölt szlovákiai magyarok névjegyzékei ÁRPÁD POPÉLY 94(437) 1947/1948 THE CZECHOSLOVAK HUNGARIAN POPULATION EXCHANGE 94(= )(437) 1947/1948 AND THE LIST OF NAMES OF HUNGARIANS LIVING (= )(437) 1947/1948 IN SLOVAKIA ASSIGNED FOR RE SETTLEMENT Czechoslovakia. Hungary. Population Exchange. Re settlement. List of Names. Az feb ru ár 27 én alá írt cseh szlo vák ma gyar la kos ság cse re egyez mény le he tő vé tet te a cseh szlo vák kor mány szá má ra, hogy an nyi, a 33/1945 szá mú el nö ki al kot mány dek ré tum alap ján cseh szlo vák ál lam pol gár sá gá tól meg fosz tott szlo vá ki ai ma gyart te le pít hes sen át Ma gyar or szág ra, amen nyi ma gyar or szá gi szlo vák ön ként je lent ke zik a Cseh szlo vá ki á ba va ló át te le pü lés re. Ma gyar or szág nak az egyez mény ben ezen túl me nő en kö te le zett sé get kel lett vál lal nia ar ra, hogy a pa ri tá sos nép cse rén túl me nő en át ve szi a szlo vák nép bí ró ság ok ál tal há bo rús bű nös nek mi nő sí tett ma gya ro kat is. Két szu ve rén ál lam kö zöt ti meg ál la po dás a ki sebb sé gek azo nos fel té te lek mel let ti s mind két rész ről ön kén tes sé gen ala pu ló át te le pü lé si le he tő sé gét tet te vol na le he tő vé. A la kos ság cse re egyez mény azon ban nem két azo nos hely zet ben lé vő or szág, ha nem a má so dik vi lág há bo rú győz te sei kö zé so rolt Cseh szlo vá kia és a há bo rú ból vesz tes ként ki ke rü lő Ma gyar or szág meg ál la po dá sa volt. A két alá író fél nem egyen ran gú vol ta a szer ző dés ben leg in kább ép pen ab ban mu tat ko zott meg, hogy míg a ma gyar or szá gi szlo vá kok ön ként je lent kez het tek a Cseh szlo vá ki á ba va ló át te le pü lés re, ad dig a cseh szlo vák, il let ve szlo vák ha tó sá gok tet szé sük sze rint ha tá roz hat tak ar ról, hogy a szlo vá ki ai ma gya rok kö zül ki ket te le pí te nek át Ma gyar or szág ra. A cseh szlo vák ma gyar la kos ság cse ré ről már az as évek for du ló ján, majd kü lö nö sen a rend szer vál tás óta el telt kö zel két év ti zed ben ma gyar és szlo vák szer zők től egy aránt több mo no grá fia, ta nul mány és ta nul mány kö tet lá tott napvilá got. 1 Va la men nyi szer ző re jel lem ző ugyan ak kor, hogy el ső sor ban a la kos ság cse re po li ti kai hát te ré nek, dip lo má cia tör té ne té nek és le bo nyo lí tá sá nak fel dol go zá sá ra össz pon to sí tott. Mun kám ban ezért min de nek előtt az ed dig ke vés bé vagy egy ál ta lán nem ku ta tott cseh szlo vák, il let ve szlo vák ki te le pí té si ter ve ket, a Szlo vá ki á ból ki te le pí ten dő ma gya rok szá má ról, a ki te le pí ten dő ré gi ók ról és te le pü lé sek ről ki dol go zott el kép ze lé se ket te kin tem át. A fel dol go zás el sőd le ges for rá sa a la kos ság cse re ke re té ben Cseh szlo vá ki á ból ki te le pí ten dő több mint 180 ezer szlo vá ki ai ma gyar nak a

127 126 Popély Árpád kö zel múlt ban fel lelt név jegy zé ke, ame lyet a cseh szlo vák kor mány au gusz tus 26 án adott át a ma gyar fél nek. A la kos ság cse re egyez mény alá írá sá hoz ve ze tő út Az Edvard Beneš ve zet te lon do ni cseh szlo vák emig rá ció már 1941 ben ar ra a meg győ ző dés re ju tott, hogy a há bo rú után fel újí tan dó Cseh szlo vá ki á ból az eset le ges újabb ha tár mó do sí tá sok meg aka dá lyo zá sa ér de ké ben a né met és a ma gyar la kos sá got ki kell te le pí te ni, az or szág ha tá ro kat pe dig et ni kai ha tá rok ká kell vál toz tat ni. Az 1941 feb ru ár já ban meg fo gal ma zott ter ve ze té ben Beneš ezt még né met és ma gyar vo nat ko zás ban is bi zo nyos ha tár ki iga zí tás sal, s a ha tár ki iga zí tás ok után hát ra ma ra dó ki sebb sé gi la kos ság köl csö nös ki cse ré lé sé vel kép zel te el. 2 Beneš ter vei azon ban a há bo rú elő re ha lad tá val egy re ra di ka li zá lód tak, s a ha tár mó do sí tás sal kom bi nált rész le ges nép cse ré re vo nat ko zó el kép ze lé se ket idő vel a né met és a ma gyar ki sebb ség te rü le ti en ged mé nyek nél kü li tel jes ki te le pí té sé nek szán dé ka vál tot ta fel. A 3,5 mil li ós né met ki sebb ség há bo rú utá ni ki te le pí té sé hez Beneš már fo lya mán meg kap ta a szö vet sé ges nagy ha tal mak, va gyis az Ame ri kai Egye sült Ál la mok, Nagy Bri tan nia és a Szov jet unió el vi hoz zá já ru lá sát, a szlo vá ki ai ma gyar ság ki te le pí té sé nek gon do la tá val csu pán ezt kö ve tő en, Sztá lin nal és Molo tov val foly ta tott de cem be ri moszk vai tár gya lá sa in állt elő nyil vá no san. Jól le het a de cem ber 12 én alá írt cseh szlo vák szov jet szer ző dés nem tar tal ma zott uta lást sem a né met, sem a ma gyar ki sebb ség há bo rú utá ni ki te le pí té sé re, a tár gya lá sok ról ké szült jegy ző könyv ta nú sá ga sze rint a szov jet ve ze tés egyet ér tett Beneš el kép ze lé se i vel, aki sze rint a ma gya rok ki te le pí té sét eset leg a ma gyar or szá gi szlo vá ko kért va ló ki cse ré lé sük kel, va gyis egy faj ta la kos ság cse ré vel is összeköthetnék. 3 A ki te le pí té sek hez va ló hoz zá já ru lás ra a lon do ni cseh szlo vák emig ráns kor mány hi va ta lo san no vem ber 23 án kér te fel az USA, Nagy Bri tan nia és a Szov jet unió kor má nyát. Az el ső sor ban a né me tek ki te le pí té sé nek kér dé sé vel fog lal ko zó me mo ran dum sze rint a cseh szlo vák kor mány fenn tart ja a jo gát ar ra, hogy a köz tár sa ság hoz el len sé ge sen vi szo nyu ló ma gya rok kal szem ben azo nos mó don jár jon el, mint azt a né me tek kel szem ben meg fog ja ten ni. A me mo ran dum egyút tal azt is hang sú lyoz ta, hogy a je len tős szá mú szlo vák ki sebb ség je len lé te Ma gyar or szá gon le he tő vé te szi, hogy a ma gyar prob lé mát eset leg la kos ság cse re ke re té ben old ják meg. A cseh szlo vák kor mány ugyan nem zár ta ki, hogy a né me tek és ma gya rok dön tő több sé gé nek el tá vo lí tá sa után ma rad jon még a köz tár sa ság te rü le tén bi zo nyos szá mú né met és ma gyar la kos ság a né me tek ese té ben ezt a szá mot leg fel jebb fő ben szab ta meg, a ma gya rok szá mát azon ban nem kö zöl te, ezek re és utó da ik ra azon ban fel tét le nül az as szi mi lá ció vár, mi vel a dol gok vég ső ren de zé sé nél sen ki nek sem lesz jo ga ar ra, hogy a cseh szlo vák bí ró sá go kon, vagy a hi va ta los érint ke zés ben a né met vagy a ma gyar nyel vet hasz nál has sa [és] sen ki nem igé nyel het né met vagy ma gyar is ko lá kat a gyer me kei számára. 4 Az an gol szász nagy ha tal mak re a gá lá sa a cseh szlo vák me mo ran dum ra meg le he tő sen tar tóz ko dó volt, s az ame ri kai és brit el uta sí tás nak volt kö szön he tő az is, hogy az ja nu ár 20 án alá írt ma gyar fegy ver szü ne ti egyez mény be az erő tel jes szov jet tá mo ga tás el le né re sem ke rült be le a ma gyar ki sebb ség há bo rú utá ni egy ol da lú ki te le pí té sé nek az el ve.

128 A csehszlovák magyar lakosságcsere A Kle ment Gott wald ve zet te moszk vai kom mu nis ta emig rá ció és a ha zai szlo vák el len ál lás kez det ben nem ren del ke zett ki for rott ál lás pont tal a ma gyar és a né met ki sebb ség jö ven dő sor sá val kap cso lat ban, Beneš de cem be ri moszk vai út ját kö ve tő en azon ban mind ket tő át vet te a lon do ni cseh szlo vák emig ráns kor mány el kép ze lé se it. Az el ső jog fosz tó ren del ke zé sek meg ho za tal ára így nem is kel lett a há bo rú vé gé ig vár ni, azok már 1944 őszén, a szlo vák nem ze ti fel ke lés ide jén meg szü let tek. A ké sőb bi ma gyar és né met el le nes jog fosz tó in téz ke dé sek alap do ku men tu má vá és hi vat ko zá si for rá sá vá vá ló áp ri lis 5 i ún. kas sai kor mány prog ram meg szö ve ge zé se pe dig már egye ne sen a kom mu nis ták ne vé hez fű ző dött. Szlo vá kia Kom mu nis ta Párt ja (SZLKP) Köz pon ti Bi zott sá ga már áp ri lis 13 án, te hát alig egy hét tel a kas sai kor mány prog ram köz zé té te le után fel is kér te a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va talt, amely nek élén a kom mu nis ta Gus táv Husák állt, hogy dol goz za ki a ma gya rok ki te le pí té sé nek tervét. 5 Gus táv Husák bel ügyi meg bí zott a ma gya rok ki te le pí té sé re vo nat ko zó el kép ze lé se ket a Szlo vák Nem ze ti Ta nács (SZNT) má jus 25 i ülé sén is mer tet te. Ezek sze rint a ma gyar la kos ság ki te le pí té sé re két sza kasz ban ke rül ne sor. Az el ső sza kasz ban ki uta sí ta nák Szlo vá ki á ból azo kat a ma gya ro kat, akik no vem ber 2 a után te le ped tek le az ak kor Ma gyar or szág hoz csa tolt te rü le te ken, a má so dik sza kasz ban pe dig ki te le pí te nék azo kat a ma gya ro kat, akik vé tet tek a köz tár sa ság és de mok ra ti kus rend sze re el len, nyi las vagy más ma gyar szer ve ze tek tag jai vol tak, va la mint azo kat, aki ket bün te tő jo gi lag fe le lős ség re von nak és el ítél nek. Ezen túl me nő en egyút tal be je len tet te Husák azt is, hogy az SZNT és a prá gai kor mány ter ve zi a ma gyar la kos ság nagy sza bá sú ki te le pí té sét Szlo vá ki á ból, s a Ma gyar or szá gon szét szór va élő szlo vá kok haza hozatalát. 6 Az SZNT ben kép vi selt két szlo vák párt, Szlo vá kia Kom mu nis ta Párt ja, va la mint a De mok ra ta Párt kü lön kü lön is meg fo gal maz ta a ki sebb sé gi kér dés ben val lott ál lás pont ját. A kom mu nis ták nak a ma gyar la kos ság ki te le pí té sé vel kap cso la tos el kép ze lé se it az SZLKP KB El nök sé gé nek jú ni us 16 i rend kí vü li ülé se konk re ti zál ta. A fő be szá mo lót tar tó Vili am Širo ký párt el nök sze rint az el ső sza kasz ban a Ma gyar or szág tri a no ni te rü le té ről át te le pült ma gya rok, az ún. anyá sok, a nyi la sok, va la mint a ma gyar pár tok és szer ve ze tek tag ja i nak ki te le pí té sé re ke rül ne sor, ami ezer ma gyart érin te ne. Az ez után is Szlo vá ki á ban ma ra dó mint egy 400 ezer ma gyar kö zül kb. 250 ez ret a la kos ság cse re ke re té ben te le pí te né nek ki a ma gyar or szá gi szlo vá ko kért cserébe. 7 A De mok ra ta Párt 1945 jú li u sá ban fo gal maz ta meg a ki sebb sé gi kér dés meg ol dá sá ra vo nat ko zó ter ve it. A párt sze rint az anyá sok, va la mint a 120 ezer re be csült há bo rús bű nös szlo vá ki ai ma gyar ki te le pí té se után meg kö ze lí tő leg 450 ezer ma gyar ma rad na Szlo vá ki á ban, akik kö zül 400 ez ret a la kos ság cse re ke re té ben le het ne ki te le pí te ni a 300 ezer ma gyar or szá gi szlo vá kért, va la mint a ju go szlá vi ai, a ro má ni ai és az auszt ri ai szlo vá ko kért cse ré be. A ki te le pí té se ket és a la kos ság cse rét kö ve tő en is Szlo vá ki á ban ma ra dó kb ezer ma gyar már meg kap hat ná a cseh szlo vák ál lam pol gár sá got, de ki kel le ne je len te ni ük, hogy le mon da nak nem ze ti sé gük ről, s be ol vad nak a szlo vák etnikumba. 8 Va la mi vel ko ráb ban, még 1945 áp ri li sá ban ke let ke zett a cseh szlo vák kor mány de mok ra ta pár ti pénz ügy mi nisz ter ének, Vavro Šro bár nak a ter ve ze te a szlo vá ki ai ma gya rok nak a né me tek hez ha son ló elűzéséről. 9 Šro bár min den ma gyar te le pü lés

129 128 Popély Árpád la kos sá ga 70% ának, min de nek előtt a mó do sabb ré te gek: a ke res ke dők, a gyá ro sok, a föld bir to kos ok, az ér tel mi sé gi ek, a gaz da gabb föld mű ve sek, a kol la bo rán sok és meg bíz ha tat lan ele mek, vé gül a ne me sek Ma gyar or szág ra te le pí té sét ja va sol ta, a ma ra dék 30% a gaz da sá gi élet foly to nos sá gá nak fenn tar tá sa cél já ból a he lyén ma rad hat na. Szlo vá kia ily mó don meg sza ba dul na a ma gyar la kos ság 70% ától, va gyis mint egy 400 ezer sze mély től, ki te le pí té sük nek pe dig az az elő nye is meg len ne, hogy az ál ta luk hát ra ha gyott, ill. tő lük el kob zott va gyon ré vén a cseh szlo vák ál lam négy mil li árd ko ro na nye re ség re ten ne szert. Šro bár nem zár ta ki ugyan a ki te le pí tet tek kár pót lá sát, azon ban en nek költ sé ge it sze rin te már a ma gyar ál lam nak kel le ne viselnie. 10 Šro bár ter ve ze té vel meg kö ze lí tő leg egy idő ben fo gal maz ta meg és ter jesz tet te az SZNT elé a cseh szlo vák ma gyar ha tár Cseh szlo vá kia ja vá ra tör té nő mó do sí tá sá val és a ma gyar la kos ság ki te le pí té sé vel kap cso la tos el kép ze lé se it Pavel Hor váth, aki a szlo vák ál lam ide jén az Ál la mi Sta tisz ti kai Hi va tal el nö ke, a há bo rú után pe dig a hi va tal osz tály ve ze tő je volt, s ak tí van köz re mű kö dött a la kos ság cse re és a res zlo va ki zá ció le bo nyo lí tá sá ban is. Hor váth 1945 áp ri li sá ban, még Kas sán ki dol go zott ter ve ze té ben geo po li ti kai, gaz da sá gi és et nog rá fi ai ér vek re hi vat koz va az Ipoly men tén, Agg te lek vi dé kén és Kas sá tól dél ke let re 135 te le pü lés és hek tár nyi te rü let Cseh szlo vá ki á hoz csa to lá sá nak szük sé ges sé gét fo gal maz ta meg. Szá mí tá sai sze rint Cseh szlo vá kia ma gyar la kos sá gá nak szá ma ez ál tal ugyan a há bo rú előt ti 572 ezer ről 705 ezer re emel ked ne, kö zü lük azon ban 390 ez ret ki le het ne cse rél ni a ha za te le pí ten dő 230 ezer ma gyar or szá gi, va la mint a 160 ezer ro má ni ai, ju go szlá vi ai és auszt ri ai szlo vá kért. A ma ra dék 315 ezer ből há bo rús bű nös ként egy ol da lú an to váb bi 150 ez ret le het ne át te le pí te ni Ma gyar or szág ra, mi ál tal a Szlo vá ki á ban ma ra dó ma gya rok lét szá ma 165 ezer re csökkenne. 11 Az SZNT, va la mint a szlo vák pár tok és po li ti ku sok ál tal meg fo gal ma zot tak kal össz hang ban a tri a no ni Ma gyar or szág te rü le té ről be köl tö zöt tek ki to lon co lá sa 1945 má ju sá ban és jú ni u sá ban né hány hét alatt megtörtént, 12 az ős ho nos ma gyar la kos ság ki te le pí té sé nek ügye azon ban nagy ha tal mi jó vá ha gyás hi á nyá ban még nyi tott kér dés ma radt. A cseh szlo vák kor mány en nek el le né re bi za ko dó volt, s az USA, Nagy Bri tan nia és a Szov jet unió jú li us 17 én ös sze ülő pots da mi kon fe ren ci á ja előtt új ból meg pró bál ta meg sze rez ni jó vá ha gyá su kat nem csak a né met, ha nem a ma gyar ki sebb ség ki te le pí té sé hez is. A kor mány ne vé ben Vla di mír Cle men tis kül ügyi ál lam tit kár jú li us 3 án jegy zék ben kér te fel a há rom or szá got, hogy kö zel gő ér te kez le tü kön tűz zék na pi rend re a né met és a ma gyar ki sebb ség ki te le pí té sé nek a kér dé sét. A jegy zék sze rint a ki te le pí tés 2 2,5 mil lió né me tet és kb. 400 ezer ma gyart érin te ne, a ma gya rok kal kap cso lat ban egyút tal ki lá tás ba he lyez te, hogy egy ré szük ki te le pí té se eset leg la kos ság cse re for má já ban is meg va ló sul hat na, hi szen Ma gyar or szág ról ál lí tó lag 345 ezer szlo vák kí ván át te le pül ni Szlovákiába. 13 Az au gusz tus 2 án vé get ért pots da mi kon fe ren cia azon ban csu pán rész ben tett ele get a cseh szlo vák igé nyek nek. A Pots dam ban el fo ga dott zá ró do ku men tum csak a né met ki sebb ség ki te le pí té sé ről ren del ke zett, a ma gyar la kos ság egy ol da lú ki te le pí té sé hez Cseh szlo vá kia nem kap ta meg a nagy ha tal mi jó vá ha gyást. A pots da mi ha tá ro za tot a cseh szlo vák kor mány még is meg pró bál ta úgy ér tel mez ni, mint ha a ki te le pí tés a ma gya rok ra is vo nat koz na. Vla di mír Cle men tis kül ügyi ál lam tit kár már két hét tel a pots da mi ér te kez let be fe je zé se után, au gusz tus 16 án újabb jegy zék kel for dult a nagy ha tal mak hoz, amely ben a né me tek ki te le pí té sé re vo

130 A csehszlovák magyar lakosságcsere nat ko zó pots da mi ha tá ro zat ra hi vat koz va ki fej tet te kor má nya azon vé le mé nyét, hogy a nagy ha tal mak fel té te lez he tő en egyet ér te nek majd a cseh szlo vá ki ai ma gyar és a ma gyar or szá gi szlo vák la kos ság cseréjével. 14 Ma gyar or szág kez det ben ha tá ro zot tan el uta sí tot ta mind az egy ol da lú ki te le pí tés, mind a kény sze rű la kos ság cse re le he tő sé gét. A cseh szlo vák, il let ve szlo vák ha tó sá gok ezért 1945 őszén az zal a nem tit kolt szán dék kal kezd ték meg a ma gyar la kos ság or szá gon be lü li szét te le pí té sét, va gyis cseh or szá gi de por tá lá sát, hogy rá kény sze rít sék Ma gyar or szá got leg alább a la kos ság cse re elfogadására. 15 A ma gyar kor mány, mi u tán azt ta pasz tal ta, hogy a nagy ha tal mak vo na kod nak köz be lép ni a ma gyar ki sebb ség jog fosz tá sá nak és de por tá lá sá nak le ál lí tá sa ér de ké ben, s meg ál la po dást sür get nek a la kos ság cse ré ről, a cseh szlo vák ha tó sá gok pe dig már is hoz zá lát tak a szlo vá ki ai ma gyar ság or szá gon be lü li szét te le pí té sé hez, vé gül még is rá kény sze rült a tár gya lá sok fel vé te lé re és a la kos ság cse re egyez mény alá írá sá ra, még pe dig a cseh szlo vák fél ál tal dik tált fel té te lek több sé gé nek el fo ga dá sá val, ame lyek kö zül a leg sé rel me sebb az volt, hogy Cseh szlo vá kia kap jon sza bad ke zet az át te le pí ten dő ma gya rok kiválasztására. 16 A cseh szlo vák ma gyar la kos ság cse re egyez mény alá írá sá ra két prá gai tár gya lá si for du lót kö ve tő en feb ru ár 27 én ke rült sor Bu da pes ten. A Vla di mír Cle men tis cseh szlo vák kül ügyi ál lam tit kár és Gyön gyö si Já nos ma gyar kül ügy mi nisz ter ál tal alá írt egyez mény I. cik ke lye ki mond ta a ma gyar or szá gi szlo vá kok ön kén tes át te le pü lé si le he tő sé gét, II. cik ke lye pe dig rá adá sul le he tő vé tet te, hogy a cseh szlo vák kor mány az át te le pí tés sel kap cso la tos mun kák vég re haj tá sa cél já ból kü lön bi zott sá got küld hes sen Ma gyar or szág ra, amely bi zott ság a III. cik kely alap ján jo got szer zett ar ra is, hogy a ma gyar or szá gi szlo vá kok kö zött szé les kö rű to bor zást foly tas son az át te le pü lés re va ló je lent ke zé sük ér de ké ben. A szlo vá ki ai ma gyar ság ki te le pí té sét az egyez mény V. cik ke lye sza bá lyoz ta, amely fel ha tal maz ta a cseh szlo vák kor mányt ar ra, hogy an nyi, a 33/1945 szá mú el nö ki al kot mány dek ré tum alap ján cseh szlo vák ál lam pol gár sá gá tól meg fosz tott ma gyar nem ze ti sé gű sze mélyt te le pít hes sen át Ma gyar or szág ra, amen nyi ma gyar or szá gi szlo vák ön ként je lent ke zik a Cseh szlo vá ki á ba va ló át te le pü lés re. Ma gyar or szág nak azon ban az egyez mény VIII. cik ke lyé ben ezen túl me nő en kö te le zett sé get kel lett vál lal nia ar ra, hogy a pa ri tá sos nép cse rén túl me nő en át ve szi azo kat a ma gya ro kat is, akik az SZNT nép bí rás ko dás ról szó ló 33/1945. szá mú ren de le te 1 4. ai ban meg je lölt bűn cse lek mé nye ket kö vet ték el, va la mint azo kat, akik az 5. ban meg je lölt bűn cse lek mé nye ket kö vet ték el, 17 az zal a meg szo rí tás sal, hogy ez utób bi ak szá ma nem ha lad hat ja meg az ez ret. A VIII. cik kely egyút tal azt is le szö gez te, hogy az 1 4. alap ján át te le pí ten dő ma gya rok az egyez mény V. cik ke lye alap ján át te le pí ten dők kel el len tét ben nem kap nak le he tő sé get in gó va gyo nuk el szál lí tá sá ra, s hát ra ha gyott va gyo nu kért sem jo go sul tak kártérítésre. 18 A Szlo vák Te le pí té si Hi va tal az át te le pí ten dő szlo vá ki ai ma gya rok ki vá lasz tá sá ról A ma gyar or szá gi szlo vá kok szá mát ezer re té vő cseh szlo vák, il let ve szlo vák ha tó sá gok kez det ben a tel jes szlo vák ki sebb ség át te le pü lé sé vel, s így ugyan ennyi szlo vá ki ai ma gyar ki te le pí té sé nek le he tő sé gé vel szá mol tak. A Cseh szlo vák Át te le pí

131 130 Popély Árpád té si Bi zott ság a la kos ság cse re egyez mény ér tel mé ben 6 hé ten át pro pa gál hat ta a ma gyar or szá gi szlo vá kok kö ré ben az át te le pü lés gon do la tát, s 3 hó nap állt ren del ke zé sé re az át te le pül ni kí vá nók je lent ke zé sé nek ös sze gyűj té sé re. A to bor zó ak ció ered mé nye azon ban a cseh szlo vák vá ra ko zá so kat mes sze alul múl ta. A bi zott ság nak a ha tár idő le jár tá ig, va gyis má jus 27 ig ma gyar or szá gi szlo vák je lent ke zé sét si ke rült ös sze gyűj te nie. Mi vel in do kolt eset ben a je lent ke zé si ha tár időt egy hó nap pal meg le he tett hos szab bí ta ni, a név jegy zék be fel vet tek szá ma jú ni us 27 éig re emelkedett. 19 A Cseh szlo vá ki á ból ki te le pí ten dő ma gya rok ki vá lasz tá sát cseh szlo vák, il let ve szlo vák rész ről a Szlo vák Te le pí té si Hi va tal (SZTH) irányította. 20 Ján Čech, az SZTH kom mu nis ta pár ti el nö ke, va la mint Dani el Okáli, a Cseh szlo vák Át te le pí té si Bi zott ság ugyan csak kom mu nis ta el nö ke feb ru ár 23 án az SZLKP KB Tit kár sá gán tar tott ér te kez le ten tá jé koz tat ta a szlo vák kom mu nis ta párt ve ze tést a la kos ság cse re elő ké szü le te i ről, a la kos ság cse re, va la mint a ki te le pí ten dő ma gya rok ki vá lasz tá sa so rán kö ve ten dő tak ti ká ról. A ta nács ko zás so rán Okáli be je len tet te, hogy a Bel ügyi Meg bí zot ti Hi va tal ma gyar vád alá he lye zé sét ter ve zi, hogy eze ket pa ri tá son felül há bo rús bű nös ként egy ol da lú an át le hes sen te le pí te ni Ma gyar or szág ra. A ta nács ko zás vé gén el fo ga dott ha tá ro zat az át te le pí ten dő ma gya rok ki vá lasz tá sá val kap cso lat ban ki mond ta, hogy el ső sor ban a nagy bir to ko so kat és az ún. ku lá ko kat kell ki je löl ni, a ki sebb va gyon nal ren del ke ző ma gya rok Cseh szlo vá ki á ban ma rad hat ná nak, az ér tel mi sé get pe dig le he tő leg a la kos ság cse re ha tá lyán kí vül kell át te le pí te ni Magyarországra. 21 A ki te le pí ten dő ma gya rok ki vá lasz tá sá nak rész le te it az SZNT El nök sé gé nek már ci us 18 i ülé sén vi tat ták meg, ame lyen Ján Čech szá molt be a ma gya rok ki te le pí té sé nek elő ké szü le te i ről. Az SZTH el nö ke sze rint mi ni má li san ezer ma gyar or szá gi szlo vák át te le pü lé sé vel, te hát ugyan en nyi szlo vá ki ai ma gyar ki te le pí té sé vel le het szá mol ni, mi vel azon ban a cseh szlo vák fél nek meg van az az elő nye, hogy pa ri tá son felül át te le pít he ti a há bo rús bű nö sö ket is, akik szá ma ezer, csa lád tag ok kal együtt ezer lesz, Cseh szlo vá kia ös szes sé gé ben leg ke ve sebb 180 ezer ma gyart te le pít het át Ma gyar or szág ra. Čech hang sú lyoz ta, hogy a ki te le pí ten dő ma gya rok ki vá lasz tá sá nál el ső sor ban a va gyo ni, a po li ti kai, az et ni kai és a te rü le ti kri té ri u mo kat fog ják fi gye lem be ven ni, mi köz ben a fő cél a ma gyar et ni kum há rom vagy négy rész re va ló fel da ra bo lá sa lesz. Azt is le szö gez te, hogy min de nek előtt a szlo vá ki ai ma gyar ság va gyo no sabb ré te ge it, te hát a jó mó dú vá ro si pol gár sá got és föld mű ve se ket, va la mint az ér tel mi sé get te le pí te nék át Ma gyar or szág ra. A konk rét te le pí té si terv el ké szí té sé hez Čech sze rint se gít sé gül lesz a ma gyar la kos ság, il let ve va gyo ná nak fo lya mat ban lé vő ös sze írá sa, ami nek be fe je zé se után a hi va tal majd ös sze ál lít ja a ki te le pí ten dő sze mé lyek és köz sé gek jegyzékét. 22 Az SZTH El nök sé ge má jus ele jé re ké szí tet te el és küld te meg töb bek kö zött az SZNT El nök sé gé nek, a Meg bí zot tak Tes tü le te El nök sé gé nek, az egyes meg bí zot ti hi va ta lok nak és pár tok nak a la kos ság cse re vég re haj tá sá ról ké szí tett, s töb bek kö zött a ki te le pí tés re ki je lölt já rá sok és köz sé gek jegy zé két is tar tal ma zó ún. esz mei terv váz la tát. A ter ve zet sze rint mint egy 100 ezer ma gyar or szá gi szlo vák je lent ke zé se vár ha tó, en nek meg fe le lő en a Cseh szlo vá ki á ból ki te le pí ten dő ma gya rok kö zül 100 ez ret te le pí te né nek ki a pa ri tá sos cse re ke re té ben. A ma gyar or szá gi szlo

132 A csehszlovák magyar lakosságcsere vá ko kat el ső sor ban a Somorjai, a Dunaszerdahelyi, a Ko má ro mi, a Galántai, a Vágsellyei, az Ógyallai, a Pár ká nyi, a Zselizi, a Lé vai, az Ipoly sá gi, a Fe le di, a Tornaljai, a Szepsi, a Kirá ly hel me ci és a Nagykaposi, te hát ös sze sen 15 dél szlo vá ki ai ma gyar lak ta já rás ban he lyez nék el, a ma gya ro kat így ér te lem sze rű en el ső sor ban szin tén ezek ből a já rá sok ból te le pí te nék át Ma gyar or szág ra. A ter ve zet nek a ki, ill. be te le pí tés re ki je lölt mint egy há rom száz köz ség jegy zé két fel so ro ló mel lék let ből ki tű nik, hogy az SZTH a ma gyar több sé gű dél szlo vá ki ai te rü let sáv mi nél ha té ko nyabb elszlo vá ko sí tá sa cél já ból nem kü lön ál ló te le pü lé sek, ha nem ös sze füg gő ré gi ók ki te le pí té sé vel szá molt, hogy ez ál tal mi nél in kább fel da ra bol ja a Po zsony és Nagy ka pos kö zött ak kor még csak nem ös sze füg gő ma gyar et ni kai te rü le tet. A leg na gyobb ala pos ság gal a Kis al föld ki te le pí té sét ké szí tet te elő, mi köz ben a ko ráb ban né met és ma gyar jel le gű Po zsony szlo vák ká vá lá sá nak be biz to sí tá sa cél já ból a vá rost a Máty usföldön és a Fel ső Csal ló kö zön át ki épí ten dő szlo vák híd fő vel igye ke zett el vág ni a ma gyar nyelv te rü let től. A Csal ló köz ben szlo vák et ni kai fo lyo sók kal, ún. kor ri do rok kal kö töt te vol na ös sze a Somor ja és Dunaszerdahely, a Dunas zer da he ly és Nagymegyer, a Nagy me gy er és Ko má rom, va la mint a Ko má rom és Gúta kö zöt ti te rü le tet oly mó don, hogy a szín tisz ta ma gyar Csal ló köz ben a ma gyar la kos ság há rom nyelv szi get re szo rult vol na visz sza. A ter ve zett szlo vák kor ri dor Dunas zer da he lytől ke let re egyút tal el ága zott vol na a Kis Du ná ig, ahol csat la ko zott vol na a szin tén szlo vá kok kal be né pe sí ten dő máty us földi fal vak hoz. A Máty usföldön a ki te le pí tés várt vol na Szenc, Dió szeg és Galán ta vá ro sok, va la mint a Vág és Dud vág men ti ma gyar fal vak la kos sá gá ra egé szen Ko má ro mig, mi ál tal a szlo vák et ni kai te rü let el ér het te vol na a Kis Du nát, majd an nak men tén to vább ha lad va Ko má rom nál az ál lam ha tárt is. Az SZTH ter ve ze te sze rint ugyan csak gya kor la ti lag ki vé tel nél kül ki kel lett te le pí te ni a Ko má rom és Pár kány, va la mint a Pár kány és Lé va kö zöt ti te le pü lé sek ma gyar la kos sá gát, ahol a ki te le pí tés szin tén a szlo vák et ni kai te rü let nek az ál lam ha tá rig va ló ki to lá sát cé loz ta vol na. A Kis al föld ön kí vül a ki te le pí tés el ső sor ban Ipoly sá got és a vá ros kö rü li ma gyar fal vak la kos sá gát, Gömörben a Fü lek és Tor nal ja kö zöt ti te rü le tet, Ke let Szlo vá ki á ban a Szep si alat ti ha tár men ti te le pü lés sá vot, va la mint a Bod rog közt érin tet te vol na. A te le pí té si szer vek szán dé ka ez utób bi ese tek ben a ha tár men ti, ál ta lá ban szín tisz ta ma gyar ré gi ók szlo vá kok kal va ló be te le pí té se, s ez ál tal a ha tár tól tá vo labb fek vő ma gyar lak ta te rü le tek nek az ál lam ha tár tól és a ma gyar nyelv te rü let től va ló el vá gá sa volt. Az SZTH sze rint a még a ma gyar or szá gi szlo vá kok je lent ke zé sé nek ösz sze gyűj té se ide jén ké szült ter ve zet vég le ge sí té sé re és pon to sí tá sá ra az át te le pü lés re je lent ke ző szlo vá kok vég le ges szá má nak is me re té ben ke rül majd sor. 23 A ma gyar or szá gi át te le pí tés re ki je lölt szlo vá ki ai ma gya rok név jegy zé kei Cseh szlo vá ki á nak a la kos ság cse re egyez mény ér tel mé ben 6 hó nap állt ren del ke zé sé re az át te le pí ten dő szlo vá ki ai ma gya rok ki vá lasz tá sá ra és név jegy zé ke ik át adá sá ra. A cseh szlo vák kor mány a ha tár idő le jár ta előt ti na pon, au gusz tus 26 án a bu da pes ti SZEB mel let ti kül döt te, Fran ti šek Das tych tá bor nok út ján át is nyúj tot ta a ma gyar kor mány nak az át te le pí tés re ki je lölt ma gya rok há rom név jegy zék ét,

133 132 Popély Árpád ame lyek kö zül az el ső a pa ri tá sos cse re ke re té ben, a má so dik és a har ma dik pe dig a nagy, il let ve kis há bo rús bű nös ként át te le pí ten dők lis tá ját tartalmazta. 24 A ma gyar le vél tá ri for rá sok és a ma gyar szak iro da lom sze rint a la kos ság cse re egyez mény V. cik ke lye alap ján a pa ri tá sos cse re ke re té ben át te le pí tés re ki je lölt ma gya rok szá ma , az egyez mény VIII. cik ke lye alap ján át te le pí ten dő ún. nagy há bo rús bű nö sö ké csa lád tag ok kal együtt , az ún. kis há bo rús bű nös ként át te le pí ten dő ké pe dig ugyan csak csa lád tag ok kal együtt 1927 volt. Cseh szlo vá kia te hát a la kos ság cse re egyez mény ha tá lyán be lül ös szes sé gé ben ma gyar, a szlo vá ki ai ma gyar ság kö zel egyharmadának 25 át te le pí té sét ter vez te Magyar ország ra. 26 A ma gyar tól né mi leg el té rő ada tok sze re pel nek a szlo vák for rá sok ban és a szlo vák szak iro da lom ban, ame lyek a pa ri tá sos cse re ke re té ben át te le pí tés re ki je lölt ma gya rok szá mát fő ben ad ják meg, rá adá sul a há bo rús bű nös ség cí mén át te le pí ten dők ese té ben csak a csa lád fők szá mát köz lik: ezek sze rint az át te le pí te ni ter ve zett ún. nagy há bo rús bű nös csa lád fők szá ma , a kis há bo rús bű nö sö ké pe dig 570 volt. 27 A la kos ság cse re ke re té ben át te le pí tés re ki je lölt ma gya rok nak a Ma gyar Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u ma, il let ve a la kos ság cse rét ma gyar rész ről irá nyí tó Ma gyar Át te le pí té si Kor mány biz tos ság mun ka tár sai ál tal ös sze ál lí tott já rá si sta tisz ti ká ját az aláb bi táb lá zat tartalmazza táb lá zat. A ma gyar or szá gi át te le pí tés re ki je lölt szlo vá ki ai ma gya rok já rá si ki mu ta tá sa

134 A csehszlovák magyar lakosságcsere A la kos ság cse re ke re té ben ma gyar or szá gi át te le pí tés re ki je lölt szlo vá ki ai ma gya rok já rá si, va la mint a ma gyar Kül ügy mi nisz té ri um irat anya ga kö zött ugyan csak meg ta lál ha tó köz sé gen kén ti sta tisz ti kai kimutatása 29 a cseh szlo vák fél ál tal au gusz tus 26 án át adott név jegy zé kek alap ján ké szült. Az em lí tett név jegy zé kek kü lön cso por to sí tás ban so rol ják fel a la kos ság cse re egyez mény V. cik ke lye alap ján, va gyis a pa ri tá sos cse re ke re té ben át te le pí tés re ki je lölt sze mé lye ket, s kü lön a la kos ság cse re egyez mény VIII. cik ke lye alap ján át te le pí tés re ki je lölt nagy há bo rús bű nö sö ket, il let ve kis há bo rús bű nö sö ket, még pe dig já rá sok és azo kon be lül ál ta lá ban köz sé gek sze rint is el kü lö nít ve. A ki te le pí ten dő sze mé lyek ne ve mel lett fel tün te tik szü le té si évü ket, csa lá di ál la po tu kat, fog lal ko zá su kat és pon tos lak cí mü ket is. Az V. cik ke lye sek név jegy zé ke mind ös sze an nyi ban tér el a VIII. cik ke lye se ké től, hogy amíg az előb bi té te le sen fel so rol ja az ös szes át te le pí tés re ki je lölt sze mélyt, a há bo rús bű nö sök név jegy zé kei a csa lád tag ok szá má nak fel tün te té se mel lett ál ta lá ban csu pán a csa lád fő ne vét és ada ta it tar tal maz zák.

135 134 Popély Árpád 1. kép. Rész let a la kos ság cse re egyez mény V. cik ke lye alap ján át te le pí tés re ki je lölt peré nyi ma gya rok név jegy zé ké ből

136 A csehszlovák magyar lakosságcsere kép. Rész let a la kos ság cse re egyez mény VIII. cik ke lye alap ján át te le pí tés re ki je lölt kolo ni ma gya rok név jegy zé ké ből A név jegy zé kek ar ra en ged nek kö vet kez tet ni, hogy a ma gyar or szá gi át te le pí tés re ki je lölt szlo vá ki ai ma gya rok szá ma több ezer fő vel meg ha lad ja a ma gyar szer vek ál tal ös sze ál lí tott sta tisz ti kai ki mu ta tá sok ban és a ma gyar le vél tá ri irat anyag ban sze rep

137 136 Popély Árpád lő, s a ma gyar tör té ne ti szak iro da lom ál tal is is mer te tett fős ada tot. A név jegy zé kek át el le nőr zé se ugyan is azt mu tat ja, hogy a ma gyar Kül ügy mi nisz té ri um és/vagy a Ma gyar Át te le pí té si Kor mány biz tos ság mun ka tár sai a ne vek ös sze sí té se és a sta tisz ti kai ki mu ta tá sok ös sze ál lí tá sa so rán töb bek kö zött hi bás ös sze adás, el írás, egyes köz sé gek té ves azo no sí tá sa és té ves já rá si be so ro lá sa, az ún. nagy há bo rús bű nö sök ese té ben pe dig a csa lád fő vel át te le pí ten dő csa lád tag ok nak az össze sí tés ből va ló gya ko ri ki fe lej té se kö vet kez té ben szá mos hi bát vé tet tek, mi ál tal több te le pü lés, il let ve já rás ese té ben hely te le nül, a tény le ges nél ál ta lá ban ki sebb nek tün tet ték fel a cseh szlo vák fél ál tal át te le pí tés re ki je lölt ma gya rok szá mát. A név jegy zé kek fel dol go zá sa még fo lya mat ban van, ed di gi vizs gá la tuk azon ban azt va ló szí nű sí ti, hogy a la kos ság cse re egyez mény ke re té ben Cseh szlo vá ki á ból Ma gyar or szág ra át te le pí te ni szán dé ko zott ma gya rok össz lét szá ma meg ha lad ja a főt. A cseh szlo vák kor mány ál tal át adott név jegy zé kek se gít sé gé vel egyút tal át fo gó ké pet kap ha tunk az ed dig is me ret len cseh szlo vák, il let ve szlo vák ki te le pí té si ter vek ről, a ki te le pí te ni szán dé ko zott ré gi ók ra és te le pü lé sek re vo nat ko zó el kép ze lé sek ről. A név jegy zé kek ből, va la mint a fent kö zölt já rá si ki mu ta tás ból az is ki tű nik, hogy az SZTH no ha a pa ri tá sos cse ré re ki je lölt já rá sok kö rét ki bő ví tet te, s az má ju si terv váz la tá ban sze rep lő 15 já rá son túl me nő en a Po zso nyi, az Ér sek új vá ri, a Verebélyi, a Kék kői, a Lo son ci, a Ri ma szom ba ti, a Rozs nyói és a Kas sai já rást, va la mint Po zsony és Kas sa vá ro sát is fel vet te a lis tá ra a pa ri tá sos la kos ság cse ré vel to vább ra is el ső sor ban a kis al föl di ma gyar et ni kai tömb ös sze té tel ét igye ke zett meg vál toz tat ni. En nek meg fe le lő en más el ve ket al kal ma zott a ma gyar et ni kai sáv nyu ga ti ré szé nek, s megint má so kat az et ni kai sáv kö zép ső és ke le ti sza ka szá nak ter ve zett ki te le pí té se so rán. 1. áb ra. A la kos ság cse re egyez mény V. cik ke lye alap ján ter ve zett át te le pí tés

138 A csehszlovák magyar lakosságcsere A Kis al föld kom pakt ma gyar la kos sá gú te rü le te in a szlo vák te le pí té si szer vek el kép ze lé se sze rint egy át fo gó, csak nem va la men nyi ré gi ót a Csal ló köz nagy ré szét, a Mátyusföldet, az Érsekújvár Komárom Párkány kö zöt ti tér sé get, va la mint a Ga ram men tét érin tő ki te le pí tés zaj lott vol na, mi köz ben a ki te le pí ten dők ará nya kü lö nö sen a Fel ső Csal ló köz ben, Ko má rom tér sé gé ben és a Ga ram men te több te le pü lé sén meg kö ze lí tet te, ese ten ként meg is ha lad ta vol na a he lyi ma gyar la kos ság 50% át. A pa ri tá sos cse re ke re té ben zaj ló ki te le pí tés a Fel ső Csal ló köz ben a leg na gyobb mér ték ben Pozsonypüspöki, Sze met, Gutor, Nagypaka, Csallóköztárnok, Macháza, Csü tör tök, Éberhárd, Fél, Vajas va ta és Bélvata; a Csal ló köz köz pon ti ré szén Nagy mad, Hegyéte, Póda te jed és Bögellő; az Al só Csal ló köz ben, va la mint a Ko má rom és Ér sek új vár kö zöt ti tér ség ben Örsújfalu, Ko má rom, Megyercs, Ke szeg fal va, Gúta, Andód, Szimő, Ér sek új vár, Imely, Naszvad, Mar tos, Izsa, Komá rom szen tpé ter és Per be te ma gyar la kos sá gát érin tet te vol na. A Máty usföldön a te le pí té si szer vek el ső sor ban Jóka, Dió szeg, Kismácséd, Tósnyárasd, Felsőszeli, Alsószeli, Ki rály rév, Nád szeg, De á ki, Pe red, Zsigárd, Vág far kasd és Nád szeg, a Ga ram men tén pe dig Mo hi, Alsószecse, Felsőszecse, Kiskoszmály, Újbars, Bo ri, Nemesoroszi, Kis pe szek, Kétfegyvernek, Garamszentgyörgy, Hontfüzesgyarmat, Nagysalló, Hölvény, Garamvezekény, Szodó, Ter ge nye és Kis ölved ki te le pí té sét ter vez ték. A név jegy zék ta nú sá ga sze rint a ki te le pí tést a Kis al föld ön csu pán a Csal ló köz egyes te le pü lés cso port jai, né hány Szenc kör nyé ki és Pár kány tól észak ke let re fek vő fa lu, va la mint a zobo ral ji ma gyar nyelv szi get ke rül te vol na el. Úgy szin tén nem, vagy ál ta lá ban csu pán mi ni má lis mér ték ben érin tet te vol na a pa ri tá sos la kos ság cse re a szlo vák több sé gű, a ma gyar több sé gű, de rész ben szlo vák szár ma zá sú la kos ság gal ren del ke ző, va la mint a nyelv szi ge t jel le gű ma gyar te le pü lé sek több sé gét (pl. Ógyal lát, Újgyallát, Má last, Barsendrédet, Zsemlért, Ahát, Ki rá lyit), ame lyek ma gyar la kos sá gát a te le pí té si szer vek az egy tömb ben élők nél as szi mi lá ci ó ra al kal ma sabb nak te kin tet ték és ezért ki te le pí té sük kel sem szá mol tak. A ma gyar et ni kai sáv kö zép ső és ke le ti a nyu ga ti nál jó val kes ke nyebb sza ka szán a te le pí té si szer vek már nem szá mol tak ös sze füg gő ré gi ók ki te le pí té sé vel. Itt ál ta lá ban meg elé ged tek vol na a re gi o ná lis köz pon tok nak szá mí tó vá ro sok (Ipoly ság, Lo sonc, Ri ma szom bat, Tornalja, Rozs nyó, Szepsi, Kas sa, Kirá ly hel mec és Nagykapos), s a vá ro so kat a ma gyar et ni kai te rü let tel és a ma gyar ál lam ha tár ral össze kö tő ma gyar fal vak la kos sá gá nak ki te le pí té sé vel, hogy e vá ro so kat a jö vő ben le he tő leg szlo vá kok kal be te le pí tett köz sé gek gyű rű je ve gye kö rül. Így ke rült fel a pa ri tá sos cse re ke re té ben ki te le pí ten dők név jegy zé ké be töb bek kö zött az Ipoly sá got észak fe lől fél kör alak ban kö rül öle lő ma gyar te le pü lé sek (pl. Pe resz lény, Gyerk, Hor vá ti, Kö zép túr, Tesmag, Ipolynagyfalu) la kos sá ga; a Lo sonc tól dél re és ke let re fek vő fal vak (Tőrincs, Vilke, Jelsőc, Kalonda, Miksi, Ipolygalsa, Bolyk, Ipolynyitra, Pinc, Nagy da róc) ma gyar sá ga; a Ri ma szom bat kö rü li te le pü lé sek, va la mint a vá rost a ma gyar ha tár ral ös sze kö tő te le pü lés lánc (Balogpádár, Alsópokorágy, Zeherje, Já no si, Me ző tel kes, Kisgömöri, Kerekgede, Rimapálfala, Rimasimonyi, Rimaszécs, Csíz) la kos sá ga; Tor nal ja von zás kör ze té nek te le pü lé sei (Gömörpanyit, Otrokocs, Zsór, Felsőkálosa, Gömörfüge, Ol dal fa la, Mé hi, Kö ve cses, Sajórecske); va la mint a Szep sitől és Kas sá tól dél re, az or szág ha tár men tén hú zó dó te le pü lés sáv (Jánok, Reste, Buzita, Komaróc, Al só lánc, Fel ső lánc, Hím, Perény,

139 138 Popély Árpád Nagyida, Abaújszina, Miglécnémeti) csak nem va la men nyi ma gyar la kó ja. A Bod rog köz ben a ki te le pí tés el ső sor ban Kirá ly hel me cet és a ré gió nyu ga ti pe re mé nek te le pü lé se it (Bor si, Nagy bá ri, Kis bá ri, Csarnahó, Ladamóc, Szőlőske, Bodrogszög, Bodrogszerdahely, Bodrogszentmária, Kisújlak, Bodrogszentes), az Ung vidéken pe dig an nak köz pont ját, Nagy ka post és Buda há zát érin tet te vol na. 2. táb lá zat. A ma gyar or szá gi át te le pí tés re ki je lölt ma gya rok ki mu ta tá sa né hány te le pü lés pél dá ján A ma gyar or szá gi át te le pí tés re ki je löl tek ada ta i ból az is nyil ván va ló, hogy a cseh szlo vák fél a la kos ság cse re egyez mény több ren del ke zé sét is meg pró bál ta ki ját sza ni. Már az egyez mény V. cik ke lye alap ján pa ri tá sos ala pon ki cse ré len dők szá ma sem egye zett. Ugyan is, amíg Ma gyar or szág ról az jú ni us 27 i ada tok alap ján szlo vák je lent ke zett át te le pü lés re, ad dig Szlo vá ki á ból a cseh szlo vák ha tó sá gok (ill ) ma gyart kí ván tak át te le pí te ni Ma gyar or szág ra, va gyis már a pa ri tá sos cse re ke re té ben át te le pí tés re ki je lölt szlo vá ki ai ma gya rok szá ma is mint egy 10% kal meg ha lad ta az át te le pül ni óhaj tó ma gyar or szá gi szlo vá ko két. En nél is na gyobb fel há bo ro dást vál tott ki Ma gyar or szá gon és a fel vi dé ki ma gyar ság kö ré ben az egyez mény VIII. cik ke lye alap ján ún. nagy há bo rús bű nös ként át te le pí tés re ki je löl tek szá ma, amely több mint 23 ezer, csa lád tag ok kal együtt pe dig volt. Ilyen nagy szá mú há bo rús bű nös ki je lö lé sét az tet te le he tő vé a cseh szlo vák ha tó sá gok szá má ra, hogy a la kos ság cse re egyez mény pon tat la nul meg fo gal ma zott VIII. cik ke lye el mu lasz tot ta meg ha tá roz ni azok nak a nagy há bo rús bű nö sök nek a ma xi má lis szá mát, aki ket Cseh szlo vá kia a pa ri tá son felül egy ol da lú an át te le pít het Ma gyar or szág ra, s ugyan csak el mu lasz tot ta meg ha tá roz ni a jog erős íté let meg ho za ta lá nak vég ső ha tár ide jét. Mind ez azt ered mé nyez te, hogy a szlo vák nép bí ró ság ok mond va csi nált in do kok kal ezer szám he lyez ték vád alá és ítél ték el a ma gya ro kat, akik el len a leg sú lyo sabb vád gyak ran az volt, hogy ma gyar pár tok és más ma gyar szer ve ze tek tag jai vol tak, vagy hogy 1938 ban részt vet tek a köz sé gük be be vo nu ló ma gyar hon véd ség ün nep lé sén. Az de cem ber 31 ig mű kö dő szlo vák nép bí ró ság ok nak még így is csu

140 A csehszlovák magyar lakosságcsere pán 4812 ma gyart si ke rült elítélniük, 30 a szlo vák te le pí té si szer vek azon ban en nek el le né re az íté le te ket mint egy meg elő le gez ve már 1946 nya rán fel jo go sít va érez ték ma gu kat ar ra, hogy há bo rús bű nös ség cí mén több tíz ezer ma gyart pró bál ja nak meg egy ol da lú an át te le pí te ni Ma gyar or szág ra. Amíg a pa ri tá sos cse re ke re tén be lül ki te le pí ten dő ma gya ro kat ki zá ró lag Dél Szlo vá kia ma gyar lak ta já rá sa i ból je löl ték ki, ad dig a há bo rús bű nös ként ki te le pí ten dők név jegy zé ke i be már nagy szám ban vet ték fel a nyelv ha tár men ti, ke vés ma gyar te le pü lés sel ren del ke ző já rá sok, va la mint a szlo vák et ni kai te rü let, kü lö nö sen a vá ro sok ma gyar la kos sá gát is. A név jegy zé kek ből nyil ván va ló, hogy a há bo rús bű nös ség cí mén ter ve zett ki te le pí tés nem a va ló di há bo rús bű nö sök ki te le pí té sét, ha nem a Ma gyar or szág ra át te le pít he tő ma gya rok szá má nak nö ve lé sét, a ki te le pí tés glo bá lis sá té te lét cé loz ta. 2. áb ra. A la kos ság cse re egyez mény V. és VIII. cik ke lye alap ján ter ve zett át te le pí tés Rá adá sul a há bo rús bű nös ként át te le pí ten dő ket gyak ran Dél Szlo vá ki á ban sem a pa ri tá sos cse re ál tal érin tett te le pü lé sek ről je löl ték ki, ha nem szá mos olyan ma gyar te le pü lés vagy ré gió csak nem tel jes ma gyar la kos sá ga is fel ke rült a há bo rús bű nö sök lis tá já ra, ame lyet a pa ri tá sos cse re egy ál ta lán nem, vagy csak na gyon cse kély mér ték ben érin tett vol na, hogy ez ál tal is nö vel jék a szlo vá kok kal be te le pít he tő köz sé gek szá mát. Az egyik leg ki rí vóbb pél dá ja en nek a Csilizköz, amely fal va i nak több sé gét a pa ri tá sos cse re nem érin tet te vol na, a há bo rús bű nö sök kö zé azon ban csak nem va la men nyi ma gyar la kó ju kat fel vet ték.

141 140 Popély Árpád 3. táb lá zat. A Csi lizköz köz sé ge i ből ma gyar or szá gi át te le pí tés re ki je lölt ma gya rok ki mu ta tá sa Ugyan ez ér vé nyes a Zobo ral já nak az Ara ny os ma ró ti já rás hoz tar to zó négy ma gyar te le pü lé sé re, ame lyek ből há bo rús bű nös ség cí mén a ma gyar la kos ság arány ta la nul nagy ré szé nek ki te le pí té sé vel szá mol tak, mi köz ben a Nyit rai já rás hoz tar to zó töb bi zobo ral ji te le pü lést a VIII. cik kely alap ján zaj ló ki te le pí tés a pa ri tá sos cse ré hez ha son ló an el ke rül te volna táb lá zat. A Zobo ral ja Ara ny os ma ró ti já rás hoz tar to zó köz sé ge i ből ma gyar or szá gi át te le pí tés re ki je lölt ma gya rok ki mu ta tá sa A Szlo vák Te le pí té si Hi va tal el kép ze lé sei sze rint a la kos ság cse ré nek már szep tem ber vé gén meg kel lett vol na kez dőd nie. Az SZTH kép vi se lői előbb szep tem ber 12 én, majd 14 én is fel ke res ték a po zso nyi ma gyar Meg ha tal ma zot ti Hi va talt, hogy át ad ják Wag ner Fe renc ma gyar meg ha tal ma zott nak az el ső négy transz port tal át te le pí ten dő ma gya rok név so rát, a transz port lis tá kat azon ban a Meg ha tal ma zot ti Hi va tal mun ka tár sai nem vol tak haj lan dók átvenni. 32 A ma gyar kor mány ugyan is már az át te le pí tés re ki je löl tek név jegy zé ke i nek au gusz tus 26 i át adá sa előtt, majd pe dig az azt kö ve tő tár gya lá so kon is fo lya ma to san fi gyel mez tet te a cseh szlo vák fe let, hogy a la kos ság cse re egyez mény szá mos vi tás ren del ke zé se, kü lö nö sen pe dig a fel vi dé ki ma gyar ság tö me ge i nek vád alá he lye zé se, há bo rús bű nös sé nyil vá ní tá sa és az át te le pí ten dők kö zé va ló pa ri tá son fe lü li be so ro lá sa mi att nem já rul hoz zá a nép cse re meg in dí tá sá hoz. A ma gyar fél a vi tás kér dé sek ren de zé sét cél zó tár gya lá sok so rán a há bo rús bű nö sök át vé tel ének fel té te lé ül a nép bí rás ko dás ról szó ló 33/1945. szá mú SZNT rendelet ere de ti ha tá lyá nak le jár tá ig, az az má jus 15 ig meg ho zott jog erős íté le tet, va la mint szá muk 999 ben va ló ma xi má lá sát szabta. 33 Cseh szlo vá kia szá má ra ezt kö ve tő en vé gül is mét a ma gyar la kos ság köz mun ka ürü gyén vég re haj tott cseh or szá gi de por tá lá sa vált az zá az esz köz zé, amel lyel si ke rült rá kény sze rí te nie Ma gyar or szá got a la kos ság cse re megindítására. 34

142 A cseh szlo vák ma gyar la kos ság cse re mér le ge A csehszlovák magyar lakosságcsere A vé gül 1947 áp ri li sá ban meg in du ló la kos ság cse re hos szabb rö vi debb meg sza kí tá sok kal 1948 de cem be ré ig tar tott. A Cseh szlo vák Át te le pí té si Bi zott ság ja nu ár 20 án ké szült zá ró je len té se sze rint az egyez mény V. cik ke lye alap ján cse re transz por tok kal sze mélyt, VIII. cik ke lye alap ján há bo rús bű nös ként 2905 sze mélyt, ún. rezsimista 35 transz por tok kal 1032 sze mélyt, az 1947 ben Cseh szlo vá ki á hoz csa tolt Orosz vár ról 75 sze mélyt te le pí tet tek át, to váb bi 6000 sze mély ál lí tó lag ön ként tá vo zott, a la kos ság cse re ke re tén be lül te hát ös sze sen ma gyart te le pí tet tek át Cseh szlo vá ki á ból Ma gyar or szág ra. Raj tuk kí vül to váb bi 1083 sze mély a la kos ság cse rét fel ügye lő cseh szlo vák ma gyar vegy es bi zot tság 47. vég ha tá ro za ta, pe dig a 60. véghatározat 36 alap ján tá vo zott, Cseh szlo vá ki á ból te hát ös sze sen ma gyart te le pí tet tek át, ill. te le pült át ön ként vagy kény sze rű ség ből Ma gyar or szág ra. Ez zel szem ben Ma gyar or szág ról cse re transz por tok kal és rez si mis ta transz por tok kal együt te sen szlo vák te le pült át, to váb bi 7783 a 47. vég ha tá ro zat, 4230 a 60. vég ha tá ro zat alap ján tá vo zott, ös sze sen te hát szlo vák ér ke zett Ma gyar or szág ról Csehszlovákiába. 37 Et től né mi leg el té rő ada to kat kö zöl a la kos ság cse rét ma gyar rész ről irá nyí tó Ma gyar Át te le pí té si Kor mány biz tos ság ja nu ár 27 i zá ró je len té se, amely sze rint Cseh szlo vá ki á ból az egyez mény V. cik ke lye alap ján cse re transz por tok kal sze mélyt, VIII. cik ke lye alap ján 3211 sze mélyt, rez si mis ta transz por tok kal 983 sze mélyt, a la kos ság cse re ke re tén be lül te hát ma gyart te le pí tet tek át Ma gyar or szág ra. To váb bi sze mély a 60. vég ha tá ro zat, 1284 pe dig a 47. vég ha tá ro zat alap ján tá vo zott, a Cseh szlo vá ki á ból Ma gyar or szág ra át te le pí tett, ill. át te le pült ma gya rok szá ma te hát ös sze sen Ma gyar or szág ról cse re transz por tok kal sze mély, rez si mis ta transz por tok kal 1092, va gyis a cse re ke re tén be lül ös sze sen szlo vák te le pült át ön ként Cseh szlo vá ki á ba. Raj tuk kí vül 9414 sze mély a 60. vég ha tá ro zat, 1991 pe dig a 47. vég ha tá ro zat alap ján tá vo zott, a Ma gyar or szá got el ha gyó szlo vá kok szá ma te hát összes sé gé ben volt. 38 A la kos ság cse rét te hát nem si ke rült a Cseh szlo vá kia ál tal el kép zelt mér ték ben meg va ló sí ta ni nem ke rült sor töb bek kö zött a há bo rús bű nö sök ter ve zett nagy ság ren dű át te le pí té sé re, a szlo vá ki ai ma gyar ság mint egy 15% ának ki te le pí té se a leg érin tet tebb ré gi ók ban (el ső sor ban a Ga ram men tén, a Fel ső Csal ló köz ben, a Mátyusföldön, Ko má rom és Ér sek új vár tér sé gé ben, ki sebb rész ben pe dig Gömörben) még is szá mos, ko ráb ban ho mo gén ma gyar te le pü lés et ni kai ar cu la tá nak gyö ke res át ala ku lá sát ered mé nyez te. Jegy ze tek 1. Pl. Ba logh Sán dor: Az feb ru ár 27 i ma gyar cseh szlo vák la kos ság cse re egyez mény. Tör té nel mi Szem le, sz p.; Bobák, Ján: Výme na oby va teľ stva medzi Čes ko slo ven skom a Maďar skom ( ). In Bielik, Fran ti šek Baláž, Clau de (zost.): Slo vá ci v zahranièí. 8. zv. Mar tin, Mati ca slovenská, 1982, p.; Sza bó Kár oly: A ma gyar cseh szlo vák la kos ság cse re tör té ne te dió héj ban. In Ve res Gé za (ös sze

143 142 Popély Árpád áll.): Új Min de nes Gyûj te mény. 10. kö tet. Bratislava/Pozsony, Ma dách, 1993, p.; Šutaj, Štefan: Maïar ská men ši na na Slo ven sku v rokoch Bratislava, Veda, 1993.; Bobák, Ján: Maïar ská otáz ka v Èesko-Slovensku ( ). Mar tin, Mati ca slovenská, 1996.; Vad ker ty Ka ta lin: A bel sõ te le pí té sek és a la kos ság cse re. Po zsony, Kalli gram, 1999.; Kug ler Jó zsef: La kos ság cse re a Délkelet-Alföldön. Bu da pest, Osiris MTA Ki sebb ség ku ta tó Mű hely, 2000.; Lász ló Pé ter: Fe hér la po sok. Ada lé kok a ma gyar cseh szlo vák la kos ság cse re tör té ne té hez. Bony hád, [k. n.], 2003.; Mol nár Imre Szarka Lász ló (szerk.): Ott hon ta lan em lé ke zet. Em lék könyv a cseh szlo vák ma gyar la kos ság cse re 60. év for du ló já ra. Ko má rom, MTA Ki sebb ség ku ta tó Intézet Kecskés Lász ló Tár sa ság, Szar ka Lász ló: A kol lek tív bű nös ség el ve a szlo vá ki ai ma gyar ki sebb sé get súj tó jog sza bály ok ban 1944 és 1949 kö zött. In uő (szerk.): Jog fosz tó jog sza bály ok Cseh szlo vá ki á - ban El nö ki dek ré tu mok, tör vé nyek, ren de le tek, szer zõ dé sek. Ko má rom, MTA Et ni kai nem ze ti Ki sebb ség ku ta tó Intézet Kecskés Lász ló Tár sa ság, p. 3. Vö. Az de cem be ri Beneš Sztálin Molotov meg be szé lé sek do ku men tu mai. For dí tot ta és saj tó alá ren dez te Gu lyás Lász ló. Sze ged, JATE Tör té nész Di ák kör, A me mo ran dum szö ve gét köz li: Fore ign Rela ti ons of the Uni ted Sta tes Vol. 2. Wa shing ton D. C., 1960, p.; Churaň, Milan: Postu pim a Èeskoslovensko. Mýtus a skuteènost. Praha, Libri, 2001, p. 5. Slo ven ský národ ný ar chív, Bra ti sla va (Szlo vák Nem ze ti Le vél tár, Po zsony; a to váb bi ak ban: SNA), Ústred ný výbor Komu nis tic kej stra ny Slo ven ska (Szlo vá kia Kom mu nis ta Párt ja Köz pon ti Bi zott sá ga; a to váb bi ak ban: ÚV KSS), 789. d., Záznam o schôdzke čle nov ÚV KSS a komu nis tic kých čle nov SNR, kona nej dňa 13. aprí la 1945 v Ústr. sek re ta ri á te KSS. 6. SNA, Úrad Pred sed níc tva Slo ven skej národ nej rady (Szlo vák Nem ze ti Ta nács El nök sé gi Hi va ta la; a to váb bi ak ban: ÚP SNR), Zápis ni ca zo zasad nu tia pléna SNR zo dňa 25. má ja 1945, 11. p. 7. SNA, ÚV KSS, 789. d., Záznam o zasad nu tí roz ší re né ho Pred sed níc tva KSS, kona nom dňa Demo kra tic ká stra na a prob lé my dneška. Tur či an sky Svätý Mar tin, Ústred ný sek re ta ri át Demo kra tic kej strany, 1945, p. 9. Vö. Szar ka Lász ló: A cseh szlo vá ki ai ma gyar ki sebb ség fel szá mo lá sát cél zó dek ré tu mok és ren de le tek. In Popé ly Árpád Šutaj, Štefan Szarka Lász ló (szerk.): Beneš-dekrétumok és a ma gyar kér dés Tör té ne ti hát tér, do ku men tu mok és jog sza bály ok. Máriabesenyő Gödöllő, Attraktor, 2007, 20. p. 10. Šro bár ter ve ze tét köz li: Šutaj, Štefan: i. m p.; Vad ker ty Ka ta lin: A de por tá lá - sok. A szlo vá ki ai ma gya rok cseh or szá gi kény szer köz mun ká ja kö zött. Po zsony, Kalligram, 1996, p. 11. SNA, ÚP SNR, 283. d., Návr hy na reví ziu a novú územ nú úpra vu československo maďarských hra níc a na repat ri o va nie Slo vá kov z Maďarska, Juhoslávie, Rumun ska a Rakú ska výme nou za maďar ské oby va teľ stvo zo Slovenska. 12. Cseh szlo vák ada tok sze rint jú li us 1 jé ig ma gyar volt így kény te len el hagy ni Szlo vá kia te rü le tét (vö. Jablonický, Jozef: Slo ven sko na prelome. Bratislava, Vyda va teľ stvo poli tic kej literatúry, 1965, 398. p.). 13. A jegy zé ket köz li: Fore ign Rela ti ons of the Uni ted Sta tes Vol , p.; Churaň, Milan: i. m p. 14. Fore ign Rela ti ons of the Uni ted Sta tes Vol , p. (Ma gyar or szá got az ja nu ár 20 án alá írt ma gyar fegy ver szü ne ti egyez mény he lyez te a szov jet ve ze té sű Szö vet sé ges El len őr ző Bi zott ság fel ügye le te alá.) 15. Az 1945 őszi de por tá lá sok ra: Vad ker ty Ka ta lin: A de por tá lá sok p.; Šutaj, Šte fan: Núte né pre síd ¾o va nie Maïa rov do Èiech. Prešov, Universum, 2005, p.

144 A csehszlovák magyar lakosságcsere Ma gyar Or szá gos Le vél tár, Bu da pest (a to váb bi ak ban: MOL), XIX J 1 a, Kül ügy mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: KÜM), Bé ke elő ké szí tő Osz tály, 42. d., A prá gai tár gya lá sok ki nem ja ví tott jegy ző köny ve; 43. d., A má so dik prá gai tár gya lá sok jegy ző köny vei. 17. Az SZNT má jus 15 én kelt 33/1945 sz. ren de le té nek 1 4. ai ban a fa sisz ta meg szál lók, a ha zai áru lók, a kol la bo rán sok és a szlo vák nem ze ti fel ke lés áru ló i nak, az 5. ban a fa sisz ta rend szer bű nö se i nek fe le lős ség re vo ná sá ról és meg bün te té sé ről ren del ke zett (Sbierka nari a de ní Slo ven skej národ nej rady. Roč. 1945, čiast ka p.). Az 1 4. alap ján át te le pí tés re ki je löl te ket a ké sőb bi ek so rán ún. nagy há bo rús bű nö sök nek, az 5. alap ján ki je löl te ket kis há bo rús bű nö sök nek ne vez ték. 18. Sbír ka záko nù a naøí ze ní repub li ky Èeskoslovenské. Roč. 1946, část ka p. 19. SNA, ÚP SNR, 311. d., Koneč ná zprá va o čin nos ti ČSPK v Maďar sku (A ké sőb bi vis sza je lent ke zé sek, il let ve a jegy zék pon to sí tá sa után az át te le pül ni szán dé ko zó ma gyar or szá gi szlo vá kok szá ma re mó do sult.) 20. A po zso nyi szék he lyű Szlo vák Te le pí té si Hi va tal Edvard Beneš jú li us 17 én kelt 27/1945. szá mú el nö ki dek ré tu ma alap ján jött lét re. 21. SNA, ÚV KSS, d., 516/ SNA, ÚP SNR, 3. d., Zápis ni ca zasad nu tia Pred sed níc tva SNR zo dňa 18. marca SNA, Res lo va ki zač ná komi sia (Reszlovakizációs Bi zott ság), 49. d., Výme na oby va teľ stva medzi ČSR a Maďarskom, nástin ideo vé ho plánu. 24. Ktorí Maďa ri budú vysídlení. Maďar ská vláda dos ta la soz nam Maďarov, kto rých vysíd li čes ko slo ven ská vláda. Èas, au gusz tus 28., 1. p. 25. A há bo rú előt ti utol só, évi cseh szlo vák nép szám lá lás sze rint Szlo vá kia ak ko ri te rü le tén fő, az össz la kos ság 17,8% a val lot ta ma gát ma gyar nem ze ti sé gű nek. 26. MOL, XIX J 1 j, KÜM, TÜK Cseh szlo vá kia, 57. d.; XIX A 15 d, Ma gyar Át te le pí té si Kor mány biz tos ság (a to váb bi ak ban: MÁK), 117. d., Ki mu ta tás a la kos ság cse re egyez mény alap ján át te le pí tés re ki je lölt sze mé lyek ről. Szám sze rin ti já rá si ki mu ta tás (vö. Kug ler Jó zsef: i. m p.; Sza bó Kár oly: i. m p.; Janics Kál mán: A hon ta lan ság évei. A szlo vá ki ai ma gyar ki sebb ség a má so dik vi lág há bo rú után Mün chen, Eu ró pai Pro tes táns Ma gyar Sza bad egye tem, 1979, p.). 27. SNA, Úrad pred sed níc tva Zboru pove re ní kov (Meg bí zot tak Tes tü le te El nök sé gi Hi va ta la), 12. d., Zasad nu tie Sboru pove re ní kov dňa (vö. Bobák, Ján: Maïar ská otázka p.). 28. MOL, XIX J 1 j, KÜM, TÜK Cseh szlo vá kia, 57. d.; XIX A 15 d, MÁK, 117. d., Ki mu ta tás a la kos ság cse re egyez mény alap ján Cseh szlo vá ki á ból át te le pí tés re ki je lölt sze mé lyek ről. Szám sze rin ti já rá si ki mu ta tás. 29. MOL, XIX J 1 j, KÜM, TÜK Cseh szlo vá kia, 57. d., A la kos ság cse re egyez mény alap ján Cseh szlo vá ki á ból át te le pí tés re ki je lölt sze mé lyek szám sze rin ti ki mu ta tá sa. 30. Rašla, Antonín: ¼udo vé súdy v Èes ko slo ven sku po II. sve to vej vojne ako for ma mimo ri - ad ne ho súdnictva. Bratislava, Vyda va teľ stvo Slo ven skej aka dé mie vied, 1969, 153. p. 31. MOL, XIX A 15 d, MÁK, d., Szlo vák név jegy zék az át te le pí ten dő ma gya rok ról. 32. MOL, XIX J 1 j, KÜM, TÜK Cseh szlo vá kia, 34. d., 2458 pol/1946 és 2459 pol/1946, Az át te le pü lők el ső cso port ja it tar tal ma zó név sor át adá sá nak kí sér le te. 33. MOL, XIX J 1 a, KÜM, Bé ke elő ké szí tő Osz tály, 43. d., 2078/pol 1946, XIX J 1 j, KÜM, TÜK Cseh szlo vá kia, 33. d., 3209pol/1946, Pá ri zsi tár gya lá sok a la kos ság cse re egyez mény ről. 34. Az 1946 ok tó be re és 1947 feb ru ár ja kö zöt ti de por tá lá sok ra lásd Vad ker ty Ka ta lin: A de - por tá lá sok...; Šutaj, Štefan: Núte né presíd¾ovanie A szak ter mi no ló gi á ban re zsi me sek nek ne ve zet tek át te le pü lé sét a cseh szlo vák ma gyar vegy es bi zot tság ok tó ber 2 án meg ho zott 57. szá mú vég ha tá ro za ta sza bá lyoz ta, amely le he tő vé tet te azok át te le pü lé sét is, aki ket ere de ti leg nem je löl tek ki, ill. akik nem je lent kez tek át te le pü lés re.

145 144 Popély Árpád 36. A vegy es bi zot tság ok tó ber 16 i 47. szá mú vég ha tá ro za ta azon sze mé lyek nek a cse re kvó tá ba va ló be szá mí tá sát sza bá lyoz ta, aki ket át te le pí tés re je löl tek, ill. akik át te le pü lés re je lent kez tek, de nem a cse re transz por tok kal, ha nem más úton, egyé ni leg te le pül tek át a má sik or szág ba. Az de cem ber 2 án el fo ga dott 60. szá mú vég ha tá ro zat a la kos ság cse re egyez mény füg ge lé ke alap ján a cse re kvó tá ba be szá mí tan dó, az egyez mény meg kö té se előtt át te le pül tek vagy át me ne kül tek kér dé sé ről ren del ke zett (A vég ha tá ro za to kat köz li: A ma gyar cseh szlo vák la kos ság cse ré re vo nat ko zó jog sza bály ok. Pozsony/ Bratislava, Ma gyar Meg ha tal ma zott, 1948). 37. SNA, ÚP SNR, 311. d., Koneč ná zprá va o čin nos ti ČSPK v Maďar sku MOL, XIX J 1 j, KÜM, TÜK Cseh szlo vá kia, 53. d., 1691/pol 1949, Az át te le pí tés be fe je zé sé ről szó ló sta tisz ti ka. ÁR PÁD POPÉ LY THE CZECHOSLOVAK HUNGARIAN POPU LA TI ON EXCHAN GE AND THE LIST OF NAMES OF HUN GA RI ANS LIVING IN SLO VA KIA ASSIG NED FOR RE SETTLEMENT The Lon don Cze chos lo vak emig ra ti on led by Edvard Beneš led in 1941 to that con vic ti on that it is neces sa ry to reset tle the Ger man and Hun ga ri an popu la ti on from the after the war to be rene wed Cze chos lo va kia and the coun try bor ders are to be chan ged to ethnic borders. The popu la ti on exchan ge that began in 1947 with lon ger or shor ter inter rup ti ons las ted to De cem ber 1948, and from Cze chos lo va kia Hun ga ri ans were re settled, and/or set tled volun ta ri ly or for ce ful ly to Hun ga ry. In con tra ry to the exchan ge trans ports and regi me transports, and/or on the basis of the deci si on No. 48 and 60 of the Czechoslovak Hungarian Joint Com mit tee that was in char ge of the popu la ti on exchan ge a total of Slo vaks arri ved from Hun ga ry to Czechoslovakia. Therefore, the popu la ti on exchan ge was not exe cu ted in the extent plan ned by Cze chos lo va kia it did not suc ce ed to set tle the war criminals as it was plan ned the set tle ment of al most fif te en per cent of Hun ga ri ans living in Slo va kia in the most con cer ned regi ons (mainly in the regi ons by the river of Hron and in Upper Csal ló köz, Mátyusföld, Ko má rom and Ér sek új vár, in a smal ler extent in Gemer), still it result ed exten si ve chan ge of the ethni cal com po si ti ons of a lot of befo re homog e nous Hun ga ri an territories.

146 TÓTH ÁGNES Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek A földreform és a társadalmi szerkezet változásának néhány összefüggése a Dél Dunántúlon 1 ( ) ÁGNES TÓTH 94(=112.2)(439) 1945/1949 REPELLED ETHNIC GERMANS, SETTLED SZÉKELYS (=112.2)(439) 1945/1949 FROM BUKOVINA. SOME OF THE CONNECTIONS (=112.2)(439) 1945/1949 OF THE CHANGES OF THE LAND REFORM AND SOCIAL STRUCTURE IN SOUTHERN TRANSDANUBIA ( ) Hungary. Germans in Hungary. Social Structure. Land Reform. Settlements. Sovietisation. Be ve ze tés A má so dik vi lág há bo rú be fe je zé se után Ma gyar or szá gon nem egyet len for du lat, ha nem for du lat jel le gű vál to zá sok egész so rá nak ered mé nye ként ala kult ki a szov jet tí pu sú kom mu nis ta párt egyed ural ma, il let ve az or szág szovjetizálása. Eb ben nem csu pán a nem zet kö zi po li ti ká nak, a szov jet tö rek vé sek nek, ha nem a ma gyar po li ti kai élet té nye ző i nek, el ső sor ban a ma gyar kom mu nis ta ve ze tés nek is je len tős sze rep ju tott. Az át ala ku lá si fo lya mat fő tar tal ma po li ti kai, nem pe dig gaz da sá gi vagy kul tu rá lis jel le gű volt, ezért ez utób bi te rü le tek pri o ri tá sa it is a ha ta lom meg szer zé sé nek cél jai ha tá roz ták meg. Jel lem ző to váb bá, hogy ezek a for du lat jel le gű vál to zá sok gyors egy más után ban kö vet kez tek be, és sok szor az el kez dő dött fo lya mat ki tel je se dé se, végigvitele nél kül hal tak el, mert rö vid idő alatt a ha tal mi po li ti kai tö rek vé sek tak ti kai meg fon to lá sai fö lül ír ták azo kat. En nek a fo lya mat nak csak egyet len ele me a há bo rút kö ve tő en vég re haj tott föld re form, amely ma ga után von ta az ön kén tes és a kény sze rű te le pí té sek so ro za tát, s amely min den ele mé ben, és min den szin ten he lyi, re gi o ná lis, or szá gos ös sze kap cso ló dott a po li ti kai ha ta lom meg szer zé sé vel, az egyes po li ti kai pár tok ré szé ről sza va zó bá zi suk ki ala kí tá sá val, a pa rasz ti tár sa da lom át struk tu rá lá sá nak ki kény sze rí té sé vel. Je len ta nul mány ban azt vizs gál juk, hogy Ba ra nya, So mogy és Tol na me gyé ben a föld re form vég re haj tá sát a gaz da sá gi szem pont okon túl mi ként be fo lyá sol ta a bu ko vi nai szé ke lyek és a ma gyar me ne kül tek el he lye zé se, a ha ta lo mért foly ta tott harc, s a né met la kos ság fe le lős ség re vo ná sá nak tö rek vé se. Vá laszt ke re sünk ar ra is, hogy e fo lya mat mi ként ala kí tot ta át a he lyi tár sa da lom gaz da sá gi, po li ti kai, et ni kai struk tú rá ját. Vizs gá la tunk ban a föld re form mig rá ci ós ha tá sa i ra és a tár sa da lom et ni kai szer ke ze té nek vál to zá sa i ra he lyez zük a hang súlyt. Ugyan ak kor elő re kell bo csá ta nunk, tisz tá ban va gyunk az zal, hogy vizs gá la ti szem pont ja ink kö vet ke ze tes ér vé nye sí té sét több kö rül mény is kor lá toz za. Egy részt a föld re form gyors vég re haj tá sa, ugyan ak kor a szak mun kák te lek köny ve zés, föld

147 146 Tóth Ágnes mé rés, va la mint a va gyo nuk tól meg fosz tott né me tek ki te le pí té sé nek éve kig tar tó el hú zó dá sa a fo lya ma tot ál lan dó és in ten zív vál to zás ban tar tot ta. Más részt sok szor tö re dé ke sek és el lent mon dá so sak a ren del ke zé sünk re ál ló te ma ti kus és te rü le ti sta tisz ti kai ada tok is. Az ada tok el lent mon dá sos sá ga a fo lya mat ál lan dó an vál to zó vol tá ból, a vég re haj tó ap pa rá tus szak sze rűt len te vé keny sé gé ből, va la mint az kö zött vég be ment köz igaz ga tá si te rü let vál to zá sok ból is adód hat. Ugyan ak kor a föld re form mal ös sze füg gés ben vég re haj tott te le pí té sek, a né me tek ki te le pí té se, és a szlo vák ma gyar la kos ság cse re köl csön ha tá sa i nak vizs gá la tát to vább ne he zí ti, hogy ezek egy más sal pár hu za mo san fo lyó, egy mást ke resz te ző, ki kény sze rí tő, be fo lyá so ló fo lya ma tok vol tak, ame lyek le bo nyo lí tá sa sok eset ben min den faj ta jo gi sza bá lyo zás nél kül, a he lyi köz igaz ga tás, a bel ügyi szer vek és a pár tok ak tív köz re mű kö dé sé vel zaj lott le. A kodifikációs, sta bi li zá ci ós lé pé sek re a kor mány zat ré szé ről sok szor a fo lya mat tal aszink ron ban, lé nye ges ké sé sek kel ke rült sor. A föld re form be fe je zé sét kö ve tő en a vég re haj tá si uta sí tá sok és a le vél tá ri for rá sok ta nú sá ga sze rint is, szé les kö rű sta tisz ti kai fel mé rés ké szült köz sé gen ként az 1945 és 1949 kö zött le zaj lott bir tok és föld re form ról, va la mint a né pes ség sta tisz ti kai vál to zá sok ról. Ezek föl dol go zá sá ra azon ban tu do má sunk sze rint nem ke rült sor, sőt nem áll nak a ku ta tó ren del ke zé sé re a sta tisz ti kai fel vé te li adat la pok sem. 2 Ren del ke zés re áll vi szont több, a he lyi köz igaz ga tás ve ze tői, vagy a te le pí tést vég ző szak em be rek ál tal ké szí tett ki mu ta tás, ame lyek ugyan nem ös sze ha son lít ha tó mó don tar tal maz zák az ada to kat, de rész le tes sé gük mi att al kal ma sak a lo ká lis, re gi o ná lis tár sa dal mi vál to zá sok meg ra ga dá sá ra. Meg íté lé sünk sze rint mind több he lyi, me gyei elem zést kel le ne el vé gez ni an nak ér de ké ben, hogy az or szá gos fo lya ma tok ról is meg bíz ha tóbb, a te rü le ti kü lönb sé ge ket tük rö ző ös sze fog la ló elem zés ké szül hes sen e szem pont ból is. A föld re form fo lya ma tá ról A há bo rú idő szak ára min den prog res szív po li ti kai erő egyet ér tett ab ban, hogy az ag rár struk tú ra meg vál toz ta tá sa ha laszt ha tat lan tör té nel mi fel adat. A fél fe u dá lis nagy bir tok fenn ma ra dá sa, a pa raszt ság je len tős mér vű po la ri zált sá ga mi att je lent ke ző szo ci á lis prob lé mák, de a me ző gaz da ság üze mi, ter me lé si és pi a ci ne héz sé gei is je lez ték az el ke rül he tet len vál toz ta tást. A ter me lés be in dí tá sa, va la mint az ag rár né pes ség ré szé ről meg nyil vá nu ló ha tá ro zott és tü rel met len igény a me ző gaz da sá gi tu laj don vi szony ok mi előb bi gyö ke res át ala kí tá sát kí ván ta. Az egyes po li ti kai pár tok föld re form el kép ze lé se it nagy mér ték ben be fo lyá sol ta, hogy an nak ki dol go zá sa kor el ső sor ban gaz da sá gi gaz dál ko dá si vagy pe dig po li ti kai szem pon to kat tar tot tak szem előtt. A gaz da sá gi ra ci o na li tást leg in kább a Füg get len Kis gaz da párt (FKGP) el kép ze lé se tar tot ta szem előtt, amely a meg lé vő bir tok vi szo ny ok mo der ni zá lá sát, a kis és kö zép pa rasz ti bir to kok meg erő sí té sét, gaz dál ko dá suk ered mé nye seb bé té te lét kí ván ta el ér ni. En nek ér de ké ben csak a kat. hol don fe lü li bir to kok igény be vé tel ét ja va sol ta, a vég re haj tás ból ki zár ta vol na az ab ban ér de kel te ket, a túl zott bir tok ap ró zó dás meg aka dá lyo zá sa ér de ké ben pe dig kor lá toz ta vol na a föld nél kü li ek föld höz jut ta tá sát. A Szo ci ál de mok ra ta Párt (SZDP) csak a 200 hold fe let ti bir to kok ki sa já tí tá sát tá mo gat ta csu pán az egy há zi és a hit bi zo má nyi bir to kok ese té ben szor gal maz ta a tel jes el kob zást, és nagy hang súlyt

148 Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek 147 he lye zett a kár ta la ní tás kér dé sé re is. A leg ra di ká li sabb el kép ze lést a Nem ze ti Pa raszt párt (NPP) kép vi sel te, amit a Ma gyar Kom mu nis ta Párt (MKP), ko ráb bi el kép ze lé sé vel is sza kít va igaz ezt a meg ol dást csu pán át me ne ti nek tart va tá mo ga tott. Az Ide ig le nes Nem ze ti Kor mány már ci us 17 én el fo ga dott 600/1945. M. E. szá mú ren de le té ben amely a nagy bir tok rend szer meg szün te té sé ről és a föld mű ves nép föld höz jut ta tá sá ról in téz ke dett, lé nye gé ben ez a ra di ká lis, a fel gyü lem lett szo ci á lis fe szült sé ge ket eny hí tő, ám a gaz da sá gi cél sze rű sé get sok te kin tet ben mel lő ző, a Nem ze ti Pa raszt párt és a Ma gyar Ma gyar Kom mu nis ta Párt sza va zó bá zi sá nak ki ala kí tá sát, nö ve lé sét szem előtt tar tó el kép ze lés tükröződött. 3 A ren de let ér tel mé ben tel jes egé szé ben el kel lett ko boz ni a há bo rús bű nö sök, a nyi las és más nem ze ti szo ci a lis ta ve ze tők és a Volksbund tagok föld jét. Meg vál tás el le né ben igény be kel lett ven ni a 100 hol don fe lü li úri és a 200 hold fe let ti pa rasz ti bir to ko kat. Az 1000 hold nál na gyobb bir to ko kat tel jes egé szé ben ki sa já tí tot ták. Le he tő sé get adott a ren de let a gaz da sá gi cse lé dek és a me ző gaz da sá gi mun ká sok mel lett a sze gény pa raszt ok nak is bir to kuk ki egé szí té sé re. A föld re form vég re haj tá sát nem az ál lam igaz ga tá si szak ap pa rá tus, ha nem az ér de kel tek ma guk vé gez ték. A vég re haj tás le bo nyo lí tá sá ra ún. né pi szer ve ket Köz sé gi Föld igény lő Bi zott ság (FIB), Me gyei Föld bir tok ren de ző Ta nács (MFT), Or szá gos Föld bir tok ren de ző Ta nács (OFT) hoz tak lét re. A bir tok ba he ly e zé si szak mun ká kat föld ki mé rés, te lek köny ve zés a Me gyei Föld bir tok ren de ző Ta ná csok mel lett élet re hí vott Me gyei Föld hi va tal ok végezték. 4 A ren de let vég re haj tá si uta sí tá sa ér tel mé ben min den köz ség ben a föld igény lők kép vi se lő i ből föld igény lő bi zott sá got kel lett ala kí ta ni, amely jo gi hely ze tét te kint ve köz tes tü let nek mi nő sült. Leg fon to sabb fel ada tai kö zé pe dig az el kob zás alá eső föl dek ös sze írá sa és an nak el dön té se tar to zott, hogy mely te rü le te ket le het el ko boz ni, va la mint me lyek es nek meg vál tás alá. Ez zel együtt az igény jo go sul tak ös sze írá sa és el bí rá lá sa is az ő fel ada tuk volt. 5 A köz sé gi föld igény lő bi zott sá gok elő ször min de nek előtt a he lyi föld igény lők jo go sult sá gát vol tak hi va tot tak el bí rál ni, de en nek az el já rás nak a ke re tén be lül ál ta lá ban az ős la kos ság igé nye in túl, az ott tar tóz ko dó, vagy im már ott la kó me ne kül tek föld és ház jut ta tá sá ról is gon dos kod tak. Az or szá gon be lü li egye net len bir tok meg osz lás és a nagy szá mú igény lő mi att a föld bir tok re form so rán le he tő vé vált azok nak a föld igény lők nek az or szág más te rü le te i re va ló szer ve zett át te le pü lé se is, akik nek igé nye it sa ját la kó hely ükön nem tud ták tel je sí te ni. En nek kö vet kez té ben egy meg le he tő sen nagy ará nyú nép moz gás bon ta ko zott ki az or szág fő ként észa ki és ti szán tú li te rü le te i ről a né me tek ál tal la kott fal vak és or szág ré szek fe lé. Az or szá gon be lü li te le pü lés re je lent ke zet tek ki vá lasz tá sa to bor zás út ján tör tént. Bár te le pí tés re csak me ző gaz da sá gi fog lal ko zá sú, föld nél kül ma radt, sok gyer me kes, po li ti kai szem pont ból meg bíz ha tó sze mély je lent kez he tett, a gya kor lat ban a te le pí tés egye dü li kri té ri u ma a je lent ke zők párt po li ti kai meg bíz ha tó sá ga volt. So kan je lent kez tek olya nok is, akik a föld höz nem ér tet tek, ko ráb ban so ha ilyen jel le gű te vé keny sé get nem foly tat tak, és sok eset ben né hány hó nap el tel té vel, a sváb va gyo nok fel élé se után, vis sza is köl töz tek ere de ti la kó hely ük re. Az ön kén tes te le pü lés re je lent ke zet tek a föld igény lő bi zott sá gok ban túl súly ra tö re ked tek. Ez fő ként a ve gyes la kos sá gú köz sé gek ben az ős la kos ság és a be te le pü lők kö zöt ti konf lik tus hoz

149 148 Tóth Ágnes vezetett. 6 Az ön kor mány zat ok, a já rá sok ve ze tői föl ké szü let le nül áll tak az ön kén tes ön ké nyes föld és ház fog la lók kal szem ben nya rá ra nyil ván va ló vá vált, hogy a te le pí té sek foly ta tá sá hoz a Volksbund birtokokon tú li, szá mot te vő, fel oszt ha tó föld bir tok szük sé ges, mert az or szág ban föld re vá rók te le pí té se még jó sze ré vel el sem kez dő dött. To váb bi te le pí té se ket te hát az igény be ve he tő föld bir tok ok kö ré nek ki szé le sí té se nél kül, jut tat ha tó bir to kok hi á nyá ban nem le he tett vég re haj ta ni. A föld igény lő bi zott sá gok, a föld bir tok ren de ző ta ná csok mun ká ját ért tö me ges bí rá la tok, a vég re haj tás szak sze rűt len vol ta, ugyan ak kor idő ben a ter ve zett nél hos szabb el hú zó dá sa, a ter me lés vis sza esé se vi szont a re form és fő ként a vég re haj tás mód já nak kor rek ci ó ját sür get te ele jé re két ál lás pont po la ri zá ló dott. Az egyik sze rint a meg va ló sult föld re for mot lé nye gé ben a tény le ges hely zet nek meg fe le lő en kell szen te sí te ni, a má sik jog sza bály sze rin ti re ví zi ót kö ve telt. Az el kép ze lé sek komp ro mis szu ma ként az adott ha tal mi vi szo nyok függ vé nyé ben a pár tok a kö vet ke zők ben egyez tek meg: az IX. tc. vel meg erő sí tet ték a jut ta tot ta kat bir to kolt föld jük tu laj don jo gá ban, ál ta lá ban meg til tot ták az ja nu ár 1 je előtt ki osz tott föl dek vis sza vé tel ét, de ki vé telt tet tek az 50 kat. hold alatt igény be vett pa raszt bir tok ok kal. Az ezt kö ve tő jut ta tá sok nál a gaz da sá gi szem pon to kat job ban fi gye lem be vet ték, a re form te lek köny ve zé si mun ká la ta i nál pe dig szi go rú szak mai fel ügye le tet ígértek. 7 A re form so rán föld bir to kot sa já tí tot tak ki, az or szág 16 mil lió kat. hold nyi te rü le té nek 35% át vet ték igény be, a jut ta tott bir tok nagy ság át la go san 5,1 kat. hold volt. A me ző gaz da sá gi mun ká sok 48% a, a cse lé dek 53% a, a tör pe bir to kos ok 56% a, a kis bir to kos ok 25% a ke rült a ked vez mé nye zet tek kö zé. A be nyúj tott igény ből et is mer tek el jo gos nak, de csak fő volt a jut ta tás ban ré sze sü lők szá ma. A ház hely igény lő kö zül fő ka pott négy zet mé ter nyi te rü le tet ház épí tés céljára. 8 A föld re form a ko ráb bi bir tok arány ta lan sá go kat eny hí tet te ugyan, de nem pá ro sult egy szé les kö rű ag rár re form mal, így el ső sor ban a szo ci á lis és po li ti kai fe szült sé ge ket mér sé kel te. A re form kö vet kez té ben je len tő sen meg vál to zott a pa rasz ti tár sa da lom bel ső ta golt sá ga. A me ző gaz da sá gi né pes sé gen be lül az 1941 es ada tok hoz vi szo nyít va 46% ról 17% ra esett a föld nél kü li ek ará nya, a tör pe és kis bir to kos ré te gé 47% ról 80% ra emel ke dett, te hát meg ha tá ro zó vá vált ez a ré teg. A gaz dag pa rasz ti cso port ará nya 7% ról 2,9% ra csök kent. A föld re form meg erő sí tet te a ma gán tu laj do no si tu da tot a pa raszt ság ban, pers pek ti vi kus sá tet te a ha gyo má nyos pa rasz ti élet pá lyát, ugyan ak kor az újon nan föld höz jut ta tott gaz dák je len tős cso port ja meg fe le lő szak tu dás, for gó tő ke, gaz da sá gi esz kö zök hi á nyá ban tar tó san kép te len volt az önál ló gaz da sá gi tevékenységre. 9 A föld re form vég re haj tá sa a Dél Du nán tú lon A me gyén be lü li és az or szá gon be lü li te le pí té sek Az évi föld re form dél du nán tú li vég re haj tá sa több te kin tet ben el tér az or szág más, kü lö nö sen az Al föld és a Ti szán túl me gyé i ben tör tén tek től. Az el té rés a ré gió föld raj zi hely ze té ből és et ni kai ös sze té te lé ből kö vet ke zik. Az et ni ka i lag szí nes, több nem ze ti ség ál tal la kott te rü le ten élt a ma gyar or szá gi né me tek je len tős há nya da. Az

150 Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek 149 egyes te le pü lé se ken a la kos ság szá má hoz vi szo nyí tott ará nyuk lé nye ge sen ma ga sabb volt, mint az Al föld ön. Hoz zá já rult eh hez az is, hogy a te le pü lé sek la kos ság szá ma dom bos vi dék ré vén ala csony. Ba ra nya me gyé ben 1941 ben 110 olyan te le pü lés volt, ahol a né me tek több ség ben él tek, ezek kö zül több mint fő alat ti. Még kon cent rál tab ban he lyez ke dett el a tol nai né met ség, ahol a fél száz német lak ta fa lu ból har minc ban 90% os, vagy en nél ma ga sabb volt a né met nem ze ti sé gű ek szám ará nya az össz la kos ság hoz vi szo nyít va. Ugyan ak kor eb ben a me gyé ben ke ve sebb volt az ap ró fal vak szá ma is. A gaz dál ko dás szem pont já ból is je len tős kü lönb sé gek vol tak. A Du nán tú lon több volt ugyan a nagy bir tok, de az egyé ni leg gaz dál ko dó pa rasz tok tu laj do ná ban lé vő bir to kok nagy sá ga ki sebb volt mint az Al föld ön vagy a Ti szán tú lon. Az ég haj la ti adott sá gok, a föld bir tok ok nagy sá ga és a föl dek jó mi nő sé ge mi att in ten zív gyü mölcs és sző lő ter me lést foly tat tak. Je len tős sze re pet ját szott az ál lat te nyész tés, a tej ter me lés és a hús fel dol go zó ipar is. Az Al föld ön a ros szabb mi nő sé gű fu tó ho mo kon a sző lő és gyü mölcs ter mesz tés mel lett a szán tó föl di nö vény ter mesz tés ku ko ri ca, bú za volt el ter jed ve, s na gyobb volt a ka tasz te ri hol das gaz da sá gok, a kö zép bir tok ok ará nya is. A Ba la ton dé li vo na lá ban ki ala kult ál ló front kö vet kez té ben a há bo rús cse lek mé nyek hos szabb ide ig tar tot ták fog va e te rü let la kos sá gát, így a köz igaz ga tás meg szer ve zé sé re és a föld re form vég re haj tá sá ra is ké sőbb ke rült sor. Je len tős volt az el me ne kült la kos ság lét szá ma is. A he lyi köz igaz ga tás ve ze tői ál tal ké szít te tett 1945 év ele ji sta tisz ti kai ki mu ta tás amely nem a je len lé vő la kos ság be val lá sán, ha nem a ha tó sá gok ál tal tör tént mi nő sí té sen ala pult sze rint Ba ra nya me gye össz la kos sá ga az évi nép szám lá lá si ada tok hoz vi szo nyít va (Pécs nél kül) 11% kal, So mo gyé 13,6% kal, Tol náé 11,7% kal csök kent. Az ada tok nem ze ti sé gi meg osz lá sa jel zi azt is, hogy el ső sor ban a né met anya nyel vű ek szá ma csök kent ra di ká li san, Ba ra nyá ban 43,8% kal, Tol ná ban 55,2% kal, míg So mogy ból nem áll ren del ke zés re adat. Va ló szí nű sít he tő azon ban, hogy a né met la kos ság szá má ban ki mu ta tott fo gyás amely a ma gyar anya nyel vű ek ese té ben lé nye ge sen ki sebb ará nyú el túl zott. Bár bi zo nyos, hogy a né me tek je len tős szám ban hagy ták el e te rü let ről is az or szá got, az is fel té te lez he tő, hogy a ké szí tők az ös sze írást a né met nem ze ti sé gű ek fe le lős ség re vo ná sá nak elő ké szí té se ként ér tel mez ték, ezért többüket a ma gyar anya nyel vű ek nél tün tet ték fel. Fi gye lem re mél tó, hogy bár a dél szláv nem ze ti sé gű ek szá ma e ki mu ta tás sze rint sem je len tős (2731 fő), de az évi nek min den bi zonnyal a po li ti kai vál to zá sok ha tá sá ra a 11 szerese. 10 Mind ezek ből kö vet ke zik, hogy a föld re form vég re haj tá sa eb ben a ré gi ó ban a jog sza bá lyi le he tő sé ge ken túl is a né met nem ze ti sé gű la kos ság ro vá sá ra tör tént. Egy részt a he lyi tár sa da lom tag jai a ko ráb bi nem ze ti sé gi és po li ti kai el len té tek re, fe szült sé gek re adott reván sként él ték meg a föld osz tást. Más részt az a tény, hogy a fel oszt ha tó föld te rü le tek or szá gos mé re tek ben elég te len nek bi zo nyul tak, szük sé ges sé tet te az el kob zá sok ki ter jesz té sét. Er re több ok mi att is a né met nem ze ti sé gű ek lát szot tak al kal mas nak. Tu laj do nuk ban je len tős föld te rü let volt, a Volksbund tagságnak mint el kob zá si kri té ri um nak a föld re form ren de let be va ló beeme lé sé vel nagy mér ték ben nö vel he tő volt a fel oszt ha tó föld te rü le tek nagy sá ga. Így a né me tek ese té ben az el kob zá sok nál nem csak az egyé ni fe le lős ség meg ál la pí tá sát mel lőz ték, de a cso port tag ja i nak meg ha tá ro zá sa is úgy tör tént hi szen a Volksbund listák nem vagy nem meg bíz ha tó mó don áll tak a ha tó sá gok ren del ke zé sé re, hogy az a szük ség le tek sze rint tá gít ha tó le gyen.

151 150 Tóth Ágnes A föld igény lő bi zott sá gok a Dél Du nán tú lon is má jus vé gé re meg ala kul tak, és már az el ső hó na pok ban a gaz da sá gi ér dek ér vé nye sí tés leg fon to sabb szín te re i vé vál tak. A né met nem ze ti sé gű köz sé gek ben sa já tos hely zet állt elő. A tör vény nem tett kü lönb sé get nem ze ti sé gi ho va tar to zás sze rint a nincs te len vagy a sze gény pa raszt föld igény lők kö zött, így ter mé sze te sen ők is helyt kap hat tak a bi zott sá gok ban. Ezt azon ban az Or szá gos Föld bir tok ren de ző Ta nács sa ját ha tás kör ében igye ke zett meg aka dá lyoz ni, előbb sok né met több sé gű köz ség ben a föld igény lő bi zott sá gok mű kö dé sét, majd a te le pü lé si au to nó mia egyéb szer ve ze te it is felfüggesztették. 11 Bár a tör vény csak az egyé nek kel szem be ni el já rást tet te le he tő vé, ezek ben az uta sí tá sok ban nem is tit kol tan a né met nem ze ti ség hez tar to zás már ön ma gá ban ele gen dő volt a jog hát rány el szen ve dé sé hez. A né me tek ál tal la kott köz sé gek ben a Föld igény lő Bi zott sá gok mű kö dé sé nek fel füg gesz té se nem csak azt a célt szol gál ta, hogy az egyéb ként jo go sult, ám né met nem ze ti sé gű csa lá do kat a jut ta tás ból ki zár ják, ha nem egy ben biz to sí ta ni kí ván ták a Kom mu nis ta Párt nak azt a tö rek vé sét, amely a ti szán tú li ag rár pro le tár csa lá do kat az Al föld ön, il let ve a Du nán tú lon kí ván ta le te le pí te ni. Ez zel az el já rás sal a párt az őszi vá lasz tá so kat szem előtt tart va a párt sza va zó bá zi sá nak nö ve lé sét kí ván ta el ér ni. A ve gyes la kos sá gú köz sé gek ben a po li ti kai gaz da sá gi ér dek ér vé nye sí tés a nem ze ti sé gi tö rek vé sek szín te ré vé is vált. Fő ként a bu nye vá cok, a hor vá tok ál tal la kott te le pü lé se ken fi gyel he tő meg, hogy tag ja ik a köz sé gek új já a la ku ló irá nyí tó tes tü le te i ben he ge mó ni á ra tö re ked tek, szám ará nyuk nál na gyobb kép vi se le tet kénys ze rí tet tek ki, el ső sor ban gaz da sá gi elő nye ik biz to sí tá sa ér de ké ben. Az 1945 má ju sá ban a szom széd or szá gok ból ér ke ző me ne kül tek le te le pí té sé re, és a né me tek ter ve zett ki te le pí té sé re ala pí tott Nép gon do zó Hi va tal ha tás kör ét jú li us ele jén ki ter jesz tet ték. A hi va tal irá nyí tá sa alatt kez dő dött meg a né me tek nem zet hű sé gi iga zo lá sa, és ek kor kap ta fel ada tul az or szá gon be lü li cso por tos te le pí té sek vég re haj tá sát is. Az el já rás be ve ze té sé nek alap ve tően ket tős cél ja volt: egy részt a né me tek fe le lős ség re vo ná sát az egyé ni el bí rá lás fe lé kö ze lí te ni, más részt a va gyon jo gi kor lá to zá so kat, a föld el kob zá so kat, az egyé ni és cso por tos te le pí té se ket szink ron ba hoz ni és el len őr zés alatt tar ta ni. Nem tör tént meg azon ban a Nép gon do zó Hi va tal ha tás kör ének ki ter jesz té sé vel pár hu za mo san a te le pí té si jog kö rök szét vá lasz tá sa, pon to sí tá sa. Ez az ab ban ér de kelt szer ve ze tek Köz sé gi Föld igény lő Bi zott sá gok, Me gyei Föld bir tok ren de ző Ta ná csok, Or szá gos Föld bir tok ren de ző Ta nács, Nép gon do zó Hi va tal fo lya ma tos konf lik tu sát in du kál ta, és le he tő sé get adott a vég re haj tás ban a szak sze rű ség mel lő zé sé re, a po li ti kai pár tok di rekt be avat ko zá sa i ra. A Nép gon do zó Hi va tal sok szor a már ko ráb ban el in dult fo lya ma to kat a köz sé gi föld igény lő bi zott sá gok ál tal vég zett jog ta lan el kob zá so kat, a jut ta tá so kat, az egyé ni te le pü lé si ak ci ó kat sem tud ta ke zel ni. A hi va tal Ba ra nya me gyei kiren del t ség ve zet ője je len té sé ben a te le pí té sek leg főbb aka dá lyá nak a kö vet ke ző ket tar tot ta: a föld igény lő bi zott sá gok a jog sza bá lyi le he tő sé gek kel nem vol tak tisz tá ban, ugyan ak kor a bi zott sá gok ve ze tő i nek olyan ha ta lom volt a ke zük be ad va, ami vel igen sok szor a sa ját ér de kük ben vis sza él het tek és vis sza is él tek, to váb bá a német lak ta köz sé gek ben a föld igény lő bi zott sá gok ma guk is svá bok lé vén ha tal mu kat va gyon men tés re hasz nál ták fel. A fen ti ek mi att a kiren del tség ve zető szá mos köz ség ben fel osz lat ta a föld igény lő bi zott sá go kat, és új, csak ma gyar ta gok ból ál ló

152 Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek 151 bi zott sá go kat ho zott lét re. Er re sok eset ben csak úgy volt le he tő ség, hogy egyes te le pü lé se ken nem a hely be li la ko sok ból, ha nem me gyén be lü li más te le pü lé sek la kó i ból ala kí tot ták meg a föld igény lő bi zott sá go kat. Azo kon a te le pü lé se ken, ahol a bi zott sá go kat új já a la kí tot ták, a ko ráb bi el kob zá so kat meg erő sí tet ték, ugyan ak kor a jut ta tá so kat fe lül vizs gál ta az új ös sze té te lű bi zott ság, mert an nál nem kel lő mér ték ben vet ték fi gye lem be a ma gyar ér de ke ket. A me gye te rü le tén cso por tos te le pí tés re al kal mas te rü let alig volt: vagy a hely be li te le pe sek ma gas szá ma, vagy a ko ráb ban a me gyé be ön ké nye sen be te le pü lők miatt. 12 Bikal köz ség ben be te le pü lé si le he tő ség pil la nat nyi lag nincs, mert a ren del ke zés re ál ló in gat la nok csak a hely be li volt gaz da sá gi cse lé dek és nap szá mo sok igé nyét elé gít he tik ki, bár a há zat il le tő en az igény lés itt na gyobb, mint a ren del ke zés re ál ló há zak szá ma. Alsó moc so lád köz ség ben az el kob zás tár gyát ké pe ző 570 hold nyi te rü let a hely be li szín ma gyar la kos ság föld igény lé sé nek ki elé gí té sé re szol gál ír ta a Nép gon do zó Hi va tal munkatársa. 13 Gya ko ri ak vol tak a fel je len té sek, a vá das ko dá sok. Mágoc son a Köz sé gi Föld igény lő Bi zott ság az el kob zá sok nál nem akar ta fi gye lem be ven ni a Nem ze ti Bi zott ság ál tal ös sze ál lí tott Volksbund listát, mert vé le mé nye sze rint az azon fel tün te tet tek tény le ges tag sá gát hi telt ér dem lő en nem le het bi zo nyí ta ni. De ek kor már a köz ség ben tar tóz ko dott a kis kun do roz smai te le pe sek egy cso port ja, akik bir tok ba he ly e zé sé re e mi att nem ke rül he tett sor. Pén te ken dél előtt meg ér ke zett Mágoc sra a kis kun do roz smai te le pe sek egy ré sze. Egy éj sza ká ra cso por to san he lyez tem őket üres há zak ba. A vol ksbun do sok nak szom ba ton 10 ig kel lett ki köl töz ni ük, ami egy két ki vé tel lel meg is tör tént. A rend őr ség azu tán eze ket is ki la kol tat ta. [ ] Mi vel a vol ksbun do sok nagy ré sze nem csak azt vit te el, ami vel sza ba don ren del ke zett, ezért a rend őr ség fel ha tal ma zá sá val dob szó út ján ki hir det tet tem, hogy aki nem vi szi visz sza és aki nél meg ta lál ják a jó szá got, ter ményt stb. in ter nál va lesz. 14 Na gyobb ará nyú cso por tos te le pí tés re ke rült sor a Vil lá nyi já rás köz sé ge i ben Vil lány 10, Iván bat ty án 10, Pócsa 20, Iván dár da 25, Illoc ska 25, Ujpet re 25, Lippó 25, Német má rok 20, Kis kas sa 40 csa lád, aho vá 1945 nya rán 200 endrődi csa lád került. 15 A Nép gon do zó Hi va tal ér te kez le te in több ször meg fo gal ma zó dott: A sváb kér dés meg ol dá sá nál fel tét le nül fi gye lem be kell ven ni azt, hogy nem csak ki fe je zett vol ks bun dis ták ár tot tak a ma gyar föld te le nek nek, ha nem azok is, akik ki fe je zet ten nem mu tat ták ezt, de ti tok ban an nál ár tal ma sab bak voltak. 16 Ilyen ini ci a tí va mel lett nem meg le pő, hogy a Nép gon do zó Hi va tal mun ka tár sai is sok eset ben pon tat la nul, ön ké nye sen, szer ve zet le nül mű köd tek. Sok he lyütt már a já rá si nem zet hű sé gi iga zo ló bi zott sá gok va gyon el kob zó ha tá ro za tai előtt vég re haj tot ták a te le pí tést, míg más te rü le te ken az egy egy köz ség be el he lyez he tő sze mé lyek több szö rö sét irá nyí tot ták. A rend kí vül el té rő mun ka mo rál lal és kü lön bö ző párt ál lás sal ren del ke ző al kal ma zot tak hi va ta li el já rá sá ban az adott párt di rekt uta sí tá sai, tö rek vé sei, s nem a jo gi sza bá lyo zott ság vagy a szak sze rű ség do mi nált. A hi va tal azon al kal ma zot tai, akik mun ká juk so rán a tör vé nyes ség be tar tá sá ra tö re ked tek, ese ten ként ma guk is ne héz hely zet be ke rül tek, és több nyi re el hagy ták a szer ve ze tet. Bár az or szá gon be lü li te le pí té sek te le pü lé sek vég le ges le zá rá sá ra csak 1948 ban, a tény le ges bir tok ba he ly e zé se ket kö ve tő en ke rült sor, túl nyo mó ré sze 1945 már ci u sa és 1946 nya ra kö zött le zaj lott, s ke re té ben mint egy ezer em ber cse rélt lakóhelyet. 17

153 152 Tóth Ágnes A te le pe sek la kó hely sze rin ti, va la mint a le te le pí tés te rü le ti meg osz lá sá nak vizs gá la ta so rán egy ér tel mű en meg ál la pít ha tó, hogy fő ként az el ső hó na pok ban az or szá gon be lü li mig rá ció irá nya, a ti szán tú li és észa ki te rü le tek ről, ahol jó sze ré vel föl oszt ha tó föld bir tok nem állt ren del ke zés re, a Du nán túl dé li te rü le te i re, il let ve a Du na Ti sza kö zé re irá nyult, ugyan ak kor az or szág egyes tér sé ge i ben me gyén be lül is meg le he tő sen je len tős mé re tű nép moz gás bon ta ko zott ki. Az érin tett te rü le tek ere de ti la kos sá ga már a svá bok ki te le pí té sé nek meg kez dé se előtt meg ha tá ro zó mér ték ben meg vál to zott. Mi u tán a te le pe sek je len tős ré sze ko ráb ban nem me ző gaz da sá gi ter me lés sel fog lal ko zott, szük ség lett vol na gaz da sá gi kép zé sük re, az ál ta luk vég zett ter me lő mun ka szer ve zé sé re. Az idő rö vid sé ge, va la mint az elő ké szí tés hi á nyos sá ga mi att a ren de let meg al ko tói sem a föl oszt ha tó föld bir tok ok nagy sá gát, sem az igény jo go sul tak szá mát nem mér ték föl. Így a le he tő sé gek és a meg ol da ni kí vánt cél ki tű zé sek kö zöt ti el lent mon dás ok kez det től fog va kény sze rí tő erő vel ha tot tak, amit csak to vább sú lyos bí tot tak a vég re haj tás kel lő kép pen nem sza bá lyo zott, il let ve nem el len őr zött fo lya ma tai. A bu ko vi nai szé ke lyek le te le pí té se A ma gyar és a ro mán kor mány má jus 11 én ír ta alá a bu ko vi nai szé ke lyek ha za te le pí té sé ről szó ló meg ál la po dást. A ma gyar kor mány dön té se alap ján a vis sza csa tolt Bács ká ba, rész ben az el űzött dob ro vol já cok he lyé re te le pí tet ték őket. 18 A front kö ze led té vel 1944 őszén azon ban újabb hon fog la lás ra kény sze rül tek. A kor mány ok tó ber 6 án ad ta ki a had mű ve le ti te rü let ki ürí té sé ről szó ló ren de le tét. Ezek ben a na pok ban moz dult el la kó he lyé ről a szé ke lyek cso port ja is. Tol na me gye te rü le té re ok tó ber kö ze pén ér kez tek az el ső szé kely me ne kül tek. A me ne kült ügyek in té zé sét a ki ne ve zett ál lam tit kár, Schell Pé ter nem győz te, ezért ok tó ber 30 án a bel ügy mi nisz ter he lyi bi zott sá gok ala kí tá sát ren del te el. A me gye kom mu nis ta fő is pán ja már ci us 31 én kelt je len té sé ben tett ja vas la tot a Me gyei Föld bir tok ren de ző Ta nács ve ze tő jé nek a bu ko vi nai szé ke lyek cso por tos le te le pí té sé re. Vár he gyi Gyö rgy és Hor váth Jó zsef má jus 9 i, a Ma gyar Kom mu nis ta Párt ve ze tő i nek írt je len té sük ben a kö vet ke ző kép pen szá mol nak be te vé keny sé gük ről: Ezért gya kor lat ban az el kob zást úgy ol dot tuk meg, hogy aki nek há zá ban egy bun dos, vagy há bo rús bű nös SS ka to na van, az e ház ban la kó kat mind ki te le pí tet tük. [...] Hogy a ki ürí tést gya kor lat ban el tud tuk vé gez ni leg na gyobb mér ték ben kö szön het tük a völgy sé gi já rás rend őr ka pi tá nyá nak, aki tel jes mér ték ben hoz zá se gí tett ben nün ket, hogy ez vég be me hes sen. Húsz rend őr rel kezd tük meg a mun kát. Na pon ta két fa lut ürí tet tünk ki, még pe dig a gya kor lat ban a kö vet ke ző kép pen: a rend őr ség haj nal ban meg száll ta eze ket a fa lu kat, és a fa lu né pét do bo lás út ján egy rét re ös sze gyűj töt ték. [...] Ez idő alatt a pé csi Volksbund listáról a Föld igény lő Bi zott sá gok kal meg ál la pí tot tuk, hogy tel jes e. A fa lu né pé ből ki vá lasz tot ták a lis tán sze rep lő bun do so kat és hoz zá tar to zó i kat, és ezek ré szé re ös sze ál lí tot tak a ne kik szük sé ges hol mik ból és éle lem ből egy nagy cso ma got, és ko csik kal el in dí tot ták őket Len gyel köz ség be, ahol egy nagy kas tély ba let tek ide ig le ne sen el he lyez ve. Mi kor ott több ezer bun dos ös sze lett gyűjt ve, a mun ka bí ró kat a rend őr ség ki vá lasz tot ta, s eze ket a vár me gye kü lön bö ző he lye in hasz nál ják fel mun ká ra. A mun ka kép te le ne ket

154 Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek 153 kb. 70 km re lé vő Györköny, Bikács, Német kér sváb köz sé gek be szál lí tot ták. A meg ér ke ző szé ke lyek ből azon nal meg ala kít juk a nem ze ti bi zott sá got és a föld igény lő bi zott sá got. Mun kánk ban tá mo ga tást nem nyer tünk sem a köz igaz ga tás, sem a pár tok ré szé ről. Egye dül a Völgy sé gi já rás rend őr ség ének volt kö szön he tő, hogy ezt vég re le he tett haj ta ni. Két hét tel a mun kánk el kez dé se után le ér ke zett az Föld mű ve lé si Mi nisz té ri um ból Bo dor te le pí té si megbízott. 19 Bo dor Gyö rgy áp ri lis 25 én ér ke zett Bony hád ra. Itt azon nal le fog lalt egy iro dát, ki ne vez te ma gát kor mány biz tos nak, és mun ká hoz lá tott. Áp ri lis 29 ig, te hát négy nap alatt, tíz köz sé get ürí tett ki és mint egy 1500 csa lá dot (6000 fő) te le pí tett le. A szé ke lyek fo lya ma tos áram lá sa mi att a meg növe ke dett fel ada to kat a Te le pí té si Hi va tal nem tud ta el lát ni, ezért egy re szél ső sé ge sebb meg ol dá so kat vá lasz tot tak. Bo dor már áp ri lis 29 i le ve lé ben ezt ír ta fe le sé gé nek: A len gye li Appo nyi kas télyt kon cent rá ci ós tá bor nak ne vez tük ki. A bu ko vi nai szé ke lyek túl nyo mó több sé gé nek le te le pí té se, el he lye zé se 1945 őszé re fe je ző dött be, ki sebb cso port ja ik csa lád egye sí tés vagy a ked ve zőbb ház és föld vi szo nyok mi att a ké sőb bi ek ben is út ra kel tek. Kü lö nö sen a Za la me gyé ben szét szó ró dott csa lá dok, va la mint az Észak Bács ká ban el he lye zet tek vál toz tat tak la kó he lyet na gyobb szám ban. A fo lya mat kü lön bö ző idő met sze te i ben ké szí tett sta tisz ti kai ki mu ta tá sok bár nagy ság ren di el té ré sek nin cse nek kö zöt tük szám sze rű el té ré se ket mu tat nak. Az aláb bi, a bu ko vi nai szé ke lyek le te le pí té se mér le gé nek is te kint he tő adat gyűj tést Bo dor Gyö rgy 1947 szep tem be ré ben vé gez te. 1. táb lá zat. A le te le pí tett bu ko vi nai szé ke lyek szá ma és te rü le ti el he lyez ke dé se For rás: Tol na Me gyei Ön kor mány zat Le vél tá ra (a to váb bi ak ban: TMÖL), Bo dor Gyö rgy te le pí té si kor mány biz tos ira tai. 1. d. 23 Meg jegy zés: Kat. hold ra ke re kít ve Mint lát ha tó, a te le pí tés sel pár hu za mo san, az 1945 őszi je len té sek ada ta i nál ma ga sab bak a Bo dor ál tal utó lag, a fo lya mat le zá rá sa, a tény le ges bir tok ba he ly e zé se ket kö ve tő ös sze sí tés ada tai. A bu ko vi nai szé ke lyek évi ha za te le pí té sét a ma gyar kor mány alap ve tő en az as szi mi lá ci ós nyo más nak ki tett cso port tag jai ma gyar ság tu da tá nak meg őr zé sé vel, ma gyar nem zet hez tar to zá sá val in do kol ta. Ugyan ak kor Bács ká ba te le pí té sük már je lez te, hogy a cso port tag ja i nak ér de ke it ma gá tól ér te tő dő en alá ren de lik az ál lam ér de ke i nek. A gaz dál ko dás szem pont já ból ide gen me ző gaz da sá gi kul tú ra, az el len sé ges ér zel mű, nem ze ti leg szin tén ve gyes la kos ság, a ko ráb bi szerb te le pe sek há za i ba tör tént te le pí tés ma gá ban hor doz ta a konf lik tu so kat.

155 154 Tóth Ágnes A bács kai te le pí tés kor az ál lam a ma ga esz kö ze i vel még igye ke zett mind eze ket az el lent mon dá so kat ol da ni, ami re 1944 ben már kí sér le tet sem tett. A föld re form mal pár hu za mo san a né met nem ze ti sé gű ek ro vá sá ra vég re haj tott le te le pí té sük csak for ma i lag ol dot ta meg a hely ze tü ket. Va ló já ban az ál lam ma gá ra hagy ta őket a nem ze ti sé gi konf lik tu sok ban, gaz da sá gi, tár sa dal mi in teg rá ci ó juk ban, s csu pán ve ze tő ik ál tal sza va za ta ik el nye ré sé ért folyt a ver seny. A föld re form tár sa dal mi szer ke zet re gya ko rolt ha tá sa A Dél Du nán tú lon az or szá gos át lag nál na gyobb mér té kű volt a föl dek nek a föld re form cél ja i ra va ló igény be vé te le. Míg azon ban a Ba ra nyá ban és Tol ná ban igény be vett te rü le tek nagy sá ga gya kor la ti lag meg egye zett az or szá gos át lag gal, ad dig So mogy ban 13,6% kal meg ha lad ta azt. A Fes te tich csa lád bir to kai ré vén itt volt ugyan is a leg na gyobb a nagy bir tok ré sze se dé se az ös szes föld te rü let ből. 2. táb lá zat. A dél du nán tú li föld re form fon to sabb ada tai For rás: Fe hér Ist ván: Po li ti kai küz del mek a Dél-Du nán tú lon kö zött. Bu da pest, Aka dé mi ai Ki adó, 1972, 232. p. A föld re form so rán ös sze sen sze gény pa raszt csa lád ka pott föl det, ami négy fős csa lá dok kal szá mol va a me gyék össz la kos sá gá nak mint egy 30% át ( fő) köz vet le nül érin tet te. Az egyes me gyé ken be lül azon ban a föld höz jut ta tott sze gény pa rasz ti csa lá dok szá ma je len tő sen el tért, és a jut ta tot tak szá ma nem tük röz te az adott me gyé ben el kob zott te rü le tek nagy sá gát. Míg ugyan is ez utób bi So mogy me gyé ben volt a leg na gyobb, a jut ta tott csa lá dok szá ma Tol na me gyé ben. Itt a jut ta tá sok két szer, há rom szor an nyi sze gény pa raszt csa lá dot érin tet tek, mint Ba ra nya, il let ve So mogy me gyé ben. Itt kü lö nö sen ma gas a jut ta tás ban ré sze sült gaz da sá gi cse lé dek, me ző gaz da sá gi mun ká sok és tör pe bir to kos ok szá ma. 3. táb lá zat. A föl det ka pott dél du nán tú li sze gény pa raszt csa lá dok szá ma For rás: Fe hér Ist ván: Po li ti kai küz del mek a Dél-Du nán tú lon kö zött. Bu da pest, Aka dé mi ai Ki adó, 1972, 231. p.

156 Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek 155 A bir tok struk tú ra és a pa rasz ti tár sa da lom ta golt sá gá nak meg vál to zá sa mel lett ha tás sal volt a tár sa dal mi szer ke zet re az a tény is, hogy az új gaz dák cso port ja kul tu rá lis, men tá lis, gaz dál ko dá si is me re tek és szo ká sok vo nat ko zá sá ban rend kí vül el té rő min tá kat kö ve tett. Meg ta lál juk kö zöt tük a hely be li ek mel lett az or szág más vi dé ke i ről te le pül te ket, a szé ke lye ket, a csán gó kat és a fel vi dé ki ma gya ro kat is, akik a he lyi tár sa da lo mé tól el té rő szo ci a li zá ci ós mo dellt hoz tak ma guk kal. Bár ezek a cso por tok az egyes te le pü lé se ken be lül kü lön bö ző lét szá mú ak vol tak és más más ará nyt kép vi sel tek, ön ma guk ban egyik sem a hely be li ek sem ren del ke zett az zal az integ ra tív erő vel, ami a he lyi tár sa da lom ko hé zi ó ját a meg vál to zott vi szo nyok kö zött hely re ál lít hat ta vol na. A Ba ra nya me gyei al is pán 1949 no vem be ré ben a köz sé gek adat szol gál ta tá sa alap ján ös sze ál lí tott sta tisz ti kai ki mu ta tá sa el ső sor ban a me gyé ben ma radt né met nem ze ti sé gű la ko sok hely ze té nek lét szá muk, hol, mi ből él nek föl mé ré sét cé loz ta, az ada tok struk tú rá ja óha tat la nul a föld re form nak és a te le pí té sek nek a tár sa dal mi szer ke zet re gya ko rolt ha tá sát is tük rö zi. A me ző gaz da sá gi mun ká ból élő csa lá dok szá ma , ös sze sen fő. A me ző gaz da ság ból élő csa lá dok kö zül csa lád nak van önál ló gaz da sá ga, míg 2582 csa lád ki zá ró lag me ző gaz da sá gi mun ká ból élt. Az új gaz dák/újon nan föld höz jut ta tot tak me gyén be lü li ará nya is igen ma gas, 84,8%, de to váb bi je len tős el té ré sek van nak az egyes já rá sok kö zött is. Az új gaz dák nak a ré gi gaz dák hoz vi szo nyí tott ará nya leg ki sebb a Sik ló si já rás ban (37,3%), a leg ma ga sabb pe dig a Moh ácsi já rás ban (157,1%) volt. A he lyi tár sa da lom ban vég be ment vál to zá sok nagy sá gát jól jel zi, ha az új gaz dák cso port ját ko ráb bi la kó hely ük sze rint is meg vizs gál juk. Az újon nan föld höz jut ta tot ta kat elő ször csak két cso port ra, he lyi ek re és más hon nan ér ke ze tek re (te le pe sek) bon tot tuk. A te le pe sek szá ma (9241) me gyei ös sze sí tés ben meg ha lad ja a hely be li föld höz jut ta tot tak (7903) szá mát. Csak a Sik ló si já rás ban ele nyé sző (2,8%) kö rük ben a más hon nan ér ke zet tek ará nya, a Pé csi, a Péc svá ra di és a Szen tlőrin ci já rás ban 10 27% kö zöt ti, míg a Hegy há ti és a Moh ácsi já rás ban 200 szo ros, a Vil lá nyi ban pe dig majd nem el éri az 500 szo ros arányt. A te le pe sek cso port ja sem ho mo gén, mint aho gyan a ko ráb bi ak ban lát tuk, meg ta lál juk kö zöt tük az or szág más te rü le té ről ér ke ző ket, a szé ke lye ket, a csán gó kat és a fel vi dék ről át te le pí tett ma gya ro kat is. Je len tős el té ré sek van nak já rá son ként a te le pes cso por tok ös sze té tel ében is, ami meg íté lé sünk sze rint nem egy tu da tos te le pí té si po li ti kát tük rö zött, sok kal in kább a na pi le he tő sé gek, vé let len sze rű sé gek ha tá roz ták meg. Ba ra nya me gyé ben a te le pe sek cso port ján be lül 30% a fel vi dé ki ek, 11% a szé ke lyek és csán gók, 59% az or szág más vi dé ké ről ér ke zet tek ará nya. Já rá son ként 21 56% a fel vi dé ki ek ará nya. Leg na gyobb arány ban a Szen tlőrin ci já rás ba ke rül tek, itt vi szont ma guk nak a te le pe sek nek az ará nya sem túl ma gas az újon nan föld höz jut ta tot ta kon be lül. Fel vi dé ki te le pe sek leg na gyobb szám ban a Hegy há ti (776) és a Moh ácsi (905) já rás ba ke rül tek. Az or szág más te rü le te i ről te le pí tet tek ará nya az egyes já rá so kon be lül 43 78% kö zött vál to zik. Leg na gyobb szám ban a Moh ácsi (1499) és a Hegy há ti (1249) já rás ba ke rül tek, a leg ke ve seb ben (23) a Sik ló si já rás ba. A leg zökken őmen te sebb a he lyi gaz dál ko dás, a kul tu rá lis és tár sa dal mi szo ká sok ról va ló tu dá suk ré vén a ko ráb ban is hely ben la kó föld höz jut ta tot tak in teg rá ci ó ja volt. A leg na gyobb tá vol ság kul tu rá lis és men tá lis te kin tet ben, a gaz dál ko dá si is me re tek te rén az or szág más vi dé ke i ről be te le pü lők, va la mint a szé ke lyek, a csán gók és a he lyi la kos ság kö zött tük rö ző dött.

157 156 Tóth Ágnes 4. táb lá zat. Ba ra nya me gyé ben a föld re form so rán jut ta tás ban ré sze sül tek szá ma For rás: BML, Ba ra nya me gye al is pán já nak ira tai. El nö ki ira tok 97/1949. alap ján Az al is pá ni je len tés ki tért a gaz dál ko dás egyes fő leg sze mé lyi vo nat ko zá sa i ra is. A ki mu ta tás ból ki de rül, hogy az újon nan föld höz jut ta tot tak az el múlt 4 év ben va gyon gya ra po dást gya kor la ti lag nem tud tak el ér ni, sőt az újgaz dák kö ré ben még ek kor is van, aki a szá má ra jut ta tott föl det nem mű ve li meg. Vi szony lag ma gas az ál lan dó an vagy al kal mi lag me ző gaz da sá gi mun kást fog lal koz ta tó gaz dák szá ma. Föl tű nő azon ban, hogy ez zel a le he tő ség gel a ko ráb ban is gaz dál ko dók él nek lé nye ge sen na gyobb szám ban, nyil ván ezek ben az ese tek ben már ki ala kult fog lal koz ta tá si kap cso la tok ról volt szó. A föld jük től meg fosz tott svá bo kat na gyobb rész ben a ko ráb ban is gaz dál ko dók fog lal koz tat ják, ami a te le pe sek és a hely be li ek kö zöt ti bi zal mat lan sá got, a ko ráb bi konf lik tu sok föl dol go zat lan sá gát jel zik. Az al is pán ar ra is fel hív ja a fi gyel met, hogy a me gye több köz sé gé ben, ahol az évi nép szám lá lás so rán nem vagy na gyon kis szá mú né met nem ze ti sé gű és anya nyel vű la kos ság élt, most a szá muk je len tő sen nőtt. Az az, a ki nem te le pí tett né me tek a me gyén be lül át köl töz tek más te le pü lé sek re. Egy részt azért, mert ko ráb bi la kó hely ükön va gyo nuk tól meg foszt va el vesz tet ték meg él he té sük alap ja it, s nem kí ván tak cse léd ként ta lán ép pen sa ját ko ráb bi bir to ku kon dol goz ni, más részt egy ide gen kör nye zet ben job ban el le he tett rej tőz ni a to váb bi ha tó sá gi zak la tá sok elől is, a he lyi tár sa da lom tag ja i val va ló kap cso la tot pe dig nem ter hel ték ko ráb bi konf lik tu sok.

158 Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek táb lá zat. A föld höz jut ta tot tak gaz dál ko dás sal ös sze füg gő mu ta tói Ba ra nya me gyé ben Meg jegy zés: *Bizonyára Né met or szág ba tör té nő át te le pí tés re ki je lölt, de ki nem te le pí tett sze mé lyek ről van szó. **Nem de rül ki a ki mu ta tás ból, hogy az itt fel tün te tett sze mé lyek mi alap ján ke rül tek a meg ká ro sult ka te gó ri á ba. For rás: BML, Ba ra nya me gye al is pán já nak ira tai. El nö ki ira tok 97/1949 Más struk tú rá ban és ko ráb ban szep tem ber 30 án ké szí tet te el a Tol na me gyei al is pán szin tén a föld re form me gyei ered mé nye it ös szeg ző ki mu ta tá sát. Jól lát ha tó, hogy a me gyén be lül a te le pí té si le he tő sé gek le zá rul tak a bu ko vi nai szé ke lyek és az or szág más vi dé ke i ről ér ke zők le te le pí té sé vel, így lé nye ge sen ala cso nyabb a Fel vi dék ről ide te le pí tett csa lá dok szá ma. 6. táb lá zat. Tol na vár me gyei te le pí té sek Meg jegy zés: *10 csa lád dal ke ve sebb mint az alan ti ré sze se dé sek (bu ko vi nai szé ke lyek, bel föl di csa lá dok, fel vi dék ről ki uta sí tot tak, cse re egyez mé nye sek) össz lét szá ma. **Nem egye zik a Bo dor ál tal 1947 ben ké szí tett ki mu ta tás sal. For rás: TMÖL, Ál la mi Te le pí té si fel ügye lő ira tai II. so ro zat (5. d.) alap ján

159 158 Tóth Ágnes Ös sze fog lal va meg ál la pít hat juk, hogy a má so dik vi lág há bo rú után mind a tár sa da lom, mind a po li ti kai elit jo gos tö rek vé se volt Ma gyar or szág el avult tár sa dal mi szer ke ze té nek meg vál toz ta tá sa. Ért he tő volt az is, hogy az új elit ez zel az át ala kí tás sal sa ját ha tal mi hely ze tét is igye ke zett erő sí te ni. Az el já rás tör té nel mi meg íté lé se szem pont já ból azon ban az a dön tő, hogy e tö rek vé sek hoz zá já rul tak e a ha té ko nyabb és har mo ni ku sabb tár sa dal mi vi szo nyok ki ala ku lá sá hoz. 1. A föld re form és a te le pí té sek vég re haj tá sa meg ha tá ro zó an be fo lyá sol ta en nek a ré gi ó nak is a nem ze ti sé gi ös sze té tel ét. Az évi nép szám lá lás ada tai sze rint a Ma gyar or szá gon élő nem ze ti sé gek ará nya az össz la kos ság hoz vi szo nyít va im már alig ér te el a 10% ot. Az évi nép szám lá lás so rán már nem volt me gye, amely ben a ma gyar anya nyel vű ek ne let tek vol na több ség ben: ará nyuk még Ba ra nya me gyé ben is meg ha lad ta a né pes ség két har ma dát. A tri a no ni ország ter üle ten a ho mo ge ni zá ló dás az as szi mi lá ció ered mé nye ként 1941 re to vább foly ta tó dott. A la kos ság majd 93% a ma gyar anya nyel vű nek, 95% a pe dig ma gyar nem ze ti sé gű nek is val lot ta ma gát. Az or szág egyet len szá mot te vő ki sebb sé ge a főt szám lá ló né met ség lett. Ez a fo lya mat a te le pí té sek, a meg fé lem lí té sek, a nyílt pres szió ha tá sá ra a má so dik vi lág há bo rút kö ve tő en csú cso so dott ki. Az évi nép szám lá lás kor az or szág la kos sá gá nak 98% a mind nem ze ti ség, mind anya nyelv te kin te té ben ma gyar nak val lot ta ma gát. A má so dik vi lág há bo rú utá ni el ső nép szám lá lás so rán, 1949 ben a ma gyar anya nyel vű la kos ság csak két me gyé ben nem ér te el a 97% os arányt: Bé kés ben (94,23%), ahol a ki sebb sé gi anya nyel vű ek több mint egy ötö dét ír ták ös sze, és Ba ra nyá ban, ahol a nem ma gyar anya nyel vű ek majd 13% a élt. E két me gye ad ta a ki sebb sé gi anya nyel vű ek egy har ma dát, mi köz ben te rü le tü kön a né pes ség egy ti ze de sem la kott. A vizs gált te rü le ten a né met anya nyel vű ek ará nya Ba ra nya me gyé ben 27,5% ról 1,5% ra, So mogy me gyé ben 3,1% ról 0,1% ra, Tol na me gyé ben 26,8% ról 1,1,% ra mi ni má lis ra csök kent. A nem ze ti sé gi be val lá si haj lan dó ság te kin tet tel ar ra, hogy a ki te le pí té sek el ső sor ban az évi nép szám lá lás nál ma gu kat né met nem ze ti sé gű nek val lók ra ter jedt ki a mély pont ra ke rült. A lég kör ről ta nús ko dik, hogy Ba ra nya me gyé ben, ahol az évi nép szám lá lás kor 5446 né met anya nyel vű sze mélyt ír tak ös sze, né met nem ze ti sé gű ként mind ös sze 323 sze mély ke rült nyil ván tar tás ba, ak kor, ami kor az al is pá ni ös sze írás sze mélyt tün tet föl né met ként. 2. Meg ál la pít hat juk, hogy a ma gyar or szá gi né me tek ki fosz tá sa és el ül dö zé se más, ha son ló an em ber te len el já rá sok kal együtt nem a ha té ko nyabb és a har mo ni ku sabb tár sa dal mi vi szo nyok irányá ban ala kí tot ta át a tár sa da lom struk tú rá ját. 3. Ma gyar or szá gon az el já rás so rán nem dek la rál ták és nem öl tött ugyan jo gi for mát a nem ze ti elv mint az AVNOJ ha tá ro za ta i val Ju go szlá vi á ban, de a gya kor la ti meg va ló sí tás so rán a szük ség le tek sze rint ez ér vé nye sült. 4. A ha ta lom a né met el le nes in du la tok fel szí tá sá ban nem ment el a vég ső ha tá rig, de a saj tó ban te ret en ge dett az ilyen han gok nak is in téz ke dé se el fo gad ta tá sa ér de ké ben. 5. Ma gyar or szá gon az el ső vi lág há bo rú után el kez dő dött nem ze ti homo ge ni zá ci ós fo lya mat a má so dik vi lág há bo rú után tel je se dett ki. A vég re haj tott ki, be és át te le pí té sek kö vet kez té ben az or szág gya kor la ti lag egy nem ze ti sé gű vé vált. Bár a szov je ti zá lá si fo lya mat ré sze ként a tár sa da lom kény sze rű gaz da sá gi, po li ti kai, kul tu rá lis át struk tu rá ló dá sa is vég be ment, a nem ze ti ki sebb sé gek nem ze ti iden ti tás

160 Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek 159 vesz té se így a né me te ké is vis sza for dít ha tat lan nak tűnt. Az 1990 után meg mu tat ko zó revi ta li zá ci ós fo lya ma tok azon ban jól ér zé kel te tik, hogy a ma gyar or szá gi né me tek a tár sa da lom más cso port ja i hoz ha son ló an az ál ta lá nos po li ti kai és asz szi mi lá ci ós nyo más ha tá sá ra sem tűn tek el, és nem vesz tet ték el ön azo nos sá gu kat. Azt azon ban, hogy mi lyen mér té kű lesz ez a revi ta li zá ci ós nyel vi, kul tu rá lis, gaz da sá gi fo lya mat, csak a kö vet ke ző év ti ze dek fog ják meg mu tat ni. Jegyzetek 1. Dél Du nán tú lon je len ta nul mány ban az 1950 ben ki ala kí tott köz igaz ga tá si be osz tás sze rin ti Ba ra nya, So mogy és Tol na me gyét ért jük. 2. Az 1949 ben vég re haj tott sta tisz ti kai fel vé tel ada tai egye dül ál ló an rész le tes ké pet raj zol hat ná nak a vég be ment gaz da sá gi, et ni kai, mig rá ci ós fo lya ma tok ös sze füg gé se i ről, s az ada tok struk tú rá já ból meg is mer het jük a ma gyar kor mány nak a fo lya mat ered mé nye it szám ba ve vő szem pont ja it is. A fel mé rés so rán a föld re form ban érin tett te le pü lé se ken rög zí tet ték az adott köz ség bir tok sta tisz ti kai ada ta it, mű ve lé si ágak sze rin ti meg osz lá sát, a föld re form so rán igény be vett te rü le tek nagy sá gát mű ve lé si ágak sze rint, és kü lön föl tün tet ve a né me tek től el kob zott föl dek nagy sá gát. A jut ta tá so kat nem csak mű ve lé si ágak sze rint, de a jut ta tot tak sze rin ti cso por to sí tás ban hely be li ek, or szág ha tá ron be lü li ek, me ne kül tek, in téz mé nye sen át te le pí tet tek is rész le tez te. Kü lön ös sze ír ták a szlo vák, il let ve a szlo vá ki ai ma gya rok bir tok sta tisz ti kai mu ta tó it. A ház in gat lan ok ra vo nat ko zó ada to kat is rész le tes bon tás ban tar tal maz ta az ös sze írás. Ré szét ké pez te az ös sze írás nak az adott hely ség né pes ség sta tisz ti kai ada ta i nak ös sze gyűj té se is, ami nem ze ti sé gi bon tást is tar tal ma zott. 3. Ma gyar Köz löny, sz. 4. A Köz sé gi Föld igény lő Bi zott sá go kat és a Föld bir tok ren de ző Ta ná cso kat 1947 ben meg szün tet ték, jog utód ai a me gyei föld hi va tal ok let tek. 5. Vö rös Kár oly (szerk.): A ma gyar ál lam szer vei köt. Bu da pest, Köz gaz da sá gi és Jo gi Könyv ki adó, 1985, 173. p. 6. Ma gyar Or szá gos Le vél tár (a to váb bi ak ban: MOL), Bel ügy mi nisz té ri um Nép gon do zó Hi va tal ira tai 693/ Sza kács Sán dor: A föld re form és a kis üze mi me ző gaz da ság In Orosz Ist ván Für Lajos Romány Pál (szerk.): Ma gyar or szág ag rár tör té ne te. Ag rár tör té ne ti ta nul - má nyok. Bu da pest, Me ző gaz da Könyv ki adó, 1996, p. 8. Pe tő Iván Szakács Sán dor: A ha zai gaz da ság négy év ti zed ének tör té ne te. 1. köt. Bu da pest, Köz gaz da sá gi és Jo gi Könyv ki adó, 1985, 38. p. 9. Valuch Ti bor: Ma gyar or szág tár sa da lom tör té ne te a XX. szá zad ban. Bu da pest, Osiris, 2001, p. 10. Fü zes Mik lós: A né pes ség szá ma, anya nyel vi és nem ze ti sé gi meg osz lá sa Ba ra nya já rá sa i ban 1941 ben, nem ze ti sé gi meg osz lá sa 1945 ben. In Szi ta Lász ló (szerk.): Ba ra nyai hely tör té net írás Pécs, [k. n.] 1981, p.; Fü zes Mik lós: For gó szél. Be- és ki te le pí té sek Dél ke let-du nán tú lon kö zött. Pécs, Ba ra nya Me gyei Le vél tár, 1990, p. 11. MOL, Bel ügy mi nisz té ri um Nép gon do zó Hi va tal ira tai 628/ Ba ra nya Me gyei Le vél tár (a to váb bi ak ban: BML), Nép gon do zó Hi va tal Ba ra nya Me gyei Ki ren delt sé gé nek ira tai 1/ Uo. 14. BML, Nép gon do zó Hi va tal Dél ma gy a ror szá gi Ki ren delt sé ge ira tai 7/ BML, Nép gon do zó Hi va tal Dél ma gy a ror szá gi Ki ren delt sé ge ira tai 6/1945.

161 160 Tóth Ágnes 16. BML, Nép gon do zó Hi va tal Dél ma gy a ror szá gi Ki ren delt sé ge ira tai 48/ A Nép gon do zó Hi va tal jú li u si ada tai alap ján Ba ra nya me gyé ben ed dig az idő pon tig 608 csa lád te le pült át me gyén be lül, az ös szes le te le pí tett csa lád szá ma 6135, eb ből 2955 a he lyi igény lő, s még 943 csa lád vár le te le pí tés re (BML, Ba ra nya Me gyei Föld hi va tal ira tai 315. té tel szám). 18. A. Saj ti Eni kő: Dél vi dék A ma gyar kor má nyok dél szláv po li ti ká ja. Bu da pest, Kos suth Ki adó, 1987, 65. p. 19. A be szá mo ló ból ki de rül, hogy a kom mu nis ta párt, ki hasz nál va a föld re form le he tő sé ge it, a tör vé nyi ke re te ken túl, mint egy sa ját ha tás kör ben igye ke zett a szé ke lyek le te le pí té sét meg ol da ni. Az ak ci ó val kap cso lat ban ke vés for rás lel he tő föl, va ló szí nű leg azért, mert ma ga a párt sem akar ta ezt nyíl tan fel vál lal ni. Bi zo nyít ja ezt az is, hogy az ügy min den kel le met len vo nat ko zá sát ké sőbb ma guk is Bo dor György re, il let ve a NPP re igye kez tek há rí ta ni. Az azon ban Bo dor be szá mo ló i ból is ki tű nik, hogy őt meg elő ző en pes ti ki kül döt tek dol goz tak már ezek ben a köz sé gek ben, és gya kor la ti lag ő csak egy el kez dett fo lya mat foly ta tó ja, il let ve be fe je ző je lett. A kom mu nis ta ki kül döt tek be szá mo ló ja sze rint egyéb ként 2200 csa lá dot te le pí tet tek le a Völgy sé gi já rás ban, mint egy kat. hold föl det osz tot tak szét (Po li ti ka tör té ne ti In té zet Le vél tá ra [a to váb bi ak ban: PIL], 274.f. 10.cs. 34. ö.e.). 20. Egy há zas ko zár és Hi das te le pü lé sek re tör tént szé kely te le pí tés. 21. Hercegszabar, Hímesháza, Palotabozsok, Som be rek, Véménd köz sé gek ről van szó. 22. A bukov nai szé ke lyek egy ki sebb cso port ja Bács Bodrog me gyé ben ke rült le te le pí tés re. A hadikfalviak, istensegítsiek, andrás fal vi ak egy egy cso port ja 1944 őszén csak ké sőn ok tó ber 8 án, il let ve 9 én kezd te meg a me ne kü lést, s a ha di ese mé nyek mi att már nem tud tak át jut ni Ma gyar or szág ra. A szeg he gyi tá bor ba össze gyűj tött szé ke lye ket 1945 feb ru ár já ban uta sí tot ták ki az or szág ból. Egy csa lád ös sze sen 4 kg os cso ma got hoz ha tott ma gá val. A raj tuk lé vő ru há val s 3 na pi éle lem mel ér kez tek meg Ma gyar or szág ra. Észak Bács ká ban Csátalján, Garán és Vas kú ton 382 csa lá dot, 1683 sze mél lyel te le pí tet tek le. 23. A je len tés ki tér a mold vai csán gó me ne kül tek el he lye zé sé re is. Kö zü lük 141 csa lá dot Egyházaskozár: 101, Szár ász: 40 Ba ra nyá ban he lyez tek el. Nem em lí ti vi szont a je len tés a So mogy me gyé be te le pí tett szé ke lyek szá mát. Más for rá sok 56 csa lá dot em lí te nek. 24. A Fe hér Ist ván ál tal kö zölt ada tok el tér nek a Ka nyar Jó zsef ál tal kö zöl tek től. Utób bi sze rint So mogy ban az el kob zott föl dek nagy sá ga kat. hold volt, ami ből sze mély nek osz tot tak föl det, kö zü lük 9682 volt a gaz da sá gi cse lé dek szá ma (lásd Ka nyar Jó zsef: El sik kasz tott föld re form, meg va ló sult föld osz tás So mogy ban [1920, 1945]. Bu da pest, Aka dé mi ai Ki adó, 1964, p.). ÁG NES TÓTH REPEL LED ETHNIC GERMANS, SET TLED SZÉ KE LYS FROM BU KO VI NA. SOME OF THE CON NEC TI ONS OF THE CHAN GES OF THE LAND RE FORM AND SOCIAL STRUC TU RE IN SOUT HERN TRANS DA NU BIA ( ) After the Sec ond World War the rig htful effort of the social and poli ti cal elite was the chan ge of the out of date social struc tu re of Hun ga ry. It was also under stan dab le that with this chan ge the new elite want ed to stren gthen its own power situation. Although, from the point of view of his to ri cal asses sment of the pro cess the deci ding aspect is that these efforts con tri bu ted to the cre a ti on of mo re effec ti ve and mo re well balanced social relationships. The exe cu ti on of the land re form and set tle ments sig ni fi cant ly influ en ced the nati o na li ty com po si tion of this reg ion. The only sig ni fi cant mino ri ty of the coun

162 Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek 161 try beca me the German, count ing This pro cess rea ched its peak after the Sec ond World War as effect of settlements, frig hte ning and open pressure. At the popu la ti on cen sus in 1949 ninety eight per cent of the popu la ti on from the aspect of nati o na li ty and mot her lan gu a ge con si de red itself Hungarian. The study sta tes that the rob bing and expel ling of Ger mans in Hun ga ry toget her with other simi lar ly inhu man pro ces ses did not chan ge the struc tu re of soci e ty in the direc ti on of a mo re effec ti ve and mo re well balanced social relationships. In Hun ga ry during the pro cess the nati o nal prin cip le was not declared and had no legal form like the AVNOJ deci si ons in Yugos la via, but during the prac ti cal exe cu ti on it was appli ed accor ding to the needs. The power in the stir ring of anti German tem pers did not reach the final li mit, but in the press enab led such tones in order to accept the arrange ments. The nati o nal homo ge ni sing pro cess that began after the First World War in Hun ga ry rea ched its peak after the Sec ond World War. As con se qu en ce of the exe cu ti on of set tle ments the coun try prac ti cal ly beca me uni national. Although, as part of the Sovi e ti sa ti on pro cess the for ced economic, political, cul tu ral re structructuralisation of the soci e ty was car ri ed out, the loo sing of nati o nal iden ti ty of nati o na li ty mino ri ti es of Germans, too see med to be irreversible. Although, the revi ta li sa ti on pro ces ses after 1990 show that the Ger mans in Hun ga ry simi lar ly like the other groups of the soci e ty even after the influ en ce of the gene ral poli cy and assi mi la ti on pres su re did not disappear, and did not loose its self identity. The ques ti on that what extents will the language, cul tu ral and eco no mic revi ta li sa ti on have, will be answe red by the next decades.

163 NOSTRA TEMPORA MAGYARNAK LENNI A SZLOVÁKIAI MAGYAROK ÉRTÉKRENDJE LAMPL ZSUZSANNA

164 BÁNYAI VIKTÓRIA KORMOS SZILVIA Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége VIKTÓRIA BÁNYAI SZILVIA KORMOS 316.7(=411.16)(437.6) THE FORMER JEWISH POPULATION OF LOWER AND (=411.16)(437.6) UPPER SALIBY (ALSÓSZELI AND FELSŐSZELI) 94(=411.16)(437.6) Lower Saliby. Upper Saliby. The Jews. Immigration. Inscriptions of the Cemetery. Name giving. Professions. Institutions of Religious Community. Holocaust. A két szom szé dos máty us földi te le pü lés ki csiny ke zsi dó kö zös sé ge i ről a szak iro da lom ban, il let ve a hely tör té ne ti mun kák ban né hány rö vid is mer te tést ta lá lunk, ame lyek alap ján nagy vo na lak ban fel vá zol hat juk történetüket. 1 Je len ta nul mány alap ve tő en két, az ed di gi szak iro da lom ál tal nem hasz nált for rást dol goz fel: a te me tő ket és a pol gá ri anya köny ve ket; az ezek ből le von ha tó kö vet kez te té sek kel, il let ve né hány, más for rás ból szár ma zó adat tal ár nyal ja a kö zös sé gek ről va ló tu dá sun kat. A te me tők és a pol gá ri anya köny vek kö zel azo nos idő sza kot fog nak át: a 19. szá zad utol só év ti ze de és az 1940 es évek vé ge kö zöt ti bő fél év szá za dot, sok vis sza uta lás sal a 19. szá zad kö ze pé ig. A csa lád fák re konst ru á lá sá ban nagy se gít sé get je len tett a je ru zsá le mi Yad Vas hem In té zet adat bá zi sá nak (Shoah Victims Database) hasz ná la ta, azon ban még így is ma rad tak nyi tott kér dé sek. In ter jú kat mi ma gunk nem ké szí tet tünk, de fel hasz nál tuk a Centropa. A Jewish Wit ness to a Euro pe an Cen tu ry gyűj te mény Galán tán ké szí tett in ter jú it. Be te le pü lés és el ván dor lás Zsi dó sze mé lyek meg te le pe dé sé re a leg ko ráb bi ada tok a 18. szá zad utol só har ma dá ból szár maz nak, ami kor is a ma gyar or szá gi zsi dó ság új ko ri tör té ne té nek kez de tén igen jel lem ző gaz da sá gi funk ci ót töl töt tek be: a föl des úri bir tok áren dá sai vol tak, va gyis bér le ti díj fe jé ben meg sze rez ték a szesz fő zés, a kocsmáltatás, a do hány és egyéb cik kek kel va ló ke res ke dés jo gát. Alsós ze li ben Ja kab Sá mu el volt, aki az 1765 ben Hu szár Györg gyel, Pál ffy Já nos gróf bir to ka i nak pre fek tu sá val kö tött szer ző dés sze rint a pá lin ka ége tés re és kimérésre nyert jogot. 2 Fel sősze li ben az 1767 es or szá gos ös sze írás két zsi dó csa lá dot re giszt rált: egyik a föl des úri szesz főz de bér lő je, a má sik dohánykereskedő. 3 Ek kor tól bér lő ként fo lya ma tos volt a je len lét ük, de a ké sőb bi kö zös sé gek tör zsét adó csa lá dok el ső tag jai csak az as évek ben köl töz tek a két Sze li be (Alsószelibe a Müllerek, Fel sősze li be a Krakauerek, Messingerek, Schönthalok, Ehrenwaldok, Löwingerek). A ki bo csá tó hely több sé gé

165 164 Bányai Viktória Kormos Szilvia ben Galán ta volt, és a szo ros kö tő dés amit ter mé sze te sen a föld raj zi kö zel ség is in do kolt val lá si té ren mind vé gig meg ma radt: Galán tán folyt a fe le ke ze ti anya köny ve zés, az ot ta ni rab bi adott irány mu ta tást, ott mű kö dött jesiva. A kö zös sé gek leg na gyobb lét szá mu kat a du a liz mus idő sza ká ban ér ték el, ek kor együt tes lét szá muk 240 fő kö rül volt. 4 A két Sze li ben le te le pe dett zsi dók ma guk nak vagy gyer me ke ik nek há zas tár sat már nem Galántáról, ha nem el ső sor ban a töb bi kör nyék be li te le pü lés ről választottak. 5 Több szö rös há zas sá gi kap cso la tok há lóz ták be a szű kebb ré gió, az egy ko ri Galán tai já rás és a szom szé dos Vág sel ly ei já rás zsi dó kö zös sé ge it. Há zas tár sak szár maz tak a kö vet ke ző te le pü lé sek ről: Áb ra hám, Hidaskürt, Hó di, Jóka, Kajal, Ki rály rév, Ko sút, Nád szeg, Pusz ta fö dé mes, Tallós, Vezekény, Vízkelet, De á ki, Farkasd, Ne gyed, Pe red, Sopornya. Fel tű nő ugyan ak kor, hogy a két Sze lit egy más sal nem kö tik ös sze ha son ló mó don há zas sá gok. Ta nul sá gos eb ből a szem pont ból a mé szá ros mar ha ke res ke dő Müller csa lád. Müller Már ton ( ) Galán tá ról te le pe dett Alsószelibe, majd a vál lal ko zást to vább vi vő fi ai egyi ke, Her mann ( ) hely ben ma radt, má si ka, Mór ( ) Fel sősze li be köl tö zött. Ez után Mór a má so dik fe le sé gét már hely ben vá lasz tot ta, és fi ai kö zül is volt, aki hely be lit vett el. Mind ez azon ban nem vál toz ta tott az Alsós ze li ben ma radt ág szo ká sa in, ők nem nő sül tek Felsőszeliből, ahogy a Fel sősze li be te le pe dett ág sem Alsószeliből. A va la me lyest tá vo labb ról szár ma zók zö me is a há rom szom szé dos vár me gye Po zsony, Ko má rom és Nyit ra va la me lyik ében szü le tett (pl. Nyitra, Dunaszerdahely, Galgóc, Sze red, Udvard, Verbó, Alistál, Bazin, Tardoskedd, Nagymagyar, Nagysúr); ki vé te les nek szá mí tott az en nél tá vo labb ról ide te le pe dő zsi dó la kos. Az egyik ki vé tel a kár pát al jai Dombó ról szár ma zó Eilen der csa lád. Tör té ne tü ket a holo kaus ztot túl élő egyik le án nyal ké szült élet út in ter jú ból is mer het jük meg. 6 A csa lád az ak kor szin tén Cseh szlo vá ki á hoz tar to zó Kár pát al já ról az ot ta ni sze gény ség mi att köl tö zött el 1934 ben. Hogy épp Fel sősze li re esett a vá lasz tás, az a Sin ger cég al kal ma zá sá ban az egész or szá got be já ró nagy bá csi nak volt kö szön he tő, ő is mert fel két, a csa lád szá má ra elő nyös kö rül ményt. Egy fe lől azt, hogy a sza bó édes apa, Eilen der Leba ( ) itt sok kal biz to sabb meg él he tést ta lál hat, ugyan is el len tét ben ere de ti lak hely ük kel, az it te ni zsi dó kö zös ség ben raj ta kí vül egy ál ta lán nem volt sza bó, más fe lől azt, hogy a lét szám gon dok kal küsz kö dő, és emi att az ál la mi tá mo ga tás tól el eső he lyi zsi dó is ko lá nak és ez ál tal az egész kö zös ség nek ka pó ra jött egy hat gyer me kes csa lád. Szá mí tá suk be vált, be il lesz ke dé sük höz a hit köz ség től és a szesz gyá ros Szol dtól is kap tak se gít sé get ben és 1937 ben két újabb gyer mek szü le tett, aki ket itt anya köny vez tek te lén, a ma gyar be vo nu lás után azon ban ki köl töz tet ték őket a fa lu ból, mi vel nem ren del kez tek meg fe le lő ira tok kal a ma gyar ál lam pol gár ság hoz. A galán tai hit köz ség he lyez te el őket, és on nan már az ira tok be szer zé se után sem tér tek vis sza. A holo kaus ztot csak a mun ka szol gá la tos édes apa és két na gyobb lány él te túl, akik Galántán, il let ve Iz ra el ben foly tat ták éle tü ket. El ván dor lás ra az elem zett for rás anyag vi szony lag ke vés ada tot ad, és az el köl tö zők to váb bi sor sá ról alig tudunk. 7 Egy ré szük há za so dás mi att tá vo zott ugyan ab ban a ré gi ó ban mo zog va, ahon nan há zas tár sak a két Sze li be ér kez tek. Má sok a kö ze li na gyobb vá ro sok ba (Galánta, Dunaszerdahely, Ér sek új vár, Trencsén, Nagy szom bat) vagy a na gyon je len tős zsi dó né pes sé gű fő vá ros ok (Po zsony, Bécs, Bu da pest) va la me lyi ké be köl töz tek. A vá ro si kö zeg a két Sze li ben is me ret len fog lal ko zá si ága kat

166 Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége 165 és to vább ta nu lá si le he tő sé ge ket is meg nyi tott: így lett Kra kau er Adolf ( ) ban kár Nagy szom bat ban, vagy Schönber ger Je nő ( ), az egy ko ri ta ní tó fia se bész Po zsony ban. A Bécs be te le pü lők kö zül a leg is mer teb bek a föld bér lő, gaz dál ko dó és szesz gyá ros Szold csa lád tag jai. Szold Zsig mond ( ) 1887 ben ala pí tot ta az Es ter házy Er nő től bé relt, majd né hány év múl va meg vá sá rolt föld te rü le ten az Eis ler & Szold Szesz gyá rat, amely Fel sősze li leg je len tő sebb ipa ri lé te sít mé nyé vé fejlődött. 8 A gyár két te le pen mű kö dött Dögösma jor ban me lasz ból, Körtvé ly e sen bur go nyá ból pá rol ták a szeszt, ha tal mas tá ro ló ka pa ci tás sal ren del ke zett, a szál lí tást ipar vas út tal ol dot ták meg. A cég ne vé ben az Eisler Szold Zsig mond fe le sé ge, Eis ler Em ma csa lád ne ve. Gyer me ke ik kö zül Fan ni ( ) Fel sősze li ben is halt meg, de Jó zsef és Ma nó Bécs be köl töz tek, az uno kák már ott szü let tek meg. Jó zsef fi ai ké sőbb mind ket ten ki ke resz tel ked tek, dr. Szold Fri gyes ( ) 1938 ban Po zsony ban, Szold Zsig mond Já nos (1911?) 1942 ben Új pes ten vet te fel az evan gé li kus val lást. Két el ha gyott te me tő Zsi dó te me tőt ha gyo má nyo san a te le pü lé sen kí vül, at tól bi zo nyos tá vol ság ra ala kí tot tak ki. Ezt a min tát fi gyel het jük meg a két Sze li ben is: a két köz ség ha tá rá ban, egy, a Dud vág ál tal ket té met szett, ter mő föl dek kel ha tá rolt hos szú, kes keny par cel lán ta lál juk a két te me tőt, egy más tól kb. 300 mé ter re. A te lek adott sá ga i nak meg fe le lő en mind két te me tő kes keny, hos szú kás tég la lap alap raj zú. A szer tar tá si épü le tek el he lyez ke dé se mu tat ja az egy ko ri be já ra tok he lyét. Szem be öt lő, hogy ere de ti leg más úton le he tett meg kö ze lí te ni a (ma szin te meg kö ze lít he tet len) fel sősze li te me tőt. A két te le pü lés zsi dó sá ga bár kö zös zsi na gó gát, mik vét (ri tu á lis für dő) és is ko lát tar tot t fenn, a te me tők ben nem kö zös kö dött: egy idő ben, azo nos tel ken, de két te me tőt hoz tak lét re. A te me tést ha gyo má nyo san a köz ség tag ja i ból szer ve ző dő hevra kadi sa (Szent Egy let) vé gez te. A ha lot tal va ló tö rő dés a leg ke gye sebb cse le ke det nek szá mí tott, mert nem vi szo noz ha tó jó té te mény; de az egy le tek rend sze rint tá gabb kö rű szo ci á lis fel ada to kat is fel vál lal tak (be teg ápo lás, se gé lye zés stb.). Az alsós ze li Iz ra e li ta Szent Egy let (Chewra Kadisa) már ci us 14 én nyúj tot ta be alap sza bá lya it, és ja nu ár 14 én kap ta meg a Bel ügy mi nisz té ri um jóváhagyását. 9 A két te me tőt is ezek ben az évek ben kezd ték hasz nál ni: a ma is fel lel he tő sír kö vek kö zül Alsós ze li te me tő jé ben 1895 ös, Fel sősze li te me tő jé ben 1890 es a leg ko ráb bi kel te zé sű. Az alsós ze li te me tőt min den jel sze rint a holo kauszt után már nem hasz nál ták (leg ké sőb bi meg lé vő kő 1936 ból va ló), a fel sősze li zsi dó te me tő ben pe dig 1958 ban te met tek utol já ra. Az el ha gyott te me tők ál la po ta meg le he tő sen rossz. Mind két te me tő ben sok az üres ta lap zat és a tö rött sír kő, a kön nyeb ben meg kö ze lít he tő és (ma már) ke rí tés sel sem vé dett alsós ze li te me tő ben a sír kö vek több sé ge hi ány zik. A fel sősze li te me tő ben 1986 ban vé gez tek ugyan egy szak sze rűt len, a fel irat ok egy ré szét tönk re te vő fel újí tást, de itt is sok a föld re dőlt, tö rött kő. Alsós ze li ben a fel mé rés so rán 37 sír kö vet (il let ve cson kot, ta lap za tot, szét szórt tö re dé ket) vet tünk szám ba, amely ből épp egy tu cat nyin volt az azo no sí tás hoz elég sé ges fel irat. A köz sé gi anya könyv ben az kö zöt ti idő szak ban iz ra e li ta val lá sú fel nőtt ha lott ból to váb bi 21 fő van be je gyez ve, az azo no sí tat lan sí rok ban ők nyug sza nak. A cse cse mő vagy kis

167 166 Bányai Viktória Kormos Szilvia gyer mek kor ban (még a 7 8 éve se ket is ide ért ve) meg halt gyer me kek nek ál ta lá ban nem ál lí tot tak sír kö vet, az ő ha lá luk nak a te me tő ben nem, csak az anya köny vek ben ta lál juk nyo mát. A vizs gált két te me tő ben ös sze sen csak négy gyer mek sír ta lál ha tó, mind egyik már a két vi lág há bo rú kö zöt ti idő szak ból. Hár mat a ki ter jedt és jó mó dú (mar ha ke res ke dő és mé szá ros) Müller csa lád kü lön bö ző tag jai ké szít tet tek, nyil ván va ló an a több sé gi tár sa da lom szo ká sa i hoz iga zod va. Fel sősze li ben 79 sír kö vet (il let ve cson kot, ta lap za tot, tö re dé ket) tér ké pez tünk fel, ezek ből 55 öt tud tunk azo no sí ta ni. Az azo no sí tott sze mé lyek és a ha lot ti anya könyv ből is mert to váb bi fel nőtt sze mé lyek szá ma itt is kö ze lí tő leg meg egye zik a sír he lyek szá má val. A zsi dó te me tők ben ha gyo má nyo san nin cse nek csa lá di sír bolt ok, ha nem csak egyé ni sír he lyek. A leg szi go rúbb or to dox kö zös sé gek te me tő i ben a fér fi ak és nők két ol da lon el kü lö nít ve nyug sza nak. A két Sze li te me tő i ben ilyen el kü lö ní tés nin csen, de még kö ze li ro ko nok (férj és fe le ség, anya és lá nya) is csak ak kor kap tak kö zös sír kö vet, ha idő ben kö ze li volt haláluk. 10 Meg fi gyel het jük ugyan ak kor csa lád tag ok szom szé dos sír he lyek re va ló te me té sét, még ak kor is, ha jó pár év telt el ha lá luk kö zött. A sí rok el ren de zé sét egy to váb bi lé nye ges szem pont be fo lyá sol ta: a kohe nek re vo nat ko zó tisz ta sá gi tör vény, amely sze rint nem érint kez het nek holt test tel még át té te le sen sem, nem me het nek be a te me tő be a sí rok közé. 11 Hogy csa lád tag ja ik sír ját még is lá to gat has sák, azo kat egy el kü lö ní tett ré szen, a ke rí tés hez kö zel he lye zik el. Fel sősze li zsi dó te me tő jé nek tér ké pén vi lá go san ki je löl he tő a szer tar tá si épü let jobb ol da lán ez a te rü let: a Müller, a Dia mant és a Kohn csa lád tag ja i nak sír jai (no sír kö vek). Az alsós ze li te me tő je len le gi ál la po tá ban nem is mer he tő fel ha son ló an vi lá gos rend, pe dig mi vel az itt igen fon tos Müller csa lád kohen volt, kel lett va la mi lyen meg ol dást ta lál ni uk. Elv ben el kép zel he tő, val lá si lag el fo gad ha tó meg ol dás egy a já ró szint nél kis sé ma ga sabb kö ve zett út a sí rok kö zött, amely a raj ta já rót el kü lö ní ti a te me tő te rü le té től. A sír fel irat ok tar tal mát és nyel vi meg for má lá sát szin tén a ha gyo mány szab ja meg, de még is szin te min den sír fel irat sze mé lyes szö veg. A fel irat nak min dig tar tal maz nia kell az el hunyt (hé ber) ne vét, az any ja ne vét, to váb bá a ha lál dá tu mát a zsi dó nap tár sze rint: ezek fel jegy zé se szük sé ges a ha lá lo zá si év for du ló (Jahrzeit) elő írá sos meg tar tá sá hoz. Az alap ada to kon és a nyi tó zá ró for mu lá kon túl rend sze rint van né hány egyé ni sor is az el hunyt jel lem zé sé re, mél ta tá sá ra; en nek igen el ter jedt for má ja az ak rosz ti cho nos vers, ahol a sor kez de tek ből az il le tő ne vét ol vas hat juk ös sze. Ezek a kis szö ve gek meg ad hat ják az el hunyt élet ko rát (a szü le tés dá tu mát a hé ber fel irat so sem köz li), gyer me ke i nek szá mát, be szá mol hat nak a hit köz ség ben vég zett meg bí za tás ok ról, utal hat nak élet kö rül mé nye i re (pl. hos szú özvegység). 12 Az Alsós ze li ben még fel lel he tő sír kö vek cse kély szá ma mi att mes sze me nő kö vet kez te té se ket óva kod nánk le von ni, még is fel kell fi gyel nünk ar ra, hogy a sír fel irat ok nyelv hasz ná la tá ban van bi zo nyos kü lönb ség a két vizs gált te me tő kö zött. A szá zad for du ló ról és az el ső vi lág há bo rú előt ti évek ből mind két te me tő ből csak tisz tán hé ber nyel vű fel ira to kat is me rünk, sok hos szú (vers be té tes) szö ve get: mind ez a rab bi ni kus kul tú rá hoz ra gasz ko dó, hagy o má nyhű kö zös sé ge ket ve tít elénk, ahogy ez a nyu ga ti or to do xia szel le mi köz pont ja i nak (Galánta, Dunas zer da he ly vagy tá vo labb ról Po zsony) erő te ré ben vár ha tó is. 13 A két vi lág há bo rú kö zöt ti idő szak fel ira ta in azon ban több vál to zás ér zé kel he tő. Fel sősze li ben to vább ra is az egy nyel vű hé ber fel ira tok az ál ta lá no sak, bár szem be tű nő, hogy eb ben az idő szak ban több al ka lom mal is

168 Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége 167 hi bás a hé ber dá tum (no. 33, 37, 75), ami azt su gall ja, hogy a kö zös ség tag ja i nak már nem ter mé sze tes kö ze ge, csu pán a sír kő ked vé ért szá mí tot ták át a pol gá ri idő szá mí tás dá tu mát. Ugyan itt 1932 ből és 1934 ből két né met fel irat tal is ta lál ko zunk (no. 77 és 76), ma gyar ral azon ban sem mi lyen for má ban sem. Alsós ze li ben ugyan ak kor a két vi lág há bo rú kö zöt ti idő szak ból is mert hat fel irat ból csu pán ket tő az, ame lyik tisz tán hé ber, há rom hé ber és ma gyar (1928, 1929 és 1936 ból), egy pe dig hé ber és né met (1933 ból) két nyel vű. A holo kauszt utá ni idő szak ból mind ös sze két fel irat szár ma zik Fel sősze li no. 47 (1946) és no. 61 (1958), ezek hé ber sé ge is ki fo gás ta lan, de az 1958 as fel irat hoz egy rö vid ma gyar szö veg is csat la ko zik, leg el ső (és leg utol só) ilyen a fel sősze li te me tő ben. Név adá si szo ká sok Míg a sír fel irat ok a mű faj jel le gé ből adó dó an is tel jes kon zer va ti viz must mu tat nak egész az 1920 as évek vé gé ig, ad dig az anya köny vi be jegy zé sek ből re konst ru ál ha tó név adá si szo ká sok ban már az 1880 as évek től lát vá nyos vál to zá so kat, a tár sa dal mi akkul tu rá ció je le it fi gyel het jük meg. As szi mi lá ci ó ról ezen kö zös sé gek ben nem be szél he tünk, az itt élő zsi dók kö ré ben egyet len csa lád név ma gya ro sí tás, ki té rés vagy ve gyes há zas ság sem for dult elő a holo kauszt előtt, ilyen jel le gű ada ta ink csak né hány in nen el szár ma zott, na gyobb vá ro sok ban élő csa lád tag ról vannak. 14 Azon ban a sze mély ne vek te rén, amint az a Mel lék let 4. és 5. táb lá za tá ból is ki ol vas ha tó, a 19. szá zad utol só két év ti zed ében új szo ká sok (mond hat juk úgy is: di vat) ho no sod tak meg, me lyek ha tá ro zott ma gya ros szel le mi sé get tük röz tek. Itt el ső sor ban olyan ré gi ma gyar ne vek adá sá ra gon do lunk, mint Ár pád, Gé za, Zol tán, Gyu la vagy Bé la, il let ve olyan jel leg ze te sen ke resz tény ne vek hasz ná la tá ra, mint Pál, Mik lós, Fe renc, Mar git, Klá ra. Az 1880 as évek től már nem anya köny vez tek kis fi út Áb ra hám vagy Mó zes né ven, ezek a ne vek már csak a val lá si élet szín te re in él tek to vább, pol gá ri ne vük Adolf, Ár pád és Mór lett. A ha gyo má nyos bib li ai ne vek ből csu pán né hány ma radt hasz ná lat ban: Jó zsef, Esz ter, Si mon, Mi hály, Ja kab. Má sok nál az anya köny vi be jegy zé sek és a sír fel irat ok ös sze ve té sé ben a jól is mert ket tős név hasz ná la tot fi gyel het jük meg (zsi dó név / pol gá ri név): Haj jim Cvi / Hermann, Mordekhaj / Már ton, Meir / Már ton, Ela zar / Láz ár, Áb ra hám / Adolf; Reu vén / Ru dolf, Jakov / Je nő, Rá hel / Ró za, Libe le / Mag da lé na, Toibe / An tó nia, Lea / Ilo na, Malka / Mal vin, Golda / Ka ta lin, Sá ra / Sze ré na. Az im pé ri um vál tás után a cseh szlo vák ál lam igaz ga tás be ren dez ke dé se az anya köny ve zés ben nyelv vál tást ho zott. (A táb lá zat ban az anya könyv ben sze rep lő ne vek ma gyar meg fe le lő jét tün tet tük fel, mi vel más ada tok azt mu tat ják, hogy a ne vek elszlo vá ko so dá sa csak a hi va ta los hasz ná lat ban lé te zett.) Ne héz ket té vá lasz ta ni a szü lői és a ha tó sá gi szán dé kot (amen nyi ben kü lön bö zött) a ne vek ki vá lasz tá sá ban, tény azon ban, hogy a két vi lág há bo rú kö zött meg rit kul tak az előbb em lí tett ré gi ma gyar ne vek, és né mi leg nőtt a szlo vák fül nek is is me rő sen csen gő ne vek (Lász ló, Már ton, Mik lós, Jan ka, Ol ga) hasz ná la ta. A har min cas évek től pe dig egy új, el ső sor ban a női ne vek ben meg fog ha tó ten den ci á ra kell fel fi gyel nünk. Olyan bib li ai hé ber ne ve ken anya köny vez te tik a gyer me ke ket (Ju dit, Lea, Éva, Zsu zsan na), ame lye ket ko ráb ban leg fel jebb zsi dó név ként vi sel tek, de a Ju dit és a Zsu zsan na (Sosana) még zsi dó név ként sem volt hasz ná lat ban (és nem csak a két Szeliben). E mö gött a je

169 168 Bányai Viktória Kormos Szilvia len ség mö gött egy ér tel mű en a ci o nis ta ide o ló gia lát vá nyos tér hó dí tá sa áll, ami a két vi lág há bo rú kö zöt ti idő szak ban min den el csa tolt te rü le ten meg ha tá ro zó volt. Ezek a ne vek egy szer re sza kí tot tak a pol gá ri és zsi dó név ket tős sé ge ál tal ki fe je zett ket tős iden ti tás sal, il let ve a női név adás ban ad dig igen el ter jedt jid dis ne vek nek a di asz pó rá hoz kö tő dő ha gyo má nya i val. Az 1947 ben szü le tett há rom kis lány is eze ket a nyíl tan és egy ér tel mű en zsi dó ne ve ket kap ta. Fog lal ko zá si ada tok A szak iro da lom ál ta lá nos jó mód dal jel lem zi a két köz ség ben élő zsi dó kat. Ez a csa lá dok több sé gé re helyt ál ló nak tű nik, azon ban ki vé te lek, va gyis ki mon dot tan sze gény sor ban élők itt is vol tak. A leg jel leg ze te sebb meg él he té si mód a ke res ke dés volt. Ezen be lül két ka te gó ri át kell el kü lö ní te nünk: a sza tó cso kat és a me ző gaz da sá gi ter mény ke res ke dő ket. Előb bi ek a he lyi la ko sok szá má ra áru sí tó ve gyes ke res ke dé se ket, il let ve tex til és ru ha bol tot mű köd tet tek, utób bi ak pe dig a te le pü lé sek me ző gaz da sá gi jel le gé ből adó dó an ter mé nye ket és ál la to kat vá sá rol tak fel és ér té ke sí tet tek: ga bo na, liszt, mar ha, ló, to jás vagy ba rom fi ke res ke dők vol tak (az utób bi a ko ra be li szó hasz ná lat ban: tyú kász). Ezek a vál lal ko zá sok csa lá don be lül apá ról fi ú ra (eset leg ve jé re) száll tak, test vé rek közt meg osz lot tak. Így pl. a Schöntha lok és Ehren wal dok (Felsőszeli) sza tó csok vol tak, a Stek le rek (Alsószeli) ba rom fi ke res ke dés sel, a Kau fe rek (Felsőszeli) ga bo na ke res ke dés sel, a Mülle rek (min két he lyen) mar ha ke res ke dés sel fog lal koz tak több ge ne rá ci ón át. Az el ső vi lág há bo rú előt ti idő szak ból van nak még ada ta ink a sze gény zsi dók kö ré ben a szá zad ban igen jel lem ző há za ló ke res ke dés re is (min de nes, ron gyász, cse rép edény árus), ezek rend sze rint csak igen sze rény meg él he tést nyúj tot tak. A ke res ke dők nagy szá má hoz vi szo nyít va min den egyéb fog lal ko zás rit ka, még a szin tén ha gyo má nyos zsi dó fog lal ko zás nak szá mí tó kocs má ros is. Sok szak ma csak egy egy sze mély ese té ben for dul elő: mes ter em ber ből is me rünk pé ket, asz ta lost, üve gest, ci pészt, sza bót; egész ség ügyi szak em ber ből pe dig egy szü lész nőt a szá zad for du lón Alsós ze li ben és dr. Löwin ger Ar nold kör ze ti or vost ( ) Felsőszeliben. A már em lí tett Szold csa lád mel lett, per sze sok kal ki sebb te rü le ten, de má sok is fog lal koz tak föld bér lés sel, gaz dál ko dás sal, így Deutsch De zső ( ) és Kra kau er Jó zsef ( ). A kö zös ség leg sze gé nyebb tag jai a nap szá mo sok és se gé dek (pék le gény, ke res ke dő se géd, pin cér) vol tak. A Nyit ra me gyei Kis bál ról ér ke zett Bra un Gut man ( ) fog lal ko zá sa ként kol dus, fol to zó sza bó t tün tet fel az anya könyv. Fi ai kö zül csak Éli ás ma radt Felsőszeliben, test vé rei Érsekújvárott, Nagymagyaron, Nagy szom bat ban pró bál tak sze ren csét. Éli ás föld mű ves nap szá mos ként ke res te ke nye rét. Kü lön kell szól nunk a két köz ség hez tar to zó ma jo rok ban élő zsi dó csa lá dok ról. Itt a csa lád fők szem ben a fa lu ban élő ke res ke dők kel, ipa ro sok kal, gaz dál ko dók kal nem önál ló vál lal ko zást ve zet tek, ha nem szak ér tel mi sé gi ként vagy szak mun kás ok ként áll tak al kal ma zás ban. Ezen csa lá dok egy ré sze egész mes szi ről szár ma zott (Vas me gyei Széc sé ny vagy Olaszliszka), de a kö ze lebb ről (Po zsony és Nyit ra me gye te le pü lé se i ről) szár ma zók ról is el mond ha tó, hogy rend re csa lá dos em ber ként ér kez tek, há zas sá gi kap cso la tok kal nem in teg rá lód tak, utó da ik nem kö tőd tek a te le pü lés hez. Leg ko ráb bi ada ta ink gaz da tisz tek ről van nak: az 1890 es évek ben Fris chmann Il lés Alsós ze

170 Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége 169 li ben (Pálffy major), Schwartz Mik sa a Dögösma jor ban töl ti be ezt a funk ci ót. A szá zad for du ló tól Drech sler Dá vid ( ) irá nyít ja a Pálffy major, Neu mann Mór pe dig a Dögösma jor mun ká ját, ugyan ek kor Stern Jó zsef a körtvé ly e si ma jor gaz da sá gi in té ző je, Weisz Vil mos ( ) a Dögösma jor mag tá ro sa. A leg több zsi dó szak em bert az Eis ler & Szold Szesz gyár al kal maz ta: ter me lés irá nyí tó fő tiszt vi se lő (Neu mann La jos [ ], majd Lebo vits Hen rik [ ]), köny ve lő (Politzer Sá mu el) és gé pész (Weiss Li pót) egy aránt volt köz tük. A 10 tiszt vi se lőt és 80 mun kást fog lal koz ta tó vál la lat 1938 után zsi dó tu laj do no sa i tól el vé ve Ma gyar Ki rá lyi Egy e dá rú sá gi Szesz gyár né ven új ve ze tés sel mű kö dött to vább. Min den va ló szí nű ség sze rint ez a már nem zsi dó irá nyí tás alatt ál ló gyár a hely szí ne an nak az eset nek, me lyet Glat tste in Vil mos kirá ly hel me ci rab bi dönt vé nyé ből is mer he tünk meg. 15 Öhl baum Jichak fel sősze li rab bi a kö vet ke ző kér dés sel for dult Glattsteinhez. Egy fér fi, aki nek meg halt az édes ap ja, és a gyász el ső hó nap já ban a val lá si elő írá sok nak meg fe le lő en ti los len ne bo rot vál koz nia, mun ká já ra, mun ka he lyé re hi vat koz va fel men tést kér e ti la lom alól. Az il le tő egy vál la lat iro da ve ze tő je, ko moly anya gi vesz te sé get je len te ne a cég nek és ne ki is a tá vol ma ra dá sa, de bo ros tá san nem me het dol goz ni, mert gúny és ne vet ség tár gya len ne a sze mük ben. Öhl baum bi zo nyá ra nem mer te egy ma ga fel vál lal ni a dön tést, ezért kér te ki egy idő sebb, na gyobb te kin té lyű rab bi vé le mé nyét, aki meg erő sí tet te ab ban, hogy en ge dé lyez he ti. Glat tste in rab bi hos sza dal mas val lás jo gi fej te ge té se nem tar tal maz több rész le tet az eset ről, de en nyi ből is vi lá go san ki raj zo ló dik a ki szol gál ta tott, meg él he té sét fél tő, ugyan ak kor val lá si ha gyo má nya i hoz is ra gasz ko dó em ber di lem má ja, és az a kö zeg, amely a gyász szo ká sok be tar tá sá ra gún nyal válaszolna. 16 Az eset ben sze rep lő fér fi ag go dal ma, hogy el ve szít he ti mun ká ját, mé lyen át érez he tő vé és va ló sá gos sá vá lik, ha az anya köny vek ből nyert ada tok se gít sé gé vel szám ba ves szük, hogy mi lyen drasz ti ku san át ala kul tak a zsi dó tör vé nyek élet be lé pé se után, az 1940 évek leg ele jén a csa lád fők meg él he té si viszonyai. 17 A ko ráb ban ba rom fi ke res ke dő ként (Bra un Gé za és Ste i ner Gé za), mar ha ke res ke dő ként (Messinger Jó zsef) vagy sza tócs ként (Pollák Wolf Je nő) sze rep lő édes apák az eb ben az idő szak ban szü le tett gye re ke ik anya köny ve zé se kor mind an nyi an nap szá mos meg je lö lés sel állnak. 18 Az 1942 es, 1943 as és 1944 es szü le té si be jegy zé sek kö zött csak egyet len az ere de ti stá tu sát meg őr ző apát ta lá lunk: Schönthál Ár pád ve gyes ke res ke dőt. Or szág szer te is mert je len ség, hogy a tör vé nyi elő írá sok kö vet kez mé nye it, a gaz da sá gi el le he tet le nü lést úgy pró bál ták eny hí te ni a zsi dó vál lal ko zók, hogy vál lal ko zá su kat név leg át ad ták va la ki nek, aki re a tör vé nyek nem vo nat koz tak (stró man), de a tény le ges irá nyí tás és a be vé tel bi zo nyos ré sze is az ere de ti tu laj do nos nál ma radt. Egy vis sza em lé ke ző sze rint Alsós ze li ben a mar ha ke res ke dő Mülle rek az ipar en ge dély meg vo ná sa után így ad ták át ke res ke dé sü ket Kür ti Dezsőnek. 19 A hit köz ség in téz mé nyei és al kal ma zot tai A két Sze li zsi dó la ko sai a 19. szá zad kö ze pén kö zö sen hoz tak lét re zsi dó köz sé get (hit köz sé get), Galán ta fi ók köz sé ge ként. Ez leg ele mibb szin ten ima hely fenn tar tá sát, a te me té si ügyek in té zé sét, va la mint a kó ser ét ke zés hez nél kü löz he tet len sak ter al kal ma zá sát jelenthette. 20 Lé lek szá muk gya ra po dá sá val zsi na gó gát épí tet tek Fel ső

171 170 Bányai Viktória Kormos Szilvia szeliben; a 8 x 15 mé ter alap te rü le tű, kar za tos bel ső te rű épü let az 1980 as éve kig állt. A zsi na gó ga mel lett al kal ma zot ti la kást (ta ní tó, rab bi szá má ra) és mik vét (ri tu á lis für dő) is ki ala kí tot tak, ké sőbb a kó ser vágo da és az is ko la is önál ló épü le tet ka pott után, a val lá si irány za tok sza ka dá sa kor, va gyis a ma gyar or szá gi zsi dó ság bel ső meg osz tott sá gá nak in téz mé nye sü lé se so rán fel sősze li köz össé ge az or to do xi á hoz csat la ko zott. A szá zad for du ló idő sza ká ból több egy let mű kö dé sé ről is tu do má sunk van: Hevra Kadi sa (= szent egy let), amely a te me té si ügye ket in téz te, és min den bi zon nyal már ré gebb óta mű kö dött, Hevra gemi lut has za dim (= ke gyes cse le ke de tek egy le te), amely szo ci á lis fel ada to kat lát ott el és Somré To ra (= a Tó ra őr zői) hit vé del mi és ta nu ló egy let. Az 1944 es ös sze írás ugyan ezt a há rom egye sü le tet tart ja szá mon. A 19. szá zad vé gén a köz ség al kal ma zott sak tert, aki egy ben elő imád ko zó (sali ah cibbur) is volt, ta ní tót és temp lom szol gát (sa mesz). Kö zü lük név sze rint is is mer jük Kauf mann Mór sak tert az 1890 es évek ből és a tar dos ked di szü le té sű Schönber ger Sá mu el ta ní tót ( ), aki mint sír fel ira tá ból ki ol vas ha tó 1889 től ha lá lá ig, 22 éven át mű kö dött Felsőszeliben. A zsi dó val lás az apák sze mé lyes fe le lős sé gé vé te szi a val lá si is me re tek to vább adá sát, gyer me ke ik ta nít ta tá sát, így há zi ta ní tó val vagy ma gán is ko lák kal (héder) azok ban a köz sé gek ben (ab ban az idő szak ban) is meg ol dot ták a gyer me kek va la mi fé le ok ta tá sát, ahol (ami kor) nyil vá nos is ko la nem volt. Nyil vá nos zsi dó ele mi is ko lá kat II. Jó zsef kí sér le tét nem szá mít va az es évek ben kezd tek na gyobb szám ban lét re hoz ni Ma gyar or szá gon, ak kor a ki fe je zet ten fel vi lá go so dás és ma gya ro so dás pár ti köz sé gek. Az or to dox irány zat so ká ig el zár kó zott a vi lá gi ok ta tás be ve ze té sé től, majd a század második felében igen erős állami nyomásra a Pozsony központú nyugati ortodoxia még is ki épí tet te sa ját is ko la há ló za tát: ha már el ke rül he tet len, ak kor sa ját is ko lák ban ta nul ja nak gyer me ke ik, ne más fe le ke ze tű vagy ál la mi in téz mé nyek ben. Fel sősze li ben 1880 tá ján ala pí tot ták az ál la mi fel ügye le tű, ma gyar tan nyel vű, val lá si és vi lá gi tár gya kat egy aránt ok ta tó zsi dó ele mi is ko lát; Schönber ger már en nek volt a ta ní tó ja. A ren del ke zé sünk re ál ló ada tok sze rint az is ko lá ban mind vé gig osz tat lan ta ní tás folyt, a kez det ben négy, majd öt, vé gül hat év fo lyam gyer me ke it egy ta nár ok tat ta. A gyer me kek lét szá ma 1922 ben 32 fő, 1944 ben 45 fő volt. 21 Az 1910 es évek vé gén és az 1920 as évek ele jén Var ga Izi dor volt a ta ní tó, az 1930 as évek ből pe dig Ber ger Hele na és Reis ner Zol tán ne vét ismerjük. 22 Ér de kes epi zód a kö zös ség bel ső vi szo nyai szem pont já ból, hogy az 1930 as évek ben éles vi ta bon ta ko zott ki az új sak ter al kal ma zá sa, an nak meg fe le lő halak hi kus fel ké szült sé ge kö rül. A kö zös ség tag jai kö zöt ti meg osz tott ság olyan mély volt, hogy el le he tet le ní tet te az in téz mé nyek mű kö dé sét is. Vé gül az or to dox hit köz sé gek szer ve ze té nek po zso nyi köz pont ja (Or to dox Iro da) kel lett, hogy köz be avat koz zon, és Ehren feld Si mon sze mé lyé ben egy meg bí zot tat küld jön a hit köz ség irányítására. 23 Er ről a meg osz tott ság ról szá mol be az 1934 és 1938 kö zött Fel sősze li ben élő Eilen der csa lád egyik tag ja. Vis sza em lé ke zé se sze rint ek kor két sak ter mű kö dött a te le pü lé sen: Öhl baum Ig nác, aki hez a Müller és a Schwartz csa lád tag jai jár tak és Kra kau er Jó zsef, akit a Kra kau e rek lát tak el munkával. 24 Hogy a konf lik tus mö gött va ló já ban mi állt, más csa lá dok hogy fog lal tak ál lást (fog lal tak e), csak ta lál gat hat juk. El kép zel he tő, hogy csu pán két ki ter jedt és be fo lyá sos csa lád, a Mülle rek és a Kra kau e rek sze mé lyes el len té té ről volt szó, de né hány ap róbb mo men tum ar ra utal,

172 Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége 171 hogy az el len tét nek ide o ló gi ai töl te te volt. Míg a Kra kau e rek a leg szi go rúbb és a leg kon zer va tí vabb or to do xia párt ján áll tak, ad dig a Mülle rek nyi tot tab bak, a kul tu rá lis kö ze le dés ben elő re ha la dot tab bak vol tak. Er ről ta nús kod nak a már em lí tett ma gyar és hé ber két nyel vű sír kö ve ik, me lye ket a hú szas évek ben Alsós ze li ben ál lí tot tak, a ma ga sabb vi lá gi is ko lá zott sá got meg kö ve te lő mun ka kör ben, köny ve lő ként dol go zó Müller Hen rik ( ), és ezt su gall ják az alább is mer te tett nép szám lá lá si ada tok is. A Schwartz csa lád ról pe dig azt je gyez het jük meg, hogy leg idő sebb fi uk, Schwarzt Ár pád (1896?) az egyet len, aki ről tud juk, hogy 1922 ben nem a szlo vák, ha nem a ma gyar ál lam pol gár sá got vá lasz tot ta (optálta). 25 A konf lik tus a ve ze tő po zí ci ók nak a két tá bor kö zöt ti meg osz tá sá val ju tott nyug vó pont ra. Az 1944 áp ri li sá ban a né met ha tó sá gok ren del ke zé se nyo mán a Ma gyar Zsi dók Köz pon ti Ta ná csa ál tal ké szí tett ös sze írás sze rint a hit köz ség el nö ke Kra kau er Li pót ( ) lett. 26 Anya köny vi be jegy zés alap ján tud juk, hogy Kra kau er Jó zsef 1941 ben hit ta ní tó ként is mű kö dött, Öhl bau mot pe dig 1938 ban he lyet tes rab bi ként, majd 1941 ben már rab bi ként tün tet ték fel. Glat tste in kirá ly hel me ci rab bi em lí tett dönt vény tá ra, az Öhl baum hoz cím zett vá la szok ban sze rep lő meg szó lí tá sok is meg erő sí tik, hogy Öhl baum daj jan u more (bí ró és ta ní tó), il let ve a rab bi tiszt jét töl töt te be. 27 Az 1944 es ös sze írás vi szont azt köz li, hogy a köz ség nek már nincs rab bi ja. Nép szám lá lá si és vá lasz tá si sta tisz ti kák Az Osztrák Magyar Mo nar chia sta tisz ti ká i ban a zsi dó né pes ség fe le ke ze ti ka te gó ri a ként je lent meg, önál ló anya nyel vi (nem ze ti sé gi) cso port ként még a jid dis anya nyel vű e ket sem te kin tet ték, mi vel a jid dist nem is ke zel ték önál ló nyelv ként. Így a zsi dó ság a né met, majd egy re in kább a ma gyar anya nyel vű ek tá bo rát gya ra pí tot ta, és ez na gyon is ér de ke volt a ma gyar hi va ta los kö rök nek. Ez zel a gya kor lat tal el len tét ben a két vi lág há bo rú kö zöt ti Cseh szlo vá kia (Ro má ni á hoz és a Szerb Horvát Szlo vén Ki rály ság hoz ha son ló an) az évi al kot mány ban nem ze ti ség nek is mer te el a zsi dó sá got. Az ek kor ké szült ös sze írá sok nem az anya nyelv re, ha nem a nem ze ti ség re vol tak kí ván csi ak, s bár az út mu ta tók sze rint ezek nek ál ta lá ban egy be kel lett es ni ük, épp a zsi dók ese té ben et től el te kin tet tek: ők anya nyelv ük től füg get le nül vall hat ták ma gu kat zsi dó nemzetiségűnek. 28 E mö gött az új ál lam ha ta lom nak az a tö rek vé se állt, hogy a zsi dó kat le vá las szák a ma gyar ság ról, hogy ez ál tal a ma gyar ki sebb ség szá mát, ará nyát csök kent sék. A zsi dó nem ze ti ség vá lasz tá sa eb ben a kon tex tus ban az új ál lam ha ta lom hoz va ló lo ja li tás ki fe je zé se volt. Az ada tok ér té ke lé se kor két to váb bi szem pon tot ér de mes meg fon tol ni. Egy fe lől azt, hogy a tri a no ni Ma gyar or szág zsi dók kal szem be ni diszk ri mi na tív po li ti ká ja el ide ge ní tő en ha tott az utód ál lam ok ma gyar anya nyel vű zsi dó ság ára, más fe lől pe dig azt, hogy az el csa tolt te rü le te ken több ség ben vol tak az or to dox (és haszid) kö zös sé gek, az ő szel le mi ve ze tő ik a zsi dó sá got a ha gyo má nyok ból táp lál ko zó an is nép nek és nem csu pán val lás nak te kin tet ték, csak en nek ki fe je zé sé re a du a liz mus ko ri nép szám lá lás ok nem ad tak mó dot. A két Sze li nép szám lá lá si ada tai, a ma gu kat zsi dó nem ze ti sé gű nek val ló iz ra e li ta val lá sú la ko sok ará nyá nak erős nö ve ke dé se (a ma gu kat ma gyar nak val lók csök ke né se) 1921 és 1930 kö zött, meg egye zik az zal, amit a Fel vi dék ös sze sí tett sta tisz ti kái mu tat nak. Ami re még is ér de mes fel fi gyel nünk, hogy ez a fo lya mat Alsós ze li ben 1921 ben még nem mu tat ko zik meg.

173 172 Bányai Viktória Kormos Szilvia 1. táb lá zat. A két Sze li nép szám lá lá si ada tai az iz ra e li ta val lás és a zsi dó nem ze ti ség te kin te té ben A zsi dó ság nem ze ti ség ként va ló meg je le ní té se az utód ál lam ok ban nem csu pán sta tisz ti kai fo gás volt, en nek leg nyil ván va lóbb bi zo nyí té ka a tri a no ni Ma gyar or szá gon el kép zel he tet len zsi dó nem ze ti sé gi ala pú po li ti zá lás si ke re. Az 1918 ban ala pult Zsi dó Párt nak (Židovská strana) min den na gyobb lé lek szá mú zsi dó kö zös ség gel bí ró szlo ven szkói vá ros ban mű kö dött he lyi szer ve ze te. Az or to dox zsi dó ság a sze ku lá ris nem ze ti irány za to kat (a mo dern po li ti kai ci o niz must) el uta sí tot ta, ehe lyett az el kö te le zett val lá sos ság hoz és a ha gyo má nyos hit köz sé gi szer ve ze ti ke re tek hez il lesz ke dő al ter na tí vát ta lált az Agu dat Jis zra el mozgalomban. 29 Fel sősze li ben is ez a moz ga lom, il let ve if jú sá gi szer ve ze te a Ceiré Agu dat Jis zra el mű kö dött he lyi szin ten. Az évi hely ha tó sá gi vá lasz tá so kon 119, az évi vá lasz tás kor pe dig 94 sza va za tot szer zett a köz ség ben a Zsi dó Párt. 30 A nem ze ti sé gi (és po li ti kai) iden ti tás sal el len tét ben a val lá si iden ti tás a két Sze li zsi dó la ko sai szá má ra a két vi lág há bo rú kö zöt ti idő szak ban sem vált kér dé ses sé, az or to dox val lá sos sá gon be lül leg fel jebb ár nya lat nyi kü lönb sé gek je lent kez tek. Ve gyes há zas ság ról vagy hely ben élő sze mély ki té ré sé ről még a zsi dó tör vé nyek nagy ki té ré si hul lá ma kor sincs tu do má sunk. Há rom el szár ma zott azon ban eb ben az idő szak ban ke resz tel ke dett ki. A már em lí tett Szold uno kák mel lett har ma dik ada tunk is a szesz gyá ri ko ló ni á hoz kö tő dik. Neu mann La jos nak ( ) a szesz gyár egy ko ri ve ze tő jé nek fia, az 1906 ban szü le tett Leó, aki csa lád já val Galán tán élt, 1939 ben ott vet te fel a ró mai ka to li kus val lást. A ki tér tek szá ma a Galán tai já rás ban ál ta lá ban is igen cse kély volt: 1941 ben 74 fő zsi dó nak mi nő sü lő nem iz ra e li ta val lá sú sze mélyt vet tek szám ba a 2444 iz ra e li ta mel lett (tíz nél töb ben csak Galántán, Dió sze gen és Szen cen voltak). 31 A holo kauszt és az azt kö ve tő idő szak A zsi dó tör vé nyek gaz da sá gi ha tá sa i ról a fog lal koz ta tá si ada tok nál már szól tunk. Ezt ki kell egé szí te nünk az zal, hogy a mun ka szol gá lat ra be hí vott csa lád fők hoz zá tar to zói kü lö nö sen ne héz hely zet be ke rül tek, az anyák ra és na gyobb gye re kek re há rult a csa lá dok el tar tá sa. A meg él he té sü ket el ve szí tett, el sze gé nye dő ré te gek meg se gí té sé re jött lét re 1938 de cem be ré ben a Ma gyar Iz ra e li ták Párt fo gó Iro dá ja, majd 1939 őszén en nek se gély gyűj tő szer ve, az Or szá gos Ma gyar Zsi dó Se gí tő Ak ció (OMZSA). Az ön se gé lye ző alap be vé tel ének je len tős ré szét tet ték ki a hit köz sé gek kö te le ző já ru lé kai: a két Sze li kö zös hit köz sé ge 1943 ban 500,5 pen gőt fi ze tett be az alapba. 32 Amit a há bo rú évei alatt Szlo vá ki á hoz tar to zó te rü le tek zsi dó sá ga (köz tük Sze liből el szár ma zott csa lád tag ok is) már 1942 ben el szen ve dett, az 1944 ta va szán a Ma gyar or szág hoz csa tolt te rü le te ken is be kö vet ke zett má jus vé gén ös sze gyűj töt ték a két köz ség zsi dó csa lád ja it, és a já rás töb bi zsi dó la ko sá val együtt a

174 Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége 173 galán tai get tó ba kel lett be köl töz ni ük. Galán tá ról jú ni us 5 én Ko má rom ba szál lí tot ták őket, majd on nan jú ni us e kö zött Auschwitzba. 33 Az idő sek re, a gyer me kes anyák ra és a gye re ke ik re azon na li el gá zo sí tás várt, túl élők csak a fi a tal, mun ka ké pes nek ítélt lá nyok, nők és fér fi ak kö zül ke rül tek ki. A há bo rú vé gén né hány tu cat sze mély tért vis sza a mun ka szol gá lat ból, il let ve a de por tá lás ból; 1948 ban 55 zsi dó élt Felsőszeliben. 34 A hit köz sé get új já szer vez ték, egyes in téz mé nyek is új ra in dul tak: a zsi na gó gai ima élet, a gyer me kek ok ta tá sa. Min den bi zon nyal a meg ma radt zsi na gó ga, az új já in dult élet von zot ta a kör nye ző fal vak zsi dó la kó i nak egy ré szét is Felsőszelibe. Még az is ko lák ál la mo sí tá sa után is mű kö dött a köz ség ben in for má lis ke re tek kö zött zsi dó val lás ok ta tás: Kra kau er Jó zsef ha lá lá ig, 1958 ig ta ní tot ta a gyerekeket. 35 Kra kau er Jó zsef ( ) sor sá nak né hány moz za na tát sír fel ira ta is elénk tár ja (lásd a Mel lék let ben). Két há zas sá gá ból 1922 és 1942 kö zött ös sze sen 11 gyer me ke szü le tett. Ket ten cse cse mő ko ruk ban hal tak meg, nyolc gyer me ke és má so dik fe le sé ge is a vész kor szak ál do za ta lett. Meg öl ték idős édes any ját és hat fel nőtt test vér ét is azok há zas tár sa i nak és gyer me ke i nek több sé gé vel együtt. Buj ká lá sá nak és meg me ne kü lés nek tör té ne tét ami re a sír fel irat utal nem is mer jük, azt tud juk, hogy Vér tes tar ján tel je sí tett mun ka szol gá la tot. Gye re kei kö zül csak leg idő sebb fia, az 1922 ben szü le tett Kra kau er Alfréd ma radt élet ben. Alfréd nak Schwarz Mag dol ná val kö tött há zas sá gá ból 1947 ben szü le tett Kra kau er Pável (Pál), a ki ir tott nagy csa lád új sar ja ként. A holo kauszt ál do za ta i nak ha lot tá nyil vá ní tá si el já rá sai hos szú évek re el hú zód tak, a leg ko ráb bi anya köny vi be jegy zé sek 1948 már ci u sá ból va lók. Az el já rás ma ga va la mely túl élő csa lád tag ké ré sé re in dult meg, és Galán tán (il let ve Po zsony ban) zaj lott. A leg ti pi ku sabb, hogy az élet ben ma radt há zas társ kez de mé nyez te, mi vel csak egy ko ri há zas tár sá nak ha lot tá nyil vá ní tá sa bon tot ta fel a há zas sá got, és tet te le he tő vé új há zas ság kö té sét. Az el já rá sok el hú zó dá sa okoz ta az 1947 és 1949 kö zött Fel sősze li ben anya köny ve zett hét zsi dó új szü lött csa lá di hely ze té nek ren de zet len sé gét. Né gyen (két test vér pár) le ány anyák gyer me kei, ugyan is az édes apák (Bra un Gé za és Mes sin ger Mó ric) jo gi lag még ko ráb bi há zas sá guk kö te lé ké ben áll tak, csak apa sá gi el is me rő nyi lat ko za tu kat ve zet ték be a meg jegy zés ro vat ba. Egy to váb bi test vér pár ese té ben az édes anyá nak is volt elő ző há zas sá ga, így az anya könyv 1947 ben és 1948 ban a rég meg ölt fér jet (Messinger Ig ná cot) tün te ti fel apa ként, a va ló di apát (Messinger Kolománt) csak a ha lot tá nyil vá ní tás után, 1952 ben je gyez ték be. A ki vé telt épp a már em lí tett Kra kau er Pál je lent, mi vel fi a tal szü le i nek el ső há zas sá gá ból született ben még a ma ra dék kö zös ség több sé ge is ki ván do rolt Iz ra el be. Egy kis gyü le ke zet az 1950 es évek vé gé ig mű kö dött, de azu tán Galán tá ra és más vá ro sok ba köl töz tek. Túl élők, le szár ma zot tak él nek az Ame ri kai Egye sült Ál la mok ban is. A két Sze li ben már nem em lé kez tet más az egy ko ri zsi dó kö zös sé gek re, mint a két pusz tu ló te me tő.

175 174 Bányai Viktória Kormos Szilvia Mel lék let 1. táb lá zat. A holo kauszt ál do za tai Alsós ze li ben Meg jegy zés: *A csa lád fők ne vei bol ddal szed ve. **Nincs adat. A köz ség ke resz tény te me tő jé ben ál ló má so dik vi lág há bo rús em lék mű és a hely tör té ne ti ki ad vány is csak a csa lád fők ne ve it tün te ti fel az ál do za tok fel so ro lá sá nál. A fenti táblázat az édes anyák és a gyer me kek ne ve i vel, va la mint két mun ka szol gá lat ban el pusz tult sze mél lyel egé szí ti ezt ki, ne kik is em lé ket ál lít va. 2. táb lá zat. Az alsós ze li zsi dó (iz ra e li ta val lá sú) la kos ság lé lek szá ma Meg jegy zés: *Nincs adat

176 Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége táb lá zat. A fel sősze li zsi dó (iz ra e li ta val lá sú) la kos ság lé lek szá ma Meg jegy zés: Az 1880 és 1910 kö zöt ti lé lek szám vál to zás ban sze re pe van az ad dig Alsós ze li hez tar to zó Körtvélyes major Fel sősze li hez va ló csa to lá sá nak. 4. táb lá zat. Az Alsós ze li ben szü le tett zsi dó gyer me kek utó ne vei

177 176 Bányai Viktória Kormos Szilvia 5. táb lá zat. A Fel sősze li ben szü le tett zsi dó gyer me kek utó ne vei

178 Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége 177 Sír fel irat min ták Felsőszeli, 61. sír kő Ép, ál ló kő, egyik ol da lán ma gyar fel irat tal. A hé ber fel irat al só ré sze ta ka rás ban van. Itt nyug szik Kra kau er Jó zsef (A fotót Winter Péter készítette.) For dí tás: Itt van el rejt ve / a je len tős rab bi / mes te rünk és ta ní tónk R. Jis zra el Jo szef / Krakauer, bé ke rá. / Igaz és jó volt min den út já ban és cse le ke de té ben, / a Tó rá ban és Is ten fé le lem ben buz gól ko dott, ve zet te a gyü le ke zet gyer me ke it. / Sok szen ve dést vi selt el éle té ben, / a gyász el ér te őt fe le sé ge és nyolc gyer me ke el pusz tí tá sa kor. / De még sem fe led te a me ne dé ket adó írást, / foly tat ta a Ma gas sá gos Is ten meg is me ré sét és szol gá la tát, / és tisz tel te az Örök ké va lót te het sé gé vel és hang já val. / Már a nya kán volt a kard az el rej tő zé se kor, / de az Örök ké va ló ki vál tot ta nagy ke gyel mé ben és jó sá gá ban. / Em lé kez zen meg az Örök ké va ló a sze rény és meg be csült fe le sé gé ről / Kila Ha ja as szony ról, Jots lá nyá ról, bé ke rá!/ [ ] Anya köny vi azo no sí tás: Fel sõsze li szü le té si anya könyv, 1896/8. Kra kau er Jó zsef élt 62 évet. Ap ja Kra kau er Sa la mon, any ja Müller Ro zá lia. El ső fe le sé ge Stern Vil ma ( ), má so dik fe le sé ge Mes sin ger Kor né lia ( ). A fel irat ban em lí tett nyolc el pusz tí tott gyer mek: Ti bor (1923), Mal vin (1925) és Ro zá lia (1929) az el ső há zas ság ból, va la mint Lea (1933), Éva (1936), Klá ra (1938), Sa la mon (1941) és Ró bert (1942) a má so dik há zas ság ból. [ ]

179 178 Bányai Viktória Kormos Szilvia Felsőszeli, 30. sír kő Ép, ál ló kő. (A fotót Kormos Szilvia készítette.) For dí tás: Itt van el rejt ve / a jám bor és be csü le tes fér fi, tisz telt ta ní tónk R. / Si mon Mes sin ger / bé ke rá / 31 éven át volt Erec Jis zra el ado mány gyűj tő je, / nap mint nap járt / reg gel és es te az ima há zá ba. / Ke zé nek fá radt sá gá val szer zett táp lá lé kot / há za nép ének el tar tá sá ra és még is el küld te / hat fi át jesi vák ba ta nul ni, / hogy a Tó ra út já ra ne vel je őket. / El hunyt fe le sé ge, tíz gyer me ke és uno kái bá na tá ra / 63 éve sen / mena hem av 19. nap ján, a kis idő szá mí tás sze rin ti 694. év ben [1934. jú li us 31.] / Le gyen lel ke be köt ve az élet kö te lé ké be! / Any ja ne ve Hana. Anya köny vi azo no sí tás: Fel sõsze li ha lot ti anya könyv, 1934/37. Mes sin ger Si mon bor jú ke res ke dő (Felsőszeli 60.). Meg halt jú li us 31 én, 65 éve sen. Ap ja Mes sin ger Dá vid, any ja Seidl An na, fe le sé ge Kra kau er Hen ri et ta.

180 Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége 179 Felsőszeli, 64. sír kő Ép, ál ló kő. (A fotót Kormos Szilvia készítette.) For dí tás: Itt van el rejt ve / a sze rény és meg be csült as szony / Reizl úr nő / Mose Müller kohen vi lá gít son fé nye fe le sé ge. / Sok volt a cse le ke de te, pe dig fi a ta lon / tá vo zott a lel ke a ma gas sá gok ba. / Fér je ékes sé ge volt, / a sze gény és szű köl kö dő fe lé ki tár ta ke zét. / Gyer me kei szí vé be plán tál ta / az igaz Tó rát és a tisz ta hi tet. / Meg fosz tat tunk öt fiú any já tól! / Ki mu tat ja szá munk ra az élet út ját? / Ki hez for dul junk, ha lel ked már a ma gas sá gok ban van? / El hunyt hes van hó 10 én, a kis idő szá mí tás sze rin ti 666 ban. [1905. no vem ber 8.] Azo no sí tás: Fel sõsze li ha lot ti anya könyv, 1906/58. Müller Mórné szül. Vin kler Te réz. Meg halt no vem ber 8 án 45 éve sen Bécs ben, agy tá lyog kö vet kez té ben. Szü le tett Nagymagyaron. Ap ja ne ve az ak rosz ti chon ból ki ol vas ha tó: Sá mu el. A fel irat ban em lí tett öt fia: Müller La jos ( ), Müller Sá mu el ( ), Müller Hen rik ( ), Müller Li pót (1896?) és Müller Mik sa (1901?); a leg na gyobb is csak 14 éves édes any juk ha lá la kor.

181 180 Bányai Viktória Kormos Szilvia Alsószeli, 36. sír kő Le dőlt, de ép sír kő, ép fel irat. (A fotót Kormos Szilvia készítette.) For dí tás: Itt van el rejt ve / a meg be csült, sze rény, de rék as szony / Dob ris úr nő, bé ke rá / a tisz telt Avra ham Deutsch bé ke rá fe le sé ge. / Kön nye zik a lel künk a bá nat tól és a nagy fáj da lom tól, / el ve szett egy ér té kes lé lek, el ment a nyug vó he lyé re. / Fi ai va gyunk, mert mint egy anya ne velt min ket, / so kat tett, hogy az egye nes ös vény re ta nít son. / Kö nyö rü le tes volt a sze gén nyel és nél kü lö ző vel. / A ne ve köz ben jár ér de künk ben a Ma gas ság tró nu sa előtt. / Meg halt ijjár 17 én a kis idő szá mí tás sze rint 694. [1934. má jus 2.] / Le gyen lel ke be köt ve az élet kö te lé ké be! / Any ja ne ve Libele. Azo no sí tás: Alós ze li ha lot ti anya könyv, 1934/13. Deutsch Adolf né szül. Müller Sa rol ta (Alsószeli 85.). Meg halt má jus 1 én, 76 éve sen. Az as szony ne vét ki adó ak rosz ti chon az ötö dik so rá ban té ves.

182 Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége 181 Jegy ze tek 1. A leg fris sebb ös sze fog la ló, amely rö vid szó cikk ben is mer te ti mind két köz ség zsi dó sá gá nak tör té ne tét: Ran dolph L. Bra ham (szerk.): A ma gyar or szá gi Holo kauszt föld raj zi en cik - lo pé di á ja. 2. köt. (Bu da pest, Park Ki adó, 2007, 784., p. Alsós ze liről a leg több ada tot Puk kai Lász ló (szerk.): Alsós ze li (Galánta, 1990) cí mű hely tör té ne ti ki ad vány tar tal maz; sok hasz nos ada lék ta lál ha tó a Bukovsz ky Lász ló (szerk.): Máty usföld II. Egy ré gió tör té ne te a XI. szá zad tól 1945-ig (Komárom Dunaszerdahely, Fó rum Ki sebb ség ku ta tó Intézet Lilium Aurum Könyv ki adó, 2005) cí mű kö tet ben is. Ez úton is sze ret nék kö szö ne tet mon da ni Sza bó Or so lyá nak és Ha lász Iván nak a szlo vák nyel vű for rá sok és szak iro da lom fel dol go zá sá ban nyúj tott se gít sé gü kért. 2. Pukkai Lász ló (szerk.): Alsószeli p /8. évi or szá gos zsi dó ös sze írás. In Sche i ber Sán dor (szerk.): Magyar-Zsidó Ok le - vél tár. XVI. Bu da pest, Ma gyar Iz ra e li ták Or szá gos Kép vi se le te, 1974, p. 4. A lélekszámra vonatkozó ada to kat lásd a Mel lék let 2. táblázatában. 5. Az 1907 után hasz nált egy sze rű sí tett anya köny ve zés már nem tün te ti fel a szü le té si he lye ket, így ek kor tól hi á nyo sab ban van nak ada ta ink a há zas tár sak, il let ve az ide te le pü lő csa lá dok szár ma zá si he lyé re. 6. Martin Kor čok in ter jú ja Ruže na Deut cho vá val (2004. ok tó ber, Galánta) ol vas ha tó a Centropa. A Jewish Wit ness to a Euro pe an Cen tu ry hon lap ján ( Slo va kia me nü pont ). 7. Az itt kö zölt ada tok több sé gé nek for rá sa a Ho lo ca ust Victims Data ba se ( vashem.org). 8. Pokreis Hildegarda: A gyá ri pa ri ter me lés ki ala ku lá sa a Mátyusföldön. In Bukovsz ky Lász ló (szerk.): Máty usföld II p. 9. Barabás Györ gyi: Ma gyar or szá gi zsi dó hit köz sé gek, egy le tek, tár su la tok alap sza bá lyai Bu da pest, MTA Juda is zti kai Ku ta tó köz pont, 2007, 70. p. /Magyar Zsi dó Le vél tá ri Re per tó ri um, 2; Hun ga ria Judaica, 20./ 10. Mindössze há rom kö zös sír kő ta lál ha tó, mind há rom Felsőszeliben: no. 12, 16 és 66. Alsós ze li ben a no. 23 sír em lék, két önál ló kő utó la gos egy be fo gá sa. 11. Kohen = pa pi osz tály ba tar to zó fér fi, a Bib li á ban Áron nak (Mó zes test vér ének), az el ső fő pap nak a le szár ma zot tai. A koha ni ta szár ma zás apai ágon örök lő dik, és a ha lot tal kap cso la tos tisz ta sá gi tör vé nyen kí vül sze re pe van a li tur gi á ban és há zas sá gi elő írá sok ban is. 12. A ta nul mány ter je del mi kor lá tai csak né hány pél da be mu ta tá sát tet ték le he tő vé, lásd a Mel lék let 4. táblázatát. A ku ta tás tel jes do ku men tá ci ó ja, amely tar tal maz za va la men nyi sír fel irat hé ber szö ve gét és ma gyar ra for dí tá sát, meg ta lál ha tó az MTA Juda is zti kai Ku ta tó cso port (Bu da pest) könyv tá rá ban. 13. Egyetlen ki vé tel a Fel sősze li no. 55 sír kő, ahol az el hunyt ne ve ( Schönthal Ig nác ) la tin be tűk kel, ma gya ros alak ban is ol vas ha tó. 14. Név ma gya ro sí tás ra egyet len adat tal ren del ke zünk: az 1900 ban Alsós ze li ben szü le tett Löwin ger De zső 1918 ban Lan tos ra vál toz tat ta ne vét. Zsi dó evan gé li kus ve gyes há zas ság ból szü le tett az 1918 ban Fel sősze li ben anya köny ve zett Szi ge ti Karolin, azon ban eb ben az eset ben az evan gé li kus anya (Pónya Gi zel la) he lyi szár ma zá sú, az apa nem, és a csa lád egyéb ként is Bu da pes ten élt. 15. Joel Zeev Wolf Glattstein: Sze fer see lot u-tesuvot naha lat Joel Zeev. I. Booklyn, NY, Hevra ansé Helmec, 1988, no. 56. [R. Joel Zeev Glat tste in dönt vé nye i nek gyűj te mé nye.] Glat tste in Vil mos / R. Joel Zeev Glat tste in (c ) Kirá ly hel mec (Szlo vá kia) rab bi ja volt 1906 tól a kö zös ség de por tá lá sá ig. Dönt vé nye it a holo kaus ztot túl élő ta nít vá nyok ad ták ki a rab bi kéz ira tai alap ján. Öhl baum Ig nác / Jichak ról lásd alább, a hit köz sé gi al kal ma zot tak kö zött.

183 182 Bányai Viktória Kormos Szilvia 16. A zsi dó el le nes in téz ke dé sek nyo mán ki ala kult hely zet sok a fen ti hez ha son ló kér dést ve tett fel a val lá sos zsi dók szá má ra, ame lyek ben a kö zös sé gek rab bi ja i tól vár tak irány mu ta tást. A ma gyar or szá gi holo kauszt tör té ne té nek ezek a bel ső, zsi dó szem pon tú for rá sai még szin te fel dol go zat la nok. Egy ér té kes ki vé tel Fro ji mo vics Kin ga Kó nya Ju dit: Rab - bi ni kus for rá sok a Holokauszthoz. Bu da pest, EL TE BTK Holokauszt tanulmányok Prog ram, /Holokauszt tanulmányok, 2./ 17. A zsi dó tör vé nyek gaz da sá gi, fog lal koz ta tá si kö vet kez mé nye i hez lásd Jehu da Don: A ma - gyar or szá gi zsi dó ság tár sa da lom- és gaz da ság tör té ne te a szá zad ban. Bu da pest, MTA Juda is zti kai Ku ta tó köz pont, 2006, 5 6. fe je zet. 18. Ugyancsak nap szá mos ként sze re pel Mes sin ger Ár pád és Mes sin ger Kál mán is, de ná luk nem is mer jük ere de ti fog lal ko zá su kat, mi vel ko ráb ban nem szü le tett gyer me kük. Alsós ze liből nin cse nek ha son ló ada ta ink, ugyan is ott az utol só zsi dó gyer mek szü le té sét 1939 ben anya köny vez ték. 19. Szarka Lász ló Az évi kény szer te le pí té sek em lé ke ze te a két Sze li ben cí mű ta nul má nyá hoz ké szült in ter jú anyag ból. 20. Horne Saliby. In Büchler, Y. R. Shahak, R. Fatran, A. (eds.): Pin kasz ha-kehillot: Szlovakia. Jerusalem, Yad vashem, 2003, p. A szó cikk szer ző je úgy tud ja, hogy már a 19. szá zad el ső fe lé ben volt zsi dó te me tő Felsőszeliben, de ezt más for rás ból nem tud tuk meg erő sí te ni. 21. Pokreis Hildegarda: Ele mi ok ta tás a Mátyusföldön. In Bukovsz ky Lász ló (szerk.): Máty usföld II p. 22. Varga Izi dort 1918, 1920 és 1923 ban szü le tett gyer me kei ré vén anya köny vi be jegy zé sek ből, a má sik két ne vet Ruže na Deut cho vá vis sza em lé ke zé sé ből is mer jük. 23. Horne Saliby. In Büchler, Y. R. Shahak, R. Fatran, A. (eds.): Pin kasz ha-kehillot p. 24. Martin Kor čok in ter jú ja (2004. ok tó ber, Galánta) ol vas ha tó a Centropa. A Jewish Wit - ness to a Euro pe an Cen tu ry hon lap ján ( Slo va kia me nü pont ). 25. Felsőszeli szü le té si anya könyv, 1896/ Schweitzer József Frojimovics Kin ga (szerk.): Ma gyar or szá gi zsi dó hit köz sé gek áp ri lis. A Ma gyar Zsi dók Köz pon ti Ta ná csá nak ös sze írá sa a né met ha tó sá gok ren del ke - zé se nyo mán. I. Adat tár. Bu da pest, MTA Juda is zti kai Ku ta tó cso port, 1994, 215. p. 27. Glattstein, Joel Zeev Wolf: Sze fer see lot u-tesuvot naha lat Joel Zeev. I. I. m. no. 30 és 56. A má sik dönt vény azt tár gyal ja, hogy kó ser nak te kint he tő e egy olyan li ba, amely nek utó lag, már a fő zés so rán ta lál tak bi zo nyos sé rü lést a gé ge csö vén. 28. A ren de let szö ve gét is idé zi Kepecs Jó zsef (szerk.): A Fel vi dék te le pü lé se i nek nem ze ti - sé gi (anya nyel vi) meg osz lá sa Bu da pest, Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal, 1995, p. 29. Agu dat Jis zra el [= Iz ra el szö vet sé ge] 1912 ben Len gyel or szág ban lét re ho zott or to dox zsi dó po li ti kai moz ga lom és párt. Fő cél ki tű zé se az ek kor ra meg erő sö dött ci o nis ta, il let ve sze ku lá ris zsi dó nem ze ti ide o ló gi ai ala pon szer ve ző dött moz gal mak or to dox, val lá sos al ter na tí vá ját kí nál ni. A moz ga lom a holo kaus ztig tar tó idő szak ban vé gig Len gyel or szág ban volt a leg erő sebb (itt kép vi se lő ket tu dott jut tat ni a szejm be), de je len tős tá mo ga tott sá ga volt a tör té ne ti Ma gyar or szág or to dox kö zös sé ge i ben és a né met zsi dók kö ré ben is. 30. Pá lin kás Lász ló: Po li ti kai pár tok és moz gal mak és a po li ti kai rend szer a Máty usföldön az el ső Cseh szlo vák Köz tár sa ság idő sza ká ban ( ). In Bukovsz ky Lász ló (szerk.): Máty usföld II p. A Galán tai já rás ban Fel sősze lin kí vül Galán tán és Sze re den ka pott még sza va za to kat a Zsi dó Párt. 31. Kepecs Jó zsef (szerk.): A zsi dó né pes ség p. 32. Az 1943 as költ ség ve tés zár szá ma it és az 1944 es költ ség ve tés elő i rány za ta it tar tal maz ta az 1944 áp ri li sá ban el ké szí tett ös sze írás. Schwe it zer József Frojimovics Kin ga (szerk.): Ma gyar or szá gi zsi dó hit köz sé gek p.

184 Alsó és Felsőszeli egykori zsidó népessége Frojimovics Kinga Molnár Ju dit (szerk.): Get tó ma gy a ror szág A Köz pon ti Zsi dó Ta - nács ira tai. Bu da pest, Ma gyar Zsi dó Le vél tár, 2002, 72. p. /Makor Magyar Zsi dó Le vél tá ri Fü ze tek, 5./ 34. Horne Saliby. In Büchler, Y. R. Shahak, R. Fatran, A. (eds.): Pin kasz ha-kehillot p. Az adat for rá sát nem ad ja meg. 35. Pokreis Hildegarda: Ele mi ok ta tás a Mátyusföldön. In Bukovsz ky Lász ló (szerk.): Máty us - föld p. 36. Az is mer te tett ese te ket lásd Fel sõsze li szü le té si anya könyv: 1947/11, 1947/22, 1947/43, 1947/70, 1948/5, 1948/33 és 1949/9. For rá sok Al só és Fel sősze li pol gá ri anya köny vei (szü le té si és ha lot ti) Al só és Fel sősze li zsi dó te me tő jé nek sír fel ira tai. Bar Shaked, G. (szerk.): Mun ka szá zad ok vesz te sé gei a ke le ti ma gyar had mû ve le ti te rü le te - ken köt. New York, Klar sfeld Foun da ti on Yad Vas hem [é. n.] (Ne vek Klar s feld Pro jekt: Ba ra bás Györ gyi: Ma gyar or szá gi zsi dó hit köz sé gek, egy le tek, tár su la tok alap sza bá lyai Bu da pest, MTA Juda is zti kai Ku ta tó köz pont, /Magyar zsi dó le vél tá ri re per tó ri um, 2./ Centropa. A Jewish Wit ness to a Euro pe an Century. A Szlo vá kia me nü pont alatt Ruže na Deut scho vá val (Mar tin Korčok, ok tó ber) és Kata rí na Mülle ro vá val ké szült in ter jú. Glattstein, Joel Zeev Wolf: Sze fer see lot u-tesuvot naha lat Joel Zeev I. Booklyn, Hevra ansé Helmec, 1988, no. 30, 56. Kepecs Jó zsef (szerk.): A zsi dó né pes ség szá ma te le pü lé sen ként Bu da pest, Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal, Kepecs Jó zsef (szerk.): A Fel vi dék te le pü lé se i nek nem ze ti sé gi (anya nyel vi) meg osz lá sa Bu da pest, Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal, Schwe it zer József Frojimovics Kin ga (szerk.): Ma gyar or szá gi zsi dó hit köz sé gek áp ri lis. A Ma gyar Zsi dók Köz pon ti Ta ná csá nak ös sze írá sa a né met ha tó sá gok ren del ke zé - se nyo mán. 1. köt. Adat tár. Bu da pest, MTA Juda is zti kai Ku ta tó cso port, 1994, p. Shoah Victims Database. Jerusalem, Yad Vashem, /8. évi or szá gos zsi dó ös sze írás. In Sche i ber Sán dor (szerk.): Ma gyar-zsi dó ok le vél tár. 16. köt. Bu da pest, Ma gyar Iz ra e li ták Or szá gos Kép vi se le te, Fel hasz nált iro da lom Bárkány, Eugen Dojč, Ľudovít: Židov ské nábo žen ské obce na Slovensku. Bratislava, Vesna, 1991, p. Braham, Ran dolph L. (szerk.): A ma gyar or szá gi holo kauszt föld raj zi en cik lo pé di á ja köt. Bu da pest, Park Könyv ki adó, Bukovsz ky Lász ló (szerk.): Máty usföld II. Egy ré gió tör té ne te a XI. szá zad tól 1945-ig. Komárom Dunaszerdahely, Fó rum Ki sebb ség ku ta tó Intézet Lilium Aurum Könyv ki adó, Büchler, Y. R. Shahak, R. Fatran, A. (eds.): Pin kasz ha-kehillot: Szlovakia. Jerusalem, Yad vashem, 2003, p.

185 184 Bányai Viktória Kormos Szilvia Fro ji mo vics Kinga Molnár Ju dit (szerk.): Get tó ma gy a ror szág A Köz pon ti Zsi dó Ta nács ira tai. Bu da pest, Ma gyar Zsi dó Le vél tár, /Makor Ma gyar zsi dó le vél tá ri fü ze tek, 5./ Ko vács Éva: Fe le más as szi mi lá ció. A kas sai zsi dó ság a két vi lág há bo rú kö zött Somorja Dunaszerdahely, Fó rum Ki sebb ség ku ta tó Intézet Lilium Aurum Könyv ki adó, /Nostra Tempora, 9./ Lá nyi Menyhért Propperné Béke fi Hermin: Szlo ven szkói zsi dó hit köz sé gek tör té ne te. Kas sa, Puk kai Lász ló (szerk.): Alsószeli. Galánta, VIKTÓRIA BÁNYAI SZILVIA KORMOS THE FORMER JEWISH POPULATION OF LOWER AND UPPER SALIBY (ALSÓSZELI AND FELSŐSZELI) About the small Jewish communities of the two neighbouring settlements of Mátyusföld we can find a few short surveys in literature and in works of place history, on the basis of which we can broadly outline their history. This study analyzes two sources that have not been used in literature: the cemeteries and the civil registers; conclusions drawn from these and partly from other sources shade our knowledge on the communities. The cemeteries and the civil register comprehend almost the same period: a half century between the last decade of the 19th C and the end of the 1940s, with a lot references back to the middle of the 19th C. Thanks to the study we are given a picture about the migration of Jewish fam ilies to the examined villages, their practice of name giving, the social compo sition and the religious institutions of the local Jewish communitity, conse quences of the anti Jewish legislation and the fate of the Jews in Saliby during the Holocaust.

186 TANULMÁNYOK KONFERENCIA A magyar magyar kutatások hasznáról és haszontalanságáról ja nu ár 15 én egész na pos kon fe ren ci át ren de zett a bu da pes ti Domus Szék ház ban az MTA Ma gyar Tu do má nyos ság Kül föld ön El nö ki Bi zott sá ga (köz ke le tű rö vi dí tés sel: az MTK). A kon fe ren cia meg hir de tett cél ja az volt, hogy szám ba ve gyük az el múlt 15 év ben meg vál to zott pri o ri tá so kat, s el kezd jük ki dol goz ni az El nö ki Bi zott ság ál tal fel ügyelt prog ra mok kö zép tá vú stra té gi á ját, ab ban a re mény ben, hogy eze ket az ed di gi ek nél ki szá mít ha tób bá, át lát ha tób bá és ha té ko nyab bá te het jük. Az ese mény ak tu a li tá sát az is nö ve li, hogy idén de cem ber 31 ig van ér vény ben az az MTA OKM szer ző dés, amely az im már egy év ti ze de mű kö dő Domus Hun ga ri ca ösz tön díj prog ram alap ját ké pe zi (lásd Görömbei Manherz 2007). Er ről az ese mény ről rö vid és szub jek tív be szá mo lót írok itt. Mást nem is na gyon te he tek, hisz a kon fe ren cia több tu cat nyi részt ve vő je meg szó la lá sa i nak mag ne to fon ról le jegy zett szö ve ge meg ha lad ja a 200 ezer ka rak tert (kö szö net a le jegy zé sért az MTA Ha tá ron Tú li Ma gya rok Tit kár sá gá nak, ahol gon dos kod tak a fel vé te lek el ké szí té sé ről és az át irat ok kör be kül dé sé ről is). A kon fe ren ci án két szél ső sé ges vé le ményt hal lot tam. Az egyik sze rint ezt az ese ményt fö lös le ge sen szer vez tük, mert ilye nen már szor volt al kal ma a pa nasz ko dó nak részt ven nie, s a lé nye ges kér dé sek te kin te té ben, pél dá ul hogy az XY in téz mény ma gyar or szá gi tá mo ga tá sa ki szá mít ha tóbb le gyen, nincs elő re lé pés. A Glatz Fe renc ál tal 1996 ban élet re hí vott MTK ala pí tó tag ja ként be kell vall jam, hogy a pa na szos nak sok igaz sá ga van. A má sik szél ső sé ges vé le mény nek örül tem, mert vis sza iga zol ta szán dé kun kat. Volt, aki azt mond ta: most elő ször ta lál koz nak az aka dé mi ai ku ta tó in té ze ti igaz ga tók a ha tá ron tú li (már mint Ma gyar or szág ról néz ve K. M.) ma gyar ku ta tó in té ze tek ve ze tő i vel. Ez biz to san így volt. Érez tem a le ve gő sis ter gé sé ben, a kon fe ren cia kez de té től a vé gé ig. Ha volt, ami nek örül tem, ez volt. Mint em lí tet tem, szub jek tív be szá mo lót írok, el ső sor ban nyel vész ként, ha úgy tet szik, tár sa da lom tu dós ként. Mo za ik koc kák kö vet kez nek. Tar nóc zy Ma ri ann, az Aka dé mia Ha tá ron Tú li Ma gya rok Tit kár sá gá nak ve ze tő je idéz te Cser nic skó Ist vánt (Be reg szász): ki szá mít ha tóbb, ter vez he tőbb prog ra mok ra vár nak a ha tá ron tú li ku ta tó kol lé gák; en nek ér de ké ben jött lét re ez a ta lál ko zó is. Eh hez tet te hoz zá Ba logh Mar git, az MTA Tár sa da lom ku ta tó Köz pont ja igaz ga tó ja, hogy ő a ru gal mas ság, az el len őriz he tő ség, a ha té kony ság és a hasz no su lás szem pont ja it is fon tos nak tart ja. Ki mond ja kér dem én, hogy nem ért mind ezek kel egyet? Szar ka Lász ló (Bu da pest) föl pa na szol ta, hogy: Nem lát ha tó na gyon a ha tá ron tú li ma gyar tu do má nyos ság Ma gyar or szá gon. Eb ben, saj nos, na gyon iga za van. Azt gon do lom, hogy ez el ső sor ban raj tunk, ma gyar or szá gi a kon mú lik. Nincs ment sé günk.

187 186 Konferencia Csá nyi Er zsé bet (Új vi dék ről) nem tu dott el jön ni kon fe ren ci ánk ra, mert ví zum prob lé mái adód tak. Ko ráb ban ilyen prob lé má ja so sem volt Tóth Kár oly (Somorja) ar ra az evi den ci á ra em lé kez te tett min den kit, hogy a ma gyar or szá gi tá mo ga tá sok azért fon to sak a schen ge ni ha tá rok és az EU csatlakozás után is, mert van nak fel ada tok, ame lyek re más for rá so kat nem igen le het elő te rem te ni, ilyen pél dá ul a szlo vá ki ai ma gyar kul tú ra do ku men tá lá sa. Van čo né Krem mer Il di kó (Nyitra) el mond ta, hogy a szlo vá ki ai ma gyar pe da gó gu sok 90% a a nyit rai egye tem ről vagy előd jé ről ke rült ki, de nem jut nak el hoz zá juk a szlo vá ki ai ma gya rok ra vo nat ko zó fon tos ku ta tá si ered mé nyek. Pén tek Já nos (Ko lozs vár) egye bek mel lett meg em lí tet te, hogy a ma gyar ság ti po ló gia fo ko zó dik : van nak több sé gi ek, ki sebb sé gi ek, schen ge ni ma gya rok, uni ós ma gya rok stb. Őt, ami kor át jön Ma gyar or szág ra, rög tön fi gyel mez te tik a ma gyar or szá gi in téz mé nyek és bü rok rá cia ha tá ron tú li vol tá ra. Ve res Va lér (Ko lozs vár) a je len ku ta tá sok fon tos sá gát emel te ki. Az er dé lyi és ál ta lá ban a ki sebb sé gi ma gyar ság iden ti tá sá nak és tár sa dal mi hely ze té nek vál to zá sa it fo lya ma to san kel le ne ku tat ni. Dá vid Lász ló (Csík sze re da) a dok to ran dus zkép zés kap csán el mond ta, hogy a 2000 es évek ele jén ki kép zett dok to ran dus za ik nak két har ma da el hagy ta a Kár pát me den cét, s szor gal maz ta a kép zést tá mo ga tó fel té tel rend szer pon tos meg fo gal ma zá sát. Bár di Nán dor (Bu da pest) be szá molt ar ról, hogy ha ma ro san el ké szül egy ki sebb ség tör té ne ti tan könyv, mely nek ké szí té se köz ben a szer zők nek meg kel lett küz de ni ük a ha tá ron tú li ma gyar ság min den na pi kul tú rá já ra (te hát nem nép rajz ára s nem is ant ro po ló gi á já ra) vo nat ko zó is me re tek hi á nyá val is. Ugy anő szó ba hoz ta a for dí tó és tol mács kép zés hi á nyát, ami töb bek közt azt ered mé nye zi, hogy a ha tá ron túl ra ter jesz ke dő ma gyar or szá gi vál la la tok nál is egy sze rűbb nek tű nik a bel ső irat ke ze lést an go lul meg ol da ni, mint sem pél dá ul ma gyar szlo vák for dí tó kat al kal maz ni. Tóth Kár oly hang sú lyoz ta, hogy szük ség len ne min den kör nye ző or szág ban egy olyan tu do má nyos ta nács ra, amely a he lyi ku ta tá si pri o ri tá so kat meg ál la pí ta ná s a be ér ke ző pá lyá za to kat ér té kel né, rang so rol ná, majd ja vas la tot ten ne a bu da pes ti kuratórium(ok)nak. Er ről azt gon do lom, hogy ha ez meg va ló sul na, ak kor eny hül ne a ha tá ron tú li ma gyar tu do mány nak az a Bu da pest füg gő sé ge, ki szol gál ta tott sá ga, amit jog gal ne hez mé nye zett né hány éve Hun čík Pé ter (en nek a fo lyó irat nak a 2003/1 es szá má ban) és Tóth Kár oly is (a Regio 2003/3 as szá má ban). Ugyan ezt for szí roz za évek óta Pén tek Já nos, az MTA kül ső tag ja, a kö zel múlt ban meg ala kult Ko lozs vá ri Aka dé mi ai Bi zott ság (KAB) el nö ke, ki nek vé le mé nye sze rint ez az ún. elő zsű ri zés a KAB egyik fon tos funk ci ó ja le het ne. Cser nic skó Ist ván fel ve tet te, hogy sok hasz no sít ha tó ku ta tá si ered mény van, amely nem jut el azok hoz, akik nek a leg na gyobb szük sé gük van rá. Mos ta ná ban a kár pát al jai köz vé le ményt élén ken fog lal koz tat ja az uk rán nyel ven tör té nő érett sé giz te tés és fel vé te liz te tés prob lé má ja, min den szü lő szem be ke rül a tan ny el vvá las ztás di lem má i val, kap hat ná nak konk rét ta ná cso kat, tu do má nyo san meg ala po zott út mu ta tá so kat, csak hát a Domus Szék ház ban vagy má sutt he ve rő ku ta tá si ered mé nye ket el kel le ne jut tat ni a kár pát al jai ma gyar szü lők höz. Gon dol junk be le te szem hoz zá hogy míg a finn or szá gi is ko lás ko rú né pes ség fo lya ma to san csök ken, a finn or szá gi svéd aj kú is ko lá sok szá ma egy re nő. Ezt úgy érik el, hogy a ki sebb sé gi svéd po li ti ku sok és ak ti vis ták ko moly be is ko lá zá si kam pá nyo kat foly tat nak, s eköz ben kell e mon da ni? a po li ti ku sok nyel vész szak ér tő ket is al kal maz nak.

188 A magyar magyar kutatások hasznáról és haszontalanságáról 187 Az imén ti mo za ik koc kák után két sze mé lyes meg jegy zést te szek, ezek kö zül a má so di kat el mond tam a ja nu á ri ér te kez le ten, az el sőt pe dig egy sze rű en nem tu dom ma gam ba foj ta ni. Mi köz ben ezt a szös sze ne tet ír tam, ta lá lom ra be le la poz tam a Tá mo ga tás és hasz no su lás kö tet be (Gábrityné T. Mir nics 2005), s az vé let le nül a vaj da sá gi T. Mir nics Zsu zsa A szü lõ föld tõl a tu do má nyig. Az anya or szá gi PhD ösz tön dí jak hasz no su - lá sá nak vizs gá la ta cí mű ta nul má nyá nál nyílt ki. A szü lő föld szem pont já ból az ered mény le súj tó ír ja Mir nics, egye bek mel lett azért, mert a dok to rál tak szü lő föld ön ma ra dá sa sok szor szö ges el len tét ben áll egyé ni ön meg va ló sí tá si tö rek vé se ik kel (értsd: a tu do má nyos kar ri er le he tő sé gé vel) (Mirnics 2005, 162). Ez a konf lik tus leg ke vés bé ta lán a böl csé sze ket sújt ja, de van, ahol és ami kor na gyon. Mert ha za megy a ma gyar or szá gi PhD vel va la ki, s ott hon nem is me rik el a fo ko za tát. Ma gyar or szá gi ösz tön díj jal szá mos kár pát al jai szak em ber szer zett PhD fo ko za tot az ELTÉ n, a Deb re ce ni Egye te men s má sutt, köz tük nyel vé szek is feb ru ár ele jén, ami kor ezt írom, épp az tör té nik, hogy az ELTÉ n szer zett egyik nyel vész PhD fo ko za tot va ló szí nű leg (csak el ne ki a bál jam!) ho no sít ják Uk raj ná ban (elismerik uk rán kan di dá tu si fo ko zat nak), egy hos szú s drá ga pro ce dú ra vé gén, a má si kat vi szont nem. Az ung vá ri op po ná ló bi zott ság el nö ke egyéb ként nem más, mint a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia dok to ra és az Aka dé mia kül ső köz tes tü le té nek tag ja, egy ben hos szú év ti ze de kig az ung vá ri ma gyar tan szék ve ze tő je. Ró la ír ta Gor tvay Er zsé bet 1994 ben (va gyis az MTA dok to ra cím meg íté lé se előtt 8 év vel) a kö vet ke ző ket: Kár pát al ján há rom év ti ze de ér vény ben van az írat lan il lem sza bály, a ma gyar tan szék ről, akár a ha lott ról, csak jót vagy sem mit. [ ] Ki fo gá sol ják egyes ta ná rok ala csony ok ta tá si szín vo na lát, a tan ter vek el avult sá gát, az elé ge det len ség leg ki sebb je lé nek a vizs gá kon va ló meg tor lá sát. A vá dak el ső sor ban Petro Liza nec fe lé irá nyul nak, aki 1966 óta áll a tan szék élén, s aki 1989 től a Hun ga ro ló gi ai Köz pont nak az igaz ga tó ja (Gortvay 1994/2006, 399). Ugyan eb ben az év ben (1994), te hát 8 év vel az MTA dok to ra cím meg íté lé se előtt, ne ve zett egyik ma gyar nyel vé sze ti pub li ká ci ó já ról sú lyo san el ma rasz ta ló kri ti ka je lent meg a Ma gyar Tu do mány ban (Kont ra 1994) és a Ma gyar Nyelv ben (Büky 1994). Akár hogy is né zem, az Aka dé mia eb ben az eset ben ha tal mas ön gólt lőtt. Sen ki nem kénys ze rí tet te rá, ma gá tól tette. 1 Töb ben szól tak a meg le vő ku ta tá si ered mé nyek hasz no sí tá sá ról, en nek fon tos sá gá ról. Ezt azért tar tom fon tos nak, mert nem is me ret len az az aka dé mi ai ele fánt csont to rony men ta li tás, ami a tisz ta ku ta tást pre fe rál ja, eme li min de nek fö lé. De ha be le gon do lunk, mi a tár sa dal mi hasz na egy ki tű nő nyel vi jo gi ku ta tás nak, ha azt nem is me rik azok az em be rek (po li ti ku sok és má sok), akik nek az éle te vál toz hat na jobb ra, ha is mer nék, ak kor nyil ván va ló, hogy ami kor a dunas zer da he lyi Gram ma Nyel vi Iro da egyéb hasz nos te vé keny sé gei mel lett a szlo vá ki ai ma gya rok nyel vi jo ga i nak ér vé nye sí té sé ben is se gít, ak kor a ku ta tá si ered mé nye ket el jut tat ja a szlo vá ki ai ma gyar tár sa da lom hoz. Ilyen kor sem mi lyen új tu dás nem ke let ke zik, de a meg le vő s par la gon he ve rő tu dás el jut azok hoz, akik nek a leg na gyobb szük sé gük van rá. Ezért az ilyen hasz no sí tást na gyon fon tos nak tar tom. (Egyik le het sé ges mód ja en nek az ered mé nyek, is me re tek, tud ni va lók, ada tok kö zért he tő meg je le ní té se a ku ta tást vég ző ma gyar tu do má nyos szer ve ze tek hon lap ján, aho gyan azt pél dá ul a somor jai Fó rum In té zet kö ve ten dő mó don te szi is de ez ön ma gá ban még nem ele gen dő.)

189 188 Konferencia Az el múlt 20 év ben na gyon sok tu do má nyos ku ta tást foly tat tunk a fel vi dé ki, a kár pát al jai, az er dé lyi, a vaj da sá gi stb. ma gya rok két nyel vű sé gé vel kap cso lat ban. En nek a hasz no sí tá sa, hasz no su lá sa azon ban na gyon sze rény. Ami kor hasz no sí tás ra uta lok, há rom kü lön kör re is gon do lok, ezek igen el té rő ek nagy sá guk sze rint. Pár éve a ma gya rul vagy ma gya rul is ta ní tó egye te mek, fő is ko lák ve ze tő it meg hív tuk Deb re cen be az egye te mi tan ny el vpo li ti kai kér dé sek meg vi ta tá sá ra. Ezt a kört köny nyű volt el ér ni, a kon fe ren cia anya gát ki ad tuk egy kö tet ben (Kont ra 2005), még visz sza is vit tük a kér dé se ket to váb bi vi ták cél já ból Be reg szász ba, Nagy vá rad ra, Új vi dék re stb. Itt te hát kön nyű dol gunk volt. Sok kal ne he zebb a dol ga an nak, aki meg pró bál ja az óvo da pe da gó gu so kat, a ta ní tó kat és a ta ná ro kat meg is mer tet ni a ne kik fon tos nyel vé sze ti ku ta tá si ered mé nyek kel, hisz itt már sok sok ezer pe da gó gus ról van szó. Ha el ju tunk a ta ná ri to vább kép zé sek re, tár sa dal mi lag hasz no sul a ku ta tá si ered mény. Ha nem, nem. S van egy még na gyobb kör: az óvo dá ba és az is ko lá ba lé pő ma gyar gye re kek szü lei, akik va la mi kép pen tan nyel vet vá lasz ta nak, s akik sem mi lyen se gít sé get nem kap nak eh hez tő lünk, mert ha írt is Göncz La jos új vi dé ki pro fes szor egy ki tű nő bro sú rát pár éve (2005), az a vaj da sá gi szü lők ke zé be nem jut el, hisz a po li ti ku sok, akik nek a dol guk len ne ezt min den ér de kelt hez el jut tat ni, más sal van nak el fog lal va. Ne künk eb ben a kör ben vé gig kel le ne gon dol nunk, hogy men nyit aka runk köl te ni a meg le vő, de par la gon he ve rő ku ta tá si ered mé nyek tár sa dal mi hasz no sí tá sá ra. Ha csak ar ra vá runk, hogy te gye ezt meg a Szü lő föld Alap vagy va la ki, va la mi más (mert a mi dol gunk a ku ta tás), az ele gáns, de fe le lőt len ma ga tar tás. Azt hi szem, kb. 1 mil lió fo rint ból el le het ne jut tat ni egy év alatt min den kár pát al jai ma gyar ta nár hoz azo kat a na gyon fon tos tud ni va ló kat, ami ket Cser nic skó Ist ván és mun ka tár sai ku ta tá sa i ból (lásd pl. Csernicskó Márku 2007) az érin tet tek na gyon jól hasz nál hat ná nak min den na pi mun ká juk ban. Ami nek kö vet kez té ben a kár pát al jai ma gyar óvo dá sok és is ko lá sok nyel vi leg ma ga biz to sab bak len né nek, job ban kom mu ni kál ná nak ma gya rul is és uk rá nul is, sőt: ami nek kö vet kez té ben töb ben len né nek, mint ma, mert jog gal fel té te lez het jük azt is, hogy ha a tan ny el vvá las ztás fo gas kér dé se i re ad ha tó ér ve ket és vá la szo kat is meg is mer nék, ak kor ke ve seb ben írat nák uk rán tan nyel vű is ko lá ba gyer me ke i ket. Egy mil lió fo rin tot nem tu dom hol le het ne en nél job ban be fek tet ni. Jegyzet 1. Az ung vá ri ma gyar tan szék ügye it az MTA I. Osz tá lyá nál és Dok to ri Bi zott sá gá nál va la mi vel job ban is me rő ma gyar or szá gi ak mel les leg azt is tud ták, jó ré gen, hogy az Uzsho rod ban 1987 ben köz re a dott A me to do ló gi ai iro da lom fel hasz ná lá sa a szak dol go zat ok és dip lo ma - mun kák meg írá sá ban. Mód szer ta ni ta nács adó a ma gyar sza kos fi lo ló gu sok szá má ra cí mű 33 ol da las bro sú ra (mely nek el ső szer ző je: доктор филологических наук, профессор ЛИЗАНЕЦ, П. Н.) 15. ol da lán, pél dá nak oká ért, ar ra buz dí tot ták a le en dő ma gyar ta ná ro kat, hogy szak dol go zat írás köz ben ne fe led jék a mar xiz mus le ni niz mus klasszi ku sa it idéz ni, pél dá ul imí gyen: A nyelv az em be rek leg fon to sabb érint ke zé si esz kö ze (Le nin, V. I.: A nem ze tek ön ren del ke zé si jo gá ról. Ös szes mû vei. 25. kö tet old.).

190 A magyar magyar kutatások hasznáról és haszontalanságáról 189 Fel hasz nált iro da lom Bár di Nándor Papp Z. At ti la továbbra is el ső sor ban szak szer kesz tő va gyok. Be szél ge tés Tóth Ká rol lyal, a somor jai Fó rum Ki sebb ség ku ta tó In té zet ve ze tő jé vel. Regio, 2003/3, p. Büky Lász ló Lizanec, P. N., A kár pát al jai ma gyar nyelv já rás ok at la sza, I. kö tet. Aka dé mi ai Ki adó, Bu da pest, Ma gyar Nyelv, XC p. Cser nic skó István Márku Ani ta (szerk.) Hi á ba re pülsz te akárhová Se géd könyv a kár pát al jai ma gyar nyelv já rás ok ta nul má nyo zá sá hoz. Ung vár, PoliPrint. Gáb ri ty né Mol nár Irén T. Mir nics Zsu zsa (szerk.) Tá mo ga tás és hasz no su lás: Ha tás ta - nul má nyok az anya or szá gi jut ta tá sok ról. Sza bad ka, Ma gyar ság ku ta tó Tu do má nyos Tár sa ság. Gor tvay Er zsé bet 1994/2006. Az ung vá ri ma gyar fi lo ló gia mű he lye. In Orosz Il di kó (szerk.): Fel sõ ok ta tá si tá mo ga tá sok és hasz no su lá suk Kár pát al ján. Ung vár Be reg szász, PoliPrint Kft. KMF, p. (A cikk ere de ti leg a ma gyar or szá gi Nyel vünk és Kul tú ránk ja nu ár jú ni u si szá má ban je lent meg.) Göncz La jos Tan ny el vvá las ztás a ki sebb sé gi ré gi ók ban. Út mu ta tó a ki sebb sé gi hely ze tű szü lők nek és a pe da gó gu sok nak. Új Kép, 9. évf. 4. sz. (2005. áp ri lis), 5 8. p. Görömbei András Manherz Kár oly (szerk.) Az együtt mû kö dés esé lyei. A Domus Hun ga - ri ca ösz tön díj prog ram el sõ 10 éve, Deb re cen, MTA Ma gyar Tu do má nyos ság Kül föld ön El nö ki Bi zott ság. Hun čík Pé ter Et ni kai im mun de fi ci tes szindró ma. Fó rum Tár sa da lom tu do má nyi Szem le, 2003/1, p. Kont ra Mik lós Lizanec, P. N.: A kár pát al jai ma gyar nyelv já rás ok at la sza, I. kö tet. Ma - gyar Tu do mány, 1994/3, p. Kont ra Mik lós (szerk.) Sült ga lamb? Ma gyar egye te mi tannyelvpolitika. Somorja Dunaszerdahely, Fó rum Ki sebb ség ku ta tó Intézet Lilium Aurum Könyv ki adó. T. Mir nics Zsu zsa A szü lő föld től a tu do má nyig. Az anya or szá gi PhD ösz tön dí jak hasz no su lá sá nak vizs gá la ta. In Gáb ri ty né Mol nár Irén T. Mir nics Zsu zsa (szerk.): Tá mo - ga tás és hasz no su lás. Ha tás ta nul má nyok az anya or szá gi jut ta tá sok ról. Sza bad ka, Ma gyar ság ku ta tó Tu do má nyos Tár sa ság, p. Kontra Miklós

191