Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus. (W. Radloff)

Átírás

1 N. Fodor János, 2017

2 Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus. (W. Radloff) A kívülállók gyakran hiszik, hogy a történelemmel, nyelvvel, irodalommal, néprajzzal vagy a kultúra kérdéseivel foglalkozó kutatók abban különböznek tőlük, hogy életvitelszerűen foglalkoznak azzal, amivel ők pusztán hobbiból (Sándor K. 2011: 31).

3 alternatív ami vagylagosan két lehetőséget kínál (ÉKsz.), kettős, két választási lehetőséget felkínáló, választható (IdSz.) alternatív nyelvészet csak idézőjelben használható. délibábos pejor csalóka, hamis, délibábos nyelvészet: hamis szófejtéseken alapuló, tudománytalan ny. (ÉKsz.) dilettáns pejor szellemi,művészeti pályán szaktudás nélküli műkedvelő (ÉKsz.) Egyéb jelzők: parakomparatív, áltudományos, műkedvelő, fikciós, naiv, laikus

4

5 VARGA CSABA: Fehérvár, miért Fehérvár?..A FE ŐSGYÖK JELENTÉSÉNEK VÁZOLÁSA: A fehér szó gyöke: FE. Magánhangzója nem kötött, lehet fö, fi, fé fü, fű, fo fő, fa is, de először maradjunk a legrégebbi, FE változatnál. A FE ősgyökben a magasság, a valami fölé emelkedés, a valami fölött levőség fogalma rejlik. A régi, szerves gondolkodású szóalkotók nem csak a térbeli helyzetet tekintve legfelül levőt, hanem az érték, minőség legfelsőbb fokát is a FEN, lágyan ejtve: FENY szóval nevezték meg, mint fennen levő. Ha valami kiemelkedő, magas, akkor feni, ebből a FENYŐ szó: magasan nő. A legmagasabb fokú világosság: FEN, FENY. Vagyis fe, fö, a világosság felső foka, ragyogás..."

6 Összeesküvés-elmélet elemei: Mikor, hogyan esküdtek össze a nagyhatalmak, hogy a finnugorság ármányával romba döntsék a magyar nemzetet? Az egészet a magyargyűlölő Schlözer találta ki A Bach-korszakban német tudósok, Hunfalvy és Budenz erőltették a finnugor tanokat Trefort Ágostontól származtatott idézet szerint ő maga jelentette ki, hogy a magyar államérdeket kell néznie, ezért aztán csak a finnugor rokonság képviselőit fogja támogatni, mert az európai rokonság jobbat tesz megítélésünknek, mint az ázsiai. A kommunista időkben a Szovjetunió népeivel kellett kimutatni a rokonságot A közelmúltban pedig hiába voltak olyanok, akik fölismerték az igaz utat, egzisztenciális okokból nem merték közzétenni valódi nézeteiket

7 Trefort Ágoston (1877) vs. Hary Györgyné ( )?: én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.

8

9 A nyelvrokonság kritériumai latin olasz francia portugál spanyol román lac, lactis tej latte lait leite leche lapte octo 8 otto huit oito ocho opt factum tett; tény fatto fait feito hecho fapt nox, noctis éj notte nuit noite noche noapte L. még részletesen HONTI LÁSZLÓ: A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: HONTI LÁSZLÓ főszerk., A nyelvrokonságról. Bp.,

10 magyar finn osztják vogul ház kota kat kat faz(-ék) pata put pōt kéz käte ket kät száz szata szàt šāt lúd lintu lont lōnt had kunta χɒntəγ χònt

11 A finnugor (ugor) alapszókincsbeli fogalomkörök testrészek: fő, száj, áll, fül, szem, fog, láb, mell, máj, bőr, ágyék, far, epe, here rokoni kapcsolatok: apa, anya, fiú, leány, meny, ángy, öcs, vő, férj elemi cselekvések: él, hal, lesz, szül, van, áll, megy, ül, eszik, fal, lát, les, dug számok: egy, két, három, négy, öt, hat, hét, száz természet tárgyai, jelenségei: csillag, ég, világ, jég, hó, esik, fagy, víz, ár, hab, tó, hegy

12 növények, növényi részek és állatok: ág, fa, odu, tő, fenyő, nyár, meggy, egér, hód, sün, hal, kígyó, holló, lúd, varjú, légy, méh, nyű, ló stb.) ház körüli eszközök, használati tárgyak: ágy, ajtó, fal, ház, zug, fazék, háló, kés, íj, ideg, nyíl, nyereg, kengyel

13

14 Előmagyar kor? Ősmagyar kor (Kr. e. I. évezred kezdete Kr. u (Honfoglalás) Belső korszakhatár: Kr. u. V VI. század (korai és kései ősmagyar kor) Nyelvemléktelen időszak ótörök (volgai-bolgár, csuvasos) nyelvi kontaktus iráni jövevényszavak törzsi nyelvjárások (s-ező, cs-ző) írásbeliség: rovásírás (ró, betű, ír)

15

16 Kr. e. I. évezred kezdete Kr. u. 670 után A térképek forrása: Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép. Bp., 1996.

17

18

19

20 1235. Julianus barát útja (Biljar a volgai bolgárok fővárosa) Bolsije Tigani: honfoglaló magyar temetkezéshez hasonló sírok Csisztopoli sírkő felirata: Izmail apja Madzsar Forrás: mindentudas.hu

21

22

23 Forrás: mindentudas.hu

24

25 A népek és annak nyelvhasználói történetük során számos néppel és nyelvvel érintkeznek. nyelvi kontaktus: areális nyelvi hatás, lexikális hatás (szókölcsönzés) A nyelvi kontaktus feltétele: időbeli és térbeli érintkezés A szóeredet-magyarázatokban igazolni kell, hogy a két nép egyidőben és egymás mellett élt az átadásátvételkor. (Pl. a sumér-magyar szómagyarázatok ezért is problémásak!)

26 A jövevényszóvá válás kritériuma: az idegen eredetű szó alkalmazkodik az átvevő nyelv rendszeréhez fonetikai és grammatikai alkalmazkodás A hanghelyettesítés (fonetikai) kritériuma: az átvevő nyelvből hiányzó hangokat helyettesíteni kell olyan hanggal, amely a hiányzótól lehetőleg egy képzési mozzanatban (tulajdonságban) különbözik. Csak az átvevő nyelv hangjaiból épülhet fel az átvett szó. Grammatikai kritérium: az átvett szavak igazodnak az átvevő nyelv struktúrájához. A jövevényszavakra is vonatkoznak a mondatszerkesztési szabályok.

27 A jövevényszó fogalma A jövevényszó olyan más nyelvből átvett szó, amely az átvevő nyelv rendszerébe teljes mértékben beilleszkedett, az anyanyelvi beszélők számára az idegen eredete teljesen felismerhetetlenné vált. A nyelv rendszerébe történő teljes beilleszkedés kritériumai: illeszkedés a nyelv hangrendszeréhez (pl. pláza) illeszkedés a grammatikai rendszerhez (pl. plázában) szócsalád létrehozása (pl. plázaépítés, plázacica, plázázik)

28 Grammatikai analógia: A jövevényszavak beilleszkedésükkor az adott kor nyelvállapotának alaktani szabályait követik. Pl. fólia : fóliá-t (fóliat) Minta: alma : almá-t Megkapják az aktuálisan produktív képzőket: pl. l vagy z (faxol, ímélezik) A szófaji rendszerbe történő beépülés is végbemegy. A jövevényszavak többsége a főnév, ige, melléknév közé tagozódik be. (A nemeket ismerő nyelvekben nembe sorolás is történik!)

29 Az iráni jövevényszavak A honfoglalás előtt több időszakban is volt ó- és közép- és újiráni nyelvi érintkezés (yüech-chih, szaka, alán, perzsa, kwārezmi). 1) Az Urál déli lejtőjére húzódó magyarság új ismereteket sajátít el keletiráni nyelvi hatás : nomád életforma: ló < ugor *loγз < keletiráni (yüech-chih) *loγǝ ló, nyereg, fék kötőfék hitvilág: isten < keletiráni *yaśten ~ yaśtεn, imád > keletiráni *vimand liturgikus szövegeket elmondani, menny, ég (Harmatta 1996: 73) egyéb keletiráni jövevényszavak az ősmagyar kor első századaiban: arany, úr, kedv, kéj, kaj-ált kiált, szó, üstök stb. az ősmagyar kor közepén: köles, ín, kés, hús, szekér, vászon, réz, gógány huszárvár: földdel kitöltött, vesszőből font kettős falú erődítmény állatok védelmére, bűz, fizet, özvegy, nemez

30

31 2) Vándorlások korában (V VI. sz.-tól VIII. sz.-ig) Hunor és Magor története (alán lányrablás) a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra, a Kubán folyó vidékén

32 alán eredetűek: er férfi? < alán *ēr nemes, férfi, ember, asszony < aχszin úrnő (vö. oszét äχsīn úrnő ), gazdag, híd, kert?, keszeg (más finnugor nyelvekben is!), legény, verem, kaliz khorezmi (> Budakalász) további (főként kwārezmi és kwārezmi alán) szavak: egész, idegen, üveg, méreg, részeg?, fény, vért, kincs, tölgy kereskedelmi kapcsolatok révén perzsa szavak: vám, vár, vásár, ing?, hang, gaz

33 Török jövevényszavak csoportjai A magyar nyelv kialakulása előtt is volt török nyelvű népekkel való érintkezés ősi, alapnyelvi eredetű szókészlethez tartozik. Ótörök nyelvek: csuvasos és köztörök Török népek: csuvas; onogurok, volgai bolgárok, kazárok, türkök, kunok, besenyők, oszmán törökök 1) Dél-uráli őshaza területén: harang, homok, ér megérint, érkezik 2) Vándorlások kora (Kr. u. V VI. sz.-tól) erős nyelvi-kulturális hatás 3) Kárpát-medencei letelepedés után: kun, besenyő 4) Oszmán-török (XVI XVII. sz.)

34 Az ótörök nyelvi kontaktus helye A nyelvi kontaktus ideje Kr. u. V VI. század IX. század

35 Az ótörök jövevényszavak jellemzése szókészletünk lényeges része ugor-török háború 491 biztos lexéma (össz.: 561) (Róna-Tas, 2011) (TESz.: 224; EWUng.: 325) széles körű és mély műveltségi hatást tükröznek A török népek jól szervezett lovasnomádok, nagyállattartók, vándorló életmódúak voltak, de voltak állandó szálláshelyeik, ahol földművelést folytattak. sokféle fogalomkört érintenek az átvett szavak

36 A csuvasos és a köztörök eredet hangtani alapon elkülöníthető: 1) Őstörök (PT) *r > csuvasos r ikir ökör > köztörök z ikiz (öküz) A magyarba bekerülő szavak főként csuvasos jellegűek: borjú, iker, karó, ökör, sár, tenger, térd, ír, gyűrű, sárkány stb. 2) őstörök *j> csuvasos szj v. sz > köztörök j Csuvasos eredetű: szél légáramlat, szérű, szőlő

37 3) őstörök *j > biz. csuvasos nyelvekben dzs a magyarban ma gy (gyapjú, gyékény, gyertya, gyöngy, gyümölcs, gyűrű, gyűszű) 4) őstörök *l > csuvasos l (~ lč ~ č) > köztörök š [s] A magyar dél, dől, kölyök csuvasos eredetű. L. még: bölcső, erkölcs, gyümölcs; bocsát (HB. bulcsássá), búcsú (~ Búlcsú), tanács 5) őstörök *š [s] > csuvasos š [s] > köztörök si-, sa- [szi] csuvasos: sárkány, serke, sárga köztörök: szúnyog

38 1) testrésznevek: kar, gyomor, köldök, szakáll, szeplő, boka, csipa, térd 2) tulajdonságok: apró, bátor, gyarló, gyáva, gyenge, kék, kicsi ~ kis, orv, öreg, tar, erő 3) állattenyésztés szavai: szarvasmarhatartás: bika, ökör, tinó, borjú, ünő juhtenyésztés: kos, üvecs, toklyó két éves juh, gyapjú, ürü kecsketartás: kecske, olló gida sertéstenyésztés: disznó, ártány, serte > sertés; baromfi: tyúk (Fiastyúk) tejfeldolgozás: köpű, író, sajt, túró

39 kapcsolódó fogalmak: karám, ól (1211: Bureuohul), béklyó, gyeplő 4) földművelés: gabonafélék: árpa, búza, komló Feldolgozás: dara, eke, őröl, sarló, arat, szérű, tarló, kéve, kepe, boglya, ocsú, szór konyhakerti növények: borsó, komló, torma gyümölcstermesztés: gyümölcs, alma, körte, som, dió, szőlő borászat: szőlő, szűr, bor, söprő 5) lakóhely: sátor, karó, kút, kapu Berendezés: szék, bölcső, kancsó, gyertya, szapu

40 6) öltözködés: ölt, illik, saru, süveg, csat, ködmön, köpönyeg, bársony, gyöngy, gyűrű, kép, tükör; kender tiló, orsó, gyűszű, csepű 7) mesterségek: szűcs, ács, szatócs, tolmács Kapcsolódó fogalmak: csavar, gyárt, gyúr, teker, tűr összehajt, balta? 8) társadalmi és állami élet: temetkezési szokások: tor, gyász, koporsó hadviselés: sereg, gyűl, tömény tízezer emberből álló hadi egység ; bátor, gyáva, érdem jogi fogalmak: törvény, tanú, bér, barom vagyon, kölcsön, orv, bocsát

41 9) hitvilág: id szent > *idház > egyház (An.: Igfon) táltos, bölcs, boszorkány, bossz(ankodik), bűvöl, bájol, ige, gyaláz, gyón, sárkány 10) halászat-vadászat: gyertya, süllő, tok, hurok, tőr 11) természeti környezet: nyár, homok, árok, dél, sár, szél, tenger Állatok: teve, görény, borz, bölény, ölyű, turul, sólyom, torontál, Növények: gyertyán, kőris, kökény, bojtorján, torma, csalán 12) műveltség: ír, betű, könyv?, szám, idő, kor

42 A nyelv egy nép kultúrájának leggazdagabb okmánytára, él és emlékezik. (Tompa József) Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., , Magyar nyelvtörténet. Szerk. Kiss Jenő Pusztai Ferenc. Osiris, Bp., Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bp., ,