jármûve A jövô I A TRUCKDAS jármûvek irányítása Gépjármû-sebességváltók

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "jármûve A jövô www.jret.sze.hu I www.ejjt.bme.hu A TRUCKDAS jármûvek irányítása Gépjármû-sebességváltók"

Átírás

1 jármûve A jövô A Magyar Jármûipar Tudományos Lapja 211 3I4 I A TRUCKDAS projekt eredményei Oszlopban haladó jármûvek irányítása Eco-driving méréstechnika Gépjármû-sebességváltók fejlesztési trendje Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Jármû és Jármûirányítási Tudásközpont Széchenyi István Egyetem Jármûipari Regionális Egyetemi Tudásközpont

2 Autótechnika kalendárium Az Autótechnika kalendárium olyan kiadvány, amely az autójavításban dolgozók napi munkáját segíti. A megszokott határidőnapló funkción túl a kalendárium az évre aktualizált naptári munkanap-átrendezéseket, az esemény napjára bejegyzett szakmai történéseket, a nemzetközi kiállítások dátumait is tartalmazza. A kalendárium végén található, jelentős terjedelmű szakmai kisokos a munkánkat segítő hatósági, intézményi címjegyzékek, elérhetőségek széles köre mellett műszaki tartalommal is szolgál. Az Autótechnika kalendárium megvásárolható: 2 Ft+áfa áron, az alábbi elérhetőségeken: X-Meditor Kft. 923 Győr, Csaba u. 21. Tel.: 96/ Fax: 96/ (Postázás január közepén)

3 editorial prof. Dr. bokor józsef akadémikus, BME EJJT tudományos igazgató Köszöntő 211-ben folytatódott a magyar járműipar múlt évben kezdődött kiemelkedő időszaka. A Mercedes-Benz kecskeméti gyártósorairól hamarosan legördülnek az első járművek, folyik az Audi Hungaria Motor Kft. teljes gyártási folyamatot lefedő autógyárrá bővítése. Szentgotthárdon új sebességváltó-gyártó csarnokot adtak át. Némileg árnyalja a képet, hogy 211-ben (a három évvel korábbinál kisebb) válság jelei mutatkoztak Magyarország és az Európai Unió gazdaságában. Közlekedésre, szállításra (a járműipari ágazat szerencséjére) mindig szükség lesz, a minőségi, magas szellemi értéket tartalmazó termékek piacra fognak találni. A válság ellenére ezt a folyamatot nem szabad nehezíteni a kutatás-fejlesztési költségek csökkentésével, megvonásával. A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara ebben az esztendőben ünnepelte alapításának 6 éves évfordulóját. A jubileum lehetőséget adott a számvetésre, a múlt eredményeinek értékelésére, a jövő feladatainak körvonalazására. A járműipar meghatározóvá válása a magyar ipari struktúrán belül, a járműtudomány önálló diszciplínává alakulása is indokolttá tette a kar ez évben történt névváltoztatását, a Járműmérnöki szó megjelenését. A közlekedés, a járműipar szállítási-logisztikai feladatainak bővülése miatt jelentkező szakemberigények kielégítését fogja segíteni a 212-ben induló logisztikai mérnöki alapszak. Az oktatáshoz is kapcsolódó fejlesztések egyike volt ez évben a Jármű, Közlekedés és Logisztika kutatóegyetemi program egyik kiemelt kutatási projektje keretében kialakított járműszimulátor-rendszer. Az oktatási és kutatási célokra egyaránt alkalmas rendszer különlegessége, hogy a szimulátor üzemmód és a teljes értékű közúti jármű között egy kapcsolóval átváltható. A rendszer felépítése, komponensei és működési módjai e lapszámban részletesen bemutatásra kerülnek. A mérnöki gyakorlatban napjainkban egyre nagyobb szerepet játszik a számítógépes modellezés. Sok esetben nincs lehetőség valós körülmények közötti tesztelésre, mérések elvégzésére. Ezen problémák megoldására nyújt segítséget egy megfelelően validált szimulációs rendszer. A BME EJJT ez évi kutatási projektjeinek keretében nyílt lehetőség olyan újszerű diagnosztikai eljárások kidolgozására, melyekkel elvégezhető volt egy vasúti kocsi felépítményének szilárdsági szempontból leginkább igénybe vett részeinek statikus és dinamikus szimulációs vizsgálata. Egy másik EJJT kutatási projekt korszerű numerikus áramlástani módszerek alkalmazásával a metróalagutakban keletkező tűzeseteket vizsgálta. Ez az alagutak tervezése, korszerűsítése, üzemeltetése során felhasználható eredményekkel zárult. A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezetésével 28- ban létrejött egy konzorcium, melyben a BME EJJT biztosította a járműveket és az ehhez kapcsolódó tudásbázist, az MTA SZTAKI a járműirányítási és forgalmi rendszerekkel kapcsolatos hátteret, a Trigon Elektronika Kft. pedig a megfelelő hajtáslánccal kapcsolatos tapasztalatokat. A közös projekt 28-ban TRUCKDAS néven nyert pályázati támogatást. Fő célját intelligens járműalkalmazások, a megfogalmazott funkcióikhoz szükséges szenzorok és aktuátorok kutatása, fejlesztése képezte, melyek a haszongépjárművek üzemeltetésekor felmerülő nemzetközi statisztikákban is kimutatott legjelentősebb biztonsági kockázatokat tudják csökkenteni. A sikeresen megvalósított projekt záróeseményére 211 novemberében került sor. A rendezvényen a nemzetközi közönség és a sajtó megismerhette a projekt eredményeit, melyet járműves demonstráció egészített ki a tököli tesztpályán. A nemzetközi háttérrel rendelkező és fő profiljában a világon piacvezető nagy vállalat, az egyetemi tudásközpont, az akadémiai kutatóintézet és a kkv együttműködésének kiemelkedő példája lehet a hároméves időtartamot felölelő projekt. De a példán túl komoly üzenetet is hordoz: az új kapacitások belépésével a járműipar lesz az ország legnagyobb nemzetgazdasági és exportágazata, és ha a gyártók mérnökökkel szemben támasztott igen magas színvonalú követelményeit ki akarjuk elégíteni, azt csak interdiszciplináris megközelítéssel, azaz a konkrét hazai egyetemi és egyetemen kívüli tudásbázis összefogásával, a konkrét tudás konszolidálásával és a cégek világszínvonalú fejlesztésében való napi szintű részvételén alapuló oktatásba történő tudás-visszacsatolással lehetséges. Ezt a szerepet az EJJT mint a BME Közlekedési és Járműmérnöki Karának tudásközpontja példásan és igen sikeresen tölti be és országosan is élenjáró, kiáll bármely összehasonlítást. Remélem, hogy A Jövő Járműve karácsonyi számában megjelent cikkek ezt mind tartalmukkal, mind szakmai színvonalukkal, mind a széles körű, több tudományterületet felölelő szerzői összefogással alátámasztják /4 I A jövő járműve 3

4 tartalom Tartalom Impresszum 3 Köszöntő prof. dr. Bokor József A TRUCKDAS projekt eredményei Kovács Roland, Hankovszki Zoltán, dr. Stukovszky Zsolt Vasúti kocsi szilárdságtani vizsgálata Marton Ádám, dr. Veress Árpád, prof. dr. Palkovics László, dr. Stukovszky Zsolt, Takács Péter, Héri József Füst- és hőterjedés numerikus áramlástani modellezése járműipari létesítményekben Rákos Roland, dr. Veress Árpád, prof. dr. Palkovics László, dr. Stukovszky Zsolt, dr. Ailer Piroska, Takács Péter, Héri József Audi TT közúti jármű szimulátorként történő felhasználása a mérnökképzésben dr. Szalay Zsolt, dr. Gáspár Péter, Kánya Zoltán, Nagy Dávid Oszlopban haladó járművek többkritériumos optimális irányítása Németh Balázs, Csikós Alfréd, dr. Gáspár Péter, dr. Varga István Járműoszlop irányítási algoritmusainak kísérleti igazolása Hankovszki Zoltán, Aradi Szilárd, Rödönyi Gábor, dr. Gáspár Péter, Kovács Roland Eltérő dinamikájú járművek oszlopban való irányítása zavarások és késések figyelembevételével Mihály András, dr. Gáspár Péter Gépjárművezetők, kamionok és utak egymásra hatása a járműbiztonsági rendszerek által detektált kritikus helyzetek tükrében Fazekas Zoltán, Biró Zsolt, dr. Gáspár Péter, Kovács Roland Gépjármű-sebességváltók várható fejlesztési trendje dr. Simonyi Sándor Torziós lengéscsillapító szilárdságtani végeselemes szimulációja Tóth Balázs, dr. Ailer Piroska, dr. Veress Árpád, prof. dr. Palkovics László EGR Support Investigation on a Diesel Engine Ádám Bárdos, dr. Huba Németh M&A A vállalati felvásárlás előkészítése prof. dr Palkovics László, Harald Schneider, Stukovszky Tamás Eco-driving méréstechnika fejlesztése az új common rail motoros VW Crafterre Kánya Zoltán, dr. Szalay Zsolt, Limp András AEBS, avagy radaralapú baleset-megelőzés haszongépjárműveknél Dóczy Csaba, Koleszár Péter Járműipari fejlesztések támogatása koncentrált paraméterű modellezéssel Licskó Gábor, dr. Veress Árpád, prof. dr. Palkovics László Korszerű végeselemes optimalizálási eljárások összehasonlítása különböző gyártástechnológia segítségével előállított alkatrészek esetén Tóth Balázs, dr. Veress Árpád, prof. dr. Palkovics László Várható-e ismét egy komolyabb válság a járműiparban? Stukovszky Tamás, Kovács Imre CFD Analysis of EGR Mixers Balázs Kereszty, Marcell Kiszely, dr. Huba Németh Atomenergia használatának elméleti vizsgálata a közúti gépjárművekben Stubán Norbert, Török Ádám Tovább bővül a Continental veszprémi vállalata Dusza András A jövő járműve Járműipari innováció V. évfolyam, 211/3 4. szám Alapítva: 26 Megjelenés: negyedévente HU ISSN ALAPÍTÓK: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont (EJJT) 1111 Budapest, Stoczek u. 6., J épület 516. Tel.: 1/ Fax: 1/ Széchenyi István Egyetem Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) 926 Győr, Egyetem tér 1. Tel.: 96/ Fax: 96/ X-Meditor Lapkiadó, Oktatásés Rendezvényszervező Kft. 923 Győr, Csaba u. 21. Levelezési cím: 92 Győr, Pf. 156 Tel.: 96/ Fax: 96/ KIADÓ: X-Meditor Lapkiadó, Oktatásés Rendezvényszervező Kft. Felelős kiadó: Pintér-Péntek Imre SZERKESZTŐSÉG: Autómédia, Fenntartás, Fejlesztés X-Meditor vállalatcsoport autóipari divíziója Felelős szerkesztő: dr. Nagyszokolyai Iván Lapmenedzser: Dudás Alexander Lapkoordinátor: dr. Komócsin Zoltán, Nagy Viktor Szerkesztő: Sándorné Tamási Rita Tel.: 96/ A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG TAGJAI: dr. Bercsey Tibor, dr. Bokor József, dr. Czigány Tibor, dr. Czinege Imre, dr. Kardos Károly, dr. Keviczky László, Lepsényi István, dr. Michelberger Pál, dr. Nádai László, dr. Palkovics László, dr. Réti Tamás. dr. Stukovszky Zsolt, Szilasi Péter Tamás, dr. Tisza Miklós NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: Palatia Nyomda és Kiadó Kft. 926 Győr, Viza utca 4. PÉLDÁNYSZÁM: 15 4 A jövő járműve I 211 3/4

5 A TRUCKDAS projekt eredményei Kovács Roland Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Hankovszki Zoltán BME EJJT Dr. Stukovszky Zsolt BME EJJT A TRUCKDAS projekt fő célját intelligens járműalkalmazások és a megfogalmazott funkcióikhoz szükséges szenzorok és aktuátorok kutatása és fejlesztése képezte, melyek a haszongépjárművek üzemeltetésekor felmerülő nemzetközi statisztikákban is kimutatott legjelentősebb biztonsági kockázatokat tudják csökkenteni. A projekt alatt alkalmazott projektmenedzsment bemutatása mellett ismertetjük a létrejött prototípusrendszereket, technológiákat, valamint a fejlesztésükhöz kapcsolódó próbapadokat, mérési eljárásokat és szimulációs környezeteket. The main objective of the R&D activities of the project TRUCKDAS were intelligent vehicle applications and the sensors and actuators necessary for their expressed functions, which systems can reduce the most significant safety risks shown in international statistics as well of commercial vehicles. The applied project management is presented. The system prototypes and technologies that have been created, as well as the necessary test benches, measurement and simulation environments used for their development are shown. BEVEZETés A Nemzeti Technológiai Program, Versenyképes ipar alprogram keretében meghirdetett pályázat többek között olyan K+F tevékenységek ösztönzése, amelyek olyan technológiaalapú innovációkat alapoznak meg, amelyeknek jelentős nemzetgazdasági és társadalmi hatásai várhatóak valós piaci igényeken alapuló versenyképes termékek és szolgáltatások kifejlesztését eredményezik tervezésében és a végrehajtásában a vállalkozások vezető szerepet látnak el a vállalkozások és a K+F szféra együttműködésére építenek, stratégiai partnerségek kialakításához vezetnek. jellemző rugalmasságot egybekötve a megfelelő hajtáslánccal kapcsolatos tapasztalatokkal. Fontos szempont volt a szervezet kialakítása során, hogy a rokon területekkel foglalkozó, azonban sok tekintetben teljesen más szakmai megközelítést alkalmazó és részben eltérő motivációk által mozgatott tagok kiegészítsék egymást, valamint képességeikhez illeszkedő és céljaiknak megfelelő feladatokkal tudjanak hozzájárulni a projektben kitűzött célok eléréséhez. A felhívásra TRUCKDAS néven beadott projektterv fő céljait így jelölte ki a konzorcium: Projektmenedzsment és kommunikáció kidolgozása és fenntartása Járműdinamikai biztonsági rendszerek kidolgozása integrált járműirányítással (kormány, fék, hajtáslánc) Járműcsoport irányítása Biztonsági rendszerek működésének elemzése. A konzorcium 28-ban elnyerte a pályázott támogatást, majd a következő három évben szisztematikusan megvalósította a vállalt feladatokat. A közvélemény erről a nyilvánosság felé záróeseményként megtartott konferencián és járműves demonstráción győződhetett meg 211 novemberében. PROJEKTMENEDZSMENT Szervezet A konzorcium létrehozása során megtaláltuk azokat a tagokat, melyek szakértelme záloga lehetett a sikeres szakmai munkának, azon vállalások teljesítésének, melyeket a munkatervben szándékoztunk megfogalmazni. Így sikerült a konzorciumot vezető Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. által kezdeményezett feladatokhoz illeszteni a konzorciumot, amennyiben a BME EJJT biztosította a járművekkel kapcsolatos hátteret, az MTA SZTAKI a járműirányítási és forgalmi rendszerekkel kapcsolatos elméleti hátteret, valamint a Trigon Elektronika Kft. a kkv-kra 1. ábra: TRUCKDAS szervezeti felépítése 211 3/4 I A jövő járműve 5

6 A szervezet ún. mátrixstruktúrában épül fel, amennyiben a részfeladatokhoz rendelt projektvezetők szervezték a szakmai munkát, a konzorciumi tagok által delegált koordinátorok a saját intézményükkel kapcsolatos szervezeti kérdéseket. A részfeladatok vezetői a projektvezető felé jelentettek. A szűken vett szakmai munkától függetlenül, közvetlenül a projektvezetőnek alárendelve dolgozott a projektiroda, mely elsősorban pénzügyi és kommunikációs kérdésekkel foglalkozott. Végül a teljes szervezet működését az Irányító Testület felügyelte. Fejlesztési folyamat A fejlesztési folyamatot a projekt elején meghatároztuk. A folyamat nem előzmények nélküli: a BME EJJT és Knorr-Bremse fejlesztési folyamatain alapszik, melyek működőképességüket már számos korábbi projektben bizonyították. A folyamatok ily módon történő definíciója nagymértékben meggyorsította a folyamatfejlesztést, valamint lerövidítette a betanítási időt is, amennyiben a fejlesztési folyamat fő elemei nagyrészt ismertek voltak. A szervezet felépítését, az egyes jogköröket részletesen tárgyalja a konzorciumi megállapodás. A megállapodással egy folyamatalapú munkaszervezés mellett kötelezték el a tagok magukat. A TRUCKDAS projekt munkatervben meghatározott részfeladatait független projektként kezeljük, sőt a 2. részfeladatot tovább bontottuk négy viszonylag független részfeladatra. Az így létrejött tíz alprojektre, valamint az ernyőprojektként kezelt TRUCKDAS projektre egyenként követtük az alábbiakban leírt folyamatot. A kutatás-fejlesztési folyamat főbb elemeit szemlélteti a 2. ábra. A folyamat első és második lépése a támogatási szerződés létrejötte előtti időszakra vonatkozik. Első lépésben a konzorciumi partnerek elkötelezték magukat a pályázat mellett, majd munkaterv szintjén meghatározták annak céljait és lebonyolításának kereteit. A munkaterv elfogadásával és a támogatási szerződés megkötésével a támogató szervezet jóváhagyta a projektet. Ezt követi a szakmai munka nagy részét felölelő két szakasz. Első lépésben a munkatervben meghatározott célok mentén amennyiben műszakilag értelmes alternatív koncepciók kidolgozása történik. Utána a műszaki, gazdasági és jogi értékelés, majd a legígéretesebb koncepció kidolgozása melletti döntés következik. A kiválasztott koncepcióban leírt rendszerről részletes specifikáció készül. A specifikáció alapján történik a prototípusrendszer kifejlesztése, gyártása és végül tesztelése. A záró lépés a lényeges információk rendezéséről, a projekttapasztalatok dokumentációjáról és a projektzáró megbeszélésről szól. A folyamatleírás meghatározza, hogy milyen feltételek mellett lehet az egyes szakaszokat lezártnak tekinteni és milyen projektmenedzsment tevékenységeket kell ellátni. Kommunikáció A munkaterv már tartalmazott egy igen részletes kommunikációs tervet. A kommunikáció alapvetően a tudományos életben elfogadott csatornákra fókuszált: publikációkra, konferencia-részvételekre. Ugyanakkor fontos eleme volt, hogy a kommunikáció egy egységes arculattal történt, valamint, hogy a projekt egy saját honlapot is üzemeltet (www.truckdas.hu), mely a projekt teljes tartama alatt naprakész információkkal szolgált a széles közönségnek. Méltó lezárása volt a projektnek a nyilvánosság felé a szintén már a munkatervben megfogalmazott összefoglaló konferencia és járműves demonstráció. 2. ábra: TRUCKDAS fejlesztési folyamat 6 A jövő járműve I 211 3/4

7 RÉSZFELADATOK ÉS EREDMÉNYEK A projektet hét szakmai és egy támogató részfeladatra bontottuk. Ezen belül valójában a részfeladat nagysága miatt a 2. részfeladatot (hajtáslánc irányítása) tovább bontottuk négy részfeladatra. Kormányzási beavatkozás A projekt során olyan aktuátor kifejlesztése volt a cél, mely egyszerre csökkenti a kormányszervo költségeit és egészíti ki a kormányművet járműstabilitási funkciókkal. Több koncepció elemzése után a nyomaték-hozzáadásos aktuátor mellett döntöttünk. Bár funkcionálisan kevesebbet nyújt ez a megoldás a szöghozzáadásos változatoknál, a nyomaték-hozzáadás egyszerűsége és ezzel a haszongépjárművekben történő alkalmazás gazdaságossága miatt e megoldás tűnt egyedül alkalmasnak. Amint a kormányzási beavatkozással kiegészített járműstabilitási funkciónál is bizonyítást nyert, egy ilyen viszonylag egyszerű kormányaktuátor is biztosíthat megfelelő hatékonyságú aktív biztonság funkciót. Hajtáslánc-irányítási rendszerek fejlesztése és optimálása A hajtáslánc bizonyos elemeire értékarányos műszaki többlettel bíró mechatronikus megoldások készülnek. A kapcsolódó mérési eljárások kutatása, majd a szükséges próbapadok létrehozása a projekt második célja. Az elektromos szabályozású elektromechanikus működésű váltóaktuátor alprojekt keretein belül szintén több koncepció közül választva valósítottuk meg mind a működtető algoritmus szoftverét, mind a mechanizmus hardverét. Utóbbi esetében a megvalósítás magában foglalja a hardveregység konstrukciós modelljének megalkotását, valamint a prototípus legyártását és összeszerelését. A működtető algoritmus többszintű logikájának felépítése a fejlesztői környezet kialakításával kezdődött meg, majd ennek alkalmazásával megindulhatott a tényleges funkciófejlesztés. Első lépésben tehát SiL (software-in-the-loop) környezet felépítése következett, majd ennek adaptációja a váltó próbapadra, melynek használatával már a működtetőegység HiL (hardwarein-the-loop) vizsgálata vált lehetővé. A SiL, illetve HiL környezetben zajlott a funkcióalgoritmusok fejlesztése MATLAB Simulink alkalmazásával. A gépjárműkompresszor főtengelymérőpad alprojekt keretein belül a két koncepció közül a rezonanciás elven működő főtengelyfárasztó tesztpad megépítése mellett döntöttünk. Az előzetes vizsgálatok és végeselem-szimulációk eredményei alapján megterveztük a berendezés geometriai kialakítását. A súlyok felerősítésére egy patronos megfogókészüléket terveztünk. Mivel a súlyok szabad végein mérhető gyorsulás és a főtengelyben ébredő mechanikus feszültségek között lineáris kapcsolat van, ezért egy gyorsulásmérő jeléből kiszámítható, hogy milyen terhelési szinten fárasztunk. Ezek alapján, a vezérléshez két független szabályozókört kellett megvalósítani: egy gyorsulásamplitúdó- és egy frekvenciaszabályzást. Végül a tesztpad finomhangolása után az első mérési eredmények is megszülettek, melyek eredményei nagyon pontosan egybevágtak a korábbi, szimulációs úton kapott eredményekkel. A torziós lengéscsillapító tesztpad alprojektben megvalósítottuk a kardános tesztpad részletezett modelljét és szimulációját abból a célból, hogy a tesztpad fő méreteit, a villanymotor teljesítményszükségletét és a tesztpad modális viselkedését meghatározzuk. A fő eredmény a tesztpad konstrukciójának, ill. ezek alapján a tesztpadnak az elkészítése volt, amely magában foglalja a teszt lengéscsillapító- és a tesztpad alkatrészeinek megtervezését, a szabályzóelektronika, a hardver és a mérőszoftver meghatározását. A dekompressziós motorféktesztpad alprojektben az alábbi célokat értük el: specifikáltuk a fékpad és a motorfékaktuátor jellemzőit mérő eszközt, elkészítettük a fékpad konstrukciós tervét a megfelelő alkatrészrajzokkal, kifejlesztettük a fékpad hardverét és szoftverét, megírtuk a fékpadhoz tartozó dokumentációkat, majd elkészítettük a motorféktesztpadot. 3. ábra: torziós lengéscsillapító-tesztpad Adaptív sebességtartó automatika és ütközésmérséklő rendszer A jármű előtt haladó forgalmat figyelő rendszerek fejlesztésének célja az volt, hogy teljesen kiküszöböljék vagy jelentősen mérsékeljék a nagyon gyakori ráfutásos balesetek következményeit. Az adaptív sebességtartó automatika, mely egy eredetileg tisztán kényelmi funkciónak sebességtartó automatika a továbbfejlesztése, képes a jármű hosszdinamikájába beavatkozni, és ezáltal felhasználható biztonsági célokra is, és egy esetleges baleset előtt képes az ütközés energiájának csökkentésére. Mivel a projekthez alapul vett adaptív sebességtartó automatika már egy létező rendszer, melyet személygépkocsikhoz fejlesztettek ki, a különbség elemzése után végeztük el a haszongépjárműves alkalmazáshoz szükséges módosításokat. Az adaptív sebességtartó automatika tesztelése közúton komplikált és gyakran veszélyes feladat, így egy szimulációs környezet felállítása nélkülözhetetlen volt. A vészfékezés funkció kidolgozása során figyelembe kellett venni a vonatkozó előírásokat, üzemeltetési jellegzetességeket. Végül a rendszer megvalósítása, járműves applikációja, ill. tesztelése zárta a projektet. Kameraalapú sávelhagyásra figyelmeztető rendszer és sávtartást támogató rendszer A sáv-, ill. útelhagyásos balesetek számának jelentős csökkentését szolgálták a járművezető fáradságából fakadó figyelmetlenséget kiküszöbölni hivatott rendszerek. Első lépésként megvalósíthatósági tanulmány készült a személygépkocsiknál használt megoldások haszongépjárműves alkalmazásáról. Egy prototípus HMI eszköz (Human-Machine-Interface, ember-gép-felület) fejlesztését is elvégeztük. A HMI szerepét egy, a műszerfalba integrált eszköz tölti be. Sávelhagyási szcenáriók felvétele megtörtént. Elkészült egy járműszimulációs környezet kameramodellel, 3D megjelenítéssel. Továbbá a vezető fizikális/mentális állapotának becsléséhez fáradtságvizsgálatokat dolgoztunk és értékeltünk ki. Az egyik fő feladat az sávelhagyásra figyelmeztető rendszert irányító algoritmus kidolgozása volt. Ez a szoftver kiértékeli a jármű helyzetét a sávhoz képest, eldönti, hogy történt-e nem kívánt sávelhagyás és szükség esetén figyelmeztetést küld a vezetőnek. A sávtartó funkció a sávelhagyásra figyelmeztető algoritmus kiegészítése volt beavatkozó funkcióval. A beavatkozást jelen esetben fékalapon végeztük. A projektet a járműves applikáció és a tesztek zárták. Kormány- és fékrendszer integrált szabályozásával beavatkozó menetstabilizáló rendszer A haszongépjárműveknél elterjedt fékalapú járműstabilitási rendszerek hatékonyságát kormánybeavatkozással tovább lehe /4 I A jövő járműve 7

8 tett növelni. A koncepciók megalkotása, majd a legjobbnak ítélt koncepció alapján létrehozott rendszerspecifikáció alapján megalkottuk a kormány- és fékalapú ESP vezérlésének struktúráját, mely a különböző beavatkozószervek közötti együttműködést és átmenetet vezérli. A részfunkciók kidolgozása során elvégeztük egy oldalkúszásbecslő algoritmus készítését is, melynek segítségével a jármű állapota az eddigieknél pontosabban becsülhető. A járműves applikációval, majd a tesztekkel ellenőriztük és igazoltuk a rendszer működőképességét. Összehasonlító elemzéssel bemutattuk, hogy a rendszer a jelenleg használatos járműstabilitási rendszerekhez hasonlóan értékeli és kezeli az instabilitási helyzeteket, eltérések leginkább az instabilitás felépülésének észlelésekor, ill. a szélsőséges helyzetekben volt megfigyelhető. Oszlopban haladó gépjárművek szenzorfúzión és jármű-jármű kommunikáción alapuló szabályzása A jármű-jármű kommunikáción és szenzorfúzión alapuló járműirányítás több járműből álló kötelékeket volt hivatott a hagyományosan járművezetők által vezetett járműveknél a közlekedés biztonságának és gazdaságosságának szempontjából optimálisabban vezetni. Kezdő lépésként megvizsgáltuk, hogy milyen szabályozási stratégiákkal tudnánk egy láncba szervezett járműegyüttest biztonságosan és ugyanakkor hatékonyan végigvezetni egy adott trajektórián. Megvizsgáltuk, hogy milyen forgalmi szituációkra kell felkészülnie egy ilyen rendszernek, milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie egy olyan vezeték nélküli kommunikációs rendszer elemeinek, mely a kötelék szabályzója által definiált minimális követelményeinek eleget tud tenni. A lehetséges rendszerkoncepciók kidolgozása mellett sor került a rendszer specifikálására. A forgalomszabályozás megköveteli azon egymást szorosan követő járművek szétválasztását és összecsatolását, melyek a konvojban haladáskor jelentős mennyiségű üzemanyagot spórolnak a csökkent légellenállásnak köszönhetően. A szétválasztások és összecsatlakozások energiaszükségletét az említett tüzelőanyag-nyereségből kell fedezni. Ezen műveletek energiaigénye több változótól is függ, úgy mint a követési távolság, követési sebesség, járműoszlop hossza stb. E paraméterek hatásait, befolyásolásuk különböző lehetőségeit vizsgáltuk, az irányítást ennek megfelelően alakítottuk ki. A kidolgozott specifikáció alapján szintén elkészült egy prototípus hardver, mely tartalmaz minden szükséges perifériát, amely alkalmassá teszi a speciális gateway feladatok ellátására. Az eszköz szoftverének fő funkciója a különböző interfészek között átjárás biztosítása a specifikált protokollok alapján. Végső lépésben a rendszert installáltuk három járműre: egy felvezető és két követő járműre. A rendszer hangolása, a követési távolság minimalizálását követően elvégeztük a különböző mértékű gyorsító és lassító manővereket magába foglaló teszteket és értékeléseket. Járműbiztonsági rendszerek működésének statisztikai elemzése távdiagnosztikai rendszerrel Járműbiztonsági rendszereket vizsgáló és minősítő eljárások segítségével képet kaphattunk a jelenleg használt, ill. a fejlesztés alatt álló rendszerek teljesítőképességéről. A járműbiztonsági rendszerek működésének statisztikai elemzésére irányuló projekt második évében két feladatcsoportra koncentráltunk. A célkitűzésekkel összhangban a járműbiztonsági rendszerek működésével kapcsolatosan rögzített adatbázis részletes elemzésére, valamint a folyamatos mérések és a járműbiztonsági szempontból fontos eseményekhez kötődő mérések elemzésére. A mérések során az eseményekhez köthető adatok csak akkor kerülnek rögzítésre, ha a járműbiztonsági rendszerek működésével kapcsolatos fontos esemény, például aktív ABS-fékezés vagy RSP-esemény történt. A mérésben részt vevő járműveken elhelyezett műszerek által szolgáltatott mérési adatokat adatbázisban rögzítettük. A valós forgalomban szereplő járművek biztonsági rendszereinek működésén 4. ábra: oszlopban haladó járművek a demonstrációs napon 8 A jövő járműve I 211 3/4

9 5. ábra: TRUCKDAS projektzáró konferencia alapuló forgalmi elemzések leginkább a mikroszkopikus forgalmi modelleknek feleltethetők meg. A forgalmi helyzetek, közlekedésbiztonsági konfliktusok finomabb térbeli-időbeli feltárásához, elemzéséhez egy szubmikroszkopikus forgalomszimulációs rendszer létrehozása is szükségessé vált. E szimulációs rendszer a fenti mérések kiértékelésével párhuzamosan a projekt keretén belül kifejlesztésre került. Az összefoglaló eredmények a mérési adatokon alapuló elemzések, valamint a szimuláció eredményeinek összegzéséből jött létre. Koordináció és tájékoztatás A szigorú projektmenedzsment volt biztosítéka ez egyes projektekben megfogalmazott célok elérésének. A tájékoztatási terv megvalósítása segítette a projekt eredményeinek hosszú távú társadalmi és gazdasági hasznosítását. A projektmenedzsment folyamatot támogatandó kidolgozásra került egy munkafüzet, mely segítségével pontosan nyomon követhetőek voltak a részfeladatok, valamint a teljes projekt előrehaladása. Magának a folyamatnak részét képezték a rendszeres megbeszélések, ahol a részfeladatok vezetői, valamint a projektiroda részletesen beszámolt a projektvezető felé. Az Irányító Testület évenként vizsgálta felül a projektet. Kommunikáció szempontjából kiemelkedő fontossággal bírtak a konferenciarészvételek, a publikációk, ill. a szélesebb nyilvánosság felé a honlap (www.truckdas.hu). A projekt nyilvánosság felé történő zárását jelképezte a projektzáró konferencia, ahol a projekt eredményeit ismerhette meg a nemzetközi közönség és a sajtó. A konferenciához kapcsolódott az a járműves demonstráció, mely során a tököli tesztpályán mutattuk meg az eredményeket. ÖSSZEFOGLALÁS A három éves időtartamot felölelő projekt kiemelkedő példája lehet nemzetközi háttérrel rendelkező nagyvállalat, kkv, kutatóintézet, valamint egyetemi tudásközpont együttműködésének. A szakmai eredmények létrejöttét nagyban elősegítette úgy a megfelelő konzorciumi összetétel, mint a projekt kezdetekor lefektetett tiszta szervezeti struktúra, folyamatok és a kapcsolódó infrastruktúra. A szakmai eredmények magukért beszélnek, a demonstrációs napon sikerült bemutatni élőben, nagyközönség előtt az összes vállalt részfeladat kapcsán megvalósított rendszert. Szintén fontos kiemelni, hogy a feladatok meghatározása is kellően előrelátó volt, amennyiben a létrehozott rendszerek egy része a következő években szériatermék lesz. A járműoszlop szabályozása feladat különböző formában megvalósításra kerül különböző nagy járműgyártók által. Fontos indikátor lehet a hazai járműiparral kapcsolatos K+F szektornak, hogy képesek voltunk járműgyártói támogatás nélkül is egy ilyen komplex rendszert létrehozni, annak működését való járműveken bemutatni. A projektzáró konferenciával és demonstrációval kapcsolatos pozitív és érdeklődő visszajelzések igazolták, hogy a projekt tartalma és az elért eredmények hazai és nemzetközi szinten is fontosak és előremutatóak. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A TRUCKDAS projekt a Kutatási és Technológiai Alap támogatásával valósult meg /4 I A jövő járműve 9

10 Vasúti kocsi szilárdságtani vizsgálata Marton Ádám Széchenyi István Egyetem Dr. Veress Árpád prof. Dr. Palkovics László Dr. Stukovszky Zsolt BME, EJJT Takács Péter Héri József BKV Zrt. A közlekedés- és gépészmérnöki gyakorlatban egyre nagyobb jelentőséggel bír az adott igénybevételek hatására a járműelemekben kialakuló feszültségeloszlás minél pontosabb meghatározása. Ennek ismeretében ugyanis lehetőség nyílik olyan újszerű diagnosztikai eljárások kidolgozására, melyek alkalmazásával tovább növelhető a meghibásodásmentes és hosszú élettartamú üzemeltetés iránti igény kielégítése. Ezért, a jelen tanulmány elsődleges célja, hogy végeselemes szilárdságtani számítások elvégzését követően mutasson rá olyan folyamatokra, illetve eljárásrendszerekre, amelyek például egy vasúti kocsi felépítményének azon szegmenseire (burkolat- és járműváz-alkatrészek) alkalmazhatók, amelyek szilárdságtani szempontból leginkább igénybe vannak véve az adott műterhelés, feltételezett károsodások, illetve a pályagerjesztésből adódó dinamikai igénybevételek hatásainak. The importance of determining the accurate stress distribution in vehicle components is getting higher and higher. Based on this information, the developments of new approaches are become available in maintenance and operation point of view to increase the safety and reliability. Hence, the main goal of the present study is to demonstrate the effectivity of process developments across the series of finite element analyses by means of predicting the most critical cross sections of the railway vehicle construction above the boogie due to the virtual loads, modeled malfunctions and vibration. Bevezetés Napjainkban egyre nagyobb szerepet játszik a számítógépes modellezés a mérnöki gyakorlatban. Segítségével megfelelő validációt követően olyan problémákra is választ kaphatunk, amelyek esetén például a valós körülmények közötti tesztelés, illetve mérés kivitelezésére nincs lehetőség. A végeselemes szimulációk a statikus igénybevételek mellett egyre inkább használhatók dinamikai hatások okozta problémák modellezésére is. A korszerű szoftverek alkalmazását követően a valósághoz közeli képet kaphatunk a különféle alkatrészekben megjelenő feszültségekről. Az eredmények elemzése lehetőséget nyújt olyan új vizsgálati módszerek kidolgozásához, amelyek alkalmazásával tovább növelhető a hosszú élettartamú, megbízható és biztonságos közlekedés iránti igény kielégítése. A fentiek figyelembevétele mellett, a jelen vizsgálat további célja, hogy szilárdságtani számítások elvégzését követően mutassa be egy vasúti kocsi felépítményének (járműváz) szerkezeti elemeiben kialakuló feszültségeket, deformációkat és a terhelések felvételében jelentős szerepet játszó alkatrészeket a nagy üzemidejű igénybevétel következtében jelentkező kritikus helyek meghatározása érdekében. Az elkészített végeselemes szimulációban egyrészt azt kívánjuk bemutatni, hogy a szerkezeti elemek átmetszése milyen hatással van adott terhelés esetén a kocsiszekrény maximális lehajlására, illetve ez hogyan kapcsolható össze a biztonságos 2. ábra: a végeselemháló üzemeltetésre vonatkozó vizsgálati módszerrel. Másrészről pedig a járműszekrény sajátfrekvenciáit határoztuk meg, illetve megvizsgáltuk, hogy a véletlenszerű gerjesztések által okozott igénybevételek a felépítmény mely részein okoznak jelentős feszültségeket. A véletlenszerű pályagerjesztésnek, amely gyorsulás formájában adódik át a kocsiszekrényre, kitüntetett szerepe van a fárasztó igénybevétel szempontjából különösen akkor, ha frekvenciája egybeesik a felépítmény sajátfrekvenciájával. Az említett igénybevételnek köszönhetően repedések indulhatnak el a kocsiszekrény szerkezeti elemeiben, amely töréshez és azt követően feszültségátrendeződéshez vezethet. Ennek eredményeként megnő a feszültségátrendeződésben szerepet játszó szerkezeti elemek terhelése és a további üzemeltetés, illetve a fárasztó igénybevételek ismételt hatására intenzív repedésterjedés és gyors lefolyású törés alakulhat ki. Járműmodell 1. ábra: vasúti kocsi 3D modellje A végeselem-számítás egyik alapfeltétele a pontos geometriai modell megalkotása. A járművázra ható igénybevételek meghatározása érdekében a forgózsámoly feletti rész vázszerkezetének és burkolatának 3D-s modelljét annak tervrajza alapján készítettük el (lásd 1. ábra). A vizsgált felépítmény hossza 19 méter és súlya kb. 2 tonna. 1 A jövő járműve I 211 3/4

11 Force 2 db motor 1: 16 N Force 2 db motor 2: 16 N Force 3 db motor 1: 24 N Force 3 db motor 2: 24 N helyen pedig megtámasztásként működő súrlódásmentes megtámasztást alkalmaztunk (lásd 4. ábra). A teljes terhelést két lépésben építettük fel. Az elsőben csak a gravitáció hatott a szerkezetre, a második lépésben alkalmaztuk a gravitáción felül a statikus terheléseket is. A szimulációban az érintkező elemeket ragasztott/hegesztett kapcsolatként (bonded contact) definiáltuk. Ezt a kényszert alkalmaztuk a burkolat és a vázszerkezet érintkezési felületein is, ami merevebb viselkedést jelent a valósághoz képest, vagyis a szakaszos varrathoz képest. Statikus szimulációk Az eredeti váz esetében 3. ábra: a statikus terhelések Végeselemháló A PRO\Engineer környezetben felépített geometriai modell végeselemes hálóját az Ansys 13 programcsomag segítségével készítettük el. A végeselemhálót 1 csomópontos tetraéder és 2 csomópontos hexaéder elemek alkotják, méretük 2 mm-től 2 mm-ig változik, az adott alkatrész méretétől függően. A végső háló kb. 685 hálóelemet tartalmaz (lásd 2. ábra). Ezt a hálót használtuk fel valamennyi, a következőkben ismertetett végeselemes szimulációhoz. A háló további sűrítésének a rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök kapacitása szabta meg a határt. A bemutatásra kerülő szimuláció célja, hogy a számítás eredményeit összehasonlítsuk hasonló körülmények között elvégzett mérési eredményekkel a számítógépes modellezés alkalmazhatóságának, validációjának céljából. Eredeti váz alatt azt a verziót értjük, amelyben minden alkatrész a tervrajzok szerint, eredeti formájában található meg a modellben. A lehajlásszámítás az előző fejezetben leírt terhelési esetek figyelembevételével történt (lásd 3. ábra). A számítás eredményei az 5 7. ábrán láthatók. Peremfeltételek és terhelések A későbbi alfejezetekben ismertetett eredmények segítségével azt vizsgáltuk, hogy milyen mértékben deformálódik a jármű, elsősorban a burkolat és a tartókerete, mekkora a járműváz maximális lehajlása statikus terhelés hatására sérülésmentes, illetve feltételezett károsodás esetén. A műterhelést négy pontban helyeztük el (lásd A, B, C, D a 3. ábrán), amelyek megfelelnek 2 db ~ 8 kg-os villanymotor (A és B), illetve 3 db ~ 8 kg-os villanymotor (C és D) által okozott terhelésnek (16 N és 24 N). A villanymotorok okozta műterhelés az elvégzett mérések esetén 1 egység lehajlást eredményezett a járműváz közepén. A szimuláció során a forgózsámoly csatlakozási helyén gömbcsuklóként működő súrlódásmentes kényszert, illetve két további 5. ábra: a vázszerkezet normalizált deformációja az eredeti vázszerkezet esetén (a deformáció 1-szoros nagyításban látszik az ábrán) Frictionless support Forgo 1 Frictionless support Forgo 2 Frictionless support Himba Gravitáció Gravitáció + statikus terhelés 6. ábra: váz közepének lehajlása az eredeti vázszerkezet esetén Súrlódásmentes megfogás (gömbcsuklóként működik) Súrlódásmentes megfogás (megtámasztásként működik) 4. ábra: peremfeltételek a forgózsámoly csatlakozási pontjain A deformációt az itt megjelenő maximális elmozdulás eredményével normáltuk, így annak értéke 1 egység (lásd 5. ábra). A kocsi közepén, az alsó hossztartón mért maximális lehajlás értéke 1,6-szorosa a mérési eredménynek (lásd 6. ábra). A mérés és a számítási eredmények közötti eltérés elhanyagolható, a mérési hibahatáron belül van, a szimuláció eredményét elfogadhatónak tekinthetjük /4 I A jövő járműve 11

12 A szimuláció egyéb beállításait megtartva, az ismételt futtatás eredménye a ábrákon látható. A járműváz merevségét mutatja, hogy a gyengített tartószerkezet esetében mindössze 24%-ot nőtt a deformáció értéke, a váz közepének lehajlása pedig a mért érték 1,163-szorosa (lásd 1. ábra). A feszültségek eloszlásában átrendeződés történt. Az átmetszett tartó miatt a szerkezet többi tartóeleme átvette a teherviselő szerepet az átvágott hossztartótól. Ezáltal a maximális feszültség a nem átvágott modellhez képest 52%-kal magasabb értéket mutat. Ez az eredmény arra enged következtetni, hogy ha bármilyen kis mértékben is, de megnő a műterhelés hatására a vázközép maximális lehajlása, akkor valószínűsíthető, hogy komolyabb sérülés érte a vázszerkezetet. 7. ábra: statikus terhelésre ébredő feszültségek az eredeti vázszerkezet esetén normalizált alakban A szerkezetben, a váz anyagának folyáshatárához képest alacsony feszültségek ébrednek, ezek közül is a legjelentősebbek a tolóajtók alsó és felső sarkainál a tartóvázban (lásd 7. ábra). A váz korróziója ezeken a sarkokon a legszámottevőbb, azonban ennek a hatását a végeselemes számításban nem tudjuk figyelembe venni. Gravitáció 1. ábra: váz lehajlása átmetszett modell esetén Gravitáció + statikus terhelés Statikus szimulációk átmetszett hossztartójú váz esetében A számítógépes modellezés lehetővé teszi azonban a mesterségesen létrehozott repedések és törések esetében kialakult feszültségeloszlások meghatározását. Meg tudjuk vizsgálni, hogy milyen hatása van az egész szerkezetre egy esetleges törésnek, melyeket az előző fejezet végén ismertetett helyek közelében hoztunk létre (a tolóajtók alsó sarkai közelébe). A 4 helyen átmetszett hossztartójú modell a 8. ábrán látható. 11. ábra: feszültségeloszlás normalizált alakban az átmetszett hossztartójú modell esetén Modálanalízis 8. ábra: feltételezett törések helyén átmetszett modell (a kocsiszekrény mindkét oldalán) A modális analízis célja, hogy meghatározzuk azokat a frekvenciákat, amelyeken kialakult gerjesztések rezonanciát okoznak és így jelentősen megnövelhetik a feszültségamplitúdót, ami kifáradáshoz vezethet. Minden szerkezetnek létezik egy vagy több a mozgására jellemző frekvenciája, amelyen gerjesztve lényegesen nagyobb választ ad, mint más frekvenciákon. Egy lengőrendszernek végtelen sok sajátfrekvenciája van, viszont ezek közül a legtöbb elhanyagolható, mivel vagy csak a szerkezet kis részére hatnak, vagy nagyon magas frekvenciákon jelennek meg. Ráadásul ezek a magas frekvenciás rezgések sokkal hamarabb csillapodnak le, mint az alacsonyabbak. A gyakorlatban az első sajátfrekvenciák a legveszélyesebbek, ezekre adja a szerkezet a legnagyobb választ. A szerkezetet a 12. ábrán látható első hat frekvencián gerjesztve, a járműváz a 13. ábrán látható lengésképeket fogja felvenni. Véletlenszerű, dinamikai igénybevételek modellezése és Hatásuk vizsgálata 9. ábra: normalizált deformáció az átmetszett hossztartójú modell esetén (a deformáció 1-szoros nagyításban látszik az ábrán) A felépítményre leggyakrabban ható, a gyakorlatban előforduló dinamikai gerjesztések a pályagerjesztésből adódó gyorsulások, 12 A jövő járműve I 211 3/4

13 H 1 iωt ( f ) = h( t) e dt 2π 1 1 iωt ( t) = H( f ) e df 2π h ábra: a felépítmény sajátfrekvenciái amelyek időbeli eloszlását mérések segítségével lehet meghatározni. Ez, időtartamtól függő megfelelő mintavételezés esetén több tíz/százezer mérési pontot is jelenthet. Ezt az óriási adatmennyiséget sem számítógépes szimulációkban, sem pedig mérésekben nem célszerű alkalmazni, e helyett inkább az időtartományt frekvenciatartománnyá alakítjuk. A módszer lényege, hogy kevesebb adat megadásával képes reprodukálni az adott gerjesztés teljesítményét, éppen ezért a szabványokban is ebben a formában találkozhatunk a véletlenszerű gerjesztésekkel. A módszer alapja, hogy bármely véletlenszerű jel különböző frekvenciájú és amplitúdójú trigonometrikus függvényekből épül fel egymáshoz képest adott fázisszöggel eltolva. A mért jeleket Fourier-transzformációval harmonikus összetevőkké bonthatjuk szét, mely lehetővé teszi, hogy a frekvencia függvényében ábrázolhassuk az amplitúdókat. A frekvenciatartományban való ábrázolásnak egy másik nagy előnye, hogy azonnal látni, melyek a domináns frekvenciák és azok mekkora amplitúdóval jelennek meg. Legyen H (f) illetve h (t) legyen ugyanannak a jelnek kétféle reprezentációja, h (t) az idő-, H (f) az ún. frekvenciatartományban. A megfeleltetést a két tartomány között az 1., illetve a 2. egyenlet írja le. Parseval tétele szerint h (t) és H (f), mivel mindkettő ugyanannak a jelnek az idő- és frekvenciatartománybeli reprezentációja, ezért ugyanannyi energiát kell, hogy tartalmazzon (lásd 3. egyenlet). 2 2 h( t) dt H( f ) df = T PSD ( f ) = df A 4. egyenletben definiált teljesítményspektrumot akkor kapjuk, ha a frekvenciatartományban a Fourier-amplitúdók négyzetének abszolút értékét vesszük. 2 P = H 4 ( f ) ( f ) Ebből már kiszámíthatjuk a végeselem-szimulációkban is használatos teljesítménysűrűség-spektrumot (lásd 5. egyenlet), amit definíció szerint úgy kapunk, hogy a teljesítményspektrumot elosztjuk a teljes vizsgálat időtartamával. PSD P ( f ) ( f ) = 5 T A művelet visszafelé is elvégezhető, az átalakítás során ugyan elveszítettük a fázisinformációt, azonban az eredetivel szinte megegyező, egyenértékű időbeni jelet kaphatunk vissza véletlenszerű fázisinformáció generálásával lengéskép: 6.31 Hz 2. lengéskép: 1.87 Hz 14. ábra: gyorsulásamplitúdók normál eloszlása [1] 3. lengéskép: 13.5 Hz 4. lengéskép: Hz 5. lengéskép: Hz 6. lengéskép: Hz 13. ábra: az első 6 frekvencia lengésképe (a színskála a kitéréssel arányos; piros: maximális elmozdulás, kék: minimális elmozdulás) Ha az időtartományban rögzítjük egy véletlenszerű gyorsulásgerjesztés jelét, akkor megfigyelhető, hogy az amplitúdók értékei normál (Gauss) eloszlást követnek (lásd 14. ábra). Az alacsony gyorsulásértékek sokszor fordulnak elő, de csak viszonylag magas ciklusszám után okoznak kifáradást. A kiugróan magas gyorsulások nagyon hamar okoznának tönkremenetelt, viszont ezek csak elvétve fordulnak elő. Az előző bekezdésben bemutatottak alapján, e véletlenszerű amplitúdókat a frekvenciatartományban tudjuk a legkönnyebben reprezentálni egy PSD-diagram segítségével (ha az amplitúdó eloszlás az időtartományban normál eloszlású volt, akkor a PSD esetében is az marad) /4 I A jövő járműve 13

14 V a l ó s z í n ű s é g % Az ASD-számítás eredményeiben a kapott feszültségértékek 3 sávra bontva szerepelnek (lásd 18. ábra), ami a statisztikai módszerrel való kiértékelés következménye. A felépítmény szerkezeti elemeinek többségében ébredő feszültségamplitúdók jócskán a megengedett kifáradási határ alatt maradnak, viszont előfordulnak olyan elemek, amelyekben magas feszültségek alakulnak ki. Ezek a jármű két oldalán, a burkolóelemek, a vázszerkezet és a hegesztések figyelembevételével, az elülső és hátsó homlokfelületeken, az ablakok és az ajtók sarkainál, illetve azok környezetében, a vázszerkezet kapcsolódási helyein, a himbagerendában és annak bekötési pontjaiban, valamint az alvázra szerelt elemek tartószerkezeteiben, illetve ezek bekötési pontjaiban találhatók. 15. ábra: gyorsulásamplitúdók normál eloszlása A végeselemes modellre alkalmazott PSD-számítások eredményeként kapott feszültségekből megállapíthatjuk, hogy egy adott feszültségérték mekkora valószínűséggel fordul elő a teljes élettartama alatt. Steinberg közelítésében 3 sávra osztjuk szét a lehetséges feszültségértékeket (1 σ, 2 σ, 3 σ). A 15. és 16. ábrán bemutatott eloszlások alapján: az 1σ feszültségek (1σ) 68,27% valószínűséggel fordulnak elő, a 2σ feszültségek (2σ-1σ) 27,18% valószínűséggel fordulnak elő, és a 3σ feszültségek (3σ-2σ) 4,28% valószínűséggel fordulnak elő. 17. ábra: IEC 61373:21 szabvány által előírt ASD-gerjesztések [2] Összefoglalás 16. ábra: gyorsulások egymáshoz viszonyított aránya Az elméleti bevezetés összefoglalásaként megállapítható, hogy az útgerjesztésből adódó rezgések karakterisztikáját méréssel vesszük fel és statisztikai módszerekkel írjuk le; az ún. teljesítménysűrűség-spektrum (PSD Power Spectral Density) vagy gyorsulássűrűség-spektrum (ASD-Acceleration Spectral Density) függvények segítségével. Ezeket a függvényeket közvetlenül használjuk fel a szimulációban mint peremfeltételeket, a gerjesztések helyén megadva. Sok esetben azonban a hosszas és költséges mérések feltételei nem biztosítottak. Ebben az esetben szabványokból kereshető ki az adott járműre és az őt érő igénybevételeknek megfelelő görbe. A bemutatott számításokban az IEC 61373:21 vasúti kocsikra vonatkozó nemzetközi szabvány által definiált ASD-görbét alkalmaztuk (lásd Normal jelölés a 17. ábrán) [2]. A jármű üzemeltetési körülményeitől függően előfordulhat, hogy a különböző pályatulajdonságok és az eltérő haladási sebesség miatt a szabványostól eltérő gerjesztésekre lehet számítani. Az alkalmazott terhelésprofil azonban alkalmas arra, hogy segítségével feltárhassuk azokat a pontokat a geometrián, amelyek különösen igénybe vannak véve a dinamikai hatások következtében, és melynek eredményeként kiemelt figyelmet kell állapotukra fordítani az üzemszerű használatbavétel előtti átvizsgálás során. A megjelent munkában statikus és dinamikus szilárdságtani számításokat végeztünk abból a célból, hogy bemutassuk egy vasúti kocsi felépítményének (járműváz) szerkezeti elemeiben kialakuló feszültségeket, deformációkat és a terhelések felvételében jelentős szerepet játszó alkatrészeket a nagy üzemidejű igénybevétel következtében jelentkező kritikus helyek meghatározása érdekében. Az eredmények elemzése lehetőséget nyújt olyan új vizsgálati módszerek kidolgozásához, amelyek alkalmazásával tovább növelhető a hosszú élettartamú, megbízható és biztonságos közlekedés iránti igény kielégítése. A bemutatott statikus számítások alapján az a következtetés vonható le, hogy a modellezett törések okozta anyaggyengítések hatására nem változik meg jelentősen a maximális lehajlás értéke az alkalmazott műterhelés hatására az eredeti konfigurációhoz képest. A feszültségátrendeződésnek köszönhetően azonban, bizonyos esetekben jelentős feszültségnövekedés alakulhat ki, ezért azt javasoljuk, hogy abban az esetben szükséges részletesen megvizsgálni a terhelések felvételében jelentős szerepet játszó szerkezeti elemeket, ha a felépítmény maximális lehajlásának értéke meghaladja az eredeti modell lehajlásának 1,5-szorosát. Megállapítható továbbá, hogy a burkolat szerepet játszik a terhelések felvételében és elosztásában, ezért károsodás (pl. korrózió) esetén el kell végezni a szükséges javításokat, illetve cseréket. A véletlenszerű gyorsulásgerjesztésen alapuló vibrációs (dinamikai) vizsgálat során az IEC szabványt alkalmaztuk. A számítások lefuttatását követően arra az eredményre jutottunk, hogy a felépítmény szerkezeti elemeinek többségében ébredő feszültségamplitúdók a megengedett kifáradási határ alatt maradnak, viszont előfordulnak olyan elemek is, amelyekben magas feszültségek alakulnak ki. Ezek a jármű két oldalán, a burkolóelemek, a vázszerkezet és a hegesztések figyelembevételével, 14 A jövő járműve I 211 3/4

15 18. ábra: dinamikus terhelés esetén ébredő feszültségek normalizált alakban az elülső és hátsó homlokfelületeken, az ablakok és az ajtók sarkainál, illetve azok környezetében, a vázszerkezet kapcsolódási helyein, a himbagerendában és annak bekötési pontjaiban, valamint az alvázra szerelt elemek tartószerkezeteiben, illetve ezek bekötési pontjaiban találhatók. A jellemzően magas értékek a szabvány által előírt magas terhelési profil eredménye- képp adódtak. A kisebb sebesség, illetve jobb minőségű pálya esetén kisebb feszültségekre lehet számítani. Ennek ellenére, a kapott eredmények alkalmasak arra, hogy meghatározzuk a felépítmény azon szerkezeti elemeit, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani az üzemszerű használatbavétel előtti ellenőrzések és átvizsgálások során. Irodalom [1] Santhosh M. Kumar: Analyzing Random Vibration Fatigue, ANSYS Advantage Volume II, Issue 3, 28 [2] IEC International Standard, Railway applications Rolling stock equipment Shock and vibration tests, Geneva, Switzerland, /4 I A jövő járműve 15

16 Füst- és hőterjedés numerikus áramlástani modellezése járműipari létesítményekben Rákos Roland Széchenyi István Egyetem Dr. Veress Árpád prof. Dr. Palkovics László Dr. Stukovszky Zsolt BME, EJJT Dr. Ailer Piroska Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar Takács Péter Héri József BKV Zrt. A közlekedésben használt létesítmények, műtárgyak, alagutak, különösen a metróalagutak tervezése, építése és üzemeltetése során egyre több és szigorúbb biztonsági előírást szükséges figyelembe venni. Az elmúlt évtizedek tapasztalataira alapozva kétségtelen, hogy biztonságtechnikai szempontból a metróalagutakban keletkező tűzesetek a legkritikusabbak. Ezért ennek a tanulmánynak az a fő célja, hogy korszerű numerikus áramlástani módszerek alkalmazásával bemutassa az alagúthálózatban kialakult bonyolult hő- és áramlástani folyamatokat metrótűz kialakulása és terjedése esetén. A tranziens számítások eredménye a megfelelő szellőző, illetve vészszellőző létesítmények és berendezések tervezéséhez, kialakításához, telepítéséhez, illetve üzemeltetéséhez használható fel. Nowadays, more and more requirements are introduced in design and establishment process of tunnels, which are used in transportation, especially metro tunnels. Based on the experiments of last decades there is no doubt that the fire is one of the most safety-critical problems in undergrounds. Hence, the main goal of the presented paper is to show the complex and coupled problem of fluid dynamics and heat transfer in case of fire development and propagation in metro tunnels by using state of the art CFD (Computational Fluid Dynamics) software. The results of the steady state and transient analyses can be used for design, establishment and operation of ventilation systems. Bevezetés Biztonságtechnikai oldalról nézve a metróalagutak egyik legsarkalatosabb pontja a szerelvényekben keletkező tűzbalesetek, melyek a zárt alagútrendszerekben komoly veszélyt jelentenek mind az utasokra, mind pedig az alagút szerkezeti elemeire nézve. Az áramlási tér zártsága miatt a szerelvény kigyulladását követően viszonylag rövid idő elteltével extrém magas hőmérséklet és füstkoncentráció alakul ki, mely életveszélyes lehet az utasokra, ezenkívül jelentős károkat okozhat az alagút és a szerelvény szerkezeti elemeiben (1. ábra). Az előzőekből kiindulva egyértelműen következik, hogy az alagútrendszerek tervezésénél mindenképpen alapvető szempont olyan szellőzőrendszerek, ventilátorok beépítése (2. ábra), melyek 2. ábra: alagúthálózatba épített szellőztetőrendszerek [2] 1. ábra: alagútban keletkező tűz és füst terjedése [1] a tűz, a magas hőmérséklet, valamint a füst terjedését hivatottak késleltetni, hogy azok ne okozhassanak idő előtt károkat. Szigorú szabványokban, előírásokban rögzítik azokat a követelményeket, melyek a metróalagutak és szellőzőrendszereik alapvető tervezési szempontjait képezik. Egy bonyolult felépítésű alagútrendszer esetén azonban nehéz előre meghatározni, hogy egy adott ponton keletkező tűz és az abból felszabaduló nagy mennyiségű füst, valamint hő hogyan és milyen formában fog továbbterjedni. Egy ilyen komplikált hő- és áramlástani probléma esetén számos olyan külső bemeneti peremfeltételt szükséges figyelembe venni, melyek szignifikánsan befolyásolják a teljes folyamat lejátszódását. A rohamosan fejlődő számítástechnikai világban egyre bonyolultabb numerikus számítások elvégzésére adódik lehetőség. A hő- és áramlástani vizsgálatok területén a CFD ( Computational Fluid Dynamics ) szimulációk egyre nagyobb teret hódítanak, melyek természetesen a mérések szükségességét továbbra sem zárják ki, viszont nagymértékben segítik és felgyorsítják a tervezési folyamatot. 16 A jövő járműve I 211 3/4

17 miatt lényegesen kevesebb számítási időt igényel, továbbá az egyszerűbb fizika miatt stabilabb futást is eredményez. Az így kapott eredmények (3. ábra) a metróalagutak bonyolult hálózatának, illetve a szellőztetéséhez és a vészszellőztetésének tervezéséhez is szolgáltathatnak adatokat, bemeneti információkat. A szerelvény és az alagút szimulációs modellje 3. ábra: tűzforrás körül terjedő füst térfogatszázalék-eloszlása A feladat megfogalmazása Munkánkban egy kereskedelmi CFD szoftver felhasználásával vizsgáljuk meg az alagútban keletkező tűz okozta hatásokat, melyek egy ilyen rendszer megtervezésénél alapvető fontossággal bírnak. Egy fiktív metróalagútban kialakuló tűzeset numerikus analízissel való megközelítésére kerül sor, melyben a hangsúlyt a hő- és a füstterjedésre helyezzük. A feladat célja, hogy megvizsgáljuk egy metrószerelvény kigyulladását követő hő- és füstkoncentráció-eloszlás hely- és időbeli megváltozását egy teljes alagútszakaszban. Figyelembe véve a szimuláció gyors és hatékony kivitelezhetőségét, a cél egy olyan számítási eljárás bemutatása, amelyben az égési folyamatot leíró lényegesen nagyobb számítási kapacitást igénylő bonyolult reakciókinetikai egyenletek megoldására nem kerül sor, hanem kizárólag a hő és füst terjedését, illetve ennek vizsgálatát helyezzük a feladat középpontjába. A számításhoz nem állt rendelkezésünkre valós geometria, ezért ennek modellezésére egy CAD-szoftvert alkalmaztunk. A 15 m hosszú alagút mellett az áramlási tér tartalmazott egy fiktív metrószerelvényt és egy metróállomást is mozgólépcsővel és kijárattal (4. ábra). Az alagúthoz egy vékonyabb csőszakasz is csatlakozik, amely esetünkben a ventilátorrendszer funkcióját látja el. A geometria felépítését próbáltuk a lehetőségekhez mérten a legegyszerűbben kivitelezni, mellyel a későbbiekben a numerikus háló elemszámát jelentősen csökkenthetjük. A szerelvényt (5. ábra) három kocsira bontottuk, melyek közül a középső szimbolizálja a kigyulladt járművet. a füstterjedés modellezése A szimulációs környezetet egy kereskedelmi, véges térfogatok elvén alapuló CFD szoftver szolgáltatja, mellyel az eddigi számításainkra alapozva az áramlástechnikai problémák legnagyobb része modellezhető, megoldható. A szoftverben található numerikus megoldó algoritmussal lehetőségünk nyílik reakciókinetikai egyenletek megoldására, így az égés pontos modellezése is lehetséges. Ahhoz azonban, hogy egy számítási eljárás hatékony legyen, a számítási időt is előtérbe kell helyeznünk. Ezért egy olyan módszer használatára van szükség, melyben a kémiai egyenletek megoldása elkerülhetővé válik. A következőkben bemutatott számítási eljárás laboratóriumi körülmények közt elégetett metrószerelvényen végzett méréseken alapszik. A szerelvény égése közben a felszabadult hőenergia időbeli lefutását (HRR azaz Heat Release Rates ) mérik, mely a legfontosabb bemeneti paraméterként szolgál a számításunkhoz. A szimulációs környezetben ezt a hőmennyiséget a reakciókinetikai egyenletek megoldásával tudnánk csak kiszámítani. A megfelelően kiválasztott mérési eredményekből azonban a felszabadult hőmennyiség időbeli változását ismerjük és definiálhatjuk a modellünkben mint elsődleges bemeneti peremfeltétel. A második legfontosabb bemenő adat, a tűzforrásban felszabaduló égéstermékek (esetünkben CO és CO 2 ) keletkezésének időbeli változása. A valódi égés során ezek közelítőleg a hőmennyiséggel hasonló tendenciával változnak, ezért modellünkben az égéstermékek keletkezésének időfüggvényét a HRR-görbéből származtatjuk. Az így felépített modell a megoldandó egyenletek számának csökkenése 4. ábra: a modellhez használt teljes geometria 5. ábra: fiktív metrószerelvény A modell geometriai bonyolultsága miatt a numerikus háló szempontjából a tetraéder elemek tűntek a legkézenfekvőbbnek (6. ábra). A legtöbb CFD szimuláció esetén célszerű a minél egyenletesebb, strukturáltabb, hatlapú térfogatelem alkalmazása. Azonban a strukturálatlan tetraéder alakú hálóelemekből készített diszkretizációnak is vannak előnyei, egyes esetekben stabilabb, ami egy füstterjedés számításánál előnyünkre válhat. Mivel több szimulációs eset vizsgálatára is szükség van, ezért a 211 3/4 I A jövő járműve 17

18 6. ábra: tetra háló alkalmazása a teljes modellen alatt legfeljebb 5 cm-t halad, ami egy több száz méteres áramlási térben viszonylag kis sebességek mellett elfogadható. A füst terjedésében a hőmérsékletmező inhomogenitásából származó konvekció fontos szerepet játszik, ezért a számításban ezt is figyelembe vesszük, ezenkívül az energiaegyenlet megoldását is aktiválnunk kell. Az áramlási térben ezúttal nemcsak levegő, hanem CO és CO 2 is részt vesz. Többféle anyag jelenléte esetén többfázisú áramlásként kezeljük a problémát, ami annyit jelent, hogy a numerikus megoldó az egyenleteket minden egyes összetevő esetén megoldja. A szimulációt azonban azzal egyszerűsíthetjük, ha a jelenlévő anyagok anyagtulajdonságai (sűrűség, viszkozitás stb.) közel azonosak. Ebben az esetben ugyanis a különböző változók eloszlása az áramlási térben hasonlóan fog alakulni minden komponens esetén, így célszerű azokat egy egyesített anyag, úgynevezett mixture anyagmodellként kezelni. Ezzel a levegő, a CO és a CO 2 ugyanúgy elkülöníthető komponensként fog szerepelni a modellben, viszont lehető legrövidebb számítási idő elérése a cél, elfogadható számítási eredmények mellett természetesen. A végső elemszám 4, ami a rendelkezésre álló számítógépes kapacitással megfelelő számítási időt eredményez. A modell még a reakciókinetikai egyenletek megoldása nélkül is meglehetősen bonyolult fizikát tartalmaz. Egy többfázisú, tranziens áramlást vizsgálunk, amihez egy jól definiált kezdeti feltétel (hőmérséklet-, sebesség- és nyomáseloszlás) gyorsabb konvergenciához és stabilabb futáshoz vezet. Ezért, először elkészítünk egy inicializáló szimulációt, mely időben állandósult esetet feltételez, és csak egy komponens (a levegő) vesz részt az áramlásban. Az elsődleges CFD-modellt (7. ábra) tehát időben állandósult esetre vizsgáljuk. 8. ábra: áramvonalak a sebesség szerint színezve 7. ábra: peremfeltételek A metrószerelvényt és az összes többi határolófelületet adiabatikus falként definiáljuk. Bemeneti peremfeltételként 1 kg/s tömegáramot írunk elő, a kimenetre pedig légköri nyomást (1 bar). A valóságban természetesen hatása van a metróalagút két végén kialakuló feltételeknek is, sőt nem hagyható figyelmen kívül az úgynevezett dugattyúhatás sem, melyet a másik alagútban közeledő szerelvény okoz, e hatásokat azonban a mi modellünknél elhanyagoljuk. Számításunkhoz a k-ε turbulencia modellt alkalmazzuk. A 8. ábrán a stacionárius eset konvergens végeredményét látjuk. A következőkben a teljes tranziens modell bemutatására kerül sor. A tranziens számítás teljes szimulációs idejét 9 s-ra állítjuk. Az időlépést a stacionárius számítás eredményének sebességtere alapján határozzuk meg. Az áramvonalakon (8. ábra) azt látjuk, hogy a térben a maximális kialakult sebesség 5 m/s, így az időlépést,1 s-ra választjuk, mert a közeg így egy időlépés a kontinuitási egyenlet kivételével, minden egyenletet csak egy anyagra kell megoldani, ami lényegesen stabilabb futást és rövidebb számítási időt eredményez. A kiinduló anyagunk a levegő (ideális gáz) lesz, a CO és a CO 2 pedig másik két alárendelt komponens. A modellbe mindenképp be kell építenünk a hősugárzást, végül a falakon keresztül eltávozó hő mennyisége is szignifikáns lehet, ezért adiabatikus helyett hőátadó falakat definiálunk, ahol a külső hőmérséklet 3 K, a hőátadási tényező 2 W/m 2 K. Előzetes számítások alapján a modell egyik sarkalatos pontja a hőforrás (a kigyulladt kocsi) és a hozzá tartozó peremfeltételek megfelelő definiálása. Abban az esetben, ha ez nem életszerű, akkor irreálisan nagy hőmérsékletek alakulnak ki (akár 6 7 K). A hőforrás megadásához le kell választanunk az áramlási térből az égő kocsi terét (5. ábra). Az elszeparált térrészre három fontos peremfeltétel megadása szükséges: a felszabaduló hőenergia időbeli változása (HRR-görbe), a CO és a CO 2 kiáramlásának (tömegáramának) időbeli lefutása. A modellhez definiált HRR-gör- 9. ábra: térfogatra normált tűzfelfutási görbe [3] 18 A jövő járműve I 211 3/4

19 fontos mennyiségek időbeli változásának a követésére. Számításunkban a kocsik mögött (12. ábra) kialakult hőmérsékletet követjük egy monitorpontban. Jól látható, hogy a hőmérséklet az inicializált légköri értékéről (23 C) alig 5-6 perc elteltével az 5 C értéket is elérheti, ami mind a szerelvény, mind pedig az alagút szerkezeti elemeire nézve káros hatással lehet (13. ábra). 1. ábra: térfogatra normált CO-kibocsátási görbe be (9. ábra) egy olyan mérési eredményből származik [3], ahol laboratóriumi körülmények közt égettek el egy a modellünkhöz hasonló méretű metrókocsit. A görbe térfogatra normált értéket mutat, tehát az egységnyi térfogatból felszabaduló hőenergia változását ábrázolja az idő függvényében. Látható, hogy a teljes égési folyamat közel 2 óráig tart. A szimulációban természetesen ennek csak töredékét vizsgáljuk a kis időlépés (,1 s) miatt. A HRR-görbe definiálását követően meg kell határoznunk a leválasztott térfogatból felszabaduló CO és CO 2 idő szerinti változását. Mivel a szakirodalomban, interneten az esetek többségében csak a HRR-görbéről kapunk információt, ezért ezeket a karakterisztikákat nekünk kell megbecsülni. Előzetes számítások alapján, ha időben állandónak feltételezzük a metrókocsiból kiáramló égéstermékek tömegáramát, akkor a hőmérséklet irreálisan nő, extrém magas értékeket érhet el, ami nem tükrözi a valós tapasztalatokat. A valóságnak leginkább megfelelő eredményt akkor kapjuk, ha az égéstermék-kibocsátási görbéket a HRR-görbéből származtatjuk. (1./11. ábra). Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindezek fiktív bemenő paraméterek egy kísérleti szimulációhoz. A valóságban lejátszódó füstterjedési folyamat pontos számításához e görbék pontos megadása és az eredmények validálása szükséges. 12. ábra: hőmérséklet változását figyelő pont Hőmérséklet [C] Idő [min] 13. ábra: metrókocsik mögött kialakuló hőmérséklet A továbbiakban az 5 perc elteltével kialakult állapotot vizsgáljuk. A HRR-görbe megközelítőleg itt éri el a csúcsát. A 14. ábra az egész áramlási térben kialakult hőmérsékletmezőt ábrázolja. Ahogy az jól látszik, a metrókocsik közvetlen közelében a hőmérséklet 6 C értéket is elérhet. Érdekes megfigyelés, hogy az alagút egyes részein a hőmérséklet-terjedés sebessége nagyobb, mint maga az áramlási sebesség. Ennek következtében a hőmérséklet-növekedés (mint információ) az áramlás ellenében, a bemenet felé is terjed. 11. ábra: térfogatra normált CO 2 -kibocsátási görbe Végül az égő kocsit szimbolizáló leválasztott térfogatot kapcsolatba kell hozni az alagút áramlási terével: ezt a kontaktust egy határfelülettel definiáljuk. A tranziens szimulációt az előzetesen lefuttatott időben állandósult számításból inicializáljuk, és mivel a folyamatot attól az időpillanattól számítjuk, amikor a valóságban az égés elkezdődik, ezért a kiindulási állapotban az égéstermékek (CO és CO 2 ) térfogatszázaléka az egész térre vonatkoztatva %. Eredmények A tranziens szimuláció futtatása közben (vagyis még az eredmények kiértékelését megelőzően) lehetőségünk van a számunkra 14. ábra: hőmérsékletmező (5 percnél) 211 3/4 I A jövő járműve 19

20 Végül a 15./16. ábrán az általunk definiált két égéstermék koncentrációjának a változását látjuk. A szén-dioxid (CO 2 ) gáz 1 2%-os koncentrációban teljesen veszélytelen, körülbelül 2% feletti érték esetén jelent veszélyt [4]. A szén-monoxid (CO) azonban 1-2%-os koncentráció esetén akár pár percen belül is halált okozhat [5]. Ezen információkra alapozva egyértelmű, hogy olyan szellőztetőrendszer megtervezése a cél, amely az időben minél inkább elnyújtja a magas CO-tartalom kialakulását. összefoglalás Munkánkban egy metróalagútban kialakult tűz okozta füstterjedés numerikus áramlástani vizsgálatára került sor. A CFD számításban egy fiktív geometriát használtunk fel. A modell felépítése során arra törekedtünk, hogy az eredmények az alagút- és szellőztetőrendszerek tervezéséhez megfelelő kiindulási alapot nyújtsanak, de mindezt a lehető legrövidebb számítási idő mellett. Ezen okból kifolyólag olyan számítási eljárás kidolgozása volt a cél, ahol a bonyolult reakciókinetikai egyenletek nem kerülnek megoldásra, 16. ábra: CO 2 -koncentráció-eloszlás (5 percnél) 15. ábra: CO-koncentráció-eloszlás (5 percnél) helyettük laboratóriumi körülmények között elégetett metrókocsi mérési eredményeit használjuk fel mint elsődleges bemeneti paraméterek. Az alkalmazott módszerhez az égő kocsiból felszabaduló hő és az égés során keletkező égéstermékek tömegáramának időbeli változását kell definiálnunk. A megfogalmazott feladat szempontjából a numerikus szimuláció legfontosabb eredménye a kialakult hőmérsékletmező, valamint a CO- és a CO 2 -koncentráció. Az eredmények alapján elmondható, hogy a füst és a hő terjedésének folyamatát az elképzeléseinknek, elvárásainknak megfelelően adja vissza a szimuláció. A modellben alkalmazott egyszerűsítések minimális (tűréshatáron belüli) hibát adnak, viszont így a számítási idő jelentősen csökkenthető, a számítás stabilabbá tehető. Az alkalmazott modell fiktív geometrián alapszik, és a felhasznált mérési eredmények sem ehhez a modellhez készültek. Ahhoz, hogy pontos a tervezési folyamathoz valóban felhasználható eredményeket kapjunk, a paraméterek precíz hangolására és a számításaink méréssel történő validálására van szükség. Csak ezeket követően kivitelezhető olyan szimulációs modell, amelynek kimenete egy bonyolult, minden követelményt kielégítő metrórendszer megtervezéséhez nyújt fontos adatokat. irodalom [1] [2] Halcrow: Capability in tunnel ventilation and fire & life safety [3] Ingason, H., Gustavsson, S., and Dahlberg, M. (1994). "Heat Release Measurements in Tunnel Fires, BRANDFORSK Project " SP Report 1994:8, SP Swedish National Testing and Research Institute [4] [5] (szén-monoxid-mérgezés) 2 A jövő járműve I 211 3/4

Vasúti kocsi szilárdságtani vizsgálata

Vasúti kocsi szilárdságtani vizsgálata Vasúti kocsi szilárdságtani vizsgálata Marton Ádám Széchenyi István Egyetem Dr. Veress Árpád Dr. Palkovics László Dr. Stukovszky Zsolt BME, EJJT Takács Péter Héri József BKV Zrt. A közlekedés- és gépészmérnöki

Részletesebben

A TRUCKDAS projekt eredményei

A TRUCKDAS projekt eredményei A TRUCKDAS projekt eredményei Kovács Roland Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Hankovszki Zoltán BME EJJT Dr. Stukovszky Zsolt BME EJJT A TRUCKDAS projekt fő célját intelligens járműalkalmazások és a megfogalmazott

Részletesebben

jármûve A jövô www.jret.sze.hu I www.ejjt.bme.hu A TRUCKDAS jármûvek irányítása Gépjármû-sebességváltók

jármûve A jövô www.jret.sze.hu I www.ejjt.bme.hu A TRUCKDAS jármûvek irányítása Gépjármû-sebességváltók jármûve A jövô A Magyar Jármûipar Tudományos Lapja 2011 3I4 www.jret.sze.hu I www.ejjt.bme.hu A TRUCKDAS projekt eredményei Oszlopban haladó jármûvek irányítása Eco-driving méréstechnika Gépjármû-sebességváltók

Részletesebben

Füst- és hőterjedés numerikus áramlástani modellezése járműipari létesítményekben

Füst- és hőterjedés numerikus áramlástani modellezése járműipari létesítményekben Füst- és hőterjedés numerikus áramlástani modellezése járműipari létesítményekben Rákos Roland Széchenyi István Egyetem Dr. Veress Árpád Dr. Palkovics László Dr. Stukovszky Zsolt BME, EJJT Dr. Ailer Piroska

Részletesebben

A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME

A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján Palkovics László BME Az autonóm közúti közlekedési rendszerek (jármű + közlekedési környezet) fejlődésének indokai a humán vezető képességei

Részletesebben

CHARACTERIZATION OF PEOPLE

CHARACTERIZATION OF PEOPLE CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY CHARACTERIZATION OF PEOPLE MOVEMENT BY USING MOBILE CELLULAR INFORMATION László Nádai "Smarter Transport"

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL

SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA KONFERENCIA 2010 GÁBOR DÉNES FŐISKOLA CSUKA ANTAL TARTALOM A KÍSÉRLET ÉS MÉRÉS JELENTŐSÉGE A MÉRNÖKI GYAKORLATBAN, MECHANIKAI FESZÜLTSÉG

Részletesebben

Gyógyszertári készlettároló, kiadó automata berendezés fejlesztése, prototípusának megépítése (2009.10.19-2012.07.31)

Gyógyszertári készlettároló, kiadó automata berendezés fejlesztése, prototípusának megépítése (2009.10.19-2012.07.31) Gyógyszertári készlettároló, kiadó automata berendezés fejlesztése, prototípusának megépítése (2009.10.19-2012.07.31) A projektjavaslat célkitűzése egy belföldi és nemzetközi piacon is forgalomképes gyógyszertári

Részletesebben

TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI. 1. Bevezetés

TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI. 1. Bevezetés TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Dr. Goda Tibor egyetemi docens Gép- és Terméktervezés Tanszék 1. Bevezetés 1.1. A végeselem módszer alapjai - diszkretizáció, - szerkezet felbontása kicsi szabályos elemekre

Részletesebben

Gyalogos elütések szimulációs vizsgálata

Gyalogos elütések szimulációs vizsgálata Gyalogos elütések szimulációs vizsgálata A Virtual Crash program validációja Dr. Melegh Gábor BME Gépjárművek tanszék Budapest, Magyarország Vida Gábor BME Gépjárművek tanszék Budapest, Magyarország Ing.

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok

Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 1 2 Az előadás diasora (előre elérhető a teljes anyag, fejlesztések mindig történnek) Könyv: Török Miklós jegyzet Tiezte, Schenk, könyv interneten elérhető anyagok Laborjegyzet,

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth Zoltán Módszerek, amelyek megváltoztatják a világot A számítógépes szimuláció és optimalizáció jelentősége c. előadását hallhatják! 1 Módszerek,

Részletesebben

Termékéletciklus-kezelésen alapuló számítógépes tervezés

Termékéletciklus-kezelésen alapuló számítógépes tervezés Termékéletciklus-kezelésen alapuló számítógépes tervezés Dr. Váradi Károly Farkas Zsolt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, Piros Attila C3D Műszaki Tanácsadó

Részletesebben

Pneumatikus hajtású jármű hajtásláncának megtervezése és optimalizációja. Készítette: Vidovics Lajos

Pneumatikus hajtású jármű hajtásláncának megtervezése és optimalizációja. Készítette: Vidovics Lajos Pneumatikus hajtású jármű hajtásláncának megtervezése és optimalizációja Készítette: Vidovics Lajos Hajtáslánc építés fázisai irodalomkutatás, hajtáslánc koncepciók képzése, pneumatikus elemek kiválasztása,

Részletesebben

Első sajátfrekvencia meghatározása vasúti fékpaneleknél XIV. ANSYS Konferencia Budaörs, 2015.04.23

Első sajátfrekvencia meghatározása vasúti fékpaneleknél XIV. ANSYS Konferencia Budaörs, 2015.04.23 Első sajátfrekvencia meghatározása vasúti fékpaneleknél XIV. ANSYS Konferencia Budaörs, 2015.04.23 Knorr-Bremse Group Tartalom 1. Vasúti fékpanel 2. Rezonancia mérés 2.1 Impulzuskalapács mérés 3. Végeselemes

Részletesebben

AZ AUTONÓM KÖZÚTI JÁRMŰVEK TESZTELÉSI ÉS VALIDÁLÁSI KIHÍVÁSAI

AZ AUTONÓM KÖZÚTI JÁRMŰVEK TESZTELÉSI ÉS VALIDÁLÁSI KIHÍVÁSAI AZ AUTONÓM KÖZÚTI JÁRMŰVEK TESZTELÉSI ÉS VALIDÁLÁSI KIHÍVÁSAI Dr. SZALAY, Zsolt HAVEit demonstrációs jármű 2 Speciális kihívások Jogi felelősség Kié a felelősség, illetve hogyan lehet a járművekbe felelősséget

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

VIKKK III: firány: Korszer technológia rendszerek fejlesztése, se, optimalizálása

VIKKK III: firány: Korszer technológia rendszerek fejlesztése, se, optimalizálása VIKKK III: firány: Korszer technológia rendszerek fejlesztése, se, optimalizálása Szeifert Ferenc Veszprémi Egyetem, Folyamatmérnöki Tanszék Veszprém, 2006. január Elzmény projektek: Projektek Vegyipari

Részletesebben

Haszongépj. Németh. Huba. és s Fejlesztési Budapest. Kutatási. Knorr-Bremse. 2004. November 17. Knorr-Bremse 19.11.

Haszongépj. Németh. Huba. és s Fejlesztési Budapest. Kutatási. Knorr-Bremse. 2004. November 17. Knorr-Bremse 19.11. Haszongépj pjármű fékrendszer intelligens vezérl rlése Németh Huba Knorr-Bremse Kutatási és s Fejlesztési si Központ, Budapest 2004. November 17. Knorr-Bremse 19.11.2004 Huba Németh 1 Tartalom Motiváció

Részletesebben

econ Engineering Kft.

econ Engineering Kft. IX. ANSYS végeselemes felhasználói konferencia 2010. Április 29. 8 30 9 00 Regisztráció,Registration 9 00 9 30 Kiglics Gábor, Mikó Péter: Megnyitó, econ Engineering Kft bemutatkozása, új tevékenységi területeink/econ

Részletesebben

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2. 1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete) meghatározza

Részletesebben

Beltéri autonóm négyrotoros helikopter szabályozó rendszerének kifejlesztése és hardware-in-the-loop tesztelése

Beltéri autonóm négyrotoros helikopter szabályozó rendszerének kifejlesztése és hardware-in-the-loop tesztelése Beltéri autonóm négyrotoros helikopter szabályozó rendszerének kifejlesztése és hardware-in-the-loop tesztelése Regula Gergely, Lantos Béla BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Élettartam teszteknél alkalmazott programstruktúra egy váltóvezérlő példáján keresztül

Élettartam teszteknél alkalmazott programstruktúra egy váltóvezérlő példáján keresztül Élettartam teszteknél alkalmazott programstruktúra egy váltóvezérlő példáján keresztül 1 Tartalom Miről is lesz szó? Bosch GS-TC Automata sebességváltó TCU (Transmission Control Unit) Élettartam tesztek

Részletesebben

Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ eredményei, beszámoló a vállalt feladatokról

Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ eredményei, beszámoló a vállalt feladatokról Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ eredményei, beszámoló a vállalt feladatokról Prof. Dr. Illés Béla dékán, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolc, 2012.06.05. Prezentáció felépítése Kiválósági

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

Forgalmi modellezés BMEKOKUM209

Forgalmi modellezés BMEKOKUM209 BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Forgalmi modellezés BMEKOKUM209 Szimulációs modellezés Dr. Juhász János A forgalmi modellezés célja A közlekedési igények bővülése és a motorizáció növekedése

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Járműinformatika A jármű elektronikus rendszerei

Járműinformatika A jármű elektronikus rendszerei Járműinformatika A jármű elektronikus rendszerei 2016/2017. tanév, II. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Informatika Intézet 107/a. Tel: (46) 565-111 / 21-07 A jármű alrendszerei

Részletesebben

Kerékagymotoros Formula Student versenyautó menetdinamikai szimulációja

Kerékagymotoros Formula Student versenyautó menetdinamikai szimulációja bmemotion Kerékagymotoros Formula Student versenyautó menetdinamikai szimulációja Csortán-Szilágyi György Dorogi János Nagy Ádám Célunk Fő célunk: Villamos hajtású versenyautó tervezése és építése - részvétel

Részletesebben

1. ábra Modell tér I.

1. ábra Modell tér I. 1 Veres György Átbocsátó képesség vizsgálata számítógépes modell segítségével A kiürítés szimuláló számítógépes modellek egyes apró, de igen fontos részletek vizsgálatára is felhasználhatóak. Az átbocsátóképesség

Részletesebben

Projektfeladatok 2014, tavaszi félév

Projektfeladatok 2014, tavaszi félév Projektfeladatok 2014, tavaszi félév Gyakorlatok Félév menete: 1. gyakorlat: feladat kiválasztása 2-12. gyakorlat: konzultációs rendszeres beszámoló a munka aktuális állásáról (kötelező) 13-14. gyakorlat:

Részletesebben

Légfékes pótkocsik tervezése, kivitelezése és ellenőrzése

Légfékes pótkocsik tervezése, kivitelezése és ellenőrzése Légfékes pótkocsik tervezése, kivitelezése és ellenőrzése A légfékes pótkocsik engedélyezési eljárásához szükséges fékvizsgálatai során számos érdekes tapasztalatra tettünk szert. A járművek tervezésekor

Részletesebben

jármûve Magyar A jövô Csúcsfordulaton műszaki képzés www.jret.sze.hu I www.ejjt.bme.hu KorszerÛ Szimulációs Eljárások

jármûve Magyar A jövô Csúcsfordulaton műszaki képzés www.jret.sze.hu I www.ejjt.bme.hu KorszerÛ Szimulációs Eljárások jármûve A jövô A Magyar Jármûipar Tudományos Lapja 2011 1I2 www.jret.sze.hu I www.ejjt.bme.hu Modern jármûirányítási Rendszerek Formula Student Magyarországon Alternatív Hajtásmódok KorszerÛ Szimulációs

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

A Mercedes-Benz beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési program

A Mercedes-Benz beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési program A Mercedes-Benz beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési program Pomázi Gyula CMC minősítő előadás 2012. Február 21. Tartalom 1. Mercedes beruházás és hatása a térség gazdaságára 2. Mercedeshez kapcsolódó fejlesztési

Részletesebben

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg

Részletesebben

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Okos hálózat, okos mérés konferencia 2012. március 21. Tárczy Péter Energin Kft. Miért aktuális?

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

Korrodált acélszerkezetek vizsgálata

Korrodált acélszerkezetek vizsgálata Korrodált acélszerkezetek vizsgálata 1. Szerkezeti példák és laboratóriumi alapkutatás Oszvald Katalin Témavezető : Dr. Dunai László Budapest, 2009.12.08. 1 Általános célkitűzések Korrózió miatt károsodott

Részletesebben

AMBER ONE PROJEKT: ELEKTROMOS SPORTAUTÓ FEJLESZTÉS EGY ÉV ALATT NULLÁRÓL

AMBER ONE PROJEKT: ELEKTROMOS SPORTAUTÓ FEJLESZTÉS EGY ÉV ALATT NULLÁRÓL AMBER ONE PROJEKT: ELEKTROMOS SPORTAUTÓ FEJLESZTÉS EGY ÉV ALATT NULLÁRÓL Jármű szintű parametrikus modellezés a hatékony munka érdekében Előadók: Székely Béla, Székely András TARTALOM Amber One Projekt

Részletesebben

Összefoglaló - Jármőipari biztonságtechnikai szakmai nap

Összefoglaló - Jármőipari biztonságtechnikai szakmai nap Összefoglaló - Jármőipari biztonságtechnikai szakmai nap 2010 október 26. kedd 09:30 INNONET elıadóterme - 9027 Gyır, Gesztenyefa u. 4. 09:30 09:35 Köszöntı Kabács Zoltán NYDRFÜ által felkért külsı szakértı

Részletesebben

ÚJ RÖNTGEN GENERÁTORCSALÁD FEJLESZTÉSE AZ INNOMED MEDICAL ZRT-BEN

ÚJ RÖNTGEN GENERÁTORCSALÁD FEJLESZTÉSE AZ INNOMED MEDICAL ZRT-BEN ÚJ RÖNTGEN GENERÁTORCSALÁD FEJLESZTÉSE AZ INNOMED MEDICAL ZRT-BEN Az Innomed Medical Zrt. megalakulása óta, azaz közel két évtizede folyamatosan foglalkozik röntgentechnikával, röntgen berendezések fejlesztésével,

Részletesebben

Ütközések vizsgálatához alkalmazható számítási eljárások

Ütközések vizsgálatához alkalmazható számítási eljárások Ütközések vizsgálatához alkalmazható számítási eljárások Az eljárások a kiindulási adatoktól és a számítás menetétől függően két csoportba sorolhatók. Az egyik a visszafelé történő számítások csoportja,

Részletesebben

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010 MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010 KONFERENCIA ELŐADÁSAI Nyíregyháza, 2010. május 19. Szerkesztette: Edited by Pokorádi László Kiadja: Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 1a. Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr. Salvi Péter BME, Villamosmérnöki

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

Fotódokumentáció. Projektazonosító: KMOP-1.1.1-08/1-2008-0049

Fotódokumentáció. Projektazonosító: KMOP-1.1.1-08/1-2008-0049 Fotódokumentáció Projektazonosító: KMOP-1.1.1-08/1-2008-0049 Laborkísérletekhez használt reaktorrendszer előkészítése A laborkísérletek elvégzéséhez szükséges volt egy kisméretű FCR (food chain reactor

Részletesebben

ELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly

ELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly ELŐADÁS CÍME Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten Kihívások és előnyök Belina Károly Szakképzési konferencia Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2013. november 13. Tartalom Kialakulás Mi a duális

Részletesebben

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.

Részletesebben

Útjelzések, akadályok felismerése valós időben

Útjelzések, akadályok felismerése valós időben Útjelzések, akadályok felismerése valós időben Dr. Hidvégi Timót Széchenyi István Egyetem Győr, 9026, Egyetem tér 1. hidvegi@sze.hu 1. Bevezető Sajnos a közúton a balesetek egy része abból adódik, hogy

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Győr, az elektromos autók mintavárosa

Győr, az elektromos autók mintavárosa Hibrid és elektromos járművek fejlesztését megalapozó kutatások TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV- 2012-0012 Smarter Transport Kooperatív közlekedési rendszerek infokommunikációs támogatása TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen A tehergépkocsi balesetek in-depth elemzésének jelentősége Az európai áruforgalom mintegy 70 %-a a tehergépjárműveken keresztül bonyolódik. A tehergépkocsik a vasúti mennyiség mintegy 10-szeresét szállítják.

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21.

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. 1 Transzportfolyamatok sekély tavakban Transzportfolyamatok

Részletesebben

Duális felsőoktatási képzés az elmúlt három év tapasztalatai Dr. Ailer Piroska

Duális felsőoktatási képzés az elmúlt három év tapasztalatai Dr. Ailer Piroska Duális felsőoktatási képzés az elmúlt három év tapasztalatai Dr. Ailer Piroska 2015. november 10. Duális képzés szükségessége, dilemmák 2 2 Duális képzés a Kecskeméti Főiskolán a kezdetek Két vállalati

Részletesebben

Nemzeti Nukleáris Kutatási Program

Nemzeti Nukleáris Kutatási Program Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Nemzeti Nukleáris Kutatási Program 2014-2018 Horváth Ákos Főigazgató, MTA EK foigazgato@energia.mta.hu Előzmények 2010. Elkészül a hazai nukleáris

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Intelligens beágyazott rendszer üvegházak irányításában

Intelligens beágyazott rendszer üvegházak irányításában P5-T6: Algoritmustervezési környezet kidolgozása intelligens autonóm rendszerekhez Intelligens beágyazott rendszer üvegházak irányításában Eredics Péter, Dobrowiecki P. Tadeusz, BME-MIT 1 Üvegházak Az

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport

KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport 1) Az MH NTE alkalmazásának tapasztalatai az Afganisztáni Hadszíntéren (témavezető: Dr. Pohl Árpád) 2) Az Afganisztánban

Részletesebben

Duális képzés szükségessége, dilemmák ISOFÓRUM XXII. NMK

Duális képzés szükségessége, dilemmák ISOFÓRUM XXII. NMK A duális mérnökképzés dilemmái és lehetőségei a felsőoktatásban Dr. Ailer Piroska 2015. szeptember 18. Duális képzés szükségessége, dilemmák 2 2 Duális képzés kecskeméti modellje 1. A duális felsőoktatás

Részletesebben

Autóipari beágyazott rendszerek. Kockázatelemzés

Autóipari beágyazott rendszerek. Kockázatelemzés Autóipari beágyazott rendszerek Kockázatelemzés 1 Biztonságkritikus rendszer Beágyazott rendszer Aminek hibája Anyagi vagyont, vagy Emberéletet veszélyeztet Tipikus példák ABS, ESP, elektronikus szervokormány

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához 1 Nemzeti Workshop Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához Berczeli Attila Campden BRI Magyarország

Részletesebben

Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás,

Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás, Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás, Hau-Horváth Orsolya, Varga Attila Szerkezet Motiváció Irodalom:

Részletesebben

Számítógéppel segített tervezés oktatása BME Gép- és Terméktervezés Tanszékén. Dr. Körtélyesi Gábor Farkas Zsolt BME Gép és Terméktervezés Tanszék

Számítógéppel segített tervezés oktatása BME Gép- és Terméktervezés Tanszékén. Dr. Körtélyesi Gábor Farkas Zsolt BME Gép és Terméktervezés Tanszék Számítógéppel segített tervezés oktatása BME Gép- és Terméktervezés Tanszékén Dr. Körtélyesi Gábor Farkas Zsolt BME Gép és Terméktervezés Tanszék Gödöllő. 2009. 01.22. Tervezési lépések Háttér: eszközök,

Részletesebben

Mobil Gamma-log berendezés hajtásláncának modellezése LOLIMOT használatával

Mobil Gamma-log berendezés hajtásláncának modellezése LOLIMOT használatával Mobil Gamma-log berendezés hajtásláncának modellezése LOLIMOT használatával Füvesi Viktor 1, Kovács Ernő 2, Jónap Károly 3, Vörös Csaba 4 1,4 tudományos s. munkatárs, 2 PhD, egyetemi docens, 3 PhD, tudományos

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése TÁMOP- 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 Energetika, környezetvédelem alprojekt Fókuszáló napkollektor fejlesztése Divós Ferenc, Németh

Részletesebben

CAD-CAM-CAE Példatár

CAD-CAM-CAE Példatár CAD-CAM-CAE Példatár A példa megnevezése: A példa száma: A példa szintje: CAx rendszer: Kapcsolódó TÁMOP tananyag rész: A feladat rövid leírása: VEM Rúdszerkezet sajátfrekvenciája ÓE-A05 alap közepes haladó

Részletesebben

Tápegység tervezése. A felkészüléshez szükséges irodalom Alkalmazandó műszerek

Tápegység tervezése. A felkészüléshez szükséges irodalom  Alkalmazandó műszerek Tápegység tervezése Bevezetés Az elektromos berendezések működéséhez szükséges energiát biztosító források paraméterei gyakran különböznek a berendezés részegységeinek követelményeitől. A megfelelő paraméterű

Részletesebben

Projekt beszámoló. NEWSIT News basedearlywarning System forintradaytrading: Hír alapú Korai Figyelmeztető Rendszer Napon belüli Kereskedéshez

Projekt beszámoló. NEWSIT News basedearlywarning System forintradaytrading: Hír alapú Korai Figyelmeztető Rendszer Napon belüli Kereskedéshez Projekt beszámoló Projekt azonosítója: Projektgazda neve: Projekt címe: DAOP-1.3.1-12-2012-0080 Pénzügyi Innovációs Iroda Kft. NEWSIT News basedearlywarning System forintradaytrading: Hír alapú Korai Figyelmeztető

Részletesebben

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok A végeselem módszer alapjai Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor 2. Alapvető elemtípusok - A 3D-s szerkezeteket vagy szerkezeti elemeket gyakran egyszerűsített formában modellezzük rúd, gerenda, 2D-s elemek,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. Multilaterációs radarrendszer kutatása. Szüllő Ádám

KUTATÁSI JELENTÉS. Multilaterációs radarrendszer kutatása. Szüllő Ádám KUTATÁSI JELENTÉS Multilaterációs radarrendszer kutatása Szüllő Ádám 212 Bevezetés A Mikrohullámú Távérzékelés Laboratórium jelenlegi K+F tevékenységei közül ezen jelentés a multilaterációs radarrendszerek

Részletesebben

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) A házi feladatokkal kapcsolatos követelményekről Kapcsolódó határidők: választás: 6. oktatási hét csütörtöki

Részletesebben

Csank András ELMŰ Hálózati Kft. Dunay András Geometria Kft. 2010.

Csank András ELMŰ Hálózati Kft. Dunay András Geometria Kft. 2010. Csank András ELMŰ Hálózati Kft. Dunay András Geometria Kft. Fuzzy-alapú döntéstámogató rendszer bevezetése az ELMŰ-ÉMÁSZ ÉMÁSZ-nál 2010. Tartalom - Előzmények - Fuzzy logika - Modell bemutatása - Modell-hitelesítés

Részletesebben

GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS GÉPELEMEK KÁROSODÁSA

GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS GÉPELEMEK KÁROSODÁSA GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS GÉPELEMEK KÁROSODÁSA 1 Üzemképesség Működésre, a funkció betöltésére való alkalmasság. Az adott gépelem maradéktalanul megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek teljesítésére

Részletesebben

Közúti forgalomszámlálás e_sensor rendszerrel. 2012.06.04 2012.06.10 Budapest dugódíj projekt (sajtóanyag)

Közúti forgalomszámlálás e_sensor rendszerrel. 2012.06.04 2012.06.10 Budapest dugódíj projekt (sajtóanyag) Közúti forgalomszámlálás e_sensor rendszerrel 2012.06.04 2012.06.10 Budapest dugódíj projekt (sajtóanyag) 1 Cégbemutató A Sensor Technologies Kft. videó analitikai rendszereket fejleszt budapesti székhellyel.

Részletesebben

Hogyan lesz adatbányából aranybánya?

Hogyan lesz adatbányából aranybánya? Hogyan lesz adatbányából aranybánya? Szolgáltatások kapacitástervezése a Budapest Banknál Németh Balázs Budapest Bank Fehér Péter - Corvinno Visontai Balázs - KFKI Tartalom 1. Szolgáltatás életciklus 2.

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr.

Részletesebben

Logisztikai szimulációk, ipari esettanulmányok

Logisztikai szimulációk, ipari esettanulmányok Logisztikai szimulációk, ipari esettanulmányok 20 éves a Bay-Logi Környezetmenedzsment és Logisztikai Osztálya Ladányi Richárd Tóth Norbert A tevékenységünk jellemzése ezen a területen Változatos feladatok

Részletesebben

A LEAN FOLYAMATFEJLESZTŐ SZAKMÉRNÖK ÉS SPECIALISTA KÉPZÉS ILLESZKEDÉSE A BME KJK KÉPZÉSI RENDSZERÉBE

A LEAN FOLYAMATFEJLESZTŐ SZAKMÉRNÖK ÉS SPECIALISTA KÉPZÉS ILLESZKEDÉSE A BME KJK KÉPZÉSI RENDSZERÉBE A LEAN FOLYAMATFEJLESZTŐ SZAKMÉRNÖK ÉS SPECIALISTA KÉPZÉS ILLESZKEDÉSE A BME KJK KÉPZÉSI RENDSZERÉBE Dr. Bóna Krisztián egyetemi docens szakfelelős 10+3 GTK 10 ÉMK GPK 10+2 MŰEGYETEM 9+1 TTK Műegyetem

Részletesebben

Frederick Taylor (1900 körül) A Pennsylvania-i acélműben tanulmányozta a munkafolyamatokat. A munkafolyamatokat szakaszokra bontotta, és különböző méréseket végzett a szakaszokon belüli és a szakaszok

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

Dr. Kiss Bálint, Takács Tibor, Dr. Vámos Gábor BME. Gombás Zsolt Béla, Péter Gábor Mihály, Szűcs Ferenc, Veisz Imre E.ON

Dr. Kiss Bálint, Takács Tibor, Dr. Vámos Gábor BME. Gombás Zsolt Béla, Péter Gábor Mihály, Szűcs Ferenc, Veisz Imre E.ON Direkt és indirekt vezérlési lehetőségek megoldása a smart meteringben, T-görbe elemzési és ellenőrzési algoritmusok Dr. Kiss Bálint, Takács Tibor, Dr. Vámos Gábor BME Gombás Zsolt Béla, Péter Gábor Mihály,

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott előírásokra támaszkodott (normatív előírások). A mérnöki

Részletesebben

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31.

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. Stratégiai jellemzők Cél hazai szoftveripar versenyképességének

Részletesebben

JÁRMŰIPARI REGIONÁLIS EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR REGIONAL UNIVERSITY KNOWLEDGE CENTER FOR VEHICLE INDUSTRY

JÁRMŰIPARI REGIONÁLIS EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR REGIONAL UNIVERSITY KNOWLEDGE CENTER FOR VEHICLE INDUSTRY JÁRMŰIPARI REGIONÁLIS EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR REGIONAL UNIVERSITY KNOWLEDGE CENTER FOR VEHICLE INDUSTRY SZÉCHENYI ISTVÁN UNIVERSITY GYŐR JÁRMŰIPARI REGIONÁLIS EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT

Részletesebben

Témák 2014/15/1. Dr. Ruszinkó Endre, egyetemi docens

Témák 2014/15/1. Dr. Ruszinkó Endre, egyetemi docens Témák 2014/15/1 Dr. Ruszinkó Endre, egyetemi docens 1. A V6 Otto motorok gyártása során fellépő hibatípusok elemzése 2. Szelepgyűrű megmunkálás optimális folyamatának kidolgozása 3. Szerszámcsere folyamatának

Részletesebben