2013. MiniFarm projekt. Információs tanulmánykötet. Miniváros Nonprofit Kft

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2013. MiniFarm projekt. Információs tanulmánykötet. Miniváros Nonprofit Kft 2013.01.31."

Átírás

1 MiniFarm projekt Információs tanulmánykötet Miniváros Nonprofit Kft

2 Tartalom 1 Az interaktív MiniFarm létrehozásának koncepciója A MiniFarm létjogosultsága a MiniCity tapasztalatai alapán A MiniCity működésének részletei Az interaktív MiniFarm bemutatása Az alapötlet Miért van rá szükség? A magyar vidék helyzete Miért nem ismerik a városi gyerekek a vidéki életet? Vidék-város kapcsolat A vidék hagyományos és új funkciói A vidéki térségek foglalkoztatási helyzete A vidéki települések infrastrukturális helyzete A vidéki települések épített környezete, kulturális öröksége A hagyományos vidéki közösségek A vidéki népesség demográfiai helyzete Következtetés A klasszikus tanyasi életforma A kivitelezés Az interaktív MiniFarm helyszínei, kiállítóterei, lehetőségei Helyszínek:

3 3.1.1 Gyümölcsöskert Hentes Istálló Hungarikum (pl. kalocsai) Pékség Szélmalom Méhészet Ökoház Táncdal színpad Présház Tehenészet Sajt labirintus Baromfi udvar Tészta ház Káposzta taposó Egyéb helyszínek: A MiniFarm előnyei és lehetőségei: Falusi turizmus helyzete, és annak promotálása Magyarország nemzeti parkajai és azok bemutatása Magyarország tájegységeinek bemutatása: Környezettudatosság oktatása

4 3.2.5 Megújuló energiák bemutatása Vidéki élet népszerűsítése A háztáji, önellátó gazdálkodás bemutatása: Magyar hagyományok bemutatása Tájékoztató anyagok a látogatók számára: Ismeretterjesztő 7-11 évesek számára Ismeretterjesztő, 3-6 évesek számára Környezeti oktatást-nevelést szolgáló programterv évesek kérdőíve: Kérdőív 6-8 évesek számára: Szabadidős, család- és közösségépítő programterv Összegzés: Felhasznált források:

5 1 Az interaktív MiniFarm létrehozásának koncepciója 1.1 A MiniFarm létjogosultsága a MiniCity tapasztalatai alapán 2011 november 11.-én megnyitottuk Budapesten a MiniCity Kreatív gyerekvárost. A gyerekváros alapvető koncepciója volt létrehozni egy olyan, a gyermekek méreteire szabott valódi környezetet, melyben különböző szakmákat és tevékenységeket próbálhatnak ki. A MiniCity közel egy éve működik négyzetméteren töretlen sikerrel, átlagosan havi látogatót fogadva, melynek %-a gyermek. A több tízezer látogatónk visszajelzései alapján látjuk, hogy a nálunk töltött idő alatt bármilyen új információ rendkívül erősen beágyazódik és megragad mind a gyerekek mind a szülők fejében. 5

6 A MiniCity kapcsán ennek leginkább marketing előnyeit használtuk ki, hiszen együttműködő partnereink számára a MiniCity első sorban reklámfelület. Mi azonban felfigyeltünk arra, hogy a játékos környezet kiválóan alkalmas új információk átadására akár a gyermeket, akár a szülőt célozva. Felfigyeltünk arra, hogy a gyerekek számára minden nálunk tapasztalható információ az újdonság erejével hat, például az, hogy a boltokban a polcok nem maguktól töltődnek újra. Kis látogatóinkkal beszélgetve megfigyeltük, hogy a gyerekek számára mára már egyértelmű, hogy minden termék a boltok polcain terem, és az átlag, városban cseperedő gyermek számára nem világos, hogy nagyjából minden egyes termék és élelmiszer előállítható házilag, és hogy legtöbbjük vidékről ered. vonzerővel. Ugyanakkor megfigyeltük azt is, hogy a vidéki élet a gyermekek számára már nem bír Működésünk első éve után már nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy óriási szükség lenne arra, hogy a gyerekek játékos formában megismerkedhessenek a háztáji gazdálkodással és a vidéki élettel. A MiniCity tapasztalatai alapján úgy véltük hogy erre a legalkalmasabb 6

7 egy a MiniCity mintájára megépített MiniFarm lenne, ahol a gyermekek játékos formában tanulhatnának a vidéki életről. Ekkor kezdtük el kidolgozni a MiniFarm koncepcióját, próbálva összegyűjteni minden olyan témakört, melyben a gyermekek ismeretei hiányosak lehetnek. 7

8 1.2 A MiniCity működésének részletei Kiállító terünkben a gyerekek a számukra legérdekesebb helyszíneket találhatják meg teljesen arányosan az ő méreteikre szabva. Így a teljesség igénye nélkül fodrászatban, autószerelő műhelyben, közértben, festőműhelyben, bankban, és hírstúdióban a különböző szakmákkal ismerkedhetnek, és pénzt kereshetnek tevékenységeikkel, mely keresetet aztán elkölthetnek az olyan, szintén gyerekméretben kialakított szórakoztató egységekben, mint a mini mozi, a diafilm színház vagy a sztárszínpad. Azon kívül, hogy próbáltunk egy olyan rendszert kialakítani, melyben a gyerekek játékos formában tanulhatják meg azt, hogy az elköltött pénzért szüleiknek meg kell dolgozniuk, nagy hangsúlyt fektetünk az oktató jellegű tevékenységekre is. A minivárosban található KRESZ pályát kiválóan használjuk közlekedési alapismeretek oktatására, és tesztelésére, a fogászatunkon preventív fogászati szűrő vizsgálatokat, és a helyes száj higiénia elsajátítására irányuló foglalkozásokat tartunk, pénzügyi partnerünkkel együttműködve pedig pézügyi oktatásban vehetnek részt a hozzánk látogatók. 8

9 Az edukatív célok mellett ugyanakkor figyelünk arra, hogy olyan programokat biztosítsunk a hozzánk látogatók számára, melyekben az egész család kikapcsolódhat és participálhat. Ebből a megfontolásból minden hétvégén készülünk valamilyen programmal a látogatóinknak, melyek nagy sikernek örvendenek. Ennek keretein belül nagyon kedvelt lett a közös sütés mini konyhánkban vagy a kézműves foglalkozások, de akár a hangszerbemutatót is említhetnénk. Ezen kívül a MiniVáros kiválóan alkalmas nagyobb közönséget megmozdító akciók szervezésére is, mint ahogy azt ezen a téren szerzett tapasztalataink mutatják áprilisában például hátrányos helyzetű gyerekek kívánságait teljesítettük Tibi bácsi segítségével, májusban pedig nagy sikerrel szerveztük meg a MiniSztár gyermek tehetségkutató versenyt. A kiállítás küldetése és alapelvei: A MiniCity nem játszóház, hanem interaktív, kreatív gyerekváros. A kiállítás nem szolgálhat gyermekmegőrzőként, a szülők aktív részvételével a játékban célunk, hogy elősegítsük a szülők és gyermekek közti kommunikcációt. 9

10 A kiállítás célja, hogy egy olyan valódi környezetet hozzon létre a gyermekek méreteire szabva, ahol kipróbálhatnak olyan dolgokat, amelyek a mindennapok során tiltva vannak számukra. A kiállításon mindennek valódinak kell tűnnie, fontos azt az érzetet kelteni a gyerekekben, hogy valódi környezetben vannak. A kiállítás célja az oktatás nevelés is. A pay-pass rendszerrel a pénz fogalmát tanítjuk meg nekik alapvető példákon keresztül. Célunk olyan partnereket találni, akik közreműködhetnek az oktatásban. Pl. ilyen Budapesten a fogászat, a KRESZ park vagy a laboratórium. Fontos olyan tartalommal feltölteni a kiállítást, ami túlmutat a kikapcsolódáson, és valódi értékeket képvisel. Célunk olyan környezetet teremteni, ahol a gyerekek egy mini város teljes jogú polgárainak érezhetik magukat. Külső kialakítás, helyszín: A MiniCitynek lehetőség szerint egy belvárosban található épületnek kell otthont adnia, és minimum 1000 négyzetméter nagyságúnak kell lennie. A helyszínt kívülről is el kell látni az arculati elemekkel és az élénk színekkel, hogy feltűnő és könnyen megjegyeztető legyen. A helyszín befogadó képessége minimum 300 fő kell legyen egy időben. A helyszínnek teljes mértékben akadálymentesnek kell lennie részben a fogyatékkal élők részben a babakocsival érkező vendégek miatt. A helyszínnek rendelkeznie kell parkolási lehetőséggel a közelben. A helyszínnek tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthetőnek kell lennie. A belső kialakítás alapelvei: Minden MiniCityben legalább 12 különböző foglalkozásnak helyet kell kapnia, és legalább 3 szórakoztató egységnek, és egy születésnapok ünneplésére alkalmas kerty party hangulatú helyszínnek. 10

