A civil szervezetek módosult státusz szabályai és az új Ptk. szerinti változások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A civil szervezetek módosult státusz szabályai és az új Ptk. szerinti változások"

Átírás

1 A civil szervezetek módosult státusz szabályai és az új Ptk. szerinti változások Dr. Nagy Krisztina Budapest, május 27. Irányadó jogszabályok köre évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (régi Ptk.) évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (új Ptk.) évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről évi CCLII. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.) évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról Egyéb jogszabályok (pl.): évi I. törvény a sportról évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról 1

2 A régi és az új Ptk. hatálya évi CLXXVII. törvény 11. Az új Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg, legkésőbb március 15. napját követően köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. szabályainak. Nem kell módosítani az alapszabályt egyesület esetében abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét. hatálytalan hivatkozások, utalások és elnevezések okán, ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, az ilyen változásokat is át kell vezetni. A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz. Az új Ptk. szabályozási rendszere, módszertana Kódex jellegű szabályozás Könyvekbe rendezett szabálytömeg Többrétegű normarendszer A diszpozitivitás mint főszabály (új Ptk. 3:4. ) A tagok/alapítók a jogi személy létrehozásáról a létesítő okiratban szabadon rendelkezhetnek, egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. Nem térhetnek el azonban az új Ptk-ban foglaltaktól, ha az eltérést az új Ptk. tiltja; vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. 2

3 Az egyesületekre vonatkozó szabályok március 15-ig párhuzamosan él a régi és az új normarendszer. Régi Ptk. II. rész Személyek III. cím Jogi személyek VI. fejezet A jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések 8. alpont Az egyesület és a köztestület ( ) Új Ptk. Harmadik könyv A jogi személy Második rész Egyesület (3: :87. ) évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.) Az egyesület alapítása Fogalom meghatározás: Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Létrehozásához legalább 10 személy akaratnyilatkozata és az alapszabály elfogadása szükséges. Bírósági bejegyzéssel jön létre. Az egyesület bármely törvényes célra létrehozható, a Civil tv. az egyesülési jog korlátjaként az alábbiakat emeli ki: tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására, az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, az egyesülési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, illetve egyesületi keretek között állami szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó közfeladat nem végezhető. Nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet. Vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát/nyereségét nem oszthatja fel tagjai között. Nem minősül egyesületnek : a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott közössége, amelynek működése nem rendszeres, nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete, az ún. civil társaság: min 2 természetes személy nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozott társasága, mely nem jogi személy, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható. 3

4 Az egyesület alapító okiratának kötelező tartalma Jogi személyek létesítő okiratának kötelező tartalmi elemei alapján (Ptk. 3:5. ): az alapítók egyesület létesítésére irányuló akarat kifejezése; az egyesület neve; az egyesület székhelye; az egyesület célja vagy fő tevékenysége; az egyesületet létesítő személy(ek) neve, valamint azok lakóhelye/székhelye; a teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értékét, a rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és az egyesület első vezető tisztségviselője adatait (név, lakcím, anyja születési neve). Egyesület specifikus tartalmi elemek (Ptk. 3:71. ): a tag jogai és kötelezettségei; az egyesület szervei, hatásköre, a testületi tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok; a jogszabályt/az alapszabályt /egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények azok eljárási szabályai vagy mindezek mellőzését (kizárás); a közgyűlésre vonatkozó szabályok: összehívás, lebonyolítás, a közgyűlés helyének meghatározása, a meghívó tartalma, a napirend, a közgyűlés tisztségviselőinek (levezető elnök, szavazatszámlálók) megválasztása, határozatképesség, szavazás, a jegyzőkönyvvezetés, a határozatok kihirdetésének szabályai; a szavazati jog gyakorlásának feltételei. Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni. Az egyesület szervezeti felépítése 1/3. I. Közgyűlés/küldöttgyűlés: A tagok/a tagok által választott küldöttek összességéből álló döntéshozó szerv. Minimum évente egyszer ülésezik. Hatásköre: az alapszabály módosítása; az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; a vezető tisztségviselő(k), a felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása díjazása; az éves költségvetés, éves beszámoló elfogadása; a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása; az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával kötendő szerződés megkötésének jóváhagyása ; a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés. A testület döntéseit főszabály szerint egyszerű többséggel hozza (jelenlévő tagok több mint felének egyetértése), a Ptk. két esetben ír elő minősített többséget: alapszabály módosítása jelenlévő tagok ¾-e az egyesület céljának módosítása, az egyesület megszűnése összes tag ¾-e Eltérés lehetséges, de az egyszerű többségnél alacsonyabb határozathozatali arány előírása semmis. [3:19. (3)] 4

5 Az egyesület szervezeti felépítése 2/3. II. Ügyvezetés (ügyvezető vagy elnökség): Ügyvezető vagy az elnökség tagjai vezető tisztségviselők, Az ügyvezetés tagjainak min. 2/3-a a tagok közül választandó, a megbízás határozott időre szól (max. 5 év) Hatásköre: az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; az egyesületet harmadik személyek, hatóságok felé önállóan képviselik; a beszámolók, az éves költségvetés előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; az egyesületi vagyon kezelése; a közgyűlés összehívása, a napirend meghatározása, részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; a tagság nyilvántartása; az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, iratok megőrzése; az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és a szükséges intézkedések megtétele; mindazon feladatok ellátása, melyet az alapszabály, SZMSZ nem utal a közgyűlés, ill. más szerv hatáskörébe. Az ügyvezetés az egyesület, mint jogi személy érdekében látja el tevékenységét, az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után azonban a hitelezői érdekeket kell szem előtt tartania, felelősségük ennek megfelelően vizsgálandó. Az egyesület szervezeti felépítése 3/3. III. Felügyelőbizottság : Fakultatíve kialakítható szervezeti egység, létrehozása csak akkor kötelező, ha a tagok száma a 100 főt meghaladja, a tagok többsége természetes személy, vagy a közhasznú szervezetnek minősülő egyesület éves bevétele az 50 millió forintot meghaladja. Főszabály szerint 3 tagú testület, tagjai az ügyvezetéstől függetlenek. Tulajdonosi ellenőrző szerv, a tagok érdekében ellenőrzi az ügyvezetés törvényes (jogszabályoknak, egyesületi alapszabálynak, határozatoknak megfelelő) működését, gazdálkodását. Ennek keretében: az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja, köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, álláspontját a közgyűlésen ismertetni, a felügyelőbizottság tagja a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek. 5

6 Az egyesületi tagsági jogviszony keletkezése, tartalma A tagság alapításkor, vagy később tagfelvételi kérelemmel keletkezik, a tagfelvételről a közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az ügyvezetés dönt. A tagokról az ügyvezetés tagnyilvántartást vezet. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik, kötelezettségek terhelik, kivéve a különleges jogállású tagokat. Az egyesület alapszabálya a különleges jogállású tagságról rendelkezhet. pártoló tag: az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, tiszteletbeli tag: az ilyen tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra, egyéb: pl. többes szavazati jogot, vagy vétójogot biztosító tagság. A pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé nem választható. A Ptk. kötelező vagyoni hozzájárulást, tagdíjfizetést nem ír elő a tagok terhére, azt az alapszabályra bízza. A felelősségi szabályok okán megfontolandó a vagyoni hozzájárulás megkövetelése. Az egyesületi tagok felelőssége Általános szabály: 3:9. [A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége] (2) Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. 3:65. (4) A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A korlátolt felelősség áttörésére vonatkozó előírás fennmarad az új Ptk-ban is: 3:2. [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. 6

7 Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: 1. a tag kilépésével (a tag bármikor, indokolás nélkül kiléphet); 2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával ha tag már nem felel meg az alapszabályba foglalt feltételeknek, a közgyűlés/ügyvezetés 30 napos határidővel írásban felmondhatja a tagsági jogviszonyt; 3. a tag kizárásával ha a tag jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít a közgyűlés/ügyvezetés kizárhatja, A kizárás, mint jogkövetkezmény lehetőségét, valamint a tisztességes eljárási szabályokat az alapszabályba kell foglalni (indokolt, írásbeli határozat, jogorvoslati lehetőség) 4. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; 5. az egyesület jogutód nélküli megszűnésével. Az egyesület megszűnése Megszűnés jogutódlással (átalakulás / egyesülés: összeolvadás, beolvadás / szétválás: kiválás, különválás): Az általános szabályokhoz képest az egyesület sajátos jogi tartalma okán erős korlátozás érvényesül: Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Jogutód nélküli megszűnés okai: az egyesület határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt; az arra jogosult szerv megszünteti (a bíróság a ügyész keresete alapján feloszlatja, ha működése törvénysértő, ill. megállapítja megszűnését a fenti megszűnési okok beállta esetén; Civil tv. 11. ) Az egyesület megszűnését főszabály szerint minősített többséggel (összes tag ¾-e) a tagok is elhatározhatják. A hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyon nem osztható szét a tagok között, azt az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. Ha az alapszabály erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, vagy ha az ott megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg, a bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont. Részletszabályok: végelszámolás: Civil tv., csőd és felszámolás: évi XLIX. tv. (Cstv.) 7

8 Az alapítványra vonatkozó szabályok március 15-ig párhuzamosan él a régi és az új normarendszer. Régi Ptk. II. rész Személyek III. cím Jogi személyek VI. fejezet A jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések 11. alpont Az alapítvány (74/A. - 74/G. ) Új Ptk. Harmadik könyv A jogi személy Második rész Alapítvány (3: :404. ) évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.) Az alapítvány létrehozása Fogalom meghatározás: Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Az alapítványi cél tekintetében az új Ptk. nem követeli meg a közhasznúságot, magánalapítvány is létrehozható. Bármely törvényes, jó erkölcsbe nem ütköző tartós célra létrehozható. Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, gazdasági tevékenység végzésére kizárólag az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggésben jogosult. Az alapítvány tevékenységének a cél megvalósítását közvetlenül kell szolgálnia, ezért alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz. Az alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében, kivéve, ha az alapítvány célja : az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak támogatása, illetve tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. A cél módosítására csak szigorú korlátok mellett nyílhat lehetőség. [Ptk. 3:393. ] 8

9 Az alapítvány létrehozásának módja Az alapítvány az alapító egyoldalú nyilatkozatával jön létre, az alapítással, működéssel összefüggő alapvető kérdésekről az alapító okiratban kell rendelkezni. Az alapításának speciális módjai: a végintézkedésben történő alapítás: írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben Ezen alapítvány nyilvántartásba vételére csak az alapító halála után kerülhet sor egy, a kuratóriumba kijelölt személy vagy a bíróság által rendelt ügygondnokot intézkedése alapján. Az alapítvány a főszabálytól eltérően nem a jövőre nézve, hanem az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal (ex tunc) jön létre, úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó halálakor már létezett volna. a meghagyás formájában történő létesítés melyben meg kell határozni az alapítvány célját, szervezetét és a célra rendelt vagyon. Meghagyás esetén az örökhagyó a hagyatékban részesülő más személyt (örökös vagy hagyományos) harmadik személy részére történő kötelezettséggel terheli, melynek teljesítését a jogosult követelheti. Ezen esetben a vagyon rendelkezésre bocsátója és az alapítói jogok gyakorlója személyében elválik egymástól. Ha a kijelölt alapító nem teljesíti az örökhagyó rendelését, a bíróság ítéletével pótolja és hozza létre az alapító okiratot, és kötelezi a meghagyás kötelezettjét a vagyon juttatására. Az alapítvány alapító okiratának tartalma 1/2 Az alapító okirat kötelező tartalmi elemei: az alapítvány neve; az alapítók neve, lakóhelye/székhelye; az alapítvány székhelye; az alapítvány célja; az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályai; határozott időre történő létesítésnél a határozott időtartama; az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályai; a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályok, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szóló volta, határozott idejű kuratóriumi tagság esetén a határozott időtartam, a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok; valamint a kuratóriumi tagsági díjazás megállapításának szabályai. 9

10 Az alapítvány alapító okiratának tartalma 2/2 Az alapító okirat szükség szerinti tartalmi elemei: az alapító jogainak meghatározott alapítványi szerv hatáskörébe utalása; az alapítói jogok átruházásának szabályai; az alapítványhoz való csatlakozás lehetősége, feltételei és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogok; gazdasági tevékenység folytatása és annak keretei; az alapítványi szervek hatásköre és eljárási szabályai; az alapítók gyűlésének létesítése és annak működési szabályai; az új Ptk-ban nem nevesített alapítványi szervek létesítése, eljárási szabályainak meghatározása, tagjainak kinevezése, visszahívása és javadalmazása; az alapítvány képviseletének részletes szabályai, a munkáltatói jogok gyakorlójának meghatározása; a kedvezményezettek körének rögzítése, illetve a kedvezményezett személyek megjelölése, továbbá a kedvezményezetteket megillető szolgáltatások és jogok meghatározása; az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére a fennmaradó vagyon jogosultjának megnevezése; az alapítvány szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása. Az alapító okiratot az alapító akarata szerint kell értelmezni, úgy, hogy az alapítvány célja megvalósuljon. Az alapítvány alapítója Az alapítványt alapíthatja egy vagy több belföldi vagy külföldi természetes illetve jogi személy. (Alapítvány nem!) Több alapító esetén az alapítók az alapítói jogokat testületben, az ún. alapítók gyűlésén gyakorolhatják együttesen (bármely társalapítónak vétójoga van), vagy dönthetnek úgy, hogy a többségi elv alapján járnak el. Az alapítók gyűlésének működésére vonatkozó alapvető szabályokat az alapító okiratban szükséges rendezni, ennek hiányában az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kódex a korábbiaknál jóval szélesebb körű autonómiát biztosít az alapítói jogok gyakorlására, átruházására: az alapító halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére kinevezheti jogutódját, ha az alapító a vagyoni juttatást teljesítette az alapító okiratban az alapítói jogok/kötelezettségek átruházásáról is rendelkezhet, egyes jogok gyakorlására alapítványi szervet is kijelölhet. Ha az alapítói jogok gyakorlására nincs megfelelő személy/szerv, vagy az alapítói jogok felfüggesztésére került sor, az alapító jogokat a nyilvántartó bíróság ügygondnok útján gyakorolja. Az alapítvány az alapítótól továbbra is elkülönül, működésére az alapító érdemi ráhatást nem gyakorolhat. Ezt tükrözik az alábbi korlátozások is: az alapító az általa rendelkezésre bocsátott vagyont a bejegyzést követően nem követelheti vissza, az alapítvány célja nem módosítható, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik. semmis az alapító okirat módosítás, ha az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja. 10

11 Az alapítványhoz való csatlakozás feltételei A Ptk. továbbra is ismeri a már bejegyzett, létező alapítványhoz vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozás lehetőségét, melynek feltételeit az alapítóknak az alapító okiratban szükséges rendezniük (pl. meghatározott mértékű vagyon rendelkezésre bocsátása). Attól függően, hogy az alapító okirat lehetővé teszi, vagy kizárja a csatlakozást beszélhetünk nyílt, illetve zárt alapítványról. Az új Ptk. arra is lehetőséget ad, hogy az alapító az alapító okirat alapján a csatlakozót alapítói jogok gyakorlására jogosítsa fel. Ez esetben a csatlakozó amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen, quasi társalapítóként gyakorolhatja. A diszpozitivitás elve alapján azalapító okiratban az is kiköthető, hogy a csatlakozó alapítói jogokat továbbra sem szerez. Főszabály szerint az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása szűk esetkört kivéve semmis, a törvényi indokolás szerint ugyanakkor az alapítványi cél módosítása az eredeti alapítványi célt és vagyont nem veszélyeztetve, adott esetben új csatlakozó belépésével és utólagos vagyonjuttatással összekötve, vagy több alapítvány egyesülése keretében is megvalósítható. Az alapítvány vagyona, a vagyonkezelés szabályai Az alapítvány nem más, mint egy adott célra rendelt vagyon, ún. vagyonegyesülés, nincsenek tagjai, csak alapítói. Az alapítvány létrehozása végleges vagyonrendelés, az alapítvány bejegyzését követően az alapító a vagyont nem követelheti. Az új Ptk. a vagyon rendelkezésre bocsátásának ütemezése tekintetében új szabályt hoz: az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig, a fennmaradó részt az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított legfeljebb 1 éven belül kell teljesíteni. A vagyon kezelésének, felhasználásnak szabályait az alapító okiratban szükséges rögzíteni. Az alapítóknak kell eldönteniük, hogy az alapítványi cél megvalósítására: csak a juttatott vagyon hozadékai használhatóak fel, azon túl a vagyon csökkenthető is, vagy a két lehetőség kombinációja: a vagyon csökkentése csak bizonyos arányban/összegben, lehetséges. A vagyon terhére annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat, illetve ennek hiányában az erre jogosult alapítványi szerv (jellemzően kuratóriumi határozat) kedvezményezettként megjelöl. A kedvezményezett tehát nem más, mint az alapítványi vagyon cél szerinti alanya, címzettje, aki konjunktív feltételek teljesülése esetén akár peres úton is követelheti az alapítványi juttatást: az alapító okirat a kedvezményezettet, neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját is meghatározza, vagy a kuratórium a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás feltételeit elfogadta. A juttatások lehetnek ellentételezés nélküliek, de pályázathoz is köthetőek. Ez esetben a pályáztatás lényegi paramétereit az alapító okiratnak rögzítenie kell: pályázati kiírás tartalma, a megjelenés helye, az elbírálás szabályai, az eredmény közzététele stb. 11

12 Az alapítvány szervezete 1/2. I. Kuratórium Az alapítvány ügyvezető szerve (a korábbi szabályozás vagyonkezelő szervként határozta meg), tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Tagjait az alapító jelöli, de e jogot más szervre (pl. FB) is átruházhatja. Főszabály szerint 3 természetes személyből kell állnia, de az alapító ettől eltérhet: jelölhet a feladatra magasabb létszámot, illetve egy személyt (kurátor). Speciális összeférhetetlenségi és kizáró szabályok: az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója Ptk-ban nevesített eseteket kivéve nem lehet a kuratórium tagja, az alapító okirat eltérő rendelkezése érvénytelen, semmis, az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban, melytől való eltérés semmis, A kuratórium hatáskörébe tartozik mindazon döntések meghozatala, amelyet a törvény/alapító okirat nem utal más alapítványi szerv hatáskörébe. A kuratórium működésének alapvető szabályait az alapító okirat, a részletes eljárásrendet az ügyrend tartalmazza. A közhasznú jogállással rendelkező alapítvány kuratóriumi ülései nyilvánosak. Az alapítói jogok gyakorlója kizárólag alapos okkal, az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén hívhatja vissza a veszélyeztető magatartást tanúsító kuratóriumi tagot. A kurátorok az alapító okirat keretei között, az alapítvány és nem az alapító érdekének megfelelően kötelesek eljárni, mint vezető tisztségviselők az ügyvezetési tevékenységük során az alapítványnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az alapítvány felé. Az alapítvány szervezete 2/2. II. Felügyelőbizottság Fakultatíve létrehozható testület, azonban a közhasznú minősítéssel rendelkező alapítványok esetében a felügyelő szerv felállítása a Civil törvény alapján kötelező, ha éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot. A jogi személyekre vonatkozó általános, illetve az egyesületnél ismertetett szabályok alkalmazandóak az alapítvány felügyelőbizottsága esetén is azzal, hogy az alapító adott esetben a felügyelőbizottságot alapítói részjogosítványokkal is felruházhatja, mint például a kuratóriumi tagok díjazásának megállapítása. III. Egyéb testületek, szervezeti egységek Az alapító a magánautonómia jegyében a kuratóriumon kívül további alapítványi szervek (pl. ellenőrző, tanácsadó, konzultatív testület, operatív ügyintéző szervezet) létrehozásáról is dönthet. Az alapítvány képviselete a vezető tisztségviselők önállóan jogosultak az alapítvány nevében jognyilatkozatot tenni, az alapító okirat vagy egyéb belső szabályzat a szervezetben meghatározott pozíciót betöltő személyeket is önálló képviseleti joggal ruházhat fel (szervezeti képviselet), az alapítvány munkavállalói az ügyek meghatározott csoportjára együttes képviseleti joggal felruházhatóak. létesíthető továbbá meghatalmazáson/megbízáson alapuló képviseleti jog (pl. ügyvédi megbízás). 12

13 Az alapítvány megszűnése 1/2. Megszűnés jogutódlással: Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át, csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét, ha az alapító az alapító okiratban meghatározott vagyon juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével. Jogutód nélküli megszűnés okai: határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg; az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy az alapítvány 3 éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet. az arra jogosult szerv megszünteti (a bíróság az ügyész v. az alapító indítványára megállapítja a megszűnést a fenti okok beállta esetén, illetve ha az alapítvány törvényes működése törvényességi felügyeleti eljárásban egyéb módon nem állítható helyre; Civil tv. 11. ) Az alapító az alapítványt nem szüntetheti meg. Részletszabályok: végelszámolás: Civil tv., csőd és felszámolás: évi XLIX. tv. (Cstv.) Az alapítvány megszűnése 2/2. Ha valamely megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt /szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és közli azt a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is. Ha az alapítói jogokat gyakorló személy/szerv a megszűnési ok alapján 30 napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek. A hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon sorsa: az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az általuk azalapítványnak juttatott vagyont. ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik, vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen, az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet (az egyesülettel szemben itt nem feltétel a közhasznúság). a fentiek hiányában, illetve ha a megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg, a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont. 13

14 A vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályok A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, kezdeményezése. [Civil tv. 17. (5)] 3:2. (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. [kivéve: ha vagyoni hozzájárulás teljesítése nem kötelező 3:9., ill. visszaélés 3:2. (2)] 3:24. [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 3:86. [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén] (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított 1 éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. (2)* Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (Végelszámolás esetén nem alkalmazható.) A felelősség sorrendje tehát: 1. a civilszervezet saját vagyonával/ 2. tagok (3:9., 3:2. (2)/ 3. vezető tisztségviselő A felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó felelősségi szabályok A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. 3:28. [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége] A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. 14

15 A Ptk. felelősségi szabályai részletesen 1/2. A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség 3:24. [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 6:142. [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja: a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 6:143. [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. A Ptk. felelősségi szabályai részletesen 2/2. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség 6:541. [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. 6:519. [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. 1:4. [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 6:521. [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. 6:522. [A kártérítési kötelezettség terjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni: a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni előnyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. (3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. (4) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. 15

16 A civil szervezetek feletti törvényességi felügyelet A civil szervezet működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol, ellenőrzi, hogy a civil szervezet: belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, működése, határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső szabályzatoknak. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel fordulhat a bírósághoz, amely: megsemmisíti a civil szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el, összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is, ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti. A bíróság az ügyész keresete alapján: feloszlatja az egyesületet, ha annak törvényes működése a fentiek alapján nem állítható helyre, illetve az alapítvány alapítójának kérelmére megállapítja az egyesület/alapítvány megszűnését. A civil szervezet feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Az ügyész a civil szervezet törvénysértő határozatának megsemmisítésére a határozat meghozatalától számított 1 éven belül nyújthatja be keresetet. A közhasznú jogállású civil szervezetekkel kapcsolatos többletkövetelmények 1/2. A létesítő okirat többlet tartalmi elemei (az utolsó 4 pontot létesítő okirati felhatalmazással belső szabályzat is rögzítheti): milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan, mely jogszabályhely(ek) írják elő, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt közhasznú tevékenységére fordítja; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. a több tagból álló döntéshozó szerv esetén: az ülésezés gyakoriságára (min. 1 ülés/év), összehívásának rendjére, a napirend közlésére, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, ha felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. nyilvántartás vezetéséről (határozatok tára), melyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható, a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. 16

17 A közhasznú jogállású civil szervezetekkel kapcsolatos többletkövetelmények 2/2. Többlet összeférhetetlenségi okok: Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (kivéve az egyesület tagjait, akik nem viselnek tisztséget), a szervezettel e megbízatásán kívül munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve a fenti személyek közeli hozzátartozója. Többlet kizáró okok: A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, aki olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző 2 évben min. 1 évig - amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy a NAV-nál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben a NAV jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben a NAV üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy azt helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát a NAV az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A szavazati jog jogszabályi korlátja: A döntéshozó, ill. ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, ill. a jogügyletben egyébként érdekelt. (kivétel: a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.) Köszönöm a figyelmet! 17

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített,

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

az új Ptk. rendszerének tükrében

az új Ptk. rendszerének tükrében A vadásztársaságok, mint egyesületek szabályozása az új Ptk. rendszerének tükrében Dr. Kiss István Szabályozásának jogszabályi háttere Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től)

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete (cím: Kerekegyháza, Fő

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva.

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva. Helye: Ökológiai Intézet, BFTE iroda. 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. I. emelet Ideje: 2014.10.30., szerda 17.00 óra BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv Boronkai József: Köszöntöm az

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Alapító által alapított, a 2013. évi V. tv. (Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.

Részletesebben

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.

Részletesebben

MINTA Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRATA. Módosítása. a korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

MINTA Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRATA. Módosítása. a korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva MINTA Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRATA Módosítása a korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva amely készült a MINTA Alapítvány Okiratának módosítására az alapítvány alapítóinak év. hónap. napján hozott

Részletesebben

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz 2014. március 15-én életbe lép az új Polgári Törvénykönyv.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/12/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 1-jei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért Alapítvány

Részletesebben

Alapszabály. 2. Az Egyesület székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth L. u. 77.

Alapszabály. 2. Az Egyesület székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth L. u. 77. Alapszabály A Sopronkövesd Fejlődéséért Egyesület tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv 1 és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ( új Ptk.) Az új Ptk. civil szervezetekre alkalmazandó jogszabályhelyei: jogi személyekre vonatkozó általános szabályok 3:1. - 3:38. egyesületekre vonatkozó

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően Ennek a kiegészítésnek az a célja, hogy összefüggően bemutassa: a Polgári Törvénykönyv megváltozásával milyen más, megváltozott

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/

ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/ ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/ 1. Zalahaláp Települési Önkormányzat Képviselőtestülete az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

ZALAHALÁPÉRT KÖZALAPÍTVÁNY

ZALAHALÁPÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ZALAHALÁPÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Az alapító Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

ALAPÍTVÁNY MÓDOSÍTOTT ALAPÍTÓ OKIRATA

ALAPÍTVÁNY MÓDOSÍTOTT ALAPÍTÓ OKIRATA ALAPÍTVÁNY MÓDOSÍTOTT ALAPÍTÓ OKIRATA amely abból a célból készült, hogy az 1. pontban megjelölt alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek megfelelően módosítsa az Alapítvány alapító

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Egyesületi alapszabály

Egyesületi alapszabály EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Alapító ( - Fővárosi Bíróságon 60468/96 nyilvántartási szám alatt bejegyzett) Budafoki Nyolcévfolyamos Oktatásért Alapítvány (Alapítvány) Alapító Okiratát -

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015.(II. 12.) határozata

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

4. Az alapítvány céljai és tevékenysége, illetve azon közfeladatok megjelenítése, amelyekhez tevékenységével az alapítvány kapcsolódik:

4. Az alapítvány céljai és tevékenysége, illetve azon közfeladatok megjelenítése, amelyekhez tevékenységével az alapítvány kapcsolódik: ALAPÍTÓ OKIRAT A módosítással egységes szerkezetbe foglalva Az 1. pontban megjelölt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 74/A-74/G -ai alapján, valamint a közhasznú szervezetekről

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között. 1. oldal, összesen: 11 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: 2./ Az Egyesület székhelye: 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány

Részletesebben

Joggal a civil szervezetekért! Miskolc, 2015. június 29.

Joggal a civil szervezetekért! Miskolc, 2015. június 29. Joggal a civil szervezetekért! Miskolc, 2015. június 29. 1 Jogszabályok Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény; jogi személy: 3:1-3:48 ; Egyesület: 3:63-3:87 -ig; Alapítvány 3:378-3:404. (Ptk) 2011.évi

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.)

ALAPSZABÁLY. (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.) ALAPSZABÁLY (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.) Az Egyesület neve: Az Egyesület székhelye: Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület 2890 Tata, Váralja

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

Mint ismeretes, 2014. március 15. napján lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv.

Mint ismeretes, 2014. március 15. napján lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv. Tisztelt Hölgyem/Uram! Mint ismeretes, 2014. március 15. napján lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv. Az új Polgári Törvénykönyv HARMADIK KÖNYVE szabályozza meglehetős részletességgel a jogi személyekre

Részletesebben

3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés

3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés Alapító Okirat 1. címe: Az alapító neve, címe dr. Herczeg Sándorné dr. Xantus László 2. Az alapítvány neve: Békésy Alapítvány 3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés

Részletesebben

A Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány alapító okiratának 13. számú módosítása

A Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány alapító okiratának 13. számú módosítása A Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány alapító okiratának 13. számú módosítása 1. Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete alapító (továbbiakban: Alapító ), a Dorogi Szénmedence Sportjáért

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT. 2012. október 11.

Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT. 2012. október 11. Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT 2012. október 11. 1 Alulírott alapító a Ptk. 74/A-G -ai alapján a következők szerint rögzíti egységes szerkezetben 2012. október 11. a Sárospataki Theologiai

Részletesebben

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba.

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba. A L A P Í T Ó O K I R A T /a 2010. április 10.illetve május 27. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete /NYDSZ/ /1068 Budapest, Benczúr utca 37./,

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben

Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben Készült: EMMI Civil Kapcsolatok Főosztályán 2014. április

Részletesebben

CIVIL SZERVEZETEK JOGSZABÁLYI KÖVETÉSE

CIVIL SZERVEZETEK JOGSZABÁLYI KÖVETÉSE CIVIL SZERVEZETEK JOGSZABÁLYI KÖVETÉSE 2014.02.14. 1 2011. évi december hó 16. napján került kihirdetésre és 2011. évi december hó 22. napján illetve nagyobb részben 2012. évi január hó 1. napján lépett

Részletesebben

Alapító okirat. 1. Az egyesület neve, székhelye:

Alapító okirat. 1. Az egyesület neve, székhelye: Alapító okirat 1. Az egyesület neve, székhelye: 1.1. Az egyesület neve: Villanypára Egyesület Az egyesület rövidített neve: VAPER 1.2. Székhelye: 6766 Dóc, Petőfi u. 9. 1.3. Az egyesület emblémája: 1.4

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt. sz.: 23/2014. NYIL V ANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő

Részletesebben

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve: 1.2. Az egyesület székhelye: 1.3. Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Egységes szerkezetbe foglalása. Az Egyesület címere:

ALAPSZABÁLY. Egységes szerkezetbe foglalása. Az Egyesület címere: Nytsz.: 1/2014 1 EGED FUTÓ KLUB ALAPSZABÁLY Egységes szerkezetbe foglalása Az Eged Futó Klub a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint

Részletesebben

Alapító okirat. A Pusztasomorja Templomáért Alapítvány. Alapító Okiratának a 2015...-ei módosításával egységes. szerkezetbe foglalt hatályos szövege

Alapító okirat. A Pusztasomorja Templomáért Alapítvány. Alapító Okiratának a 2015...-ei módosításával egységes. szerkezetbe foglalt hatályos szövege Alapító okirat A Pusztasomorja Templomáért Alapítvány Alapító Okiratának a 2015....-ei módosításával egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövege Nyilvántartási száma: 08-01-0000302 1 Az 1./ pontban megjelölt

Részletesebben

- 1 - A L A P Í T Ó O K I R A T (módosításokkal egységes szerkezetben)

- 1 - A L A P Í T Ó O K I R A T (módosításokkal egységes szerkezetben) - 1 - A L A P Í T Ó O K I R A T (módosításokkal egységes szerkezetben) Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (5700 Gyula, Petőfi tér 3.) KÖZALAPÍTVÁNYT-t hoz létre. Az alapítvány neve: Egészséges

Részletesebben

A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A

A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A 2 A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola tartós, közérdekű célt szolgáló szociálpolitikai Alapítványt

Részletesebben

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 2014. november Szentgyörgyi Magdolna Fontosabb hatályos jogszabályok 2011. ÉVI CLXXV TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL

Részletesebben

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

Részletesebben

Alapszabály. (2) Az Egyesület székhelye: 9700 Szombathely, Bolyai u 11. NymE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Alapszabály. (2) Az Egyesület székhelye: 9700 Szombathely, Bolyai u 11. NymE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Alapszabály A Bolyais Szülők Egyesülete alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61-64. -ai

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT KÖZALAPÍTVÁNY

ALAPÍTÓ OKIRAT KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT Gödöllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. alapján, határozatlan időre a törvényben előírt követelményeknek is megfelelő KÖZALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata Kelt: Budapest, 2006.november 16. 2 Az Alapítvány adatai: Az Alapítvány cégneve: Alkalmazott Tudományért

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (2014. május 9-i módosított változat, módosítások kiemelt formátumban)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (2014. május 9-i módosított változat, módosítások kiemelt formátumban) ALAPÍTÓ OKIRAT (2014. május 9-i módosított változat, módosítások kiemelt formátumban) Alulírott, Borka Gyula (8000 Székesfehérvár, Gyár u. 4.) számítva természetes és jogi személyek csatlakozására Székesfehérvár

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

Duna Charta Egyesület. Alapszabálya

Duna Charta Egyesület. Alapszabálya A Duna Charta Egyesület Módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya A Duna Charta Egyesület (bírósági lajstromszáma: Pk.60830/2002) 2009. évi rendes Közgyűlésén 2009. január 21-én és a közhasznú

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Kapuvár Lakosainak Egészségért Közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező, közfeladatok biztosítása céljából határozatlan időre létrehozott

Részletesebben

A MOTOROS KÖNNYŰREPÜLŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

A MOTOROS KÖNNYŰREPÜLŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA A MOTOROS KÖNNYŰREPÜLŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA Jóváhagyta: a 2005. április 8-i közgyűlés Egységes szerkezetbe foglalt alapszabály I. Általános rendelkezések: A Szövetség neve: Motoros Könnyűrepülő Szövetség

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A Közalapítvány neve: Dorogi Kommunális Közalapítvány. 2. A Közalapítvány székhelye: 2510 Dorog, Bécsi út 71.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A Közalapítvány neve: Dorogi Kommunális Közalapítvány. 2. A Közalapítvány székhelye: 2510 Dorog, Bécsi út 71. 1 ALAPÍTÓ OKIRAT 1. A Közalapítvány neve: Dorogi Kommunális Közalapítvány 2. A Közalapítvány székhelye: 2510 Dorog, Bécsi út 71. 2/A. A közalapítvány alapítója: Dorog Város Önkormányzata (2510 Dorog, Bécsi

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE

VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE 2009. I. Általános rendelkezések A kuratórium az alapítvány vagyonának kezelője, általános ügydöntő, ügyvivő szerve. Kezeli az

Részletesebben

Alapító Okirat 2012.

Alapító Okirat 2012. Kékes Kutató-Mentő Alapítvány Alapító Okirat 2012. ALAPÍTÓ OKIRAT Alapító Okirat 2 amely abból a célból készült, hogy az 1. pontban megjelölt Alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

Részletesebben

Újpalota Sportegyesület. Alapszabály

Újpalota Sportegyesület. Alapszabály Újpalota Sportegyesület Alapszabály Az Újpalota Sportegyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. A társadalmi szervezet neve, székhelye és célja

ALAPSZABÁLY. A társadalmi szervezet neve, székhelye és célja ALAPSZABÁLY melyet a tagok az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései alapján 1994. szeptember 30. napján elfogadtak, majd többször módosítottak, legutoljára 2013. február 16. napján,

Részletesebben

SEGÉDLET a civil szervezetekre vonatkozó szabályok áttekintéséhez zárás: 2014. árpilis 08. napján

SEGÉDLET a civil szervezetekre vonatkozó szabályok áttekintéséhez zárás: 2014. árpilis 08. napján SEGÉDLET a civil szervezetekre vonatkozó szabályok áttekintéséhez zárás: 2014. árpilis 08. napján Ptk. általános Ptk. speciális Civil tv. 3:1. [A jogi személy jogképessége] (1) A jogi személy jogképes:

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan.

ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. Kovács Gábor Személyi szám: 1 591020 1141 Lakcím: 2854 Dad, Badacsonyi utca 14. Fülöp Pál Személyi szám: 1 610920

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Alapító Okirat Ezen Alapító Okirat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény IV.74/A paragrafusa alapján, önálló jogi személyként működő alapítvány létrehozása

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT-MÓDOSÍTÁS

ALAPÍTÓ OKIRAT-MÓDOSÍTÁS ALAPÍTÓ OKIRAT-MÓDOSÍTÁS melyet a Miskolci Törvényszék 4.Pk.164/1991/2. sz. végzéssel nyilvántartásba vett Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány alapítói az alábbiak szerint rögzítenek: 1./

Részletesebben

Euroatlanti Fiatalok Külpolitikai Egyesülete

Euroatlanti Fiatalok Külpolitikai Egyesülete Alapszabály Az Euroatlanti Fiatalok Külpolitikai Egyesülete alakuló közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV

Részletesebben

VADVIRÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

VADVIRÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 1 VADVIRÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 1.1. A szervezet neve VADVIRÁG EGYESÜLET 1.2. Székhelye: 7621 Pécs, Szent István tér 17 Civil Közösségek Háza 1.3. Működési területe: Magyarország, különös tekintettel

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Alapító Okirat. 1 Az Alapítvány neve, székhelye

Alapító Okirat. 1 Az Alapítvány neve, székhelye A Magyar Nemzeti Szívalapítvány alapító okiratának az alapítás által bekövetkezett módosításokkal, kiegészítésekkel és a jogi szabályozás aktualitásaiból eredő változásokkal egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT a módosításokkal egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT a módosításokkal egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT a módosításokkal egységes szerkezetben A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, mint alapító az 1989. október 4- én a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya

Részletesebben

A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE

A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE 1. Általános rendelkezések A Vasutasok Szakszervezete ( a továbbiakban: VSZ) XVIII. Kongresszusán 2015. 05.16-án megválasztott Felügyelő Bizottság

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (a módosításokkal egységes szerkezetben)

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (a módosításokkal egységes szerkezetben) KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (a módosításokkal egységes szerkezetben) Kapuvár Lakosainak Egészségért Közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező, közfeladatok biztosítása céljából határozatlan időre

Részletesebben

Fegyvernek Lakosságának Egészséges és Biztonságos Életéért Alapítvány

Fegyvernek Lakosságának Egészséges és Biztonságos Életéért Alapítvány A L A P Í T Ó O K I R A T A 2.) pontban meghatározott alapító Fegyvernek város polgárai életkörülményei, s a város társadalmi körülményei javítása, a polgárok településünkhöz kötődésének erősítése céljából

Részletesebben

6. Az alapítványi vagyon működtetése és felhasználása

6. Az alapítványi vagyon működtetése és felhasználása Az alapítói vagyont az alapító jelen okirat aláírásától számított tizenöt (15) napon belül nyitandó bankszámlán helyezi el és bocsátja az Alapítvány rendelkezésére egyösszegben, készpénzben. b. I Az Alapítvány

Részletesebben

Alapító Okirat Módosítása

Alapító Okirat Módosítása Alapító Okirat Módosítása A Közalapítvány Alapító Okiratának egységes szerkezetbe hozott szövege az alábbi: (A dőlt betűs rész a módosításokat jelöli) Balatonszőlősi Faluházért Közalapítvány Alapító Okirata

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. I. Az Egyesület kiemelten közhasznú működési céljai és feladatai azok megvalósítása érdekében

ALAPSZABÁLY. I. Az Egyesület kiemelten közhasznú működési céljai és feladatai azok megvalósítása érdekében ALAPSZABÁLY Az egyesület neve: Állatvédő Egyesület Székhelye: a mindenkori elnök címe I. Az Egyesület kiemelten közhasznú működési céljai és feladatai azok megvalósítása érdekében a.) A közhasznú szervezetekről

Részletesebben

Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége ALAPSZABÁLYA. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva. I. Általános rendelkezések

Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége ALAPSZABÁLYA. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva. I. Általános rendelkezések Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének ALAPSZABÁLYA módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve és székhelye: Az egyesület neve:

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata mint alapító (a továbbiakban: Alapító) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A. -a alapján jogi személyiséggel rendelkező,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKTARISZNYA ALAPÍTVÁNY MONOR ALAPÍTÓ OKIRAT 2 Ezen alapító okirat azért készült, hogy az 1. pontban megnevezett alapító az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben