Jövőorientált uniós ipar
|
|
- Hanna Királyné
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 #EURoad2Sibiu Jövőorientált uniós ipar május EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ A fokozódó globalizáció idején Európa legjobb eszköze a belső piac. Azt akarom ezért, hogy a következő Bizottság az egységes piac erejére építsen, és teljes körűen, minden szempontból kihasználja annak potenciálját. Ki kell teljesítenünk a belső termék- és szolgáltatáspiacot, hogy azt vállalkozásaink és iparágaink ugródeszkának használhassák a globális gazdaságban való boldoguláshoz, a mezőgazdasági termékek tekintetében is. Jean-Claude Juncker, egykori jelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára: Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára, július 15. A Juncker-Bizottság szakpolitikáival az európai ipar szárnyalását lehetővé tevő ökoszisztémát biztosít. Ez lehetővé teszi, hogy az ipar minőségi munkahelyeket teremtsen egy erős és méltányos egységes piacon, fellendítse Európa versenyképességét, előmozdítsa például a tiszta technológiákra irányuló beruházásokat és innovációt, és támogatást nyújtson az ipari szerkezetváltás által érintett régiók és munkavállalók számára. A MI IPARUNK: mintegy 37 millió főt foglalkoztat közvetlenül, és 2013 óta 1,7 millió munkahelyet teremtett exportunk több mint 2/3-át teszi ki ismét növekszik, és jelenleg az EU bruttó hozzáadott értékének 25 %-át teszi ki Az európai ipar számos ágazatban őrzi globális vezető szerepét. Változó világunkban azonban iparunknak alkalmazkodnia és igazodnia kell annak érdekében, hogy e lépéselőnyt megtarthassa. A Bizottság 2017 szeptemberében előterjesztett iparpolitikai stratégiájával egyetlen átfogó stratégiában egyesítette az iparpolitika szempontjából releváns meglévő és új kezdeményezéseket, hozzájárulva ahhoz, hogy az uniós ipar felkészüljön a jövő kihívásaira.
2 AZ IPARI INNOVÁCIÓRA IRÁNYULÓ JELENTŐS UNIÓS BERUHÁZÁSOK 2015 óta az európai beruházási terv (az ún. Juncker-terv) a tagállamokban 393 milliárd EUR összegű beruházást mozgósított, valamint kis- és középvállalkozást támogatott. A 2014 és 2020-as uniós költségvetési időszakban csaknem 190 milliárd EUR értékű beruházás történt az uniós költségvetésből a kutatás, az innováció és a kis- és középvállalkozások versenyképessége terén az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram, valamint a kkv-k versenyképességét és a finanszírozási eszközökhöz való könnyebb hozzáférését támogató uniós COSME program keretében. A közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó javaslatában a Bizottság a beruházás, a kutatás és az innováció finanszírozásának növelésére tett javaslatot: Juncker-terv 393 milliárd EUR milliárd EUR kkv európai strukturális és beruházási alapok, Horizont 2020 és COSME A közötti időszakra vonatkozó következő hosszú távú uniós költségvetés a beruházások, a kutatás és az innováció terén 90 milliárd a jövőbeni kohéziós politika keretein belül működő alapok 100 milliárd Európai horizont program 9 milliárd Digitális Európa program AZ EGYENLŐ VERSENYFELTÉTELEK ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚAK A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA: AZ EGYSÉGES PIACUNK az EU uniós beruházási célokat szolgáló pénzügyi eszközei 650 milliárd EUR InvestEU Az egységes piac amely a világ egyik legnagyobb piaca különleges ugródeszkát biztosít az uniós vállalkozásoknak a globális versenyben. Így az uniós vállalkozások több mint 500 millió fogyasztóhoz juthatnak el, miközben változatosabb, jobb minőségű és olcsóbb alapanyagokat használhatnak fel, és a legkorszerűbb szabványok mentén működnek, amelyek révén globális vezető szerepet tölthetnek be. A kevesebb műszaki, jogi és adminisztratív akadálynak köszönhetően a fogyasztók részére nagyobb választék, innovatív termékek és jobb árak állnak rendelkezésre. A Bizottság folyamatosan dolgozik az egységes piac előnyeinek növelésén. gépház A mai világban szinte semmilyen fejlett termék nem elszigetelten készül, ezért alapvető fontosságú, hogy az európai vállalkozások olyan integrált és zökkenőmentes termelési láncok részét képezzék, amelyek a hazai európai piacon kezdődnek. Ez az ábra egy tipikus európai szélerőmű termelési láncát ábrázolja. generátor torony forgólapátok összeszerelés pótalkatrészek Az uniós keretrendszer biztosítja a szabályozás kiszámíthatóságát, valamint példa nélkül álló beruházási, finanszírozási és üzleti lehetőségeket nyújt a gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban, a következő intézkedéseknek köszönhetően: A digitális egységes piac létrehozása; Az energiaunió elmélyítése; A tiszta és körforgásos gazdaság terén elért haladás; Az új, uniós finanszírozású űrinfrastruktúra és szolgáltatások fokozott használata; A tőkepiaci unió megvalósításának felgyorsítása.
3 ÖSSZPONTOSÍTÁS A STRATÉGIAI ÜZLETI TERÜLETEKRE Iparunk megerősítése érdekében Európának a saját erősségeire és eszközeire kell építenie. A mesterséges intelligencia, az akkumulátorok és a kiberbiztonság csak néhány a számos stratégiai és jövőorientált üzleti terület közül, amelyen Európa fokozott versenyelőnye ipari ágazatokon, értékláncokon és régiókon átívelő fellendülést eredményezhet, miközben megerősíti az EU szerepét a globális színtéren. Európának több határon átnyúló ipari együttműködést kell folytatnia, tekintettel arra, hogy az ilyen kulcsfontosságú üzleti területeken erős európai szereplők vannak jelen. Az uniós tagállamoknak és vállalatoknak egyesíteniük kell erőiket annak érdekében, hogy továbbra is a versenyképességünket és gazdasági fejlődésünket fellendítő technológiai forradalmak élén maradjanak, és ennek érdekében maguknak kell alakítaniuk a fejlődésükhöz és alkalmazásukhoz szükséges feltételeket, miközben biztosítják az európai értékek tiszteletben tartását. A nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során, amelyeken az EU egységesen lép fel, az egységes piac szintén komoly értéket képvisel az Uniónk számára, mivel egy 500 millió fogyasztóból álló piachoz biztosít hozzáférést a kereskedelmi partnereknek. Ez jelentős előnyt jelent az EU számára a külföldi piacokhoz való hozzáférés biztosítása és az európai vállalatoknak szóló új üzleti lehetőségek megteremtése tekintetében. Ennek egy közelmúltbeli példája a Japánnal kötött gazdasági partnerségi megállapodás, amely jelenleg a legnagyobb hatályban lévő kereskedelmi megállapodás. Az EU rugalmas állami támogatási szabályokat vezetett be a közös európai érdekeket szolgáló fontos projektek elősegítése érdekében. Ezek olyan innovatív kutatási projektek, amelyek gyakran jelentős kockázatokkal járnak, és együttes, összehangolt erőfeszítéseket, valamint transznacionális köz- és magánberuházásokat igényelnek több tagállam részéről. A Bizottság teljes mértékben támogatja azt az együttműködést, amelyet a tagállamok és vállalataik ilyen fontos projektek lehetővé tétele érdekében folytatnak. A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy elősegítse az ilyen, Európa-szerte pozitív továbbgyűrűző hatású együttműködéseket decemberében a Bizottság a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó állami támogatások keretrendszerén belül 1,75 milliárd EUR összegű közberuházást hagyott jóvá, ami további 6 milliárd EUR összegű magánberuházást mobilizál majd a mikroelektronikai kutatás és innováció területén. Négy európai ország Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság és mintegy 30 vállalkozás és kutatóintézet egyesíti erejét, hogy lehetővé tegye az e kulcsfontosságú technológia területén történő kutatást és innovációt. Ez volt az első olyan kutatási és innovációs projekt, amit a stratégiai európai érdeket szolgáló projektekre vonatkozó különleges, rugalmasabb állami támogatási szabályok alapján hagytak jóvá. Fontos együttes erőfeszítéseket és beruházásokat hajtanak végre a nagyteljesítményű számítástechnika, a mikroelektronika és az akkumulátorok területén. A Bizottság további 6 olyan stratégiai európai érdeket szolgáló területet határozott meg, amelyek jövőbeni közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket eredményezhetnek: Hálózatba kapcsolt, tiszta és autonóm járművek Hidrogéntechnológiák és rendszerek Intelligens egészség A dolgok ipari internete Karbonszegény iparágak Kiberbiztonság A mesterséges intelligenciával és a robotikával kapcsolatos európai megközelítés biztosítja a technológiai, etikai, jogi és társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételét, ugyanakkor fokozza az uniós kutatási és ipari kapacitást és az európai polgárok és a gazdaság szolgálatába állítja a mesterséges intelligenciát. A Bizottság célja továbbá, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) közös vállalkozásnak köszönhetően hozzáférést biztosítson a világszínvonalú szuperszámítógépekhez az ipar és a vállalkozások számára, miközben folyamatban van az 5G hálózatok biztonságára vonatkozó közös uniós megközelítés kidolgozása végén az EU elfogadta a kiberbiztonsági rendeletet, amely a tagállamoknak e téren nyújtott támogatás javítása érdekében megerősíti az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség megbízatását, és uniós keretrendszert hoz létre, ami az online szolgáltatások és a felhasználói eszközök kiberbiztonságát hivatott fokozni.
4 AZ IPARI ÁTALAKULÁS TÁRSADALMILAG IGAZSÁGOS MEGKÖZELÍTÉSE A szociális jogok európai pillére átfogó szakpolitikai keretet biztosít a foglakoztatás és társadalmi teljesítőképesség irányítására az egész Európai Unióban. A szociális jogok európai pillére alapelveinek megfelelően a Bizottság európai készségfejlesztési programot hajt végre annak érdekében, hogy segítsen áthidalni a készséghiányt és támogassa a munkavállalókat az új elsősorban digitális készségek kialakításában, tekintettel a jelen és a jövő munkaerőpiacára. A következő hosszú távú uniós költségvetés keretében a megerősített Európai Szociális Alap új nevén Európai Szociális Alap Plusz égisze alatt folytatódik az európai munkavállalók készségeibe történő befektetés. A társaságok átszervezése esetén az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célzott képzési és foglalkoztathatósági intézkedésekkel támogathatja az állasukat vesztett európai munkavállalókat. Az EU, annak érdekében, hogy segítse a régiók helytállását a globalizált gazdaságban és változó világunkban, segítséget nyújt számukra az azon résterületekre irányuló beruházásaikban, amelyekben a versenyképességük szempontjából fontos erősségeik rejlenek ( intelligens szakosodás ), valamint abban, hogy innovációs klaszterek létrehozása érdekében más régiókkal partnerséget alakítsanak ki. A közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés Európai Szociális Alap Plusz 101 milliárd Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 1,6 milliárd A TISZTA ÉS KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE 25% Éghajlat A Bizottság arra irányuló javaslatával, hogy a következő uniós költségvetés 25 %-át az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák, az EU továbbra is a dekarbonizációs átállás élvonalában marad. Az ipar számára előnyt fognak jelenteni az új üzleti megoldások és technológiák, és új munkalehetőségek jönnek majd létre. A Bizottság jövőképe szerint 2050-re az EU klímasemlegessé válik. Ez a stratégiai célkitűzés nélkülözhetetlen a beruházások előmozdításához és ahhoz, hogy az iparunk élen járjon azon megoldások és termékek biztosításában, amelyekre a világnak a jövőben szüksége lesz. A Bizottság új kibocsátási határértékekre tett javaslatot a szén-dioxid és a légszennyező anyagok vonatkozásában, megbízhatóbb, szigorúbb kibocsátási vizsgálatokat vezetett be, és átalakította a gépjárművek uniós forgalomba hozatalára vonatkozó szabályozást. A Bizottságnak a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve ipari lehetőségeket teremt azáltal, hogy innovatív, erőforrás-hatékony módokon nyújt a fogyasztók számára termékeket. A Bizottság javaslatot tett arra, hogy drasztikusan csökkentsék az egyszer használatos műanyagok használatát és korlátozzák a mikroműanyagok alkalmazását, ugyanakkor növeljék, illetve 2030-ig valósítsák meg teljes mértékben a műanyag csomagolóanyagok újrafeldolgozását az uniós piacon, biztosítva a kulcsfontosságú iparágak elkötelezettségét. A tőkepiaci unió biztosítani fogja, hogy a pénzügyi ágazat betöltse szerepét a kevésbé karbonfüggő gazdaság irányába történő átmenetben. A Bizottság továbbá olyan uniós szintű osztályozási rendszert javasolt, amely lehetővé teszi a befektetők és pénzügyi intézmények számára annak megállapítását, hogy a tevékenységek és a beruházások fenntarthatók-e.
5 KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK FOGADÁSA AZ ALAPVETŐ ÉRDEKEK VÉDELME MELLETT A harmadik országokból érkező közvetlen külföldi befektetések a növekedés és a munkahelyteremtés forrásai. Amint azt az OECD is elismerte, az EU rendelkezik a világ egyik legnyitottabb befektetési rendszerével. Az EU a közvetlen külföldi befektetések legvonzóbb célpontja kíván és fog is maradni. Kivételes esetekben azonban a külföldi befektetések kockázatot jelenthetnek a biztonságra vagy a közrendre nézve, mert kritikus technológiákat, infrastruktúrát, bemeneti adatokat vagy érzékeny információkat érintenek. Egyes esetekben a kockázatot tovább súlyosbíthatja az a tény, hogy a befektetők harmadik ország tulajdonában vagy irányítása alatt állnak. E kockázatok kezelése érdekében az EU európai keretrendszert fogadott el a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására. Az elkövetkező 18 hónapban a Bizottság és az uniós tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az EU október 11-től teljes mértékben alkalmazni tudja a befektetések átvilágításáról szóló rendeletet. A PICAVÉDELMI KERET TELJES MÉRTÉKŰ KIHASZNÁLÁSA Az Unió 2018 májusa óta hatályos piacvédelmi szabályai közé tartozik egy új dömpingellenes módszertan, valamint olyan modernizált eszközök, amelyek bizonyos esetekben magasabb vámok alkalmazását teszik lehetővé, és tükrözik a szociális és környezetvédelmi normákat. A piacvédelmi keret teljes mértékű kihasználásával az EU jelenleg 135 dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedést, továbbá 3 védintézkedést alkalmaz. VÉDELMET NYÚJTÓ EURÓPA 135 meglévő dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedés, amelyek összesen közvetlen munkahelyet védenek, ebből munkahelyet az acélágazatban EGYSÉGES KÖZBESZERZÉSI PIAC Az egységes közbeszerzési piac létrehozása az EU egyik legfontosabb vívmánya. A közbeszerzési piacok egyre inkább globális jellege azonban olyan akadályokra és kiskapukra világított rá, amelyek a gyakorlatban rontják az egyenlő versenyfeltételeket. Az EU közbeszerzési piaca az egyik legnagyobb és legnyitottabb a világon. Európában a más országokból származó vállalatok az európai vállalatokkal azonos feltételek mellett indulhatnak közbeszerzési eljárásokban. Az EU számos jelentős kereskedelmi partnere azonban olyan korlátozó gyakorlatokat folytat, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az uniós vállalkozásokat. A Bizottság jelenleg mérlegeli az uniós közbeszerzési keret stratégiaibb jellegű megközelítését, többek között azt, hogy miként lehetne megerősíteni az uniós szabályok alkalmazását a nemzetközi megállapodások alapján lefolytatott közbeszerzési eljárásokban, és hogyan biztosítható a magas szintű minőség, biztonság, fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás minden olyan közbeszerzés esetében, amely uniós finanszírozásban részesül. Ennek részeként a Bizottság a tagállamokkal együtt 2019 folyamán áttekinti a jelenlegi keret végrehajtását, és iránymutatást tesz közzé a külföldi ajánlattevők és áruk uniós piacon való részvételére vonatkozó jogi keretről. Az EU-nak emellett eszközökre van szüksége ahhoz, hogy befolyást szerezzen és biztosítsa a kölcsönösséget. Az Európai Bizottság ezért 2016-ban nemzetközi közbeszerzési eszköz létrehozására irányuló módosított javaslatot terjesztett elő. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsban képviselt uniós tagállamokat, hogy kezdjék újra a tárgyalásokat, és 2019 végéig fogadják el a nemzetközi közbeszerzési eszközt. A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSA A FOGYASZTÓK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK ÉRDEKÉBEN Az uniós versenyjogi szabályok 1958 óta támogatják az európai ipart az uniós iparpolitikai célokkal párhuzamosan, anélkül, hogy megakadályoznák a tagállamokat ipari céljaik megvalósításában. A mai globális piacokon nem válhatnak versenyképessé azok a vállalkozások, amelyek a belföldi piacon sem azok. A versenypolitika a maga különböző eszközeivel nemcsak a nyílt és tisztességes belső piaci versenyt és a tisztességes fogyasztói árakat biztosítja, hanem emellett vállalatainkat a versenyképesség megőrzésére sarkallja.
6 Uniós összefonódási határozatok 1990 óta jóváhagyott (6976) korrekciós intézkedésekkel jóváhagyott (442) tiltott (29) AZ UNIÓS ÖSSZEFONÓDÁS-ELLENŐRZÉS Az uniós összefonódás-ellenőrzési szabályokat azért alakították ki és fogadták el az uniós tagállamok, hogy a fogyasztóknak és az üzleti ügyfeleknek ne kelljen magasabb árat fizetniük vagy kisebb választékkal szembesülniük. Ezek a szabályok lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy a piacok nyitottságának megtartása mellett más vállalkozások felvásárlásával növekedjenek. Az összefonódások tilalma továbbra is kivételes, és jellemzően olyan esetekre vonatkozik, amikor az összefonódás résztvevői nem hajlandóak megtenni azokat a megfelelő korrekciós intézkedéseket, amelyek a megállapított kár kezelésére alkalmasak és elégségesek. A Bizottság azt is alaposan megvizsgálja, hogy az összefonódás által érintett piacok helyi, nemzeti, európai vagy globális piacok-e, figyelembe véve olyan tényezőket, mint például hogy milyen könnyen szállíthatók a termékek nagy távolságra, valamint azt, hogy a fogyasztók mennyire bíznak az Európán kívülről érkező termékek minőségében és mennyire találják a termékellátást megbízhatónak. Amikor a Bizottság egy-egy összefonódás hatásait vizsgálja, a vizsgálat részét képezi a meglévő vagy potenciális, Európán kívüli versenytársak által gyakorolt versenykényszer. A növekvő globalizáció miatt az évek során ennek megfelelően nőtt azoknak a piacoknak az aránya, amelyeket az összefonódásokkal kapcsolatos uniós vizsgálatokban világpiacként határoznak meg. Print ISBN doi: / NA HU-C PDF ISBN doi: / NA HU-N
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenAZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula
AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN Pomázi Gyula 2019.06.20. 2 Szakpolitikai és fejlesztéspolitikai paradigma váltás 3 A gazdaság versenyképességének további fokozása mögötti
RészletesebbenHazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
Részletesebben9524/16 it/anp/kz 1 DG G 3 C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 26. (OR. en) 9524/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk IND 111 RECH 207 TELECOM 99 MI 389 COMPET
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0172/15f. Módosítás. Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
11.3.2019 A8-0172/15f 15 Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee 1 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének (2) bekezdésére, 11.3.2019 A8-0172/16 16
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenIntelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)
Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!
RészletesebbenAz Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról
RészletesebbenA magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája
A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat
Részletesebben9706/19 zssz/kk 1 ECOMP.3.C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. május 27. (OR. en) 9706/19 COMPET 433 IND 185 MI 476 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2019. május 27. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
RészletesebbenBelső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Európai Parlament 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2016/2024(BUD) 26.5.2016 MÓDOSÍTÁS: 1-19 Liisa Jaakonsaari (PE580.791v01-00) A 2017. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú
RészletesebbenAz Európai Beruházási Bankról dióhéjban
Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának
RészletesebbenAZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS JÖVŐJE
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS JÖVŐJE #EUBudget #EURoadSibiu #FutureofEurope 08. február 4. MILYEN EURÓPÁT SZERETNÉNK A JÖVŐBEN? Az EU vezetői hétévente eldönthetik, milyen Európát szeretnének és egyhangúlag meghatározhatják,
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenEURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenAmszterdami paktum Európai városok jövője
Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika 2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének
RészletesebbenAmszterdami paktum Európai városok jövője. Urbánné Malomsoki Mónika
Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika 2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenIpari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
Részletesebben14679/08 zv/zv/pg 1 DG C II
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 20. (24.11) (OR. en, fr) 14679/08 COMPET 411 IND 149 MAP 54 MI 392 RECH 315 FELJEGYZÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) Címzett: a Versenyképességi
Részletesebben9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
Részletesebben6177/19 af/zv/zst 1 ECOMP.3.C
Az Európai Unió Tanácsa FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) a Tanács Előző dok. sz.: 5808/19 COMPET 75 MI 70 IND 22 DIGIT 15 JUSTCIV 26 RECH 56 EDUC 33 Tárgy: Mesterséges
RészletesebbenPortugália nyilatkozata
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. július 7. (OR. de,en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0280 (COD) 11134/09 ADD 1 REV 3 CODEC 862 MAP 6 MI 249 COMPET 324 IND 75 COSDP 586 POLARM 15 PESC 839 FELJEGYZÉS
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenKÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-0440/2017 } B8-0445/2017 } B8-0446/2017 } B8-0447/2017 } B8-0449/2017 } RC1 3.7.2017 KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat
RészletesebbenAz Európai Beruházási Bankról dióhéjban
Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Unió bankjaként gazdaságilag életképes és fenntartható beruházásokat finanszírozunk és támogatunk szaktudásunkkal Európában és Európán kívül. Tulajdonosaink
RészletesebbenAz Irinyi Terv és az Ipar 4.0 program a gazdasági fejlesztés programjai
Az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 program a gazdasági fejlesztés programjai Pomázi Gyula, Helyettes Államtitkár Iparstratégiákért és gazdaságszabályozásért felelős Helyettes Államtitkárság 2017. november 16.
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenMELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.10. COM(2017) 228 final ANNEX 1 MELLÉKLET A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása a következőhöz: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak,
RészletesebbenLIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation
LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenAJÁNLÁSOK. A TANÁCS (EU) 2015/1184 AJÁNLÁSA (2015. július 14.) a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról
2015.7.18. L 192/27 AJÁNLÁSOK A TANÁCS (EU) 2015/1184 AJÁNLÁSA (2015. július 14.) a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenSchindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.
Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,
RészletesebbenAz Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja
Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja Közös Kutatóközpont Joint Research Centre (JRC) e. r p. / r 65 % 80 % 60 % 20 % 73 % HU TSUNAMIS ALERT SYSTEM MUNICIPAL SERVICE + 27.5 1020.0
RészletesebbenKÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ. Tudásszövetségek
KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Program Pályázat megnevezése (magyar) Erasmus+ Tudásszövetségek Pályázat megnevezése (angol) Knowledge Alliances 2017 Pályázat kódja EAC/A03/2016 Általános
RészletesebbenAz Európai Beruházási Bankról dióhéjban
Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban 2019 1 Az Európai Beruházási Bank az Európai Unió hitelezési szerve. Mi vagyunk a világ legnagyobb multilaterális hitelezője és az éghajlatváltozás elleni küzdelem
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenInnovációs fordulat előtt
Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós
RészletesebbenFókuszban az üzlet. Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter
Fókuszban az üzlet Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter Az IKT vállalatok vállalkozásfejlesztés támogatása modern eszközökkel érett és éretlen piacokon, mint például Hollandia és Törökország. Szántó
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
Részletesebben9707/19 hk/kf 1 ECOMP.3.C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. május 27. (OR. en) 9707/19 TOUR 10 IND 186 COMPET 434 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2019. május 27. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
RészletesebbenKörforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány
Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos Gazdaságért Alapítvány 2014 elején jött létre magánkezdeményezésre Elsődleges
RészletesebbenKlímapolitika Magyarországon
Klímapolitika Magyarországon A KlimAdat projekt nyitórendezvénye 2018. január 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenA REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA
A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.24. COM(2016) 689 final 2013/0028 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 8998/17 ADD 1 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 11. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenINNOVÁCIÓS POLITIKA JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK
INNOVÁCIÓS POLITIKA Az innováció egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaságunkban. Előnyöket biztosít a polgárok a fogyasztók és a dolgozók számára. Feltétlenül szükséges a jobb munkahelyek teremtéséhez,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenDr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése
Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank 1 2013. november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 2 » Az európai lakosság több, mint 70%-a városi környezetben él, ezek az agglomerációk az Európai Unió
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
Részletesebben3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.30. COM(2017) 288 final 3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) költségvetési
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 31. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 31. (OR. en) 9795/17 FIN 334 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 30. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenAZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE
AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE 2017. november 2. DR. HABIL. SZUCHY RÓBERT PHD EGYETEMI DOCENS DÉKÁNHELYETTE A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HELYZETE JOGI MEGKÖZELÍTÉSBEN
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenTÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK
7 régió, 1 cél: a társadalmi vállalkozások ökoszisztémájának erősítése Európai Uniós regionális politikai döntéshozók számára kialakított szakpolitikai diagnosztikai rendszer segítségével. Az utóbbi években,
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenAZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK
AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK Az Európai Beruházási Bank (EBB) hosszú távú projektfinanszírozás, garanciák és tanácsadás biztosítása révén előmozdítja az Európai Unió célkitűzéseit. Unión belüli és kívüli
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenA Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.
A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti
RészletesebbenEstonian colours ÁTMENET A 2020 UTÁNI EURÓPA FELÉ. A konferencia következtetései. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Estonian colours ÁTMENET A 2020 UTÁNI EURÓPA FELÉ A konferencia következtetései Európai Gazdasági és Szociális Bizottság A konferenciát az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szervezte a
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenPályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal
Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
Részletesebben