2013. MiniFarm projekt. Információs tanulmánykötet. Miniváros Nonprofit Kft

Átírás

1 MiniFarm projekt Információs tanulmánykötet Miniváros Nonprofit Kft

2 Tartalom 1 Az interaktív MiniFarm létrehozásának koncepciója A MiniFarm létjogosultsága a MiniCity tapasztalatai alapán A MiniCity működésének részletei Az interaktív MiniFarm bemutatása Az alapötlet Miért van rá szükség? A magyar vidék helyzete Miért nem ismerik a városi gyerekek a vidéki életet? Vidék-város kapcsolat A vidék hagyományos és új funkciói A vidéki térségek foglalkoztatási helyzete A vidéki települések infrastrukturális helyzete A vidéki települések épített környezete, kulturális öröksége A hagyományos vidéki közösségek A vidéki népesség demográfiai helyzete Következtetés A klasszikus tanyasi életforma A kivitelezés Az interaktív MiniFarm helyszínei, kiállítóterei, lehetőségei Helyszínek:

3 3.1.1 Gyümölcsöskert Hentes Istálló Hungarikum (pl. kalocsai) Pékség Szélmalom Méhészet Ökoház Táncdal színpad Présház Tehenészet Sajt labirintus Baromfi udvar Tészta ház Káposzta taposó Egyéb helyszínek: A MiniFarm előnyei és lehetőségei: Falusi turizmus helyzete, és annak promotálása Magyarország nemzeti parkajai és azok bemutatása Magyarország tájegységeinek bemutatása: Környezettudatosság oktatása

4 3.2.5 Megújuló energiák bemutatása Vidéki élet népszerűsítése A háztáji, önellátó gazdálkodás bemutatása: Magyar hagyományok bemutatása Tájékoztató anyagok a látogatók számára: Ismeretterjesztő 7-11 évesek számára Ismeretterjesztő, 3-6 évesek számára Környezeti oktatást-nevelést szolgáló programterv évesek kérdőíve: Kérdőív 6-8 évesek számára: Szabadidős, család- és közösségépítő programterv Összegzés: Felhasznált források:

5 1 Az interaktív MiniFarm létrehozásának koncepciója 1.1 A MiniFarm létjogosultsága a MiniCity tapasztalatai alapán 2011 november 11.-én megnyitottuk Budapesten a MiniCity Kreatív gyerekvárost. A gyerekváros alapvető koncepciója volt létrehozni egy olyan, a gyermekek méreteire szabott valódi környezetet, melyben különböző szakmákat és tevékenységeket próbálhatnak ki. A MiniCity közel egy éve működik négyzetméteren töretlen sikerrel, átlagosan havi látogatót fogadva, melynek %-a gyermek. A több tízezer látogatónk visszajelzései alapján látjuk, hogy a nálunk töltött idő alatt bármilyen új információ rendkívül erősen beágyazódik és megragad mind a gyerekek mind a szülők fejében. 5

6 A MiniCity kapcsán ennek leginkább marketing előnyeit használtuk ki, hiszen együttműködő partnereink számára a MiniCity első sorban reklámfelület. Mi azonban felfigyeltünk arra, hogy a játékos környezet kiválóan alkalmas új információk átadására akár a gyermeket, akár a szülőt célozva. Felfigyeltünk arra, hogy a gyerekek számára minden nálunk tapasztalható információ az újdonság erejével hat, például az, hogy a boltokban a polcok nem maguktól töltődnek újra. Kis látogatóinkkal beszélgetve megfigyeltük, hogy a gyerekek számára mára már egyértelmű, hogy minden termék a boltok polcain terem, és az átlag, városban cseperedő gyermek számára nem világos, hogy nagyjából minden egyes termék és élelmiszer előállítható házilag, és hogy legtöbbjük vidékről ered. vonzerővel. Ugyanakkor megfigyeltük azt is, hogy a vidéki élet a gyermekek számára már nem bír Működésünk első éve után már nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy óriási szükség lenne arra, hogy a gyerekek játékos formában megismerkedhessenek a háztáji gazdálkodással és a vidéki élettel. A MiniCity tapasztalatai alapján úgy véltük hogy erre a legalkalmasabb 6

7 egy a MiniCity mintájára megépített MiniFarm lenne, ahol a gyermekek játékos formában tanulhatnának a vidéki életről. Ekkor kezdtük el kidolgozni a MiniFarm koncepcióját, próbálva összegyűjteni minden olyan témakört, melyben a gyermekek ismeretei hiányosak lehetnek. 7

8 1.2 A MiniCity működésének részletei Kiállító terünkben a gyerekek a számukra legérdekesebb helyszíneket találhatják meg teljesen arányosan az ő méreteikre szabva. Így a teljesség igénye nélkül fodrászatban, autószerelő műhelyben, közértben, festőműhelyben, bankban, és hírstúdióban a különböző szakmákkal ismerkedhetnek, és pénzt kereshetnek tevékenységeikkel, mely keresetet aztán elkölthetnek az olyan, szintén gyerekméretben kialakított szórakoztató egységekben, mint a mini mozi, a diafilm színház vagy a sztárszínpad. Azon kívül, hogy próbáltunk egy olyan rendszert kialakítani, melyben a gyerekek játékos formában tanulhatják meg azt, hogy az elköltött pénzért szüleiknek meg kell dolgozniuk, nagy hangsúlyt fektetünk az oktató jellegű tevékenységekre is. A minivárosban található KRESZ pályát kiválóan használjuk közlekedési alapismeretek oktatására, és tesztelésére, a fogászatunkon preventív fogászati szűrő vizsgálatokat, és a helyes száj higiénia elsajátítására irányuló foglalkozásokat tartunk, pénzügyi partnerünkkel együttműködve pedig pézügyi oktatásban vehetnek részt a hozzánk látogatók. 8

9 Az edukatív célok mellett ugyanakkor figyelünk arra, hogy olyan programokat biztosítsunk a hozzánk látogatók számára, melyekben az egész család kikapcsolódhat és participálhat. Ebből a megfontolásból minden hétvégén készülünk valamilyen programmal a látogatóinknak, melyek nagy sikernek örvendenek. Ennek keretein belül nagyon kedvelt lett a közös sütés mini konyhánkban vagy a kézműves foglalkozások, de akár a hangszerbemutatót is említhetnénk. Ezen kívül a MiniVáros kiválóan alkalmas nagyobb közönséget megmozdító akciók szervezésére is, mint ahogy azt ezen a téren szerzett tapasztalataink mutatják áprilisában például hátrányos helyzetű gyerekek kívánságait teljesítettük Tibi bácsi segítségével, májusban pedig nagy sikerrel szerveztük meg a MiniSztár gyermek tehetségkutató versenyt. A kiállítás küldetése és alapelvei: A MiniCity nem játszóház, hanem interaktív, kreatív gyerekváros. A kiállítás nem szolgálhat gyermekmegőrzőként, a szülők aktív részvételével a játékban célunk, hogy elősegítsük a szülők és gyermekek közti kommunikcációt. 9

10 A kiállítás célja, hogy egy olyan valódi környezetet hozzon létre a gyermekek méreteire szabva, ahol kipróbálhatnak olyan dolgokat, amelyek a mindennapok során tiltva vannak számukra. A kiállításon mindennek valódinak kell tűnnie, fontos azt az érzetet kelteni a gyerekekben, hogy valódi környezetben vannak. A kiállítás célja az oktatás nevelés is. A pay-pass rendszerrel a pénz fogalmát tanítjuk meg nekik alapvető példákon keresztül. Célunk olyan partnereket találni, akik közreműködhetnek az oktatásban. Pl. ilyen Budapesten a fogászat, a KRESZ park vagy a laboratórium. Fontos olyan tartalommal feltölteni a kiállítást, ami túlmutat a kikapcsolódáson, és valódi értékeket képvisel. Célunk olyan környezetet teremteni, ahol a gyerekek egy mini város teljes jogú polgárainak érezhetik magukat. Külső kialakítás, helyszín: A MiniCitynek lehetőség szerint egy belvárosban található épületnek kell otthont adnia, és minimum 1000 négyzetméter nagyságúnak kell lennie. A helyszínt kívülről is el kell látni az arculati elemekkel és az élénk színekkel, hogy feltűnő és könnyen megjegyeztető legyen. A helyszín befogadó képessége minimum 300 fő kell legyen egy időben. A helyszínnek teljes mértékben akadálymentesnek kell lennie részben a fogyatékkal élők részben a babakocsival érkező vendégek miatt. A helyszínnek rendelkeznie kell parkolási lehetőséggel a közelben. A helyszínnek tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthetőnek kell lennie. A belső kialakítás alapelvei: Minden MiniCityben legalább 12 különböző foglalkozásnak helyet kell kapnia, és legalább 3 szórakoztató egységnek, és egy születésnapok ünneplésére alkalmas kerty party hangulatú helyszínnek. 10

11 Kötelezően megjelenítendő munkahelyek: közért, fodrászat, autószerelő műhely, rendőrség, konyha, hírstúdió, egészségügyi helyszín (fogászat, orvosi rendelő), bank. Kötelezően megjelenítendő szórakoztató elemek: Mini mozi, sztárszínpad. A MiniCity rendszerét kötelező pay-pass rendszer beépítésével kialakítani. Minden helyszínnek legalább 16 négyzetméter nagyságúnak, berendezését illetően méretarányosnak és valósághűnek kell lennie. Minden helyszínnek félig nyitottnak kell lennie (lásd a keretek használata résznél), és a támogató partner arculatát és színeit kell tükröznie. Helyet kell kapnia egy büfének, egy merchandising shopnak és egy szülői váró résznek, továbbá egy 3 év alattiaknak kialakított babaszobának. A Mini város felépítésének minél inkább egy sétáló utca benyomását kell keltenie, hogy valóban városnak tűnjön. Minden boxban (de legalább minden másodikban) animátornak kell dolgoznia aki felügyel a gyerekekre és segít nekik a játékban, illetve megőrzi a helyszín állapotát. A mosdók kialakításakor fontos, hogy gyerekbarát legyen, illetve a komplett épületnek gyerekbarátnak és biztonságosnak kell lennie. Meg kell felenie a csecsemővel érkező látogatók igényeinek is (pelenkázó, szoptató stb.) Pay-pass rendszer A pay pass rendszerhez feltétlenül szükséges egy banki partner. A rendszer lényege, hogy a gyerekek belépéskor kapnak egy mini bankkártyát, melyen nincs kredit. A bankkártyára a munkahelyeken elvégzett munkával tudnak kreditet szerezni, melyet a szórakoztató egységekben elkölthetnek. Fontos, hogy kredit nélkül nem használhatják a szórakoztató egységeket. Ezzel a módszerrel tanítjuk meg a gyerekeket arra, hogy a pénzért meg kell dolgozni. Ha a látogatás végére legalább x kredit marad a kártyán a távozáskor az ajándékboltban választhatnak maguknak egy apró merchandising terméket. 11

12 A kreditet nem használhatják az olyan szolgáltatásokra, mint a saját videoklip DVD a sztárszínpadon, vagy a saját hírműsor DVD a hírstúdióban. Az üzleti terv főbb elemei: A MiniCity támogató partnerekkel működik. A partnerek éves csatlakozási díjat fizetnek, melynek összege országonként eltérő. A csatlakozási díjért cserébe minden partner egy a saját arculatával ellátott, és igényeinek megfelelően kialakított boxot kap, továbbá évente egy alkalommal a teljes kiállítást zártkörű rendezvény céljából, évi 25 alkalommal lehetőséget helyi promócióra, és megállapodás szerinti jegykontingenst, valamint a partner logójának kihelyezését és feltüntetését a print megjelenéseken. A csatlakozási díj opcionálisan változik, ha a partner főszponzorként szerepel, vagy ha a partner nem teljes boxszal szerepel. A boxszal szereplő partnerek számára ki kell alakítani egy egységárat. Az induláshoz szükséges teendők, melyek vonatkozhatnak a jövőbeni MiniFarmra is: Helység felkutatása Házirend kialakítása (ehhez alapul venni a Budapesti MiniCity házirendjét) Kiviteli tervek elkészítése Kiajánló a csatlakozó cégeknek (Buapesti referenciaanyag bekérése) Kiajánló a médiatámogatóknak Beléptető rendszer kialakítása Munkaruha az animátorok számára, aminek egységesnek kell lennie Reklám kampány kidolgozása PR kampány kidolgozása Média anyagok legyártása (hirdetési séma, PR cikkek, rádió spot, tv spot, banner) Web és facebook oldal létrehozása Kivitelező cégekkel leszerződni (festő, gipszkartonos, burkoló, dekoratőrök, asztalos, villanyszerelő, vízszerelő stb.) Ruhatár és pénztár kialakítása 12

13 A lehetséges partnerek összeírása és megkeresése Vendéglátó egység beszállítóival megállapodás kötés Merchandising Shop kínálatának kitalálása A cégekkel kötendő szerződés mintájának elkészítése (Budapesti mintát alapul véve) Biztosítások kötése ( Szerződésben előírtak szerint) Csoport szervezőkkel való megállapodás szerződés kötése Az jövőbeni MiniFarm indulásakor felmerülő egyszeri költségek: Cégalapítás Ügyvédi költség a csatlakozó cégekkel való szerződéskötéshez Kaukció Tűzoltósági és egyéb szakhatósági engedélyek költsége Boxonkénti látványtervek elkészítésének költsége Kiviteli tervek elkészítésének költsége A helyszín szerkezeti kialakításának költsége A helyszín berendezési költsége Beléptető rendszer költsége Pénztárgépek Munkaruhák Sajtótájékoztató költsége Reklámkampány költsége Médiaanyag legyártásának költsége Csatlakozási díj Sales-es csapat Állandó működtetési költségek: Bérleti díj Rezsi (víz, villany, fűtés, stb.) Telefon számla Internet Szemétszállítás 13

14 Tisztítószerek költsége Munkabérek és járulékai (üzletvezetők, animátorok, karbantartók, takarítok, vendéglátás alkalmazottai, ruhatáros, pénztáros, shopos, PR-os, Sales) Könyvelő Heti amortizációs költségek Folyamatos reklám költség Nyomdai anyagok költsége Biztosítás Irodaszerek A MiniFarm személyzet igénye: Legalább 2 üzletvezető, akik a 6 napos nyitva tartás miatt tudják váltani egymást. Ők felelnek a kiállítás minőségének megőrzéséért, a többi alkalmazott irányításáért, a zavartalan működés biztosításáért. 1 működtetési menedzser, aki a kiállítással kapcsolatban felmerülő mindennapi tevékenységeket, beszerzéseket, javításokat stb. tervezi, szervezi és irányítja 1 kommunikációért és marketingért felelős munkatárs, aki a kiállítás összes partnerével tartja a kapcsolatot, illetve biztosít a kiállítás számára minden nemű marketing, PR és reklám megjelenést 1 vagy 2 sales szakember, aki a partnereket hozza be az induláshoz, illetve a kiállítás teljes időtartama alatt folyamatosan a partneri kör bővítésén dolgozik 1 vagy 2 pénztáros/ruhatáros, aki a vendégek érkeztetését irányítja 1 vagy 2 kiszolgáló a büfében Animátorok: 1 animátorhoz maximum 2 helyszín tartozhat, ahol a gyerekeket segíti, a berendezést felügyeli, tisztán és rendben tartja, tájékoztatást nyújt a szülőknek, az általa felügyelt helyszíneken figyelembe veszi a helyszínt szponzoráló partner kéréseit és tréningjét. Egyenruhában jelenik meg, a gyerekekkel mindig kedvesen és mosolygósan bánik, jó problémamegoldó készséggel rendelkezik. 14

15 vagy 2 gondnok, akik váltásban minden nap jelen vannak és felelnek az esetleges károk azonnali javításáért, a felmerülő takarítási munkálatok elvégzéséért, a mosdók és mellékhelyiségek tisztaságának és felszereltségének biztosításáért, illetve bármilyen, a ház állagát és minőségét megőrzendő és fenntartandó feladat ellátásáért. 15

16 2 Az interaktív MiniFarm bemutatása 16

17 2.1 Az alapötlet Az alapötlet az, hogy inkább oktató, fejlesztő céllal átültessük a MiniCity koncepcióját a Mini Farmra. A MiniCity működtetésének alapján egyértelmű, hogy van igény az ilyen jellegű családi programokra, hiszen a modern kor társadalmában ritkán jut idő arra, hogy a szülő gyermekével együtt tevékenyen részt vegyen egy játékban vagy feladatban, és közösen tegyenek felfedezéseket, szerezzenek élményeket. A XXI. század legáltalánosabb tendenciája az individualizmus és az elszigetelődés, ami már egész kis korban is jelentkezik a gyerekeknél a hordozható játékkonzoloknak és az internetes játékoknak köszönhetően. Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy a gyerekek újra felfedezzék a MiniFarmon k e- resztül a szabadban eltöltött idő értékét, és reméljük, hogy a projekt valóban képes lesz kedvet csinálni a vidéki élethez. Az urbanizáció erősödése és a vidék elöregedése miatt a családok többsége szétszakadt, és míg a nagyszülők vidéken élnek, a fiatal családok a városokban. Úgy gondoljuk, hogy a MiniFarm képes lesz a gyereknek olyan ismeretanyagot adni, ami játékká teszi a vidéki 17

18 élethez tartozó házkörüli teendőket, és felébreszti a hajlandóságot a gyerekekben arra, hogy örömmel segítsenek otthon. A 3. pontban fogjuk kifejteni, hogy pontosan melyik helyszín milyen ismeretek átadására lesz alkalmas a gyerekek és a szülők számára. 18

19 2.2 Miért van rá szükség? A modern társadalom morális válságba kerülését jelentősen befolyásolta a modern technológia megjelenése, a klasszikus család modell felbomlása. A család már nem a vidéken és gazdaságban való közös termelésben reprezentálódik, hanem az individuálisan előállított javak közös fogyasztásában. A hétvégi program sok családnál a közös bevásárlást és plázázást jelenti. Ezzel szemben kínálunk alternatívát interaktív helyszíneinkkel, ahol közös tevékenységre inspiráljuk a szülőt, nagyszülőt és a gyerekeket. Ugyanakkor fontos a hagyományos értékeket is megjeleníteni és bemutatni már egész kis korban, hiszen a fiatal szülők talán már maguk sem emlékeznek a Magyar örökségre. Népi kultúránk motívumait, és országunk jelentős turisztikai célpontjait fontosnak tartjuk reprezentálni. Úgy gondoljuk, hogy az emberek többsége előszeretettel látogat külföldre családi nyaralás céljából ahelyett, hogy gyermekével megismertetné saját hazáját. Sok olyan jelentős értéket kívánunk megjeleníteni a projekt során, melyek a hagyományos értékeket, és a közösen eltöltött tartalmas időt népszerűsítik a családok körében. A MiniFarm nem csupán egy attrakció családosoknak, ahol elüthetik az időt, hanem egy valódi értékeket és ismereteket átadó komplex oktató program, a gyermekek érdeklődési körének megfelelően játékos formába öntve. 19

20 2.2.1 A magyar vidék helyzete Magyarország területének legalább kétharmada vidéki térség, amelyben a teljes lakosság több mint fele él. Főképp ezek az arányok jellemzőek az általában városiasabbnak gondolt Európai Unióra és persze a Kárpát-medence határainkon túli magyarlakta területeire is. Ahogy a fejlettség, fejlődés GDP-vel való mérése körül sincs egyetértés a gazdasági és társadalomtudományi szakemberek között, úgy a kistérségek összehasonlítása körül is sok vita van. A magyarországi vidéki térségek fejlettségének mérése, az eredmények összehasonlítása a rendszerváltás óta folyamatosan történik. Több tudományos kutatóműhely és intézmény törekedett arra, hogy a kistérség fejlettségét objektíven kifejező mutatórendszert dolgozzon ki és értékeljen. Ezek a mutatók természetesen a számszerűsíthető adatokból kiindulva igyekeznek vizsgálni a térség helyzetét, az olyan kevésbé megfogható faktorokat, mint a történelmi hagyományokból fakadó szemléletmód, munkakultúra, nyitottság, befogadó-készség, politikai tőke, stb. - amelyek pedig a fejlődés mozgatórugói lehetnek - nem tartalmazzák. Faluvégi Albert (2004) még hazánk Európai Uniós csatlakozás előtt felmérte a hazai kistérségek fejlettségét: munkatársaival kilenc gazdasági-társadalmi jellegű mutatót vizsgált: a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra; a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra; a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra,; a működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma,; a működő gazdasági szervezetek száma; a munkanélküliek aránya; a vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma; a távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma; a személygépkocsik száma ezer lakosra. A fenti statisztikai adatokból öt összevont fejlettségi térségtípust alakítottak ki: 20

21 a dinamikusan fejlődő térségekben a mutatók zöme több mint 10%-kal meghaladja az átlagértéket, a fejlődő térségek mutatói zömmel a vidéki átlag felett vannak, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot, a felzárkózó térségekben a gazdasági-társadalmi mutatók értéke többségében közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják, a stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, a lemaradó térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás minimum 15%. A vizsgálat megállapításai szerint a dinamikusan fejlődő és fejlődő - relatíve kedvező helyzetű - térségekben él az ország népességének 59%-a (arányuk 35% és 24%). A felzárkózó térségekben az ország népességének alig több mint 21%-a él, úgy tűnik, nekik még van némi esélyük a kitörésre. A vizsgált gazdasági-társadalmi mutatók tükrében kilátástalannak tűnik viszont a stagnáló és a lemaradó térségeken élő 12, illetve 8%-nyi népesség helyzete, jövője. A különböző fejlettségű kistérségek szembeötlően megoszlanak Nyugat- és Kelet- 21

22 Magyarország között: míg a huszonkét dinamikus fejlődésűnek ítélt kistérség közül csupán egy-egy található Észak-Magyarországon és az Alföldön, és a negyven fejlődő közül is csupán tíz fekszik a Dunán innen, addig a huszonnégy leszakadó kistérségből tizenkilenc található az ország keleti felén. A mutatórendszerek alapján képzett kategóriák segítik a kormányzati szerveket a támogatási rendszer kialakításában is. Ahhoz, hogy képet kapjunk a hazai kistérségek fejlettségéről, egymáshoz való viszonyáról, segítségül hívjuk a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékét tartalmazó 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet. A rendelet három kedvezményezetti kategóriát határoz meg: - a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek a (rendeletben közölt) mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt; - az ipari szerkezetátalakítás térségei, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, 22

23 az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése között, valamint a munkanélküliség december 20-án az országos átlagot meghaladta; - vidékfejlesztési térségek, amelyekben a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, a munkanélküliség december 20-án az országos átlagot meghaladta. A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek, amelyeknek komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60%-át, területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek minősülnek. Ezeknek a térségeknek a fekvését összevetve a "lemaradó" kategóriával, könnyen felfedezhető az átfedés a kistérségek között: a negyvenhét leghátrányosabb helyzetű kistérség többsége a lemaradók közé tartozik, további tizenöt a stagnáló, kettő felzárkózó és egy a fejlődő kistérségek között szerepel. 23

24 Mint már a bevezető fejezetben szót ejtettünk róla, a vidékiség nem azonos az elmaradottsággal. Az elmaradott térség ismérvei - az utak, a közlekedés, a távközlés és az Internet fejletlensége, - a víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat és közművei fejletlensége, - az ipar hiánya, megszűnése vagy hanyatlása, - a mezőgazdaság hanyatlása, műveletlen földek, - a legjobban képzett fiatalok elköltözése, - az aktív foglalkoztatottak alacsony aránya, - a munkanélküliség fokozódása, kevés munkahely, - a lakosság létbizonytalanságának növekedése, - növekvő elszigeteltség és a szociális szolgáltatások hiánya, - környezeti és természeti károk, a táj leromlása, - az épületek és építmények rossz állapota, pusztulása, - a lakosság rossz egészségi állapota - a kulturális örökség elvesztése, - a társadalmi mobilitás hiánya, - a közösségek, a hagyományos együttműködési formák felbomlása. A térség és a vidék szavakat akár szinonimaként is használhatnánk, de a hagyományok szerint a területfejlesztés a nagyobb léptékű infrastrukturális programokra illik, mint pl. autópályák nyomvonala, folyószabályozás stb., a vidékiség pedig csak a falusias kistérségi (a g- rár)programok jellemzője. (Persze a területfejlesztés és a vidékfejlesztés használhat - és használ is - azonos alapokon álló vizsgálati módszereket). Számunkra jó kompromisszumnak tűnik a falusi és kisvárosi komplex programokra alkalmazható térségfejlesztés kifejezés. EUangolul is van átfedés a regional, spatial, countryside és a rural kifejezések között. Elfogadhatatlan viszont számunkra az a törekvés, amely a vidékiséget a támogatandóságból vezeti le, és az elmaradottság statisztikai ismérveivel jellemzi. A hazai vidék nagy része sajnos a fenti elvtől függetlenül egyben elmaradott térség is, a példamutatóan sikeresek ma még kisebbségben vannak. 24

25 Jellemzők Területfejlesztés Vidékfejlesztés Lépték Nagyléptékű (ország, régió, megye) Kisléptékű (kistérségi, táj) Jelleg Fentről lefele irányuló Alulról felfelé irányuló Tartalom Társadalmi hatás Nagytérségi közlekedési és egyéb infrastruktúra hálózatok, nagy volumenű beruházások stb. Elsősorban közvetett módon érvényesül, csak közép, illetve hosszútávon Helyi erőforrások aktivizálásával a helyi adottságok hasznosítása (struktúraválts, minőségi termékek, infrastruktúra, kulturális örökség, népességmegtartás feltételei) Elsősorban közvetlen módon hat az emberekre már rövidtávon belül is. Állami szerepvállalás Döntő, meghatározó Orientáló, kezdeményező, támogató Finanszírozás Társfinanszírozás, de döntően állami centralizált közpénzekből. Társfinanszírozás, de döntően helyi sajt, illetve decentralizált állami forrásokból. Megvalósítás eszköze Program Program Megvalósítás alapfeltételei Központi döntés Partnerség A vidéki térség létrejöttét és elhatárolhatóságát a kohézió, valamilyen összetartó erő határozza meg, amelyek közül a leggyakoribbak (Bálint J. et al. 2000): - földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák, - etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság vagy hasonlóság, - foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság, - vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság, - életszínvonal, szegénység vagy az azon alapuló politika. - fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás, - véletlenek, kaotikus állapotok, agglomerációs előnyök, pozitív visszacsatolás, - közös sors (Szondi Lipót nyomán, sorsanalízis), közös döntések és választások. 25

26 Ezeknek az összetartó erőknek egy része csak a kisebbségben érvényesül: az etnikai, származási, vallási stb. azonosság a kisebbségi létben kovácsolja egységgé a közösséget, a vidéket (pl.: mást jelent magyarnak lenni Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.). Sokszor éppen az egymásrautaltság, a közös érdekérvényesítés (vagy éppen a közös ellenség-kép) tart össze közösségeket - és ezek megszűnte egyúttal megbontja az együvétartozás érzését is, sok esetben egymás ellen fordulnak az addig együttműködők. Az utolsó sorokat (a véletlenek szerepe, agglomerációs előnyök, közös sors) részletesebben kifejtve: számos hazai és Kárpát-medencei kistérség és mezőgazdasági termesztési körzet történetének, valamint nyugat-európai eset tanulmányoknak az elemzése során győződtünk meg arról, hogy a térségeknek ugyanúgy, mint az embereknek és családoknak vannak sorsválasztó döntéseik. Szondi Lipót nyomán továbbgondolva ezek a döntések is nagy valószínűséggel öröklődnek, a vidék is hajlamos az "élete" során ugyanazokat a jó és rossz döntéseket meghozni, saját fejlődését serkenteni vagy blokkolni, a változásokat katalizálni vagy megakadályozni. A Szondi-féle sorselemzéshez hasonló térségkutatás lehetővé teszi, hogy a múlt elemzésével felkészüljünk a kritikus helyzetekre, a jobb döntésekre, a sikeresebb sorsválasztásra. Sors alatt nem a görög tragédiák megmásíthatatlan végzetét értjük; nem hisszük, hogy sorsunk a csillagokban van megírva; sokkal inkább a génjeinkben, illetve a térségek esetében az ott élők örökölt és tanult viselkedési mintáiban, munkakultúrájában és életmódjában. A helyi problémakezelés megtanulása viszont a múltban a legritkább esetben jelentett tényleges iskolai tanítást, hanem a "tacit knowledge", a hallgatólagos vagy csendben ellesett és mintákkal továbbadott tudás kategóriájába tartozott. Ezen feltétlenül változtatni kell, mert a jó döntésekhez jó elemzés és döntéselőkészítés kell, ami csak tudatosságon alapulhat. Fel kell tárnunk a korábbi döntési helyzeteket, motivációkat és az esetlegesen elkövetett elemzési vagy döntési hibákat is. Nem az áltudományosságnak a reprezentatív kérdőívezéssel való számszerűsítése a lényeg; az intuíció, a kreativitás és az innováció sokkal inkább a fejlesztendő tényezők közé tartoznak. A racionalitásnál is fontosabb a csoportképző, együttműködést serkentő célkitűzés. Ilyen egyértelmű cél a tanulószervezet kialakítása, amely az elkövetett hibákból és az elért sikerekből egyaránt képes tanulságokat levonni, és az újra és újra bekövetkező sorsfordulóknál egyre jobb döntéseket hozni. Sőt egy lépéssel továbbgondolva, a múlt döntéseinek sincs abszolút mércéje, nincsenek ideális döntések, csak sorsválasztó helyzetek, ahol a lehető leg- 26

27 jobbat vagy a legkevésbé rosszat kell választanunk, és utána kemény és következetes munkával mindent megtenni azért, hogy döntésünk utólag jónak és sorsunk sikeresnek bizonyuljon. A hálózatokhoz - legyen szó akár közlekedési, szállítás, akár infrastrukturális vagy társadalmi-szociális hálózatokról - való csatlakozás vagy az azokból való kimaradás jelentős mértékben befolyásolja a vidék fejlődési esélyeit. Sorsválasztó döntési példák, amelyekből ma is tanulhatunk. 1. Évezredekkel későbbről visszatekintve az egyiptomi piramisok építése irracionális és embertelen tevékenység volt; ma ebből a turisztikai attrakcióból él a fél ország. 2. Száz évvel ezelőtt Gazdagfalva jómódú parasztjai elutasították, a falujuk közelében vezetendő vasutat, mert zavarná a nyugalmukat és az állataik békés kérődzését. A vonat hiányát azóta sem heverte ki a település; a szomszédos Szegényháza a vasútállomással, azóta behozta a lemaradását. Az egyik nagyvárosi lakótelep száz évvel később ugyanígy döntött; "haragoszöld" aktivistáik bíróságilag akadályozták meg az autópályához való bekötésüket. 3. A híres szőlővidék minden erejét latbavetve akadályozza a csúnya nevű hulladékgazdálkodási iparág betelepülését, holott a térségbeli munkanélküliség sokkal rosszabb reklám számukra, mint a (biztonságosan elvégzett és sokszorosan ellenőrzött) környezetvédelmi tevékenység. 4. Az EU országok többsége a környezeti veszélyekre hivatkozva elutasítja a biotechnológia GM újításait, holott számos genetikai módosítás éppen a vegyszerhasználat csökkentését teszi lehetővé. 5. A falusi turizmus támogatásaként kicsempéztetjük a parasztházak fürdőszobáit, néhányan kívülről is kicsempézik a házaikat, holott a szelíd turistákat a láncon tartott kutya riasztja el, nem az egyébként tiszta kerti árnyékszék. A térségi elválasztók, a törésvonalak érdekes, de tulajdonképpen logikus módon nem teljesen szimmetrikusak a kohéziós erőkkel (Bálint J. et al. 2000): 27