11 Kötelezően megjelenítendő munkahelyek: közért, fodrászat, autószerelő műhely, rendőrség, konyha, hírstúdió, egészségügyi helyszín (fogászat, orvosi rendelő), bank. Kötelezően megjelenítendő szórakoztató elemek: Mini mozi, sztárszínpad. A MiniCity rendszerét kötelező pay-pass rendszer beépítésével kialakítani. Minden helyszínnek legalább 16 négyzetméter nagyságúnak, berendezését illetően méretarányosnak és valósághűnek kell lennie. Minden helyszínnek félig nyitottnak kell lennie (lásd a keretek használata résznél), és a támogató partner arculatát és színeit kell tükröznie. Helyet kell kapnia egy büfének, egy merchandising shopnak és egy szülői váró résznek, továbbá egy 3 év alattiaknak kialakított babaszobának. A Mini város felépítésének minél inkább egy sétáló utca benyomását kell keltenie, hogy valóban városnak tűnjön. Minden boxban (de legalább minden másodikban) animátornak kell dolgoznia aki felügyel a gyerekekre és segít nekik a játékban, illetve megőrzi a helyszín állapotát. A mosdók kialakításakor fontos, hogy gyerekbarát legyen, illetve a komplett épületnek gyerekbarátnak és biztonságosnak kell lennie. Meg kell felenie a csecsemővel érkező látogatók igényeinek is (pelenkázó, szoptató stb.) Pay-pass rendszer A pay pass rendszerhez feltétlenül szükséges egy banki partner. A rendszer lényege, hogy a gyerekek belépéskor kapnak egy mini bankkártyát, melyen nincs kredit. A bankkártyára a munkahelyeken elvégzett munkával tudnak kreditet szerezni, melyet a szórakoztató egységekben elkölthetnek. Fontos, hogy kredit nélkül nem használhatják a szórakoztató egységeket. Ezzel a módszerrel tanítjuk meg a gyerekeket arra, hogy a pénzért meg kell dolgozni. Ha a látogatás végére legalább x kredit marad a kártyán a távozáskor az ajándékboltban választhatnak maguknak egy apró merchandising terméket. 11

12 A kreditet nem használhatják az olyan szolgáltatásokra, mint a saját videoklip DVD a sztárszínpadon, vagy a saját hírműsor DVD a hírstúdióban. Az üzleti terv főbb elemei: A MiniCity támogató partnerekkel működik. A partnerek éves csatlakozási díjat fizetnek, melynek összege országonként eltérő. A csatlakozási díjért cserébe minden partner egy a saját arculatával ellátott, és igényeinek megfelelően kialakított boxot kap, továbbá évente egy alkalommal a teljes kiállítást zártkörű rendezvény céljából, évi 25 alkalommal lehetőséget helyi promócióra, és megállapodás szerinti jegykontingenst, valamint a partner logójának kihelyezését és feltüntetését a print megjelenéseken. A csatlakozási díj opcionálisan változik, ha a partner főszponzorként szerepel, vagy ha a partner nem teljes boxszal szerepel. A boxszal szereplő partnerek számára ki kell alakítani egy egységárat. Az induláshoz szükséges teendők, melyek vonatkozhatnak a jövőbeni MiniFarmra is: Helység felkutatása Házirend kialakítása (ehhez alapul venni a Budapesti MiniCity házirendjét) Kiviteli tervek elkészítése Kiajánló a csatlakozó cégeknek (Buapesti referenciaanyag bekérése) Kiajánló a médiatámogatóknak Beléptető rendszer kialakítása Munkaruha az animátorok számára, aminek egységesnek kell lennie Reklám kampány kidolgozása PR kampány kidolgozása Média anyagok legyártása (hirdetési séma, PR cikkek, rádió spot, tv spot, banner) Web és facebook oldal létrehozása Kivitelező cégekkel leszerződni (festő, gipszkartonos, burkoló, dekoratőrök, asztalos, villanyszerelő, vízszerelő stb.) Ruhatár és pénztár kialakítása 12

