Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus. (W. Radloff)

Átírás

1 N. Fodor János, 2019

2 Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus. (W. Radloff) A kívülállók gyakran hiszik, hogy a történelemmel, nyelvvel, irodalommal, néprajzzal vagy a kultúra kérdéseivel foglalkozó kutatók abban különböznek tőlük, hogy életvitelszerűen foglalkoznak azzal, amivel ők pusztán hobbiból (Sándor K. 2011: 31).

3 Miért pont a nyelvészet? Nép, ethnosz: népnek (vagy idegen szóval ethnosznak) azt a történetileg kialakult embercsoportot nevezzük, amelynek közös a kulturális jelrendszere, amely tudatosan megkülönbözteti magát más népektől, s amelynek saját, tartós önelnevezése van (RÓNA-TAS 1996: 24; kiemelés tőlem). Egy 6. századi bizánci forrás szerint: egy sztyeppei türk nép (utrigur) azért nem támadott meg egy másik türk népet (a kutrigurokat), mert azok velük azonos néphez tartoznak, velük közös nyelvet beszélnek, lakásaik, ruházatuk és életmódjuk hasonló az övékhez és azonos a leszármazásuk is, noha más fejedelmeknek engedelmeskednek (RÓNA-TAS 1996: 23)

4 alternatív ami vagylagosan két lehetőséget kínál (ÉKsz.), kettős, két választási lehetőséget felkínáló, választható (IdSz.) alternatív nyelvészet csak idézőjelben használható. délibábos pejor csalóka, hamis, délibábos nyelvészet: hamis szófejtéseken alapuló, tudománytalan ny. (ÉKsz.) dilettáns pejor szellemi,művészeti pályán szaktudás nélküli műkedvelő (ÉKsz.) Egyéb jelzők: parakomparatív, áltudományos, műkedvelő, fikciós, naiv, laikus

5

6 VARGA CSABA: Fehérvár, miért Fehérvár?..A FE ŐSGYÖK JELENTÉSÉNEK VÁZOLÁSA: A fehér szó gyöke: FE. Magánhangzója nem kötött, lehet fö, fi, fé fü, fű, fo fő, fa is, de először maradjunk a legrégebbi, FE változatnál. A FE ősgyökben a magasság, a valami fölé emelkedés, a valami fölött levőség fogalma rejlik. A régi, szerves gondolkodású szóalkotók nem csak a térbeli helyzetet tekintve legfelül levőt, hanem az érték, minőség legfelsőbb fokát is a FEN, lágyan ejtve: FENY szóval nevezték meg, mint fennen levő. Ha valami kiemelkedő, magas, akkor feni, ebből a FENYŐ szó: magasan nő. A legmagasabb fokú világosság: FEN, FENY. Vagyis fe, fö, a világosság felső foka, ragyogás..."

7 Összeesküvés-elmélet elemei: Mikor, hogyan esküdtek össze a nagyhatalmak, hogy a finnugorság ármányával romba döntsék a magyar nemzetet? Az egészet a magyargyűlölő Schlözer találta ki A Bach-korszakban német tudósok, Hunfalvy és Budenz erőltették a finnugor tanokat, szemben a turkológus Vámbéry Árminnal ( ugor-török háború ) Trefort Ágostontól származtatott idézet szerint ő maga jelentette ki, hogy a magyar államérdeket kell néznie, ezért aztán csak a finnugor rokonság képviselőit fogja támogatni, mert az európai rokonság jobbat tesz megítélésünknek, mint az ázsiai. A kommunista időkben a Szovjetunió népeivel kellett kimutatni a rokonságot A közelmúltban pedig hiába voltak olyanok, akik fölismerték az igaz utat, egzisztenciális okokból nem merték közzétenni valódi nézeteiket

8 Trefort Ágoston (1877) vs. Hary Györgyné ( ) én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.

9

10 A nyelvrokonság kritériumai latin olasz francia portugál spanyol román lac, lactis tej latte lait leite leche lapte octo 8 otto huit oito ocho opt factum tett; tény fatto fait feito hecho fapt nox, noctis éj notte nuit noite noche noapte L. még részletesen HONTI LÁSZLÓ: A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: HONTI LÁSZLÓ főszerk., A nyelvrokonságról. Bp.,

11 Magyar Finn Hanti/ osztják Manysi/ vogul ház kota kat kat faz[-ék] pata put pōt kéz käte ket kät száz szata szàt šāt lúd lintu lont lōnt had kunta χɒntəγ χònt ked[v] - kĕnt känt fed - pent- pänt hód - χundi l χuntəľ id[eg] jänne jĕntə jantəw - ( fatuskó ) kanta (Gen. kannan) χɔnt χānta

12

13 kb finnugor eredetű szó található a magyarban általában rövidek, egy-két szótagosak szóstruktúra: V, CV, VCV, CVCV, VCCV, CVCCV Főbb csoportok: testrészek megnevezései rokonsági viszonyok számok elemi cselekvéseket kifejező igék (nomenverbumok) alaptulajdonságokat kifejező melléknevek természeti környezet szavai korabeli életmódra (lakásra, ételekre, tevékenységekre, stb.) utaló elnevezések

14 Uráli, finnugor, ugor alapszókincs fogalomkörei testrészek: szem, máj, ín, nyelv, fő, száj, áll, fül, fog, hom(lok), láb, mell, bőr, ágyék, far, epe, here, velő, tetem csont, vér, haj, torok rokoni kapcsolatok: apa, anya, vő, meny, ős, ángy, öcs, fiú, férj, rokon közel, leány kicsi anya, ipa após, napa anyós, árva elemi cselekvések: él, hal, megy, fal, fél, hal, lesz, szül, van, áll, ül, eszik, iszik, lát, lő, les, dug, süt, vág, fog számok: egy, két, három, négy, öt, hat, hét, száz, -van/ven természeti képződmények, jelenségek: víz, tó, jó folyó, köd, hab, csillag, ég, világ, jég, éj, hó, esik, húgy csillag, fagy, ár, hegy, zaj, tűz, holnap

15 növények, növényi részek: ág, fa, odu, tő, gyökér, kéreg, fürt, héj, rügy, fű, levél, tapló, köles; fafajták: fenyő, nyár, nyír, szil, hárs, fűz, meggy állatok: hal, nyúl, nyű, daru, fecske, lúd, egér, hód, sün, róka, kígyó, holló, eb, varjú, légy, méh, darázs, ug. ló (< iráni) ásványok: kő, vas, arany, ezüst, ólom ház körüli eszközök, használati tárgyak: ház, falu, ajtó, küszöb, ágy, zug, fazék, öv, kebel, lepel, kés, íj, ideg, nyíl, életmód: lótartás: nyereg, kengyel, ostor, fék halászat: para, háló, fon, csomó, fal vesszőfonadék, szúr, szeg melléknév: agg, ó, vén, új, hosszú, keserű, szomorú, sötét, fekete, jó, lassú, mély, meleg névmások: én, te, ho-, ki, mi-

16

17

18 Kr. e. I. évezred kezdete Kr. u. 670 után A térképek forrása: Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép. Bp., 1996.

19

20

21

22 1235. Julianus barát útja (Biljar a volgai bolgárok fővárosa) Bolsije Tigani: honfoglaló magyar temetkezéshez hasonló sírok Csisztopoli sírkő felirata: Izmail apja Madzsar Forrás: mindentudas.hu

23

24

25 Forrás: mindentudas.hu

26

27 A népek és annak nyelvhasználói történetük során számos néppel és nyelvvel érintkeznek. nyelvi kontaktus: areális nyelvi hatás, lexikális hatás (szókölcsönzés) A nyelvi kontaktus feltétele: időbeli és térbeli érintkezés A szóeredet-magyarázatokban igazolni kell, hogy a két nép egyidőben és egymás mellett élt az átadásátvételkor. (Pl. a sumér-magyar szómagyarázatok ezért is problémásak!)

28 A jövevényszóvá válás kritériuma: az idegen eredetű szó alkalmazkodik az átvevő nyelv rendszeréhez fonetikai és grammatikai alkalmazkodás A hanghelyettesítés (fonetikai) kritériuma: az átvevő nyelvből hiányzó hangokat helyettesíteni kell olyan hanggal, amely a hiányzótól lehetőleg egy képzési mozzanatban (tulajdonságban) különbözik. Csak az átvevő nyelv hangjaiból épülhet fel az átvett szó. Grammatikai kritérium: az átvett szavak igazodnak az átvevő nyelv struktúrájához. A jövevényszavakra is vonatkoznak a mondatszerkesztési szabályok.

29 A jövevényszó fogalma A jövevényszó olyan más nyelvből átvett szó, amely az átvevő nyelv rendszerébe teljes mértékben beilleszkedett, az anyanyelvi beszélők számára az idegen eredete teljesen felismerhetetlenné vált. A nyelv rendszerébe történő teljes beilleszkedés kritériumai: illeszkedés a nyelv hangrendszeréhez (pl. pláza) illeszkedés a grammatikai rendszerhez (pl. plázában) szócsalád létrehozása (pl. plázaépítés, plázacica, plázázik)

30 Grammatikai analógia: A jövevényszavak beilleszkedésükkor az adott kor nyelvállapotának alaktani szabályait követik. Pl. fólia : fóliá-t (fóliat) Minta: alma : almá-t Megkapják az aktuálisan produktív képzőket: pl. l vagy z (faxol, ímélezik) A szófaji rendszerbe történő beépülés is végbemegy. A jövevényszavak többsége a főnév, ige, melléknév közé tagozódik be. (A nemeket ismerő nyelvekben nembe sorolás is történik!)

31 Az iráni jövevényszavak A honfoglalás előtt több időszakban is volt ó- és közép- és újiráni nyelvi érintkezés (yüech-chih, szaka, alán, perzsa, kwārezmi). 1) Az Urál déli lejtőjére húzódó magyarság új ismereteket sajátít el keletiráni nyelvi hatás : nomád életforma: ló < ugor *loγз < keletiráni (yüech-chih) *loγǝ ló, nyereg, fék kötőfék hitvilág: isten < keletiráni *yaśten ~ yaśtεn, imád > keletiráni *vimand liturgikus szövegeket elmondani, menny, ég (Harmatta 1996: 73) egyéb keletiráni jövevényszavak az ősmagyar kor első századaiban: arany, úr, kedv, kéj, kaj-ált kiált, szó, üstök stb. az ősmagyar kor közepén: köles, ín, kés, hús, szekér, vászon, réz, gógány huszárvár: földdel kitöltött, vesszőből font kettős falú erődítmény állatok védelmére, bűz, fizet, özvegy, nemez

32

33 2) Vándorlások korában (V VI. sz.-tól VIII. sz.-ig) Hunor és Magor története (alán lányrablás) a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra, a Kubán folyó vidékén

34 alán eredetűek: er férfi? < alán *ēr nemes, férfi, ember, asszony < aχszin úrnő (vö. oszét äχsīn úrnő ), gazdag, híd, kert?, keszeg (más finnugor nyelvekben is!), legény, verem, kaliz khorezmi (> Budakalász) további (főként kwārezmi és kwārezmi alán) szavak: egész, idegen, üveg, méreg, részeg?, fény, vért, kincs, tölgy kereskedelmi kapcsolatok révén perzsa szavak: vám, vár, vásár, ing?, hang, gaz

35 Török jövevényszavak csoportjai A magyar nyelv kialakulása előtt is volt török nyelvű népekkel való érintkezés ősi, alapnyelvi eredetű szókészlethez tartozik. Ótörök nyelvek: csuvasos és köztörök Török népek: csuvas; onogurok, volgai bolgárok, kazárok, türkök, kunok, besenyők, oszmán törökök 1) Dél-uráli őshaza területén: harang, homok, ér megérint, érkezik 2) Vándorlások kora (Kr. u. V VI. sz.-tól) erős nyelvi-kulturális hatás 3) Kárpát-medencei letelepedés után: kun, besenyő 4) Oszmán-török (XVI XVII. sz.)

36 Az ótörök nyelvi kontaktus helye A nyelvi kontaktus ideje Kr. u. V VI. század IX. század

37 Az ótörök jövevényszavak jellemzése szókészletünk lényeges része ugor-török háború 491 biztos lexéma (össz.: 561) (Róna-Tas, 2011) (TESz.: 224; EWUng.: 325) széleskörű és mély műveltségi hatást tükröznek sokféle fogalomkört érintenek az átvett szavak

38 A csuvasos és a köztörök eredet hangtani alapon elkülöníthető: 1) Őstörök (PT) *r > csuvasos r ikir ökör > köztörök z ikiz (öküz) A magyarba bekerülő szavak főként csuvasos jellegűek: borjú, iker, karó, ökör, sár, tenger, térd, ír, gyűrű, sárkány stb. 2) őstörök *j> csuvasos szj v. sz > köztörök j Csuvasos eredetű: szél légáramlat, szérű, szőlő

39 3) őstörök *j > biz. csuvasos nyelvekben dzs a magyarban ma gy (gyapjú, gyékény, gyertya, gyöngy, gyümölcs, gyűrű, gyűszű) 4) őstörök *l > csuvasos l (~ lč ~ č) > köztörök š [s] A magyar dél, dől, kölyök csuvasos eredetű. L. még: bölcső, erkölcs, gyümölcs; bocsát (HB. bulcsássá), búcsú (~ Búlcsú), tanács 5) őstörök *š [s] > csuvasos š [s] > köztörök si-, sa- [szi] csuvasos: sárkány, serke, sárga köztörök: szúnyog

40 1) testrésznevek: kar, gyomor, köldök, szakáll, szeplő, boka, csipa, térd 2) tulajdonságok: apró, bátor, gyarló, gyáva, gyenge, kék, kicsi ~ kis, orv, öreg, tar, erő 3) állattenyésztés szavai: szarvasmarhatartás: bika, ökör, tinó, borjú, ünő juhtenyésztés: kos, üvecs, toklyó két éves juh, gyapjú, ürü kecsketartás: kecske, olló gida sertéstenyésztés: disznó, ártány, serte > sertés; baromfi: tyúk (Fiastyúk) tejfeldolgozás: köpű, író, sajt, túró

41 kapcsolódó fogalmak: karám, ól (1211: Bureuohul), béklyó, gyeplő 4) földművelés: gabonafélék: árpa, búza, komló Feldolgozás: dara, eke, őröl, sarló, arat, szérű, tarló, kéve, kepe, boglya, ocsú, szór konyhakerti növények: borsó, komló, torma gyümölcstermesztés: gyümölcs, alma, körte, som, dió, szőlő borászat: szőlő, szűr, bor, söprő 5) lakóhely: sátor, karó, kút, kapu Berendezés: szék, bölcső, kancsó, gyertya, szapu

42 6) öltözködés: ölt, illik, saru, süveg, csat, ködmön, köpönyeg, bársony, gyöngy, gyűrű, kép, tükör; kender tiló, orsó, gyűszű, csepű 7) mesterségek: szűcs, ács, szatócs, tolmács Kapcsolódó fogalmak: csavar, gyárt, gyúr, teker, tűr összehajt, balta? 8) társadalmi és állami élet: temetkezési szokások: tor, gyász, koporsó hadviselés: sereg, gyűl, tömény tízezer emberből álló hadi egység ; bátor, gyáva, érdem jogi fogalmak: törvény, tanú, bér, barom vagyon, kölcsön, orv, bocsát

43 9) hitvilág: id szent > *idház > egyház (An.: Igfon) táltos, bölcs, boszorkány, bossz(ankodik), bűvöl, bájol, ige, gyaláz, gyón, sárkány 10) halászat-vadászat: gyertya, süllő, tok, hurok, tőr 11) természeti környezet: nyár, homok, árok, dél, sár, szél, tenger Állatok: teve, görény, borz, bölény, ölyű, turul, sólyom, torontál, Növények: gyertyán, kőris, kökény, bojtorján, torma, csalán 12) műveltség: ír, betű, könyv?, szám, idő, kor