A település fontosabb adatai

Átírás

1 1. számú melléklet A település fontosabb adatai A településsel határos más települések: Szerep, Püspökladány, Biharnagybajom, Báránd, Füzesgyarmat A település jellege: mezőgazdasági A településen a főbb munkáltatók: Kft-ok, vállalkozók A település vonzáskörzete, illetve vonzáskörzetébe tartozása: Sárréti térség A foglalkoztatottság helyzete: halmozottan hátrányos helyzetű A belterület nagysága: 440 ha Állandó népességszám január 1-én: fő Az oktatás, művelődés intézményei: - Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Az egészségügyi, szociális és sport ellátás jellemzői, intézményei: - háziorvosi körzet kettő, - védőnői körzet kettő, - fogorvosi körzet, - gyermekjóléti és családsegítő szolgálat - idősek klubja 20 fh-es, - községi sportegyesület öltöző és labdarugó pálya - diáksportkör, - bitumenes kézilabda pálya, - tornaterem. Az infrastruktúra főbb jellemzői: - úthálózat hossza: 37,6 km, ebből kiépített: 12,3 km - vízellátás hálózat hossza: 23,2 km közkifolyók: 41 db vízmennyiség: 1000 m 3 /nap víztároló: 300 m 3 kutak száma: 5 db Energiaellátás: - villanyhálózat kiépítettség 100 %-os - hálózatba bekapcsolt lakások száma: 1241 db - közvilágítási lámpatestek száma: 436 db - gázellátásba bekapcsolt lakások száma: 652 db

2 2. számú melléklet A település hivatalos lapjára vonatkozó adatok A hivatalos lap neve: Udvari Hírek A hivatalos lap megjelenésének gyakorisága: negyedévente A lap formátuma, terjedelme: A/3 lap 4 oldal A lap nyomdai kivitelezője: Hektográf Nyomda A szerkesztő: Guba Péterné A lap terjesztésének módja: önkormányzat által minden családhoz eljuttatva A lap ára, vagy térítésmentessége: térítésmentes

3 3. számú melléklet Képviselő-testület hatásköreinek átruházásáról I. A Polgármesterre átruházott hatáskörök 1./ Jogosult a Képviselő-testület döntése alapján vagyoni jogügyletek megkötésére, a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételére, a Ft alatti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételére. 2./ Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított évi LXXVIII. tv. alapján a bérlőkiválasztás jogát. 3./ Az önkormányzati intézményvezetők felett gyakorolja az egyéb munkáltatói jogkört. 4./ Engedélyezi a község címerhasználatát nem önkormányzati szerveknek. 5./ A Képviselő-testület által meghatározott céloknak megfelelően rendelkezik a költségvetési rendeletében részére meghatározott anyagi eszközökkel. 6./ Gondoskodik a nemzetközi kapcsolatok szervezéséről, a tanácsnokkal. 7./ Rendkívüli települési támogatás elbírálása. 8./ Szociális kamatmentes kölcsön elbírálása, és megállapodás megkötése. 9./ Temetési támogatás elbírálása. 10./ Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nél a tulajdonosokat megillető részvényesi jogokat gyakorolja. II. A Jegyzőre átruházott hatáskörök 1./ Gyógyszertámogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata. III. A Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök 1./ Lakhatási támogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata.

4 4. számú melléklet Az állandó bizottságok és tanácsnok létszáma, feladata, hatásköre A./ Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság létszáma: 3 fő Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság feladat- és hatásköre: - megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét, - közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint az önkormányzat egyéb rendeleteinek felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új rendelet alkotására, - figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét, - figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására) - ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból a végzett ellenőrzésről tájékoztatja a testületet, - a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, - a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, - a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül, - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében: a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéséhez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése, - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás, - képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárás lefolytatása, eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás, - titkos szavazás lebonyolítása, szavazatok összeszámlálása, a szavazás eredményének közlése, A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.

5 B./ Pénzügyi Bizottság A Pénzügyi Bizottság létszáma: 5 fő. A Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre: - véleményezi az éves költségvetési javaslatot, rendelet-tervezetet, - véleményt alkot a féléves beszámolóról szóló előterjesztésekről, - a bizottságnak véleményeznie kell az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, - észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likvidálási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, - ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást, - javaslatot tehet a likvidálási helyzet javítására, - ellenőrzi az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adó kintlévőségek behajtására, - az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet. A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait. C./ Szociális Bizottság A Szociális Bizottság létszáma: 5 fő A Szociális Bizottság feladat- és hatásköre: - átruházott hatáskörben a lakhatási támogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata. - közreműködik a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új rendelet alkotására, - figyelemmel kíséri: a.) a szociálpolitikai feladatok ellátását /szociális étkeztetés, házi beteg ellátás, idősek klubja, családgondozás/, b.) egészségügyi alapellátással kapcsolatos teendőket, c.) település közegészségügyi, járványügyi helyzetét. A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait. D./ Tanácsnok 1 fő A tanácsnok feladata és hatásköre: Felelős a határon túli kapcsolatokért.

6 5. számú melléklet Települési képviselők névsora Kiss Tibor Dr. Fülöp Enikő Faragó Attila Kiss László Makainé Madar Edit Ruzsicsné Szabó Jolán Vass Erzsébet Berta polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő

7 6. számú melléklet Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének ülésterve 2015.

8 2015. január 29. /csütörtök/ Napirend: 1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete évi üléstervének elfogadása. 4./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata SZMSZ-ének módosítása. 5./ Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ének elfogadása. 6./ Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos önkormányzati rendelet megalkotása, közszolgáltatási szerződés elfogadása. 7./ Különfélék, egyebek február 12. /csütörtök/ közmeghallgatással Napirend: 1./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata évi költségvetési rendelet-tervezetének megvitatása. 2./ Különfélék, egyebek február 26. /csütörtök/ Napirend 1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata évi költségvetésének elfogadása, rendeletalkotás. 3./ Sárrétudvari Nagyközség évi programsorozatának összeállítása, elfogadása. 4./ A rászorulók részére nyújtott pénzbeli, természetbeni szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosítása. 5./ Különfélék, egyebek március 26. /csütörtök/ Napirend 1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Közbeszerzési éves terv készítése. 4./ Falugyűlés anyagának előkészítése. 5./ Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. beszámolója. 6./ KLIK beszámoló alapjául szolgáló kérdések összeállítása 7./ Különfélék, egyebek.

9 2015. április 30. /csütörtök/ Napirend 1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Beszámoló a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységéről. 3./ Idősek Klubja tevékenységéről tájékoztató. 4./ Költségvetési rendeletmódosítás. 5./ Beszámoló a évi költségvetés végrehajtásáról. 6./ Rendőrségi beszámoló. 7./ Különfélék, egyebek május 28. /csütörtök/ Napirend 1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tájékoztató a közmunkaprogramról. 4./ Tájékoztató a KLIK működésével kapcsolatos tapasztalatokról. Meghívott vendég a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerület Igazgatója. 5./ Különfélék, egyebek június 25. /csütörtök/ Napirend 1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről 2./ A Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény 2014/2015-ös tanévének értékelése. Tájékoztató a 2015/2016-os tanév előkészítéséről. 3./ Tájékoztató a védőnői körzetek munkájáról. 4./ évi Belső Ellenőrzés eredményéről beszámoló. 5./ Különfélék, egyebek augusztus 27. /csütörtök/ Napirend 1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tájékoztató a háziorvosi körzetek munkájáról. 4./ Tájékoztató a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény 2015/2016-os tanévkezdéséről. 5./ Tájékoztató Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata I. félévi gazdálkodásának teljesítéséről. 6./ Különfélék, egyebek

