Hamisítás EllEni nemzeti testület ÉvEs jelentés 2009

Átírás

1 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Éves jelentés 2009

2

3 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Éves jelentés 2009 Tartalom Bevezető 2 A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tagjai 2009-ben 3 A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület küldetése 4 A Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia évi tevékenység a Stratégia végrehajtásának szolgálatában 7 Statisztikai pillér 10 Tudatosságnövelési pillér 16 Jogérvényesítési pillér 26 Eseménynaptár 28 Sajtómegjelenések 29 Függelékek 32 1.sz. függelék: A évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv 32 2.sz. függelék: A hamisítás és kalóztevékenység volumenének és gazdasági hatásainak mérése 35 3.sz. függelék: Az Országos Kriminológiai Intézet által vizsgált büntető törvénykönyvi tényállások 37 4.sz. függelék: A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv 18. cikke szerinti magyarországi nemzeti jelentés összefoglalása 38 1

4 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 01Éves jelentés 2009 Bevezetô A versenyképes, innovatív és tudásalapú gazdaság alapja a kreatív, alkotó munka tiszteletben tartása és a kutatási-fejlesztési, a kulturális iparági, valamint a fogyasztói bizalom megőrzéséhez szükséges marketing ráfordítások eredményeként létrejövő szellemi tulajdon hatékony védelme. A szellemi javak sérelmére elkövetett jogsértések elkövetői a szellemi tulajdon értékét felismerve, mások munka- és anyagi befektetéseit kihasználva tesznek szert haszonra. A hamisítási üzletág pedig jövedelmezőnek bizonyul, hiszen a hamisítás egyre nagyobb méreteket ölt és a hamisítással érintett termékek palettája is egyre szélesedik. A luxustermékek hamisításán túllépve ugyanis ma már minden árut hamisítanak, amire csak fogyasztói kereslet mutatkozik, a ruházati és kozmetikai cikkektől az elektronikai termékeken és autóalkatrészeken át a gyógyszerig. A szerzői jog által védett tartalmak illegális úton való terjesztésére pedig már üzleti modelleket is kidolgoztak modern korunk kalózai. A hamisítás és kalózkodás jelenségét azonban a gazdasági szereplőknek és az államnak okozott jelentős és növekvő mértékű kár, továbbá a fogyasztókra is veszélyt jelentő negatív hatásai ellenére sem kíséri megfelelő mértékű társadalmi elutasítás. A szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele, az ilyen típusú jogsértések érdemi csökkentése csak tudatos, szervezett és kitartó küzdelem eredményeként érhető el, amelyben mind az állami szerveknek, mind az érintett iparágaknak részt kell venniük. Ezen összefogás szükségességét felismerve született a kezdeményezés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) létrehozására, és készült el Magyarország első Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiája, amely 2008-tól 2010-ig határozza meg a szellemi tulajdonjogi jogsértések elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében elvégzendő cselekvési irányokat, intézkedéseket. A Stratégiát és az annak mellékletét képező intézkedési tervet október 1-jén fogadta a Kormány, így ez a jelentés a HENT-nek a Stratégia elfogadásától számított 15 hónapos időszak alatti tevékenységéről ad számot. A magyarországi törekvések és kezdeményezések szükségességét és helyes irányválasztását támasztják alá a legfrissebb európai uniós törekvések is e területen, amelyek a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének megerősítését, az állami és privátszektor együttműködését, a hamisítás és kalózkodás elleni stratégiák megalkotását irányozzák elő, lényegében a magyarországi Stratégia kiemelt pilléreire (statisztika, tudatosságnövelés, jogérvényesítés) helyezve a súlypontokat. A HENT tevékenységének eredményeiből, illetve intézkedési kísérleteiből fontos következtetések és tanulságok vonhatók le a Stratégia további végrehajtására, valamint a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének megerősítését célzó további stratégiák megalkotására nézve. A küzdelmet ugyanis folytatnunk kell. Szeretnénk kifejezni köszönetünket a HENT eddigi tevékenységében együttműködő szervezeteknek és személyeknek, és az ez irányú munka folytatására ösztönzünk valamennyi érdekelt állami szervet és iparági képviselőt. 2

5 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 02Éves jelentés 2009 A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tagjai 2009-ben A HENT elnöke: Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium A HENT elnökhelyettese: Dr. Bendzsel Miklós elnök Magyar Szabadalmi Hivatal Mester Zoltán szakállamtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Dr. Schneider Márta szakállamtitkár Oktatási és Kulturális Minisztérium Dr. Süth Miklós szakállamtitkár Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Gulyás Kálmán szakállamtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium Karácsony Imréné szakállamtitkár Pénzügyminisztérium Dr. Héjja Mária főosztályvezető Egészségügyi Minisztérium Dr. Geri István főigazgató-helyettes Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dr. Mózs Elek vezérőrnagy, országos parancsnokhelyettes Vám- és Pénzügyőrség Dr. Házi István bűnügyi főigazgató Országos Rendőr-főkapitányság Dr. Bacher Gusztáv ügyvéd American Chamber of Commerce in Hungary Dr. Kálmán András igazgató Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) Simonkovics Sándor elnök Business Software Alliance Magyarország Golubeff Róbert igazgató Informatikai Vállalkozások Szövetsége Székely Krisztina elnök Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Marosi György ügyvezető elnök Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Dr. Szamosi Katalin alelnök Magyar Védjegy Egyesület Wimmer István főtitkár Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Dr. Horváth Péter igazgató ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért Gláser Tamás Ellenőrző Bizottság alelnök Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 3

6 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 03Éves jelentés 2009 A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület küldetése A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelmet érintő kérdésekben, a hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozásában és végrehajtásában közreműködő javaslattevő, véleményező és tanácsadó fórum, amely a szellemi tulajdonnal és annak védelmével összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek és a szellemi tulajdon védelmével érintett piaci szereplők, társadalmi és gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselőit fogja össze. A HENT létrehozásáról a feketegazdaság - és az annak részét képező hamisítás - elleni határozott, hatékony és összehangolt fellépés érdekében döntött a Kormány január 25-én az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1074/2007. (X. 1.) Korm. határozat módosításáról rendelkező 1002/2008. (I. 25.) Korm. határozattal. A HENT alakuló ülését március 3-án tartotta. A 2009 áprilisi kormányátalakulással összefüggő jogszabály-módosítások következtében a HENT az igazságügyi és rendészeti miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó fórumává vált, amely az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatába is bekerült. A HENT küldetése az állami szervek és a társadalmi illetve gazdasági érdekképviseleti szervezetek közötti eredményes együttműködés előmozdítása a szellemi tulajdon védelme területén, így különösen az alábbi az 1002/2008. (I. 25.) Korm. határozatban megjelölt kérdésekben: Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv kidolgozása, végrehajtásuk öszszehangolása; hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozása, ezek végrehajtása; tudatosságnövelő, felvilágosító programokat, kampányokat kezdeményezése, végrehajtása; a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése; javaslattétel a szellemi tulajdonjo - gok érvényesítését szolgáló jogszabályalkotási és szabályozási tevékenységre a feladatkörrel rendelkező miniszternek. A HENT létrehozása és működése kifejezi, hogy Magyarország elkötelezett a szellemi tulajdon védelme és a szellemitulajdon-jogok megsértésének viszszaszorítása iránt. A hamisítás fôbb hatásai, veszélyei 4 A szellemi tulajdonjogok jogosultjaira: A jogtiszta termékek értékesítési volumene csökken, amely munkahelyek megszüntetéséhez vezethet; Az eredeti termék minôségébe vetett bizalom csökken, amely az értékesítés további csökkenését eredményezheti; Károsítja az áru- és szolgáltatáskereskedelem mûködéséhez nélkülözhetetlen bizalmi viszonyt; Negatívan hat a K+F befektetésekre. A fogyasztókra: Silány, átlagon aluli minôségû termékekhez jutnak a fogyasztók; A vártnál rosszabb költség-haszon arány; Veszélyt jelenthetnek a fogyasztók biztonságára; Komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek (különösen élelmiszer, gyógyszer, kozmetikumok). A társadalomra, gazdaságra: A hamisítási tevékenység rejtett volta miatt költségvetési bevétel-kiesést okoz; Negatív hatása van a foglalkoztatottságra (munkahelyek megszûnése a hamisítás által sújtott ágazatokban, illetve a foglalkoztatottság eltolódása a bizonytalanabb munkahelyekre); A hamisítás elleni fellépés, a tudatosságnövelô kampányok, hamisítás elleni óvintézkedések többletköltséget okoznak a társadalom számára; A hamisítás jelenségének a szervezett bûnö - zéssel való összefonódása elômozdítja a bûnözést és a korrupciót, növeli a feketegazdaság arányát; A hamisítás negatívan befolyásolja az innovációt, ami a gazdasági növekedés lassulását idézheti elô.

7 A hamisítás elleni nemzeti 03testület küldetése Európai összefogás a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelméért Az Európai Közösségek Bizottsága szeptember 11-én terjesztette az Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének megerôsítésérôl szóló közleményét (13286/09), amelyben összhangban a hamisítás és a szerzôi jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervrôl szóló szeptember 25-én elfogadott tanácsi állásfoglalással több a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének javítását szolgáló, a jogi szabályozáson túlmutató intézkedésre tett javaslatot. A közlemény kiemeli a köz- és a magánszektor közötti partnerségek megszilárdításának jelentôségét, amelynek közösségi szintû koordinátoraként a Bizottság létrehozta a Hamisítással és Kalózkodással foglalkozó Európai Megfigyelôközpontot (European Observatory on Counterfeiting and Piracy). A Megfigyelôközpont kiemelt szerepkört vállal és központi erôforrásként kíván szolgálni az alábbi területeken: a szellemi tulajdonjogokat érintô jogsértésekre vonatkozó adatok és információk összegyûjtése, elemzése, ezekre etalonként szolgáló egységes módszer kidolgozása; a hamisítás és kalózkodás gazdasági és a társadalmi hatásairól, ideértve az európai innovációra, versenyképességre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat, a szervezett bûnözés részvételét, valamint az európai polgárok egészségére és biztonságára leselkedô veszélyeket is, részletes elemzések, értékelések készítése; közös jogérvényesítési stratégiák kidolgozása; bevált módszerek népszerûsítése és terjesztése (mind a hatósági jogérvényesítés, az iparági stratégiák, mind a tudatosságnövelô kezdeményezések terén); a köz- és a magánszektor együttmûködésé nek elômozdítása, különösen a tudatosságnövelés és a jogérvényesítô szervek munkatársainak továbbképzése területén. A Bizottsági közlemény alapján az Európai Unió Tanácsa március 1-jén elfogadott tanácsi állásfoglalásában (Council Resolution of 1 March 2010 on the enforcement of intellectual property rights in the internal market) a szellemi tulajdon védelmének megerôsítése érdekében üdvözölte az Európai Megfigyelôközpont létrehozását és a tagállamokat nemzeti hamisítás és kalózkodás elleni stratégiák megalkotására és koordinatív szervezetek létrehozására ösztönözte. Az Európai Megfigyelôközpontban való magyar részvétel a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke és a HENT társadalmi oldali képviselôi által biztosított. Magyarország a évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiája megalkotásával és annak végrehajtását szolgáló intézkedéseivel, valamint az állami és iparági képviselôk együttmûködésének elômozdítására létrehozott koordinatív tanácsadó testülettel, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel kiemelt elkötelezettségérôl tesz tanúbizonyságot az Európai Unió által is egyre inkább prioritásként kezelt, a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelme területén. Hamisítás fogalmi háttér A HENT tevékenységében, valamint a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia alkalmazásában hamisítás -on a szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formáját érteni kell, függetlenül attól, hogy a szerzôi jogi védelem, illetve az iparjogvédelmi oltalom melyik formájáról, illetve, hogy polgári jogi vagy büntetôjogi jogsértésrôl van-e szó. A szellemi tulajdonjogok hagyományosan megkülön bözte tendô két fô kategóriája: az iparjogvédelmi jogok és a szerzôi jogok. Az iparjogvédelmi jogok a mûszaki szellemi alkotások, valamint az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések (röviden: az árujelzôk) számára adnak oltalmat, így ide sorolható a szabadalom, egyes termékek kiegészítô oltalma, a növényfajta-oltalom, a használati minták oltalma, a formatervezési minták oltalma, és a mikroelektronikai félvezetô termékek topográfiájának oltalma, a védjegyoltalom és a földrajzi árujelzôk oltalma. Az iparjogvédelmi jogok megsértését értjük általában hamisítás alatt. A szerzôi jog az irodalmi, tudományos, mûvészeti alkotásokat, valamint az ún. szomszédos, avagy kapcsolódó jogok révén a felhasználásukhoz kapcsolódó (pl. elôadómûvészi, hangfelvételelôállítói, mûsorsugárzói, filmelô állítói, adatbáziselôállítói) teljesítményeket részesíti védelemben. A szerzôi jogok megsértését értjük általában kalózkodás alatt. A szellemi tulajdonjogok megsértése esetén a jogok érvényesítésének három fô útja: a polgári jogi jogérvényesítés, a büntetôjogi jogérvényesítés és a vámjogi jogérvényesítés. 5

8 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 04Éves jelentés 2009 A Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia A hamisítás elleni összehangolt fellépés érdekében a HENT egyik fő feladataként a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia és intézkedési terv kidolgozását, valamint végrehajtásuk összehangolását jelölte meg az 1002/2008. (I. 25.) Korm. határozat. A Kormány október 1-jei ülésén az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos, az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke előterjesztése alapján tárgyalta meg és fogadta el a évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), valamint az ahhoz kapcsolódó, eredmény-mutatószámokkal kiegészített intézkedési tervet. Az intézkedési terv a évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről szóló 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozatban került közzétételre. (Az intézkedési terv jelen Éves jelentés 1. számú függelékét képezi.) A Stratégia célja, hogy az ahhoz kapcsolt intézkedési terv végrehajtásával a szellemi tulajdonjogok megsértésének mértéke hazánkban számottevően csökkenjen; a jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá váljon, eszközrendszere javuljon; a szellemi tulajdonjogok védelmének fontosságára és megsértésének következményeire vonatkozó társadalmi tudatosság fokozódjék. 6 A Stratégia bemutatja a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének hazai jogi és intézményi hátterét, helyzetképet ad a szellemi tulajdonjogok megsértésének hazai jellemzőiről és a jogsértések hatásairól, ismerteti a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni nemzetközi fellépés tapasztalatait. A Stratégia meghatározza eszközrendszerét, megállapítja a végrehajtásának monitorozására és hatékonyságvizsgálatára vonatkozó szempontokat. A 2008-tól 2010-ig terjedő időszakra intézkedési tervet állapít meg az egyes intézkedések, azok felelősei és forrásai meghatározásával. A Stratégia célkitűzéseivel összhangban a Stratégia és a hozzá kapcsolódó intézkedési terv meghatározza a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés fő pilléreit és a cselekvési irányokat. A Stratégia három fő pillére, amelyek köré az egyes cselekvési irányok és intézkedések csoportosulnak, a következők: statisztika hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerbe foglalása annak biztosítására, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértésének hazai mértékéről és jellemzőiről valós és pontos, módszertanilag megalapozott helyzetkép készüljön. tudatosságnövelés tudatosságnövelő és szemléletformáló intézkedések kezdeményezése és végrehajtása a szellemi tulajdonjogok védelmének fontosságára vonatkozó társadalmi tudatosság növelése érdekében. jogérvényesítés a jogérvényesítéssel összefüggő jogszabályi környezet, a jogalkalmazás kérdéseinek, valamint a jogosultakat segítő intézkedéseknek és eszközöknek az áttekintése, a szükséges módosítások, új eszközök és intézkedések kezdeményezése a jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében. A Stratégia e három pillérén kívül egyrészt az e területeken fellépő hamisítás lehetséges társadalmi-egészségügyi következményei, másrészt a hamisítási tevékenység e területeken tapasztalható intenzitása miatt, harmadrészt pedig a hazai iparági érdekekre figyelemmel a következő iparágak kapnak kiemelt figyelmet a Stratégiában, a cselekvési irányok és intézkedések megjelölésével: élelmiszeripar, gyógyászati készítmények és növényszerek iparága, kreatív és informatikai iparágak. A Stratégia végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, a HENT-ben képviselt minisztériumok és központi államigazgatási szervek, illetve a nem-kormányzati tagok működésének a stratégiával érintett területeken való összehangolása a HENT feladata, melynek során a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatban kezdeményezett vizsgálatok és adatgyűjtések eredményeiből megállapítja a Stratégia végrehajtásának és hatásának tapasztalatait, a végrehajtás során felmerülő nehézségeket. A Stratégia végrehajtásának pénzügyi forrásai a Magyar Szabadalmi Hivatal költségvetésének e célra elkülönített és az intézkedési tervben feltüntetett része; a Stratégia végrehajtásáért felelős és az abban közreműködő állami szervezetek által e célra fordított, saját költségvetésük részét képező további eszközök; a Stratégia végrehajtásában közreműködő társadalmi és érdekképviseleti szervezetek által felajánlott eszközök; egyéb felajánlások.

9 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 05Éves jelentés évi tevékenység a Stratégia végrehajtásának szolgálatában A Stratégia végrehajtása a mellékletét képező intézkedési terv végrehajtása útján valósul meg, amely a 2008-tól 2010-ig terjedő időszakra éves bontásban határozza meg az egyes pillérekhez, illetve iparágakhoz rendelt intézkedéseket a felelősök, adott esetben a felkért közreműködők, valamint a végrehajtáshoz szükséges források megjelölésével. A Stratégia végrehajtásával kapcsolatos koordináló feladatának ellátása érdekében a HENT-en belül a hatékony és operatív működést szolgáló hattagú vezetőség működik, valamint az egyes kiemelt szakterületek felelős kezelésére több munkacsoportot hoztak létre: statisztikai munkacsoport, oktatási munkacsoport, büntetőjogi és szabálysértési joggyakorlati munkacsoport, gyógyszer- és növényvédőszer-hamisítás elleni munkacsoport, valamint az internetes szolgáltatásnyújtást vizsgáló munkacsoport. A HENT tevékenységével összefüggő ügyintézési feladatokat a HENT titkárságaként a Magyar Szabadalmi Hivatal látja el, amely a szellemitulajdon-védelem kormányzati központjaként elkötelezett a szellemi tulajdonjogi jogérvényesítés hatékonyabbá tétele iránt, amelyet a HENT felállításában és annak tevékenységében való központi szerepvállalása, valamint az e célokra dedikált anyagi ráfordításai is alátámasztanak. A Stratégia végrehajtásának 2009-es tapasztalatai alapján a HENT tevékenységében részt vevő állami szervek közül elsősorban a nyomozóhatóságok, a Vám- és Pénzügyőrség és a Rendőrség működtek aktívan közre a testület munkájában, figyelemre méltó elkötelezettséget mutatva a képzések területén. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának Szellemitulajdonjog-védelmi Osztálya különösen aktív kezdeményező és közreműködő partnernek bizonyult a HENT tudatosságnövelő tevékenységében. A testület munkacsoportjaiban pedig gyümölcsöző munkakapcsolat alakult ki az ügyészség és a bíróságok képviselőivel is. A nem kormányzati oldali HENT tagok közül elsősorban a szerzői jogi iparágakat képviselő szervezetek (ProArt, ASVA, BSA) és egy gyógyszeripari érdekképviseleti szervezet (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete) részéről volt tapasztalható kiemelkedően aktív, kezdeményező és támogató hozzáállás. A továbbiakban a Stratégia pillérei szerinti bontásban mutatjuk be a HENT eddigi tevékenységét. 7

10

11 06 Statisztikai pillér

12 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 06Éves jelentés 2009 Statisztikai pillér A szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés cselekvési irányainak a kijelöléséhez, a hatékony intézkedések meghozatalához szükség van arra, hogy megbízható statisztikai adatok álljanak rendelkezésre e jogsértések hazai mértékéről, jellemzőiről, iparági összetételéről és gazdasági-társadalmi hatásairól. E megfontolások alapján a HENT a Stratégiában megjelölt célkitűzések szerint prioritásként kezeli a hamisítással és kalózkodással összefüggő jogsértésekre vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtését és rendszerezését, valamint a statisztikai adatgyűjtés és -értékelés hazai módszertanának kidolgozását. A hamisításra vonatkozó statisztikai számbavétel kérdéseivel a Központi Statisztikai Hivatal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőrkapitányság, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal szakértő munkatársaiból álló statisztikai munkacsoport foglalkozott. A hamisításra és kalóztevékenységre vonatkozó számszerű statisztikai információk egyik oldalról hivatalos hatósági adatforrásokból származnak (ezek a szellemi tulajdon jo gok megsértésére vonatkozó igazságügyi statisztikai adatok), másik oldalról a közvélemény-kutató, piackutató cégek, közgazdasági kutatóintézetek, szakmai szervezetek készítenek becsléseket, modellszámításokat. Szellemi tulajdonjogok megsértése az igazságügyi statisztika tükrében A hamisításra és kalózkodásra vonatkozó információk közül a szellemi tu- 10 lajdonjogok megsértésével kapcsolatos igazságügyi statisztikai adatok megbízhatósága magas, mivel hivatalos hatósági statisztikai adatforrásból származnak, nem pedig becslésen alapulnak. Tekintettel azonban arra, hogy a szellemi tulajdonjogokat érintő bűncselekményeket a látencia magas foka jellemzi, a hivatalos bűnügyi statisztikai adatok nem adnak adekvát képet e bűncselekmények tényleges gyakoriságáról, hanem csak a jéghegy csúcsát mutatják. A hivatalos jogérvényesítési statisztikák tehát csak korlátozottan alkalmasak a hamisítás és kalózkodás terjedelmének jellemzésére, a szellemi tulajdon ellen elkövetett jogsértések teljes volumenére vonatkozó következtetések levonására, illetve erre vonatkozó becslések készítésére, mindazonáltal értékes többletinformációkat szolgáltatnak a szellemi tulajdonjogokat sértő, ismertté vált bűncselekmények alakulására vonatkozóan. A bűnügyi statisztikai adatok értékelése során azt is szem előtt kell tartani, hogy ezek az adatok nem, vagy a ténylegesnél kisebb arányban képesek megjeleníteni a hamisítás és kalózkodás új típusú bűncselekményfajtáit (például a fájlcsere útján megvalósított szerzői jogsértések). A HENT statisztikai munkacsoportja elvégezte az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) alapján az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikai rendszer (ENYÜBS), valamint a bírósági statisztikai adatszolgáltatási rendszer keretében a hatósági adatgazdáknál képződő, a szellemi tulajdonjogi jogsértésekkel kapcsolatos igazságügyi statisztikai adatok leválogatását és rendszerezését a közötti időszakra vonatkozóan. A testület az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatóit bízta meg a statisztikai adattár kiegészítésével, továbbá az adatok értékelésével, elemzésével, valamint a szellemi tulajdoni jogsértések tekintetében az igazságügyi statisztikai adatszolgáltatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazásával. A HENT és az OKRI együttműködésének eredményeként első alkalommal kerülhet összeállításra egy összefoglaló statisztikai adattár a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményekről, így egy helyen válnak hozzáférhetővé a közötti időszakra vonatkozóan a hamisítással kapcsolatos igazságszolgáltatási adatok. A statisztikai adattárat a testület 2010 első felében kiadvány formájában hozza nyilvánosságra és teszi közkinccsé a hamisítás jelensége iránt érdeklődő szakértők, szakpolitikusok és kutatók, valamint fogyasztók számára. A szellemi tulajdonjogokat sértô bûncselekmények között A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményekre vonatkozó statisztikai elemzés hat büntető törvénykönyvi tényállásra vonatkozó, ismertté vált cselekmények adatainak vizsgálatára terjedt ki. Ezek a tényállások 1 a következők: Áru hamis megjelölése Btk ; Bitorlás Btk ; Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése Btk. 329/A. ; Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása Btk. 329/B. ; Jogkezelési adat meghamisítása Btk. 329/C. ; Iparjogvédelmi jogok megsértése Btk. 329/D. 1. A büntető törvénykönyvi tényállásokat bővebben az Éves jelentés 3. számú függeléke ismerteti.

13 06STATISZTIKAI 1 PILLÉR Az összes ismertté vált bûncselekmények és a szellemi tulajdonjogokat sértô bûncselekmények számának változása, Forrás: ENYÜBS, OKRI A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények száma 2002 és 2009 között jelentősen növekedett, 18 ezerről 31 ezerre, tehát 73,5%-kal emelkedett, miközben ezzel ellentétes tendenciát mutatva az összes ismertté vált bűncselekmények száma 420 ezerről 394 ezerre (6%-kal) csökkent. A számbeli növekedéssel párhuzamosan jelentősen emelkedett a szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggő bűncselekményeknek az összes ismertté vált bűncselekményhez viszonyított aránya is: a évi 4%-kal szemben 2009-ben már a szellemi tulajdonjogokat sértő deliktumok jelentették az összes bűncselekmény 8%-át, tehát arányuk a duplájára növekedett. Mindazonáltal a vizsgált időszakban erős évenkénti ingadozás mutatkozott a szellemi tulajdonjogokat sértő, ismertté vált bűncselekmények számának alakulásában: egyes években jelentős növekedés, majd más években számottevő visszaesés volt regisztrálható Ismertté vált bûncselekmények összesen Szellemi tullajdonjogokat sértô bûncselekmények összesen A szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggô ismertté vált bûncselekmények számának alakulása tényállások szerinti bontásban, Forrás: ENYÜBS, OKRI A szellemi tulajdonjogok megsértésének hat, büntető törvénykönyvi tényállása közül a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésével összefüggő bűncselekményeknek (Btk. 329/A. ) az előfordulása volt a leggyakoribb: 2009-ben több mint 31 ezer ilyen jellegű bűncselekmény vált ismertté, ami az összes, vizsgált szellemi tulajdonjoggal összefüggő bűncselekmény 97%-át jelentette. A többi, vizsgált tényállás alapján megvalósított bűncselekmények száma ennél jóval kisebb volument képviselt: az áru hamis megjelölése (Btk. 296 ) tényállás alapján 500, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. ) alapján 318, az iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329D. ) alapján 99 bűncselekmény vált ismertté 2009-ben Btk Áru hamis megjelölése Btk Bitorlás Btk. 329/A. Szerzôi vagy szerzôi joghoz kapcsolódó jogok megsértése Btk. 329/B. Szerzôi vagy szerzôi jogok védelmét biztosító mûszaki intézkedés kijátszása Btk. 329/C. Jogkezelési adat meghamisítása Btk. 329/D. Iparjogvédelmi jogok megsértése 11

14 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 06Éves jelentés Az elkövetôk száma bûncselekmények szerint, Forrás: ENYÜBS, OKRI Btk Áru hamis megjelölése Btk Bitorlás Btk. 329/A. Szerzôi vagy szerzôi joghoz kapcsolódó jogok megsértése Btk. 329/B. Szerzôi vagy szerzôi jogok védelmét biztosító mûszaki intézkedés kijátszása Btk. 329/C. Jogkezelési adat meghamisítása Btk. 329/D. Iparjogvédelmi jogok megsértése A szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggően ismertté vált bűncselekmények regionális eloszlására a fővárosi elkövetés dominanciája a jellemző: a bűncselekmények 41%-át Budapesten követték el 2008-ban. A főváros mellett még Hajdú-Bihar (6%), Csongrád (6%), Borsod, (5%), Szolnok (4,7%) és Pest (4,4,%) megye fordult elő gyakoribb elkövetési helyszínként. Az ismertté vált bűncselekményeket az elkövetés tárgya szerint leggyakrabban szoftverre nézve valósították meg az elkövetők: a szoftverrel kapcsolatos bűncselekmények aránya 30% volt 2008-ban. Az elkövetés eszköze tekintetében a számítástechnikai hardvereszközök (36%) és a számítástechnikai szoftvereszközök (28%) voltak túlsúlyban 2009-ben. Az elkövetés módszerét vizsgálva, az ismertté vált bűncselekményeket az elkövetők leginkább másolással (53%), illetve jogosulatlan forgalomba hozatallal valósították meg 2008-ban. 12 Az elkövetés módszere tekintetében 2002 és 2008 között a másolással történő elkövetés jelentős háttérbe szorulása volt megfigyelhető, miközben a jogosulatlan forgalomba hozatal aránya közel négyszeresre emelkedett. Az internet elterjedése következtében a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos cselekmények jelentős részét, mintegy kétharmadát az elkövetők lakóhelyükön valósították meg; a vizsgált bűncselekmények elkövetési helyszínei közül a kereskedelmi/vendéglátó helyiségek egyharmad arányban részesültek. 3 A szellemi tulajdonjogokat sértő deliktumokat évente átlagosan 1150 fő, az összes ismertté vált bűnelkövető kb. 1%-a valósította meg 2002 és 2009 között. Közülük átlagosan ezer elkövető sértette meg cselekményével a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogokat. A szellemi tulajdonjogokat sértő, ismertté vált bűncselekményt elkövetők száma a vizsgált időszakban ugyanakkor erősen ingadozott, egyes években jelentősen növekedett, más években pedig csökkent. Mindazonáltal a évi 1132 fővel szemben ben már 7%-kal kevesebb, 1050 fő volt a bűnelkövetők száma. 4 A 2002 és 2008 közötti időszak átlagát tekintve a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények esetében az eljárást leggyakrabban a rendőrség bűnügyi alosztályai (40%) kezdeményezték, de a sértett természetes személy (12%), más természetes személy (10%), más jogi személy, illetve a VPOP is indított eljárást. Átlagosan az ügyek 80%-a vádemeléssel, 12%-a megszüntetéssel zárult. Az eljárások befejeződésének oka jellemzően a vádirat (illetve vádindítvány) elkészülése volt. A nyomozást felügyelő ügyész az esetek 92%-ában nem változtatta meg a bűncselekmény nyomozó hatóság szerinti minősítését, azaz a nyomozó hatóságok a tényállásokat pontosan ismerték fel. A szellemi tulajdonjogokat sértő cselekmények miatt elítéltek jelentős része pénzbüntetést, illetve felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

15 STATISZTIKAI 06PILLÉR 4 Az elítélt terheltek megoszlása a fôbüntetés neme szerint, Forrás: ENYÜBS, OKRI 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0 Btk Btk. 329/A. Btk. 329/B. Btk. 329/D. Btk Btk. 329/A. Btk. 329/B. Btk. 329/D. Btk Btk. 329/A. Btk. 329/B. Btk. 329/D. Btk Btk. 329/A. Btk. 329/B. VÉGREHAJTANDÓ SZAB.VESZT. FELFÜGGESZTETT SZAB.VESZT. KÖZÉRDEKÛ MUNKA PÉNZBÜNTETÉS Btk. 329/D A Vám- és Pénzügyôrség hamisításra vonatkozó adatai 5 A Vám- és Pénzügyőrség által éves szinten felderített jogsértő cselekmények %-át követik el szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló termékekre. Ezen belül a bűncselekményi kategóriába tartozó jogsértések száma folyamatosan növekszik a szabálysértések számának a rovására. 6 A jogsértések kapcsán felderített elkövetési érték meghatározása minden esetben a ténylegesen meghamisított áru értéke alapján történik. 5 Ügyszám Áru hamis megjelölése bûncselekmény Áru hamis megjelölése szabálysértés na. na. na. na Szerzôi jogok megsértése bûncselekmény Összesen A jogsértések száma éves bontásban, felderített elkövetési érték éves bontásban, Elkövetési érték (Ft) Áru hamis megjelölése bûncselekmény Áru hamis megjelölése szabálysértés na. na. na. na. Szerzôi jogok megsértése bûncselekmény Összesen Elkövetési érték (Ft) Áru hamis megjelölése bûncselekmény Áru hamis megjelölése szabálysértés Szerzôi jogok megsértése bûncselekmény Összesen

16 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 06Éves jelentés 2009 A jogsértésekkel érintett termékek jellemzően távol-keleti eredetű ruházati termékek, többségük (70-80%) pólók, cipők. Egyre kiterjedtebb a jogsértéssel érintett termékkör, a folyamatosan visszatérő márkanevek mellett újabbak is megjelennek, melyek egyre jobb minőségű hamisítványok. Jellemző, hogy a sport világesemények idején a rendezvények kabalafiguráit nagyobb mennyiségben több termékre is hamisítják. A hamis termékek jellemzően Törökországból, Szerbiából, Szlovákiából vagy Szlovéniából érkeznek hazánkba, a jogsértéseket többnyire a távolkeleti jellemzően kínai és vietnámi termékekkel összefüggésben követik el. A konténeres szállítások egyik útvonalaként jellemző a horvátországi Rijeka, illetve a szlovéniai Koper kikötőkbe történő behajózás. A belföldi terítéshez az áruk másik részét Szlovákiában vámkezeltetik és hozzák Magyarországra, központosítva Budapest Józsefvárosi Piac, illetve annak környezetében lévő raktárterületre. A felderítések tendenciáját áttekintve elmondható, hogy szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekmény tekintetében a piaci ellenőrzések során került sor több esetben is illegálisan másolt zenei felvételeket tartalmazó CD-k és DVD-k lefoglalására. A hamisítás mérésének módszertana A HENT a hamisítással kapcsolatos statisztikai módszertani kutató-fejlesztő tevékenység hazai katalizátoraként elemző tanulmány készítésére adott megbízást 2009-ben a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet számára. A kutatás a hamisítás elleni küzdelemben nemzetközileg elismert eredményeket felmutató Egyesült Királyság és Franciaország tapasztalatainak feldolgozásával adott áttekintést a hamisítás gazdaságstatisztikai hátteréről, mérési módszereiről. A HENT mérésmódszertani munkálatai keretében 2010 januárjára elkészült egy összefoglaló metodológiai tanulmány, amely feldolgozta és a hazai adaptáció szemszögéből elemezte a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott, mértékadó mérési eljárásokat ( best practice ), metodológiai szempontból mutatta be a hamisításra és kalózkodásra vonatkozó nemzetközi statisztikákat, vizsgálatokat. (A hamisítás és kalóztevékenység volumenének és gazdasági hatásainak mérési módszereiről szóló tanulmányról az Éves jelentés 2. számú függeléke ad bővebb összefoglalást.) Abból az általános megfontolásból kiindulva, hogy az iparági becslések hasznos hozzájárulást jelentenek a hamisítás és kalóztevékenység hazai arányainak, jellemzőinek, hatásainak a megismeréséhez, a HENT 2009 októberében megkereséssel fordult a hamisítás, kalózkodás által leginkább érintett hazai szakmai érdek-képviseleti szervezetekhez a hamisítás hazai mérési tapasztalatainak a megismerése céljából. A hazai iparági szervezetek közül a Business Software Alliance (BSA) a szoftveriparra és a ProArt a másolási szokásokra vonatkozó felmérései emelhetők ki pozitív iparági példaként. 14

17 07 TUDATOSSÁGNÖVELÉSI pillér

18 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 07Éves jelentés 2009 Tudatosságnövelési pillér A Stratégia második pillére a tudatosságnövelés. A fő célkitűzés ezen a területen a szellemi tulajdon védelmével és a jogérvényesítéssel kapcsolatos tudatosságnövelő és szemléletformáló intézkedések kezdeményezése és végrehajtása. A tudatosságnövelés kétirányú: egyrészt biztosítani kell a jogérvényesítésben közreműködő állami szervek így különösen a rendészeti és igazságügyi szervek munkatársainak célzott továbbképzését másrészt ki kell dolgozni, illetve folytatni kell egyes érintett társadalmi célcsoportoknak, így különösen a kis- és középvállalkozásoknak, a fogyasztóknak és a fiataloknak szóló információs és oktatási programokat, kampányokat. Jogalkalmazó szervek képzése A hamisítás és kalózkodás elleni eredményes hatósági fellépés kulcsa az állami szervek magas fokú szakmai felkészültsége és elkötelezettsége a szellemi tulajdon védelme iránt. A HENT ezért a Stratégiában kijelölt célokkal összhangban kiemelt figyelmet fordít a jogalkalmazó szervek továbbképzésére a szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén. A HENT oktatási munkacsoportja állapotfelmérést végzett a jogalkalmazó szerveknél korábban megvalósult szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos képzésekről, az egyes szervek képzési struktúrájáról és a jövőbeni képzések bevezetésének lehetőségeiről. A jogalkalmazó szervek közötti párbeszéd előmozdítása érdekében a szervek igénye szerint a HENT képzési munkacsoportja egynapos konferenciát rendezett magas rangú bírák, ügyészek, vám- és pénzügyőrök és rendőrök részére (40 fő részvételével) április 22-én a Magyar Bíróképző Akadémián Jogalkalmazói együttműködés a szerzői jogi jog- 16 sértésekhez kapcsolódó büntetőeljárásokban címmel. A konferencián a szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági súlyát bemutató, valamint a szerzői jogi jogsértések tipizálását ismertető előadásokat követően a jogalkalmazó szervek előadói osztották meg a résztvevőkkel a szerzői jogot sértő bűncselekményekhez kapcsolódó eljárásaik tapasztalatait, vetették fel a gyakorlatban felmerülő problémáikat. A pozitív visszajelzésekre tekintettel a konferencia folytatódik 2010-ben augusztus 26-án a HENT égisze alatt együttműködési megállapodást kötött a Rendőrtiszti Főiskola, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület, amelynek eredményeként 2009 őszi szemeszterétől Szellemitulajdon-védelem tantárgy oktatása indult meg a Rendőrtiszti Főiskola gazdaságvédelmi szakirányán tanuló hallgatók részére. A tantárgy egy féléves (28 óra), amelynek egyik felében a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület oktatói szerzői jogi ismereteket (különös hangsúlyt helyezve a szerzői művek online felhasználására és az online szerzői jogi jogsértésekre), másik felében pedig a Magyar Szabadalmi Hivatal által biztosított oktatók iparjogvédelmi ismereteket oktatnak a főiskolás hallgatóknak. A Rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás eredményeként 2009 szeptemberétől novemberéig szerzői jogi képzést tartottak a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület oktatói a Rendőrség munkatársai részére minden megyét érintve összesen 21 alkalommal, amely képzésekre minden egyes kapitányságról küldtek résztvevőt. A képzés a HENT finanszírozásával valósulhatott meg. Az egynapos, gyakorlatorientált képzésen részt vevő rendőrök az információ-technológiai alapfogalmakkal, a szerzői művek online felhasználásával és a leggyakoribb szerzői jogi jogsértési típusokkal is megismerkedhettek. A jogalkalmazó szervek részére a HENT támogatásával eljuttattuk A szerzői jogi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközökről című segédanyagot. A Magyar Szabadalmi Hivatal közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamait a Vám- és Pénzügyőrség több munkatársa végezte el sikeresen 2009-ben. A HENT támogatásával tartotta meg a Védjegy- és Szerzői Jogvédő Alapítvány szeptember 24-én a Vám-és Pénzügyőrség munkatársai részére a Márkavédelmi fórumot, amelyen több jogosulti cég képviselőjének közreműködésével gyakorlati ismeretekkel segítették őket a hamisítványok felismerésében. Általános tudatosságnövelés A hamisítás és kalózkodás elterjedtségének visszaszorítása érdekében nem elegendő csupán a kínálati oldalt kezelni, hanem ennek ki kell egészülnie a hamis illetve kalóz termékek iránti kereslet csökkentését célzó intézkedésekkel is. A szellemi tulajdon védelmének fontosságát kihangsúlyozó, valamint a hamisítás és kalózkodás következményeit, veszélyeit bemutató felvilágosító programok és kommunikációs kampányok célja, hogy a fogyasztók tájékozottságát növelje és ezen információk birtokában felelősen tudják meghozni vásárlási döntéseiket. A kitartó és hatékony felvilágosító tevékenység hosszú távon a hamis illetve kalóz termékek iránti kereslet csökkenéséhez vezethet. A Stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv hamisítás elleni országos kommunikációs kampányok és programsorozat szervezését, az egyes érintett célcsoportokra (fogyasztók, fiatalok, kis- és középvállalkozások) fókuszáló információs és oktatási programok kidolgozását irányozza elő a szellemitulajdon-védelmi tudatosság növelése és a jogsértésekkel szembeni társadalmi elutasítás fokozása érdekében.

19 Tudatosságnövelési 07PILLÉR Együttmûködési megállapodás a Rendôrtiszti Fôiskolával. Hazai lakossági attidûdvizsgálat A hazai lakosság hamisításhoz kapcsolódó attitűdjének megismerése céljából a HENT a TÁRKI bevonásával úttörő jellegű fogyasztói felmérést kezdeményezett 2009 tavaszán. A Magyarországon első alkalommal végzett, országos, 1000 főre kiterjedő reprezentatív felmérés azokra a kérdésekre keresett választ, hogy milyen hamis terméket vásárolnak a magyar fogyasztók, mit gondolnak a hamis termékekről, mi a motivációjuk a hamis termékek vásárlása során, továbbá hogy mennyire tájékozattak a hamisítás társadalmi hatásait illetően, és hogyan vélekednek a hamisítás büntethetőségéről. A fogyasztói megkérdezés eredményei 8 A felmérés eredménye szerint a magyar fogyasztók a ruházati termékek esetében törődnek a legkevésbé azzal, hogy az adott ruhadarab eredeti vagy hamisítvány: 10 vásárlóból 3 bármikor vásárolna hamis ruházati terméket, míg 38%-uk elgondolkodna az ajánlaton. Az illatszerek és a CD/DVD vásárlásakor a megkérdezettek 15%-a, a számítógépes programok esetében 12%-a hajlandó bármikor hamisított termék megvásárlására. A lakosság az egészségre potenciálisan veszélyes termékek esetében a legóvatosabb: bizonytalan eredetű élelmiszert csak 2%-uk, míg bizonytalan forrásból származó gyógyszert csak 1%-uk vásárolna bármikor. Valamivel magasabb azok aránya, akik fontolóra vennének egy ilyen ajánlatot: 10%-uk bizonytalan eredetű élelmiszerre, 6%-uk bizonytalan eredetű gyógyszerre mondana igent. 8 Milyen hamis terméket vásárolnak a fogyasztók? Termék Igen, bármikor Talán Nem Nem tudja Ruházati termék 29% 38% 32% 1% Illatszer 15% 25% 59% 1% CD/DVD 15% 25% 59% 1% Szoftver 12% 21% 64% 3% Élelmiszer 2% 10% 87% 0% Gyógyszer 1% 6% 92% 0% 17

20 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 07Éves jelentés Mit gondolnak az emberek a hamis termékekrôl? Állítás Egyetért Talán Nem ért egyet Nem tudja Hosszú távon jobban megéri az eredeti terméket választani 71% 19% 7% 3% A hamis termék van olyan jó minôségû, mint az eredeti 17% 29% 51% 3% Ha olcsóbbak lennének az eredeti termékek, kevesebb hamisítvány fogyna 79% 15% 5% 1% A hamisítványok többségét nem lehet megkülönböztetni a eredetitôl 40% 32% 26% 3% 10 Mit gondolnak az emberek a hamisítás gazdasági-társadalmi hatásairól? Állítás Egyetért Talán Nem ért egyet Nem tudja A hamisítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek 42% 30% 25% 3% A hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektôl esik el 65% 21% 7% 7% A hamisítás miatt munkahelyek szünnek meg 49% 28% 16% 8% A hamisított termékek veszélyesek lehetnek az egészségre 67% 23% 7% 2% Aki hamisítványt árul, bûncselekmény követ el 65% 24% 10% 2% Szigorúbban kell büntetni a hamisítókat és a hamisítványok terjesztôit 69% 24% 7% 1% 9 A fogyasztói motivációk vizsgálatának nem meglepő eredménye szerint a hamis terméket nem a minősége, hanem olcsóbb ára miatt vásárolja a hazai lakosság. Csupán minden hatodik válaszadó gondolja ugyanis azt, hogy a hamisított termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti. A válaszadók fele szerint a hamis termék gyengébb minőségű, míg 10 emberből 3 szerint nem lehet egyértelműen állást foglalni a kérdésben. Nagyon kevés válaszadó (mindössze a megkérdezettek 7%-a) szerint állja a versenyt hosszú távon a hamisítvány az eredetivel szemben, míg a lakosság döntő többsége, 71%-a szerint hosszú távon jobban megéri eredeti terméket választani. A kutatás alátámasztja a hazai fogyasztók árérzékenységét, ugyanis a felmérés szerint 10 megkérdezett közül 8 vélekedik úgy: ha olcsóbb áron lehetne az eredeti terméke megvásárolni, kevesebb hamisítvány fogyna A megkérdezett fogyasztók álláspontja ellentmondásos abban a tekintetben, hogy kinek okoznak kárt a hamisítók. A megkérdezettek 42%-a szerint a hamisítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek. Ugyanakkor a fogyasztók közel kétharmada tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el, illetve minden második válaszadó azt is tudja: a hamisítás miatt munkahelyek szűnhetnek meg. A kutatás eredménye szerint a fogyasztók közel kétharmada tekinti a hamisítványok gyártását, forgalmazását bűncselekménynek. A lakosság döntő többsége a jelenleginél szigorúbb büntetést tartana indokoltnak a hamisítók és a hamisítványok terjesztői számára. Ebben az is szerepet játszhat, hogy a válaszadók közel kétharmada szerint a hamisítványok megvásárlása a szervezett bűnözés bevételeit növeli. A megkérdezettek 72%-a szerint a hamisítványok kiszűrése érdekében a hatósági ellenőrzéseket gyakoribbá és hatékonyabbá kell tenni. A hamisítás gazdasági és társadalmi következményeinek felismeréséről és a hamisítókkal szembeni szigorúbb fellépés iránti igényről tanúskodó adatok ellentmondásban állnak a hamisítványok vásárlása iránti hajlandóságot vizsgáló Milyen hamis terméket vásárolna? kérdésre adott válaszokkal. A fogyasztói felmérés eredményei alátámasztják a lakossági tudatosságnövelő intézkedések szükségességét, és segíthetik a felvilágosító kampány irányvonalának meghatározását. A fogyasztói felmérések rendszeres megismétlése és értékelése a jövőben is hasznos hozzájárulást jelenhet a hamisítás elleni fellépésben. Kampányok A HENT keretében az alábbi tudatosságnövelő kampányok valósultak meg: A sajtó képviselőinek 2008 decemberétől kezdődően napi rendszerességgel küld hírleveleket a HENT, amelyben a világ és hazánk hírei által a hamisítás következményeiről, hamisítással szembeni törekvésekről és eredményekről kívánja értesíteni a sajtó által az egész lakosságot. A hírek számos sajtóorgánum hírei között is visszaköszönnek. Feliratkozás a hírlevélre: hent@hpo.hu.

21 Tudatosságnövelési 07PILLÉR Elektronikai szórólap kampány Gyógyszerhamisítás elleni kampány decemberében a karácsonyi ünnepek előtt az elektronikai termékek vásárlóinak figyelmét a műszaki áruházláncokkal együttműködve kiosztott szórólapok, valamint a termékeken elhelyezett matricák hívták fel a szellemi tulajdon védelmére, különösen az illegális szoftverhasználat, valamint illegális film- és zeneletöltések következményeire. A kampány 2009-ben húsvét előtt is folytatódott LeNyúl címmel. Közreműködő HENT iparági tagok: BSA, ProArt, közreműködő műszaki áruházak: Media Markt, Saturn, PhotoHall. A kampány 2009 karácsony előtt is megvalósult, és további áruházláncok, az Euronics és a ComputerOutlet is jelezték részvételi szándékukat a kampányban. APEH-revizorok számára a szoftverlicencekkel és azok könyvelésével kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolására telefonos forródrót szolgáltatás került felállításra az illegális szoftverek használatának az üzleti életben történő visszaszorítása érdekében; a könyvelők és pénzügyi vezetők részére szakmai előadások kerültek megszervezésre. A magyar filmipar szereplőinek öszszefogását prezentálta a kalózkodás elleni küzdelemben a magyar filmipar jeles képviselői által 2008 decemberében kiadott Nyilatkozat a magyar filmek legális terjesztéséért februárjában Dr. Kondorosi Ferenc kormánybiztos a Fonogram díjátadó gálán az év legeredetibb hangfelvételéért járó HENT különdíjat adta át a 2008-as évben legtöbbször legálisan letöltött albumért Szinetár Dórának és Bereczki Zoltánnak márciusában sikeres gyógyszerhamisítás elleni kampányt folytatott a HENT orvosi rendelőkben elhelyezett szórólapok, újsághirdetések útján, a gyógyszertárakban elérhető Patika magazinon keresztül, illetve egészségügyi portálokon való megjelenéssel (vital.hu, házipatika. hu, webbeteg.hu) márciusában került felállításra a gyógyszerhamisítás elleni önálló honlap, a www. hamisgyogyszer.hu. Elkészült egy gyógyszerhamisítás elleni 30 másodperces reklámfilm is. A kampányt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Pfizer Kft. is támogatta. A kampányban közreműködött az Országos Gyógyszerészi Kamara is júniusában a HENT Gyógyszerhamisítás és ellenlépések címmel tanulmányt tett közzé a gyógyszerhamisítás nemzetközi és hazai helyzetéről. 19

22 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 07Éves jelentés 2009 A mû címe: Miért tennéd? Alkotó: Jankó Eszter Alkotó: Orosz László A mû címe: Down Loadic Alkotó: Vas-Imre Norbert A mû címe: Kicsiben kezded... Alkotó: Nagy Csilla Hamisítás, ahogy én látom képzômûvészeti pályázat áprilisában Hamisítás, ahogy én látom Az én alkotásom, az én tulajdonom címmel képzőművészeti pályázatot írt ki a HENT középiskolások részére, amelyben hamisítással, kalózkodással kapcsolatos gondolataikat küldhették meg a diákok képzőművészeti alkotás formájában. A pályázat 6 nyertesével a HENT felhasználási szerződést kötött műveik felhasználására. A díjazott diákok felkészítő tanárai munkájának elismeréseként a Microsoft, a Symantec és az Adobe cégek ajánlottak fel szoftvereket.