felhívására a Pénztár köteles egyebek mellett a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani.

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-IV-1005/2012. számú határozata a Netklinik Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár tevékenységi engedélyének visszavonásáról és felszámolása kezdeményezéséről A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által a Netklinik Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár (székhelye: 6722 Szeged, Kálvária sgt. 14.) (Pénztár) részére folyamatos felügyelés keretében az alábbi határozatot hozom. A Pénztár E-IV/11/2008. számon június 5. napján kiadott tevékenységi engedélyét visszavonom. Jelen határozatommal egyidejűleg bírósághoz fordulok a felszámolási eljárás megindítása tárgyában, tekintettel arra a körülményre, hogy a Pénztár tevékenységi engedélyét a jelen határozat indokolásában megállapított tényállás alapján visszavontam. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A törvényszék a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s I. A FOLYAMATOS FELÜGYELÉS CÉLJA ÉS ESZKÖZRENDSZERE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 1. (3) bekezdésének értelmében a Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása, annak részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete, a nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult kockázatok csökkentése vagy megszüntetése. A Psztv. 4. (1) bekezdés a) pontja alapján a Felügyelet látja el az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (Öpt.) hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét. A Psztv. 7. d), e) és f) pontjai értelmében a Felügyelet feladata a Pénztár a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata, továbbá, ha törvény eltérően nem rendelkezik, eljárás az előbbiek megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása, valamint a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezetektől és személyektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján a pénzügyi piacok folyamatos felügyelete. A Psztv. 38. (1), (2) és (4) bekezdései alapján a Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a Pénztár felett. A folyamatos felügyelet többek között a rendszeres és eseti adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg. A Felügyelet

2 felhívására a Pénztár köteles egyebek mellett a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján az alábbiakat állapította meg. II. A FOLYAMATOS FELÜGYELÉS KERETÉBEN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYEK ÉS A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET 2.1 A pénzügyi tervek hiánya A tényállás A Pénztár utoljára a évre vonatkozóan nyújtott be éves pénzügyi tervet a Felügyeletre, amelyet a december 19-én tartott közgyűlésén fogadott el. A Pénztár hosszú távú pénzügyi tervet utoljára a tevékenységi engedély kérelméhez, a december 31-ig terjedő időszakra nyújtott be. Erre tekintettel, az aktuális éves terveken túl évben újabb hosszú távú, 3 (három) éves pénzügyi terv elfogadása is szükséges lett volna, azonban a Pénztár ilyen pénzügyi tervet, illetve ennek elfogadását alátámasztó közgyűlési jegyzőkönyvet nem nyújtott be Az irányadó jogszabályok és a tényállás minősítése Az Öpt. 34. (1) bekezdése kimondja, a pénztár következő évi pénzügyi tervét a tárgy pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A három évre, nyugdíjpénztár esetén öt évre vonatkozó hosszú távú pénzügyi tervet első ízben az alakuló közgyűlés állapítja meg, és annak lejártakor a közgyűlés új hosszú távú tervet határoz meg. Az Öpt. 35. (1) és (2) bekezdése értelmében a Felügyelet az általános ellenőrzés során is vizsgálja a pénztár pénzügyi tervét, szükség esetén annak átdolgozására is kötelezheti a pénztárat. Azzal, hogy a Pénztár nem nyújtott be nem fogadott el éves pénzügyi tervet a és évekre, továbbá hosszú távú pénzügyi tervet a éves időszakra, megsértette az Öpt. 34. (1) bekezdését. 2.2 Az adatszolgáltatási kötelezettségek megsértése A tényállás A évi II. és III. negyedéves jelentést a Pénztár 6 (hat), illetve 8 (nyolc) munkanap késéssel küldte meg a Felügyelet részére, a IV. negyedévére vonatkozó, február 15. napjáig beküldendő, a I. negyedévére vonatkozó, április 27. napjáig beküldendő, továbbá a II. negyedévére vonatkozó, július 27. napjáig beküldendő jelentés e határozat kiadmányozásának napjáig nem érkezett be a Felügyelet jelentésfogadó rendszerébe. A Pénztár a évre vonatkozó éves beszámoló jelentésének megküldésére vonatkozó kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget, az éves beszámolót elfogadó közgyűlés dokumentumait sem küldte meg a Felügyelet részére. A Felügyelet november 4-én kelt JÉ-IV-50021/2011. számú határozatával kötelezte a Pénztárat, hogy éves jelentését papír alapon, illetve a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül küldje meg a Felügyelet részére. A Felügyelet a fenti határozatban felhívta a Pénztár figyelmét arra, hogy ha a határozati kötelezéseknek nem, vagy nem maradéktalanul tesz eleget, a Felügyeletnek jogszabályban biztosított intézkedések alkalmazására van lehetősége, ideértve a tevékenységi engedély visszavonását is. A Pénztár az ebben a határozatban foglaltaknak sem tett eleget. A Pénztár a évre vonatkozó éves beszámoló jelentését sem megfelelő tartalommal nyújtotta be, számos további okirat benyújtását pedig elmulasztotta. Ezen okiratok helyett június 4-én kiegészítő melléklettel ellátott Üzleti jelentés a NETKLINIK Egészségpénztár évi gazdálkodásáról megnevezésű dokumentumot juttatott el a Felügyeletre. E dokumentumok szerint a Pénztár a 201l-es év folyamán még nem kezdte meg taggyűjtési és működési tevékenységét, a pénztári taglétszám nem változott, mivel a tagtoborzás nem kezdődött el, illetve a pénztár alkalmazotti létszáma nem bővült, továbbra

3 is 0 fő. A Pénztár július 4-én újabb dokumentumokat nyújtott be a Felügyeletre, melyekben a június 4-én becsatolt Üzleti jelentés, illetve Kiegészítő melléklet ismételt csatolásán túlmenően papír alapon, kitöltve csatolta a 73EB, 73EME, 73EC, 73EFA, 73EFB, 73EFC, 73EA, 73ED, 73EH, valamint 74C adatszolgáltatási táblákat. E dokumentumokhoz a Pénztár az éves beszámoló szabályszerű közgyűlési elfogadását igazoló jegyzőkönyvet, annak mellékleteit, így ellenőrző bizottsági jelentést, illetve független könyvvizsgálói véleményt, vagy bármilyen további okiratot sem csatolt. A Pénztár az előbbiekben megállapított mulasztásait jelen határozat kiadmányozásának időpontjáig sem pótolta Az irányadó jogszabályok és a tényállás minősítése Az Öpt. 23. (1) bekezdésének d) pontja értelmében a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik egyebek mellett az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról vagy az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 4. (3) bekezdése, továbbá a 8. (3)-(4) bekezdései értelmében a Pénztár negyedévente eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni. A Pénztár adatszolgáltatási kötelezettségeit január 1-jét követően a évi éves jelentést még nem érintve az egészség- és önsegélyező pénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 21/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet (PSZÁF rendelet) szabályozza. A PSZÁF rendelet 2. -a értelmében az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A 4. (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerint az adatszolgáltató a negyedéves jelentést a tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig, az éves jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig köteles a Felügyelet részére megküldeni. A Korm rendelet 8. (1) bekezdése szerint a pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni. A könyvvizsgáló által felülvizsgált éves pénztári beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által kiadott nyomtatványok felhasználásával egy példányban legkésőbb az üzleti évet követő május 31- éig kell a Felügyeletnek megküldeni. Az éves pénztári beszámoló mérlegét és eredménykimutatását, valamint a kiegészítő melléklet részét képező pénztári alapok alakulása kimutatást és az egészségpénztár által finanszírozott szolgáltatások adatait tartalmazó kimutatást a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni a Felügyeletre az éves pénztári beszámoló megküldésével egyidejűleg. A Pénztár azzal, hogy beszámolói elkészítésére, közgyűlés általi elfogadására és megküldésére vonatkozó kötelességének a tényállásban rögzített esetekben nem tett eleget, megsértette a Korm. rendelet 8. (1), 4. (3), valamint 8. (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat, illetve I. negyedéves jelentése esetében a PSZÁF rendelet 2. -ában és 4. (1) bekezdése a) pontjában foglaltakat. 2.3 A tényleges pénztári tevékenység, a működés hiánya A tényállás A Pénztár az egészségpénztári tevékenység végzésére a június 5. napján kelt, E- IV/11/2008. számú határozattal kapott engedélyt. A Pénztár tevékenységének engedélyezését követően működését nem kezdte meg, tagtoborzást nem folytatott.

4 A Felügyelet rendelkezésre álló, a Pénztár által megküldött, III. negyedéves jelentés alapján a Pénztár taglétszáma a megalakulás óta változatlanul 15 (tizenöt) fő, a Pénztár vagyona (záró pénzkészlete) 2.000,- Ft, azaz Kétezer forint, melyből a fedezeti portfolió piaci értéke 0,- Ft, azaz Nulla forint. A negyedév során a Pénztár nyitó pénzkészlete Ft, azaz Ötezer forint, pénzforgalmi kiadása 3.000,- Ft, azaz Háromezer forint volt, egészségpénztári működéséhez kapcsolódó bevétele és kiadása nem volt. A június 4-én, illetve július 4-én, évre vonatkozó éves beszámolóként megküldött Üzleti jelentés és Kiegészítő melléklet tartalma szerint a Pénztár elismerte, hogy évben sem kezdte meg a tagtoborzást, a működést, taglétszáma nem változott, alkalmazottja továbbra sincs. A július 4-én érkezett beadványhoz csatolt adattáblák (mérleg, eredménykimutatás stb.) alapján a Pénztár 2011-ben bevételre nem tett szert, kiadása nem volt, összesen 7.000,- Ft, azaz Hétezer forint pénzeszközzel rendelkezik elszámolási számláján, ez az összeg képezi működési alapja nyitó, illetve záró állományát is. Fedezeti, likviditási alapjainak mind nyitó, mind záró állománya 0,- Ft, azaz Nulla forint ben a Pénztárnak szolgáltatási kiadása nem volt, szolgáltatást egyáltalán nem nyújtott. A Felügyelet részére a folyamatos felügyelés során adott tájékoztatásaiban a Pénztár a működés megkezdésének elhúzódását a változó jogszabályi környezet, illetve a gazdasági válság hatásaival indokolta, jelezte azon szándékát is, hogy a jogi szabályozás kedvezőtlen változása esetén elhatározza végelszámolását. A Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a Pénztár végelszámolás megindítását továbbra sem határozta el Az irányadó jogszabályi rendelkezés Az Öpt. 2. (9) bekezdése szerint önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységnek minősül a társadalombiztosítási és szociális ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatások, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátások e törvényben foglaltak szerinti szervezése, finanszírozása és nyújtása, amely rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés útján történik. A pontban kifejtett tényállás alapján aggálytalanul megállapítható, hogy a Pénztár érdemi működést nem fejt ki, az Öpt. 2. (9) bekezdés szerinti önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenység folytatását nem kezdte meg. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK 3.1 A tevékenységi engedély visszavonásának indokai A Psztv. 61. (1) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során - vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja az e törvényben, a 4. - ban meghatározott törvényekben (így az Öpt.-ben), az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. -ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban, a Felügyelet határozatában, a 4. -ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 4. -ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés). Az Öpt. 65. (3) bekezdésének g) pontja szerint a Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a pénztártevékenységre adott engedélyt visszavonhatja. A (4) bekezdés a) pontja alapján a pénztártevékenység folytatására adott engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár tevékenységének folytatását az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 180 napon belül nem kezdi meg, vagy azt a Felügyelet hozzájárulása nélkül szünetelteti. A Pénztár tevékenységét nem kezdte meg az arra vonatkozó engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 180 (száznyolcvan) napon, illetve az azt többszörösen

5 meghaladó 4 (négy) éven belül. A Pénztár az adatszolgáltatási kötelezettségét is rendszeresen, több tekintetben megsértette, továbbá hosszú távú pénzügyi tervet sem készített, melynek hiánya révén a működés elkövetkező időben való megkezdésének szándéka sem azonosítható. A Psztv. 1. (3) bekezdés a) pontja szerint a Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi közvetítőrendszer átlátható és hatékony működésének biztosítása. A Psztv. 61. (4) bekezdés a), f) és i) pontjai alapján a Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel volt a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára, a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre, valamint a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára. Előbbiek, így a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján és arra figyelemmel, hogy az érdemi működést nem végző és annak szándékát alátámasztottan sem mutató Pénztár vagyonnal, díjbevétellel nem rendelkezik, a jogszabályi kötelezettségeit, a Felügyelet határozati kötelezését nem teljesíti és a Felügyelettel is csupán korlátozott mértékben működik együtt, a Pénztár E-IV/11/2008. számon június 5. napján kiadott tevékenységi engedélyének visszavonása mellett döntöttem. Az egészségpénztári piac átlátható és hatékony működésének biztosítását is szolgáló intézkedésem meghatározásánál arra voltam figyelemmel, hogy előbbi felügyeleti cél megvalósítása és a jogszabálysértő helyzet Pénztár általi megszüntetése megalapozottan a Felügyelet további intézkedéseitől sem várható. A tényleges működés megkezdésére ugyanis a Pénztárat akarata ellenére rászorítani nem lehetséges. A törvényes működés helyreállítására, mivel a működést a Pénztár meg sem kezdte, nincs lehetőség. Mindezek hiányában pedig a vagyonnal nem rendelkező Pénztár felügyeleti bírságolásától, mint a törvényes működés kikényszerítésének eszközétől sem várható eredmény. Az Öpt. 69/A. c) pontja szerint a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár elleni felszámolási eljárás megindítását, ha Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmét elutasította. Mivel a Pénztár esetében a felszámolási eljárás kezdeményezésének a feltétele fennáll, az Öpt. 65. (3) bekezdése m) pontja alapján a Pénztár felszámolását kezdeményezem. *** A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a Psztv. 7. d), e) és f) pontjain, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 71. (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdés a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén, a 332. (2a) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdés c) pontja, valamint 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napján jogerős. Budapest, szeptember 17. Dr. Szász Károly, a PSZÁF elnökének felhatalmazása alapján Dr. Sáray Éva s.k., a PSZÁF alelnöke