10 2015. szeptember 24. /csütörtök/ Napirend 1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Tájékoztató a fogorvosi körzet munkájáról. 3./ Tájékoztató a Járási Hivatal Kirendeltségének munkájáról, működésének tapasztalatairól. Meghívott vendég a Püspökladányi Járási Hivatal Vezetője 4./ Költségvetési rendeletmódosítás. 5./ Tájékoztató nyertes pályázatok állásáról. 6./ Különfélék, egyebek október 29. /csütörtök/ Napirend 1./ Lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról jelentés 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tájékoztató Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata I-III. negyedéves gazdálkodásának helyzetéről. 4./ Különfélék, egyebek november 26. /csütörtök/ Napirend: 1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Különfélék, egyebek december 17. / csütörtök/ Napirend 1./ Lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata évi Belső Ellenőrzési Tervének elfogadása 4./ Különfélék, egyebek

11 7. sz. melléklet A közösségi színtér működésének szabályzata A közösségi színtér működésére vonatkozó szabályozás a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló évi CXL. törvény 77. alapján, valamint a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek, illetve a település lehetőségeinek és helyi sajátosságainak figyelembevételével és felhasználásával készült. 1. Általános rendelkezések 1./ Jelen Szabályzatot Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Jegyzőjének előterjesztése után Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete fogadja el. 2./ Fenti Szabályzat és a közösségi színtér működésére vonatkozó belső szabályzatok a közösségi színtér valamennyi dolgozójára nézve kötelező érvényűek. Ezek megismerése és alkalmazása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetve igénybe veszik a közösségi színtér helyiségeit, létesítményeit. 2. A közösségi színtérre vonatkozó adatok 1./ A közösségi színtér helye 4171 Sárrétudvari, Kossuth u 95. szám, 338 hrsz alatt nyilvántartott, felújított épületegyüttes. Itt kapott helyet: a könyvtár, az emagyarország Pont, Cséri Múzeum, helytörténeti szoba, Szőke Imréné népi iparművész csuhé és gyékény gyűjteménye. Nyitvatartási idő a közművelődési feladatok tekintetében: Hétfőtől - Péntekig: Szombat: 8,00 18,00-ig 9,00 12,00-ig A könyvtári feladatok tekintetében: Hétfő: 8,00 12,00-ig 13,00 17,00-ig Kedd: 8,00 12,00-ig 13,00 17,00-ig Szerda: 10,00 12,00-ig 13,00 17,00-ig Csütörtök: 8,00 12,00-ig 13,00 17,00-ig Péntek: 8,00 12,00-ig 13,00 17,00-ig Szombat: 8,00 10,00-ig Cséri Múzeum, helytörténeti szoba, Szőke Imréné gyűjteménye nyitva tartása: Naponta 8,00 18,00-ig, illetve a látogatói igényeknek megfelelően, csoportos bejelentkezés alapján történik.

12 3. Közösségi színtér feladatai 1. A közművelődési feladatok tekintetében: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényben, valamint a Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL törvényben megfogalmazottak. 2. Könyvtári feladatok ellátása tekintetében: február 28. óta a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral együttműködve, mint mozgókönyvtár látja el feladatait, melyet a felek megállapodásban rögzítettek. 3. Alaptevékenységi körben ellátandó feladatok: Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák, szervezése. A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, szokások gondozása, gazdagítása, ápolása, működtetése, felügyelete állandó kiállítások. Az ismeretszerző, az amatőr alkotó műkedvelő közösségek, művészeti csoportok tevékenységének, szakmai segítése, területi versenyek, bemutatók rendezése, kiállítások szervezése. Közösségek működtetése. Művészeti és szórakoztató műsorok, programok szervezése, rendezése. Kulturális, információs szolgálat szervezése, működtetése. Egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, községi ünnepek szervezése. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése. A pályázati lehetőségek maximális kihasználásával javítani, színesíteni a tartalmi munkát, eszközbeszerző pályázatok segítségével bővíteni az intézmény felszereltségét. A helyi újság szerkesztése, intézkedés annak a lakossághoz történő juttatásáról. 4. Kiegészítő tevékenységek: Különféle vásárok és bemutatók szervezése. Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó lakossági szolgáltatás. Kirándulások szervezése, színházlátogatás szervezése. Egyes helyiségek, eszközök alkalmi bérbeadása. A színháztermet és a klubszobát minden alkalommal meghatározott térítési díj ellenében veszik igénybe a vásározók vagy rendezvényt szervezők. A terembérlet díjait a teremhasználati szabályzat tartalmazza.

13 5. Cséri Múzeum A Cséri Múzeum kiállítási anyagát Cséri Lajos szobrászművész 2002-ben a Sárrétudvari Önkormányzatának ajándékozott gyűjteménye képezi. Az Önkormányzat és a szobrászművész között megállapodás született a művész alkotótevékenységének bemutatására, megőrzésére, illetve az átengedett alkotások megfelelő helyiségben való elhelyezésére. A művelődési házban lévő múzeum, a két kiállító teremmel e célnak megfelelően lett kialakítva. A jelenleg Budapesten élő és alkotó szobrászművész munkáival a nemzeti és az egyetemes kultúra van jelen községünkben, melyre vigyáznunk kell. Nyitva tartás minden nap, illetve a látogatói igényeknek megfelelően, az előzetes csoportos bejelentkezés alapján történik. A nyitva tartás alatti felügyelet a gyűjtemény ápolása a művelődési ház dolgozóinak feladata. 6. A közösségi színtér vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4. A közösségi színtér dolgozói A közösségi színtér főállású dolgozókkal és közhasznú, közcélú foglalkoztatási jogviszonyban lévőkkel látja el feladatát. A közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók besorolását az évi XXXIII. törvény ig terjedő szakasza szerint kell elvégezni. Egy fő közművelődési dolgozó, egy fő könyvtáros, egy fő kisegítő. A színtér dolgozói szoros munkakapcsolatban látják el feladataikat, az intézmény általános működéséért, tevékenységéért minden dolgozó erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik, mely a munkaköri leírásokban is rögzített. A dolgozók részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 1. Közművelődési dolgozó feladata: Részt vesz a közművelődési színtér alaptevékenységének minősülő feladatok végzésében. Részt vesz a művelődési rendezvények, folyamatok szervezésében és lebonyolításában. Gondoskodik a rendezvények propagandájáról. Képviseli a közösségi színtért más szervekkel, személyekkel szemben a polgármester megbízása alapján. Részt vesz a szakmai munka tervezésében kapcsolatok bővítésében, ápolásában. Folyamatos kapcsolatot tart és kapcsolatot teremt a civil szervezetekkel, segíti munkájukat. Tájékoztatja a civil szervezeteket az őket érintő aktuális pályázatokról és segítséget nyújt azok elkészítésében. Közreműködik az adminisztrációs teendők ellátásában, a kötelező statisztikához szükséges nyilvántartások vezetésében. Feladata a Cséri Múzeum nyitva tartás alatti felügyelete és a gyűjtemény ápolása. Ügyeletet tart a színtér által működtetett emagyarország ponton.

14 2./ Könyvtári dolgozó feladata: A közösségi színtér által ellátott könyvtári tevékenységek képviselete szakmai fórumokon, az önkormányzati testülte és más intézmények előtt. A könyvtári feladatok tekintetében az éves munkaterv elkészítése. Szakmai értekezleten való részvétel A gyűjtőköri szabályzatban rögzített állományalakítás tervszerűségének biztosítása. A folyamatos állomány apasztás végrehajtása. Teljes körű és részletes állományellenőrzések ütemezése és lebonyolítása. Az előírt katalógus folyamatos szerkesztése. Olvasópedagógiai tevékenység az olvasóvá nevelés érdekében. Jó munkakapcsolat kialakítása a gazdasági, társadalmi, civil szervezetekkel, oktatási és más intézményekkel. 3./ Takarító feladata: A közösségi színtér helyiségeinek napi takarítása. A rendezvényekhez szükséges takarítási munkák elvégzése a heti rendezvénynapló szerint. Termek rendezvény előtti rendezése, szükség esetén dekorálása. Kézbesítői tevékenységet hajt végre a községen belül. Részt vesz a rendezvények propaganda tevékenységében /plakátozás, meghívók, szórólapok kihordása helyben, stb./ Beszerzi a takarításhoz szükséges anyagokat, eszközöket. Gondoskodik a közösségi színtér külső környezetének tisztántartásáról, fűnyírásról, kertgondozásról. A postahivatalba érkező küldeményeket naponta átveszi, a színtér postai küldeményeit feladja. Szükség esetén, a rendezvényeken ügyeletet lát el. Ellátja az egyéb rá bízott feladatokat. 4./ A dolgozók munkaköri leírását a polgármester készíti el, aki gyakorolja a dolgozók tekintetében a munkáltatói jogokat. A munkaköri leírásban a munkáltató felsorolja a munkavállaló feladat, hatás- és jogkörét. A munkaköri leírást a munkáltató átadja a munkavállalónak és aláírásukkal teszik érvényessé. A munkaköri leírás egy példánya a munkavállaló személyi anyagában elhelyezésre kerül. 5. Munkarend 1) A napi nyitvatartási idő kezdő és befejező időpontjának meghatározása a helyi hagyományok a közművelődési színtér adottságainak figyelembe vételével történik. A napi nyitvatartási idő kezdő és befejező időpontját rendezvénytől függően esetenkénti meghosszabbítását a polgármester határozza meg. 2) A túlmunka azzal megegyező óraszámú szabadidővel egyenlítődik ki. Ezt a szabadidőt a túlmunkától számított 5 munkanapon belül kell biztosítani a dolgozó számára. 3) A Munka Törvénykönyve és a Kjt. alapján meghatározott szabadságot a dolgozó a polgármesterrel egyeztetve veheti igénybe. 4) Jelenléti íven kell rögzíteni a dolgozók munkahelyen eltöltött idejét. Ezt naponta köteles mindenki vezetni. A jelenléti ívet a polgármester ellenőrzi.

15 5) Az utasítási és fegyelmi jogot a polgármester gyakorolja. 6) A közösségi színtér munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységéért a polgármester felelős. A színér valamennyi dolgozója évente tűz- és munkavédelmi oktatáson vesz részt. Ez minden dolgozó számára kötelező. 6. Ügyeleti rend A közösségi színtéren ügyeletet kell biztosítani minden esetben, ha a külső szervek rendezvényei vagy saját rendezvény zajlik. Az ügyeletet a polgármester által megbízott munkatárs látja el. Az ügyelet célja a rendeltetésszerű működés és a kiscsoportok munkájának zavartalan biztosítása. Az ügyeletes egy órával a rendezvények megkezdése előtt köteles az ügyeleti szolgálatát megkezdeni. Az ügyeletes az ügyelet ideje alatt felelős a közösségi színtér helyiségeiben történtekért. Felelős továbbá a házirend betartásáért, a színtér vagyontárgyaiért, valamint az épület tűzrendészeti és vagyonvédelmi szempontból biztonságos zárásáért. Az ügyeletes feladata: A programok biztosítása. A rend, tisztaság ellenőrzése, az üzemelés (gáz, villany, stb.) zavartalan biztosítása. Az ügyeletes a vendégek távozása után hagyja el az épületet. Az említésre méltó eseményekről köteles a polgármestert telefonon értesíteni, vagy arról feljegyzést készíteni. Az ügyeletes utasításait az intézmény minden dolgozója, használója köteles betartani. Ügyelete alatt felelősen intézkedési jogkörrel rendelkezik. Házirenddel kapcsolatos szabályok: A házirend egyaránt vonatkozik a közösségi színtér minden dolgozójára és használóira. A házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni. 7. Munkaterv A közművelődési színtér feladatait minden naptári évben elkészített munkatervben kell rögzíteni. A munkatervet összhangban a vonatkozó központi jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok, valamint a munkatársak javaslatainak figyelembe vételével a polgármester által kijelölt munkatárs készíti el, összhangban az éves költségvetési tervvel. A munkatervet a képviselő-testület hagyja jóvá. A végzett munkának a jóváhagyott munkaterv az alapja. A feladatok végrehajtását a színtér munkatársai szoros együttműködésben végzik. 8. Ügyiratkezelés A közösségi színtér ügyiratkezelését az iratkezelési szabályzat tartalmazza. 9. Közösségi színtér együttműködése más szervekkel, intézményekkel A közösségi színtér tevékenységi körébe tartozó feladatok megkívánják, hogy munkáját összehangoltan végezze a lakóhelyi, a megyei és szükség szerint az országos szakmai szervezetekkel, együttműködési megállapodások alapján. Az együttműködési megállapodás aláírására a polgármester jogosult.

16 A színtér helyiségeit alkalmi, vagy folyamatos jelleggel más szervek (magánszemélyek) is igénybe vehetik. A más célra történő igénybe vételt az évi CXL. Sz. tv. 78. /4/ bekezdése szabályozza. 10. Záró rendelkezések A közösségi színtér eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezen szabályzatok fenntartói jóváhagyás nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső megfontolás szükségessé teszi. A szükséges változtatásokról a polgármester által kijelölt munkatárs évente beszámol. Sárrétudvari, február 26. Kiss Tibor sk., polgármester Gyengéné dr.lévai Adrienn sk., jegyző

17 8. számú melléklet A Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal bankszámla vezetőjének adatai: Hajdú Takarék Takarékszövetkezet 4026 Debrecen Bethlen u A. ép. 1/6 Önkormányzati főszámlák: Önkormányzati bankszámlaszámok / január 15. állapot szerint/ - Önkormányzati költségvetési főszámla: Gépjárműadó beszedési számla: Önkormányzati alszámlák: - állami hozzájárulás számla: iparűzési adó beszedési számla: magánszemélyek kommunális adó számla: illeték beszedés elkülönít. számla: bírság beszedési számla: pótlék beszedései számla: egyéb bevételek beszedési számla: önkormányzat letéti számla: idegen bevét. elkül. számla: termőföld bérbeadásból számla: TÁMOP- Kulturális szakember képzés a Hajdúságban NFÜ-TÁMOP elszámolási számla

18 Munkaügyi programokhoz kapcsolódó elkülönített számlák: - START-mezőgazdasági program: Téli átmeneti közfoglalkoztatás Téli közfoglalkoztatás Kazán prg Hosszú közfoglalkoztatás Támogatásra elkülönített számla Téli és egyéb értékteremtő közf. mintaprg Téli és egyéb értékteremtő Beton és fatárgy készítő évi téli közfoglalkoztatás Téli átmeneti közfoglalkoztatás Hosszú önkormányzati számla Kerti munkás számla Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Nyári Diákmunka Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás II Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás III Téli és egyéb értékteremtő Start belvíz Start közút Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás V Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás VI Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás VII Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás VIII Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás IX

19 - Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás X Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás XI Száraztészta készítő Zöldség és Gyümölcs feldolgozó Hosszú I./

20 9. számú melléklet A szerv általános forgalmi adó alanyisága Az önkormányzat alanya az általános forgalmi adónak. Adószáma: Forgalmi adó visszaigénylésére nem jogosult, kivéve: az alaptevékenységi feladataihoz tartozó élelmezési tevékenység. E tevékenységgel kapcsolatban felmerülő forgalmi adó kiadásokat igényelhetjük vissza.

21 10. számú melléklet A költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat 1./ Költségvetési tervezés Önkormányzati törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges előirányzatok, illetve azok megvalósítását biztosító bevételek számbavétele kormányzati funkciónként (Cofog) meghatározva. Cél: olyan tervezet összeállítása, mely biztosítja a jelentkező feladatok minél magasabb színvonalon történő ellátását az adott lehetőségek keretein belül. Költségvetési tervezés szervezője, irányadója az önkormányzat jegyzője. A tervezés együttműködést igényel az önkormányzat felügyelete alatt működő intézményvezetőkkel. A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A polgármester a költségvetési rendelet tervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, bemutatja a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait. Az elfogadott költségvetésről a benyújtási határidőtől számított 30 napon belül az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatni kell a kormányt. 2./ A költségvetési rendelet évközi módosításának eljárási szabálya Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. Az önkormányzat gazdálkodásáról szóló I. félévi helyzetéről szóló tájékoztatónak tartalmaznia kell: - a bevételek és kiadások eredeti, módosított előirányzatait és teljesítési adatait önkormányzati szinten, - a címek bevételi és kiadási előirányzatait és teljesítési adatait, - szöveges indoklás a bevételek és kiadások alakulásáról - határozati javaslat a további feladatokkal kapcsolatban. A költségvetési év gazdálkodásáról szóló tájékoztatókat, éves zárszámadást a költségvetéssel összehasonlítható módon kell előterjeszteni, a zárszámadást ki kell egészíteni zárszámadási rendelet-tervezettel. A rendelet-tervezet tartalmában igazodik az adatszolgáltatás keretében elkészített beszámolóhoz, mely döntően a bevételek és kiadások teljesítésének alakulásáról nyújt információt. Ezen túlmenően tartalmazza az önkormányzat pénzügyi, vagyoni helyzetét, pénzmaradványát. Kiegészítő mellékletekkel, számszerű adatokkal kell bővíteni, mely az éves beszámolóhoz információt biztosít.

22 A jegyző által elkészített és a bizottság által véleményezett zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet követő négy hónapon belül, legkésőbb április 30-ig.

23 11. számú melléklet A feladatellátás rendjének szabályzata 1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere a.) Feltételrendszer 1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik. 2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgázni kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz: - a költségvetési bevételeket: növeli, nem változtatja, a kiadások csökkentésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti, - a költségvetési kiadásokat: csökkenti, nem változtatja a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. - a bevételek és kiadások ütemezése: nem változik kedvezőbben alakul kedvezőtlenebbül alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást. 3. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, illetve összegszerűen a 300 ezer forintot), akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. 4. A felügyeleti szerv intézkedési tervet készít a feladatellátások költségvetési oldaláról és teljesítmény oldalról történő értékelésére. Az intézkedési tervben meghatározza az értékelések főbb elveit, irányait, a határidőket. b.) Követelményrendszer 1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. 2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldalról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, költségvetés tervezésének készítése időszakában vizsgálni kell. 3. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el olyan nem kötelező feladat mely aránytalan nagy költségvetési kiadásokkal jár. (Az aránytalan nagy költségvetési

24 kiadást úgy kell meghatározni, hogy az adott feladatellátás vizsgálata során más, legalább 5, a vizsgált feladatot ellátó szerv adatait össze kell hasonlítani.) 4. Hosszú távon ( 4 éven túl) nem látható el változatlan módon, és/vagy eszközzel, és/vagy szervezettel olyan kötelező feladat, amelynek ráfordítása nem áll arányban az elért teljesítménnyel. Az ilyen feladatok estében gondoskodni kell az adott feladatellátási mód (eszköz/szervezet) megváltoztatásáról. A változást követően javulnia kell: - az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy - az elért teljesítménynek. 5. Az önkormányzat és intézményei költségvetése hiánnyal nem tervezhető. Önként vállalt feladat esetén vizsgálni szükséges, hogy az a kötelező feladatok ellátását nem veszélyezteti e, illetve működési hiányt nem eredményez-e. 2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere a.) A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben; - a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása; - a feladat ellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; - a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése.. 1. A feladatot ellátni csak úgy lehet lásd feltétel és követelményrendszer ha: - az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában; - a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van a feladatmutatót. 12. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetési tervezés időszakában meg kell határozni: - az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, - a működéshez szükséges dologi kiadásokat, - a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működtetéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról.

