KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (12815/2006)

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (12815/2006) 1024 Budapest, Margit krt. 85. Ikt.sz.: D.177/15/2006. Tárgy: a Consulting Zrt. jogorvoslati kérelme a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi HATÁROZAT-ot: A Döntőbizottság a Consulting Önkormányzati Tanácsadó Zrt. (1126 Budapest, Böszörményi út ; képviseli: Erdős és Társai Ügyvédi Iroda; 1027 Budapest, Vitéz u. 5 7.; eljár: dr. Erdős Anett ügyvéd; a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (1051 Budapest, Kossuth L. tér 11.; képviseli: Dezső és Társai Ügyvédi Iroda; 1011 Budapest, Fő u ; eljár: dr. Szterényi Sándor ügyvéd; a továbbiakban: ajánlatkérő) Nemzeti LEADER Központ létrehozása és december 31-ig történő folyamatos üzemeltetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 69. (3) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben Ft, (kétmillió forint) pénzbírságot szab ki. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) számú számlájára fizesse be. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére Ft (egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtásra halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő február 20-án feladott Kbt. IV. fejezet szerinti hirdetménnyel induló gyorsított tárgyalásos eljárásának részvételi felhívása az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában február 24-én jelent meg a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő a hirdetményt elektronikus úton adta fel.

2 A részvételi felhívás III.2.2) pont a gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimum követelményei között elő írta többek között az alábbiakat: b) A részvételre jelentkezőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának üzemi eredménye az elmúlt három lezárt üzleti év bármelyikében negatív. c) A részvételre jelentkezőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának üzemi eredménye az elmúlt három lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgya (tanácsadó szolgáltatások) szerinti forgalmának átlaga nem éri el a 100 millió forint összeget. E pontban megfogalmazott alkalmassági követelményeknek a közös részvételre jelentkezőnek, a részvételre jelentkezőnek, valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak együttesen kell megfelelniük. Ezen alkalmassági követelmények megítéléséhez szükséges megkövetelt igazolási mód a felhívás III.2.2) pontja szerint a következő volt: b) A számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló az elmúlt három lezárt üzleti évre vonatkozóan [Kbt. 66. (1) bekezdés b) pont]. c) Könyvvizsgáló által hitelesített nyilatkozat az előző három lezárt üzleti év forgalmáról a közbeszerzés tárgya szerinti területen teljesített megbízások tekintetében [Kbt. 66. (1) bekezdés c) pont]. A felhívás III.2.3) pont a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimum követelményei között előírta többek között: c) A részvételre jelentkező és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem rendelkezik a közbeszerzés tárgyának megfelelő, alábbi szakértelemmel rendelkező szakértővel: legalább 5 éves tanácsadási, hálózatfejlesztési, projektmenedzsment vagy támogatási programok lebonyolításához kötődő tapasztalattal rendelkező, egyetemi végzettségű vezető szakértő (3 fő), legalább 2 éves tanácsadási, hálózatfejlesztési, projektmenedzsment vagy támogatási programok lebonyolításához kötődő tapasztalattal rendelkező, szakértő (10 fő) legalább 2 éves minőségügyi vezetői tapasztalattal rendelkező szakértő (1 fő) legalább 5 éves vidékfejlesztési vagy regionális fejlesztéshez kötődő tapasztalattal rendelkező szakértő (3 fő) legalább 2 éves vidékfejlesztési vagy regionális fejlesztéshez kötődő tapasztalattal rendelkező szakértő (10 fő). A közös részvételre jelentkezőnek, a részvételre jelentkezőnek, valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékében igénybe venni kívánt alvállalkozójának fenti alkalmassági követelményeknek együttesen kell megfelelniük. Az igazolási módot az alábbiak szerint határozta meg: A részvételi dokumentációban megadott formájú és tartalmú minták szerint a szakemberek végzettségének és képzettségének ismertetése [Kbt. 67. (3) bekezdés d) pont]. A felhívás IV.1) pontja indokolta a gyorsított eljárás alkalmazását, amely szerint, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium március 5-ével teszi közzé az AVOP LEADER + intézkedés pályázati felhívásának második körében pályázatot beadott LEADER helyi akciócsoportok (kedvezményezettek) nyerteseinek listáját. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium célja, hogy a támogatást elnyert LEADER helyi akciócsoportok a támogatási szerződéseik megkötésének pillanatától,

3 jelen közbeszerzést elnyerő szakmai szervezet mentorálását/szakmai segítségét élvezhessék, mely csak jelen eljárásfajta (gyorsított) alkalmazásával tartható. A részvételi jelentkezések benyújtásának időpontját ajánlatkérő március 6-ára írta elő. A további információk VI.3) 10) pontja szerint ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét egy alkalommal teljes körben biztosította. A felhívás VI.3) 11) pontban ajánlatkérő közlése szerint a jelen részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági követelményeknek külön-külön, illetve együttesen történő megfelelés előírását az indokolja, hogy az ajánlatkérő álláspontja szerint a részvételi felhívásban írt alkalmassági feltételeknek való megfelelés szükséges a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás teljesítésének pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki és szakmai szempontból megfelelő színvonalon történő teljesítéséhez. Bármely igazolás hiánya vagy annak bármilyen mértékű fogyatékossága kizárja, hogy az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt, illetőleg a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéshez dokumentációt is készített. A részvételi dokumentációt 5 cég kérelmező nem vásárolta meg. A dokumentáció nyilatkozati mintáit ajánlatkérő elektronikus úton küldte meg az ajánlattevők részére. Feltett kérdésékre adott kiegészítő tájékoztatások között ajánlatkérő március 2-án közölte, hogy amennyiben a szervezet nem köteles könyvvizsgálatra [figyelemmel a évi C. törvény ára, valamint a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 19. -ára], abban az esetben elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat az előző 3 év forgalmára vonatkozóan. Tájékoztatást adott továbbá arról, hogy a gyorsított eljárásra tekintettel várhatóan 48 óra fog rendelkezésre állni a hiányok pótlására. A részvételi jelentkezési és bontási határidőre március 6-án a Municipium Magyarország Alapítvány és a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. közösen, a Hydea Tanácsadó Kft. a HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. és az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Rt. konzorciuma, a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület és a ÖIR Managementdienste GmbH nyújtotta be jelentkezését. A jelentkezőket ajánlatkérő március 7-én hiánypótlásra hívta fel március órai határidővel. A Municipium Magyarország Alapítvány és a Perfekt Zrt. közös jelentkezését visszavonta. Ajánlatkérő a március 14-ére halasztott eredményhirdetésen valamennyi jelentkezést érvényesnek, a jelentkezőket alkalmasnak minősítette ajánlattételre március 20-án lehetőséget biztosított a Kbt (3) bekezdés alapján március 29-ig a jelentkezőknek a Kbt. 60. (1) bekezdés szerinti hiányok pótlására. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást március 20-án küldte meg az érvényes részvételi jelentkezést benyújtók részére. Az ajánlattételi határidőre, azaz március 31-re a Hydea Tanácsadó Kft. a HitesyBartuczHollai Euroconsultig Kft. és az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Rt. konzorciuma, a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület és a ÓIR Managementdienste GmbH nyújtotta be az ajánlatát. Az eljárás eredményét ajánlatkérő április 7-én hirdette ki, mely

4 szerint az eljárás nyertese a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület lett Ft + áfa ajánlati árral. Kérelmező március 14-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Döntőbizottság kérelmezőt hiánypótlásra szólította fel, a jogorvoslati eljárást a hiánypótlás teljesítését követően március 16-án megindította. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a törvénynek megfelelő eljárásra, ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését. Előadta, hogy a felhívást III.2.2) c) pontjában előírt alkalmassági követelmény igazolási módjaként a hirdetményben az ajánlatkérő nem a mérleg, illetve az eredménykimutatás egyes sorai valódiságának hitelesítését követeli meg a számviteli törvényben könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaságtól, hanem az elmúlt három év éves nettó árbevétel megosztását a közbeszerzés tárgyának megfelelő és nem megfelelő összegre és ennek hitelesítését. Abban az esetben, ha egyedi kimutatások adatainak hitelesítésére kéri fel a megbízó a könyvvizsgálót, akkor ezt a megbízott külön megállapodás keretében tudja csak ellátni (külön szerződésben rögzített díjazás mellett), és amit könyvvizsgáló külön témavizsgálat keretében tud teljesíteni. Három üzleti évet figyelembe véve, illetve 100 millió forint feletti árbevételű gazdasági társaság esetén az eseti könyvvizsgálati munka (a könyvvizsgáló munkaterhelése miatt nem azonnal tudja teljesíteni a külön megállapodásban rögzített feladatot, vagyis a nyilatkozat hitelesítését) várhatóan nem teljesíthető a könyvvizsgálói nyilatkozat megtétele 12 napon belül (10 nap részvételi jelentkezési határidő + 2 nap hiánypótlás idő alatt). Így azok az ajánlattevők, illetve 10%-ot meghaladó alvállalkozók, akik könyvvizsgálatra kötelezettek ilyen igazolási mód előírással gyakorlatilag ki vannak zárva a részvételi szakaszból, szemben azon részvételre jelentkezőkkel (illetve 10%-ot meghaladó alvállalkozókkal) akik nem kötelezettek könyvvizsgálatra, mivel részükről elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat. Az alkalmassági feltétel különböző felek számára különböző kötelezettségeket tartalmazó meghatározásával ajánlatkérő megszegte a Kbt. 1. (2) bekezdését. A felhívás III.2.2) b) pontban meghatározott üzemi eredményre vonatkozóan előadta, hogy ezen alkalmassági feltétel kikötése nem biztosítja az egyenlő bánásmód elvét, mivel az egyéb szervezetek beszámoló készítéséről szóló kormányrendelet szerint a jogszabályban hatálya alá tartozó jogi személyek esetében a tárgyévi eredmény kifejezést rögzít a kötelezően összeállítandó eredménykimutatás. Ezt figyelembe véve, ha például egy alapítvány éves tárgyévi eredménye negatív, akkor alkalmas ajánlattevőknek a felhívás normaszövege alapján, mivel nála nem értelmezhető az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kifejezés. Véleménye szerint a mérleg szerinti eredményt vagy tárgyévi eredményt kellett volna ajánlatkérőnek előírnia. Azzal, hogy ajánlatkérő olyan alkalmassági feltételt határozott meg, mely alapján a tényleges pénzügyi alkalmasság nem vizsgálható, megszegte a Kbt. 69. (3) bekezdését, mely szerint legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékéig lehet alkalmassági feltételeket előírni. Továbbá az alkalmassági feltétel különböző felek számára különböző kötelezettségeket tartalmazó meghatározásával ajánlatkérő megszegte a Kbt. 1. (2) bekezdését. Előadta továbbá, hogy a tárgyalásos eljárás jogalapja a Kbt (2) bekezdése d) pontjának megfelelően a felhívás VI.3) pont 14. alpontjában ajánlatkérő által

5 is hangsúlyozottan: a beszerzés és a feladat összetettsége. Ennek ellenére ajánlatkérő élt a Kbt január 15-től hatályos módosított rendelkezésével, mely alapján gyorsított eljárást alkalmazhat. A részvételi felhívás február 27-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben (Európai Unió Hivatalos Lapjában február 24-én hirdették ki), a beadási határidő március óra, tehát összesen 10 nap állt rendelkezésre a teljes részvételi jelentkezés elkészítéséhez. A beszerzés és a feladat nagyságrendjéből (a hirdetmény alapján az előzetes költségbecslése a közbeszerzés tárgyának 500 millió Ft + áfa), a teljesítés időtartalmából (2 év) és összetettségéből fakadóan az ajánlattevőknek konzorciumi partnereket, alvállalkozókat, illetve legalább 27 szakértőt kellett biztosítania a rendelkezésre álló 10 nap alatt, továbbá minden szükséges dokumentumot elő kellett állítania, és minden igazolást be kellett szereznie. A szakértők esetében például be kellett szerezni az önéletrajzukat, illetve diplomájuk másolatát. Az igazolásoknak rendelkezésre kellett állniuk legkésőbb az ajánlatkérő által hiánypótlásra meghatározott időpontig, mely legkésőbb március 9. az eredményhirdetés tervezett időpontja, de ajánlatkérő döntése esetén akár március 7. (a részvételi felhívás közzétételétől számított 8. nap) is lehetett. Ennyi idő alatt egyes igazolásokat ajánlattevő a legnagyobb körültekintés mellett sem tudott beszerezni. (Pl. a könyvvizsgálóra vonatkozó írásos nyilatkozat vagy hitelesítő záradék nem szerezhető be.) A részvételi felhívás ily formában sérti a Kbt (2) bekezdését is, mely szerint A részvételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő részvételi jelentkezéshez. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. A Kbt (1) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a kérelmező a jogorvoslat beadásáig semmilyen módon nem nyilvánított érdeket az eljárásban való részvételhez, azaz nem tett fel kérdést, nem vásárolta meg a dokumentációt stb. Kérelmezőnek módja lett volna kérdéseket feltenni és a kiegészítő tájékoztatás segítségével érvényes jelentkezést nyújthatott volna be. Kérelmező egyedüli jogcselekménye a részvételi határidő lejártát megelőző utolsó napon benyújtott jogorvoslati kérelem, amely alapján nem valószínűsíthető a jóhiszemű részvételi szándék, azaz az eljáráshoz kapcsolódó jogos érdek. A kérelemre az alábbi érdemi észrevételeket tette. A pénzügyi és gazdasági alkalmassági igazolást az ajánlatkérő csak addig a mértékig vizsgálta, hogy bármely konzorciumi tag, vagy 10% feletti alvállalkozó a fenti alkalmassági feltételt, mint minimumot teljesítette-e. Amennyiben a részvételre jelentkező valamelyike könyvvizsgálatra kötelezett szervezet, úgy a fenti alkalmassági feltételt a szervezet/vállalkozás a részvételi felhívás III.2.2) c) pontjában előírt módon, könyvvizsgáló által hitelesített nyilatkozattal bizonyítja. Álláspontjuk szerint a fenti igazolási mód előírása teljes mértékben megfelel a Kbt. 66. (1) bekezdésében foglalt előírásoknak. A kérelmező álláspontját ugyancsak cáfolja, hogy a 3 érvényes részvételre jelentkező közül kettő könyvvizsgálatra kötelezett cég, illetve könyvvizsgálatra kötelezett cégekből álló konzorcium és a vitatott nyilatkozatokat mind a Hydea Tanácsadó Kft., HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. és az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Rt. közös részvételi jelentkezők konzorciumából két vállalkozás is, a Nemzeti Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület 10% feletti

6 alvállalkozója (GKI Gazdaságkutató Rt.), valamint az osztrák székhelyű ÖIR Managementdienste GmbH is a kiírásnak megfelelően könyvvizsgálói hitelesítéssel igazolni tudta. Álláspontjuk szerint, a könyvvizsgálatra kötelezett részvételre jelentkezők, a kérelmező által előadottakkal ellentétben, nem voltak a részvételi szakaszból kizárva, melyet az eljárás is bizonyít. A Kbt. szabályainak megfelelően megállapított igazolási mód, véleménye szerint semmilyen módon nem okozta a Kbt. rendelkezéseinek vagy bármely alapelvének sérelmét. Az ajánlatkérő a Kbt. 66. (1) bekezdés b) pontja alapján a részvételi jelentkezőktől a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámolót kérte, az elmúlt 3 lezárt üzleti évre vonatkozóan. Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezők alkalmasságának megállapítása érdekében, kifejezetten a beszámolók elemét képező üzemi (üzleti) tevékenység eredményét vizsgálta, mert a pénzügyi műveletek és a rendkívüli bevételek és ráfordítások bevonása a vizsgált eredménybe már nem tartozik. Így az alkalmassági feltétel szorosan a közbeszerzés tárgyához kapcsolódik. Az alkalmassági feltétel e módon történő meghatározása a Kbt. rendelkezéseivel messzemenően összhangban áll, a közbeszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel kifejezetten alkalmas a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges alkalmasság vizsgálatához. Álláspontjuk szerint a Kbt. 69. (3) bekezdése nem sérült. A kérelmező könyvvizsgálatára kötelezett cég, mely az eljárás keretén belül kötelezett volt a fenti igazolás beszerzésére. Számára tehát a részvételi felhívásból egyértelműen kivehető, hogy részvételi dokumentációjához az elmúlt 3 lezárt üzleti év, üzemi (üzleti) tevékenység eredményét kellett volna csatolnia. Azon részvételi jelentkezők esetében, amelyek nem kettős könyvelésre kötelezettek és nem ezek szerint készítik mérlegüket és eredménykimutatásukat a rájuk vonatkozó szabályok szerint készített éves beszámoló egyenértékű sorát vizsgálta ajánlatkérő. Így a részvételi jelentkezők alkalmasságának vizsgálata, a jelentkezők részére egyenlő bánásmódot biztosított, a Kbt. 1. (2) bekezdésének megfelelően. Előadta továbbá, hogy a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000 (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (10) bekezdése szerint annak az egyéb szervezetnek, amely a tv. szerinti éves, illetve a tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a tv.-ben előírt beszámoló készítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is. A fentiek értelmében bármilyen tanácsadási tevékenységet/tanácsadási tevékenységet is folytató szervezet beszámolójában megtalálhatóak az üzemi eredményre vonatkozó adatok. A részvételi jelentkezők között volt olyan jelentkező, akinek beszámolójában az előírt eredménysor a fentieknek megfelelően volt értelmezhető. Ez is bizonyítja, hogy a vitatott alkalmassági feltétel semelyik potenciális jelentkező részvételi szándékát nem korlátozta. A kérelmező hivatkozása a vélelmezett jogszabálysértésre a fentiek miatt álláspontjuk szerint megalapozatlan, illetve a kérelmező személyére tekintettel jogosulatlan is. A kérelmező részvételi jelentkezése szempontjából ugyanis a kifogás irreleváns, jogos érdekét a vitatott rendelkezés nem sértheti.

7 Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő a Kbt.-ben meghatározott szabályok betartásával, e törvényben előírt eljárási határidők messzemenő betartásával járt el, melyet az alábbiak is bizonyítanak: A Kbt (2) bekezdése alapján, a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetén, a részvételi határidő a hirdetmény feladása napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamban nem határozható meg. Jelen eljárásban a részvételi felhívás feladásának napja február 20. volt, melyhez képest a részvételi határidő március 6-ban lett meghatározva. Így a részvételre jelentkezők számára 14 napot biztosított a felhívás. A hiánypótlás idejével, az eredményhirdetés elhalasztásával a határidő kitolódott, a részvételi jelentkezőknek már 18 nap állt rendelkezésre hiánytalan jelentkezésük elkészítéséhez, amelyet valamennyi részvételi jelentkező maradéktalanul teljesített. A részvételi jelentkezők többsége nem csupán a jelentkezési jogszabályi felhívásban előírt feltételeinek tudott megfelelni, de a Kbt. 60. (1) bekezdés e), g) h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat is teljesíteni tudta a részvételi határidő lejártáig. A Kbt. rendelkezéseivel összhangban, ezen eljárásfajta során a Kbt. 60. (1) bekezdés e), g) h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat a Kbt (3) bekezdése értelmében március 29-ig kell benyújtaniuk a részvételi jelentkezőknek. A kérelmező így jogtalanul hivatkozott az igazolások beszerezhetetlenségére. A részvételi felhívásnak megfelelően, a megkívánt 27 szakértőt is biztosítani tudta valamennyi jelentkező. A szakértők képzettségének igazolására egyszerű másolat becsatolása volt az előírás, amely különösebb nehézséget nem jelentett a jelentkezők számára. A beadandó nyilatkozatok mintáit, elektronikus úton a részvételi dokumentáció kiváltásának napján a jelentkezők rendelkezésére bocsátotta, ezzel is megkönnyítve és meggyorsítva a jelentkezések elkészítését. A fentiek alapján a részvételi felhívás álláspontjuk szerint a Kbt (2) bekezdését semmilyen módon nem sérti, a feladat ellátására alkalmas jelentkezők elegendő a Kbt. által garantált határidőt kaptak jelentkezéseik összeállításához. Egyéb érdekeltként a Municipium Magyarország Alapítvány a tárgyaláson tett észrevételében előadta, hogy az 1. és 2. kérelmi elemmel kapcsolatban egyetért a kérelmező álláspontjával. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti hirdetménnyel induló gyorsított tárgyalásos eljárást indított. A Döntőbizottság először a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta. A Kbt (1) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy kérelmező beszerzés tárgyát képező tanácsadói tevékenység ellátására jogosult a cégkivonata alapján. A beszerzés tárgyára tekintettel megállapítható az is, hogy a részvételre jelentkezések összeállításához alvállalkozók igénybevétele, illetve közös ajánlattétel is valószínűsíthető, ezt bizonyították a beérkezett részvételi jelentkezések is. Azon tény, hogy a kérelmező nem váltotta ki a dokumentációt, nem intézett kérdést

8 az ajánlatkérőhöz, nem eredményezi azt, hogy a részvételi felhívás kifogásolt előírásai nem sértik a jogát vagy jogos érdekét, illetve, hogy a dokumentáció ki nem váltása miatt az ügyfélképességét elveszítené. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a részvételi felhívás kifogásolt előírásaival kapcsolatban fennáll a jogos érdek sérelem, azáltal, hogy potenciális részvételre jelentkező lehetett volna. A különböző beszámolásra kötelezett cégek más- más igazolási mód előírással kapcsolatban is fennáll a kérelmező ügyfélképessége, tekintettel arra, hogy az alvállalkozók esetleges bevonása esetén is a részvételre jelentkező nyújtja be a jelentkezését, de a kiírás alapján az alvállalkozóknak is meg kell felelni az előírásoknak, adott esetben a részvételre jelentkezőtől eltérő formai követelményekkel. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy kérelmező a tárgyi jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel rendelkezik. Ezt követően a Döntőbizottság érdemben az első kérelmi elemet vizsgálta. A Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával. A Kbt. 69. (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. -ban, mind a 67. -ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 69. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. -ban meghatározott adatok és tények kérését figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Döntőbizottság e körben azt vizsgálta, hogy a részvételi felhívás III.2.2) c) pontjában meghatározott alkalmassági előírás, illetve annak igazolási módja megfelel-e a Kbt. előírásainak. A Kbt. fenti szabályozása értelmében az ajánlatkérő jogosult meghatározni az alkalmassági követelmények rendszerét. Ez a jogosultság azonban nem korlátok nélküli, éppen a Kbt. alapelveinek, köztük az esélyegyenlőségnek a biztosítása érdekében határozta meg a jogalkotó, hogy az alkalmassági követelmények maximum a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatóak elő. Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontja lehetőséget biztosít arra az ajánlatkérők részére, hogy az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmát, illetve és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmát vizsgálja az alkalmasság körében. Ezen jogszabály hely az igazolás módjaként a nyilatkozati formát határozza meg. Az ajánlatkérő igazolási módként könyvvizsgáló által hitelesített nyilatkozatot írt elő, míg az egyéb beszámolásra kötelezett szervezetek esetében elfogadta a cégszerűen aláírt nyilatkozatot.

9 Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ezen alkalmassági követelmény igazolási módja tekintetében túlzott követelményeket támasztott egyes ajánlattevői körrel szemben, túlterjeszkedve a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéken. Azáltal, hogy könyvvizsgáló által hitelesített nyilatkozatot írt elő a nyilatkozati forma helyett, megsértette a Kbt. 69. (3) bekezdését. Előzőekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az első kérelmi elem megalapozott. Ezt követően a Döntőbizottság a második kérelmi elemet vizsgálta. A Kbt. 66. (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét). A Kbt. 69. (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. -ban, mind a 67. -ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 69. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. -ban meghatározott adatok és tények kérését figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (10) bekezdése szerint annak az egyéb szervezetnek, amely a tv. szerinti éves, illetve a tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a tv.-ben előírt beszámoló készítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is. A Döntőbizottság e körben azt vizsgálta, hogy a részvételi felhívás III.2.2) b) pontjában meghatározott alkalmassági előírás, illetve annak igazolási módja megfelel-e a Kbt. előírásainak, illetve a 224/2000 (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknél ezen előírások vizsgálhatóak-e. A Kbt. fenti szabályozása értelmében az ajánlatkérő jogosult meghatározni az alkalmassági követelmények rendszerét. Ez a jogosultság azonban nem korlátok nélküli, éppen a Kbt. alapelveinek, köztük az esélyegyenlőségnek a biztosítása érdekében határozta meg a jogalkotó, hogy az alkalmassági követelmények maximum a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatóak elő. A Döntőbizottság álláspontja szerint az üzemi (üzleti) szerinti eredménye nem negatív megkövetelése alkalmas azon cél elérésére, hogy ajánlatkérő kizárja

10 az olyan pályázók részvételét, akik nem mutatnak eredményes gazdálkodást 3 évre visszamenőleg. Az ajánlatkérőnek jogszabály által biztosított lehetősége és a közpénzek felhasználása miatt kötelessége is, hogy a beszerzés megvalósítása előtt is gazdálkodási gondokkal küzdő társaságokat elzárja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, hiszen ezen tények a szerződés tényleges teljesítését teszik bizonytalanná. A szerződéssel összefüggésben megállapítható, hogy a negatív üzemi (üzleti) eredmény esetén a részvételre jelentkező a szerződés teljesítésére való alkalmassága valóban kétséges. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az általa előírt alkalmassági feltétel szükségességét és arányosságát kellően alátámasztotta. A kormányrendelet alapján megállapítható, hogy a más beszámolási kötelezettséggel rendelkező szervezeteknek kötelező az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek a kimutatása a beszámolóban, ezért a beszámolójuk ezen sorai alapján értelmezhető az üzemi (üzleti) eredmény. A különböző beszámolásra kötelezett szervezetek mindegyikénél vizsgálható a beszámoló alapján az üzemi (üzleti) eredmény, ezáltal ajánlatkérő egyenlő feltételeket biztosított ezen alkalmassági követelmény előírása, illetve vizsgálata során. A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel elutasította a kérelmező második kérelmi elemét. Ezt követően a Döntőbizottság a harmadik kérelmi elemet vizsgálta. A Kbt (2) bekezdése szerint a gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetén a hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A Kbt (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették. A Kbt (2) bekezdése szerint a részvételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő részvételi jelentkezéshez. Ajánlatkérő a tárgyi részvételi felhívást elektronikus úton adta fel. Jelen eljárásban a részvételi felhívás feladásának napja február 20. volt, melyhez képest a részvételi határidő március 6-ban lett meghatározva. Így a részvételi határidőre ajánlatkérő 14 napot biztosított, a kötelező 10 nappal szemben. Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a gyorsított eljárás részvételi jelentkezési határidejét a Kbt. előírásainak a betartásával határozta meg. Ezt követően azt vizsgálat a Döntőbizottság, hogy elegendő volt e a biztosított idő a részvételi jelentkezések elkészítésre. Ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget is biztosított az eljárás során. A részvételre jelentkezőknek a hiánytalan jelentkezések elkészítésére a hiánypótlás idejét

11 is beleszámítva volt biztosított a határidő. Ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseivel összhangban, ezen eljárásfajta során a Kbt. 60. (1) bekezdés e), g) h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat a Kbt (3) bekezdése értelmében március 29-ig kérte benyújtani a részvételi jelentkezőktől. Az előírt szakértők képzettségének igazolására egyszerű másolati formát írt elő az ajánlatkérő. Ajánlatkérő a részvételre jelentkezők számára dokumentációt is készített, ez tartalmazta a beadandó nyilatkozatok mintáit, amelyet minden részvételre jelentkezőnek elektronikus úton is a rendelkezésre bocsátott. Előzőekre tekintettel, megállapítható, hogy ajánlatkérő felhívásban előírt követelmények teljesítésére elegendő időt adott a részvételre jelentkezők számára, illetve az eredményes részvételt ő is segítette. Előzőeket támasztja alá az is, hogy részvételi határidőre 4 részvételi jelentkezés érkezett, amelyek konzorciumi formába, illetve alvállalkozók bevonásával kerültek benyújtásra. Az ajánlatkérő által támasztott feltételeknek minden részvételre jelentkező a hiánypótlást követően meg tudott felelni (az egy, visszavont részvételi jelentkezés benyújtója kivételével). A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel elutasította a kérelmező harmadik kérelmi elemét. A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a kérelem megalapozatlan részét elutasította a Kbt (2) bekezdés a) pontja szerint, a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján a kérelem megalapozott részének helyt adott, és megállapította a jogsértést, és bírságot szabott ki a Kbt (3) bekezdés e) pontja alapján. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Kbt (3) bekezdés e) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Kbt (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet. A Döntőbizottság a körülmények mérlegelése alapján indokoltnak ítélte a bírság alkalmazását, figyelemmel arra, hogy az alkalmassági követelmények közül a forgalomra vonatkozóan olyan igazolási módot határozott meg, amely túlterjeszkedik a Kbt. előírásain. A bírság mértékének megállapításánál tekintettel volt a jogsértés súlyára, továbbá arra, hogy az ajánlatkérő már az ajánlattételi szakaszt is lefolytatta. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette a közbeszerzés becsült értékét, amely nettó Ft volt. A fentiek mérlegelése alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben megjelölt bírság összegét találta az elkövetett jogsértés súlyával arányban állónak.

12 A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés f) pontja és a Kbt (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Kbt (1) bekezdésén alapul. Budapest, április 25. Dr. Peleskey Viktória s. k., Ruthner Oszkár s. k., közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos Dr. Varga László s. k., közbeszerzési biztos