FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI KÉZIKÖNYV. 7. és 9. évfolyam

Átírás

1 FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI KÉZIKÖNYV SZÖVEGÉRTÉS 7. és 9. évfolyam

2 A feladatok összeállításában közreműködtek: Árpás Károly Bíró Mária Czecze Enikő Felvégi Emese Gémesi Ildikó Hegedűs Judit Kalina Katalin Karner Judit Lappints Eszter Palkó Gábor Péntek Klára Pergéné Mankovics Anikó Sipos Mária További közreműködők: Rácz Judit Turcsányi Márta Szerkesztette: Horváth Zsuzsanna és Lappints Eszter Technikai szerkesztő: Juhász Zsuzsanna A program szakmai vezetője: Horváth Zsuzsanna 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Beszélgetések az olvasásról... 5 Méretes dinók FELADATSOR FELADATSOR FELADATSOR Mi volt a ma élő ló őse? FELADATSOR Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (Részlet) Az ichthyosaurus FELADATSOR FELADATSOR Első hőseposzunk: a Szigeti veszedelem FELADATSOR FELADATSOR FELADATSOR Vadlovak FELADATSOR Andrásfalvy Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában (részlet) FELADATSOR Minden másodperc számít FELADATSOR Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Csányi Vilmos: Homo familiaris Canis sapiens (részletek) FELADATSOR Fruzsi és Brutus FELADATSOR Fekete István: Bogáncs (részlet) FELADATSOR Geoffrey Chaucer tisztázatlan halála FELADATSOR A kis csontjapánok FELADATSOR A megszólítástól az anglicizmusokig FELADATSOR

4 Kéri Katalin: Világ közepe a világ végén FELADATSOR A másodikos egyetemesség FELADATSOR

5 Beszélgetések az olvasásról 1. feladat Olvassuk el az alábbi szöveget, majd beszéljük meg, kinek milyen élményei vannak az olvasástanulással, olvasással kapcsolatban! Négyéves koromban fedeztem föl, hogy tudok olvasni. Addig is láttam, újra és újra, a betűket, amelyekről tudtam (mert megmondták), hogy a fölöttük levő képek nevei. A vastag fekete vonalakkal megrajzolt, piros rövidnadrágos, zöld inges fiú (könyvem összes többi képét ebből a piros-zöld anyagból szabták: a kutyákat és a macskákat, a fákat és a magas, karcsú anyákat), mint rájöttem, azonos volt az alábiggyesztett szigorú fekete formákkal is, mintha testét három szabályos formára darabolták volna föl: az F a törzs, két előrenyújtott karral, az I talán az orra, az Ú egy vonások nélküli arc, hajfürttel a tetején. Az arcba belerajzoltam a szemeket és a mosolygó szájat, a két kart egyformára igazítottam. Ám ennél többet is találtam: rájöttem, ezek a formák nemcsak a fölöttük lévő fiú tükröződései, hanem arról is pontosan tudósítanak, hogy mit is tesz kinyújtott karral és lendülő lábbal. A fiú szalad mondták a formák. Nem ugrik, mint gondoltam volna, és nem dermed meg egy helyben, nem játszik valami játékot, aminek nem ismerem a szabályait, sem a célját. A fiú szalad. És mégis, ezeket a felismeréseket hétköznapi bűvészmutatványoknak találtam, nem túl érdekesnek, hiszen valaki más végezte őket a kedvemért. Egy másik olvasó nyilván a dajkám magyarázta meg a formákat, és most már valahányszor fölnyitottam a könyvet az örvendező fiú képénél, tudtam, mint jelentenek azok a formák. A felismerés öröme hamar elkopott. Hiányzott a meglepetés. Aztán egy nap, egy autó ablakán át (utunk célját rég elfelejtettem) megpillantottam egy hirdetőtáblát az út mellett. A látvány aligha tartott sokáig; talán egy pillanatra megállt a kocsi, talán lelassított, épp annyi időre, hogy fölmérhessem ezeket a nagy és jelentőségteljes formákat, amelyek hasonlítottak a könyvbeliekhez, de amelyeket mindaddig sohasem láttam. Tudtam, hogy micsodák; hallottam őket a fejemben, fekete vonalakból és fehér terekből szilárd, hangzatos, értelmes valósággá lényegültek át. Én csináltam ezt, egymagam. Nem valaki más bűvészkedett helyettem. Egyedül voltam a formákkal, s néma, de tiszteletteljes dialógusban nyilatkoztunk meg egymásnak. Minthogy a puszta vonalakat eleven valósággá tudtam változtatni, mindenható lettem. Tudtam olvasni. (Alberto Manguel: Az olvasás története. Park Könyvkiadó, Budapest, o.) 5

6 Kassák Lajos betűmontázsa 2. feladat Gondoljuk át, beszéljük meg, ki, mit, miért, mikor és hol olvas? A képek olvasó embereket idéznek fel. Mit mondanak ezek a képek az olvasásról, az olvasó emberről, régen és ma? 6

7 7

8 8

9 9

10 10

11 A mindennapok tudománya Hallotta?! PALEONTOLÓGIA Méretes dinók Mitől nőtt olyan nagyra némelyik dinoszaurusz? A dinoszauruszok egyik legnevezetesebb sajátsága tudniillik a méretük egyben az egyik legrejtélyesebb is. Hogy az ördögbe lettek ilyen óriásiak ezek az állatok? A bevett magyarázat a fegyverkezési verseny elméletén alapul: a dinoszauruszok némely fajánál azért alakult ki a nagyobb testméret, hogy e módon szabaduljanak meg ragadozóiktól az evolúciós versengésben. Hisz egyetlen ragadozó sem táplálkozik szívesen olyan lényekkel, melyek eltaposhatják őt, akár egy bogarat. A dinoszauruszcsontok növekedési gyűrűinek vizsgálata alapján Greg Erickson (Floridai Állami Egyetem) és mások kimutatták, hogy a dinófiókák bámulatos gyorsasággal érték el kifejlett méretüket. Valósággal kirobbantak a tojásból. Egy aprócska Apatosaurus alig húsz év alatt 30 tonnás bestiává nőtte ki magát. A késői kréta időszak uralkodó húsevője, a Tyrannosaurus tizenéves koráig csak viszonylag lassan fejlődött, majd hét év alatt hirtelen az ötszörösére növekedett. Vagyis egyazon faj kétféle méretben nagyban és közepesben létezett, s hatékonyan uralhatott két ökológiai életteret. Az ifjú Tyrannosaurus rex falatnyi állatkákat csemegézett, míg a papa supersize menün élt. Igen ám, de a nagyobb-az-jobb magyarázatnak van egy bibije: a dinoszauruszok többsége nem volt óriás. Mivel a kis csontok nehezebben maradnak fönn, a fosszíliák közt (és a múzeumokban) túlsúlyba kerültek a behemótok. Kutya, sőt csirke méretű dinoszauruszok is bőven akadtak, a Microraptor pedig csak akkorka volt, mint egy galamb. Igazán rémséges lehetett... (Joel Achenbach National Geographic július) paleontológia: őslénytan, a földtörténeti múlt élővilágát tanulmányozó tudomány supersize: extra nagy adag, nagy méretű 11

12 1. FELADATSOR 1. Az idézett szöveg A mindennapok tudománya rovatban olvasható. Értelmezze a rovatcímet a benne szereplő szavak elemzésével! Hogyan értelmezhető a két szó egymás mellé rendelése? Valóban a mindennapok tudománya lehet az őslénykutatás? mindennapok: tudomány: a mindennapok tudománya: A rovatcím és a szöveg címe között ez olvasható: Hallotta?! Mi indokolja, hogy ezt a szövegrészt nagyobb betűvel nyomtatták? Milyen hatása van a kérdőjel és a felkiáltójel együttes használatának? Elemezze a cím és az alcím kapcsolatát! 3. Miben különbözik a főcím és az alcím?

13 4. Milyen viszonyban van egymással és a szöveg egészével a főcím és az alcím? Hogyan hat az olvasóra, hogy alcímként egy kérdő mondat szerepel? Mi a szerző célja ennek a mondattípusnak a szerepeltetésével? Miben különbözik szöveg szóhasználata, stílusa a biológiakönyvünk szövegeitől? Nevezzen meg három-négy különbséget!

14 2. FELADATSOR A szöveg műfaja szerint a tudományos-ismeretterjesztő cikkek közé sorolható. Vizsgálja meg az erre a szövegtípusra jellemző műfaji sajátosságokat! 1. A műfaj nevéből kiindulva magyarázza meg, mi a célja egy tudományos-ismeretterjesztő szövegnek! A tudományos-ismeretterjesztő szövegeknek sokféle követelménynek kell megfelelniük. Gyűjtsön össze ilyen követelményeket a vizsgált szöveg alapján! Legalább öt ismérvet említsen! Csoportosítsa az imént felsorolt jellemzőket! A tudományos írások jellemzői Az ismeretterjesztő írások jellemzői Foglalja össze, mi jellemzi az olvasott szöveg stílusát! 4. A szavak szintjén:

15 5. A mondatok szintjén: Nagyobb szövegegységekben, a szöveg egészében:

16 3. FELADATSOR Vizsgálja meg a szöveg szókincsét! Mi jut eszébe a következő szavakról? Eddigi olvasmányai, tanulmányai alapján írjon 2-3 olyan szót, kifejezést, amelyeket kapcsolatba hozhatónak érez a következőkkel: 1. evolúció: 2. ökológia: 3. bestia: 4. behemót: Nézzen utána a fenti szavak jelentésének! Hasonlítsa össze az első és a második négy feladat megoldásait! 5. evolúció: 6. ökológia: 7. bestia: 8. behemót: 16

17 9. A szerző a tudományos szövegben többször is él az élőbeszédből vett köznyelvi szófordulatokkal. Soroljon fel ezek közül legalább három példát! Hogyan hat a szöveg egészére ezeknek a szavaknak, szófordulatoknak a használata? Levonnak-e valamit a szöveg értékéből vagy ellenkezőleg: tovább gazdagítják?

18 Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a hajnalpír lova körülbelül millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. (Kerstin Neuman, Mi micsoda? Lovak, Tessloff és Babilon kiadó, 2001., 4.o ) 18

19 4. FELADATSOR Egy szöveg elemzésének, megértésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az olvasó megkeresse, felismerje a szöveg kulcsszavait. A kulcsszó az adott szöveg kulcsfontosságú szava, amely változatlan formában vagy különféle változatokban többször ismétlődik a szövegben. 1. A fent olvasott szövegnek már a címében is szerepel a kulcsszava. Melyik ez a szó? 2. Húzza alá a fenti szövegben a kulcsszót, a kulcsszó toldalékolt alakjait és azokat a szóösszetételeket, amelyekben szerepel! Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a hajnalpír lova körülbelül millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus) a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. 3. Mi a szerepe a ló szó gyakori ismétlésének? Vizsgálja meg a kulcsszó szövegbeli változatait! 4. A szövegben több olyan szó szerepel, amelyek jelentése szorosan kapcsolódik a ló szavunk jelentéséhez (például mert a ló egyes testrészeit jelöli, vagy mert olyan csoportot nevez meg, amelybe a ló is beletartozik). Húzza alá ezeket a szavakat! Mi volt a ma élő ló őse? Meglehet, hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégibb, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kisméretű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a hajnalpír lova körülbelül millió évvel ezelőtt élt, az észak-amerikai kontinensen, de Európában és Ázsiában is előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló. 19

20 Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol puha lombbal és különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított sztyeppék, puszták vették át, melyekben alig volt fa. Csak alkalmazkodóképes fajok maradhattak életben. A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztán nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak kemény szaruréteggel körülvett középsőujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. 5. Csoportosítsa az aláhúzott szavakat a táblázatnak megfelelően! szinonima fajmegnevezés rész egész viszony más kapcsolat 6. Készítse el a szöveg vázlatát! Legalább három vázlatpontot említsen!

21 Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (Részlet) Az ichthyosaurus Az ichthyosaurus ősállat, évtízezredekkel ezelőtt élt, ma már csak maradványai lelhetők föl a föld mélyebb rétegeiben. A hüllők közé tartozott, gyíkszerű, igen nagy, sőt marhanagy állat volt. Hossza a feje tetejétől a farka végéig huszonöt-harminc méter, a farka mögött ötven méternyire álló fáig hetvenöt-nyolcvan méter, amiből arra következtethetünk, hogy apját és anyját nagyon tisztelte, mert hát igen hosszú volt a földön. A testét kemény pikkelyek födték, úgy, mint a cserepek a háztetőt. A fején, amely hasonlatos volt egy óriási madáréhoz, egy vagy két rövid szarv nőtt, hangját az ásatáskor nem sikerült sehol meglelni, de bizonyára valami rémes trombitaszerű harsogás volt. Az ichthyosaurus tulajdonképpen a mesebeli sárkány, tehát a meseírók véletlenül igazat mondanak, amikor sárkányról hazudnak. Súlya e szörnyetegnek igen nagy volt, nagyobb mint annak, amit ma egy magyar politikus mond: becslésünk szerint lehetett úgy húszezer kg, ami hogy mily nagy tömeget jelent, elképzelhetjük, ha meggondoljuk, hogy egy jól fejlett elefánt csak hatezer kg. Az ichthyosaurus táplálékát növényi gezemicék képezték. Nevezetes, hogy ennek a bődületes nagy állatnak irtózatosan, szinte diplomatikusan kicsiny agyveleje volt, akkora, mint egy mogyorószem. Rettenetesen buta állat volt eszerint; természetbúvárok kiszámították, hogy Aesopus meséit 15, ,000 esztendő alatt lehetett volna vele százezer professzornak megértetni. Az ichthyosaurus már-már csak kínai festményeken és porcelánokon él döglött állapotban, továbbá a kolozsvári Szent György-szoborban és a budapesti ligeti fasor végén két példány bronzból, pedig hajdan, pár tízezer év előtt Magyarországon is sütkérezett, azonban, tekintettel az 1914 óta itt folyó eseményekre, még idejekorán kihalt. 21

22 5. FELADATSOR 1. A fenti írás Nagy Lajos Képtelen természetrajz című művében jelent meg. Vizsgálja meg a könyv címében szereplő szavak jelentését! Hogyan viszonyul egymáshoz a jelző és a jelzett szó? természetrajz: képtelen: Vizsgálja meg a szöveg szókincsét! 2. A szövegben több helyen is előfordulnak olyan kevésbé választékos, lazább kifejezések, amelyek a nagyon nagy szókapcsolat helyett állnak. Melyek ezek? 3. Írjon további kifejezéseket a nagyon nagy helyett! Vizsgálja meg a szöveg stilisztikai jellemzőit! Bár a szöveg műfaja nem ismeretterjesztő cikk, a tudományos nyelvhasználat sajátosságaira találhatunk példát. Említsen legalább 1-1 példát a tudományos stílus alábbi jellemzőire! 4. Idegen szavak és biológiai szakszavak használata: 5. Adatok említése: 22

23 6. Kutatási eredmények feltüntetése: 7. Alárendelő összetett mondatok: Keresse meg a szöveg stílusának olyan jellemzőit, amelyekből kiderül, hogy NEM tudományos szöveget olvasunk! Hozzon rájuk egy-egy példát a szövegből! 8. Szlengszerű, vagy a tudományos stílustól idegen kifejezések: Az irodalmi nyelvre jellemző szóképek, hasonlatok, jelzők: 10. Nem a tudomány körébe tartozó utalások: 11. Mi lehet az író célja azzal, hogy imitálja a tudományos stílust? 12. Alkosson hasonló, tréfás szöveget egy tetszés szerinti állatról, 5-6 mondatos terjedelemben! 23

24 6. FELADATSOR Vizsgálja meg a szöveg tartalmi-logikai ismérveit! A tudományos szövegek szigorú logikai rendre épülnek: a tételmondatok megállapításait bizonyítani kell. E szerkesztési elv is érvényesül Nagy Lajos írásában. Írja ki a szövegből azokat a mondatokat, amelyek a megadott tételmondatok bizonyításaként szerepelnek! 1. Tétel: Apját és anyját nagyon tisztelte. Bizonyíték: 2. Tétel: Rettenetesen buta állat volt. Bizonyíték: 3. Értékelje az érvként felhozott bizonyítékokat! Valóban meggyőző érveket sorakoztat fel a szerző? Tudományos bizonyításról van-e itt szó? Vizsgálja meg a szöveg hangnemét! 4. Hogyan viszonyul a szerző a leírásban megjelenített ősállathoz? Válaszát támassza alá a szövegből vett idézetekkel! Fogalmazza át az alábbi humoros szövegrészeket úgy, mintha azok egy valódi tudományos leírásból valók lennének! 5. A hüllők közé tartozott, gyíkszerű, igen nagy, sőt marhanagy állat volt. 24

25 6. Az ichthyosaurus táplálékát növényi gezemicék képezték. 7. Az ichthyosaurus már-már csak kínai festményeken és porcelánokon él döglött állapotban. 8. Két részletet idézünk a szövegből. Mi vagy ki a célpontja, tárgya itt az iróniának? Az ichthyosaurus tulajdonképpen a mesebeli sárkány, tehát a meseírók véletlenül igazat mondanak, amikor sárkányról hazudnak. Súlya e szörnyetegnek igen nagy volt, nagyobb mint annak, amit ma egy magyar politikus mond

26 26

27 Első hőseposzunk: a Szigeti veszedelem Ahogy az európai irodalomban szinte a semmiből bukkannak elő a homéroszi eposzok, ugyanúgy a magyar nyelvű költészetben is műfaji előzmény nélkül születik meg Zrínyi Miklós eposza, a Szigeti veszedelem. Ha hazájában nem is, külföldön annál több műfaji mintára találhatott Zrínyi eposza megírásához. Az eposzt az itáliai reneszánsz fedezte fel újra, s tette az egyik legkedveltebb műfajjá egészen a 19. századig. A 16. századtól kezdve szinte valamennyi európai nemzet törekedett saját nemzeti eposzának létrehozására. A franciáknál Pierre de Ronsard Franciade-jával igyekezett ezt a helyet betölteni. Az angol John Milton Elveszett paradicsom című művében szakított az eposzok hagyományos témaválasztásával: ő az emberiség bukásának bibliai történetét verselte meg. Torquato Tasso nevét is meg kell említenünk, aki Megszabadított Jeruzsálem c. eposzában a kereszténység történetének egyik heroikus mozzanatát: Boullion Godfrid jeruzsálemi keresztes hadjáratát énekelte meg. A hatalmas műveltségű, több nyelven beszélő főúr csáktornyai könyvtárában is ott voltak az antik és olasz eposzirodalom legjelentősebb művei. Ezek hatottak a Szigeti veszedelem megformálására. Zrínyi Miklós dédunokája volt annak a Zrínyi Miklósnak ( ), aki a szigetvári hős néven vonult be a magyar történelembe. A családi tradíció és az ország állapota is arra sarkallta, hogy ő is a hadi pályára lépjen, de a kardforgatás mellett pennával is kereste országa javát s ősei eszmei dicsőségét. Az eposz elé írt előszóban részletes tájékoztatást nyújt műve születésének körülményeiről. Ebben elmondja, hogy egy esztendőben, sőt egy télen sikerült véghez vinnie munkáját, ami 1645/46 vagy 1647/48 fordulója körüli időszakot jelöli. A bevezetésben két antik eposzköltőt: Homéroszt és Vergiliust nevezi tanítómestereinek, akiktől a történetszövését tanulta. A barokk eposznak ugyanis megtörtént eseményt kellett ábrázolnia, szemben a kitalált mesékkel. Tasso szerint a legjobb a keresztény téma, a hőstett történelmi léptékű legyen. A természetfölötti erőket a kereszténység által elfogadott világképhez kell igazítani. 27

28 A szigeti veszedelem témájáról már a 16. sz. végén született eposz igaz latin nyelvű amelynek szerzője egy Schesaeus Keresztény nevű evangélikus lelkész volt, aki Pannonia romjai c. eposzában többek között Szigetvár bevételét is megverselte. [...] Mivel az eposz tárgya csak sorsfordító esemény lehet, Zrínyinek a szigeti ostrom jelentőségét is fel kellett nagyítania. Mivel azonban a történelmi hűség igénye a megváltoztatást nem engedte, így csak költői eszközökkel lehetett élni. Zrínyi így nem kezdhette in medias res a történetet, indokolnia kellett miért sorsdöntő a szigeti összecsapás. A szigetváriakat folyamatosan erkölcsi fölényben ábrázolja, és úgy hozza szinkronba ezt a történelmi valósággal, hogy a fátumot tünteti fel oknak. Az eposzi kellékek Vergilius mintájára születnek, de itt is a keresztény szemlélet az alapvető. Az Adriai Tengernek Syrenaia c. kötetet 1651-ben adták ki Bécsben. Hallgatás övezte csaknem másfél évszázadon keresztül, mígnem 1790 körül kezdték újra felfedezni. A Syrena-kötetek a könyvtárak féltett kincseivé váltak, sárospataki és debreceni diákok kéziratos másolatokat készítettek róluk. (Grüll Tibor: Eposzok; Líra, epika, dráma, Nemzeti Tk., 1995., 132.) 28

29 7. FELADATSOR Vizsgálja meg a szöveg felépítését! 1. Foglalja össze a szöveg bekezdéseinek lényegét egy-egy vázlatpontban! Ne egész mondatokat, csak kulcsszavakat, kifejezéseket emeljen ki! 1. bekezdés: bekezdés: bekezdés: bekezdés: bekezdés: bekezdés: bekezdés: bekezdés: A következőkben adjon találó, ötletes címet mindegyik bekezdésnek! 1. bekezdés: bekezdés: bekezdés: bekezdés: bekezdés: bekezdés: 7. bekezdés: 8. bekezdés: 29

30 3. Az 1) vagy a 2) feladat megoldásai alapján idézhető fel könnyebben a szöveg tartalma? Foglalja össze 1-2 mondatban, melyek a leglényegesebb különbségek a vázlatpontok és a címek között! vázlatpontok: címek: A szerző szerint a Szigeti veszedelem a magyar nyelvű műfaji minta nélkül született meg, mégis merített más, korábbi irodalmi művekből. 4. Soroljon fel a szöveg alapján 2-3 érvet, amellyel a szerző a fenti kijelentést igazolja! Miben különbözik a keresztény eposz az antik előzményektől? Említse meg a barokk eposz 2-3 fontos jellegzetességét!

31 8. FELADATSOR A szövegben kiemelt jelentősége van a tulajdonnevek megjelenésének. Vizsgáljuk meg a tulajdonnevek szerepét! 1. Írja be a táblázat megfelelő rovataiba a szövegben szereplő tulajdonneveket! Egészítse ki a hiányzó adatokat! Szerző A mű címe 2. Az előző felsorolás az eposzirodalom kiemelkedő alkotásainak sorát adja. Mi lehet az író célja a szerzők és a művek szerepeltetésével? Vizsgálja meg a szöveg szókészletét! Magyarázza meg röviden, mit jelentenek az alábbi szavak, kifejezések! 3. témaválasztás:. 4. műfaji előzmény nélkül:. 5. véghez vinni:. 6. történetszövés:. 31

32 7. megversel:. 8. sorsfordító esemény: 9. hallgatás övezte: Foglalja egy-egy mondatba a fenti kifejezéseket! (Ne a szöveg mondatait fogalmazza át!) 10. témaválasztás: 11. műfaji előzmény nélkül: 12. véghez vinni: 13. történetszövés: 14. megversel: 15. sorsfordító esemény: 16. hallgatás övezte: 32

33 9. FELADATSOR Mi a fenti szöveg célja? 1. Jelölje meg azokat a válaszelemeket, amelyeket a leginkább jellemzőnek érez a szövegre! gyönyörködtetés az olvasó meggyőzése ismeretközlés tájékoztatás egy probléma elemzése szórakoztatás a hallottak rögzítése egy fogalom lényegre törő leírása személyes történetmondás az érdeklődés felkeltése álláspont kialakítása egy témában szakmai ismeretek népszerűsítése Vizsgálja meg a szöveg nyelvi-stilisztikai jellemzőit! 2. Mi jellemzi a szöveg szókincsét, szóhasználatát? Legalább négy ismérvet említsen! 3. Milyen mondattípusokat, mondatszerkezeteket használ? 4. Milyen szóképeket, stilisztikai alakzatokat használ a szerző? 33

34 5. Elképzelhető-e egy tankönyv, amelyet nem ebben a stílusban írtak? Fejtse ki véleményét 3-4 mondatban! 34

35 Elődeik még a mamutokkal barangoltak a jégkorszaki Európa síkságain, otthonuk ma a Hortobágy Vadlovak Több mint négyezer évvel az után, hogy az ember a Kárpátmedencéből kiirtotta a vadlovakat, újra otthonra leltek ezek az érdekes állatok a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Egészen a bronzkorig Európaszerte elterjedt faj volt, melyet elődeink számos paleolit barlangrajzon örökítettek meg. A faj elsősorban az intenzív vadászat miatt rohamosan elveszítette az élőhelyeit, és egyre inkább Ázsia távoli zugaiba húzódott vissza. Az eurázsiai sztyeppövezetben zajló népvándorlások, a lovas nomádkultúrák irtó hadjáratai következtében ez az egykoron nagy létszámú faj a kipusztulás szélére sodródott, és csak elszigetelt állománya maradt fenn Belső-Ázsia érintetlen vadonjaiban. Amikor 1878-ban N. M. Przewalski kapitány az első példány bőrét megszerezte, még nem tudta, hogy egy rég kihaltnak hitt állatfaj utolsó egyedeire bukkant Dzsungáriában. Ő akkoriban egy addig ismeretlen vadszamárfaj egyedeinek tartotta az állatokat, és csak egy évvel később, I. S. Poljakov, a szentpétervári múzeum zoológusa ismerte fel bennük a jégkorszaki vadlófaj túlélőit, amelyek megdöbbentően hasonlítottak a barlangrajzokon ábrázolt állatokhoz. A rövid, felálló sörény, a száj és az orr környéki világos folt (rigószáj), a gerincvonal mentén húzódó fekete sáv (szíjalt hát) s a lábon megjelenő zebracsíkok a legjellegzetesebb határozóbélyegek, melyek egyetlen házilófajtában sem jelennek meg egyszerre egy példányon. A fajt, felfedezőjük tiszteletére, Przewalski-lónak nevezték el. A hír tudományos körökben nagy szenzációt keltett. Minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni, ezért néhány évtized múlva a még megmaradt vadlovak sorsa is megpecsételődött. Az utolsó vadon élő Przewalski-lovat 1968-ban látták a dzsungáriai Góbiban. Szerencsére az a néhány egyed, amely európai és amerikai állatkertekbe került, fogságban tovább szaporodott. zoológus: állattannal foglalkozó szakember, biológus 35

36 Ma már több mint 1300 példány él világszerte ebből mintegy hétszáz példány harmincnál több európai állatkertben. A faj megmentésének a Kölni Állatkert által irányított tenyészprogramjához 1997-ben csatlakozott a Hortobágyi Nemzeti Park, ahol egy 2500 hektáros területen, a természetvédelmi kezelés részeként élnek a vadlovak, melyek eredetileg hét ország tizennyolc állatkertjéből származó egyedek. A nemzeti park munkatársai nyomon követik a populáció fejlődését, gyűjtik és rendszerezik azokat az ismereteket, amelyek a lovak egymás közötti és környezetükkel való kapcsolatát jellemzik. A Hortobágyon jelenleg élő ötven egyed a faj egyetlen szabadon élő és szaporodó állománya Ázsián kívül. (Sándor István cikke nyomán, forrás 36

37 10. FELADATSOR A főcím előtt dőlt betűvel szedett szöveg szerepel. Vizsgáljuk meg ezt a szövegrészt! 1. Ki vagy mi a mondat alanya? Honnan derül ez ki? 2. Miért nem szerepel írásjel a mondat végén? 3. Az eddigi megállapítások tükrében mi lehet a szerepe a főcím előtt álló szövegnek? Értelmezze a szöveg alapján a következő kifejezéseket egy-egy mondatban! Teljes mondatokat alkosson! 4. Przewalsky-ló: 5. rigószáj: 6. szíjalt hát: 7. tenyészprogram: 37

38 11. FELADATSOR Vizsgálja meg az alábbi mondatokat tartalmi-logikai szempontból! 1. Alakítsa át a szövegből idézett mondatokat a kötőszó megváltoztatásával úgy, hogy a mondat értelme lényegében ne változzon! Minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni, ezért néhány évtized múlva a még megmaradt vadlovak sorsa is megpecsételődött. 2. Kapcsolja össze a két mondatot úgy, hogy mellérendelő összetett mondatot alkosson! A hír tudományos körökben nagy szenzációt keltett. Minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni. 3. Alakítsa át a megadott egyszerű mondatot következtető mellérendelő összetett mondattá! Az eurázsiai sztyeppövezetben zajló népvándorlások következtében ez az egykoron nagy létszámú faj a kipusztulás szélére sodródott. 4. Alakítsa át ugyanezt az egyszerű mondatot magyarázó mellérendelő összetett mondattá! Az eurázsiai sztyeppövezetben zajló népvándorlások következtében ez az egykoron nagy létszámú faj a kipusztulás szélére sodródott. 38

39 Vizsgálja meg az alábbi mondatot! A faj elsősorban az intenzív vadászat miatt rohamosan elveszítette élőhelyeit, és egyre inkább Ázsia távoli zugaiba húzódott vissza. 5. Alakítsa át a mondatot a kötőszó megváltoztatásával! 6. Milyen tartalmi-logikai kapcsolat van a tagmondatok között? 39

40 40

41 Andrásfalvy Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában (részlet) A futkosó gyermek már nem a szüleitől, hanem idősebb társaitól tanulja meg az énekes, szerepjátszós, körtáncos játékokat. Így tanulja meg az öröm, az ünneplés átélését, például mikor a hosszú tél után felsüt a várva várt tavaszi nap vagy megérkeznek a fecskék. [..] Együtt, másokkal összekapaszkodva, egymást fogva tapasztalja meg a gyermek a közös ünneplést, a közösséget, a dallam szépségét, a ritmus pezsdítését az énekes-táncos játékokban. A hagyományos gyermekjátékokban nincs győztes és legyőzött, bajnok vagy vesztes, második, harmadik, utolsó helyezett, mint a mai játékokban, melyekben az együttmozgás, az együttdobbantás, éneklés örömét felváltja a győzelem ígért öröme, a vágy a másik legyőzésére. Ma már minden játék a győzelemre megy ki: az olimpiai játékok, a labdarúgás, az ének- karének-, hangszer-, karmesterverseny, a szépségverseny. A legegyszerűbb társasjáték, a Ne nevess korán vagy a Fekete Péter kártyajáték is arról szól, ki az ügyesebb, szerencsésebb, szebb, erősebb, okosabb, erőszakosabb. A győztes öröme mellett mindig ott van a vesztes, a vesztesek bánata, szégyene. Ezt a kicsi gyermek nehezen viseli el, sír, ha veszít. Neki van igaza. A győzelem öröménél van teljesebb öröm, az összetartozás, az együttlét, a barátság nehezen leírható élménye, az együttmozgás, a zene, a tánc mélyebben ható gyönyörűsége. Európa első gyermekjáték-gyűjteménye Magyarországon született meg. Kiss Áron tanítótársaival azért gyűjtötte össze és adta ki 1891-ben a magyar gyermekjátékok gyűjteményét, hogy ott, ahol már nem játsszák őket, a könyvből újra megtanulhassák. A játék, az ének, a tánc nem maradhat ki az iskolákból sem, legalább annyira fontos, mint az idegen nyelv vagy a számtan. Az érzelmi nevelésben pótolhatatlan, de ma már tudjuk azt is, hogy számos mentális nehézség, például a dislexia, megfelelő játékokkal gyógyítható csak. Még a sportszerű, ügyességet, erőt igénylő játékokban sincs végső győztes és megszégyenített vesztes. Jó példa erre a futó-méta. Ha a kiütött labdát a másik csapat elfogja és megdobják a kifutót vele, a két csapat szerepet cserél, és a játék megy tovább. mentális: szellemi dislexia: olvasási zavar 41

42 Amikor (immár csaknem 60 éve) először álltam be a Feketebokormajori cselédgyerekek méta-játékába, még nem volt gyakorlatom, és kicsi lévén a nagyobbak futottak helyettem. Nem dobtak ki megszégyenítve a csapatból, hogy egy ügyesebbet vegyenek be helyettem. Ebben a játékban az együttműködés, a szolidaritás volt az élmény, nem a legjobbak kiválogatása volt a játék célja és értelme. (Mindentudás Egyeteme 15. előadás december 23.) html?pidx=11 42

43 12. FELADATSOR 1. Miben különböznek a szerző szerint a régi, hagyományos és a mai gyerekjátékok? Foglalja össze a cikk alapján, 2-3 mondatban! Válaszoljon az alábbi kérdésekre! Mit jelent a szövegben? Magyarázza meg egy-egy mondatban! 2. hagyományos gyerekjátékok: 3. minden a győzelemre megy ki: 4. nehezen viseli el: 5. Milyen szinonimáit ismeri az alábbi szavaknak? Írjon legalább kettőt-kettőt! győzelem: öröm: ének: Válaszoljon az alábbi kérdésekre! A legegyszerűbb társasjáték, a Ne nevess korán vagy a Fekete Péter kártyajáték is arról szól, ki az ügyesebb, szerencsésebb, szebb, erősebb, okosabb, erőszakosabb. 6. Mi a szerepe ebben a felsorolásban a melléknévfokozásnak? 43

44 7. Vizsgálja meg a felsorolt mellékneveket! Melyik melléknév nem illik a többi közé, és miért? Miért szerepelteti mégis a szerző? 8. Mi a szerepe a szöveg harmadik bekezdésében szereplő egyes szám első személyű szövegrésznek? 9. Jaj a legyőzötteknek! Igaz-e, hogy egy játék végén csak a győztes örülhet? Fejtse ki véleményét a szöveg alapján röviden, 4-5 mondatban!

45 Minden másodperc számít A csapat azonban nem csak biciklistákból áll. Szerelők, masszőrök, szakácsok, ápolók és orvosok is tartoztak hozzánk. A csapat legfontosabb embere azonban a csontkovács. A Tour ezernyi helyen okozhatott fájdalmat. Mindannyiunknak fájt valamije. Fájt a nyakunk, a térdünkben az ín. A srácok térdízülete folyton begyulladt. Karamboloztak, vagy órákig ugyanabban a testhelyzetben tekertek, és ez megviselte őket. Felkeltek reggel, és hol a könyökük, hol a térdük fájt. Útsebeket szereztek. Ezt a kifejezést hadd magyarázzam meg. Akkor történik, amikor valaki 65 km/h sebességnél leesik a kerékpárról, és végigcsúszik az aszfalton. Olyankor nem csak felhorzsolódik a térde. Végiggurul Észak-Franciaország kíméletlen, köves aszfaltján, és az egész testéről lenyúzza a bőrt, elöl is, hátul is. Bavarasodott, csúnya sebek maradnak belőle néha egészen a csontig lejön a bőr. Három fajtája van: az első egy darabig fáj; a második napokig, hetekig fáj; a harmadik már annyira fáj, hogy aludni sem lehet tőle. A kerékpáros csak forgolódik az ágyában, és már a lepedő érintésétől is felriad és nyöszörög az éjszaka kellős közepén. Ha valaki bukik, és csúnya útsebeket szerez, akkor a Tour hátralevő részében csak szenved. A csontkovács, aki összerakott minket, Jeff Spencer volt. Jeff már a 99-es Tour de France győzelmünk óta velünk dolgozott. A szerződése csak tíz napra szólt, de három nap után magamhoz hívtam a Posta egyik ügyintézőjét, és azt mondtam neki: Hadd mondjak valamit. Látod ott azt a srácot? Ő nem mehet sehova innen. Rá mindenképpen szükségünk van. Jeff orvos, guru és gyógyszerész is volt egyben. Mindenféle furcsa cuccot, rituálét meg gyógymódot alkalmazott, és egyszerűen mindent tudott kezelni. Olyasmiket is megcsinált, amire nem volt magyarázatunk, de működött. Az alapvető masszázs és nyújtás mellett még csúcstechnikájú lézerrel is dolgozott, különleges kötéseket készített, mindenféle tinktúrát és bandázst alkalmazott. Ha valaki útsebeket szerzett, ezüstös kötést tett rá, és lézerrel kezelte. George megesküdött volna rá, hogy Jeff lézerétől a seb kétszer olyan gyorsan gyógyul. csontkovács: elsősorban mozgásszervi panaszokat orvosló természetgyógyász tinktúra: (gyógynövény) kivonat bandázs: kötés, pólya, kötszer 45

46 Néha olyan végtagunkat kezelte, ami nem is fájt. Például valakinek fájt a lába, akkor a nyakon alkalmazta a lézert, és valami idegpályáról beszélt, amire a páciens csak félig figyelt oda. Másnap azonban a lába már tényleg sokkal jobban volt. Jeffnek azonban volt valamije, ami még a lézeren, a kötéseken vagy az elektromos masszírozón is túltett. Ez volt a Tapasz. Ez egy speciális, élénk rózsaszín ragtapasz, ami Japánból származik, és különleges ereje van. George-nak egyszer gondja támadt a dereka alsó részével. Jeff térültfordult, és felragasztott rá egy rózsaszín tapaszt. George azt gondolta magában: Na, ez aztán marhára fog segíteni! De másnapra a fájdalom teljesen eltűnt. Mindenki imádta Jeff rózsaszín tapaszát. Bármilyen pokoli fájdalmat kitapaszozott belőlünk. Kificamodott a térdünk? Betapaszozta. Akinek kezdődő térdízület-gyulladása volt, azzal biztatta: Ne aggódj! Beragasztjuk. Mindenkinek a lábán rikító rózsaszín tapasz virított. Minden reggel, a szakasz előtt beragasztotta különböző testrészeinket, George hátát, Chechu térdét. Néha annyi rózsaszín tapasz borított minket, hogy úgy néztünk ki, mint egy rakás összeragasztott porcelánbaba. Egy nap Johan odament hozzá és azt mondta: Ez a tapasz túlságosan rikít. Az emberek meglátják, és azt hiszik, megbolondultunk. Akkor most mi legyen? kérdezte Jeff. Nincsen valami szürke árnyalatban? A rózsaszín tapasz azonban bevált, ezért meghagytuk, mert helyrehozta a dolgokat. Tényleg rendberakott mindent. A nap végén kerékpárosok sora állt Jeff előtt, mert hittünk abban, hogy Jeff az összes problémánkat meg tudja oldani. Néha a srácok nem sérültek meg, csak kifáradtak, vagy érzelmileg és mentálisan egy kicsit becsavarodtak. Pena elfáradt, Pavel elfáradt, még Roberto is elfáradt. Jeff ezt is tudta orvosolni. Nemcsak fizikailag kezelt, mentálisan is gyógyított. Azt mondta: Tudod, hogy ma már sokkal jobban nézel ki? Tényleg? kérdeztem tőle. Igen. Látom az arcodon. Ha annak alapján döntjük el, ki a Tour legfontosabb embere, hogy kihez fordultak legtöbben segítségért, akkor tagadhatatlanul Jeff volt az. Nélküle, ezt jól tudtuk, soha nem érünk el Párizsba. (Lance Armstrong és Selly Jenkins: Minden másodperc számít) 46

47 13. FELADATSOR Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. A szöveg szerzője szerint a csontkovács összerakta a sportolókat. Mi minden tartozott ebbe a tevékenységbe?.. 2. Az összerak szóalaknak többféle jelentése lehetséges. Foglalja mondatba az összerak igét az alábbi jelentéseknek megfelelően! alkatrészekből összeállít:. rendet csinál:. egymás mellé oszt be:. Határozza meg az alábbi szavak, kifejezések jelentését a szöveg alapján! 3. órákig... tekertek:. 4. valaki bukik:. 5. bármilyen fájdalmat kitapaszozott belőlünk:. 6. érzelmileg... egy kicsit becsavarodtak:.. 47

48 Az idézett részlet keretes szerkezetű: az indító és a záró mondatok témája ugyanaz. 7. Mi az a lényeges gondolat, amelyet a keret hangsúlyoz?. 8. Mi a különbség a bevezető gondolat (A csapat legfontosabb embere azonban a csontkovács.) és a lezáró gondolat (Nélküle, ezt jól tudtuk, soha nem érünk el Párizsba.) között? Lényegét tekintve a két információ nem különbözik, mégis más a szövegbeli szerepük. Fogalmazza meg a főbb különbséget! 9. Az idézett részlet egyes szám első személyű elbeszélés. (Az írás szerzője, Lance Armstrong hétszeres Tour de France-győztes kerékpáros.) Elbeszélésmódja és hangneme alapján milyen műfajba sorolná a szöveget? Válaszát indokolja 2-3 mondatban!... 48

49 Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, azóta nem lehet hozzám szólni. De azért szólnak. Pedig tudják, hogy ha hozzám szólnak, az olyan, mintha a falnak beszélnének. Nem tudom, a fal miért nem válaszol, én azért nem, mert abból csak baj van. Én ugyanis tisztességesen válaszolni se tudok. Ha azt kérdezik tőlem, hogy mondd édes fiam, mire használod te a fejedet, én csak úgy magamtól azt válaszolnám, hogy azzal szoktam fejelni, azon növesztem a hajamat, és azon van a fülem is, amit mozgatni tudok. Ez persze nem tetszene nekik, mert már sokszor megmondták, hogy a fejem azért van, hogy gondolkozzam vele. Ha azt kérdezik tőlem, hogy csak tudnám, hogy mit csináltál egész délután, ha késő este fogsz hozzá a leckéhez! Én ugyan elmondhatnám, hogy délután fölvettem a magnóra három számot, aztán visszahallgattam, aztán megpróbáltam leírni a szövegüket, aztán kerestem hozzá szótárt, aztán találtam a szótárban két képeslapot, amiről eszembe jutott a képeslapgyűjteményem, ami egy nagy borítékban volt, de persze megint eltette valaki, mert mindent elrámolnak, de azért csináltam a képeslapgyűjteménynek egy képeslapgyűjtemény-tartót, mert nálunk semmi se veszhet el, és majd ha megtalálom, akkor abba fogom tenni, igazán nagyon jó kis képeslapgyűjtemény-tartót csináltam, csak sajnos közben a ragasztó ráfolyt az íróasztalomra, akkor kerestem benzint, hogy föloldja, és föl is oldotta, de sajnos a lakkozást is a tetején, akkor kerestem lakkot, hogy belakkozzam, de a csónaklakkos dobozban valami más volt, mert mindig mindent összeöntenek, és le kellett smirglizni az egészet, erről eszembe jutott, hogy jó volna feltalálni egy olyan lakkot, amit nem kell smirglizni, hanem egyszerűen le lehet húzni, és alatta van egy másik lakkréteg, ami még egészen új. Esetleg az alatt is van egy, de ez még nem biztos. Erről eszembe jutott, hogy kémiából holnapra három példa van feladva, csak azt nem tudom, hogy melyik három, és ezért felhívtam a Lazarovicsot, mert az valami fantasztikusan megjegyzi az ilyesmit, és tényleg tudta, és én bejátszottam neki a telefonba a három új számot, amit fölvettem, hadd halljon ő is valami normálisat, és akkor hazajöttek. (Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Réber László rajzaival, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1977) 49

50 14. FELADATSOR A szövegrészlet egyes szám első személyben íródott. 1. Ki a szöveg szerzője? Ki a beszélő a szövegben? Ki mondja: én, hozzám, tőlem? Valós vagy kitalált (fiktív) személy? 3. Kik azok, akikről a beszélő többes szám 3. személyben beszél? Gyűjtse ki a szövegből a személyes névmásokat! Miért elégedetlenek a beszélővel azok, akiknek a szavaiból idéz? Írja le vázlatosan, időrendben, mi mindennel foglalkozott ezen a délutánon a főhős, a szöveg beszélője! Legalább 4 vázlatpontot említsen! Mi jellemzi a szövegrészlet mondatszerkesztését, szóhasználatát, stílusát? 50

51 8. Készítsen hasonló leírást a tegnapi délutánjáról! Írja le 8-10 mondatban, tetszés szerinti stílusban (tárgyilagosan vagy humorosan), mi mindennel foglalkozott! 51

52 52

53 Csányi Vilmos: Homo familiaris Canis sapiens (részletek) Miért hasonlít a kutya egyben-másban az emberre? Az utóbbi években fellendültek azok a kutatások, amelyek az ember korai evolúciójának körülményeivel foglalkoznak. Hogyan lett emberszabású őseinkből fogalmi gondolkodással felvértezett, nyelvet beszélő, tárgyakat használó és alkotó, modern ember? Vajon hogyan segíthet e a problémák megoldásában hűséges társunk, a kutya? Kutya ember közösség A háziasítás során az emberhez vonzódó, az emberi kommunikációt jobban megértő, a mi szociális viszonyainkhoz leginkább alkalmazkodó állatok utódait tenyésztették tovább. Az ember sokféleképpen használta és használja a kutyát a maga céljaira: kísérőként, vadásztársként, házőrző vagy nyájőrző szolgaként. De harci feladatokra, sőt, még élelmiszer-tartaléknak is befogta. Ha ennyiféle cél lebegett az ember szeme előtt, akkor bizonyos, hogy van mögöttük valamiféle közös tényező. Bármilyen célra tartják is a kutyát, fontos, hogy engedelmes legyen, és megértse, milyen helyzetben mit kívánnak tőle. Az ember környezetében annak a kutyának lesz szelekciós előnye, annak az utódait fogja az ember nagyobb számban megtartani, amely könnyen megérti a parancsokat, utasításokat, az ember érzelmi kitöréseit, és azokhoz hangolja a maga viselkedését. Egy emberi környezetben élő, átlagos kutya legalább negyven-ötven szót megért, engedelmeskedik a parancsoknak, és bonyolult helyzetekben is megfelelően tud viselkedni. Hajlandó a gazdával együttműködni, sőt, él-hal az együttműködésért. Nemcsak átveszi gazdája lelkiállapotának változásait, hanem utánozni is igyekszik mesterét. [ ] 53

54 Miért nincs kutyaetológia? Az etológusok 1 eddig feltűnően elhanyagolták a kutyát: kutyaetológiai vizsgálatok gyakorlatilag nincsenek. Miért? A kutatóknak hagyományosan két fő vizsgálati lehetőséget kínál az etológia: vagy laboratóriumban, vagy természetes környezetben figyelhetik meg az állatok viselkedését. A kutya az emberrel szoros kapcsolatban, emberi környezetben él, akár családi kutya, akár munkakutya vagy egyszerű házőrző. A megfigyelés nehézségei e különleges terepből adódnak: aki kutyaetológiát akar művelni, annak a humánetológiában és a pszichológiában is jártasságot kell szereznie, mert a kutya viselkedése csak a vele kapcsolatban álló ember viselkedésével együtt értékelhető. Új, eddig nem alkalmazott módszerekre van tehát szükség. Ha egy családban megjelenik a megfigyelő, nem tudja úgy végezni a munkáját, hogy ne zavarja a család életét. Ezért a gazdákat is bevonjuk a programba, s videófelvételeken, idegen személyek távollétében figyeljük meg a kutyákat. Az etológus másik lehetősége, hogy mesterséges, laboratóriumi környezetben végzi a vizsgálatait. A kutyák esetében azonban szóba sem jöhet, hogy állatházban tartsuk őket, és valamelyiküket időnként kiemelve kísérletezzünk velük. Az izolált 2 kutya rövid idő alatt lelki beteg lesz, így teljesen alkalmatlan bármiféle vizsgálatra, az együtt tartott kutyák pedig féltékenyen figyelik a történéseket, és szinte lehetetlenné teszik az objektív vizsgálatot. Az egyik állatvédő szervezet közös kifutóban tartott kutyáit vizsgálva ugyanazt a kutyát többször egymás után ki kellett emelni a többiek közül. Gyorsan kiderült, hogy az állatok versengeni kezdenek azért, melyikük jöhet ki a ketrecből, és amelyiket többször vittünk el, azt visszatérésekor durván megbüntették. Az egyetlen bevált megoldás az, hogy a családi kutya a gazdájával együtt jön a kísérletre. (Csányi Vilmos: Homo familiaris Canis sapiens (részletek) Élet és tudomány, 1998, Az állatok viselkedésével foglalkozó tudósok. 2 elszigetelt, elkülönített 54

55 15. FELADATSOR Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Keressen a szövegben legalább három példát a kutya szó szinonimáira! 2. Milyen szavakat vagy kifejezéseket használunk ezeken kívül a kutya megnevezésére? 3. Válasszon ki a kutya szó szinonimái közül kettőt, és jellemezze azt hangulati, jelentéstani szempontból! (Figyelem! Nem kutyafajtákról van szó, a vizsla szó például nem jó megoldás!).:....:... Készítsen rövid vázlatot az alábbi kérdésekre válaszolva! 4. Milyen célokra használta az ember a kutyát? Mit vár el az ember a kutyától? A kutya legyen:

56 A fenti tanulmány szerzője többféle nyelvtani személyt használ. Idézzen a szövegből egyegy mondatot vagy mondatrészt mindegyikre! 6. Egyes szám harmadik személy: 7. Többes szám első személy: 8. Többes szám harmadik személy: 9. Mi lehet a különbség ezek között a személyesség, illetve a tárgyilagosság szempontjából? Válaszoljon egy-két mondatban!. 10. A fenti cikk tudományos-ismeretterjesztő szöveg. Mit jelent ez? Mi a célja az ilyen műfajú szövegnek? Foglalja össze röviden!. 11. Érveljen röviden, saját szavaival amellett, hogy a kutyákat csak gazdáikkal együtt lehet megfigyelni, elkülönítve nem! 56

57 12. A fenti szöveg egy cikksorozat része, amely az Élet és Tudomány című folyóiratban jelent meg. Fogalmazzon meg egy rövid ajánlót az iskolaújságba, amely Csányi Vilmos sorozatára hívja fel a diákok figyelmét! 57

58 Fruzsi és Brutus Társkereső Fruzsi, a drótszőrű kutyalány legjobban a kekszet szereti A szerző felvétele Fruzsi már első látásra elbűvöli a látogatót meleg barna szemével. Ő az igazi intézeti kutya, hiszen már a menhelyen született. Anyja már kiskutyákkal a hasában kért bebocsátást a Pomázi Állatvédő és Állatsegítő Egyesület kapuján. A drótszőrű kutyalány kicsit félénk az ember közelében, de néhány kedves szóval, simogatással és egy kis keksszel magunkhoz lehet édesgetni. Fruzsi mozgásigénye elég nagy, de már lakásban is boldog lenne, csak végre megtalálná szerető gazdáját. A ketrecben ketten élnek, a kutyusra egy első látásra ijesztő, németjuhászra hasonlító eb, Brutus vigyáz. Brutus sorsa sem szappanoperába 3 illő, őt "gondos" kezek szorosan a menhely kapujához láncolták. Lehet, hogy emiatt vagy veleszületett adottságainál fogva a kutya lelkiismeretesen őrizte az állatotthont, néha még az örökbefogadókat is távozásra kényszerítette, főleg, ha Fruzsira vetettek szemet. Szerencsére ma már barátságosabb, és ő is várja, hogy hazavigyék. A pomázi kutyusok tehát gazdára várnak, különben a gondozók lassan kitehetik a megtelt táblát, mert altatás nincs, csak sok kóbor állat. Pomázi Állatvédő és Állatsegítő Egyesület Pomáz külterülete, érdeklődni telefonon kell nyitva: hét végén és ünnepnapokon óráig tel.: adószám: Magyar Hírlap, szappanopera: az angol szappan és opera szavak összevonásával keletkezett szó (soap+opera: soapera) magyar fordítása, elsősorban háziasszonyok szórakoztatására készült érzelmes filmsorozat, melyben a jók elnyerik méltó jutalmukat. 58

59 16. FELADATSOR 1. Fogalmazza meg másképpen! Brutus sorsa sem szappanoperába illő Miért van idézőjelben a gondos kezek kifejezés első tagja? Magyarázza meg a kifejezés szövegbeli jelentését és az idézőjel szerepét! 3. Milyen szavakkal, szókapcsolatokkal igyekszik felkelteni a szerző az olvasó rokonszenvét? Válasszon ki ezek közül hármat, majd helyettesítse ezeket a szavakat olyanokkal, amelyek tárgyilagosabbak, nem próbálnak érzelmeket kelteni! érzelemkeltő szavak tárgyilagos, semleges szinonimák 4. A társkereső hirdetés olyan, gyakran fényképes szöveg, melyben emberek barátokat vagy házastársat keresnek. Mit jelent ebben a szövegben a Társkereső alcím? Miért hatásos ez a címadás? Értelmezze röviden, 2-3 mondatban az alcímet az olvasottak alapján!.. 59

60 5. Írjon néhány mondatos gazdi-kereső hirdetést egy újságba Fruzsi, a kiskutya nevében! Használja a szövegbeli tudnivalókat, de ne ragaszkodjon a szöveg szavaihoz és felépítéséhez! 6. Fruzsi már első látásra elbűvöli a látogatót meleg barna szemével. Írjon rövid folytatást ehhez a mondathoz úgy, hogy a szöveg ne egy kutyáról szóljon! 60

61 Fekete István: Bogáncs (részlet) Mert az, hogy»a kutya ugat«, lehet egyszerű tőmondat a hozzá nem értők fülében, de a kutyabarátok (ami nem azokat jelenti, akik kedvelik a kutyát, hanem azokat, akiket a kutyák is szeretnek ) jól tudják, és meg is értik, hogy mit mond a Sajó vagy Treff a kert végében. Lopják az almát, lopják az almát üvölt a kutya az udvarban, mert nem tud a kerítéstől hozzáférni a tolvajokhoz, vagy: Görény görény csahol a farakás körül, és az ember, ha felneszel ágyában, és érti a kutya hangját, vagy azt mondja: Valaki jár a kertben, vagy azt: Fog valamit a kutya. Aztán sokszor van az, hogy a kutya tényleg csak ugat: kutyául a kutyáknak, de erre a gazda fel sem ébred. Ez nem az embernek szól, ez a kutyák magánügye, amihez másnak semmi köze. Ez az ugatás majdnem egyhangú. Néha altató, néha bosszantó, és mintha értelmetlen locsogás lenne csak, de a távoli ismerős megérti, válaszol, megvárva, amíg a másik befejezi a mondókáját. Az persze előfordul, hogy egyszerre ugat a fél falu kutyája, behálózva a türelmes estét, de minden kutyának megvan a maga diskurálótársa, aki kihámozza ebből a távbeszélgetésből a neki szóló üzenetet. Az ember ezeket nem érti. Az emberből rossz kutya lenne (már csak a hűséget illetően is ), ezért a kutyának ki kellett találni olyan ugatást, amelyet magánbeszélgetéseiben soha nem használ. De mit csináljon, ha egyszer az ember beszéde kutyául: értelmetlen? Fekete István: Bogáncs (részlet) Móra, Budapest, 1978,