A háziipar szerepe a vidéki lakosság foglalkoztatásában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A háziipar szerepe a vidéki lakosság foglalkoztatásában"

Átírás

1 A háziipar szerepe a vidéki lakosság foglalkoztatásában Iványi Krisztina Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar 1. Bevezetés A háziipar a XIX. században átalakult és egyre meghatározóbb részévé vált az ipari termelésnek a fejlettebb nyugat-európai államokban. A kiegyezés utáni magyar kormányok a nyugati tapasztalatok alapján kezdték el átfogóan vizsgálni a háziipar fejlesztésének lehetőségeit. A Budapesten 1876-ban megtartott statisztikai kongresszuson a nemzetek képviselői kiemelten foglalkoztak a háziipar definíciójának megalkotásával, és végül a porosz kormány képviselőjének dr. Engelnek javaslatát fogadták el. Gyáriparszerű háziiparnak azt minősítették, amikor valamely kereskedelmi vállalat otthon dolgozó független vagy függő viszonyba lévő munkásokkal darabárak ellenében árucikkeket termeltet vagy azoknak egyes részeit készítteti s rendszerint a termeléshez szükséges nyersanyagot is szállítja. Míg ezzel szemben a nemzeti háziipar oly ipari termelés, amelyet a mezőgazdasági munkás mellékfoglalkozásként folytat oly célból, hogy a mezőgazdasági munka által igénybe nem vett idő kárba ne vesszen. A gyáripari jelleg elsősorban Nyugat-Európában volt meghatározó, ahol a háziipar már szervesen kapcsolódott a kapitalista gazdasághoz. Kiemelkedő fejlettséget ért el ez a termelési forma Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Angliában. A nemzeti háziipar inkább Európa keleti államaiban volt jellemző, így többek között Magyarországon, ahol gyakorlatilag a háziipar állami szintű szervezésének legfontosabb mozgatórugója az agrárnépesség foglalkoztatása volt 1. A kezdeti próbálkozások után Baross Gábor kereskedelemügyi minisztersége alatt kezdődött meg a háziipar állami szervezése, mely gyakorlatilag végigkísérte a magyar gazdaság fejlődését. A téma erősen kötődik a vidékfejlesztéshez, hiszen vidéken élő, hátrányos helyzetű, elsősorban női munkavállalók foglalkoztatását oldotta meg, nem is kevés gazdasági és művészi sikert eredményezve. A vidékfejlesztés egyik uniós alapdokumentumában, a Rurális Térségek Európai Chartájában a nők foglalkoztatásba való bekapcsolása [10.cikk,b)], a változatos és vonzó foglalkoztatási lehetőségek megteremtése a vidéki emberek számára [10.cikk,a)], a régiós termékek előállításának és marketingjének előmozdítása [11.cikk,c)], a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységek bővítése, kisegítő, valamint alternatív foglalkoztatási lehetőségek alapítása, amennyiben a mezőgazdasági munkalehetőségek nem termelnek elég bevételt [12.cikk,2,a)], illetve a vidéki lakosság regionális kulturális identitásának erősítése [17.cikk,b)] mind szerepel, ezért a háziipar történeti kutatása sok hasznos információval szolgálhat a vidékfejlesztést ma meghatározó problémákhoz. A Charta egyik nagy érdeme, hogy a vidék értelmezését a közvetlen gazdasági, pénzügyi értéken túlra is kiterjeszti, és hozzárendeli a vidéki térségek gazdasági, ökológia és társadalmi-kulturális funkcióit [Buday-Sántha 2001]. A jelen kor gazdasági és szociális jellemzői sajnos sok szempontból hasonló problémákat mutatnak, mint azokban a korszakokban, amikor a háziipar megszervezése fontossá vált. 1 Csák. E. Viktor:A háziipari termelés egyes külföldi államokban és Magyarországon, 29. p., 2. bővített kiadás, 1931

2 2. A háziipar állami szervezésének rövid történeti áttekintése A kiegyezést követő évtizedekben az egyik legnagyobb probléma a mezőgazdasági munkások téli foglalkoztatása és a kivándorlás megállítása volt. Eleinte segélyekkel és képzésekkel próbálták feléleszteni a háziipart, majd Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter alatt, aki elsősorban gazdasági alapon közelítette meg a kérdést, megkezdődött egy átfogóbb szervezés. Baross gazdaságilag rentábilisnak elsősorban a háziipari tradíciókkal rendelkező területek támogatását találta, és a háziiparosok kiszolgáltatott kereskedelmi pozícióján próbált javítani. Rövid minisztersége alatt lerakott alapokat utódai is tovább építették. Az alábbi ábra jól illusztrálja, hogy a legnagyobb háziipari hagyományokkal Erdély és a Felvidék rendelkezett. 1. ábra: Kiemelkedő háziipari központok, termékek, 19. század második fele Forrás: Paládi-Kovács et al (eds)( ): Magyar Néprajz, III. kötet., p ben alakult meg például Pozsonyban az Izabella Háziipari Egylet, mely a kapott segélyeken és forgótőkén felül állami segítséggel működtette boltját Bécs előkelő negyedében. A minisztérium létrehozta a háziipari bazárt, majd 1899-ben a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaságra bízták a háziipari üzletág értékesítését, melyet később átvett az Országos Magyar Háziipari Szövetség. A millenniumi kiállítás alkalmából Kovács Gyula munkája eredményeként megjelent A magyar háziipar törzskönyve. Az évi adatok alapján az országban en foglalkoztak háziiparral, ebből fő dolgozott a textiliparban (99%-uk nő volt). A kereskedelemügyi miniszter és a tárca évi költségvetéséhez csatolt egy emlékiratot, mely az akkori Magyarország háziiparáról az alábbi figyelemreméltó gondolatot tartalmazza: Alapfeltételnek azonban annak kell lennie, hogy oly háziipar támogatható, melynek értékesítéséről gondoskodva van, sőt, mindaddig, míg a készítmények értékesítése állandóan biztosítva nincs, a háziipar fejlesztése inkább káros, mint hasznos, mert igényeket támaszt a népben, melyeket kielégíteni nem lehet. Mindezek ellenére a háziipart egységesen szabályozó törvény ezen időszak alatt nem született.

3 Az I. Világháború után a háziipar, mint megoldás a foglalkoztatási problémákra, ismét hamar napirendre került, hiszen az elcsatolt területek okozta veszteség, a megnövekedett népsűrűség tetézve a háború pusztításait komoly foglalkoztatásügyi problémát jelentett ban már alapos felmérést készítettek a háziipar állapotáról az akkori 8 iparkamarai területen, és megállapították, hogy összesen 1019 községben munkás foglalkozik háziiparral, melyek csaknem fele szövésfonással foglalkozott, de felett volt a hímzéssel, varrással, kosárfonással, nemesfűztermeléssel foglalkozók száma is. Fontos megjegyezni azonban, hogy ezek a számok közel sem a piacképes termelőket jelentették. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége például, mely az egyik legnagyobb hatású nőszövetség volt, a háziipar támogatására 130 szövőtelepet létesített, a leghíresebbet Horthy Miklósné rendezte be a Budai Várban. Tevékenységük nyomán mely nem volt mentes a korra jellemző nemzeti felhangtól - újra divatba jött a magyaros hímzés és csipke, és 1929-ben Magyar Boltot nyitottak a Vigadó épületében. A Háziipari Felügyelőség, majd a Magyar Háziipari Központ felügyelte a háziipar fejlődését, az országot 9 területi felügyelőségre osztották, ezek foglalkoztak a nyersanyagok beszerzésével, oktatómunkával és a kész termékek forgalmazásával. A II. Világháború pusztításai a háziipart sem kímélték. Az ágazat talpra állítása érdekében megalakultak a Megyei Háziipari Felügyelőségek, majd 1946-ban létrejött az Országos Háziipari Tanács és megkezdődött a háziipar számbavétele. Az értékesítés megoldására 1948-ban megalapították az Állami Háziipari Részvénytársaságot. A szocialista gazdaságszervezésnek megfelelően a háziipart is szövetkezetekbe tömörítették. Szintén erre a korszakra tehető a kisipari szövetkezetek szerveződése és az OKISZ (Országos Kisipari Szövetség) megalakulása. Egy szakmai memorandum alapján született meg a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 2034/1953 határozata és 34/1953 rendelete (a háziipari és népi iparművészeti tevékenység rendezéséről). 1 (1) Háziiparos az, aki háziipari cikkeket saját lakásán vagy szövetkezetben, idegen munkaerő alkalmazása nélkül, saját maga vagy háztartásában élő családtagjai közreműködésével, általában kézierővel készít. (2) Népi iparművész az, aki a népi iparművészet körében művészi értékű önálló műveket hoz létre, s kit a Népi Iparművészeti Tanács népi iparművésznek elismer. A háziipari szövetkezetek kiváltak a KISZÖV-ből (Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége) és létrejött a HISZÖV (Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége) illetve a NIT-et (Népi Iparművészeti Tanács). A háziipar és a népművészet között meglévő kapcsolat továbbra is hangsúlyos maradt, és megindult egy tudatosan felvállalt értékmentő és szemléletváltó mozgalom, melyet népi iparművészetnek 2 neveztek el. A HISZÖV feladata lett a háziipari és népi iparművészeti szövetkezetek irányítása és felügyelete. A NIT őrködött a tárgyalkotó népművészet hagyományainak megőrzése felett. Egyik legfontosabb tevékenysége a termékek zsűrizése volt. A háziipari és népi iparművészeti szövetkezetek éves nyereségének 10%-ából Népi Iparművészeti Alapot hoztak létre, ebből fedezték a tájházak létesítését, alkotói díjakat osztottak és a mintagyűjteményt növelték. 2 A fogalom hivatalos születése a Magyar Néprajzi Társaság és a Népművészeti Intézet által 1952 novemberében szervezett győri vándorgyűléshez köthető, ahol Kresz Mária javaslatára megállapították, hogy korunk népi díszítőművészete a népi iparművészet. A fejlődés irányát kettősnek ítélték meg: egyrészről a népi díszítőművészet egyedi alkotásainak fejlesztése, másrészről a népművészet motívumainak lehetséges alkalmazása a szériagyártás területén

