Sz. Molnár Anna: A TRANZAKCIÓANALÍZIS ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ ANDRAGÓGIÁBAN Megjelent: Pedagógusképzés, szám, pp

Átírás

1 . Molnár Anna: A TRANZAKCIÓANALÍZIS ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ ANDRAGÓGIÁBAN Megjelent: Pedagógusképzés, szám, pp A felnőttoktatás gyakorlatának változásai is ráirányították a figyelmet a felnőttoktatók gyakorlati kompetenciáinak, köztük a kommunikatív és interaktív készségének fontosságára. A gyakorlatban erősödött az andragógia professzionalizálódása, bár ez főként külföldi és nem a hazai gyakorlat alapján mondható. Bizakodásra adhat okot, hogy lezárult az andragógia szak akkreditációja, és bevezetésre került a szakirányú továbbképzés keretében a elnőttoktatói szakértői szak. Tapasztalható a felnőttoktatók kompetencia-területeinek differenciálódása. A tanári képesítési követelmények előírják a tanárjelölteknek a felnőttoktatási ismeretek elsajátítását, mely rendelet a hagyományos szerepstruktúra átalakulását kívánja előmozdítani. Megnőtt a gyakorló szakemberek érdeklődése a tanórai kommunikációs folyamatok, saját és tanulóik kommunikatív kompetenciájának sajátosságai, problémái iránt. Ugyanakkor a meghirdetett akkreditált tanár-továbbképzési programokban felnőttoktatók számára alig van, pedagógusok számára is igen szűkös a kínálat az említett területeken, a programok nagyobb része a szaktárgyakhoz kapcsolódik. Az új tevékenységek gyakorlása a tanároktól bizonyos feltételeket igényel: szakmai-elméleti tájékozottságot és az új kommunikációs eszközök befogadását. A tranzakcióanalízis alkalmas vizsgálati eszközt lehet, a pedagógusok/andragógusok interakciós készségeinek mérésére és szakmai önismeretük fejlesztésére. A módszer alkalmazásával kapott eredményekre építve lehetséges az alap- és továbbképzésekben az interakciós-kommunikációs készségeket fejlesztő programok kidolgozása. A tudományok és a technika gyorsuló ütemű változásainak eredményeként a tanulás nem korlátozódhat többé a gyermek- és ifjúkorra. Az iskolában szerzett ismeretek egy része hamar elavul, a társadalmi változások felgyorsulnak, az életkörülmények átalakulnak. A változások nem érthetők meg a személyes tapasztalatok alapján, ezért a múlt század közepén megjelent a társadalmi igény, hogy a felnőttkori tanulás állandó folyamat legyen. 1

2 A tanuló társadalom eszméjének magvalósulásához feltétlenül szükséges, hogy a magyar felnőttoktatás rendszerének minél több eleme újuljon meg, modernizálódjon az irányítás, az intézmények programjai, a módszerek. A felnőttoktatói tevékenységnek is módosulnia kell: a magyar felnőttoktatásban ma még dominánsan tanárközpontú oktatást és a tekintélyelvű magatartással jellemezhető hagyományos szerepmegvalósítást fel kell váltsa a szimmetrikus, a felnőtt kapcsolatvezetés készségeit is tudatosan használó, tanártanuló dialóguson alapuló, hatékony teljesítményre képes felnőttoktatói munka. A felnőttoktatók és a tanuló felnőttek kommunikációját új módszertani eljárás segítségével a tranzakcióanalízis (röviden: TA) eszközeivel is elemezhetjük. A tranzakcióanalízis A tranzakcióanalízis az emberi viselkedés, a gondolkodás és az érzelmek könnyen érthető, mégis kidolgozott pszichológiai elmélete. űkebb értelemben a személyek közötti szóbeli vagy egyéb kommunikáció elemzésének módszerét jelenti Eric Berne modellje szerint (Berne 1984). Tágabb értelemben azonban a TA fogalmát Berne teljes személyiségelméletének jelölésére is használják. A tranzakcióanalízis a pszichoterápia mellett az oktatás, a szervezeti és szociokulturális analízis valamint a pszichiátria jelenkori hatékony rendszere. A TA-ra azért esett a választás, mert a felnőttoktatói kommunikációnak az andragógiában felvázolt modellje szervesen illeszkedik a tranzakcióanalízis módszerében és gondolatvilágában megnyilvánuló személyiségelmélethez, az egyén és környezete közötti kapcsolatáról megfogalmazott elgondolásokhoz. Az énállapotok A tranzakcióanalízis vizsgálódásának tárgyai az énállapotok, vagyis gondolatok és érzések koherens rendszerei, melyek megfelelő viselkedésmintázatokban fejeződnek ki. Berne ( ) definiálja így az énállapotot, ezt az egyszerű, tapasztalati alapú és mégis nagy elemző értékű fogalmat, mellyel az én-működés három megfigyelhető formáját nevezi meg. Berne szerint minden ember személyiségében három szint, három egység működik: a ermeki (Child) énállapot (exteropsziché), a ülői (Parent) énállapot (archeopsziché) és a elnőtt (Adult) énállapot (neopsziché). Az emberek e három, 2

