A baromfifélék. Tyúkalkat. ziszárnyasok

Átírás

1 A baromfifélék ökológiai tartása Tyúkalkat kalkatúak, ak, víziszv ziszárnyasok

2 Őshonos baromfifajták Magyar tyúk k (sárga, fehér, kendermagos, fogolyszínű) parlagi állományokat külfk lföldi ldi fajtákkal javított tották kettőshaszn shasznú,, középnagysk pnagyságú (tyúk k 2,0-2,3; 2,3; kakas 2,5-3,0 kg) finom csontozat, kitűnő húsminőség Dunánt ntúl: inkább sárga; s Alföld: ld: inkább fehér (tűző nap)

3 Őshonos baromfifajták Sárga magyar kakas és s tyúk

4 Őshonos baromfifajták Fehér r magyar kakas és s tyúk

5 Őshonos baromfifajták Kendermagos magyar kakas és s tyúk

6 Őshonos baromfifajták Erdélyi kopasznyakú tyúk k (fehér, fekete, kendermagos) nyaka és s részben r a melle, hasi része r is tollatlan, a magyar tyúkn knál l nagyobb törzst rzsű,, melle kerek, gyorsan fejlődnek és s tollasodnak, edzettek, ellenáll llóak, jó tojástermel stermelők

7 Őshonos baromfifajták Erdélyi kopasznyakú fekete kakas és s tyúk

8 Őshonos baromfifajták Erdélyi kopasznyakú kendermagos kakas és s tyúk

9 Őshonos baromfifajták Erdélyi kopasznyakú fehér r kakas és s tyúk

10 Őshonos baromfifajták Bronzpulyka 1800-as évek második m felétől l Magyarországon gon magyar bronzpulyka: kisebb a standardnál: kakas: kg, tojó: : kg ragyogó,, világos bronzszínűek

11 Őshonos baromfifajták Rézpulyka bosnyák pulyka, edzett, igénytelen, jó élelemkereső, jó tojó

12 Őshonos baromfifajták Gyöngytyúk értékes, vadas hús, h edzett, igénytelen, jój élelemkereső, igen vastag tojásh shéj, kékesszürke és s fehér r színekben elterjedt hazánkban

13 Őshonos baromfifajták Magyar lúdl több színv nváltozat, széles mellkas, hosszú hát, nyaka közepesen k hosszú, viszonylag rövid r csőr, a fodrostollú a magyar lúd l változata

14 Őshonos baromfifajták Magyar kacsa (fehér és vadas) a KárpK rpát-medencében kialakult őshonos magyar fajta, a fehér és s vadas változat v mellett fekete szürke és s barna változatok v is léteztek, a vadas jobban megőrizte őshonos jellegét, a fehéret más m s fajtákkal erősebben keresztezték, k, kis súlys lyú (tojó: : 2,3-3,0 3,0 kg, gácsg csér: 2,5-3,2 kg), lassú növekedésű,, jól j tömhető,, kiváló húsminőségű, edzett, ellenáll lló,, jój élelemkereső

15 Természetes keltetés, kotlatás Szaporítás Valamennyi baromfifajunk, különösen k a parlagi fajták k alkalmasak lehetnek a kotlatásra, igaz, különbk nböző mértékben. A kotlósok kiválaszt lasztásakor sakor ügyelnünk nk kell arra, hogy minden esetben az egy évesnél l idősebb tojók k alkalmasabbak a kotlásra, ivadéknevel knevelésre. Arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy keltetésre (mesterséges keltetés s esetén n is!) legalkalmasabbak a második m éves tojók által megtojt tojások. Kotlatásra minden baromfifajból l a parlagi jellegű fajták k alkalmasak igazán, mivel a nemesített fajták k esetében a szaporaságra, nagy tojástermel stermelésre sre irányul nyuló szelekció a kotlási hajlam erős s csökken kkenését t eredményezte. Fontos a kotlók k kiválogat logatásánál, l, hogy csak egészs szséges, külsk lső élősködőktől l mentes tojókat válogassunk v ki. Elsősorban sorban kacsák k esetében kell arra számítanunk, hogy a tojók k között k nem találunk lunk megfelelő kotlót. t. A gyöngyty ngytyúknál l is jelentkezhetnek olyan problémák, hogy a tojó megkotlik, talán n ki is kelteti a csibéket, de gyenge nevelő. Pulyka kotlatás s esetén n nyugodt és s szelíd d természet szetű tojót t válasszunk. v A parlagi fajták k (pl. réz-r és s bronzpulyka) tojói általában jój kotlók, k, és s megfelelő ivadéknevel knevelő képességgel rendelkeznek. A kotlósokat a mesterségesen keltetett naposbaromfi nevelésére is felhasználhatjuk. lhatjuk. Ehhez a tojókat meg kell kotlatni (a mesterséges keltetéshez időzítve) és s a kotlók k alá helyezni a mesterségesen keltetett csibéket.

16 Szaporítás Mesterséges keltetés valamennyi baromfifajunk alkalmas lehet, egy évesnél l idősebb tojók k alkalmasabbak a kotlásra, ivadéknevel knevelésre, keltetésre (mesterséges keltetés s esetén n is!) legalkalmasabbak a második m éves tojók által megtojt tojások, a parlagi jellegű fajták k alkalmasak igazán: szaporaságra irányul nyuló szelekció kotlási hajlam, egészs szséges, külsk lső élősködőktől l mentes kotlós! kacsák k esetében esetleg nem találunk lunk megfelelő kotlót. t. A gyöngyty ngytyúknál l a tojó megkotlik, talán n ki is kelteti a csibéket, de gyakran gyenge nevelő. pulyka: nyugodt és s szelíd d természet szetű tojót t válasszunk. v A parlagi fajták k tojói általában jój kotlók, k, A kotlósokat a mesterségesen keltetett naposbaromfi nevelésére is felhasználhatjuk. lhatjuk. Ehhez a tojókat meg kell kotlatni (a mesterséges keltetéshez időzítve) és s a kotlók k alá helyezni a mesterségesen keltetett csibéket.

17 Növendék k nevelés Mesterséges nevelés mesterséges keltetés s kevés s (lehetőleg leg semmi) kotlás, nevelés s korai szakaszában zárt z tartás, fűtött f tt istáll llóban, egykorú növendékek terem fűtése f + infralámpa, minden faj esetében csibegyűrű,, a későbbiekben k nagyobb terület, de ekkor is kell az infra, a hőmérsh rséklet a kor előrehaladt rehaladtával fokozatosan csökken a külsk lső hőmérsékletre, szellőztet ztetés s huzat nélkn lkül, l, alom: lehet jój minőségű puhafaforgács, de víziszv ziszárnyasok esetében inkább jój minőségű,, penészmentes szalma. Gyakori forgatás, szüks kség g esetén n csere, fokozatos szoktatás s a szabadhoz. Mind a hirtelen hidegtől, mind a tűzőt naptól védeni kell a kis baromfit, víziszárnyasokat csak kitollasodás s után n szabad vízre v engedni, pihésen megfázhatnak!

18 Vedlés, vedletés Vedlés: Tenyész, illetve tojóá óállományok: vedlés s a tojásrak srakás s végén: v csökkenti a tojástermel stermelést, st, ugyanakkor a szaporítószervek szervek megújul julása, felkész szülés s a következő tojástermel stermelési si illetve tenyészid szidőszakra, szakra, Jobb tojástermel stermelésű fajták/egyedek esetében esetleg olyan enyhe, hogy közben k a tojástermel stermelés s csak kissé csökken, mind a kondíci ció romlása (így( pl. a takarmányell nyellátottság g gyengülése), mind az extrém m időjárási körülmk lmények kiválthatj lthatják, megfelelő táplálóanyag-ellátást! Különben K a vedlés s elhúzódik, a későbbi k tojástermel stermelés s gyengébb lesz, Mesterséges vedletés: engedélyezett, de víz-v és s takarmánykorl nykorlátozás s tilos! takarmányfelv nyfelvétel csökkent kkentés: a megszokott táp/takarmt p/takarmány helyett ismeretlen takarmány, vízfogyasztás s csökkent kkentés: új j típust pusú itatók k (vály lyús s helyett szelepes), Mesterséges megvilágítás s (ha volt) csökkent kkentése

19 Vándorólaztatás legtermészetszer szetszerűbb, edző tartásm smód, legért rtékesebb takarmányokhoz juttatjuk őket, ökológiai szemlélet letű gazdaság: g: a baromfi által megtermelt hús/tojás s mellett a növényvn nyvédelmi hatás s is figyelemre méltm ltó (ökonómiai szempont)! sor kerülhet rá, r, ha: a baromfit egyéb b legelő állatokkal (ló,, kérődzk dzők) tarjuk együtt, egy legelőn, a baromfitartást beépítj tjük k a vetésforg sforgóba, illetve, ha a baromfit bioültetvényben, gyümölcs lcsösben sben tartjuk. telepítéskor a zárt z oldalfalak nézzenek n észak felé,, illetve az uralkodó szélir liránynak, a vándorv ndorólaztatás s gyümölcs lcsösben/ sben/ültetvényben való baromfitartás. Bármilyen B kisterület letű biogyümölcs lcsösben. sben. Gyümölcs lcsösökben, faiskolákban kban és s a szőlőkben a bogyó kifejlődéséig! ig! Rovarpusztítás: s: haszon. Alacsonyabb ültetvények: sorközök k gyepesítése. se.

20 Vándoról

21 Tyúk k szabadtartás a baromfiudvar, (legelő) ) lehetőleg leg legyen füves. f viszonylag kis terület: váltott v területen való tartás, a pihentetett terület gyepesítése, se, valóban ökológiai gazdálkod lkodás: a baromfitartás s a vetésforg sforgó része! fontos az árnyékolás s bokorsorok, téli elhelyezése: viszonylag hómentes h kifutó,, porfürd rdőzés s fedett helyen, állománysűrűség: ökológiai gazdálkod lkodás s esetében inkább a környezetk rnyezet- illetve természetv szetvédelmi szempontok korlátoznak, fontos a táplt plálékkeresés s (természetes viselkedés). s). Ha erre nincs mód: m viselkedésbeli sbeli rendellenességek (tollcsipkedés, s, kannibalizmus). Ezért a takarmányt (különösen a kiegész szítő takarmányt), illetve az ivóvizet vizet a legelő/kifut /kifutó óltól l távolabbi t részr szén is nyújtjuk az állománynak.

22 Tyúk k szabadtartás - tojástermel stermelés tojásrak srakás s kezdete: hónapos h kor, első tojóé óévben több t (15-20 %), de kisebb ( %) tojás, két évnél l idősebbek tojástermel stermelése se jelentősen csökken, ezért nem érdemes tovább tartani, évente a tojóá óállomány 60 %-át% t (selejtezést, st, elhullást is figyelembe véve) ve) szüks kséges fiatal jércj rcékkel pótolni, p az értékes őszi és s téli t tojásokat a korábbi kelésb sből l származ rmazó jércék tojják, megfelelő ivararány (főleg keltetőtoj tojás s termelése esetén n fontos): kistestű (tojótípus pusú) ) fajták: tyúkot egy kakasra, ökológiai tartásra inkább használt vegyes hasznosítású fajták: tyúk bio- (étkezési) tojás s termelésekor is előírás, hogy 7 % kakasnak kell lennie az állományban, állománysűrűség g mellett fontos a csoportnagyság g is: zárt z udvaron egy csoportban legfeljebb állat, egy csoport egy korosztály legyen!

23 Tyúk k szabadtartás - tojástermel stermelés megfelelő kondíci ció,, takarmányell nyellátottság g esetén n a tojástermel stermelés csökken kkenésének nek oka leginkább a hőmérsh rséklet. Amennyiben megfelelő,, hűvös h ólat, illetve kellő árnyékot nyújt jtó fás-bokros területet, bőséges, b hűvös h s ivóvizet, vizet, ha nincs a kifutón n fű, f, akkor friss zöldtakarmányt nyújtunk az állománynak, a tojástermel stermelés s nyáron nem csökken! téli tojástermel stermelésre sre leginkább a kisebb testű,, korán érő fajták alkalmasak. A márciusm rcius-áprilisi csirkék k már m r augusztus- szeptemberben, a nagyobb testűek ek október ber-novemberben megkezdik a tojástermel stermelést. st. télen is legalább 12 óra világoss gosságot got kell biztosítanunk tanunk a tojóknak a megfelelő tojástermel stermelés érdekében. A sötét s t periódusnak a természetes éjszakára kell esnie!

24 Tyúk k szabadtartás - kotlásleszoktat sleszoktatás mesterséges keltetés s a kotlás s egyértelm rtelműen en negatív, kotlásleszoktat sleszoktatási si módszerek m egy része r állatvédelmi szempontból kifogásolhat solható takarmány és s ivóvíz z megvonás, a csupasz has hideg vízbe mártm rtása), és s gazdasági gi szempontból l is negatív v hatású, megfelelő a kotlásleszoktat sleszoktató ketrec: az alján n lécrl crács: cs: a tyúk k csak ezen ülhet. Etető- és s itatóed edény szüks kséges!a ketrec körül k l tartózkod zkodó többi baromfi kíváncsiskodk ncsiskodása sa miatt a kotláshoz szüks kséges nyugalmat sem kapja meg a ketrecben tartózkod zkodó tyúk.

25 Tyúk k szabadtartás - hústermelés hízlalásra legjobban a fiatal állat alkalmas, a hízlalh zlalás s hetet vesz igénybe, főf kellékei kei a szűk, mégis m szellős, s, tiszta ól, bőséges b hízlalh zlalótakarmány, tiszta edények és s az állandó friss ivóvíz, célszerű korai kelésű baromfit hízlalni. h Fiatal kakasokat a fajtától függően hetes korban lehet hízlalh zlalásra fogni, ezek 4 hét h t után vághatók. A fiatal tyúkok is többnyire t jól j l hízlalhath zlalhatók, bár r szűk k ketrecben jobban hízik h az állat, ez az ökológiai szemlélettel lettel (állatvédelmi okokból) nem egyeztethető össze, fontos, hogy a hízlalh zlalás s során n az állatok megfelelő minőségű fehérjed rjedús s takarmányhoz jussanak hozzá.

26 Pulyka szabadtartás legolcsóbb tartási mód m d a külterjes: k edzett, ellenáll lló fajta, természetes táplt plálékban gazdag legelő, gyümölcs lcsösben, sben, tarlón: pulykahús-termel termelés s mellett kártevk rtevőirtás (rágcs gcsálók k is!) kifutó,, legelő: legjobb a közép-k és s magastörzs rzsű gyümölcsf lcsfákkal beültetett gyümölcs lcsös, s, lehetőleg leg egész évben: megfelelő ól, ha csak a tavasztól őszig: vándorv ndorólak, kisebb tanyákon: napközben kerítés s nélkn lkül, l, szabadon, egy pulykára m 2 kifutóter terület,

27 Szaporítás Pulyka szabadtartás Jellemzően en természetes szaporodási si ciklus Természetes pároztatp roztatás ivararáy: egy kakasra tojó. Ősszel valamivel szűkebb ivararány: kakasszelekció Kézből l való pároztatás jó a tojók k védelme v szempontjából, de a tenyészszezonban az állatok nem járhatnak legelőre, kell legalább két k t elkülönített helyiség és s kifutó.. A kakasok legfeljebb egy órát t vannak együtt a tojókkal. Egy-egy tojócsoport legalább 10 naponként nt legyen pároztatva, p ezt a módszert m kell alkalmaznunk, ha a parlagi fajtákat intenzív, nagytestű kakassal kívánjuk k keresztezni.

28 Szaporítás Pulyka szabadtartás Természetes keltetés a a pulyka jój kotló, tojás s megtermelése után n kotlás, 2 éves kortól l éves korig használhatjuk kotlatásra, bármilyen baromfiféle keltetésére, egy tojó alá pulykatojás. Mesterséges keltetés egyéb b baromfifélék k keltetésével gyakorlatilag azonos, kisebb technológiai különbségekkel.

29 Pulyka szabadtartás Nevelés Természetes keltetés s esetén a a pipék k nevelése a kotló feladata, egy kotló 60 pipét t is elvezet: mesterségesen keltetett pipék k nevelése, Megfelelő hőmérséklet: a nap nagy részr szét t az ólban kell töltenit lteniük. Mesterséges nevelés tyúknál l leírtak az irányad nyadóak, ak, gyámoltalan pipék k csibegyűrű különösen fontos! forgácsalom esetén n az almot a csibegyűrűn n belül l le kell fedni (pl. hullámpap mpapírral) különben k forgácsot esznek!

30 Gyöngyty ngytyúk k szabadtartás leginkább igényli a szabad mozgást, kiváló táplálékkereső, igen alkalmazkodó, kifejlett állatnál l a napi táplt plálékszükséglet %-át% t fedezheti a szabadban keresett táplt plálék, különleges minőségű húsa keresett, szinte vadhús értékű, keveset tojik, de tojása értékes étkezési tojásk sként is. Gyöngyty ngytyúk k telep olyan helyen, ahol lombos fák, f füves f térst rség g is van, éjszakára (tavasztól őszig) bokrokra, alacsony faágakra felgallyaz, fedett hely még m g nyáron is: zivatarok, vándorólak, kiválóan röpül! r

31 Gyöngyty ngytyúk k szabadtartás Gyöngyty ngytyúk k tenyészt sztésese kakasonként nt tojó nem monogám! m! csekély ivari dimorfizmus! a kakas áll- lebenye nagyobb és s rendszerint szétáll lló,, a tojóé kisebb és inkább az arc vonalát t követi, k legfeljebb 3 évig van értelme tenyészt sztésben sben tartani. Gyöngyty ngytyúk k felnevelése meleg, napos időben napos korban a kifutóba, egy hónapos h korban a legelőre engedhetők, nyirkosságot rosszul tűrik, t kiengedés s a harmat, eső felszárad radása után, 1 m 2 -re 20 napos gyöngy ngyös s helyezhető el.

32 Kacsa szabadtartás A kacsa még m g a lúdnl dnál l is inkább igényli a fürdf rdési lehetőséget, vízben találhat lható táplálék k (mind a növényi, n nyi, mind állati), szárazon az ól l közelk zelében marad, tó (halastó), csatorna, vizenyős s terület: mételycsiga m fogyasztás! s! hazánk éghajlatához hoz a libával együtt a leginkább alkalmazkodott, hiszen vad őseik is honosak Magyarországon. gon.

33 Törzskacsa tartás Kacsa szabadtartás 1 gácsg csérra tojó (fajtától l függf ggően), fehér r fajtákn knál l a gácsg csérok dísztolla, d illetve az erősen eltérő hang alapján lehet megkülönb nböztetni a két k t ivart, nem jój kotló,, de kotlatható, 1 tojó alá tojás, a fészekben f hagyott tojások növelik n a kotlási kedvet, keltethető pulykákkal, kkal, tyúkokkal Nevelés: a kacsakotló elhúzódó kelés s esetén n gyakran a már m r kikelt utódokkal elhagyja a fészket, f ezért érdemes a kikelt naposkacsákat kat a fészekbf szekből kivenni, tyúk- vagy pulykakotló esetén n a kiskacsák k gyakran nem tudnak kibújni a feltört héjbh jból, mert a pihe a héjhoz h ragad, kiskacsákat kat anyjukkal együtt sem érdemes vízre v engedni! mesterséges nevelés s esetén n a többi t baromfifélére, re, főleg f a kislibákra kra vonatkozó szabályok érvényesek.

34 Pecsenyekacsa termelés Kacsa szabadtartás 5 hetes kor után n már m éjszaka is a szabadban de az épületbe szabadon bejárhasson! állandóan legyen előtt ttük k víz! v fémvályú,, de a szabadban lehet betonúsztat sztató középen cm mélységgel, 1 m 2 úsztatóra kacsa, halastavi pecsenyekacsa nevelés biotermék-el előállítás: csak növényi n nyi takarmánnyal.

35 Törzskacsa tartás Kacsa szabadtartás vedlés: legkésőbb augusztusban, törzsesítés, s, tojástermel stermelésre sre felkész szítés s már m r decemberben, Tépés hagyományos, mint a libatépés, kacsatoll minősége megközel zelíti a libatollét, t, csak kifogástalan kondíci ciójú,, egészs szséges állomány illetve egyed téphető, a tollazatnak teljesen érettnek kell lennie (közvetlen zvetlenül l a természetes vedlés s megindulása előtt), széls lsőséges időjárás s ellen fokozott védelem v szüks kséges, tépett állományt érdemes rendszeresen füröszteni f tollminőség

36 Lúd d szabadtartás Teljesen extenzív v tartásra: a parlagi magyar lúd, l (fodrostollú és s nem fodrostollú változat) Betonozott fürösztf sztőcsatornák: szennyezett vizet kezelni, vagy megfelelő módon öntözésre használni, Itatók: pancsolás s megakadályoz lyozása! Csurgalékv kvíz: mint a fürösztf sztővíz, z, Állománysűrűség: mezőgazdas gazdasági gi területen környezetk rnyezet- és állatvédelmi szempontok; természetileg érzékeny területen a szigorúbb természetv szetvédelmi szempontok

37 Lúdnevelés Lúd d szabadtartás Természetes keltetés: a tojó vezetgeti a kislibákat: kat: megfelelő legelő, esetleg kiegész szítő takarmány és s ivóvíz kisliba ne fürödjf djön! Mesterséges nevelés s kétfk tfázisos Előnevel nevelés: napig zárt, z a teremhőmérs rséklet 32 ºC-ról l ez alatt az időszak alatt a külső hőmérsékletre csökken, 15 napos kor után n fokozatosan szoknak a szabadtartáshoz, shoz, legkésőbb a 2. élethétben tben széna vagy friss zöld z kerülj ljön n a kislibák k elé. Utóevel evelés: 8 hetes kor körül k l legelőre kerülnek a libák, ahol már m r csak 3 oldalról l zárt, z fészerszerű épületek vannak a széls lsőséges időjárás és s a tűzőt nap elleni védelemre, megfelelő legelő esetén n már m r csak kiegész szítő takarmányt kapnak a libák.

38 Törzsludak tartása Lúd d szabadtartás A házilh zilúd az intenzív v fajták k is őrzik a nyári lúd l monogámi miájának nyomait: ± állandó háremek (1 gúnár, tojó) Törzsesítés s novemberben, hogy a háremek h kialakulhassanak Megfelelő ivararány! kevés s gúnár: g rossz termékenys kenység, sok: agresszió,, phalluscsipkedés s selejtezés, s, elhullás

39 Húslúd d előáll llítás Lúd d szabadtartás húsliba: hetes korban, háromhetes h lábon l hizlalás s vágva, v jó hús-csont arány és értékes húsrh srészek szek (különösen mell) arány, de zsírosabbak is: mm bőr b r alatti a termék k színét t meghatároz rozó zsírr rréteg, olcsó elhelyezés: legelőn n a befejező fázisig hetenként nt tépés, t testtömeg egy tépés t s után n 4,5 kg, két k t tépés t s után n 4,8-5,0 kg. A háromhetes hizlalási időszak alatt 1 kg körüli k gyarapodás, kg/kg takarmány nyértékesítéssel, ssel, intenzív v hizlalás s kezdete a tépést t 3,5-4 4 héttel h követi, k az állatokat kisebb, legfeljebb es csoportokban helyezzük k el, és mozgási terület letüket korlátozzuk, zabosliba: a zabbal hizlalt lúd l d kevésb sbé zsírosodik, és s a kukorica hiánya miatt a bőr b r színe is fakó lesz.

40 Lúd d tolltermelés Lúd d szabadtartás a lúd l d nyerstoll-termel termelésben és -forgalmazásban csak Kína K előzi meg Magyarországot, got, de csak mennyiségben, a minőségi libatoll termelés tekintetében Magyarország g van vezető pozíci cióban. tépés általában 6 hetenként, nt, évente háromszor. h ehhez jój takarmányoz nyozás kell, megfelelő fehérjeell rjeellátással! első tépés: g, második: m g, harmadik: g toll, a tépést t kíméletesen, k pontosan a megfelelő időben kell elvégezni! érett toll csévéje kitépve nem véres v és s nedvdús, hanem száraz, a tollat mindig a növése n irány nyába húzzuk, h nem szabad kitépni a szárny és s a farok tollait, valamint a szárnyak alatti szárnytart rnytartó tollakat, a nyak tollait, stresszvédő takarmány, ha lehetséges, fürösztf sztés. s.

41