672/2013. (IV.17. IV.17.) ) számú HATÁROZATA

Átírás

1 Ügyiratszám: MN/ /2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 672/2013. (IV.17. ( IV.17.) ) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a dr. Kusnyér-Gedey Krisztina ügyvéd (1145 Budapest, Róna u. 174.) által képviselt MTM-SBS Televízió Zrt.-vel (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató ató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató TV2 csatornáján szeptember 6-án sugárzott Mokka című műsorszám wagyu-marhahúst bemutató összeállításával megsértette a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezést, amely miatt a Médiaszolgáltatót ,-Ft, azaz kettőszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett számú számlájára. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltató ugyanezen műsorszámával nem sértette meg a termékmegjelenítés alkalmazására vonatkozó azon törvényi rendelkezést, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető.

2 I n d o k o l á s A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyelet keretében, hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 médiaszolgáltatásának szeptemberi műsorfolyamát, és az alábbiakat tapasztalta. A Médiaszolgáltató a szeptember 6-án sugárzott Mokka műsorszámban jelezte, hogy az termékmegjelenítést tartalmaz. A vizsgált, Masszírozzák és sörrel itatják a wagyu-marhákat című műsorszegmens alatt a következő két mondat váltakozva jelent meg a képernyő alján, az információs sávban: Téma: Masszírozzák és sörrel itatják a wagyu marhákat; Téma: A világ talán legízletesebb marhahúsa A stúdió vendégei Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója, Zichy Mihály wagyu-tenyésztő és Várvízi Péter mesterszakács voltak. A reggeli magazinműsor két blokkban foglalkozott a témával. Az első blokkban (07:50:17-07:52:53 óra között) a wagyu-marháról és annak tenyésztéséről, illetve arról tájékozódhattak a nézők, hogy a CBA üzletlánc miként kapcsolódik ehhez a Japánból származó szarvasmarhához. A második blokkban (08:15:50-08:21:46 óra között) a wagyu-marhatenyésztés érdekességeiről, az állat húsának előnyeiről és fogyasztói áráról volt szó. 1. blokk 7:50:41 órakor Kárász Róbert műsorvezető ekként vezette fel a témát: A legenda szerint sörrel itatják és még meg is masszírozzák azokat a marhákat, amelyeknek a húsából a világ talán legízletesebb sültje készíthető ( ). A műsorvezető kérdésére a tenyésztő elmondta, 28 marhája van és etetjük, itatjuk őket és megsimogatjuk a hátukat. 07:51:10 órakor a riporter a CBA kommunikációs igazgatójához fordult: Hogy jön ez a CBA-hoz, Attila? Fodor Attila válaszában elmondta, hogy fogékonyak minden újdonságra, minden kiváló minőségű alapanyagra, és tulajdonképpen ebből indult el a mi kapcsolatunk ( ), ő az egyedüli wagyu-tenyésztő Magyarországon, mi pedig úgy gondoljuk, hogy a prémium minőségű élelmiszerek irányába el kell mennünk ( ). Mai nap lesz egyébként egy kóstoló a Hidegkúti úti üzletünkben, a CBA Prímában, ott bárki eljöhet 11 órától, és megkóstolhatja ezt a különleges wagyu-marhát. Ezután a mesterszakács röviden ismertette a húsokat (comb és oldalas), amelyekből a stúdióban rögtönzött konyhában sültet készít majd. 2

3 A műsorvezető átmenetileg elköszönt a vendégektől azzal, hogy nemsokára tesztelni fogják az elkészített marhasültet. 07:52:54-08:03:30-ig időjárás-jelentés, reklám és a Tények című műsorszám követte egymást. 2. blokk 08:15:50 A műsorvezető felvezetőjében ismét bemutatta a stúdió vendégeit. Mialatt a mesterszakács a marhaszeleteket sütötte, a műsorvezető a tenyésztőhöz fordult: ( ) hogyan lett önből ilyen tenyésztő, járt Japánban esetleg? Zichy Mihály elmondta, hogy soha nem volt Japánban, majd folytatta: Minőségi élelmiszert szerettem volna valahogy előállítani, olvastam egy cikket erről, nagyon megtetszett a történet. A riporter kérdésére, miszerint foglalkozott korábban állattenyésztéssel?, a tenyésztő elmondta, hogy jogi egyetemet végzett, illetve egy grafikai stúdióban dolgozott, mielőtt szarvasmarha-tenyésztésbe fogott volna. Majd kitértek a sörrel itatás érdekességére, miközben a kamera a szakácsot mutatta, amint a marhaszeleteket forgatta a serpenyőben. Időközben elkészült a marhasült, a műsorvezető pedig a következőképp kommentálta a képernyőn látottakat: ( ) meglehetősen vékonyan szeletelted, Péter, gondolom, hogy könnyebben átsüljön, ugye? Várvízi Péter válaszában megerősítette : így van, pillanatok alatt készen is van. 08:17:55 órakor a műsorvezető Fodor Attilához fordult a következő kérdéssel: Közben Attila azt mondja el nekem, mi arra a garancia ( ), kilónként ötvenezer forintba kerül állítólag egy ilyen wagyu-marha A CBA kommunikációs igazgatója tiltakozott: Nem, nem, nyolc és huszonnyolc ezer forint között lesz az ára a különböző részeknek. Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy tíz-húsz dekagramm hús is elegendő négy fő részére. Tehát nem azon kell gondolkodnunk, hogy ebből kilókat kell vásárolnunk, mert ez annyira ízletes és magas beltartalmi értékkel rendelkező hús, hogy ebből minimális mennyiség is elég. A műsorvezető hozzátette: ( ) ez egy exkluzív étel, ami néha az asztalra kerül, akkor nagyon boldogok vagyunk tőle. 08:19:30 órakor a műsorvezető kérdésére Péter, azt elképzelhetőnek tartod, hogy ha mondjuk, étterembe bevinnénk a wagyu-marhát, akkor rengetegen rendelnének ilyet?, a mesterszakács igennel válaszolt, majd kiegészítette a következőkkel: ( ) bizonyos részeiből lehet olyan ételeket készíteni, amivel azt gondolom, nagyon népszerűvé lehetne tenni. Kárász Róbert megjegyezte, akár a gyerekeknek is lehetne reggelire egy kifli közé berakni ( ), egészségesen is táplálkozol, jót is eszel, ízletes, igaz, hogy huszonnyolc ezer forintba kerül egy kiló ( ). Majd a műsorvezető megkóstolta a stúdióban elkészített húst, és így reagált: Ha ettek már csodát, ez az! 3

4 Az elkészült sültek bemutatása alatt a mesterszakács a következőket jegyezte meg: ( ) az a lényeg, hogy nem csak, amikor a húst eszik, hanem utána is van egy nagyon szép telt íz ( ). Kárász Róbert hozzátette: Onnan lehet tudni, hogy jó ez a kaja, hogy Csilla is idejött ( ). (a műsorvezetőtárs, Tatár Csilla). 08:21:31 órakor a műsorvezető elköszönt a vendégektől. A CBA képviselőjétől ekképp: ( ) Fodor úrnak pedig köszönjük, hogy az összes PR-gondolatát el tudta mondani nekünk még az első blokkban, hogy hol lesz kóstoló, még egyszer nem mondjuk el. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján felmerült az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megsértése. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Médiatanács az Mttv bg) pontjában foglalt hatáskörében hivatalból február 13-án hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, melyről 257/2013. (II.13.) számú, MN/2447-4/2013. ügyiratszámú végzésében a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontja alapján, a Ket. 29. (5) bekezdés szerinti tartalommal értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, továbbá az Mttv (3) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezte arra vonatkozóan, hogy a TV2 csatornán szeptember 6-án sugárzott Mokka című műsorszám wagyu-marhahúst bemutató összeállításában termékmegjelenítést alkalmazott-e, azaz fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében jelenítette meg a termékeket/szolgáltatásokat, amennyiben igen, úgy a megfelelő dokumentumok csatolását kérte. Mindezeken túl felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során a Ket. 51. (1) bekezdése alapján nyilatkozattételi és a Ket. 68. (1) bekezdése alapján iratbetekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató az eljárás megindításáról értesítő végzést a tértivevény tanúsága szerint február 22-én vette át, és megfelelően igazolt képviselője útján március 6-án érkezett nyilatkozatában előadta, hogy a tárgybeli, wagyu-marhahússal foglalkozó interjúban nem alkalmazott termékmegjelenítést. Ebből adódóan az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az összeállítás nem sérthette meg, hiszen a szóban forgó törvényhely a termékmegjelenítéssel kapcsolatban fogalmaz meg tiltásokat, előírásokat. A Médiaszolgáltató határozott álláspontja szerint az élőben sugárzásra került interjú a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelt, amikor tájékoztatta a nézőket egy újonnan megjelent, egészséges húsfajtáról, és a műsorban bemutatta annak lehetséges elkészítési módját. Az előadottakra tekintettel a Médiaszolgáltató az eljárás megszüntetését kérte. Másodlagosan arra kérte a Médiatanácsot, hogy az eljárás folytatásaként amennyiben a tárgybeli riport valamelyik másik Mttv.-beli rendelkezést sérthet annak érdekében, hogy a Médiaszolgáltató érdemben gyakorolhassa az őt megillető nyilatkozattételi jogot, tájékoztassa a Médiaszolgáltatót arról, hogy az interjú mennyiben, mely elemében minősülhet jogsértőnek, illetve az Mttv. melyik szabályának megsértése merülhet fel a riporttal vagy annak egyes részeivel összefüggésben. A nyilatkozat tükrében a kifogásolt műsorszám a termékmegjelenítésre vonatkozó szabályok alapján nem volt vizsgálható, ugyanakkor felmerült a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértésének lehetősége. Ezért a Médiatanács 4

5 MN/2447-7/2013. ügyiratszámú végzésében az Mttv (2) bekezdése alapján hivatalból kiterjesztette a Médiaszolgáltatóval szemben az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának megsértése tárgyában hivatalból megindított hatósági eljárást a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 20. (3) bekezdésének megsértése vonatkozásában. A Médiaszolgáltató - megfelelően igazolt képviselője útján március 28-án érkezett nyilatkozatában előadta, hogy az élőben sugárzásra került interjú a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelt, amikor tájékoztatta a nézőket egy újonnan megjelent, egészséges húsfajtáról, és a műsorban bemutatta annak lehetséges elkészítési módját. Hangsúlyozta, hogy a riport élő adásban került sugárzásra. Ebből adódóan a riportalanyok által előadottak utólagos korrekciójára semmilyen lehetősége nem volt, a riportalanyok pedig kevéssé tájékozottak a vonatkozó jogszabályok és hatósági határozatok, állásfoglalások tartalmáról. A kifogásolt információk mindegyikét a vendégek mondták el, azokra a Médiaszolgáltatónak semmilyen befolyása nem volt. A Médiaszolgáltató rögzítette továbbá, hogy a riport elkészítésének célja, apropója egy gasztronómiai kuriózum magyarországi elérhetővé válása volt, magának a terméknek a népszerűsítési szándéka nélkül. A termékbemutató helyszínéből és annak egyszeri, a riport adásba kerüléséhez közeli időpontjából adódóan a termék (vagy legalábbis a bemutató maga) nem is válhatott az adott időpontban széles körben elérhetővé a nézők számára, hiszen csak a budai üzlet környékén lakók tudták lehetőség szintjén igénybe venni a bolt szolgáltatásait. Véleménye szerint a riport nem tévesztette meg a közönséget, az interjú szándéka nem a termék népszerűsítése, hanem egy újdonságról való tájékoztatás volt. Az esetlegesen jogszabályi határokat feszegető információk pedig az interjúalanyok szájából hangzottak el élő műsorban, amikre ily módon a Médiaszolgáltatónak nem volt befolyása. A fentiek alapján az eljárás megszüntetését kérte, mivel a tárgybeli riporttal nem sértette meg az Smtv. 20. (3) bekezdésében foglalt rendelkezést. Másodlagosan, a jogsértés megállapítása esetén arra kérte a Médiatanácsot, hogy a bírság összegének megállapításakor vegye figyelembe, hogy a riport élő adásban került sugárzásra, így a nyilatkozó interjúalanyok által előadott információkra a Médiaszolgáltatónak igen korlátozott körben volt befolyása. A Médiaszolgáltató április 12-én érkezett beadványában megfelelően igazolt képviselője útján korábban tett nyilatkozatait fenntartva előadta, hogy sem tárgybeli esetben, sem bármikor máskor nem célja az általa közzétett tartalmakkal megtéveszteni saját nézőközönségét. A hatályos szabályozás által megengedett termékmegjelenítés intézménye elégséges eszköztárat teremtett a deklaráltan kereskedelmi üzenetet is hordozó tartalmak előállítására. Sem a Médiaszolgáltató ügyfelei, sem a Médiaszolgáltató kereskedelmi igazgatósága részéről nem volt sem a jelen esetben, sem bármikor máskor kérés vagy bármiféle nyomásgyakorlás abból a célból, hogy a Médiaszolgáltató burkoltan reklámozzon valamely gazdasági társaságot vagy terméket, vagy a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket bármilyen más módon kerülje meg, hágja át. Az előbbiekre és a korábbi nyilatkozataiban foglaltakra figyelemmel a Médiaszolgáltató arra kérte a Médiatanácsot, hogy a megkeresésben foglalt, az Mttv. hivatkozott rendelkezésének megsértése gyanúja okán indult eljárást határozatával szüntess meg, figyelemmel arra a körülményre, hogy a tárgybeli riport nem sértette meg a burkolt kereskedelmi közlemény közzététele tilalmára vonatkozó rendelkezést. A Médiaszolgáltató másodlagosan arra kérte a Médiatanácsot, hogy amennyiben a jogsértést mégis megállapítaná, úgy a bírság összege megállapításakor vegye figyelembe azt a körülményt, hogy a riport élő adásban került sugárzásra, így a nyilatkozó interjúalanyok által előadott információkra a Médiaszolgáltatónak igen korlátozott körben volt befolyása. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a Médiaszolgáltató nyilatkozata és a hatósági ellenőrzés megállapításai alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: 5

6 A vizsgált Masszírozzák és sörrel itatják a wagyu-marhákat című összeállításban - a CBA üzletlánc által forgalmazott - wagyu marhahúst mutatták be. Ennek kapcsán a műsor vendége volt Zichy Mihály, aki Magyarországon egyedüliként tenyészti ezt a fajta marhát, illetve a CBA üzletlánc kommunikációs igazgatója. Az üzletlánc képviselője a műsorvezető kérdésére beszélt a CBA és a wagyu marhahús találkozásáról (Elmondta, hogy fogékonyak minden újdonságra, minden kiváló minőségű alapanyagra, és tulajdonképpen ebből indult el a mi kapcsolatunk ( ), ő az egyedüli wagyu-tenyésztő Magyarországon, mi pedig úgy gondoljuk, hogy a prémium minőségű élelmiszerek irányába el kell mennünk). Elhangzott az is, hogy a műsor sugárzásának napján a CBA Hidegkúti úti üzletében, a CBA Prímában 11 órától wagyu-marhahús kóstoló lesz, továbbá a kommunikációs igazgató beszélt a termék fogyasztói áráról, hangsúlyozva azt, hogy bár drága, ellenben minimális mennyiség is elegendő belőle, mert annyira ízletes és magas beltartalmi értékkel rendelkezik. A tenyésztőt is megszólaltatták a szegmens alatt, beszélt a wagyu marháról, annak tenyésztéséről, és hogy miért kezdett ezzel foglalkozni. Az összeállítás alatt egy szakács sültet készített a húsból, és szóban kiemelte annak előnyeit. A Médiatanács eljárását az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának megsértése tárgyában indította meg. Miután a Médiaszolgáltató az eljárás során azt nyilatkozta, hogy a vizsgált riportban nem alkalmazott termékmegjelenítést, a Médiatanács a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezés mentén vizsgálta meg a műsorszámot. Az Smtv. 20. (3) bekezdése értelmében a burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos. Az Mttv pontja értelmében a kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. Az Mttv pontja ekként határozza meg a burkolt kereskedelmi közlemény fogalmát: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre. A fenti fogalom-meghatározásból következően burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre. Az Mttv pontja határozza meg a reklám fogalmát: olyan műsorszámnak minősülő közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul. A burkolt kereskedelmi közlemény kereskedelmi üzenetet hordoz anélkül, hogy ezen jellegét nyíltan vállalná. Megtévesztő lehet a kereskedelmi közlemény, amely olyan kontextusban kerül bemutatásra, amelyben a közönség annak valódi természetét képtelen felismerni. Jelen esetben a szegmens megtévesztő volta abban nyilvánult meg, hogy a kifogásolt kereskedelmi közleményt úgy integrálta műsorába a Médiaszolgáltató, hogy nem jelezte annak reklámjellegét. A Médiatanács nem fogadta el a Médiaszolgáltató azon érvelését, miszerint az összeállításnak népszerűsítési szándéka nem volt. Az áruházlánc megnevezett üzletében tervezett termékbemutató helyszínének és időpontjának ismertetése ( Mai nap lesz egyébként egy kóstoló a Hidegkúti úti üzletünkben, a CBA Prímában, ott bárki eljöhet 11 órától, és megkóstolhatja ezt a 6

7 különleges wagyu-marhát. ), a wagyu-marhahús előnyeinek hangsúlyozása (pl. a világ talán legízletesebb húsa; exkluzív étel; ha ettek már csodát, ez az ; nemcsak amikor a húst eszik, hanem utána is van egy nagyon szép telt íze ), illetve a kereskedelmi forgalomban kapható hús árának a korábbiakban rögzítettek szerinti ismertetése (nyolc és huszonnyolc ezer forint között lesz az ára a különböző részeknek, ám tíz-húsz dekagramm hús is elegendő négy fő részére, mert annyira ízletes és magas beltartalmi értékkel rendelkezik) alkalmas volt a CBA által forgalmazott wagyu-marhahús népszerűsítésére, vásárlásra ösztönző hatás kiváltására. A bírói gyakorlat szerint az ösztönző hatás kiváltásához elegendő a figyelemfelkeltés ténye, hiszen ez tekinthető a vásárlást megelőző releváns mozzanatnak, továbbá az az információközlés minősül burkolt reklámnak, amely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglaltakkal kapcsolatban a Médiatanács az Mttv. 3. -ában foglaltakra utal, amelynek értelmében a Médiaszolgáltatónak a törvénysértésekért való felelőssége objektív: médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért. E rendelkezésre tekintettel a Médiatanács megállapította, a jogsértés megítélése során irreleváns az az érvelés, hogy a riport élő adásban került sugárzásra, ebből adódóan a vonatkozó jogszabályok és hatósági határozatok tartalmáról kevéssé tájékozott riportalanyok által előadottak utólagos korrekciója nem volt lehetséges, azokra a Médiaszolgáltatónak befolyása nem volt. A törvénysértést mindez nem teszi meg nem történtté, a Médiaszolgáltató médiaszolgáltatása tartalmáért felelősséggel tartozik, a hivatkozott indokok a jogkövetkezmény mértékének meghatározása során vehetők figyelembe. A Médiatanács utal továbbá arra, hogy a burkolt reklámozás a Médiaszolgáltató szándékától függetlenül is megvalósulhat, melyet a bírói gyakorlat is alátámaszt. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf /2006/5. számú döntésében is kimondta, hogy a burkolt reklámozás megvalósulása szempontjából nem releváns az érintett műsorblokk célja, nem szükséges a törvény tudatos megsértése sem. A kifejtettek alapján a Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszámba ágyazva a kereskedelmi közlemény, ezen belül a reklám céljait szolgáló információt tett közzé úgy, hogy a népszerűsítési szándékot nyíltan nem vállalta, a közzététel tekintetében megtévesztette a közönséget, hiszen a nézők nem a szerkesztett tartalomtól elkülönített reklám útján találkoztak a kifogásolt tartalommal. Az összeállításban megjelenő, reklámértékkel bíró információk alkalmasak voltak a CBA által forgalmazott wagyu-marhahús iránti figyelem felkeltésre, ezért a Médiaszolgáltató megsértette az Smtv. 20. (3) bekezdésében foglalt rendelkezést. A Médiatanács a jogsértés miatt alkalmazandó jogkövetkezmény fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe. A Médiatanács az Smtv. 20. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben január 1-jét követően jelen döntés meghozatalát megelőzően 6 határozatában állapította meg. A Médiatanács a 384/2012. (II.22.) és 415/2012. (II.29.) számú határozataiban az Mttv (1) bekezdése szerinti felhívás jogkövetkezményt alkalmazta a Médiaszolgáltatóval szemben. A 851/2012. (V.9.) számú határozatában ,-Ft, az 1347/2012. (VII.18.) számú határozatában ,-Ft, az 1554/2012. (VIII.29.) számú határozatában ,-Ft, az 1796/2012. (X.10.) számú határozatában pedig ,-Ft bírság megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót. 7

8 Az Mttv (1) bekezdése értelmében amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. Az Mttv (4) bekezdésében foglaltak alapján akkor valósul meg ismételt törvénysértés, amennyiben háromszázhatvanöt napon belül ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben elkövetett - nem csekély súlyú - törvénysértés már két jogerős hatósági határozatban megállapításra került. A Médiatanács négy legutóbbi határozatában is bírságot szabott ki a Médiaszolgáltatóval szemben az Smtv. 20. (3) bekezdésének megsértése miatt. Az első két esetben a jogsértés súlyára, legutóbbi két határozatában pedig az ismételtségre tekintettel. Mivel az ismételtség jelen esetben is fennáll (hiszen a két legutóbbi törvénysértés 365 napon belül történt), az Mttv (1) bekezdése szerinti felhívás jogkövetkezmény alkalmazása kizárt. A Médiatanács az Mttv (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények közül a bírság szankciót ítélte a legalkalmasabbnak arra, hogy a Médiaszolgáltatót visszatartsa az esetleges további jogsértések elkövetésétől, és úgy ítélte meg, hogy a mérlegelés során meghatározott összegű bírság már kellő visszatartó erővel bír. A jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv (2) bekezdése és a (3) bekezdés ba) alpontja pontja jelenti: 187. (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető, egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal - a (7) bekezdés figyelembevételével - a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig A Médiatanács a jogkövetkezmény meghatározásánál tekintettel volt a jogsértés súlyára is. A Médiaszolgáltató rendszeresen megsérti a burkolt kereskedelmi közlemény tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezést, január 1. óta a Médiatanács jelen esetben hetedik alkalommal állapította meg az Smtv. 20. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését. A jogsértések ismételtségén és súlyán túl az Mttv (2) bekezdésében meghatározott további mérlegelési szempontok a jelen esetben nem voltak értékelhetők. A Médiatanács a bírság kiszabásakor külön tekintettel volt arra, hogy az esetleges ismételt jogsértés esetén alkalmazandó bírságszankció megállapításánál érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A Médiatanács a bírság mértékének meghatározásakor figyelembe vette, hogy azt a médiaszolgáltatói érvelést, hogy a riport élő adásban került sugárzásra, így az interjúalanyok által előadottakra a Médiaszolgáltatónak korlátozott körben volt befolyása. Erre tekintettel a korábbi határozatban kiszabott összeghez képest a Médiatanács a bírság mértékét nem növelte. A Médiatanács a fentiek okán - tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a Médiatanács 1326/2011. (X.5.) számú határozata alapján JBE médiaszolgáltatónak minősül - az Mttv

9 (3) bekezdés ba) alpontja alapján az Smtv. 20. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt a maximálisan kiszabható bírság (kétszázmillió forint) 0,1%-ának megfelelő összegű, azaz ,-Ft bírságot szabott ki a Médiaszolgáltatóval szemben. A hatósági eljárás során a Ket (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv (1) és (3) bekezdésén, valamint a on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 338. (2) bekezdésén alapul. Budapest, április 17. a Médiatanács nevében dr. Kollarik Tamás soros elnöki tisztséget ellátó tag Dr. Koltay András hitelesítő tag Kapják: 1. személyes adat 9