Hírlevél. Csúszik a határidő - mennyit lehet késni a számlák fizetésével? K A S Z T E R M E N E D Z S M E N T K F T.

Átírás

1 K E M K A S Z T E R M E N E D Z S M E N T K F T. Hírlevél M É V I I I. S Z Á M Á R C I U S Cím: 2800 Tatabánya, Réti út 174. fsz. Telefon: +3630/ info@kemekklaszter.hu Honlap: A T A R T A L O M B Ó L : Bűnhődjenek a lánctartozó gazemberek Fontos változásokat hoz az új törvénykönyv Kapcsolt vállalkozásokra figyel a NAV Jogi hírek 5 A 2013 évi adótörvény változások Áttekintés Gazdasági Építőipari továbbképzések továbbképzések Egyéb továbbképzések Támogatott pályázati lehetőségek Hírek Ny-Dunántúl Gazdaság Csúszik a határidő - mennyit lehet késni a számlák fizetésével? Bár már a parlamenti zárószavazás előtt állt az a törvényjavaslat, amely egy uniós irányelvnek megfelelően szigorítaná a késedelmes fizetéseket, az új nemzetgazdasági miniszter szinte utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslatában nyárra tolja az eredetileg szombattól érvénybe lépő jogszabályt. Varga Mihály második munkanapján mint nemzetgazdasági miniszter, március 11-én nyújtott be a parlamentnek egy módosító javaslatot a zárószavazás előtt álló T/9875-ös törvényjavaslathoz, mely többek közt a késedelmes fizetésekről is rendelkezik. Az eset érdekessége, hogy az uniós irányelv szerint a tagállamoknak március16-ig kell beépíteniük a késedelmes fizetésekről szóló felülvizsgált irányelvet a nemzeti jogrendszereikbe, a módosítás pedig éppen ezt a határidőt tolná ki július elsejére. A módosításról megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, ám ők egyelőre nem válaszoltak a megkeresésünkre. Az uniós elképzelés Az uniós irányelv szerint azért szükséges a jelenleginél szigorúbb szabályozás, mert kis- és középvállalkozások tucatjai mennek csődbe Európaszerte a ki nem egyenlített számlák miatt. A 2011/7/EU irányelv előírja a hatóságoknak, hogy 30 naptári napon belül, illetve rendkívüli körülmények között 60 napon belül fizessenek az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért. A tervezet szerint a vállalkozásoknak 60 napon belül ki kell egyenlíteniük a számláikat, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg, és ha ez nem súlyosan tisztességtelen a hitelezővel szemben. Az uniós elképzelés szerint az új intézkedések fakultatív jellegűek a vállalkozások számára. Magyarázatként azt írták a jogalkotók, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy vállalkozás meg kívánja hosszabbítani a fizetési határidőt néhány nappal vagy héttel, hogy megőrizze a felhőtlen kereskedelmi kapcsolatot egy konkrét ügyféllel. Ezzel szemben az intézkedés kötelező a jelenleg legnagyobb adósnak számító állami hatóságok számára, mondván nekik példát kell mutatniuk, és - pl. szerződéseik teljesítése révén - igazolniuk kell megbízhatóságukat és hatékonyságukat. Magyar szigorítás A magyar kormány már hivatalba lépésekor hangoztatta, hogy fel kíván lépni a körbetartozások ellen, így talán keveseket lepett meg, hogy a parlament az uniós irányelvnél szigorúbb szabályozást kíván átültetni a gyakorlatba. Mint azt a Napi Gazdaság korábban megírta, amíg az EU tervezet kizárólag a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekre határoz meg új szabályokat, addig azokat a magyar kormány valamennyi szerződésből eredő pénztartozásra kiterjeszti. Így a törvény főszabályként bevezeti a 30 napos fizetési határidőt, módosítja a késedelmi kamat mértékét és kötelezővé teszi az adós számára behajtási költségátalány fizetését. Mindezt nem csak a vállalkozások egymás közti, hanem az állam, az önkormányzatok és a költségvetési szervek vállalkozásokkal kötött szerződéseire is alkalmazni kell - a magánszemélyekre azonban e szabályok nem vonatkoznak. A 30 naptól kivételes esetekben itthon is el lehet térni, viszont a fizetési határidő nem lehet több 60 napnál. Amennyiben ezt nem sikerül betartani, úgy a késedelmi kamat a jegybanki alapkamat plusz 8 százalék lesz. Fontos tudnivaló az is, hogy késedelem estén az adósnak a pénztartozás és a késedelmi kamat mellett kötelező lesz legalább 40 euró értékű (11,6 ezer forint) behajtási költséget is megfizetni. Ez egy minimum átalányösszeg, amelyen felül a hitelező jogosult az ezt meghaladó behajtási költségét is érvényesíteni az adóssal szemben. A minimum összeget akkor is meg kell fizetnie az adósnak, ha a késedelmét kimenti, vagy ha a hitelezőnek egyáltalán nem merült fel behajtási költsége. Az átalányt kizáró szerződés semmis, kivéve, ha a kötelezettnek késedelme esetén kötbért kell fizetnie. A szerződő felek részletfizetésben is megállapodhatnak, akkor a részletfizetés esedékességére, késedelmes teljesítésére vonatkozóan kell az új szabályokat alkalmazni. magyar_vallalatok/ csuszik- _a_hatarido_mennyit_lehet_kesni_a _szamlak_fizetesevel html? utm_source=napi.hu_hirlevel&utm_ medium=hirlevel&utm_campaign=na pi.hu_hirlevel_kepes_vezeto

2 O L D A L 2 Bűnhődjenek a lánctartozó gazemberek Kizárná a nem fizető cégvezetőket az építőiparból a kormány rendelettervezete, amely az iparágat mérgező lánctartozásoknak akar véget vetni így. Az [origo] által megkérdezett építőipari vállalkozók és szakmai szervezetek szerint manapság sikkes nem fizetni, az intézkedések hatását azonban előre nem lehet kiszámítani: lehetséges, hogy győz az igazság, de az is, hogy az offshore-lovagok így is a felszínen tudnak maradni. A jelenlegi cégek 90 százaléka tartozik valakinek, többségük pedig egészen kicsi vállalkozás. Tisztul-e, vagy inkább összeomlik az építőipar? Hogyan fojtogat a lánctartozás? A becslések szerint 400 milliárdra rúgó lánctartozásoknak több oka van. Az egyik legjellemzőbb, hogy az építtetői fedezet hiánya miatt a megrendelő nem tud fizetni a fővállalkozónak, illetve a generálkivitelezőnek, akik így a megvalósítási lánckövetkező szereplőinek (alvállalkozók, szállítók) sem tudnak fizetni. Ugyancsak jellemző ok, hogy az irreálisan alacsony vállalási árból fakadóan a generálkivitelező, illetve a fővállalkozó nem tud fizetni az alvállalkozóinak, akik így a következő szinten dolgozó cégeknek - szállítóknak, szolgáltatóknak - már egyáltalán nem tudnak pénzt adni. Jócskán akadnak rosszhiszemű megrendelők is, ezeknek eleve nem is áll szándékukban, hogy fizessenek alvállalkozóiknak. "Jó az irány, vonják meg a tagságát, az életben ne tudjon dolgozni, aki felvette a milliárdos pénzeket, és eltűnt velük" - helyeselt Horváth József építési vállalkozó a kormány szerdán megjelent rendelettervezetére, amely az építőipari lánctartozásokat akarja megakadályozni. A rendelet számos más részletszabály mellett azt írná elő, hogy egy cég csak akkor végezhetne építési kivitelezést, ha a tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője nem volt tulajdonosa vagy vezetője olyan kivitelező cégnek, amely hatósági vagy bírósági határozaton alapuló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ugyanez a szabály ismétlődik meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általi nyilvántartás megtagadásánál: aki a bejelentkezést megelőző öt éven belül maradt adós - mint tulajdonos vagy vezető -, annak a cége nem regisztrálható a kamaránál. Kamarai regisztráció nélkül pedig nem lehet kivitelező. A szigorúnak tűnő szabályozásnak örülnek az [origo] által megkérdezett építési vállalkozók, sőt, sokan még szigorúbbat szeretnének, annyira nagy a káosz szerintük a szektorban a válság és a lánctartozások miatt. A közepes méretű Fejér megyei építőipari céget vezető Horváth József szerint ma Magyarországon sikkes tartozni, divat lett nem fizetni, ráadásul az is jellemző sajnos az építőiparban, hogy az ember már nem cégeket ment el a telefonjába, hanem embereket, mert olyan sűrűn cserélődnek a cégek alóluk. Ezért egyértelműen pozitívan értékeli a rendelettervezetben megfogalmazott szabályokat, mert így talán tényleg ki lehetne zárni a tisztességtelen figurákat a szektorból. Grabarics Gábor, a Grabarics Kft. tulajdonosa számára is kellemes meglepetés volt, amikor látta, hogy a kormány a szakmával közösen kezdett el rendet tenni az építőiparban, mert a vállalkozó szerint is jellemző az a trend, hogy egy cégvezető az egyik vállalkozásból a másikba ejtőernyőzik, hogy elkerülje az alvállalkozóknak járó pénz kifizetését. Grabarics Gábornak is van egy olyan ügye, amely már a bíróság előtt van. Ott egy projektcég - amelyet csak arra az adott beruházásra alapítottak - egy 70 lakásos társasház megépítését kérte tőlük, de amikor a ház elkészült és átadták, a megbízó mondvacsinált okokra hivatkozva nem volt hajlandó fizetni az elvégzett munkáért. Az ügyet akkor rögtön a bíróság elé vitték, de azóta hét év telt el, a cég már rég bedőlt, a pénzt pedig nem lehet behajtani. A vállalkozó szerint nemcsak fővállalkozó-alvállalkozó viszonyban fordulnak elő ilyenek, de a beruházóknál is egyre gyakoribb az, hogy nem fizetnek, otthagyják a kifosztott céget, és továbbállnak. Bűn és bűnhődés "Aki ezt a sportot űzi, az valamiféleképpen bűnhődjön" - mondta a céglovagokról Földi Tamás, az ASA Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója, aki szintén jó iránynak tartja a kormány rendelettervezetében megfogalmazottakat, de szerinte ez még kevés ahhoz, hogy teljesen kiszűrjék a gazembereket. Az építőipari vállalkozó szerint könnyen elképzelhető az, hogy mindenféle strómanokon és offshore cégeken keresztül újabb cégeket alapítanak, és tovább folytatják a tisztességtelen üzletet, ami ma is teljesen hétköznapi gyakorlat. Ezért szerinte arra lenne szükség, hogy a notórius nemfizetőket büntetőjogi felelősség is terhelje, mert talán az elijeszti a visszaélést fontolgatókat. Az [origo]-nak nyilatkozó építési vállalkozók azonban nemcsak a fizetés nélkül eltűnő vállalkozókat emelték ki a lánctartozások okaként, hanem az építőiparban tapasztalható trükközéseket is. Gyakran előfordul, hogy a megbízók a számlakiállításhoz szükséges teljesítési igazolást sem állítják ki, és ha kiállítják, akkor is csak nagyon hosszú határidőre fizetnek. Egy békési vállalkozó szerint a legtöbbször az szokott előfordulni, hogy "először valami piszlicsáré dolog miatt minőségi kifogást emelnek", nem állítják ki a teljesítési igazolást. A munka megfelelő elvégzését a vállalkozónak kell bizonyítani, ha azután nagy nehezen kiállítják a teljesítési igazolást, akkor a vállalkozó által kiállított számla keltezésétől csak hatvan napra fizetnek. Ekkor szokott előfordulni, hogy a társaság az ötvennyolcadik napon helyesírási hibára hivatkozva visszadobja, és kezdődik újból a hatvan nap - mondta a békési vállalkozó, aki szerint mindezek ellenére a nem fizető vállalkozók ügyeinek mindösszesen körülbelül öt százaléka jut el bírósági szakaszba, a többiek inkább arra játszanak, hogy valamennyi pénzt kiszedjenek a felettük álló cégből. Több vállalkozó szerint az is teljesen bevett gyakorlat a magyar építőiparban, hogy a beruházó, összejátszva a fővállalkozóval, 100 egység helyett - amibe valójában a munka kerül - 80-ért odaadja neki a munkát, majd a fővállalkozó 20-at lefölözve 60-ért odaadja a tényleges kivitelezőnek, akinek persze kell a munka, így nyomott áron is elvállalja az építkezést. Ő viszont már sokszor nem tud fizetni a beszállítóknak vagy az ő alvállalkozóinak, mert annyira alacsony volt az eredeti pénz, miközben a beruházó vagy a fővállalkozó busás haszonnal és az elkészült építkezéssel zárja az üzletet. H Í R L E V É L

3 É V I I I. S Z Á M O L D A L 3 Földi Tamás azt is nonszensznek tartja a magyar építőipari szabályozásban, hogy úgy kaphat valaki használatbavételi engedélyt, hogy a vállalkozóknak nem fizette ki a munkát. Szerinte sokszor előfordult az is, hogy a beruházó már rég túladott egy ingatlanon, már be is költöztek a lakók, de a vállalkozók még mindig nem kapták meg a pénzüket. Az ilyen esetekben is futhatnak a pénzük után a kivitelezők, mert a beruházó cég és a tulajdonosa is eltűnik, mire a bírósági szakaszba ér a történet. Több tízezer cég be is dőlhet A rendeletterv néhány más területen is a tisztább viszonyok felé tereli a vállalkozásokat Koji László szerint, aki az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Szerinte javul majd a cégek birtokvédelme, mert a tervek szerint az építési területet a kivitelezőnek csak akkor kell átadnia, ha kifizették a munkáját, a használatbavételi engedélyhez pedig az kell, hogy a kivitelező levonuljon a területről. Az is pozitív változás - mondta -, hogy mégsem kell alkalmaznia a kivitelezőnek a felelős műszaki vezetőt, elég, ha bármilyen jogi konstrukcióban, például megbízási szerződéssel dolgozik vele. Szintén kedvező, hogy az engedélyköteles beruházásoknál nem elég a szóbeli megállapodás a kivitelezővel, írásos szerződés kell már egy ablakcserére, homlokzatátszínezésre is - hívta fel a figyelmet Koji László. Folyamatosan zsugorodik a piac Az építőipari lánctartozások összértéke az ÉVOSZ becslése szerint immár évek óta 400 milliárd forint körül van, ami nagyjából annyi, mint az ágazat évi kibocsátásásnak negyede. Mindez egy olyan piacra érvényes, amely évről évre kisebb: a KSH adatbázisa szerint utoljára 2005-ben bővült az ágazat, 2006-ban lényegében stagnált, azóta viszont minden évben 5-15 százalékkal szűkül decemberében az építőipari termelés 60 százaléka volt az decemberinek. Mindemellett az ágazatban mért áremelkedés 2 százalék körül van évente, azaz a szereplők még az inflációt sem tudják érvényesíteni áraikban. Szerinte azonban az építési vállalkozások jelentős része, több tízezer vállalkozás be is dőlhet az új kormányrendelet tervezete miatt. Jelenleg ugyanis az építési vállalkozások, vagyis a mintegy 95 ezer építési cég 90 százaléka szerepel a rendezetlen tartozási láncolatokban, amelyeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának törölni kellene az építési regisztrációból, és a kamarai regisztrációs számukat is vissza kellene venni, ami azt jelentené, hogy közbeszerzési munkákon nem tudnak indulni, és egyéb hátrányokkal is jár. "Igazságtalan lenne a piacról azokat kizárni, akik azért nem tudnak fizetni, mert nekik sem fizetett valaki" - mondta Koji. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: ezt anélkül állítja, hogy értékelni akarná a jelenséget, vagyis, nem tudni, hogy ez a szakma megtisztulását, vagy épp ellenkezőleg, újabb zavaros helyzetet idézne-e elő. De nem csak a tartozások miatti kizárással kerülhetne bajba a tervezet szerint egy vállalkozás: Koji szerint a 95 ezer cégből 92 ezer a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató kis- vagy mikrocég, márpedig ezeknek nem lesz egyszerű a 2014-től kötelező elektronikus építési naplóra pénzt és munkaidőt áldozni - ami szintén szerepel a kormányrendeletben -, főleg, hogy senki nem tudja, ennek vezetése milyen erőforrásokat visz majd el. "Ezeket a kötelezettségeket látva, és azt is figyelembe véve, hogy mennyire nincs munka az ágazatban, sokan mondják majd, hogy visszaadják a vállalkozásukat, vagy a követelményekre kevéssé odafigyelve működnek, ami előbb-utóbb szintén a kamarai kizárást vonja maga után" - állítja Koji László. Az [origo] által megkérdezett vállalkozók még egyáltalán nem hallottak az elektronikus építési napló kötelezővé tételéről, és nem is nagyon tudják, hogyan tudják majd menedzselni az átállást. Az alelnök szerint nem elég pontos annak a leírása, milyen jogsértésekkor lesz a kamarának kötelessége felfüggeszteni egy céget. "Ez amellett, hogy elképesztő adminisztrációs terhet ró a kamarára, amivel nem fog tudni megbirkózni, életszerűtlen helyzeteket is hozhat. Egy jelentéktelen dolog miatt kapott alacsony összegű munkaügyi bírság miatt is be kell majd zárnia például egy cégnek? És vajon mindig az építésfelügyeletnek és a hatóságoknak van igazuk a vállalkozásokkal szemben?" - tette fel a kérdéseket Koji László. A szakértő szerint a szigorítás a legnehezebb piaci helyzetben éri az ágazatot, és a kormány úgy akarja a költségeket lenyeletni a cégekkel, hogy közben a piac, illetve a legnagyobb piaci megrendelő, maga az állam nem fogadja el, hogy ennek ára van. Hozzátette, egyelőre folynak a szakértői egyeztetések, de még nem kaptak ígéretet sem könnyítésre, sem pályázati lehetőségekre az elektronikus napló bevezetési költségeinek csökkentéséhez. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem kívánja kommentálni a tervezetet az egyeztetés időszakában, a sajtóval majd akkor közlik az álláspontjukat, amikor kialakul a jogszabály végleges verziója - közölte az [origo] megkeresésére Dunai Péter főtitkár. Mint mondta, jelenleg is dolgozik a kamara, hogy kialakítsa a szakvéleményét, amelyet hamarosan elküldenek a kormányzatnak. A főtitkár nem kommentálta az [origo] más forrásból származó értesülését, amely szerint az MKIK legfőbb kifogása, hogy a szervezet egész egyszerűen nem bírná a megnövekedő adminisztrációs terhet, amit a nem fizető vállalkozások számon tartása jelentene.

4 O L D A L 4 Fontos változásokat hoz az új törvénykönyv Élénkülhetnek a magyar cégvilágban az üzleti kapcsolatok, ugyanis a jelek szerint jó megoldások születtek az új Polgári Törvénykönyvbe illesztett, a cégekre vonatkozó rendelkezésekkel. Természetesen van még mit összefésülni a jogász szerint. Megfelelő kompromisszumot találtak az új Polgári Törvénykönyvbe (Ptk.) illesztett, a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezésekkel; a magánautonómia kiterjesztésével és a rugalmasság növelésével élénkülhetnek az üzleti kapcsolatok, ha a kisebbségi jogok és a hitelezők védelme is biztosított mondta a Napi Gazdaságnak Torsten Braner, a Taylor Wessing e n w c nemzetközi ügyvédi iroda közösségi jogásza. Az új szabályozás jelentősen megkönnyítheti a külföldi befektetők magyarországi működését, ám a rugalmasság növelésével nem lett liberálisabb az új Ptk. a nemzetközi jogi standardoknál véli Braner. Azt azonban, hogy mennyire lesz rugalmas a gazdasági társaságok működése a mindennapokban, még nem lehet megjósolni. Bőven vannak értelmezésre szoruló rendelkezések az új szabályozásban és egyáltalán nem biztos, hogy a Magyar Közlönyben megjelent verzió a végleges. Volt már példa arra az utóbbi időben, hogy egy jogszabály a hatályba lépés előtt több ponton is módosult. Az új Ptk. csak 2014 márciusában lép hatályba, addig akár lényeges pontokon is változhat. Arról nem is beszélve, hogy egyelőre még egyáltalán nem ismert annak a koncepciója sem, hogy hogyan és milyen ütemezés mellett alakítaná át a kormány a gazdasági társaságok szabályaihoz szorosan kapcsolódó cégtörvényt (Ctv.). Hiába ad lehetőséget a rugalmasságra az új Ptk., ha a Ctv. a jelenlegihez hasonlóan bürokratikus és szigorú marad mondta Braner. A pozitív változások között említi, hogy az új Ptk. szerint csökkenhetnek a társasági szerződések kötelező tartalmi elemei, nem kell majd a társasági szerződésekben az összes telephelyet, fióktelepet, illetve tevékenységet felsorolni, módosítani pedig csak a fő tevékenység változásakor kell a társasági szerződést. A kft.-k vezető tisztségviselői képviseleti jogának cégen belüli korlátozhatóságával kapcsolatban Braner célszerűnek tartaná, ha a cégkivonaton legalább a korlátozás ténye jelezve lenne, így nem kellene minden új üzleti kapcsolat létesítése vagy szerződéskötés előtt rutinból betekinteni a partner társasági szerződésébe. Az új kódex a Ctv. átalakításáig is számos feladatot ad a cégjogban jártas ügyvédeknek a közlönyben megjelent szöveg értelmezésével kapcsolatban. Akár egyegy szó vagy kifejezés változása is komoly hatással lehet a cégek jövőbeni működésére. Ez az eltérést megengedő paragrafusra nézve is igaz, mivel kimondja, hogy a jogi személyekre vonatkozó törvényi előírásoktól szabadon el lehet térni, kivéve, ha maga a Ptk. tiltja az eltérést avagy az eltérés a hitelezőknek, munkavállalóknak vagy kisebbségi tagoknak a jogait "nyilvánvalóan sérti". Azt a kérdést, hogy a társasági szerződés valamely konkrét rendelkezése "nyilvánvalóan sérti"-e ezeket a jogokat, a bíróságok fogják eldönteni, mivel a Ptk. értelmezése a bíróság kompetenciájába tartozik. A tagok számára ez a szabályozás némi bizonytalanságot jelenthet, bár a széles szerződéses szabadság tükrében ez jobbnak tűnik, mint egy olyan szűk, kevés eltérést megengedő keret, amelyet az eddig hatályos Gt. szabott fűzi hozzá Braner. A cégek kisebbségben lévő tagjainak az érdekeit az is védi, hogy a jövőben a taggyűlések összehívásához kiküldött meghívóknak a napirendet kellő részletességgel kell tartalmaznia, így nem fordulhat elő például, hogy az új ügyvezető választásakor a tagok a helyszínen szembesülnek az illető személyével. Az is növeli a kft. kisebbségben lévő tagjainak a jogait, hogy a jövőben olyan tagok is követelhetik a taggyűlés összehívását, akik egyenként csak 5 százaléknál kisebb részesedéssel bírnak, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztők együttesen a szavazatok legalább 5 százaléka felett diszponálnak. Azt a bírósági gyakorlat alakítja majd, hogy mennyire jelent szigorítást a hitelezők védelmében a minősített többséggel bíró kft.-tagok felelősségének változása. Eddig az érintett tag akkor felelt, ha tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott bár kevés ilyen témájú ítélet született, az új Ptk.-ban azonban már csak hátrányos üzletpolitika szerepel. A hitelezők védelmét erősíti a kft.-k törzstőkeemelése is: a jövőben már hárommillió forinttal lehet csak ilyen társaságot alapítani. Azt azonban alaposan meg kell majd fontolniuk az alapítóknak, hogy élnek-e a halasztott törzstőke letételének a lehetőségével. Ugyan az új Ptk. nem ír elő se minimumösszeget, se határidőt a 3 millió forint előteremtéséhez, és a tagok szabadon szabhatják meg a befizetés határidejét, amely akár jóval hosszabb lehet, mint az eddig hatályos egyéves időtartam, azonban ez idő alatt csak a törzstőke feltöltésére fordítható a cég nyeresége, osztalékot nem lehet kifizetni, ráadásul a hitelezők védelme érdekében a tagok részesedésük arányában a még nem teljesített törzstőke erejéig a saját vagyonukkal állnak helyt a társaság tartozásaiért. A már működő cégek esetleges tőkeemelési kötelezettségeivel kapcsolatos átmeneti szabályok még hiányoznak, de várhatóan szükség lesz erre tette hozzá Torsten Braner. ujabb_torvenyt_modosit_a_kormany_komoly_valtoz asok_varhatoak html? utm_source=napi.hu_hirlevel&utm_medium=hirleve l&utm_campaign=napi.hu_hirlevel_kepes_vezeto H Í R L E V É L

5 É V I I I. S Z Á M O L D A L 5 Kapcsolt vállalkozásokra figyel a NAV Idén is kiemelten ellenőrzi a NAV a kapcsolt vállalkozások közti ügyletek árazását, ám a korábbi évekhez képest egyre mélyebbre ás. Néhány éve csak az egyes ügyletek árazási szisztémáját rögzítő transzferár-nyilvántartás formai elemeire koncentráltak a revizorok, az idén azonban arra is figyel a NAV, hogy a vállalatok egymás közti finanszírozása is piaci alapon történik-e. Ez különösen azon nemzetközi vállalatcsoportoknál érdekes, amelyeknél a kamatbevétel olyan államban keletkezik az ilyen finanszírozási ügyletek során, ahol adott esetben a kamatból származó bevétel adómentes vagy alacsonyabb kulccsal adózik. Számos vállalati csoportstruktúra eleve úgy épül fel, hogy a vállalatcsoportoknak dedikált finanszírozó központjuk van, elsősorban Luxemburgban vagy Svájcban, ahol a pénzügyi ügyleteken keresztül beáramló jövedelmek kedvező adózási elbírálás alá esnek figyelmeztetnek a Mazars könyvvizsgáló szakértői. A NAV a kamat mértékét vizsgálja majd, illetve azt, hogy a hazai leány ki tudja-e azt egyáltalán termelni. Vagyis valóban finanszírozás történt-e vagy csak a jövedelem kihordása kamatkiadás címén. Az alultőkésítési szabály miatt csak a saját tőke háromszorosának megfelelő hitel kamata írható le az adóból. A kamat meghatározása azonban nem is annyira egyszerű. Kiindulásként irányadó a jegybankok által meghatározott kamat, ám ezt jelentősen befolyásolhatják az egyedi körülmények ha a vállalat rossz adós, ha kockázatos az iparág, illetve ha irreálisan hosszú a futamidő. bekemenyit_a_nav_megvan_ki_szamithat_izzas zto_ellenorzesekre html? utm_source=napi.hu_hirlevel&utm_medium=h irlevel&utm_campaign=napi.hu_hirlevel_kepes _vezeto Jogi hírek A évi V. törvény az Új Polgári Törvénykönyvről március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután az Országgyűlés elfogadta a magánjogi kódexet. A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is. Az egyes könyvek részleteiben a törvény hatálybalépését követően kerülnek majd feldolgozásra, a hírlevél jelen fejezete csak a legfontosabb változásokról tesz említést. Az új szabályozás kiveszi a családjogi fejezetből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, így azok átkerültek a szerződéses jogi szabályok közé. Ugyanakkor az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született. A családjogi könyv újítása, hogy a jogviták megegyezésen alapuló rendezése érdekében a szülők közvetítői eljárásra kötelezhetők, aminek a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben lehet szerepe. Fontos változások lépnek életbe az öröklési jogban. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga a teljes örökség helyett az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg. Bővültek azok az okok, amelyek miatt valaki kitagadható az örökségből. A közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész ezentúl nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz. A személyiségi jogok megsértésének szankciója a nem vagyoni kárért járó kárpótlás megszüntetésével a sérelemdíj lesz. Összegét a bíróság az eset körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatására, tekintettel állapítja meg. A jelenlegi szabályozás értelmében a kártérítés megítéléshez bizonyítani kell, hogy a sértettnek kára származott személyiségi joga megsértéséből, míg a sérelemdíj attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet. A kft.-k törzstőkéjének minimális összegét ötszázezerről hárommillióra forintra emeli a törvénykönyv. Az indoklás szerint ezzel a hitelezői érdeket védik, a változás pedig a jelenlegi szabályozással szemben segíthet megakadályozni a nem kellően megalapozott társaságok létesítését. A gyakorlatban felmerülő igények alapján vezeti be az új Polgári Törvénykönyv a bizalmi vagyonkezelő intézményét. Az angol trustra emlékeztető konstrukció alapján a hivatásos vagyonkezelő díjazás ellenében a tulajdonos pozíciójában gondoskodik a kezelésébe adott javak hasznosításáról. Ez a kezelésbe adó tulajdonos nyilatkozatában megjelölt személy javára történik. A bizalmi vagyonkezelés létrejöhet jogszabály vagy bírósági határozat alapján is. Módosításra kerülnek az elévülési idő szabályai is. (Magyar Közlöny 2013/31. szám) A Csődtörvény és a Bérgarancia Alapról szóló törvény módosításáról január 1. napjától a munkaviszonnyal kapcsolatos felszámolási költségnek minősülő követelések köre kibővült, így felszámolási költségnek minősülnek az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatások, továbbá az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst, mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85%-a, amely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatás összegét foglalja magában. Ezt a szabályt alkalmazni kell a január 1-jén folyamatban levő azon felszámolási eljárások költségeivel kapcsolatban is, amelyekben a zárómérleget még nem készítették el a felszámolók. A bérgarancia-alapról szóló törvény szintén a bértartozás körébe sorolja a kölcsönzött, valamint iskolaszövetkezeti tag foglalkoztatottal kapcsolatos bérköltséget. A bérgarancia-alapból ez az összeg megelőlegezhető. A megelőlegezés nem vonatkozik arra a személyre, aki nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik. (Magyar Közlöny 2012/170. szám)

6 O L D A L 6 A évi adótörvény-változások Rövid áttekintés Személyi jövedelemadó január 1-jétől megvalósult Magyarországon az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadózás, a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lesz az adó, azaz megszűnik a szuperbruttósítás intézménye. Módosulnak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számláról a számlavezető által nyugdíjszolgáltatás címén teljesített kifizetések adómentességének feltételei. Az eddigi 3 éves tagsági viszony helyett a továbbiakban csak 10 éves tagság után minősülnek ezek a kifizetések adómentesnek. Átmeneti rendelkezésként a január 1-je előtt létesített jogviszonyokra még az idén hatályos szabály alkalmazandó január 1-jétől az Erzsébet -utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 8 ezer forintra emelkedett, amely felhasználható fogyasztásra készétel vásárlására és melegkonyhás vendéglátóhelyen történő étkezésre is. Az új szabályok szerint nem csak az olyan étkezőhelyeken nyújtott étkeztetés minősül béren kívüli juttatásnak, amely kizárólag a munkáltató munkavállalói részére biztosít étkezési lehetőséget. Járulékok, eho és szociális hozzájárulási adó A járulékfizetés felső határa január 1-jétől kivezetésre került, ennek következtében a magánszemély teljes jövedelme után fennáll a 10 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség. A nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 forintra (napi összege 222 forintra) emelkedik. 14 százalékos eho terheli a béren kívüli juttatásokat az eddigi 10 százalék helyett (a tényleges eho-teher az 1,19-szeres alap szorzója miatt 16,66 százalék lesz). ÁFA Az új számlázási irányelv szabályait EU-szerte ban vezették be, melyek alapján a számlázási rendszerek és számlázási gyakorlat módosítása is szükséges lehet. Egységesül a számlák kötelező adattartalma (így például egységes hivatkozások kerülnek a számlákra fordított adózás, mentes értékesítések, egyes speciális adózási formák alkalmazása esetén). Már korábban elfogadott változás, hogy 2013-tól a forint áfatartalmat meghaladó számlákon a vevő adószámának feltüntetése kötelező lesz. Főszabályként nem keletkezik majd áfafizetési kötelezettség komplett, önálló üzletágak társaságok közötti átadásakor. A módosítás szerint az egyszerűsítés csak belföldi társaságok között, adóköteles tevékenységű üzletágak átadása esetén lesz érvényesíthető. A személygépkocsikat érintő üzemeltetési, karbantartási, javítási költségeket terhelő áfa csak 50 százalékos levonási korlátozás alá fog esni a korábbi teljes tilalom helyett. Sőt, az áfa 100 százaléka levonható lesz abban az esetben, ha a szolgáltatást legalább 50 százalékban továbbszámlázzák. (Nem tisztázott, hogy a gyakorlatban a gépkocsi üzleti célú felhasználását is szükséges-e bizonyítani az ilyen költségek esetén, így például egy részben magáncélra használt gépkocsi esetén milyen mértékű levonási jog gyakorolható). Társasági adó Már a 2012-es adóévtől alkalmazhatóan a bejelentett immateriális jószágot előállítás útján is lehet szerezni, amelyet a használatba vétel napjától számított 60 napon belül kell bejelenteni. Ugyanakkor az adóalapcsökkentő tétel alkalmazásának új feltétele, hogy a bejelentés adóévét megelőző adóévben az immateriális jószág értékesítése, kivezetése esetén nem alkalmazták a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szabályait. A bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap-korrekciós tételek összegének meghatározásakor ráfordításként kell figyelembe venni a kapcsolódó üzleti- vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is. A nem realizált árfolyamkülönbözet miatti halasztott adóalapkorrekciót a kötelezettség könyvekből történő kikerülésekor kell teljesíteni a rövid lejáratú kötelezettségek közé történő átsorolás esetén is. Átalakulás esetén az elhatárolt veszteség jogutód általi felhasználásának tevékenységi korlátja nem vonatkozik majd arra az esetre, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül megszűnik vagy ha a jogelőd tevékenysége csak vagyonkezelésre irányult. Kiválás esetén ugyanakkor a tevékenységi feltétel arra is kiterjed, amelyből a kiválás történt, mégpedig a vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteség összegére. Hasonlóan, tulajdonosváltás esetén sem kell a tevékenységi feltételt teljesíteni, ha az adózó két adóéven belül jogutód nélküli megszűnik. A január 1-jét követő csőd- vagy felszámolási eljárást lezáró egyezség után tevékenységét tovább folytató adózó által az 50 százalékos szabály figyelembevételével felhasználható veszteség összege nő az egyezségre tekintettel elengedett kötelezettség felével. A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásánál növeli az összes bevételt a tagi kölcsön napi átlagos állományának a megelőző év utolsó napján kimutatott összeget meghaladó rész 50 százaléka. A módosítás célja a tagi kölcsönök nyújtásának átláthatóbbá tétele, a tagi kölcsönökkel kapcsolatban tapasztalt visszaélések visszaszorítása és az adómorál javítása. A módosítás január 1-jei hatállyal az ellenőrzött külföldi társaság (off-shore cég) fogalmi meghatározásában is változást eredményezett. H Í R L E V É L

7 É V I I I. S Z Á M O L D A L 7 A évi adótörvény-változások Rövid áttekintés Kata és Kiva Az októberben elfogadott szabályokat több helyen is módosították, illetve pontosították még a hatálybalépésük előtt. Változnak például az adóalanyiság választásának és megszűnésének feltételei, az adóalap és az adóelőleg számításának módja. Új fogalmak és átmeneti szabályok is bekerülnek a törvénybe. A biztosítási, pénzpiaci ügynöki tevékenységet és az ingatlan-bérbeadást végző vállalkozások akkor nem választhatják az új tételes adót, illetve Kata-adóalanyiságuk akkor szűnik meg, ha ténylegesen bevételük is származik e tevékenységekből. Kisadózó vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségének megállapításakor az 1 millió forintos határ vizsgálatakor a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát kell alkalmazni (amelybe az áfa nem számít bele). Újonnan létrejövő vállalkozások is lehetnek január 1-jétől Kiva-alanyok, ha választásukat az alapítástól számított 30 napon belül bejelentik, mely határidő jogvesztő. Egyértelművé teszik, hogy a kisvállalati adó (Kiva) alanyai a Számviteli törvény hatálya alá tartoznak, így beszámolási-, könyvvezetési kötelezettségeiket az alapján kell teljesíteniük. Art. Általános szabállyá válik az, hogy az adózónak semmilyen eljáráshoz nem kell adóigazolást, vagy együttes adóigazolást kérnie, ha az adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában szerepel. Egyszerűsítik az adóhatósági igazolás adminisztrációját, és bevezetik a köztartozásmentes adózói minősítésről szóló igazolást. Megteremtődik a különböző adófizetési kötelezettségek egyetlen utalással való megfizetésének lehetősége. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók közötti bruttó készpénzfizetési limit 1,5 millió forintra csökken, az ezt meghaladó részt 20 százalék mulasztási bírság fogja terhelni. Illeték Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény változásait egy kivétellel a január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott, vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni január 1-jétől örökléssel és ajándékozással történő vagyonszerzésekhez kapcsolódóan összesen két illetékkulcs irányadó; egy általános mérték, valamint a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó kedvezményes mérték. Az általános illetékmérték 18 %. Lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illetékmérték 9 %. Megszűnik a lakástulajdon visszterhes megszerzése esetén 4 millió forintig alkalmazandó kedvezményes, 2 % -os illetékkulcs, azaz lakásvásárlás esetén 4 % illetéket kell fizetni. Ez ugyanakkor nem érinti a gépjármű visszterhes megszerzését, mert ott továbbra is a gépjármű életkora és teljesítménye határozza meg az illeték mértékét. Nem változott az sem, hogy az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4 %, a forgalmi érték azt meghaladó része után pedig 2 %, de maximum 200 millió forint. A január 1-jén hatályba lépett módosítása nyomán nemcsak az egyenesági rokonok, hanem a túlélő házastárs öröklése is teljes egészében, azaz értékhatártól függetlenül illetékmentessé vált (ez a január 1-jén még folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható). Az özvegy öröklésének mentessége kiterjed minden vagyontárgyra, így a gépjármű öröklésére is. A takarékbetét örökléssel, ajándékozással történő megszerzése nem mentesül ezen a jogcímen az illeték megfizetése alól. Új illetékmentesség, hogy az egyenesági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonszerzés visszterhes vagyonátruházás illeték alóli mentessége. A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdon (tulajdoni hányad) szerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezménye értékhatára és a kedvezmény mértéke jelentősen nő. Az illetékkedvezmény alkalmazhatóvá vált abban az esetben, ha vásárolt egész lakástulajdon forgalmi értéke 15 millió forintot nem haladja meg (a korábban érvényes 8 millió forint helyett) és a kedvezmény összege értékhatár megkötés nélkül fizetendő illeték 50 %-áig terjed. A lakástulajdonok cseréjére vonatkozó szabályozása jelentősen átalakult. A törvény a cserét pótló vétel szabályait rendeli alkalmazni a lakástulajdonok cseréje esetén is. Az illeték alapja ennek megfelelően az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének különbözete, az illetéket a szerző félnek kell megfizetnie, azaz nem kell már a lakástulajdonok cseréje esetén sem arányosítani az illetéket január 1-jétől új illetékmentesség került a törvény szabályai közé, amely lakástulajdon cseréje és a cserét pótló vételi kedvezmény esetén az ún. negatív illetékalapot eredményező ügyleteket mentesíti az illeték alól. Ezen mentesség alapján, ha a vagyonszerző a lakás cseréje vagy egy éven belüli értékesítése/vásárlása esetén alacsonyabb forgalmi értékű lakást szerez, akkor ez után visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetnie. Az illetékmentesség kizárólag magánszemélyek számára biztosított. Új illetékmentesség a visszlízingügyletek mentessége. A mentesség az ingatlan a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzését mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a lízingbevevő, a lízingszerződés megkötéséig az ingatlan tulajdonosa volt, és a tulajdonjoga a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra. Az eljárási illetékkel kapcsolatban is számos változás történt: A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók által január 1-jét követően előterjesztett fizetési könnyítési, mérséklési kérelmek illetékmentessé váltak, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek által az adóhatóságnál illetve a vámhatóságnál előterjesztett ilyen jellegű kérelmek után forint eljárási illetéket kell fizetni. Jelentősen átalakul az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárások illetékének szabályozása. Módosult a csőd- és felszámolási eljárás illetéke. A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke forint, csődeljárásának illetéke forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke forint, a csődeljárás illetéke forint. Fontos változás, hogy az illetékelőleg jogintézménye megszűnt, vagyis az illeték a vagyonszerzők részére csak a földhivatali eljárás lezárulta után, azaz a tényleges vagyonszerzést követően kerül kiszabásra. (Magyar Közlöny 2012/159. szám)

8 O L D A L 8 Adó, számvitel Kétnapos Szakmai Képzés Mérlegképes könyvelők 16 kreditpontot kapnak! Ajánljuk rendezvényünket mindazoknak, akik szeretnék a hatályos jogszabályokat gyakorlati oldalról megismerni és mindemellett összegyűjteni vállalkozási szakon az ez évi kötelező krediteket! Időpont: (sz-cs), óráig Helyszín: OKISZ Inkubátorház, 1146 Budapest, Thököly út Részvételi díj: Ft + ÁFA ketnapos-szakmai-kepzes? utm_source=hrl&utm_medium=emil&utm_campaign=ado_szamvitel2013_130410_11 Gazdasági-pénzügyi továbbképzések Számvitel Változások, aktualitások Mérlegképes könyvelők 8 kreditpontot kapnak! Ajánljuk rendezvényünket mindazoknak, akik szeretnék a hatályos jogszabályokat gyakorlati oldalról megismerni és mindemellett összegyűjteni vállalkozási szakon az ez évi kötelező kreditek felét! Időpont: (csüt.), óráig Helyszín: OKISZ Inkubátorház, 1146 Budapest, Thököly út Részvételi díj: Ft + ÁFA konferencia/3111/745/-8-konyveloi-kreditpontosszamvitel-2013-valtozasok-aktualitasok? Adótörvények Áfa, Szja, ART, TBváltozások, aktualitások Mérlegképes könyvelők 8 kreditpontot kapnak! Ajánljuk rendezvényünket mindazoknak, akik szeretnék a hatályos jogszabályokat gyakorlati oldalról megismerni és mindemellett összegyűjteni vállalkozási szakon az ez évi kötelező kreditek felét! Időpont: (szerda), óráig Helyszín: OKISZ Inkubátorház, 1146 Budapest, Thököly út Részvételi díj: Ft + ÁFA utm_source=hrl&utm_medium=emil&utm_campaign=ado20123_ Csőd, felszámolás 2013-ban - Követeléskezelési Szeminárium III. rész Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai 2 kreditpontot kapnak! A csőd-és felszámolási eljárások témájának aktualitását a gazdasági helyzet következtében fizetésképtelen cégek számának emelkedése generálja. A folyamatosan változó jogszabályi háttér gyakorlati alkalmazását kísérli meg bemutatni az előadó a mindennapi jogalkalmazás során felmerülő tipikus problémák bemutatásával. Az előadás segítséget nyújthat a gazdasági élet szereplőinek a törvény útvesztőjében való eligazodáshoz. Időpont: Helyszín: Részvételi díj: (szerda), óráig Tulip Inn Budapest Millennium, 1089 Budapest, Üllői út Ft + ÁFA konferencia/2965/711/csod-felszamolas-2013-bankoveteleskezelesi-szeminarium-iii-resz H Í R L E V É L

9 É V I I I. S Z Á M O L D A L 9 Építőipari továbbképzések Jogszabályváltozások az építésügyben és a településrendezéssel összefüggő jogszabályok változásai , Vác Toszkána - Val D"Orcia c. film vetítése. Második órában előadás az itáliai reneszánsz építészetről, művészetről , Budapest Eltűnő ipari építészeti emlékeink , Budapest Zsalutechnikai szakmai nap , Budapest Komplex kihívások az épületek tervezése és kivitelezése során a sokoldalú tégla és kerámiacserép , Budapest Fenntartható építés, az építőipar talpra állásának feltétele c. konferencia , Budapest Mi az ÉTDR? - az elektronikus adatszolgáltatás elemei , Budapest 2 pont Az épület felújítás 21. századi kihívásai , Budapest Az épületenergetikai tervezés szoftveres megoldásai , Biatorbágy Az akadálymentesség és egyetemes tervezés építészeti szempontjai, műszaki követelményei , Tatabánya 3 pont Kihívások az aprófalvas térségek fejlesztésében , Budapest 0,5 pont Porták között: Együtt változunk II. stílusok, korok, hangulatok a Városmajor utcában , Budapest 0,5 pont Nemzetközi Minősített Passzívháztervező képzés , Budapest Kortársépítészet a közelmúlt és a jelen összefüggései , Budapest Ybl Miklós és a Magyar Építészek,Építőmesterek Ünnepe XII , Budapest A fal adja a másikat... avagy a pesti épületdíszek titkos nyelve , Budapest Porták között: Együtt változunk I. stílusok, korok, hangulatok a Városmajor utcában , Budapest 0,5 pont AutoCAD 2D-s számítástechnikai program oktatása , Budapest 6 pont Környezettudatos építés A-tól Z -ig , Budapest Az ökologikus építészet ökonómiája. Öko-logikus építészet , Pécs 2,5 pont Kisvárosi arculat alakításának eszközei , Göldöllő Az Eiffel torony megépítésében Eiffel Gusztávon kívül mely szakembereknek voltak még szerepe? , Budapest Jövőbe mutató megoldások az építészet, épületfizika, tűzvédelem területén és alkalmazástechnika a könnyűszerkezetes fal- és tetőszerkezeteknél , Budapest A megváltozott jogszabályok és az elektronikus építésirányítás , Pécs 3 pont Korszerű épülethéjak, sok szempontú minőség , Budapest Construma 2013 Nemzetközi építőipari szakkiállítás , Budapest MARMOMACC Kő Akadémia , , Budapest naponta Összevont Építőipari Költségvetés-készítő Programrendszer I. modul BRONZ , Budapest Összevont Építőipari Költségvetés-készítő Programrendszer II. modul SILVER , Budapest Az új építési szabályozás , Budapest 2 pont Grundfos - Helios - TA Hydronics Szakmai Napok , Kecskemét 0,5 pont Összevont Építőipari Költségvetés-készítő Programrendszer III. modul GOLD , Budapest 3 pont Irodák, közintézmények belső kialakítása, bútorozása , Budapest Energetikai tanúsító vizsgára készítő szeminárium , Budapest 6 pont Magyarországi oszmán építészet , Budapest Az ökologikus építészet ökonómiája. Öko-logikus építészet , Debrecen 2,5 pont Energia megtakarítás "ROMA" árnyékoló rendszerekkel , Mogyoród Előregyártás tervezéstől a megvalósításig - Első Beton Kft , Budapest Zöld és fehér - kertek és udvarok a Ferencvárosban , Budapest Régi épületek óvása és helyreállítása , , Budapest 2 pont naponta

10 O L D A L 10 Egyéb továbbképzések Iránytű Vezetői konferencia A magyar gazdaság helyzete és kilátásai Időpont: április 09. Helyszín: Danubius Hotel Helia, Budapest XIII., Kárpát u Részvételi díj: Ft + áfa étkezéssel Vezetői kommunikáció, etikett, protokoll Kétnapos felsővezetői tréning a szakma legjobbjaival Visegrádon Időpont: (cs-p), csütörtökön óráig, pénteken óráig Helyszín: Royal Club Hotel Visegrád, 2025 Visegrád, Fő u. 92. Részvételi díj: Ft + ÁFA Több mint titkárnő - Az elfoglalt főnök támogatása Időpont: április 24. Helyszín: Trainex Kft., Budapest XIII., Váci út 70. Részvételi díj: Ft + áfa étkezéssel Tűzvédelmi szakvizsga Időpont: Oktatás: április Vizsga: április Helyszín: Trainex Kft., Budapest XIII., Váci út 70. Részvételi díj: Ft (áfamentes), amely magában foglalja az oktatás és a szakvizsga költségét is. Munkahelyi adatvédelem - Munkajogi Szeminárium III. rész Miről kell tájékoztatni a munkavállalónak a munkáltatóját, a munkáltató milyen adatokat, nyilatkozatokat kérhet a munkavállalótól, milyen vizsgálat, teszt elvégzése kérhető a munkaviszony létesítésekor, és fennállása során. Hogyan, ellenőrizheti legális keretek között a munkáltató dolgozóját a munkahelyen és munkahelyén kívül? Milyen bizonyítékot használhat fel a munkáltató a bíróságon a munkavállalójával szemben? És a munkavállaló? Bemutatjuk a jogi szabályozást és a témában született bírósági döntéseket. Időpont: (kedd), óráig Helyszín: Radisson BLU Béke Hotel, 1067 Budapest, Teréz krt. 43. Részvételi díj: Ft + ÁFA H Í R L E V É L

11 É V I I I. S Z Á M O L D A L 11 Támogatott pályázati lehetőségek GOP /11 Új Széchenyi Hitel Programok Támogatás formája: kamattámogatás Forrás összege: HUF Beadási határidő: Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: Az Európai Unió Tanácsa a kibővült Európai Unióban mind regionális szinten, mind az egyes tagállamok között megnövekedett gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése céljából erősíteni kívánja a konvergenciát, a versenyképességet és a foglalkoztatást célzó intézkedéseket az egész Közösségben. A kohéziós politika keretében a támogatást nyújtó eszköz az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA). A többéves Program keretében az Európai Unió és a Magyar Állam nyilvános pályázat során kiválasztott piaci szereplők (a Közvetítők ) bevonásával kíván a mikro-, kis- és középvállalkozások számára jobb finanszírozáshoz való hozzáférést biztosítani. A Tanács vonatkozó 1083/2006/EK rendelete 44. cikke alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mint a támogatást nyújtó irányító hatóság (az Irányító Hatóság ) az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (székhelye: 1065 Budapest, Nagymező utca , cégjegyzékszáma: ) mint forráskezelő szervezet (a Társaság ) közreműködésével végrehajtandó műveletek finanszírozása céljából a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4.1 Intézkedés ( GOP 4.1 ) és a Közép- Magyarországi Operatív Program Konstrukció ( KMOP ) keretében forrást biztosít a 800/2008/EK rendelet szerint mikro- és kisvállalkozásnak minősülő jogalanyok mint végső címzettek (a Kedvezményezettek ) javára. A Pályázat során a Társaság mint a Program végrehajtásáért felelős Irányító Hatóság képviselője jár el. A támogatható tevékenységek köre: A Hitel Programok keretében a Közvetítő által kihelyezett hitelek a Kedvezményezettek által - a Közvetítői Szerződéstervezetben részletezett feltételekkel az alábbi célokra és projektekhez használhatók fel: (i) immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszközök beszerzésének és egyéb beruházások finanszírozása; (ii) meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, és/vagy (iii) gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, vagy beruházáshoz kapcsolódó finanszírozások, ideértve az e feltételeknek megfelelő forgóeszköz-beszerzések finanszírozását is. AIK-2011 Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerése Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadási határidő: Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: A jelen pályázati kiírás célja innovatív, KKV- és exportorientált, jelentős foglalkozatási hatású klaszterek akkreditálása oly módon, hogy a már működő klaszterek közül kiválasztásra (akkreditálásra) kerülnek azok, amelyek a fenti stratégiai célnak megfelelnek. Kedvezményezettek köre: Jelen akkreditációs pályázati kiírásra a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaság pályázhat, amely igazolni tudja, hogy jelen pályázat tekintetében jogosult a klaszter képviseletére, mint klasztermenedzser szervezet és amelyben egyik klasztertag sem gyakorol többségi befolyást amely más akkreditált innováció klaszterben nem rendelkezik tagsági viszonnyal. A támogatható tevékenységek köre: Innovatív, KKV- és exportorientált, jelentős foglalkozatási hatású klaszterek akkreditálása. Támogatható projektek száma: 25-35

12 O L D A L 12 Támogatott pályázati lehetőségek KEOP /B Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Támogatás formája: Forrás összege: vissza nem térítendő HUF Beadási határidő: Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: Jelen Pályázati Felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra. Az energetikai hatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja, hogy a statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállítására vetítve valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő-paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban. Jelen konstrukció hozzájárul az épületek energiatakarékosság, - hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására irányuló beruházások megvalósításához, vissza nem térítendő támogatás formájában. Kedvezményezettek köre: VÁLLALKOZÁS (1, 2) Jogi személyiségű vállalkozás (1) - Kivéve mezőgazdasági szövetkezetek Jogi személyiség nélküli vállalkozás (2) KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI REND SZERINT GAZDÁLKODÓ SZERVEK (3) - Kivéve képviselő-testületi hivatalok (nem tartoznak bele a polgármesteri hivatalok épületei) - Kivéve központi költségvetési irányító és költségvetési szervek NONPROFIT SZERVEZET (5, 6) Jogi személyiségű nonprofit szervezet (5) - Kivéve pártok - Kivéve lakásszövetkezetek - Kivéve olyan egyházi szervezet (55), mely nem tartozik a évi CCVI. törvény 7. (4) bekezdése szerinti Országgyűlés által elismert egyházhoz Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet (6) ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK (7,8,9) Egyéb gazdasági szervezet (7) - Kivéve megszűnt gazdálkodási forma (7.3) Kivéve Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység (8) Kivéve Technikai kóddal rendelkezők (9) A támogatható tevékenységek köre: Jelen Pályázati Felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektet lehet benyújtani. Részletek a Pályázati Felhívás C1-es pontja alapján. Támogatás mértéke (%): 100 Támogatás minimum összege: HUF Támogatás maximum összege: HUF Támogatható projektek száma: H Í R L E V É L

13 É V I I I. S Z Á M Támogatott pályázati lehetőségek O L D A L 13 KEOP /A Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése Támogatás formája: vissza nem térítendő Forrás összege: HUF Beadási határidő: Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: pályázati konstrukció célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása az energetika teljesvertikumában, azaz az energia termelése, elosztása, szállítása és a vertikum legkritikusabbnak ítélhető szegmense a végfelhasználás területén. Az energetikai hatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja, hogy a statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállítására vetítve valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő-paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban. Az energetikai hatékonyság fokozása hozzájárul az energiaellátás biztonságának a növeléséhez, az igen magas (75%-ot is meghaladó) energiaimport-függőség mérsékléséhez és a környezeti ártalmak csökkentéséhez, ezzel pedig az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez. A konstrukció hozzájárul az épületek (különös tekintettel a helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), energia-takarékosság, - hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak megvalósításához, vissza nem térítendő támogatás formájában. Kedvezményezettek köre: B.1. A pályázók körének meghatározása Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolás szerint1): VÁLLALKOZÁS (1, 2) Jogi személyiségű vállalkozás (1) - Kivéve mezőgazdasági szövetkezetek Jogi személyiség nélküli vállalkozás (2) KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI REND SZERINT GAZDÁLKODÓ SZERVEK (3) - Kivéve képviselő-testületi hivatalok (nem tartoznak bele a polgármesteri hivatalok épületei) - Kivéve központi költségvetési irányító és költségvetési szervek NONPROFIT SZERVEZET (5, 6) Jogi személyiségű nonprofit szervezet (5) - Kivéve pártok - Kivéve lakásszövetkezetek - Kivéve olyan egyházi szervezet (55), mely nem tartozik a évi CCVI. törvény 7. (4) bekezdése szerinti Országgyűlés által elismert egyházhoz Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet (6) ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK (7,8,9) Egyéb gazdasági szervezet (7) - Kivéve megszűnt gazdálkodási forma (7.3) Kivéve Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység (8) Kivéve Technikai kóddal rendelkezők (9) A támogatható tevékenységek köre: Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése a felújításban érintett épület, épületek, vagy egymással érintkező épületekből álló épületcsoport egészén. A fejlesztéssel érintett a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott összes épülethatároló szerkezetnek a fejlesztés után meg kell felelnie a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott hőátbocsátásra vonatkozó követelményeknek. Támogatható az a projekt is ahol a jelen pályázat keretében valamely épülethatároló szerkezet nem érintett, vagy részben nem érintett a jelen fejlesztéssel és nem is felel meg a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott hőátbocsátásra vonatkozó követelményeknek. Támogatás mértéke (%): 100 Támogatás minimum összege: HUF Támogatás maximum összege: HUF Támogatható projektek száma:

14 Hírek Audi-bővítés Győrött Nyugat-Dunántúl Nyár végén avathatják fel az Audi új győri gyárához kapcsolódó logisztikai parkot - közölte az MTI érdeklődésére a létesítményt építő és bérbeadó A-K Építőipari Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Tallosi Károly elmondta: december végére véglegesítették a 9-10 milliárd forint értékű logisztikai park terveit a bérlővel, nem sokkal később elindultak a nem engedélyköteles földmunkák, most pedig már az épületeken dolgozik a munkás, zömük győri és környékbeli alvállalkozók alkalmazottja. A munkák előrehaladtával ez a létszám 600 fő közelébe emelkedik majd. A tulajdonos-ügyvezető közlése szerint a végső változatban a csarnokok, tárolók és előtetők összterülete 74 ezer négyzetéter. Utalt arra: nem először építenek logisztikai parkot úgy, hogy bérlőnek adják ki a létesítményt, példaként az amerikai Dana, az Audi-beszállító, német Rudolph Logistik Gruppe új győri telephelyét említette. Tallosi Károly elhárította az MTI azon kérdését, milyen távra veszi bérbe a létesítményt az Audi, Erről egy tavaly szeptemberi interjúban is csak annyit árult el, "a beruházás értékének megfelelően hosszú távú" bérleti szerződést kötöttek, "mai, sztenderd piaci áron", az összeg és az időtartam azonban üzleti titok. Az A-K Kft. 13 éves, csarnoképítésre és - bérbeadásra szakosodott, magyar tulajdonú vállalkozás. A járműgyár egyik elvárása volt, hogy a logisztikai park a győri gyárból fél óra alatt elérhető legyen. Az Audi győri üzemének teljes vertikumú gyárrá fejlesztéséhez 900 millió eurós beruházással kezdett neki tavaly nyáron a társaság. A logisztikai park (amelyben beszállítói telephelyek is létesülnek) helyszínére korábban három aspiráns - Győr mellett Gönyű és Pozsony - került szóba. Az Audi június végén jelentette be, hogy Győrben valósul meg a beruházás, a döntést gazdaságossági szempontokkal indokolták. Gazdaság Tovább esik az építőipar Ez év januárjában az építőipar termelése mind a kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanap-tényezővel kiigazítva 4,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szezonálisan kiigazítva a termelés 1,5 százalékkal kisebb volt a decemberinél - közölte a KSH. Az adatok elemzésénél célszerű figyelembe venni, hogy januárban az építőipar egy átlagos hónap termelésének mintegy 60 százalékát állítja elő - figyelmeztet a KSH. Januárban a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületek építése 6,8 százalékkal kisebb volt az előző évinél, míg az egyéb építményeké 0,1 százalékkal emelkedett. Szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építésének teljesítménye 4,7 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 1,0 százalékkal nőtt az előző havihoz képest. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése - ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza - 11,2 százalékkal esett vissza. Az A Moody's szerint a cseh, a lengyel és a magyar gazdaság kilátásai is gyengébbek a korábban vártnál, azonban visszaesést csak Magyarországon vár a hitelminősítő leányvállalata. A szakértők előrejelzése szerint a cseh gazdaság 0,3 százalékkal növekedhet idén, míg a lengyelek a tavalyi két százalékos bővülés után 1,9 százalékkal nőhetnek. Az elemzők szerint a három érintett országban 2012-ben is csak az export volt a növekedés motorja, mivel az emelkedő munkanélküliség, a csökkenő reálbérek és a megszorítások miatt tovább esett a lakosság fogyasztása. Az export szempontjából probléma, hogy mindhárom ország egyéb építmények ágazat termelése 0,2 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 1,9 százalékkal csökkent 2012 azonos időszakához képest. Magyarország az elrettentő példa - ne is álmodjunk növekedésről Az eddigi legpesszimistább elemzés látott napvilágot a magyar gazdaságról: a Moody's Analytics szakemberei szerint 2013-ban 1,2 százalékkal esik vissza a GDP. A hitelminősítő leányvállalata elsősorban az eurózóna gyenge kilátásaival és a tovább csökkenő belső fogyasztással indokolja a régió borús kilátásait. kivitelének 75 százaléka az Európai Unióba irányul - teszi hozzá Tomas Holinka, a Moody's Analytics közgazdásza. A fentiek mellett súlyosbítja a problémát, hogy a háztartások szigorodó hitelfelvételi követelményekkel szembesülnek, hiszen a régióban nagyrészt nyugat-európai bankok leányvállalatai vannak jelen, melyek most fokozatosan építik le pozícióikat. Ez a folyamat a legfájdalmasabb Magyarországon, ahonnan 2011 közepe és 2012 közepe között a GDP 14,2 százalékának megfelelő forrást vontak ki a pénzintézetek. A 2013 januárjában kötött új szerződések volumene 0,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 31 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére kötötteké viszont 64,7 százalékkal emelkedett. A növekedés az előző évi alacsony bázis mellett, néhány közútfejlesztésre januárban kötött szerződésnek köszönhető. Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 19,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül a két építményfőcsoport állománya ellentétesen alakult: az épületek építésére vonatkozó szerződéseké egyötöddel kisebb, az egyéb építményeké 43,1 százalékkal magasabb volt, mint januárban. Az emelkedés elsősorban a még 2012-ben közlekedési infrastruktúra fejlesztésére és közműépítésre kötött nagy értékű szerződések következménye. tovabb_esik_az_epitoipar html? utm_source=napi.hu_hirlevel&utm_medium=hirl evel&utm_campaign=napi.hu_hirlevel_kiemelt_ci kkek Szintén a magyar gazdaságot hozzák fel elrettentő példaként a beruházások visszaesése kapcsán: az elemzés szerint Magyarországon a romló üzleti környezet, a kiszámíthatatlan politikai döntések és a növekvő munkaerőköltségek vetik vissza a beruházásokat. magyarorszag_az_elrettento_pelda_ne_is_almodj unk_novekedesrol html? utm_source=napi.hu_hirlevel&utm_medium=hirl evel&utm_campaign=napi.hu_hirlevel_kiemelt_ci kkek