14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

Átírás

1 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 89. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el: 1. A rendelet hatálya a) a légszennyezettségre és annak határértékeire, b) a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra, azok üzemeltetőire, valamint a pontforrások kibocsátásaira terjed ki. 2. A rendelet alkalmazásában a) a légszennyezettség aa) egészségügyi határértéke: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani, ab) ökológiai határértéke: a légszennyezettség azon szintje, amely túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat; b) tűréshatár: a légszennyezettség egészségügyi határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték a jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető; c) tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell; d) riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozást kell tenni; e) termikus technológia: égetéssel vagy egyéb módon történő technológiai célú hőenergia előállítás, ahol a füstgáz közvetlenül érintkezik a technológia céltermékével. 3. A légszennyező anyagokat - az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján I. különösen veszélyes, II. fokozottan veszélyes, III. veszélyes, IV. mérsékelten veszélyes veszélyességi fokozatba kell sorolni. A légszennyezettség határértékei 4. (1) A rendelet 1.1. számú mellékletében szereplő - veszélyességi fokozatba sorolt - légszennyező anyagokra - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a légszennyezettség abban meghatározott egészségügyi határértékeit kell alkalmazni az ország egész területére. A melléklet A) pontjában felsorolt, kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és a ) pontban felsorolt ülepedő port és néhány összetevőjét - külön jogszabályban meghatározott módon - rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. (2) Új létesítmények esetében az 1.1. számú melléklet A) pontjában felsorolt, kiemelt jelentőségű légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték megadásánál a tűréshatár nem vehető figyelembe. (3) Az 1.2. számú mellékletben felsorolt egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében a területek légszennyezettségének megítéléséhez, terjedési modellek, hatásvizsgálatok készítéséhez javasolt irányértékek. (4) A 2. számú mellékletben felsorolt légszennyező anyagokra a légszennyezettség abban megadott - meghatározott területre vonatkozó - ökológiai határértékeit kell alkalmazni. (5) Az 1. számú mellékletben felsorolt egyes légszennyező anyagok tájékoztatási és riasztási küszöbértékeit, valamint a nyilvánosság tájékoztatásának szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. (6) A légszennyezettség mértéke alapján megállapított zónák típusait a 4. számú melléklet tartalmazza. A zónák kijelölésénél az 1.1. számú melléklet A) és ) pontjában felsorolt légszennyező anyagokat kell figyelembe venni.

2 (7) A légszennyezettség mértéke alapján megállapított zónák típusain túlmenően a 4. számú melléklet tartalmazza azon zónák típusait is, amelyekben a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket, illetőleg a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. (8) A légszennyezettség egészségügyi határértékeinek és egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékeinek (1. számú melléklet), valamint a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeknek (3. számú melléklet) a felülvizsgálatára a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az érdekelt miniszterek programot készítenek. A helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátási határértékei 5. A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra a) technológiai (általános, eljárásspecifikus) kibocsátási határértéket, b) egyedi kibocsátási határértéket, c) össztömegű kibocsátási határértéket kell alkalmazni, illetve megállapítani. 6. (1) A határérték túllépésének minősül, ha a környezethasználó a füstgáz, véggáz hígításával éri el a technológiai kibocsátási határérték betartását. (2) A hordozógáz biztonsági szempontból indokolt vagy bármely okból történő hígítására vagy hűtésére használt levegőmennyiséget a kibocsátási koncentráció meghatározásánál, a kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzésekor figyelmen kívül kell hagyni. 7. (1) A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó általános technológiai kibocsátási határértékeket a légszennyező anyag tömegáramának és az O, A,,, illetőleg D osztályba sorolás szerinti minőségi jellemzőknek a figyelembevételével az 5. számú melléklet tartalmazza. (2) Egyes technológiákra vonatkozó eljárás specifikus technológiai kibocsátási határértékeket és egyéb előírásokat a 6. számú melléklet tartalmazza. E technológiákból kikerülő, a mellékletben nem szereplő légszennyező anyagokra az általános technológiai kibocsátási határértékeket kell alkalmazni. (3) Az egyedi kibocsátási határértékeket - jogszabályban meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóság határozatban állapítja meg. (4) Az össztömegű kibocsátási határértékeket külön jogszabályok állapítják meg. (5) A levegőtisztaság-védelmi szempontból, illetve egészségvédelmi érdekek figyelembevételével különösen jelentős technológiákra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket külön jogszabályok állapítják meg. Az általános technológiai kibocsátási határértékek ezekre a technológiákra csak akkor alkalmazhatók, ha azt ezen külön jogszabályok előírják. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 8. Ez a rendelet július 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés, valamint ennek módosítására kiadott 8/1989. (VIII. 24.) KVM és a 9/1990. (IV. 30.) KVM rendelet és 2/1995. (III. 24.) KTM rendelet, a levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területekről szóló 3/1988. (V. 10.) KVM rendelet, a légszennyező anyagokról, a levegőminőségi határértékekről és a légszennyezettség méréséről szóló 5/1990. (XII. 6.) NM rendelet és az azt módosító 17/1993. (VIII. 25.) NM rendelet. A évet megelőző légszennyező tevékenység miatti bírságolási eljárás átmeneti, sajátos szabályai 8/A. (1) A helyhez kötött légszennyező források esetén a évre vonatkozó légszennyezés megállapítása érdekében a) a pontforrás bejelentésre kötelezett üzemeltetője március 31-ig köteles bejelenteni a környezetvédelmi felügyelőséghez, illetőleg az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) a pontforrás tényleges légszennyező anyag kibocsátását (a továbbiakban: éves jelentés); b) a felületi (diffúz) forrás üzemeltetője a levegőtisztaság-védelmi hatóság felszólítását követően március 31-ig köteles éves jelentést tenni. (2) Az éves jelentést az e célra július 1. előtt rendszeresített adatlapon kell megtenni.

3 8/. (1) A légszennyezési bírságot (a továbbiakban: bírság) a) pontforrás esetén a 7. számú mellékletben, b) felületi forrás esetén a 8. számú mellékletben meghatározott módon kell megállapítani (a továbbiakban: alapbírság). (2) A bírságot a légszennyezést okozó légszennyező forrásra, a folyamatos bírságolás - második évében 20%-kal felemelt, - harmadik évében 40%-kal felemelt, - negyedik évében 60%-kal felemelt, - ötödik és minden további évében 80%-kal felemelt összegben kell kiszabni (a továbbiakban: progresszív bírság). (2) A bírság kiszabását mellőzni kell, ha annak az (1) bekezdés szerint megállapított összege egy telephelyre számítva kevesebb, mint 5000 Ft. 8/. (1) A bírság az üzemeltető kérelmére a progresszív bírságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásának mellőzésével szabható ki, ha a) a pontforrás által okozott légszennyezés megszüntetését vagy jelentős csökkentését célzó tisztítóberendezés építési-szerelési munkái, illetőleg a felületi forrás által okozott légszennyezés megszüntetését vagy jelentős csökkentését szolgáló munkálatok megkezdődtek, tervszerűen folynak, illetőleg az üzemeltető a légszennyezésének megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervét időarányosan végrehajtotta; b) a légszennyezés megszüntetése, az ismert legeredményesebb - a kibocsátást csökkentő műszaki megoldás alkalmazása mellett sem érhető el. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményt meg kell vonni és a progresszív bírságolást - a mellőzése időszakának beszámításával - folytatni, valamint az elmaradt progresszív bírságrész kamatokkal terhelt azonnali behajtására kell intézkedni, ha az üzemeltető a beruházás kivitelezését szünetelteti vagy abbahagyta, illetőleg a légszennyezésének megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervét időarányosan nem hajtotta végre. 8/D. (1) A bírságot a progresszív bírságolás szabályainak és a vizsgálat megállapításai szerinti kibocsátásnak az alapulvételével - legfeljebb öt évre visszamenőleg - 50%-kal megnövelve kell kiszabni, ha a) a helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetője adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy hiányosan tett eleget; b) a vizsgálat feltárta, hogy az üzemeltető a légszennyezésre vonatkozóan számára kedvezőbb elbírálást eredményező helytelen adatokat közölt. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit arra a légszennyező anyagra kell alkalmazni, amellyel kapcsolatban a kötelezettségszegést elkövették. (3) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a vizsgálat költsége a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét terheli. 8/E. (1) A bírságot kiszabó első fokú határozatban meg kell jelölni azt a számlát, amelyre a bírságot be kell fizetni. (2) A bírságot az azt kiszabó jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell befizetni. (3) A bírság összegét ezer forintra kerekítve kell megállapítani. Ennek során az 500 Ft-ot meg nem haladó összeget lefelé, az azt meghaladó összeget felfelé kell kerekíteni. (4) A bírságot kiszabó jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni a befizetéseket kezelő szervnek. 9. A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, rüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. -ával összhangban, együtt összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek következő jogszabályaival: a) a Tanács 96/62/EK irányelve a környezeti levegőminőség értékeléséről és ellenőrzéséről; b) a Tanács 97/101/EK határozata a tagállamokban a légszennyezés mérését végző egyedi mérőállomások és a mérőhálózatok által szolgáltatott információk és adatok kölcsönös átadásának megteremtéséről; c) a Tanács 1999/30/EK irányelve a kén-dioxidra, a nitrogén-dioxidra, a nitrogén-oxidra, a szálló porra és az ólomra vonatkozó levegőminőségi határértékekről; d) a Tanács 2000/69/EK irányelve a benzolra és a szén-monoxidra vonatkozó levegőminőségi határértékekről; e) az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve a környezeti levegő ózontartalmáról, az 1. ikk a) és c) pontok, 2. ikk (9)-(12) bekezdései, 3-6. ikkek, valamint az I. és II. mellékletek tekintetében. 1. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez

4 A légszennyezettség egészségügyi határértékei és egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei 1.1. számú melléklet: A légszennyezettség egészségügyi határértékei A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kpa nyomásra át kell számítani. [AS szám: hemical Abstracts Service azonosító száma] A) Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok Légszennyező anyag [AS szám] Kén-dioxid [ ] Nitrogéndioxid [ ] Nitrogénoxidok (mint NO 2 ) Szén-monoxid [ ] órás Határérték [μg/m 3 ] 24 órás éves Veszélyességi fokozat határérték tűréshatár határérték tűréshatár % III. a naptári év amely a naptári év alatt I. 1-jétől alatt 3-nál 24-nél többször évenként többször nem nem léphető túl egyenlő léphető túl mértékben csökken, és I. 1-jére 100 a naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl eléri a 0%-ot 50% amely I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1-jére eléri a 0%-ot % amely I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1-jére eléri a 0%-ot II II. II. Új létesítmények engedélyezésénél a tűréshatár nem vehető figyelembe. Légszennyező anyag [AS szám] Szálló por (PM 10 ) Határérték [μg/m 3 ] órás 24 órás éves határérték tűréshatár határérték tűréshatár 50 50% 40 20% a naptári év amely amely alatt I. 1-jétől I. 1-jétől 35-nél többször évenként évenként nem léphető túl egyenlő egyenlő mértékben mértékben csökken, és csökken, és Veszélyességi fokozat III.

5 Szálló por (TSPM: összes lebegő por) Ólom [ ] Higany [ ] és szervetlen higany vegyületek Hg-ként enzol [ ] I. 1-jére eléri a 0%-ot I. 1-jére eléri a 0%-ot III. 10 öt év után felülvizsgálatra kerül 0,3 I. 1 I % amely I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1-jére eléri a 0%-ot I. Ózon [ ] Légszennyező anyag [AS szám] Határérték [μg/m 3 ] Napi 8 órás mozgó Veszélyességi fokozat átlagkoncentrációk maximuma 120, I. ) Az ülepedő por és néhány összetevője Légszennyező anyag [AS szám] Ülepedő por, toxikus anyagot nem tartalmaz Ólom [ ] Kadmium [ ] Vízoldható fluoridok F-ként (F: [ ]) ) Egyes rákkeltő légszennyező anyagok Határértékek 30 napos éves 16 g/m 2 x 30 nap 120 t/km 2 x év 7,5 mg/m 2 x 30 nap 0,15 mg/m 2 x 30 nap 50 mg/m 2 x 30 nap Veszélyességi fokozat IV. I. I. I. Határérték [μg/m 3 ] Légszennyező anyag Veszélyességi 24 órás éves [AS szám] fokozat Arzén [ ] és vegyületei As-ként, 0,01 I. belélegezhető formában 3,4-enz(a)pirén [ ] 0,001 0,00012 I. erillium [ ] és vegyületei e-ként, 0,05 I.

6 belélegezhető formában 1,3-utadién [ ] 2,25 I. Dioxinok és furánok (2,3,7,8-TDD: tetraklórdibenzo-dioxin toxikus egyenértékben kifejezve) 1 x pg/m 3 I. Kadmium [ ] és vegyületei d-ként, 0,005 I. belélegezhető formában Króm [ ] és vegyületei r-ként, 0,05 I. belélegezhető formában Nikkel [ ] és vegyületei Ni-ként, 0,025 I. belélegezhető formában Tetraklór-etilén (perklór-etilén) [ ] I. Triklór-etilén [ ] 23 I. Vinil-klorid [ ] 5 I. Légszennyező anyag [AS szám] Határérték (rost/m 3 ) 24 órás éves Veszélyességi fokozat Azbeszt I számú melléklet: Egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei Tervezési irányértékek [μg/m 3 ] Légszennyező anyag [AS szám] Veszélyességi 24 órás 60 perces fokozat Acetaldehid [ ] 0,2 1 II. Acetofenon [ ] 3 3 II. Aceton [ ] IV. Akril-nitril [ ] 2 I. Akrilsav [ ] IV. Akrolein (2-propenál) [ ] 3 10 II. Ammónia [ ] III. Anilin [ ] 3 5 II. Antimon [ ] és vegyületei Sb-ként, kivéve 1 II. az antimon-trioxid [ ] enzil-klorid (a klór-toluol) [ ] 10 I. enzinek (ásványolajból) [ ] II. ifenil (difenil) [ ] 2 5 III. róm és gőz- vagy gáznemű szervetlen vegyületei II. Hr-ként (Hr: [ ]) util-acetát (ecetsav-butil-észter) [ ] IV. util-aldehid (utiraldehid) [ ] IV. util-diglikol (dietilén-glikol-monobutil-éter) [ IV. 34-5] 2-utoxi-etanol (butil-glikol, etilén-glikol-monobutiléter) IV. [ ] iklohexanol [ ] III. iklohexanon [ ] IV. iklopentán [ ] IV. ink [ ] és vegyületei Zn-ként 10 III. Diaceton-alkohol (4-hidroxi-4-metil-2-pentanon) [ ] IV.

7 Dibenz (a,h) antracén [ ] 0,002 I. (éves határérték) Dibrómmetán [ ] 7,5 7,5 I.* Dibutil-éter [ ] IV. Dietanol-amin (2,2-imino-dietanol) [ ] III. Dietil-amin [ ] IV. Dietil-éter (éter, etil-éter) [ ] IV. Di-izobutil-keton (2,6-dimetil-heptán-4-on [ ] IV. Di-izopropil-éter [ ] IV. 3,3-Diklór-benzidin [ ] 0,002 (éves) I. 1,2-Diklór-benzol [ ] III. 1,4 -Diklór-benzol [ ] III. Diklór-difluor-metán [ ] etiltva 1,1-Diklór-etán [ ] II. 1,2-Diklór-etán [ ] II. 1,1-Diklór-etilén [ ] III. 1,2-Diklór-etilén [ ] III. 2,4-Diklór-fenol [ ] III. 2,4-Diklór-fenoxi-ecetsav [ ] III. Diklór-metán (metilén-klorid) [ ] III. Dimetil-amin [ ] 5 5 III. N,N-Dimetil-anilin [ ] 6 6 II. N,N-Dimetil-formamid [ ] II. Dimetil-szulfát [ ] 1 I. Dioktil-ftalát, di(2-etil-hexil) ftalát [ ] II. 1,4-Dioxán [ ] II. Dipentén (P-menta-dién) [ ] III. Ecetsav [ ] IV. Ecetsavanhidrid [ ] III. Epiklórhidrin (1,2-epoxi-3-klór-propán) [ ] 10 II. Etanol-amin [ ] III. Etil-acetát (ecet-észter, ecetsav-etil-észter) [ ] IV. Etil-akrilát (akrilsav-etil-észter) [ ] II. Etil-alkohol (etanol) [ ] IV. Etil-amin [ ] III. Etil-benzol [ ] IV. Etilén [ ] IV. Etilén-glikol-monoetil-éter [ ] II. Etilén-glikol-monometil-éter [ ] II. Etilénglikol (glikol) [ ] IV. Etilén-imin (aziridin) [ ] 1 I. Etilén-oxid [ ] 30 I. Etil-klorid (klór-etán) [ ] II. Fenol [ ] IV. Fluor [ ] gőz vagy gáznemű szervetlen 5 20 II. vegyületei HF-ként HF: [ ]) Fluor [ ]) szilárd (poralakú) szervetlen, 5 20 II. vízoldható vegyületei F-ként Formaldehid [ ] 12 I. Foszgén [ ] 1 4 II. Ftálsav-anhidrid [ ] III. Furfuril-alkohol [ ] IV. Furfurol (furfurál, 2-fur-aldehid) [ ] II. Hangyasav [ ] II.

8 Hidrazin [ ] 0,0002 I. (éves határérték) Hidrogén-cianid [ ] 5 15 II. Izopropenil-benzol [ ] II. Izopropil-benzol (kumol, metil-etil-benzol) [ ] III. Jód [ ] és vegyületei I-ként, kivéve metiljodid IV. [ ] Kalcium-ciánamid [ ] 5 10 III. Kalcium-oxid [ ] IV. Kaprolaktám [ ] III. Kerozin ( - ) [ ] IV. Kén-hidrogén [ ] 8 8 II. Kénsav [ ] II. Kén-trioxid [ ] SO -ként, (SO : [ III. 5]) Klór [ ] II. Klór-acet-aldehid [ ] 5 10 II. Klór-benzol [ ] III. Klór-ecetsav [ ] III. 1-Klór-4-nitro-benzol (p-klór-nitro-benzol) [ II. 5] Kloroform (triklór-metán) [ ] 5 20 II. Kloroprén (2-klór-1,3-butadién) [ ] 5 20 III. 2-klór-propán [ ] III. Kobalt [ ] és rákkeltő vegyületei, kobaltdiklorid 0,1 II. [ ], kobalt-szulfát [ ] o- ként, belélegezhető formában Krezol (o,m,p) [ ] III. Magnézium-oxid [ ] III. Maleinsav [ ] III. Maleinsavanhidrid [ ] 5 20 III. Mangán [ ] és vegyületei Mn-ként 1 III. Metil-acetát (ecetsav-metil-észter) [ ] IV. Metil-akrilát [ ] III. Metil-alkohol (metanol) [ ] II. Metil-amin [ ] III. Metil-benzoát [ ] III. Metil-bromid [ ] etiltva Metil-ciklohexanon [ ] IV. Metil-etil-keton (2-butanon) [ ] IV. Metil-éter (dimetil-éter) [ ] IV. Metil-formiát (hangyasav-metilészter) [ ] III. Metil-izobutil-keton III. (4-metil-2-pentanon, izo-butil-metil-keton) [ ] Metil-jodid [ ] 2 20 II. Metil-klorid (klór-metán) [ ] II. Metil-merkaptán [ ] és merkaptánok 0,01 0,01 III. Metil-metakrilát (metakrilsav-metil-észter) [ ] III. Metil-tercier-butiléter [ ] III. 2-Metoxi-etanol [ ] I. Naftalinok (naftalin, 1-metil-naftalin, 2-metilnaftalin) 1 3 III. [ ]

9 2-Naftil-amin [ ] 5 II. Nátrium-hidroxid [ ] III. Nitro-benzol [ ] 8 8 II. Nitro-fenol (o,m,p) [ ] [ ] [ ] 0,4 1 III. Nitro-krezol (4,2) [ ] III. Nitro-toluol (m,p) [ ], [ ] II. Nitro-toluol (o) [ ] II. N-metil-2 pirrolidon [ ] IV. Olefin szénhidrogének, kivéve 1,3 butadién és az IV. etilén Ólom-tetra-etil [ ] 0,5 0,5 1 Ón [ ] és vegyületei Sn-ként 20 II. Paraffin szénhidrogének [ ], kivéve metán IV. Petróleum [ ] IV. Pinének [ ] 0,3 1 II. Piridin [ ] 9 9 IV. Propil-alkohol [ ] IV. Propilén-glikol-monometiléter, 1-metoxi-2-propanol, IV. metil-proxitol [ ] 1,2-Propilén-oxid (1,2-epoxi-propán) [ ] 3 I. Propion-aldehid [ ] III. Propionsav [7909-4] IV. Réz [ ] és vegyületei u-ként 1 IV. Salétromsav [ ] II. Sósav [ ] II. Szén-diszulfid [ ] 5 25 II. Szén-tetraklorid [ ] Sztirol [ ] III. Terpentin [ ] III. Tetrahidrofurán [ ] III. 1,1,2,2-Tetraklór-etán [ ] II. Texanol (2,2,4-trimetil-1,3-pentándiol-monoizobutinát) III. [ ] Tioglikolsav [ ] III. Toluidin (o) [ ] 50 II. Toluol [ ] IV. 2,4-Toluol-diizocianát (4-metil-m-feniléndiizocoanát) 2 2 I. [ ] Trietil-amin [ ] 7 7 III. 1,1,1-Triklór-etán [ ] etiltva 1,1,2-Triklór-etán [ ] etiltva Triklór-fenolok (2,4,6) [ ] 1 3 II. Triklór-fluor-metán [ ] etiltva Trimetil-benzol(ok) (pl. mezitilén: 1,3,5-trimetilbenzol III. [ ]) Trimetil-amin [ ] 0,5 0,5 II. Vanádium [ ] és vegyületei V-ként 1 II. Vinil-acetát (ecetsav-vinil-észter) [ ] IV. Xilenol (2,4) [ ] IV. Xilenol (2,3) [ ] 5 10 IV. Xilenol (2,5) [ ] 1 3 IV.

10 Xilenol (2,6) [ ] 2 5 IV. Xilenol (3,4) [ ] 3,5 5 IV. Xilenol (3,5) [ ] 1 3 IV. Xilolok [ ] IV. 2. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez A légszennyezettség ökológiai határértékei és a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek típusai A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kpa nyomásra át kell számítani. [AS szám: hemical Abstracts Service azonosító száma] I. A légszennyezettség ökológiai határértékei A) Koncentrációk Kén-dioxid [ ] Nitrogén-dioxid (mint NO 2 ) Ammónia [ ] Légszennyező anyag [AS szám] Éves határértékek [μg/m 3 Megjegyzés ] 1 #J50~1 betartandó a téli 20 félév (X-III. hó) féléves átlagában is 30 8 ) Megengedett ülepedések Légszennyező anyag [AS szám] Határérték Mértékegység Nitrogén tartalmú vegyületek (mint N) 25 kg/ha x év Kén tartalmú vegyületek (mint S) 40 kg/ha x év Aeroszolok a [ ] 140 Mg [ ] 175 Pb [ ] 2,5 kg/ha x év u [ ] 2,5 Zn [ ] 10 d [ ] 0,05 Összes sav 4000 mol/ha x év ) Talajközeli ózon koncentráció okozta terhelés megengedett értékei Légszennyező anyag [AS szám] Jellemző érték él érték Hosszú távú cél érték Ózon [ ] AOT40, a májustól júliusig A vegetáció védelmére, A vegetáció védelmére, terjedő időszak 1 órás évre μg/m 3 x évre 6000 μg/m 3 x értékeiből számolva. óra, 5 éves átlagban. óra. II. A légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek

11 - erdők, kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a városok, községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok, - történelmi borvidékek szőlőterületei, - természetvédelem alá vont területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek), - mező-, kert- és erdőgazdasági kutató és kísérleti területek, - arborétumok, botanikus kertek, génbankok területei. 3. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez Tájékoztatási és riasztási küszöbértékek és a tájékoztatás szabályai A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kpa nyomásra át kell számítani. [AS szám: hemical Abstracts Service azonosító száma] Légszennyező anyag [AS szám] Tájékoztatási küszöbérték Riasztási küszöbérték [μg/m 3 ] [μg/m 3 ] Kén-dioxid [ ] Nitrogén-dioxid [ ] Szén-monoxid [ ] Kén-dioxid + Szálló por (PM ) Ózon [ ] A tájékoztatási küszöbérték három egymást követő óra során észlelt túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell és a szmogriadó tervben foglaltak szerint kell eljárni. A lakossági tájékoztatást a szmogriadó terv hiánya esetében is meg kell tenni. 2. A lakossági tájékoztatásnak legalább az alábbiakra kell kiterjednie: a) tájékoztatás az észlelt túllépésről - túllépés helye, az érintett terület, - a túllépés mértéke (a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértékekhez viszonyítva), - a túllépés kezdete és várható időtartama, - a legmagasabb 1 órás és 8 órás átlag koncentráció megadásával; b) előrejelzés a következő időszakra (napszakra/napra) - a várható túllépéssel érintett terület, - a várható (tájékoztatási vagy riasztási) fokozat, - a várható változások a szennyezettségi szintben (javulás, stabilizálódás vagy romlás) megadásával; c) tájékoztatás az érintett lakosság részére a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről - a veszélyeztetett népesség csoportok (pl. óvodás korúak, iskolai tanulók, idősek, betegek), - a várható tünetek, - az érintett népesség csoportok számára javasolt elővigyázatossági intézkedések, - a további információk elérési módjának megadásával; d) tájékoztatás a szennyezettség és/vagy az expozíció csökkentése érdekében teendő megelőző beavatkozásról a szennyezettség lehetséges okainak bemutatásával és a kibocsátások csökkentésére vonatkozó ajánlásokkal. 3. A riasztási küszöbérték 3 egymást követő óra során észlelt túllépése esetén kell korlátozó intézkedéseket tenni a szmogriadó tervben foglaltak szerint. 4. Amennyiben a légszennyezettség 72 órán túl meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, akkor a riasztási küszöbértéknek megfelelő korlátozó intézkedéseket kell tenni.

12 4. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez A zónák típusai A csoport: agglomeráció: a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. (5) bekezdése szerint. csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása külön jogszabály szerint. 5. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez Általános technológiai kibocsátási határértékek I. A kibocsátási határérték tüzelési és termikus technológiáknál - amennyiben jogszabály vagy e rendelet, illetve hatósági határozat másképp nem határozza meg - a száraz véggáz 5 tf%-os O 2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kpa nyomásra vonatkozik. A technológiai kibocsátási határérték légszennyező pontforrásonként értelmezendő. II. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m 3 -ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. 1. Szilárd anyag és por alakú szervetlen anyagok Légszennyező anyag [AS szám] Légszennyező anyag tömegárama [kg/h] Kibocsátási határérték (légszennyező anyag koncentráció) [mg/m 3 ] O osztály 0,5-ig 150 szilárd anyag 0,5-nél nagyobb 50 A osztály por alakú szervetlen anyagok Hg [ ] és vegyületei, Hg-ként TI [ ] és vegyületei, TI-ként összesen 0,001 vagy ennél nagyobb 0,2 osztály por alakú szervetlen anyagok o [ ] és vegyületei, o-ként V [ ] és vegyületei, V-ként

13 Se [ ] és vegyületei, Se-ként Te [ ] és vegyületei, Te-ként összesen 0,005 vagy ennél nagyobb 1,0 osztály por alakú szervetlen anyagok u [ ] és vegyületei, u-ként Mn [ ] és vegyületei, Mn-ként Pb [ ] és vegyületei, Pb-ként Pd [ ] és vegyületei, Pd-ként Pt [ ] és vegyületei, Pt-ként Rh [ ] és vegyületei, Rh-ként Sb [ ] és vegyületei, Sb-ként Sn [ ] és vegyületei, Sn-ként Zn [ ] és vegyületei, Zn-ként ianidok, könnyen oldódóak, (pl. NaN: [ ]), N-ként Fluoridok, könnyen oldódóak, (pl. NaF: [ ]), F-ként [ ] Na [ ] és vegyületei, Na-ként megadva, összesen 0,025 vagy ennél nagyobb 5,0 1. Azt a por alakú szervetlen anyagot, amely az A- osztályban nincs felsorolva, azt szilárd anyagnak (O osztály) kell tekinteni. 2. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértékeket. 3. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték: A és osztály összesen: 1 mg/m 3 A és vagy és vagy A és és osztály összesen: 5 mg/m 3, de a saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani. 4. Amikor a véggáz fizikai állapotában a kibocsátott légszennyező anyagok a szilárd halmazállapot mellett gőzvagy gázfázisban is jelen vannak, az emisszió együttesen sem lépheti túl a táblázatban megadott értékeket. 2. Gőz- vagy gáznemű szervetlen anyagok Légszennyező anyag [AS szám] Légszennyező anyag tömegárama [kg/h] Kibocsátási határérték (légszennyező anyag koncentráció) [mg/m 3 ] A osztály Arzin [ ] ián-klorid [ ] Foszgén [ ] Foszfin [ ] anyagonként 0,01 vagy ennél nagyobb 1 osztály róm [ ] és gőz- vagy gáznemű vegyületei, Hrként [ ] Klór [ ] Hidrogén-cianid [ ]

14 Jód [ ] és vegyületei Kén-hidrogén [ ] Fluor [ ] és gőz- vagy gáznemű vegyületei, HF-ként [ ] anyagonként 0,05 vagy ennél nagyobb 5 osztály Gőz- vagy gáznemű szervetlen klórvegyületek, amelyek nem az A osztályba tartoznak, Hl-ként [ ] Nátrium hidroxid [ ] összesen 0,3 vagy ennél nagyobb 30 D osztály Kén-oxidok (kén-dioxid [ ] és kén-trioxid [ ]), SO 2 -ként Nitrogén-oxidok (nitrogén-monoxid [ ], nitrogén-dioxid [ ]), NO 2 -ként Szén-monoxid [ ] Ammónia [ ] anyagonként 5,0 vagy ennél nagyobb Szerves anyagok Osztály (a táblázat szerint) Légszennyező anyag tömegárama [kg/h] Kibocsátási határérték [mg/m 3 ] A 0,1 vagy ennél nagyobb 20 2 vagy ennél nagyobb vagy ennél nagyobb Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértékeket. 2. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték: 3 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén összesen legfeljebb 150 mg/m 3, de a saját osztályra vonatkozó határérték önmagában sem léphető túl. 3. A táblázatban nem szereplő anyagot abba az osztályba kell sorolni, amelyhez tartozó anyagokhoz a legközelebb áll a környezeti hatás szempontjából. Erre vonatkozóan az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Környezetvédelmi Igazgatósága szakértői javaslatot készít, és ennek alapján tájékoztatja a kérelmezőt. 4. A rákkeltő anyagokra megadott határértékeket az általános kibocsátási határértékek nem befolyásolják. A bűzre vonatkozó előírásokat az általános kibocsátási határértékek nem befolyásolják. 5. A és osztályba sorolt szerves, szilárd halmazállapotú anyagok esetén az 1. pontban megadott szilárd anyagra vonatkozó és O osztályba sorolt általános kibocsátási határértéket kell alkalmazni. 6. A nehezen lebomló, a környezetben felhalmozódó és különösen toxikus anyagok esetén, amelyek egyik osztályba sem sorolhatók, a kibocsátások mérséklését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell biztosítani. Szerves anyagok osztályba sorolása Megnevezés [AS szám] Képlet osztály Acetaldehid [ ] H O 2 4

15 Acetofenon [ ] 8 H 8 O Aceton [ ] 3 H 6 O Akril-nitril [ ] 3 H 3 N A Akrilsav [ ] 3 H 4 O 2 Akrilsav-etil-észter lásd: etil-akrilát Akrilsav-metil-észter lásd: metil-akrilát Akrolein lásd: 2-propenál Alkil-alkoholok (kivéve metanol) lásd: n-propil-alkohol Alkil-ólomvegyületek lásd: Ólom-tetraetil Anilin [ ] H N 6 7 enzil-klorid lásd: α-klór-toluol enzinek ásványolajból [ ] ifenil [ ] H utanon [ ] 4 HO util-acetát (ecetsav-butil-észter) [ ] 6 H 12 O 2 util-glikol lásd: 2-butoxi-etanol util-aldehid (butiraldehid) [ ] H O 4 8 util-diglikol (dietilén-glikol-monobutil-éter) [ ] 8 H 17 O 3 2-utoxi-etanol [ ] 6 H 14 O 2 iklohexanol [ ] 6 H 12 O iklohexanon [ ] 6 H 10 O iklopentán [ ] 5 H 10 Diaceton-alkohol lásd: 4-hidroxi-4-metil-2- pentanon Dibenz (a,h) antracén [ ] H A Dibróm-metán [ ] H 2 r 2 A Dibutil-éter [ ] 8 H 18 O Dietanol-amin lásd: 2,2-imino-dietanol Dietil-amin [ ] H N 4 11 Dietil-éter [ ] 4 H 10 O Di(2-etil-hexil)-ftalát [ ] 24 H 38 O 4 Diizobutil-keton lásd: 2,6-dimetil-heptán- 4-on Diizopropil-éter [ ] H O 6 14 Difenil lásd: bifenil 3,3-diklór-benzidin [ ] H l N A Diklórbenzol H l (o-):[ ] (m-):[ ] Diklór-benzol (p-):[ ] H l Diklór-difluor-metán [ ] etiltva l 2 F 2

16 1,1-Diklóretán [ ] 2 H 4 l 2 1,2-Diklóretán [ ] 2 H 4 l 2 1,1-Diklóretilén [ ] 2 H 2 l 2 1,2-Diklóretilén [ ] 2 H 2 l 2 Diklórfenolok (2,4-): [ ] 6 H 4 l 2 O 2-4-Diklór-fenoxi-ecetsav 8 H 6 l 2 O 3 Diklórmetán [ ] H 2 l 2 Dimetil-amin [ ] 2 H 7 N N,N-dimetilanilin [ ] 8 H 11 N Dimetil-éter [ ] 2 H 6 O Dimetil-szulfát [ ] 2 H 6 SO 4 A N,N-Dimetil-formamid [ ] 3 H 7 NO 2,6-Dimetil-heptán-4-on [ ] 9 H 18 O Dioktil-ftalát lásd: di(2-etil-hexil)-ftalát Dipentén [ ] H ,4-Dioxán [ ] 4 H 8 O 2 Ecetészter lásd: etil-acetát Ecetsav [ ] H O Ecetsav-anhidrid [ ] 4 H 6 O 3 Ecetsav-butil-észter lásd: butil-acetát Ecetsav-etil-észter lásd: etil-acetát Ecetsav-metil-észter lásd: metil-acetát Ecetsav-vinil-észter lásd: vinil-acetát Epiklórhidrin (1,2-epoxi3-klór-propán) [ ] H lo 3 5 Etanol (etil-alkohol) [ ] 2 H 6 O lásd: alkilalkoholok Etanol-amin [ ] H NO 2 7 Éter lásd: dietil-éter Etil-acetát [ ] H O Etil-akrilát [ ] 5 H 8 O 2 Etil-amin [ ] 2 H 7 N Etil-benzol [ ] 8 H 10 c Etilén [ ] 2 H 4 Etilénglikol [ ] 2 H 6 O 2 Etilénglikol-monobutil-éter lásd: 2-butoxi-etanol Etilénglikol-monoetil-éter lásd: 2-etoxi-etanol Etilénglikol-monometil-éter lásd: 2-metoxi-etanol Etilén-imin [ ] H N 2 5 A Etilén-oxid [ ] 2 H 2 O A Etil-glikol lásd: 2-etoxi-etanol c

17 Etil-klorid lásd: klór-etán Etil-metil-keton lásd: 2-butanon 2-Etoxi-etanol [ ] H O Fenol [ ] 6 H 6 O Formaldehid [ ] H 2 O A Ftálsav-anhidrid [ ] 6 H 4 (O) 2 O 2-Furaldehid [ ] 5 H 4 O 2 Furfurál, furfurol lásd: 2-furaldehid Furfuril-alkohol [ ] H O Glikol lásd: etilénglikol Hangyasav [ ] H O 2 2 Hangyasav-metil-észter lásd: metil-formiát Hidrazin [ ] N H 2 4 A 4-Hidroxi-4-metil-2-pentanon [ ] 6 H 12 O 2 2,2-Imino-dietanol [ ] 4 H 11 NO 2 Izobutil-metil-keton lásd: 4-metil-2-pentanon Izopropenil-benzol [ ] H 9 10 Izopropil-benzol [ ] 9 H 12 Kálcium-cián-amid [ ] an 2 Kaprolaktám [ ] HN(H 2 ) 5 O Kerozin [ ] Klór-acetaldehid [ ] 2 H 3 lo Klór-benzol [ ] 6 H 5 l 2-Klór-1,3-butadién [ ] 4 H 5 l Klór-ecetsav [ ] 2 H 3 lo 2 Klór-etán [ ] 2 H 5 I Klór-metán [ ] H 3 l 1-Klór-4 nitrobenzol [ ] 6 H 4 lno 2 Kloroform lásd: triklór-metán 2-Kloroprén lásd: 2-klór-1,3-butadién 2-Klór-propán [ ] H l 3 7 α-klór-toluol [ ] 7 H 7 l A Krezolok [ ] 7 H 8 O Kumol lásd: izopropil-benzol Lakk csiszolatpor A Maleinsav [ ] H O Maleinsav-anhidrid [ ] 4 H 2 O 3 Metil-merkaptán [ ] és merkaptánok H 4 S A Metakrilsav-metil-észter lásd: metil-metakrilát

18 Metanol (metil-alkohol) [ ] H 4 O Metil-acetát [ ] 3 H 6 O 2 Metil-akrilát [ ] 4 H 6 O 2 Metil-amin [ ] H 5 N Metil-benzoát [ ] 8 H 8 O 2 Metil-bromid [ ] etiltva H 3 r A Metil-ciklohexanon [ ] 7 H 12 O Metilén-klorid lásd: diklór-metán Metil-etil-keton lásd: 2-butanon Metil-formiát [ ] H O Metil-glikol lásd: 2-metoxi-etanol Metil-izobutil-keton lásd: 4-metil-2-pentanon Metil-jodid [ ] H I 3 Metil-klorid lásd: klór-metán Metil-kloroform lásd: 1,1,1-triklór-etán Metil-metakrilát [ ] H O Metil-m-fenilén-diizocianát [ ] 9 H 6 N 2 O 2 A 4-Metil-2-pentanon [ ] H O 6 12 Metil-proxitol H O (1-metoxi-2 propanol, propilén-glikol-momometil-éter) [ ] N-metil-2-pirrolidon [ ] H NO 5 9 Metil-tercier-butil-éter [ ] 5 H 12 O 2-Metoxi-etanol [ ] 3 H 8 O 2 1-Metoxi-propanol lásd: metil-proxitol Naftalin [ ] H Naftil-amin (béta) [ ] 10 H 8 N Nitro-benzol [ ] 6 H 5 NO 2 Nitro-fenolok H NO (o-):[ ] (m-):[ ] (p-):[ ] Nitro-krezol(ok) (4,2-):[ ] H NO Nitro-toluolok H NO (o-):[ ] (m-):[ ] (p-):[ ] Olefin-szénhidrogének (az 1,3-butadién és az etilén kivételével) Ólom-tetra-etil [ ] H Pb 8 20 A Paraffin-szénhidrogének [ ] (a metán kivételével) Petróleum [ ]

19 Pinének [ ] 10 H 16 Piridin [ ] 5 H 5 N 2-Propenál [ ] 3 H 4 O n-propil-alkohol [ ] 3 H 8 O 1,2-Propilén-oxid [ ] 3 H 6 O A Propion-aldehid [ ] 3 H 6 O Propionsav [ ] 3 H 6 O 2 Szén-diszulfid [ ] S 2 Szénkéneg lásd: szén-diszulfid Szén-tetraklorid lásd: tetraklór-metán Sztirol [ ] H 8 8 Terpentin [ ] Tetrahidro-furán [ ] H O 4 8 1,1,2,2-Tetraklór-etán [ ] 2 H 2 l 4 Tetraklór-metán [ ] etiltva l 4 A Texanol (2,2,4-trimetil-1,3-pentán-diol-mono-izobutinát) H O [ ] Tioéterek A Tioglikolsav [ ] H SO o-toluidin [ ] 7 H 9 N Toluol [ ] 7 H 8 Toluol-2,4-diizocianát lásd: 4-metil-m-feniléndiizocianát Trietil-amin [ ] H N ,1,1-Triklór-etán [ ] etiltva 2 H 3 l 3 1,1,2-Triklór-etán [ ] etiltva 2 H 3 l 3 A Triklór-fenolok (2,4,6-):[ ] 6 H 3 Ol 3 Triklór-fluor-metán [ ] etiltva l 3 F Triklór-metán [ ] Hl 3 Trimetil-amin [ ] 3 H 8 N Trimetil-benzol(ok) (pl.mezitilén: 1,3,5-trimetil benzol [108- H ]) Vinil-acetát [ ] H O Xilenolok (a 2,4-xilenol kivételével) H O 8 10 (2,3-):[ ] (2,5):[ ] (2,6-):[ ] (3,4-):[ ] (3,5-):[ ] Xilenol (2,4-):[ ] H O 8 10 Xilolok [ ] 8 H 10

20 4. Egyes rákkeltő légszennyező anyagok Légszennyező anyag [AS szám] A osztály 3,4-enz(a)pirén [ ] erillium [ ] és vegyületei e-ként, belélegezhető formában Kadmium[ ] és vegyületei d-ként, belélegezhető formában, összesen Légszennyező anyag tömegárama [kg/h] 0,0005 vagy ennél nagyobb Kibocsátási határérték (légszennyező anyag koncentráció) [mg/m 3 ] 0,1 osztály Arzén [ ] és vegyületei As-ként, belélegezhető formában Króm [ ] vegyületek r-ként, belélegezhető formában Tetraklór-etilén [ ] (perklór-etilén) Ni [ ] vegyületei Ni-ként, belélegezhető formában, összesen osztály enzol [ ] 1,3-utadién [ ] Triklór-etilén [ ] Vinil-klorid [ ], összesen 0,005 vagy ennél nagyobb 1 0,025 vagy ennél nagyobb 5 Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték: A és osztály összesen: 1 mg/m 3, A és vagy és vagy A és és osztály összesen: 5 mg/m 3, de a saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani. Légszennyező anyag [AS szám] Légszennyező anyag tömegárama [kg/h] A osztály Azbeszt 0,0005 vagy ennél nagyobb Kibocsátási határérték (légszennyező anyag koncentráció) [rost/m 3 ] számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez Eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékek és egyéb előírások

21 I. A [mg/m 3 ] mértékegységben megadott technológiai kibocsátási határérték pontforrásonként, a [kg légszennyező anyag/t termék] mértékegységben megadott technológiai kibocsátási határérték technológiánként értelmezendő. II. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m 3 -ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. III. Azoknál a technológiáknál, amelyeknél nincs vonatkoztatási O 2 -tartalom megadva, a technológiai kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelése a vonatkoztatási O 2 -tartalomra történő átszámítás nélkül, a rendelet 6. - ának figyelembevételével történik. Ezt kell alkalmazni az 5. számú mellékletben felsorolt, kibocsátott légszennyező anyagok tekintetében is. 1. a) Üveggyártás Technológia Kén-oxidok (SO 2 -ben megadva) Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben megadva) Üvegolvasztás - fazékkemence napikemence kádkemence 1800 = rekuperatív hővisszanyeréssel 1400 = U-égős regeneratív hővisszanyeréssel 2200 = keramikus rekuperátoros hővisszanyeréssel 2200 Megjegyzések: 1. A kibocsátási határértékek a kádkemencék esetében 8 tf%, a fazék- és napikemencék esetében 13 tf% O 2 - tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 2. A kén-oxidokra (SO 2 és SO 3 ) vonatkozó határértékek csak a 10 kg SO 2 /h vagy annál nagyobb tömegáram esetére vonatkoznak. 1. b) Üvegszál és boroszilikát üveggyártás Technológia Kibocsátási határérték [kg/t üveg] Nitrogén-oxidok Szilárd anyag (NO -ben megadva) 2 Üvegolvasztás - kádkemence 1,0 1,0 = gáz-o tüzelés 2 = oxigén rásegítéses tüzelés = elektromos hevítés 2. ementgyártás Technológia Kén-oxidok Nitrogén-oxidok Szén-monoxid (SO -ben (NO -ben 2 2

22 megadva) megadva) Klinkerégetés A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 10 tf% O 2 - tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 3. Timföld, dolomit, magnezit, kvarcit vagy samott gyártása, vagy égetése Technológia Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben megadva) Gázállapotú, szervetlen fluoridok (HF-ként megadva) Forgó kemence 1800 Egyéb kemence 1500 A kvarcit égetésére szolgáló speciális kemencénél 10 Megjegyzések: 1. Kromit-tartalmú kőzet égetése esetén a szilárd anyag emisszióban a r és vegyületei kibocsátások nem haladhatják meg a 10 mg/m 3 értéket. 2. A kibocsátási határértékek 5 tf% O 2 -tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású nedves véggázra vonatkoznak. 4. Mészégetés Technológia Kén-oxidok Nitrogén-oxidok Szén-monoxid (SO -ben (NO -ben 2 2 megadva) megadva) Mészégetés Megjegyzések: 1. A kibocsátási határértékek 10 tf% O 2 -tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 2. A kibocsátási határértékek kemencére vonatkoznak. 5. Perlitduzzasztás Technológia Kén-oxidok (SO 2 -ben megadva) Perlitduzzasztás 1000 Megjegyzések: 1. A kibocsátási határérték 14 tf% O 2 -tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású nedves véggázra vonatkozik. 2. A kibocsátási határérték csak a 10 kg SO 2 /h vagy annál nagyobb tömegáram esetére vonatkozik.

23 6. Kupolókemencék Kupolókemencék teljesítménye Szilárd anyag Szén-monoxid 8 t/h névleges kapacitásig t/h vagy ennél nagyobb névleges kapacitás esetében Megjegyzések: 1. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 8 tf% O 2 - tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 2. A névleges kapacitás a csapolt nyersvasra vonatkozik. 7. Helyhez kötött benzin- és dízelüzemű belső égésű motorok Az előírások a helyhez kötött berendezések belső égésű motorjaira vonatkoznak, amelyek tüzelőanyag felhasználása 50 kg/h vagy ennél nagyobb. Az előírások vonatkoznak a motorok féktermi próbajáratására is. Az előírások nem vonatkoznak azokra a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/év-nél rövidebb ideig üzemelnek. Ezekre a berendezésekre kibocsátási határértéket nem kell kiadni, alapbejelentésük és légszennyező anyag kibocsátásuk éves bejelentése azonban kötelező (a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség miatt). Az adatszolgáltatást számítás alapján, külön jogszabály szerint kell teljesíteni. Üzemanyag-minőségi követelmény: a gázolaj kéntartalma 0,05 m/m%-nál nem lehet nagyobb. Motortípus Nitrogén-oxidok Szilárd anyag Szén-monoxid (NO -ben 2 megadva) enzinmotorok - kétütemű négyütemű Dízelmotorok - 3 MW vagy azt meghaladó teljesítmény esetében th MW th teljesítmény alatt Megjegyzések: 1. A megadott határértékek a motor névleges teljesítményén mérve érvényesek. 2. enzin- és dízelmotor vizsgáló fékterem esetében a 3 MW th teljesítményhatár a fékterem kürtőjére (pontforrására) egyidejűleg dolgozó motorok összteljesítményét jelenti. 3. A kibocsátási határértékek 5 tf% O 2 -tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. Az 1996 előtt gyártott közúti járműmotorok fékpadi járatása esetén a kibocsátási határértékek 17 tf% O 2 -tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 8. Gépek, berendezések, alkatrészek, termékek üzemi festése Szilárd anyag (festék és lakk részecskék) kibocsátási határértéke 3 mg/m 3 9. Szenek brikettálása A szilárd anyag kibocsátási határértéke

24 - központi elszívó berendezés esetén - helyi elszívó berendezés esetén 75 mg/m mg/m Kokszgyártás Technológia Szilárd anyag [g/t koksz] Kibocsátási határérték Kénvegyületek S-ben kifejezve Szén-monoxid [g/t koksz] [mg/m 3 ] Teljes gyártási folyamat Kokszkitolás Kokszhűtés 60 Kokszoló-aláfűtés 800 Petrolkoksz tüzelés esetében az 5. számú melléklet 1. pont osztályában felsorolt anyagok kibocsátási határértéke 5 mg/m Agyag alapú kerámiagyártmányok égetése (a tégla- és cserépgyártás, valamint a burkolólapok gyártása kivételével) Kén-oxidok Nitrogénoxidok Szén-monoxid 2 Szilárd anyag (SO -ben (NO -ben megadva) 2 megadva) Porcelán gyártása esetén ,12%-nál kisebb kéntartalmú betétanyagok esetében 0,12%-nál nagyobb kéntartalmú betétanyagok esetében A kibocsátási határértékek 18 tf% O 2 -tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 12. Aszfaltkeverés, aszfaltgyártás, szemcsés szerkezetű anyagok szárítása forgódobban Szilárd anyag Szén-monoxid Olaj- és gáztüzelés esetén Szilárd tüzelőanyag esetén Megjegyzések: 1. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 17 tf% O 2 - tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, a berendezés névleges teljesítményén mérve. 2. Tüzelőanyagként gáz vagy 1 m/m% kéntartalom alatti olajok és szenek használhatók.

25 13. Alumíniumfinomítás, alumíniumolvasztás Kibocsátási határérték Fluorvegyületek Összes szerves Szilárd anyag Klór [mg/m 3 ] [mg/m 3 anyag -ként (HF-ként ] megadva) [mg/m 3 ] [kg F/t Al] A légszennyező anyag 0,5 kg/h vagy annál ,5 (napi 50 nagyobb tömegárama esetén a finomítók (klórozó berendezések) véggázaiban átlagban) 14. Fémolvasztó berendezések, beleértve a színesfémek és ötvözeteik - kivéve az alumíniumot - finomítására szolgáló berendezéseket Technológia Réz és Összes szerves Szilárd anyag rézvegyületek anyag -ként rézként megadva A légszennyező anyag 0,2 kg/h vagy annál nagyobb tömegáram esetén - olvasztó- és finomítóberendezéseknél ólomolvasztó- és finomítóberendezéseknél A katódréz aknás kemencékben való beolvasztásakor Ferroötvözetek elektrotermikus vagy fémtermikus eljárásokkal történő előállítása Szilárd anyag kibocsátási határérték 20 mg/m Tűzi ónozás, horganyzás Szilárd anyag kibocsátási határérték Klórvegyületek kibocsátási határértéke a pácolásnál (Hl-ben kifejezve) 10 mg/m 3 20 mg/m Felületkezelés salétromsavval Nitrogén-oxidok kibocsátási határértéke (NO 2 -ben kifejezve) 1500 mg/m Ólomakkumulátorok gyártása (formatálás) Szilárd anyag kibocsátási határérték 5 g/h tömegáram felett Kénsavgőzök kibocsátási határértéke összegyűjtés és leválasztás után 0,5 mg/m 3 1,0 mg/m Ásványi anyagok (különösen bazalt, diabáz, salak) olvasztása