17. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 14., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, feb ru ár 14., hétfõ 17. szám TARTALOMJEGYZÉK 27/2005. (II. 14.) Korm. r. A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási progra - mok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól /2005. (II. 14.) GKM r. Az EUROCONTROL útvonal-használati díjak tárgyában hozott ha - tározatának alkalmazásáról szóló 13/2002. (IX. 5.) GKM rendelet módosításáról /2005. (II. 14.) ME h. He lyet tes ál lam tit ká ri jut ta tá sok biz to sí tá sá ról Oldal A gazdasági és közlekedési miniszter közleménye a Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ Szövetség Alapszabályának módo - sításáról Ára: 506, Ft Közlemény a Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ Szövetség Alap - szabályáról (egységes szerkezetben) Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról

2 628 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/17. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 27/2005. (II. 14.) Korm. rendelete a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól A Kormány a he lyi ön kor mány za tok cím zett és cél tá - mo ga tá si rend jé rõl szóló évi LXXXIX. tör vény 22. -ának a) pont já ban, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CXXXV. tör - vény 66. -ának (4) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E ren de let ha tá lya ki ter jed a Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CXXXV. tör - vény (a továb biak ban: költ ség ve té si tör vény) 1. szá mú mel lék let IX. He lyi ön kor mány za tok tá mo ga tá sai 2. cím, 12. al cím Te le pü lé si hul la dék köz szol gál ta tás fej lesz té se i - nek tá mo ga tá sa és a 24. al cím Te le pü lé si ön kor mány za ti szi lárd bur ko la tú bel te rü le ti köz utak bur ko lat fel újí tá sá nak tá mo ga tá sa, a 7. cím A he lyi ön kor mány za tok fej lesz té si és vis ma i or fel ada ta i nak tá mo ga tá sa, va la mint a 8. cím vis maior tartalék forrásokra. (2) A de cent ra li zált he lyi ön kor mány za ti fej lesz té si tá - mo ga tá si prog ra mok (a továb biak ban: de cent ra li zált tá mo - ga tá si prog ra mok) elõ irány za ta i nak ren del te té se az ön kor - mány za ti szol gál ta tá sok és az ezek hez kap cso ló dó tár gyi esz kö zök fej lesz té se, a meg lé võ egyen lõt len sé gek mér sék - lé se, a vis ma i or hely ze tek ke ze lé se. (3) Az e ren de let ha tá lya alá tar to zó for rá sok te kin te té - ben a) a pá lyá za ti rend szer ke re té ben a he lyi ön kor mány za - tok fej lesz té si és vis ma i or fel ada ta i nak tá mo ga tá sá ra ren - del ke zés re álló ke ret fel hasz ná lá sá ról a me gyei te rü let fej - lesz té si ta nács, b) a pá lyá za ti rend szer ke re té ben a te le pü lé si hul la dék köz szol gál ta tás fej lesz té se i nek tá mo ga tá sá ra és a telepü - lési ön kor mány za ti szi lárd bur ko la tú bel te rü le ti köz utak bur ko lat fel újí tá sá nak tá mo ga tá sá ra ren del ke zés re álló ke - ret fel hasz ná lá sá ról a re gi o ná lis fej lesz té si ta nács, c) ké re lem re a (köz pon ti) vis ma i or tar ta lék fel hasz ná - lá sá ról a bel ügy mi nisz ter dönt. (4) Az e ren de let ben meg ha tá ro zott pénz ügyi le bo nyo lí - tás sal (kü lö nö sen az utal vá nyo zás sal, az elõ irány zat át adá - sá val, a nyil ván tar tás sal, a fél éves és az éves be szá mo lás - sal) kap cso la tos fel ada to kat a (3) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott ke ret vo nat ko zá sá ban a Ma gyar Te rü let- és Re gi o ná lis Fej lesz té si Hi va tal (a továb biak ban: MTRFH), a (3) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott ke re tei vo nat - ko zá sá ban a Bel ügy mi nisz té ri um (a továb biak ban: BM) vég zi. (5) A de cent ra li zált tá mo ga tá si prog ra mok elõ irány za tai fel hasz ná lá sa vo nat ko zá sá ban az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de le tet (a továb biak ban: Ámr.) az e ren de let ben fog lalt ki egé szí té - sek kel és el té ré sek kel al kal maz ni kell. 2. Ér tel me zõ ren del ke zé sek: 1. ter me lõ inf ra struk tu rá lis be ru há zás: a gáz, az elekt - ro mos és táv hõ szol gál ta tás, az ivó víz- és a szenny víz há ló - zat, az utak, a hi dak és a vízi lé te sít mé nyek, a köz le ke dé si, a hír köz lé si (ki vé ve ká bel té vé-há ló zat), az in for ma ti kai és a hul la dék ke ze lõ lé te sít mé nyek, szak sze rû egye di szenny - víz el he lye zé si lé te sít mé nyek lét re ho zá sa, va la mint az ezek mû kö dé sét szol gá ló tech no ló gia és egyéb gépi be szer zés; 2. ön kor mány za ti tu laj do nú, kö te le zõ fel ada tok el lá tó in téz mé nyek be ru há zá sai: a he lyi ön kor mány za tok ról szóló évi LXV. tör vény ben, va la mint egyéb tör vé - nyek ben elõ írt, kö te le zõ en el lá tan dó fel ada tok meg va ló sí - tá sát szol gá ló, az ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ in téz - mé nyek be ru há zá sai; 3. hu mán inf ra struk tú ra-fej lesz tés: az ok ta tás (alap- és kö zép fo kú ok ta tás), a mû ve lõ dés, az egész ség ügy, va la - mint a szo ciá lis el lá tás (szo ciá lis és csa lád ügy) te rü le tén meg va ló su ló be ru há zás; 4. te lep sze rû la kó kör zet: a leg alább négy la kás ból álló la kó kör zet, amely nek la ká sai ala cso nyabb kom fort fo ko - zat tal, ala cso nyabb mi nõ ség gel, ma ga sabb lak sû rû ség gel, egész ség te len el he lyez ke dés sel, hát rá nyo san kü lön böz nek a te le pü lés jel leg ze tes la kó kör nye ze té tõl; 5. hul la dék gyûj tõ szi get (gyûj tõ szi get): olyan, la kó öve - zet ben, köz te rü le ten ki ala kí tott, fel ügye let nél kü li, fo lya - ma to san ren del ke zés re álló, szab vá nyo sí tott, va la mint egye di mó don ter ve zett edény zet tel ren del ke zõ be gyûj tõ - hely, amely a ház tar tá sok ban ke let ke zõ, hasz no sí tás ra al - kal mas, leg ke ve sebb há rom frak ci ó ban el kü lö ní tet ten gyûj tött ház tar tá si hul la dék be gyûj té sé re szol gál, és amely nek ki ala kí tá sa meg fe lel a vo nat ko zó mi nisz te ri ren - de let ben meg ha tá ro zott elõ írásoknak;

3 2005/17. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y hul la dék gyûj tõ ud var (hul la dék ud var): az el kü lö ní - tet ten be gyûjt he tõ te le pü lé si szi lárd és a kü lön jog sza bály - ban meg ha tá ro zot tak sze rint a ve szé lyes hul la dé kok át vé - te lé re és az el szál lí tá sig el kü lö ní tett mó don tör té nõ tá ro lá - sá ra szol gá ló, fel ügye let tel el lá tott, olyan zárt be gyûj tõ - hely, amely nek ki ala kí tá sa meg fe lel a vo nat ko zó mi nisz te - ri ren de let ben meg ha tá ro zott elõ írásoknak; 7. kom posz tá ló te lep: a ház tar tá si és köz te rü le ti hul - ladékokból az in gat la no kon, va la mint a köz te rü le ten sze - lek tí ven gyûj tött bi o ló gi a i lag le bont ha tó hul la dék (bio hul - la dék) ke ze lé sé re ter ve zett te lep hely (esz kö zök és lé te sít - mé nyek); 8. házi kom posz tá lást se gí tõ spe ci á lis esz köz: spe ci á lis kom poszt lá da, ki zá ró lag házi kom posz tá lás ra ki ala kí tott ki vi tel ben; 9. szenny víz tisz tí tó te le pen fo lyé kony hul la dé kot be - fogadó mû tárgy: olyan mû tárgy, mely nek ki ala kí tá sa ki zá - ró lag a te le pü lé si fo lyé kony hul la dék szenny víz te le pi ke - ze lé sét meg elõ zõ be fo ga dá sá ra al kal mas; 10. hul la dék gyûj tõ, -szál lí tó jár mû: a hul la dék ke ze lés - hez szük sé ges gyûj tõ, -szál lí tó jár mû, mely szál lí tó esz köz kor sze rû (tö mö rí tõs, fél por men tes), szab vá nyos fel épít mé - nyû és a gyûj tõ e dény zet hez il lesz ke dõ ürí tést tesz lehe - tõvé; 11. spe ci á lis sze lek tív hul la dék gyûj tõ, -szál lí tó jár mû: ki zá ró lag a sze lek tív hul la dék ke ze lés lé te sít mé nye in (gyûj tõ szi ge te ken, hul la dék gyûj tõ ud va ro kon) te le pí tett gyûj tõ e dény ze tek ki szol gá lá sá ra al kal mas, amely a meg le - võ rend szer hez il lesz ke dik; 12. kor sze rû te le pü lé si fo lyé kony hul la dék-szip pan tó, -szál lí tó cél jár mû: olyan gép jár mû, amely az ún. un dort kel tõ anya gok (ko ráb ban ADR 6.2. osz tály) vagy egyéb, ADR ha tá lya alá nem esõ, nem ak tí van kor ro zív, ala csony (max. 15%) szá raz anyag-tar tal mú te le pü lé si fo lyé kony hul la dék kör nye zet-egész ség ügyi szem pont ból meg fe le lõ fel szí vá sá ra, biz ton sá gos köz úti szál lí tá sá ra, gra vi tá ci ós vagy túl nyo más alat ti ürí té sé re al kal mas esz köz; 13. szi lárd bur ko la tú út: az asz falt, az asz falt ma ka dám, az ita tott ma ka dám, a be ton, be ton kõ és a koc ka kõ bur - kolat. A DECENTRALIZÁLT PROGRAMOK PÁLYÁZATI RENDSZERE KÖZÖS SZABÁLYOK 3. (1) A re gi o ná lis fej lesz té si ta nács és a me gyei te rü let fej - lesz té si ta nács (a továb biak ban együtt: Ta nács) a szak mi - nisz té ri u mi egyez te tés után a tá mo ga tás ra vo nat ko zó pá - lyá za ti fel hí vá sát a pá lyá za to kat el bí rá ló ér té ke lõ rend - szer rel együtt, éven te feb ru ár 28-áig az Ön kor mány za tok Köz lö nyé ben köz zé te szi. A pá lyá za tok be nyúj tá sa fo lya - matos. (2) A he lyi ön kor mány zat a Ma gyar Ál lam kincs tár nak a Ta nács szék he lye sze rint te rü le ti leg ille té kes Igaz ga tó sá - gán (a to váb bi ak ban: Igaz ga tó ság) ke resz tül pá lyá za tot nyújt be a pá lyá za ti fel hí vás ban fog lal tak nak meg fele lõen a Ta nács hoz. Az Igaz ga tó ság meg vizs gál ja a pá lyá za tot és hi á nyos ság ész le lé se ese tén az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 64/B. -ának (3) be kez dé se alap ján az ön kor mány za tot hiány pótlásra szó lít ja fel. (3) A pá lyá zat be nyúj tá sa idõ pont já nak a pá lyá za ti fel - hí vás nak hi ány ta la nul meg fe le lõ pá lyá zat be ér ke zé se idõ - pont ját kell te kin te ni. A pá lyá za ti fel hí vás nak nem meg - felelõ, hi á nyos pá lyá zat ese tén a be ér ke zés idõ pont já nak a hi ány pót lás tel je sí té sét kell te kin te ni. Hi ány pót lás ra csak egy szer, a fel szó lí tás kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 8 mun ka - na pon be lül van le he tõ ség. (4) Az Igaz ga tó ság a pá lyá za to kat vé le mé nyé vel el lát va 10 mun ka na pon be lül meg kül di a Ta nács nak. (5) Pá lyá za ti díj ként a tá mo ga tá si igény 1%-át, de mi ni - mum Ft-ot, ma xi mum Ft-ot a re gi o ná lis fej lesz té si ta ná csok és ügy nök sé gek mû kö dé si ki adá sai el - ne ve zé sû szá mú szám lá ra vagy a me gyei te rü let fej lesz té si ta ná csok és ügy nök sé gek mû kö dé si ki adá sai el ne ve zé sû szá mú szám lá ra kell be fi zet ni. A szám lán fel kell tün tet ni annak a Ta nács nak a meg ne ve zé sét aho vá a pá lyá zó be nyújt ja a pá lyá za tot, va la mint annak a de cent ra - li zált tá mo ga tá si prog ram nak a meg ne ve zé sét, amely nek a ter hé re a tá mo ga tást kéri. Az MTRFH a dí ja kat a be fi ze tést köve tõen vissza me nõ leg ha von ta egy összeg ben, a tárgy - hót kö ve tõ 15 na pon be lül, utó lag, a Ta nács ál tal meg kül - dött és a tárgy hót meg elõ zõ hó nap utol só nap já ig be ér ke - zett, té te les fel so ro lás alap ján át utal ja az ille té kes Ta nács szám lá já ra. A dí jak ról el kü lö ní tett nyil ván tar tást kell ve - zet ni. A dí jak a pá lyá za ti rend szer mû köd te té sé vel össze - füg gõ ki adá sok fe de zé sé re hasz nál ha tók, és a költ ség ve té - si tá mo ga tás sal együtt a fel hasz ná lá suk ról az Áht. 13/A. -ának (2) be kez dé se sze rint el kell szá mol ni. Men - te sül nek a pá lyá za ti díj be fi ze té se alól a vis ma i or ke ret re, va la mint a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott leg hát rá - nyo sabb hely zet ben lévõ kis tér sé gek bõl pá lyá zó ön kor - mány za tok, va la mint a leg hát rá nyo sabb hely ze tû te le pü lé - si ön kor mány za tok. (6) A pá lyá zat hoz az Ámr a (4) be kez dé sé nek e) pont já ban elõ írt mel lék let ben és a pá lyá za ti ki írás ban meg ha tá ro zott, ér te lem sze rû en ki töl tött adat la pot, va la - mint a pá lyá za ti díj be fi ze té sét iga zo ló bi zony la tot kell csa tol ni. (7) Ve ze té kes gáz el lá tás lé te sí té sé nek tá mo ga tá sá ra be - nyúj tott pá lyá za tok hoz, az Ámr ában meg ha tá ro zot - tak mel lett mel lé kel ni kell a Ma gyar Ener gia Hi va tal nyi - lat ko za tát a gáz el lá tó rend szer meg va ló sí tá sá nak feltéte - leirõl.

4 630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/17. szám 4. (1) A tá mo ga tás ra be nyúj tott pá lyá zat ról má jus 31-éig, ezt köve tõen, fo lya ma to san a be fo ga dást kö ve tõ 60 na pon be lül a Ta nács dönt. (2) A pá lyá za tok el bí rá lá sa kor az Ámr ai ban elõ ír tak sze rint kell el jár ni az zal, hogy az igé nyelt nél ki - sebb össze gû tá mo ga tás is meg ítél he tõ, azon ban ilyen eset ben a tá mo ga tott jo go sult az ere de ti pá lyá zat mû sza ki tar tal má nak csök ken té sét kez de mé nyez ni. Az át dol go zott pá lyá za tot a Ta nács kö te les meg vizs gál ni, és tá mo ga tá sá - ról dön te ni kü lö nös te kin tet tel annak meg va ló sít ha tó sá gá - ra és üzem be he lyez he tõ sé gé re. A Ta nács az át dol go zott pá lyá zat ese té ben csak annak tá mo ga tá sá ról vagy nem tá - mo ga tá sá ról dönt het, eb ben az eset ben az igé nyelt nél ala - cso nyabb mér té kû tá mo ga tás már nem ítél he tõ meg. (3) A Ta nács a dön tés meg ho za ta la elõtt meg kér he ti az érin tett szak mi nisz té ri um vé le mé nyét a be nyúj tott tá mo - ga tá si pá lyá za tá ról. Amennyi ben a szak mi nisz té ri um a meg ke re sés át vé te lé tõl szá mí tott 15 mun ka na pon be lül nem nyi lat ko zik, úgy azt a tá mo ga tás sal egyet ér tõ nek kell te kin te ni. 5. (1) Egy adott be ru há zás hoz csak egy szer ad ha tó tá mo - ga tás. A tá mo ga tás vissza nem te rí ten dõ. (2) A be ru há zás meg kez dé se idõ pont já nak a) épí tés sel járó be ru há zás ese tén az épí té si nap ló ba tör té nõ elsõ be jegy zés nap ját, b) épí tés sel nem járó be ru há zás (pl. ön ál ló gép vá sár lás) ese tén a köz be szer zé si el já rást kö ve tõ szer zõ dés kö tés idõ - pont ja, en nek hi á nyá ban az elsõ be szer zett gép szál lí tá sát iga zo ló ok má nyon fel tün te tett na pot, egész ség ügyi gépmûszer be szer zés nél a meg ren de lés el kül dé sé nek nap ját, c) a fej lesz té si célú pénz esz kö zök át adá sa ese tén az elsõ pénz át adás nap ját kell te kin te ni. (3) A Ta nács a tá mo ga tást nyert pá lyá za tok lis tá ját az Ön kor mány za tok Köz lö nyé ben köz zé te szi. (4) A Ta nács a dön té sé tõl szá mí tott 10 mun ka na pon be - lül az Igaz ga tó ság ál tal az e ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve - tõ 15 na pon be lül ki adott adat lap egy-egy pél dá nyá nak meg kül dé sé vel ér te sí ti az Igaz ga tó sá got. Az adat lap tar tal - maz za kü lö nö sen a dön tés jog cí mét, a Ta nács ha tá ro za tá - nak szá mát, azo no sí tó szá mát, az ön kor mány zat ne vét és KSH kód ját, a fel adat meg ne ve zé sét, a tá mo ga tás éves üte - me zé sét és a tá mo ga tás összes ér té két, va la mint a fel adat össz költ sé gét, to váb bá a Ta nács el nö ké nek alá írá sát, pe - csét jét. Az Igaz ga tó ság rög zí ti az adat lap ada ta it az 1. (4) be kez dé se sze rint az MTRFH, illetve a BM köz pon ti szá mí tó gé pes nyil ván tar tá sá ban. (5) A Ta nács a tá mo ga tás ról szóló dön tés alap ján meg - kö tött tá mo ga tá si szer zõ dés egy pél dá nyát el jut tat ja az Igaz ga tó ság hoz. (6) Amennyi ben a Ta nács for rá sa i nak tel jes össze gé re a pá lyá za ti fel hí vás ban meg ha tá ro zott be nyúj tá si ha tár idõ le jár ta elõtt dön tést hoz, kö te les a pá lyá za ti fel hí vást, illetve a pá lyá za tok be fo ga dá sát fel füg gesz te ni a pá lyá za ti fel hí vás köz zé té te lé vel azo nos mó don. A for rás hi ány miatt tá mo ga tás ban nem ré sze sí tett pá lyá za tok ese té ben a Ta - nács a dön tést kö ve tõ leg ké sõbb 60 na pon be lül in téz ke dik a be fi ze tett pá lyá za ti díj pá lyá zó ré szé re tör té nõ vissza - fizetésérõl. 6. (1) Az Igaz ga tó ság nyil ván tart ja a Ta ná csok nak biz to sí - tott tá mo ga tá si ke ret, illetve ke ret ma rad vány össze gét az éves elõ irány zat nor ma tív fel osz tá sa alap ján, és fi gye lem - mel kí sé ri az elõ irány za tok en nek meg fe le lõ fel hasz ná lá - sát, me lyet a fél éves be szá mo ló hoz és az éves zár szám - adás hoz kap cso ló dó an egyez tet az 1. (4) be kez dé se sze rint az MTRFH-val, illetve a BM-mel. A nyil ván tar tá si kö te le zett ség a Ta ná csot is ter he li. (2) A tá mo ga tá so kat az Igaz ga tó ság az Ámr ában elõ ír tak sze rint fo lyó sít ja az zal, hogy a) a tá mo ga tá si szer zõ dés és azok mó do sí tá sá nak elõ - ké szí té sét és a ki fi ze té sek össze han go lá sát az 1. (4) be - kez dé se sze rint az MTRFH, illetve a BM meg bí zá sa alap - ján az Igaz ga tó ság vég zi. A tá mo ga tá si szer zõ dés elõ ké - szí té sé hez a Ta nács a tá mo ga tá si dön té sek kel együtt a dön tést kö ve tõ 3 na pon be lül a tá mo ga tott pá lyá za to kat és azok hi ány pót lá sát meg kül di az Igaz ga tó ság nak; b) a tá mo ga tott szám lá ját a Ta nács hoz nyújt ja be, aki el len jegy zést köve tõen to váb bít ja az Igaz ga tó ság hoz; c) a tárgy évi elõ irány zat ból fel nem hasz nált rész a tárgy évet kö ve tõ év elõ irány za tát ter he li. (3) A tá mo ga tá si szer zõ dé sek vég re haj tá sá nak és a kö te - le zett ség vál la lás tel je sí té sé nek el len õr zé sé re az Igaz ga tó - ság és az érin tett Ta nács jo go sult és kö te les, to váb bá az 1. (4) be kez dé se sze rint az MTRFH, illetve a BM vé gez - het el len õr zést. (4) A tá mo ga tás ból meg va ló su ló be ru há zá sok, fej lesz - té sek ha tá sa it ér té ke lõ je len té se ket, a fo lya mat ban lé võk nyo mon kö ve té sét és pénz ügyi el len õr zé sét tar tal ma zó elem zé se ket a Ta ná csok az 1. (4) be kez dé se sze rint az MTRFH, illetve a BM ál tal meg ha tá ro zott for má ban és tar - ta lom mal éven te el ké szí tik, és a tárgy évet kö ve tõ feb ru ár 15-éig meg kül dik az MTRFH, illetve a BM ré szé re. (5) Az Igaz ga tó ság a tá mo ga tá si szer zõ dés sze rint a tá - mo ga tás fo lyó sí tá sa kor sza bály sze rû sé gi szem pont ból ellen õr zi az ön kor mány zat ál tal be nyúj tott és a Ta nács ál - tal el len jegy zett kol la u dált szám lát. Az 1. (4) be kez dé se sze rint az MTRFH, illetve a BM utal vá nyo zás fel té te le a szám la ön kor mány za ti kol la u dá lá sa és a Ta nács el len jegy - zé se.

5 2005/17. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 631 (6) A tá mo ga tás sa ját és más for rá sok kal ará nyo san a tel je sí tést iga zo ló szám la alap ján a Ta nács dön té sé rõl szóló adat lap nak meg fe le lõ tá mo ga tá si és az az zal azo nos tar tal mú tá mo ga tá si szer zõ dés ben rög zí tett éves üte me zés sze rint ve he tõ igény be. (7) Az Igaz ga tó ság az 1. (4) be kez dé se sze rint az MTRFH, illetve BM utal vá nyo zást köve tõen át uta lást tel - je sít az ön kor mány zat szám la ve ze tõ bank já nak. (8) Az Igaz ga tó ság fél éves költ ség ve tés be szá mo lá si és év végi zár szám adá si kö ve tel mé nye i nek és ha tár ide jé nek meg fele lõen a tárgy hót kö ve tõ 15-éig tá jé koz tat ja az 1. (4) be kez dé se sze rint az MTRFH-t, illetve a BM-et, a Ta ná cso kat a tá mo ga tás elõ irány za tá nak és ma rad vá nyá - nak fel hasz ná lá sá ról, a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ ön kor - mány za tok tá mo ga tá sá nak össze gé rõl az Áht.-ban, va la - mint az Ámr.-ben fog lal tak figye lembevételével. (9) A Ta nács az éves tá mo ga tá si ke ret összeg fel hasz ná - lá sá ról a költ ség ve tés be szá mo lá si és zár szám adá si kö ve - tel mé nye i nek és ha tár ide jé nek meg fele lõen el ké szí tett be - szá mo ló ját meg kül di az 1. (4) be kez dé se sze rint az MTRFH-nak, illetve a BM-nek. 7. (1) Ha a tá mo ga tást el nyert pá lyá zó a tá mo ga tást nem a szer zõ dés ben meg je lölt fel adat ra hasz nál ja fel, ak kor az adott évi költ ség ve tés rõl szóló tör vény ben meg ha tá ro zott ka ma tok kal nö velt össze get a vissza vo nás ról szóló ér te sí - tés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 5 mun ka na pon be lül az Igaz - ga tó ság nak vissza kell fi zet ni. (2) A támogatott fejlesztéssel létrehozott vagyon a támogatási szerzõdésben rögzített kötelezettségvállalás idõpontjáig csak a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyásával és a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek más által történõ átvállalásával, teljes jogutódlás mellett idegeníthetõ el. (3) A tá mo ga tás ban ré sze sült be ru há zás tá mo ga tá si dön tést hozó elõ ze tes jó vá ha gyá sa nél kül tör té nõ el ide ge - ní té se ese tén a be vé tel bõl a tá mo ga tás ará nyá nak meg fe le - lõ, de leg alább a tá mo ga tás sal azo nos össze get 5 mun ka - na pon be lül az MTRFH, illetve a BM fe je ze ti szám lá já ra vissza kell fi zet ni. MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCSOK DÖNTÉSI HATÁSKÖRÉBE UTALT ELÕIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYAI Közös szabályok 8. (1) A költ ség ve té si tör vény 15. -a (1) be kez dé sé nek d) pont ja alap ján a IX. fe je zet He lyi ön kor mány za tok tá - mo ga tá sai, 7. cím A he lyi ön kor mány za tok fej lesz té si és vis ma i or tá mo ga tá sa i ra elõ irány zott ke ret a) 63%-a a te rü let fej lesz tés ked vez mé nye zett tér sé ge i - nek jegy zé ké rõl szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. ren de let - ben meg ha tá ro zott te rü let fej lesz té si szem pont ból ked vez - mé nye zett tér sé gek be és a tár sa dal mi-gaz da sá gi és inf ra - struk tu rá lis szem pont ból el ma ra dott, illetve az or szá gos át la got je len tõ sen meg ha la dó mun ka nél kü li ség gel súj tott te le pü lé sek jegy zé ké rõl szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. ren - de let ben meg ha tá ro zott tár sa dal mi-gaz da sá gi és inf ra - struk tu rá lis szem pont ból el ma ra dott, illetve az or szá gos át la got je len tõ sen meg ha la dó mun ka nél kü li ség gel súj tott te le pü lé se ken te rü le ti ki egyen lí tést szol gá ló be ru há zá sok támo gatására, b) 37%-a a he lyi ön kor mány za tok fel hal mo zá si, fel újí - tá si és vis ma i or fel ada ta i nak tá mo ga tá sá ra te rü le ti kö tött - ség nél kül hasz nál ha tó fe l. (2) A he lyi ön kor mány za tok fej lesz té si és vis ma i or tá - mo ga tá sa elõ irány zat (1) be kez dés a) pont já ban meg ha tá - ro zott ke ret me gyék kö zöt ti költ ség ve té si tör vény ben meg ha tá ro zott mód szer sze rin ti fel osz tá sát az 1. szá mú mel lék let, az (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott ke - ret me gyék kö zöt ti költ ség ve té si tör vény ben meg ha tá ro - zott mód szer sze rin ti fel osz tá sát a 2. szá mú mel lék let tar - tal maz za. (3) A me gyei te rü let fej lesz té si ta nács (a továb biak ban: te rü let fej lesz té si ta nács) a tárgy évi elõ irány za ta leg fel jebb 70%-ig vál lal hat kö te le zett sé get 3 évre elõ re, de a kö vet - ke zõ évi kö te le zett ség vál la lás mér té ke 50%-nál ma ga sabb nem le het. (4) A tá mo ga tá si igény be nyúj tá sa elõtt meg kez dett be - ru há zás hoz tá mo ga tás nem ad ha tó, ki vé ve a cím zett vagy cél tá mo ga tás sal meg va ló su ló be ru há zá so kat, ahol a be - nyúj tás kor még hát ra lé võ be ru há zá si összeg hez igé nyel - he tõ tá mo ga tás. (5) A tá mo ga tást igény be vevõ ön kor mány zat a költ ség - ve té si be szá mo ló val egy ide jû leg, illetve a tá mo ga tá si szer - zõ dés sze rint ter ve zett be fe je zé si ha tár idõt kö ve tõ 90 na - pon be lül az Igaz ga tó ság ál tal ki adott adat la pon el szá - mol az elõ irány zat fel hasz ná lá sá ról a te rü let fej lesz té si ta - nács nak. Az el szá mo lás sal egy ide jû leg a fel nem hasz nált elõ irány zat ról le kell mon da ni amennyi ben az tárgy évi elõ irány za tot érint az Igaz ga tó ság ál tal ki adott adat lap sze rint. Az elõ zõ évek elõ irány zat-ma rad vá nya ese tén az el szá mo lás sal egy ide jû leg a te rü let fej lesz té si ta nács mó - do sít ja a dön té si adat la pot. Az ön kor mány zat el szá mo lá sát köve tõen a te rü let fej lesz té si ta nács a fel adat be fe je zé sét a hely szí nen mû sza ki lag ellen õr zi, és er rõl jegy zõ köny vet ál lít ki. A te rü let fej lesz té si ta nács az el len õr zött adat la pok és az el len õr zé si jegy zõ könyv meg kül dé sé vel az Igaz ga tó - sá got tá jé koz tat ja. (6) Ha az ön kor mány zat a tá mo ga tott fel adat meg va ló sí - tá sá tól el áll, illetve a tá mo ga tást csak rész ben hasz nál ta

6 632 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/17. szám fel, vagy a tá mo ga tá si szer zõ dés sze rin ti ha tár idõ ig a tá mo - ga tást nem hasz nál ta fel, ak kor a fel nem hasz nált tá mo ga - tás ról a so ron kö vet ke zõ, de a leg ké sõbb 30 na pon be lül össze hí vott kép vi se lõ-tes tü le ti ülé sen le kell mon da nia. A le mon dás ról 8 mun ka na pon be lül az Igaz ga tó ság ál tal ki adott adat la pon ér te sí ti a te rü let fej lesz té si ta ná csot, amely az Igaz ga tó ság ál tal ki adott adat la pon tá jé koz tat ja az Igaz ga tó sá got. (7) A fej lesz té si célú tá mo ga tás nak az adott me gye ré - szé re biz to sí tott tárgy évi ke re té bõl, illetve az elõ zõ év elõ - irány zat-ma rad vá nyá ból és a le mon dás ból, a vissza vo nás - ból ere dõ össze gek az Igaz ga tó ság ál tal elõ ké szí tett tá mo - ga tá si szer zõ dés mó do sí tá sát köve tõen a te rü let fej lesz té si ta ná csok szá má ra is mé tel ten fel hasz nál ha tók a tárgy év ben ki nem elé gí tett, de a fel té te lek nek meg fe le lõ ön kor mány - za ti pá lyá za tok ra. A 8. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott keret programspecifikus szabályai 9. (1) Több te le pü lés össze fo gá sá val meg va ló su ló be ru há - zás ab ban az eset ben tá mo gat ha tó, ha leg alább egy te le pü - lés meg fe lel a 8. (1) be kez dés a) pont já ban meg fo gal ma - zott fel té te lek nek. Ez eset ben a tá mo ga tás csak a 8. (1) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott ön kor mány za - to(ka)t il le ti meg, a be ru há zás költ sé ge i bõl õ(ke)t ter helõ há nyad figye lembevételével. (2) Az ön kor mány za tok az aláb bi cé lok meg va ló sí tá sá - hoz igé nyel het nek tá mo ga tást: a) a te le pü lé se ken vagy azok egyes te rü le te in ki e mel - ten a ked ve zõt len te lep sze rû la kó kör ze tek ben a ter me lõ inf ra struk tú ra ki épí té se; b) a bel- és kül te rü le ten meg lé võ ter me lõ inf ra struk tu - rá lis há ló za tok fej lesz té se, fel újí tá sa; c) a fel szí ni víz el ve ze tõ rend sze rek ki épí té sé nek fej - lesz té se, fel újí tá sa; d) az ipar i te rü le tek elõ ké szí té se; e) a cím zett és cél tá mo ga tás ban ré sze sü lõ fej lesz té sek ki egé szí tõ tá mo ga tá sa; f) az ön kor mány za ti tu laj do nú kö te le zõ fel ada tot el lá tó in téz mé nyek be ru há zá sa i nak tá mo ga tá sa; g) köz für dõk kor sze rû sí té sé nek tá mo ga tá sa; h) a tu riz mus hoz, a kör nye zet- és a ter mé szet vé de lem - hez, va la mint a szo ciá lis fog lal koz ta tás hoz kap cso ló dó ön - kor mány za ti fej lesz tés; i) te le pü lés ren de zé si ter vek ké szí té se. (3) A te rü let fej lesz té si ta nács dönt ar ról, hogy a (2) be - kez dés ben meg ha tá ro zott cé lok kö zül az adott év ben mely cé lok ra vo nat ko zó an ír ki pá lyá za tot. (4) A tá mo ga tás szem pont já ból el is mer he tõ költ sé gek: a) a szám vi tel rõl szóló évi C. tör vény 47. -ában, 48. -ában és 51. -ában fog lal tak sze rint a tár gyi esz kö - zök, im ma te ri á lis ja vak be szer zé si ára, a meg lé võ esz kö - zök bõ ví té sé nek, ren del te té se meg vál toz ta tá sá nak, át ala - kí tá sá nak elõ ál lí tá si költ sé ge i nek mér té ké ig; b) fej lesz té si célú pénz esz kö zök át adá sa ba) szol gál ta tó (ve ze té kes gáz, áram, hír köz lés) tár sa - sá gok és a víz gaz dál ko dás ról szóló évi LVII. tör - vény sze rin ti víz köz mû üze mel te tõk, bb) ön kor mány za tok ál tal ala pí tott és azok több sé gi tu - laj do ná ban lévõ be ru há zó és/vagy szol gál ta tó gaz da sá gi tár sa sá gok, bc) ál lam i köz út ke ze lõ köz hasz nú tár sa sá gok, illetve 100%-os ál lam i tu laj don ban lévõ gaz da sá gi tár sa sá gok ré szé re az ön kor mány za tok kal kö tött szer zõ dés sze rint. (5) A tá mo ga tás az arra jutó áfá val nö vel ten igé nyel he - tõ. Más ál lam i tá mo ga tá sok ban nem ré sze sü lõ be ru há zá - sok nál a tá mo ga tás nem ha lad hat ja meg az el is mer he tõ költ sé gek 70%-át. (6) A fel szí ni víz el ve ze tõ rend sze rek ki épí té sé nél, a több te le pü lés össze fo gá sá val meg va ló su ló be ru há zá sok - nál a tá mo ga tás az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott tá mo - ga tás mér té ké nél 10%-kal ma ga sabb le het ak kor, ha a tár - sult te le pü lé sek re esõ összes be ru há zá si há nyad meg ha lad - ja a be ru há zás tel jes össze gé nek 10%-át. (7) A tá mo ga tá sok el bí rá lá sá nál elõnyt él vez nek a tér sé - gi prog ra mok ba il lesz ke dõ fej lesz té si célú pá lyá za tok. (8) Ha az ön kor mány zat a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ - zõ két év ben a bel víz el le ni vé de ke zés hez a vis ma i or ke - ret bõl vagy más ál lam i for rás ból tá mo ga tás ban ré sze sült, a fel szí ni víz el ve ze tõ rend szer ki épí té sé hez 100%-os tá mo - ga tás ban ré sze sül het. (9) A ked ve zõt len te lep sze rû la kó kör ze tek termelõinfra struktúra ki épí té sé hez 90%-os tá mo ga tás ban ré sze - sül het az ön kor mány zat. (10) Egyéb ál lam i tá mo ga tá sok ban ki vé ve az Or szá - gos Ci gány Ön kor mány zat ál tal, va la mint a kor mány ren - de let ben meg ha tá ro zott leg hát rá nyo sabb hely ze tû kis tér - sé gek ben meg va ló su ló be ru há zá sok hoz meg ítélt tá mo ga - tást is ré sze sü lõ be ru há zá sok nál, a te rü le ti kö tött ség gel fel hasz nál ha tó ke ret bõl nyúj tott tá mo ga tás mér té két mi ni - mum 30%-kal ala cso nyabb mér ték ben kell meg ál la pí ta ni az egyéb ként ad ha tó tá mo ga tás mér té ké nél. (11) A be ru há zás nak a meg kez dés tõl szá mí tott 3 éven be lül meg kell va ló sul nia ki vé ve a cél tá mo ga tás sal meg - va ló su ló be ru há zá so kat, és a be ru há zás sal meg va ló sí tott inf ra struk tu rá lis szol gál ta tás ról az ön kor mány zat nak 10 éven ke resz tül gon dos kod nia kell. A 8. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott keret programspecifikus szabályai 10. (1) A te rü let fej lesz té si ta nács és a fõ vá ro si ön kor mány - zat (a továb biak ban együtt: te rü let fej lesz té si ta nács) a te rü -

7 2005/17. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 633 let-, illetve te le pü lés fej lesz té si kon cep ció figye lembe - vételével dönt a tá mo ga tás he lyi ön kor mány za tok ré szé re tör té nõ oda íté lé sé rõl. (2) A fõ vá ro si és a fõ vá ro si ke rü le ti ön kor mány za tok vo nat ko zá sá ban a tá mo ga tás fel hasz ná lá sá val kap cso la tos dön té si ha tás kört a te rü let fej lesz tés rõl és a te rü let ren de - zés rõl szóló évi XXI. tör vény 15/A. -ának (1) be - kez dé sé ben fog lal tak nak meg fele lõen a Fõ vá ro si Köz - gyû lés gya ko rol ja. (3) Az elsõ fél év ben az éves ke ret leg fel jebb 70%-a köt - he tõ le dön tés sel. (4) Az ön kor mány za tok az aláb bi cé lok meg va ló sí tá sá - hoz igé nyel het nek tá mo ga tást: a) a he lyi ön kor mány za tok fel adat kö ré be tar to zó, ön - kor mány za ti tu laj don ra vo nat ko zó fel hal mo zá si és fel újí - tá si ki adá sok tá mo ga tá sa; b) a cím zett és cél tá mo ga tás sal fo lya mat ban lévõ be ru - há zá sok fel hal mo zá si és fel újí tá si tá mo ga tá sa; c) a he lyi ön kor mány za tok elõ re nem lát ha tó ter mé sze ti vagy más ká rok ból adó dó vis ma i or több let ki adá sa i nak rész be ni vagy tel jes tá mo ga tá sa. (5) A he lyi ön kor mány zat tá mo gat ha tó fel hal mo zá si ki - adá sai kö ré be a költ ség ve té si ren de le té ben sze rep lõ be ru - há zá si, fel újí tá si fel ada tok ra el kü lö ní tett, ere de ti elõ irány - za tok tar toz nak. (6) Ka taszt ró fa hely zet ese tén a ka taszt ró fa súj tot ta megyékben a te rü let fej lesz té si ta nács a 8. (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti, még ren del ke zés re álló tá mo ga tá si ke re - tét kö te les a ka taszt ró fa hely zet eny hí té sé re for dí ta ni. A 8. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott keret (decentralizált) vis maior támogatásra vonatkozó programspecifikus szabályai 11. (1) A he lyi ön kor mány zat tá mo ga tást igé nyel het a te rü - let fej lesz té si ta nács tól az ön kor mány za ti tu laj dont súj tó, elõ re nem lát ha tó ter mé sze ti vagy más ká rok ból adó dó ese tek több let ki adá sa i nak rész be ni vagy tel jes tá mo ga tá - sá ra, a biz to sí tás ból vagy egyéb mó don meg té rü lõ ká rok figye lembevételével (de cent ra li zált vis ma i or tá mo ga tás). (2) A tá mo ga tás igény lé sé nek fel té te le a kár ese mény - nek az elõ re nem lát ha tó, vá rat lan ese mény miatt be kö - vet ke zett kárt kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül a he lyi ön kor - mány zat rö vid, írá sos (fa xon vagy e-mai len) be je len té si kö te le zett sé ge a te rü let fej lesz té si ta nács felé. (3) A be je len tést köve tõen ha la dék ta la nul a te rü let fej - lesz té si ta nács kép vi se lõ je a hely szí nen meg gyõ zõ dik a be je len tés va ló di sá gá ról, er rõl jegy zõ köny vet ál lít ki, mellyel meg te rem ti a jog ala pot arra, hogy a he lyi ön kor - mány zat tá mo ga tást igé nyel het. A jegy zõ könyv ben a te rü - let fej lesz té si ta nács meg ha tá roz za a hely re ál lí tás kez dé si és be fe je zé si idõ tar ta mát. (4) Nem tar toz nak a vis ma i or tá mo ga tá si kör be az el - ma radt fel újí tás ból, kar ban tar tás ból ere dõ, ko ráb ban meg - elõz he tõ ká rok hely re ál lí tá sát, illetve fel újí tá si elõ irány za - tok pót lá sát cél zó tá mo ga tá si igé nyek. Nem tá mo gat ha tók azok a ké rel mek sem, ahol a jel zett ká rok hely re ál lí tá sa a he lyi ön kor mány zat tól az ön kor mány zat ren del ke zé sé re álló for rá sok alap ján el vár ha tó. (5) Kü lö nö sen sú lyos ter mé sze ti vagy más, a te le pü lés na gyobb ré szét érin tõ ká rok (pl. föld ren gés, ár víz, la kott te rü le ten be lü li nagy ki ter je dé sû bel víz, tor ná dó, tûz vész, rob ba nás, pin ce- vagy part fal om lás) mér sék lé sé re a tá mo - ga tás azon na li se gít ség nyúj tás ként, elõ leg for má já ban is fo lyó sít ha tó a te rü let fej lesz té si ta nács utó la gos en ge dé lye - zé sé vel, a te rü let fej lesz té si ta nács el nö ké nek elõ ze tes dön - té sé vel, el szá mo lá si kö te le zett ség gel. (6) Ki vé te les eset ben a tá mo ga tás a la kos ság egy sze ri, rend kí vü li szo ciá lis tá mo ga tá sá ra is ki ter jed het. A la kos sá - gi tá mo ga tás a szo ciá lis igaz ga tás ról és szo ciá lis el lá tá sok - ról szóló évi III. tör vény ben elõ írt el já rá si sza bá - lyok kal egye zõ en az ön kor mány za ti kö te le zett ség bõl ere - dõ ki adá sok (át me ne ti se gély nyúj tá sa a lét fenn tar tást veszélyeztetõ rend kí vü li élet hely zet be ke rült sze mé lyek ré szé re az élet ve szély meg szün te té sé hez) rész be ni vagy tel jes meg té rí té sét je len ti. Ez a tá mo ga tás a kárt szen ve dett la ko sok biz ton sá gát szol gál ja, az in gat lan hely re ál lí tá sá - nak vagy új já épí té sé nek fe de ze tét nem tar tal maz za. A tá - mo ga tás elõ leg for má já ban is fo lyó sít ha tó az (5) be kez dés - ben rész le te zett el já rás sze rint. 12. (1) Az ön kor mány zat a tá mo ga tá si ké rel mét az Igaz - ga tó sá gon ke resz tül a be je len tés rõl ké szült jegy zõ könyv ki ál lí tá sát kö ve tõ 30 na pon be lül kö te les be nyúj ta ni a te rü - le ti leg ille té kes te rü let fej lesz té si ta nács hoz. A ké re lem ben meg kell ha tá roz ni a hely re ál lí tás kez dé si és be fe je zé si ha - tár ide jét. Az Igaz ga tó ság meg vizs gál ja a ké rel met és hi á - nyos ság ész le lé se ese tén az Áht. 64/B. -ának (3) be kez - dé se alap ján az ön kor mány za tot hi ány pót lás ra szó lít ja fel. Az ön kor mány zat a hi ány pót lá sá ról 8 na pon be lül gon dos - ko dik. (2) A tá mo ga tá si ké re lem mel lék le tei a kö vet ke zõk: a) a kár ese mé nyek be kö vet kez tét iga zo ló te rü let fej - lesz té si ta nács ál tal ki ál lí tott jegy zõ könyv, a több let ki adá - sok kö te le zett sé gét ta nú sí tó bi zony lat: szak ér tõi nyi lat ko - zat, költ ség ve tés a kár hely re ál lí tá sá ról, egyéb do ku men tu - mok; b) a kép vi se lõ-tes tü let elõ ter jesz tése és ha tá ro za ta arra vo nat ko zó an, hogy az ön kor mány zat sa ját ere jé bõl rész - ben vagy egé szé ben a vis ma i or hely ze tét nem tud ja meg - ol da ni; c) az ön kor mány zat adott évi költ ség ve té sé rõl szóló kép vi se lõ-tes tü le ti ren de let;

8 634 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/17. szám d) a BM Or szá gos Ka taszt ró fa vé del mi Fõ igaz ga tó ság kép vi se lõ jé nek a kár té nyét, jel le gét, mér té két tartal - mazó nyi lat ko za ta; e) a pin ce- vagy part om lás, föld csu szam lás kár el há rí tás te kin te té ben a bel ügy mi nisz ter ál tal ki ne ve zett Pin ce- és Part fal ve szély-el há rí tá si Szak ér tõi Bi zott ság tá mo ga tó vagy el uta sí tó ja vas la tot tar tal ma zó szak vé le mé nye; f) a te rü let fej lesz té si ta nács ál tal meg ha tá ro zott egyéb bi zony la tok. (3) A te rü let fej lesz té si ta nács fo lya ma to san tá jé koz tat ja a vis ma i or tá mo ga tás oda íté lé sé rõl szóló dön tés rõl az Igaz ga tó ság ál tal ki adott adat lap ki töl té sé vel, egy-egy példány meg kül dé sé vel az Igaz ga tó sá gon ke resz tül az MTRFH-t. Az adat lap az utal vá nyo zás és elõirányzatengedélyezés alap do ku men tu ma. (4) Az Igaz ga tó ság az MTRFH köz pon ti szá mí tó gé pes nyil ván tar tá sá ban rög zí ti az adat lap ada ta it, és az adat lap egy pél dá nyát to váb bít ja az MTRFH-nak. (5) A he lyi ön kor mány zat a tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ról be fe je zé si ha tár idõt kö ve tõ 30 na pon be lül az ide vo nat - ko zó hi te les bi zony la tok be csa to lá sá val, a területfejlesz - tési ta nács nak kö te les el szá mol ni. (6) Az el szá mo lás vég le ge zé se a te rü let fej lesz té si ta - nács utó el len õr zé sé vel tör té nik. Ek kor he lyi el len õr zés - ként, az el vég zett mun ka igény be je len tés sze rin ti mû sza ki tar tal má nak iga zo lá sá ra el len õr zé si jegy zõ könyv ki ál lí - tá sá ra ke rül sor, amely nek zá ra dé ka a fel hasz ná lás jog sze - rû sé gét mi nõ sí ti, az eset le ges vissza fi ze té si kö te le zett ség elõ írásával. Az el len õr zé si jegy zõ köny vet a te rü let fej lesz - té si ta nács meg kül di az Igaz ga tó ság nak és az MTRFH-nak. Az Igaz ga tó ság in téz ke dik az ön kor mány - za ti vissza fi ze té si kö te le zett ség tel je sí té sé re. (7) A te rü let fej lesz té si ta nács az éves tá mo ga tá si ke ret össze gé nek fel hasz ná lá sá ról a költ ség ve tés be szá mo lá si és zár szám adá si kö ve tel mé nye i nek és ha tár ide jé nek meg - fele lõen el ké szí tett be szá mo ló ját meg kül di az Igaz ga tó sá - gon ke resz tül az MTRFH-nak. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK DÖNTÉSI HATÁSKÖRÉBE UTALT ELÕIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYAI A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása programspecifikus felhasználási szabályai 13. (1) A tá mo ga tás cél ja a te le pü lé si ön kor mány za tok törzs va gyo ná ba tar to zó bel te rü le ti köz utak ka pa ci tást nem nö ve lõ szi lárd bur ko lat fel újí tá sá nak tá mo ga tá sa olyan ese tek ben, ami kor az út víz el ve ze té se meg ol dott, vagy azt a ter ve zett bur ko lat fel újí tás sal egy ide jû leg az ön - kor mány zat sa ját for rás ból meg old ja. (2) A települési önkormányzatok elismerhetõ bruttó felújítási kiadásaik 50%-át, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet által meghatározott települések kiadásaik 58%-át, de legfeljebb a felújítás bruttó fajlagos költségei alapján számított összeg 50, illetve 58%-át igényelhetik támogatásként. (3) Min den igény lés egy (eset leg több ut cát ma gá ba fog la ló, de egy be füg gõ) há ló za ti elem re vo nat koz hat. (4) Ha a fel újí tan dó bur kolt út sza kasz hoz kap cso ló dó víz el ve ze tõ rend szer nem meg fe le lõ ál la po tú, csak ab ban az eset ben le het a fel újí tá si mun kák ra igény be je len tést be - nyúj ta ni, ha az ön kor mány zat vál lal ja a víz el ve ze tõ rend - szer fel újí tá sát, illetve ki épí té sét. (5) A tá mo ga tás szem pont já ból a fel újí tás be ke rü lé si össze ge nem tar tal maz hat ja a pá lyá zat be adá si ha tár ide - jét meg elõ zõ egy év nél ré geb bi ter ve zé si, to váb bá a te rü - let-igény be vé te li és köz mû lé te sí té si (pl. köz vi lá gí tás, szenny víz csa tor na) költ sé ge it, utób bi nál ki vé telt ké pez a gya lo gos-át ke lõ hely elõ írás sze rin ti meg vi lá gí tá sá nak lé - te sí té se. A fej lesz tés be ke rü lé si össze gé be be szá mít ha tó a pá lyá zat be adá si ha tár nap ját meg elõ zõ egy éven be lül ki - fizetett ter ve zé si, épí té si en ge dé lye zé si díj, to váb bá a le - bonyolítás díja, amely az ön kor mány za ti sa ját for rás ré sze - ként el is mer he tõ. Hasz ná lat ba vé te li díj ab ban az eset ben szá mol ha tó el, ha annak szám lá ja a ki vi te le zõi szám la be - nyúj tá sá val egy ide jû leg biz to sít ha tó. (6) A bur ko lat fel újí tás tá mo ga tás szem pont já ból el is - mer he tõ brut tó faj la gos költ sé ge it a 3. szá mú mel lék let tar - tal maz za. A tá mo ga tás szem pont já ból el is mer he tõ költ sé - gek a szám vi tel rõl szóló évi C. tör vény 47. -ában, 48. -ában és 51. -ában fog lal tak sze rint a tár gyi esz kö - zök, im ma te ri á lis ja vak be szer zé si ára, a meg lé võ esz kö - zök bõ ví té sé nek, ren del te té se meg vál toz ta tá sá nak, át ala - kí tá sá nak elõ ál lí tá si költ sé ge i nek mér té ké ig. (7) A be nyúj tott pá lyá za to kat a te rü le ti leg ille té kes me - gyei köz út ke ze lõ kht., il le tõ leg fõ vá ro si ke rü let ese tén a Bu da pest Fõ vá ros Ön kor mány zat Fõ pol gár mes te ri Hi va - ta la, Bu da pest Fõ vá ros Ön kor mány za ta ese tén a Pest Megyei Ál la mi Köz út ke ze lõ Kht. tar tal mi és for mai szem - pont ból a meg kül dést kö ve tõ 30 na pon be lül vé le mé nye zi. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása program programspecifikus felhasználási szabályai 14. (1) Tá mo ga tás a) a la kos sá gi, illetve ön kor mány za ti költ ség ve té si szer vek nél ke let ke zõ te le pü lé si hul la dék gyûj té si, szál lí tá si és ke ze lé si rend szer fej lesz té sé re,

9 2005/17. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 635 b) a la kos ság nál, illetve ön kor mány za ti költ ség ve té si szer vek nél ke let ke zõ ve szé lyes hul la dék sze lek tív gyûj té - sé re, c) a te le pü lé sen nem csa tor ná zott (ha tó sá gi iga zo lás sal alá tá masz tot tan gyûj tõ ve ze ték kel el nem lá tott), la kos sá gi és ön kor mány za ti költ ség ve té si szer vek nél ke let ke zõ, a kom mu ná lis hoz ha son ló össze té te lû fo lyé kony hul la dék ke ze lé sé nek fej lesz té sé re és a köz szol gál ta tás ba való be - vo ná sá ra igé nyel he tõ. (2) Tá mo ga tás ra azok a te le pü lé si ön kor mány za tok pá - lyáz hat nak, ahol a) jog sza bá lyok ban elõ írt fel té te lek kel mû kö dik te le - pü lé si szi lárd-, illetve fo lyé kony hul la dék-ke ze lé si köz - szol gál ta tás; b) ha tá lyos he lyi köz szol gál ta tá si ön kor mány za ti ren - de let alap ján meg tör tént a köz szol gál ta tó ki vá lasz tá sa és vele ér vé nyes köz szol gál ta tá si szer zõ dést kö töt tek; c) nyi lat ko zat ban vál lal ják, hogy a te vé keny ség fej - lesz té sé vel össze füg gés ben a ha tá lyos ön kor mány za ti ren - de le tet, va la mint a köz szol gál ta tá si szer zõ dést szük ség sze rint mó do sít ják. (3) Tá mo ga tott ele mek és a tá mo ga tás ará nya a meg - adott faj la gos költ sé gek figye lembevételével: a) hul la dék gyûj tõ szi get, gyûj tõ pont 70% b) hul la dék gyûj tõ ud var 60% c) kom posz tá ló te lep 70% d) házi kom posz tá lást se gí tõ spe ci á lis esz köz 60% e) szenny víz tisz tí tó te le pen te le pü lé si fo lyé kony hul la dé kot be fo ga dó mû tárgy 60% f) hul la dék gyûj tõ, -szál lí tó jár mû 70% (be le ért ve a spe ci á lis sze lek tív hul la dék gyûj tõ, -szál lí tó jár mû vet, illetve a te le pü lé si fo lyé kony hul la dék-szip pan - tó, -szál lí tó jár mû vet is). (4) Min den pá lyá zó ön ál ló an egy pá lyá za tot mely igény sze rint több tá mo ga tá si ele met is tar tal maz hat nyújt hat be, és leg fel jebb to váb bi egy pá lyá zat ban tár sult - ként ve het részt. A kö te le zõ en el lá tan dó te le pü lé si szi lárd - hul la dék-ke ze lé si köz szol gál ta tás hoz szük sé ges hul la dék - gyûj tõ, -szál lí tó jár mû re a 2000 fõ alat ti ál lan dó la ko sú ön - kor mány za tok pá lyáz hat nak. A be nyúj tott pá lyá za to kat a Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té rium ál tal ki je lölt in téz mény a meg kül dést kö ve tõ 30 na pon be lül vé le mé - nye zi. (5) Hul la dék ke ze lõ lé te sít mény(ek) a te le pí tés he lye sze rin ti ön kor mány zat ki zá ró la gos, te her-, per- és igény - men tes in gat la nán va ló sít ha tó(k) meg, ki vé ve a szenny víz - tisz tí tó te le pen lé te sí ten dõ be fo ga dó mû tárgy ese té ben. Egy te lep he lyen több lé te sít mény is ki ala kít ha tó. (6) A tá mo ga tás sal lét re ho zott va gyon az ön kor mány zat tu laj do nát ké pe zi, ami épít mény, lé te sít mény és gép jár mû ese tén 10 évig (illetve gép jár mû ese tén leg fel jebb a se lej te - zés idõ pont já ig), egyéb esz köz ese tén 5 évig nem ide ge nít - he tõ el. Az üze mel te té sért a tá mo ga tás ban ré sze sült ön kor - mány zat (tár su lás ese té ben a gesz tor ön kor mány zat vagy a tár su lá si meg ál la po dás ban meg je lölt ön kor mány zat) a fe - le lõs. (7) Amennyi ben a kis tér sé gek meg ál la pí tá sá ról, le ha tá - ro lá sá ról és meg vál toz ta tá sá nak rend jé rõl szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. ren de let ben meg ha tá ro zott kis tér ség ha - tá ra in be lül az adott kis tér ség hez tar to zó ön kor mány za tok több mint fe lé nek rész vé te lé vel hoz nak lét re tár su lást, úgy a pá lyá zó ön kor mány zat sze rin ti ma xi má lis tá mo ga tá si mér té ken fe lül to váb bi 5%-os tá mo ga tás ad ha tó. (8) Elõnyt je len t az el bí rá lás so rán a) a több ön kor mány zat össze fo gá sá val, tár su lás sal meg va ló su ló fej lesz tés; b) a több tá mo gat ha tó elem re ké szült (kom plex) meg - ol dá sok al kal ma zá sa; c) a tér sé gi szem lé let ér vé nye sí té se; d) a meg adott faj la gos költ ség nél ala cso nyabb költ sé gû de az elõ írásoknak meg fe le lõ be ru há zás; e) a kör nye zet vé del mi szem pont ból meg fe le lõ, mû kö - dõ re gi o ná lis agg lo me rá ci ós lé te sít mény hez (be fo ga dó - hoz) való kap cso ló dás, amit lé te sít mé nyi (be fo ga dói) szán dék nyi lat ko zat tal kell alá tá masz ta ni; f) ha a be ru há zás a b) c) pon tok sze rint tá mo ga tott ele - mek ese tén re kul ti vált hul la dék le ra kó te rü le tén va ló sul meg; g) ha a ke let ke zett kom posz tot a c) pont sze rint tá mo ga - tott elem ese tén a fel ha gyott hul la dék ke ze lé si lé te sít mény re kul ti vá ci ó já ra hasz nál ják fel. (9) A te le pü lé si fo lyé kony hul la dék-ke ze lé si köz szol - gál ta tás fej lesz té se kö ré be tar to zó szenny víz tisz tí tó te le - pen te le pü lé si fo lyé kony hul la dé kot be fo ga dó mû tárgy és te le pü lé si fo lyé kony hul la dék-szip pan tó, -szál lí tó jár mû tá - mo ga tá si ele mek re be nyúj tott pá lyá za tok kö zül elõny ben ré sze sül nek azok, ame lyek a (8) be kez dés ben meg ha tá ro - zott szem pon to kon túl az aláb bi szem pon tok nak is meg fe - lel nek: a) ame lye ket a Nem ze ti Te le pü lé si Szenny víz el ve ze té - si és -tisz tí tá si Meg va ló sí tá si Prog ram ról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. ren de let 3. szá mú mel lék le té ben fel so rolt te le pü lés(ek) nyújt(anak) be, amennyi ben a te le pü lés(ek) nem csa tor ná zott(ak); b) ame lyek tér sé gi vagy tér ség fej lesz té si szem lé le tet tük röz nek: a Nem ze ti Te le pü lé si Szenny víz el ve ze té si és -tisz tí tá si Meg va ló sí tá si Prog ram agg lo me rá ci ó i val meg - egye zõ, és a Prog ram ban a fel szín alat ti ér zé keny ség magasabb ér zé keny sé gi fo ko za tá ban sze re pel nek; c) ame lyek a hul la dé kot be fo ga dó szenny víz tisz tí tó te - le pen ke let ke zõ isza pot hasz no sít ják; d) ame lyek kör nye ze ti leg ér zé keny te rü le ten zárt (mû - sza ki vé de lem mel ki ala kí tott) tá ro lók ban old ják meg a ke - let ke zõ hul la dék gyûj té sét; e) ahol a hul la dék szál lí tó ja ön el len õr zé si ter vet ké szít, be tart va a hasz nált és szenny vi zek ki bo csá tá sá nak mé ré sé - rõl, el len õr zé sé rõl, adat szol gál ta tá sá ról, va la mint a víz - szennye zé si bír ság sa já tos sza bá lya i ról szóló 7/2002. (III. 1.) KöM ren de let és a te le pü lé si szi lárd és fo lyé kony hul la dék kal kap cso la tos köz egész ség ügyi kö ve tel mé -

10 636 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/17. szám nyek rõl szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM ren de let vo nat ko zó sza bá lya it; f) amely a be ru há zás hul la dék nak a fel szín alat ti víz be tör té nõ be ve ze té sé bõl szár ma zó, iga zolt kör nye ze ti ká rok fel szá mo lá sát, en nek csök ken té sét szol gál ja. (10) Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely hasz nált esz köz be szer zé sé re, illetve a meg lé võ esz köz fel újí tá sá ra, át ala kí tá sá ra, cse ré jé re irá nyul. (11) A tá mo gat ha tó esz kö zök, lé te sít mé nyek faj la gos költ sé ge it a 4. szá mú mel lék let tar tal maz za. (12) Az ön kor mány za ti sa ját rész a tá mo ga tás és a tel jes be ru há zá si költ ség kö zöt ti kü lön bö zet az igény be ve en dõ fej lesz té si elem tõl füg gõ en. A (KÖZPONTI) VIS MAIOR TARTALÉK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI 15. (1) A te rü let fej lesz té si ta nács a (köz pon ti) vis ma i or tartalékból ak kor ve het igény be tá mo ga tást, ha a 8. -ának (1) be kez dés b) pont sze rin ti éves elõ irány za tá nak leg - alább 20%-át az ön kor mány za ti fel ada to kat érin tõ, ter mé - sze ti vagy más ka taszt ró fá ból ere dõ ká rok eny hí té sé re már fel hasz nál ta. Az igé nyek tel je sí té sé rõl a pénz ügy mi nisz - ter rel tör té nõ egyez te tést köve tõen a bel ügy mi nisz ter dönt. (2) A te rü let fej lesz té si ta nács a vis ma i or tar ta lék ra vonat kozó ké rel mét a bel ügy mi nisz ter hez, fo lya ma to san, azon ban leg ké sõbb a tárgy év de cem ber 10-éig nyújt ja be. A te rü let fej lesz té si ta nács a BM ké ré sé re pót ló lag meg - küldi a szük sé ges nek tar tott do ku men tu mok hi te les má so - la tát. Vis ma i or tar ta lék ból tör té nõ tá mo ga tás ki fi ze té se a kö vet ke zõ évre nem vi he tõ át. (3) A 11. -ának (5) be kez dés sze rin ti ese tek ben a vis ma i or tar ta lék ból elõ leg fo lyó sít ha tó a te rü let fej lesz té si ta - nács el nö ké nek ja vas la tá ra, a bel ügy mi nisz ter a pénz ügy - mi nisz ter rel egyez te tett dön té se alap ján, utó la gos el szá - mo lá si kö te le zett ség gel. (4) A vis ma i or tar ta lék igény be vé te lé re a 11. és a 12. (1) (2) be kez dé se ren del ke zé se it, a tá mo ga tás fo lyó sí tá sá - ra, el szá mo lá sá ra, és el len õr zé sé re a 12. (3) (8) be kez dé - se i ben fog lalt el já rá si ren det kell al kal maz ni az zal, hogy az MTRFH he lyett a BM jár el. (5) A vis ma i or tar ta lék utal vá nyo zá sát a BM vég zi. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. (1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lép ha tály - ba, ren del ke zé se it a ha tály ba lé pést köve tõen in du ló el já rá - sok ban kell al kal maz ni. (2) E ren de let ki hir de té sé vel egy ide jû leg a) a te rü le ti ki egyen lí tést szol gá ló fej lesz té si célú tá - mo ga tá sok fel hasz ná lá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. ren de let, va la mint a mó do sí tá sá - ról szóló 42/1999. (III. 3.) Korm. ren de let, 43/2000. (IV. 7.) Korm. ren de let, 92/2001. (VI. 15.) Korm. ren de let, 23/2002. (II. 27.) Korm. ren de let, 61/2004. (IV. 5.) Korm. ren de let, b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let, va la mint a Ma gyar Ál lam kincs tár Rész vény tár sa ság és az Ál lam ház tar tá si Hiva tal át szer ve zé se miatt szük sé ges sé váló kor mány ren - de le tek mó do sí tá sá ról szóló 89/2003. (VI. 25.) Korm. ren - de let a, 84. -ának h) pont ja, 86. -ának f) pont ja, 91. -a, 92. -ának e) pont ja, ának b) pont ja a ha tá lyát vesz ti. A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter 1. számú melléklet a 27/2005. (II. 14.) Korm. rendelethez A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior támogatása elõirányzat 8. -ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott keret megyék közötti, költségvetési törvényben meghatározott módszer szerinti felosztása Megye, régió Ada tok mil lió Ft-ban Bu da pest 0,00 Pest 619,48 Kö zép-ma gyar or szág 619,48 Fej ér 284,66 Ko má rom-esz ter gom 203,72 Veszp rém 411,28 Kö zép-du nán túl 899,66 Gyõr-Mo son-sop ron 241,95 Vas 187,91 Zala 218,31 Nyu gat-du nán túl 648,17 Ba ra nya 587,09 So mogy 517,58 Tol na 356,19 Dél-Du nán túl 1 460,86