13 A lehetséges partnerek összeírása és megkeresése Vendéglátó egység beszállítóival megállapodás kötés Merchandising Shop kínálatának kitalálása A cégekkel kötendő szerződés mintájának elkészítése (Budapesti mintát alapul véve) Biztosítások kötése ( Szerződésben előírtak szerint) Csoport szervezőkkel való megállapodás szerződés kötése Az jövőbeni MiniFarm indulásakor felmerülő egyszeri költségek: Cégalapítás Ügyvédi költség a csatlakozó cégekkel való szerződéskötéshez Kaukció Tűzoltósági és egyéb szakhatósági engedélyek költsége Boxonkénti látványtervek elkészítésének költsége Kiviteli tervek elkészítésének költsége A helyszín szerkezeti kialakításának költsége A helyszín berendezési költsége Beléptető rendszer költsége Pénztárgépek Munkaruhák Sajtótájékoztató költsége Reklámkampány költsége Médiaanyag legyártásának költsége Csatlakozási díj Sales-es csapat Állandó működtetési költségek: Bérleti díj Rezsi (víz, villany, fűtés, stb.) Telefon számla Internet Szemétszállítás 13

14 Tisztítószerek költsége Munkabérek és járulékai (üzletvezetők, animátorok, karbantartók, takarítok, vendéglátás alkalmazottai, ruhatáros, pénztáros, shopos, PR-os, Sales) Könyvelő Heti amortizációs költségek Folyamatos reklám költség Nyomdai anyagok költsége Biztosítás Irodaszerek A MiniFarm személyzet igénye: Legalább 2 üzletvezető, akik a 6 napos nyitva tartás miatt tudják váltani egymást. Ők felelnek a kiállítás minőségének megőrzéséért, a többi alkalmazott irányításáért, a zavartalan működés biztosításáért. 1 működtetési menedzser, aki a kiállítással kapcsolatban felmerülő mindennapi tevékenységeket, beszerzéseket, javításokat stb. tervezi, szervezi és irányítja 1 kommunikációért és marketingért felelős munkatárs, aki a kiállítás összes partnerével tartja a kapcsolatot, illetve biztosít a kiállítás számára minden nemű marketing, PR és reklám megjelenést 1 vagy 2 sales szakember, aki a partnereket hozza be az induláshoz, illetve a kiállítás teljes időtartama alatt folyamatosan a partneri kör bővítésén dolgozik 1 vagy 2 pénztáros/ruhatáros, aki a vendégek érkeztetését irányítja 1 vagy 2 kiszolgáló a büfében Animátorok: 1 animátorhoz maximum 2 helyszín tartozhat, ahol a gyerekeket segíti, a berendezést felügyeli, tisztán és rendben tartja, tájékoztatást nyújt a szülőknek, az általa felügyelt helyszíneken figyelembe veszi a helyszínt szponzoráló partner kéréseit és tréningjét. Egyenruhában jelenik meg, a gyerekekkel mindig kedvesen és mosolygósan bánik, jó problémamegoldó készséggel rendelkezik. 14

15 vagy 2 gondnok, akik váltásban minden nap jelen vannak és felelnek az esetleges károk azonnali javításáért, a felmerülő takarítási munkálatok elvégzéséért, a mosdók és mellékhelyiségek tisztaságának és felszereltségének biztosításáért, illetve bármilyen, a ház állagát és minőségét megőrzendő és fenntartandó feladat ellátásáért. 15

16 2 Az interaktív MiniFarm bemutatása 16

17 2.1 Az alapötlet Az alapötlet az, hogy inkább oktató, fejlesztő céllal átültessük a MiniCity koncepcióját a Mini Farmra. A MiniCity működtetésének alapján egyértelmű, hogy van igény az ilyen jellegű családi programokra, hiszen a modern kor társadalmában ritkán jut idő arra, hogy a szülő gyermekével együtt tevékenyen részt vegyen egy játékban vagy feladatban, és közösen tegyenek felfedezéseket, szerezzenek élményeket. A XXI. század legáltalánosabb tendenciája az individualizmus és az elszigetelődés, ami már egész kis korban is jelentkezik a gyerekeknél a hordozható játékkonzoloknak és az internetes játékoknak köszönhetően. Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy a gyerekek újra felfedezzék a MiniFarmon k e- resztül a szabadban eltöltött idő értékét, és reméljük, hogy a projekt valóban képes lesz kedvet csinálni a vidéki élethez. Az urbanizáció erősödése és a vidék elöregedése miatt a családok többsége szétszakadt, és míg a nagyszülők vidéken élnek, a fiatal családok a városokban. Úgy gondoljuk, hogy a MiniFarm képes lesz a gyereknek olyan ismeretanyagot adni, ami játékká teszi a vidéki 17

18 élethez tartozó házkörüli teendőket, és felébreszti a hajlandóságot a gyerekekben arra, hogy örömmel segítsenek otthon. A 3. pontban fogjuk kifejteni, hogy pontosan melyik helyszín milyen ismeretek átadására lesz alkalmas a gyerekek és a szülők számára. 18

19 2.2 Miért van rá szükség? A modern társadalom morális válságba kerülését jelentősen befolyásolta a modern technológia megjelenése, a klasszikus család modell felbomlása. A család már nem a vidéken és gazdaságban való közös termelésben reprezentálódik, hanem az individuálisan előállított javak közös fogyasztásában. A hétvégi program sok családnál a közös bevásárlást és plázázást jelenti. Ezzel szemben kínálunk alternatívát interaktív helyszíneinkkel, ahol közös tevékenységre inspiráljuk a szülőt, nagyszülőt és a gyerekeket. Ugyanakkor fontos a hagyományos értékeket is megjeleníteni és bemutatni már egész kis korban, hiszen a fiatal szülők talán már maguk sem emlékeznek a Magyar örökségre. Népi kultúránk motívumait, és országunk jelentős turisztikai célpontjait fontosnak tartjuk reprezentálni. Úgy gondoljuk, hogy az emberek többsége előszeretettel látogat külföldre családi nyaralás céljából ahelyett, hogy gyermekével megismertetné saját hazáját. Sok olyan jelentős értéket kívánunk megjeleníteni a projekt során, melyek a hagyományos értékeket, és a közösen eltöltött tartalmas időt népszerűsítik a családok körében. A MiniFarm nem csupán egy attrakció családosoknak, ahol elüthetik az időt, hanem egy valódi értékeket és ismereteket átadó komplex oktató program, a gyermekek érdeklődési körének megfelelően játékos formába öntve. 19

20 2.2.1 A magyar vidék helyzete Magyarország területének legalább kétharmada vidéki térség, amelyben a teljes lakosság több mint fele él. Főképp ezek az arányok jellemzőek az általában városiasabbnak gondolt Európai Unióra és persze a Kárpát-medence határainkon túli magyarlakta területeire is. Ahogy a fejlettség, fejlődés GDP-vel való mérése körül sincs egyetértés a gazdasági és társadalomtudományi szakemberek között, úgy a kistérségek összehasonlítása körül is sok vita van. A magyarországi vidéki térségek fejlettségének mérése, az eredmények összehasonlítása a rendszerváltás óta folyamatosan történik. Több tudományos kutatóműhely és intézmény törekedett arra, hogy a kistérség fejlettségét objektíven kifejező mutatórendszert dolgozzon ki és értékeljen. Ezek a mutatók természetesen a számszerűsíthető adatokból kiindulva igyekeznek vizsgálni a térség helyzetét, az olyan kevésbé megfogható faktorokat, mint a történelmi hagyományokból fakadó szemléletmód, munkakultúra, nyitottság, befogadó-készség, politikai tőke, stb. - amelyek pedig a fejlődés mozgatórugói lehetnek - nem tartalmazzák. Faluvégi Albert (2004) még hazánk Európai Uniós csatlakozás előtt felmérte a hazai kistérségek fejlettségét: munkatársaival kilenc gazdasági-társadalmi jellegű mutatót vizsgált: a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra; a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra; a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra,; a működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma,; a működő gazdasági szervezetek száma; a munkanélküliek aránya; a vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma; a távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma; a személygépkocsik száma ezer lakosra. A fenti statisztikai adatokból öt összevont fejlettségi térségtípust alakítottak ki: 20

21 a dinamikusan fejlődő térségekben a mutatók zöme több mint 10%-kal meghaladja az átlagértéket, a fejlődő térségek mutatói zömmel a vidéki átlag felett vannak, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot, a felzárkózó térségekben a gazdasági-társadalmi mutatók értéke többségében közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják, a stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, a lemaradó térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás minimum 15%. A vizsgálat megállapításai szerint a dinamikusan fejlődő és fejlődő - relatíve kedvező helyzetű - térségekben él az ország népességének 59%-a (arányuk 35% és 24%). A felzárkózó térségekben az ország népességének alig több mint 21%-a él, úgy tűnik, nekik még van némi esélyük a kitörésre. A vizsgált gazdasági-társadalmi mutatók tükrében kilátástalannak tűnik viszont a stagnáló és a lemaradó térségeken élő 12, illetve 8%-nyi népesség helyzete, jövője. A különböző fejlettségű kistérségek szembeötlően megoszlanak Nyugat- és Kelet- 21

22 Magyarország között: míg a huszonkét dinamikus fejlődésűnek ítélt kistérség közül csupán egy-egy található Észak-Magyarországon és az Alföldön, és a negyven fejlődő közül is csupán tíz fekszik a Dunán innen, addig a huszonnégy leszakadó kistérségből tizenkilenc található az ország keleti felén. A mutatórendszerek alapján képzett kategóriák segítik a kormányzati szerveket a támogatási rendszer kialakításában is. Ahhoz, hogy képet kapjunk a hazai kistérségek fejlettségéről, egymáshoz való viszonyáról, segítségül hívjuk a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékét tartalmazó 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet. A rendelet három kedvezményezetti kategóriát határoz meg: - a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek a (rendeletben közölt) mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt; - az ipari szerkezetátalakítás térségei, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, 22

23 az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése között, valamint a munkanélküliség december 20-án az országos átlagot meghaladta; - vidékfejlesztési térségek, amelyekben a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, a munkanélküliség december 20-án az országos átlagot meghaladta. A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek, amelyeknek komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60%-át, területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek minősülnek. Ezeknek a térségeknek a fekvését összevetve a "lemaradó" kategóriával, könnyen felfedezhető az átfedés a kistérségek között: a negyvenhét leghátrányosabb helyzetű kistérség többsége a lemaradók közé tartozik, további tizenöt a stagnáló, kettő felzárkózó és egy a fejlődő kistérségek között szerepel. 23

24 Mint már a bevezető fejezetben szót ejtettünk róla, a vidékiség nem azonos az elmaradottsággal. Az elmaradott térség ismérvei - az utak, a közlekedés, a távközlés és az Internet fejletlensége, - a víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat és közművei fejletlensége, - az ipar hiánya, megszűnése vagy hanyatlása, - a mezőgazdaság hanyatlása, műveletlen földek, - a legjobban képzett fiatalok elköltözése, - az aktív foglalkoztatottak alacsony aránya, - a munkanélküliség fokozódása, kevés munkahely, - a lakosság létbizonytalanságának növekedése, - növekvő elszigeteltség és a szociális szolgáltatások hiánya, - környezeti és természeti károk, a táj leromlása, - az épületek és építmények rossz állapota, pusztulása, - a lakosság rossz egészségi állapota - a kulturális örökség elvesztése, - a társadalmi mobilitás hiánya, - a közösségek, a hagyományos együttműködési formák felbomlása. A térség és a vidék szavakat akár szinonimaként is használhatnánk, de a hagyományok szerint a területfejlesztés a nagyobb léptékű infrastrukturális programokra illik, mint pl. autópályák nyomvonala, folyószabályozás stb., a vidékiség pedig csak a falusias kistérségi (a g- rár)programok jellemzője. (Persze a területfejlesztés és a vidékfejlesztés használhat - és használ is - azonos alapokon álló vizsgálati módszereket). Számunkra jó kompromisszumnak tűnik a falusi és kisvárosi komplex programokra alkalmazható térségfejlesztés kifejezés. EUangolul is van átfedés a regional, spatial, countryside és a rural kifejezések között. Elfogadhatatlan viszont számunkra az a törekvés, amely a vidékiséget a támogatandóságból vezeti le, és az elmaradottság statisztikai ismérveivel jellemzi. A hazai vidék nagy része sajnos a fenti elvtől függetlenül egyben elmaradott térség is, a példamutatóan sikeresek ma még kisebbségben vannak. 24

