Fényeslitke Község Sportfejlesztési koncepciója

Átírás

1 Fényeslitke Község Sportfejlesztési koncepciója Készítette: Mártha Mihály Tibor polgármester

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 I.1. Miért fontos a sportkoncepció?... 3 I.2. A sportfeladatokat meghatározó jogszabályok és a jogszabályokból következı feladatok... 4 II. Alapelvek... 5 II. 1. A sportpolitika általános alapelvei... 5 II. 2. Az önkormányzat sportpolitikájának alapelvei... 6 III. A sport egyes területeinek helyzete, lehetséges fejlesztési módjai... 7 III.1. Óvodai testnevelés... 7 III.1.1. Helyzetelemzés... 7 III.1.2. A fejlesztés irányai és feladatai... 7 III.2. Iskolai testnevelés, diáksport... 8 III.2.1. Helyzetelemzés... 8 III.2.2. A fejlesztés irányai és feladatai... 8 III.2.3. Az iskolai testnevelés szerepe az utánpótlás nevelésben... 9 III.3. Gyógytestnevelés... 9 III.3.1. Helyzetelemzés... 9 III.3.2. A fejlesztés irányai és feladatai... 9 III.4. Versenysport III.4.1. Helyzetelemzés III.4.2. A fejlesztés irányai és feladatai III.4.3. Utánpótlás-nevelés III.5. Szabadidısport III.5.1. Helyzetelemzés III.5.2. A fejlesztés irányai és feladatai IV. Sportlétesítmények IV.1. Az önkormányzati tulajdonú, sportegyesületi kezelésben lévı sportlétesítmények IV.2. A fejlesztés lehetıségei és feladatai V. A sport támogatásának rendszere V.1. Az óvodai testnevelés, gyógytestnevelés és diáksport támogatásának elvei V.2. Versenysport, illetve az utánpótlás-nevelés támogatásának elvei V.3. A szabadidısport támogatásának elvei V.4. A támogatás megoszlása a sport egyes területei között V.5. Az önkormányzati sporttámogatás mértéke VI. Önkormányzati sportigazgatás, sportirányítás VII. A koncepció megvalósítása... 15

3 I. Bevezetés I.1. Miért fontos a sportkoncepció? 1. A kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése is csak hosszú távon érvényesülhet, mőködtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentıs döntések következményei sokszor csupán esztendıkkel késıbb jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly sikereket felmutatni, csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat eredményeket. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve természetesen figyelembe véve a jogszabályok által elıírt önkormányzati kötelezettségeket szükséges meghatározni egy kiszámítható szerepvállalást a község sportéletében. A cél az, hogy Fényeslitke Község Önkormányzatának sportkoncepciója a következı négy évre szabályozza a legfontosabb tennivalókat, meghatározza a sportágazatban kötelezıen és önként vállalt feladatok kereteit, tájékoztatást adjon résztvevıinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékérıl. 2. Az elmúlt tíz-tizenöt évben kezdıdött, s napjainkban is jól érzékelhetı változások, az állam szerepvállalásának csökkenése, az állami, tanácsi és szövetkezeti tulajdonú, úgynevezett báziscégek megszőnése, tıkeerıs szponzorok hiánya és az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben, így természetesen Fényeslitkén is. Ezek a változások komolyan megrendítették azokat az intézményeket, mechanizmusokat, amelyek a sportot sajátos közintézményként tartották fenn a korábbi évtizedekben. 3. A rendszerváltozást követıen megszőnt a sport kivételezett szerepe (a sportkörökre is vonatkoznak az adó- és vámszabályok, a sportvállalkozásokra a gazdasági törvény, kötelezı a megfelelı járulékokat fizetni, stb.). S míg a magyar sportéletben a költségek rohamosan nıttek, a központi költségvetési támogatások egyre csökkentek. A területi-, helyi önkormányzatokra az üzemeltetési, szociális, kulturális, oktatási alapfeladatok tömege zúdult, a sport pedig egyre inkább háttérbe szorult. A sport korábbi nagy mecénásai állami vállalatok, szövetkezetek jó része vagy tönkrement, vagy átalakult magántársasággá, így támogató tevékenysége általában megszőnt. Az új cégek, letelepedett multik kevés kivételtıl eltekintve nem mutattak hajlandóságot a testkultúra szponzorálására. Mindennek következtében a magyar sport az elmúlt tizenöt évben rendkívül jelentıs veszteségeket szenvedett. Az átalakulás azonban a mai napig sem zárult le, hiszen az Európai Unió-s csatlakozásunkkal újabb változásokra kell számítanunk. Átmeneti idıszakát éli tehát ma is a sport. 4. A sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysportélsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetıség a lakosság felé, mindezzel pedig egy községnek élnie kell. Értékeinek önmagában túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelızésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. 3

4 I.2. A sportfeladatokat meghatározó jogszabályok és a jogszabályokból következı feladatok 1./ Az évi LXIV. sportról szóló törvény lényegében az Országos Testnevelési és Sporthivatalról szóló 176/1992. (XII.30) Kormányrendelettel módosított 169/1991. (XII.26.) Kormányrendelet és a sportigazgatóságokról szóló 18/1991. (XI.22.) Mővelıdési és Közoktatási Minisztériumi rendelet feladatait összegezte, ismételte meg, illetve egészítette ki. Az említett törvény a helyi Önkormányzatok feladatait külön paragrafusban határozta meg. A sportról szóló évi LXIV. törvény összhangban az évi LXIII. Törvény módosításával jelentısen bıvítette és gazdagította a megyei önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit. 2./ A sportról szóló évi CXLV. törvény a kérdéskörben változásokat elsısorban az országos szervezıdés és igazgatás szintjén hozott. Meghatározta az amatır és a hivatásos sportoló jogállását, a sporttevékenységre vonatkozó általános elıírásokat, a sportfegyelmi felelısséget, a sport szervezeti és versenyrendszerét, a sportági szakszövetségek feladatait, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidısport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének jogállását és feladatát, a sportszövetségek gazdálkodásának elıírásait, valamint az állam és a helyi Önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai. A évi törvény a megyei Önkormányzat feladatait a térségi feladatok között felsorolva lényegesen nem változtatta, nem csökkentette. A feladatok között maradt a területi versenyrendszerek kialakításának és mőködtetésének, a sportrendezvények szervezésének segítése, a szakszövetségek, területi szervek mőködésének segítése, a szakszövetségekkel való együttmőködés a verseny-, illetve szabadidısport-naptár összeállításában, közremőködés a szakszövetségekkel a sportszakember képzésben, továbbképzésben, az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek a megteremtése. A törvény új feladatként megjelölt elıírása a sportorvosi tevékenység támogatása s a hosszú távú fejlesztési céloknak megfelelıen helyi sportkoncepció meghatározása és megvalósítása. Végül a korábbi feladatok közül elmaradt a sportszervezetek pénzügyi, gazdasági ellenırzésének követelménye. 3./ A Sportról szóló évi I. törvény némileg átalakítja a sport szervezeti kereteit, az országos sportszervezetek feladatköreit és hatásköreit, az állami támogatások pénzügyi rendszerét. A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni. A versenysport eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek Fényeslitke számára a községi marketing, falukép, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a községben élı emberek azonosságtudatát, kötıdését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés) és a szabadidısport számára. Az önkormányzat fenntartásában tevékenykedı nevelési-oktatási intézmények a használatukban lévı sportlétesítmények mőködtetésével, az iskolai sportkörök mőködésének biztosításával, a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlásnevelés, a családok sportjának, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának segítésével, a szabadidısport lehetıségének az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott módon biztosításával, a nemzeti és nemzetközi sport népszerősítésével végzik sportfeladataikat. 4

5 II. Alapelvek A sport, mint önszervezıdésre épülı autonóm civil tevékenység, a magyar és az egyetemes kultúra része, a nemzeti egészségfejlesztés alapvetı eszköze, valamint a szabadidı eltöltésének társadalmilag is hasznos módja, amely sportegyesületek, sportági szakszövetségek, sportszövetségek, és egyéb sportszervezetek keretében folyik. Az iskolai testnevelés kötelezı jelleggel a nevelési és oktatási intézmények feladata. A sport jelentıs szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában és hozzájárul a testi-lelki jóléthez. A sport részterületei összefüggı, egymással kölcsönhatásban álló egészet alkotnak: - az iskolai testnevelés és a diáksport egy szilárd alapot jelent, amelyre a sport más ágazatai is épülhetnek. Fı funkciója a sport mőveltségtartalmainak átadása, és az egészségre nevelés. Jelentıs szerepet játszik a sport és a testi nevelés személyiségfejlesztı hatása, amely elengedhetetlen a felnıtté válás, a szocializáció, és az egészséges érett személyiség kialakulásának folyamatában. A szabadidısport és a rekreáció a munkaképesség megtartásának, és újratermelésének természetes eszköze, amely életkortól, és nemtıl függetlenül őzhetı. A szabadidısport alkalmas a jó közérzet kialakítására, a szociális, emberi kapcsolatok ápolására és annak megtartására. A verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejezıdı területe, ösztönzı minta a rendszeres testedzéshez, és teljesítményfokozáshoz. A versenysport jelentıs szerepet játszik a hazafias érzelmek és a nemzeti hovatartozás erısítésében is. Táplálja az olimpiai eszmét, és a nemzetek közti békés versengés lehetıségét. Egyfajta természetes igényként jelenik meg a sportot kedvelık, de azt aktívan nem őzık számára is. Az önkormányzat alapvetı érdeke, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön: az egészségmegırzés, a betegség-megelızés; az ifjúság erkölcsi nevelése, a személyiségformálás; a mozgásmőveltség és a cselekvésbiztonság fejlesztése; a közösségi együttélés és a társadalmi mobilitás segítése; a szórakozás és szórakoztatás; a gazdasági vállalkozás; a sport-turizmus elısegítése. II. 1. A sportpolitika általános alapelvei Az állam - a sporttörvényben leírtak alapján - aktív magatartásával elısegíti a polgárok sportoláshoz főzıdı jogának gyakorlati érvényesülését, támogatja a tisztességes játék (fair play) és az esélyegyenlıség eszményének jegyében kifejtett sporttevékenységet, sportolóinknak a kiemelkedı nemzetközi sportrendezvényeken való részvételét, az olimpiai eszmét, valamint elımozdítja a mozgásgazdag életmód terjedését, a rendszeres testmozgás hagyománnyá válását. Az állam ösztönzi a sporttal kapcsolatos üzleti vállalkozásokat, elısegíti azon feltételrendszerek kialakítását, amelyek hozzájárulnak a sport piaci típusú átalakításához. Az állam további feladata a sportolással járó kockázatok csökkentése, a káros, önveszélyeztetı tendenciák, a dopping- és drogfogyasztás korlátozása, a sportrendezvények biztonságáról való gondoskodás, valamint a sporttevékenység összeegyeztetése a környezetvédelemmel és a területfejlesztéssel. 5

6 II. 2. Az önkormányzat sportpolitikájának alapelvei Az önkormányzat sporttal kapcsolatos alapelveinek meghatározásához elsıként szükséges a helyi önkormányzatok sportra vonatkozó feladatait rögzíteni. Az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8.. (1). tartalmazza a települési önkormányzatok sport tevékenységének ellátására vonatkozó feladatát, hatáskörét. A sportról szóló évi CXLV. törvény 59.. (1). A települési önkormányzat kötelezı feladata illetékességi területén a helyi sporttevékenység támogatása. (2) Ennek formái különösen: a) a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelı helyi sportkoncepció meghatározása és megvalósítása; b) az a) pont szerinti célok alapján a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttmőködés; c) a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, mőködtetése; d) az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése. 60. (1) A települési önkormányzat az 59. -ban meghatározott kötelezı feladatai mellett illetékességi területén a helyi sporttevékenységet elsısorban a következı módon támogathatja: a) a tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztésével; b) a külön jogszabályban meghatározott nemzeti sportszabvány alapján új sportlétesítmények építésével; c) a szabadidısport feltételeinek fejlesztésével; d) a hátrányos helyzető társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának segítésével; e) adottságainak megfelelı részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban; f) az iskolán kívüli, önszervezıdı sporttevékenység feltételeinek elısegítésével; g) a nemzeti és a nemzetközi sport népszerősítésében közremőködéssel. Fényeslitke Község Önkormányzatának alapelvei: Fényeslitke Község Önkormányzat az elmúlt idıszakban nem foglalkozott az óvodai sport szükségességével. A községi sportkoncepció elsı prioritása az óvodai testnevelés feltételrendszerének és a megvalósításhoz szükséges szakmai erıforrásoknak a fejlesztése. A második prioritása az általános iskolai testnevelés minıségi fejlesztése, a diáksport szervezettebbé tétele. Harmadik prioritása az egyre nagyobb igénnyel jelentkezı gyógytestnevelési rendszer kialakítása, esélyegyenlıség biztosítása. Negyedik prioritása a szabadidısport irányításának, feltételrendszerének és szervezeti felépítésének megszervezése. 6

7 Ötödik prioritása a község tulajdonában lévı sportlétesítményeknek, a mai gazdasági élet igényeinek megfelelı hasznosításának, fejlesztésének megvalósítása. A létesítmények funkciójának megtartása mellett szükséges az üzemeltetéshez és fejlesztéshez magántıke esetleges bevonása, az önkormányzati támogatás megtartása a pályázati források mind szélesebb kihasználása mellett. Hatodik alapelv a szervezési feladatok intézményrendszerének megvalósítása. A Sportrendeletben és az Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatában rögzített feladatok elıkészítését és szervezését a Polgármesteri Hivatalon belül a Falumenedzser végzi, aki együttmőködik a Pénzügyi, Oktatási és Sport, Településfejlesztési és Népjóléti Bizottsággal és a civil szervezetekkel. III. A sport egyes területeinek helyzete, lehetséges fejlesztési módjai III.1. Óvodai testnevelés III.1.1. Helyzetelemzés A községben jelenleg az óvodai mindennapos testnevelés feltételrendszere nem biztosított. Az óvónık a sportszobában tartják a foglalkozást. A községben egy óvodai létesítmény van, amelynek tornaszobáját órarendszerő beosztással használják. Ezen kívül az óvónık az óvodai játszóteret használják, amely csak részben felelnek meg az Európai Uniós szabványoknak. Az óvoda erısen hiányos a mozgásfejlesztéshez szükséges sporteszközök tekintetében. Az óvoda nem él azzal a lehetıséggel, hogy Kisvárdán és Záhonyban tanuszodák találhatók, mivel az utaztatás feltételei nem adottak. III.1.2. A fejlesztés irányai és feladatai Az óvoda és játszótere fejlesztése szükséges oly módon, hogy az alkalmas legyen az óvodai testnevelési foglalkozások megtartására is. Az óvodai testnevelésben prioritást kell élveznie az óvodai úszásoktatás megvalósításának. Az óvoda eszközbeszerzésekor támogatni szükséges a sportcélú eszközök beszerzését. A tárgyi feltételek mellett fontos az óvónık képzésének fejlesztése a testneveléssel kapcsolatos továbbképzések területén is. 7

8 III.2. Iskolai testnevelés, diáksport III.2.1. Helyzetelemzés Tanórai sporttevékenység A tanórai óraszámok az 1-8 évfolyamon a heti 3 testnevelési óra. A tanulólétszámra az enyhe csökkenés a jellemzı. A csökkenı tanulólétszámmal szemben emelkedik a könnyített vagy gyógytestnevelésre javasolt tanulók száma. Sajnos tény, hogy nemcsak a felnıttek, hanem a gyermekek is mozgásszegény életmódot folytatnak és csökken a sportolás, a mozgás iránti igény. Tanórán kívüli testnevelés és sport A tanórán kívüli sporttevékenységeknek a tömegsport foglalkozások, az intézményünkben mőködı diáksport szervezet adják a keretet. Tömegsport foglalkozásokon szervezıdnek a házibajnokságok. A részvétel fakultatív, de tény, hogy a tanulók többségét nem sikerül bevonni ebbe a tevékenységbe. Diáksport kör nincs az általános iskola keretén belül, aminek indítását a következı évek feladata. Iskolai adatok 1. sz. Intézmény: Kossuth Lajos Általános Iskola 236 fı (tanulói létszám) Tömegsport keretein belül: Kézilabda, labdarúgás, atlétika Sportlétesítmény: Tornaterem III.2.2. A fejlesztés irányai és feladatai A közoktatás területén el kell érni, hogy az egészségmegırzés, a testnevelés és a diáksport szempontjai, célkitőzései, feladatai kellı súllyal és konkrétsággal épüljenek be, és érvényesüljenek az iskolai nevelés egész rendszerében. Az iskolai testnevelésnek kiemelt szerepe van abban, hogy kialakítsa a tanulókban a rendszeres, kultúrált testmozgás és sport iránti igényt. A kerettantervek lehetıvé teszik más tárgyak óraszámának csökkentése nélkül - a testnevelési órák számának növelését a fenntartó önkormányzat által mőködtetett közoktatási intézményekben. A testi nevelés hatékonyságát a tanórai testnevelésre épülı diáksport tevékenység fejlesztésével is növelni kell. A kötelezı testnevelési órák száma nem éri el azt a mértéket, amellyel biztosítható lenne a tanulók fizikai képességeinek és mozgásmőveltségének hatékony fejlesztése. Biztosítani szükséges ezért, hogy a diákok önszervezıdésre épülı iskolai sportkör révén kielégíthessék mozgásigényüket, és ehhez szakképzett pedagógus nyújtson segítséget. Az iskolában alakuló sportkör azonban lehetıséget kell, hogy nyújtson a minıségi, teljesítményorientált sporttevékenységhez is, amellyel a késıbbiekben az élsport területén való eredményes 8

9 részvételhez teremtik meg az alapokat tanítványaik számára. A községben mőködı iskola sportolói változó eredményességgel szerepelnek évrıl-évre a kistérségi, megyei, felmenı rendszerő diákolimpiai versenyeken. Az önkormányzatnak fontos feladata az iskolai sport támogatása, hiszen az alapot jelent a versenysport további eredményessége, és a fiatalság egészségi állapotának megırzése tekintetében is. Szükséges ezen túl a sport létesítményhálózatának, és eszközellátottságának korszerősítése, fejlesztése, hozzáférhetıségének az eddigieknél fokozottabb biztosítása. Az önkormányzat feladatának kell, hogy tekintse az egyéni és csapatsportágakban kiemelkedı eredményt elérık, és felkészítıik elismerését és támogatását. III.2.3. Az iskolai testnevelés szerepe az utánpótlás nevelésben Az iskolai sportszervezetek a kötelezı testnevelési órák mellett biztosítsák a tanulók egyéni igényeihez és képességeihez mérten mozgásigényükhöz a lehetıségeket. Fontos feladat, hogy az intézmény létesítsen kapcsolatot a község sportegyesületével, és lehetıleg olyan sportágak képzésével foglalkozzanak, melyeket tanulóink késıbb a községi sportegyesületben tudnak őzni, akár bıvítve azt. Az iskola és az egyesület kapcsolata alapot kell, hogy jelentsen a versenysport eredményességéhez. III.3. Gyógytestnevelés III.3.1. Helyzetelemzés A mozgásszegény életmód következtében országos szinten a tanulók 40-50%-a valamilyen mozgásszervi és/vagy belgyógyászati eredető betegségben szenved. Leggyakoribbak: lúdtalp, mellkasi elváltozások, a gerincoszlop elváltozásai, asztma, kóros elhízás, kóros mértékő szorongás. Kisiskolás korban még remény van arra, hogy a gyermekek természetes igényő mozgása, szakember felügyeletével a további kóros elváltozásokat lassíthatja, megállíthatja, legjobb esetben visszafordíthatja. Jelenleg a község közoktatási intézményében nem megoldott a gyógytestnevelés kérdése. III.3.2. A fejlesztés irányai és feladatai A közoktatási törvény a megyei Önkormányzatok feladatkörében határozza meg a helyi gyógytestnevelés szervezését, feltételeinek biztosítását, ennek ellenére nem mehetünk el szó nélkül e terület mellett. Az alapfokú oktatási intézményben felmért, és gyógytestnevelésre beutalt tanulók rendszeres ellátását lehetıség szerint meg kell oldani. Az elırelépés érdekében legfontosabb feladat az életkor és egészségi állapot alapján differenciált csoportok mőködésének biztosítása a gyerekek érdekében. 9

10 III.4. Versenysport III.4.1. Helyzetelemzés Fényeslitkén mőködı sportegyesület kis létszámú baráti kör formájában végzi tevékenységét. Ennek a kis közösségnek a megtartása fontos, ahol sok fiatal jut sportolási és mozgási lehetıséghez. Mőködése elismerésre méltó, ez azonban nem képezheti a községi sportirányítás és fejlesztés feladatait. A sportegyesület önfinanszírozó és céljait tekintve inkább a szabadidısport tevékenységi körébe tartozik. Élsport szintő célokat kitőzı sportegyesület csak labdarúgás szakágban található Fényeslitkén. A fényeslitkei sportkoncepció elkészítésében való együttmőködés Labdarúgás Fényeslitke SE, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei II. osztály NYÍRSÉG-PATYOLAT csoportjában o Egyesület Legmagasabb elért eredmény 2008-as bajnokságban: felnıtt VII. hely ifjúsági IX. hely, öregfiúk VII. hely Egyesület évi önkormányzati költségvetési támogatása: Ft Edzések: heti 2 alkalommal (kedden és csütörtökön) A Polgármesteri Hivatal által nyilvántartott fényeslitkei egyesületek felsorolása: (A kapott információ január 03-ai állapotot tükröz.) Egyesület neve Sportág Fényeslitke SE (elıdje a Fényeslitke VMTSZ SE (Vasutas és Mezıgazdasági Termelıszövetkezet SE) volt. Az idısebbek elmondásából tudjuk, hogy a településen már 1954 elıtt is mőködött futballcsapat.): o Futball szakosztály (összesen: 80 fı): ifjúsági és a felnıtt labdarúgó csapat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei II. osztály NYÍRSÉG-PATYOLAT csoportjában Öregfiúk Utánpótlás: U9 (9 év alattiak, 10 fı) és U13 (13 év alattiak, 15 fı o Asztalitenisz szakosztály III.4.2. A fejlesztés irányai és feladatai A versenysport területén támogatni kell a községi sportegyesületünk eredményességre való törekvéseit, de ez nem jelent önkormányzati kötelezettségvállalást egyetlen esetben sem. A sportegyesület vezetıit, sportolókat, testnevelı tanárokat be kell vonni a sportügyeket érintı önkormányzati döntések elıkészítésébe. A Pénzügyi, Oktatási és Sport, Településfejlesztési és 10

11 Népjóléti Bizottság, valamint a Falumenedzser feladatkörében meg kell határozni, és egyben újjá kell éleszteni a nagy hagyományokkal rendelkezı községi utca bajnokságok és sportesemények szervezését, ezek mőködtetéséhez szükséges költségvetési forrásokat hozzárendelni. Igény szerint a kezdeményezés kiterjeszthetı az egész kistérségre. Falusi Szpartakiád hagyományának újra élesztése. III.4.3. Utánpótlás-nevelés Jelenleg a községi sportélet tekintetében szervezett utánpótlás-nevelésrıl is beszélhetünk (óvoda, iskola, SE). A faluban mőködı oktatási intézményben folyó testnevelés-órai, és diáksporttal foglalkozó nevelık a saját sportági szimpátiái szerint végzik feladatukat. Az iskolai testnevelésben folyó sportági munka szinkronban van a falusi egyesületekben folyó munkával. Az önkormányzat oktatáspolitikáján keresztül szükséges, hogy gyakoroljon hatást a saját intézményeiben folyó sportszakmai munkára, hogy az utánpótlási nevelési bázisa lehessen a községi sportéletének. A sportegyesület minden egyes szakosztályában biztosítani kell, hogy valamennyi korosztályban mőködtessék a sportági csapataikat. Középtávon bıvíteni kell a sportegyesület sportági palettáját. III.5. Szabadidısport III.5.1. Helyzetelemzés A lakosság, és ezen belül az ifjúság egészségi-, edzettségi állapota rossz, melynek alapvetı oka a mozgásszegény életmód. A Magyarországon születı gyermekek várható életkora a jelenlegi statisztikák alapján a legrövidebbek közt van Európában. Ennek egyik oka a tanulók egyoldalú (fıként szellemi) túlterhelése, ami a még mindig magas napi tanóraszámokkal párosul. Igazán fejlett testkultúra azokban az országokban alakulhat ki, ahol a gazdasági feltételek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság magas életszínvonalának megléte következtében több idıt és pénzt fordítsanak szabadidejük sportolással való eltöltésére. Ezek a feltételek Magyarországon is egyre inkább fejlıdı tendenciát mutatnak, így várható, hogy egyre többen kapcsolódnak be a községben mőködı szabadıs létesítmények és programok rendszerébe. A rekreációs sportok nagymértékben hozzájárulnak a társadalom munkaképességének megırzéséhez, illetve újratermeléséhez, így fontos annak támogatása. A szabadidısport tehát kétségtelenül rendelkezik gazdasági haszonnal fıként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a szabadidısport fejlıdése újabb és újabb vállalkozások beindítását idézi elı. A lakosság számára elsısorban a rekreációs centrumok hiánya érezhetı. (Pl. fitnesz, és kondicionáló termek). A heti rendszerességgel adott helyszínen megtartott sportfoglalkozás (asszonytorna) állnak rendelkezésre. Elmondható, hogy a községben mőködı sportolási lehetıségek köre viszonylag tág, ami elsısorban a kültérre korlátozódik (Sportcentrum, Labdarúgópálya, tornaterem). Elırelépést jelent, hogy a társadalmi változásokkal szinkronban mind nagyobb számban alakulnak önálló, esetenként önfenntartó egyesületek (melyek részben foglalkoznak szabadidıs sporttal is), amelyek alapját jelenthetik egy új, alulról építkezı szabadidısport struktúrának. A 11

12 lakosság egy szőkebb részében továbbra is fokozatosan növekvı fizetıképes érdeklıdés nyilvánul meg a testedzés egyes divatos formáinak szolgáltatásszerő igénybevétele iránt. Az elmúlt idıszakban, de különösen az elmúlt két-három évben az önkormányzat költségvetésében 2-2,5 millió forint állt rendelkezésre e feladat támogatására. III.5.2. A fejlesztés irányai és feladatai A lakosság egészségi állapotának javítása, a sport egészségvédı funkciójának elıtérbe állítása szemléletváltozást igényel. A falunak ösztönözni kell a különbözı szabadidısportok, önfenntartó szervezıdések, a magántıkére épülı sportszolgáltatások elterjedését. Lehetıség szerint támogatni kell a nagy tömegeket mozgósító szabadidısport rendezvényeket, és ezen rendezvények népszerősítését. A szabadidısport egyre szélesebb körővé válása ösztönzi új sportvállalkozások létrehozását, amely a falu számára is bevételeket jelent. Fényeslitke földrajzi adottságai kiváló lehetıséget biztosítanak a különbözı szabadidıs sportok őzésére (kerékpározás, túrázás, gyaloglás, evezés, kajak, kenu, tájfutás). Ugyanakkor indokolt a téli sportok (sí, korcsolya) tárgyi feltételeinek biztosítása is. Nagy lehetıséget jelenthet a 2009-ben megújuló ha nyer a pályázat labdarugó öltözı bıvítése, felújítása tól megépülhet az új Sportcsarnok /tervek elkészültek/. A meglévı sportcentrumhoz kapcsolódó új rekreációs park terveinek kidolgozása évben. IV. Sportlétesítmények IV.1. Az önkormányzati tulajdonú, sportegyesületi kezelésben lévı sportlétesítmények Fényeslitke községben lévı sportlétesítmények két csoportba sorolhatók: a.) Az önkormányzat tulajdonában lévı sportegyesületi létesítmény: Labdarúgó pálya, használó: Fényeslitke SE Községi Sportcentrum, használó: általános iskola b.) Oktatási intézmények sportlétesítményei Ligetszépe Óvoda: tornaszobával rendelkezik Kossuth Lajos Általános Iskola: kis tornateremmel rendelkezik Versenyek rendezésére alkalmas tornacsarnok nincs. 12

13 IV.2. A fejlesztés lehetıségei és feladatai A sportcélú ingatlanok hasznosítása kapcsán célszerő lenne akár a magán tıke bevonásával is ifjúsági- és sportcentrum létrehozása, melynek keretén belül a község nagy álma valósulhatna meg egy olyan rendezvénycsarnok megépítésével, amely a kulturális és egyéb rendezvények mellett (színházi elıadások, koncertek, konferenciák) a régen álmodott sportcsarnok funkciót is biztosítani tudná. Ezen beruházási cél köré olyan kiegészítı szolgáltatásokat szükséges telepíteni, melyek biztosítják a megtérüléshez és az üzemeltetéshez szükséges anyagi forrásokat. Ilyenek lehetnek például: oktatási központ, sport rehabilitációs tevékenység, konferencia lehetıségek, sportcélú kiskereskedelmi egységek, lakossági és szabadidıs lehetıségeket is kielégítı mőfüves sportpályák. A meglévı iskolai tornaterem helyére fedett tanuszoda építése. V. A sport támogatásának rendszere Az önkormányzat alapelve, hogy nem fenntartója a helyi sportszervezeteknek, hanem csak támogatója. A támogatás mértékénél figyelembe veszi a más, nem helyi önkormányzati finanszírozási rendszereket (ISM, országos szakszövetségek, megyei önkormányzat, pályázati lehetıségek, MOB stb.), továbbá azt hogy az egyes sportszervezetek közül melyeknek van lehetıségük üzleti alapon is támogatáshoz, fenntartáshoz jutni (szponzorálás, gazdasági tevékenység). A sport támogatásának rendszere a Sportkoncepcióban meghatározott, és elfogadott elvekre, feladatokra épül. Csak azok a sportszervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek az alábbi feltételeknek eleget tesznek: Minden év végén december 15-ig az önkormányzat felé elszámolnak a részükre nyújtott önkormányzati sporttámogatással. Minden év december 15-ig megküldik a sportszervezet szakosztályonkénti taglétszámáról, a tagok korosztályonkénti megoszlásáról, az eredményekrıl szóló nyilvántartást, amelyben az elıbbieken túl fel kell tüntetni a heti edzésszámot és azok helyszíneit. Minden év január 31-ig a szervezet elızı évi költségvetési beszámolóját és tárgyévi költségvetési tervét bemutatja. A támogatott sportszervezetnek nem lehet köztartozása. V.1. Az óvodai testnevelés, gyógytestnevelés és diáksport támogatásának elvei Az óvodai testnevelés tekintetében szükséges, hogy a fenntartói költségvetés terhére külön költségvetési rovaton szükséges tervezni az óvodai testnevelési feladatok ellátáshoz szükséges eszközigényt, valamint továbbképzések formájában az óvónık ez irányú képzését. A gyógytestnevelés támogatási feladatai, bár ezek megyei feladatot jelentenek, úgy támogathatók, hogy az önkormányzat fenntartása alá tartozó iskolák sportcélú helységei kedvezményesen hozzáférhetıek legyenek. 13

14 A diáksport támogatási rendszere két csatornán valósul meg. Részben beépül az intézmények költségvetésébe, részben önkormányzati pályázati forrásokra épül. V.2. Versenysport, illetve az utánpótlás-nevelés támogatásának elvei A versenysport és utánpótlás nevelés ösztönzı rendszerét kidolgozva javítható a jelenlegi állapot: minıségi feltételek, elismervények, az eredményesség területén jobb marketing. V.3. A szabadidısport támogatásának elvei A kor követelményeinek megfelelıen a rendszeres szabadidıs tevékenységnek önfinanszírozónak kell lennie, így direkt módon önkormányzati támogatásra nem kell, hogy igényt tartson. Mindezek ellenére szükséges, hogy úgynevezett idıszakos, központilag szervezett, vagy a község által szervezett rendezvényeken rendszeresen biztosítsunk lehetıséget az akciószerően végzett szabadidıs tevékenységnek. Ennek finanszírozására szponzori- és marketing eszközöket kell felhasználni. Abban az esetben, ha a fényeslitkei sportegyesület szervezetében megerısödve, jól mőködik, úgy a szabadidısport rendezvények szervezése és finanszírozása megállapodás alapján a sportegyesület szervezési feladatkörébe utalható át. V.4. A támogatás megoszlása a sport egyes területei között Az önkormányzat alapvetı feladatkörébe tartozik, hogy az, intézmény rendszerén keresztül biztosítsa az óvodai-, az iskola testnevelés és a gyógytestnevelés, valamint a diáksport mőködéséhez szükséges eszközrendszert, valamint az iskolák fenntartói költségvetésén, és/vagy pályázati formában a feladat megvalósításához szükséges anyagi feltételeket. Az éves költségvetésben meghatározott sportcélú támogatások összegének 20%-át javasoljuk ezen célterület finanszírozására. A versenysport, illetve az utánpótlás nevelés támogatására, a rendelkezésre álló, költségvetésben meghatározott támogatási összeg legfeljebb 50%-át javasoljuk a kiemelt sportegyesület finanszírozására fordítani. A költségvetésben a sport támogatására megadott összeg 20%-át ezen átmeneti idıszakban, pályázati formában, az elmúlt évek gyakorlatának megfelelıen, a községben mőködı egyéb sportközösségek között kell felosztani. A fennmaradó 10%-kal szükséges támogatni a szabadidı-sportrendezvényeket. 14

15 V.5. Az önkormányzati sporttámogatás mértéke Az önkormányzat az évenkénti költségvetésben állapítja meg a sportra fordítandó összegeket, amely és 2010-ben nem lehet kevesebb, mint az éves költségvetés 0,5%-a. Az így meghatározott önkormányzati támogatás elosztása fentiekben meghatározott százalékok alapján történik. VI. Önkormányzati sportigazgatás, sportirányítás Az önkormányzati sportigazgatás és sportirányítás szervezési és koordinálási folyamatait a Falumenedzser irányításával látja el. A testületi munkában a Pénzügyi, Oktatás és Sport Településfejlesztési és Népjóléti Bizottság vesz részt. Az önkormányzati sport feladatok operatív megvalósítására, a diáksport és a helyi versenysport verseny-rendszerének mőködtetésére az önkormányzat megállapodást köt a kiemelt sportegyesülettel. VII. A koncepció megvalósítása A koncepció végleges elfogadását követıen, annak megvalósítására, az önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia. Fényeslitke, április 16. Mártha Mihály Tibor polgármester 15