4/2011. (I. 14.) VM rendelet. 1. Hatály. 2. Értelmező rendelkezések

Átírás

1 a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 110. (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti erőforrás miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. Hatály 1. A rendelet hatálya a) a levegőterheltségi szintre és az arra vonatkozó határértékekre, b) a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra, azok üzemeltetőire, valamint a pontforrások kibocsátására terjed ki. 2. (1) E rendelet alkalmazásában 2. Értelmező rendelkezések a) akkumulált ózon szennyezettség 40 ppb koncentráció felett (a továbbiakban: AOT40): a 80 µg/m 3 -t (= 40 ppb) meghaladó és a 80 µg/m 3 órás koncentráció különbségének összege adott időszakban 8 és 20 óra között végzett mérések órás értékeinek felhasználásával számolva [mértékegysége: (µg/m 3 ) x óra]; b) illékony szerves vegyületek (VO): a metántól eltérő, antropogén vagy biogén forrásból származó szerves vegyületek, amelyek napfény jelenlétében a nitrogén-oxidokkal történő reakciók során fotokémiai oxidálószerek létrehozására képesek; c) termikus technológia: technológiai célú hőenergia-előállítás, ahol a füstgáz közvetlenül érintkezik a technológia céltermékével; d) integrált kibocsátás-kezelés az ásványolaj és gázfinomító tevékenységeknél: az egységes környezethasználati engedéllyel működő az ipari kibocsátásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat hatálya alá tartozó létesítményben működő több vagy az összes tüzelőberendezés, fluid katalitikus krakkoló egység, valamint kénkinyerő egység nitrogén-oxid és kén-dioxid kibocsátásának integrált kezelése a végrehajtási határozatban meghatározott részletes szabályok szerint. (2) E rendeletben a levegő védelméről szóló jogszabály (a továbbiakban: Lvr.) értelmező rendelkezései alkalmazandóak. 3. A légszennyező anyagok veszélyességi fokozatai 3. A légszennyező anyagokat az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján

2 a) I.: különösen veszélyes, b) II.: fokozottan veszélyes, c) III.: veszélyes, d) IV.: mérsékelten veszélyes veszélyességi fokozatba kell sorolni. 4. A levegőterheltségi szint határértékei 4. (1) Az 1. mellékletben szereplő légszennyező anyagokra - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a levegőterheltségi szint 1. mellékletben meghatározott egészségügyi határértékeit kell alkalmazni. Az 1. melléklet pontjában felsorolt, kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt - a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály meghatározott módon - rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. (2) A 2. mellékletben felsorolt légszennyező anyagok tervezési irányértékei a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek esetén a területek levegőterheltségi szintjének megítéléséhez, a terjedési modellek, hatásvizsgálatok készítéséhez javasolt irányértékek. Az 1. mellékletben felsorolt egyes légszennyező anyagok tájékoztatási és riasztási küszöbértékeit, valamint a nyilvánosság tájékoztatásának szabályait a 3. melléklet tartalmazza. (3) A 4. mellékletben felsorolt légszennyező anyagokra a levegőterheltségi szintre vonatkozó - meghatározott területet érintő - kritikus szinteket kell alkalmazni. (4) A levegőterheltségi szint mértéke alapján megállapított zónák típusait az 5. melléklet tartalmazza. A zónák kijelölésénél az 1. melléklet pontjában felsorolt légszennyező anyagok, valamint az 1. melléklet pontjában felsorolt arzén, 3,4-benz(a)pirén, kadmium és nikkel határértékét, valamint ahol szerepel, a tűréshatárt kell figyelembe venni. Az 5. melléklet tartalmazza azon zónák típusait, amelyekben a talaj közeli ózon és egyes nehézfémek koncentrációja meghaladja a célértéket, illetőleg a hosszú távú célkitűzést, tartalmazza továbbá a PM 10 frakcióban a policiklikus aromás szénhidrogének rákkeltő kockázatának jelzésére szolgáló 3,4-benz(a)pirén szennyezettség alapján megállapított zónák típusait. 5. A helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátási határértékei 5. A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra a) technológiai (általános, eljárás-specifikus) kibocsátási határértéket, integrált kibocsátás-kezelés alapján megállapított kibocsátási határértékeket vagy egyedi kibocsátási határértéket, és b) össztömegű kibocsátási határértéket kell alkalmazni, illetve megállapítani. 6. (1) A határérték túllépésének minősül, ha a légszennyező a füstgáz, véggáz hígításával éri el a technológiai kibocsátási határérték betartását. (2) A hordozógáz indokolt hígítására vagy hűtésére használt levegőmennyiséget a kibocsátási koncentráció meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. 7. (1) A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó általános technológiai kibocsátási határértéket a 6. melléklet tartalmazza. (2) Az egyes technológiákra vonatkozó eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékeket és előírásokat a 7. melléklet tartalmazza. Ezen technológiákból kibocsátott, a 7. mellékletben nem szereplő légszennyező anyagokra az általános technológiai kibocsátási határértékeket kell alkalmazni. (2a) A hatályos elérhető legjobb technika-következtetéssel rendelkező egységes környezethasználati engedély köteles technológiáknál a vonatkozó eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékeket és az integrált kibocsátás-kezelés alkalmazása esetén alkalmazandó kibocsátási határértékeket a 2

3 környezetvédelmi hatóság az ipari kibocsátásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekben szereplő kibocsátási szintek alapján egyedi határértékként állapítja meg. (2b) A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási határértéket az integrált kibocsátás-kezelés alapján állapítja meg, amennyiben azt a létesítmény üzemeltetője az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemben igényli. (2c) Ha a (2b) bekezdés szerinti integrált kibocsátás-kezelés alkalmazása az 50 MW th és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: NT rendelet) hatálya alá tartozó tüzelőberendezéseket is érint, ezeknek a tüzelőberendezéseknek egyedileg is meg kell felelniük az NT rendeletben szereplő kibocsátási határértékeknek. (3) Az egyedi kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság állapítja meg. (4) A 6. mellékletben meghatározott általános technológiai kibocsátási határértékek, valamint a 7. mellékletben meghatározott eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékek és egyéb előírások a) a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről, b) az 50 MW th és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről, c) az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról, d) a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről, valamint e) a titán-dioxidot előállító létesítmények kibocsátásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó létesítményekre csak akkor alkalmazhatók, ha ezen jogszabályok ezt előírják. 8. Ez a rendelet január 15-én lép hatályba. 6. Hatályba léptető rendelkezések 7. Átmeneti rendelkezések 9. E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 8. Jogharmonizációs záradék 10. Ez a rendelet a) a szerves oldószerek egyes tevékenységénél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló, március 11-i 1999/13/EK tanácsi irányelvnek, b) a levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló, december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és 3

4 c) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, d) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, e) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról szóló október 9-i 2014/738/EU bizottsági végrehajtási határozatnak való megfelelést szolgálja melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez 9. A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitűzései 1. A légszennyezettség egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitűzései és a PM 2,5 -re vonatkozó specifikus kötelezettségek 1.1 A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei A határértékek, célértékek, hosszú távú célkitűzések az alpontban foglaltak kivételével 293 K hőmérsékletű és 101,3 kpa nyomású levegőre vonatkoznak A szálló por (PM10 és PM2,5) és a szálló porban lévő szennyezőanyagok határértékei, célértékei a mérés időpontja szerinti környezeti feltételekre vonatkoznak AS szám: hemical Abstracts Service azonosító száma Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok A B D E F G H 1. Légszennyező anyag Határérték [µg/m 3 ] 2. órás 24 órás éves Veszélyességi 3. [AS szám] Határérték Határérték Határérték fokozat 4. Kén-dioxid [ ] 250 a naptári év alatt 24- nél többször nem léphető túl Tűréshatár a naptári év alatt 3-nál többször nem léphető túl 4 Tűréshatár 50 (Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egyegy, véletlenszerűen Tűréshatár III.

5 5. Nitrogén-dioxid [ ] (Új kibocsátáscsökkentő intézkedési terv készítésénél a nitrogén-dioxid határértéket kell figyelembe venni.) 6. Szén-monoxid [ ] 100 a naptári év alatt 18- nál többször nem léphető túl kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább 8 héten keresztül végzett mérés.) 50% (Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egyegy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább 8 héten keresztül (Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma, amelyet az órás átlagok alapján készített 8 órás mozgó átlagértékekből kell kiválasztani. Például bármelyik nap első vizsgálati periódusa a megelőző nap 17 órától az adott nap 1 óráig tart. Bármelyik nap utolsó vizsgálati periódusa az adott napon 16 órától 24 óráig tart.) 7. Szálló por (PM 10 ) 50 a naptári év alatt 35- nél többször nem 5 végzett mérés.) 50% 2 II. 60% II. 50% 1 40 (Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos 20% 1 III.

6 léphető túl mérés vagy legalább heti egyegy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás mérés.) 8. Ólom [ ] 0,3 (Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egyegy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül 9. Higany [ ] és szervetlen higany vegyületek Hg-ként 10. Benzol [ ] (Rákkeltő légszennyező anyag) 10 öt év után felülvizsgálatra kerül végzett 24 órás mérés.) 1 (Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egyegy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás mérés.) 5 (Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egyegy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év 100% 3 I. I. 100% 2 I. 6

7 1 A határértéknek való megfelelés szempontjából a tűréshatárt január 1-jéig lehet alkalmazni. 7 során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás, illetőleg 168 órás mérés.) 2 A határértéknek való megfelelés szempontjából a tűréshatárt január 1-jéig lehet alkalmazni. 3 A határértéknek való megfelelés szempontjából a tűréshatárt január 1-jéig lehet alkalmazni a több évtizedes ipari tevékenység során szennyeződött helyszíneken lévő jellegzetes ipari források közvetlen környezetében (1000 méternél nem messzebb) Ózon [AS szám ] A B D 1 Határérték célérték hosszú távú célkitűzés µg/m 3 Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma A maximum értéket az órás átlagok alapján képzett 8 órás mozgó átlagértékekből kell kiválasztani. Az ily módon számított 8 órás átlagokat arra a napra kell vonatkoztatni, amelyen a 8 órás időtartam végződik, tehát bármelyik nap első vizsgálati periódusa a megelőző nap 17 órától az adott nap 01 óráig tart. Bármelyik nap utolsó vizsgálati periódusa az adott napon 16 órától 24 óráig tart. 120 melyet december 31-ig egy naptári évben, hároméves vizsgálati időszak átlagában 80 napnál 120 melyet évtől, mint első évtől kezdve hároméves vizsgálati időszak átlagában egy naptári évben 25 napnál többször nem szabad túllépni. Amennyiben a három évre vonatkozó átlagot nem lehet meghatározni teljes és egymást követő éves adatok alapján, akkor a célértékek betartásának ellenőrzéséhez megkövetelt minimális éves adat: egy évre vonatkozó éves adat. 120 amely egy naptári év alatt mért napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma. A hosszú távú célkitűzés elérésére vonatkozó időpont nincs meghatározva. Veszélyességi fokozat I.

8 többször nem szabad túllépni. 4/2011. (I. 14.) VM rendelet Egyes rákkeltő légszennyező anyagok A B D E 1 Légszennyező anyag Határérték [µg/m 3 ] Éves célérték Veszélyes- 2 [AS szám] 24 órás éves [µg/m 3 ségi ] fokozat 3 Arzén [ ] 0,01 0,006 I. és vegyületei As-ként, belélegezhető formában (A koncentrációt a PM 10 frakcióban lévő teljes mennyiség éves átlagában kell meghatározni, és a célértéket december 31-ig kell elérni.) 4 Kadmium [ ] 0,005 0,005 I. és vegyületei d-ként, belélegezhető formában (A koncentrációt a PM 10 frakcióban lévő teljes mennyiség éves átlagában kell meghatározni, és a célértéket december 31-ig kell elérni.) 5 Nikkel [ ] 0,025 0,02 I. és vegyületei Ni-ként, belélegezhető formában (A koncentrációt a PM 10 frakcióban lévő teljes mennyiség éves átlagában kell meghatározni, és a célértéket 8

9 2012. december 31-ig kell elérni.) 6 3,4-Benz(a)pirén [ ] 0,001 0,0012 0,001 I. (A koncentrációt a PM 10 frakcióban lévő teljes mennyiség éves átlagában kell meghatározni, és a célértéket december 31-ig kell elérni.) 7 Króm [ ] és vegyületei r-ként, belélegezhető formában 8 Berillium [ ] és vegyületei Be-ként, belélegezhető formában 9 1,3-Butadién [ ] 0,05 (Meghatározására alkalmazott mérési program: legalább heti egyegy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás mérés.) 0,05 (Meghatározására alkalmazott mérési program: legalább heti egyegy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás mérés.) 2,25 (Meghatározására alkalmazott mérési program: legalább heti egyegy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás mérés.) I. I. I. 9

10 10 Dioxinok és furánok (2,3,7,8-TDD:tetraklórdibenzodioxin toxikus egyenértékben kifejezve) 11 Tetraklór-etilén (perklóretilén) [ ] 12 Triklór-etilén [ ] 13 Vinil-klorid [ ] Azbeszt 1x10-6 [µg/mg 3 ] (Meghatározására alkalmazott mérési program: legalább heti egy-egy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás mérés.) (Meghatározására alkalmazott mérési program: legalább heti egyegy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás mérés.) 23 (Meghatározására alkalmazott mérési program: legalább heti egyegy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás mérés.) 5 (Üzemelő, meglévő vinil-kloridot előállító technológia esetében, a telephely határán, a levegőterheltségi szint éves egészségügyi határértéke 30 µg/m 3.) I. I. I. I. 10

11 Az azbeszt kifejezés alatt a következő szálas szilikátokat kell érteni: krokidolit [ ] (kékazbeszt), aktinolit [ ], antofillit [ ], amozit [ ] (barna azbeszt), tremolit [ ], ahol a szögletes zárójel a AS számokat tartalmazza. A B 1 Határérték (rost/m 3 Veszélyességi ) (A határértéket pásztázó elektronmikroszkóppal mérve kell ellenőrizni.) fokozat 2 24 órás éves I A PM 2,5 -re vonatkozó specifikus kötelezettségek Nemzeti expozíciócsökkentési cél 1 A évi átlagexpozíció-mutatóhoz (ÁEM) képest megvalósítandó expozíciócsökkentési cél A B (Amennyiben a µg/m 3 -ben kifejezett ÁEM a referenciaévben 8,5 µg/m 3 vagy annál kevesebb, az expozíciócsökkentési cél nulla lesz. A csökkentési cél azokban az esetekben is nulla, amikor az 2 ÁEM a és közötti időszakban bármikor eléri a 8,5 µg/m 3 szintet, és ezen a szinten vagy ezen szint alatt marad.) 3 Kezdeti koncentráció µg/m 3 -ben sökkentési cél (%) 4 < 8,5=8,5 0% 5 >8,5 - <13 10% 6 = 13 - <18 15% 7 = 18 - <22 20% 8 >22 18 µg/m 3 eléréséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedés Expozíció koncentráció 11 Az expozíciócsökkentési cél elérésének éve A B 1 Az expozíciókoncentrációra A kötelezettségek teljesítésének éve vonatkozó kötelezettség 2020

12 2 20 µg/m élérték A B 1 Átlagszámítási időszak élérték A célértéknek való megfelelés időpontja 2 naptári év 25 µg/m január Határérték A B D 1 Átlagszámítási időszak Határérték Tűréshatár A határértéknek való megfelelés időpontja 2 1. szakasz 3 Naptári év 25 µg/m 3 A május 21-én 20%, január 1. amely arány január 1-jén és minden 12 hónapban azonos éves százalékarányban csökken úgy, hogy január 1-jére elérje a 0%-ot 4 2. szakasz (a Bizottság 2013-ban az egészségi és környezeti hatásokra, a műszaki megvalósíthatóságra és a tapasztalatokra vonatkozó további információk, valamint a tagállami célértékek fényében felülvizsgálja az indikatív határértéket) 5 Naptári év 20 µg/m január melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez 1. Egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei A B D 1. Légszennyező anyag [AS szám] Tervezési irányértékek [µg/m 3 Veszélyességi ] órás 60 perces fokozat 12

13 3. Acetaldehid [ ] 0,2 1 II. 4. Acetofenon [ ] 3 3 II. 5. Aceton [ ] IV. 6. Akril-nitril [ ] 2 I. 7. Akrilsav [ ] IV. 8. Akrolein (2-propenál) [ ] 3 10 II. 9. Ammónia [ ] III. 10. Anilin [ ] 3 5 II. 11. Antimon [ ] és vegyületei 1 II. Sb-ként, kivéve az antimon-trioxid [ ] 12. Benzil-klorid (a klór-toluol) 10 I. [ ] 13. Benzinek (ásványolajból) II. [ ] 14. Bifenil (difenil) [ ] 2 5 III. 15. Bróm és gőz- vagy gáznemű szervetlen II. vegyületei HBr-ként (HBr: [ ]) 16. Butil-acetát (ecetsav-butil-észter) IV. [ ] 17. Butil-aldehid (Butiraldehid) IV. [ ] 18. Butil-diglikol (dietilén-glikol-monobutil-éter) IV. [ ] Butoxi-etanol (butil-glikol, etilén-glikol IV. monobutil-éter) [ ] 20. iklohexanol [ ] III. 21. iklohexanon [ ] IV. 22. iklopentán [ ] IV. 23. ink [ ] és vegyületei Zn-ként 10 III. 24. Diaceton-alkohol (4-hidroxi-4-metil IV. pentanon) [ ] 25. Dibenz(a,h) antracén [ ] 0,002 (éves határérték) I. 13

14 26. Dibrómmetán [ ] 7,5 7,5 I.* 27. Dibutil-éter [ ] IV. 28. Dietanol-amin (2,2-imino-dietanol) III. [ ] 29. Dietil-amin [ ] IV. 30. Dietil-éter (éter, etil-éter) [ ] IV. 31. Di-izobutil-keton (2,6-dimetil-heptán-4-on IV. [ ] 32. Di-izopropil-éter [ ] IV ,3-Diklór-benzidin [ ] 0,002 (éves) I ,2-Diklór-benzol [ ] III ,4 -Diklór-benzol [ ] III. 36. Diklór-difluor-metán [ ] Betiltva 37. 1,1-Diklór-etán [ ] II ,2-Diklór-etán [ ] II ,1-Diklór-etilén [ ] III ,2-Diklór-etilén [ ] III ,4-Diklór-fenol [ ] III ,4-Diklór-fenoxi-ecetsav [ ] III. 43. Diklór-metán (metilén-klorid) III. [ ] 44. Dimetil-amin [ ] 5 5 III. 45. N,N-Dimetil-anilin [ ] 6 6 II. 46. N,N-Dimetil-formamid [ ] II. 47. Dimetil-szulfát [ ] 1 I. 48. Dioktil-ftalát, di(2-etil-hexil) ftalát II. [ ] 49. 1,4-Dioxán [ ] II. 50. Dipentén (P-menta-dién) III. [ ] 51. Ecetsav [ ] IV. 52. Ecetsavanhidrid [ ] III. 53. Epiklórhidrin (1,2-epoxi-3-klór-propán) 10 II. [ ] 54. Etanol-amin [ ] III. 55. Etil-acetát (ecet-észter, ecetsavetil-észter) IV. 14

15 [ ] 56. Etil-akrilát (akrilsav-etil-észter) II. [ ] 57. Etil-alkohol (etanol) [ ] IV. 58. Etil-amin [ ] III. 59. Etil-benzol [ ] IV. 60. Etilén [ ] IV. 61. Etilén-glikol-monoetil-éter II. [ ] 62. Etilén-glikol-monometil-éter II. [ ] 63. Etilénglikol (glikol) [ ] IV. 64. Etilén-imin (aziridin) [ ] 1 I. 65. Etilén-oxid [ ] 30 I. 66. Etil-klorid (klór-etán) [ ] II. 67. Fenol [ ] IV. 68. Fluor [ ] gőz vagy gáznemű 5 20 II. szervetlen vegyületei HF-ként HF: [ ]) 69. Fluor [ ]) szilárd (poralakú) 5 20 II. szervetlen, vízoldható vegyületei F-ként 70. Formaldehid [ ] 12 I. 71. Foszgén [ ] 1 4 II. 72. Ftálsav-anhidrid [ ] III. 73. Furfuril-alkohol [ ] IV. 74. Furfurol (furfurál, 2-fur-aldehid) II. [ ] 75. Hangyasav [ ] II. 76. Hidrazin [ ] 0,0002 (éves I. határérték) 77. Hidrogén-cianid [ ] 5 15 II. 78. Izopropenil-benzol [ ] II. 79. Izopropil-benzol (kumol, metil-etil-benzol) III. [ ] 80. Jód [ ] és vegyületei l-ként, kivéve meti1-jodid [ ] IV. 15

16 81. Kalcium-ciánamid [ ] 5 10 III. 82. Kalcium-oxid [ ] IV. 83. Kaprolaktám [ ] III. 84. Kerozin ( - ) [ ] IV. 85. Kén-hidrogén [ ] 8 8 II. 86. Kénsav [ ] II. 87. Kén-trioxid [ ] SO -ként, III. (SO 2 : [ ]) 88. Klór [ ] II. 89. Klór-acet-aldehid [ ] 5 10 II. 90. Klór-benzol [ ] III. 91. Klór-ecetsav [ ] III Klór-4-nitro-benzol (p-klór-nitro-benzol) 4 4 II. [ ] 93. Kloroform (triklór-metán) [ ] 5 20 II. 94. Kloroprén (2-klór-1,3-butadién) 5 20 III. [ ] klór-propán [ ] III. 96. Kobalt [ ] és rákkeltő vegyületei, 0,1 II. kobalt-diklorid [ ], kobalt-szulfát [ ] o-ként, belélegezhető formában 97. Krezol (o,m,p) [ ] III. 98. Magnézium-oxid [ ] III. 99. Maleinsav [ ] III Maleinsavanhidrid [ ] 5 20 III Mangán [ ] és vegyületei Mn-ként 1 III Metil-acetát (ecetsav-metil-észter) IV. [ ] 103. Metil-akrilát [ ] III Metil-alkohol (metanol) [ ] II Metil-amin [ ] III Metil-benzoát [ ] III Metil-bromid [ ] Betiltva 108. Metil-ciklohexanon [ ] IV. 16

17 109. Metil-etil-keton (2-butanon) IV. [ ] 110. Metil-éter (dimetil-éter) IV. [ ] 111. Metil-formiát (hangyasav-metilészter) III. [ ] 112. Metil-izobutil-keton (4-metil-2-pentanon, III. izo-butil-metil-keton) [ ] 113. Metil-jodid [ ] 2 20 II Metil-klorid (klór-metán) [ ] II Metil-merkaptán [ ] és merkaptánok 0,01 0,01 III Metil-metakrilát (metakrilsav-metil-észter) III. [ ] 117. Metil-tercier-butiléter [ ] III Metoxi-etanol [ ] I Naftalinok (naftalin, 1-metil-naftalin, 1 3 III. 2-metil-naftalin) [ ] Naftil-amin [ ] 5 II Nátrium-hidroxid [ ] III Nitro-benzol [ ] 8 8 II Nitro-fenol (o,m,p) [ ] [ ] [ ] 0,4 1 III. Nitrogén-oxidok II. 123a. (mint NO 2 ) 124. Nitro-krezol (4,2) [ ] III Nitro-toluol (m,p) [ ], II. [ ] 126. Nitro-toluol (o) [ ] II N-metil-2 pirrolidon [ ] IV Olefin szénhidrogének, kivéve 1,3 butadién IV. és az etilén 129. Ólom-tetra-etil [ ] 0,5 0, Ón [ ] és vegyületei 20 II. 17

18 Sn-ként 131. Paraffin szénhidrogének [ ], IV. kivéve metán 132. Petróleum [ ] IV Pinének [ ] 0,3 1 II Piridin [ ] 9 9 IV Propil-alkohol [ ] IV Propilén-glikol-monometiléter, IV. 1-metoxi-2-propanol, metil-proxitol [ ] ,2-Propilén-oxid (1,2-epoxi-propán) 3 I. [ ] 138. Propion-aldehid [ ] III Propionsav [7909-4] IV Réz [ ] és vegyületei 1 IV. u-ként 141. Salétromsav [ ] II Sósav [ ] II. Szálló por III. 142a. (TSPM: összes lebegő por) 143. Szén-diszulfid [ ] 5 25 II Sztirol [ ] III Terpentin [ ] III Tetrahidrofurán [ ] III ,1,2,2-Tetraklór-etán [ ] II Texanol (2,2,4-trimetil-1,3-pentándiol III. mono-izobutinát) [ ] 149. Tioglikolsav [ ] III Toluidin (o) [ ] 50 II Toluol [ ] IV ,4-Toluol-diizocianát (4-metil-m- 2 2 I. fenilén-diizocoanát) [ ] 153. Trietil-amin [ ] 7 7 III ,1,1-Triklór-etán [ ] Betiltva 18

19 155. 1,1,2-Triklór-etán [ ] Betiltva 156. Triklór-fenolok (2,4,6) [ ] 1 3 II Triklór-fluor-metán [ ] Betiltva 158. Trimetil-benzol(ok) (pl. mezitilén: 1,3, III. trimetil-benzol [ ]) 159. Trimetil-amin [ ] 0,5 0,5 II Vanádium [ ] és 1 II. vegyületei V-ként 161. Vinil-acetát (ecetsav-vinil-észter) IV. [ ] 162. Xilenol (2,4) [ ] IV Xilenol (2,3) [ ] 5 10 IV Xilenol (2,5) [ ] 1 3 IV Xilenol (2,6) [ ] 2 5 IV Xilenol (3,4) [ ] 3,5 5 IV Xilenol (3,5) [ ] 1 3 IV Xilolok [ ] IV. 2. Az ülepedő porra vonatkozó tervezési irányértékek A B D 1. Légszennyező anyag [AS szám] Tervezési irányérték Veszélyességi fokozat napos éves 3. Ülepedő por, toxikus 16 g/m 2 x 30 nap 120 t/km 2 IV. xév anyagot nem tartalmaz 4. Ólom [ ] 7,5 mg/m 2 x 30 nap I. 5. Kadmium [ ] 0,15 mg/m 2 x 30 nap I. 6. Vízoldható fluoridok F- 50 mg/m 2 I. x 30 nap ként (F: [ ]) 3. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez 19

20 Tájékoztatási és riasztási küszöbértékek 1. A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek az 1.1. alpontban foglaltak kivételével 293 K hőmérsékletű és 101,3 kpa nyomású levegőre vonatkoznak A szálló por tájékoztatási és riasztási küszöbértékei a mérés időpontja szerinti környezeti feltételekre vonatkoznak. 2. Tájékoztatási és riasztási küszöbértékek A B B 1 Légszennyező anyag Átlagolási időszak Tájékoztatási küszöbérték Riasztási küszöbérték [AS szám] µg/m 3 2 Kén-dioxid [ ] 1 óra három egymást követő órában három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 3 Nitrogén-dioxid [ ] 4 Szén-monoxid [ ] 5 Szálló por (PM 10 ) 6 Ózon [ ] 1 óra 350 három egymást követő órában 1 óra három egymást követő órában 24 óra 75 két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható 1 óra 180 három egymást követő órában 3. A lakossági tájékoztatásnak legalább az alábbiakra kell kiterjednie: 3.1. Tájékoztatás az észlelt túllépésről: a túllépés helye, az érintett terület, három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható 240 három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 180

21 a túllépés mértéke (a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértékekhez viszonyítva), a túllépés kezdete és várható időtartama, a legmagasabb 1 órás, 8 órás és 24 órás átlag koncentráció megadásával Előrejelzés a következő időszakra (napszakra vagy napra): a várható túllépéssel érintett terület, a várható (tájékoztatási vagy riasztási) fokozat, a várható változások szennyezettségi szintben (javulás, stabilizálódás vagy romlás) történő megadásával. 3.3.Tájékoztatás az érintett lakosság részére a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről: a veszélyeztetett népességcsoportok (óvodás korúak, iskolai tanulók, idősek, betegek), a várható tünetek, az érintett népességcsoportok számára javasolt elővigyázatossági intézkedések, a további információk elérési módjának megadásával Tájékoztatás a szennyezettség, illetve az expozíció csökkentése érdekében teendő megelőző beavatkozásról a szennyezettség lehetséges okainak bemutatásával és a kibocsátások csökkentésére vonatkozó ajánlásokkal. 4. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez Az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintek 1. A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kpa nyomásra át kell számítani. [AS szám: hemical Abstracts Service azonosító száma] 2. Az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintek 2.1. Koncentrációk A B 1 Légszennyező anyag Éves határértékek AS szám] [µg/m 3 ] Megjegyzés 2 Kén-dioxid [ ] 20 betartandó a téli félév (október 1-től március 31-3 Nitrogén oxidok (mint NO 2 ) 4 Ammónia Megengedett ülepedések ig) féléves átlagában is

22 A B 1 Légszennyező anyag [AS szám] Határérték Mértékegység 2 Nitrogén tartalmú vegyületek (mint N) 25 kg/ha x év 3 Kéntartalmú vegyületek (mint S) 40 kg/ha x év 4 Aeroszolok 5 a [ ] Mg [ ] Pb [ ] 2,5 kg/ha x év 8 u [ ] 2,5 9 Zn [ ] d [ ] 0,05 11 Összes sav 4000 mol/ha x év 2.3. Talaj közeli ózon [AS szám: ] koncentráció okozta terhelés megengedett értékei A B D 1 Jellemző érték élérték Hosszú távú célkitűzés 2 AOT40, a májustól A vegetáció védelmére, évre A vegetáció védelmére, júliusig terjedő időszak µg/m 3 x óra évre órás értékeiből számolva 5 éves átlagban 6000 µg/m 3 x óra Amennyiben az öt évre vonatkozó átlagot nem lehet meghatározni teljes és egymást követő éves adatok alapján, akkor a célértékek betartásának ellenőrzéséhez megkövetelt minimális éves adat: három évre vonatkozó éves adat. 5. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez A zónák típusai 1. A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. 2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve az 1. melléklet pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. 3. csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. 22

23 4. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van. 5. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. 6. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 7. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 8. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. 9. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik. 6. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez Általános technológiai kibocsátási határértékek 1. A kibocsátási határérték tüzelési és termikus (a levegőből tényleges oxigén-elvonás történik) technológiáknál - ha jogszabály vagy hatósági határozat másként nem rendelkezik - a száraz véggáz 5 tf%-os O 2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kpa nyomásra vonatkozik. A technológiai kibocsátási határérték légszennyező pontforrásonként értelmezendő. 2. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m 3 -ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Tömegáram küszöbérték alatti kibocsátással működő technológiák esetén levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést (LAL) minden esetben tenni kell és az üzemeltetőnek a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti éves levegőtisztaság-védelmi jelentés (LM) borítólapján évente nyilatkoznia kell, hogy a tevékenység a megelőző évben tömegáram küszöbérték alatti kibocsátással működött. Azokról a tömegáram küszöbérték alatti kibocsátással működő technológiákról, amelyeknél az engedélyezésnél figyelembe vett kibocsátási koncentráció meghaladja az e jogszabályban a tömegáram küszöb feletti tevékenységekre vonatkozó kibocsátási határértéket a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti teljes adattartalmú éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM) kell benyújtani. Amennyiben a légszennyező anyag kibocsátása eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, a légszennyezés éves mértékét (éves levegőtisztaság-védelmi jelentést) is be kell jelenteni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak Szilárd anyag és por alakú szervetlen anyagok A B 1 Légszennyező anyag [AS szám] Légszennyező anyag Kibocsátási határérték tömegárama [kg/h] (légszennyező anyag koncentráció) [mg/m 3 ] 2 O osztály 0,5-ig szilárd anyag 0,5-nél nagyobb 50 4 A osztály 23

24 5 por alakú szervetlen anyagok Hg [ ] és vegyületei, Hg-ként TI [ ] és vegyületei, TI-ként összesen 0,001 vagy ennél nagyobb 6 B osztály 7 por alakú szervetlen anyagok o [ ] és vegyületei, o-ként V [ ] és vegyületei, V-ként 0,005 vagy ennél Se [ ] és vegyületei, Se-ként nagyobb 1,0 Te [ ] és vegyületei, Te-ként összesen 8 osztály 9 por alakú szervetlen anyagok u [ ] és vegyületei, u-ként Mn [ ] és vegyületei, Mn-ként Pb [ ] és vegyületei, Pb-ként Pd [ ] és vegyületei, Pd-ként Pt [ ] és vegyületei, Pt-ként Rh [ ] és vegyületei, Rh-ként 5b [ ] és vegyületei, Sb-ként Sn [ ] és vegyületei, 0,025 vagy ennél 5,0 Sn-ként nagyobb Zn [ ] és vegyületei, Zn-ként ianidok, könnyen oldódóak, (pl. NaN: [ ]), N-ként Fluoridok, könnyen oldódóak, (pl. NaF: [ ]), F-ként [ ] Na [ ] és vegyületei, 24 0,2

25 Na-ként megadva, összesen Azt a por alakú szervetlen anyagot, amely az A- osztályban nincs felsorolva, szilárd anyagnak (O osztály) kell tekinteni Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértékeket Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték azzal, hogy a saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani A és B osztály összesen: 1 mg/m A és vagy B és vagy A és B és osztály összesen: 5 mg/m Amikor a véggáz fizikai állapotában a kibocsátott légszennyező anyagok a szilárd halmazállapot mellett gőz- vagy gázfázisban is jelen vannak, az emisszió együttesen sem lépheti túl a táblázatban megadott értékeket Gőz- vagy gáznemű szervetlen anyagok 1 A B Légszennyező anyag tömegárama [kg/h] Légszennyező anyag [AS szám] 25 Kibocsátási határérték (légszennyező anyag koncentráció) [mg/m 3 ] 2 A osztály 3 Arzén [ ] 0,01 vagy ennél nagyobb 1 ián-klorid [ ] Foszgén [ ] Foszfin [ ] anyagonként 4 B osztály 5 Bróm [ ] és gőz- vagy gáznemű 0,05 vagy ennél nagyobb 5 vegyületei, HBr-ként [ ] Klór [ ] Hidrogén-cianid [ ] Jód [ ] és vegyületei Kén-hidrogén [ ] Fluor [ ] és gőz- vagy gáznemű vegyületei, HF-ként [ ] anyagonként 6 osztály 7 Gőz- vagy gáznemű szervetlen klórvegyületek, amelyek nem az A osztályba tartoznak, 0,3 vagy ennél nagyobb 30

26 Hl-ként [ ] Nátrium hidroxid [ ] összesen 8 D osztály 9 Kén-oxidok (kén-dioxid [ ] és kén-trioxid [ ]), SO 2 -ként Nitrogén-oxidok (nitrogén-monoxid [ ], nitrogén-dioxid [ ]), NO 2 -ként Szén-monoxid [ ] Ammónia [ ] anyagonként Szerves anyagok 1 5,0 vagy ennél nagyobb 500 A B Osztály (a táblázat szerint) Légszennyező anyag tömegárama [kg/h] Kibocsátási határérték (légszennyező anyag koncentráció) [mg/m 3 ] 2 A 0,1 vagy ennél nagyobb 20 3 B 2 vagy ennél nagyobb vagy ennél nagyobb Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a fenti határértékeket Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték: 3 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén összesen legfeljebb 150 mg/m 3, de a saját osztályra vonatkozó határérték önmagában sem léphető túl A táblázatban nem szereplő anyagot abba az osztályba kell sorolni, amelyhez tartozó anyagokhoz a legközelebb áll a környezeti hatás szempontjából A rákkeltő anyagokra megadott határértékeket az általános kibocsátási határértékek nem befolyásolják. A bűzre vonatkozó előírásokat az általános kibocsátási határértékek nem befolyásolják A B és osztályba sorolt szerves, szilárd halmazállapotú anyagok esetén a pontban meghatározott szilárd anyagra vonatkozó és 0 osztályba sorolt általános kibocsátási határértéket kell alkalmazni Szerves anyagok osztályba sorolása A B 1. Megnevezés [AS szám] Képlet Osztály 26

27 2. Acetaldehid [ ] 2 H 8 O B 3. Acetofenon [ ] 8 H 4 O B 4. Aceton [ ] 3 H 6 O 5. Akril-nitril [ ] 3 H 3 N A 6. Akrilsav [ ] 3 H 4 O 2 7. Akrilsav-etil-észter lásd: etil-akrilát 8. Akrilsav-metil-észter lásd: metil-akrilát 9. Akrolein lásd: 2-propenál 10. Alkil-alkoholok (kivéve metanol) lásd: n-propil-alkohol 11. Alkil-ólomvegyületek lásd: Ólom-tetraetil 12. n-amil-acetát [ ] H O sec.-amil-acetát [ ] 7 H 14 O Amino-2-metilpropanol [ ] (H 3 ) 2 (NH 2 )H 2 OH 15. Anilin [ ] 6 H 7 N B 16. Benz(a)antracén [ ] 18 H 12 A 17. Benzil-klorid lásd: α-klór-toluol 18. Benzoil-peroxid [ ] H O Benzinek ásványolajból [ ] B 20. Bifenil [ ] H ,3-Butadién (divinil, viniletilén) [ ] 4 H 6 A Butanon [ ] 4 HO 23. Butil-acetát (ecetsav-butil-észter) [ ] 6 H 12 O Butil-aldehid (butiraldehid) [ ] 4 H 8 O 25. n-butil-benzol [ ] 10 H sec.-butil-benzol [ ] 10 H terc.-butil-benzol [ ] 10 H 14 27

28 28. Butil-diglikol H O (dietilén-glikol-monobutil-éter) [ ] 29. 1,4-Butilén-glikol (1,4 bután-diol) [ ] H Butil-glikol lásd: 2-butoxi-etanol 31. Butil-hidroxi-acetát (butil-glikolát) [ ] H O Butil-klorid (1-klór-bután) [ ] H 3 (H 2 ) Butoxi-etanol [ ] 6 H 14 O iklohexanol [ ] 6 H 12 O 35. iklohexanon [ ] 6 H 10 O 36. iklohexil-amin [ ] 6 H 11 NH iklopentán [ ] 5 H Dekalin [ ] 10 H Diaceton-alkohol lásd: 4-hidroxi-4-metil-2- pentanon 40. Dibenz(a,h) antracén [ ] H A 41. Dibróm-metán [ ] H 2 Br 2 A 42. Dibutil-éter [ ] 8 H 18 O 43. Dietanol-amin lásd: 2,2-imino-dietanol 44. Dietil-amin [ ] H N m-dietil-benzol [ ] 10 H p-dietil-benzol [ ] 10 H Dietil-éter [ ] 4 H 10 O 48. Di(2-etil-hexil)-ftalát [ ] 24 H 38 O 4 B 49. Diizobutil-keton lásd: 2,6-dimetil-heptán- 4-on 50. Diizopropil-éter [ ] H O Difenil lásd: bifenil 28

29 52. 3,3-diklór-benzidin [ ] 12 H 10 l 2 N 2 A 53. 1,1-Diklór-propán [ ] 3 H Dimetil-diszulfid [ ] 2 H 6 S Dinitro-orto-krezol [ ] 7 H 6 N 2 O 5 B 56. Diklórbenzol (o-):[95-50-l] (m-):[ ] 6 H 4 l Diklór-benzol (p-):[ ] 6 H 4 l Diklór-difluor-metán [ ] Betiltva l 2 F ,1-Diklóretán [ ] 2 H 4 l ,2-Diklóretán [ ] 2 H 4 l 2 B 61. 1,1-Diklóretilén [ ] 2 H 2 l ,2-Diklóretilén [ ] 2 H 2 l Diklórfenolok (2,4-): [ ] 6 H 4 l 2 O Diklór-fenoxi-ecetsav 8 H 6 l 2 O Diklórmetán [ ] H 2 l Dimetil-amin [ ] 2 H 7 N 67. N,N-dimetilanilin [ ] 8 H 11 N B 68. Dimetil-éter [ ] 2 H 6 O 69. Dimetil-szulfát [ ] 2 H 6 SO 4 A 70. N,N-Dimetil-formamid [ ] 3 H 7 NO B 71. 2,6-Dimetil-heptán-4-on [ ] 9 H 18 O 72. Dioktil-ftalát lásd: di(2-etil-hexil)-ftalát 73. Dipentén [ ] H ,4-Dioxán [ ] 4 H 8 O 2 B 75. Ecetészter lásd: etil-acetát 76. Ecetsav [ ] H O

30 77. Ecetsav-anhidrid [ ] 4 H 6 O Ecetsav-butil-észter lásd: butil-acetát 79. Ecetsav-etil-észter lásd: etil-acetát 80. Ecetsav-metil-észter lásd: metil-acetát 81. Ecetsav-vinil-észter lásd: vinil-acetát 82. Epiklórhidrin (1,2-epoxi3-klór-propán) [ ] H lo 3 5 B 83. Etanol (etil-alkohol) [ ] 2 H 6 O lásd: alkilalkoholok 84. Etanol-amin [ ] H NO Éter lásd: dietil-éter 86. Etil-acetát [ ] H O Etil-akrilát [ ] 5 H 8 O 2 B 88. Etil-amin [ ] 2 H 7 N 89. Etil-benzol [ ] 8 H Etilén [ ] 2 H Etilénglikol [ ] 2 H 6 O Etilénglikol-monobutil-éter lásd: 2-butoxi-etanol 93. Etilénglikol-monoetil-éter lásd: 2-etoxi-etanol 94. Etilénglikol-monometil-éter lásd: 2-metoxi-etanol 95. Etilén-imin [ ] H N 2 5 A 96. Etilén-oxid [ ] 2 H 2 O A 97. Etil-glikol lásd: 2-etoxi-etanol 98. Etil-klorid lásd: klór-etán 99. Etil-metil-keton lásd: 2-butanon tetra-etil-ortoszilikát [ ] ( H O) Si Etoxi-propil-acetát [ ] (propilén-glikol-1-etiléteracetát) H O Etoxi-etanol [ ] H O B

31 Fenol [ ] H O 6 6 Fenol-benzotriazol [ ] H N O B Formaldehid [ ] H O 2 A Ftálsav-anhidrid [ ] H (O) O Furaldehid [ ] H O B Furfurál, furfurol lásd: 2-furaldehid B Furfuril-alkohol [ ] H O Glikol lásd: etilénglikol Hangyasav [ ] H O 2 2 B Hangyasav-metil-észter lásd: metil-formiát Hidrazin [ ] N H 2 4 A 4-Hidroxi-4-metil-2-pentanon [ ] H O ,2-lmino-dietanol [ ] H NO Izobutil-alkohol [ ] H O 4 10 Izobutil-bromid [ ] (H ) HH Br A Izobutil-metil-keton lásd: 4-metil-2-pentanon Izopropenil-benzol [ ] H 9 10 B Izopropil-alkohol (izo-propanil) [ ] (H ) HOH

32 Izopropil-benzol [ ] H 9 12 Izopropil-bromid [ ] H Br lzopropil-toluol (p-cimol) [ ] H Kálcium-cián-amid [ ] an 2 Kaprolaktám [ ] HN(H ) O 2 5 Kerozin - [ ] Klór-acetaldehid [ ] H lo 2 3 B m-klór-anilin [ ] 1 H NH p-klór-anilin [ ] 1 H NH A o-klór-anilin (2-klór anilin) [ ] 1 H NH Klór-benzol [ ] H l Klór-1,3-butadién [ ] H l 4 5 Klór-ecetsav [ ] H lo Klór-etán [ ] H l 2 5 B Klór-metán [ ] H l 3 B 1-Klór-4 nitrobenzol [ ] H lno B Kloroform lásd:triklór-metán 2-Kloroprén lásd: 2-klór-1,3-butadién 32

33 Klór-propán [ ] H l 3 7 α-klór-toluol [ ] H l 7 7 A Krezolok [ ] H O 7 8 Kumol lásd: izopropil-benzol Lakk csiszolatpor A Maleinsav [ ] H O Maleinsav-anhidrid [ ] H O Metil-merkaptán [ ] és merkaptánok H S 4 A Metakrilsav [ ] H O Metakrilsav-metil-észter lásd: metil-metakrilát Metanol (metil-alkohol) [ ] H O 4 B Metil-acetát [ ] H O Metil-akrilát [ ] H O Metil-amin [ ] H N 5 Metil-benzoát [ ] H O Metil-bromid [ ] Betiltva H Br 3 A Metil-ciklohexanon [ ] H O ,2-Metil-etil-benzol [ ] H

34 ,3-Metil-etil-benzol [ ] 9 H 12 1,4-Metil-etil-benzol [ ] 9 H 12 Metilén-klorid lásd:diklór-metán Metil-etil-keton lásd:2-butanon Metil-formiát [ ] 2 H 4 O 2 Metil-glikol lásd: 2-metoxi-etanol Metil-izobutil-keton lásd: 4-metil-2-pentanon Metil-jodid [ ] H 3 l B Metil-klorid lásd: klór-metán Metil-kloroform lásd: 1,1,1-triklór-etán Metil-metakrilát [ ] 5 H 8 O 2 4-Metil-m-fenilén-diizocianát [ ] 9 H 6 N 2 O 2 A 4-Metil-2-pentanon [ ] 6 H 12 O Metil-proxitol H O (l-metoxi-2 propanol, propilén-glikol-momometil-éter) [ ] N-metil-2-pirrolidon [ ] H NO 5 9 Metil-tercier-butil-éter [ ] 5 H 12 O 3-Metoxi-butilacetát [ ] [butoxil;ecetsav-(3-metoxi-butilészter); 3-metoxi-l -butanol-acetát] 7 H 14 O 3 34

35 Metoxi-etanol [ ] H O B 2-Metoxi-etil-acetát (metil-celloszolv [ ] acetát) H O B (etilén-glikol-monometil-éter-acetát) 2-Metoxi-1 -metil-acetát [ ] H O (metoxi-propil-acetát) 1-Metoxi-propanol lásd: metil-proxitol 2-Metoxi-propil-acetát [ ] H O B Naftalin [ ] H Naftil-amin (béta) [ ] H N 10 8 B Naftol (α) [ ] H OH 10 7 Nitro-benzol [ ] H NO B Nitro-fenolok (o-):[ ] H NO (m-):[ ] (p-):[ ] Nitro-krezol(ok) (4,2-):[ ] H NO Nitro-toluolok (o-):[ ] H NO B (m-):[99-08-l] (p-):[ ] Olefin-szénhidrogének (az 1,3-butadién és az etilén kivételével) Ólom-tetra-etil [ ] H Pb 8 20 A Paraffin-szénhidrogének [ ] (a metán kivételével) Petróleum [ ] Pinének [ ] H B Piridin [ ] H N

36 Propenál [ ] H O 3 4 B Propiconazolt [ ] H N O n-propil-alkohol [ ] H O 3 8 Propil-amin [ ] H N 3 9 Propilén [ ] H 2 5 Propilén-glikol-monometil-éter [ ] H O (1 metoxi-2-propanol) (metil-proxitol) 1,2-Propilén-oxid [ ] H O 3 6 A Propion-aldehid [ ] H O 3 6 Propionsav [ ] H O Szén-diszulfid [ ] S 2 B Szénkéneg lásd: szén-diszulfid Szén-tetraklorid lásd: tetraklór-metán Sztirol [ ] H 8 8 Terpentin [ ] Tetrahidro-furán [ ] H O 4 8 1,1,2,2-Tetraklór-etán [ ] H l B Tetraklór-etilén [ ] (perklór-etilén) l 2 4 A Tetraklór-metán [ ] Betiltva l 4 A 36