BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS"

Átírás

1 Tervezet BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetı II. III. IV. A sportkoncepció alapelvei 2 Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása 1. A Sportról szóló évi I. törvény rendelkezései 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek V. Önkormányzati sportigazgatás VI. VII. A sport területei az Önkormányzat szerepvállalása 1. Gyermek- és ifjúsági sport: óvodai sport iskolai testnevelés diáksport utánpótlás-nevelés sportiskolai rendszer 2. Versenysport, élsport 3. Szabadidısport (lakossági sport) rekreáció 4. Fogyatékkal élık sportja 5. Sportegészségügy 6. Nemzetközi sportkapcsolatok 7. Sportturizmus 8. Sportrendezvények 9. Elismerések, kitüntetések 10. Sportlétesítmények Önkormányzati sporttámogatási rendszer 1. Alapvetı értékek, meghatározások 2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái 3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevıi, fı keretei 4. A finanszírozás alapelvei prioritások az önkormányzati támogatásban 5. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényő szabályozói 6. Gyermek- és ifjúsági sport: diáksport kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek nem kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek 7. Versenysport, élsport élsportolók csapatsport egyesületek 8. Szabadidısport (lakossági sport) rekreáció 9. Sportrendezvények 10. Tartalékalap 11. Sportlétesítmények VIII. Mellékletek 1. Értelmezı rendelkezések 2. Békéscsaba sporthelyzetének SWOT-analízise 3. Közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények felújítási, fejlesztési terve, ifjúsági parkok létrehozása 4. A sporttámogatás keretei

3 I. Bevezetı 3 1. A sportkoncepció szükségessége: a kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése is csak hosszú távon érvényesülhet, mőködtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentıs döntések következményei sokszor csupán esztendıkkel késıbb jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly sikereket felmutatni, csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat az eredményekben elırelépést. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve természetesen figyelembe véve a jogszabályok által elıírt önkormányzati kötelezettségeket az Önkormányzatnak szükséges meghatározni egy kiszámítható szerepvállalást a város sportéletében. Békéscsaba Megyei Jogú Város 1996-tól folyamatosan rendelkezik sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerrel. A cél eddig valamennyi koncepció elkészítésekor ugyanaz volt, mint ami ma is: a következı évekre szabályozni a legfontosabb tennivalókat, meghatározni a sportágazatban kötelezıen és önként vállalt feladatok kereteit, tájékoztatást adni a sportágazat résztvevıinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékérıl. 2. A sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetıség a lakosság felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelızésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. 3. A napjainkban is jól érzékelhetı változások, az állam szerepvállalásának évrıl évre történı csökkenése, a tıkeerıs szponzorok hiánya és az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben; Békés megyében, Békéscsabán pedig különösen. A rendszerváltást követıen megszőnt a sport kivételezett szerepe, s míg a magyar sportéletben a költségek rohamosan nıttek, a központi költségvetési támogatások egyre csökkentek. A területi-, helyi önkormányzatokra a szociális, kulturális, oktatási alapfeladatok tömege zúdult és zúdul ma is, a sport pedig egyre inkább háttérbe szorult. A sport korábbi nagy mecénásai állami vállalatok, szövetkezetek jó része vagy tönkrement, vagy átalakult magántársasággá, így a sporttevékenységet támogató hajlandósága általában megszőnt. Az új cégek, letelepedett multik kevés kivételtıl eltekintve nem mutatnak szándékot a testkultúra támogatására, szponzorálására. Mindennek következtében a magyar sport az elmúlt tizenöt-húsz évben rendkívül jelentıs veszteségeket szenvedett. A közgazdász szakemberek véleménye szerint hosszútávon annak az alapelvnek kell érvényesülnie, mely szerint elsısorban az egyének saját maguk élvezik a sportolásból és a sportlátványosság nézésébıl származó elınyöket, így alapvetıen nekik kell viselniük azok költségeit is. Csakhogy jelenleg még mindig nem alakult ki egy ilyen jól mőködı sportszféra, így jelenleg átmeneti idıszakot élünk, melyben az önkormányzat segítsége nélkül a sport mőködése bizonytalanná, sıt lehetetlenné válhat. (Ugyanakkor sajnos sok sportegyesület az önkormányzati támogatást nem támogatásként, hanem járandóságként kezeli. Valósággal elvárja, hogy a számlájára mielıbb odakerüljön az általa méltányosnak tartott pénzösszeg. Ez persze gyakori konfliktusforrás. Csakúgy, mint a régi sportegyesületbıl kiváló, illetve újonnan alakult sportkörök kezelése, támogatása.)

4 4 Tehát bátran kijelenthetı: ha a települési önkormányzatok az elmúlt idıszakban nem vállalták volna fel a sportszervezetek támogatását, a magyar sport elemeire hullott volna szét. Ez a megállapítás Békéscsabára is igaz! 2007-es adatok szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen mintegy ,- Ft-tal támogatta valamilyen címen a sportszervezeteket (a támogatott egyesületek száma: 49), s további kb ,- Ft-ot fordított a szakfeladati költségvetési soron saját lebonyolítású sportrendezvényekre. E támogatási összeghez hozzájön még az önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények bérleti díj nélküli biztosítása (számítások szerint 2007-ben ez mintegy ,- Ft érték), valamint az oktatási intézmények tornatermeinek, sportudvarainak ingyenes használata (forintra lefordítva : ,- Ft szintén 2007-es adat). Az Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy százalékát biztosította! Ami egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzati szerepvállalás elmaradása, drasztikus csökkenése esetén a helyi sportélet összeomlana. 4. Az Önkormányzat sportpolitikai elvei az elmúlt idıszakban alapvetıen helyesen határozták meg a célkitőzéseket. Ennek lényege, hogy a sport valamennyi területét összefüggéseiben kezelte, ugyanakkor a város sajátosságainak, lehetıségeinek, valamint az egyesületi keretek között sportolók életkorának figyelembe vételével a fı hangsúlyt a gyermek- és ifjúsági sport támogatására fektette úgy, hogy az egyesületi, sportági hagyományokat sem hagyta figyelmen kívül. BÉKÉSCSABA SPORTJÁNAK TRADÍCIÓI (E) = (erısség) Nemzeti Sportváros (1997.), a város rangos sportmúltja; régóta (évtizedek óta) mőködı, sikeres sportszervezetek, olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolók; köztünk élı példaképek; az olimpiai bajnok Ónodi Henrietta Békéscsaba díszpolgára lehetett; évente két Békéscsaba Sportjáért kitüntetés adható; változatos sportolási lehetıségek; a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezı humán tıke, elkötelezett edzık, sportvezetık; felkészült, lelkes segítık, önkéntesek, aktívák; az elmúlt években nemzetközi mérkızések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; sportot értı és szeretı, aktivitásra bírható lakosok. (GY) = (gyengeség) a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; kevés támogató, szponzor a térségben, így a sportszervezetek mőködtetését illetıen az Önkormányzatra túlságosan súlyos terhek hárulnak; valójában az önkormányzati szerepvállalás nélkül a csabai sportélet gyakorlatilag összeomlana; nincs nemzetközi szintő csapatunk, a legnépszerőbb sportág (labdarúgás) nagy mértékő visszaesése; a legutóbbi olimpián csupán egyetlen olimpiai résztvevınk volt; nem becsüljük meg igazán a legtehetségesebb, legsikeresebb szakembereinket, sportolóinkat; a legsikeresebb edzık, szakemberek nagy számban távoznak el Békéscsabáról. (L) = (lehetıség) létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezésének bıvítése; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése; kistérségi, megyei, regionális együttmőködés; sportturizmus fejlesztése; az értékek összegyőjtése (Sportmúzeum, sportkönyvek, stb.) országos, nemzetközi sportesemények rendezése; a média adta lehetıségek jobb kihasználása a sportdiplomácia további javítása; a sportértékek beépítés a városmarketingbe; lokálpatriotizmus; hagyományok, hagyományos rendezvények továbbvitele. (V) = (veszély) elfelejtıdhetnek a sikerek, ha nem örökítjük meg azokat valamilyen megfelelı módon (Sportmúzeum, Békéscsaba sporttörténelmével foglalkozó könyv, könyvek); a megyében, régióban lévı települések bıvülı sportkínálata; tovább nı a Békéscsabát elhagyó sikeres sportolók, sportszakemberek száma; ha nincsenek hagyományok, kézzel fogható értékek, még kevesebb gyermek lesz motivált a sporttevékenység őzéséhez. SWOT-mátrix 1. II. A sportkoncepció alapelvei 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a városi sportkoncepció megalkotása során összhangban az Európai Sport Chartával, az Európai Unió Fehér Könyvével, a Nemzeti Sportstratégiával, valamint a város ágazati koncepcióival alapdokumentumként veszi figyelembe a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt, a sportról szóló évi I. törvényt.

