NEPTUN_FDL, META. (Szűrések, dokumentáció) Budapest, 2001

Átírás

1 NEPTUN_FDL, META (Szűrések, dokumentáció) S Budapest, 2001

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK FDL SZŰRÉSEK, METANYELV.FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ LISTÁK SZŰRÉSE Szűrések használata Szűrések kezelése ablak Szűrések szerkesztése ablak Paraméteres szűrések megadása SQL szerkesztő ablak Másolat készítése ablak ÁLTALÁNOS LISTÁK/STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE Használata Kezelése Listák/statisztikák kezelése ablak Lista/statisztika előállítása PALETTÁK ÉVKÖZI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK MEGADÁSA RENDELTETÉS AZ INFORMÁCIÓS ABLAK A FELADATOK MEGADÁSA, SZERKESZTÉSE TIPPEK A FELADATOK MEGADÁSÁHOZ A KÖVETELMÉNYEK MEGADÁSA A METANYELV A METANYELV RENDELTETÉSE SZINTAKTIKA Adatbázis-lekérdező függvények Halmazműveletek Szimbólumok Numerikus konstansok A METANYELV NYELVTANA A METANYELV SZERKESZTŐ HASZNÁLATA A logikai kifejezések szerkesztése oldal

3 3.4.2 Az aritmetikai kifejezések szerkesztése Függvényparaméterezést támogató ablakok Opciók beállítása PÉLDÁK A METANYELVI KIFEJEZÉSEKRE oldal

4 A NEPTUN 2000 ETR biztosítja az adatok szűrési és rendezési lehetőségét, valamint a felhasználó által definiálható listák, statisztikák lekérdezését. A lekérdezési rendszer olyan, hogy azt programozói ismeretek nélkül is lehet kezelni (pl. FDL, Metanyelv). A lekérdezések a NEPTUN Információs rendszer üzemeltetési felületein használhatók, fontosabb listák mellett mindenhol megtalálhatók. 1. FDL szűrések. Az FDL szűréseket azért készítettük, hogy a felhasználó számítógépes előtanulmányok nélkül a dokumentációban ismertetett eljárás segítségével egy viszonylag nagy listából különböző szempontok alapján szűkítéseket tudjon létrehozni. 1.1 Listák szűrése Szűrések használata A NEPTUN 2000 ETR program számos helyén előfordul, hogy a felhasználó valamilyen listát kezel: hallgatók, képzések, tárgyak, tanszékek, termek, jegyzetek, stb. halmaza jelenik meg a képernyőn. Ebből lehet aztán kiválasztani azt, amelyikkel éppen dolgozni akar. Ha ez a lista több száz elemből áll, ha tartalmazza, pl. az adott Intézmény összes hallgatóját, vagy egy adott tanszék összes meghirdetett tárgyát, akkor elég körülményes lehet ezek közül kiválasztani az éppen szükségeset. Ezért lehetőség van a listák szűkítésére szűrőfeltételek megadásával. Ha egyszer egy szűrés létre lett hozva, később egy névvel (pl.: elsőéves gazdász hallgatók ) lehet rá hivatkozni. Ezek közül a kiválasztottak egy legördülő listában jelennek meg, ami a szűkítendő listával egy lapon jelenik meg. A legördülő listából lehet kiválasztani az éppen szükségeset, és ekkor a listában a korábban megadott szűrőfeltételeknek eleget tevő tagok jelennek meg (pl.: az elsőéves gazdász hallgatók ). 4. oldal

5 Ha egy olyan korábban létrehozott szűrésre van szükség, ami nincs benne a legördülő listában, vagy ennek módosított változatára, vagy pedig egy teljesen újat akarunk megadni, akkor a Szerkesztés gomb megnyomásával egy új ablak - Szűrések kezelése - jön elő, amivel mindez elvégezhető.(1.1.ábra) A későbbiekben, ha szűkítendő listáról, vagy csak egyszerűen listáról lesz szó, akkor az mindig a tárgylapon lévő listát jelenti Szűrések kezelése ablak 1.1.ábra. Szűrések kezelése. Ebben az ablakban (1.1.ábra) felül két lista található. A baloldaliban vannak az adott felhasználó által eddig létrehozott szűrések, vagy más felhasználó által elküldött szűrések azonosító nevei. A jobboldaliban találhatóak azok, amelyek a tárgylapon lévő legördülő menüben megjelennek. (Érdemes ebbe a listába azokat a szűréseket betenni, amelyekre gyakran van szükség; ekkor ugyanis megspórolhatjuk ennek az ablaknak az előhívását.) A baloldali lista tartalma informatív jellegű, azaz mindig azokat a 5. oldal

6 szűrésneveket mutatja, amelyekhez feltételek vannak rendelve. Ennek a listának a tartalma akkor változik meg, ha új szűrést hozunk létre, régit törlünk, vagy pedig már meglévőről másolatot készítünk. A jobboldali lista tartalma szabadon változtatható a legfelső két gomb segítségével. A jobbra nyíl gomb bővíti a jobboldali listát, mégpedig a baloldali listában kiválasztott elemmel, elemekkel. (Nem áttesszük az elemet, azaz a baloldali listából nem fog eltűnni!). A szemetesvödörbe mutató nyíllal pedig törölhetjük a jobboldali lista egy elemét (az éppen kiválasztottat). Mindkét listában megjelenik a Minden azonosító; ennek segítségével lehet a tárgylapon egy olyan listát generálni, mely az összes elérhető sort tartalmazza. Ezt nem lehet sem szerkeszteni, sem törölni, sem kivenni a jobb oldali listából, viszont alapértelmezésnek megadható. Az Alap gombbal adhatunk meg alapértelmezést. Ez azt jelenti, hogy a tárgylap aktivizálódásakor a szűkítendő lista automatikusan ennek megfelelő lesz. Ez olyankor előnyös, ha általában ugyanarra a listára van szükség - ilyenkor ugyanis mindig ez fog megjelenni. A gomb megnyomásával a jobboldali listában kiválasztott szűrést tehetjük alapértelmezéssé, ilyenkor ez megjelenik az Alapértelmezés felirat alatti keretben, és automatikusan törli a korábbit. A jobboldali négy gomb az éppen aktuális szűrésre vonatkozik, ami a Szűrés feliratú mezőben jelenik meg. Ennek tartalma változtatható a billentyűzetről, illetve a listák egy elemének kiválasztásával is. Megjegyzés: ehhez az aktuális névhez még nem feltétlenül vannak feltételek hozzárendelve. A Szűrés szerkesztése gomb megnyomásakor egy új ablak - Szűrések szerkesztése - jelenik meg, amiben megadhatóak a listát szűkítő feltételek. Ha onnan az OK gombbal térünk vissza, akkor egy kérdés jelenik meg, hogy a program elmentse-e a szerkesztett szűrést. Ha itt nemmel válaszolunk, akkor a szűrés neve alatt megjelenik a Nincs elmentve felirat. Ha a már létező szűrés SQL nyelven lett módosítva (ezt csak rendszeradminisztrátor teheti meg), akkor az SQL szerkesztő ablakban jelenik meg a 6. oldal

7 szűrés. A Mentés gomb megnyomásakor - ha kint van a Nincs elmentve felirat - az aktuális néven a legutoljára létrehozott ill. szerkesztett szűrés kerül tárolásra. A Másolat gomb megnyomásakor az aktuális szűrésről - ha az létezik már, azaz benne van a baloldali listában - másolat készíthető új néven egy külön ablakban saját részre, illetve kari és rendszeradminisztrátorok készíthetnek másolatot más egyének részére is. Lehetőség van az elkészített szűréseket másoknak átadni fájlon keresztül is, erre szolgálnak az Export fájlba/import fájlból funkciók. A Törlés gomb megnyomásakor - újbóli megerősítés után - az aktuális szűrés törlődik a baloldali listából. A bal oldali listában több elem is kijelölhető *, és így egyszerre törölhető. Új szűrés létrehozásához adjunk meg egy új - a baloldali listában még nem létező - nevet, majd nyomjuk meg a Szűrés szerkesztése gombot. Már meglévő szűrés módosításához válasszuk ki azt valamelyik listából, és nyomjuk meg a Szűrés szerkesztése gombot. Ha egy olyan szűrést akarunk létrehozni, amelyik csak kis mértékben különbözik egy már meglévőtől, vagy egy létezőt akarunk tovább finomítani, de úgy, hogy az eredeti is megmaradjon, akkor erre két lehetőség van. Vagy először másolatot készítünk a már meglévőről, és utána ezt az újat szerkesztjük, * Több elem együttes kijelölése a Windowsban szokásos módon történik: az elemre való kattintás alatt lenyomva kell tartani vagy a Shift vagy a Ctrl gombot. Az előbbi esetén intervallum, az utóbbinál különálló listaelemek jelölhetők ki. 7. oldal

8 vagy pedig a meglévőt szerkesztjük, de visszatéréskor nem kell elmenteni, hanem megváltoztatjuk az aktuális nevet, és ezután nyomjuk meg a Mentés gombot. Az Export fájlba és az Import fájlból gombok a már megszerkesztett szűrések fájlba való kiírására és az onnan történő visszaolvasásra szolgálnak. Az Export fájlba gomb megnyomásakor a baloldali listában kijelölt szűrések kerülnek elmentésre. A fájl nevét és elérési útvonalát a megjelenő párbeszédablakban kell megadni. A létrehozott fájlok kiterjesztése.fdl lesz. Az Import fájlból gomb megnyomásakor szintén megjelenik egy párbeszédablak, itt kell megadni a beolvasni kívánt fájl nevét. Beolvasás után a fájlban lévő szűrések kijelölve megjelennek a baloldali listában; ha már létezett olyan nevű szűrés, akkor az (Új 1) toldalékkal egészíti ki a szűrés nevét. Ha így is létező szűrésnevet kapnánk, akkor az Új utáni számot addig növeli, amíg szükséges. (Megj.: a program a szűréseket a fájlba XML formátumban írja ki, elvileg szerkeszthető tetszőleges szöveges editorban, de nem ajánlott.) Szűrések szerkesztése ablak A feltételek megadásának elve. Paletta fogalma. A feltételrendszer megadásához szükséges, hogy a valóságot, a felsőoktatási Intézménnyel kapcsolatos fogalmakat valamiképpen modellezzük. Az itt használt modell hierarchikusan épül fel, melynek az alapegysége a paletta. A paletta a hétköznapi életben valamiképpen összetartozó dolgoknak a gyűjteménye, például a festők palettája tipikusan a színeket tartalmazza, és a különböző palettái a különböző színek árnyalatait tartalmazhatja. Ehhez hasonlóan itt is egy paletta a valamiképpen összetartozó fogalmakat tartalmazza, nevezetesen egy létező dolog tulajdonságait. 8. oldal

9 Ez a létező fogalom lehet például a hallgató, s ekkor a tulajdonságai lehetnek a neve, címe, anyja neve, gyerekeinek száma, stb.; lehet a tárgy, s ekkor a tulajdonságok, pl.: neve, kódja, hány kredites, stb.; lehet a kurzus (tulajdonságok: kód, nyelv, típus, stb.); vagy lehet egy elvontabb fogalom is, mint például az index bejegyzés ennek leírására szolgálhatnak a típus (pl.: vizsgajegy, félévközi jegy, szigorlat stb.), eredmény, bejegyzés dátuma tulajdonságok. Egy paletta tehát a létező fogalmak úgymond statikus tulajdonságait tartalmazza, melyek közvetlenül a fogalomra vonatkoznak. Egy létező fogalmat azonban nem csak a tulajdonságai, hanem a környezetéhez való viszonya, vagyis a kapcsolatai is jellemzik. Pl.: egy hallgatót az indexében található bejegyzések és az általa látogatott kurzusok (felvett tárgyak) is jellemzik. Ez azt jelenti, hogy a hallgató és a kurzus paletta között kapcsolat van, és ez a kapcsolat kétirányú (hallgató, aki jár valamilyen kurzusra ill. kurzus, amire jár valamilyen hallgató). A tulajdonságok és kapcsolatok között azonban egy kicsit elmosódik a határ, hiszen pl. az anyja neve tulajdonság helyett a valóságot jobban modellezné, ha lenne egy anya paletta, aminek az egyik tulajdonsága a neve, és kapcsolatot létesítenénk a hallgató és az anya paletta között. Mivel azonban az anya paletta semmilyen más tulajdonsága nem lényeges számunkra, ezért egyszerűsíti a modellt, ha ezt külön paletta helyett egyetlen tulajdonságként kezeljük. A palettáknak megfeleltethető egy lista, például a hallgató palettának a rendszerbe bevitt összes hallgató. Ha azonban ennek a palettának valamely elemére megadunk egy feltételt (pl.: neve =Kovács), akkor ez a lista már csak a feltételnek eleget tevő hallgatókat fogja tartalmazni (a Kovács nevűeket). Szűkíteni lehet a kapcsolatok alapján is, pl. azok a hallgatók, akik járnak angol nyelvű kurzusra (van kapcsolatuk a kurzus palettával, amelyiknél a nyelv tulajdonság angol). Szemléletesen ez úgy képzelhető el, hogy a kurzus paletta, ahol nyelv =angol, az angol nyelvű kurzusoknak a listája, és a hallgatók, akikre kíváncsiak vagyunk, azok, akik ebből a listából valamelyik kurzusra járnak. 9. oldal

10 Tekintsünk egy példát. Azokra a 25 évnél idősebb budapesti hallgatókra vagyunk kíváncsiak, akik a Villamosmérnöki karra járnak és van angol középfokú nyelvvizsgájuk. Ezt a fent leírt modell alapján úgy fogalmazhatjuk meg, hogy annak a hallgató palettának megfelelő listát szeretnénk megkapni, amelyik tulajdonságai között szerepelnek a születési év <1975 (feltéve, hogy 2000-et írunk) a Lakhely városa =Budapest feltételek, valamint rendelkezik kapcsolattal a kar palettához, ahol kód =VI a nyelvvizsga palettához, ahol nyelv = angol és fok =közép. Tehát a szűrések felépítését a fogalmak tulajdonságai és kapcsolatai, és a kapcsolatok hierarchiája határozza meg. Szemléletesen: Hallgató tulajdonságai: - születési év < Lakhely városa = Budapest kapcsolatai: - Kar 10. oldal

11 tulajdonságai: - kód = VI kapcsolatai : nincsenek - Nyelvvizsga tulajdonságai: - nyelv = angol - fok = közép kapcsolatai : nincsenek Egy paletta tulajdonságainak megadása FDL, Meta dokumentáció 1.2. ábra: Szűrések szerkesztése A tulajdonságokhoz feltételt a tulajdonság neve alatti mezőben lehet megadni. A kis és nagybetűk között különbség van. Ezekben a mezőkben használhatóak úgynevezett jokerkarakterek is:? (kérdőjel) - egy darab tetszőleges karaktert helyettesít * (csillag) - tetszőleges számú (nullát is beleértve), tetszőleges karaktert helyettesít 11. oldal

12 Például: Sz*ó magában foglalja a Szabó és a Szántó, de a Szó nevet is, vagy a k?r mintára illeszkedik a kár és a kér szó, de nem illeszkedik a kr és a kavar szó. Alapértelmezésben a * odakerül minden beírt szó végére, azaz az ábrában látható Kovács Kovács* -ként értelmeződik. Ez elkerülhető, ha a szó elé egy egyenlőségjelet teszünk ( =Kovács ). Ha nincs szükség a szó végén a csillagra, akkor érdemes kitenni az egyenlőségjelet, mert ekkor gyorsabb lesz a lista előállítása. Hasonlóképpen használhatóak a <, <=, >, >= karakterek is, ami szöveges mezőnél az abc szerinti rendezés alapján történik (Figyelem! A magyar ékezetes karakterek az angol betűk után következnek!), a számoknál pedig numerikusan (Megj.: Nem minden számot tartalmazó mező értelmeződik számként, például az irányítószámok vagy a különböző kódok, hiszen itt a számérték nem hordoz extra információt.). A szöveges mezőkben használható az és és a vagy kifejezés (pl.: Kovács vagy Szabó ), és a sor elején álló nem kifejezés, ami az egész sorra vonatkozik (pl.: nem Kovács - a nem Kovács nevű emberek, Figyelem! nem Kovács vagy Szabó - a nem Kovács és nem Szabó nevű emberek). A numerikus mezőkben használható az és és a vagy kifejezés is. Mindkét mezőtípusnál az és értékelődik ki hamarabb, azaz a >=10 és <=20 vagy >30 és <40 kifejezés a 10-től 20-ig és a 31-től 39-ig terjedő számokat jelenti. Olyan feltételt is meg lehet adni, mely arra vonatkozik, hogy az adott mező ki van-e töltve, vagy sem. Ennek segítségével lehet kilistázni, például azokat a hallgatókat, akiknek még nincs megadva valamilyen adata. A megadás módja:! a mező értéke üres nem! a mező értéke nem üres Ha egy palettának hatnál több tulajdonsága van, akkor a Következő lap gombbal lehet a többire ugrani. Az Ok SQL gomb csak rendszer adminisztrátornak jelenik meg, ennek megnyomása után mielőtt visszatérne a program a korábbi ablakba 12. oldal

13 megjelenik a megszerkesztett szűrés SQL nyelvre lefordítva, melyet tovább is lehet szerkeszteni. Bármely mezőben megnyomva az ALT-h billentyűket, illetve duplán rákattintva az egérrel a következő ablak jelenik meg (jelen esetben a Lakhely városa mezőhöz tartozó ablak látható): 1.3 ábra Adatbázis mező értékei Az ablakban található lista tartalmazza az adott mezőhöz tartozó összes olyan értéket, amely előfordul egyáltalán (azaz van ennek megfelelő bejegyzés, pl. van olyan hallgató, aki az adott városban lakik). Tehát ha ezektől eltérő adatot adunk meg, akkor a szűrésnek biztosan üres halmaz lesz az eredménye. A lista alatt található mező gyorskeresőként használható; például So -t beírva megkeresi az első So -val kezdődő bejegyzést. Ha a listából kiválasztjuk a feltételként használni kívánt értéket (nem feltétlenül egyezik meg a gyorskereső mezőben lévő értékkel), akkor a Beszúr gomb megnyomásának hatására ez az érték a Szűrések szerkesztése ablak megfelelő mezőjébe, másolódik (a kurzor által mutatott helyre). Egy paletta kapcsolódásainak megadása 13. oldal

14 1.4 ábra: Szűrések szerkesztése Az itt látható listában jelennek meg a kapcsolódások, jelen esetben egy képzéshez tartozóak. A megfelelő paletta kiválasztása után az Ugrás a kapcsolódásra gomb megnyomásával léphetünk az adott palettára. Ugyanezt az eredményt érhetjük el, ha duplán klikkelünk a palettanéven. A Visszaugrás gomb hatására visszamehetünk az eggyel korábbi szintre. A *-gal megjelölt paletták negált kapcsolatot jelentenek, azaz például ha a Hallgatók palettából a Nyelvvizsga*-ra ugrunk, és ott megadjuk a középfokú C feltételt, akkor azokat a hallgatókat hozza le, akik nem rendelkeznek középfokú C típusú nyelvvizsgával. Paletták statisztikus jellemzői Lehetőség van olyan típusú feltétel megadására is, mely azokat a hallgatókat takarja, akik legalább két képzésre járnak. Ehhez a hallgatók palettánál létre 14. oldal

15 kell hozni egy kapcsolódást a Képzés adatlap palettára, és a Képzés adatlap darabszáma feliratú mezőbe be kell írni a megfelelő feltételt. Erre a mezőre ugyanazok érvényesek, mint a paletták numerikus tulajdonságú mezőire. Ilyen feltétel bármelyik palettára megadható az első kivételével, hiszen ez a paletta egy listát jelenít meg, és nem egy számot. A szűrési feltétel fája 1.5 ábra: Szűrési feltétel fája Ebben a fában szemléletesen jelenik meg az eddig megadott feltételrendszer a Feltétel megadásának elve című alfejezetben megadott hierarchiának megfelelően. A Szűrési feltételek megjelenítése feliratú doboz kicsekkelése után a fa csak a palettákat, illetve azok kapcsolódásait fogja mutatni, de a palettákhoz megadott feltételeket nem. Az Ugrás a kiválasztott palettára gomb megnyomására a kiválasztott paletta tulajdonságai jelennek meg a megadott feltételekkel. Ugyanezt eredményezi a dupla 15. oldal

16 klikkelés a palettanéven Paraméteres szűrések megadása Lehetőség van olyan általánosított szűréseket is létrehozni, melyekben bizonyos feltételeket csak a szűrés végrehajtásakor kell megadni. Ezek a feltételek létrehozáskor mint paraméterek szerepelnek. Ez főleg olyankor hasznos, ha bizonyos szűrések sok feltételben megegyeznek, és csak néhányban térnek el; ilyenkor elég, ha az eltérő feltételeket egy-egy paraméterrel jelöljük, és a különböző értékeiket csak a végrehajtáskor adjuk meg. A Szűrések szerkesztése ablakban, az egyes mezőkben a később megadandó feltételeket :paraméternév alakban kell megadni, ahol paraméternév összefüggő karaktersorozat. Egy-egy paraméter csak egyetlen adatot jelent, tehát később, értékének megadásakor nem lehet semmilyen relációt vagy logikai kifejezést sem megadni (=, >, <, és, vagy, stb.). Ellenben egy mezőben szerepelhet több paraméter is; pl.: >=:alsókorlát és <=:felsőkorlát. Végrehajtáskor egy listában megjelenik az összes paraméter a megadott névvel, és mindegyik mellé meg kell adni egy értéket. Például: 1.6. ábra: Paraméterek A példában ha alsókorlát, felsőkorlát a név mezőben szerepel, Város pedig a lakhelyet jelenti azon budapestiek kerülnek kilistázásra, akiknek a neve F, G, H, vagy I 16. oldal

17 betűk valamelyikével kezdődik (és persze teljesítik az összes többi, létrehozáskor megadott feltételt) SQL szerkesztő ablak 1.7 ábra. SQL szerkesztő Ebben az ablakban a már megszerkesztett szűrés SQL nyelvre lefordítva jelenik meg. Ezt a kifejezést szerkeszteni, módosítani csak rendszer adminisztrátornak van joga, mert ehhez szükséges az SQL nyelv szintaxisának, illetve az adatbázis szerkezetének ismerete. Az SQL szintű leírásnál is megadhatóak paraméterek az alábbi formátumban: :típus:paraméternév ahol típus egy azonosító szám. Értékei és jelentésük: 1 - a megadott érték szöveg (idézőjelek közé kell tenni) 2 - szövegkezdet (*-ot tesz a végére, és idézőjelek közé teszi) 17. oldal

18 3 - szám (nem egészíti ki a program semmivel) 4 - dátum (megfelelő formátumra konvertálja) Ha általános listák/statisztikák készítése közben jutottunk el ebbe az ablakba, akkor a logikai feltétel helyett a teljes lekérdezést meg kell adni, azaz SELECT-tel kell kezdődnie. Ha a változtatásokat el akarjuk menteni, akkor az Ok gomb megnyomása után feltett megerősítő kérdésre is igenlően válaszoljunk. Ilyenkor a későbbiekben a szűrést már csak SQL szinten lehet majd szerkeszteni Másolat készítése ablak 1.9. ábra. Másolat készítése 18. oldal

19 Kari és rendszer adminisztrátorok választhatnak, hogy saját maguknak vagy pedig más személynek akarnak másolatot készíteni a szűrésről; ezt az ablak alsó részén adhatják meg. (1.9.ábra) Az összes többi felhasználó csak saját részre készíthet másolatot, nekik nem is jelenik meg a választási lehetőség. Ha a másolat saját részre készül, akkor a szűrés új példányának nevét kell megadni az ablak közepén levő mezőben, ha viszont más személy, illetve személyek részére készül, akkor e személy, illetve személyek egyénkódját kell megadni vesszővel elválasztva; ilyenkor az Ok gomb megnyomására minden megadott felhasználónál megjelenik a szűrés az eredeti néven. 1.2 Általános listák/statisztikák készítése Használata Tetszőleges tartalmú tetszőlegesen szűkített listát elő tudunk állítani a Listák szűrése fejezetben leírt módszer segítségével. Kezdetben csak ki kell választani, hogy mi legyen a lista tartalma (hallgatók, tárgyak, stb.), majd pedig megadni a szűrőfeltételeket. Ezen kívül lehetőség van megadni azt is, hogy mely tulajdonságokat kívánjuk a listában megjeleníteni (név, cím, átlag, stb.). Továbbá bizonyos mezők értékeit párhuzamos oszlopokba is lehet fejteni. Az ily módon létrehozott feltételrendszert el lehet menteni, és később újra lehet hivatkozni rá, épp úgy, mint a kötött listák szűrésénél. A statisztika készítése ezzel teljesen megegyező módon történik, hiszen csak annyi a különbség, hogy például nem minden egyes hallgató neve és féléves átlaga jelenik meg, hanem csak az, hogy hány hallgató van a listában, és például még az, hogy mennyi volt a legmagasabb és a legalacsonyabb féléves átlag. A párhuzamos oszlopokat tartalmazó listák az olyan eredményhalmazok jobb áttekinthetőségét szolgálják, ahol egy adott tulajdonság különböző értékei visszatérően 19. oldal

20 szerepelnek egy másik tulajdonságcsoport különböző értékkombinációival. A tulajdonságcsoport persze jelenthet egyetlen tulajdonságot is. Például ha egy olyan listát készítünk, amelyik azt tartalmazza, hogy melyik szakon melyik városból hány hallgató tanul, akkor egy ilyen jellegű listát kapunk eredményül: Szak Város Létszám Angol tanár Ajka 3 Angol tanár Budapest 84 Angol tanár Debrecen 15 Angol tanár Kispiripócs 1 Angol tanár Vác 11 Német tanár Budapest 75 Német tanár Debrecen 22 Német tanár Esztergom 13 Német tanár Vác 2 Olasz tanár Ajka 4 Olasz tanár Budapest 43 Olasz tanár Debrecen 31 Olasz tanár Esztergom 6 Olasz tanár Vác 6 Itt a Város tulajdonság értékei ismétlődően szerepelnek a Szak tulajdonság egyes értékeivel. Ha azt akarjuk, hogy egy-egy szakhoz csak egy-egy sor legyen a táblázatban, ahhoz a Város tulajdonság különböző értékeit (Ajka, Budapest ) a fejlécben kell szerepeltetni. Ekkor a Létszám oszlopot párhuzamos oszlopokba fejtjük a város különböző értékeinek megfelelően, és így egy sokkal áttekinthetőbb listát kapunk: Szak Ajka Budapest Debrecen Esztergom Kispiripócs Vác Angol tanár Német tanár Olasz tanár Több tulajdonságot is ki lehet emelni a fejlécbe, például tovább lehet bontani a fenti táblázat párhuzamos oszlopait a Neme tulajdonság Férfi, Nő értékeinek megfelelően. Ilyenkor arra kell vigyázni, hogy a párhuzamos oszlopok számát a fejlécbe kiemelt tulajdonságok különböző értékeinek szorzata fogja meghatározni. Tehát 50 város és 2 nem esetén 100 oszlop fog keletkezni. 20. oldal

21 1.2.2 Kezelése ábra. Általános lista kezelése A kiindulópont a NEPTUN_TÖRZS modulban a Karbantartás lapon a Lista/Statisztika pont kiválasztásával érhető el. Itt megjelenik egy lista, mely kezdetben egyetlen elemet sem tartalmaz. Ez alatt két legördülő lista is található: a Típus nevűben lehet kiválasztani, hogy mi legyen a lista tartalma, azaz például hallgatókról, tárgyakról vagy képzésekről tartalmazzon információkat. Ezután a jobboldaliból lehet egy, már korábban létrehozott feltételrendszerre hivatkozó nevet kiválasztani, mely hatására megjelenik a kívánt lista. A listát teljes képernyőn is megjeleníthetjük, ehhez az oldal jobb felső sarkában lévő gombot kell megnyomni. Ekkor egy maximális méretű új ablak nyílik meg. Az előző ablakba vissza lehet menni a nélkül is, hogy ezt az újat bezárnánk, így lehetőség nyílik arra, hogy a program más részeinek használata közben ez a háttérben látható és elérhető 21. oldal

22 maradjon. (Megj.: ennek a listának a tartalma mindig meg fog egyezni a listák/statisztikák oldalon láthatóéval.) A lista tartalmát a Nyomtat gomb megnyomásával lehet kinyomtatni, ha van printer a géphez kapcsolva. Arra viszont figyelni kell, hogy csak azokat az oszlopokat fogja kinyomtatni (balról kezdve), amelyek még ráférnek egy A4-es oldalra. Új feltételrendszer létrehozása vagy régi módosítása esetén a Szerkesztés gombot kell megnyomni. Ekkor a Listák/statisztikák kezelése feliratú ablak jelenik meg. 1.x. ábra. Párhuzamos oszlopokba fejtett lista Ha az eredménylista párhuzamos oszlopokat tartalmaz, akkor az az ábrán látható módon jelenik meg. Ilyenkor a Párhuzamos oszlopok doboz segítségével lehet változtatni, hogy a lista párhuzamos oszlopokba fejtve vagy anélkül jelenjen meg Listák/statisztikák kezelése ablak 22. oldal

23 1.11.ábra. Listák kezelése Ez az ablak funkcióit tekintve megegyezik a Szűrések kezelése ablakkal, azzal a különbséggel, hogy nem lehet megadni alapértelmezést. A jobboldali lista tartalmának megválasztásával a tárgylapon a nagy lista alatt található legördülő listában megjelenő neveket lehet beállítani. A Szűrés szerkesztése gomb megnyomására itt azonban egy közbülső ablak jelenik meg: a Lista/statisztika előállítása, és csak azután lehet a tényleges feltételeket megadni Lista/statisztika előállítása 23. oldal

24 Ezen a lapon dől el, hogy végül mit szeretnénk megjeleníteni: a szűrőfeltételeknek eleget tevő listát, vagy pedig ennek valamilyen statisztikus tulajdonságát. Listák generálása 1.12.ábra. Lista generálása A Feltételek gomb megnyomására a Szűrések szerkesztése ablak válik láthatóvá, mely teljesen analóg a Listák szűkítése fejezetben látottal, azzal a különbséggel, hogy mindegyik mező mellett megjelenik egy csekkboksz, mely alapértelmezésben üres. Ezekkel lehet megjelölni azokat a tulajdonságokat, melyeket, illetve melyek bizonyos jellemzőit meg szeretnénk jeleníteni a végső listában. Az így megjelölt mezők jelennek meg a fent látható ablak baloldali listájában Palettanév.Tulajdonság formában. A Mező teljes útvonala tartalmazza, hogy milyen kapcsolódásokon keresztül jutottunk el a kiinduló palettától a baloldali lista éppen aktív eleméig (az aktív elem az, amelyik a listában be van keretezve - nem feltétlen azonos a kiválasztott elemmel). 24. oldal

25 Tartalma csak informatív jellegű. A baloldali lista tartalmazza a megjelölt mezőket, de ezek még nem fognak automatikusan megjelenni a legenerált listában. Ehhez ugyanis át kell másolni az egyes mezőket a jobboldali listába: a bal oldali listában kijelölve meg kell nyomni a -> (jobbra nyíl) gombot. Fontos még, hogy ekkor a Függvények feliratú lehetőségek közül melyik van kiválasztva: ezt a tulajdonságát fogja a lista megjeleníteni. A Lista opció egyszerűen megjeleníti a mező lehetséges értékeit, míg például a Darabszám opció esetén azt mondja meg, hogy hány értéke van a mezőnek. Példa: ha a Hallgatók. Város neve mezőről listát szeretnénk, míg a Hallgatók. Név mezőről a darabszámot, akkor egy olyan lista fog generálódni, mely megadja, hogy az egyes városokban hány hallgató lakik. Ha listát akarunk generálni, akkor kézenfekvően legalább egy mezőről listát kell készíteni, míg az összes többi bármi lehet. A jobboldali listában lévő sorrend határozza meg a generált listában az oszlopok sorrendjét, tehát ennek megfelelő sorrendben kell ide átmásolni az egyes mezőket. Másolásnál egyszerre több elem is kijelölhető: SHIFT + egér bal gombja: két elem között az összest kiválasztja CTRL + egér bal gombja: mindig csak az aktuálissal (amelyikre az egér mutat) növeli a kiválasztott elemek halmazát. 25. oldal

26 1.13.ábra. Lista előállítása Miután a jobboldali listába kerültek a lekérdezendő mezők a megfelelő sorrendben, megadhatjuk még, hogy az egyes mezőknek megfelelő oszlopok tetején milyen név jelenjen meg, milyen szélesek legyenek az egyes oszlopok, a lista mely mezők szerint legyen rendezve és hogy kell-e a listát párhuzamos oszlopokba fejteni. Ehhez a vízszintes görgetősáv segítségével arrébb lehet görgetni a két listát, hogy megjelenjen egy harmadik is. (Ekkor az eddigi jobboldali lista kerül baloldalra, és a harmadik lista lesz a jobb oldalon.) Ez tartalmazza azokat a mezőneveket, amelyek szerint rendezni kell az oszlopokat. Az első mező az elsődleges rendező, a második a másodlagos, és így tovább. Ezt azt jelenti, hogy az első mező szerint rendezi a sorokat, ha viszont több sorban megegyezik ennek az oszlopnak az értéke, akkor ezeket a második mező szerint rendezi, és így tovább. Ebbe a harmadik listába két gombbal is át lehet tenni a második listában kijelölt elemeket: a Növ. feliratú azt jelenti, hogy az adott mező szerint növekvően kell rendezni, míg a Csökk. esetén csökkenően (ilyenkor a harmadik listában a mező neve mellett zárójelben megjelenik a csökk. felirat). A kettő között a mezőnéven való dupla 26. oldal

27 klikkeléssel is lehet váltani. A harmadik lista alatt lehet megadni az egyes mezők oszlopnevét és hosszát. Itt mindig a második lista éppen kiválasztott elemére vonatkozó információk jelennek meg, ha azonban több van kiválasztva, csak akkor jelenik itt meg valami, ha minden egyes mezőre megegyezik az az érték. Ha ilyenkor beírunk valamit, akkor az összes kiválasztott mező azt az értéket fogja felvenni. Ha nincs megadva semmi oszlopnévként, akkor a második listabeli mezőnév fog a generált lista fejlécében megjelenni. Ha az oszlop hosszának értéke 0, ez azt jelenti, hogy az adott oszlop a lehetséges maximális szélességen fog megjelenni. Jobb oldalon alul lehet megadni a párhuzamos oszlopokba való fejtéshez szükséges információkat. A Fejléc gombbal a második listában megjelölt mezőket tehetjük át a gomb melletti listába (maximum négyet), ezen mezők értékei kerülnek az eredménylistában a fejlécbe a korábban leírt módon. A oszlop feliratú gombbal azt az oszlopot lehet kijelölni, mely értékei a fejlécbe került mezőértékek által meghatározott párhuzamos oszlopokat fogják alkotni. A két listából mezőneveket törölni a mellettük jobbra lévő, szemetesbe mutató nyilacskát tartalmazó gombbal lehet. Megj.: az eredménylistában a párhuzamos oszlopok helyét a Fejléc listában első helyen lévő mező helye (a második -középső- listában lévő helye) határozza meg. Az OK gomb megnyomása után lehetőség kínálkozik a megadott feltételek és paraméterek elmentésére. A rendszeradminisztrátoroknak megjelenik az Ok gomb mellett egy Ok SQL feliratú is. Ez funkcióját tekintve teljesen megegyezik a Szűrések szerkesztése ablakon láthatóéval. Megj.: az oszlopok sorrendjét és hosszát a lista legenerálása után is meg lehet változtatni a tárgylapon, ezek a módosítások azonban nem kerülnek tárolásra, azaz a lista legközelebbi generálásakor már nem jelennek meg. Az oszlopok sorrendjének megváltoztatását az egyes oszlopok mozgatásával lehet elérni. Ehhez a 27. oldal

28 megfelelő oszlop fejlécén le kell nyomni az egér bal gombját, addig az oszlopig kell húzni, amelyik elé ill. mögé be kívánjuk szúrni, és ekkor fel lehet engedni a gombot. A hossz változtatásához az oszlopok jobb szélén kell megnyomni az egér bal gombját, s addig nyomva tartani ill. jobbra-balra mozgatni, míg a megfelelő oszlopszélességet el nem érjük. Statisztika generálása 1.14 ábra. Statisztika generálása Statisztika generálásakor ugyanúgy először a Feltételeket kell megadni és a megfelelő mezőket bejelölni, viszont amikor áttesszük a jobboldali listába az elemeket, akkor a Lista kivételével valamelyik másik opciót kell választani. A választott opció az éppen kiválasztott elemekre vonatkozik. Karakter típusú mezőknél csak a Darabszám opciót lehet választani, szám típus esetén viszont bármelyiket. Ez utóbbiaknál akár több is lekérdezhető, amint az fent is látszik: a legkisebb, legnagyobb és az átlagos ösztöndíjátlagra is kíváncsiak vagyunk. 28. oldal

29 A fenti példában bizonyos feltételeknek eleget tevő hallgatók darabszámát, kreditpont számuk, tanulmányi átlaguk és ösztöndíjátlaguk átlagát valamint a köztük előforduló legkisebb és legnagyobb ösztöndíjátlagot is lekérdezzük egyszerre. Az előző pontban leírtaknak megfelelően itt is meg lehet adni az oszlopok nevét, hosszát illetve a rendezés szempontjait. Fontos! Ha az első palettáról nem is akarunk statisztikát lekérdezni, egy tetszőlegeset akkor is meg kell adni! Megjegyzés: több darabszám típusú lekérdezést nem érdemes megadni, mert mindegyik azt számolja össze, hogy összesen hány sor felel meg a feltételeknek. Ok gombbal való visszatérés után itt is lehetőség van a szerkesztett feltételrendszer elmentésére. 1.3 Paletták A következő két oldalon találhatók a paletták a mezőikkel (tulajdonságaikkal) és a kapcsolódásaikkal. Megj.: nem mindegyik kapcsolódás kétirányú, a nyilak iránya azt mutatja, hogy melyik palettáról melyikre van kapcsolódás. 29. oldal

30 Nyelvvizsga Nyelv Fok Típus Kiegészítés Dátum Azonosító Egyének (Hallgatók, Oktatók) Név Anyja neve Lakhely városa Cím Irányítószám Típus / Egyén kód megye Ország Ideiglenes lakcím Ideiglenes lakhely városa Ideiglenes lakcím irányítószáma Ideiglenes lakás telefonszáma Leánykori név Neme Telefonszám Születési hely Születési idõ Születési ország Családi állapot Gyerekek száma Állampolgárság Nemzetiség Kollégista Kollégium Diákigazolvány száma Régi diákigazolvány száma Személyi ig. száma Bankszámlaszám KT szám Útlevélszám WWW honlap cím Régi kód Elõképzettségek Elõképzettség típusa Tagozat Intézmény Képzés Azonosító Eredmény Egyéncsoport Tulajdonos kódja Saját hallgatócsoport Kijelölt Feladat eredmények A feladat eredménye Diákkártya Ideigl. diákig. Betétlapok Publikációk Publikáció címe Publikáció kódja Intézmény kódja Kar kódja Tanszék kódja Megjelenés éve Jelzet 1 Jelzet 2 Publikáció nyelve Kiadó Oldalszám Kulcsszavak Leírás Kurzusok Ösztöndíj jogcímek Pénzügyi témaszám Megnevezés Érvényes Dátum1 Dátum2 Dátum3 Dátum4 Dátum5 Dátum6 Tanszékek Megnevezés Tanszék kódja Város Cím Irányítószám Telefon Fax Karok Név Kód Szakirány-hallgató kapcsolat Felvétel féléve Szakirányok Név Leírás Kód Ösztöndíj kifizetések Összeg Kifizetés dátuma Engedélyezett Lista készítõje Lista dátuma Képzés adatlap Státusz Pénzügyi státusz Felvétel féléve Évfolyam Szemeszter Tankör száma Tandíj Tandíj fizetve Párhuzamos képzés Hányadik képzés Képzés típusa Beiratkozás dátuma Utolsó éves Aktív félévek száma Passzív félévek száma Régi törzsszám Törzskönyvi szám Felvételi pontszám Elõzõ státusz Utolsó mozgás Utolsó mozgás dátuma Intézmények Intézmény neve Város Telefonszám Cím Kód Mintatanterv bejegyzések A tantárgy felvételének ajánlott féléve A tantárgy jellege Karok Mintatanterv Mintatanterv Név Létrehozás féléve Képzések Név Rövid név Képzés kódja Aktuális félév Típus Tagozat Kredites Hány féléves Szakkód Szakirányok Mérföldkõ Azonosító Ellenõrzés szemesztere Évközi feladatok Azonosító Teljesítés dátuma Értékelés skálája Pótlások száma Szakirány példányok Indítás féléve Minimális létszám Maximális létszám Beosztandó minimum Beosztandó maximum Leírás Szakirányválasztási idõszak Megnevezés Félév Kezdõdátum Végdátum Kurzusok Szakirány jelentkezések Sorrend Jelentkezés dátuma 30. oldal

31 Tantárgy csoport Index archív Név Rövid név Tárgycsoportkód Kredit Vizsgajelentkezések Dátum Sorszám Tantárgyak Név Rövid név Kód Régi kód Kredit Csoport-e Heti elmélet Heti gyakorlat Heti labor Elméletsúly Gyakorlatsúly Laborsúly Szint Féléves adatok Félév A hallgató hányadik szemesztere Kreditpontszám Kumulált átlag Ösztöndíjátlag Tanulmányi átlag Tandíj Státusz Félévi IV-k száma Összes IV-k száma Összkreditpont Törzskönyvezve van a félév Beiratkozás dátuma Lezárás dátuma Évközi feladatok Oktatók Kurzusok Kurzuskód Típus Maximális létszám Létszám Nyelv Félév Vizsgaalkalmak Típus Vizsga kezdete Vizsga vége Megengedett létszám Maximális létszám Hallgatók Jegyzetek Cím Szerzõk Kód Megjelenés éve Intézmény kódja Kar kódja Jelzet 1 Jelzet 2 Nyelv Kiadó Oldalszám Órák Kezdés idõpontja Hossza Nap Termek Intézmény kódja Épület kódja Emelet Ajtó Férõhelyek száma Tulajdonos Megjegyzés Index sorok Félév Aláírás Jegy1 Típus1 Megszerzés dátuma 1 Beírás dátuma 1 IV befizetve 1 Jegy2 Típus2 Megszerzés dátuma 2 Beírás dátuma 2 IV befizetve 2 Jegy3 Típus3 Megszerzés dátuma 3 Beírás dátuma 3 IV befizetve 3 Jegy4 Típus4 Megszerzés dátuma 4 Beírás dátuma 4 IV befizetve 4 Jegy5 Típus5 Megszerzés dátuma 5 Beírás dátuma 5 IV befizetve 5 Képzések Hallgatók Tárgy neve Tárgy kódja Félév Kredit Követelmény Aláírás Oktató Nyelv Elmélet kurzuskódja Gyakorlat kurzuskódja Labor kurzuskódja Megjegyzés Jegy1 Típus1 Megszerzés dátuma 1 Jegy2 Típus2 Megszerzés dátuma 2 Jegy3 Típus3 Megszerzés dátuma 3 Jegy4 Típus4 Megszerzés dátuma 4 Jegy5 Típus5 Megszerzés dátuma 5 Heti elmélet Heti gyakorlat Heti labor Diákkártya Egyének Pénzügyi tranzakciók Típus Összeg Félév Megjegyzés Jogcím Mûvelet végrehajtója Nyugtázó egyén Befizetés dátuma Nyugtázás dátuma Számlaszám Betétlapok Sorszám Kiadás dátuma Visszaadás dátuma Kiadható Igénylés dátuma Postázás dátuma Regisztrálás dátuma Átvétel dátuma Érvényesség Igénylolap sorszáma Diákigazolvány kiadásának dátuma Átvétel dátuma Matrica sorszáma Postázandó Elektronikus érvényesítés dátuma Hologrammos érvényesítés dátuma Kártya kiadásának dátuma Érkezés kötegazonosítója Megérkezés dátuma dátuma Tandíj befizetések Azonosító Név Cím Adószám Felhasznált Hallgatók Ideiglenes diákigazolvány Érvényesség Sorszám Kiadás dátuma Visszaadás dátuma Elvesztés dátuma Üzenetek Megnevezés Megjelenés kezdõdátuma Megjelenés végdátuma 31. oldal

32 2. Évközi feladatok és követelmények megadása 2.1 Rendeltetés A szerkesztő alapvetően két funkció betöltésére alkalmas: Évközi feladatokat lehet kiírni, megadva különböző jellemzőiket (feladat típusa, értékelés skálája, pótlási lehetőségek száma és beszámításuk módja, stb.). Ennek segítségével lehetővé válik a hallgatók eredményeinek regisztrálása, azaz az itt megadott feladatokhoz a félév folyamán később meg lehet adni az egyes hallgatók által elért eredményt, illetve a feladat teljesítésének tényét. Követelményrendszer állítható össze a megadott feladatokból (pl.: három kis zh átlaga legalább kettes, és a nagy zh legalább negyven pontos lett), aminek segítségével a félév végén automatikusan lehet aláírást generálni a hallgatóknak, ha a feladateredményeik regisztrálva lettek: a program képes ugyanis az egyes hallgatókra kiértékelni egy-egy ilyen követelményrendszert, megadva, hogy teljesítette-e vagy sem, és az előbbi esetben beírni az aláírást. Ezen kívül a felület alkalmas tájékoztatásra is, mivel a hallgatók itt meg tudják nézni az adott tárgy adott kurzusán kiírt feladatokat, és a félév teljesítéséhez szükséges követelményeket, illetve az ezekhez esetleg kapcsolódó járulékos információkat, mint például a feladat beadásának határidejét, vagy a zárthelyi dolgozatok helyét és időpontját. 32. oldal

33 2.2 Az információs ablak Ez a szerkesztő központi ablaka: itt jelenik meg az összes információ a feladatokkal és a követelményekkel kapcsolatban; innen lehet kezdeményezni újabbak létrehozását, illetve már meglévők módosítását, törlését. Az ábrán egy tantárgyhoz kapcsolódó lehetséges évközi feladatokra, és a belőlük alkotott követelményekre látható példa. 2.1 ábra. Évközi követelmények A felső részben találhatók a tárgyhoz kapcsolódó feladatok és ezek jellemzői: a feladat megnevezése és típusa, az értékelés skálája, a pótlási lehetőségek száma illetve a pótlások beszámításának módja, illetve a feladathoz esetleg kapcsolódó terem és időpont. 33. oldal

34 Az alsó részben a feladatokból összeállított követelmények láthatóak sorszám alapján elkülönítve egymástól, és logikai műveletekkel (ÉS, VAGY) összekapcsolva. Az ÉS-sel összekapcsolt követelményeket egyidejűleg, míg a VAGY-gyal elválasztott követelménycsoportokat alternatív módon kell teljesíteni, figyelembe véve, hogy az ÉS az erősebb precedenciájú művelet. Ez azt jelenti, hogy egymást helyettesítő követelményhalmazokat lehet megadni, mely halmazok teljesítéséhez azonban minden egyes benne lévő követelmény teljesítése szükséges. Az ábrán látható példán ez azt jelenti, hogy egy hallgatónak a féléves követelmények teljesítéséhez vagy az első három követelményt együtt, vagy pedig a negyedik követelményt kell teljesítenie (persze eleget tehet mind a négy követelménynek is, de ez nem jellemző a hallgatók szorgalmára). Mindkét részben van három gomb: új feladat ill. követelmény létrehozása Ennek megnyomásakor megjelenik egy-egy ablak, melyben kényelmesen megadható minden szükséges információ egy feladat kiírásához, illetve összeállítható egy követelmény. meglévő feladat ill. követelmény szerkesztése Itt ugyanazok az ablakok fognak megjelenni, mint az új létrehozásakor, de az egyes mezők ki lesznek töltve a kiválasztott feladatnak, illetve követelménynek megfelelően. Feladatok esetében a kiválasztott elem a listában kéken megjelenő sor lesz (az ábrán a beszámoló nevű), míg követelmények esetében egy külön kis ablakban kell kiválasztani a megfelelő sorszámot (emiatt volt szükséges, hogy az egyes követelményeket megszámozzuk). meglévő feladat ill. követelmény törlése Az előző esethez hasonló módon kiválasztott elemet a szándék megerősítése után lehet törölni. (Feladatot csak abban az esetben, ha nem szerepel egyetlen követelményben sem, különben a törléshez először a követelményekből kell kivenni, vagy az ezt tartalmazó követelményeket is törölni kell.) 34. oldal

35 A Mentés gombbal lehet a létrehozott, illetve módosított feladatokat és követelményeket eltárolni, ilyenkor eltűnik a bal alsó sarokból a Változott felirat. Ha mentés nélkül próbáljuk bezárni az ablakot, a program megerősítést kér ezt a szándékunkat illetően. 2.3 A feladatok megadása, szerkesztése Ebben az ablakban lehet megadni egy évközi feladatot minden járulékos információjával együtt. Az ábrán erre látható egy példa: 2.2. ábra. Feladatok jellemzői A felső csoportban lévő mezőket kell kötelező jelleggel kitölteni: Feladat leírása Ez tulajdonképpen a feladat neve, később ezzel lehet rá hivatkozni, ez fog a követelmények szövegében is megjelenni, és a hallgatók is ezt fogják látni. Ezért érdemes nem túl hosszú, de beszédes neveket megadni, ami utal a feladat lényegére. 35. oldal

36 Feladat típusa Ez a mező csak informatív jellegű, nem képezi alapját semmilyen funkciónak vagy ellenőrzésnek, mégis érdemes egy csoportba gyűjteni a hasonló feladatokat (pl.:kis zh, nagy zh, beszámoló, stb.), mert egyrészt segít a tárgyhoz kapcsolódó feladatkategóriákat vizuálisan is elkülöníteni, másrészt pedig később hasznos lehet listák generálásakor is: könnyedén meg lehet vele fogalmazni olyan jellegű szűrést, mint például: azok a hallgatók, akiknek nem sikerült valamelyik kis zhja. Értékelés skálája Itt tetszőleges pozitív egész szám megadható. Ez azt a maximális értéket adja meg, amit az adott feladatra adni lehet. Ez jelenthet százalékot, érdemjegyet, pontszámot vagy egyszerűen csak bináris (kétértékű) jelzését annak, hogy a hallgató teljesítette-e a feladatot (beadta a házit, megtartotta a kiselőadást, elvégezte a mérést, stb.). Ennek megfelelően a legördülő listából ki lehet választani a 2, 5 és 100 értékek valamelyikét, de ettől eltérő szám is megadható. 2-es skálát a bináris értékelés esetén kell megadni, ilyenkor 2-est kapnak, akik teljesítették, és 1-est, akik nem. Követelményben pedig azt kell megadni, hogy a feladat eredménye 2 legyen (ahol kivételesen a > jelnek nincs jelentősége, de más esetben szükséges). Az ablak alsó részén további információk adhatók meg a feladattal kapcsolatosan: Pótlási lehetőségek száma Azt adja meg, hogy a hallgatónak hányszor van lehetősége újrapróbálkozni. Ennek persze csak olyankor van jelentősége, ha valamilyen számonkérésről van szó, de például házi feladatoknál, beadandó esszéknél az értéke tipikusan 0 lesz. Éppen ezért új feladat létrehozásakor az alapértelmezésként 0 jelenik meg. Maximális értéke 10. Pótlás beszámításának módja 36. oldal

37 Ez a választási lehetőség csak akkor aktív, ha van lehetőség pótolni a feladatot, azaz a pótlási lehetőségek száma nem nulla. Azt lehet ezzel beállítani, hogy abban az esetben, ha egy hallgatónak több bejegyzése is van egy adott feladathoz (akár sikertelenség miatti ismétléssel, akár elégedetlenség miatti javítással szerezte), akkor ezek közül melyik eredmény számítson a követelmények kiértékelésekor: Utolsó A legutoljára beírt bejegyzés értékét használja. Javítás esetén ez azt jelenti, hogy lehet rontani is. Legjobb Sikertelenség miatti újraírásnál épp úgy, mint az előzőnél, a sikeres eredmény fog számítani (tipikusan a legutolsó a legjobb). Javításnál viszont a megszerzett eredmény csak akkor fog számítani, ha az jobb az előzőnél. Átlag Előfordulhat olyan igény is, hogy pl. az ütemterv szerint teljesítők preferálva legyenek, azaz a pót zh-n megszerzett eredmény gyengébbnek számítson a követelmények ellenőrzésekor, ilyenkor az összes megszerzett eredmény átlaga szolgáltatja a végső jegyet, illetve pontszámot. Például ha valaki egy 1-es zh után 5-öst ír, akkor az csak 3-asnak fog számítani. Ha viszont csak 2-est ír, és valamelyik követelményben erre a feladatra legalább 2-es megszerzése van előírva, akkor ezt nem teljesíti, hiszen csak 1,5-ös eredményt ért el. Teljesítés dátuma/határideje Ezt a mezőt nem kötelező kitölteni, tartalma csak informatív jelleggel bír, mégis érdemes kitölteni a hallgatók tájékoztatása és emlékeztető jellege miatt. Tetszőleges, tíz karakter hosszú szöveg, dátum beírható. 37. oldal

38 Kapcsolódó terem Ezt sem kötelező megadni, sőt sok esetben nincs is értelme, ha viszont van, akkor az előzőhöz hasonlóan ezt is érdemes megadni. Ez a Választ gomb megnyomásával tehető meg, ekkor az alábbi ablak fog megjelenni, melyben a megfelelő sort ki kell választani: 2.3. ábra Terem kiválasztás Megj.: ez a rész nincs összekötve a teremkezelő programmal, tehát az itteni megadás előtt a termet a hivatalos teremkiosztó csoportnál le kell foglaltatni! 2.4 Tippek a feladatok megadásához Sokféleképpen megfogalmazható a rendszer számára ugyanaz a feladat- és követelményrendszer, hogy mikor melyiket érdemes használni, az gyakorlatilag azon múlik, hogy mennyire részletesen kell az eredményeket adminisztrálni. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi ötletek, eligazítások: A legkézenfekvőbb megoldás, ha minden valós feladathoz a rendszerben is kapcsolódik egy feladat a megfelelő értékelési skálával. Így a legátláthatóbb a 38. oldal

39 követelményrendszer is. Ha azonos típusú feladatoknak vagy ezek egy részhalmazának csak a megléte számít (azaz az előző esetben bináris az értékelési skála, és a követelmény: a feladatok (közül a legjobb k db) eredménye nagyobb vagy egyenlő, mint 2), akkor ez megadható egyetlen feladatként is, pl. kiszh-k, mérések, laborok néven, melynek értékelési skálája megegyezik a feladatok számával, a követelmény pedig: a feladat eredménye nagyobb vagy egyenlő, mint k. A követelmények szerkesztése és így az automatikus aláírás generálás szempontjából is lényegtelen, hogy a sikertelen próbálkozások adminisztrálva vannak-e vagy sem (kivéve, ha az összes eredmény átlagát kell venni), ezért az is megtehető, hogy a pótlások számát 0-nak adva, mindenkinek csak a sikeres eredménye kerül adminisztrálásra, vagy pedig az újabb, javított eredménnyel felülírásra kerül a régi. 2.5 A követelmények megadása A korábban megadott feladatok felhasználásával összetett követelményrendszer fogalmazható meg az aláírás feltételeként. Ez az összetett követelményrendszer elemi követelmények logikai ÉS illetve VAGY kapcsolatából áll elő. Ebben az ablakban az egyes elemi követelményeket lehet megszerkeszteni, illetve módosítani. Az ábrán egy ilyenre láthatunk példát: 39. oldal

40 2.4.ábra. Követelmények szerkesztése A szerkesztés menete a következő: 1. Ki kell választani a feladatok közül, hogy melyeknek az eredményére vonatkozik a feltétel. Ez a Feladatok listában az egyes feladatokon jobb egérgombbal való kattintással vagy pedig a Space megnyomásával tehető meg. Újabb kattintás illetve leütés a kiválasztott feladaton kiveszi ezt a kiválasztottak közül. 2. Ha nem szükséges a kiválasztott feladatok közül az összest teljesíteni, csak k darabot, akkor becsekkelve a Legjobb opciót, a mellette lévő mező értékét k-ra kell állítani. Ha mindegyikre szükség van, úgy ezt ki kell csekkelni. k értéke maximálisan a kijelölt feladatok száma mínusz egy lehet. Ha annyira csökkentjük a kijelöltek számát, hogy ez ne teljesüljön, az opció bejelölése automatikusan törlődik. 40. oldal

41 3. Következő lépésben azt kell megadni (ha egynél több feladat van kiválasztva, és ezek közül nem a legjobb 1-et vesszük), hogy az egyes feladatok eredményeiből hogyan származtassunk egyetlen értéket, amire aztán az alsó korlát vonatkozni fog. Ez történhet összegzéssel, átlagolással és súlyozott átlag számításával is. 3b. A súlyozott átlag választása esetén meg kell adni az egyes feladatokhoz a súlyokat is a jobb felső sarokban megjelenő táblázatban, melyet az alábbi ábra mutat: 2.5.ábra. Követelmények szerkesztése A táblázatban csak a kijelölt feladatok láthatóak, ezekhez a Súlyok oszlopba lehet 1-től 100-ig egész számokat megadni. Ha súlyozott átlagot számítunk, akkor nem lehet használni a Legjobb opciót; ha be volt jelölve, ez automatikusan törlődik. 41. oldal

42 4. Az előzőek szerint származtatott, illetve az egyetlen feladat eredményéből adódó érték alsó korláthoz való viszonyát kell megadni: annál nagyobb kell, hogy legyen, vagy pedig lehet egyenlő is. A legtöbb esetben így is, úgy is megadható a követelmény (pl.: 5-ös skálán értékelt egyetlen feladat eredménye >=2 illetve >1 ugyanazt jelenti), de vannak esetek, amikor szükség lehet rá. 5. Az alsó korlát megadása: egész vagy lebegőpontos szám lehet. A program nem ellenőrzi, hogy ez hogyan viszonyul az egyes feladatok értékelési skálájához, így megadható irreális követelmény is, tehát erre a felhasználónak kell figyelnie. A 3. pontbeli összegzés és átlagolás általában felcserélhető; ízlés dolga, hogy ki melyiket használja. Az összegzés hátránya, hogy könnyebb elrontani a követelményt (rossz számolás, újabb feladat bejelölése után az összeg növelésének elmaradása). Viszont jobban használható, ha különböző értékelési skálával rendelkező feladatokból áll össze a követelmény. Az átlagolás pedig azonos skála esetén előnyösebb. A program a felhasználó munkáját megkönnyíti azzal, hogy a pillanatnyilag megadott adatok alapján folyamatosan kiírja a követelmény szövegét az ablak alsó részében található keretben. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag a követelmény leírására szolgáló mondatot építi fel a felhasználó, ami azután az előző szinteken lévő ablakokban is meg fog jelenni. Az Ok gomb megnyomása előtt össze kell állnia a teljes mondatnak, azaz minden szükséges mezőt ki kell tölteni. A követelmény megadása után (Ok gomb megnyomása) a program rákérdez arra a logikai műveletre, amellyel az előző követelményekhez fog kapcsolódni. Új követelmény létrehozása esetén felajánlja a választás lehetőségét, míg korábban létrehozott szerkesztésénél arra kérdez rá, hogy megváltoztassa-e a régit. Ebből következik, hogy ha csak valamely két követelményt összekapcsoló logikai műveletet akarunk megváltoztatni, akkor ehhez a második követelményt kell szerkesztésre kiválasztani, majd rögtön megnyomva az Ok gombot, a Megváltoztat opciót kell választani. 42. oldal