25 A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni. 13. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítmény vizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás: - pénzügyi területén, - módján (eszközein). b.) A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: - a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor: - a kiadások teljes körű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért (különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására); - a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára. - A feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete. Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzatfelhasználási ütemterv adatait is. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás, egyes szolgáltatások egyidőben való igénybevétele /karbantartásnál csak egy kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) 3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai a.) A tárgyévi kötelezettségvállalások Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen

26 túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni arról, hogy: - adott jogcímen van e tervezve előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetők-e az előirányzat felhasználási ütemtervvel. aa) A kötelezettségvállalásokat amennyiben annak értéke nem éri el az Ft-ot nem kötelező írásban dokumentálni. A fenti eljárást azonban ez esetekben is le kell folytatni. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét. ab) A kötelezettségvállalásokat amennyiben annak értéke eléri az Ft-ot írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - szerződések, - megállapodások. A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb előirányzat felhasználásához kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön szabályozásban részletezi. b.) A több éves kihatású kötelezettségvállalások Többéves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át, vagy a 300 ezer forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha: - a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van (önkormányzat esetében rendelet, vagy határozat). Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról. c) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani.

27 d) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat. 4. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit január 1. napjától kell alkalmazni. Sárrétudvari, január 29. Gyengéné Dr. Lévai Adrienn sk., Jegyző

28 12.számú melléklet A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmények A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmény - Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény A költségvetés végrehajtásáért az önállóan működő költségvetési szerv vezetője a felelős, ellátja a kötelezettségvállalás, illetve utalványozási jogköröket. Az önállóan működő költségvetési intézmények pénzügyi, gazdasági operatív feladatait az önállóan működő és gazdálkodó Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal látja el.

29 13.számú melléklet Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata

30 Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának képviselő- testülete a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, továbbá a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének elősegítése, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése érdekében a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény 22. (1) bekezdésének (a továbbiakban: tv.) végrehajtására a következő szabályzatot alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A szabályzat célja, személyi és tárgyi hatálya A szabályzat célja, hogy meghatározza a) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, b) az önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét, c) a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét, d) az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt (személyeket), illetőleg testületeket. E szabályzat hatálya alá tartoznak a Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala, valamennyi költségvetési intézménye, az önkormányzat által alapított költségvetési szervek, önkormányzati többségű tulajdonú gazdasági társaságok, közalapítványok beszerzései, (továbbiakban ajánlatkérő) beszerzései, amennyiben azok értéke eléri vagy meghaladja a hatályos jogszabályokban, illetve jelen szabályzatban meghatározott értékhatárokat. 2. A szabályzat hatálya alá tartozó beszerzések (1) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. (2) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése. (3) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről

31 (4) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. (5) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. Ha a szerződés több egymással szükségszerűen összefüggő közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét. 3. A beszerzési értékhatárok 3.1. A közbeszerzés értékének meghatározása és értelmezése A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a törvény aiban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. Tilos e törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. Ettől eltérően mindig a törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke - a fenti bekezdés alkalmazása nélkül - szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében forintnál, az építési beruházások esetében pedig forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a fenti bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként.

32 Amennyiben a beszerzés becsült értéke az egybeszámítás szerint az uniós értékhatárt elérné, az előző bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket a törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [Kbt ]. Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor. A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [Kbt. 38. (1) bekezdés] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - a Kbt. 99. (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó - megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni A közbeszerzési értékhatárok A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. (4) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. 4. Közbeszerzési eljárás fajtái A közbeszerzési eljárás a) nyílt b) meghívásos c) tárgyalásos eljárás: a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. d) versenypárbeszéd A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumokat is a felhívás és a dokumentáció, valamint e törvény előírásainak megfelelően. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában

33 csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás akkor indítható, ha annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás akkor indítható, ha annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. Adott közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárás fajtája tekintetében a Kbt. előírásait figyelembe véve a Bíráló Bizottság tesz javaslatot. A 4. pontban megjelölt eljárások részletesebb kifejtésére a szabályzat későbbi részében kerül sor. 5. A közbeszerzési igények tervezése A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a pénzügyi csoportvezető a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési tervet a képviselő-testület jogosult jóváhagyni. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az Önkormányzatnak, mint ajánlatkérőnek a honlapján a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül közzé kell tenni. Az önkormányzat a közbeszerzési tervet és annak módosítását, a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. A közbeszerzési tervben rögzíteni kell: