3. HÍRLEVÉL. (2012. március március 31.)

Átírás

1 3. HÍRLEVÉL (2012. március március 31.) ENERGIAIGÉNYEK, ENERGIAKÖLTSÉGEK Tisza II erőmű Sorra esnek ki a legkevésbé kihasznált erőműveink. A Tisza II. az amerikai AES konszern tulajdonában van. Az erőmű március 31.-én befejezi a termelést. A dolgozók többségét elbocsátják, az erőmű berendezéseit konzerválják. Forrás: Világgazdaság Online, vg.hu Benzinárak Március 28.-án a MOL NYrt. emelte a benzin árát, így az új csúcsra, átlagosan 446 Ft-ra nőtt. Forrás: Világgazdaság Online, vg.hu Kilátások a gáz kapcsán A Gazprom részesedése az európai piacon tavaly 27 százalékra növekedett ra a cég megcélozta a 30 százalékos, 2030-ra pedig a 32 százalékos piaci részesedést. A cégóriás idén 2,6 százalékos gázexport növekedéssel számol, ami 154 milliárd köbméter gázt jelent. A gázárral kapcsolatban: a Gazprom előrejelzése alapján az exportált gáz átlagos ára a jelenlegi 384 dollárról 415 dollárra növekszik ezer köbméterenként. A Gazprom az elmúlt évben 28,8 milliárd euró mérleg szerinti eredménnyel zárt. Ez a es eredményhez képest 140 százalékos növekedést jelent. Forrás: Világgazdaság Online, vg.hu, Bloomberg Buisnessweek, NAPENERGIA-HASZNOSÍTÁS Több napkollektor, több munkahely A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében tavaly októberben a napkollektorok telepítésére kiírt pályázat talán az elmúlt idők eddigi legnagyobb és legsikeresebb pályázata volt. (A támogatás összege kb. 3 milliárd forint, aránya 50% vissza nem térítendő támogatás, a benyújtott igények száma 4000). Kivitelezőként több mint 800 cég regisztráltatta magát, ami nagyszerűen bizonyítja, hogy a "zöld" beruházások mennyi új munkahelyet képesek létrehozni a hazai kis- és közepes vállalkozások körében. A pályázat beadási határidejét már egyszer kitolták (december 31-ről március 31-re), de most újbóli meghosszabbításával azoknak is lehetősége nyílik napkollektorokat telepíteni, akik eddig még nem éltek ezzel. A napkollektorok telepítésének támogatásával nemcsak jelentős mennyiségű fosszilis energiát takaríthat meg az ország, de közelebb kerül a megújuló energiák primerenergia felhasználásban képviselt arányára vonatkozó EU s kötelezettségvállalás teljesítése is. Forrás: 1

2 Ne legyen új ház megújuló energia nélkül A Nemzeti Megújuló Energia Platform (MEP) javaslata beépült az országos településrendezési és építési követelményről szóló kormányrendelet módosításának tervezetébe (OTÉK). A javaslat kiváltó oka az volt, miszerint a már meglévő épületekbe a megújuló energiaforrások felhasználását biztosító berendezések utólagos beépítése vagy csatlakoztatása sokszor akadályokba ütközik, az építmény olyan mértékű átalakításával és ennek következtében magas költségekkel jár, amely miatt a megbízók elállhatnak a megrendeléstől. Azonban az új rendeletnek megfelelően épített épületeknél a megújuló energia berendezések utólagos beépítése már nem okozhat gondot. Az új kormányrendelet szerint az építmények tervezése és megvalósítása során biztosítani kell, hogy az építmény szerkezetének jelentős mértékű megbontása nélkül is beépíteni vagy csatlakoztatni lehessen megújuló energiaforrás berendezést. Ezért a Nemzeti Megújuló Energia Platform arra ösztönzi a jogalkotókat, hogy mielőbb ilyen tartalmú szabályokat fogadjanak el, még akkor is, ha ezek hatálybaléptetését csak későbbi időpontban tudják megvalósítani. A jogi szabályozás korai kialakítása ugyanis több időt biztosítana a gazdasági szereplőknek a felkészülésre. A MEP ezen törekvése támogatná az EU felé tett kötelezettségvállalások teljesülését is. Az Európai Parlament és a Tanács az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve előírja, hogy a tagállamok új középületre december 31. után csak akkor adhatnak építési engedélyt, ha az közel nulla energia igénnyel üzemeltethető december 31. után valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Forrás: Napkollektoros bemutatóközpont Téten A napkollektorok működésének ismertetése céljából bemutatóközpontot hoznak létre a Győr-Moson-Sopron megyei Téten. A kistérség több településén már működnek napkollektoros rendszerek az önkormányzati épületeken. Az iskolák, óvodai konyhák, sportöltözők melegvíz-ellátásának a megoldására nyolc település fogott össze a téti kistérségben. Több községben, úgy mint Tényőn, Felpécen, Sokorópátkán és Kajárpécen már napkollektorok közreműködésével kapnak használati melegvizet az érintett középületek. A téti iskolánál a jövő héten indul a szerelés. A nyolc településen megvalósuló fejlesztés költsége mintegy 310 ezer euró. A beruházást az összeg 85 százalékával támogatta az Európai Unió, tíz százalékot tett ki az állami hozzájárulás, öt százalék pedig az önrész. Forrás: http: //zoldtech.hu/cikkek/ tet-napkollektor Sorozatban gyártható szolár parabola Sorozatban gyártható parabolikus napkollektor kifejlesztésén dolgozik a szekszárdi Gép és Gépelem Kft., amely a szolár rendszer költséghatékony előállítására nyert el 50 millió forintos európai uniós támogatást. A tervezett napkollektorban a parabola forma alkalmazása mellett a napenergia-gyűjtő gáznemű hőközvetítő közeget alkalmaz, magas, 500 Celsius fok feletti hőmérsékleten. A cél olyan termék kifejlesztése, amelynél a kinyert energia hőmérséklete magasabb a jelenleg a kereskedelmi forgalomban kapható berendezések Celsius fokos kilépő hőjénél. A Gép és Gépelem Kft. a fejlesztéssel kedvező áron gyártható, üzemeltethető, egyszerű kivitelű berendezést kíván létrehozni azoknak, akik nem csak meleg vizet kívánnak napenergiával előállítani, hanem más háztartási berendezések, szaunák, vagy éppen gabonaszárítók fűtésére is fel szeretnék használni - magyarázta. A parabolikus 2

3 napkollektorok eltérése a hagyományos síkkollektoroktól abban rejlik, hogy a parabola antennához hasonló tükörrendszer segítségével a napsugarakat egyetlen pontba fókuszálva lényegesen magasabb hőmérséklet előállítására képesek. Magyarországon az utóbbi időszakban több intézményben is telepítettek szolár parabolát. Ilyen, a Magyar Villamos Művek Zrt. beruházásában elkészült berendezés támogatja többek közt az óbudai nyugdíjas ház fűtési rendszerét, amely egy évben kilowattóra energiát állít elő, amely 1461 köbméter földgázt spórol meg évente. (MTI) Forrás: ATOMENERGETIKA 2017-re üzembe állhat az orosz folyékonyfém-hűtésű reaktor A nagyteljesítményű nátriumhűtésű reaktorok fejlesztése mellett Oroszország saját tervezésű kisméretű, moduláris ólom-bizmut hűtésű reaktort kíván üzembe helyezni. Az SVBR-100 elnevezésű típus egy integrált reaktor, azaz a gőzfejlesztők az aktív zónával együtt a reaktortartályon belül vannak. Az ólom-bizmut eutektikum hűtőközeg hőmérséklete C közötti. A reaktorokat összeszerelve szállítanák a telephelyre, ahol egy passzív hűtést és árnyékolást biztosító vízzel töltött medencébe helyeznék. Az SVBR típus már több atommeghajtású Alfa osztályú tengeralattjárón üzemelt, így mintegy 80 reaktorév üzemeltetési tapasztalat áll rendelkezésre. A tervek szerint 2017-re befejeznék a fejlesztést és üzembe helyeznének egy demonstrációs SVBR-100-as blokkot. A teljes beruházás költsége 16 milliárd rubel (585 millió dollár). Az SVBR-100 nem csak villamos energia előállítására, de tengervíz sótalanításra vagy távhőszolgáltatásra is alkalmas lehet. A reaktor inherens biztonsággal és jó proliferáció-állósággal jellemezhető a fejlesztő szerint. Egy tizenhat modulból álló atomerőmű olcsóbban tudna villamos energiát előállítani, mint bármelyik másik új, orosz fejlesztésű reaktor. Forrás: Japán hamarosan újraindíthatja első atomerőművi blokkját A fukushimai balesetet követően Japánban az összes atomerőművet leállították felülvizsgálat céljából. Ezidáig egyetlen reaktor sem kapta meg az engedélyt, hogy újraindulhasson. Az Ohi atomerőmű hármas blokkja volt az első, melyen sikeresen elvégezték a stressz teszt első felét 2011 októberében. Az Ohi 3-as és 4-es blokkja pedig elsőként kapta meg a Nukleáris Biztonsági Bizottság (NSC), illetve a Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség (NISA) jóváhagyását. Ahhoz azonban, hogy megkapják a végső engedélyt az újraindításhoz szükség van még Fukushima prefektúra beleegyezésére is. Forrás: html Műszaki hiba miatt leállítottak egy svájci atomerőművi blokkot Szivattyú - meghibásodás miatt leállították a döttingeni Beznau atomerőmű 2. blokkját március 23-án, az első blokk zavartalanul üzemel, s az üzemzavar nem jelent semmiféle veszélyt a környezetre - jelentette be a svájci erőművet üzemeltető Axpo energiakonszern. A második reaktorblokk két fő szivattyújának egyikében a tengelytömítési rendszerben 3

4 észleltek meghibásodást, ezért a kezelő személyzet a blokk leállítása mellett döntött. A hermetikusság helyreállításához, a javítási munkálatokhoz meg kell várni, hogy az egész rendszer lehűljön, ehhez néhány napra lesz szükség az Axpo közleménye szerint. Forrás: Irán további atomerőművek építését tervezi A busehri atomerőmű sikerén felbuzdulva Irán további erőműveket építtetne oroszországi partnereivel. Mivel az orosz partner az elmúlt években jól végezte a dolgát, készek vagyunk több más erőművi projekten is együtt dolgozni vele mondta vasárnap az iráni atomenergia-szervezet elnöke Teheránban. A busehri atomerőmű jelenleg 75 %-os teljesítményen üzemel, 1000 MW-os maximális teljesítményének kihasználását idén májusra tervezik. Irán első atomerőműve az ország déli részén található Busehr kikötőváros mellett van. Az orosz Atomsztrojekszport által felépített létesítményt 2011 szeptemberében csatlakoztatták az elektromos hálózatra. A telephelyen eredetileg 1974-ben kezdődtek a munkák a KWU (ma Siemens) irányításával, majd a munkálatokat leállították, mert Németország is csatlakozott ahhoz a csúcstechnológiai embargóhoz, amelyet az Egyesült Államok rendelt el az 1979-es iráni forradalom után. Oroszország 1998-ban kötött megállapodást Iránnal az erőmű befejezésére. Forrás: Angliában atomerőműre van szükség, nem szélre Az Egyesült Királyságban az atomenergiára kellene hagyatkozni, nem pedig a szélenergiára a villamosenergia-szükségletek kielégítésében, ha nem akarnak túl sok pénzt elkölteni, javasolta az Oxford Egyetem kutatója. Ha a szélenergiával akarnánk megtermelni a szükséges energiát, az rendkívüli költségeket jelentene az adófizetők számára. A szélerőművi gépek telepítése igen drága, ahogy a fenntartásuk is. -jelentette ki tanulmányában David King professzor. Jelenleg 568 tengerre telepített szélturbina üzemel, és további 665 építése folyik az országban. A kormány összesen akár létesítését tervezi. King, aki Tony Blair tudományos tanácsadója volt, hozzátette: az olaj- és gázárak valószínűleg emelkedni fognak, és a politikai okok miatt egyre nehezebb lesz ezeket beszerezni. Némi energiát képesek lesznek megtermelni a szárazföldi és a tengeri szélerőművek, a napenergiát vagy a geotermikus energiát hasznosító erőművek. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy az Egyesült Királyság új atomerőműveket építsen, és (újra)hasznosítsa a Sellafieldben tárolt kiégett nukleáris üzemanyagot. Forrás: HAZAI ENERGETIKAI BERUHÁZÁSOK A hazai közvilágítás-korszerűsítés újabb hulláma A 2010-ben alapított Green Public Lighting Zrt. közleménye szerint, mely jelenleg mintegy 20 ezer lámpatestet és több mint 300 feszültségszabályozó berendezést üzemeltet országszerte, a megfelelően megválasztott ESCO (energy saving cooperation) típusú együttműködés a választott finanszírozási konstrukciótól függően 5 10 százalékos azonnali költségmegtakarítást is eredményezhet, a fejlesztések révén pedig akár százalékkal is csökkenthetik közvilágítási energiafelhasználásukat az önkormányzatok. Másfél évtizede 4

5 indult az első hazai közvilágítás-korszerűsítési hullám, melynek során a hagyományos izzókat és a higanygőzlámpákat kisebb fogyasztású és kisebb karbantartási igényű lámpatestekre cserélték. Horváth Szilveszter, a Grep Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a felújítás során még az is elkerülhető, hogy a lámpákhoz nyúljanak a szakemberek, hiszen a központi fényerősség-szabályozás kiépítésével magán a hálózaton keresztül változtathatják a megvilágítás erősségét. Forrás: Fejlesztik a hulladékkezelést Veszprémben Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás közel 2,5 milliárd forint támogatást nyert el KEOP pályázaton a szilárdhulladékgyűjtési rendszer kialakítására és a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésére. A projekt megvalósítására létrejött társulás 2005-ben alakult, Veszprém megye 158 önkormányzatának részvételével. A jelenlegi projekt fő célja a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése, melynek keretében kialakítják a térségben településenként keletkezett települési szilárd hulladékok teljes körű és szelektív, szervezett gyűjtési rendszerét, fejlesztik a zöld hulladékok hatékony kezelésének, a hulladékképződés megelőzésének rendszerét, kiépítik a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszert hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kialakításával, valamint a szükséges eszközpark megteremtésével - részletezte a társulás elnöke. A lakosságot közvetlenül érintő fejlesztést szemléletformáló, felvilágosító tevékenység, és lakossági tanácsadási szolgáltatás is kíséri a projekt sikeres megvalósítása érdekében. Forrás: Szennyvízkezelési projekt zárult Mórahalmon Határon átnyúló uniós pályázat keretében fogott össze a szerbiai Ada és a Csongrád megyei Mórahalom városa. Az alapvető cél az volt, hogy megakadályozzák, hogy a szennyvíz kárt okozzon a felszíni vizekben, talajvízben és a környezetben szennyvíz Ada és Mórahalom térségében. Mórahalom csatornatisztító- és szippantó gépet szerzett be 120 ezer euró értékben (6 300 euró önrésszel), mely feladata a város kommunális csatornahálózatának tisztítása és karbantartása. Szintén a projekt keretében egy modern biológiai szennyvíztisztító üzem épült Adán 1 millió euró (85 százalékos) uniós támogatással, amely Ada és Mohol 3000 fős lakossága, valamint intézményei által termelt szennyvizet tisztítja meg. A pályázat vezető partnere Ada község volt. Forrás: Közintézmények energetikai korszerűsítése Komlón A baranyai városban március 28-án zárul azon energiahatékonysági korszerűsítési projekt, mely tizenkét közintézményt érint, köztük a városi sportközpontot és a városi könyvtárat is. Komló a fejlesztés 390,6 millió forintos költségéből 294,4 milliót a Környezet és Energia Operatív Program pályázatán nyert még 2010-ben. A program keretében nyílászárók, kazánok és radiátorszelepek cseréjét végezték el, javítottak az épületek hő- és 5

6 vízszigetelésén, a fűtési rendszereket automata légtelenítőkkel, időjárásfüggő programozható szabályozókkal, valamint új szivattyúkkal látták el. Uniós és hazai forrásoknak köszönhetően Komló város önkormányzata a jelenlegi árakon számolva évente mintegy 22,5 millió forintot tud majd megtakarítani. Forrás: ERŐMŰVI BERENDEZÉSEK Újabb erőmű épülhet Csepelen Az Alpiq Csepel Kft. igazgatója március 19-én közölte, hogy az egységes környezethasználati engedélyt megkapták a tervezett Csepel 3 erőműhöz. A tulajdonosok a projekt fejlesztését már elhatározták, azonban a tervezett 100 milliárd forintos beruházásról döntés legkorábban csak év végére várható. Briglovics Gábor, az Alpiq Csepel Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy Magyarországon szükség van erőműépítésre, ezért döntöttek a projektfejlesztés mellett még 2008-ban. A tervezett 430 MW-os, környezetkímélő, földgáztüzelésű kombinált ciklusú erőművi blokk a jelenleg elérhető legmodernebb technológiát alkalmazza. Az új erőmű a korábbihoz hasonlóan jól szabályozható lesz, ami javítja majd a hazai villamosenergiarendszer rugalmasságát. Az új blokkal akár ezer háztartás energiaellátása biztosítható, valamint az erőmű az új blokkal 20 ezer háztartás távhő-ellátásához járul majd hozzá. Forrás: Virtuális erőmű Dánia Bornhol szigete a világ egyik, ha nem a legintelligensebb elektromos hálózatának ad otthont. A 4 éves EcoGrid projekt során kb háztartást kötnek be a hálózatba, kielégítve azok energiaszükségletét. A ki nem használt kapacitást az energiapiac rendelkezésére bocsájtják, így a tulajdonosok tudatosan odafigyelnek, csökkentik energiafelhasználásukat (ezzel növelve bevételeiket). A több ezer különálló energia kereskedőt, a város energiaforrásait (a 36 megawattnyi szélenergiát és a 16 megawattos biomassza erőművet, valamint egy új elektromos autóflottát) egy központi irányítórendszer menedzseli, mely a hagyományos erőműhöz hasonlóan működik. A virtuális erőmű fizikailag nem létezik, nincsen turbina, generátor, vasbeton stb. Maga az intelligens hálózat köti össze a különböző kisebb energiaforrásokat, mintha azok egy erőművet alkotnának. Majdnem minden energiaforrást be lehet csatlakoztatni a rendszerbe. Ami energia nem kerül közvetlen felhasználásra, az mind hozzájárul a virtuális erőmű kapacitásához. Az első virtuális erőművek kb. 10 évvel ezelőtt kapcsolódtak a hálózatra, főleg kutatási projektként mondta Thomas Werner termékmenedzser a Siemens intelligens hálózatokkal foglalkozó részlegéről, aki irányítja a vállalat virtuális erőmű projektjeit. Elmondta, hogy az energia piac résztvevői kezdték elfogadni ezen erőműveket, mint a további kapacitások kiépítésének kereskedelmileg is életképes alternatíváját, mint egy járható utat a megújuló energiák változékonyságának kezelésére. Forrás: 6

7 Jelentős beruházások kellenek az európai energetikai infrastruktúrába A februárban, Brüsszelben tartott rendezvény központi témája volt az Európai Bizottság 2050-ig szóló energia útitervének megvitatása, mely megbeszélés során arra a következtetésre jutottak a résztvevők, hogy a jelenlegi infrastruktúra jelentős része elavult. Az európai energetikai infrastruktúrának jelentős beruházásokra, többek között új átviteli hálózati távvezetékekre, és a meglévő vezetékek felújítására lesz szüksége, ha teljesíteni akarja az energiapolitikai és klímavédelmi céljait hangzott el a konferencián. Forrás: ENERGETIKAI KÖRNYEZETVÉDELEM Eltűnhet a grönlandi jégtakaró Az IEA tavalyi World Energy Outlook kiadványa szerint a reálisan kitűzhető cél 2035-ig a 3,5 Celsius fokos globális emelkedés, ám ez is csak akkor sikerülhet, ha minden állam végrehajtja emisszió-csökkentési vállalásait. A Potsdam Intézet és a Madridi Egyetem közös kutatása szerint a grönlandi jégtakaró olvadása már az átlaghőmérséklet 0,8 Celsius fokos emelkedésénél megkezdődik, a teljes olvadás pedig 1,6 fokos átlaghőmérséklet növekedésnél következik be. A szimuláció szerint a jelenlegi szén-dioxid kibocsátás a grönlandi térségben nyaranta átlagosan 8 Celsius fokkal növeli meg a hőmérsékletet, ebben az esetben a jégpáncél már 2000 év alatt eltűnik. Forrás: Az Unió klímavédelmi tervei és Lengyelország Az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei március 9-én nem tudták jóváhagyni azt a hosszú távú tervet, amelynek értelmében 2050-re az 1990-es szinthez képest legalább 80 százalékkal csökkenne a káros éghajlatváltozást segítő gázok kibocsátása az unióban. A brüsszeli tanácskozáson ugyanis Lengyelország megvétózta az erre vonatkozó menetrendet: Marcin Korolec lengyel környezetvédelmi miniszter azzal érvelt, hogy különösen a végső célkitűzést túlságosan elméletinek tartják, és egyelőre nem is tudják garantálni, hogy Varsó teljesíteni tudja a jelentős mértékű kibocsátás-csökkentést az egyes tervszakaszokban. Végül az Európai Parlament március 15-én strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a széndioxid-kibocsátás csökkentésének 2050-ig szóló európai ütemtervéről szóló jelentést. A parlament bírálta Lengyelországot, mert megvétózta a tervet a döntéshozó Tanácsban. A tervezett menetrend értelmében minden évtized végére 20 százalékponttal csökkenne a kibocsátás az 1990-es szinthez viszonyítva. Az Unió klímavédelemmel kapcsolatos intézkedései már régebben is lengyel ellenállásba ütköztek, de abból Lengyelország jött ki nyertesként. Az Európai Bíróság másodfokon is úgy döntött az, hogy az Európai Bizottság túllépte hatáskörét, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek összmennyiségére vonatkozó felső határt írt elő Lengyelország és Észtország számára. Az uniós végrehajtó testület még 2007-ben hozott olyan döntést, amelyben túlságosan magasnak ítélte Lengyelország és Észtország közötti időszakra vonatkozó kibocsátási célkitűzését, és úgy határozott, hogy a kibocsátási egységek éves összmennyiségének javasolt értékét 26,7 százalékkal, illetve 47,8 százalékkal csökkenti. 7

8 Ezt követően a két érintett tagállam megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be az uniós bíróságnál, amelynek elsőfokú testülete ennek helyt is adott, és a bizottsági döntéseket megsemmisítette. A brüsszeli bizottság fellebbezett a döntések ellen, de a másodfokú ítéletben az Európai Bíróság a fellebbezést elutasította. Forrás: A mezőgazdaság is bekerült a klímavédelem körébe Új javaslatot fogadott el az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának elszámolásáról, amivel megtette az első lépést annak érdekében, hogy az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági tevékenységekből fakadó kibocsátással és gázfeldolgozással is számolni tudjon az uniós éghajlatváltozási politika. Az uniós végrehajtó testület közleménye szerint a javaslat "megállapítja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és megkötésének elszámolási szabályait az erdőgazdálkodásban és a mezőgazdaságban, azaz az utolsó két jelentős ágazatban, amelyben eddig erre még nem léteztek egységes uniós szabályok". Forrás: CCS és Magyarország Májusban léphet életbe a szén-dioxid geológiai tárolására vonatkozó szabályozás Magyarországon. A szén-dioxid geológiai tárolására vonatkozó törvénymódosítás és a rendelettervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése folyamatban van, a jogszabályok hatályba lépésének tervezett időpontja 2012 májusa. A CCS (Carbon Capture and Storage) technológia lényege, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése során keletkező szén - dioxidot egy bonyolult és költséges eljárás keretében leválasztják, majd csővezetékeken például erre megfelelő kőzetrétegbe juttatva elhelyezik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban kialakított jelenlegi koncepció alapján a szén - dioxid geológiai tárolására vonatkozó szabályokat a bányászatról szóló törvény és a szén - dioxid geológiai tárolásáról szóló új kormányrendelet tartalmazza majd. A szabályozás alapját a vonatkozó uniós irányelvek adják, amelyektől az átültetési kötelezettségből adódóan nem lehet eltérni. A jogszabály - tervezetek értelmében a szén - dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezeteket és ezek becsült kapacitását a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak kell majd felmérnie. A Hivatalnak a felmérést és az annak eredményét tartalmazó listát a jogszabályok hatályba lépését követő 12 hónapon belül kell elkészítenie és nyilvánosságra hoznia. Forrás: 8

9 ÉPÜLETENERGETIKA Napelemeket használnak a buji iskolában A villamosenergia- igény kielégítés céljából telepítettek a helyi iskola tetejére napelemeket Bujon. A rendszer 130 db polikristályos modulból áll, melyek az épület tetőzetének déli és keleti részére kerültek, várhatóan kwh energiát tudnak nyerni a megújuló energiaforrásból évente. Ezen kívül azzal számolnak, hogy az éves szén-dioxid kibocsátást tonnával tudják csökkenteni. Az önkormányzat célja, hogy az alternatív energiaforrások bevonásával csökkenjenek a működési költségek. A projektet európai uniós segítséggel tudták kivitelezni, összesen foritn vissza nem térítendő támogatást kapott az önkormányzat. A pályázat az Új Széchenyi Terv, Környezet és Energia Operatív Program keretében zajlott. A megvalósítás időszaka től ig tartott. Forrás: Megújuló energia minden magyar építményben? A most elfogadott kormányrendelet szerint minden új épületet úgy kell majd tervezni, hogy megújuló energiaforrás berendezést lehessen csatlakoztatni hozzá anélkül, hogy nagymértékben kellene átalakítani az építmény szerkezetét. A rendelet oka, hogy a jelenlegi épületekbe az ilyen berendezések beépítése rendkívül körülményes és magas költségekkel jár. A Nemzeti Megújuló Energia Platform (MEP) további javaslata, hogy ne csak a csatlakoztatás lehetőségének megteremtése legyen kötelező, hanem megújuló energia hasznosítására alkalmas berendezések beépítése is. A platform szerint egyre szélesebb körben lesz lehetséges a megújuló energiaforrások használata a rendeletnek köszönhetően, valamint újabb szabályok meghozatalát szorgalmazza, melyek meghatároznák, hogy az új építményekben legalább mekkora legyen megújuló energiaforrások által biztosított energia aránya. Ezáltal közelebb kerülnénk az Európai Unió által támasztott követelmények teljesítéséhez is, ugyanis a tervek szerint december 31. után csak olyan középületekre adhatnak építési engedélyt a tagállamokban, amelyek közel nulla energia igényűek, december 31. után pedig valamennyi új épületre vonatkozna a szabályozás. Forrás: Zöld Világítótorony A koppenhágai egyetem hallgatói központja elnyerte a LEED arany fokozatú minősítését, Dániában ez az első ilyen középület. A U.S. Green Building Council a minősítési rendszert kidolgozó szervezet öt szempontot vesz figyelembe a minősítés odaítélése során: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, valamint a belső környezet minősége. A Zöld Világítótorony névre hallgató épület 950 m² alapterületű és széndioxid-semleges. Az energiaellátást több forrásból fedezik, a belső klíma optimális kialakításánál pedig a természetes szellőzés és a fény is nagy szerepet kap. Az épület meghatározó volt a saját dán minősítési rendszer kifejlesztésében is. Jelenleg egy új minősítési rendszer a DGNB Dánia áll kidolgozás alatt. A rendszer várhatóan szigorúbb elvárásokat támaszt majd, mint a LEED, valamint átfogóbb képet kíván adni azáltal, hogy gazdasági, szociális és éghajlati aspektusokat is vizsgál, az energiafogyasztáson túl figyelembe vesz majd egyéb szempontokat is (beltéri klíma, 9

10 művészeti kialakítás, térbeli rugalmasság). A Zöld Világítótorony új célja ezen minősítési rendszer elnyerése. Forrás: Épületenergetikai nagydíjat alapít a Magyar Energia Hivatal A Magyar Energia Hivatal a Takarékoskodj a Föld energiájával! kampány keretében egymillió forint díjazású Építészeti-Épületenergetikai Nagydíjat alapított, mellyel a környezettudatos épülettervezési gondolkodást szeretnék elismerni. A hivatal által március 27-én kiadott közlemény szerint az energiabiztonság javítása érdekében nélkülözhetetlen az energiaimport csökkentése, ezért a kampány célja az is, hogy az építészeket ösztönözzék a megújuló energiaforrások használatára. Hangsúlyozták, hogy a "Nemzeti Energiastratégia 2030" értelmében erősíteni kell az állami szerepvállalást a szemléletformálás területén is. Az Nagydíjra pályázni lehet minden január 1. és március 23. között Magyarországon épült épülettel, funkcióra és léptékre való tekintet nélkül, amely magán hordozza az energia- és környezettudatos ismérveket. A pályázat beadási határideje: Forrás: Készítették: Both Soma, Fetter Barbara, Takács Orsolya, Fatalin Dóra, Pónya Petra, Buzea Klaudia, Balogh Beáta, Gebhardt Gábor 10