3 specifikus agyi központtal rendelkező énállapotban léphetnek interakcióba egymással. Cselekvéseik mindig e három énállapot valamelyikében történnek. Minden énállapotra sajátos, jól megfigyelhető viselkedés jellemző. Ha valaki megfigyeli a viselkedést, azokról az érzelmi állapotokról és gondolatokról is szerez információt, melyek megfelelnek a vizsgált énállapotnak. A TA az énre és a tudatosságra koncentrál, ezért fogalmai segítségével jól megmagyarázható és előrejelezhető a viselkedés. A személyiség belső lelki tartalmainak eredetét az énállapotok strukturális elemzése írja le, az énállapotok megnyilvánulásait a személy jelenben zajló megfigyelhető viselkedései alapján a funkcionális megközelítés vizsgálja. Az énállapotok strukturális modellje Életünk történései a hozzájuk társuló élményekkel és viselkedésformákkal megőrződnek emlékezetünkben. A rögzített élmények és a hozzájuk kapcsolódó érzések visszajátszhatók, nemcsak felidézhetők, de újra is élhetők. Nem csupán emlékszünk arra, hogy miként éreztünk, de az érzéseket ugyanúgy át is éljük. Berne e feltevést Penfield (1952) kutatásaira alapozta. (Részletes ismertetése: Harris ) A szüleinktől, nagyszüleinktől, nevelőinktől, tanárainktól, összefoglalóan: szülőfiguráktól tanult viselkedések, a tőlük átvett gondolkodásminták és azok az érzéseink, ahogyan ők érezhettek egy-egy helyzetben, a ülői énállapotban vannak elraktározva. A ülői előre rögzített és meghatározott szabályok gyűjteménye. Kész modellek, minták alapján dönti el, hogyan kell reagálni egy helyzetben, mi helyes vagy helytelen, hogyan kellene élni az embereknek. A ülői minősíthet valamit pozitívan vagy negatívan, lehet ellenőrző vagy támogató. Megfigyelhetjük magunkon, hogy bizonyos szituációkban ugyanúgy viselkedünk, reagálunk, amint szüleink tették, talán még a szavaink is azonosak. A tanári pályán a ülői énállapotra fontos szerep hárul: feladatokat ad, utasításokat közöl, ellenőriz, értékel. A jelentős személyek mondatai, a különböző értékekről vallott nézetei, jellemző gesztusaik a szocializációs folyamatban mintaként is szolgálnak, lehetővé teszik a társadalmi tapasztalatok átörökítését. Ez a megállapítás igaz a szakmai szocializációra is: egy tanár újrajátszhat egy régi tanárától átvett mintát, viselkedést, átélheti azokat az érzéseket, amit oktatójánál látott. Amikor azt tapasztaljuk, hogy úgy viselkedünk, mint hasonló helyzetben gyerekkorunkban tettük, akkor ermeki énállapotunk aktivizálódik. Itt őrződtek meg 3

4 egészen életünk kezdetétől saját, önállóan szerzett tapasztalataink, következtetéseink, érzéseink. A ermekiben rögzítődtek átélt érzelmeink, élményeink így a szeretet, félelem, harag, öröm, szomorúság, szégyen stb. A elnőtt a jelenre reagál, nem a régi tapasztalatokat játssza újra. A elnőtt énállapotban lévő személy adatokkal dolgozik, gyűjti, tárolja, használja azokat, logikai alapú program szerint hoz döntéseket. Strukturális énállapot-modell ülői énállapot elnőtt énállapot ermeki énállapot 1. ábra. A strukturális énállapot modell Az énállapotok konzekvens érzés- és tapasztalati mintázatok, melyek szervesen kapcsolódnak a nekik megfelelő magatartás-együtteshez. Ezek gyermekekben és felnőttekben egyaránt megvannak, nem életkorjelzők, nem is a szülői szerepre utalnak, hanem a személyiség különböző strukturális tartalmaira. Ilyen értelemben használva nagybetűvel szokás kezdeni ezeket a szavakat, ha tehát elnőttről beszélünk, akkor énállapotot, ha pedig felnőttről, akkor egy köznapi értelemben vett felnőtt személyt értünk ezen. Az énállapotok funkcionális modellje A strukturális modell azt tárta fel, hogy mi az egyes énállapotok lelki tartalma. A funkcionális modell arra összpontosít, hogyan használjuk azokat. A funkcionális modell fogalmi eszköztára a tanórai helyzetek elemzésében fontos szerephez jut, ezért érdemes részletesebben megismerni. A funkcionális modell összetevőit a következő ábra mutatja be. 4

5 unkcionális énállapot-modell Kritikus/Irányító/abályozó ülői ( Controlling Parent ) K G Gondoskodó ülői (Nurturing Parent) Alkalmazkodó ermeki (Adaptive Child ) Lázadó ermeki (Rebellious Child ) 2. ábra. A funkcionális énállapot modell A L elnőtt (Adult ) abad ermeki (reechild ) ülői énünknek két élesen elváló része van: az egyik a Gondoskodó ülői, a másik a Kritikus (Normatív) vagy Irányító/abályozó ülői. A Kritikus ülői énállapot funkciója a kontroll, az értékelés, a bírálat, utasítások kiadása magunknak vagy másoknak. A Kritikus ülőiben tárolt normák és szabályok a szocializációban fontos szerepet töltenek be, ezek adják meg többek között miként kell élni kinek-kinek a maga kultúrájában. Ez nem csupán a helyi kultúráról, hanem a család kultúrájáról, sőt a nevelő személy saját szabályairól is tájékoztathat, és e szabályok közül néhányat a elnőtt később újraírhat. El kell azonban különíteni azt az esetet, ha egy viselkedési szabályt a elnőtt revideál és azt, ha a Lázadó ermeki tagadja meg az engedelmességet, vagy a abad ermeki tevékenykedik egyszer semmi másra nem figyelő felszabadultságában. A Kritikus ülőiben lakó normák időt és energiát takarítanak meg, nem kell és nem is lehet minden egyes helyzetet racionális elemzésnek alávetnünk számtalan helyzetben rutinszerű forgatókönyvek, így szokás, így illik kezdetű szabályok szerint járunk el. Ugyanakkor és ez talán a legfontosabb a ülőiben tárolódnak azok az erkölcsi normák is, amelyek legtiszteletreméltóbb emberi megnyilvánulásainkhoz vezetnek: ez a helye az etikai normáknak is. A Kritikus/Normatív ülői én tehát értékes és nélkülözhetetlen, de csak addig, amíg hiteles és a személy számára előrevivő normákat tartalmaz. Sajnos káros is lehet, 5

6 mert ugyanennyire alkalmas az előítéletek és tévhitek tárolására is, mind magunkkal, mind másokkal, mind az élettel kapcsolatban. A különféle énállapotok az oktatásban, felnőttoktatási helyzetben tipikusan ismétlődő funkciókat töltenek be. A Normatív ülői feladata (itt alkalmasabb ez az elnevezés, mint a Kritikus), hogy megfogalmazza, lehetőség szerint a résztvevőkkel együtt, azokat a viselkedési szabályokat, amelyeket ésszerűnek talál a tanítási-tanulási környezet zavartalan működésének fenntartása és a munkafeltételek biztosítása érdekében. Ugyancsak a Normatív ülői ügyel arra, hogy a tanulócsoport megtartsa a szabályokat, de az ellenőrzésben, az értékelésben is szerepe van. A ülői én másik szelete, a Gondoskodó ülői aligha szorul magyarázatra: akkor jut szerephez, ha az egyén másokról vagy magáról gondoskodik, segítséget ad, vígasztal, bátorítja a másikat és tanít. Ebből az énszeletből fakad a másokkal való törődés, az empátia, az a képesség, hogy másoknak biztonságot nyújtsunk. Ez az énállapot nyilvánul meg, ha a felnőttoktató a résztvevők szükségleteire figyelve az osztálytermi körülményeket úgy módosítja, hogy azok kényelmesebbek, kellemesebbek legyenek. A felnőttek sokszor munka után ülnek be a tantermekbe, ahol próbára teszi erejüket a késői időpont, a zsúfolt órarend. Az eredményes tanuláshoz elengedhetetlen, hogy a tanár tekintettel legyen a résztvevők igényeire, és azokat figyelemmel kísérje. Gondoskodó ülői énállapotban lehet egy tanár, ha szünetet tart egy nehezen érthető magyarázat közben. Ez a tanár azonban csak akkor van Gondoskodó ülőiben, ha hitelesen, őszintén reagál a résztvevők jelzéseire. Ha az egyre nehezebben összpontosító tanulókat látva arcára kiül a rosszallás: még egy órát se képesek végigfigyelni, mert nem alszanak eleget, nem tudják rendesen beosztani az idejüket, hangosan pedig annyit mond: Jobb, ha szünetet tartunk, mert látom, nem értik a magyarázatot akkor nem Gondoskodó ülőije szólalt meg. Rosszalló arckifejezés és szemrehányást érzékeltető hangsúly nélkül ugyanez a mondat megértést sugalló hangon elmondva, hiteles Gondoskodó ülői megnyilvánulása volna. Más szóval: az énállapotok diagnosztizálásakor mindig szem előtt kell tartanunk, hogy ezek valóban énállapotok, lelkiállapotok, a viselkedés mellett érzést és gondolatot is magukban foglalnak. A viselkedés része nemcsak a kimondott szó, hanem a kísérő nonverbális jelzések is, és ha a kettő ellentmond egymásnak, a nonverbális részt érzékeljük hitelesnek. A Gondoskodó ülői egy másik jelentős feladata támogatni a tanulót: a tanár bizalommal teli kommunikációjával érezteti a tanulóval, hogy képes sikeres lenni. Működése a szociálpszichológiából ismert, önmagát beteljesítő jóslathoz hasonlítható 6

7 (Merton 1980, Cserné Andermann 1986). Apps felnőtt tanulókra orientáló felfogása szerint: Mint a felnőttek tanára elismerheted és megdicsérheted, amit valaki már tud, s erre inkább építhetsz, mintsem arra, ha az illető hiányaira összpontosítasz. (Apps ) A Gondoskodó ülői működésnek természetesen van túlzott formája is: a túlféltés, tanároknál a túlzott, kéretlen segítés, a tanulói felelősség átvállalása. A felnőttoktató nem feledkezhet meg arról, hogy a felnőttek még nála is fontosabb erőforrásai saját tanulásuknak, éppen ezért meg kell hagyni cselekedeteikért vállalt felelősségüket a tanulmányi munkában is. Az énállapotok közül a elnőttből erednek az itt és most helyzetekre adott reakciók. A elnőtt nem a múlt sémáival dolgozik, ezért a legbiztonságosabb működésmód, ez vonja maga után a legkevesebb konfliktust, illetve ez teszi lehetővé a félreértéssel telt vagy fenyegető helyzetek legegyszerűbb tisztázását. Mint ilyen, a hatékony kommunikáció sarokköve úgy a mindennapi, mint az andragógiai szituációkban. A elnőtt az az énszelet, amely tényeket, információt dolgoz föl, érveket mérlegel, esélyeket latolgat, döntéseit ezek alapján hozza, cselekedeteit menet közben monitorozza, a stratégiáját esetleg módosítja. A elnőtt számára minden, ami történik, vagy amit érzékel: információ. A elnőtt az egészséges fejlődés és a testi fennmaradás őre. A elnőtt teszi lehetővé nemcsak a mindennapi hatékony, célorientált viselkedést, hanem azt is, hogy a bennünk operáló normákat, parancsokat, elvárásokat felülvizsgáljuk, szabad döntésünk szerint alkalmazzuk, vagy sutba dobjuk. Az új élethelyzetekben történő helytállás, ha ilyenre egy vagy több részterületen sor kerül, általában a elnőttből kell hogy táplálkozzék. A felnőttek tanulása, ideértve a felnőttoktatók továbbképzését, önképzését is, új ismeretek mellett új értékek, új viselkedés elsajátítását is jelenti. Normáink, kommunikációs szokásaink, életvitelünk átalakítása komoly munka, amelynek kivitelezője mindenkor a elnőtt. Ezért szükséges, hogy az andragógusok meg tudják szólítani a résztvevők elnőttjét, legyenek technikáik a elnőtt énállapot aktivizálására. Sajnos a gyakorlati tapasztalatok szerint a tanárok többsége nincs felkészülve erre. Sokan közülük tekintélyelvű módon a tanulók ermekijéhez fordulnak, vagy megkerülik a normák különbözőségéből adódó konfliktusokat, kísérletet sem téve a megoldásukra. Természetesen a résztvevők kéréseit mindig készségesen teljesítő ermeki által vezérelt magatartásra is találni példákat tanárok körében. Az oktatás minden területén, így a felnőttoktatásában is a felnőttfunkció fejlesztése eszköz is és cél is a személyiségfejlődés elősegítésére. 7

8 A tudatosságról hasonlóképpen vélekedik Csíkszentmihályi Mihály a tökéletes élményről írott könyvében (Csíkszentmihályi ): a belső és külső determináló hatások feletti szabadságát úgy nyerheti el az ember, ha tudatát irányítása alá vonja. A tudat fölötti uralom megszerzése révén az ember képessé válik élményei értelmezésére. A kontrollt az teszi lehetővé, hogy az idegrendszer, fejlettségéből adódóan, bizonyos mértékig funkcionálisan független genetikus programjától és társadalmi környezetétől. Az ember képes arra, hogy szándékainak megfelelően rendezze el a belső és külső információkat. Ugyanígy adott számára az a lehetőség is, hogy állást foglaljon önmagával kapcsolatban. Az egyén e fontos képességéről Viktor E. rankl így vélekedik: Ami valójában számít, az nem a félelem, vagy hogy éppen milyen érzéseink vannak, sokkal inkább az, hogyan foglalunk állást velük kapcsolatban, tehát a beállítódásunk. Ez a beállítódás azonban mindenkor szabadon választott. (rankl ) Visszatérve a elnőtt működésére: a tanításban a elnőtt szerepe mindaz, ami szervezéssel, az idő kezelésével, a tervezéssel kapcsolatos, valamint a tananyag tartalmi részére és annak számonkérésére vonatkozik. Ugyanakkor a elnőtt egy más alkalommal is szóhoz jut ha problémákról van szó, vagy a tanulócsoporttal való egyéb nyílt, de a tananyagtól eltérő megbeszélésre kerül sor. A felnőtteket tanító tanár elnőttje képes elkerülni a ülői és szülői prédikációt, a résztvevők ermekijének megszólítását, ezzel megelőzheti az osztály Lázadó ermekijéből jövő rejtett, esetleg nyílt ellenállást vagy a Túlalkalmazkodó ermeki reakciókat. Ez utóbbiak a problémák gyors lerendezését eredményezhetik ugyan, de a résztvevők és a tanár kapcsolatára, a tanulás légkörére negatív hatással vannak. A tanulókkal folytatott elnőtt elnőtt párbeszéddel megőrizhető a tanítás kiegyensúlyozott érzelmi légköre, ami egyúttal az eredményes tanulás feltétele is. A ermeki énállapotot három részre osztjuk: a abad ermekire, az Alkalmazkodó ermekire és a Lázadó ermekire. A abad ermeki énállapotban az egyén érzéseit és igényeit szabadon kifejezheti, azt teheti, amihez kedve van. A abad ermeknek figyelmén kívül esnek a normák, sem a betartásuk, sem a megszegésük nincs szándékában, akár megszegi, akár betartja őket, ez jobbára véletlenszerű. A abad ermeki énállapot a spontaneitás, az intuíció, a függetlenség, a kreativitás, a játékosság és az életöröm forrása, a későbbi párkapcsolatok egyik nagy összetartó ereje is. A tanároktól hatékony kommunikációs ügyességet és fejlett interakciós készséget igényel a felnőttek oktatásában a szociálisan elfogadott viselkedés mellett a abad ermeki énszelet megnyilvánulását is elősegíteni. 8

9 A abad ermeki énszelet ugyanis vidám és kíváncsi is, és mint ilyen a tanulásban kiválóan mobilizálható. Egyes reformpedagógiai irányzatok különböző elméleti háttérrel építenek a természetes kíváncsiságra és kitüntetett szerepet szánnak az alkotó tanulói tevékenységnek. A felnőtt sem nélkülözheti tanulásában a abad ermeki működést, az a tanulás például sokkal eredményesebb, amikor sikerül kíváncsiságot ébreszteni a tananyag iránt. A abad ermeki kognitív vonatkozásaira a gátlásoktól nem bénított próbálkozás, kísérletezés jellemző, ez hosszú távon intellektuálisan sokkal termékenyebb, mint a puszta szabályelsajátítás és szabálykövetés. A abad ermekiből minden irányba akadálytalanul terjedő gondolat lehetővé teszi az analitikus összefüggések pontosabb átlátását, lehetővé teszi, hogy a felnőtt tanuló felismerje a megtanított szabályszerűségek mögötti mélyebb kapcsolatokat, módot ad a gondolat szabadságának, az elme képességeinek és határainak és legfőképp a szabad teremtés örömének megtapasztalására. Az intellektuális kaland, kirándulás, tapasztalatszerzés mind a abad ermeki állapot kíváncsiságából fakad, ezek szerezhetik meg mindazt az anyagot, amelyet a tanuló később szabályok és kategóriák alá rendez. Az a felnőtt, aki autonóm, eredeti és teremtő módon használja intellektusát, bizonyára jelentős abad ermeki potenciállal rendelkezett és rendelkezik tanulási folyamataiban. A felnőttoktatás módszertana játékos és kreatív eljárások gazdag választékát nyújtja a abad ermeki mobilizálásához. A felnőttkori kapcsolatok harmóniája is nagy mértékben múlik a abad ermeki énállapot sértetlen hozzáférhetőségén. Vajon a formális oktatás keretei között a tanárok és a tanulók kapcsolatában is érvényre juthat-e a abad ermeki működés? Tapasztalataim szerint a felnőttoktatók és tanítványaik is örülnek, ha egy-egy ritka pillanatra az órán, vagy a szünetben átélhetik az elengedettséget, a játékosságot és az önfeledtséget, amit csak a abad ermeki adhat. A felnőttek is szeretik, ha a tanár él a humor eszközével, ami ugyancsak a abad ermeki megnyilvánulása. A gyermeki énállapot második része az Alkalmazkodó ermeki. Ez egy olyan énállapot, amely a külső szülői autoritással való interakcióban jön létre a gyermekkor korai kezdeteitől. Embertársaink közötti létezésünk gyakorlatilag alkalmazkodások sora, napjaink jelentős részét töltjük alkalmazkodással, és az ezt lehetővé tevő énszelet ennek megfelelően nélkülözhetetlen és értékes. Alkalmazkodó ermekiben van az a gyerek, aki szót fogad, aki elteszi a cipőjét, amikor hazaért. Alkalmazkodó ermekiben van az a felnőtt, aki a szülőfigurák által beléoltott normáknak engedelmeskedik, akár meggyőződésével egyezően, akár azok ellenére, de mindenesetre automatikusan, 9

10 felülvizsgálat nélkül. Alkalmazkodunk, amikor időben megyünk a munkahelyünkre, vagy amikor az üzletben illedelmesen beállunk a sorba. Az Alkalmazkodó ermeki természetesen sokszor túlalkalmazkodik: így tesz az a hallgató, aki, bár megterhelő számára, mégis kérés nélkül lemásolja és kiosztja társainak a kötelező irodalomból készített jegyzeteit, anélkül, hogy meggyőződött volna arról: ki tart rá igényt. Az utóbbi példából érezhető, hogy az Alkalmazkodó ermeki szoros kapcsolatban van a Lázadó ermeki énállapottal. Ha ugyanaz a hallgató egy idő után nekitámad társainak, mondván Nem fogok mindig helyettetek dolgozni, más is aktivizálhatná magát! Lázadó ermekiből beszél. Ennek oka, hogy nem tanulta meg, miképpen lehet a határokat elnőttből, bűntudatmentesen meghúzni, és amikor mégis határkijelölésre kényszerül, kísérlete kapcsolatromboló lesz. Az énállapotok közül egyszerre egy működik, vagyis a személy mindig a hat állapot egyikében van. Ezt az énállapotot végrehajtó énállapotnak nevezik. Amikor az egyik énállapot vezérli a cselekvést, lehetséges, hogy közben megfigyeljük saját viselkedésünket. Így jön létre az énállapotok közötti párbeszéd. Például a tanár azt tapasztalja, hogy a résztvevők nem készültek fel a kötelező olvasmányból, érezhet haragot, csalódottságot, majd mondhatja magában: Mérges vagyok, de miért én problémázom ezen? Nekik kellene komolyan venni a feladatokat. Ha mérgelődöm, azzal nem segítek. ó nélkül azért nem hagyom a dolgot. Csak velük együtt lehet megoldani a helyzetet. Énállapotainak megfigyelése ermekije érzelmeinek, ülőije kritikájának meghallása után úgy dönthet, hogy megosztja érzéseit és ítéletét a tanulócsoporttal, majd együtt keresnek megoldást a problémára, vagyis elnőttje lesz a végrehajtó énállapot. A tranzakcióanalízis célja, hogy mindegyik énállapot kifejezését a szituációtól függően és tudatos döntés alapján a elnőtt vezérelje. Például egy tanár dönthet úgy, hogy a gyengébb tanulási tapasztalatokkal és készséggel rendelkező tanulók esetében több irányítást és ellenőrzést alkalmaz (ülői megnyilvánulás), de ez a elnőtt mérlegelését követő tudatos döntés eredménye. A felnőtteket tanító tanárok eredményes munkájához mindegyik énállapotuk integrált funkcionálása szükséges. A ermeki az értő hallgatásban kap nagy szerepet, empatikus és intuitív működése tesz képessé a másik személy kimondatlan, tudattalan üzenetei meghallására, majd a elnőtt-én a hallott mondanivaló teljes jelentésének ellenőrzésére. A ülői a szakma etikai szabályait képviseli. elnőtt énállapotban tudása és szakismeretei birtokában összegzi és mérlegeli a tapasztalatokat, majd a realitásnak és a követelményeknek megfelelően dönt. 10

11 A elnőtt meghatározó szerepe mellett arra is szükség van, hogy hasonlóan más szakmákhoz, a felnőttoktató is gyorsan és rugalmasan tudja váltani énállapotait a mindenkori helyzetnek megfelelően. (Minden ember képes átváltani egyik énállapotból a másikba, bár ez képesség és a váltás dinamizmusa egyénenként különböző lehet.) Tehát legyen képes spontán és hiteles viselkedésre, tudjon adni érzelmi visszajelzéseket (ermeki), de ha a tanulóknak tanácsra vagy támogatásra van szüksége, akkor lássa el őket tanáccsal, magyarázattal, támogassa önbizalmukat, ismerje el teljesítményüket (Gondoskodó ülői). Abban az esetben, ha nem elfogadható viselkedést vagy a szabályok megszegését tapasztalja, akkor tudjon Kritikus szabályozó ülőijével reagálni. A elnőtt működés fejlesztése és az énállapotok közötti váltás nem könnyű feladat, hiszen az egyes szituációkban mutatott viselkedéseinkben sok a nem tudatos elem. Különösen akkor jutnak szerephez a korábbról őrzött minták, ha a helyzet hasonló egy régebbihez, és közben feszültséget élünk át, vagy a elnőttnek nem adunk elég időt a mérlegelésre. Az énállapotok felismerése Az egyes énállapotok felismerése, működésük természetének azonosítása kiváló eszköz annak megállapítására, hogy egy személy viselkedésében milyen gyakran érvényesülnek az egyes funkcionális énállapotok. A tranzakcióanalízis elmélete viselkedéstani diagnózis címszó alatt fejti ki az énállapotok felismerésének módját: A következőket látjuk és halljuk: szavakat, hanglejtéseket, mozdulatokat, testhelyzeteket, arckifejezéseket. (Stewart Joines ) Az egogram Az énállapotok szerinti elemzésnek van egy másik fontos alkalmazása is. Minden emberre jellemző az általa legfőképp, leggyakrabban felvett énállapotok egy mintázata ez a személyiségének egyik jellemző működésmódja. A személyiség működésének ilyetén feltérképezéséhez jó és egyszerű eszköz a Dusay (1972, 1977) által kifejlesztett eszköz, az egogram, ami egy egyszerű oszlopdiagram: a hat oszlop mindegyike egy-egy énállapotnak felel meg, magasságuk pedig azt jelzi, a személy életében mennyire domináns az adott énállapot. Az egogram segítségével bármikor megmutathatjuk egy személy énállapotainak relatív erejét. (Részletes kutatás módszertani ismertetését ld. a tanulmány végén.) 11

12 Az énállapotok rövidítései a következők. Kritikus ülői: K, Gondoskodó ülői: G, elnőtt:, abad ermeki:, Alkalmazkodó ermeki: A, Lázadó ermeki: L. ABAI tanárnő, nyelvtanóra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% K G A L 3. ábra. Egy magyar szakos tanárnő egogramja egyik nyelvtanóráján (részlet egy kutatási jegyzőkönyvből) Az egogram Berne-nek és más kutatóknak azon a feltételezésén alapszik, hogy a rendelkezésünkre álló pszichológiai energia állandó. Az összes energia 100 %, mely megoszlik az egyes énállapotok között. Az egogram elkészítéséhez meg kell becsülni, hogy mennyire gyakran alkalmazzuk az egyes énállapotokat. A diagramban nem az oszlopok pontos magassága számít, hanem az egymáshoz viszonyított relatív magasság. akori tapasztalat, hogy könnyebb és tanulságosabb az egogramot a személyről bizonyos kapcsolatában felállítani (pl. én a tanítványaimmal, én a gyermekemmel vagy kollégámmmal) mint a személyről általában. Ezzel az egogram a kapcsolat minőségéről is sokat elárulhat: ha például egy tanár felismeri, hogy matematikatanárként főként Kritikus ülőiből, ritkábban elnőttből kommunikál, Gondoskodó ülőije kevés, abad ermekije pedig minimális szerepet kap a munkájában. A tanár önismeretét segíti, és fejlődését előmozdítja, ha megvizsgálja, honnan jön ez, miért van így, és miként lehetne változtatni rajta. A tiszta kommunikáció meggyőző használatának olyan személyiségi előfeltételei vannak, amelyek megléte vagy hiánya ily módon viszonylag könnyen tetten érhető. 12

13 Az egogramból leolvasható a kívánatos és lehetséges változások iránya is. A pszichikus energia már említett állandóságát feltételezve könnyen megjósolható, hogy ha a kevésbé használt énállapot megerősödik, gyakrabban jut szerephez, akkor az addig túlzott mértékben működő énállapot dominanciája automatikusan csökken. A változás folyamatában az embereknek sokat segíthet a diagram, különösen abban, hogy lássák, hogyan csökken bennük a Kritikus ülői és erősödik a Támogató ülői, a elnőtt vagy a ermeki. A fenti matematikatanár esetében valamivel több öröm, szórakozás engedélyezésével, a abad ermekit tápláló tevékenységformák gyakorlásával és a tanulók igényei felé forduló Gondoskodó ülő erősítésével átterelődik az energia a túlműködő Kritikus ülőiből. A tanár megtapasztalhatja, hogy a tanulók folyamatos bírálata helyett kevesebb kritika és a tanulóknak adott több bátorítás, a jó teljesítmények hangsúlyozottabb visszajelzése is hatékony eszköz lehet a kezében. Ha elnőttje segítségével új tapasztalatait mérlegeli, értelmét vesztheti a túl sok negatív visszajelzés, a problematikus arányok átrendeződhetnek. A tranzakciók A tranzakció közlések vagy üzenetek cseréje. A kommunikáció megkezdését a tranzakcionális inger jelenti, az erre adott reakció a tranzakcionális válasz. Az emberi érintkezés minden formája tranzakciókból áll. Az egyes tranzakciók általában egy nagyobb készletbe tartoznak. Néhány ezek közül a tranzakcionális sorozatok vagy készletek közül lehet direkt, produktív és egészséges, de lehet indirekt, destruktív és egészségtelen is. A személyiség vagy a tranzakciók énállapotok szerinti elemzését általában az alábbi két, már ismert ábra felrajzolásával végzik. A tranzakciók két ember konkrét énállapotai között zajlanak, ezért a megnyilvánulásokat az egyik ember adott énállapotából a másik megcélzott énállapota felé húzott nyíllal jelöljük. (Tranzakciótípusok ábrázolásában csak a fő énállapotokat jelölik.) 13

14 I V I inger, V válasz. 4. ábra. Párhuzamos tranzakció A fentebb ismertetett énállapotok többféle módon is segítenek a személyiség megértésében. Egyfelől minden konkrét, pillanatnyi tranzakció két énállapot között zajlik, és mivel minden énállapot magában foglal viselkedéses, gondolati és érzelmi komponenseket, ezért nagyon fontos megérteni, éppen ki beszél, hiszen a személy nemcsak a fejét fogja másképp tartani vagy a hangját máshogy használni Lázadó ermekiben, mint tegyük föl elnőttben, de radikálisan másképp fog gondolkodni és cselekedni is, ha sikerül magától vagy segítséggel átkerülnie elnőttbe. A tranzakciók lehetnek kiegészítőek, keresztezettek vagy rejtettek. Kiegészítő tranzakcióról beszélünk akkor, ha a személy a másik által megcélzott énállapotból válaszol, tehát ha a tranzakcióelemző ábrán párhuzamos vonalakat húzhatunk. A kiegészítő tranzakció mindegyik résztvevő egy énállapotát foglalja magában. I I V V 5. ábra. Kiegészítő tranzakciók 14

15 Kiegészítő tranzakciót folytathat tehát a partnerek ülőije, például a vizsgára várakozó hallgatók között: - Borzasztó, milyen lassan haladunk! - Igen, ma úgy látszik mindenkit sokáig nyaggatnak. - Így van ez, ha tanároknak nincs jókedve. - Igazad van, a múltkor bezzeg hamar kiszórtak mindenkit. De ugyanígy folytathat kiegészítő tranzakciót a ülői és a ermeki is egy tanár diák párbeszédben: - Úgy látom, semmit nem fogadott meg a tanácsaimból, amit a dolgozatához adtam. - Én igyekeztem, de nem találtam elég irodalmat. - De így teljesen felesleges konzultálnunk a kéziratáról - Hát rendben van, majd újra utánanézek. Berne szerint amíg a tranzakciók kiegészítőek, addig elvben a végtelenségig folytathatók. Ez a kommunikáció első szabálya. Nem ez a helyzet a keresztezett tranzakciókkal. Ilyen esetben a kommunikáció megszakad, és a felek csak akkor tudják folytatni beszélgetést, ha egyikük vagy mindkét fél énállapotot vált. Ez a kommunikáció második szabálya. A legegyszerűbb fajta keresztezett tranzakció, amely a világon a legtöbb nehézséget okozta és okozza a társas érintkezésben (Berne ) az az, ahol az inger a elnőttből a elnőtthöz indul, a válasz azonban a ermekiből indul és a ülőibe tart. A tranzakcionális vektorok keresztezik egymást. I V 6. ábra. Keresztezett tranzakció A tanár semleges hangon: - Elhozta dolgozatát? Mire a hallgató mentegetőzve: - Jaj, tanár úr, olyan sok minden jött közbe, hogy képtelen voltam befejezni. 15

16 A másik lehetőség szerint a elnőttből elnőttnek szánt ingerre a válasz a ülőiből érkezik. Ez utóbbi verzióra példa, ha a hallgató jóhiszeműen, a tájékozódás szándékával megkérdezi: - Megírjuk a dolgozatot a következő órán?, mire a tanár kissé ingerülten: - Nem értem miért kérdezi, hiszen már megbeszéltük, nem? I V 7. ábra. Keresztezett tranzakció A tranzakciók másik problémás formája a rejtett tranzakció, ez egyidejűleg kettőnél több énállapotnak megfelelő tevékenységet jelent (id. mű 43.). Egyszerre zajlik üzenetváltás nyílt és rejtett síkon. A nyílt üzenet képviseli a társadalmi szintet és rendszerint elnőtt elnőtt között zajlik. A rejtett vagy pszichológiai szinten az üzenetet általában a metakommunikáció hordozza és többnyire ülői ermeki vagy ermeki ülői információcsere. Az emberek magatartásának pontos megértése attól függ, hogy a tranzakciók pszichológiai szintjét mennyire pontosan érzékeljük. Enélkül a tranzakcióknak csak a legfelületesebb tényezőit érthetjük meg. A világosan kifejeződő társadalmi szintet a megfigyelő könnyen felfogja, de a pszichológiai szint csak intuitív, perceptív képességek révén ragadható meg, amelyeket nem könnyű sem megmagyarázni, sem megtanítani. 16

17 I p I t V t V p Ip Pszichológiai szintű inger, Vp Pszichológiai szintű válasz It Társadalmi szintű inger, Vt Társadalmi szintű válasz 8. ábra. Rejtett tranzakció ülői ermeki rejtett tranzakció példája: Tanár kissé vontatott hanghordozással, összehúzott szemöldökkel a tanulóhoz: - Látom, hogy a dolgozatában elméleti kérdést szeretne feldolgozni. De ez talán nehéz téma lesz önnek. A tanuló halkan, félrebillentett fejjel: - eretném ezt a témát megírni. A tanár igazi üzenete így szól: Nem szívesen bajlódnék a dolgozatával, de kész vagyok bebizonyítani: nem képes rá, hogy jó jegyet kapjon. A tanuló ilyesfélét gondol magában: Tudom, hogy nem értékel engem, de meg fogom mutatni, hogy téved. A tanár rejtett célja meggyőződésének igazolása: a résztvevő nem elég szorgalmas és felkészült, rosszul méri fel a képességeit. Egyedül ő, a jó emberismerő tanár tudja megítélni mire is képes valójában ez a tanuló. A rejtett tranzakciót követő magatartást mindig a pszichológiai szint határozza meg. Példánkban a tanuló az önértékelését ért támadásra, provokációra sértetten, gyermeki érzelmekkel ermekiből reagál, és nem mérlegeli racionálisan elnőttből: vajon valóban képes lesz-e sikeresen teljesíteni a feladatot. A rejtett tranzakciók felismerése esetén különösen fontos az, ami a tranzakcióelemzésnek általában is alapkövetelménye: a szavak, a viselkedés, a metakommunikáció pontos megfigyelése. Nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy az emberi kapcsolatok minden területén, így a felnőttoktatásban is sok problémát okoznak a rejtett tranzakciók, ezért kerülendők. 17

18 Taibi Kahler (idézi: Járó ) összefoglalta azokat a kiegészítő tranzakciókat, amelyek hatékonyak a segítő foglakozásokban. Kommunikációs csatornáknak is nevezik őket, de a csatorna fogalma itt olyan utakat jelent, amelyek előreviszik a kommunikáció folyamatát. A tekintélyelvűtől eltérő érintkezési modell az andragógiai helyzetekre is alkalmazható. Csatorna neve Énállapotok Tranzakciók Kommunikációs stílus Informatív Információcsere: tárgyszerű kérdések, válaszok. Direktív K Irányítás, tanácsadás, ellenőrzés (fenyegetés, félelemkeltés nélkül). Affektív Együttérzés, érzések kifejezés. Példa - Megkapták a tételeket? - Még nem. Sok tétel lesz? - A dolgozatot tíz perc múlva be kell fejezni! - Rendben van. - Örülök, hogy jól sikerült a vizsgája! - Én is nagyon örülök. Megnyugtató, G Bátorítás, gondoskodó ösztönzés. Leállító K A Cselekvésre vagy érzésekre vonatkozó parancs, utasítás - Látom, hogy nagyon izgul. Először próbáljon lazítani. - Nagyon ideges vagyok, de mindjárt összeszedem magam. A tanár leállítja a személyeskedéssé fajult vitát a csoportban. - Ezt a méltatlan vitát hagyják abba! 9. ábra. Hatékony tranzakciós csatornák 18

19 Az utolsó csatornát a szakértő felnőttoktató csak nagyon ritkán, a gyermekeket tanító pedagógus is főként vészhelyzetben alkalmazza, például ha a tanulók verekednek. Terápiában az Alkalmazkodó ermeki megszólításával egy kockázatos viselkedés, pl. egy dühkitörés leállítása a cél. A felnőttoktatók szakmai kompetenciájához tartozik mindegyik csatorna ismerete és a helyzethez, valamint a résztvevők állapotához adekvát felhasználása. Jó példa egy tanfolyam vagy egy kurzus első órája, amikor a csoport változatos érzelmeket él át: némelyek kíváncsiak, mások szoronganak, bizonytalanok. Ilyenkor nem célszerű azonnal a tananyaggal kezdeni informatív csatorna, célravezetőbb, ha az andragógus az emocionális és a bátorító kommunikációt használ egy ideig. Az énállapotok és a tranzakciók áttekintésével bemutattuk a felnőttoktatók kommunikációs szakmai készségei vizsgálatának eddig még nem alkalmazott modelljét. Láttuk, hogy a tranzakcióanalízis szemlélete összhangban van az andragógia legfontosabb alapelveivel: - a felnőtt ember méltóságát és autonómiáját tiszteletben tartja, - emberközpontú orientáció jellemzi, a személyiség múltbéli meghatározottságaihoz a változás, a fejlődés szempontjából közelít, - a személy egyéni sajátosságai mellett nagy jelentőséget tulajdonít a kommunikációnak, - a gondolkodás és a viselkedés mellett az érzelmek is figyelmet kapnak, - a tanulócsoportokban zajló folyamatok értelmezésére is használható, - alkalmazása fejleszti a tanárok és a résztvevők önismeretét. Az 1999 és 2003 között zajló kutatásban felnőttoktatók kommunikatív készségeit vizsgáltam. A vizsgálatban budapesti, iskolarendszerű felnőttoktatás keretében folyó oktatás tanóráiról készítettünk videofelvételeket. Kilenc tanórát rögzítettünk két gimnáziumban esti ill. levelező tagozaton. Az intézmények kiválasztása véletlenszerűen történt. A kutatási módszerek között a legfontosabb a tanórák megfigyelése és elemzése volt. A tanórák teljes időtartamáról videofelvétel készült két kamerával. Az egyik kamera a tanár tevékenységét rögzítette, a másik az osztály viselkedését. A két kamera alkalmazását az osztálytermi körülmények indokolták: a tantermekben nem lehetett egyetlen pontból egyszerre jól látni a tanárt és a tanulókat. A megoldás további előnye, hogy az operatőr felkészültsége nem befolyásolja a felvett anyag minőségét, tartalmát, mivel a totálképeken belül csak kisebb igazításokra, pl. a tanár mozgásának követésére volt szükség. A másik körülmény, amit figyelembe kellett venni, hogy a tanárok az általános gyakorlatnak megfelelően szemben álltak az osztállyal, ezért viselkedésük nemverbális jellemzőit egyetlen kamerával optimális esetben is csak oldalnézetből vehettük volna föl, ami a jelzések értékelését megnehezítette volna. 19

20 A videotechnika alkalmazásával az órák teljes jegyzőkönyvét kaptuk. A minden verbális és nemverbális jelzést rögzítő felvételnek több kutatásmódszertani előnye, pl. a megbízhatósága mellett további értéke az is, hogy segítségével a tanárok problémamegoldó készsége, a csoportfolyamatok szabályozásának stílusa is jól tanulmányozható, mivel egységben megőrzi az andragógiai folyamatot. Az utólagos feldolgozáshoz, a kutatatás szempontjából lényeges adatok kiválasztásához nem volt szükség minden üzenetváltásra, ezért a teljes jegyzőkönyvből írásos szelektív jegyzőkönyvet is készítettünk. A tanár-diák tranzakciók közül csak azokat rögzítettük írásban, amelyekben a tananyagra vonatkozó információn túl is zajlott üzenetváltás, ezért nem jelennek meg a névsorolvasás, a magyarázat és a feladatdiktálás menetéből azok az interakciók, ahol nincs a tanár-tanuló kapcsolatra utaló jelzés. Olvashatók azonban a jegyzőkönyvben a tartalomra, a tananyagra vonatkozó közlések közül azok, amelyek a tanártanuló kapcsolat jellegét, minőségét mutatják. A tanár üzenetei közül a tanórai folyamatok irányítását szolgáló közlések (akkor is, ha azokat nem követte tanulói válasz), valamint a tanulóknak szánt személyes mondatok szerepelnek. Így az órai történések nem rekonstruálódnak folyamatosan, azért sem, mert az óra menetében az egyes blokkokat nem didaktikai funkciójuk szerint, hanem az osztálytermi kommunikáció folyamatára építve alakítottuk ki. Az írásos jegyzőkönyveket véleményeztettük a tranzakcióelemzés szakértőivel, akik a tranzakciók kódolását összevetették a videofelvételekkel. Észrevételeiket felhasználva módosításokat hajtottunk végre. Az jegyzőkönyvekben rögzített tranzakciók száma tanóránként eltérő, a legkevesebb 36 és a legtöbb 62. A számok az órai események függvényében alakultak, pl. az óra interaktív szakasza értelemszerűen rövidebb volt, amikor egy novella felolvasására került sor, és több üzenetváltás történt ott, ahol rövid kérdések és rövid válaszok hangzottak el, pl. nyelvtanórán. Metodológiai szempontból a megfigyelés alkalmazott eszközei megbízhatónak mondhatók, egyrészt a videofelvételek hozzáférhetősége, másrészt a kódolás reprodukálhatósága miatt. A valós jelenségek pontos rögzítése azonban a módszer fogyatékossága is, hiszen a viselkedések közvetlenül nem reprezentálják teljességükben a tanári készségeket. Ezért a készségeket az órafelvételek alapján is azonosítottuk. Rövid részlet az egyik nyelvtanóra jegyzőkönyvéből Ön azt mondja, hogy alárendelő. A tanuló kiegészíti a választ Így van, így van. Nagyszerű. - Második mondat. - Letöröljem? - Belátására bízom. Bólogat a válaszra. Halkabb hang, kezében a krétát forgatja, néhányszor áthelyezi a testsúlyát egyik lábáról a másikra. Bólogat, bal kézzel gesztikulál, együtt beszél a tanulóval. Bólogat, a tanulóra néz. A tanárnőre néz, kezével a táblára mutat. Egyenletes beszédtempó, telt hang. G A G A G A Ugyanaz a feladat. Gondolkodjon rajta, van elég idő. Érez-e a tagmondatok között súlyos különbséget? Ez egy ööö mellérendelő. És - Így van Ki segít gyorsan? Többen: - Választó Közelebb megy a táblához, bal kezét nyitott tenyérrel csuklóból jobbra-balra forgatja. A tanuló nem válaszol, a táblát nézi. Kezében a krétát forgatja. Nyakát vakarja. Halk hang, lassú beszédtempó. Bólint. Az osztály felé fordul, mérsékelt hang. G A K A 20

21 Irodalom 1. Apps, J. (1991): A felnőttek tanításának mestersége. In: Maróti A. (szerk.) (1997): Andragógiai szöveggyűjtemény II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest. 3. Berne, E. (1997): Sorskönyv. Háttér Kiadó, Budapest. A mű eredeti címe: What Do You Say After You Say Hallo? Cserné Andermann G. (1986): Önmagát beteljesítő jóslat a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest. 5. Csíkszentmihályi M. (1997): low. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest rankl, V. E. (1996): Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet Kiadó, Budapest. 7. Harris, Th. (1994): Oké vagyok, oké vagy. Édesvíz Kiadó, Budapest. 8. Járó K. (szerk) (1999): Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Helikon Kiadó, Budapest. 9. Merton, K. R. (1980): Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat Kiadó, Budapest. 10. Penfield, W. (1952): Memory Mechanisms. Archives of Neurology and Psychiatry Stewart, I. Joines, V. (1987): A TA ma. Bevezetés a korszerű tranzakcióanalízisbe. 1994, Xénia Kiadó, Budapest. The lifelong process of studying makes it necessary to examine the factors that increase the success of adult education, among them the professional competence of teachers. The Hungarian adult education system is mainly dominated teacher-centered and the traditional teacher role which is caracterested by authorial behaviour. Communication and interactive skills which enable teacher to conceptualize their statements in a congruent way and at the same time allowing perceptive reactions to the utterances of the participants between teachers and adult students have not spread yet. Communicating and perceptive-observing skills together with efficient problem-solving procedures ensure the control of group processes The aim of the research on the one hand is to introduce and analyze the problematic areas of communication and interactive skills in adult education, on the other hand to analyze the use and application opportunities of methods describing traditional behaviors in andragogy. According to our hypothesis, different levels of development can describe adult teachers as far as their interpersonal communication and interactive practical skills are concerned. At the same time typical features are to be felt in their behavior. The different levels of development and different types can be presented and interpreted by transaction analytical methods describing teacher-student communication. We also assumed that the application contact skills have positive effect on adult learning. 21