Az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának megállapítása től

Átírás

1 E-BOOK Az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának megállapítása től Gyakorlati segítség az ÁA tv i változás megértéséhez példákkal

2 Tartalom Bevezetés, áttekintés 3 Különös szabályok 8 őszabály 17 Egyéb tudnivalók 18 2

3 Bevezetés től megváltozik az Általános orgalmi Adóról szóló törvény évi CXXVII. törvény (továbbiakban: ÁA tv.) 58., amely a folyamatosan teljesített ügyletekről szól. A jogalkotó a tv. ezen paragrafusát már től módosította a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknál, hogy az ÁA tv i változása ne okozzon a kelleténél nagyobb megterhelést a vállalkozásoknál, illetve a vállalkozásokat segítő könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatást nyújtó vállalkozások fel tudjanak készülni és nem utolsó sorban előjöjjenek az esetleges hibák, pontatlanságok a tv. alkalmazása során. Ezeket az új szabályokat először a vel kezdődő elszámolási időszakra kell alkalmazni, és emellett a fizetés esedékessége is ét követő időpontban van! Az ÁA tv. változását az alábbi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén kell figyelembe venni: a felek időszakonkénti elszámolásban állapodnak meg, a felek időszakonkénti fizetésben állapodnak meg, az ügylet ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg. A fentiek alapján tipikusan elszámolási időszakos ügyletek a közüzemi szerződésen alapuló jogviszonyok, a bérbeadási tevékenység, olyan termékbeszerzések, ahol folyamatos jelleggel történik az értékesítés, de bizonyos időszakonként van elszámolás (pl. pékek), olyan szolgáltatásnyújtások ahol általában előre meghatározott, fix összegű a díjazás (könyvviteli, adótanácsadási, könyvvizsgálati szolgáltatás, ügyvédi díj, karbantartás). Jelen kiadványunk ebben a változásban kíván a vállalkozások segítségére lenni és az átállás megkönnyítése érdekében példákon keresztül kerül bemutatásra az ADÓVEVŐ Magazin megjelent ábra. ontos megjegyezni, hogy a folyamatos elszámolású ügyletek teljesítési szabályai soha nem alkalmazhatóak részletvételre vagy zártvégű pénzügyi lízingre. (ÁA tv. 58. (4) bekezdése alapján ez a paragrafus nem alkalmazható az ÁA tv. 10. a) pontjára!) és már a törvény is kivette a részletfizetésben állapodtak meg kifejezést. 10. Termék értékesítésének minősül továbbá: a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. 3

4 Igyekszünk minden lehetséges variációt bemutatni, de ha mégis merülne fel megválaszolásra váró kérdés Önben, akkor ezen a linken megtalálhatja az Önhöz legközelebb eső Minősített Könyvelőt, aki segít a tv.-i változás megértésében és alkalmazásában: A folyamatosan teljesített ügyletek (ÁA tv. 58. ) törvényi fogalma és teljesítési időpontja is megváltozik től. Ez a változás azért jelentős, mert ha a teljesítés időpontjának téves meghatározása esetén jogosulatlanul helyezzük levonásba a számlán szereplő ÁA összegét, akkor felesleges adózási kockázatnak tesszük ki a vállalkozásunkat (mulasztási bírság kiszabását kockáztatjuk)! A tv. a változással már nem a folyamatosan teljesített ügyletek kifejezést használja től, hanem az időszakos elszámolásos ügyletek kifejezést. Az időszakos elszámolású ügyleteket kettő fogalmi kör közé tudjuk beazonosítani és ez lesz segítségünkre a teljesítés időpontjának a meghatározásakor. 1. fogalom: a gyűjtőszámla A gyűjtő számla fogalmát az ÁA tv (1) b) bekezdése határozza meg: 164. (1) A tól eltérően, ha az adóalany a) a teljesítés napján egyidejűleg vagy b) az adott naptári hónapban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki. (2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően az adóalany a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakban is kibocsáthatja ugyanannak a személynek, szervezetnek több általa teljesített ügyletről, feltéve, hogy ezen gyűjtőszámlában nem tüntet fel a 89. szerint adómentes termékértékesítést vagy olyan szolgáltatásnyújtást, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti. (3) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak. (4) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti esetben a t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszerű időt az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a naptári hónap, a (2) bekezdés szerinti esetben a gyűjtőszámla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani. 4

5 (5) Eltérő rendelkezés hiányában a gyűjtőszámlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek példája például a pék, aki naponta szállít kenyeret, de nem minden szállítás után kerül számla kiállításra, hanem egy előre meghatározott időszakot határoznak meg a felek és ezen belüli teljesítések külön kerülnek feltüntetésre a számlán. Jellemző a gyűjtő számlára az utólagos számlázás, a fizetendő ellenértéket a felek csak eltelt időszakot követően tudják meghatározni, ami természetesen függ az egyedi teljesítésektől is. Ezt nevezhetjük a klasszikus időszakos elszámolású ügyleteknek, hiszen a felek közötti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás az előre meghatározott időszakon belül többször történik meg, de csak egy meghatározott időszakra számolnak el. Itt fontos megjegyezni, hogy a gyűjtőszámlánál a teljesítés időpontja megegyezik a tényleges teljesítések időpontjával. 2. fogalom: a volt folyamatosan teljesített ügyletek 58. (1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. (1a) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. (2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül időarányos részteljesítésként teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. alkalmazandó. (3) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) és (1a) bekezdéstől függetlenül időarányos részteljesítésként teljesítés történik a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagy b) egyéb, a (2) bekezdés és az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is. (4) E nem alkalmazható a termék 10. a) pontja szerinti értékesítésére. 5

6 Az E-Book célja ennek a fogalomnak az ismertetése példákon keresztül, hiszen ez a változás több vállalkozást is érint, legyen az tanácsadó cég, ügyvédi vállalkozás vagy bérbeadással foglalkozó vállalkozás. Ide azok az ügyletek tartoznak, ahol szintén van időszak megállapítva, de nem tartoznak a gyűjtőszámla fogalomkörébe és az ellenérték nem attól függ, hogy az időszakban hány teljesítés volt, mert sokszor nincsenek is fizikailag elkülöníthető teljesítések. Itt a meghatározott időszak vonatkozásában kerül megállapításra az ellenérték. Az időszaki elszámolásos számlán továbbra sem kell az időszakon belüli egyenkénti, fizikai teljesítéseket (általában nem is megállapíthatóak) felsorolni, mert az ÁA tv. szempontjából ez egyetlen teljesítésnek minősül, aminek a teljesítési időpontja eddig a fizetési határidő volt, de től már négy teljesítési időpont közül kell kiválasztanunk a megfelelő időpontot. ONTOS megjegyezni: A főszabály alapján a teljesítés az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napja, ha az ügyletre valamelyik különös szabályt nem lehet alkalmazni! A különös szabály alapján a teljesítés időpontja lehet a számla vagy a nyugta kibocsátásának az időpontja, de a teljesítés időpontja lehet a fizetési határidő is. Még továbbra is fennáll az a szabály, hogy az elszámolási időszakot nem kell naptári időszakhoz igazítani, bár praktikus és a kezelés szempontjából egyszerűbb! A másik fontos szabály még, hogy ha az elszámolási időszak meghaladja a 12 hónapot, akkor a 12. hónap utolsó napja lesz a teljesítési időpont. Ennyi elmélet után jöjjenek a példák, aminek könnyebb megértését idő egyenessel, számlaképpel és rövid leírással, példákkal segítjük! A példánkban egy havi karbantartási szolgáltatást veszünk alapul, mely variációk szerződéses jogviszonyon alapulnak. Természetesen minden ügylet megítélésekor a szerződésben foglaltak a mérvadóak, hiszen legtöbbször a felek egyező akaratán alapul, így a példákban nem említjük a szerződésbeli szabályozást! 6

7 4 releváns időponttal kell tisztában lenni: elszámolási időszak utolsó napja (karbantartási értelemben fontos, mert ebben az időszakban történik a teljesítés karbantartási értelemben); időszak utolsó napját követő (legkésőbb ekkor áll be az ÁA fizetési kötelezettség); fizetés esedékessége (időszak utolsó napja és a között lesz az ÁA fizetési kötelezettség napja); számla kibocsátásnak időpontja (akkor lesz a teljesítés időpontja, ha a kibocsátás napja és a fizetési esedékesség is megelőzi az időszak utolsó napját). Jelölések az idő egyenesen: ámla kibocsátásának időpontja (számla kelte) izetési határidő ÁA, számla teljesítési időpontja Á 7

8 1. példa A felek úgy állapodnak meg, hogy a havi karbantartási szolgáltatási díj számláját a válallkozó a hónapot megelőző hó 15-én állítja ki, 15 napos fizetési határidővel. Ebben az esetben mivel a számla kiállításának időpontja és a fizetés esedékessége is megelőzi az időszak utolsó napját (fordulónap: ), ezért a számla kelte lesz a teljesítés időpontja. Á időszak eleje időszak vége időszak ámla sorszáma: K izetés módja A teljesítés időpontja ámla kelte izetés határideje átutalás ámlaérték Az ÁA kulcsa 27% és összege ÁA kulcs 27 hó t 100 t 100 t 27 t 127 t 8

9 2. példa A felek úgy állapodnak meg, hogy a havi karbantartási szolgáltatási díj számláját a vállalkozó a hónapot megelőző hó 15-én állítja ki, a fizetési határidő az elszámolási időszakon belül van (megelőzi a fordulónapot). Ebben az esetben mivel a számla kiállításának időpontja és a fizetés esedékessége is megelőzi az időszak utolsó napját (fordulónap: ), ezért a számla kelte lesz a teljesítés időpontja. Á időszak eleje időszak vége időszak ámla sorszáma: K izetés módja A teljesítés időpontja ámla kelte izetés határideje átutalás ámlaérték Az ÁA kulcsa 27% és összege ÁA kulcs 27 hó t 100 t 100 t 27 t 127 t 9

10 3. példa A felek úgy állapodnak meg, hogy a havi karbantartási szolgáltatási díj számláját a vállalkozó a hónapot megelőző hó 15-én állítja ki, a fizetési határidő az elszámolási időszakot követő hónapban van (fordulónapot követi) Ebben az esetben mivel a számla kiállításának időpontja megelőzi az időszak utolsó napját (fordulónap: ), de a fizetés esedékessége a fordulónapot követi, ezért a fizetés esedékességének napja lesz a teljesítés időpontja. időszak eleje időszak vége Á időszak ámla sorszáma: K izetés módja A teljesítés időpontja ámla kelte izetés határideje átutalás ámlaérték Az ÁA kulcsa 27% és összege ÁA kulcs 27 hó t 100 t 100 t 27 t 127 t 10

11 4. példa A felek úgy állapodnak meg, hogy a havi karbantartási szolgáltatási díj számláját a vállalkozó a tárgyhó 15-én állítja ki, a fizetési határidő az elszámolási időszakon belül van (megelőzi a fordulónapot) Ebben az esetben mivel a számla kiállításának időpontja és a fizetés esedékessége is megelőzi az időszak utolsó napját (fordulónap: ), ezért a számla kelte lesz a teljesítés időpontja. időszak eleje Á időszak vége időszak ámla sorszáma: K izetés módja A teljesítés időpontja ámla kelte izetés határideje átutalás ámlaérték Az ÁA kulcsa 27% és összege ÁA kulcs 27 hó t 100 t 100 t 27 t 127 t 11

12 5. példa A felek úgy állapodnak meg, hogy a havi karbantartási szolgáltatási díj számláját a vállalkozó a tárgyhó 15-én állítja ki, a fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napja, azaz a fordulónap Ebben az esetben mivel a számla kiállításának időpontja megelőzi az időszak utolsó napját (fordulónap: ), de a fizetés esedékessége a fordulónap, ezért a fizetés esedékességének napja, azaz a fordulónap lesz a teljesítés időpontja. időszak eleje időszak vége időszak Á ámla sorszáma: K izetés módja A teljesítés időpontja ámla kelte izetés határideje átutalás ámlaérték Az ÁA kulcsa 27% és összege ÁA kulcs 27 hó t 100 t 100 t 27 t 127 t 12

13 6. példa A felek úgy állapodnak meg, hogy a havi karbantartási szolgáltatási díj számláját a vállalkozó a tárgyhó 15-én állítja ki, a fizetési határidő a számla kiállítását követő 30. nap Ebben az esetben mivel a számla kiállításának időpontja megelőzi az időszak utolsó napját (fordulónap: ), de a fizetés esedékessége viszont követi a fordulónapot, ezért a fizetés esedékességének napja lesz a teljesítés időpontja. időszak eleje időszak vége időszak Á ámla sorszáma: K izetés módja A teljesítés időpontja ámla kelte izetés határideje átutalás ámlaérték Az ÁA kulcsa 27% és összege ÁA kulcs 27 hó t 100 t 100 t 27 t 127 t 13

14 7. példa A felek úgy állapodnak meg, hogy a havi karbantartási szolgáltatási díj számláját a vállalkozó a tárgyhó 15-én állítja ki, a fizetési határidő a számla kiállítását követő 30. nap Ebben az esetben mivel a számla kiállításának időpontja és a fizetés esedékessége is megelőzi az időszak utolsó napját (fordulónap: ), ezért a számla kelte lesz a teljesítés időpontja. időszak eleje Á időszak vége időszak ámla sorszáma: K izetés módja A teljesítés időpontja ámla kelte izetés határideje átutalás ámlaérték Az ÁA kulcsa 27% és összege ÁA kulcs 27 hó t 100 t 100 t 27 t 127 t 14

15 8. példa A felek úgy állapodnak meg, hogy a havi karbantartási szolgáltatási díj számláját a vállalkozó a tárgyhó követő hó 15-én állítja ki, a fizetési határidő a számla kiállítását követő 30. nap Ebben az esetben mivel a számla kiállításának időpontja és a fizetés esedékessége is az időszak utolsó napját (fordulónap: ) követi, ezért a fizetés esedékességének a napja lesz a teljesítés időpontja. időszak eleje időszak vége Á időszak ámla sorszáma: K izetés módja A teljesítés időpontja ámla kelte izetés határideje átutalás ámlaérték Az ÁA kulcsa 27% és összege ÁA kulcs 27 hó t 100 t 100 t 27 t 127 t 15

16 9. példa A felek úgy állapodnak meg, hogy a havi karbantartási szolgáltatási díj számláját a vállalkozó a tárgyhó követő hó 15-én állítja ki, a fizetési határidő a fordulónapot követő túli. Ebben az esetben mivel a számla kiállításának időpontja és a fizetés esedékessége is az időszak utolsó napját (fordulónap: ) követi, ezért a teljesítés időpontja legkésőbb az időszak utolsó napját követő on beáll. időszak eleje időszak vége időszak Á ámla sorszáma: K izetés módja A teljesítés időpontja ámla kelte izetés határideje átutalás ámlaérték Az ÁA kulcsa 27% és összege ÁA kulcs 27 hó t 100 t 100 t 27 t 127 t 16

17 10. példa: ŐSZABÁLY A felek úgy állapodnak meg, hogy a havi karbantartási szolgáltatási díjat a megrendelő a tárgyidőszakban megfizeti, erről az eseményről azonban a vállalkozó nem állított ki számlát, amit később felfedez. Miután a hiba feltárásra került és így most utólagos számla kiállítás történt a tárgyhót követő hónapban. Ebben az esetben mivel a számla kiállításának időpontja követi, a fizetés esedékessége megelőzi az időszak utolsó napját (fordulónap: ), így a főszabály alkalmazandó, azaz a teljesítés időpontja az időszak utolsó napja lesz. ŐSZABÁLY ámla sorszáma: K izetés módja A teljesítés időpontja ámla kelte izetés határideje átutalás ámlaérték Az ÁA kulcsa 27% és összege időszak eleje időszak vége időszak ÁA kulcs 27 hó t 100 t 100 t 27 t 127 t A fenti példákkal kapcsolatban még négy dologról kellene szót ejteni, mely eseteknél a fenti példákból levezethető a teljesítés napja: Á 17

18 Egyéb tudnivalók 1. Devizás számla Ebben az esetben meg kell vizsgálni az ÁA tv. ide vonatkozó részét: 80. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. -ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor, b) az 58. -ban említett esetben a számla kibocsátásakor, c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes. Az ÁA tv. 80. (1) b) pontja alapján a devizás, időszakos elszámolású ügylet számláját a számla kibocsátásakor érvényes árfolyamon kell forintra átváltani. Ez azt is jelenti, hogy ha a számla kibocsátására a teljesítést követően kerül sor (márpedig a tv. 58. alapján erre lehetőség van), akkor akár adótervezési lehetőséggel is élhetnek az adóalanyok. 2. Éves elszámolások Általános gyakorlat, hogy az átalánydíjas ügyleteknél a felek, hogy a felek egy adott időszakot (jellemzően 1 év) követően számolnak el, és akkor kerül ténylegesen megállapításra a fizetendő ellenérték. Gondoljunk csak a közüzemi számlákra. Jelen E-Book kereti között érinteni tudjuk ezt a témát, de mivel nem módosult az ÁA tv. 77. (2) c. pontja, így helyesbítő számla kiállításával csökkenthető az adó alapja. Ha viszont az elszámolás alapján a tényleges ellenérték több, mint az átalánydíjas összeg, akkor legkésőbb a teljesítési időpontot követő on beáll az ÁA fizetési kötelezettség. 77. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével. (2) Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a) a termék 10. a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; 18

19 b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; c) az 58. szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket. 3. Előleg vagy előrefizetés Előleg esetén a vagyoni előnyt a teljesítést megelőzően kell nyújtani, illetve a felek egyező akarata szükséges hozzá, ellenkező esetben csak előrefizetésről beszélhetünk, aminek a teljesítési időpontja a fenti példákból levezethető. 59. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. 4. Készpénzfizetés Ezt a kérdéskört azért érdemes vizsgálni, hogy előlegfizetés vagy tényleges kiegyenlítés történt-e. Erre a kérdésre a választ az ÁA tv (2) b) pontja adja meg, azaz a fizetési kötelezettség és a számla kiállításának időpontja egy napon valósul meg (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól ésszerű időn belül köteles gondoskodni. (2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő a) a 89. szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli, b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket ideértve az előleget is készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan, c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent. 19