5 5 2. A sport önszervezıdésre épülı autonóm tevékenység, az egyetemes és nemzeti kultúra része, szervesen kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági jelenségeihez. 3. A legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez, a sportoláshoz, a rendszeres testedzéshez való jog az állampolgárok Alkotmány által biztosított alapvetı joga. 4. A testi nevelésnek mint pozitív társadalomformáló eszköznek megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedı jelentıségét támasztja alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthetı funkciója: az egészségmegırzés, illetve a betegségmegelızés egyik alapvetı eszköze; jelentıs szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiségformálásában; a nemzeti öntudat erısítésének, a közösségi együttélésnek, a városunkhoz történı pozitív érzelmi kötıdés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze; a mozgáskultúra, a mozgásmőveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája; elısegíti a tisztességes játék (fair play), az esélyegyenlıség és a tolerancia eszményének kiteljesedését; kulcsszerepet vállal a káros önveszélyeztetı tendenciák (alkohol-, dopping és drogfogyasztás) elleni harcban; pozitív lehetıség, program a szabadidı kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra; országon belül, s a nemzetközi színtéren a civil kapcsolatok kialakításának, közösségek együttmőködésének könnyen megszervezhetı formája; fontos szerepet tölt be Békéscsaba város hírnevének növelésében, jelentıs hatása van a városmarketing területén. 5. A testnevelés és a sport részterületei az óvodai mozgásfejlesztéstıl ( óvodai testneveléstıl ) a hivatásos sportig egymással összefüggı és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére: a fejlett óvodai mozgásfejlesztés, iskolai testnevelés és a diáksport jelenti azt a szilárd alapot, amelyre a sport további ágazatai épülnek; a tudatos utánpótlás-nevelés a sporttehetség gondozásával válik a versenysport alapjává; a szabadidısport, a fogyatékkal élık sportja a munkaképesség megtartásának, újrateremtésének és a pozitív életszemlélet kialakulásának fontos eszköze; a verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejezıdı, valójában a sportkultúra húzó ágazata, ösztönzı minta, motiváció a rendszeres testedzéshez és teljesítményfokozáshoz. 6. A sportolási lehetıségek alapfeltétele a megfelelı szintő és számú létesítmény, infrastruktúra megléte. 7. Az önszervezıdés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerő sportélet lényegi sajátja. 8. A város sportja meg kell, hogy feleljen az Európai Unióban megszabott elvárásoknak, valamint a környezetvédelmi és a területfejlesztési kötelezettségeknek.

6 6 9. Az egyes sportágazatokra jutó önkormányzati pénzeszközöknek forrásaiban tisztázott, mértékben elıre ismertnek kell lennie, bizonyos részét objektív módon, pontérték táblázat felhasználásával, más részét pályázati úton célszerő elosztani. 10. A testedzés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggı és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. 11. A sport támogatásában mint közfeladatban az Önkormányzat szerepe hosszabb távon is meghatározó, de nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági és magánszféra hozzájárulása sem. 12. Alapvetı érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön és értékeinek megfelelı támogatást nyerjen. III. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása III. 1. A Sportról szóló évi I. törvény rendelkezései Az Önkormányzat feladatait a Sportról szóló évi I. törvény határozza meg az alábbiak szerint: 55. (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitőzéseivel összhangban együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezı sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a Közoktatásról szóló évi LXXIX. tv.-ben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök mőködéséhez szükséges feltételeket. (3) A megyei (fıvárosi) önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: a) segíti a területén tevékenykedı sportszövetségek mőködésének alapvetı feltételeit, b) közremőködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, d) adottságainak megfelelıen részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggı területi feladatokat,

7 f) közremőködik a sport népszerősítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közremőködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén adottságainak megfelelıen ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelıen a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükbıl a sportra fordítandó összeget. III. 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata ehhez kapcsolódó önkormányzati feladatok A sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység végezzék akár hivatásos sportolók, akár amatırök, rendszeresen vagy alkalomszerően, emberek milliói sportolnak az Európai Unióban is. Amellett, hogy jót tesz az egészségnek, a sportnak kiemelt gazdasági és szociális jelentısége is van: elısegíti a társadalmi beilleszkedést, ösztönzi a kulturális cseréket, továbbá álláshelyeket teremt szerte Európában. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a társadalom valamennyi területére közvetlen vagy közvetett, hosszú távon érzékelhetı hatást gyakorol. Az EU élesen kettéválasztja a sport két területét: a sport, mint gazdasági tevékenység, a gazdasági tevékenységek általános uniós szabályai alapján kell mőködnie. a sport, mint társadalmi jelenség, társadalmi értékei miatt az unió közvetlenül is igyekszik támogatni, és erre ösztönzi a tagállamait is. Az EU-csatlakozás sportra gyakorolt hatásai a társadalmi fejlıdéssel párhuzamosan jelentkeznek: a növekvı életszínvonal és a több szabadidı révén a szabadidıs kultúra is fejlıdik, s hazánkban is növekszik a rendszeres testmozgást végzık száma. Az Európai Unió közvetlenül nem nyújt támogatást sporttevékenységekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sportszervezetek projektjeihez ne nyújtana pénzügyi támogatást, ugyanis a sport beépíthetı más területek fejlesztési elképzeléseibe, programjaiba. A sport hozzájárulhat számos közösségi politika megvalósításához is, például a szociális kohéziót, a kisebbségek, a fogyatékkal élık beilleszkedését elısegítı, vagy akár a fiatalok körében a demokráciát népszerősítı programok révén. Így egy sportprojekt, amely valamely program (Leonardo Ifjúsági program, Strukturális Alapok programjai, kutatási programok, stb.) követelményeinek megfelel, annak keretében EU-s támogatásban részesülhet. Olyan, hagyományosnak mondható sportesemények, mint például bajnokságok, versenyek vagy nemzetközi események egyáltalán nem támogathatóak. Mindemellett nagyon fontosnak tartható az ún. Fehér Könyvnek (az Európai Bizottság adta ki 2007 júliusában) az a fejezete, amely szerint a sport felhasználása az EU fejlesztési politikájában címet viseli. Ez a felhívás azt sugallja, hogy a strukturális és kohéziós alapok 7

8 forrásai is megcélozhatók a sport számára a jövıben, elsısorban az infrastrukturális feltételek megteremtése érdekében. Nagyon lényeges az is, hogy a Fehér Könyv kapcsolt támogatási lehetıségek sorát említi, pl. az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beilleszkedési Alap, az Európai Polgárokért programok, továbbá az élethosszig tartó tanulás, és a cselekvı ifjúsági programok révén. Tulajdonképpen a társadalmi befogadás, a társadalmi kohézió sport általi erısítésérıl van szó az említett programokban. A Fehér Könyvben található javaslatok szerint szerepet kap a sport az erıszakos és rasszista cselekmények megelızésében, a bőnüldözési szervek és a sportszervezetek együttmőködésében. A Strukturális Alapok forrásainak fogadására a Magyarország által elkészített Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) lehetıséget nyújt a sport fejlesztésére is, elsısorban infrastrukturális beruházások és képzési fejlesztések formájában. Az NFT operatív programjai között vannak olyanok, amelyek a sport számára források elérését teszik lehetıvé. A Regionális Operatív Program, DAOP (Dél-alföldi Operatív Program) támogatható tevékenységek köre: Egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése: meglévı gyógyfürdıkben új szolgáltatatások létrehozása, valamint a meglévı szolgáltatások színvonalának emelése, fejlesztése; a meglévı gyógyfürdıkben az egészségturisztikai szolgáltatások gyógyászati, wellness, sport fejlesztése, valamint az egészségturisztikai infrasturktúra színvonalának emelése. Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés aktívturisztikai fejlesztések: vizek mentén az aktívturizmus fejlesztésének céljával szabad strandok, kikötık és egyéb vízi sportoláshoz kapcsolódó szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztése, kiépítése, felújítása turisták vízi sportokhoz kötıdı igényeiknek kielégítésére; gyalogtúra útvonalak kialakítása pihenıhelyekkel, valamint kerékpáros és vízi túra útvonalak mentén kiszolgáló helyek, pihenıhelyek kialakítása. Kerékpáros turisztikai szolgáltatások kialakítása (kerékpártárolók, pihenık kialakítása; termékcsomagok kialakítása; kerékpárkölcsönzık kialakítása, stb.) A természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések, pl. helyi természeti értékek, területek, egyedi tájértékek turisztikai célú bemutatására alkalmas többfunkciós bemutatóterek, természeti és tájvédelmi tematikájú szolgáltató létesítmények kialakítása az aktív turisztikai helyszíneken (gyalogos, vízi túraútvonalak mentén). Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése: Az intézmények udvarának felújítása, baleset-mentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása az oktatás folyamatába (pl.: udvari játékok, udvari utcabútorok, kerékpártároló, játszótér, sportpálya, kerítés, zöldterület). Telekhatáron belül mellékhelyiségek, higiéniás és ellátó létesítmények, szabadidıs programok, foglalkozások lehetıségét biztosító épületek, terek, a szocializációt segítı helyiségek (pl.: tornaterem, tornacsarnok, tornaszoba) akadálymentes kialakítása, tanuszoda/tanmedence korszerősítése, felújítása és ezen beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzések Kerékpárút hálózat fejlesztése. Szociális jellegő városrehabilitáció: Közterületek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenységek: akadálymentesítés, parkok, jóléti zöldfelületek fejlesztése és újak kialakítása; közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, kialakítása; közösségi célú sport- és szabadidıs létesítmények, terek kialakítása, létesítmények bıvítése, felújítása. Kapcsolódó ESZA (Európai Szociális Alap) típusú tevékenységek: közösségfejlesztést és szabadidı hasznos eltöltését szolgáló szolgáltatások, képzési programok kialakítása meglévı épületekben (hagyományırzı közösségi kezdeményezések, játszó és foglalkoztató házak, kulturális és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.). Ifjúsági és szabadidıs programok. A DAOP egyik intézkedése az iskolai infrastruktúra fejlesztése, amely a sportoktatás céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, akadálymentesítését is magába foglalja. Ugyanezen 8

9 program intézkedése az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. A program az iskolákban kívánja hatékonyabban terjeszteni az egészségtudatos életmód fontosságát, a mozgáskultúra elsajátítását és támogatja az ehhez kapcsolódó, az oktatóknak szóló képzési programokat. További intézkedés célozza az integrációs oktatást és képzést, ahol a hátrányos helyzető, különösen a roma, valamint a fogyatékkal élı tanulók integrációs programjai (sporttevékenységek beillesztése révén) támogathatóak. Határokon átnyúló projektek esetében civil szervezetek esetünkben sportszervezetek együttmőködését is számos pályázat segíti (pl.: INTERREG-pályázatok). A további intézkedések esetében is elképzelhetı a sportjellegő projektötletekkel történı pályázás, amennyiben az egyes területekhez megteremthetı a sportos kapcsolódási pont. Az Uniós pályázati lehetıségek figyelemmel kísérése, a pályázatokon való részvétel, az intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása ezen pályázatokra, kiemelten fontos önkormányzati feladat. IV. Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek 9 Az alapelveknél megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az önkormányzat az alábbi feladatokat határozza meg. Az önkormányzat a prioritások megfogalmazásakor különös tekintettel veszi figyelembe a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt és a sportról szóló évi I. törvényben, a helyi önkormányzatra vonatkozó feladatokat. 1. Az önkormányzat az anyagi lehetıségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet (kötelezıen ellátandó sportfeladat). 2. Együttmőködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (kötelezıen ellátandó sportfeladat). 3. Az önkormányzat a tulajdonát képezı sportlétesítményeket fenntartja, mőködteti (kötelezıen ellátandó sportfeladat). A város költségvetési lehetıségeitıl, valamint egyéb támogatási forrásoktól függıen törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévı sportpályák fejlesztésére, újak építésére. 4. A sporttevékenység részterületei között az önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegırzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezıen ellátandó sportfeladatot, valamint a szabadidısportot kell állítani. a tanuló ifjúság egészségi, erınléti állapota a jövı társadalmának egyik meghatározó tényezıje. Megfelelı korban történı mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidıs sportolás, az utánpótlás-nevelés, majd a versenysport és az élsport épülhet.

10 10 Elsıdleges cél a diáksportélet felpezsdítése, a rendszeres, állandó diáksportrendezvények szervezése, valamint az iskolai keretek folyó diáksport feltételeinek javítása lehet. Az egészségmegırzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidıs sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység és vitalitás egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvetı (szabadidı)sportolási és rekreációs lehetıségeket. Ez elsısorban a megfelelı és népszerő programok szervezésével, támogatásával, illetve létesítmények biztosításával történhet meg egyre inkább élve a térség adta lehetıségekkel is (Körösök közelsége, kerékpárutak, bányatavak, stb.). Célunk az lehet, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, és ezáltal javítsuk a békéscsabai polgárok életminıségét, javulást érjünk el a népegészség terén; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erısítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és általában a csabaiak produktivitását; csökkentsük az egyenlıtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzető társadalmi csoportok integrációjához. b.) Figyelemmel az esélyegyenlıségre segíteni kell a fogyatékkal élık és a hátrányos helyzető társadalmi csoportok sporttevékenységeit. c.) A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés során valósul meg. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett a prioritás megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelı szintő képességfejlesztés lehetıségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni az egyéni sportteljesítmények javításának lehetıségét. Számunkra ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy a békéscsabai sportkörök nagy többségében mindenekelıtt gyermek- és ifjúsági korú gyermekek sportolnak, az egyesületekben elsısorban utánpótlás-nevelı munka folyik. Célunk az lehet, hogy még több gyermek sportoljon rendszeresen, szervezett keretek között, versenyezzen hétrıl hétre jól felkészült szakemberek irányítása mellett. d.) A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni. A versenysport (és hivatásos sport) eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, városimázs, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élı emberek azonosságtudatát, kötıdését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az óvodai sport, az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés) és a szabadidısport számára. Tényként kell kezelnünk, hogy az elmúlt idıszakban csökkent az olimpiai résztvevıink száma, a célunk az lehet, hogy az egyesületekben folyó tudatos utánpótlás-neveléssel, tehetséggondozással, illetve az élsportolók megfelelı támogatásával segítsük azon sportembereket, akik tehetségük, felkészültségük

11 11 alapján a legnagyobb, legjelentısebb sporteseményeken is ott lehetnek, városunkat magas szinten képviselhetik. A nagy népszerőségnek örvendı, évtizedes tradíciókra visszatekintı csapatsportszervezeteinket illetıen a megfogalmazott középtávú cél az lehet, hogy a nıi kézilabdasport elérje a nemzetközi szintet, míg labdarúgásban a biztos másodosztályú szereplést követıen megfelelı szakmai és anyagi alappal rendelkezve élvonalbeli csapata lehessen a városnak. Tradicionális és feltörekvı sportágak (kosárlabda, röplabda, vízilabda) fejlıdésének, elırelépésének lehetıségek szerinti segítése, támogatása. 5. A város kulturális életének, a lakosok szórakozási lehetıségeinek és a sport idegenforgalmának bıvítését segítheti, ha Békéscsaba egyedi, reprezentatív, jelentıs érdeklıdésre számot tartó országos és nemzetközi sporteseményeknek ad otthont. 6. A sport, a sportágazat felhasználása a lokálpatriotizmus erısítéséhez, a város ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez, a város általános megítélésének ( városimázs ) közvetett javításához, a városmarketing érdekében. A sportturizmus lehetıségeinek kiaknázása: minél több országos és nemzetközi mérkızés, verseny szervezése, lebonyolítása, edzıtáboroztatási lehetıségek biztosítása, aktív turizmus fejlesztése, sportmúzeum alapítása, a Békéscsabára látogató turisták sportolási lehetıségeinek biztosítása, stb. 7. A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különbözı nemzetek településein élı emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Békéscsaba társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetıségek jobb kihasználására. 8. Városunk sportéletének mőködése érdekében az önkormányzat illetékességi területén segítséget nyújt az alábbi feladatok ellátásában: versenyrendszerek kialakítása, mőködtetése, sportrendezvények szervezése; szakszövetség helyi szervei mőködésének segítése; együttmőködés az éves versenynaptár, szabadidısport-naptár összeállításában; közremőködés a sportszakember-képzésben és továbbképzésben, az egészséges életmóddal összefüggı felvilágosító tevékenységben. 9. A békéscsabai sportolók egészségügyi kontrolljának biztosítása érdekében az önkormányzat támogatja a sportorvosi ellátást. 10. A társadalmi összetartozás, szolidaritás erısítése, hogy valamennyi békéscsabai polgár a következı idıszak nyertesének érezhesse magát. V. Önkormányzati sportigazgatás Az önkormányzat számára a sporttörvényben elıírt sportigazgatási feladatok maradéktalan ellátását, valamint a sportkoncepcióban rögzített tevékenységek hivatali szintő koordinálását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztálya látja el.

12 12 Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok fıbb elemei: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése, illetve a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság munkájának elıkészítése (elıterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), az általuk hozott határozatok végrehajtása. A szakterületre vonatkozó jogszabályokban a fenntartóhoz és a jegyzıhöz delegált államigazgatási hatósági feladatok elıkészítésében, végrehajtásában való részvétel. Sportfejlesztési és sporttámogatási célok meghatározásának elıkészítése, végrehajtása. Közremőködés a városi sportkoncepció végrehajtásában, a koncepció aktualizálásának figyelemmel kísérése, indokolt esetben a módosítási javaslatok elıkészítése. Sportlétesítmények mőködésének szakmai felügyelete. Javaslattétel a használatra, illetve felújításokra, fejlesztésekre vonatkozóan. A Békéscsaba Sportjáért kitőntetés gondozása. Kapcsolattartás a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetekkel. Közremőködés a városi versenyrendszerek kialakításában, a versenyek szervezésében. Az éves eseménynaptárak (diáksport-, szabadidısport-, versenysportnaptár) összeállításának koordinálása. Az önkormányzati támogatások célirányos és jogszerő felhasználásának ellenırzése. Közremőködés a helyi versenysport, a gyermek- és ifjúsági sport (óvodai sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés), a szabadidısport feltételeinek biztosításában. Közremőködés az olimpiai utánpótlás mőhelyek segítésében. Közremőködés a város nemzetközi sportkapcsolatainak szervezésében. Közremőködés a város és a sportszervezetek által szervezett nagyobb hazai és nemzetközi események szervezésében. A sportszakemberek képzésének, továbbképzésének segítése. A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttmőködés a városi, kistérségi, megyei, regionális, országos sportszervezetekkel, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel. Pályázati lehetıségek figyelemmel kísérése, pályázatokon való részvétel, az önkormányzati fenntartású intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása az ıket érintı pályázatokra. A város sporttörténelmi hagyományainak, értékeinek megóvásának, életben tartásának segítése. A mozgásgazdag, egészséges életmód népszerősítése.

13 13 VI. A sport területei az Önkormányzat szerepvállalása VI. 1. Gyermek és ifjúsági sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés VI Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a korai halálozáshoz, valamint a munkaképesség csökkenéséhez vezetı civilizációs népbetegségek megelızhetık, és ennek az egyik fontos eleme a gyermekkorban elkezdett rendszeres mozgás. VI Az óvodai sportot, az iskolai testnevelést és diáksportot, valamint az utánpótlás-nevelést gyermek- és ifjúsági sport címszó alatt egy fejezetben szabályozzuk. Ennek okai a következık: egyazon, illetve közel egyazon korosztályról van szó; a tendenciák, a feladatok hasonlóak; a lényeges különbség a hol folyik a sporttevékenység? -ben van; a gyermek- és ifjúsági korban folytatott sporttevékenység bizonyítottan pozitív hatással van a felnıttkori sportolási hajlandóságra. A dolog jelentısége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A gyerekek nagy része sajnos kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig az iskolákban kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát; a békéscsabai sportegyesületek nagy százalékában valójában tanfolyamszerően sportolnak a kisebb gyerekek, akik pedig megmaradnak a sportkörben, lesznek az adott sportág utánpótlása. A gyerekek nagy része ugyanis sohasem jut el az élsportoló kategóriáig, éppen ezért a hangsúlyt érdemes továbbra is a gyermekés ifjúsági sportra helyezni; az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés hármas egymásra épülésébıl (de nem átfedésébıl) fejlıdhet ki a legjobb hatékonysággal az élsportoló. VI A korosztály sportolási szokásainak elemzésekor fontos megjegyezni, hogy az életkor emelkedésével egyértelmően csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülık nemzetközi viszonylatban is rendkívül keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsısorban a XX. század végén megjelenı szociokulturális okokra vezethetı vissza. Míg korábban a sport konkurenciája csupán a továbbtanulás volt, mára számtalan szabadidı-eltöltési lehetıség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza, stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítják. VI Az iskolai testnevelés és a diáksport magában foglalja az oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet csakúgy, mint az iskolán kívüli keretben végzett különbözı diáksportrendezvényeken zajló testgyakorlást, testedzést és játékokat, mozgásos alkalmakat. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegırzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre

14 14 szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetısége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél elınyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. Ez az alapfeladat alátámasztható biológiai oldalról is: a sport, testedzés nélkül fiataljaink elmaradnak örökletes lehetıségeiktıl, kisebbek, gyengébbek, betegesebbek lesznek. Különösen lényeges a fizikai aktivizálás, a megfelelı mozgásterhelés a serdülıkorban. Az ekkor elért maximum meghatározó az élet hátralévı részében. Mindez önmagában is alátámasztja a társadalomnak a közoktatásban kifejezésre jutó felelısségét az iskolai testnevelés és sport területén. A testnevelés nem egyszerően tantárgy, hanem terület, amely hivatott egyensúlyt tartani a szellemi képzés másként ható terhelésével, ami az egész személyiségfejlıdést és életmódot alakítja. Nem kevésbé fontos az iskolai testnevelés és a sport pedagógiai, pszichológiai megalapozottsága. A sport révén megtanulják a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás felelısségét, a konfliktustőrést és -kezelést, a közösségi élet szabályait, vagyis mindazt, aminek hiánya a mai társadalom mentálhigiénés gondjaiban kifejezıdik. Összegezve tehát: az iskolai testnevelés és diáksport legfıbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának biztosítani, megszervezni a rendszeres testmozgást, módszeres testgyakorlást. Az iskolai testnevelés megfelelı szintő fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat, melyeket az állam a helyi önkormányzatokon keresztül lát el. A diáksport célja: az iskola tanulói számára a rendszeres testmozgás lehetıségének megteremtése, az intézmény hírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolájukhoz való ragaszkodásának segítése. A diáksportban ugyanakkor nemcsak a nagy eredményeken vagy a versenyzık magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a szabadidı- és tömegsport megfelelı mőködésén is. A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény, kötelezıen elıírja az iskoláknak a mindennapos testedzés lehetıségének biztosítását, melyhez az ugyancsak kötelezıen mőködtetendı iskolai sportkörök (ISK-k, DSK-k), esetleg diáksport egyesületek (DSE-k) tevékenységei is beletartoznak. Ennek megfelelıen az iskolai diáksport a következı területeken tevékenykedik: Az ISK vagy DSE sportcsoportjainak iskolán belüli foglalkozásai, melyek rendszeres lehetıséget biztosítanak bizonyos sporttevékenységek végzésére (sportági foglalkozások, házibajnokságok szervezése); Az ISK vagy DSE által szervezett sportcélú túrák, táborok; Oktatási intézmények közötti sportesemények (kupák, tornák, bajnokságok); A városi szabadidısport-rendezvényeken való részvétel; Diákolimpiai felmenı rendszerő versenyek (a Magyar Diáksport Szövetség által kiírt versenyek, általában kieséses jellegőek, ám a helyi csapatversenyek kétfordulós bajnokságok keretein belül kerülnek lebonyolításra). Az MDSZ sportági kínálata természetesen nem fedi le az összes sportágat, bár a kör egyre bıvül; Szakszövetségi versenyek (országos sportági szakszövetségek vagy sportszövetségek által kiírt diáksport-verseny); Iskolák közötti városi alapfokú versenyek. VI A sportegyesületen belüli, a gyermek- és ifjúsági korban folytatott tudatos sporttevékenység valójában az utánpótlás-nevelés. Ennek fı célja a tehetségkutatás, a kiválasztás, a tehetséggondozás, vagyis a felnıtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés, valamint a versenysport szoros összefüggésben áll egymással, hiszen kedvezı esetben az iskolai testnevelésre, diáksportra épülı, korszerő utánpótlás-nevelés nélkül a versenysport, sıt még a felnıttkori szabadidısport megfelelı gyakorlása is elképzelhetetlen.

15 15 VI Óvodai sport VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az óvodai nevelés a települési önkormányzatok számára kötelezıen ellátandó alapfeladat, amely feladat ellátását Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja. Az egészséges életmódra nevelés a gyermekek esetében elsı ízben intézményesített formában az óvodában jelenik meg. A 3 6 éves korosztály rendkívül fogékony minden újra, késıbbi szokásaik jó része ebben a korban alakul ki. Gyermekeink harmonikus fejlıdése csak a rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható. A szervezett sportolási lehetıségek adottak az óvodai nevelés keretén belül. Az óvodai testnevelés feladatainak teljesítésére az óvónık a testnevelés két formáját használják: a mindennapi, ún perces testmozgást ( mozgásos percek ), illetve a csoportonként szervezett testnevelés foglalkozást (heti 1 2 órát, de van, ahol 3 órát is). Elsısorban a gyermekek testi képességeit, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket fejlesztik az óvónık. Valamennyi óvodában nagy gondot fordítanak a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe vevı mozgáslehetıségek biztosítására. Az óvodai napirendbe épített, tanfolyam jellegő foglalkozások néptánc, modern tánc, gyermektorna ( Bukfenc Akadémia ), úszás (városi vízhez szoktatási-program ), lovaglás is segítik a gyermekek testi fejlıdését. A mozgás megszerettetése, közösségi és sikerélmény szerzése kapcsán fontos esemény a minden évben, az Önkormányzat által megrendezett Óvodai Sportnap. Az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet elıírja, hogy az óvodákban kötelezı a tornaszoba megléte az elıírt felszerelésekkel. Ezek hiányában hozzáférést kell biztosítani. Városunkban sajnos több olyan óvoda is van, amelyben nincs tornaszoba: Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, Penza Lakótelepi-dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda, Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda mindkét telephelye, a Kertvárosi Óvoda mindhárom telephelye, a Mackó-Kuckó II. számú óvodája. (A problémákat valamelyest enyhítendı: a Ligeti Sori Óvodában, valamint a Kazinczy Utcai Óvodában csoportszobák vettek át tornaszobai funkciót.) Ezekben az intézményekben fıleg a téli idıszakban nehéz a napi mozgásos foglalkozások megtartása. A többi óvodában megfelelı a sportlétesítmény-ellátottság, s a feladatok elvégzéséhez a jórészt a szükséges felszerelések is adottak. Az mindenképpen pozitívum, hogy a Szigligeti Utcai Óvodában tanuszoda üzemel. A létesítmény állapota jó, a kihasználtsága közel 80 százalékos. Az óvodaidın túl több békéscsabai szakosztályban is sportolhatnak a gyerekek: ovistorna, ovifoci, ovis kick-box, stb. VI Fı feladatok: Az Önkormányzat feladata az óvodai sporttevékenység tekintetében elsısorban az óvodai épületek állagmegóvásában, felújításában, tornaszobák kialakításában, korszerősítésében van, illetve az óvodavezetık segítése pályázatok óvodák korszerősítését, sporteszközökkel való felszerelését célzó elkészítésében, benyújtásában. Az óvodás korosztály bekapcsolódásának segítése a rendszeres testmozgásba programokkal, egyesületek inspirálásával attól függetlenül, hogy az intézményben vannak testnevelési foglalkozások. VI Iskolai testnevelés VI A Nemzeti Sportstratégia megállapítása: A testnevelés óra elsıdleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelı fizikai kondíciójának megteremtése,

16 16 miközben a diáksport-foglalkozások szabadidıs célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetıséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75 %-a kizárólag testnevelés óra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentıs feladat ellátására. Ennek elsıdleges okai között találjuk a testnevelı tanárok motivációjának hiányát, és a pénzügyi, adminisztrációs nehézségeket. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemlélető, és ez a minıség javulását és a célok elérését akadályozza. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az általános iskolai korosztálynál intézményeinkben az 1 4. évfolyamokban 3, az 5 6. évfolyamokban 2,5, a 7 8. évfolyamokban pedig általában heti 2 testnevelés óra van. Az oktatási intézmények többsége a jogszabályokban elıírt kötelezı testnevelés óraszámot tanítja, ugyanakkor elsısorban ott, ahol a létesítményhelyzet jobb, illetve az iskola és a testnevelık lehetısége, hozzáállása pozitív a testnevelés irányában elıfordul eltérés (emelkedés), Emelt szintő testnevelés mindössze két intézményben van: az Erzsébethelyi Általános Iskolában (1 4. évfolyamban: heti 5, 5 6. évfolyamban: heti 4,5, 7 8. évfolyamban: heti 4 óra) és a 2. Számú Általános Iskolában (1 6. évfolyamokban: 5, 7 8. osztályban: heti 4 óra). A középfokú oktatási intézményeinkben általában heti 2 testnevelés órában részesülnek a tanulók, de szerencsére itt is vannak olyan iskolák, amelyek ennél többet (2 és fél, 3 órát) is tartanak. Összefoglalva: a békéscsabai iskolák nagy részében a kötelezı testnevelés óraszámot oktatják, csak néhány esetben térnek el kis mértékben ettıl. A pedagógiai programokban az iskolák megvalósították azt a célt, amely szerint a diákok számára a hét minden napján legyenek szervezett délutáni sportfoglalkozások. Ezen a téren meglehetısen vegyes a kép a városunkban, mind a biztosított órák számát, mind a szóba jöhetı helyszíneket (létesítményeket), mind a gyakorolható sportágakat tekintve. Ennek egyik fontos oka az, hogy tanulók sportolási lehetıségei az oktatási intézményeken belül csak részben adottak. De a lényeg az, hogy mára rendszeressé és tervezhetıvé váltak a délutáni sportfoglalkozások. Az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeit, tornaszobáit, sportudvarait, öltözıit tekintve viszont igen lehangoló a kép. Az önkormányzati fenntartású oktatási létesítmények tornatermeinek átlagéletkora 40 év! (Sajnos vannak extrém esetek, mint például a Rózsa Ferenc Gimnázium tornaterme, amelyet még a XIX. században építettek, vagy a Petıfi Utcai Általános Iskola tornaterme, amelyet 1901-ben adtak át. A legújabban elkészült tornatermünk a Szent László Utcai Általános Iskolában, a Gerlai ÁMK-ban, illetve a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban található, mindhármat 1993-ban adták át.) Békéscsabán 20 oktatási intézményben van tornaterem, a Szent-György Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Tessedik Sámuel Fıiskola tornatermében tartja testnevelés óráit, míg a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola Kós Károly Tagiskolája számára csupán egy tornaszoba áll rendelkezésre rossz idı esetén. A tornatermek állapota egy 2007 év végén történt felmérés alapján közepesnek mondható, a felszereltséget tekintve valamivel jobb a helyzet, a követelményeket tudják teljesíteni az intézmények.

17 17 Érdekes szempont a létesítmények kihasználtsága is: intézményeink ¾ részében 100 %-os a kihasználtság (a délelıtti és a délutáni idıszakot is tekintve), míg a fennmaradó ¼ részében is legalább 85 %-os. Tornaszobával (konditeremmel) 9 oktatási intézmény rendelkezik. Ugyanakkor mindkét fedett létesítmény 8 intézményben is található (persze ezek nagyobb része eleve az integráció során összevont, azaz több telephelyő intézmény). A sportudvarokat tekintve is igen változatos a kép. Van olyan intézmény, ahol egyáltalán nincs szorosan vett sportudvar (a játszóudvart, illetve az iskolaudvart használják sportcélokra), ugyanakkor van olyan intézményünk is, amelyben villanyfényes pálya (Arany János Kollégium), atlétikai pálya (József Attila Általános Iskola), mőanyag borítású pálya ( Közgé ), több füves futballpálya (Szabó Pál Téri Általános Iskola) is található. A sportudvarok mintegy 95 %-a aszfalt borítású, s a nagy többségében szabványos (40 x 20 méter) kézilabdapálya mérető. Az állapotuk általában rossz (az aszfalt töredezett), a felszereltség viszont közepes. Az öltözık mérete jórészt megfelelı, ugyanakkor a nagy többség felújításra szorul. Általános megállapítás, hogy a zuhanyozók száma kevés. ÓVODAI SPORT, ISKOLAI TESTNEVELÉS (E) az óvodai, iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetısége; óvodai sport: vízhez szoktató oktatás, Óvodai Sportnap, Bukfenc Akadémia; kötelezı úszásoktatás az általános iskolások számára; jól felkészült testnevelık; rendszeressé és tervezhetıvé váltak a délutáni sportfoglalkozások. (GY) nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítményellátottság (különösen hiányzik: uszoda); a testnevelés tantárgy csökkenı szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelık passzivitása, pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemlélető, és ez a minıség javulását és a célok elérését akadályozza; a hatályos közoktatási törvény a sportszakemberek véleménye szerint túl alacsony számban határozta meg a kötelezı testnevelés órák számát, lehetıvé teszi, hogy az 1 4. évfolyamokon nem csak szakképzett pedagógusok tarthatnak testnevelés órát; a tanulóifjúság körében egyre terjed a dohányzás, az alkohol, a drog használat. VI Diáksport (L) a legaktívabb, leginkább motiválható korosztály; az egészségnevelés, az egészséges életmód propagálása az oktatásban; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítése; programok szervezése, egyesületek bevonása az óvodai sportba, a testnevelési órák változatosabbá tételébe; a hatályos közoktatási törvény lehetıvé teszi a testnevelés órák növelését (mindennapi testnevelés bevezetése). (V) Pótolhatatlan idıszak a gyerekek életében! A mozgásszegény életmód kapcsán adódó különbözı (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelmően csökken a sportolási intenzitás; SWOT-mátrix 2. A diáksport az iskolai testnevelésre épül, annak gyakorlatanyagát használja fel játékosan, versenyszerően. Átmenetet kell, hogy képezzen a testnevelés és a minıségi sport utánpótlásnevelése között. A diáksport-szervezetek programjában a diákolimpiai versenyekre való felkészülés és versenyeztetés mellett is nagy hangsúlyt kell fektetni a minden tanuló számára lehetıségek kínáló iskolán belüli, és iskolák közötti programokra, a nem versenyszerő testedzési formák szélesítésére (alapfokú versenyek, iskolai és városi sportnapok, játékos

18 18 vetélkedık). Teret kell kapnia a szabadidısport jellegő, illetve az igény és természet adta lehetıségő foglalkozásoknak (országjárásnak, túráknak, kirándulásoknak, táborozásoknak, stb.) is. VI Az oktatási intézmények diáksportjának támogatását illetıen komoly, alapvetı változtatásokat eredményezı központi döntések születtek az elmúlt esztendıkben: a korábban kötött felhasználású (1300 Ft/tanuló) normatív támogatás 2005-ben szabadon felhasználható lett évben viszont e körbıl is kikerült a diáksport támogatása (magyarán: e célra nem érkezett külön központi támogatás az Önkormányzathoz), valójában a Közgyőlés jószándékú döntésének volt köszönhetı, hogy 2006-ban a évi támogatásnak 70 százaléka ( ,- Ft) a költségvetésben maradt, s az intézmények között feloszthatóvá vált ben ezen összeg csökkent ugyan a költségvetési rendelet ,- Ft-ban határozta meg a diáksportra adható támogatást, de legalább rendelkezésre állt. (Több megyei jogú városnál is elıfordult, hogy e forrást egyszerően megszüntették, ott a diáksport-versenyrendszer gyakorlatilag össze is omlott, avagy nem mőködik megfelelıen. Ugyanakkor akad olyan Önkormányzat is, ahol viszont évrıl évre emelni tudják e keretet.) Városunkban valamennyi oktatási intézményünkben mőködik ISK, DSK és/vagy DSE az intézmények között 1/3 1/3 arányban megosztva. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az elmúlt években Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata igen sokat próbált tenni annak érdekében, hogy az általános- és középiskolák sportéletét megélénkítse. Igyekeztek különbözı új programokba (versenyekbe, versenyszámokba) bevonni az intézményeket, a diáksportra használható pénzt motivációs rendszerhez kapcsolni, stb. A tapasztalat azonban az, hogy a tanulók, a pedagógusok és az intézmények kevés kivételtıl eltekintve nem vevık a versenyeztetésre, szándékosan kategorikusan fogalmazva: a sportolásra és sportoltatásra, így a próbálkozásokat nem sok siker koronázta. Egy 2006-ban elkészült felmérés alapján: 134 játéknapon 5924 sportoló vett részt ez a szám azonban bár nem tőnik kevésnek, mégis csalóka, hiszen a résztvevık fele egyetlen programon Középiskolai Sportparádé vett részt, míg a további versenynapokon, sportrendezvényeken gyakorta ugyanazokkal a gyerekekkel találkozhattunk. Bár valamennyi településen tendencia a mind kisebb létszámú indulás, Békéscsabán az elmúlt 6-8 évben minden erılködés, újítási törekvés dacára folyamatos a csökkenés. A diákolimpiai versenyeken, a középiskolás alapfokú bajnokságokon mind kevesebb és kevesebb csapat, illetve diák indul el. A visszaesés okaként az alábbiak sorolhatók fel: eleve egyre kevesebb gyerek érdeklıdik a sport iránt, nem szeretnek annyian mozogni, mint akár 8-10 évvel ezelıtt (ez össztársadalmi probléma); sok gyermeket nem vonz a versenyezés, hanem csak sportolni szeretne sajnos ezen gyermekek száma is egyre kevesebb; az iskolák versenyeken történı indulási szándékát mindig is befolyásolta az intézményvezetı sporthoz való hozzáállása, beállítottsága: ha nem szereti a sportot nem is nagyon támogatja; a testnevelı tanárok nem motiváltak abban, hogy a gyerekeket versenyekre vigyék (az új jogszabályok ráadásul nem is segítik a testnevelık ilyen irányú vállalásait); a rossz létesítmény helyzet; az oktatási intézmények eddig létszámarányosan kapták a diáksport-támogatásukat (csupán százalékot osztott az Önkormányzat másként), így nem voltak motiváltak abban, hogy a versenyrendszerben több gyermeket indítsanak, jobb eredményeket érjenek el, stb.

19 19 Az Önkormányzat felismerte, a folyamatot meg kell állítani, de sokkal inkább meg kell fordítani! Ennek érdekében már lejárta elıtt (2007 tavaszán) módosította a Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszer diáksportra vonatkozó fejezetét. Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerében megfogalmazottak szerint: a rendelkezésre álló pénzösszeg (2006-ban ,- Ft) 80 százalékát ( Ft-ot) létszámarányosan, 20 százalékát pedig ( Ft-ot) motivációs célzattal osztotta fel az intézmények között. Ezen utóbbi összeg a diákversenyen történı indulást, a diákversenyeken elért eredményeket, a diákversenyek során igénybe vett létesítmények használatát támogatta (a koncepcióban meghatározott szempontok, pontérték táblázat alapján). E rendszer azonban nem mindenben váltotta be a hozzá főzött reményeket (lásd: a részvételi csökkenést), ezért egy ennél határozottabb, keményebb kritériumrendszert tartalmazó felosztási elvet fogadott el a Közgyőlés. A javaslatot elismert sportszakemberek, továbbá általános iskolai és középiskolai testnevelı tanárok dolgozták ki. A közös álláspont eredménye a módosított sportkoncepció. Az intézmények számára a diáksportpénzt ma már nem kötelezı biztosítani, így az Önkormányzat meghatározhatja, mit is vár el az iskoláktól a diáksport támogatásáért. Az elfogadott módosítás valójában azt tartalmazza, mit kell teljesítenie az intézménynek (milyen városi versenyeken kell részt vennie) ahhoz, hogy a támogatást megkaphassa. Azt a támogatást, amelyet azután az iskolán belüli sporttevékenységre fordíthat. Az új rendszer valamennyi intézmény számára könnyen teljesíthetı kritériumokat jelölt meg, nem igényel az iskoláktól sem anyagi, sem más jellegő külön befektetést. Csupán részt kell venni néhány meghatározott sportversenyen. Az új támogatási rendszer a 2007/2008-as tanévtıl lépett hatályba. A késleltetett indítás oka az volt, hogy a diáksport-támogatást tanévenként érdemes biztosítani (hiszen a versenyrendszerek kiírása, lebonyolítása is ily módon történik), illetve hogy az iskolák idıben megismerjék az új rendszert, felkészülhessenek rá. Azt is meg kell említenünk, hogy városunk tanulói a diákolimpiai döntıkben évek óta kiemelkedıen szerepelnek, rendszeresen szállítják a gyızelmeket, az érmes helyezéseket. A diáksport céljaira az Önkormányzat 2007-ben mindösszesen mintegy ,- Ft-ot fordított (rendezvények diákolimpiai események, alapfokú bajnokságok, tornák, kupák, Középiskolai Sportparádé szervezése, lebonyolítása a szakfeladati költségvetésbıl ,- Ft; az oktatási intézmények számára adott támogatás, külön költségvetési soron: ,- Ft). VI Fı feladatok: A Nemzeti Sportstratégia célul tőzte ki a testnevelés óra tananyagának megreformálását, a mindennapos testnevelés megvalósítását, ennek infrastrukturális és szakmai feltételeinek biztosítását, a diákolimpiai versenyrendszer megreformálását. Helyi feladat az iskolai testnevelés és diáksport területén: Az elırelépés érdekében szakmai szempontból a cél egyértelmően az, hogy valamennyi oktatási intézmény a pedagógiai programjában az egészségmegırzést, mint prioritást fogalmazza meg; Az oktatási intézmények biztosítsák a sportegyesületekbe nem igazolt tanulók sportolási igényeinek kielégítését, a tervszerő, rendszeres foglalkozásokhoz szükséges szakemberrel (pedagógussal); Az Önkormányzat anyagi és szakmai segítséget nyújt az általa fenntartott oktatási intézmények diáksportjához. Az Önkormányzat a támogatás módját a Sporttámogatási rendszer keretein belül határozza meg.

20 20 Vizsgálja meg az Önkormányzat annak a lehetıségét, hogy az általános iskolák 1 4. osztályában hogyan illeszthetı be a délelıtti kötelezı óraszámba a mindennapos testnevelés; Az Önkormányzat biztosítja a tanulók részére a rendszeres, teljes tanévre kiterjedı, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó alapfokú bajnokságok rendszerét, s következetesen törekszik további új, színes, a korosztály érdeklıdésének megfelelı további sportprogramokat (tornák, kupák, városi sportnapok, stb.) szervezni; Az Önkormányzat biztosítja a városi (körzeti, kistérségi) szintő diákolimpiai versenyrendszer szervezését, lebonyolítását, s finanszírozza azt; Az Önkormányzat az iskolai testnevelés és a diáksport számára biztosítja az iskolai sportudvarokon és tornatermeken túl a saját tulajdonában lévı sportlétesítményeket is, természetesen a létesítményt használó egyesületekkel történı egyeztetéssel; Az Önkormányzat közremőködik abban, hogy az oktatási intézmények a délutáni sportfoglalkozásainak megtartásához a helyi sportszervezetektıl szakmai segítséget kapjanak; A diákolimpiai döntıkön kiemelkedıen szerepelt diákok és testnevelıik jutalmazása (amennyiben a sportág pl.: karate valamely szakága, cselgáncs, erıemelés stb. speciális volta miatt a meghatározó nem a testnevelı, hanem a sportági edzı szakmai munkája volt, az edzıt illeti a jutalom); Az iskolai tornatermek és sportudvarok ütemezett felújítása, fejlesztése az oktatási és városfejlesztési ágazat bevonásával. DIÁKSPORT (E) az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetısége; jól felkészült testnevelık; rendszeressé és tervezhetıvé váltak a délutáni sportfoglalkozások felkészült, lelkes sportszervezık, segítık, önkéntesek, aktívák; országosan is egyedi diáksport rendezvények; mőködı országos, jól mőködı és együttmőködı megyei és helyi diáksport-rendszer; nagy önkormányzati szerepvállalás; a Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhetı diáksport-támogatás az oktatási intézmények számára. (GY) a testnevelés tantárgy csökkenı szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelık passzivitása, pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemlélető a normatív támogatás megszőntetése. az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelık passzivitása reformra váró országos diákolimpiai versenyrendszer. (L) a legaktívabb, leginkább motiválható korosztály; létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezése válhat valóra; országosan is egyedi diáksportos programok, rendezvények, diáksport-rendezvények további bıvítése; diáksport-rendszer fejlesztése, további finomítása, még több gyerek bevonása; az egészségnevelés propagálása az oktatásban; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése, turisztikai programok szervezése; kistérségi, regionális együttmőködés; országos diáksportesemények rendezése; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítésére; pályázati források kihasználása oktatási intézmények rábírása a diáksportélet megélénkítésére. (V) Pótolhatatlan idıszak a gyerekek életében! A mozgásszegény életmód kapcsán adódó különbözı (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelmően csökken a sportolási intenzitás ha az önkormányzati szerepvállalás a nehéz gazdasági helyzet miatt drasztikusan csökken. SWOT-mátrix 3. VI Utánpótlás-nevelés Az utánpótlás-nevelést (gyermek- és ifjúsági korú sportolók sportszervezeten belül folytatott tudatos felkészítését) illetıen országos szinten az utóbbi években azt tapasztalhattuk, hogy elsısorban gazdasági okok miatt jelentısen csökkentek a fiatalok sport-foglalkoztatásának

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

TARTALOM. 1. Bevezetés... 2. 2. Szank sportéletének rövid bemutatása... 2. 3. A sportkoncepció alapelvei... 3. 4. Alapfeladatok, prioritások...

TARTALOM. 1. Bevezetés... 2. 2. Szank sportéletének rövid bemutatása... 2. 3. A sportkoncepció alapelvei... 3. 4. Alapfeladatok, prioritások... TARTALOM 1. Bevezetés... 2 2. Szank sportéletének rövid bemutatása... 2 3. A sportkoncepció alapelvei... 3 4. Alapfeladatok, prioritások... 4 5. Önkormányzati sportigazgatás... 5 6. A sport területei...

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Barcs Város Önkormányzata Polgármesterétıl 7570 Barcs, Bajcsy-Zsilinszky u.46. Pf.: 62, Tel.: sz. napirendi pont E L İ T E R J E S Z T É S

Barcs Város Önkormányzata Polgármesterétıl 7570 Barcs, Bajcsy-Zsilinszky u.46. Pf.: 62, Tel.: sz. napirendi pont E L İ T E R J E S Z T É S Barcs Város Önkormányzata Polgármesterétıl 7570 Barcs, Bajcsy-Zsilinszky u.46. Pf.: 62, Tel.:462-459..sz. napirendi pont E L İ T E R J E S Z T É S Barcs Város Önkormányzata Képviselı-testülete sportról

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE 2008 2011. 138/2008. (II. 28.) közgy. határozat I. Bevezető II. III. IV. A sportkoncepció alapelvei 2 Tartalomjegyzék Az Önkormányzat

Részletesebben

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 61. (1) és

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 6/2012.(IV.03.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A sportról Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Részletesebben

50/2004. (XI.18.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete. A sportról

50/2004. (XI.18.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete. A sportról 50/2004. (XI.18.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete A sportról Dabas Város önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55 (6) bekezdése felhatalmazása alapján a kötelező

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V. 3/2014. (II. 10.) Az ülés napirendi pontjainak elfogadása

J E G Y Z İ K Ö N Y V. 3/2014. (II. 10.) Az ülés napirendi pontjainak elfogadása Községi Önkormányzat Lövı 2-1/2014. J E G Y Z İ K Ö N Y V H A T Á R O Z A T N A P I R E N D 3/2014. (II. 10.) Az ülés napirendi pontjainak elfogadása 4/2014. (II. 10.) Sporttal kapcsolatos részletes feladatok

Részletesebben

I. rész Általános rendelkezések Alapelvek

I. rész Általános rendelkezések Alapelvek Bp. Fıv. XIX. ker. Kispest Önkormányzata Képviselı-testületének az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sport támogatásáról szóló 47/2008. (XII.18.) sz. rendelettel módosított

Részletesebben

ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA

ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA 2013-2020 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. Helyzetelemzés 1. Szabadidősport helyzete 2. Diáksport helyzete 3. Versenysport helyzete 4. Egyesületek helyzete

Részletesebben

2/2. Az elıterjesztést készítette: Papp Istvánné Pályázati referens

2/2. Az elıterjesztést készítette: Papp Istvánné Pályázati referens P é c e l V á r o s Ö n k o r m á n y z a t p o l g á r m e s t e r é tıl 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 WEB: www.pecel-hivatal.hu E-mail: polgarmester@pecel.hu Iktatószám:

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

1 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA - 2007-2020

1 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA - 2007-2020 MAGYARGÉC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2012-2016 Elfogadva: a Képviselı-testület 6/2012.(IV.2.) sz. határozatával A 278/2007. (XII.13.) Kt. sz. határozat melléklete Tartalomjegyzék

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete április 23-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete április 23-i rendkívüli ülésére Tárgy: Békés Város Sportkoncepciója 2009-2012. Elıkészítette: Kálmán Tibor sportreferens Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság, Pénzügyi Bizottság Sorszám: 1 Döntéshozatal módja: Egyszerő

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 31/2013. (X.31.) és a 29/2018.(VI.27.) Ör-rel módosított

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 31/2013. (X.31.) és a 29/2018.(VI.27.) Ör-rel módosított Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 31/2013. (X.31.) és a 29/2018.(VI.27.) Ör-rel módosított 20/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által ellátott sporttal kapcsolatos

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sporttevékenység támogatásáról Sarkadkeresztúr

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2014. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2014. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2014. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (1) bekezdése

Részletesebben

Csány Község Önkormányzati Képviselőtestületének án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv 1.számú melléklete

Csány Község Önkormányzati Képviselőtestületének án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv 1.számú melléklete Csány Község Önkormányzati Képviselőtestületének 2011.03.30-án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv 1.számú melléklete CSÁNY Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011. (III.30.) rendelete a

Részletesebben

Ibrány Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA

Ibrány Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA Ibrány Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA 2011-2014 1 BEVEZETŐ Ibrány, Nyíregyházától kb. 25 km-re fekvő város, 17 település Kistérségi Társulásának központja. A kistérség lakossága közel 47.000 fő

Részletesebben

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. (1) bekezdése alapján a kötelező

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat testnevelési és sportfeladatairól (módosításokkal egységes szerkezetben)

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3.

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3. NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(IV.15.) SZ.RENDELETE A HELYI SPORTTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATAIRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRŐL, VALAMINT A SPORT HELYI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERÉRŐL Nyírábrány

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Szám: 31/2009. (IV. 16.) Kt. határozat Tárgy: Halmaj község 2009-2012-ig szóló Sportkoncepciójának elfogadása

Szám: 31/2009. (IV. 16.) Kt. határozat Tárgy: Halmaj község 2009-2012-ig szóló Sportkoncepciójának elfogadása Szám: 31/2009. (IV. 16.) Kt. határozat Tárgy: Halmaj község 2009-2012-ig szóló Sportkoncepciójának elfogadása Halmaj Község Képviselő-testülete a Halmaj Község 2009-2012-ig szóló Sportkoncepcióját a melléklet

Részletesebben

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2016. (VI.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat sportfeladatairól

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2016. (VI.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat sportfeladatairól Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2016. (VI.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat sportfeladatairól Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának

Részletesebben

Az Esztergomi Önkormányzat 58/2004. (XII.16.) ör. rendelete a város sportjáról (Egységes szerkezetben a 6/2010.(II.25.

Az Esztergomi Önkormányzat 58/2004. (XII.16.) ör. rendelete a város sportjáról (Egységes szerkezetben a 6/2010.(II.25. Az Esztergomi Önkormányzat 58/2004. (XII.16.) ör. rendelete a város sportjáról (Egységes szerkezetben a 6/2010.(II.25.)* rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 2/2004. (I. 30.) számú rendelete a sportról (egységes szerkezetben a módosításra kiadott 13/2009. (IX. 18.) számú rendelettel) Öreglak Község Önkormányzata

Részletesebben

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA A Képviselő-testület 353/2011. (XI. 24.) sz. kt. határozatának melléklete MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 5800 MEZŐKOVÁCSHÁZA, ÁRPÁD U. 176. MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA 2011-2016.

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2016. (II.2.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a helyi sport támogatásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2004. (V.27.) önkormányzati rendelete a sportról

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2004. (V.27.) önkormányzati rendelete a sportról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2004. (V.27.) önkormányzati rendelete a sportról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként elismerve a sport kiemelkedő

Részletesebben

Balatonlelle Város Képviselı-testületének 1 19/2001.(XII.20.) számú rendelete a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Balatonlelle Város Képviselı-testületének 1 19/2001.(XII.20.) számú rendelete a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Balatonlelle Város Képviselı-testületének 1 19/2001.(XII.20.) számú rendelete a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Balatonlelle Város Képviselı-testülete a sportról szóló 2004.

Részletesebben

2. számú melléklet. Ép testben ép lélek. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának

2. számú melléklet. Ép testben ép lélek. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának 2. számú melléklet Ép testben ép lélek Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának Sportkoncepciója 2016-2019 2 Bevezetés A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva,

Részletesebben

SPORTKONCEPCIÓ. 1. Bevezetés

SPORTKONCEPCIÓ. 1. Bevezetés SPORTKONCEPCIÓ 1. Bevezetés Az állam sport-szakigazgatási és hatósági jellegő feladatainak csökkenése, valamint a sport finanszírozásából való kivonulása megsokszorozta az önkormányzatok felelısségét az

Részletesebben

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2015-2019) Elfogadva /2015. (VI.4) számú Képviselő-testületi határozattal 1 1. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010. (V.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat testnevelés és sportfeladatairól, a helyi testnevelés és a sporttevékenység

Részletesebben

9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete

9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete A HELYI KÖZMŐVELİDÉSRİL Nyirád 1999. 1 Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/1999. (XI. 29.) Ör.

Részletesebben

13/2000. (V. 18.) RENDELETE

13/2000. (V. 18.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2000. (V. 18.) RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, A HELYI TESTNEVELÉS ÉS SPORTTEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁRÓL

Részletesebben

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Dr. Gémesi György Nemzeti Sportszövetség elnöke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), 1123 Budapest Alkotás u. 44. AULA

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület, kérem, az előterjesztés megvitatását és a Sportrendeletről szóló rendelet megalkotását.

Tisztelt Képviselő-testület, kérem, az előterjesztés megvitatását és a Sportrendeletről szóló rendelet megalkotását. Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A Sportról szóló rendelet megalkotása (első olvasat) Mell: Rendelet tervezet Szentes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Sportkoncepciója

Zalaszentgyörgy Község Sportkoncepciója Zalaszentgyörgy Község Sportkoncepciója 2009-2014 Tartalomjegyzék: I. Bevezető II. Értelmező rendelkezések III. Az önkormányzat sportfeladatainak meghatározása 1.A Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alapelvei. 2. A rendelet célja

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alapelvei. 2. A rendelet célja Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010. (V. 03.) önkormányzati rendelete A sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

Utánpótlás nevelés Alapvető értékek, meghatározások Az utánpótlás nevelés önkormányzati támogatásának alapelvei

Utánpótlás nevelés Alapvető értékek, meghatározások Az utánpótlás nevelés önkormányzati támogatásának alapelvei Tokaj Város Sport Koncepciója 2004. TARTALOM 1. Bevezetés A városi sportkoncepció szükségessége 2. Alapelvek 3. Alapfeladatok, prioritások 4. Önkormányzati sportigazgatás-sportszabályozás 5. A sport területei

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat testnevelési és sport feladatainak végrehajtásáról Biharnagybajom Községi Önkormányzat

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészség megőrzésében, az ifjúság fizikai és erkölcsi

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V TERVEZET ig

I N T É Z K E D É S I T E R V TERVEZET ig I N T É Z K E D É S I T E R V TERVEZET 20172019ig Rövid távú intézkedési terv az 52/2017. (II. 22.) számú Képviselıtestületi Határozattal elfogadott Hajdúnánás Város Közmővelıdési Koncepciójához Irányelvek

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010.(II.26.) rendelettel módosított 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselőtestülete

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 55. szám alatt nyilvántartásba vette a Magyar Diáksport Szövetséget az 1997.évi CLVI.tv.22. /3 / bekezdése alapján 1998. január 1-től kiemelkedően

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1. 1.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1. 1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A TÉGLÁS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA

A TÉGLÁS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA A TÉGLÁS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2015-2020. évekre 1 I. BEVEZETÉS A sportról szóló 2004. évi I. törvény kinyilvánítja, hogy a nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V ig

I N T É Z K E D É S I T E R V ig I N T É Z K E D É S I T E R V 2016-2018-ig Rövid távú intézkedési terv az 52/2017. (II. 22.) számú Képviselı-testületi Határozattal elfogadott Hajdúnánás Város Közmővelıdési Koncepciójához Irányelvek Tárgyi,

Részletesebben

Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról.

Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat Képviselıtestülete a kulturális javak védelmérıl és a muzeális

Részletesebben

HarkányVáros Képvisel -testületének 9/2003.(IV.28.) számú rendelete a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

HarkányVáros Képvisel -testületének 9/2003.(IV.28.) számú rendelete a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól HarkányVáros Képvisel -testületének 9/2003.(IV.28.) számú rendelete a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Harkány Város Képvisel -testülete a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET március 8-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET március 8-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 58/2018. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2018. március 8-i ülésére Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: 6/2009.(IV.16.) Alap Tiszasas Község Önkormányzata alapelvei, illetve koncepciója

Részletesebben

Fényeslitke Község Sportfejlesztési koncepciója

Fényeslitke Község Sportfejlesztési koncepciója Fényeslitke Község Sportfejlesztési koncepciója Készítette: Mártha Mihály Tibor polgármester Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 I.1. Miért fontos a sportkoncepció?... 3 I.2. A sportfeladatokat meghatározó

Részletesebben

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. március 26-ai testületi ülésére Tárgy: 2015. évi sporttámogatások Előterjesztő:, a közgyűlés elnöke Előadó:

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére 1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést

Részletesebben

N A G Y D O B O S KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJ A 2013 2017.

N A G Y D O B O S KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJ A 2013 2017. N A G Y D O B O S KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJ A 2013 2017. 1 I. Bevezető Az önkormányzat sportkoncepciója 2017-ig szabályozza az önkormányzat legfontosabb tennivalóit, meghatározza a sportágazatban

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A Sportról szóló rendelet megalkotása Mell: 1 db rendelet tervezet Szentes Város Önkormányzatának

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. február 28-i ülésére Tárgy: 2008. évi intézkedési terv a megye sportkoncepciójának végrehajtására

Részletesebben

ADATLAP Sárbogárd Város Önkormányzata SPORTCÉLÚ TÁMOGATÁSAIHOZ. A pályázat típusa, kódszáma (az Önkormányzat tölti ki): I. A (pályázó) szervezet

ADATLAP Sárbogárd Város Önkormányzata SPORTCÉLÚ TÁMOGATÁSAIHOZ. A pályázat típusa, kódszáma (az Önkormányzat tölti ki): I. A (pályázó) szervezet Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2005. (II. 14.) K t r. s z. rendelete a sportról Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete /továbbiakban: Képviselőtestület/ a Sportról szóló

Részletesebben

SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÁMOSSZABADI Jóváhagyta: Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 36/2014. (II. 6.) önkormányzati határozatával Vámosszabadi Község Önkormányzatának Helyi Sportfejlesztési

Részletesebben

Ócsárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V.15.) számú önkormányzati rendelete a sportról

Ócsárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V.15.) számú önkormányzati rendelete a sportról Ócsárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V.15.) számú önkormányzati rendelete a sportról Ócsárd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55.. (6)

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE 2016 2020. Tartalomjegyzék I. Bevezető II. Jogszabályi környezet a sportkoncepció alapelvei III. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról Mezőkövesd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. tv. 55. (6) bekezdésében

Részletesebben

1. számú melléklet. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat

1. számú melléklet. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat 1. számú melléklet Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Sportfejlesztési koncepciója 2013-2017 Bevezetés A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva,

Részletesebben

Az Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata Jankó János Általános Iskola és Gimnázium OM 028396 5940 Tótkomlós, Erzsébet u. 2. Tel./Fax: 06-68/462-069 www.jankojanosiskola.hu; e-mail: iskola@jankojanos.sulinet.hu Számlaszám: 10402142-21422890 Jankó

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére Elıterjesztés 1. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 10-i rendkívüli ülésére Tárgy: Együttmőködési megállapodás megkötése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával a TIOP-1.2.1/A-12/1

Részletesebben

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 A tevékenységi formák kialakításakor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése. A foglalkozások szervezését igényelheti

Részletesebben

Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól

Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól Páty Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Önkormányzata Sportkoncepciójának felülvizsgálatáról

E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Önkormányzata Sportkoncepciójának felülvizsgálatáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Önkormányzata Sportkoncepciójának felülvizsgálatáról

Részletesebben

Az Egészségügyi és Szociális Bizottság koncepciója a Szociális, Gyermek és Családvédelmi keret felhasználására

Az Egészségügyi és Szociális Bizottság koncepciója a Szociális, Gyermek és Családvédelmi keret felhasználására Az Egészségügyi és Szociális Bizottság koncepciója a Szociális, Gyermek és Családvédelmi keret felhasználására Az Egészségügyi és Szociális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a Szociális, Gyermek és Családvédelmi

Részletesebben

2014. február 11-én tartandó ülésére. Bejelentések

2014. február 11-én tartandó ülésére. Bejelentések Medgyesbodzás Község Önkormányzat Polgármestere Medgyesbodzás, Széchenyi u 38. Előterjesztés Medgyesbodzás Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 2014. február 11-én tartandó ülésére Bejelentések

Részletesebben

1.)Az önkormányzat sportrendeletének megalkotása Előadó: Dr. Kerékgyártó Judit jegyző

1.)Az önkormányzat sportrendeletének megalkotása Előadó: Dr. Kerékgyártó Judit jegyző Mezőkövesd Város Önkormányzat 156/2009. (V.05.) ÖK. számú H A T Á R O Z A T A Napirend megállapítása 1.)Az önkormányzat sportrendeletének megalkotása Előadó: Dr. Kerékgyártó Judit jegyző Dr. Kerékgyártó

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 284. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Javaslat a Szekszárdi Sportközpont Kiemelkedıen Közhasznú Nonprofit Kft-vel kötendı feladat-ellátási szerzıdés jóváhagyására E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szedres Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 3/2013. (II.08.) önkormányzati rendelete. Zalakaros Város Sportjáról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 3/2013. (II.08.) önkormányzati rendelete. Zalakaros Város Sportjáról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 3/2013. (II.08.) önkormányzati rendelete Zalakaros Város Sportjáról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-i ülésére Tárgy: 2010. évi intézkedési terv a megye sportkoncepciójának végrehajtására

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011)

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) Készítette: Kusztor Csaba (elnök) Mágocs Községi Sport Kör Mágocs, 2008. december 18. 1. Mágocs nagyközség sportjának elemzése Mágocs Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK a 10/2009. (IV.24.) és a 17/2009. (IX.16.) rendelettel módosított 42/2003. (XII. 16.) r e n d e l e t e a város sporttevékenységének támogatásáról (

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Mágocs Város Önkormányzat Sport koncepciója 2015-2017 Mágocs Város Önkormányzat

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1..

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. 1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a 7/2006.(II.15.) és a 33/2009.(XI.19.) sz. rendelettel módosított 40/2001./XI.22./ SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SPORTRÓL Sárvár város Önkormányzati

Részletesebben

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/2007. /XII.12./ számu Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 MEDINA község Önkormányzati képviselı-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi

Részletesebben

Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Felhívás kódszáma: EFOP

Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Felhívás kódszáma: EFOP Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Felhívás kódszáma: EFOP-4.1.5-16 A Felhívás indokoltsága és célja A spontán társadalmi folyamatok, az új köznevelési és nemzetiségi törvény szabályozása

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés E l n ö k e VI. 504/2011 E L İ T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. március 31-i ülésére

Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés E l n ö k e VI. 504/2011 E L İ T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. március 31-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés E l n ö k e VI. 504/2011 E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. március 31-i ülésére Tárgy: Önerı biztosítása a Komárom-Esztergom Megyei

Részletesebben