25 Jellemzők Területfejlesztés Vidékfejlesztés Lépték Nagyléptékű (ország, régió, megye) Kisléptékű (kistérségi, táj) Jelleg Fentről lefele irányuló Alulról felfelé irányuló Tartalom Társadalmi hatás Nagytérségi közlekedési és egyéb infrastruktúra hálózatok, nagy volumenű beruházások stb. Elsősorban közvetett módon érvényesül, csak közép, illetve hosszútávon Helyi erőforrások aktivizálásával a helyi adottságok hasznosítása (struktúraválts, minőségi termékek, infrastruktúra, kulturális örökség, népességmegtartás feltételei) Elsősorban közvetlen módon hat az emberekre már rövidtávon belül is. Állami szerepvállalás Döntő, meghatározó Orientáló, kezdeményező, támogató Finanszírozás Társfinanszírozás, de döntően állami centralizált közpénzekből. Társfinanszírozás, de döntően helyi sajt, illetve decentralizált állami forrásokból. Megvalósítás eszköze Program Program Megvalósítás alapfeltételei Központi döntés Partnerség A vidéki térség létrejöttét és elhatárolhatóságát a kohézió, valamilyen összetartó erő határozza meg, amelyek közül a leggyakoribbak (Bálint J. et al. 2000): - földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák, - etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság vagy hasonlóság, - foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság, - vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság, - életszínvonal, szegénység vagy az azon alapuló politika. - fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás, - véletlenek, kaotikus állapotok, agglomerációs előnyök, pozitív visszacsatolás, - közös sors (Szondi Lipót nyomán, sorsanalízis), közös döntések és választások. 25

26 Ezeknek az összetartó erőknek egy része csak a kisebbségben érvényesül: az etnikai, származási, vallási stb. azonosság a kisebbségi létben kovácsolja egységgé a közösséget, a vidéket (pl.: mást jelent magyarnak lenni Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.). Sokszor éppen az egymásrautaltság, a közös érdekérvényesítés (vagy éppen a közös ellenség-kép) tart össze közösségeket - és ezek megszűnte egyúttal megbontja az együvétartozás érzését is, sok esetben egymás ellen fordulnak az addig együttműködők. Az utolsó sorokat (a véletlenek szerepe, agglomerációs előnyök, közös sors) részletesebben kifejtve: számos hazai és Kárpát-medencei kistérség és mezőgazdasági termesztési körzet történetének, valamint nyugat-európai eset tanulmányoknak az elemzése során győződtünk meg arról, hogy a térségeknek ugyanúgy, mint az embereknek és családoknak vannak sorsválasztó döntéseik. Szondi Lipót nyomán továbbgondolva ezek a döntések is nagy valószínűséggel öröklődnek, a vidék is hajlamos az "élete" során ugyanazokat a jó és rossz döntéseket meghozni, saját fejlődését serkenteni vagy blokkolni, a változásokat katalizálni vagy megakadályozni. A Szondi-féle sorselemzéshez hasonló térségkutatás lehetővé teszi, hogy a múlt elemzésével felkészüljünk a kritikus helyzetekre, a jobb döntésekre, a sikeresebb sorsválasztásra. Sors alatt nem a görög tragédiák megmásíthatatlan végzetét értjük; nem hisszük, hogy sorsunk a csillagokban van megírva; sokkal inkább a génjeinkben, illetve a térségek esetében az ott élők örökölt és tanult viselkedési mintáiban, munkakultúrájában és életmódjában. A helyi problémakezelés megtanulása viszont a múltban a legritkább esetben jelentett tényleges iskolai tanítást, hanem a "tacit knowledge", a hallgatólagos vagy csendben ellesett és mintákkal továbbadott tudás kategóriájába tartozott. Ezen feltétlenül változtatni kell, mert a jó döntésekhez jó elemzés és döntéselőkészítés kell, ami csak tudatosságon alapulhat. Fel kell tárnunk a korábbi döntési helyzeteket, motivációkat és az esetlegesen elkövetett elemzési vagy döntési hibákat is. Nem az áltudományosságnak a reprezentatív kérdőívezéssel való számszerűsítése a lényeg; az intuíció, a kreativitás és az innováció sokkal inkább a fejlesztendő tényezők közé tartoznak. A racionalitásnál is fontosabb a csoportképző, együttműködést serkentő célkitűzés. Ilyen egyértelmű cél a tanulószervezet kialakítása, amely az elkövetett hibákból és az elért sikerekből egyaránt képes tanulságokat levonni, és az újra és újra bekövetkező sorsfordulóknál egyre jobb döntéseket hozni. Sőt egy lépéssel továbbgondolva, a múlt döntéseinek sincs abszolút mércéje, nincsenek ideális döntések, csak sorsválasztó helyzetek, ahol a lehető leg- 26

27 jobbat vagy a legkevésbé rosszat kell választanunk, és utána kemény és következetes munkával mindent megtenni azért, hogy döntésünk utólag jónak és sorsunk sikeresnek bizonyuljon. A hálózatokhoz - legyen szó akár közlekedési, szállítás, akár infrastrukturális vagy társadalmi-szociális hálózatokról - való csatlakozás vagy az azokból való kimaradás jelentős mértékben befolyásolja a vidék fejlődési esélyeit. Sorsválasztó döntési példák, amelyekből ma is tanulhatunk. 1. Évezredekkel későbbről visszatekintve az egyiptomi piramisok építése irracionális és embertelen tevékenység volt; ma ebből a turisztikai attrakcióból él a fél ország. 2. Száz évvel ezelőtt Gazdagfalva jómódú parasztjai elutasították, a falujuk közelében vezetendő vasutat, mert zavarná a nyugalmukat és az állataik békés kérődzését. A vonat hiányát azóta sem heverte ki a település; a szomszédos Szegényháza a vasútállomással, azóta behozta a lemaradását. Az egyik nagyvárosi lakótelep száz évvel később ugyanígy döntött; "haragoszöld" aktivistáik bíróságilag akadályozták meg az autópályához való bekötésüket. 3. A híres szőlővidék minden erejét latbavetve akadályozza a csúnya nevű hulladékgazdálkodási iparág betelepülését, holott a térségbeli munkanélküliség sokkal rosszabb reklám számukra, mint a (biztonságosan elvégzett és sokszorosan ellenőrzött) környezetvédelmi tevékenység. 4. Az EU országok többsége a környezeti veszélyekre hivatkozva elutasítja a biotechnológia GM újításait, holott számos genetikai módosítás éppen a vegyszerhasználat csökkentését teszi lehetővé. 5. A falusi turizmus támogatásaként kicsempéztetjük a parasztházak fürdőszobáit, néhányan kívülről is kicsempézik a házaikat, holott a szelíd turistákat a láncon tartott kutya riasztja el, nem az egyébként tiszta kerti árnyékszék. A térségi elválasztók, a törésvonalak érdekes, de tulajdonképpen logikus módon nem teljesen szimmetrikusak a kohéziós erőkkel (Bálint J. et al. 2000): 27

2013. A Minifarm projekt létrehozásának koncepciója. [Ide írhatja a szerző nevét] Miniváros Nonprofit Kft. 2013.05.30.

2013. A Minifarm projekt létrehozásának koncepciója. [Ide írhatja a szerző nevét] Miniváros Nonprofit Kft. 2013.05.30. 2013. A Minifarm projekt létrehozásának koncepciója [Ide írhatja a szerző nevét] Miniváros Nonprofit Kft. 2013.05.30. 2 A Minifarm projekt létrehozásának koncepciója Tartalomjegyzék 1. Bevezetés és célmeghatározás,

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben Baksa Tamás térségfejlesztési referens Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztéséért Felelős Államtitkárság

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Korszerű vidékfejlesztés

Korszerű vidékfejlesztés Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Korszerű vidékfejlesztés Dr. Buday-Sántha Attila 2010.08.02. Buday-Sántha Attila 1 I. Korszerű

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Berhida, 2015. április 24. Kontics Monika Munkaszervezet vezető Honnan indultunk? 2007-2008. HVI

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

HELYI TERMÉK, HELYI ÉRTÉK, HELYI GAZDAGODÁS NEMZETKÖZI VIDÉKFEJLESZTÉSI KONFERENCIA. 2012. augusztus 17. Balatonkenese

HELYI TERMÉK, HELYI ÉRTÉK, HELYI GAZDAGODÁS NEMZETKÖZI VIDÉKFEJLESZTÉSI KONFERENCIA. 2012. augusztus 17. Balatonkenese HELYI TERMÉK, HELYI ÉRTÉK, HELYI GAZDAGODÁS NEMZETKÖZI VIDÉKFEJLESZTÉSI KONFERENCIA 2012. augusztus 17. Balatonkenese A vidék élni akar, Magyarország megújul! A vidékfejlesztés az EU-csatlakozás előkészítése

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Közösségi kezdeményezések

Közösségi kezdeményezések Közösségi kezdeményezések Város és a nők 2015. március 9. SIMON ILDIKÓ CIVIL NŐI KORMÁNY CROMO ALAPÍTVÁNY SIMON.ILDIKO@CROMO.HU Társadalmi innováció A társadalmi innovációk mind céljukat, mind eszközeiket

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben