továbbképző közlemények
|
|
- Réka Renáta Vörös
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 260 továbbképző közlemények Gyógy sze ré szet Biológiai gyógyszerhatóanyagok, biológiai készítmények Szökő Éva A biológiai gyógyszerek térnyerése igen látványos számos terápiás területen. Gyakran keveredik azonban a biológiai terápia és a célzott terápia fogalma, különösen a daganatos szerek esetében, ahol a célzott terápiára alkalmas biológiai hatóanyagok és kismolekulás gyógyszerek szinte egyidejűleg jelentek meg. Ugyanakkor biológiai gyógyszereket régóta alkalmazunk gyógyításra. Számuk ugrásszerű növekedését az immunológia fejlődése, a molekuláris biológia alapjainak jobb megismerése és ez által az előállításukra alkalmas technológiák kidolgozása tették lehetővé. A közleményben a biológiai gyógyszerek jellemzőit foglalom össze, valamint a teljesség igénye nélkül az ezzel a korszerű technológiával előállított biológiai hatóanyagokat. Mik is azok a biológiai gyógyszerek? Az utóbb időben a biológiai gyógyszerek térnyeréséről hallhatunk, s valóban, a jelenleg folyó gyógyszerfejlesztésekben és klinikai vizsgálatokban több száz biológiai hatóanyagot találhatunk. De mi is vezetett ehhez a paradigmaváltáshoz? Mi a lényeges különbség a hagyományos kismolekula hatóanyagok és a biológiai gyógyszerek között? A biológiai gyógyszer olyan termék, melynek hatóanyaga biológiai anyag. Biológiai anyag az az anyag, mely biológiai forrásból készült vagy abból vonták ki, és minőségének meghatározásához a fizikai-kémiai és biológiai módszerek kombinációjára van szükség csakúgy, mint a gyártásához és a gyártás ellenőrzéséhez. (Directive 2001/83/EC) A biológiai hatóanyagok tehát olyan komplex makromolekulák, melyeket kémiai szintézissel nem tudunk előállítani. Többségükben fehérjék, glikoprotei nek, melyek esetében bár az aminosav-lánc szintézise megoldható (kisebb peptideket így is állítanak elő), a nagy fehérjék esetében nehezen lenne kivitelezhető. Emellett a fehérjék megfelelő térszerkezetének kialakításához általában szükség van az élő szervezetekben jellemzően végbemenő poszt-transzlációs módosulásokra, bizonyos aminosavakhoz cukrok (glikoziláció), szulfát, foszfát stb. csoportok kapcsolódására, s ennek kódjait nem ismerjük, kémiai szintézissel nem tudjuk megvalósítani. Márpedig a pontos térszerkezet kialakulása elengedhetetlenül fontos nem csak a fehérje stabilitása szempontjából, hanem alapvetően szabja meg azt is, hogy hogyan és milyen fehérjékkel, makromolekulákkal tud szelektív kölcsönhatásba lépni a A biológiai gyógyszerek számának növekedése és a várhatóan nagyszámú biohasonló készítmény forgalomba kerülése kihívást jelent az orvosoknak és a gyógyszerészeknek egyaránt, különösen a kórházakban. Bár az új biológiai készítményekkel is jórészt csak ismerkedünk, látjuk azt is, hogy a kutatások ennél is újabb eljárások kidolgozására irányulnak, pl. a módosított T-sejtek (CAR-T) terápiás felhasználási lehetőségeinek kiaknázására. Mindezek a terápiákat forradalmian befolyásoló készítmények és eljárások ismereteink folyamatos megújítására kell, hogy késztessenek minket. szervezetben. Csak a megfelelő térszerkezetű fehérjehatóanyag tud megfelelően kötődni a támadáspontján és fejtheti ki a várt hatást. Az előbbi definícióból kiolvasható az is, hogy fizikaikémiai paraméterekkel nem jellemezhetők teljesen ezek a komplex makromolekulák, és a gyártásuk során is sokkal több gyártásközi ellenőrzés szükséges, hogy a megfelelő minőségű és aktivitású hatóanyagot megkapjuk. Az eljárás maga a termék szokták megfogalmazni az eljárás bonyolultságát, utalva arra, hogy számos veszélye van annak, hogy a gyártási folyamat kisiklásával várttól eltérő szerkezetű makromolekulát kapunk. A fehérje hatóanyagok előállítása Az első biológiai készítményeket élő szervezetekből kivonással nyerték, pl. a nyolcvanas évekig a sertés és marha inzulint használták. Az áttörést a rekombináns DNS technológia kidolgozása és alkalmazása jelentette. Ennek eredményeként született meg a humán inzulin, mint gyógyszer 1982-ben. Az eljárás lényege, hogy a humán inzulint vagy általánosságban más humán fehérjét kódoló gént bejuttatják pl. egy baktérium- vagy élesztősejtbe, így ezek a sejtek a DNS-kód alapján elkezdik termelni a humán fehérjét. Ezeket a humán génnel transzfektált sejteket tápoldatban tartják életben, ebben a közegben szaporodnak és termelik folyamatosan a humán fehérjét, természetesen a saját fehérjéik, anyagcseretermékeik mellett. A fehérje hatóanyagok gyártása több ezer literes fermentációs tankokban fenntartott sejtkultúrákban történik. Nagyon sok paramétert kell szigorúan kontrollálni a gyártás során (pl. a tápoldat összetétele, ph-ja, hőmérséklet, oxigén-szint stb.), hogy ne történhessen változás a kinyerni kívánt fehérje szerkezetében, pl. oxidáció, fragmentálódás stb. miatt.
2 A termeltetett fehérjét aztán ki kell nyerni és meg kell tisztítani a tápoldat és a sejtek számos más komponensétől. Ha ez nem sikerülne, a készítménybe kerülő szennyező anyagok súlyos mellékhatásokat, immunreakciót okoznának. Jól ismert, hogy a fehérjék szerkezete kevéssé stabil, érzékenyek a ph-ra, hőmérsékletre, sótartalomra stb. A számukra nem megfelelő körülmények között aggregátumot képeznek, denaturálódhatnak. Ezért a tisztított fehérje hatóanyagot megfelelő koncentrációban és a stabilitását biztosító megfelelő pufferben kell formulálni, a gyógyszerkészítmény végső formájának kialakításához. A biológiai gyógyszerek döntően injekciós készítmények, többségében subcutan vagy intravénásan alkalmazhatóak. Ma már számos, az emberi szervezet fontos szabályozó fehérjéjét állítják elő rekombináns DNS technológiával. Az inzulin mellett pl. a növekedési hormont, a vörösvértest képződését stimuláló erythropoetint, a fehérvérsejtek termelődését fokozó filgrastimot, különböző citokineket. Alkalmazásukra akkor van szükség, ha a szervezetben ezeknek a szabályozó anyagoknak a termelése károsodik, hiányukat pótolni kell, vagy pedig a szabályozott működést szeretnénk serkenteni. A rekombináns DNS technológiával előállított hatóanyagok első generációját jelentik ezek az endogén humán fehérjék (I. táblázat). Stabilitásuk javítására és hatástartamuk megnyújtására alkalmazhatják a pegilációt, amikor polietilénglikol lánco(ka)t (PEG) kapcsolnak hozzá. A polietilénglikol láncoknak a fehérjékhez való kapcsolásával lassítható a degradációjuk, ami hosszabb hatástartamot eredményez. A fe- 261 hérje immunogenitása is csökkenhet a PEG láncok árnyékoló hatása miatt. A forgalomban lévő pegilált interferonok és a pegfilgrastim esetében a sc. injekció kisebb adagolási gyakorisága szükséges, ami javíthatja a betegek együttműködését. Érdekességként megjegyezhető, hogy a standard heparint, ami nem fehérje, hanem számos negatív töltést tartalmazó lineáris cukorláncok polidiszperz keveréke, ma is sertés bélnyálkahártyából állítják elő kivonással. Próbálkoznak ugyan a kémiai és biológiai úton való előállítással, a cukorláncok szintézise azonban nem templát-alapú (mint az aminosav-láncoknál, ahol a DNS-kód egyértelműen meghatározza az aminosavak sorrendjét), ezért kevés sikerrel. Fehérjeszerkesztés A molekuláris biológia és a géntechnológia fejlődésével lehetővé vált, hogy nemcsak humán fehérjéket, hanem aminosav szekvenciájuk vagy lánchosszuk módosításával analógjaikat is elő lehet állítani. Ennek előnye lehet, hogy kedvezőbb farmakokinetikai tulajdonságú hatóanyagokat nyerhetünk (pl. inzulin analógok). Az analógok alkalmazásának terápiás előnyét a későbbiekben mutatom be. A géntechnológia fejlődése további fehérje-szerkesztésekre és sokkal nagyobb méretű és komplexebb fehérje hatóanyagok fejlesztésére és előállítására is lehetőséget adott. Ez a monoklonális antitest és fúziós fehérje szerkezetű hatóanyagok megjelenését eredményezte. A méretbeli különbségek jellemzésére álljanak itt a molekulatömeg adatok Daltonban megadva: ace I. táblázat Rekombináns DNS technológiával előállított biológiai gyógyszerek Típusok Támadáspont Indikáció, hatásmód Hatóanyag megnevezése Első generáció humán fehérjék hormonok humán insulin, somatropin növekedési faktorok erythropoetin, filgrastim, pegfilgrastim citokinek interferonok, peginterferonok Szerkesztett fehérjék analógok, fragmensek inzulin analógok insulin aspart, ultragyors insulin lispro, insulin glulisin insulin degludec, hosszú hatású insulin detemir, insulin glargin GLP-1 analógok exenatid, rövid hatású liraglutid, lixisenatid dulaglutid, hosszú hatású semaglutid parathormon fragmens osteoporosis teriparatid
3 262 Típusok terápiás antitestek, fúziós fehérjék Támadáspont sejtfelszíni CD 20 fehérje növekedési faktorok vagy receptoraik citokinek vagy receptoraik CD 30 CD52 CD80/86 ko-stimulációs receptor EGFR* HER-2 receptor VEGF** IL-2 receptor adhéziós fehérjék egyéb fehérje IL-5 IL-6 IL-12/23 IL-17 α4-integrinek α4β7-integrin CTLA-4 PD-1 IgE RANK ligandum PCSK9 Indikáció, hatásmód leukemia, lymphoma, rheumatoid arthritis, sclerosis multiplex lymphoma sclerosis multiplex rheumatoid arthritis, arthritis psoriatica Hatóanyag megnevezése rituximab, obinutuzumab, ofatuzumab, ocralizumab brentuximab vedotin*** alemtuzumab abatacept colorectalis carcinoma cetuximab, panitumumab trastuzumab, pertuzumab bevacizumab, ranibizumab, aflibercept adalimumab, certolizumab pegol, etanercept, golimumab, infliximab basiliximab HER-2 pozitív emlőkarcinoma daganatos betegségek, macula degeneráció/ ödéma autoimmun gyulladásos betegségek TNF-alfa szervtranszplantáció (immunszuppresszió) asthma bronchiale rheumatoid arthritis psoriasis psoriasis sclerosis multiplex colitis ulcerosa, Crohn betegség előrehaladott melanoma, NSCLC előrehaladott melanoma, NSCLC allergiás asthma osteoporosis, csontdaganat hypercholesterinemia, kevert dyslipidemia reslizumab tocilizumab ustekinumab secukinumab natalizumab vedolizumab ipilimumab nivolumab, pembrolizumab omalizumab denosumab alirocumab, evolocumab Megjegyzés: * = epidermalis növekedési faktor receptor ** = vaszkuláris endothelialis növekedési faktor *** = az antitesthez sejtosztódást gátló kismolekula kapcsolt tilszalicilsav 180; humán inzulin 5 808; humán eryth ropoetin ; monoklonális antitestek > Látjuk tehát, hogy nemcsak a kismolekula és a fehérje hatóanyagok esetében van egy jelentős ugrás, de a fehérje hatóanyagok mérete és ezzel együtt komplexitása között is óriási a különbség. De miért is van szükség ilyen óriásmolekulák alkalmazására? Milyen előnye lehet az IgG monoklonális antitest szerkezetű fehérjék terápiás alkalmazásának? Azért szükségesek, mert a szervezetben egyes támadáspontokat csak nagymolekulákkal tudunk befolyásolni. A kismolekula hatóanyagaink döntően a szervezet kismolekula mediátorainak (pl. acetilkolin, biogén aminok, enkefalinok) receptorait, transzport- ereit, bontóenzimeit képesek befolyásolni. De a szervezetünkben ezeknél sokkal nagyobb fehérjemediátorok: növekedési faktorok, citokinek, hormonok szabályoznak fontos folyamatokat, pl. a sejtosztódást és differenciálódást, a gyulladást. Ezek receptorainak vagy maguknak az endogén szabályozó anyagoknak a blokkolására, mivel maguk is makromolekulák vagy ezekkel való kölcsönhatásra alkalmasak, csak a nagyobb fehérjék képesek. Az IgG típusú antitest molekulaszerkezete (1. ábra) pedig azért megfelelő választás, mert az Fab régió nagyon specifikusan egyféle fehérjét (fehérje epitópot) képes felismerni és ahhoz kötődni. Az Fc régió pedig az Fc receptorokhoz kapcsolódva antitest-függő cito
4 ábra: Az IgG antitest szerkezete. Rövidítések: ADCC: antitest-dependens sejtes citotoxicitás, CDC: komplement-dependens citotoxicitás toxi citást válthat ki, ami annak a sejtnek a pusztulását eredményezi, amihez az antitest specifikusan kötődött, amin a támadáspontja van (főleg a daganatellenes terápiás antitestek esetében fontos ez). Az Fc régió másik jelentős szerepe a fehérje megfelelő hatástartamának a biztosítása. Az egyéb fehérjék, így az Fab egység önmagában is gyorsan lebomlik és kiürül a szervezetből. Az Fc részt tartalmazó fehérjék a neonatalis Fc receptorok (FcRn) révén megvalósuló recirkuláció eredményeként kb. 2 hét felezési idővel tartózkodnak a szervezetben. Az első terápiás antitesteket állatokban termeltették. Az állatokba injektálták a humán fehérjét, ami ellen antitest képződött. Ezen egyetlen fehérje ellen specifikusan termelődő antitesteket nyerték ki és használták a terápiában. Embernek beadva megkötötte azt a fehérjét, ami ellen termelődött. Az állatokból nyert terápiás antitest azonban amellett, hogy hatékonyan blokkolja a kívánt fehérjét, a humán szervezet számára testidegen fehérje, ezért ellene immunválasz jön létre. Ez csökkenti a terápiás antitest hatását és az immunreakció súlyos tünetei is kialakulhatnak. A további fejlesztések eredményezték a már csak 25%-ban egér eredetű részt tartalmazó kiméra antitesteket ( ximab végződéssel jelölve), a már csak 5%-ban rágcsáló eredetű részt tartalmazó humanizált antitesteket ( zumab ) és a teljesen humán terápiás antitestek ( mumab ) előállítását. Minél kevesebb az állati eredetű rész a fehérjében, annál kisebb mértékben reagál antitestek termelésével az emberi szervezet a terápiás antitest (a gyógyszer) ellen. De még a humán terápiás antitestek alkalmazásakor is kimutatható kismértékben az ellenanyag termelődése, valószínűleg az immuntolerancia áttörése miatt. Ezek nem eredményeznek súlyos immunreakciót, de csökkenthetik a terápiás antitest hatását (ha a terápiás antitestek kötő régiójához kapcsolódnak) vagy befolyásolhatják a kiürülésük sebességét, a hatástartamukat. Fúziós fehérjék esetében az endogén receptor kötő régiójának megfelelő fehérjét kapcsolják egy antitest Fc régiójához, mellyel biztosítható a hosszabb hatás- tartama. Az ilyen szerkezetű fehérjéket a hatóanyag nevében a cept végződés szerepeltetésével különböztetik meg. Van példa arra is, hogy az IgG molekula Fab részét használják fel, de az Fc régió helyett polietilénglikol láncokkal stabilizálják a fehérjét, így biztosítva a megfelelően hosszú hatástartamot. Ezekkel a fehérjeszerkezetű terápiás készítményekkel tehát célzott hatást tudunk elérni, mert specifikusan kötődnek a támadáspontjukon, s a sejt működése szempontjából fontos fehérjét blokkolhatunk velük. De felhasználhatjuk őket kismolekula hatóanyagok pontos célba juttatására is. Például ha daganatos sejtek felszínén megtalálható fehérjékhez kötődnek, a hozzájuk kapcsolt citotoxikus kismolekulákat a daganatos sejtekhez szállítják, melyek ott nagy koncentrációt elérve hatékonyabban károsítanak, a normál sejtek működését pedig alig befolyásolják (szelektívebb toxicitás). Az előbb ismertetett fehérjeszerkezetű hatóanyagokat (monoklonális antitestek, fúziós fehérjék) ma már megtaláljuk számos betegség terápiájában. De folynak a kutatások, hogy ezeknél is kedvezőbb tulajdonságú gyógyszerjelölt molekulákat állítsanak elő az IgG szerkezet különféle módosításával (pl. bispecifikus antitestek). Kismolekula makromolekula hatóanyagok Ha összevetjük a kémiai szintézissel előállított kismolekula hatóanyagok tulajdonságait a makromolekula biológiai hatóanyagokéival, az előállítás módján túl a legnagyobb különbség az, hogy a kismolekula hatóanyagok szerkezete pontosan ismert, a fehérje hatóanyagokra pedig a mikroheterogenitás a jellemző, ezért szerkezetüket teljes pontossággal nem tudjuk megadni. Az egyes molekulák ugyanis némileg különbözhetnek a hozzájuk kapcsolódott cukrok összetételében, a kapcsolódás helyében stb. Ezeket a különbségeket a legmodernebb analitikai technikák alkalmazásával sem lehet tökéletesen feltárni. Ezért esetükben a hatást és a farmakokinetikai tulajdonságot befolyásoló
5 264 kritikus minőségi jellemzőik állandóságának a biztosítása lehet az elvárás, amit szigorúan meg is követelnek. A különbözőségek között kiemelhető még, hogy a makromolekulák szobahőmérsékleten kevésbé stabilak és gyakrabban váltanak ki a szervezetben immunválaszt, gyógyszerallergiás típusú mellékhatásokat, mint a kismolekula hatóanyagok. A fehérje gyógyszerek farmakokinetikai jellemzői is különböznek a kismolekula hatóanyagokéitól. Orálisan nem hatékonyak, hisz a gasztrointesztinális traktusban gyorsan lebomlanak. Jelenleg általában sub cutan vagy intravénás injekció formájában adagolhatók. Az inzulin esetében már kidolgozták az inhalációs alkalmazás lehetőségét. Emellett számos kutatás célja olyan gyógyszertechnológiai eljárások kialakítása, melyekkel a fehérjék, peptidek nem injekciós formában adagolva is hatásosak lehetnek. A szervezetbe injektált fehérjék a nyirokrendszeren keresztül jutnak a keringésbe. A sejtek endocitózissal vagy receptor-mediált (pl. FcRn) módon veszik fel ezeket a hatóanyagokat. Inaktiválásukban nem a hagyományos gyógyszermetabolizáló enzimek vesznek részt, hanem tipikusan a szöveti proteázok bontják őket. A peptid metabolitok a vesén keresztül ürülnek ki a szervezetből. Fehérje analógok kedvezőbb farmakokinetikai tulajdonság A humán inzulin aminosav szekvenciájának kisebb módosításával (aminosavak cseréje, láncrövidülés) lehetővé vált ultragyors hatású analógok és lassan felszívódó, hosszú hatástartamú analógok kifejlesztése egyaránt. Az 1-es típusú diabetes terápiájában nagy előrelépést jelent ezeknek az inzulin analógoknak az alkalmazása. Lehetővé vált a sokkal szorosabb vér cukor- kontroll elérése, s ezáltal csökken a diabétesz súlyos szövődményeinek, az érkárosodásoknak a kialakulása. Egyben rugalmasabbá, a napi életvitelhez jobban igazíthatóvá vált a betegek táplálkozása. A diabetes kezelése során a vércukorszint csökkentését úgy kell elérni, hogy közben a szénhidrátfogyasztás és az inzulinadagolás egyensúlyát fenntartjuk. Szervezetünknek szüksége van egy alap inzulin szintre és a táplálkozás után az inzulinszint gyors emelkedésére, hogy a fogyasztott szénhidrátból felszabaduló cukrot a szövetek fel tudják venni, csökkentve a vérben a glukóz mennyiségét. Egyes típusú cukorbetegek szervezetében teljes inzulinhiány van. Tehát az alap és az étkezésekhez kapcsolódóan magasabb inzulin szintet is biztosítani kell számukra. A humán inzulin hatása viszonylag lassan (30-45 perc) alakul ki és 5-6 óráig áll fenn. Napi háromszori humán inzulin injekció alkalmazásával a fő étkezéseket a maximális inzulinszinthez kell igazítani, így az injekciókat kb. egy órával a főétkezések előtt kell beadni. Mivel az in- zulin szintje lassan csökken a vérben, ezért köztes étkezéseket is be kell iktatni, hogy ne alakuljon ki hipoglikémia. A három humán inzulin napközben biztosítja az alap inzulinszintet is. Az éjszakai alap inzulinszint fenntartására a humán inzulin nyújtott hatású készítményét, az NPH inzulint injektálják este, ennek hatástartama óra. Beadása után másfél órával azonban vérszint maximuma alakul ki, amihez kisebb étkezést kell beiktatni a vércukorszint jelentős csökkenését elkerülendő. Az inzulin analógok közül az ultragyors hatásúakat közvetlenül az étkezés előtt elegendő beadni (ha kimarad az étkezés, a beteg nem adja be), s hatástartamuk is rövid (2,5-3 óra), így nincs szükség a köztes étkezésekre. Adagjukat a várhatóan elfogyasztandó szénhidrát mennyiségéhez lehet igazítani. A hosszú hatástartamú inzulin analógok (bázis inzulinok) hatástartama pedig közel 24 óra, így egyetlen injekcióval biztosítani lehet a szervezet napi alap inzulin szintjét (vérszintjük egyenletes, kifejezett maximumot nem ad). Az inzulin analógok alkalmazásának előnye egyértelműen igazolt és a 2-es típusú cukorbetegek kezelésénél is egyre inkább alkalmazzák őket. A 2-es típusú diabetes kezelésében újdonságot jelentett az inkretin hormonokra ható szerek megjelenése, így a GLP-1 analógok alkalmazása is. Az inkre tinek a vékonybélben termelődő peptid hormonok, ezek egyike a GLP-1. Az inkretinek az étkezésekhez kapcsolódóan, glukóz-függő módon fokozzák az inzulintermelést, javítják az inzulin rezisztenciát, kismértékben lassítják a gyomorürülést és mérséklik az étvágyat. Az inzulinnal ellentétben nem okoznak súlygyarapodást (sőt, a liraglutidot az USA-ban törzskönyvezték elhízás kezelésére is, a diabetesben használtnál nagyobb dózisban). Az első inkretin analóg biológiai gyógyszerek az exenatid és a liraglutid. Hátrányuk lehet, hogy napi sc. adagolásuk szükséges. Különböző gyógyszertechnológiai (pl. hosszúhatású exenatid) és fehérje-szerkesztési eljárásokkal (pl. dulaglutid) sokkal hosszabb hatástartamú GLP-1 analógokat állítottak elő, melyek esetében elegendő a heti egyszeri sc adagolás. Legújabban alkalmazzák egy GLP-1 analóg és egy hosszúhatású inzulin analóg fix kombinációját is. Ezek előnye, hogy kevesebb inzulin adagolásával is elérhető a vércukorszint kívánt csökkentése. Terápiás antitestek és fúziós fehérjék Míg korábban csak néhány terápiás területen: onkológia, autoimmun gyulladásos betegségek (rheumatoid arthritis, colitis ulcerosa, psoriasis stb.) találkozhattunk ilyen hatóanyagokkal, ma már egyre többféle betegség terápiás palettáján jelennek meg vagy állnak fejlesztés alatt. A célzott onkológiai terápiában az első támadás-
6 pontok a daganatos sejtekre jellemző sejtfelszíni fehérjék voltak (pl. CD20, CD52). A terápiás antitestek szelektíven kötődnek ezen fehérjék valamelyikéhez a daganatsejtek felszínén, s az Fc régiójuk révén kiváltott citotoxicitás, a komplement rendszer aktiválása és a sejt apoptotikus folyamatainak indukálása a daganatsejt pusztulását okozzák. Daganatos betegségekben támadáspontok lehetnek a növekedési faktorok és receptoraik is. A daganatos transzformáció során, valamely génmutációt követően, egyik vagy másik növekedési faktor útvonal kikerül a szabályozás alól, s a sejtek korlátlan osztódását eredményezi. A mutáció meghatározásával lehet megismerni, hogy melyik útvonalra ható célzott terápia lehet eredményes. Ezért a növekedési faktor útvonalra ható szerek esetében genetikai diagnózis alapján lehet eldönteni, hogy egy adott útvonalra ható gyógyszerrel való kezelés eredményes lehet-e. A daganatokban az ér újdonképződést stimuláló növekedési faktor (vascularis endothelialis növekedési faktor VEGF) gátlása ugyancsak kihasználható támadáspont. A legújabb elképzelés, hogy a szervezet saját immunrendszerének aktivitását kell növelni a daganatos sejtek eredményesebb elpusztítására. A daganatsejtek felszínén lévő fehérjék antigénként viselkednek, ami a T-limfociták aktiválódását, az antigénre specifikus immunválasz kialakulását, az antigént hordozó daganatsejtek pusztulását eredményezi. A szervezetünk azonban ún. fékező fehérjékkel gátolja az immunrendszer túlaktiválását, ami súlyos következményekkel járna. Daganatok esetében azonban ezeknek a fékező fehérjéknek (CTLA-4, PD-1) a blokkolásával erősíthető a daganatsejtek elleni immunválasz, a daganatsejtek elpusztítása. Az eljárás kidolgozásáért kapott orvosi Nobel-díjat James P. Allison és Hondzso Taszuku 2018-ban A legújabb daganatellenes biológiai gyógyszerek ezeknek a fékező fehérjéknek a gátlói és az előrehaladott melanoma és nem-kissejtes tüdőcarcinoma (NSCLC) kezelésére indikáltak. Az autoimmun, krónikus gyulladással járó betegségek az a másik terápiás terület, ahol a monoklonális antitest gyógyszerek hamar alkalmazást nyertek. Támadáspontként a TNF-alfa és más gyulladásos citokinek szolgálnak. A TNF-alfa gátlására alkalmas több készítményt is fejlesztettek. Ezek hatékonyak lehetnek rheumatoid arthritis kezelése mellett gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn betegség), psoriasis, uveitis stb. kezelésére. Mivel a TNF-alfa a szervezet kórokozók elleni természetes védekezésében is fontos szerepet játszik, mellékhatásként gyakoriak a felső légúti fertőzések és ritkán súlyos latens fertőzések is fellángolhatnak a TNF-alfa gátlókkal való kezelés során. Számos egyéb citokin, így interleukinek ellen is fejlesztenek gyógyszereket, amik különféle, gyulladással járó betegségben játszanak kitüntetett szerepet, például rendelkezünk psoriasis kezelésére 265 ilyen specifikusabb készítményekkel. Gyulladással járó betegségekben adhéziós fehérjék is lehetnek megfelelő támadáspontok. Blokkolásukkal a fehérvérsejtek gyulladás helyére történő migrációját lehet meggátolni. Az egyik adhéziós molekula gátlásával hat például a natalizumab, melyet sclerosis multiplex kezelésében alkalmaznak. Az gyulladásos bélbetegségek kezelésében hatásosnak talált vedolizumab egy másik adhéziós fehérje gátlója. A két említett nagy terápiás területen kívül ma már számos más indikációban is használnak terápiás antitestet vagy antitest fragmenst. Például csontritkulás kezelésére a denosumabot, ami a csontbontó sejteket stimuláló mediátort (RANKL) köti meg, így mérsékli a csontvesztést. Nemrégiben engedélyezték az IL-5 gátló reslizumabot súlyos asthma bronchiale kezelésére, mivel az IL-5 az asthmában fennálló allergiás típusú légúti gyulladás központi mediátora. Használható továbbá az IgE elleni terápiás antitest, az omalizumab is. A magas koleszterin szint csökkentésére alkalmas két biológiai gyógyszert is engedélyeztek, a PCSK9 gátló alirocumabot és evolocumabot, melyekkel a koleszterint szállító LDL sejtekbe való felvételét lehet növelni. Az új terápiás antitest gyógyszerek listája folyamatosan bővül. Biohasonlók Mindamellett, hogy újabb és újabb biológiai gyógyszerekkel kell megismerkednünk, mára már több biológiai készítmény kizárólagos forgalomba hozatali engedélye lejárt, így más cégek is gyárthatják, ha a készítményük és az originális készítmény megfelelő hasonlóságát igazolják. Ebben az esetben a követő molekulát nem nevezhetjük generikumnak, mint tesszük a kismolekula hatóanyagú készítmények esetében, ahol kémiai szintézissel tökéletesen egyező szerkezetű hatóanyagot lehet előállítani. A komplex fehérje hatóanyagokra jellemző a korábban ismertetett mikro heterogenitás, ami miatt a szerkezetük nem határozható meg teljes pontossággal. A követő molekulákat ez esetben ennek megfelelően biohasonlóknak nevezik. Definíció szerint a biohasonló gyógyszer olyan készítmény, amely nagymértékben hasonló egy, az EU-ban már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező biológiai gyógyszerhez. A biohasonlók engedélyezésének feltétele tehát az eredeti készítményhez való nagyfokú hasonlóságuk igazolása. Ezt kiterjedt minőségi összehasonlító vizsgálatok és in vitro biológiai tesztek mellett összehasonlító klinikai vizsgálatokkal is igazolni kell. Ebben az esetben a klinikai vizsgálat célja nem a szer hatékonyságának, hanem az originális és a biohasonló készítmény hatása és a biztonságossága hasonlóságának az igazolása. Ezt az összehasonlító vizsgálatot a biológiai szer egy indikációjában kell elvégezni akkor is, ha többféle betegség terápiájában is alkalmazhatják. A
7 266 biohasonló szer forgalomba hozatali engedélyét ezekre a további indiká ciókra is kiterjesztik. Összefoglalás A biológiai gyógyszerek számának növekedése és a várhatóan nagyszámú biohasonló készítmény forgalomba kerülése kihívást jelent az orvosoknak és a gyógyszerészeknek egyaránt, különösen a kórházakban. Bár az új biológiai készítményekkel is jórészt csak ismerkedünk, látjuk azt is, hogy a kutatások ennél is újabb eljárások kidolgozására irányulnak, pl. a módosított T-sejtek (CAR-T) terápiás felhasználási lehetőségeinek kiaknázására. Mindezek a terápiákat forradalmian befolyásoló készítmények és eljárások is- mereteink folyamatos megújítására kell, hogy késztessenek minket. Szökő É.: Biological drugs and products Biological drugs are gaining more and more importance in many therapeutic fields. Biological and targeted therapy are often misused as synonyms, especially in oncology where biological and small molecule targeted drugs appeared simultaneously in the therapy. Biologicals have been however applied as drugs for long time. Better understanding of immunology and molecular biology, thus the development of biotechnology methods for protein production resulted in a rapid expansion of biological drugs. Properties of biologicals and the most important products available are reviewed in this paper. SE Gyógyszerhatástani Intézet, Budapest, Nagyvárad tér A dolgozathoz tartozó tesztkérdések az utolsó oldalon találhatók
Új terápiás lehetőségek. Dr. Szökő Éva Gyógyszerhatástani Intézet
Új terápiás lehetőségek Dr. Szökő Éva Gyógyszerhatástani Intézet Biológiai gyógyszerek Biológiai gyógyszer minden olyan termék, melynek hatóanyaga biológiai anyag. Biológiai anyag az az anyag, mely biológiai
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenA psoriasis biológia terápiájának jelene és jövője. Holló Péter dr
A psoriasis biológia terápiájának jelene és jövője Holló Péter dr Merre halad a psoriasis biológiai terápiája? Meglévő biológiai szerekkel új eredmények Hosszú távú hatásossági biztonságossági metaanalízisek
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenImmunológia Világnapja
a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenBiológiai terápiás lehetőségek rheumatoid arthritisben
Szisztémás autoimmun kórképek újabb kezelési lehetőségei II. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Klinikai Immunológiai Tanszék Klinikai Immunológia és Allergológia II. Az immunológia és allergológia klinikuma
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenMonoklonális antitestek előállítása, jellemzői
Monoklonális antitestek előállítása, jellemzői 2011. / 3 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Antitestek szerkezete IgG Monoklonális ellenanyag előállítás: Hybridoma technika Lehetővé teszi kezdetben
RészletesebbenFEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
Részletesebbenwww.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyógyszeres Kezelés Verzió 2016 13. Biológiai szerek Az elmúlt néhány évben új perspektívákat nyitottak a biológiai szereknek nevezett hatóanyagok. Az orvosok
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenAllergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenBETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup. www.origami.co.hu
BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS origamigroup www.origami.co.hu I. Rheumatoid arthritis Sokat hallunk napjainkban az immunrendszernek az egészség
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenA BIOLÓGIAI GYÓGY- SZEREK FEJLESZTÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA ÉS TERÁPIÁS CÉLTERÜLETEI
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére A BIOLÓGIAI GYÓGY- SZEREK FEJLESZTÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA
RészletesebbenELLENANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 ELLENANYAGOK
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenA 2-es típusú cukorbetegség
A 2-es típusú cukorbetegség tablettás kezelése DR. FÖLDESI IRÉN, DR. FARKAS KLÁRA Az oktatóanyag A MAgyAr DiAbetes társaság vezetôsége Megbízásából, A sanofi támogatásával készült készítette A MAgyAr DiAbetes
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenKatasztrófális antifoszfolipid szindróma
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi
RészletesebbenBiotechnológiai gyógyszergyártás
Biotechnológiai gyógyszergyártás Dr. Greiner István 2013. november 6. Biotechnológiai gyógyszergyártás Biotechnológiai gyógyszerek Előállításuk és analitikájuk Richter és a biotechnológia Debrecen A jövő
RészletesebbenII./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése
II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése Kopper László A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a célzott terápiák lehetőségeit és a fejlesztés lényeges lépéseit. A fejezet teljesítését követően
RészletesebbenLeukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI
Leukotriénekre ható molekulák Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Mik is azok a leukotriének? Honnan ered az elnevezésük? - először a leukocitákban mutatták ki - kémiai szerkezetükből vezethető le - a konjugált
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenBiológiai kezelés gyulladásos mozgásszervi kórképekben: Múlt, jelen, jövő
Biológiai kezelés gyulladásos mozgásszervi kórképekben: Múlt, jelen, jövő Dr. Poór Gyula Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport
Részletesebben10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok
10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok Kacskovics Imre Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék 2016. április 27. TUMOR Tumor (neoplázia): növekedési kontroll (immunosurveillance) alól
Részletesebbenavagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest
Iparilag alkalmazható szekvenciák, avagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest Neutrokin α - jelentős kereskedelmi érdekek
RészletesebbenHús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer
Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Szilvássy Z., Jávor A., Czeglédi L., Csiki Z., Csernus B. Debreceni Egyetem Funkcionális élelmiszer Első használat: 1984, Japán speciális összetevő feldúsítása
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenVéralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise
Véralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise Varga Eszter IV. éves gyógyszerészhallgató DE-GYTK GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI TANSZÉK Témavezető: Dr. Borbás Anikó tanszékvezető, egyetemi
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenOrszágos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok körének bővítéséről
Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok körének bővítéséről Az egészségügyért felelős miniszter 2011. december 23-i rendeletében módosította az egészségügyi
RészletesebbenSütő Gábor PTE KK Reumatológiai és Immunológiai klinika
Biológiai terápiák több éves széles körű alkalmazásának terápiás tapasztalatai, sikerei és kudarcai: Mennyit ment a világ előbbre a biotechnológiai gyógyszeres terápiával? Sütő Gábor PTE KK Reumatológiai
RészletesebbenIBD. Dr. Kempler Miklós Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika. ÁOK V. évfolyam 2018/2019. tanév I. félév
IBD Dr. Kempler Miklós Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika ÁOK V. évfolyam 2018/2019. tanév I. félév IBD (Inflammatory bowel disease) Idült gyulladásos bélbetegségek Crohn-betegség Colitis
RészletesebbenA tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény
A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény 2016.10.17. 1 2016.10.17. 2 2016.10.17. 3 A TUMORMARKEREK TÖRTÉNETE I. ÉV FELFEDEZŐ
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenKeytruda (pembrolizumab)
EMA/235911/2019 EMEA/H/C/003820 A Keytruda nevű gyógyszer áttekintése és indoklás, hogy miért engedélyezték az EU-ban Milyen típusú gyógyszer a Keytruda és milyen betegségek esetén alkalmazható? A Keytruda
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenPszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenHORMONKEZELÉSEK. A hormonkezelés típusai
HORMONKEZELÉSEK A prosztatarák kialakulásában és progressziójában kulcsszerepük van a prosztatasejtek növekedését, működését és szaporodását elősegítő férfi nemi hormonoknak, az androgéneknek. Az androgének
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenEllenanyag reagensek előállítása II Sándor Noémi
Ellenanyag reagensek előállítása II 2019.03.04. Sándor Noémi noemi.sandor@ttk.elte.hu Ellenanyagok módosítása 1. Kémiai módosítás Részleges redukció láncok közötti diszulfid hidak megszűnnek, szabad SH
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek helyzete. Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály
Új terápiás lehetőségek helyzete Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály Mucopolysaccharidosisok MPS I (Hurler-Scheie) Jelenleg elérhető oki terápiák Enzimpótló kezelés
RészletesebbenMit lehet tudni az allergiákról általában?
Az allergiás emberek száma minden generációban évről-évre nő. A sokak életét megkeserítő megbetegedésnek sok formája ismert, bár manapság leginkább a légúti tünetek okozó allergiákról és azok kezelésére
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás
RészletesebbenEllenanyag alapú biológiai therapiák 2. Monoklonális antitestek 1. Gyógyszerészeti Biotechnológia
Ellenanyag alapú biológiai therapiák 2. Monoklonális antitestek 1. Gyógyszerészeti Biotechnológia 2010.11. 24. Monoklonális antitestek, mint terápiás anyagok fejlesztése 1. Rágcsáló antitestek 2. Kiméra
RészletesebbenA KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin
A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS
RészletesebbenA tumorok megszökése az immunrendszer elől
TUMOR IMMUNOLÓGIA A tumorok megszökése az immunrendszer elől ELTÁVOLÍTÁS EGYENSÚLY MENEKÜLÉS NK T-sejtek makrofág METASTASIS NK T sejtek makrofág Genetikai instabilitás Immun szelekció ESCAPING TUMOR SUBCLONES
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenA flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.
Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből
RészletesebbenA 2-es típusú cukorbetegség. inzulinkezelése
A 2-es típusú cukorbetegség inzulinkezelése DR. FÖLDESI IRÉN, DR. FARKAS KLÁRA SAN_MTD fuzet 200x200_Feltolteni_FF.indd 46 A 2-es típusú cukorbetegség diétával, mozgással, testsúlycsökkentéssel és tablettákkal
RészletesebbenSpondylitis ankylopoeticahoz társuló osteoporosis
Spondylitis ankylopoeticahoz társuló osteoporosis Szántó Sándor DE OEC, Reumatológiai Tanszék 2013.11.05. Szeminárium Csontfelszivódás és csontképzés SPA-ban egészséges előrehaladott SPA Spondylitis ankylopoetica
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenMetotrexát és célzott terápiák rheumatoid arthritisben
+ Metotrexát és célzott terápiák rheumatoid arthritisben Dr. Pálinkás Márton ORSZÁGOS REUMATOLÓGIAI ÉS FIZIOTERÁPIÁS INTÉZET + Metotrexát (MTX) mint első választandó szer MTX és célzott terápiák kombinációja
RészletesebbenMellékhatás menedzsment költségének változása az onkoterápia fejlődésével nem-kissejtes tüdőrák esetében
Mellékhatás menedzsment költségének változása az onkoterápia fejlődésével nem-kissejtes tüdőrák esetében 2017. 06. 23. BERKI JÚLIA 1, VÁRNAI MÁTÉ 1, DR. RUMSZAUER ÁGNES 1, DR. GERENCSÉR ZSOLT 1, RÓZSA
RészletesebbenA PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék
A PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék Gyógyszerfejlesztés Felfedezés gyógyszertár : 10-15 év Kb. 1 millárd USD/gyógyszer (beleszámolva a sikertelen fejlesztéseket)
RészletesebbenElválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
RészletesebbenIBD Új terápiás lehetőségek a horizonton
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza IBD Új terápiás lehetőségek a horizonton Banai János IBD biológiai kezelés anti-tnf Infliximab-TNF blockolás Áttörés Súlyos, terápia rezisztens
RészletesebbenHUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS
HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Diagnózis HIV antitest teszt: A HIV ellen termel
RészletesebbenTúlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.
Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
Részletesebbenváltozások az SM kezelésében: tények és remények
változások az SM kezelésében: tények és remények Prof. Dr. Illés Zsolt Dél-Dániai Egyetem Odense az SM klinikai típusai relapszussal remisszióval szekunderprogresszív primer progresszív progresszív relapszáló
RészletesebbenGyógyszeres kezelések
Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenAz adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
Részletesebbenés biztonságoss Prof. Dr. János J CHMP member Hungary
Gyógyszerek hatásoss sossága és biztonságoss gosságaga Prof. Dr. János J Borvendég CHMP member Hungary A ma gyógyszerkutat gyszerkutatásának legfontosabb célbetegségei: gei: malignus betegségek gek cardiovascularis
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.
Immunológia alapjai 24-25. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha
RészletesebbenGyermekkori IBD jellegzetességei. Dr. Tomsits Erika SE II. sz. Gyermekklinika
Gyermekkori IBD jellegzetességei Dr. Tomsits Erika SE II. sz. Gyermekklinika Gyulladásos bélbetegség feltételezhetı Hasmenés >4 hét >2 székürítés naponta Folyékony/pépes széklet Crohn-betegség? Colitis
RészletesebbenMikrobiális antigének
Mikrobiális antigének Dr. Pusztai Rozália SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet 2008. november 17. Antigének Konvencionális antigének Superantigének Antigén - az érett immunrendszer
RészletesebbenImmunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.
Immunológia alapjai 23-24. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenCélzott terápiás diagnosztika Semmelweis Egyetem I.sz. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest Tamási Anna, Dr.
Célzott terápiás diagnosztika Semmelweis Egyetem I.sz. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest Tamási Anna, Dr. Krenács Tibor KROMAT Dako szeminárium 2017. Napjainkban egyre nagyobb teret
RészletesebbenFehérjekromatográfia. Bobály Balázs. BME VBK, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék, HPLC csoport
Fehérjekromatográfia Bobály Balázs BME VBK, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék, HPLC csoport 2015 Tematika 1. Bevezető 2. Molekulaszerkezetből adódó, eltérő kromatográfiás alapjelenségek 3. Heterogenitás
RészletesebbenREUMATOLÓGIA MINDENKINEK
Tartalom X I. é v f o l y a m 3. s z á m 2 0 1 5. d e c e m b e r Kedves Olvasóink! Mit kell tudni az ízületi gyulladások biológiailag hasonló betegségmódosító gyógyszereiről? Tóth Gábor 2 Biológiailag
RészletesebbenA CYTOKIN AKTIVÁCIÓ ÉS GÉN-POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HEL1COBACTER PYLORI FERTŐZÉSBEN ÉS CROHN BETEGSÉGBEN
% A CYTOKIN AKTIVÁCIÓ ÉS GÉN-POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HEL1COBACTER PYLORI FERTŐZÉSBEN ÉS CROHN BETEGSÉGBEN BEVEZETÉS Mind a Helicobacter pylori fertőzésre, mind pedig a gyulladásos bélbetegségekre, mint
RészletesebbenA rheumatoid arthritis patogenezise, diagnosztikája és terápiája
A rheumatoid arthritis patogenezise, diagnosztikája és terápiája Dr. Poór Gyula Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport Klinikai
RészletesebbenGyógyszerkutatás és gyógyszerfejlesztés. Az új molekulától a gyógyszerig
Gyógyszerkutatás és gyógyszerfejlesztés Az új molekulától a gyógyszerig A gyógyszerkutatás idő-és költségigénye 10-14 évi kutató-és fejlesztő munka mintegy egymilliárd dollár ráfordítás (egy 2001-ben induló
RészletesebbenAz ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata
Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenTények a Goji bogyóról:
Tények a Goji bogyóról: 19 aminosavat (a fehérjék építőkövei) tartalmaz, melyek közül 8 esszenciális, azaz nélkülözhetelen az élethez. 21 nyomelemet tartalmaz, köztük germániumot, amely ritkán fordul elő
Részletesebbenmi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR
mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs
RészletesebbenMit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert
Mit tud a genetika Génterápiás lehetőségek MPS-ben Dr. Varga Norbert Oki terápia Terápiás lehetőségek MPS-ben A kiváltó okot gyógyítja meg ERT Enzimpótló kezelés Őssejt transzplantáció Genetikai beavatkozások
Részletesebben