9706/19 zssz/kk 1 ECOMP.3.C

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 27. (OR. en) 9706/19 COMPET 433 IND 185 MI 476 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: május 27. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9263/19 COMPET 398 IND 173 MI 434 Tárgy: Az EU iparpolitikai stratégiája 2030 távlatában A Tanács (2019. május 27-én elfogadott) következtetései Mellékelten továbbítjuk a delegációknak Az EU iparpolitikai stratégiája 2030 távlatában című tanácsi következtetéseket, amelyeket a Tanács a május 27-i, ülésén fogadott el. 9706/19 zssz/kk 1 ECOMP.3.C HU

2 A TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEI: AZ EU IPARPOLITIKAI STRATÉGIÁJA 2030 TÁVLATÁBAN MELLÉKLET AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, EMLÉKEZTETVE az Európai Tanács márciusi következtetéseire 1, amelyben az felkéri a Bizottságot, hogy 2019 végéig terjesszen elő hosszú távú tervet az uniós ipar jövőjére nézve, valamint konkrét intézkedéseket e terv végrehajtására vonatkozóan; az Európai Tanács márciusi következtetéseire 2, amelyben az hangsúlyozta, hogy az Uniónak erőteljes iparpolitikára van szüksége; az EU jövőbeli iparpolitikai stratégiájáról szóló, májusi tanácsi következtetésekre 3, az EU jövőbeli iparpolitikai stratégiájáról szóló, novemberi tanácsi következtetésekre 4, a versenyképességet, a növekedést és az innovációt célzó uniós iparpolitikai stratégiáról szóló, márciusi tanácsi következtetésekre 5, valamint az EU jövőbeli iparpolitikai stratégiájáról szóló, novemberi tanácsi következtetésekre 6, amelyek mindegyike megerősítette az átfogó és hosszú távú uniós iparpolitikai stratégia szükségességét; az Európában készült mesterséges intelligencia fejlesztésének és használatának összehangolt tervéről szóló, februári tanácsi következtetésekre 7 ; 1 EUCO 1/19, 2. és 3. pont. 2 EUCO 1/18, 1. pont / / / / / /19 zssz/kk 2

3 a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló, márciusi tanácsi következtetésekre 8 ; a Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája című, szeptemberi bizottsági közleményre 9 ; a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak való megfelelés fontosságára, 1. KIEMELI, hogy az ipar és a kapcsolódó szolgáltatások a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a gazdasági fejlődés motorjaként meghatározó szerepet töltenek be Európában; HANGSÚLYOZZA, hogy az ipar a felelősségteljes értékteremtés, az innováció elősegítése, a környezet- és éghajlatpolitikai céloknak a stabilitás megőrzése mellett történő eléréséhez való hozzájárulás, a társadalmi kohézió és befogadás biztosítása, valamint a gazdasági konvergencia erősítése révén jelentős mértékben hozzájárul az uniós régiók, társadalmak és polgárok jólétéhez; MEGERŐSÍTI az Európai Tanács azon felhívását, amely szerint meg kell teremteni az Európa jólétének és versenyképességének biztosítása, valamint az általa betöltött globális szerep szempontjából kulcsfontosságú szilárd gazdasági bázist, amit olyan integrált megközelítés segítségével kell elérni, amely választ ad a jelenlegi és az újonnan felmerülő globális, technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívásokra, valamint összekapcsolja az összes releváns szakpolitikát és dimenziót: az elmélyítendő gazdasági és monetáris uniót, az Unió gazdasági növekedésének sarokkövét jelentő egységes piacot, annak minden dimenziójában; a határozott iparpolitikát, amely lehetővé teszi, hogy az EU ipari nagyhatalom maradjon; az előretekintő digitális szakpolitikát, amely megfelel a digitális transzformáció korának és az adatgazdaság növekvő szerepének; a tisztességes versenyt, kölcsönösséget és kölcsönös előnyöket biztosító ambiciózus és erőteljes kereskedelempolitikát; emellett megfelelő figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) üzleti környezetének javítására, a készségfejlesztésre és a társadalmi dimenzióra; SÜRGETI a fenntartható és erőteljes ipari fejlődést, valamint az ipar további erősítését Európában; / / /19 zssz/kk 3

4 2. ELISMERI, hogy az uniós ipar egyre komolyabb kihívásokkal szembesül a globális szinten mutatkozó közelmúltbeli fejleményekből eredően, beleértve a fokozódó versenyt a globális piacokon, a növekvő bizonytalanságot a nemzetközi kereskedelemben, ideértve egyes harmadik országok protekcionista kereskedelmi intézkedéseit és messze ható kereskedelmi stratégiáit is; HANGSÚLYOZZA, hogy mozgósítani kell minden releváns uniós és tagállami szakpolitikát és eszközt, alkalmazni kell a minőségi jogalkotás elveit és folytatni kell a munkát egy innováció- és növekedésbarát szabályozási környezet előmozdítása érdekében, továbbá biztosítani kell a tisztességes versenyt mind az egységes piacon belül, mind globálisan, egyfelől a fogyasztók védelme, másfelől a gazdasági növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében, valamint folytatni kell az európai versenyjogi keretnek a technológia és a globális piac terén felmerülő új fejlemények alapján történő naprakésszé tételét; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy minden releváns eszközt felhasználva erősíteni kell az uniós ipar versenyképességét és folytatni kell az egységes piac integrációját, hogy ezáltal az uniós ipar globális szinten egyenlő feltételek mellett vehessen részt a versenyben; HANGSÚLYOZZA, hogy megfelelően rendezni kell az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó elveknek való, a harmadik felek joghatóságai általi megfelelés kérdését és fokozni kell e megfelelést, mégpedig az ilyen szabályoknak és elveknek erre vonatkozó versenymegállapodások vagy más nemzetközi megállapodások például kereskedelmi megállapodások keretében történő elfogadásával vagy aktualizálásával; 3. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI az Unió elkötelezettségét a nyitott és szabályokon alapuló, a Kereskedelmi Világszervezet köré épülő multilaterális kereskedelmi rendszer, valamint az ipari támogatásokra, a szellemitulajdon-jogokra és a kényszerített technológiatranszferre vonatkozó WTO-szabályok korszerűsítése mellett, továbbá a protekcionizmus minden formájával és az egyenlő versenyfeltételek torzításával szemben; az EU-nak továbbra is ambiciózus és kiegyensúlyozott kereskedelmi program kialakítására kell törekednie a WTOreform keretében, valamint olyan új szabadkereskedelmi megállapodások megkötésével, amelyek előmozdítják az Unió értékeit és normáit, továbbá egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak; 9706/19 zssz/kk 4

5 4. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak az európai ipar által is támogatott azon felhívását, mely szerint ki kell dolgozni egyfelől egy olyan átfogó és hosszú távú, 2030 viszonylatában világos elképzelést megfogalmazó uniós iparpolitikai stratégiát, amely számot vet az európai ipar előtt álló lehetőségekkel és kihívásokkal, továbbá külön kitér minden releváns szakpolitikai területre, másfelől pedig egy ezt kísérő konkrét intézkedéseket, a végrehajtásra vonatkozó menetrendet és nyomonkövetési mechanizmusokat meghatározó cselekvési tervet, adott esetben figyelembe véve az ipari versenyképességre vonatkozó mutatórendszert 10 ; e stratégiát kiemelt prioritásként kell kezelni a következő Bizottság stratégiai munkatervében, és már a következő uniós intézményi ciklus kezdetén ki kell dolgozni; HATÁROZOTTAN BUZDÍTJA a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és valamennyi érdekelttel szoros konzultációt folytatva, többek között meglévő kezdeményezésekre építve dolgozza ki ezt a stratégiát, amelynek tartalmaznia kell a szakpolitikai célokat és mutatókat; ezenfelül KÉRI, hogy szükség szerint mérlegelje az ipari stratégiának célzott ágazati fellépésekkel, kezdeményezésekkel vagy jelentésekkel annak érdekében történő kiegészítését, illetve naprakésszé tételét, hogy azt a közelmúltbeli és a jövőben várható technológiai fejleményekhez és kihívásokhoz igazítsa; VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az Industry 2030 (Iparunk 2030-ban) elnevezésű, magas szintű ipari kerekasztal záró jelentése elé; 5. NYOMATÉKOSÍJA, hogy szorosabban össze kell kapcsolni az iparpolitikát, az egységes piacra vonatkozó szakpolitikát, a kutatási és innovációs politikát, valamint a digitalizációs és a környezetvédelmi politikát; HANGSÚLYOZZA, hogy az európai ipar, különösen pedig a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozások számára a szilárd és jól működő egységes piac a szolgáltatásokat is beleértve biztosítja az ahhoz szükséges keretfeltételeket és elengedhetetlen ahhoz, hogy élvezhessék az egységes piac előnyeit és kiaknázzák az általa nyújtott lehetőségeket; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy a szilárd egységes piac lehetővé teszi az európai vállalkozások felfutását és sikeres részvételét a globális piaci versenyben; KIEMELI annak fontosságát, hogy az egységes piac szabályait minden tagállamban megfelelően, kellő időben, átlátható módon és hatékonyan végrehajtsák, alkalmazzák és betartassák, és konkrét kötelezettségvállalásokat és célkitűzéseket SÜRGET a szükségtelen szabályozási és nem szabályozási terhek, valamint az egységes piacon még indokolatlanul meglevő technikai és nem technikai jellegű akadályok elkerülése és elhárítása érdekében; 10 A magas szintű versenyképességi és növekedési munkacsoport által kidolgozott 11244/18 dokumentum. 9706/19 zssz/kk 5

6 6. HANGSÚLYOZZA, hogy az erős európai ipari értékláncok jelentős szerepet töltenek be globális összefüggésben az ipari versenyképesség javítása, a stratégiai autonómia, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a forráshatékonyság javítása, az ellátás biztonsága többek között az elsődleges és másodlagos nyersanyagok ellátásbiztonsága, a technológiai fejlődés, a technológiatranszfer és a kutatási eredmények kiaknázása, az innováció, valamint a fenntartható finanszírozás és beruházás szempontjából annak érdekében, hogy Európa globális szinten vezető ipari szereplő legyen a gazdaság meghatározó területein, így például a kulcsfontosságú alaptechnológiák terén; KIEMELI, hogy folytatni kell a piacok integrációját és meg kell erősíteni a releváns szolgáltatási ágazatokat, hiszen az ipari értékláncok nagymértékben függnek ezektől; 7. NYOMATÉKOSÍTJA annak fontosságát, hogy páneurópai integrált ipari projektek kerüljenek kidolgozásra, mégpedig valamennyi érdekelt tagállam bevonásával, annak érdekében, hogy az uniós ipar szembe tudjon nézni az erősödő nemzetközi versennyel, és Európában fennmaradjanak, illetve tovább fejlődjenek a magas hozzáadott értéket képviselő gyártási tevékenységek, például a mikroelektronika területén; ígéretes kezdeményezésnek TARTJA az európai akkumulátoripari összefogást, amely a versenyképes akkumulátorgyártási értékláncot mozdítja elő Európában egy kiemelt területen; 8. HANGSÚLYOZZA, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek a stratégiai értékláncok uniós szintű támogatásának egyik legfontosabb eszközét képezik; érdeklődéssel NYUGTÁZZA a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel foglalkozó stratégiai fórum munkáját, amelynek eredményeként a mikroelektronika, a nagy teljesítményű számítástechnika és az akkumulátorok terén folytatott munka mellett további hat kulcsfontosságú stratégiai értékláncot azonosított együttes vagy összehangolt beruházás és fellépések céljából, nevezetesen a hálózatba kapcsolt, automatizált és elektromos járművek, az intelligens egészség, a karbonszegény iparágak, a hidrogéntechnológiák és -rendszerek, a dolgok ipari internete, valamint a kiberbiztonság területén; érdeklődéssel VÁRJA a stratégiai fórum olyan intézkedésekre vonatkozó ajánlásait, amelyek a szoros együttműködést szolgálják ezen és más, Európa számára stratégiai jelentőségű területeken; 9706/19 zssz/kk 6

7 9. KIEMELI, hogy az erős és versenyképes uniós ipar megszilárdítása és továbbfejlesztése érdekében tovább kell támogatni a kutatásba, az innovációba többek között a diszruptív innovációba, a digitalizációba, az óriási méretű adathalmazokba, a mesterséges intelligenciába, a tiszta technológiákba, a körforgásos gazdaságba és más fenntartható gazdasági modellekbe irányuló magán- és állami beruházásokat; HANGSÚLYOZZA az európai szintű összefogásnak, valamint az uniós programok keretében a következő többéves pénzügyi kereten belül nyújtandó támogatásnak a fontosságát; ÜDVÖZLI, hogy az európai szemeszter a kutatásba és az innovációba irányuló beruházás fokozását állítja a középpontba, és BÁTORÍTJA a tagállamokat, hogy ösztönözzék az e célokat szolgáló nemzeti, regionális és helyi erőfeszítéseket; KIEMELI azt a támogatást, amelyet a kohéziós politika az ipari versenyképességbe és az ipari átalakulásba történő beruházás mobilizálása terén nyújthat, az intelligens szakosodási stratégiákat is figyelembe véve; 10. TUDATÁBAN VAN annak, hogy a szellemitulajdon-jogok jól működő és hatékony rendszere kulcsfontosságú a folyamatos fejlődéshez és növekedéshez; EMLÉKEZTET arra, hogy alapvető jelentőségű az európai szellemitulajdon-jogi keretek fejlesztése, javítása és naprakésszé tétele annak biztosítása érdekében, hogy mindenekelőtt a kkv-k által, illetve a számukra ténylegesen kidolgozásra kerülhessenek ötletek és találmányok, és azok megjelenhessenek a piacon, az európai gazdaság és a társadalom egészének javát szolgálva; KIEMELI, hogy az egységes hatályú európai szabadalom és az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozása terén jelentős eredmények születtek, és az egységes szabadalmi rendszer elindítása várhatóan vonzerőt és megtartó erőt jelent majd az innováció, a tehetség és a beruházások számára; 9706/19 zssz/kk 7

8 11. HANGSÚLYOZZA, hogy az Európai horizont keretprogram jelentős hozzájárulást nyújthat az ipari versenyképesség fokozásához és a globális kihívások megválaszolásához, különösen az ipari technológiák, folyamatok és üzleti modellek fejlesztése révén; ÜDVÖZLI az Európai Innovációs Tanácsra vonatkozó megerősített kísérleti projekt elindítását, amely Európai Innovációs Tanács többek között vegyes finanszírozási mechanizmusokon keresztül fontos szerepet fog betölteni az innovációt támogató, különösen a kkv-ket és az induló innovatív vállalkozásokat célzó intézkedések teljes körének biztosításában, továbbá VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az új Európai Innovációs Tanácsnak a szóban forgó megerősített kísérleti projekt keretében való létrehozása elé; HANGSÚLYOZZA, hogy tovább kell fejleszteni és támogatni kell a nyílt innovációs infrastruktúrák uniós hálózatait azzal a céllal, hogy az ipari termelési rendszerek fejlesztése érdekében gyorsabban valósuljon meg az új technológiák piaci bevezetése; 12. SZORGALMAZZA az európai ipar digitalizációjára és a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia végrehajtásának további támogatását, különösen egy olyan digitális innovációs központokat magában foglaló európai hálózaton keresztül, amelyek különösen az induló innovatív vállalkozásokat, a felfutóban lévő innovatív vállalkozásokat, a kkv-kat, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat segítik a digitális átalakulásban, lehetővé téve számukra, hogy beruházás előtt teszteljék elképzeléseiket, befektetőket, valamint mentorálási és képzési lehetőségeket találjanak, továbbá egy olyan innovációs ökoszisztéma részévé váljanak, ahol széles körű kapcsolatépítésre van lehetőség; HANGSÚLYOZZA e tekintetben a következő többéves pénzügyi keret alapján megvalósítandó programok például az új Digitális Európa program fontosságát, mivel e programok keretében támogatni lehet a folyamatban lévő ipari átalakulást, valamint fokozni lehet a kapacitásépítést és az új technológiák bevezetését olyan, az európai versenyképesség szempontjából a digitális korban kulcsfontosságú területeken, mint például a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a magas szintű digitális készségek, valamint a köz- és a magánszféra digitalizációja; 9706/19 zssz/kk 8

9 13. A folyamatban lévő ipari átalakulás, valamint a kialakulóban lévő technológiák és a mesterséges intelligencia fejlesztése és piaci hasznosítása fényében intézkedéseket SÜRGET az európai lakosság készségeinek fejlesztésére, valamint az uniós ipari versenyképesség fokozásához szükséges készségek meglétének biztosítására, és HATÁROZOTTAN AJÁNLJA az oktatás és a képzés minden szinten való előmozdítását a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika, a magas szintű számítógépes írástudás, valamint a nyelvek és a művészetek területén; HANGSÚLYOZZA, hogy fontos továbbképezni és átképezni a meglévő uniós munkaerőt, többek között a kialakulóban lévő technológiák területén; SZORGALMAZZA, hogy e komplex folyamat során vegyék figyelembe a társadalmi befogadás, valamint a nemek közötti egyenlőség és egyensúly szempontjait; 14. ÜDVÖZLI a Bizottság Tiszta bolygót mindenkinek: Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról című közleményét 11 ; ÚGY VÉLI, hogy a klímasemleges és körforgásos gazdaságra való áttérés, amelynek mindenki számára méltányos és társadalmilag kiegyensúlyozott módon kell megtörténnie, kihívásokat támaszt és egyúttal lehetőségeket biztosít a tekintetben, hogy az uniós ipar és vállalkozások élen járjanak a versenyben, valamint globális versenyelőnyt szerezzenek az innováció, valamint új technológiák, termékek és szolgáltatások révén; HANGSÚLYOZZA, hogy a fenntartható, klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállásban fontos szerepet tölt be egy erőteljes uniós ipari bázis; KIEMELI, hogy támogató, költséghatékony, kiszámítható és beruházásösztönző uniós szabályozási keretre van szükség, valamint megfelelő pénzügyi támogatásra az átalakuláshoz való sikeres alkalmazkodáshoz, többek között innovációs és demonstrációs projekteken keresztül; ARRA ÖSZTÖNZI az ipari szereplőket, hogy dolgozzanak ki olyan projekteket, amelyek révén teljes mértékben ki tudják használni az uniós innovációs alapból elérhető jelentős finanszírozást arra, hogy innovatív karbonszegény technológiákat és eljárásokat fejlesszenek ki az energiaigényes iparágakban; / /19 zssz/kk 9

10 15. ÜDVÖZLI a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv teljes körű kidolgozását; EGYETÉRT AZZAL, hogy továbbra is jelentős kihívásokat kell leküzdeni ahhoz, hogy felgyorsuljon Európának a körforgásos gazdaságra való átállása; HANGSÚLYOZZA, hogy a körforgásosság jelentősen hozzájárulhat az uniós gazdaság rezilienciájának, versenyképességének és ipari bázisának javításához; HANGSÚLYOZZA, hogy az új technológiák képesek lehetnek a körforgásosság fokozására olyan fenntartható termelési modellek előmozdításával, amelyek elsődleges és másodlagos nyersanyagokon, valamint az erőforráshatékonyság elvén alapulnak, és amelyekben a termékeket és anyagokat eleve úgy tervezik meg, hogy azokat újra fel lehessen használni, újra lehessen gyártani, illetve újra fel lehessen dolgozni, hogy ezáltal a lehető legtovább maradjanak a gazdaságban; FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy innovációs és iparpolitikáik kidolgozásakor teljes mértékben igyekezzenek kihasználni a körforgásos gazdaságban rejlő potenciált; HANGSÚLYOZZA, hogy az ipar szempontjából mennyire fontos a másodlagos nyersanyagok és a körforgásos termékek teljes körű, jól működő és harmonizált egységes piacának megléte, valamint az, hogy csökkentsük a bürokráciát és a másodlagos nyersanyagok belső szállítása előtt álló akadályokat, kihasználjuk a bioalapú nyersanyagokban rejlő potenciált, csökkentsük az EU-nak a behozott nyersanyagoktól való függőségét és ezáltal jelentősen csökkentsük az EU környezeti és szénlábnyomát, valamint mindeközben védjük az emberi egészséget és a környezetet; 9706/19 zssz/kk 10

11 16. TUDATÁBAN VAN azon ágazatok például az energiaigényes iparágak helyzetének, amelyeket különösen érint a folyamatban lévő ipari átalakulás, és amelyek ezért kihívások és lehetőségek előtt állnak a változó gazdasági és szabályozási környezethez való alkalmazkodás terén; KIEMELI, hogy meg kell teremteni az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó termékek és szolgáltatások európai és globális piacát, valamint biztosítani kell a hozzáférést a nyersanyagokhoz, különösen a kulcsfontosságú nyersanyagokhoz és a másodlagos nyersanyagokhoz; HANGSÚLYOZZA, hogy a körforgásosság hozzájárulhat az ipar így többek között az energiaigényes iparágak szénlábnyomának csökkentéséhez és ezáltal a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, méghozzá úgy, hogy közben figyelembe vesszük az egyes tagállamok sajátosságait és az európai ipar versenyképességének szempontját; FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló, illetve azon túlmutató szabályozásaik, iránymutatásaik, stratégiáik és terveik kidolgozása, illetve aktualizálása során vegyék figyelembe az energiaigényes iparágak sajátos szükségleteit, hogy ezáltal különösen a körforgásosságot célzó intézkedések útján megkönnyítsék számukra a klímasemleges gazdasághoz való alkalmazkodást és versenyképességük fenntartását, valamint hogy hozzanak intézkedéseket a kibocsátásáthelyezés megelőzésére; ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJA, hogy az energiaigényes iparágakkal foglalkozó magas szintű munkacsoport kidolgozza az energiaigényes iparágak átalakulására vonatkozó főtervet; 9706/19 zssz/kk 11

12 17. NYUGTÁZZA a Harmonizált szabványok: az átláthatóság növelése és a jogbiztonság erősítése az egységes piac teljes körű működése érdekében című bizottsági közleményt 12, és arra BÁTORÍTJA az összes érintett felet, hogy érjenek el további előrehaladást az inkluzivitás, a jogbiztonság és a kiszámíthatóság terén, hogy ezáltal a vállalkozások és a fogyasztók javát szolgálva mielőbb érvénybe léphessenek a harmonizált szabványok; TÁMOGATJA a közös szabványosítási kezdeményezés keretében végzett, arra irányuló munkát, hogy közös jövőkép alakuljon ki az európai szabványosítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozóan, és az összes érdekelt felet arra BÁTORÍTJA, hogy vegyék figyelembe ezt a munkát és annak eredményét ültessék át a gyakorlatba; ennélfogva FELKÉRI a Bizottságot, hogy 2019-et követően is folytassa munkáját különösen a szabványosításra vonatkozó oktatás, a szabványosítás szerepével kapcsolatos, a hatóságok és a kkv-k körében végzendő szemléletformálás, valamint a szabványoknak a közbeszerzések során való használata terén; HANGSÚLYOZZA az európai ipar szerepét az európai szabványosítási rendszer fejlődése szempontjából, és HATÁROZOTTAN AJÁNLJA az európai szabványosítási rendszer nemzetközi szinten való előmozdítását; / /19 zssz/kk 12

13 18. HANGSÚLYOZZA a mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének fontosságát az uniós ipar versenyképessége szempontjából, valamint a kkv-k nemzetköziesedése által a növekedéshez nyújtandó hozzájárulás fontosságát, és ÜDVÖZLI azokat az eredményeket, amelyeket az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében sikerült elérni a gondolkozz először kicsiben elv alkalmazása, a vállalkozási tevékenység ösztönzése, a szabályozási környezet egyszerűsítése és a kkv-k fejlődését gátló akadályok lebontása terén, a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatos elvek figyelembevételével; FELKÉRI a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a kkv-kat a piacra jutásban és a globális értékláncokba való belépésben, a felfutásban, az innovációban és a finanszírozáshoz jutásban, többek között az Egységes piac programon, az InvestEU programnak a kkv-kat célzó részén, az Európai horizont programon, valamint az Európai Innovációs Tanács eszközein keresztül; HANGSÚLYOZZA a folyamatban lévő ipari átalakulási folyamatot, beleértve többek között a digitalizációt, a kialakulóban lévő technológiákat és a mesterséges intelligenciát, és ezért FELKÉRI a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagnak és adott esetben a kkv-k 2003/361/EK ajánlás szerinti fogalommeghatározásának egy új digitális elv bevezetésével történő aktualizálását, figyelembe véve az új fejleményeket és kihívásokat, valamint a kkv-k számára megfelelő keretfeltételek biztosítására törekedve; 19. KIEMELI, hogy a klaszterek kulcsfontosságúak az uniós iparpolitikai stratégia végrehajtása szempontjából, mivel lehetővé teszik az uniós értékláncokon belüli és azok közötti stratégiai és strukturált együttműködést; TÁMOGATJA a klaszterekre vonatkozó európai szakpolitikai kezdeményezéseket mint olyan fontos eszközöket, amelyekkel előmozdítható a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozások növekedését elősegítő regionális ipari korszerűsítés, megkönnyíthető a kkv-k globális piacra jutása a stratégiai jelentőségű értékláncok részeként, ösztönözhető az intelligens szakosodás, valamint fokozható az ágazatközi együttműködés a strukturális változások elősegítése és a kialakulóban lévő iparágak fejlesztése érdekében; HANGSÚLYOZZA, hogy a leendő Egységes piac program közös klaszterkezdeményezések útján előmozdíthatja majd az ipari korszerűsítést, az interregionális innovációs beruházásokra vonatkozó, a kohéziós politika keretében kidolgozott eszköz pedig az uniós értékláncok fejlődését; 9706/19 zssz/kk 13

14 20. EMLÉKEZTET arra, hogy a Versenyképességi Tanács horizontális szerepet tölt be a versenyképesség és a növekedés fokozását illetően azáltal, hogy áttekinti mindazokat a releváns horizontális és ágazati jogalkotási és szakpolitikai javaslatokat, amelyek valószínűleg hatással lesznek a versenyképességre; MEGERŐSÍTI elkötelezettségét az ipari versenyképesség szempontjának az összes uniós szakpolitikai területen való érvényesítése, valamint az európai versenyképesség fokozására vonatkozó integrált megközelítés mellett; ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy a Versenyképességi Tanácsnak a magas szintű versenyképességi és növekedési munkacsoport támogatásával kulcsszerepet kell betöltenie a hosszú távú uniós iparpolitikai stratégiának, valamint a következő intézményi ciklusban kidolgozandó uniós stratégiai menetrend részét képező egyéb fő prioritásoknak a meghatározásában, illetve mindezek végrehajtásának stratégiai nyomon követésében. 9706/19 zssz/kk 14