FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV. 7. és 9. évfolyam

Átírás

1 FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV SZÖVEGÉRTÉS 7. és 9. évfolyam

2 A feladatok összeállításában közreműködtek: Árpás Károly Bíró Mária Czecze Enikő Felvégi Emese Gémesi Ildikó Hegedűs Judit Kalina Katalin Karner Judit Lappints Eszter Palkó Gábor Péntek Klára Pergéné Mankovics Anikó Sipos Mária További közreműködők: Rácz Judit Turcsányi Márta Szerkesztette: Horváth Zsuzsanna és Lappints Eszter Technikai szerkesztő: Juhász Zsuzsanna A program szakmai vezetője: Horváth Zsuzsanna 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 5 A feladatsorok fókuszai és főbb szövegértési tevékenységei... 5 Beszélgetések az olvasásról... 9 I. RÉSZ - SZÖVEGELEMZÉS MEGADOTT SZEMPONTBÓL Méretes dinók FELADATSOR FELADATSOR FELADATSOR Mi volt a ma élő ló őse? FELADATSOR Az ichthyosaurus FELADATSOR FELADATSOR II. RÉSZ - SZÖVEGELEMZÉS KIEMELT FÓKUSZPONTOKKAL Első hőseposzunk: a Szigeti veszedelem FELADATSOR FELADATSOR FELADATSOR Vadlovak FELADATSOR FELADATSOR III. RÉSZ - GLOBÁLIS SZÖVEGELEMZÉS Andrásfalvy Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában (részlet) FELADATSOR Minden másodperc számít FELADATSOR Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? FELADATSOR Csányi Vilmos: Homo familiaris Canis sapiens (részletek) FELADATSOR Fruzsi és Brutus FELADATSOR

4 Fekete István: Bogáncs (részlet) FELADATSOR IV. RÉSZ KOMPLEX SZÖVEGEK, SZELEKTÍV SZÖVEGÉRTÉS Geoffrey Chaucer tisztázatlan halála FELADATSOR A kis csontjapánok FELADATSOR A megszólítástól az anglicizmusokig FELADATSOR Kéri Katalin: Világ közepe a világ végén FELADATSOR A másodikos egyetemesség FELADATSOR

5 BEVEZETÉS A fejlesztési terület, a fejlesztés célja Napjainkban a szövegértési kompetencia fejlesztésének fontossága nem szorul bizonyításra. Nem szükséges hosszasan érvelni amellett, hogy a szövegértési kompetenciák milyen közvetlen hatással vannak az egyén boldogulására. Legyen szó akár a családi élet vagy a munka világának különféle helyzeteiről, olyan szövegekkel találkozunk, amelyek mind értőbb szelektálása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása nélkül céljaink, vágyaink elérhetetlenek. A feladatok mindenekelőtt tehát a szövegértési (másodsorban a szövegalkotási) kompetenciák fejlesztését szolgálják. A szoros szövegolvasást képviselő, a logikai, a kreatív, a kommunikatív jelentésre összpontosító feladatok segítségével lehetőség nyílik a szöveg-feldolgozási folyamat részműveleteinek és az ezektől elválaszthatatlan globális szövegértés eljárásainak megtapasztalására, megismerésére, gyakorlására. A fókuszban a kooperatív és kreatív tevékenységek állnak: kooperáció a szöveggel és a társakkal, kiemelt szerepet kap a szókincsfejlesztés, a szöveget kísérő információk azonosítása, rendezése, a szövegen belüli logikai viszonyok felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, a lényegkiemelés és az érzelmi intelligencia. A szövegműveletek szeparált megjelenítése, funkciójuk tudatosítása lehetővé teszi a különféle szöveg-feldolgozási és hatáskeltési eljárások önálló alkalmazását újabb, ismeretlen szövegek olvasásakor is. A különféle feladattípusok egymásra épülése, differenciáltsága hozzájárul, hogy a tanulók ezeket az eljárásokat egymástól elválasztva is felismerjék, gyakorolják, majd az egyes műveleteket ismét egymásra építve a szövegelemzési folyamatba integrálják. A feladatállomány szerkezete E célok megvalósításához a feladatsorok a következő három egymásra épülő egységbe szerveződnek. Az első rész Szövegelemzés megadott szempontból a részműveletek elkülönítését, funkcióik tudatosítását teszi lehetővé a gyakorlatban. Olyan szövegek kerültek ide, amelyek olvasásakor az elemi szövegműveletek alkalmazása révén is elérhető a globális szövegértés. A második rész Szövegelemzés kiemelt fókuszpontokkal hosszabb szövegeket és komplexebb feladatokat tartalmaz. Ebben a fejezetben a szöveg megértése már több műveleti szint egymásra épülését feltételezi. A harmadik rész Globális szövegelemzés szövegei és a feladatsorok szoros egységet képeznek. Ebben a részben szerepet kaphatnak olyan makroszintű szövegeljárások, mint a szövegek összehasonlítása, a szövegszervező eljárások egymáshoz viszonyított vizsgálata stb. A befejező részben Komplex szövegek, szelektív szövegértés szereplő szövegek bőségesen tartalmaznak olyan utalásokat, amelyek nem tartoznak szorosan az iskolában megszokott ismeretek körébe. Ebben a részben a cél, hogy a tanulók olyan szövegekkel is képesek legyenek műveleteket végezni, amelyek számos ismeretlen utalást tartalmaznak, és amelyekhez nem áll rendelkezésükre a globális megértéshez szükséges háttértudás. 5

6 Az egyes feladatsorok ugyanakkor a hozzájuk tartozó szöveggel külön egységet alkotnak, sőt egy-egy feladat önmagában is kiemelhető az adott tanulói csoport képességeinek, érdeklődésének, a fejleszteni kívánt részterületnek megfelelően. A tanulói példányok használata A tanulói példányok tartalmazzák a szövegeket és a feladatsorok kérdéseit. Minden feladatsorhoz ajánlunk egy értékelő lapot. (Ennek mintáját a feladatállomány mellékletében közöljük). Az értékelő lap kitöltése közvetlen segítség lehet az órai munka későbbi megszervezésében, a fejlesztés további feladatainak meghatározásában. Emellett a tanulói észrevételek értékelése és összegzése képet ad a szövegértési kompetencia fejlesztésének kulcsfeladatairól, ennyiben visszahat a további tanári és tanulói tevékenységekre. Az osztálytermi munkára vonatkozó metodikai javaslatok A feladatok feldolgozásának módja sokféle lehet. A rendelkezésre álló időt, az adott tanulócsoport képességeit, a feladatok tanórába való beillesztésének lehetőségeit és az adott feladatsor irányultságát mérlegelve lehetőség van a közös-, a csoport- vagy az önálló munkára. Ugyanakkor fontos, hogy a közös szóbeli értékelés ne maradjon el, hiszen a feladatok jelentős része megkívánja a tanári magyarázatot, reflexiót, a tapasztalatok értékelését, a tanultak integrálását. A fejlesztő feladatok értékelésének elvei Mivel a feladatsorok nem a tanulók már meglévő tudásának mérésére szolgálnak, hanem kompetenciafejlesztésre, nagyon fontos, hogy az értékelés során ne a kvantitatív szemlélet érvényesüljön. Ez még azokra a kérdésekre is igaz, ahol többé-kevésbé egyértelműen eldönthető, milyen a jó válasz. A hangsúly a szövegfeldolgozási stratégiák kialakításán, funkciójuk felismerésén és a gyakorláson van, nem a mérésen. Itt lehetőség, sőt szükség van az esetleges kevésbé jó megoldások mögött rejlő hiányosságok feltárására és az ezekre épülő célzott fejlesztésre. A tanár támogató, segítő, fejlesztő jelenléte teheti csak teljessé a kompetenciafejlesztő munkafolyamatot. 6

7 A feladatsorok fókuszai és főbb szövegértési tevékenységei összegző áttekintés Méretes dinók A cím értelmezése A tudományos ismeretterjesztő szöveg műfaji sajátosságai A szöveg stílusa A szöveg szókincse, élőnyelvi szófordulatai Milyen volt a ma élő ló őse? A szöveg kulcsszavai A kulcsszavak változatai A szöveg vázlata Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (részlet) Az ichtyosaurus Szójelentés Szókincs Stilisztikai jellemzők A tudományos stílus imitálása A szöveg logikai-tartalmi ismérvei A szöveg hangneme Első hőseposzunk: A Szigeti veszedelem A szöveg felépítése A tulajdonnevek szerepe A szerzői cél azonosítása A szöveg szókészlete A szöveg célja A szöveg nyelvi-stilisztikai jellemzői Vadlovak A felvezető szövegrész szerepe Kifejezések értelmezése Mondatok tartalmi-logikai elemzése Andrásfalvy Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában Szövegtartalmak összehasonlítása és értelmezése Szövegrészek értelmezése Minden másodperc számít Egy szövegben leírt tevékenység értelmezése Szójelentés, kifejezések értelmezése A szöveg műfajának megjelölése Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Az elbeszélésmód grammatikai jellemzői A cselekmény időrendi váza 7

8 Csányi Vilmos: Homo familiaris A szókincs vizsgálata A szöveg gondolati vázlata A szerzői beszéd grammatikai jellemzői Az ismeretterjesztő szöveg műfaji sajátosságai Érvelés a szöveg egy álláspontjáról A szöveg népszerűsítése Fruzsi és Brutus A szövegtartalom értelmezése Az olvasó megnyerésének eszközei Az alcím értelmezése A szöveg kreatív továbbépítése Fekete István: Bogáncs Köznyelvi és attól eltérő szóhasználat Szövegek összevetése Kun Enikő: Geoffrey Chaucer tisztázatlan halála A tudományos ismeretterjesztő szöveg műfaji sajátosságai A szöveg stílusa A szöveg szókincse, élőnyelvi szófordulatai A kis csontjapánok A szöveg felépítése A szöveg szókészlete A szöveg célja A szöveg nyelvi-stilisztikai jellemzői Miháltz Gábor: A megszólítástól az anglicizmusokig A tudományos stílus sajátosságai A szerzői modalitás azonosítása Érvelés a szöveg egy álláspontjáról Kéri Katalin: Világ közepe a világ végén A szókincs vizsgálata A szöveg gondolati vázlata A szöveg nyelvi-stilisztikai jellemzői Takács Géza: A másodikos egyetemesség A cím értelmezése A szöveg stílusa A szöveg szókincse, élőnyelvi szófordulatai 8

9 Beszélgetések az olvasásról 1. feladat Olvassuk el az alábbi szöveget, majd beszéljük meg, kinek milyen élményei vannak az olvasástanulással, olvasással kapcsolatban! Négyéves koromban fedeztem föl, hogy tudok olvasni. Addig is láttam, újra és újra, a betűket, amelyekről tudtam (mert megmondták), hogy a fölöttük levő képek nevei. A vastag fekete vonalakkal megrajzolt, piros rövidnadrágos, zöld inges fiú (könyvem összes többi képét ebből a piros-zöld anyagból szabták: a kutyákat és a macskákat, a fákat és a magas, karcsú anyákat), mint rájöttem, azonos volt az alábiggyesztett szigorú fekete formákkal is, mintha testét három szabályos formára darabolták volna föl: az F a törzs, két előrenyújtott karral, az I talán az orra, az Ú egy vonások nélküli arc, hajfürttel a tetején. Az arcba belerajzoltam a szemeket és a mosolygó szájat, a két kart egyformára igazítottam. Ám ennél többet is találtam: rájöttem, ezek a formák nemcsak a fölöttük lévő fiú tükröződései, hanem arról is pontosan tudósítanak, hogy mit is tesz kinyújtott karral és lendülő lábbal. A fiú szalad mondták a formák. Nem ugrik, mint gondoltam volna, és nem dermed meg egy helyben, nem játszik valami játékot, aminek nem ismerem a szabályait, sem a célját. A fiú szalad. És mégis, ezeket a felismeréseket hétköznapi bűvészmutatványoknak találtam, nem túl érdekesnek, hiszen valaki más végezte őket a kedvemért. Egy másik olvasó nyilván a dajkám magyarázta meg a formákat, és most már valahányszor fölnyitottam a könyvet az örvendező fiú képénél, tudtam, mint jelentenek azok a formák. A felismerés öröme hamar elkopott. Hiányzott a meglepetés. Aztán egy nap, egy autó ablakán át (utunk célját rég elfelejtettem) megpillantottam egy hirdetőtáblát az út mellett. A látvány aligha tartott sokáig; talán egy pillanatra megállt a kocsi, talán lelassított, épp annyi időre, hogy fölmérhessem ezeket a nagy és jelentőségteljes formákat, amelyek hasonlítottak a könyvbeliekhez, de amelyeket mindaddig sohasem láttam. Tudtam, hogy micsodák; hallottam őket a fejemben, fekete vonalakból és fehér terekből szilárd, hangzatos, értelmes valósággá lényegültek át. Én csináltam ezt, egymagam. Nem valaki más bűvészkedett helyettem. Egyedül voltam a formákkal, s néma, de tiszteletteljes dialógusban nyilatkoztunk meg egymásnak. Minthogy a puszta vonalakat eleven valósággá tudtam változtatni, mindenható lettem. Tudtam olvasni. (Alberto Manguel: Az olvasás története. Park Könyvkiadó, Budapest, o.) 9

10 Kassák Lajos betűmontázsa 2. feladat Gondoljuk át, beszéljük meg, ki, mit, miért, mikor és hol olvas? A képek olvasó embereket idéznek fel. Mit mondanak ezek a képek az olvasásról, az olvasó emberről, régen és ma? 10

11 11

12 12

13 13

14 14

15 I. RÉSZ - SZÖVEGELEMZÉS MEGADOTT SZEMPONTBÓL 15

16 A mindennapok tudománya Hallotta?! PALEONTOLÓGIA Méretes dinók Mitől nőtt olyan nagyra némelyik dinoszaurusz? A dinoszauruszok egyik legnevezetesebb sajátsága tudniillik a méretük egyben az egyik legrejtélyesebb is. Hogy az ördögbe lettek ilyen óriásiak ezek az állatok? A bevett magyarázat a fegyverkezési verseny elméletén alapul: a dinoszauruszok némely fajánál azért alakult ki a nagyobb testméret, hogy e módon szabaduljanak meg ragadozóiktól az evolúciós versengésben. Hisz egyetlen ragadozó sem táplálkozik szívesen olyan lényekkel, melyek eltaposhatják őt, akár egy bogarat. A dinoszauruszcsontok növekedési gyűrűinek vizsgálata alapján Greg Erickson (Floridai Állami Egyetem) és mások kimutatták, hogy a dinófiókák bámulatos gyorsasággal érték el kifejlett méretüket. Valósággal kirobbantak a tojásból. Egy aprócska Apatosaurus alig húsz év alatt 30 tonnás bestiává nőtte ki magát. A késői kréta időszak uralkodó húsevője, a Tyrannosaurus tizenéves koráig csak viszonylag lassan fejlődött, majd hét év alatt hirtelen az ötszörösére növekedett. Vagyis egyazon faj kétféle méretben nagyban és közepesben létezett, s hatékonyan uralhatott két ökológiai életteret. Az ifjú Tyrannosaurus rex falatnyi állatkákat csemegézett, míg a papa supersize menün élt. Igen ám, de a nagyobb-azjobb magyarázatnak van egy bibije: a dinoszauruszok többsége nem volt óriás. Mivel a kis csontok nehezebben maradnak fönn, a fosszíliák közt (és a múzeumokban) túlsúlyba kerültek a behemótok. Kutya, sőt csirke méretű dinoszauruszok is bőven akadtak, a Microraptor pedig csak akkorka volt, mint egy galamb. Igazán rémséges lehetett... (Joel Achenbach National Geographic július) Paleontológia: Őslénytan, a földtörténeti múlt élővilágát tanulmányozó tudomány Supersize: extra nagy adag, nagy méretű 16

17 1. FELADATSOR 1. Az idézett szöveg A mindennapok tudománya rovatban olvasható. Értelmezze a rovatcímet a benne szereplő szavak elemzésével! Hogyan értelmezhető a két szó egymás mellé rendelése? Valóban a mindennapok tudománya lehet az őslénykutatás? mindennapok: az átlagos, gyakori, megszokott tevékenységek ideje tudomány: olyan kiemelt tevékenységi terület, amelyet az átlagosnál kevesebben művelnek; nem megszokott, az átlagember nem foglalkozik vele nap mint nap a mindennapok tudománya: a két szó összekapcsolása közelíti egymáshoz az egyébként távol eső fogalmakat, jelezve ezzel, hogy bár tudományos témáról olvashatunk, mindenki által érthető, a hétköznapokba is beilleszthető, különösebb elmélyülést nem kívánó szöveggel van dolgunk A FELADAT CÉLJA: mutasson rá, hogy már a szöveg olvasásának megkezdése előtt megfigyelhetünk olyan ismérveket, amelyek a szövegértést megkönnyítik. Az értékelés során fogadjunk el minden olyan megoldást, ami utal a két fogalom ellentétességére, és ennek az ellentétnek a funkciójára. 2. A rovatcím és a szöveg címe között ez olvasható: Hallotta?! Mi indokolja, hogy ezt a szövegrész nagyobb betűvel nyomtatták? Milyen hatása van a kérdőjel és a felkiáltójel együttes használatának? a betűméret megnövelésének és az írásjelek halmozásának figyelemfelkeltő szerepe van A FELADAT CÉLJA: a reflexió szerzői szándékra, valamint annak bemutatása, milyen eszközök állnak a szerző rendelkezésére az olvasói együttműködés mozgósítására. Elemezze a cím és az alcím kapcsolatát! 3. Miben különbözik a főcím és az alcím? a főcím rövid, két szóból áll (még a szöveg kulcsszava, a dinoszaurusz helyett is a közismertebb, rövid dinó szinonima áll); az alcím egy hosszú kérdő mondat 4. Milyen viszonyban van egymással és a szöveg egészével a főcím és az alcím? a két cím rokon értelmű, emellett az alcím kifejti, kiegészíti a rövid, összefoglaló főcímet, egyúttal előreutal a szöveg egészére, annak tartalmára 5. Hogyan hat az olvasóra, hogy alcímként egy kérdő mondat szerepel? Mi a szerző célja ennek a mondattípusnak a szerepeltetésével? az érdeklődés felkeltése, a kíváncsiság felcsigázása; mindenki számára ismert jelenség a dinoszauruszok rendkívüli mérete (Méretes dinók), de annak okai már kevésbé A HÁROM FELADAT CÉLJA: a cím és az alcím szerepének felismertetése lépésről-lépésre, illetve egyéb figyelemfelkeltő eljárások vizsgálata. 17

18 6. Miben különbözik szöveg szóhasználata, stílusa a biológiakönyvünk szövegeitől? Nevezzen meg három-négy különbséget! a figyelemfelkeltés célja itt erősebben jelen van; a tudományos stílus használata másodlagos szerepű; az érdekes, színes megfogalmazások dominálnak; sok az antropomorf hasonlat; kevés számszerű adat; inkább képszerű összehasonlítások stb. A FELADAT CÉLJA: a reflexió arra, hogy befolyásolja a szerzői szándék a megfogalmazás módját, a szerző által használt eszközöket 18

19 2. FELADATSOR A szöveg műfaja szerint a tudományos-ismeretterjesztő cikkek közé sorolható. Vizsgálja meg az erre a szövegtípusra jellemző műfaji sajátosságokat! 1. A műfaj nevéből kiindulva magyarázza meg, mi a célja egy tudományosismeretterjesztő szövegnek! tudományos, szakmai ismeretek népszerűsítése szélesebb olvasóközönség számára, közérthető módon 2. A tudományos-ismeretterjesztő szövegeknek sokféle követelménynek kell megfelelniük. Gyűjtsön össze ilyen követelményeket a vizsgált szöveg alapján! Legalább öt ismérvet említsen! az érdeklődés felkeltése és fenntartása, közérthetőség, tényszerűség, változatosság, képszerűség, a túlegyszerűsítés kerülése, szakszavak, szakkifejezések szerepeltetése 3. Csoportosítsa az imént felsorolt kritériumokat! Melyek szolgálják a tudományosságot, és melyek az ismeretterjesztés célját? tudományosság tényszerűség szakszavak, szakkifejezések szerepeltetése a túlegyszerűsítés kerülése ismeretterjesztés az érdeklődés felkeltése és fenntartása közérthetőség változatosság képszerűség A HÁROM FELADAT CÉLJA: a műfaji besorolás részműveleteinek tudatosítása lépésről-lépésre. Foglalja össze, mi jellemzi az olvasott szöveg stílusát! 4. A szavak szintjén: egyértelmű, pontos, igényes szóhasználat; szakszavak és szakkifejezések, idegen szavak használata ugyanakkor: képszerűség, erős hatású köznyelvi kifejezések (hogy az ördögbe, van egy kis bibije) 5. A mondatok szintjén: világos szerkezetű kijelentő mondatok, gyakoriak az alárendelő összetett mondatok; egyértelmű szövegtagolás, kettőspont, gondolatjellel vagy zárójellel világosan elkülönített közbevetések 6. Nagyobb szövegegységekben, a szöveg egészében: a szövegkapcsolatokat utaló- és kötőszók jelzik, segítve az értelmezést a humor megjelenése A HÁROM FELADAT CÉLJA: a műfaj stiláris követelményeinek feltárása különböző nyelvtani szinteken. 19

20 3. FELADATSOR Vizsgálja meg a szöveg szókincsét! Mi jut eszébe a következő szavakról? Eddigi olvasmányai, tanulmányai alapján írjon 2-3 olyan szót, kifejezést, amely kapcsolatba hozhatónak érez a következőkkel: 1. evolúció: fejlődés, biológia, Darwin, kiválasztódás stb. (Figyelem! A megoldásokat rendkívül tágan értelmezve, nemcsak a diákok tárgyi tudását de kreatív fantáziáját is értékelve minősítsük!) 2. ökológia: környezet, élővilág, környezetvédelem, élő, szervezet, kölcsönhatás stb. 3. bestia: vadállat, vad, ragadozó, erős, hatalmas, kegyetlen, démon stb. 4. behemót: szörnyeteg, esetlen, hatalmas, tagbaszakadt stb. Nézzen utána a fenti szavak jelentésének! Hasonlítsa össze az első és a második négy feladat megoldásait! (5. 8. feladat) A FELADAT CÉLJA: a szókincs bővítése, a szóválasztás szövegszervező szerepének a tudatosítása, a szótárak, lexikonok, kézikönyvek használatának gyakorlása. 9. A szerző a tudományos szövegben többször is él az élőbeszédből vett köznyelvi szófordulatokkal. Soroljon fel ezek közül legalább három példát! hogy az ördögbe; eltaposhatják őt, akár egy bogarat; kirobbantak a tojásból; csemegézett; supersize menün élt; a nagyobb-az-jobb; van egy bibije, igazán rémséges lehetett Hogyan hat a szöveg egészére ezeknek a szavaknak, szófordulatoknak a használata? Levonnak-e valamit a szöveg értékéből vagy ellenkezőleg: tovább gazdagítják? a köznyelvi fordulatok használata színesíti, élénkíti a stílust, fenntartja az olvasói érdeklődést, megkönnyíti a befogadást A KÉT FELADAT CÉLJA: a szóhasználati sajátosságok nagyobb összefüggésbe helyezése, szövegszintű reflexiója. 20

21 Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a hajnalpír lova körülbelül millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. (Kerstin Neuman, Mi micsoda? Lovak, Tessloff és Babilon kiadó, 2001., 4.o ) 21

22 4. FELADATSOR Egy szöveg elemzésének, megértésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az olvasó megkeresse, felismerje a szöveg kulcsszavait. A kulcsszó az adott szöveg kulcsfontosságú szava, amely változatlan formában vagy különféle változatokban többször ismétlődik a szövegben. 1. A fent olvasott szövegnek már a címében is szerepel a kulcsszava. Melyik ez a szó? ló 2. Húzza alá a fenti szövegben a kulcsszót, a kulcsszó toldalékolt alakjait és azokat a szóösszetételeket, amelyekben szerepel! Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a hajnalpír lova körülbelül millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus) a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. 3. Mi a szerepe a ló szó gyakori ismétlésének? a változatlan formában vagy variációkban ismétlődő szavak teremtik meg az elsődleges kapcsolatot a szöveg egyes részei között; az ismétlődő változatok jelentése hasonló, azonos fogalomkörben mozognak, így alkotják meg a jelentés szintű kapcsolatot A HÁROM FELADAT CÉLJA: a kulcsszó fogalmának tisztázása, a kulcsszókeresés gyakorlása, a szövegszerveződés egyik alapvető mechanizmusának tudatosítása. Vizsgálja meg a kulcsszó szövegbeli változatait! 4. A szövegben több olyan szó szerepel, amelyek jelentése szorosan kapcsolódik a ló szavunk jelentéséhez (például mert a ló egyes testrészeit jelöli vagy mert olyan csoportot nevez meg, amelybe a ló is beletartozik). Húzza alá ezeket a szavakat! Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a hajnalpír lova körülbelül millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra 22

23 hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. 5. Csoportosítsa az aláhúzott szavakat a táblázatnak megfelelően! szinoníma fajmegnevezés rész-egész viszony más kapcsolat Eohippus, Equus caballus ősló, őslovacska állat, lábán, ujj, fajok, fogazata, lábukra, lábujjaik, testük, fajták, egyujjú állatok őse, utódjára, hajnalpír lova, nemzedékek, szamár, vadszamár, zebra, öszvér A FELADAT CÉLJA: a jelentés szintű kapcsolatteremtés egyéb rétegeinek feltárása: az azonos valóságelemekre utaló szavak, szószerkezetek és a köztük épülő viszonyrendszer bemutatása. 6. Készítse el a szöveg vázlatát! Legalább három vázlatpontot említsen! 1) Eohippus, hajnalpír lova, millió éve, apró termet, falombbal táplálkozott 2) alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: a fogazat változása, fűvel táplálkoztak 3) alkalmazkodás a védekezésben: a lábujjak és a testméret változása, közbülső fajták 4) egyujjú állatok kialakulása, köztük a ló is A FELADAT CÉLJA: az előzőekben felbontott szöveg újraépítésének első fázisa, a vázlatkészítés gyakorlása. 23

24 Az ichthyosaurus Az ichthyosaurus ősállat, évtízezredekkel ezelőtt élt, ma már csak maradványai lelhetők föl a föld mélyebb rétegeiben. A hüllők közé tartozott, gyíkszerű, igen nagy, sőt marhanagy állat volt. Hossza a feje tetejétől a farka végéig huszonöt-harminc méter, a farka mögött ötven méternyire álló fáig hetvenöt-nyolcvan méter, amiből arra következtethetünk, hogy apját és anyját nagyon tisztelte, mert hát igen hosszú volt a földön. A testét kemény pikkelyek födték, úgy, mint a cserepek a háztetőt. A fején, amely hasonlatos volt egy óriási madáréhoz, egy vagy két rövid szarv nőtt, hangját az ásatáskor nem sikerült sehol meglelni, de bizonyára valami rémes trombitaszerű harsogás volt. Az ichthyosaurus tulajdonképpen a mesebeli sárkány, tehát a meseírók véletlenül igazat mondanak, amikor sárkányról hazudnak. Súlya e szörnyetegnek igen nagy volt, nagyobb mint annak, amit ma egy magyar politikus mond: becslésünk szerint lehetett úgy húszezer kg, ami hogy mily nagy tömeget jelent, elképzelhetjük, ha meggondoljuk, hogy egy jól fejlett elefánt csak hatezer kg. Az ichthyosaurus táplálékát növényi gezemicék képezték. Nevezetes, hogy ennek a bődületes nagy állatnak irtózatosan, szinte diplomatikusan kicsiny agyveleje volt, akkora, mint egy mogyorószem. Rettenetesen buta állat volt eszerint; természetbúvárok kiszámították, hogy Aesopus meséit 15, ,000 esztendő alatt lehetett volna vele százezer professzornak megértetni. Az ichthyosaurus már-már csak kínai festményeken és porcelánokon él döglött állapotban, továbbá a kolozsvári Szent György-szoborban és a budapesti ligeti fasor végén két példány bronzból, pedig hajdan, pár tízezer év előtt Magyarországon is sütkérezett, azonban, tekintettel az 1914 óta itt folyó eseményekre, még idejekorán kihalt. (Nagy Lajos: Képtelen természetrajz) 24

25 5. FELADATSOR 1. A fenti írás Nagy Lajos Képtelen természetrajz című művében jelent meg. Vizsgálja meg a könyv címében szereplő szavak jelentését! Hogyan viszonyul egymáshoz a jelző és a jelzett szó? természetrajz: régen az iskolában az állattant, a növénytant és a kőzettant magába foglaló tantárgy neve, vagyis objektív, hiteles tudomány; képtelen: lehetetlen, hihetetlen a jelző és a jelzett szó kapcsolata ellentéten alapul A FELADAT CÉLJA: a cím értelmezése, szöveghez való viszonyának elemzése. Vizsgálja meg a szöveg szókincsét! 2. A szövegben több helyen is előfordulnak olyan kevésbé választékos, lazább kifejezések, amelyek a nagyon nagy szókapcsolat helyett állnak. Melyek ezek? marhanagy, bődületes nagy 3. Írjon további kifejezéseket a nagyon nagy helyett! rettentő nagy, hatalmas, óriási, monumentális, irtó nagy, szörnyű nagy A KÉT FELADAT CÉLJA: a szavak használati körének felismerése, szinonimák keresése. A stílusregiszter felismerésének bevezetése. Vizsgálja meg a szöveg stilisztikai jellemzőit! Bár a szöveg műfaja nem ismeretterjesztő cikk, a tudományos nyelvhasználat sajátosságaira találhatunk példát. Említsen legalább 1-1 példát a tudományos stílus alábbi jellemzőire! 4. idegen szavak és biológiai szakszavak használata: ichtyosaurus, gyíkszerű, pikkelyek 5. adatok említése: huszonöt-harminc méter, hatezer kg 6. kutatási eredmények feltüntetése: természetbúvárok kiszámították alárendelő összetett mondatok: az utolsó bekezdés egyetlen mondat A FELADATOK CÉLJA: a szöveg stílusjellemzőinek feltárása, reflektálás a műfaji sajátosságokra. 25

26 Keresse meg a szöveg stílusának olyan jellemzőit, amelyekből kiderül, hogy NEM tudományos szöveget olvasunk! Hozzon rájuk egy-egy példát a szövegből! 8. Szlengszerű vagy a tudományos stílustól idegen kifejezések: marhanagy, bődületesen nagy, rémes trombitaszerű harsogás, szörnyetegnek 9. az irodalmi nyelvre jellemző szóképek, hasonlatok, jelzők: A testét kemény pikkelyek födték, úgy, mint a cserepek a háztetőt. diplomatikusan kicsiny agyveleje 10. nem a tudomány körébe tartozó utalások: mesebeli sárkány, a meseírók hazudnak, ma egy magyar politikus A FELADAT CÉLJA: a szöveg stílusjellemzőinek feltárása, reflektálás a műfaji sajátosságokra. 11. Mi lehet az író célja azzal, hogy imitálja a tudományos stílust? leírásával a tárgyilagosság látszatát kelti; a tudományos stílus és a szakszerűtlen, laikus megjegyzések ellentéte fontos humorforrás A FELADAT CÉLJA: reflexió a modalitásra, a szerzői szándékra és a szerzői eszközökre. 12. Alkosson hasonló, tréfás szöveget egy tetszés szerinti állatról, 5-6 mondatos terjedelemben! A FELADAT CÉLJA: a megismert stílusjellemzők alkalmazásának gyakorlása. 26