Könyvtárak és a társadalmi tőke

Átírás

1 Könyvtárak szerepe a társadalmi tőke megteremtésében Könyvtárak és a társadalmi tőke 1

2 2

3 Társadalmi tőke Az emberek közötti kapcsolatokban megbúvó erőforrás, mely a kapcsolatok mennyiségének, minőségének és struktúrájának függvénye. Az emberi kapcsolatokban áramló energia elősegítheti az egyén boldogulását, a kollektív cselekvést is és ezáltal egy egészséges és prosperáló társadalom fenntartását. 3

4 Társadalmi tőke fogalma 1. Hanifan, L. Judson (1916, 1920), az emberek mindennapi életével kapcsolatos interakciók, szimpátiák és baráti kötődések leírására használta, akik valamilyen társadalmi egységet alkotnak. jóakarat, barátság, kölcsönös érzékenység egymás iránt 4

5 Társadalmi tőke fogalma as évek elején: Jacobs, Jane (1961) a városi élet és a szomszédsági kapcsolatok elemzésére használta. Loury, Glenn (1977, 1987) az egyének bizonyos erőforrásait nevezte társadalmi tőkének. 5

6 Bourdieu, Pierre Azon erőforrások összessége, mely a kapcsolatok tartós, többé-kevésbé intézményesült rendszeréhez, egy bizonyos csoporthoz tartozáshoz kötődik. Nagysága függ azon kapcsolatok hálójának kiterjedtségétől, amelyeket ténylegesen mozgósítani tud, azon másféle tőke nagyságától, amelyet azok birtokolnak, akikkel kapcsolatban áll. A csoporthoz való tartozás az egyén számára hitelképességet kölcsönöz, mert az egyes csoporttagok által birtokolt tőke összessége mindannyiuk számára biztosítékul szolgál. 6

7 Coleman, James A társadalmi tőke három formáját mutatja ki: 1. Kötelezettségek és elvárások formájában, melyek a társadalmi környezet megbízhatóságán alapulnak. 2. A társadalmi struktúra képessége az információ áramlás biztosítására, mely a társadalmi cselekvés alapját képezi. 3. A megfelelő szankciók rendszerével megerősített hatékony normák jelenléte. 7

8 Putnam, Robert Erős korrelációt talált a társadalmi tőke magas szintje és az alacsony bűnözési ráta, magas gazdasági prosperitás, egészség és jólét magas szintje az iskolai teljesítmények között. 8

9 1. közösségi szervezeti élet a) százalékos megoszlása a helyi civil szervezetek által látogatott bizottságoknak, b) a civil szervezetek hivatásos tagjainak a száma c) 1000 főre jutó szervezetek száma d) klub összejövetelek számának átlaga e) csoporttagok számának átlaga 2. a közügyekbe való bekapcsolódás mérőszámai a) választási részvétel a vizsgált időszakban b) városi vagy iskolai ügyekben hányan vettek részt közgyűléseken 3. önkéntesség a) 1000 főre jutó non-profit szervezetek száma b) hány munkaórát dolgoztak közösségi projektekben átlagosan c) önkéntesek átlagosan hány munkaórát dolgoztak 4. informális társasági élet mérése a) egyetért azzal hogy: sok időt töltök a barátaimmal b) egy évben átlagosan hány alkalommal láttak vendégül másokat, mentek vendégségbe 5. bizalom mérése a) egyetért: a legtöbb emberben meg lehet bízni b) egyetért: a legtöbb ember becsületes Putnam vizsgálata 9

10 Más közösségek, Különbözőségek elfogadása Hálózati kapcsolatok, hídszerepek Bizalom, biztonság Részvétel a közösség életében Társadalmi tőke Valahová tartozás érzése Állampolgári erő/proaktivitás Kölcsönösség Értékek, normák 10

11 Hogyan építhető? Társadalmi interakciókkal Intézményi felelősség vállalással 11

12 Francis Fukuyama: Bizalom A társadalmi erények és a jólét megteremtése Egy nemzet jólétét és versenyképességét egyetlen, mindenütt észlelhető kulturális tényező határozza meg, a bizalom szintje az adott társadalomban." 12

13 Véleménye szerint ezt a társadalmi tőkét (a bizalmat), azt a képességet, hogy csoportokban és szervezetekben együtt tudunk dolgozni embertársainkkal a közös célok elérése érdekében, döntően a családok és civil szervezetek (nevelő intézmények, klubok, egyházak stb.) sajátos szocializációs mechanizmusai teszik lehetővé a hagyományos erkölcsi normák, szokások, magatartásminták átörökítésével. Az egyének és csoportok kulturális szocializációjának minősége alapvetően meghatározza ezeket a társadalmi erényeket, melyek az egyéni és közösségi jólét alapjait jelentik. A normakövető, kiszámítható viselkedés, az adott szó ereje, a megbízhatóság, a mértékletes, ésszerű fogyasztás stb. Fátum vagy próbatétel / Nagy Attila In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. (1998) 3., p

14 14

15 15

16 Térelrendezés Szociopetális és szociofugális terek 16

17 17

18 Magas és alacsony intenzitású találkozóhelyek Magas intenzitású találkozóhelyek - valami kifejezett cél érdekében azonos érdeklődésű emberek találkoznak. Alacsony intenzitású találkozóhelyek - a társadalom különböző szegmenseinek képviselői vannak jelen egyszerre. A demokratikus folyamatok és a kulturális tőke erősítése szempontjából jelentőségük nagyobb Lehetőség a legkülönbözőbb társadalmi hátterű csoportokkal, személyekkel való találkozásra, interakcióra, egymás megismerésére és megértésére. 18

19 Közkönyvtárak és a társadalmi tőke Társadalmi tőke alkotó elemei bizalom, kölcsönösség és a hálózatok Miből ered? Két ellentétes nézet: A civil társadalomban zajló egyesületi életből és informális kapcsolatokból vagy Közintézmények és a politikai törekvések építik fel A közkönyvtáraknak mindkettő szerint lehet szerepe 19

20 Átfogó közintézmény Nyílt tér, ahol az emberek informálisan érintkezhetnek Korreláció a közkönyvtárakra fordított összeg és a társadalmi bizalom között.? 20

21 Könyvtár, mint találkozóhely Formális, magas intenzitású találkozások rendezvények, tanfolyamok, programok Informális, alacsony intenzitású, spontán találkozások beszélgetések, gesztusok, szemkontaktusok 21

22 A társadalmi tőkét és szerepét vizsgáló kutatások között kevés foglalkozott azzal, hogy a közintézmények mennyiben járulnak hozzá a közbizalom megteremtéséhez. Kutatási kérdés 1. a könyvtári ráfordításoknak van-e elkülöníthető hatása egyéb tényezők között a közbizalomra? 2. milyen az oksági összefüggés a közbizalom és a könyvtárak között: melyik az ok és melyik az okozat? 22

23 Place projekt ( ) Public Libraries as Arenas for CitizEnship A projekt célja megvizsgálni a lehetőségét annak, hogy a multikulturális helyi közösségekben működő közkönyvtárakat miként lehetne olyan helyszínekké formálni, amelyeket valamennyi csoport relevánsnak ítél; amelyek találkozóhelyként képesek funkcionálni a közösségben; amelyek támogatják a társadalmi tőke erősítését; amelyek előmozdítják a demokratikus folyamatokhoz szükséges kultúrák közötti kommunikációt. 23

24 Könyvtár olyan helyszín legyen amely 3. helyként működve erősíti a társadalmi tőkét. 24

25 Társadalmi tőke és a 3. hely 25

26 Otthon 3rd place Család/otthon Munkahely Közösség informális közösségi terek/találkozások host the regular, voluntary, informal, and happily anticipated gatherings of individuals beyond the realms of home and work Ray Oldenburg: Great Good Place (1990) 26

27 1.They are distinctive informal gathering places. 2.They make people feel at home. 3.They foster relationships and a diversity of human contact. 4.They help create a sense of place and community. 5.They invoke a sense of civic pride. 6.They provide numerous opportunities for serendipity. 7.They promote friendship. 8.They allow people to relax and unwind after a long day at work. 9.They are socially binding. 10.They encourage sociability instead of isolation. 11.They make life more colorful. Ingyenes vagy nagyon olcsó! 27

28 Könyvtár, mint 3. hely Mi szükséges hozzá? Épület terek Állomány Szolgáltatások Rendezvények Használói szegmensek elkülönítése Magas és alacsony intenzitású találkozóhelyek kialakítása Közösségi funkció felvállalása 28

29 A könyvtárak jövője Az állományon alapú szolgáltatáson túl Közösségi térként illetve 3. helyként működve a társadalmi tőke építésében/erősítésében is fontos szerepet kap Információval való ellátás Közhasznú információk szolgáltatása rendezvények 29

30 Ajánlott irodalom Tóth Máté: A könyvtár, mint találkozóhely: a PLACE projekt. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2009/7., p Szóllás Péter: Könyvtár, mint 3. hely. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2010/11. p

31 A közkönyvtárak jövője Aarhus (Århus) Mediaspace Prototyping the future c&nr=1 Interactive Children s library 31

32 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Bognárné Lovász Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Tanszék lkata@btk.nyme.hu 32