A PESTERZSÉBETI YASAS MŰVELŐDÉSI HÁZ KAKTUSZtSDF^LŐK SZAIGCÖxS TÁJÉKOZTATÓJA : Tartalomó^gy&ék:

Átírás

1 A PESTERZSÉBETI YASAS MŰVELŐDÉSI HÁZ KAKTUSZtSDF^LŐK SZAIGCÖxS TÁJÉKOZTATÓJA : VI,,évfolyam l.szám Tartalomó^gy&ék: l.old. Völker Dornig: Délamerikai hajas kaktuszok. 2. Hanan Bruell: Cristata keietkez-c;etése sokk hatással. 7- " Kern Péter: KaktusznenizetságGk ismertetése. 9. " Szakköri hirek. 10, " Lapszemle: 10, The ílational Cactus ^ind Succulent Journal sz, /dr.madarász László/ 13. Kakteen und andere Sukkulentien. 19^9szám, /Kemenes Ernő/ 14. " "Kaktusy 68" No.4, /Kern Péter/ 16. Képmelléklet: Oltások. Szerkesztő: dr.szahó Ivliklós ssakkörvezető S t enc ils zám:434, Pé1dánys zám;300-3

2 KAÍCTUSZÍ^EDATSLŐK SZAIŰCÖRE TÁJÉKOZTATÓJA : VI.évfolyam l.szám Table of contents. Page: 1. Obescel cacti from South America, by: Volker Nornig. 2. Making of forma Cristata by v/ay of shocks,by:kanan Bruell» 7. The Genera of the Cactaceae on the base of the phylogenetlo system from Prof.Dr.Pranz Buxbaum. Sriosysce,by: Kern Pétej? Society nev/s. 10. Literary-corner: 'The National Cactus and Succulent Journal'J-195S, December, coliiuented by: Dr.Madarász László 'Kakteen und andere Sukkulenten", Január 1969» commented by: Kemenes Ernő ^'Kaktusy 68'' N^ 4, corr.raente'd by: Kern Péter. 16. Grafting of cacti,by: Kern Péter and Korsch Imre. Editor: Dr.Szabó Lliklós Iiihaltsve-.-'Züicjinis.. Seite: 1. Südamei^ikanische haarige Kakteen, von: Volker Dornig. 2. Herstellung von Cristaten durah Schock-lVirloing, von:h.brucll, 7. Die Genera der Cactaceae auf Gnmdlage des phylogenjtischcn Systems Prof.Dr.Franz Buxbaums.Eriosyce,von: Kern Péter. 9. Vereinsnachrichten. 10. Literetúrnachweis: The National Cactus and Succulent Journal, decomtjer 1963, kommentiert von: dr.liadarász László Kakteen und andere Suliiul ont on, Január I969. kommentiert von: Kemenes Ernő Kaktusy 68, N 4, k«mmentiert von: Kern Péter. 16. Pfropfon von Kaktee, von: Kern Péter, und Korgch Imre Redaktion: Dr.Szabó Miklós Stencilszára: 435. Példányszáin: 300.

3 - 1 - Stenci13zám:416. Példányszám;500«I. Szalanai tájékoztató. Délamerikai hajas kaktusz.qk, Irta; Volker Dornig Fordította: Kern Péter A délemerikai Kor dili erálcban őshonos egy sor fehér hajas oszlopkaktusz. Külalakjuk hasonló a mexikói Öszapókához /Cephalocereus senilis/. Ezeknek a délamerikai hajasoknak az ápolása azonban lényegeden kömiyebb. Legpompásabb képviselőjük az Espostoa nemzetség. Már Alexander von Huiiiboldtnak is feltűnt ez a csodálatos, fehér, sel;/meshaju kaktusznemzetség, mely hosszú éveken át a "Humboldtkaktusz'' nevet vis.lte, A délperui száraz hegyoldalak köves pusztaságain fordul elo tömegesen. Kérdezhetnénk, hogy a gyakorta fa alakú növények, honnan veszik a létfenntartásukhoz szükséges tápanyagokat, ha csak kő áll rendelkezésükre. A virágok az úgynevezett "Cephalium"-ból törnek elő. A cephalium vastag gj'-apjas bevonat a felnőtt, többnyire már fa-magasságu növények hajtáscsúcsain. A virágok a kaktusz méreteihez viszonyítva aránylag kicsinyek. Gjaijteményeinkben kedveljük az Espostoa fajtákai, csodálatos selyemszerű, hófehér, sürü hajuk miatt. Sok napfényt és meleget igényelnek. Leginkább kedvelik a ö.éli fekvésű ablakokat, ahol a nyár folyamán egész napon át gjkijthetik a napsugarakat. Csak Ősszel szeretnek növekedni és ekkor kell bőségesen locsolni. Ilyenkor az összegyűjtött napenergiát pár hét alatt pompás uj hajtásokká változtatjálc. Első benyomásra hasonlóan hatnak a csilléi, bolíviai magas Kordillerák "hegyi fálclyái", az Oreocereusok is. Őshazájukban nem magas faként fordulnak elő, hanen legfeljebb m magasságot érnek el. Hegyi lámaként sűrű fehérszínű gyapjúbundába burkolóznak. Ennél a nemzetségnél a gyapjúból kikandikálnak a legtöbbnyire barna vagy v.rös erős tövisek. A gyűjtőknél az Oreocereus egyike a legkedveltebb és legelterjedtebb fajoknak*./.

4 - 2 - Stencilszámj 417, Példányszám; 500 Mint kimondottan nagas heg;>''ségi nemzetség, e l v i s e l i az alacsony hőmérsékletet, egyes fajok a fagyot is állják, Lelőhelj-ülcön, amely a m magas hegységekben van, a csapadék túlnyomó részben hó vagy jégeső alakjában hullik le. Ahiioz, hogy növényeink teljes szépségüket kifejlesszék, gyüjteményünlcben teljes napfényt igényelnek. Üvegházi körülmények között - de csak a zöld szinüek, és gj^engén hajasok és töviseik is gyengék, ezért nem szép a külalakjuk. Télen nagyon jól megvannak a hideg kettős ablakok között, egy csepp nedvesség nélkül. /A szerg'' cime: DDR 444 V/olfen 5»Humboldtstrasse 2./ Cristata keletkeztetése sokk hatással. /Kivonat a téma tisztázására alakult "levéllánc" /ringbriefgemeinschaft/ közleményébőv Irta: Hanan Bruell Porditötta: Kern Péter Igen Tisztelt Barátaim! Az 1968-as év ismét megajándékozott egy sor Cristatával, rendszert azonban ebben az évben sem találtam. Hogy beszámolhassak önölmek kedves Barátaim, elsősorban nagy vonásokban felvázolom a mindig i.zonos kísérleti programomat. A vizsgált növények mennyisége a kísérletek megindítása óta /I965./ mindig azonos. Március elején - mint mindig, növényt állítottam be a kísérletekhez. 200 fajtát, fajtánkint cca. 10 darabot. Egy-egy nemzetségből 100 darabot, tehát minden nemzetségből 10 fajta állott rendelkezésemre, A növények kizárólag saját vetésüek, 2-3 éves korúak és 6-os vagy 10-es cserepekbe vannak ültetve.

5 - 5 - Stencilszám: 418, Példányszám: 300. A cserepek 1 cm magasan állnak ki a kísérleti ágyás talajából, amelybe be vannak süllyesztve. Így 8 uj ágyásaal és 2 régivel rendelkezem, melyben az előző évet "túlélő" növényeket helyezem el. 1. sz.kísérlet: Teljes táplálék és nedvesség elvonás 3 hónapon át. Eredmény: Majd éjnek idején bő táplálék és nedvesség adagolás két héten át. 7 db Crictata 160 db pusztulás, nedves rothadás. 41 db normális továbbfejlődés. 2 db pusztulás a száraz időszakban. 2. sz.kísérlet; Három hónapon át bő táplélék és nedvesség adagolás, utána ennek 3 hónapon át teljes elvonása. Eredményt 4 db Cristata 130 db pusztulás - nedves rothadás, 30 db normális továbbfejlődés. 46 db pusztulás a száraz időszakban. 3. sz.kísérlet: Plastik-fólia alatt abnormális C meleg megteremtése. Éjjel csak 10 C -al alacsonyabb hőmérséklet. Időtartam 3 hónap. Vízadagolás normálisan 3 hetenliiint egyszer. Majd normális kezelés. Eredmény; 3 db Cristata, 120 db pusztulás, forróság, napégetés miatt. 15 db pusztulás nedves rothadás. 31 db normális fejlődés. 41 db száraz rothadás. 4.SZ. kísérlet: Hídeghatás a fő növekedési időszakban, május hónapban, teljes árnyékban 3 héten keresztül. /Egy_ régi hűtőgép berendezése, termosztáttal, plasztik takarással ::e.'ül felhasználásra./ Közvetlen napfény nélkül, de ner. sötéten tartva. Majd normális kezelés. Eredmény; 2 db Cristata. 140 db nedves rothadás, a fejrésztől kezdődően.

6 _ 4 - Stencilszám: 419. Példányszám: db gyökér rothadás. 10 db megfagyás és ezt követő nedves rothadás, az..-.tókezelési időszakban. 20 db két hónap múlva normálisan továbbfejlődött, 3.sz.kísérlet! 100 W égő segítségével kékfényü besugárzás. Az égőt 30 cm-re helyeztem e l a növények f e l e t t. Két héten keres zt-ül állandóan éjjel-nappal égett. Egyébként normális kezelés. Erediaény: 4 db Gristata. 170 db csucsrothadás. 17 db égetés. 13 db növekedés megto;.:panás a téli nyugalmi iő.őig. 6.7»S«sz.Kísérlet: Elektromos sokk kezelés hat különböző feszültséggel és áramerősséggel. Minden ágyás két kísérleti mezőre volt felosztva./felhasználásra került egy használt gyógyászati villamos sokk-keltő gép, közbeiktatott volt- és ampermérővel és egyenirányítóval,/ Az elektródák hegyezettek voltak. A felhasznált feszültség és áramerősség 80 V 10 A-tól 220 V ^0 A-ig terjedt. A negatív elektróda különféle ferde helyzetben a gyökérnyak alá került. A pozitív elektróda különböző szö;_:-ü elhelyezésben került az edény-nyalád végződése fölé. Eredmény: 0-12 db Cristata, különböző feszültség és áramerősség mellett. A Cristata képződésre gyakorolt befolyás nem volt kiüiutatható a Icülönböző feszültségek alkalmazása esetében, 24 óra alatt 1-10-ig terjedő soklc-kezelés alkalmával Cristata képződés lépett fel, avagy egyáltalán nem jelentkezett. Fellépe-ct továbbá különböző menynyiségü égetés a tenyészcsucsnál kisÓLlet:^ Az előző évi 10 kísérlet ismétlése. Minden ágyás 5 részre volt felosztva és az előző évi kísérleteket "túlélő" novénye::kel betelepítve.

7 - 5 Stencilssfj.:: 420, Példán: si;ái.;: 50C # Eredményt 2-7 db Cr»istata. A továbbiakban majdnem ugyanannyi a rothadás és pusztulás, illetve a normális fejlődés mint az elozö l-8*ig terjedő kísérletnél. Meg kell isméttlnem, hogy minden évben az első 8 kísérleti ágyást ugyan azzal a 10 Genus-szal ültetem be, de minden évben a sorrendet megváltoztatom, így 10 év alatt minden a kísérletben résztvevő nemzetség mind a 10 ágyáson keresztül megy, A továbbiakben arról számolhatok be, hogy a Japán, Tokyó-i Egyetem Botanikus tagozata» közel három éve Japán legtekintélyesebb kaktusz folyóiratában, a "Succulentarium Japonia"-ban "Cristata képzés sokk által" című cikkemtől indíttatva, szintén kisérletsorozatba kezdett, A kísérleteket folytató két professzorral állandó élénk eszmecserét folytatok, Külcsönösen tájékoztatjuk egymást tapatztalatainkról és eredményeinkről, Nagy vonalakban ez az én kísérleti munlcásságom, amely sok kérc.ésre /bár főleg negatív voiiatkozásban, a ford,/ ad választ. Természetesen pontos kimutatást vezetek,. ' Most egy sor speciális kérdéáre szeretnék válaszolni: H, ur Nyugat-Németországból kérdezte, hogyan jutottam hozzá a japán kísérleti eredményekhez. Egészen egyszei-üen. 'Sg^r japán levél-barát megküldte nekem Japán legnagyobb kaktusz cégének a prospektusát. I t t a cime : Chuo Comercial LTD. Po«Box,iNo. 2. Kolnaki,Komáki,Komaki-City, Aichi Prefektiira, Japán, Ennél a cégnél kapható a piros Gyömocalycium mihanovichi var.priedrichii f.c. 3 dolláros árban. Továbbá több ritkaság is, mint Mamillaria hahniana f.c. pentalopus f.monstp,cephalocereus senilis f.cturbinicarpue lophoplioroides f.c, stb. Gyakran levágom a cristata taraját, hogy felhasználhassam a hajtásokat, Beszámolliat*ic arról, hog^- majdnem minden Mamillaria faj jól sarjadzik

8 Soencilszán: 421. Példányszám: ^00, és 60 ^-ban újra cristatat képez, feltéve liogy feloltjulc. Máskülönben resenerálódn&l: 40 %-ban. Minden Cristata nagyszerűen fejlődik, erőteljes alanyra olíva. Saját gyökéren nevelve kivétel néllcül lassai: nőnek és igen kényesek. Azt is tapasztaltam, hogy a Cereus nemzjts'g legtöb::; Gristataja vagy egyáltalában nem, vagy csak egy sarjat hoz. így pl, már három éve ápolok egy Gephal---cereus senilis f. c-t, melynek levágtam a tetejét. Ez egy 'csunj'-a lán^''" hosszú fehér hajjal és Gsunya sebhelyekkel, A haj mindig hosszabbodik, de eddig nem kelet kezett sarj. A Gymnocalyciumok, valamint a Notocactus scopa f.alba f.c. és f. rubra f.c. vagy egyáltalában nem hajtanak sarjat, vagy csak évek múlva hozzálc azokat, de ekjcor is legtöbbnyire a normális alak jelentkezik, R.A. urnák ez NDK-ban azt tudom javasolni, hogyujonan keletkezett Cristatakat csak "tulhizlalás" után oltsa fel, mert különben mindig elpusztulnak. Cristatálc újra és újra felbukkannak a magvetésben. Ez tapasztalatom szerint főleg a Mamilláriáknál fordul elő és ott is 1000 szem magra 1-3 Cristata jut, A többi nemzetségnél még kevesebb Cristata kel ki. Érdekes volna megtudni, hov3y van e az Ephj'phyta kaktuszok között is Cristata? Az Ariocarpusok és Roseocactusok hizlalás esetén erősen sarjaznak, vagy elpusztulnak. Ez igaz, - de más soldc hatásnak kitéve - nen reagálnak, A romániai L. úrról beszélve, jobb későn mint soha. ITem állanak rendelkezésemre beszámolói a röntgenbesugárzási kísérleteiről. Egy egyéves kisérlet-sorozat még semmire sem enged következtetni. Ezt éveken át kell kipróbálni, önnek és minden Cristata barátnak sok eredményt és uj tapasztalatoka kívánok a jövő évben. Boldog uj évet kívánok és zá;.-oi.. soraimat. Hanan Bi-uell mezőgazdasági mérnök

9 - 7 - X^alctucznemzetserek ismert.^ ^'^'^c. stencilszám: 44o Pld^nyszám: 3oo /Trof.Tr.t^ranz luxbaum filogenetikai rendszere alapján,/ 3. Subfamilia "C" Cereoidae K.Scham. ^ribus "Cl" Leptocereae F,3uxb. CTc Eulychnia Eriosyce Fhil, /Magyar,ielent('se=gyap.jas füge, Csilléi név= Sandillón./ syn: Echinocactus. Felteheté'en monotipikus Genus. Lelőhelye; Csille, Argei tina, Santiago de Chile-tői Atacama tartó* mányig. Fontos lelőhőlyek: Aconcs^uc.?oQumba. 2oo «tengerszint feletti magasságtól 23oo m tengerszint felettiraa-:asságigtenyészik, ívi köz^pliómérsákletre és összccapad-fkra vonatkozó adatokat az emiitett helyekre vonr.tkozóan már közöltünk. Külalakja; Igen nagy, gyakran törzsekké hosszabbodott gömbkaktuszok. Különállóan nónek. Tdcsebb növények C3ucs??n erds, gyapjas filcet viselnek, amelybe! a virágok erednek. Bordí^k száma 2o-4o. Felnctt növény átmérője 5o cintől, Mr-gassóga 3o cm-tfl 1.5o m-ig. Areolék távolsága l,5cm körül, Areolák magassága 2 cm-ig. Tövisek száma: 18-2o, Egyenestcl lehajlóig. Oldalsó tövisek árszerüek. yir-'^g.-^a; A harangalaku virágok széle rövidebb a meglehetősen rövid és sürün szőrrel boritott csésze csövénél, /tubus calyx/ A sziromlevelek /petalum/ egyenesek, rövidek és lándzsaalakuak. A vaskos bibeszál /stilus/, amelyen számos bibefej helyezkedik ol, a porzószálok sürün veszik körül. A nagyon vastag torméshéj c's" vacok rövid cs kivül hegyezett pikke^lyekkcl ellátott. Virág szino: karminpiros, sárgáspiros, rózsaszínű.

10 - 8 - Stencilszáia:423«Példányszára: ^00 Termése: Pügealaloi, sürün gyapjas hajjal beaőve, nyitott, fe HosszLikás, száradó. A növénytől letörve alul lül s-orün tövissel ellátott. Magja: Cca, 2,5 Í^^Í liesszu. Fordított to-jás alalcu. Tompa fényű fekete szinü. Finoman pontozott. Álalapi /subbasalis/ méllyesztett köldökü /hilum/. Ismertebb fajok; E.ceratites v,ceratites " " v.combarbalensis. " " v.coquimbonsis, " " vijorgensis. " " v,mollensis, " " v.vallenarensis. " v.zorillaensis. Nincs hitelesen leírva: E,ihotzkyanae és E,laparapaensis, Kültagra ja: Magról, Lassan növekedő. Magoncai könnyű, vizáteresztő, igen táplélékdus talajt kivannak, valamint meleg, napos nyári elhelyezést, bő vizada^olás mellett. Igényli a növekedési időszakban a gyakori permetezést. /ph 5,5-pH 6./ A ciklcben előforduló idegen kifejezések: tubus calyx = csésze csc'79 petalum = sziromlevél stilus = bibeszál subbasalis = álalapi hilum s: köldök Szakir. dalom; Krainz-Buxbaum-Andreae-Rupf-Klav/ida; Die Kakteen, Endler-Buxbaum: Pflanzenfamilie der Kakteen. VV.Hoffmami; Das kleine Kakteenbuch. Backeberg; Die Cactaceae, Kakteen und andere Suklculenten. Berger: Entv^icklungslinien der Kakteen, öactus and Succulent Journal. Kern Péter Bp.I.Szentháromság utca 7,

11 - 9 - Stencilsz,áLm:424, Pé1dányszám:500, II,Szakköri hirek: 1969,1,15-án Kondér Isaván tagtársunk vetített képek bemutatásával i s mertette a csehszlovák kaktuszgyűjtők brunói kaktuszkiállítását, A bemutatott Lépekből láthattuk, hogy milyen magas fokú az ottani kaktuczkultura és hogyan kell egy korsze:rü. növénykiállítást megrendezni. Szabó Dezső tagtéjrsunk /Ep.XVII.Sóska u.34,/ megvételre vagy cserére keres 2 évas vagy ennél idősebb Setiechynopsis mirabilis magonco!:at, IZóri azokat a tagtársakat, akik ilyen növényt hajlandók elaoj.i vagy elcserélni, vegyék fel vele közvetlenül a kapcsolatot. Magbeszerzés: Berghauer Tibor /Pécsbányatelep, Borbála u.s./ tagtár-sunlc kérésére közöljül:, hogy az alábbi saját termésű magokat kivánja értékesíteni: egy adag szem, egysége:jen 2.-Pt. Rendelésnél elég a sorszámot közölni, A magokat utánvéttel küldi, 50'-Et feletti rendelésnél postaköltséget nem számit fel. l,astrophytum miriostigma 5.Aylostera fiebrigii 5, " pseudodeninute 7.Frailea alacriportana.9* columbiana ll.gymnocalycium michanovichii.lg,lobivia allegraianc 2.Aylostera deminuta 4, " Icuperiana 5. Gleistocactus smaragdiflorus S.Frailea schilinskiana lo.gyranocalycium damsii 12.Hamatocactus setispinus 14,Lobivia backebergii i» 15. famatimensis 16. " he rtiichiana 17.Mamillaria aureo-viridis 18.Mamillaria bachraannii 19. ;Í tt bocasana 20. bravoe if tt 21. bravoe v.ebreviana 22. cai-minantha 25. n carminea 24. t l columbiana 25. ;t crocidata 26. ; i decipiens 27. tl dui'ispina 28. II erectohamata 29.!t erytlirosperma 30. tl flavovirens 51.!l fraileana 52.!» galeottii 53. tj hahniana 34. :t hemispherica

12 S.tencilszám: 42^ Példányszám; JOG 35. Mamillaria hoshardi 36.Mamillaria hydalgensis 37. " hybrida 38. " klissingiana 39. " kunzeana 40. " longicoma 41. " penispinosa 42 " prolii e^ja 43. " pubispina 44. " saetigera 45. " sanluisensis 46. " seideliana 47, " sempervivi 48. " teotichuacana 49. " werdermanniana 50. " v/ildii 51. " zelmamiiana 52. Notocactus apricus 53.Notocactus matmiullosus 54. " submammullósus 55.Paródia aureicentra 56. Paródia aureispina 57. " sanguiniflóra 58. " species n. 59.Pseudolobivia hamatacantba 60. Pseudolobivia polyancistra 61.Rebutia carminea 62. Rebutia chrysacantha 63. " chrysacantha v. elegáns m-inuscula 65. " senilis 66. ' senilis v.kesselringiana 57. " " v.stülmieri 68. v/erdermanni 69. " xanthocarpa v.dasiprisa 70. Ripsalis pahyptera 71. Setiechinopsis mirabilis. Berghauer Tibor tagtársunk egj'-ébként felajánlotta, hogy bármilyen kaktuszokkal kapcsolatos kérdésben szivesen ad felviláíiosicást a hozzá forduló tagtársaknak. III.Lapszemle. The National Kaktus and Succulent Journal 1^68^. dec. hó. Gimlapon az AGAVÉ ferdinandi regis képe. l.old. Szerkesztői cilck. 2.old. Az Agavé ferdinandi regis leírása. A virága nagj'-on hasonlít az A.victoria regiae virágához.

13 stencilszám: 426. Példányszám: old. Mrs.Vere Eis^ins R.G. Á IT.S elnöke volt egy ideig, 1968.októberében halt meg. A cilck méltatja mnnlcásságát. Róla nevezték el a Grassula higginsiana-t. 4. " J.W.P.Mullard. Említésre méltó Eanmillariálí. Pénj^képen bemutatja a Hamillaria maaatlaensis Schum. és a ' Mamillaria zepharatoides Schneider növényeket, *5. " Ro\7ley tudósítása. Amerikai utazását irja le és azt, hogy a kisebb és különlegesebb kaktuszokat sokkal nehezebb megtalálni, iaint ahogy gondolnánlc, 6. " Charles Glass: Mamillaria collinsii var.chiapas. A szerző a lelőhelyen tett utazása eredményeképpen megállapítja, hogy c fenti elnevezésű növény nem varietas, hanem azonos a Mamillaria ciachlamii Qehl.növérnycl, 7. " G.'7.P. Broméliálc. Hirt ac' az angol ITromélia Társaság uj első lapjának megjelenéséről, 3, " R.Einns: Lelőhelyek. A succulensek elöfoidulási helyeit tárgyalja az előző széoiiban megjelent cikk folytatásaként. 5, " Z.R.Senior: Szabadban tartott sukkulensek Angliában, Kilenc szép fényképpel bemutatja az angol szigeteken szabadban tartott növényeket. 10. " E.W.PuttL;í-üii: Jegyzőkönyvemből. A.Buiningról és uj felfedezéseiről i r, aki leirta az Uebelmannia pectinifera-t és a meniensis-t. Ő tette közzé a Notocactus uebelmannianus leírását és nevét. /Bíagja mint a KU-78, szerepelt,/ ^ 0 irta le a Notocactus uebelmannianus forma flaviflora-t, mely sárga virágú alakja a Hü-78-nak /magja mint HU-81 szerepelt/, A közleménj'- ir még Gr,Margaret Mee-ről, aki nem kevesebb mint hat utazást tett kenun az Amazonason nehéz körülmények között és a brazíliai világokat lefestette, majd egy vaskos kötetben kiadta "A Brazi.l erdők virágai" elmen. /Ára 105.-Pfc/ Hirt ad végül arról, hog;/ az angliai kiállításokon látható volt olyan ritka növéx"..y is, uint az Uebelmarinia pectinifera és a Discocactus.

14 -12 - Stencilszám: 427t Példányszám: JOO. 11.old. J.A.Hart: Echeveria-k. A cikk méltatja a megjelent könyv hasznosságát, 12. " C,Williams. Képrejtvény és az előző képrejtvény megfejtése, 13» " J.Pilbeam: Hav/oi^thia radula. A növény rajza és leírása, 14. M.J,Martin, Könnyen virágzó succulensek. A Ceropegie woodii és Aloe variegata leírása, tartása és két kitűnő fénj'-képe, 15. " A.P.M.Buining: Kaktuszgyüjtés Uruguajban. A Szerző délamerikai útleírásának folytatása. 16. " C.Marsden, H.S.Jackson ós Mac Millen: Rebutiá-k, Kaktusztenyésztési sorozat 5.rész, A cild: méltatja a könj'-vet, rámutat előnyeire és hibáira, 17. " W.Krasucka Dresda: Paródiái: nevelése magról. A cikic ismerteti a ''Kapromin'' csírázást elősegítő anyagot, mely a szerző kísérletei szerint bevált, Pőleg januárt ajánlja a vetésre és desztillált viz használatát, melynél nincs algásodás, felületi mészképződés. Talajnak a folyamlcavicsot ajánlja. Az 5.5 ph értéloi desztillált vizben 0,15-0,2 % Ghinosolt old fel a nedvesitéshez. A keltetés hőmérséklete az első 5 napon G*^ éjjel C, utána 23 C a negyedik héten , hogy a legjobb csirázási eredményt érjülc el, lo. C,Williams: Macrofotografla. Szerző tárgyalja a használható lencse fókusztávolsákgát, a felszerelést, a megvilágítást, az e:rpoziciós időt és a filmet, 19. " Az angol egyesület -'Ronna Robin-' szolgálata. Érdekessége egy levél, melyben egy ausztráliai kaktuszos irja, * hogy a tangerparton lakik, ahol soha nincs hideg. Ezt ugy látszik az Echinocereus stramineus megkívánja, mert bár Icitünő körülmények között él, még sohasem virágzott. Ugyanekkor egy ujmexikói kaktuszos irja, hogy nála ugyanez a n vény, mely a hideget jól birja, évente 4-5 virágot hoz. 20. " C.W.P. Az Agavek. Az amerikai kaktusz és suklculens társaság 1968-a^ évkönyvének méltatása. 21. A tagok irjálc: Az egyik levélix'ó irja, hogj-' több kaktuszt télen a szabadban tartott. A növények közül csak Notocactus scopa ruberrima maradt életben, ez viszo/ic; rendkívül erőteljes lett, /dr.madarász László/

15 Stencilszám: 428, Példányszám? JOO, Kakteen _und. andere Sukkul enten évi l.szám. H.Peiler: "Tenyésztési tapasztalatok az Echinocereus delaeti»vel" A színes fényképen bemutatott különlcb-esen szép és éx-dskes növény rövid ismertetését adje. V.Schappacher: "Szabadföldi kaktuszok télen." Szerző a vonatkozó irodaiam felhasználásával megkisérli összefüggő egészbe foglalni a szabadföldi teleltetésre alkalmas /vagy annak tartott/ kaktuszokat. A nálunk is ismert télálló Opuntiákon kivül egész sereg Opuntia speciest sorol még fel. Megemlíti még Taphrocactuszokat, Echinocereusokat, Mammillái'iéJcat. A zárószó xigyslmezoet azonboxi, hogy néhány nedvességtürő Opuntiát kivéve, ezek a kaktuszok a szabadföldi teleltetést csak abszolút száraz környezetben viselik el. /2 fénykép./ A.Scháfer: "Echinocex'eusok - és amit ma tudunk róluk." A mintegy 200 fajt és változatot számláló Echinocereusok tartásáról és ápolásáról olvashatunk értékes, gyakorlati tanácsokat, A szerző lábjegyeete szerint a további folytatásokban különösen r-a amatőr tenyésztőicet érdeklő fajok tárgyalására ke:cü.l sor. / l kép./ W.Rausch: "Paródia malyana spec.nov." Uj Pcrodia latin diagnosis-a és első leírása e^zr fényképpel. E.F.Andersen: A mexicóiak mind.untalan rejtvényt adnak fel, A szerző az Obrogonia denegri faji besorolásának eldöntése érdekében igen részletes, tudományos alaposságú vizsgálatokat végzett. Ennek során megvizsgálta 0. magokat, a magoncokat, a növény életterét, a belső felépítést, cz areolákat és tüskézetet, a cheniai jellemzőket, a virágot, a virágport, a chromosomálcat és a termést. Ezek szerint az Obregonia- bár közel áll az Ariocerpushoz, a Lophophorához és a Strombocactushoz, - egyiidiez sem sorolható, tehát önálló faj. Közbülső forma a Lophophora-Strombocactus csoport és az Ariocarpus-Pelecyphora csopcit köz t t. /12 kép. /

16 Soencilssám:429t Példányszám:JOO* D.Táuber: 'Egj-általán nem sjom.'^ A kisnövésü, de nagyvirágu Arthrocereus /Setiechinopsis/ mirabilis népszerüsitóse, / l kép./ /Kemenes Ernő/ "Kaktusy 68" No.4. /A Csthszlűvák kaktuszgyűjtők újságja./ 74.old. Beszí^inoló az Osztravában tartott X.közgyűlésről. Hét ország képviselője, és nyolcszáz belföldi vendég vett részt. 79.old. Jan Pechanek: "Fehér és sárga Mamilláriák". A ciki: az egyes fajok ápolására is kiterjed. Sok szép ábra, 85.old. Ing.Miroslav Voldan: "Oroya Britt,et.Rose", Felsorolja az ismert fajokat. A magvetést beható hőmérséklet ingadozásnak. kell kitenni. A fiatal magoncok igen kényesek. 89,old. Dr.Bohumil Schütz: "Kaktuszok kavicskulturában", A szerző gyűjteményében szo-zett tapasztalatok alapján taglalja a kaktus s ok vi zloilturá ját, 92.old. Ing.Frantisek Ne-umann: "Az Areolák geometriája". Beszámoló Hans Bonefaas /Hollandia/ látogatásáról Csehszlovákiában. Az újság színes mellékletben bemutatja a Gymjiocalycium denudatum és baldiánum keresztezését "Jan Suba" néven. /Kern Péter/ Magyarázat az ábrákhoz: A közölt ábráicon csak a legszűlcségesebb oltási módszerek sematikus rajzát kívántam bemutatni. A szaggatottan rajzolt felületek levágásra kei-ülnek. L lekötés, leterhelés módja sokféle lehet; kötés raffiával, pamuttal, gumiszalaggal,;leterhelés súllyal, különböző oltási szerkezetek közbeiktatásával:; átszxirás kaktusztövissel, stb.

17 Stencilszára:450. Példányszáai: 500, Lz oltári al&nyolz növekedésben koll liogy legi'-enek. Az oltás: közvetlen napsütésnek ne teg^^aik ki, eay-két napig. Az oltásokat az elso időben óvjuk a felülről adagolt nedvességtől. A szelet-oltásnál /utolsó ábra/ a szeletek duzzadtak, dúsan gyökeresek: kell iiogy legyenek. /Gyökereztetés előtt 1-2 Létig beszái'itandók!/ Az oltásnál arra kell Icaiönleges súlj-t helyezni, hogj'- az alany és az oltvány edény-nyalácjai találkozzanak, avagy messék egym.ást. Az oluc'.st tiszta, fertőtlenített szerszámmal végezzük /alkohol, denaturált szesz/, csak friss, nem fás alanyra. Az alanyról és az oltvánj''- ról ajár.latos közvetlenül az oltási müvelet elvégzése előtt egy-eg;}'- vékonyka szeletet levágni. /A már megtörtént elvágáson és alakra formázáson kivül. /Üg^reljünic arra, hogy - ellentétben a Cereoid novényelicel, - az Opuntia-f éleidéi az edénj?--nyaláb a keresztmetszet szélén, az epidermis alatt helj'-ezkedik el./ Az oltás csak a n-v-jkecési /terj^j'ész/ időszakban végezhető el. /U.n. kénj's^eroltás természetesen télen is megtörténhet,/ Cristatáic oltásánál különleges figyelmet ;islyezkedésére fordítani, kell az edény-nyalábok el- 3gyes kaktuszkedvelők az oltási müvelet elvégzése után a szabadon maradt vágási felületeket aluminiumpcrral /falezüst/, va^cy gipsszel beszórják, Simek a módszernek az az előnye, hog3^ a vágott felületről a nedvességet felszívja és Gsctlegesen ráhulló csapadékot semlegesíti. Az oltás kaktuszállomány.inlc gyors szaporításának biztos módszere* Az oltott n.'vénj- bizonyos idő múlva újra, részben levágható és újra feloltható. A megmaraciott oltványcsonlc az esetek többségében köröskörül sarjakat hoz, /Kern Péter/

18 O^TiTÁSI M-.^I/S'SREK SSMA-TKCJS ÁBRÁZ^LÁ.?^. Sereslcia /PereDkiopsie/ 6 é alanyon legalá"b> 6ievil 1 f pl,zygowactus ',T:;''V-- kétpldalt "bör eltárolit va itt t^"vis Tagy átk'itwa Pereskio:nsis, -^gy Pereekia eset'íten ninos. Említésre máltr. a"hut«ai" fé?.e 8i5eletel4«3,, rr-r\ M- I / levágás Ire és 5-re nem ol^^nk /Egyí^íként o l- i tás mint'> l/a / Rajr:.tlta: Korsch Imre Kem Páter