MultiMédia az oktatásban

Átírás

1 DR. KISS ZOLTÁN: Szerzıi jogi útkeresés a digitális környezetben Magyar Szabadalmi Hivatal zoltan.kiss@hpo.hu Bevezetés Az internet egy rohamosan növekvı fontosságú és hallatlan dinamizmussal fejlıdı rendszer, amelyet egyre több célból és a társadalmi tevékenység egyre több területére kiterjedı módon használnak fel. Sokoldalú felhasználásából következıen, növekvı számú jogi kérdést vet fel. Ezek a jogi kérdések meglehetısen heterogének. Kiterjednek a szellemi alkotások, a személyiség, a magánszféra védelmére, a hirdetésekre vonatkozó szabályozásra, a kereskedelem és a szerzıdések számos sajátos vonatkozásaira, a nemzetközi magánjog által megválaszolandó újszerő helyzetekre, a törvénysértı tartalmú anyagok terjesztése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre, az infrastrukturális elemekre és újabban a tartalomszabályozás kérdésére. E kérdések súlypontja az érintett, hagyományos jogterületekre esik, s jórészt az ott érvényesülı jogelvek és normák alapján válaszolhatók meg. Vannak azonban olyan vonatkozásai a hagyományos jogterületeken érvényesülı elveknek és szabályoknak, amelyeknek az internetre való alkalmazása sajátos kérdéseket vet fel, továbbá vannak olyan kérdések, amelyek újszerőek és egyedül az internettel kapcsolatban merülnek fel. Ide tartozik: a domain nevek rendszere, az internet-szolgáltatók felelıssége, az elektronikus kereskedelem, az elektronikus aláírás, az elektronikus információszabadság, az elektronikus ügyintézés, a mővek felhasználása az on-line környezetben. Ebben az írásban, illetve elıadásban kizárólag ez utóbbival, vagyis a virtuális térben zajló mőfelhasználások szerzıi jog kérdéseivel foglalkozunk. Konkrétabban: az internetes mőfelhasználásokkal az oktatás, a tudományos kutatás, a könyvtári felhasználás, az archiválás és a

2 magánszféra területén. A hatályos szabályozás mellett röviden jelezzük a folyamatban lévı törvénymódosítás várható fejleményeit is ezen a területen. Kiindulópontunk a szerzıi jogról szóló évi LXXVI. törvény (Szjt.). 1. Az internet szerzıi jogi megközelítésben Az internet szerzıi jogi szempontból egyfelıl egy sajátos kommunikációs eszköz, közelebbrıl felhasználási mód, vagyis szerzıi jogi védelem alatt álló mővek, mőrészletek, illetve szerzıi jogi védelem alatt nem álló adatok, információk nyilvánossághoz közvetítésének sajátos formája. A szerzıi mővek (részletek) inernetes felhasználásához alapestben a szerzık vagy egyéb jogosultak engedélye szükséges. Másfelıl az internetet felfoghatjuk önálló mőtípusként is; ilyen mőtípus például az internetes honlap, amely győjteményes mőként többféle mőfajú mővet, mőrészletet egyesíthet magában: irodalmi mővet, filmalkotást, képzımővészeti alkotást, fotót, stb. Ebben az esetben maga a honlap, illetve egyes elemei állnak, állhatnak szerzıi jogi védelem alatt, amely a jogosult engedélye nélkül nem másolható, nem plagizálható, nem utánozható. 2. A szabad felhasználás, mint a szerzıi jog egyik korlátja A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és a szerzı engedélyére sincs szükség. A szabad felhasználás általános minden esetben kötelezı feltételei a következık (ez az ún. háromlépcsıs tesz): csak már nyilvánosságra hozott mővek használhatók fel szabadon; a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mő rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerzı jogos érdekeit; a szabad felhasználásnak meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek, és nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férı célra. Ezen túlmenıen, a szabad felhasználásnak vannak speciális esetei, amelyek vagy egyes felhasználási módokhoz vagy pedig egyes mőfajokhoz kapcsolódnak. Az alábbiakban ezek kö-

3 zül vizsgáljuk meg azokat a szabad felhasználási eseteket, amelyek az internethez kapcsolódóan kötıdnek az oktatáshoz és tudományos kutatáshoz. 3. Idézés A törvény megengedi a mő részletének idézését - az átvevı mő jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerzı megnevezésével. Idézni értelemszerően csak szerzıi jogi védelem alatt álló mővekbıl lehet, kivéve ez alól a képzı-, fotó- és iparmővészeti alkotásokat. Az idézésnél alapkövetelmény a szöveghőség, ezért jogsértı lehet az összefüggéseibıl kiragadó, az eredeti mondanivalót eltorzító kiemelés, függetlenül attól, hogy az idézés nyomtatott formában vagy on-line tartalomban jelenik meg. Fontos és lényeges, hogy a tudományos publicisztikában régóta kialakultak az idézésnél kötelezı forrásmegjelölés szokványai. Ezekre a szokásokra az internetes tartalmakra történı átemelések során is figyelemmel kell lenni, azokat be kell tartani. 4. Átvétel Nyilvánosságra hozott irodalmi mő vagy zenei mő részlete, vagy kisebb terjedelmő ilyen önálló mő iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerzı megnevezésével átvehetı. Az átvétel kizárólag akkor megengedett, ha az átvevı mővet nem használják fel üzletszerően. A gyakorlatban az idézés és az átvétel terjedelme kapcsán merülnek fel jogviták. Ezt a kérdést nem tudja az Szjt. elrendezni, ezért mindig a konkrét eset kapcsán (az átvett mő és az átvevı mő összevetésével) lehet vizsgálni az átvétel jogszerőségét. Az internetes tartalomszolgáltatásnál az iskolai oktatás nem, esetleg a tudományos kutatás kerülhet szóba. Az Szjt. sehol nem definiálja, pontosítja, részletezi e felhasználást, és a kommentárok, törvénymagyarázatok sem fejtik ki bıvebben, mit kell érteni ez alatt, mi tartozik ide, melyek e felhasználás határai, stb. A gyakorlatban értelmezési problémát okoz, hogy a képzımővészeti, építészeti, iparmővészeti és ipari tervezımővészeti alkotás képe, valamint fotómővészeti alkotás milyen feltételekkel használható fel átvételként. Éppen ezért ezekre a mővekre és a filmalkotásokra a terve-

4 zett Szjt.-módosítás egységes szabályok alkalmazását írja elı az átvétel tekintetében az irodalmi és zenei mővekkel. 5. Papíralapú kiadványok többszörözése iskolai célból Ez a felhasználás az átvételnél szélesebb körő szabad felhasználást jelent, ugyanakkor szőkebb is a tekintetben, hogy kizárólag könyvként kiadott mő egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek használhatók fel szabadon az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelı, illetve a köz- és felsıoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban. A tervezett Szjt.-módosítás ebben a körben azt mondaná ki, hogy kizárólag jogszerően létrejött mőpéldányról történhet a többszörözés. 6. Átdolgozás Az átdolgozás a szerzı kizárólagos joga arra vonatkozóan, hogy mővét átdolgozza, vagy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mő fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mő minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti mőbıl származékos mő jön létre. A szabad felhasználás nem érinti az eredeti mő alkotója személyhez főzıdı jogainak érvényesülését. Az e területen tervezett törvénymódosítás háttere az, hogy az Szjt. jelenleg nem ismeri az oktatási célú, oktatási óra keretében a hallgatók aktív bevonásával megvalósuló átdolgozást, mint szabad felhasználást, ami pedig az új típusú (interaktív, multimédiás) oktatási módszerek alapeszköze. A módosítás kizárólag az iskolai oktatás célját kívánja segíteni, vagyis az ilyen módon létrejött mő az egyébként rendelkezésre álló szabad felhasználásokon túl az oktatási órán kívül nem használható fel az eredeti mő szerzıjének engedélye nélkül. 7. Intézményi célú többszörözés május 1-jétıl a belsı intézményi célra történı másolatkészítés annyiban változott, hogy ezentúl kizárólag nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint kép- és hangarchívum készíthet a mőrıl

5 belsı intézményi célra másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A mő ideiglenes többszörözése akkor megengedett, ha kizárólag az a célja, hogy megvalósulhasson a mőnek a szerzı által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználása, kizárólag a mő járulékos vagy közbensı többszörözése valósul meg, kizárólag az a célja, hogy lehetıvé tegye az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, az ilyen felhasználásra irányuló mőszaki folyamatnak elválaszthatatlan része, nincs önálló gazdasági jelentısége (közvetve sem irányulhat haszonszerzésre). Az intézményi célú többszörözés tervezett módosításának háttere az, hogy a szabály alkalmazása értelmezési nehézségeket okozott a gyakorlatban. A módosítás tisztázni fogja, hogy milyen speciális célok teljesülése érdekében végezhetnek a kedvezményezett intézmények szabad felhasználásként többszörözést. Ennek részeként megszőnik a saját példányról való többszörözés megszorítása, továbbá elválik egymástól az archiválási és a tudományos kutatási célú többszörözés, végül kimondja, hogy a másolás kizárólag jogszerően létrejött mőpéldányról történhet. Végül a módosítás azt is rögzíteni fogja, hogy kizárólag nyilvános könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok végezhetnek ilyen típusú intézményi célú mőtöbbszörözést. 8. Magáncélú másolás E szabad felhasználás alapesete kimondja, hogy természetes személy magáncélra a mőrıl másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az építészeti mőre, a mőszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel mőködtetett adatbázisra, valamint a mő nyilvános elıadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére május 1-jétıl kottát is kizárólag tudományos célra lehet lemásolni, egyébként reprográfiával még magáncélra sem. Mőrıl számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra történı magáncélú másolatkészítés csak abban az esetben minısül szabad felhasználásnak, ha azt a felhasználó saját maga készíti el.

6 A magáncélú másolás tervezett módosításának háttere a jelenlegi szabály eltérı értelmezése abból a szempontból, hogy a jogsértı forrásból való többszörözés is a magáncélú többszörözés szabad felhasználásának hatálya alá tartozik-e vagy sem? A módosítás várhatóan ki fogja mondani a rosszhiszemően jogsértı forrásból való többszörözés tilalmát, valamint a nyilvánossághoz nem jogszerően közvetített mőrıl való többszörözés tilalmát. 9. Mővek szabad megjelenítése meghatározott intézményekben Ugyancsak május 1-jétıl a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok a győjteményeik részét képezı mőveket az ilyen célból üzembe állított számítógépes terminál képernyıjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetik, feltéve, hogy a felek (szerzı és intézmény) között nem jött létre eltérı megállapodás a felhasználásra vonatkozóan, a hozzáférés kizárólag az intézmény helyiségeiben valósul meg (ez azonban nem zárja ki a kedvezményezett intézmények dedikált hálózati összekapcsolását!), a nyilvánosság számára történı közvetíthetésre a 117/2004. (IV.28.) Korm. rendeletben foglaltak alapján kerül sor, mindez non-profit jelleggel (nem üzletszerően) valósul meg. 10. Könyvtári kölcsönzés Ez a szabad felhasználás a mőpéldány szabad nyilvános haszonkölcsönbe adását jelenti nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakban. Ez nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel mőködtetett adatbázisra. A szabály tervezett módosítása az országos szakkönyvtárakra szőkítené a szabad felhasználást, míg a többi nyilvános könyvtár esetében díjfizetés ellenében tenné lehetıvé. Ez a díj, az ún. nyilvános haszonkölcsönzési jogdíj (public lending right; PLR) a tervek szerint a központi költségvetésbıl kerül megfizetésre, ahogy ez más országokban is történik.

7 11. Árva mővek felhasználása Az árva mővek körébe azok az alkotások tartoznak, amelyeknek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Ezeknek a mőveknek a felhasználására 2010-tıl nyílhat lehetıség, ha a felhasználó a szerzı fellelésére megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket. Az engedély legfeljebb öt évre szól majd, nem lesz kizárólagos átruházható, végül további felhasználási engedély adására nem fog feljogosítani. Ha a jogosult személye még a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást, illetve meghatározhatja a felhasználás méltányos díját (nem üzletszerő felhasználás esetén). Üzletszerő felhasználás esetén a megállapított díjat az Magyar Szabadalmi Hivatalnál letétbe kell majd helyezni, és csak ennek megtörténte után lehet megkezdeni a felhasználást. A kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, részletszabályai kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.