SPORTKONCEPCIÓ. 1. Bevezetés

Átírás

1 SPORTKONCEPCIÓ 1. Bevezetés Az állam sport-szakigazgatási és hatósági jellegő feladatainak csökkenése, valamint a sport finanszírozásából való kivonulása megsokszorozta az önkormányzatok felelısségét az egészséges fizikailag és pszichikailag felkészült nemzedék felnevelésében és megtartásában. A sporttevékenység a demokráciában alapvetıen önszervezıdı és önszabályozó. Ebbıl adódóan az állami, illetve az önkormányzati közvetlen beavatkozás csak a legszükségesebb esetekben például az iskolai nevelés területén indokolt. Minden más esetben a támogatás, a befolyásolás alkalmazható. A sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi eredményeket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetıség a lakosság felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelızésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. Az önkormányzat sportkoncepciója 2008-ig szabályozza az önkormányzat legfontosabb tennivalóit, meghatározza a sportágazatban önként vállalt feladatainak kereteit, tájékoztatást ad a sportágazat szereplıinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékérıl. A törvényi hátteret ehhez az Európai Unió joganyagához igazodó évi I. törvény a Sportról, valamint Csepreg Város Önkormányzatának Képviselı-testületének..Kt. számú határozatával elfogadott Csepreg Város Sportkoncepciója anyaga adja. 2. Csepreg sporttörténelmének rövid áttekintése Csepreg sportja nagy hagyományokkal rendelkezett. Sportkombinátunkon labdarúgópályán kívül tenisz- és kézilabda pálya is volt, mely télen korcsolyapályaként funkcionált. Szakosztályi szinten mőködött a labdarúgás, súlyemelés és a kézilabda. Úgynevezett tömegsport szintjén az alábbi sportágak mőködtek: teke, kispályás labdarúgás, asztalitenisz, sakk, kosárlabda, stb. (Forrás: Csepreg ) 3.Az önkormányzat sportfeladatainak meghatározása Az önkormányzat kötelezıen ellátandó feladatait a Sportról szóló évi I. törvény 55. -a határozza meg. Fenti jogszabályhely rendelkezése alapján az Önkormányzatnak a következı feladat-ellátási kötelezettsége áll fenn: Az önkormányzat figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitőzéseivel összhangban együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezı sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit.

2 (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a Kt-ben meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök mőködéséhez szükséges feltételeket. 4. Csepreg Város Önkormányzata Sportkoncepciójának alapelvei A) Hosszútávra érvényes alapelvek ( ) 1, A testnevelés és a sport az egyetemes és nemzeti kultúra szerves része, annak lényeges alkotó eleme. 2, A sport a személyiség formálásának, az egészség megırzésének és teljesítıképesség fokozásának egyik leghatásosabb eszköze. 3, A sportoláshoz való jog az állampolgárok alkotmány által biztosított alanyi joga. 4, A nevelési-oktatási intézmények testnevelése és sportja képezi sportkultúránk alapjait, a lakosság szabadidısportja a munkaképesség, a fizika fittség karbantartásának egyik leghasznosabb és legeredményesebb eszköze. A versenysport, a sportkultúra húzó ágazata, minta és motiváció a rendszeres testedzéshez. 5, A testnevelés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggı és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. 6, Az önszervezıdés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerő sportélet lényegi jellemzıi. 7, Alapvetı érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön, és értékeinek megfelelı támogatást nyerjen. B) Középtávra érvényes alapelvek ( ) 1, Kiemelt figyelmet kell fordítani a mindennapos testedzés folytatására a gyermek, serdülı és ifjúsági korosztály számára, mivel harmonikus fejlıdésük csak a rendszeres napi testneveléssel és sporttal biztosítható. 2, A lakosság folyamatosan romló egészségi állapotának javításában legfontosabb cél a sport által hozzájárulni a lakossági szemlélet formáláshoz, az egészségmegırzéshez. 3, Meg kell teremteni a lehetıséget a testmozgásra azoknak, akik nem versenyeredményekre törekednek csupán egészségük megırzésére a sport által. 4, Kiemelten és elsıdlegesen fejleszteni kell az iskolai testnevelés és sport tárgyi feltételrendszerét, megteremtve ezzel az egészséges életmódra nevelés alapját. 5, Kiemelt feladatnak kell tekinteni az utánpótlás nevelés feltételeinek javítását, a tehetségek kiválasztását és gondozását. Magas szintő, tartós sportsikerek igényes utánpótlás neveléssel érhetık el. 6, Megkülönböztetetten kell kezelni a fiatalok rendszeres és folyamatos sportolásban szerepet játszó sportágakat. 7, A sportélet egész területén szükséges a demokratikus és a társadalmi jelleg erısítése, ezzel párhuzamosan az eddigieknél összefogottabb irányításra, egyértelmő feladat-meghatározásra, a teljesítés és az önkormányzati pénzeszköz felhasználásának következetesebb ellenırzésére, hatékonyabb munkamegosztásra és együttmőködésre van szükség. 8, Az önkormányzat a rendelkezésére álló eszközökkel elsısorban nem az élsportot, hanem a diáksportot, a szabadidısportokat valamint az utánpótlás nevelést támogatja, segíti. Az élsport esetében is kizárólag az amatır sportot támogatja. A támogatás célja, hogy minél színesebb sportélet valósuljon meg településünkön, minél több fajta sportolási lehetıség álljon a fiatalok és a felnıtt korosztály rendelkezésére. Ki kell mondanunk, hogy az önkormányzat anyagi eszközei nem elégségesek arra, hogy egy-egy

3 sportágon belül a versenysportot finanszírozza, ezért kell a lakosság nagy részét megmozgató szabadidısport, és diáksport programjainak megvalósítását támogatni. 9, Az önkormányzat sportot támogató tevékenységének célja, hogy az oktatási intézmények közötti kapcsolatok erısödjenek. Az intézmények sportlétesítményeiket (tornatermek) a lakosság felé megnyissák, kialakuljon egy olyan párbeszéd, melyben a város intézményei, lakosai, sportszervezetei, egyesületei mindannyian részt vesznek, önmaguk számára alakítva a városi sportéletet. Az önkormányzat azonban a sporttevékenységet, mint kapcsolatformáló eszközt nemcsak a városon belüli kapcsolatok erısítésére kívánja felhasználni, hanem a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésére is. 5. Csepreg Város Önkormányzatának szerepvállalása a Testkultúra különbözı területein Csepreg Város Önkormányzatának célja, hogy kiemelten támogass a fiatalok sportolását, testmozgását, a város egész lakosságának biztosítsa a sportolás lehetıségét. E cél érdekében közös gondolkodásra, együttmőködésre van szükség a településen mőködı nevelési-oktatási intézményekkel, a sporttal foglalkozó civil szervezetekkel, sportegyesületekkel, vállalkozásokkal. E cél elérése érdekében kiemelt feladataink közé kell, hogy tartozzon a sportolás magas szintő infrastrukturális alapjainak megteremtése. A) Óvodai nevelés Csepregen 120 fı az óvodába járó gyermekek száma. Az óvodai nevelés a települési önkormányzatok számára kötelezıen ellátandó alapfeladat. Az óvodai testnevelés során a kisgyermek elıször találkozik megtervezett, egységes intézményi rendszerben végzett testneveléssel. A különbözı szakirodalmak alapján az ember 3-12 éves kora között győjti a legtöbb tapasztalatot, a legmaradandóbb élményeket mozgáskultúrájának kialakításához. Az óvodai mozgásfejlesztés nagyon fontos az életkori sajátosságoknak megfelelı motoros képességek kialakítása szempontjából. Gyermekeink harmonikus fejlıdése csak a rendszeres, napi test-neveléssel, sporttal biztosítható. A szervezett sportolási lehetıség számukra az óvodai nevelés keretén belül biztosítható. Csekély mértékben jellemzı a családokra, hogy egyénileg hordják óvodáskorú gyermeküket a különbözı sportegyesületekbe vagy sportfoglalkozásokra. Az óvodai testnevelés feladatainak teljesítésére az óvónık a testnevelés két formáját használják fel: a mindennapi úgynevezett frissítı 5-10 perces testmozgást, illetve a csoportonként szervezett testnevelés foglalkozást. Az óvodában szervezett testnevelési foglalkozásokon elsısorban a gyermekek testi képességeit, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket fejlesztik az óvónık. Ezeken a foglalkozásokon túl nagy gondot fordítanak a gyermekek életkori sajátosságait figyelembevevı mozgáslehetıségek biztosítására. Az óvodai napirendbe építve tanfolyam jellegő foglalkozásokat biztosítanak a gyermekek számára a néptánc, ovifoci, ovirocky foglalkozásokon. A csoportok között további lehetıségként évente egyszer lehetne rendezni egy Ovi-olmpiát, mely tovább színesítené a palettát. Az 1/1998 (VII. 24.) számú OM Rendelet elıírja, hogy az óvodákban kötelezı a tornaszoba megléte az elıírt felszerelésekkel. Amennyiben ez nincs meg az óvodában, hozzáférést kell biztosítani. Városunk óvodájában található tornaszoba. Elmondhatjuk, hogy az óvodapedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek életkorának megfelelı mozgáslehetıségének biztosítására.

4 Az önkormányzat feladata az óvoda épület állagmegóvásában, felújításában van, illetve az óvodavezetı segítése pályázatok az óvodák korszerősítését, sporteszközökkel való felszerelését célzó elkészítésében, benyújtásában. A tárgyi feltételek fontos szempont az óvónık szakmai képzettsége is, hiszen elsıdleges szempont, hogy a mozgásos foglalkozások a kisgyermekek életkorának, és fıként fizikai és pszichikai képességeinek megfelelıen kerüljenek megtartásra. Az önkormányzatnak ezért érdeke a fenntartásában álló óvodában dolgozó pedagógusok továbbképzésének támogatása a felnövekvı generációk fizikai állapotának javítása érdekében. Az óvodának nagy jelentısége van a következı nemzedékek egészségre nevelésében, valamint a sportnak és a rendszeres testmozgásnak az emberek életmódjának szerves részévé válásában, ezért továbbra is kiemelt célként kell kezelni e terület megfelelı szakmai szinten alapuló támogatását. B) Iskolai nevelés A közoktatásban való részvétel minden gyermek számára kötelezı, amelynek idıtartalmát az évi LXXIX. Törvény 6. -a szabályozza. A közoktatásban történı részvétel idıszaka a gyermek legfontosabb biológiai, pszichikai, pszichoszociális, kognitív, valamint fizikai fejlıdésének idıszakára korlátozódik. Az iskolai testnevelés és a diáksport ezért különös jelentıséggel bír. A szellemi és fizikai terhelés összehangolásában a nevelési, oktatási intézményeknek nagy szerepe van. Az iskolai testnevelés a fenntartó társulás révén megteremti a szükséges tárgyi és intézményi kereteket, valamint az oktatáshoz szükséges szakmai és személyi feltételrendszert a tanmenetben meghatározott anyag elsajátításához. Elmondhatjuk, hogy mindkét intézmény rendelkezik tornateremmel (az általános iskola tornaszobája megszőnt), emellett tény az is hogy városunkban mind az általános, mind a középiskolában a szakos ellátottság 100%-os, tehát a testnevelési órákat szakképesített testnevelı tanárok oktatják. Azonban tény az is, hogy az intézmények tornatermei nem szabványméretőek, illetve az általános iskoláé - a mőszaki állapotát tekintve - felújításra szorul. Az általános iskolában a megnövekedett testnevelési óra szám miatt egyszerre kettı, néha három osztály használja. A kötelezı tanórán kívüli sportot a 16/2004. (V.18.) számú, az iskolai sporttevékenységrıl szóló OM-GyISM együttes rendelete szabályozza. A jogszabály meghatározza, hogy a költségvetésrıl szóló törvényben a diáksportra, az iskolai sportra biztosított normatív kötött felhasználású támogatást a mindennapos testedzés feladataihoz kötıdıen mely költségekre lehet felhasználni. A közoktatás területén el kell érni, hogy az egészségmegırzés, a testnevelés és a diáksport szempontjai, célkitőzései, feladatai kellı súllyal és konkrétsággal épüljenek be és érvényesüljenek az iskolai nevelés egész rendszerében. Az iskolai testnevelésnek kiemelt szerepe van abban, hogy kialakítsa a tanulókban a rendszeres, kultúrált testmozgás és sport iránti igényt. A kerettantervek lehetıvé teszik más tárgyak óraszámának csökkentése nélkül a testnevelési órák számának növelését a fenntartó társulás által mőködtetett közoktatási intézményben. Elmondhatjuk, hogy intézményünkben a mindennapos testnevelést megvalósult. A testi nevelés hatékonyságát a tanórai testnevelésre épülı diáksport tevékenység fejlesztésével is növelni kell. A kötelezı testnevelési órák száma nem éri el azt a mértéket, amellyel biztosítható lenne a tanulók fizikai képességeinek és mozgásmőveltségének hatékony fejlesztése. Biztosítani szükséges ezért, hogy a diákok önszervezıdésre épülı iskolai sportkörök révén kielégíthessék mozgásigényüket, és ehhez szakképzett pedagógus nyújtson

5 segítséget. Az iskolákban mőködı sportkörök azonban lehetıséget kell, hogy nyújtsanak a minıségi, teljesítményorientált sporttevékenységhez is, amellyel a késıbbiekben az élsport területén való eredményes részvételhez teremtik meg az alapokat tanítványaik számára. Városunkban mőködı két iskola szerepel a felmenı rendszerő diákolimpiai versenyeken. Az önkormányzatnak fontos feladata az iskolai sport támogatása, hiszen alapot jelent a versenysport további eredményessége, és a fiatalság egészségi állapotának megırzése tekintetében is. Szükséges ezen túl a sport létesítményhálózatának, és eszközellátottságának korszerősítése, fejlesztése. C) Gyógytestnevelés A mozgásszegény életmód következtében országos szinten a tanulók %-a valamilyen mozgásszervi és/vagy belgyógyászati eredető betegségben szenved. Leggyakoribbak: lúdtalp, mellkasi elváltozások, a gerincoszlop elváltozásai, asztma, kóros elhízás, vegetatív labilitás, hipertónia. Kisiskolás korban még remény van arra, hogy a gyermekek természetes igényő mozgása, szakember felügyeletével a további kóros elváltozásokat lassíthatja, megállíthatja, legjobb esetben visszafordíthatja. Városunkban jelenleg nem megoldott ez a kérdéskör, és nem csak az uszoda hiánya miatt. A Közoktatási Törvény a megyei önkormányzatok feladatkörében határozza meg a helyi gyógytestnevelés szervezését, feltételeinek biztosítását. Az elırelépés érdekében legfontosabb feladat az életkor és az egészségi állapot alapján differenciált csoportok mőködésének megteremtése a középiskolások részére is -, valamint a foglalkozások tárgyi, - és létesítmény-ellátottságának biztosítása. A fejlesztési feladatok között szerepeltetni kell egy kistérségi ellátást biztosító tanuszoda megépítését és mőködtetését. D) Utánpótlás nevelés Az utánpótlás nevelés a versenysport speciális ágazata, melynek feladata az utánpótlás korú sportolók felkészítése a versenyeztetésre. Eredményes felnıtt versenysport megteremtésének alapja az utánpótlás nevelés, amely biztosítja az egymás után következı generációk közötti folytonosságot a sportban, valamint keretet biztosít a tehetséges sportolók kiválasztásához. A fent említetteken kívül az utánpótlás nevelés sokkal fontosabb feladatának kell tekintenünk az abban résztvevı fiatalok egészségi és edzettségi, valamint pszichikai állapotának javítását, illetve a sporttevékenység során a pozitív erkölcsi tulajdonságok kialakítását. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti a sportegyesületi keretek közt folyó utánpótlás nevelés támogatását. A város sportegyesülete igyekszik nagyobb gondot fordítani az utánpótlás nevelésre, azonban a labdarúgó szakosztálynál hanyatlás tapasztalható, amely többek közt annak is betudható, hogy a sportegyesület nem tud az utánpótlás-nevelı szakemberek megbecsülésérıl gondoskodni. Városunk sportéletét jellemzi, hogy sportegyesületünkben az utánpótlás nevelés céljára juttatott önkormányzati támogatás és az egyesület saját erıforrásai együttesen sem tudják biztosítani a szakterület fejlıdését, legfeljebb szinten tartását. A sport valamennyi szférájában tudatosítani szükséges, hogy az utánpótlás-nevelı szakemberek munkája a jövı nemzedékek fizikai, pszichikai és erkölcsi fejlesztésre irányul, ezért ezek a szakemberek kiemelt anyagi és erkölcsi megbecsülést érdemelnek. A támogatási rendszerhez az eddigieknél nagyobb mértékben kell figyelembe venni az utánpótlás nevelés eredményességét, az e téren végzett kiemelkedı szakmai munkát. Az önkormányzat kiemelkedı feladatának tartja, hogy az iskolai és a diáksport versenyrendszer szélesítésével minél több fiatalt vonjon be a versenyszerő sport keretei közé.

6 E) Szabadidısport A szabadidısport nem eredményorintált, hanem kedvtelésbıl az egészség megırzéséért, helyreállításáért, a mozgás öröméért, idıtöltésként végzett sporttevékenység. Összhangban Csepreg Város Képviselı Testületének ciklus programjával önkormányzatunk célja, hogy a lehetı legszélesebb lakossági körnek biztosítsa a rendszeres, könnyen elérhetı sportolás lehetıségét és ehhez szükséges létesítményeket. Ugyanakkor a szabadidısportnak önfinanszírozásúnak kell lenni. A szabadidıs programok szervezésénél figyelembe kell venni a város környéki természeti, földrajzi sajátosságokat, azokat a formákat kell elınyben részesíteni, melyek hatékonyan biztosítják a szabadidı mozgással, sportolással, természetjárással, kirándulással, szabadban töltött aktív pihenéssel való eltöltését. Szabadidısport formái lehetnek: városi szervezéső szabadidısport események, egyéni vagy önszervezıdı közösségek sporttevékenysége, vállalkozások által biztosított szabadidısport tevékenység, vagy gyógyászati célú tevékenység. A lakossági igényeket figyelembe véve évente akár több alkalommal is városi sportnapot lehetne szervezni akár családosan is. Elırelépést jelent, hogy a társadalmi változásokkal szinkronban mind nagyobb számban alakulnak önálló, önfenntartó csoportok, amelyek alapját jelenthetik egy új, alulról építkezı szabadidı struktúrának (rocki, lövészet, kosárlabda, stb). A lakosság egy szőkebb részében továbbra is fokozatosan növekvı fizetıképes érdeklıdés nyilvánul meg a testedzés egyes divatos formáinak szolgáltatásszerő igénybevétele iránt (aerobik, stb). A lakosság egészségi állapotának javítása, a sport egészségvédı funkciójának elıtérbe állítása szemléletváltozást igényel. A városnak ösztönözni kell a különbözı szabadidısportok, önfenntartó szervezıdések, magántıkére épülı sportszolgáltatások elterjedését. Lehetıség szerint támogatni kell a nagy tömegeket mozgósító szabadidı rendezvényeket, és ezen rendezvények népszerősítését. Jelenleg három kiemelt sportrendezvényünk van: - Május 1. kispályás labdarúgó kupa. - Kistérségi Kispályás labdarúgó bajnokság - Kihívás napja. Csepreg földrajzi adottságai kiváló lehetıséget biztosítanak a különbözı szabadidısportok őzésére (kerékpározás, gyaloglás, lovaglás, stb.), amely idegenforgalmi szempontból is nagy jelentıséggel bír. E törekvéseinket támassza alá a már hagyományos Pünkösdi Lófuttatás, és a 4 évszak 4 túra. A szabadidısport egyre szélesebb körővé válása ösztönzi új sportvállalkozások létrehozását, amely a város számára bevételeket jelenthet, továbbá Csepreg turisztikai vonzerejét is növeli. Ebbıl következıen fontos, hogy a város sportpropagandája is megfelelı színvonalú legyen, ami nem csak a versenysport, hanem a szabadidısport fejlıdését is eredményezi, továbbá közvetetten újabb bevételi források kialakulásához vezet. Fokozott figyelmet kell fordítani a játszótér karbantartására, illetve új kialakítására. 6. Sportlétesítmények Az önkormányzat célja a tulajdonában lévı sportlétesítmények és sportcélú ingatlanok alapfunkciójának megtartása, üzemeltetésük biztosítása, az üzemeltetés rendjének szabályozása, a fedett és szabadtéri sportlétesítmények állagának fenntartása, lehetıségek szerinti fejlesztése.

7 A városban lévı sportlétesítmények legnagyobb része az önkormányzat tulajdonában van, amelyek tulajdonjogát nem szándékozik átadni sportszervezeteknek, illetve gazdasági társaságoknak. A város legnagyobb problémája, hogy nem rendelkezik sportcsarnokkal Ezáltal a legtöbb sportágat nem lehet semmilyen formájában őzni, emiatt nagyon sokan környékbeli egyesületek színeiben érnek el kimagasló eredményeket. Meg kell vizsgálni, milyen lehetıségeink vannak egy szabvány mérető csarnok építésére. Amíg nem teremtıdnek meg egy új mindent kielégítı sportcsarnok felépítésére, vizsgálni kell, hogy milyen lehetıségeink vannak saját csapatok indítására, esetleg közösen más településsel. A város jelenleg nem rendelkezik sportuszodával, így a helyi ifjúság számára az úszásoktatás megfelelı színvonalon nem biztosított, a lakosság széles rétegeinek ez az egészség megırzéshez legáltalánosabban hozzájáruló mozgásforma a többség számára elérhetetlen az év nagy részében. Meg kell vizsgálni, a Malomkert sporttelepet, hogy milyen más sportágak részére alakítható ki pálya (tenisz, stb.). A régi sportpályán a lósport részére történı bázis lehetıségét szem elıtt kell tartani. 7. Sportirányítás Csepreg Város Önkormányzata január 1-jei hatállyal a mővelıdési ház és könyvtár tevékenységi köréhez sorolta a helyi önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak ellátását. Alapító Okiratának megfelelıen a mőködési területén, tehát Csepreg Város területén különös figyelemmel valósította meg a Sporttörvényben megfogalmazott kötelezı feladatokat, mely szerint: - Megfogalmazta a város sportkoncepcióját, különös figyelemmel a fejlesztési feladatokra. - Mőködteti és fejleszti a Malomkerti Sportlétesítményt. - Együttmőködik a testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel, egyesületekkel, intézményekkel. - Támogatja a CSSE fejlesztési elképzeléseit újabb szakosztályok beindításával. Tevékenységét tehát ez a négyes meghatározottság jellemezi. Az indítás évében elkészített igényfelmérés és a kulturális rendezvényekhez kapcsolódás alapján határozta meg a fejlesztési területeket: lovaglás, sakk, kosárlabda, kézilabda. A fiatalok által kedvelt szabadidıs sportok: túrázás, kerékpározás, görkorizás, sielés is hangsúlyosan jelentkezett a következı évek programjai között. Több esetben kapcsolódott a zajló kulturális rendezvényekhez, megalapozták létét. A következı években Csepreg Város sportéletét a Képviselı testület által elfogadott új sportkoncepció szabja meg. A sportkoncepció létrejöttében, valamint az egyéb sportot érintı kérdésekben elıkészítı szerepe van a jegyzınek és a kulturális, ifjúsági, oktatási és sport elıadónak. A sporttal kapcsolatos elıterjesztés a Kulturális, oktatási, sport- és ifjúsági Bizottság elé kerül, mely megtárgyalva azt, javaslattal él a Képviselı testület felé, illetve átruházott hatáskör esetén dönt a javaslatról. A Polgármesteri Hivatalban az elıadó munkakörébe tartoznak a sporttal kapcsolatos ügyek, elıterjesztések elıkészítése, összeállítása, a városban mőködı sportszervezetekkel való kapcsolattartás, ellenırzés, városi sport-, szabadidıs és tömegsport- diáksport rendezvények szervezésében való részvétel, koordinálás. Tevékenységében szorosan együttmőködik a mővelıdési ház sportmenedzserével.

8 A szigorúan vett sportszakmai munka az egyesületekben, szabadidı-klubokban folyik az egyesületi vezetık, vezetıségek irányításával. 8. Nemzetközi kapcsolatok A civil szervezetekhez hasonlóan ki kell építeni a testvérvárosi sportszervezetekkel, sportegyesületekkel jól mőködı kapcsolatrendszert. A kapcsolat kialakításának, erısítésének formája lehet városi szintő sportrendezvények, események szervezése, melyre meghívást kell kapniuk. A sportfinanszírozás rendszerénél a sportrendezvények szervezését kiemelten kell kezelni. 9. Sportegészségügy A versenyszerően- és a szabadidıs sportolók sportegészségügyi ellátását az Országos Sportegészségügyi Intézet irányítása mellett az országos sportorvosi hálózat végzi. Településünkön a megyei intézet sport szakorvosa látja el a sportorvosi feladatokat. Feladata többek közt a sportolók alkalmassági, illetve idıszakos ellenırzı vizsgálata, szükség esetén tovább irányítása a megfelelı szakrendelésekre. 10. A sport támogatásának rendszere Az önkormányzat alapelve, hogy nem fenntartója a helyi sportszervezeteknek, hanem csak támogatója. A támogatás mértékénél figyelembe veszi a más nem helyi önkormányzati finanszírozási rendszereket, továbbá azt, hogy egyes sportszervezetek közül melyeknek van lehetıségük az üzleti alapon is támogatáshoz, forrásokhoz jutni. A sport támogatásának rendszere, csak azok a szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek az alábbi feltételeknek eleget tesznek: - minden év december 31.-ig elszámolnak a részükre nyújtott sporttámogatásról; - a pályázati felhívásnak mindenben eleget tesz. Az önkormányzat alapvetıen kétféle közvetlen támogatást nyújt a sportszervezeteknek: - mőködési támogatás - rendezvénytámogatás Közvetett támogatás: - lehetıségei szerint létesítmény fenntartás, felújítás és fejlesztés - az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévı létesítmények sportcélokra történı térítésmentes vagy kedvezményes biztosítása. 11. Jutalmazási rendszer Az Önkormányzat feladatának tekinti és gondoskodik a sport valamely területén kimagasló eredményt elért sportolók, szakemberek, sportvezetık erkölcsi elismerésérıl. Csepreg Város Sportjáért Sport támogatásáért Díj 12. A koncepció megvalósítása A Sportkoncepcióban megfogalmazott elképzelések megvalósítását elısegíti a következetes végrehajtásra való törekvés, valamint a széles körő nyilvánosság biztosítása.

9 A Sportkoncepcióban szereplı feladatok, célkitőzések megvalósításáról a Képviselıtestület sportügyekben illetékes elıadója évente annak végrehajtásáról a Képviselı-testületnek számoljon be. Tartalom Mellékletek: - Cselekvési terv - Értelmezı rendelkezések - Sportegyesületek névsora, címe, képviselıje Záradék: Hatálybalépés: A Sportkoncepció Csepreg Város Önkormányzatának Képviselı-testület elfogadása után 2008.március 1 napján lép hatályba. Elfogadás-jóváhagyás: február 14. Felülvizsgálat:2012. Idıbeli hatály: Melléklet Cselekvési terv: Különbözı sportágak eszközrendszerének megteremtése: - tenisz: Malomkert röplabda: Malomkert kézilabda: Malomkert kosárlabda: Malomkert asztalitenisz: Mővelıdési Ház Malomkert szabadidıközpont fejlesztési tervének elkészítése elsı negyedév Sportcsarnok helyszínének meghatározása, megvalósítása pályázati lehetıségek figyelembe vétele folyamatos Meseútvonal meghatározása: Leader program keretében Diáksport egyesület létrehozása: Labdarúgó utánpótlási terv elkészítése Új szakosztályok indítása: folyamatos

10 Új játszótér építése az iskolaudvaron, vagy más helyszínen: pályázati lehetıségek figyelembe vételével folyamatos 2. Melléklet Értelmezı rendelkezések: Sporttevékenység: Meghatározott szabályok szerint idıtöltésként vagy versenyszerően végzett testedzés, szellemi gyakorlat, mely az egyetemes testkultúra része, s magában foglalja mind a versenysportot, mind a szabadidısportot. Versenysport: A sportszövetség által szervezett versenyrendszer keretében végzett sporttevékenység. Diáksport: A diákok a kötelezı testnevelés órán kívüli sporttevékenysége, amikor iskolájuk képviseletében más iskolák tanulóival, illetve házi versenyeken, sportköri foglalkozásokon fejtik ki fizikai aktivitásukat. Szabadidısport: Az egészség megırzése fejlesztése, a szabadidı hasznos eltöltése, a szórakozás, a felüdülés céljából végzett rendszeres, folyamatos testedzési, sportolási tevékenység. Sportoló: A sporttevékenységet folytató természetes személy. Sportszervezetek: A sportegyesületek és a sportvállalkozások. Sportegyesület: Az egyesülési jogról szóló évi II. tv., illetve a Ptk. Szabályai szerint mőködı olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidısport, a versenysport, a tehetséggondozás, és az utánpótlás-nevelés mőhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthetı állami (önkormányzati) támogatásban. Sportvállalkozás: Az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett fıtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. A fogyatékosok sportja illetve a szabadidısport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhetı. Csepreg SE Lövészklub Horgászegyesület 3. Melléklet