4 Az Állami Háziipari Részvénytársaság átalakult Népművészeti és Háziipari Vállalattá, és a 34/1953 rendelet értelmében a háziipari és népi iparművészeti termékek értékesítését az alkotók közvetlen értékesítésén illetve a szövetkezeten kívül csak ők végezhették. 3 (1) A háziiparos és a népi iparművész készítményeit kizárólag az állami kereskedelem útján, a Népművészeti és Háziipari Vállalatnál, háziipari és népi iparművészeti szövetkezeteknél vagy - helypénz fizetése mellett - nyilvános piacokon és vásárokon hozhatja forgalomba. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a népi iparművészek által a közvetlen környezetük igényeit kielégítő időlegesen végzett munkákra. A vállalat feladata volt az értékesítés megszervezése, a bolthálózat kiépítése. A célok elérése érdekében a kormányzat anyagilag is megerősítette a vállalatot, az 50-es években már minden megyeszékhelyen volt népi iparművészeti bolt. A meginduló lakásépítéseknek és a kiállításoknak köszönhetően nőtt a népi iparművészeti termékek iránt a kereslet. A nemzetközi világkiállításokon elért sikerek is érdeklődést keltettek a magyar alkotók munkái iránt és a 60-as években hazánkat felfedezte a turizmus. Ez a háziipari szövetkezetek gazdasági megerősödését hozta magával. A tárgyi kultúra változása magával hozta a funkcióváltás szükségességét, ezért a NIT egyes szakágakban tervező részleget állított fel, melyek segítették a szövetkezetek munkáját ban vette kezdetét az új gazdasági mechanizmus. Ennek értelmében megkezdődött egyfajta decentralizáció, és a gazdasági életet közvetlenül befolyásoló döntések jelentős része átkerült a szövetkezetekhez. A megváltozott nemzetközi és hazai gazdasági helyzet, a növekvő bérterhek egyre inkább ellehetetlenítették a szövetkezeteket, ráadásul egyre több alkotó lépett ki kötelékükből, hiszen egyénileg őket nem terhelték a bérhez kapcsolódó közterhek ben az OKISZ megszüntette az ágazat érdekképviseleti szervét, a HISZÖV-öt. A 80-as évek végére a szövetkezetek számára a megemelt társadalombiztosítási járulék illetve a bevezetett béradó az önköltség magas bérhányada miatt (akár 40%) szinte kigazdálkodhatatlan terheket jelentett. Az OKISZ ugyan nyújtott bizonyos kompenzációt az úgynevezett Kölcsönös Támogatási Alapból, de ez nem jelentett fenntartható megoldást, így meg is szüntették. A rendszerváltás után a Népművészeti Vállalat részvénytársasággá alakult Folkart Népművészeti Kereskedelmi RT. néven, a részvényeket részarányosan szétosztották az ipari szövetkezetek között, melyeket később felvásárolt a Futureal-cégcsoport, és a népművészeti bolthálózat megszűnt, ezzel a szövetkezetek és az egyéni alkotók gyakorlatilag értékesítési hálózat nélkül maradtak. A rendszerváltás időszakára jellemző gazdasági helyzet ismeretében logikus, hogy szövetkezetek tucatjai kerültek felszámolásra, és mára már csak néhány maradt életben. 3. A háziipari szövetkezetek szerepe a foglalkoztatásban Az alábbi diagrammok a hozzáférhető statisztikai adatok összefoglalásából és rendszerezéséből születtek. A jelenkor számára leghasznosabb információkkal a legközelebbi korszak adatai szolgálnak, így az 1951 utáni adatokat dolgozta fel a szerző. A világháborúk miatt a korábbi időszakokban szinte lehetetlen hosszú idősorok felállítása, illetve a területi változások miatt nehéz az összehasonlítás is.

5 2. ábra: A kisipari és a kézmű- és háziipari szövetkezetek foglalkoztatottjainak száma kézm ű- és háziipari szövetkezetek foglalkoztatottjainak szám a öss zes kis ipari s zövetkezet foglalkoztatottjainak s zám a Forrás: Statisztikai évkönyv , KSH, a szerző összesítése Az ábrán megfigyelhető, hogy a kézmű- és háziipari szövetkezetek, annak ellenére, hogy csak egy alcsoportját képezték a kisipari szövetkezeteknek, és azon belül is a könnyűiparnak, gyakorlatilag egészen a hetvenes évekig az összes foglalkoztatott egyharmadát alkalmazták. Legmagasabb arányuk ban volt, ekkor több, mint 40%-ot tettek ki. A kézmű-és háziipari szövetkezetek foglalkoztatottjainak száma 1968-ban érte el maximumát közel főnél. Az ezt követő időszakban egészen a rendszerváltásig folyamatosan csökkent a létszámuk és arányuk, 1988-ban már fő alá ment, miközben a kisipari szövetkezeteknél gyakorlatilag fő körül maradt. Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok csak a szövetkezeti iparra vonatkoznak, ehhez jött még hozzá az állami ipar foglalkoztatottjainak száma. De a kézmű- és háziipar esetében a szövetkezeti ipar volt a meghatározó, a foglalkoztatottak mintegy 80%-a itt dolgozott. Mint látható, az 1968-as és az utána következő reformok nem kedveztek a háziipari szövetkezetek taglétszámának. Mint már korábban említettem, a növekvő bérterhek, illetve az egyéni alkotók kedvezőbb adózása a taglétszám csökkenését eredményezte, és több helyen gépesítették a termelés egy részét a költségek csökkentésére. A HISZÖV 1981-es megszüntetésének hatása látványos a diagramon, hiszen 1982-től a foglalkoztatottak száma fő alá esett. A kezdeti célok így egyre jobban elfakultak, hiszen a háziipari szövetkezetek a többi kisipari szövetkezettel azonos elbánás alá estek, ami tulajdonképpen pont az élőmunka alkalmazását hozta hátrányos helyzetbe a gépesítéssel szemben.

6 3. ábra: A kézmű- és háziipari szövetkezetek foglalkoztatottjainak száma és összetétele Összes foglalkoztatott száma Termelők száma Bedolgozók száma Forrás: Szövetkezeti ipar adattára, KSH, a szerző összesítése A statisztikák alapján egészen 1957-ig csak a kézmű- és háziipari szövetkezeteknél voltak bedolgozók, de például 1957-ben a második legmagasabb bedolgozói létszámmal rendelkező textilruházati ipar is csak 349 bedolgozót foglalkoztatott szemben a háziipar fős létszámával ban a második legmagasabb szám még mindig a textilruházati ipar (2 740) míg a háziiparban ez a szám volt. A háziipari szövetkezeteknél tehát a bedolgozói rendszer volt a működés alapja. A fenti diagramot tanulmányozva megfigyelhető, hogy a háziipari szövetkezeteknél szinte alig voltak nem-termelő foglalkoztatottak, tehát minimális adminisztratív, műszaki stb. apparátussal működtek. Eleinte szinte az összes termelő bedolgozó volt, és a bedolgozók aránya a termelők számában egészen 1958-ig meghaladta a 90%-ot. Majd folyamatosan csökkent az arányuk, és 1968-ban már csak 83,5%-ot tettek ki a termelő összlétszámából, de így is mintegy főről elsősorban nőkről van szó. Az aránycsökkenés többek között annak is betudható, hogy a szövetkezetek fejlődésével sok helyen közös üzemeket hoztak létre, és az ott foglalkoztatott munkások már nem számítottak bedolgozónak. A bedolgozói rendszert nem mindig támogatta a megyei politika, főleg akkor nem, ha a közelben volt olyan üzem, amely munkaerő-hiánnyal küzdött. Hiába próbálták a szövetkezeti vezetők megértetni az ipart előnyben részesítő politikával, hogy az asszonyok a háztáji és a gyereknevelés miatt nem tudnak egész nap távol lenni az otthonuktól, de bedolgozóként szert tehetnek egy kis mellékkeresetre, ennek ellenére a háziipari bedolgozói rendszer fejlesztése közel sem volt zökkenőmentes. Például a tápéi szövetkezet is csak a hetvenes évek végére kapott több megyétől engedélyt a bedolgozói rendszer bővítésére. A következő két alfejezetben a Gyomai és a Tápéi Szövetkezetet mutatja be a szerző röviden. A korábban ismertetett történeti háttér és összesített adatok után a két példa két eltérő fejlődési

7 pályát ismertet, hiszen míg a tápéi szövetkezetnél a kézimunka és a bedolgozás maradt a meghatározó, addig a gyomai szövetkezetben üzemesítették a termelés jelentős részét. 3.1 A Gyomai Háziipari Szövetkezet Gyomán a hagyományos paraszti kézműves technikák mellett a polgáribb háziipari technikák is meghonosodtak köszönhetően a mezővárosi múltnak és az erőteljes kisiparnak. A Gyomai Háziipari Szövetkezetet 1952 októberében alapította 60 asszony, de már korábban is sokan foglalkoztak kiegészítő munkaként a háziipari termékek előállításával. Az első évben forint nyereséget realizáltak, és megindult a kesztyűkötés, ami egészen 1968-ig a szövetkezet meghatározó terméke volt. A környékbeli településeken is elkezdődött a toborzás, és 1958-ban a bedolgozók száma már elérte az 1500 főt, akik 19 részlegbe tömörültek. A norvégmintás kesztyűk iránt nagy volt a kereslet, és a termelés 90-95%-át exportálták. Havonta pár kesztyűt kötöttek a szövetkezet bedolgozói, melyet a MODEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül szállítottak Norvégiába, Dániába, Angliába és a Szovjetunióba. Mivel akkoriban gyakorlatilag csak Gyomán készítettek norvégmintás kesztyűket, így ha valahol az asszonyok ezzel szerettek volna foglalkozni, a gyomai szövetkezethez mentek, hogy részleget alapíthassanak. Így a megyén kívül is több településen volt bedolgozói csoport, ami sokszor nehezítette az áru begyűjtését és az alapanyag-ellátást. Ezért 1959-ben több távolabbi részleg átkerült a gyomai szövetkezettől a területileg közelebb eső szövetkezetekhez. Az ötvenes évek végén az akkori elnök, Benjámin István beszámolója alapján a teljes munkaidőben kesztyűt kötő asszonyok megkeresték a havi forintot, a házimunka mellett dolgozók a havi forintot. Idősek és rokkantak is bekapcsolódtak a szövetkezet munkájába. A kesztyűk mellett babakelengyét, babacipőt is készítettek. Az 1963-ban a szövetkezet termelési értéke forint volt, melynek 99%-a exportra ment. Érdemes megemlíteni, hogy a norvégmintás kesztyűk kiváló minőségű ausztrál import gyapjúból készültek, ráadásul kapcsolatba léptek a hódmezővásárhelyi divatkötöttáru-gyárral és megvették tőlük a maradék fonalakat, melyekből szintén kesztyűt kötöttek végén Benjámin István tizenöt év elnökség után nyugdíjba ment. A szövetkezet alakulása óta hatalmas bővülésen ment keresztül, annak ellenére, hogy szinte állandóak voltak az alapanyag-ellátási problémák, és közel sem támogatták őket központilag úgy, mint az állami és tanácsi vállalatokat. Az új vezetésnek új stratégiát kellett kialakítania, hiszen 1968-ban indult az új gazdasági mechanizmus, ráadásul csökkenteniük kellett a kesztyűk árát 12%-kal, hogy újra szerződésük legyen a külkereskedelemmel. A kiesett bevételt a kesztyűk előállításának részbeni gépesítésével és egy új szövőüzemmel próbálták pótolni. A szövőüzem létrehozásához az OKISZ mivel csökkent munkaképességűeket is foglalkoztattak forinttal járult hozzá, melyhez a szövetkezet még több, mint egymillió forint hitelt vett fel. Az új üzemben már új termékek gyártása is megindult (ágyneműk, törölközők) és megkezdték a kötőipari ágazat gépesítését is. A szövetkezet pályázott a japán kooperációs kötöttáru-üzem létrehozására, melyet 1972-ben az állam , a HISZÖV , a HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat és a SZÖVÁRU Nagykereskedelmi Vállalat millió forinttal támogatott. A szövetkezet még igényelt állami hitelt, és így megvalósíthatták a kiemelt fejlesztést. Az új kötőüzem átalakította a dolgozói struktúrát, és a bedolgozók aránya jelentősen csökkent, hiszen 1973-ban már 711 fő dolgozott a közös üzemben, és csak 486-an maradtak bedolgozók. A szövetkezet 1973-ban további 48 millió forintot kapott a Könnyűipari Minisztériumtól. A fejlesztések elengedhetetlenné tették az új

8 technológiák oktatásának megszervezését is, így két nappali szakmunkásképző iskolát is indítottak. A szövetkezet műszaki vezetője és mintavarrója fél évet töltött Japánban, hogy az új kötőgépek működését kitanulják. Az öt évre szóló japán szerződés értelmében a szövetkezet áruval fizetett a gépekért. A legmodernebb japán gépekkel felszerelt kötőüzemet az OKISZ 1973-ban mintaüzemmé minősítette. A szövetkezet árbevétele a hetvenes évek közepén már meghaladta a 120 millió forintot, de a beruházások számos problémát is a felszínre hoztak. A gépeket már három műszakban kellett üzemeltetni, több beruházás nem valósult meg időben, így a késedelmes szállítás súlyos kötbért rótt a szövetkezetre. Változtatniuk kellett a bér- és árpolitikán is, melynek már elsősorban üzemi alapokon és nem bedolgozói rendszeren kellett alapulnia. Míg a szövetkezet alakulásánál 1952-ben forint volt a termelési érték, 1954-ben már forint, és 1958-tól meghaladta a 7 millió forintot, mely érték többé-kevésbé állandósult a hatvanas évek közepéig ben átlépte a tízmilliós határt ban az új kötőüzem megalakítása után az árbevétel meghaladta a forintot, és a hetvenes évek elején már több, mint 60 millió forint árbevételt realizáltak 1977-ben a szövetkezetnek már mintegy 170 darabból álló mintakollekciója volt (elsősorban pulóverek, sapkák, sálak és kesztyűk), árbevétele elérte a 145 millió forintot, a nyereség pedig a 9 millió forintot. A közös üzemben 705-en, bedolgozóként 440-en dolgoztak. Az export részaránya jelentősen csökkent, mintegy 35 millió forint értékű áru került a határokon túlra, a többi a belföldi piacon talált vevőre. A Gyomai Szövetkezetet a rendszerváltás után felszámolták, az üzemeket privatizálták. 3.2 A Tápéi Háziipari Szövetkezet A tápéi gyékényszövésnek nagy hagyományai voltak, az első említése 1550-ből való, de a Magyar Háziipar Törzskönyve is nevesíti a települést, ahol már akkor 590 fő foglalkozott csak gyékényszövéssel. Tápéi Háziipari Szövetkezet 1951-ben 9 fővel alakult. A szövetkezet fő profilja a gyékényszövés volt, de dolgoztak sásból és szalmából is. Legjellemzőbb termékeik a szék-üléslap és egyéb gyékénytermékek voltak. A termelési érték alakulását az alábbi táblázat mutatja: 1. táblázat: A Tápéi Háziipari szövetkezet termelési értéke Év Árbevétel Év Árbevétel Forrás: Bernula Mihály (1981) A bedolgozás, háziipari termelés tapasztalatai a tápéi háziipari szövetkezetben alapján a szerző összesítése A bedolgozói bérek meglehetősen alacsonyak voltak a kezdeti időszakban, és 1960-ig nem haladták meg a havi átlag 100 forintot. A hatvanas évek végén is maximum napi 20 forintot tudott keresni, aki egész nap dolgozott. A kereskedelem nagyon alacsony átvételi árat szabott a gyékénytermékekre, és még az állami dotációval sem tudták a munka- és időigényes termelést tisztességes bérrel kifizetni egészen 1973-ig.

9 A bedolgozói létszám a nyolcvanas évekre meghaladta a 2000 főt, és 8 megye 120 községében voltak a szövetkezetnek részlegei. A bedolgozói rendszerben kiemelt szerepe volt a részleg- és körzetvezetőknek. A körzetvezetők mintegy részleg munkáját irányították. Mivel a bedolgozók saját otthonukban termeltek, így a bizalmi kapcsolat meghatározó volt a határidők és a minőség betartásában. A lakásuk használatáért bérleti díjat és rezsitérítést kaptak. A szövetkezet termelésének több mint fele tőkés piacokon került eladásra az ARTEX és a NÁDEX vállalatokon keresztül, de a nyolcvanas évekre ez az arány már meghaladta a 70%-ot. Elsősorban fonott széküléslapokat szállítottak Franciaországba, Hollandiába, Angliába, Belgiumba és az NSZK-ba. Gyakorlatilag a kínálat szabott határt a keresletnek, akkora volt az igény a tápéi termékek iránt, bár a hetvenes évek végén más országok is megjelentek konkurenciaként olcsóbb árakkal. Az üléslapok mellett folyamatosan kísérleteztek új termékekkel, és például a horgolt lámpaernyőkkel is sikert arattak ban a szövetkezet tovább bővítette profilját, és megszervezték Tápén a vasipari részleget, majd a gépkocsi-üléshuzat gyártását, de ezek csak kis létszámú üzemek voltak. A szövetkezet folyamatosan javuló termelési eredményei a bedolgozók kézügyességének fejlődéséből is adódtak. A Tápéi Szövetkezet termékeinek 96%-a ugyanis kézzel készült. Míg egy kezdő bedolgozónak akár 5 órába is telt egy széküléslap elkészítése, addig ez az idő 2 év után már 3-4 órára csökkent, és a régebbi bedolgozók akár 2-3 óra alatt elkészítettek egy ülést. A bedolgozók több mint 90%-a nő volt, legtöbben a éves korosztályból. A nyolcvanas évek elején egy havi 250 órában (ennyi volt a megengedett maximum) termelő bedolgozó akár forintot is megkeresett. Az új belépőket betanították, és figyelembe vették az ütemterv kialakításánál a mezőgazdasági munkák rendjét is. A termelési érték így télen jelentősen nagyobb volt, mint a nyári időszakban. A szövetkezet nem csak a termelési értékét, de a nyereségét is dinamikusan tudta növelni a hetvenes években, így míg 1976-ban csak 6% profitot realizáltak, addig 1980-ban ez az arány már 18% volt., ami mintegy 30 millió forintnak felelt meg. A szövetkezetet felszámolása 2001-ben kezdődött meg, majd magánbefektetők megvásárolták. 4. Összegzés A háziipar a magyar gazdaságban a kiegyezés óta a foglalkoztatáspolitika fontos eszköze volt. Korszaktól függetlenül megállapítható, hogy a kereskedelem fejlesztése elsődleges volt a háziipar megerősítésében. Az is látható, hogy a háziipar nem értékelhető pusztán gazdaságossági szempontok alapján, hiszen vidéken, elsősorban a női lakosságnak ez az iparforma jelentette szinte az egyetlen lehetőséget a foglalkoztatásra. A háziipar nem volt a kiemelt iparpolitikai célok között 1945 után, mégis ebben a korszakban születtek a legmagasabb rendű jogszabályok a terület rendezésére, és a szövetkezetek dinamikusan fejlődtek. Sokat jelentett a HISZÖV megalapítása, és megszüntetésének negatív hatásai is egyértelműek voltak. Az 1968-as reformok a háziipari szövetkezetek foglalkoztatottjainak létszámának csökkenéséhez vezettek, az élőmunka egyre magasabb költsége miatt gépesítésre volt szükség a versenyképesség megőrzéséhez, illetve sokan inkább egyénileg dolgoztak tovább, ami pont az alapvető célokat szorította háttérbe. A végső érvágást a kiépített állami bolthálózat privatizálása jelentette, ami közvetlen piaci lehetőségek nélkül hagyta az ágazatot. Pedig például Szlovákiában is ellen tudtak állni a privatizációs nyomásnak, és a mai napig 7 boltot üzemeltetnek állami támogatással. A legfrissebb statisztikai adatok alapján Magyarországon az egyik legalacsonyabb a gazdasági aktivitási (61,6%) és a foglalkoztatási ráta (55,4%), csak Málta áll mögöttünk a sorban, és messze elmaradunk az EU átlagától. Ilyen helyzetben érdekes tanulságokkal szolgálhat ez a kutatás, ami a

10 háziipar gazdasági szerepét próbálja meg összegezni rámutatva arra, hogy korábbi korszakok hasonló problémáit milyen módon és milyen tapasztalatokkal próbálták megoldani. A fenntartható fejlődés, a környezettudatosság, az etikus kereskedelem egyre fontosabb fogalmak a fogyasztói társadalomban. Egy komplex, természetes alapanyagokon, kézműves megmunkáláson és szervezett értékesítésen alapuló komplex program stabil állami keretekkel megoldást jelenthet a vidéki lakosság foglalkoztatásában, és alternatívát jelenthet a gyakran csak közmunkából és segélyből élő vidéki embereknek. A piacképes termék előállítása fontos feltétel és a valós munkahelyteremtés alapja. Több európai országban a mai napig államilag támogatott bolthálózat segíti a kézműves hagyományok megőrzését. Az új, XXI. századi igényeknek megfelelő háziipari termékek ebbe kapcsolódhatnának be párhuzamosan az egyéni alkotók munkáival. De ennek feltétele a jelenlegi jogi szabályozás megváltoztatása és egy átfogó, marketingre és értékesítésre összpontosító program elindítása lenne. Mindenképpen szükséges lenne legalább régiós szinten egy koordinációs központ felállítására. Legalább ilyen fontos a megfelelő értékesítési hálózat biztosítása, szintén legalább a régióközpontokban, ideális esetben a megyeszékhelyeken is. Jelenleg az aktívan dolgozó kézműveseknek, népi iparművészeknek sincsen államilag támogatott értékesítési lehetősége. Természetesen több kezdeményezés elindult már, ám a jelenlegi gazdasági helyzetben egy olyan modell megvalósítására lenne szükség, amely a már meglévő kezdeményezéseket összefogja, de stabil, hosszú távú kereteket biztosít egy országos márkanév vagy védjegy alatt (akár franchise rendszerben) a fejlődésre, továbblépésre. A kézműves termékek magas élőmunka-igénye miatt gyakran eladhatatlanná válnak a kereskedelemben, hiszen nem bírják el azt az árrést, ami a bolt működési költségeit fedezi. A bolthálózat támogatása így közvetlenül érvényre juthatna az árképzésben, ezzel segítve a forgalomképesség növelését. Az alulról jövő kezdeményezések rákapcsolódhatnának egy felülről jövő stratégiára és támogatásra, ami jelentősen felgyorsítaná a fejlődést. Egy ilyen projekt esetében a nullszaldó elérése már kiváló eredménynek számíthat, ha több ezer (tízezer) embernek megélhetést és jövedelmet biztosít. Előnye, hogy nincs szükség nagy összegű építési és gépi beruházásokra, hiszen a bedolgozó kézi munkával, a saját otthonában (vagy a közös részlegműhelyben) dolgozhat. A siker kulcsa a szerző véleménye szerint a termékdesignban és a marketingben rejlik, mert az eladhatóság a projekt fenntarthatóságának a kulcsa. Olyan, mind árban, mind minőségben versenyképes termékek előállítása a cél, melyek elsődlegesen helyben termelt alapanyagokból készülnek, így a projekt párhuzamosan fejlesztené a mezőgazdaságot is. A tartós szegénységben és munkanélküliségben élő emberek nem rendelkeznek megfelelő piaci ismeretekkel, nyelvtudással, internetes tapasztalattal, így hiába tartanak nekik pusztán képzéseket, kicsi a valószínűsége, hogy utána életképes önálló vállalkozást tudnának létrehozni. De mint azt a múlt tapasztalatai is igazolják, a betanított munka hamar elsajátítható volt, és sikeresen oldotta meg a vidéki lakosság elsősorban a nők foglalkoztatását. Sokuknak szinte csak a háziiparban végzett munkájuk képezte a nyugdíjalapját. Ha a központi stratégia lokális szinten ösztönözné a szövetkezetek megalapítását, és egyértelmű irányvonalakkal tudná támogatni azok bekapcsolódását a termelésbe és értékesítésbe, akkor egy jól kifejlesztett termékstruktúrával fokozatosan lehetne újjászervezni a háziipart. Az értékesítés állami támogatása azonban mint azt a történelmi tapasztalatok is mutatják az egyik legfontosabb központilag megszervezendő feladat, hiszen ez a fenntarthatóság alapja. Egy összehangolt marketingstratégiával visszaszerezhető lenne az a piac is, amit jelenleg a gyakran Kínában készülő silány szuvenírek uralnak a turisztikailag frekventált helyeken. Egy ilyen minőségi kezdeményezés az országimázs és a kulturális identitás megerősítésében is kiemelkedő lehetne.

11 Irodalom A szövetkezeti ipar adattára I-II., (1970) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Beljak, M. (2003). Kézműves udvarház és iskola Pozsonyban, in Füzes, E. (2003). Mesterek és Tanítványok, Hevesi Nemzetközi Konferencia kötete, p , Heves Bernula M. (1981). A bedolgozás, háziipari termelés tapasztalatai a tápéi háziipari szövetkezetben, Ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége Buday-Sántha A. (2001). Agrárpolitika-vidékpolitika, Pécs: Dialóg-Campus Kiadó Burucs, K. (1993). Nők az egyesületekben, in História, 1993/2. p Csák E., V. (1930). A háziipari termelés egyes külföldi államokban és Magyarországon, 2. bővített kiadás, Budapest: Hellas Nyomda Falu, Város, régió (1998). Rurális Térségek Európai Chartája. 1998/8., p Kovács, T. (2003).Vidékfejlesztési politika, Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kuczkó, P. (ed) (1978). Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek. Budapest: NIT Lendvai, István (1984): Gazdaságunk és a népi iparművészet, in Nagy, László (ed) (1985): Népi iparművészetünk időszerű kérdései II. Pécs, p Paládi-Kovács, A. et al (eds) ( ). Magyar Néprajz. Budapest: Akadémiai Kiadó Pum, J. ifj.(1914). A háziipar és annak helyzete, in III. Jog- és államtudományi Továbbképző Tanfolyamon tartott előadások kötete. Budapest: Pallas Nyomda Statisztikai évkönyv ( ) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Sass, E. (1977) Akik a szépet szeretik, eseményrajz a Gyomai Háziipari Szövetkezet két és fél évtizedéből. Szolnoki Nyomda Szulovszky J. (ed) (2005) A magyar kézművesipar története, Magyar kereskedelmi és Iparkamara Tóth, J. (2000): Népművészet és gazdaság, in Viga, Gyula (ed). Szőttes textíliák mindennapi életünkben, Hevesi Konferenciakötet p Heves Varga, M. Gondolatok a népi iparművészet kialakulásáról, fejlődéséről, változásáról, kézirat INTERNET: Magyar Katolikus Lexikon, szócikk Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége KSH, Stadat táblák a foglalkoztatásról és gazdasági aktivitásról a közötti népesség körében A szlovák ULUV honlapja

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése Gazdálkodási adatok 1. A magyar számviteli szabályok szerint 2004. január 1. 2004. december 31-ig elkészített konszolidált,

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez 845 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám. melléklet a 6/. (XII..) VM rendelethez Nagyértékű gépbeszerzések értékelése a. () bekezdés a) pontja esetén A B C D. Értékelési szempont megnevezése Értékelés/Ellenőrzés

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben

HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben Újszászi Györgyi Védegylet Mi a méltányos kereskedelem, vagyis a FAIR

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Népi Kézművesség Stratégia: szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek. Mezőtúr. 2013. november 6.

Népi Kézművesség Stratégia: szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek. Mezőtúr. 2013. november 6. Népi Kézművesség Stratégia: alkotók, intézményi, civil szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek Mezőtúr. 2013. november 6. Népi kézműves alkotók Adatbank 4122 alkotóra terjed ki akik az

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet Közösség által támogatott mezőgazdaság Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet A közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mezőgazdasági kezdeményezés, melyben a közösség átvállalja a gazdálkodótól a gazdálkodással

Részletesebben

A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében

A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében Dr. Tóth György elnök, Völgység Kincse Szövetkezet Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei

A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei Keszi Roland A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei www.krolify.hu Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kisterem 2005.április 22. A célszervezetek számának időbeli változása (N)

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Hagyományokra épülőképzési és foglalkoztatási program Szanticskán

Hagyományokra épülőképzési és foglalkoztatási program Szanticskán Hagyományokra épülőképzési és foglalkoztatási program Szanticskán A projekt megvalósítása során nyert tapasztalatok, tanulságok összegzése Előadja: Pál István A Szanticskai Alkotók Egyesületének elnöke

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben