A társas kapcsolatok szerepe a roma közösségek életében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A társas kapcsolatok szerepe a roma közösségek életében"

Átírás

1 A társas kapcsolatok szerepe a roma közösségek életében Human Contact 2001 Bt

2 Tartalom Bevezető... 4 Elméleti háttér... 5 Társadalmi tőke és kapcsolati háló... 5 Az úttörők... 5 Társadalmi tőke, mint erőforrás... 6 Coleman tőkeelmélete... 7 Az aktív tőke... 8 Társadalmi tőke és bizalom... 9 A bizalomhiány ára A társadalmi tőke, mint fejlesztéspolitikai eszköz Társadalmi tőke definíciói Világbank, OECD Well being kutatás Európai Bizottság, A társadalmi tőke haszna/kára A társadalmi tőke típusai Összetartó társadalmi tőke Összekötő (bridging) társadalmi tőke Összekapcsoló (linking) társadalmi tőke A társadalmi tőke forrása A társadalmi tőke mérése Tárki Európai Társadalmi Jelentés, Bizalom Kapcsolati tőke Társadalmi normák... 17

3 Civil társadalmi aktivitás Az etnikai csoport, mint a társadalmi tőke forrása Releváns kutatások...20 A kapcsolati tőke dimenziói etnikai metszetben Társadalmi tőke erőforrásai Családi kapcsolatok Társadalmi tőke dimenziói Kapcsolati tőke Roma társadalom Társadalmi tőke erőforrásai Családi kapcsolatok Iskolázottság Vallás Negatív erőforrás: a szegregáció Társadalmi tőke dimenziói Bizalom Kapcsolati tőke Társadalmi normák Civil társadalmi aktivitás Összegzés Bibliográfia... 32

4 Bevezető A társadalmi élet, társas kapcsolatok elemzésében nem csak azok tartalma, hanem a kapcsolódások módjainak elemzése is a kutatás sajátos tárgyát képezheti. Tanulmányunkban a hálózatelemzés és társadalmi tőke szemléletmódját használva az egyén és közösség kapcsolatára fókuszálunk, arra keressük a választ, a roma közösségek életében hogyan működnek a társas kapcsolatok, milyen társadalmi tőkéket birtokolnak/birtokolhatnak az egyes egyének, ezek milyen jellegű erőforráskánt jelennek meg életükben azaz hogyan jellemezhető a roma közösségeken belül az egyéneket körülvevő társadalmi háló. A roma közösségek kutatása ritkán érinti az egyes személyek közötti kapcsolatháló elemzését. Az egyéni és csoportszintű, közösséget kollektív egységként tekintő vizsgálatok nem fektetnek kellő hangsúlyt az etnikai szolidaritásban, egyéneket összekapcsoló társadalmi tőkében rejlő erőforrásra amely kétélű fegyver: egyaránt lehet forrása a sikeres integrációnak éppúgy, mint az önkéntes kirekesztődésnek, a romák felé irányuló szegregációnak. A tanulmány a társadalmi tőke elméletekből kiindulva két nagymintás, reprezentatív kutatás adatainak másodlagos elemzésével leíró jelleggel mutatja be a roma etnikus kapcsolati háló és társadalmi tőke főbb jellegzetességeit. Hitünk szerint a roma közösségek integrációja az ebben rejlő erőforrások megfelelő felhasználásával nagymértékben elősegíthető (hiszen a tőke birtoklása nem statikus jellemző, hanem aktiválható lehetőség) ennek részletes kidolgozása és bemutatása azonban egy célzott kutatás feladata kell, hogy legyen.

5 Elméleti háttér Társadalmi tőke és kapcsolati háló A társadalmi tőke olyan kollektív jellemző, melyet kulturális mechanizmusok hoznak létre bizalmon és együttműködésen, átláthatóságon alapul. Képesség, amely a társadalomban, vagy annak egyes részeiben élő bizalomból származik, az egyéneket együttműködésre és közös célok elérésére sarkalja (Lengyel Szántó, 2006:17). Fukuyama szerint ahol a társadalmi tőke és bizalomszint magas, ott versenyképes termelékenység valósul meg (Fukuyama, 2007:149), Ebben az értelemben tehát közjószág is, amely a társadalom hatékonysági szintjét, a gazdasági termelékenységet egyaránt növeli (Lengyel Szántó, 2006:17). Hiánya növeli a tranzakciós költségeket, adókat generál, amelyeket hiánya következtében előálló társadalmi jelenségek költségei jelentenek, túlzott jelenléte viszont verseny és megújulási képességet korlátozó tényező A társadalmi háló az egyének véges számú készletéből és a köztük fennálló kapcsolatokból áll (Wasserman Faust, 1994). A kötések (tie) a cselekvők között létesítenek összeköttetést. Ezt az összeköttetést láthatjuk csöveknek ebben az esetben erőforrások; különböző tőkefajták áramolhatnak keresztül rajtuk, vagy vélhetjük őket tartógerendáknak ebben az értelemben a kötések struktúrákat, rendszereket építenek fel, amelyek kijelölik az egyén pozícióit (Csizmadia 2008). A társadalmi kapcsolatokat érintő kutatási modellek között/fölött nem kristályosodott ki metaelmélet, egy általánosan érvényes vonatkoztatási rendszer, mindenki által elfogadott elméleti paradigma. Angelusz Róbert és Tardos Róbert megfogalmazása szerint a hálózatelemzés átmetszi a hagyományos teoretikus módszereket abban egymásra épülő, egymással kapcsolatban álló részelméletek dominálnak. A tőke és hálózatelméletek korai irodalmaiban erősen individualista megközelítésekkel találkozhattunk, amelyekben a kutatások ez egyének, vagy a különböző társadalmi csoportok kapcsolatrendszerének terjedelmét kívánták méri: sűrűségét, a kötések erejét, erőforrásértékét egohálózati modellt alkotva. Az utóbbi években elmozdulás figyelhető meg a terjedelem helyett a mélység és komplexitás feltárása felé. Coleman, Fukuyama, Granovetter, Putnam munkái a vizsgált aktorok közötti kapcsolatok, relációk, függőségi viszonyok struktúráját, tartalmát, irányát, dinamikáját vizsgálják a szereplők közötti komplex hálózati kapcsolatrendszereket.

6 Az úttörők Az elmélettörténet már az 1900 as évek elején fellelte a társadalmi tőkével kapcsolatos első kutatásokat. Hanifan a vidéki iskolaközösségi központok elemzése során használta először ezt az elméletet/módszert, a mindennapi élethez kapcsolódó interkaciók, barátságok, kötődések leírására. A társadalmi tőkét az emberek számára fontos mindennapi dolgokkal azonosította: jóakarattal, barátsággal, kölcsönösséggel és kölcsönös odafigyeléssel. Az egymáshozközeliség, a szomszédsági viszonyok kutatásában bukkan fel újra a társadalmi tőkével kapcsolatos vizsgálati keret az 1900 as évek közepén Jacobs (1961) kutatásaiban; az évszázad harmadik harmadában már erőforrásként tekintenek rá. Loury (1987) szerint a társadalmi tőke az erőforrásoknak a családi kapcsolatokban és közösségi/társadalmi szervezetben rejlő készlete i, amely a szocializáció szempontjából is meghatározó. Társadalmi tőke, mint erőforrás Bourdieu(1983) a társadalmi tőke egyes speciális típusait azonosította (a gazdaságin túl kulturális, társadalmi és szimbolikus tőkét határozott meg), és felismerte, hogy az egyes tőkefajták egymásba konvertálhatók. A társadalmi tőke azon jelenlegi és lehetséges erőforrások együttese, amelyek a kapcsolatok olyan tartós hálójához kötődnek, amelyek kölcsönös ismertségen, elismerésen alapulnak, és többé kevésbé intézményesítve vannak. Az intézményesítettség alapját a közös tulajdonságok, tartós és hasznos kötések jelentik. A társadalmi tőke Bourdieu művében olyan erőforrás, amely csoporthoz való tartozáson alapul, amelyen keresztül tőke birtoklására válik képessé, és ezek összessége hitelképességet kölcsönöz a birtoklójának. Az egyén által birtokolt társadalmi tőke nagysága egyrészt az egyén közvetlen kapcsolathálójának kiterjedésétől függ, amelyet közvetlenül mozgósítani tud; másrészt a vele kapcsolatban állók által birtokolt tőkefajták nagyságától (Bourdieu, 2006:140). Bourdieu nél a társadalmi tőke főképp egyéni jellemző, amely képessé teszi az embereket kölcsönösségen és viszonosságon alapuló társadalmi összeköttetések hatékony kiaknázására (Lengyel Szántó 17). Értelmezésében az egyének saját céljaik elérése érdekében halmozzák fel és mozgósítják ezért inkább magánjószágnak, mint közjószágnak tekinthető. A birtoklás és mozgósíthatóság feltétele a csoporthoz tartozás. A csoport képes a társadalmi tőke koncentrálására, az ebből eredő multiplikatív hatás kiaknázására, mindebből anyag és szimbolikus profitok származtatására. A társadalmi tőke intézményesülési aktusok révén társadalmiasulhat. Az

7 intézményesülés folyamatában kvázi valóságos létezést nyer, létezése továbbra is az állandó csereaktusokban rejlő folytonos kapcsolattartás függvénye, amely során a kölcsönös elismerés megerősítésével termelődik újra és újra. A bourdieu i kifejezéssel élve intézményesítési rítusok felelősek a csoporthatárok kijelöléséért és azok őrzéséért, amelyek meghatározzák a csoporton belüli kötelezettségek rendszerét, a csoporthoz tartozás és csatlakozás kritériumait, legitim csoportképviselet rendjét is. Az egyén társadalmi tőkéjének nagysága egyaránt függ a kapcsolatai kiterjedtségétől, valamint azon személyek tőkéjétől, akikkel az egyén kapcsolatot tart. Coleman tőkeelmélete Coleman (1988) szerint társadalmi tőke akkor jön létre, amikor az emberek közötti viszonyok úgy változnak meg, hogy elősegítik a cselekvést. Azon csoportok, amelyek megbízhatónak mutatkoznak és megbíznak egymásban nagyobb teljesítmények elérésére képesek, többre képesek, mint egy hasonló de társadalmi tőkével, bizalommal kevésbé ellátott csoport. Coleman megalapozta a társadalmi tőke, mint erőforrás vizsgálatát, és felrajzolta a társadalmi tőke formáit, amelyekben megjeleni/létezik: a kötelezettségeket és elvárásokat, normákat és szankciókat, valamint információs csatornákat értve ez alatt. A kötelezettségek és elvárások két tényezőtől függnek: egyrészt a társadalmi környezet megbízhatóságának szintjétől, másrészt a fennálló kötelezettségek tényleges mértékétől. Léteznek olyan társadalmi struktúrák, amelyek elősegítik az egyéni érvényesülést, segítik az egyént életének könnyebbé válásában. Dél kelet Ázsiában a baráti és szomszédsági csoportok hiteltársulásokat hoznak létre ezek a hitelszövetkezetek olyan társadalmi csoportoknak jelenthetnek gazdasági erőforrást, amelyek a piacon egyébként nem jutnának hitelhez, pénzhez, támogatáshoz (migrált etnikai közösségek esetében is gyakori) egymást segítve a befizető tagok elősegíthetik vállalkozás indítását, a későbbi életvitel munka megalapozását. Feltétele, hogy a csoport minden tagja bízzon egymásban, és kötelezettségét akkor is teljesítse, ha a rotáció alapján az egyén már megkapta a neki járó anyagi támogatást és a többiek bízhatnak abban, hogy kötelezettségét folyamatosan teljesíteni is fogja. Coleman szerint a különböző társadalmi rendszerekben az egyének nagyszámú, bármikor beváltatlan váltó felhalmozására képesek. Példaként a hierarchikusan strukturált nagycsaládi környezetet, erősen rétegzett hagyományos falusi környezetet hozza fel. Ezekben a váltó tulajdonosa (patriarcha,

8 keresztapa, vagyonosabb falusi családok) bármikor kötelezettség teljesítésére kérheti a korábban szívességet kapó egyéneket. A társadalmi tőke fontos formái a normák, különösen az előíró normák a közösség életében. Ezek elősegítik a kívánt viselkedésnormák rögzülését, szankcionálják az általánosan elfogadott normák megsértését védve és biztosítva a közösség elvárt céljait, mintegy rákényszerítve az egyént arra, hogy önérdekét háttérbe tolva a közösség érdekében cselekedjen. A társadalmi struktúrák bizonyos típusai jobban előmozdítják, elősegítik a társadalmi tőke megerősödését. A zárt kapcsolatrendszerrel jellemezhető közösségek például ilyenek; mégpedig azért, mert a szűk, sűrű és erős kapcsolatokkal jellemezhető közösségekben hatékonyabban fenntarthatók a kívánt előíró normák, erősíti a megbízhatóságot megsokszorozva ezzel a kötelezettségek és elvárások mértékét. Hasonlóképpen a társadalmi tőke megőrzését teszik lehetővé a kisajátítható társadalmi szervezetek, hatalmi viszonyok, ideológiák. Ezek működési mechanizmusát Gluckman elemzését felhasználva mutatja be Coleman: a multiplex (többszörös) viszonyok esetén az egyének több kontextusban is kapcsolatban állnak egymással (egyszerre szomszéd, munkatárs, szülőtárs, stb), így lehetővé válik, hogy az egyik viszonyban létrejött erőforrás más viszonyokban is felhasználható legyen. A társadalmi tőke fontos jellemzőjeként kiemeli Coleman, hogy hatást gyakorol a következő nemzedék emberi tőkéjének termelésére. A ma már szocializációnak hívott folyamat fontos szereplői a család, a családon kívül kialakuló társadalmi tőke forrása és hordozói lehetnek az iskola, az informális szülőket tartalmazó közösségek, a szülők közötti társadalmi kapcsolatok, a szülők és közösségi intézmények viszonya. Az aktív tőke A társadalmi tőkével kapcsolatos fogalom és kutatási irányváltás Putnam munkásságában teljesedik ki. Putnam könyvei széles körben ismertté és használttá teszik a társadalmi tőke koncepciót, értelmezése túllép a szociológiai/módszertani kereteken és egyfajta társadalompolitikai vezérfonallá válik annak ellenére is, hogy ő maga sohasem definiálta egzakt módon az általa használt társadalmi tőke fogalmát. Elmélete középpontjában az általános reciprocitás és kölcsönös bizalom szerepel. A bizalom, normák, hálózatok a hatékony cselekvés lehetőségét hordozzák magukban, a társadalom tagjainak sajátos összekapcsolódását eredményezve. Az amerikai 1992 es etnikai megmozdulásokat Putnam a társadalmi tőke eróziójának jeleként értékeli; ezt követően megszaporodnak azok az

9 értelmezések, amelyek a társadalmi tőkében a szegénység, kirekesztettség felszámolásának egyik lehetséges alternatíváját látják. Putnam első elemzése az olasz társadalmi tőkét érinti (1993), ezt követően több tanulmányban, cikkben értekezik az amerikai társadalmi tőkéről (1995, 2000). Éles határt húz az emberhez köthető emberi tőke (amely az egyedi sajátosságokra utal) és a társadalmi tőke közé: ez utóbbit közjószágnak tekinti, kollektív ismérvként aposztrofálja: egyének közötti kapcsolatokat, társadalmi kapcsolathálókat, civil szervezeteket, valamint a kölcsönösség, szolidaritás és bizalom normáit jelenti. A társadalmi tőke kulturális jelenség is: jelentheti a kollektív cselekvésre való készséget, a közintézményekbe vetett bizalmat, az egyén beágyazottságát mindezekbe. Putnam szerint tehát nem csak az egyén, hanem a közösség számára is erőforrást jelenthet a társadalmi tőke amely lehet negatív erőforrás is: hátrányai között említi a korrupciót, társadalmi kirekesztést is. Hasonló szerkezetben vizsgálja Fukuyama is a társadalmi tőkét. Fukuyama Coleman adaptációjában a társadalmi tőke legfőbb jellemzője a spontán társulási készség, az a képesség, hogy csoportokban és szervezetekben együtt tudunk dolgozni embertársainkkal közös célok elérése érdekében. A társulás képessége attól függ, hogy mennyire azonosak a közösségi értékek és normák, és hogy az egyén az egyéni érdekeit menyire képesek a csoportérdek alá rendelni. Fukuyamánál a hangsúly tehát az együttműködésen van, lényege, hogy a reciprocitáson, bizalmon, valláserkölcsön (mozgósított informális és társadalmi normák együttesén) alapulva elősegíti a kooperációt. Putnamnál és Fukuyamánál is a társadalmi tőke mozgósító, aktív szerepét láthatjuk viszont, eszközt, amely közösségi haszonnal járó cselekvést eredményez. Társadalmi tőke és bizalom Fukuyama közösség orientált társadalmi tőke értelmezése már messze jár a Bourdieiu i önérdekkövető tőkefelhasználásától. A társadalmi tőkét és bizalmat szinonimaként használva Fukuyamánál olyan képességet jelent, amely a társadalomban, vagy annak egyes részeiben élő bizalomból származik. A társadalmi tőkét kulturális mechanizmusok hozzák létre, a társadalmi tőke a moralitáson, kölcsönösségen alapuló közösségek létrehozásának feltétele (Fukuyama, 2007:47). A társadalmi tőke koncentrált jelenléte gazdasági felvirágzásához és általános jóléthez vezet (Fukuyama, 2007:151), hiánya kimutathatóan növel bizonyos társadalmi összköltségeket. A társadalmi tőke jelenlétének jótékony hatását annak hiányával igazolja: ha nincsen bizalom a

10 társadalom tagjai között, akkor költségesebb és hosszabb a bürokratikus eljárás, hiszen minden apró részlet szabályozására ki kellene térni a dokumentumokban. Nem fordulhatna elő, hogy többet teszünk partnerünkért, mint ami a szerződésben szabályozott félve a kihasználástól; nem fogadnánk el konstruktív javaslatokat működésünkre vonatkozóan, mert trükknek tartanánk azokat (Fukuyama, 2007:218). A társadalmi tőke megrendülésének jelét látja az Egyesült Államok jelenkori jelenségei mögött: a bizalomhiány árának, adójának tartja azt a tényt, hogy az USA többet költ rendőrségre mint az ipari országok, és hogy teljes lakosságának több mint 1% át rács mögött tartja (Fukuyama, 2007:25). A magas társadalmi tőkével rendelkező társadalmak innovatívak, mert rugalmas szervezeti formák létrehozására képesek, gazdaságilag stabilabbak, mert az elérhető alternatívák között a közösségi szempontok motiválják döntéseiket, nem pusztán a gazdasági racionalitás (erre példaként a Daimler Benz és Mazda megmentését említi. A két gyár csődközeli helyzetbe került az 1970 e olajválság következtében. Segítséget a vállalatok azoktól a cégektől kaptak, amelyekkel rendszeres üzleti kapcsolatban álltak a közvetlen üzleti haszonszerzés helyett a régi partner megmentését tartották fontosnak). A partnerség és bizalom volt a fő oka a cégek megmentésének a példákkal azt a tételt kívánja bizonyítani, hogy a bizalom (társadalmi tőke) szintje olyan kulturális tényező, amely meghatározza egy nemzet jólétét és versenyképességét. Ahol a bizalom és szolidaritás szintje magas, ott gazdaságilag hatékony csoportokat találhatunk. Ha azonban a lojalitás a gazdasági racionalitás felé kerekedik, akkor egyszerűen a kommunitárius szolidaritás nepotizmushoz vagy haverpártoláshoz vezet (Fukuyama, 2007:224). A fenti kirívó esetektől eltekintve a bizalom és a társadalmi tőke az, amely eredményessé teszi a közös munkát. Az iparosodás folyamatát, a tömegtermelés elterjedését a szabályok, szabályozott munkaadói és munkavállalói kapcsolatok rendszere jellemzi, és Fukuyama feltette a kérdést, hogy vajon miért nem tűnt el az informalitás hatalma, a személyek közötti bizalmi viszonyok rendszere ebben a bürokratizált és szabályokkal jól körülhatárolt világban? Válasza szerint a szabályozások lehetővé, a bizalom eredményessé teszi a közös munkavégzést. Ford és Taylor kötött rendszerű, túlszabályozott munkaszervezési alapelveinek áttekintése után megállapítja, hogy a mainstream ipari termelési modellek mellett fennmaradtak a bizalmon alapuló termelési modellek, így a karcsúsított gyártás Japánból importált termelési modellje könnyedén teret nyert az amerikai gyártástechnológiában sőt, a fordista taylorista korszakot Fukuyama nem is az amerikai termelés mélyen gyökerező jellegzetességének tekinti, hanem történelmi kisiklásnak. Összegzése szerint a társadalmi tőke lehetővé teszi, hogy az emberek bízzanak egymásban és szervezeteket hozzanak létre. Széleskörű bizalom és spontán társulási készség hiányában a szervezeti

11 innováció motorja vagy az állam a maga közvetlen beavatkozásával, vagy a közvetlen külföldi beruházás önállóan vagy vegyesvállalatok létesítésével (Fukuyama, 2007:470). A társadalmi tőke / spontán társulási készség egyike a GDP t meghatározó tényezőknek, hatása az ipari struktúra kialakulásában ragadható meg (milyen méretű cégstruktúra jön létre, a vállalkozások egymással hogyan kooperálnak, milyen szervezeti hálózatokat alkotnak). Az ipari struktúra jellege viszont meghatározó abban, hogy az adott ország a globális gazdaság melyik szektorába tagolódik be (Fukuyama, 2007:473). A bizalomhiány ára A társadalmi tőke hiányára/rossz felhasználására Putnamhoz hasonlóan Fukuyama is több helyen felhívja figyelmet. Az anyagi tőkével éppúgy lehet építeni házakat, mint nukleáris fegyvereket; a tudós szellemi tőkéjét egyaránt állíthatja az orvostudomány és a biológiai fegyverek gyártására is. A társadalmi tőke ebből következően eszköze lehet a társadalmi fejlődésnek de akár a társadalmi kirekesztésnek is. etnikai konfliktusokat, törzsi háborúkat, korrupciót, bűnözést idézhet elő 1. A rossz felhasználás egyik példája az olasz maffia kialakulásában figyelhető meg. Diego Gambetta (1988) olasz maffiáról írott tanulmányában világosan nyomon követhető a torzulás folyamata és következménye. Megállapítása szerint az olasz társadalomban különböző történelmi okok miatt (pl. az udvar tudatos bizalom megosztó, olasz egységet ellehetetlenítő politikája) olyan akaratlan és spontán mechanizmusok gyökeresedtek meg, amelyek tartósan bebetonozzák az emberek közé a bizalomhiányt egymás felé és ezt kihasználva a maffia kihasználja és újra megerősítve a bizalomhiányt több, mint száz éve képes fennmaradni és működni (a rövid erősen centralizált, fasiszta rezsimet leszámítva). Az olasz nemességet már az as írások is kettős jellemként mutatják be (Paolo Mattia Doria, Antonio Genovesi). Az olasz nemesség különös alkalmazkodási folyamat során Nápoly és Szicília inkább alkalmazkodott az elnyomó hatalomhoz, mintsem fellázadt volna ellene, a magánügyek mindig megelőzték a közügyeket az udvar körül egyedül hírnévre és jóllétre váró olasz nemesek körében, egymás elleni játszmákban a bűn és gyilkolás természetes eszközzé vált a győzelem elérése érdekében. A nemkívánatos olasz egység kialakulását mind a Bourbon, mind a Habsburg udvar a bizalom folyamatos megosztásával érte el. Ez jó alapot adott a maffiának, amely a 19. században teljesedett ki Franchetti okfejtése alapján két összefüggő okcsoport együttes 1 Orbán Annamária Szántó Zoltán: Társadalmi tőke. 4_tanulmany_1_4.pdf

12 jelenléte alapján. Egyrészt hiányzott az elfogultatlan és következetes igazságszolgáltatás; másrészt lezáródtak a társadalomban a gazdasági mobilitási csatornák. Az első miatt folyamatos védekezésre volt szükség, a második ok azt eredményezte, hogy előre jutni csak az egyívásúak legyőzésével lehetett nem a versenytársak felülmúlásának kultúrája gyökeresedett meg, hanem azok becsapásának módozatai terjedtek el. Gambetta szerint azokban a társadalmakban/azon társadalmi csoportokban, ahol erős patriarcha vezető jelen volt a közösség életében, ahol teljesen lefolyódott a társadalmi és gazdasági mobilitás. A bizalomhiány és korlátozott társadalmi mobilitás ott nem eredményezett maffia jellegű rendszerek kialakulását, ahol vagy erős központi vezetés volt, vagy önellátó gazdálkodás. Ezeken a helyeken széttöredezett társadalmi világot teremt és a nyomorúságos viszonyok folyamatos újratermelését eredményezi. Ahol megnyílt a lehetősége a társadalmi mobilitásnak, de egyébként társadalmi tőkehiányos/bizalomhiányos társadalmi formáció alakul ki, ahol a kedvezmények nyújtása és ennek rendszere felülírja a törvényt ott az emberek csoportokba verődnek és ott keresnek oltalmat, akik a közösségen belül tiszteletet vívtak ki maguknak. A maffiózók a szicíliai társadalomban nem bűnözőknek látják magukat, hanem olyan egyéneknek, akik képes egyénileg érvényesíteni azt az igazságszolgáltatást, amely feladatát a központi szervek nem képesek ellátni. A maffia az odatartozást, befogadást, az üzletek feletti garanciavállalást jelenti ott, ahol nincsen bizalom a társadalom tagjai között beiktatnak egy harmadik személyt az üzletbe. A harmadik fél (a vezető) mindkét érintett szereplőért garanciát vállal, garanciát vállal az üzlet betartására, a fizetésre különben a maffia szigora minden érdekeltre lesújt. Legitim tekintélyt jelent, amely védelmet ad a bizalomhiányos környezetben egyébként korlátlanul kiszolgáltatott és védtelen egyénnek. Gambetta szerint a maffia sikeresen alkalmazza a Williamson által azonosított négy együttműködési motivációt: a kapcsolatok fenntartásának oka a félelem a szankciótól, kölcsönös gazdasági érdekek előmozdítása, együttműködés pozitív jellegének érzete, rokoni vagy baráti kapcsolatok jelenléte az üzletfelek között. Ennek a rendszernek a fenntartása (a bizalomhiány ára) itt is magas költségekkel jár: nő az erőszak, megnő az egyes üzletekre vetített tranzakciós költségeket, a maffiózónak megéri fenntartani a rendszert, mert a biztosítás az ő közvetlen hasznát jelenti. Ahogy Gambetta fogalmaz, az egyéni racionalitások összegződéséből előálló rendszer fenntartása kollektív katasztrófa mert magas a gyilkosságok száma, drágább az üzletkötés, gyenge az ösztönzés az innovációra, humán tőke legjava elvándorol, magas a csalások aránya, száma, gyenge az áruk és szolgáltatások minősége mindez szándékolatlan következménye a társadalmi tőke hiányának.

13 A társadalmi tőke, mint fejlesztéspolitikai eszköz Mindezek után láthatóan nem véletlen, hogy a társadalmi tőke leíró jellegű megközelítését egyre inkább felváltották az aktív, beavatkozási eszközként rátekintő értelmezések. A közpolitika felismerte, felfedezte és újrakeretezte a fogalmat: központba azt a kérdést helyezve, hogyan segítheti elő a fejlesztéspolitika a társadalmi tőke erősítésével a közös célok (fejlődés, együttműködés elősegítése, szegénység, kirekesztődés felszámolása) elérését? Hogyan lehet eszköze a társadalmi tőke a fejlődésnek? A társadalmi tőke szegény országban a fejlődés záloga, gazdag országban a gazdagodás negatív hatásainak ellenszere, jóléti gazdaságban az állam egy lehetséges helyettesítője, piaci gazdaságban a tranzakciók hatékonyságát fokozó intézmény, az USA ban a terrorizmus és a természeti katasztrófák okozta társadalmi sokkok elleni védelem eszköze, poszt szocializmusban az újraépítendő civil társadalom alapköve mondja egy, a társadalmi tőke fejlesztési lehetőségeit megvizsgáló tanulmány 2. A fentiek felismerése után dinamikusan nőtt a társadalmi tőkével foglalkozó kutatók, kutatások száma ismét újradefiniálva a társadalmi tőke fogalmát. Továbbra is jellemző az egységes definíció hiánya, egymás mellett élő párhuzamos meghatározások, dimenziók azonosítása figyelhető meg a klasszifikációkban. 2 h/kutjel/pdf/a768.pdf

14 Társadalmi tőke definíciói Világbank, 1999 A Világbank definíciója szerint a a társadalmi tőke azokra az intézményekre, kapcsolatokra és normákra utal, amelyek adott társadalom társas interakcióinak mennyiségét es minőséget alakítják 3. Tágabb értelemben a csoportokon belüli és közötti kapcsolatokat is jelenti, ezen túl magában foglalhatja a társadalmi, politikai környezetet a kapcsolatokon túl tartalmazva a bizalmat, hagyományokat, szokásokat is. OECD Well being kutatás Az OECD well being kutatási projektjében foglalkozik a társadalmi tőke mérésével. Az OECD a társadalmi tőke közjószág értelmezése mellett foglal állást (elkülönítve az emberi és anyagi tőkéktől), nem egyénekhez, hanem az egyének közötti kapcsolatokhoz kötve azt 4. A társadalmi tőke fogalom jelentés és értelmezésváltozásának jó összegzését adja Narayan definíciója: a társadalmi tőke a társadalmi viszonyokba/struktúrákba és a társadalom intézményrendszerébe ágyazódva lehetővé teszik a társadalom tagjai számára egyéni és közösségi céljaik elérését (idézi Hobbs 2000:1) 5. Európai Bizottság, 2005 Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottsága meghatározásában a társadalmi tőke egy közösség vagy társadalom kooperációs es kollektív cselekvési képessége (Europaeische Komission 2005, idézi Orbán Szántó) Orbán Annamária Szántó Zoltán: Társadalmi tőke. 4_tanulmany_1_4.pdf

15 A társadalmi tőke haszna/kára A Tárki kutatásában a társadalmi tőke fejlesztéspolitikai előnyeit/hátrányait vizsgálata, és adott katalógust az azonosítható előnyeiről/hátrányairól. A főbb megállapításokat táblázatos formában összegezzük: Előny Hátrány Általános gazdasági növekedés Zárt gazdasági közösségek, torz információáramlás alakul ki (pl. kartellek) Alacsonyabb bűnözés Túl erős kontroll a személyen, korlátozott individualizmus Fokozódó iskolai teljesítmény Iskolai innováció beszűkülése Jobb lelki, egészségi állapot Hatékonyabb közigazgatás bezáródó, öncélú vagyonszerző közösségek kialakulása Magasabb színvonalú közszolgáltatások Korlátozott hozzáférés a magasabb szintű szolgáltatásokhoz Demokratikusabb politikai kultúra Ha csalódnak az emberek az alapintézményekben, könnyen visszafordulhat az irány, és erős antidemokratikus attitűdök alakulhatnak ki (Weimar) A társadalmi tőke típusai A társadalmi tőke lehet összetartó, összekötő és összekapcsoló társadalmi tőke. Összetartó társadalmi tőke Az összetartó (bonding) társadalmi tőkét erős kötések jellemzik (családon, rokonságon belüli kapcsolatokra, nemzetiségeken etnikai csoportokon belüli kapcsolatrendszerre jellemző leginkább).

16 A csoporton belül a kölcsönös segítséget, szolidaritást jelent emiatt forrása lehet a kirekesztő, másokat kizáró homogén csoport és közösségi tudat kialakulásának is, az általános másikkal szembeni ellenséges magatartásnak is (Tóth, 2009) 6. Összekötő (bridging) társadalmi tőke A különböző társadalmi csoportok közötti együttműködési képességet, kapcsolatteremtést kifejező tőketípus. A kapcsolatok kevésbé erősek és sűrűk, mint az összetartó társadalmi tőke esetében ezért alkalmasabb a társadalmi csoportok, rétegek közötti kapcsolatteremtésre, integrációra. Összekapcsoló (linking) társadalmi tőke A társadalmi tőke aktív megjelenésének terepe a társadalom különböző vertikumai közötti kapcsolatok kiépítésére és fenntartására alkalmas tőkefajta. Tipikusan a kormányzat és civil társadalom közötti hierarchikus egységek összekapcsolására alkalmas, ezek együttműködését elősegítő áttételt jelent. A társadalmi tőke forrása A Világbank már idézett kutatásában a társadalmi tőke nyolc forrását különbözteti meg, ezek: Család Közösség Etnikai csoport Civil társadalom Vállalkozások 6 phd.lib.uni corvinus.hu/367/1/toth_aniko.pdf

17 Közszféra Nemi szerepek Oktatás Tanulmányunk szempontjából legfontosabb forrásterületek a család és az etnikai csoport. A család a társadalmi szocializáció színtere. A gyermek ebben a tanulja meg, hogy mennyire bízhat a családon kívüli kapcsolatokban, a társadalomban általában. Az etnikai csoport rendkívül hasznos erőforrás lehet például a rokoni kapcsolatok szorosabbra fűzésével, gazdasági erőforrás biztosításával. Elemzésünk szempontjából az etnikai csoport, mint a társadalmi tőke egyik forrása, ezért ezzel külön, részletesen foglalkozunk. A társadalmi tőke mérése A társadalmi tőkét többféleképpen mérhetjük. Legelterjedtebb dimenziói a következők: Általánosított bizalom Politikai intézményekbe, civil társadalomba vetett bizalom Személyes kapcsolatok kiterjedtsége, mélysége, Kapcsolati tőke szerkezete, benne áramló minőségek azonosítása és mérése (pl. segítségkérés) Társadalmi normák Tárki Európai Társadalmi Jelentés, 2009 A társadalmi tőke mérésének legfrissebb adatait a Tárki 2009 es kutatási eredményei alapján ismertetjük 7. A kutatás adatsorai az Európai Unió tagállamainak átlagához viszonyított értékeket mutatnak be, illetve elkülönített almintán vizsgálták az újonnan csatlakozott/volt Szovjetunió tagállamaira jellemző adatokat. 7

18 Bizalom általánosított bizalom mértéke a skandináv országokban a legnagyobb, a kelet közép európai és a dél európai országokban pedig a legkisebb a (politikai) intézmények iránti bizalom kisebb eltérésekkel, de többé kevésbé azonos mintázatot mutat mind a nyugat mind a kelet közép európai országok esetében, Magyarországon a keleti tömbtől eltérő módon a politikai intézményekbe vetett bizalom szintje az átlagosnál (az EU15 átlagánál is) magasabb. A partikuláris bizalom (amely a családban, szomszédokban, ismerősökben való bizalom szintjét méri) mértéke Finnországban és Svédországban a legmagasabb, Hollandiában, Szlovéniában és Lengyelországban a legalacsonyabb Magyarország az inkább bizalomhiányos országok között, az utolsó harmadban helyezkedik el mindhárom bizalomtípust illetően. Az általánosított bizalom szintje az EU25 országainak átlaga (30%) alatt, de az újonnan csatlakozott országok átlaga (15%) felett van (25%). Ha a bizalom szintje alapján három csoportba soroljuk az európai országokat (3 ábra), akkor Magyarország az alacsony bizalomszintű (Lengyelországtól Magyarországig terjedő) csoport tetején található áll a következtetések között. A Európai Unióhoz csatlakozott új tagállamok megkérdezettjeinek több mint kétharmada (68%) szerint a korrupció széleskörű. A magyarországi közvélemény ennél valamivel kisebbnek látja a korrupció elterjedtségét (64%). Kapcsolati tőke A Tárki a kapcsolati tőke mérésekor a barátokkal és szomszédokkal való találkozás gyakoriságát méri. A barátokkal való találkozás gyakorisága egész Európában magas A szomszédokkal való kapcsolattartás Hollandiában a legmagasabb, és a mediterrán, valamint közép európai országokban alacsony. Ennek okát a kutatók azzal magyarázták, hogy a szomszédokkal való kapcsolattartást megelőzi a család. Magyarország a barátokkal való kapcsolattartásban 24 helyen szerepel a 27 országból, a szomszédokkal való kapcsolattartás és a segítőkészség feleakkora hajlandóságot mutat, mint

19 a legkevésbé szomszédsági kapcsolatokat igénylő és legkevésbé segítőkész országok értékei alapján. A barátokkal gyakran találkozók aránya átlagos, de a barátokkal ritkán vagy sosem találkozók aránya magas. A munkatársakkal való munkahelyen kívüli barátság elterjedtsége és a szomszédokkal való társasági kapcsolatok szintje nagyon alacsony. A bizalmas társalgás nem jellemző a kapcsolatokban. A vizsgált tizenhárom ország megkérdezettjeinek valamivel több mint ötöde véli úgy, lenne olyan barátja vagy rokona, akitől kb. egy havi jövedelemnek megfelelő összeget tudna kölcsönkapni. Magyarországon ez az érték jóval magasabb (31%), s ebben csak Szlovénia (34%) előzi meg. A többség (71%) bízik személyes ismerőseikben, s ebben Magyarország sem tér el az átlagostól (74%). Az összes megkérdezett közel harmada (30%) általában nem bízik az emberekben (az adott ország lakosaiban). Magyarország esetében a bizalmatlanok aránya sokkal alacsonyabb (19%). Társadalmi normák A társadalmi normák között a segítőkészséget, mint az altruista magatartás kifejeződését kutatták le az összehasonlító európai vizsgálatban. A segítőkészsége mértéke eltérő, de jellege hasonló az európai országokban: családon belül magas az értéke, családon kívül leginkább a betegek és fogyatékkal élők felé irányul. Az előzőeknél valamivel kevesebben segítenék az időseket (63%), a szomszédjuknak még kevesebben nyújtanának segítséget (53%) a bevándorlókat pedig csak igen kis hányad támogatná (26%). A segítségnyújtás mértéke is alacsony, a kapott segítség az EU átlagnál közel 30% al alacsonyabb, a nyújtott segítség az átlag kevesebb, mint fele!

20 Civil társadalmi aktivitás A negyedik vizsgált dimenzió a civil társadalmi aktivitás, amelyben a civil szervezete aktív tagságának számát vetették össze a megfigyelt EU tagállamokban. A civil társadalmi aktivitás a skandináv országokban a legmagasabb, Bulgáriában és Magyarországon a legalacsonyabb. A civil társadalom terjedelme igen alacsony. Amíg a huszonhét vizsgált európai országban átlagosan a megkérdezettek 55% a nem tagja semmilyen civil szervezetnek, addig Magyarországon ez az érték 79%! A tanulmány összegző megállapítása a társadalmi tőke vonatkozásában: Összességében a magyarországi társadalmi tőke az Európai Unió országaival való összehasonlításban olykor alacsonynak tűnik (általánosított bizalom, civil társadalmi aktivitás, barátság (különösen annak intimebb, illetve segítségnyújtásban megnyilvánuló formái)), olykor átlagos vagy annál valamivel magasabb (politikai intézményekbe vetett bizalom, munkatársi barátság).

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

A társadalmi kapcsolatok jellemzői A társadalmi kapcsolatok jellemzői A győri lakosság kapcsolati tőkekészletének sajátosságai Dr. Csizmadia Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens SZE PLI Szociális Tanulmányok Tanszék Zárórendezvény Győr,

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Brányi Árpád. okleveles közgazdász. Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Brányi Árpád. okleveles közgazdász. Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Brányi Árpád okleveles közgazdász Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban Doktori értekezés Témavezető: Prof. Dr. Józsa László, egyetemi tanár Győr

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006 A Network-Elemzés - és felhasználása általános iskolai osztályok társas szerkezetének és a szerveződésért felelős személyes tulajdonságok feltárására Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária

Részletesebben

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek

Részletesebben

Képzési beszámoló június - július

Képzési beszámoló június - július 2014. június - július Képzési beszámoló A TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén belül megvalósuló Pályaorientációs

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A szolgáltat tapasztalatairól

A szolgáltat tapasztalatairól A szolgáltat ltatás s kultúra hazai tapasztalatairól Dr. Heidrich Balázs habil.. egyetemi docens Szeged, 2008. november 19. A szolgáltatások és termelés láthatóságának összehasonlítása TERMELÉS SZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után

A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után Ságvári Bence Hol van Magyarország az európai társadalmak térképén? ESS konferencia 2016.11.17. A BIZALOMRÓL A BIZALOM a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 24. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Könyvtárak és a társadalmi tőke

Könyvtárak és a társadalmi tőke Könyvtárak szerepe a társadalmi tőke megteremtésében Könyvtárak és a társadalmi tőke 1 2 Társadalmi tőke Az emberek közötti kapcsolatokban megbúvó erőforrás, mely a kapcsolatok mennyiségének, minőségének

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24. A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Gettósodás, mint szociális probléma

Gettósodás, mint szociális probléma Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Alba Radar. 8. hullám

Alba Radar. 8. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Az ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19.

Az ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19. Az ország harmada számol a hajléktalanná válással 2017. április 19. Összefoglaló A hajléktalanság inkább egy életmódot, életvitelt mintsem egy tartós élethelyzetet jelent a magyar lakosság többsége számára,

Részletesebben

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Díszterem 2008 november 25 Korreferátum ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt 1.a. Az érettségivel

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

CAMPUS-LÉT A DEBRECENI EGYETEMEN: CSOPORTOK ÉS CSOPORTKULTÚRÁK Műhelykonferencia

CAMPUS-LÉT A DEBRECENI EGYETEMEN: CSOPORTOK ÉS CSOPORTKULTÚRÁK Műhelykonferencia CAMPUS-LÉT A DEBRECENI EGYETEMEN: CSOPORTOK ÉS CSOPORTKULTÚRÁK Műhelykonferencia Dr. Tóbiás László Társadalmi cselekvés ahogy egyetemisták gyakorolták és jövőjükben látják Interprofesszionális szemléletű

Részletesebben

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben