VESZÉLYES ANYAGOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VESZÉLYES ANYAGOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN"

Átírás

1 VESZÉLYES ANYAGOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN K é s z ü l t Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízására Készítették: Fortuna Zsuzsanna kémia-áruismeret szakos közgazdász tanár Pólay István okl. környezetvédelmi szakmérnök Weiner László okl. környezetvédelmi szakmérnök Pólay István Budapest december

2 T A R T A L O M I. BEVEZETÉS 5 II. Veszélyes anyag fogalom meghatározása, vonatkozó jogi szabályozás 10 II. 1. Veszélyes anyag fogalma 10 II Kritériumok a veszélyesség meghatározására 12 II. 2. Az anyagok és a készítmények tulajdonságainak a vizsgálata 17 II. 3. Vonatkozó jogszabályok 20 II Jogszabályi környezet 20 II. 4. A foglalkoztatás biztonsága és az egészség 27 II Döntő tényezők új állás keresésekor 29 II. 5. A kockázatelemzés 44 II A környezeti kockázatok elemzésének jelentősége 47 II A környezeti kockázatmenedzsment elemei 48 II Kockázatértékelési módszerek 52 II Munkahelyi kockázatbecslés, kockázatértékelés - általános tudnivalók 53 II Munkahelyi kockázatértékelés során elvégzendő feladatok 53 II Az építőipar egészségvédelmi kérdései 54 II Veszélyes munkakörök 54 II Számítási eljárások a kockázat mértékére 56 III. Az építőiparban felhasznált veszélyes anyagok 60 III. 1. Légszennyező anyagok 60 III Légköri aeroszolok, szálló por 60 III Gáznemű légszennyeződések 62 III Szén-monoxid 62 III Nitrogénoxidok 63 III Nitrogén-dioxid (NO 2 ) 63 III Nitrogén-monoxid 64 III Kén-dioxid 64 III Kénhidrogén (hidrogén-szulfid) 64 III Ammónia 64 III Ózon 65 III Radon 65 III Szerves vegyületek 67 III Illékony szerves vegyületek VOC (Volatile Organize Compounds) 67 III PAH vegyületek 67 III Halogénezett szénhidrogének 68 III Fluórozott szénhidrogének (HFC) 69 III Klórozott, fluórozott szénhidrogének (CFC) 69 III Hidrogént is tartalmazó klórozott, fluórozott szénhidrogének (HCFC) 69 III Dioxinok és furánok 69 III Pentaklórfenol (PCP) 70 III Poliklórozott-bifenilek (PCB) 71 III Peroxi-acetil-nitrát (PAN) 71 III Polibrómozott-difenil-éterek (PBDE) 72 III Gőz- és aeroszol-képződés bitumen forró feldolgozása közben 72

3 III. 2. Oldószerek és hígítók 75 III Szerves oldószerek 77 III Robbanásveszélyes oldószerek 77 III Benzin 78 III Benzol 78 III Benzolszármazékok 79 III Toluol 79 III Xilol 80 III Nitro-benzol 80 III Klór-benzol 80 III Etil-benzol 81 III Aceton 81 III Alkoholok 81 III Metanol 82 III Etanol 82 III Propil-, butil-, amil-, izopropil-alkohol 83 III Ciklohexanol 83 III Fenolok 83 III Acetátok 84 III Kloroform 85 III Formaldehid 85 III Terpének 85 III Tetraklór-etilén (perklór-etilén) 86 III Tetralin, dekalin 86 III Ciklohexán 86 III Etilénglikol 87 III Etil-diglikol (Dietilén-glikol-monometil-éter) 87 III Sztirol 87 III Ftalátok 87 III. 3. Savak 88 III Hangyasav 88 III Ecetsav 88 III. 4. Festékek 89 III Anilin 89 III. 5. Szervetlen anyagok 90 III Szervetlen (ásványi) porok 90 III Nehézfémek 90 III Ólom 91 III Kadmium 92 III Króm 92 III Nikkel 92 III Azbeszt 93 III Egészségkárosító hatása 94 III Ártalmatlanítása 95 III Szénsalak 96 III. 6. Allergiát okozó anyagok 97 III. 7. Az építőiparban használatosabb mérgező hatású, tűz- és robbanásveszélyes vegyi termékek 99 oldalszám:3

4 III A poros, oldószer-, sav-, lúg- és más gázokat, gőzöket és kellemetlen szagokat tartalmazó munkáknál használatos védőeszközök 100 III Biomaszk panoráma álarc 101 III Korlátozások 101 III FA-3 félálarc 102 III Korlátozások 102 III A szűrők alkalmazási területei 103 III PERFIL részecskeszűrő félálarc 104 III Korlátozások 104 III PERFIL 1412 (szeleppel) PERFIL III PERFIL 1422 (szeleppel) PERFIL III PERFIL ACTIVE 1416 (szeleppel) PERFIL ACTIVE III. 8. Építőipari hulladékok 105 III Magyarországi bontások 106 III Bontási hulladék 106 III Inert hulladéklerakó 107 III Hazai célkitűzéseknek 107 III Építési törmelék 107 III Hulladékok kezelése 108 III Mobil feldolgozó üzem 108 III Regionális létesítmények 108 III Építés, bontás folyamata 108 III Bontás 108 III Levegőtisztaság-védelem 110 III Szennyvízkezelés 110 III Hulladék 110 III Épületekbe beépített szórt azbeszt felmérése 110 III Hulladékkezelés 113 III Kivitelezés 115 III. 9. A biztonsági adatlapokra vonatkozó követelmények 117 III Anyagok és a biztonsági adatlap 118 III A készítmények és a biztonsági adatlap 119 III A munkavállalók hozzáférése a biztonsági adatlap információihoz 119 III Általános tudnivalók a biztonsági adatlapról 120 III A biztonsági adatlap tartalmi, formai követelményei 120 III Veszélyszimbólumok 121 IV. Összefoglalás 122 MELLÉKLETEK számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet 146 oldalszám:4

5 I. BEVEZETÉS Az építőipar Európa egyik legnagyobb iparága. Sajnos a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tekintetében a leggyengébb teljesítményt nyújtja. Míg az egyéb iparágakban 100 ezer dolgozóból átlagosan öt szenved halálos kimenetelű munkabalesetet, addig az építőiparban ez a szám tizenhárom. Ezek az arányok azt jelentik, hogy évente: 1300 építőmunkás veszíti életét, és 800 ezren sérülnek meg. Az egész világot tekintve az építőiparban dolgozóknál háromszor gyakoribb a halálos baleset, és kétszer nagyobb a sérülés valószínűsége, mint más ágazatokban. Ezek az arányok természetesen Magyarországon sem sokkal kedvezőbbek. Az építőiparban végzett munka a munkáltatók, a dolgozók és még sokan mások által tett igen komoly erőfeszítések ellenére is az egyik legveszélyesebb foglalkozás. A végzetes balesetek és a sérülések mellett további gondot jelent: az ipari átlagnál jóval magasabb az izom- és csontrendszeri problémák száma, s a szektor dolgozóinak csaknem felénél jelentkeznek hátfájásos panaszok; az építőmunkások ugyancsak fokozott mértékben vannak kitéve a veszélyes anyagok, köztük az erősen rákkeltő anyagok hatásának; az építőmunkások körében sokkal valószínűbb a munkával kapcsolatos egészségi problémák kialakulása, mint más szektorok dolgozóinál. Ezek a veszélyek jelentős költségeket jelentenek a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a társadalomnak egyaránt, ezért leküzdésük szociális és gazdasági kérdés is. Az építőiparban a korábbi évek folyamatos teljesítménynövekedése után a években jelentős visszaesés következett be. A többlet kapacitások miatt kivitelezői túlkínálat alakult ki az építőiparban. Romlott az építőipar nyereségessége, amely kedvezőtlenül befolyásolta a munkavédelmi terület költségráfordításait is. Az építőipari tevékenység lényege különféle célokat szolgáló, állandó vagy ideiglenes használatra szánt kis, közepes vagy nagy építmények (műtárgyak) és épületek tervezése, felépítése, fenntartása, javítása és lebontása. A tevékenység során a fizikai és szellemi munka aránya változó, sokféle anyagot, változó bonyolultságú (egyszerű; kézi; gépi; számítógép-vezérelt) technológiát, változó állapotú (sokszor igen elhasználódott) eszközöket használnak. Az ágazatnak vannak ugyan állandó munkahelyei (betonkeverő üzem, panelgyártás, karbantartó és szerelőüzemek stb.), de általánosságban a munka- oldalszám:5

6 hely nem állandó, így a munkakörülmények objektumról objektumra változnak. Magas a nyílt téri munkahelyek aránya. A munkaerő egy része szakképzett, és ők jelentik többnyire az állomány magvát. A szakképzetleneket sok esetben az építkezés helyszínén toborozzák. A feketemunka aránya ebben a körben magas. Az elsődlegesen építőiparra jellemző sajátos konstrukció a vállalkozói (alvállalkozói) láncolatok kialakulása. Különböző munkakultúrájú, eltérő munkavédelmi színvonalú és szervezettségű vállalkozások dolgoznak egymás közelében. Időszakosan cserélődnek a közreműködő vállalkozások, így a munkaterület személyi állománya is folyamatosan változik. A megterhelés-igénybevétel oldaláról erre a nemzetgazdasági ágra leginkább a túlzott - és esetenként egyoldalú - fizikai igénybevétel a jellemző, számos esetben kedvezőtlen (hideg, meleg, változó) klimatikus viszonyok között. A fizikai munka nagysága a megmozgatott anyagok és eszközök súlyából és a legyőzendő szintkülönbségekből adódik. Az építőanyagok, szerszámok és mechanikai segédeszközök emelése és hordása gyakran nem megfelelő, hajlított testtartásban történik, gyakori a térdepelés és a guggolás. Kiemelkedő jelentőségűek a gépek, a berendezések, az eszközök és a kéziszerszámok használatából, a munkavégzés jellegéből (állva, ülve, járva, hajolva, térdelve, kényszer-testhelyzetben, ismétlődő mozdulatokkal, stb. végzett munka) adódó ergonómiai kóroki tényezők. A pszichés megterhelés a többi megterhelés között látszólag háttérbe szorul, meg kell azonban említeni, hogy a határidőkényszer, a monotonitás ennél a munkánál is jelentős tényező, amelyet fokoz a balesetveszély is (pl. munka a magasban - tériszony). Az építőipar az egyik legbaleset-veszélyesebb nemzetgazdasági ág. A munkahely ideiglenes jellege, a pontatlan alátámasztások, elhelyezések, az egyéni védőeszközök (pl.: zuhanásgátló) elégtelen volta, vagy nem kellő használata munkaárkok beomlásához, állványzatok összedőléséhez, anyagok, eszközök és munkavállalók lezuhanásához vezethetnek, valamint veszélyeztethetik a munkavégzés hatókörében tartózkodókat is. Az ágazatban a balesetet előidéző főbb okok a be- és leesés elleni védelem hiánya, a betemetődés, illetve az áramütés veszélye. A be- és leesési veszély leggyakrabban a magasépítési munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalókat érinti, akik a leesés oldalszám:6

7 elleni védelemmel el nem látott falnyílások, födémnyílások közelében, födémeken, tetősíkokon, építési állványokon végeznek munkát. A munkáltatók veszélytudata még nem ért el arra a szintre, hogy intézkedjenek a már kiépített, de megbontott védelmek helyreállítására, karbantartására, illetve, hogy a leesés elleni védelem biztosítását fontosabbnak ítéljék meg, mint a határidő betartását. Jellemző hiányosság a munkaterületeken a mindenki által használt lépcsőfeljárók, lépcsőházak, liftaknák korláttal való ellátásának hiánya. Az építkezéseknél a legkülönfélébb gépeket, berendezéseket és szerszámokat használják. Ezek többsége okozhat mechanikai sérülést. A villamos berendezések speciális veszélye az áramütés, a port keltőké a porhatás, a zajos gépek halláskárosodást, a rezgéskeltők (pl. légkalapács, pneumatikus fúrógépek stb.) pedig kéz-kar vibrációs szindrómát okozhatnak, vagy egésztest-rezgés révén károsítanak (önjáró munkagépek, nehézgépek stb.). A figyelem és teljesítmény csökkenése révén a zajexpozíció is növelheti a munkahelyi balesetek gyakoriságát. A fizikai kóroki tényezők közül az építőiparban számolni kell a hőterheléssel is, amely adódhat a klimatikus viszonyokból miután a munkálatok egy része szabadban, illetve félkész épületekben folyik és a hőtermelő-berendezésekből is (pl. aszfaltgépek). A tűző napon végzett munka hatására fokozott az UV terhelés is. A téli időszakban, hidegben a munkahelyi megterhelés még a legjobb egészségi állapotú munkavállalók szervezetét is megviseli. A hegesztő-berendezésekkel történő munkavégzés megfelelő védelem hiányában súlyosan veszélyezteti a munkavállalók egészségét nemcsak az ultraibolya sugárzás, hanem a hegesztett fémekből felszabaduló és a technológiából adódó veszélyes vegyi anyagok miatt is. A kémiai kóroki tényezők közül az építkezéseken számos, különféle vegyi anyagot és terméket használnak fel, amelyek között nem egy gyúlékony és/vagy robbanásveszélyes, illetőleg ártalmas az egészségre. A motorhajtásra szolgáló üzemanyagok és a kenőanyagok gyúlékonyak, párájuk robbanásveszélyes elegyet képezhet a levegővel. A lángvágásnál és hegesztésnél használt gázok, a különféle festékek és hígítóik szintén tűz és robbanásveszélyesek lehetnek. A cement, mész, csemperagasztó, műgyanta alapú malter adalékok (pl. epoxidok), tömítőanyagok és festékek használatakor a dolgozók kapcsolatba kerülnek vegyszerekkel. oldalszám:7

8 Amennyiben a veszélyes anyagok/készítmények biztonsági adatlapjait nem bocsátják a felhasználó rendelkezésére, súlyosan megsértik a megelőzés helyes gyakorlatát: ezekben az esetekben a munkavállalókat érő egészségkárosodás lehetősége rejtve marad. Ezek hiányában a megfelelő, hatásos egyéni védőeszközök megválasztása és biztosítása sem történik meg, és a munkáltatók gyakran elmulasztják szabályozni írásban az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét is. A különböző munkahelyeken felhasználásra kerülő vegyszerek használata tízszer nagyobb kockázattal jár, mint a munkahelyi balesetek. A különféle vegyi és más veszélyes anyagokkal való munkahelyi érintkezés Európa-szerte veszélyezteti a munkavállalók egészségét. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség "Szakértői előrejelzés az újonnan megjelenő kémiai kockázatokról" című jelentése megnevezi azokat a fontosabb anyagcsoportokat, amelyek új, egyre fokozódó kockázatot jelenthetnek a munkavállalók egészségére azáltal, hogy betegségek egész sorának kialakulásához járulnak hozzá, az allergiától és asztmától kezdve a terméketlenségen át egészen a rákig. A mai civilizált ember minden nap elfogyasztja saját vegyi anyag koktélját, ami végső soron a véráramba kerül. A háztartási-, ipari termékekben található vegyi anyagok a használat során közvetlenül is negatív hatással lehetnek az emberi egészségre, de közvetve, először a környezetbe jutva, majd onnan (a szennyezett vízen, élelmiszeren, levegőn keresztül) az emberi szervezetbe kerülve is károsodást okozhatnak. Például gyakori eset, hogy szennyezett tengerből kifogott halak többek között metilhigany-t tartalmaznak, ami idegrendszeri károsodást okozhat. Ugyanakkor sokan éppen azért esznek halat, mert úgy hiszik, ez egészségesebb, mint a zsíros húsok. Persze otthonunk sem mentes a kemikáliáktól, a háztartási porban is több, az emberi egészségre káros vegyi anyagot fedeztek már fel. Példaként említhetjük az egyes szervek működési zavarát okozó, perfluorozott szerves anyagok csoportját, valamint a ftalátokat, amelyeket főleg a rugalmas PVC termékek gyártásánál használják, és a belső elválasztású mirigyeket károsíthatják. Becslések szerint évi 74 ezer, munkával összefüggő haláleset köthető a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokhoz. Ez azt jelenti, hogy tízszer annyian halnak meg veszélyes anyagok miatt, mint munkahelyi balesetek következtében. Sok vállalat nem foglalkozik megfelelően a veszélyes anyagok alkalmazásának megszüntetésével oldalszám:8

9 vagy helyettesítésével. A kémiai kockázatok kezelése különösen a kkv-knál és az alvállalkozóként dolgozó cégeknél hiányos. Egy felmérés szerint az európai munkavállalók körülbelül 15 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelyen töltött idő egynegyedében vegyi anyagokkal foglalkozik, 10 százalék nyilatkozta, hogy gőzöket lélegzik be, 19 százalék, pedig port és füstöt szív be a munkahelyén. Sok szakmában a munkavállalók bőrön keresztül érintkeznek a vegyi anyagokkal, ami az allergiás betegségekben szenvedők számát növeli. Becslések szerint a foglalkozási megbetegedések sorában a váz- és izomrendszeri megbetegedések után (13,6%-kal) a második helyen álló bőrbetegségek százalékáért a vegyi anyagok tehetők felelőssé. A szakértők külön is felhívják a figyelmet a feltehetően rákkeltő anyagokra, például a dízel kipufogógázokra. Az úgynevezett reprotoxikus, azaz a reproduktív egészséget károsító anyagokat nagyon ritkán veszik figyelembe a munkahelyi kockázatértékelésben és -megelőzésben. A fokozott aggodalomra okot adó foglalkozások közé tartozik a hulladékkezelés, az építőipar és a különböző szolgáltatási tevékenységek. A különféle vegyi anyagok kombinációjának való kitettség igen jellemző, és ha az egyes kockázatokat egymástól függetlenül mérlegelik, a veszély valódi mértékét gyakran alábecsülik. A többszörös expozíció ma már egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az unióban nagyszabású előrejelző vizsgálat kezdődött, amely mindenekelőtt azt méri fel, hogy az új technológiák milyen munkahelyi kockázatot jelentenek az elkövetkező tíz évben. Az építőiparban a technológiák korszerűsödésével, új technológiák alkalmazásával fokozódik az új készítmények, anyagok köre, ezek tulajdonságait pedig gyakran éppen azok nem ismerik, akik fizikai kontaktusba kerülnek velük, vagyis a kétkezi munkások. Az ismeretlen vagy nem kellően megismert, külsőleg veszélytelennek látszó új anyagokkal még annyira sem bánnak gondosan mint a láthatólag veszélyes tárgyakkal (kalapács, véső, fúró stb.). Az építőipari gyors technológiafejlesztés mellett a munkavédelmi oktatás egyre nagyobb lemaradásban van. A veszélyesség igen sokféle lehet, mind az érintkezés módja (külsőleg, belsőleg), mind az emberi szervezetre (és a környezetre) gyakorolt hatás (toxikus, mérgező, irritatív stb.) vonatkozásában. Mindezek miatt különösen fontos a változásokat figyelembe vevő folyamatos tájékoztatás a munkaszervezetek minden szintjén, minden szereplő esetében. oldalszám:9

10 II. Veszélyes anyag fogalom meghatározása, vonatkozó jogi szabályozás II. 1. Veszélyes anyag fogalma A gyorsuló ütemben növekvő kemizáció kockázatai ben a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma , a regisztráltaké 6 millió volt; 1990-ben az előbbiek prognosztizált tétel száma , az utóbbiaké legfeljebb 8.5 millió volt; 1990-re a számuk illetőleg 10 millió fölé nőtt. Mind a kereskedelmi forgalomban lévő, mind a regisztrált vegyi anyagok tételszáma egyre gyorsuló ütemben növekszik. A különböző márkaneveken (fantázianevek) forgalomba hozott készítmények számát 4 millióra becsülik. A készítmények pontos összetétele általában ipari titok, a fogyasztók (lakosság, egészségügy, környezetvédelem, stb.) körében gyakran ismeretlen. A vegyi anyagok lehetnek környezetkárosítóak, egészségkárosítóak, tűz- és robbanásveszélyesek; esetenként pedig egy-egy anyagban a két vagy a három tulajdonság kombinálódik. Mindezek figyelembevételével belátható, hogy a kemizáció fokozott, különösen kontrollálatlan növekedése az olyan kockázatok jelentős növekedését eredményezi, amelyek globális következményekkel járhatnak együtt. Erre először az 1960-as évek második felében az ún. Római Klub (önként vállalkozó Nobel-díjas tudósok csoportja) hívta fel a figyelmet. A Római Klub a veszélyt elsősorban az ún. globális környezetkárosodásban látta. A második súlyos következményre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hívta fel a figyelmet: a WHO definíciója szerint minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező; ez azt jelenti, hogy a vegyi anyagok mint kóroki tényezők (tételszámuk 10 milliónál több!) sokszorosan haladják meg az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés ismert kóroki tényezőinek számát! Megfelelő szabályozás hiányában a vegyi anyagok a lakosság és a dolgozók tömeges egészségkárosodását idézhetik elő. A kontrollálatlan kemizáció harmadik nem kívánatos következménye a korábban ismeretlen, majd egyre gyakoribbá váló kémiai haváriák, katasztrófák megjelenése. Ilyenek pl.: a Thalidomid okozta tömeges fejlődési rendellenességek; a szerves higany okozta Minamata betegség; Kanadában a klórt szállító vonat felrobbanása egy nagyobb város állomásán több mint ember evakulásával járt együtt a sevezói TCDD- oldalszám:10

11 kiömlés; a poliklórozott bifeniles ételmérgezések Japánban; a bopáli gyárrobbanás okozta tömeges több ezer ember halálát okozó izocianát mérgezések. A vegyi anyagok tulajdonságainak kombinálódása miatt negyedik nem kívánatos következményként olyan kockázatokkal is kell számolni, amelyekben az előzőek együttesen vannak jelen (kombinált kockázat). Mindehhez az alábbi kiegészítéseket kell hozzátenni: az átfogóan megvizsgált (tesztelt) és ismert vegyi anyagok száma alig több, mint 1 000(!), de még a kielégítően ismert hatású vegyi anyagok száma sem több mint ; vagyis a nem vagy alig ismert, veszélyt jelentő anyagok száma mintegy tízmillió! Ötödikként tehát a nem megfelelően szabályozott kemizáció esetén egy jelentős mértékben ismeretlen, kiszámíthatatlan kockázattal is kell számolni. E kockázatok kezelésére, csökkentésére illetőleg - meghatározott anyagcsoportokhoz kapcsolódóan - a kockázatok elkerülésére hívta életre az ENSZ 1972-ben a Stockholmban rendezett ún. első Környezetvédelmi Világkongresszuson a kémiai biztonsági programot. A kémiai biztonság azonban - miután a kemizáció nem kívánatos kockázatainak csökkenése a várttól elmaradt - továbbfejlesztést igényelt. Az 1992-ben a Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciát záró Föld- Csúcson a 178 ENSZ tagállam közül 172 ország államelnökei, kormányfői írták alá az ún. Agenda 21-t. Ennek 19. fejezete megfogalmazza azokat a feladatokat, amelyeket az egyes országoknak a kémiai biztonság továbbfejlesztése, a Rió-i értekezleten definiált ún. helyes vegyi anyag kezelés érdekében meg kell oldaniuk. A helyes vegyi anyag kezelés a környezet védelme és az emberi egészség védelme mellett a társadalom és a gazdaság fejlődésének fenntartását is célul tűzi ki. Ezt úgy kívánja elérni, hogy a környezet és az ember egészségének védelmét szolgáló programokban az országok kormányai, kormányzati szervei, intézményei partnerként együttműködnek az ún. nem kormányzati szervekkel: az iparral, a tudományos szféra intézményeivel, az érdekvédelmi, a közérdekű és a környezetvédő csoportokkal, illetőleg oly módon, hogy a helyes vegyianyag-kezelés, mint tevékenység kiterjed a vegyi anyagok teljes életciklusára. Az Agenda 21 - és ezen belül a kémiai biztonság átfogó programjának - megvalósítására 1994-ben Stockholmban életrehívták a Kémiai Biztonság Kormányközi Fórumát (Intergovernmental Forum on Chemical Safety, rövidítve: IFCS). Az IFCS megfogalmazásában: a kémiai biztonság a vegyi anyagok termeléséből, tárolásából, szállítá- oldalszám:11

12 sából, feldolgozásából, felhasználásából, lerakásából adódó rövid és hosszú távú, ember- és környezetkárosító hatások megelőzése. Az IFCS munkája nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes országok eredményes kémiai biztonságának előfeltétele a korszerű törvényi szabályozás. A Magyarországi kémiai biztonság korszerűtlen szabályozása. A mérgező hatású vegyi anyagok részletes jogi szabályozására Magyarországon először az 1980-as években került sor. A szabályozás vázát a 26/1985. (V. 11.) MT rendelet és az ehhez kapcsolódó számos ponton túlszabályozó, engedélyező elvű 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet képezte. Az ezekhez kapcsolódó, de gyakran az alaprendeletekkel szinkronban nem lévő nagyszámú tárca-rendelet (a Nemzeti Profil 163 a tárgyhoz kapcsolódó jogtárgyat vett leltárba) a szabályozást áttekinthetetlenné és csaknem hatástalanná tette. A vegyi anyagok kötelezővé tett minősítési eljárásának a várt eset helyett a gyártók és forgalmazók még 1000 esetében sem tettek eleget, a felelős tárca illetve intézményei az országban gyártott illetve forgalmazott vegyi anyagokról, készítményekről csak töredékes információhoz jutottak. Nyilvánvalóvá vált azonban az is, hogy ha az ipar és kereskedelem előírt kötelezettségének megkísérel eleget tenni, a felelős hatóság jelentős kapacitás hiány miatt képtelen lett volna megfelelni az elvárásoknak, a rendelkezések feleslegesen és jelentősen gátolták volna az áruk szabad áramlását. A tevékenységek (gyártás, feldolgozás, forgalmazás, felhasználás stb.) ugyancsak kötelező engedélyezési eljárásai a hatóságnak a már említett szűkös kapacitása miatt nemcsak feladatmegoldási elégtelenségét jelentettek, hanem azt is, hogy a hatóság (az állam) olyan felelősséget vállalt át, amelynek szakmailag nem volt képes eleget tenni, és amely felelősség-átvállalással lényegében felmentést adott a nem megfelelő mederben, olykor szabálytalanul folyó, a lakosság kémiai biztonságát veszélyeztető tevékenységeknek. Ezt felismerve az Európa Unió majd belépést követően hazánk is jogszabályokat alkotott a hiány megszüntetése érdekében. II Kritériumok a veszélyesség meghatározására Veszélyes anyagokkal számos jogszabály foglalkozik. Ezek közül három törvény az, amely alapvetően meghatározza ezek mibenlétét, és alapvető szabályokat állapít meg ezekkel kapcsolatban. A három törvény a kémiai biztonságról 1, törvény a mun évi XXV. törvény a kémiai biztonságról oldalszám:12

13 kavédelemről 2 és a hulladékgazdálkodásról 3 szól. A három törvény felhatalmazást ad a kormánynak, illetve a szakágazatokat irányító minisztereknek a részletes szabályok megalkotására. A következő fejezetben felsoroljuk a területre vonatkozó jogszabályokat szám és cím szerint és ismertetjük a legfontosabb előírásokat. Ebben a fejezetben a hivatkozott jogszabályok alapján megadjuk azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy anyagot, készítményt veszélyesnek minősít a törvény. A hivatkozott három törvény egymást kiegészíti a tekintetben, hogy míg a kémiai biztonságról szóló törvény az anyag, készítmény életciklusának első részéről rendelkezik, addig a hulladékgazdálkodásról szóló a használatból kikerülő, bontás során keletkező anyagok kezeléséről rendelkezik. A munkavédelemről szóló törvény szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit. Nézzük, mit mondanak a jogszabályok a veszélyességről: Elsőként a kémiai biztonságról szóló törvény meghatározását vesszük: a törvény szerint veszélyes; az az anyag, illetve az a készítmény, amely az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján a következő felsorolás valamelyikébe besorolható: 1. tűz- és robbanásveszélyes: 2. tűzveszélyes anyagok: 3. kismértékben tűzveszélyes; 4. mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: 5. ökotoxikológiai anyagok és készítmények környezetkárosító tulajdonságai alapján: A törvény meghatározza azt az egységes szempontrendszert, amelynek segítségével valamennyi vegyi anyag (és készítmény) jellemezhető. Ennélfogva sok millió vegyi anyag veszélyessége és az elvileg általuk okozott kockázatok alapján egy jól áttekinthető, viszonylag egyszerű rendszerben kezelhető. A veszélyességet az anyagokban (a készítmények esetén az alkotó komponensekben, mint anyagokban) rejlő fizikai, fizi évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról oldalszám:13

14 kai-kémiai és kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai tulajdonságok (ún. intrinsic sajátosságok) határozzák meg. Mint láttuk az első csoportba: a robbanásveszélyes, az égést elősegítő vagy oxidáló, második csoportba: a rendkívül gyúlékony, könnyen gyúlékony és a gyúlékony, a harmadik csoportba a kismértékben tűzveszélyes, a negyedik csoportba: a nagyon mérgező, mérgező, ártalmas, maró, izgató, túlérzékenységet okozó, rákkeltő, mutagén, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító, míg az ötödik csoportba: a környezetet károsító sajátosságok tartoznak. Másodikként a hulladékgazdálkodási törvény meghatározását vesszük: A törvény alkalmazásában a) hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék; A veszélyességi jellemzők részletes tartalmát, az alkalmazható mérési és vizsgálati módszereket, valamint az értékelésnél alkalmazandó viszonyítási értékeket külön jogszabályok tartalmazzák. H1 Robbanó H2 Oxidáló H3-A Tűzveszélyes : H3-B Kevésbé tűzveszélyes H4 Irritáló vagy izgató : H5 Ártalmas H6 Mérgező H7 Karcinogén : H8 Maró H9 Fertőző H10 Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító H11 Mutagén H12 Mérgező gázt fejlesztő2 oldalszám:14

15 H13 Kimosódást követően H1 H14-ben felsorolt tulajdonságokat hordozó anyag keletkezik H14 Környezetre veszélyes A két jogszabály által megfogalmazott kritériumokat az alábbi 1. számú táblázat táblázatban foglaltuk a könnyebb összehasonlítás céljából. Látható, hogy lényegében a két jogszabály, mint várható is volt, azonos kritériumok alapján minősíti az anyagokat, készítményeket veszélyesség szempontjából. A legnagyobb eltérés a két kritériumrendszer között a veszélyességi kategóriák számában van a évi XXV. törvény a kémiai biztonságról szóló törvény öt kategóriát állapít meg, addig a évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról szóló tizennégy kategóriát határoz meg. Alaposabban megvizsgálva a kategóriák tartalmi meghatározásait azt láthatjuk, hogy a hulladékgazdálkodási törvény kisebb kategóriát állapít meg egy-egy veszélyeztető tulajdonságra. Ebből származóan a tűz- és robbanásveszélyes kategóriában két osztályt hoz létre, a mérgező, toxikológiai kategóriában öt osztályt hoz létre. Ami eltérő és a kémiai biztonságról szóló törvény nem tartalmazza a lerakással kapcsolatos veszélyeztetés kérdéskörét. V e s z é l y e s s é g i k r i t é r i u m o k 1. számú táblázat évi XXV. törvény a kémiai biztonságról évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 1. tűz- és robbanásveszélyes: robbanó anyagok és készítmények az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak, oxidáló anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak, fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak, 2. tűzveszélyes anyagok: a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, 1. H1 Robbanó folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak 2. H2 Oxidáló anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek. 3. H3-A Tűzveszélyes : folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket is) anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normál hőmérsékleten öngyulladásra képesek szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomla- oldalszám:15

16 szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak, olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, vízzel vagy nedvességgel érintkezve könynyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben, 3. kismértékben tűzveszélyes; olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek; 4. mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: nagyon mérgezőek azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak, mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak, ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)-bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba, maró (korrozív) anyagok és készítmények - amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák, irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak, túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények - amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg, karcinogén anyagok és készítmények - olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva nak gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve tűzveszélyesek anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve tűzveszélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben 4. H3-B Kevésbé tűzveszélyes folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek 5. H4 Irritáló vagy izgató : nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak 6. H5 Ártalmas anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak 7. H6 Mérgező anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át, történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak 8. H7 Karcinogén : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik 9. H8 Maró (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák 10. H9 Fertőző életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben 11. H10 Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik oldalszám:16

17 daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik, mutagén anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak; 5. ökotoxikológiai anyagok és készítmények környezetkárosító tulajdonságai alapján környezetre veszélyes anyagok és készítmények - amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják. 12. H11 Mutagén anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát 13. H12 Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek. 14. H13 Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék 15. H14 "Környezetre veszélyes" anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják A veszélyességi jellemzők részletes tartalmát, az alkalmazható mérési és vizsgálati módszereket, valamint az értékelésnél alkalmazandó viszonyítási értékeket külön jogszabályok tartalmazzák. Egyszerűbben mondhatjuk, hogy e törvény szerint veszélyes anyag; az olyan folyékony, gáz vagy szilárd halmazállapotú anyag, amely a munkavállalók egészségét vagy biztonságát, nem utolsósorban a környezetet veszélyezteti. Ilyen szinte minden munkahelyen előfordul. Európa-szerte munkavállalók milliói érintkeznek olyan vegyi vagy biológiai anyagokkal, amelyek ártalmasak lehetnek. II. 2. Az anyagok és a készítmények tulajdonságainak a vizsgálata A vizsgálatok az előző fejezetben ismertetett veszélyességi jellemzők meghatározására irányulnak, a jellemzőket veszélyesség tekintetében minden az ott leirt veszélyességi tulajdonságokra kiterjedően, kell megállapítani. Ez a megállapítás mindkét törvény előírása. A kémiai biztonságról szóló törvény szerint a veszélyesség meghatározásának alapelveit, valamint a vizsgálatok módszereit az EU irányelveinek, az OECD ajánlása- oldalszám:17

18 inak és a Good Laboratory Practice 4 (a továbbiakban: GLP) követelményeinek figyelembevételével az egészségügyért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttesen rendeletben 5 határozza meg. A törvény kimondja, hogy: A veszélyes anyagokat és a veszélyes készítményeket az ELINCS 6 -ben nem szereplő új veszélyes anyagokat a magyarországi gyártó, illetve forgalmazó az azzal kapcsolatos tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti, amenynyiben a tevékenység során alkalmazott veszélyes anyag a magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes készítmény a termék-nyilvántartásban még nem szerepel. A törzskönyvezett új veszélyes anyagok jegyzékbevételét az egészségügyi államigazgatási szerv a törzskönyvezési eljárás lefolytatását követően, külön bejelentés nélkül, hivatalból végzi. A bejelentést rendszeresített lapon kell az OKK-OKBI 7 -nek bejelenteni. az abban meghatározott 8 vizsgálattól eltérő módszerrel korábban nyert adatok esetében az e törvénynek megfelelő új vizsgálat szükségességéről esetenként az egészségügyi államigazgatási szerv dönt. A döntés során tekintetbe kell venni a gerinces állatokon végzett vizsgálatok minimálisra szorításának szükségességét is. A gerinces állatokon végzett vizsgálatok számának, illetőleg terjedelmének csökkentése nem eredményezheti a vizsgálati eredmények megbízhatóságának csökkenését. A közösségi jegyzékben már szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat nem kell ismételten megvizsgálni 9. 4 A Good laboratory practice (GLP) olyan minőségügyi rendszer, amely a nem klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok szervezésével és lefolytatásával foglalkozik; magába foglalja azok tervezését, végrehajtását, ellenőrzését, dokumentálását, archiválását és zárójelentés kibocsátását. A vizsgálóhelyek GLP követelményeknek megfelelő működésének ellenőrzését, az egyes vizsgálatok kivitelezését a GLP szintjének meghatározását, valamint azok betartásának ellenőrzését az Országos Gyógyszerészeti Intézet, mint illetékes ellenőrző hatóság végzi 5 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról 6 Az szeptember 18.-án az Európai Közösség piacán jelenlévő, valamennyi anyagot tartalmazó Kereskedelmi Anyagok Jegyzéke 7 Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete 8 Módosítva a évi CIX. törvény 170. (6) d) pontja által 9 Megállapította a évi XXVI. Törvény 72.. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától oldalszám:18

19 A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint a veszélyesség 10 meghatározásának alapelveit, valamint a vizsgálatok módszereit a külön jogszabályok határozzák meg. A külön jogszabályban 11 kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. A hulladékok jegyzékét e rendelet számú melléklete tartalmazza. A listák alapján nem azonosítható, illetve az 1. számú melléklet A) pontjában nem jelölt hulladékok esetében a hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha a Hgt. 2. számú melléklete szerinti veszélyességi jellemzők valamelyikével és a H3-H8, H10 és H11 tulajdonságok tekintetében az alábbi egy vagy több jellemzővel rendelkezik: a) zárttéri lobbanáspont <55 C, b) egy vagy több, nagyon mérgezőnek besorolt anyag összkoncentrációja (R 26-tal, R 27-tel, R 28- cal jellemezve13) > 0,1%, c) egy vagy több, mérgezőnek besorolt anyag összkoncentrációja (R 23-mal, R 24-gyel, R 25-tel jellemezve) > 3%, d) egy vagy több, ártalmasnak besorolt anyag összkoncentrációja (R 20-szal, R 21-gyel, R 22-vel jellemezve) > 25%, e) egy vagy több, maró hatásúnak besorolt anyag (R 35-tel jellemezve) összkoncentrációja >1%, f) egy vagy több, maró hatásúnak besorolt anyag (R 34-gyel jellemezve) összkoncentrációja >5%, g) egy vagy több, irritálónak besorolt anyag (R 41-gyel jellemezve) összkoncentrációja >10%, h) egy vagy több, irritálónak besorolt anyag (R 36-tal, R 37-tel és R 38-cal jellemezve) összkoncentrációja >20%, i) legalább egy 1. vagy 2. osztályú rákkeltőnek tartott anyag koncentrációja >0,1%, j) legalább egy 3. osztályú rákkeltőnek tartott anyag koncentrációja >1%, k) legalább egy 1. vagy 2. osztályú reprodukciós toxicitású anyag (R 60-nal és R 61-gyel jellemezve) koncentrációja >0,5%, l) legalább egy 3. osztályú reprodukciós toxicitású anyag (R 62-vel és R 63-mal jellemezve) koncentrációja >5%, m) legalább egy 1. vagy 2. osztályú mutagén anyag (R 46-tal jellemezve) koncentrációja >0,1%, n) legalább egy 3. osztályú mutagén anyag (R 40-nel jellemezve) koncentrációja >1%. A hulladék besorolását annak veszélyességére tekintettel a hulladék termelője, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokosa köteles elvégezni a hivatkozott jogszabályokban foglaltak figyelembevételével. Amennyiben a termelő vagy a birtokos a besorolási kötelezettségének nem vagy hibásan tesz eleget, a termelő, birtokos telephelye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a 10 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 11 16/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet a hulladékok jegyzékéről 12 16/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet a hulladékok jegyzékéről 13 A 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól oldalszám:19

20 hulladék besorolását a külön jogszabály 14 előírásainak figyelembevételével határozatban állapítja meg. Az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek a kötelezettet terhelik. A hulladékok veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására irányuló eljárás célja, hogy a termelő, illetve a kezelő részére a veszélyesség (összetétel) ismeretében biztosítsa a legjobb kezelési tevékenységek (gyűjtés, tárolás, hasznosítás és ártalmatlanítás), továbbá a szállítás legcélszerűbb megszervezését és megvalósítását, a hatóság számára az összetétel ismeretében biztosítsa a hulladék kezelésének megalapozott ellenőrzését a gyűjtés, a tárolás, a szállítás, a hasznosítás és az ártalmatlanítás során. A hulladék minősítését, amennyiben az a hulladékjegyzékben nem szerepel, vagy annak alapján a besorolást a hulladék tulajdonosa nem tudja elvégezni, azt a Hulladékminősítő Bizottság, kérésre elvégzi. (lásd: az előző bekezdésben leírtakat!) A hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat, a Hulladékminősítő Bizottság összetételét, működési rendjét a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály 1. számú melléklete tartalmazza. Mindkét veszélyes anyaggal foglalkozó jogszabály számít az érdekelt felekkel való együttműködésre a veszélyes anyagok, ill. veszélyes hulladékok által okozható károk csökkentésében. II. 3. Vonatkozó jogszabályok II Jogszabályi környezet Ebben a fejezetben rövid áttekintést adunk a területet érintő jogszabályokról azok megfogalmazott célkitűzéséről. Az ismertetést a törvényekkel kezdjük és azt követően az általános törvényi szabályozást részleteiben leíró kormányrendeletek, miniszteri rendeletek kerülnek felsorolásra évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjá- 14 Módosítva a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. (3) a) alapján oldalszám:20

21 ból; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását, ezért az Alkotmányban foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotta évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból adódó kötelezettségeire, a fenntartható fejlődés, a jövő generációk létfeltételeinek, lehetőségeinek biztosítása, az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, a felhasználás hatékonyságának növelése, a hulladék mennyiségének csökkentése, az emberi egészség, a természeti és épített környezet, hulladék okozta terhelésének mérséklése érdekében az Alkotmánnyal összhangban alkotta meg a törvényt. 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A hulladékgazdálkodásról szóló törvény felhatalmazása alapján a kormányrendeletben szabályozta a veszélyes hulladék minősítésének rendszerét, szabályozta a minősítési követelményeket. Előírja a hulladékkezelés követelményrendszerét, feltételeit annak ki, milyen feltételekkel személyi és tárgyi végezhet hulladékkezelést. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről A miniszteri rendelet az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódszámai sorrendjében közzéteszi a hulladékok jegyzékét. Megadja a kódlistán nem szereplő hulladékok besorolási feltételeit a 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendeletben megadott R mondatokkal összhangban évi XXV. törvény a kémiai biztonságról; Az Országgyűlés - figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait - a Magyarországon tartózkodó természetes személyek kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságainak biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak megfelelő módon történő azo- oldalszám:21

22 nosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából alkotta a törvény. 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről E rendeletben a Kormány meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján meghatározható egy üzem veszélyessége. Két kategóriát állapít meg a rendelet alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemet, illetőleg felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemet. Megjelöli az ügyben eljáró hatóságot: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A rendelet előírásai alkalmazandók a veszélyes anyag átmeneti vagy tartós raktározása, készletezése vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezése alkalmával. Meghatározza azt az üzemeltető által végzett módszeres elemző tevékenységet, amelynek során az üzemeltető meghatározza és bemutatja a veszélyes ipari üzemben bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségeit és azok bekövetkezésének valószínűségét. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM. együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról; E rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása. 65/1999. (XII. 22.) EüM. rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szól. A rendelet előírja, hogy amennyiben a megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról szükség esetén oldalszám:22

23 gyakorlati képzéssel, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. 2/1998. (I. 16.) MüM. rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről A rendelet munkahelyeken alkalmazható biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket ismerteti. Nem értve ide például; a közlekedési jelzéseket. Jelzések; meghatározott mértani forma, szín-, hang-, fény-, képjel (piktogram) emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely - az egyéb munkavédelmi követelmények teljesülése mellett - lehetővé teszi, hogy a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók időben felismerhessék a veszélyforrásokat (kockázatokat) 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól A rendelet megadja a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjait, a veszélyszimbólumokat és jeleket, az R és S mondatokat, valamint az R számok és S számok körét, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség fizikai, fizikai-kémiai és kémiai, mérgező (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságai megítélésének rendjét az osztályozás és feliratozás általános követelményeit. A rendelet megadja továbbá a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények bejelentéséhez szükséges adatlap tartalmi és formai követelményeit. 27/1996. (VIII.28.) NM. a rendelet foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról A rendelet szerint az orvosi tevékenység körében észlelt, a rendelet mellékletben szereplő foglalkozási betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést, valamint a külön jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségéhez be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. 16/2000. (VI. 8.) EüM. rendelet az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról oldalszám:23

24 A rendelet a munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére vonatkozó dóziskorlátokat, a radon koncentráció munkavállalókra vonatkozó cselekvési szintjét, a személyeket érő külső és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, a balesetelhárítási és intézkedési tervekben figyelembe veendő beavatkozási szinteket, valamint a nukleáris baleset következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. 30/1996. (XII. 6.) BM. rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről. A rendelet előírja, hogy a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről szóló Tűzvédelmi Szabályzatot az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt el kell készíteni. 35/1996. (XII. 29.) BM. rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. A rendelet közzéteszi a létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására), valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi szabályokat tartalmazó Országos Tűzvédelmi Szabályzatot és alkalmazását elrendeli. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a létesítmények, építmények létesítésére, kialakítására, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg. 61/1999. (XII. 1.) EüM. rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről. A rendelet a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázat becslését írja elő. Annak érdekében, hogy a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket érő expozíció jellegét, időtartamát és amennyiben lehetséges mértékét. 13/2004. (IV. 19.) FMM. rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról. oldalszám:24

25 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgyűlés - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva alkotta meg a törvényt. 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról A rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a gép vagy biztonsági berendezés hozható forgalomba, ha rendeltetésszerű használat mellett nem veszélyezteti személyek, állatok életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot, továbbá megfelel az a rendeletben meghatározott biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak. 25/1998. (XII. 27.) EüM. rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről A rendelet hatálya kiterjed a hát-, derék- és deréktáji sérülés (a továbbiakban: együtt hátsérülés) kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményei tekintetében minden munkáltatóra, szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A rendelet hatálya kiterjed a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében minden munkáltatóra, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés - beleértve a közhasznú munkát is - keretében foglalkoztatnak belföldön, továbbá akit munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából, valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre oldalszám:25

26 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről A rendelet hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. 2/2002. (I. 23.) BM. rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról A rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem létesítéssel és használattal kapcsolatos műszaki követelményeit állapítja meg. A rendelet hatálya a magánszemélyekre, a jogi személyekre, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire és az egyéni vállalkozókra terjed ki. A rendelettel megállapított műszaki követelményeket a létesítmény, építmény, valamint a forgalomba hozott berendezés építési létesítési eljárása során a tervezésnél, az átalakításnál, a bővítésnél, illetve a módosításnál annak körében és mértékében kell alkalmazni. oldalszám:26

27 II. 4. A foglalkoztatás biztonsága és az egészség A legutóbbi kutatások szerint az Európai Unió munkavállalóinak 19%-a munkaidejének egynegyedében vagy annál hosszabb ideig mérgező gőzökkel érintkezik, és a munkavállalók 15%-a napi munkája részeként veszélyes anyagokkal foglalkozik. Ha a veszélyes anyagok használatának kockázatait nem kezelik megfelelően, a munkavállalók egészsége különféle módon károsodhat, és a hatások az enyhe szem- és bőrirritációtól az asztmáig, a reprodukciós képességet érintő panaszokig és születési rendellenességekig, valamint a daganatos betegségekig terjedhetnek. Ez lehet egyetlen rövid expozíció, illetve több expozíció és az anyagok szervezetben való hosszú távú felhalmozódásának a következménye. Jogszabályi előírás, hogy az Európai Unióban és így hazánkban is a munkáltatók kötelesek megvédeni munkavállalóikat a veszélyes anyagok okozta ártalomtól a munkahelyen. A munkáltatók kötelesek kockázatértékelést végezni és annak alapján cselekedni. A jogszabályok az Európai Unió piacán regisztrált több ezer különböző anyag azonosítását és címkézését is szabályozzák. A veszélyes anyagokkal végzett munka során felmerülő kockázatok csökkentése nem csak erkölcsi és jogi kötelesség nyomós üzleti érvek is szólnak emellett. A gazdasági szervezetek is hátrányt szenvednek, ha az események kedvezőtlenül alakulnak - következményként a termelékenység csökken, és megnő a felelősség a büntetőjogi és a kártérítési igények vonatkozásában, és a munkavállalókat is hátrány éri. Szerencsére a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatosan számos útmutató áll a munkáltatók és a munkavállalók rendelkezésére. Ezenkívül Európa-szerte számos helyes gyakorlatra van példa, amelyekből tanulni lehet. A megfelelő intézkedések meghozatalával a munkavállalók biztonsága fenntartható. A munkáltatók kötelesek felvilágosítani munkavállalóikat a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatokról; a veszélyes anyagok biztonságos használatára vonatkozóan, pedig képzésben részesíteni őket. A jogszabályok a forgalomba hozott termékekre, valamint a termelési folyamatok során keletkezett hulladékokra és melléktermékekre is vonatkoznak. Az előzőekben elmondottak vizsgálatára az EU 27 tagállamában végeztek közvélemény kutatást Pán-európai közvélemény-kutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan címmel. A pán-európai értékelő közvélemény-kutatást EU szintű összefoglaló közvéle- oldalszám:27

28 mény-kutatás segítségével végezték. Az interjúkat a TNS 15 partner intézményei végezték az Európai Unió tagországaiban. A továbbiakban a Magyarországi eredményeket ismertetjük, összehasonlítva az EU27-ek eredményeivel. Statisztikai tömeg: Próba: Az adatgyűjtés módszere: A minta nagysága A helyszíni felmérés időszakasza: Hibahatár: a 18 év fölötti lakosság valamelyik EU tagország állandó lakosaként és az adott nemzeti nyelv(ek) teljes ismeretével Reprezentatív véletlen próba az Európai Unió mindegyik tagországában (kivéve Hollandiát, Magyarországot, Görögországot és Belgiumot, ahol reprezentatív arányos próbát vettek) CATI (számítógéppel támogatott telefoninterjúk) 19 tagországban. Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában az interjúkat szemtől szembe végezték, a telefon alacsonyabb térhódítási aránya miatt interjú (kb interjú országonként) március 24. és május 12. között 0,3 16 -tól 0,6 17 százalékpontig (összesen EU27) 1,4 18 -tól 3,1 19 százalékpontig (nemzeti próba) Az interjúk során az alábbi öt kérdéskörre kellett választ adni. A kérdéseknél a válaszolónak több lehetséges válaszból kellett kiválasztania azt, amelyiket leginkább igaznak tart. A kérdések egy részénél két lehetséges választ is meg lehetett jelölni. 1.) Amennyiben úgy döntene, hogy munkahelyet változtat, a következők közül melyik az a kettő, amelyik legjobban befolyásolná a döntését? (Fizetés Biztonságos és egészséges munkafeltételek Biztos munkahely Munkaórák száma Egyéb Ezek közül egyik sem Nem tudja / nem válaszol) 2.) Általánosságban mennyire gondolja úgy, hogy az egészségügyi problémákat az emberek munkahelye okozza? (Nagy mértékben Bizonyos mértékben Nem igazán Egyáltalán nem Nem tudja / nem válaszol) 15 Taylor Nelson Sofres (TNS). TNS Hungary nagy nemzetközi háttérrel rendelkezõ, innovatív, komplex megközelítést nyújtó marketinginformációs szolgáltató vállalat, melynek munkatársai az egyes iparágak szakértõi. 16 ha az érték a táblázatban 5% 17 ha az érték a táblázatban 50% 18 ha az érték a táblázatban 5% 19 ha az érték a táblázatban 50% oldalszám:28

29 3.) Véleménye szerint, az elmúlt 5 évben a munkahelyi egészség és biztonság Magyarországon...? (Sokkal jobb lett Jobb lett Rosszabb lett Sokkal roszszabb lett Nem tudja nem válaszol) 4.) A munkahelyi biztonságot és egészségügyi kockázatot illetően Ön...? (Nagyon jól tájékozott Elég jól tájékozott Nem elég jól tájékozott Egyáltalán nem tájékozott Nem tudja / nem válaszol) 5.) Valószínűnek tartja-e vagy sem, hogy Magyarországon a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételek rosszabbodhatnak a gazdasági válság következtében? (Nagy mértékben Bizonyos mértékben Nem igazán Egyáltalán nem Nem tudja / nem válaszol) II Döntő tényezők új állás keresésekor 1.) Amennyiben úgy döntene, hogy munkahelyet változtat, a következők közül melyik az a kettő, amelyik legjobban befolyásolná a döntését? Dötő tényezők új állás keresésekor fizetés 67% biztos munkahely 43% biztonságos és egészséges munkafeltételek 19% munkaórák száma 15% 1. számú ábra Döntő tényezők új állás keresésekor 20 A megkérdezettek nagy százalékban a fizetés és a munkahely megtartás á- nak biztonságát jelölték meg legnagyobb mértékben. Ez a jelen gazdasági viszonyok között egyáltalán nem meglepő. Annál inkább az, hogy a biztonságos és egészséges munkafeltételeket csak minden ötödik válaszadó jelölte meg, mint fontos szempontot a munkahely változtatásnál. 20 Pán-európai közvélemény-kutatás a a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan június. Statisztikai tömeg. 18 év feletti lakosság. Egyéb: 10% / egyik sem ezek közül: 8% / nem tudom / nincs válasz: 3% oldalszám:29

30 A következő ábrán láthatjuk a biztonságos és egészséges munkafeltétel e- ket választók válaszainak a válaszadók kora és neme szerinti megoszlását. Megállapíthatjuk, hogy lényegesen eltérő vélemények nem tapasztalhatók a válas z- adók között. Egyetlen kivétel, hogy az alacsony iskolázottságúak között kiugróan magas azok száma, akik a biztonságos és egészséges munkafeltételeket nem tar t- ják fontosnak. Döntő tényezők új állás keresésekor össszesen: férfi nő év közötti év közötti 55 év feletti Iskoláit 20 éves korában vagy később fejezte be Iskoláit 15 és 19 éves kora között fejezte be Iskoláit 15 évesen vagy korábban fejezte be nem aktív aktív számú ábra Döntő tényezők új állás keresésekor a válaszok %-ban A következő ábrán láthatjuk az EU27 tagállamban a feltett kérdésre adott válaszát sorrendben első helyen az, az ország szerepel, ahol a biztonságos és egészséges munkafeltételeket fontosnak tartották és az utolsó helyen, ahol ezt a legkevésbé fontosnak jelölték meg új munkahely létesítésekor. Az ábra rendkívül tanulságos a hazai munkavállalók és munkáltatók, de a kormányzati szervek sz á- mára is. Sürgősen tenni kell valamit annak érdekében, hogy a társadalom számára fontos egészség megőrzését a munkavállalók választásaiknál előbbre sorolják. Az ábra adataiból kiderül, hogy a legkisebb fontosságúnak megjelölt és a legmagasabb értékkel bíró válasz pontszáma majd háromszorosa. Az EU27 átlaga 36% ennél magasabb értéket 10 ország ért el 17 ennél kevesebbet. Magyarország e rangsorban az utolsó előtti. oldalszám:30

31 % 60 Döntő tényezők új állás keresésekor - EU SE MT IT NL EL ES DE DK SI LU EU PT BE CY FI FR LT AT CZ IE LV PL UK SK BG HU EE RO 3. számú ábra oldalszám:31

32 3.) Általánosságban mennyire gondolja úgy, hogy az egészségügyi problémákat az emberek munkahelye okozza? A második kérdéskör a munka és betegség viszonyának értékelése. A kérdésre adott válasz jelzi, hogy a megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a munkahelyi körülmények felelősek az egészségi állapotért. Munka a betegség okaként - HU nagy mértékben 16% bizonyos mértékben 46% nem igazán 27% egyáltalán nem 9% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% 4. számú ábra Munka a betegség okaként Magyarország A következő ábrán láthatjuk a munkakörülmények és egészség közötti kapcsolatról alkotott vélemények válaszadók kora és neme szerinti megoszlását. nagy mértékben bizonyos mértékben nem igazán/egyáltalán nem összesen Férfi Nő év közötti év közötti év feletti Iskoláit 15 évesen vagy korábban fejezte be Iskoláit 16 és 19 éves kora között fejezte be Iskoláit 20 éves korában vagy később fejezte be Aktív Nem aktív % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 5. számú ábra Munka a betegség okaként Magyarország oldalszám:32

33 Megállapíthatjuk, hogy lényegesen eltérő vélemények nem tapasztalhatók a válaszadók között. Egyetlen kivétel, hogy az alacsony iskolázottságúak között az előző kérdéskörhöz hasonlóan, kiugróan magas azok száma, akik az egészségügyi problémákat nem a munkahelyi körülményeknek tulajdonítják. Ugyancsak megfigyelhető, hogy a év közöttiek jelentős számban nem tartják felelősnek az egészségügyi problémákért a munkahelyi körülményeket. A következő 6. számú ábrán láthatjuk az EU27 tagállamban a megkérd e- zettek a kérdésre adott válaszát sorrendben első helyen az, az ország szerepel, ahol a munkahelyi körülményeket nagymértékben felelősnek tartják az egészsé g- ügyi problémák kialakulásában az utolsó helyen, ahol ezt a legkevésbé tartották felelősnek. Az ábra rendkívül tanulságos a hazai munkavállalók és munkáltatók, de a kormányzati szervek számára is. Sürgősen tenni kell valamit annak érdekében, hogy a társadalom számára fontos egészség megőrzését a munkavállalók választásaiknál előbbre sorolják. Az értékeléskor a nagymértékben és a bizonyos mé r- tékben válaszokat tekintették úgy, mint a válaszoló a munkahelyi körülményeket tartja felelősnek az egészségügyi problémák kialakulásáért. Az ábra adataiból kiderül, hogy a nagymértékben felelős kérdésre igennel felelők aránya legkisebb és a legmagasabb értékkel bíró válasz pontszáma négyszerese (12 51%). Az EU27 átlaga (75%) a nagymértékben és a bizonyos mértékben válaszok összegeként ennél magasabb értéket 14 ország ért el 13 ennél kevesebbet. Magyarország e rangsorban az utolsó előtti (62%). Az előző EU27 összehasonl í- táskor Romániát előztük meg, ebben a körben Málta az utolsó. Számunkra ez azért érdekes, mert az építőiparra jellemző, hogy viszonylag sok alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkatársat foglalkoztat, és ezekben a képzettségi kategóriákban jellemzően 14 15%, volt az, aki kifejezetten felelősnek tartotta a munkahelyi körülményeket az egészség megromlásáért. Ugyanakkor láthatjuk azt is, hogy az első helyen szereplő Litvánia 91%-os válaszával szemben a 61%-os Máltai eredmény közte a 25 tagállami véleménnyel meglehetősen szoros eredményt reprezentál. Nem érdektelen, hogy a két összeh a- sonlításban a munkahely választásakor Svédország volt az első, addig az egészség munkahely viszonylatában Litvánia került az első helyre. oldalszám:33

34 A munka a betegség okaként - EU27 nagy mértékben bizonyos mértékben nem igazán egyáltalán nem nem tudja/nem válaszol 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% LT SI CY IT EL EE NL LU SE FR BE SK AT DE EU LV FI RO DK PT BG CZ UK ES IE PL HU MT 6. számú ábra Munka a betegség okaként EU Az ország nevek rövidítését és a zászlójeleket a 2. számú melléklet tartalmazza. oldalszám:34

35 3. Véleménye szerint, az elmúlt 5 évben a munkahelyi egészség és biztonság Magyarországon...? (Sokkal jobb lett Jobb lett Rosszabb lett lett Nem tudja nem válaszol) Sokkal rosszabb A harmadik kérdéskör a biztonság és az egészségügyi kockázatok (betegség) viszonyának értékelése. A kérdésre adott válasz jelzi, hogy a megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy az elmúlt öt évben jobb lett a munkahelyi egészség és biztonság, ugyanakkor a megkérdezettek több mint harmada vélte úgy, hogy rosszabbak lettek a körülmények a munkahelyükön 22. A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása - HU sokkal jobb lett 11 jobb lett 46 rosszabb lett 27 sokkal rosszabb lett számú ábra A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása Magyarország 23 A 8. számú ábra a biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulásáról a l- kotott vélemények válaszadók kora és neme szerinti megoszlását mutatja. A jobb lett 46%-os arányához hozzászámítva a sokkal jobb lett 11%-át azt kapjuk, hogy a megkérdezettek több mint fele jobbnak ítéli meg a helyzetet, mint az öt évvel ezelőtti helyzetet. A nemek szerinti megoszlást tekintve azt látjuk, hogy mindkét fél haso n- lóan ítéli meg a helyzetet. A férfiak 54%-a jobbnak, 39% rosszabbnak ítéli a helyzetet. A nők 59%-a jobbnak, 32%-a rosszabbnak tartja a kialakult helyzetet. Érdekes összehasonlítást ad az aktív és nem aktív munkavállaló válasza i- nak az összevetése; az aktívak 63%-ának véleménye szerint jobb, a nem aktívak 47%-a volt ugyanezen a véleményen. 22 A felmérésből nem derül ki, hogy az összesításben minden válaszadó bejelentett munkavállaló volt-e vagy voltak köztük feketén dolgozók is? A 8. ábrán szerepel a nem aktív munkavállalók véleménye. Válasz szempontjából biztosan számít ez a szempont is. 23 A 100%-ig terjedő rész a nem tudom/nem válaszolt oldalszám:35

36 A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása - HU sokkal jobb lett jobb lett rosszabb lett sokkal rosszabb lett összesen Férfi Nő év közötti év közötti év feletti iskoláit 15 évesen vagy korábban fejezte be iskoláit 16 és 19 éves kora között fejezte be iskoláit 20 évesen vagy később fejezte be aktív nem aktív % 20% 40% 60% 80% 100% 8. számú ábra A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása Magyarország A 9. számú ábra összehasonlítja az EU27 átlagának véleményét a magya r- országi véleményekkel. Az ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a magyarországi vélemény 57%-ban a jobb lett választ adta, míg a rosszabb lett vélemény 36%-ot képviselt. Az EU27 átlaga 48%-ban a sokkal jobb lett választ adta, míg 9%-a a jobb lett választ jelölte meg. A 100%-ig terjedő részt a rosszabb lett sokkal rosszabb lett és a nem tudom / nem válaszolt vélemény adja. A magyarországi válasz öszszes százalékos értéke az EU27 átlagával megegyező, kis eltéréssel; a sokkal jobb lett (46%), és a jobb lett (11%) válaszok tekintetében. Az összesített százalékos érétkek alapján állították fel az országok közötti sorrendet. A legmagasabb százalékos értéket elért ország kerül az első, míg a legalacsonyabb értéket elért került az utolsó helyre. A legmagasabb pontszámot Írország (83%), míg a legalacsonyabbat Bulgária (15%) érte el. Az átlaghoz k é- pest 15 tagország jelölt meg magasabb és 12 tagország alacsonyabb értéket. oldalszám:36

37 A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása - EU27 sokkal jobb lett jobb lett IE DK UK MT NL CY ES BE LU FI FR DE EE CZ HU EU27 PT AT PL SE IT SK RO SI LT LV EL BG 9. számú ábra A biztonsági és egészségügyi kockázatok alakulása EU27 oldalszám:37

38 4. A munkahelyi biztonságot és egészségügyi kockázatot illetően Ön...? (Nagyon jól tájékozott Elég jól tájékozott Nem elég jól tájékozott Egyáltalán nem tájékozott Nem tudja / nem válaszol) A negyedik kérdéskör a biztonság és az egészségügyi kockázatokat illetően a válaszolók tájékozottságára kérdez rá (betegség) viszonyának értékelése. A kérdésre adott válasz jelzi, hogy a megkérdezettek 69%-a gondolja úgy, hogy a kérdéskört érintően jól, vagy nagyon jól tájékozott, nem elég jól tájékozott 21%-a és egyáltalán nem tájékozott a megkérdezettek 7%-a. Az adatfeldolgozás eredményét a 10. számú ábra mutatja. Tájékoztatási szint - Magyarország nagyon jól tájékozott 12 elég jól tájékozott 57 nem elég jól tájékozott 21 egyáltalán nem tájékozott számú ábra Tájékoztatási szint Magyarország A 11. számú ábra az egészségügyi kockázatokat illetően a válaszolók tájékozottságáról adott véleményeket válaszadók kora és neme szerinti megoszlásban mutatja. Az elég jól tájékozott (57%) hozzászámítva a nagyon jól tájékozott (12%) azt kapjuk, hogy a megkérdezettek jóval több, mint fele azt állítja magáról, hogy a kérdéskörben jól tájékozott. Ugyanakkor nem tekinthetünk el a nem elég jól tájékozott és az egyáltalán nem tájékozott választ adók 28%-os jelenlétéről. A nemek szerinti megoszlást tekintve azt látjuk, hogy mindkét fél hasonlóan ítéli meg a tájékozottságát az adott kérdéskörben. A férfiak 12%-a nagyon jól, 58% jól tájékozottnak ítéli magát, ugyanebben a sorrendben a nők 11%-a nagyon jól, 56%-a jól tájékozottnak ítéli magát. A nem elég jól, illetve az egyáltalán nem tájékozott választ a férfiak 25%-a, a nők 29%-a adta. Érdekes összehasonlítást ad az aktív és nem aktív munkavállaló válaszainak az összevetése; az aktívak 80%-a nagyon jól + jól tájékozottnak ítéli magát, és mindössze oldalszám:38

39 18%-a a nem elég jól, illetve az egyáltalán nem tájékozott. A nem aktívak körében a tájékozott nem tájékozott arány fele- fele arányban oszlik meg. Tájékoztatási szint - Magyarország nagyon jól tájékozott elég jól tájékozott nem elég jól tájékozott / egyáltalán nem tájékozott összesen férfi nő év közötti év közötti év feletti iskoláit 15 évesen vagy korábban fejezet be iskoláit 16 és 19 éves kora között fejezete be iskoláit 20 éves korában vagy később fejezte be aktív nem aktív % 20% 40% 60% 80% 100% 11. számú ábra Tájékoztatási szint Magyarország A következő 12. számú ábrán láthatjuk az EU27 tagállamban a megkérdezettek a kérdésre adott válaszát sorrendben első helyen az, az ország szerepel, ahol munkahelyi biztonságot és egészségügyi kockázatot, illető tájékoztatást nagyon jónak, jónak tartják a legnagyobb százalékban az utolsó helyen, ahol ezt a legkisebb százalékban válaszolták. Az ábra rendkívül tanulságos a hazai munkavállalók és munkáltatók, de a kormányzati szervek számára is. Annak ellenére, hogy az EU27 államok között a magyarországi eredmény kedvező helyet biztosít, az előző kérdésekre adott válaszok nem igazolják teljes mértékben a tájékozottság, a felmérés szerinti kedvező szintjét. Sürgősen tenni kell a tájékoztatás, felvilágosítás területén annak érdekében, hogy a társadalom számára fontos egészség, biztonság kérdésében a tájékozottság szintje növekedjék. Az értékeléskor a nagyon jól tájékozott és a jól tájékozott kérdésekre adott válaszok összegét tekintették a sorrend alapjául. oldalszám:39

40 Tájékoztatási szint - EU27 nagyon jól tájékozott elég jól tájékozott nem elég jól tájékozott egyáltalán nem tájékozott nem tudja/nem válaszol 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% UK IE DK SE FI CZ DE LU HU IT FR CY EE EU ES PT SI NL MT BE LV SK EL LT AT RO PL BG 12. számú ábra Tájékoztatási szint EU27 oldalszám:40

41 Az ábra adataiból kiderül, hogy a nagyon jól tájékozott kérdésre igennel felelők aránya; egy a héthez, legkisebb (6%) és a legmagasabb (42%) értékkel. Az EU27 átlaga (66%) a nagyon jól tájékozott és az elég jól tájékozott válaszok összegeként ennél magasabb értéket 13 ország ért el, 14 ennél kevesebbet. Magyarország e rangsorban az elölről számított 9.-ik (69%). A tájékoztatási szint kérdéskörben az EU27 állama közül az első helyen az Egyesült Királyság áll, az utolsó ebben a sorrendben Bulgária. 5. Valószínűnek tartja-e vagy sem, hogy Magyarországon a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételek rosszabbodhatnak a gazdasági válság következtében? (Nagy mértékben Bizonyos mértékben Nem igazán Egyáltalán nem Nem tudja / nem válaszol) Az ötödik kérdéskör, hogy Magyarországon a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételek rosszabbodhatnak-e, a gazdasági válság következtében? A kérdésre adott válasz jelzi, hogy a megkérdezettek 42%-a gondolja úgy, hogy a gazdasági válság bizonyos mértékben befolyásolja a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételeket. Gazdasági válság hatása - HU nagy mértékben 20 bizonyos mértékben 42 nem igazán 28 egyáltalán nem számú ábra Gazdasági válság hatása Magyarország A megkérdezettek 20%-a gondolja úgy, hogy a gazdasági válság nagymértékben befolyásolja a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételeket. A megkérdezettek 28%-a gondolja úgy, hogy a gazdasági válság nem igazán befolyásolja a munkahelyi biztonsági és egészségügyi feltételeket. Az adatfeldolgozás eredményét a 13. számú ábra mutatja. oldalszám:41

42 Gazdasági válság hatása - HU nagymértékben bizonyos mértékben nem igazán/egyáltalán nem összesen: Férfi Nő év közötti év közötti év feletti Ikoláit 15 évesen vagy korábban fejezte be Iskoláit 16 és 19 éves kora között fejezte be Iskoláit 20 éves korában vagy később fejezte be aktív Nem aktív % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % 14. számú ábra Gazdasági válság hatása Magyarország A 14. ábra mutatja feltett kérdésekre a válaszadók kora, neme és iskolai végzettsége szerinti bontásban a válaszokat. A gazdasági válság hatását a munkahely biztonsági és egészségügyi feltételeinek esetleges változását nemtől függetlenül, azonosan ítélik meg a válaszadók. Nagyobb eltérés figyelhető meg a kor szerinti válaszok esetében itt a fiatalabbak 18 34év közöttiek (58%-a) és a nem aktív dolgozók (56%), valamivel kedvezőbben ítélik meg a válság esetleges hatását. A válaszadóknak ezekben a csoportokban úgy gondolják, hogy lesz hatása a gazdasági válságnak a munkahely biztonsági és egészségügyi feltételeire, és 34-38%-a a válaszadóknak gondolja úgy, hogy a gazdasági válságnak nem lesz hatása a munkahely biztonsági és egészségügyi feltételeire. A következő 15. számú ábra mutatja az EU27 tagállamában megkérdezettek válaszait a gazdasági válság vélt hatására a munkahely biztonsági és egészségügyi feltételeire. Az ábra első helyén szerepel az az ország ahol a válaszadók jelentős hányada úgy véli, hogy a gazdasági válságnak lesz hatása a munkahely biztonsági és oldalszám:42

43 Gazdasági válság hatása- EU27 nagymértékben bizonyos mértékben nem igazán egyáltalán nem nem tudja/nem válaszol 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% LT SI EL EE SE PT CY FR IT BE LV NL RO HU ES EU27 SK IE BG DE CZ FI LU AT UK PL DK MT számú ábra Gazdasági válság hatása EU27 oldalszám:43

44 egészségügyi feltételeire. A rendkívül szélsőséges megítélés itt is megfigyelhető különösen a nagymértékben kérdésre adott válaszra az egyes országokban. A kérdésre adott legmagasabb érték 46%, ugyanerre a legkisebb érték 7%, ez ötszörös eltérést jelent. Magyarország (62%) az EU27 átlagához (61%) képest kissé sötétebben ítéli meg a gazdasági válság hatását a munkahelyek biztonsági és egészségügyi feltételeire. A gazdasági válság hatását az EU27 átlagánál 15 tagállam ítéli kedvezőtlenül, 12 kedvezőbben ítéli meg. A sorrendben a legkedvezőtlenebb megítélés a litvániai válaszolóktól érkezett, a válaszolók 83%-a gondolja úgy, hogy lesz hatása a válságnak a munkahelyek biztonsági és egészségügyi feltételeire, míg a legkedvezőbb megítélés a máltai válaszolóktól érkezett a válaszolók 41%-a gondolja úgy, hogy a válságnak lesz hatása a munkahelyek biztonsági és egészségügyi feltételeire. Megfordítva a kérdést 17%, illetve 59%-a gondolja úgy, hogy nem lesz hatása gazdasági válságnak a munkahelyek biztonsági és egészségügyi feltételeire. II. 5. A kockázatelemzés A kockázat fogalmát a mindennapi életben is gyakran alkalmazzuk. A kockázat szó értelmezésére sok-sok példát találhatunk. Íme néhány mutatóba: Egy olyan esemény bekövetkezésének lehetősége, amely hatással lesz a kitűzött célokra. (AS/NZS 4360:1999 szabvány) Annak valószínűsége, hogy a tervezett hozam nem azonos a tényleges hozammal. A kockázatot ennek az eltérésnek a nagyságával mérjük. (Nemzetközi Bankárképző Központ). Veszteség vagy sérülés lehetősége; veszteség valószínűségének szintje (Merriam Webster szótár). A tervezés jellegéből adódó bizonytalanság, valamint annak lehetősége, hogy az üzleti vagy projekt célok megvalósításának kilátásait valaminek a bekövetkezése befolyásolhatja (BS :2000 szabvány). Normál elosztás fettételezése esetén a várható hozam a múltbeli hozamok átlagával, a kockázat pedig, a normál szórás értékével egyezik meg. (Tőzsdefórum) A veszély a károkozás képessége, míg a kockázat a kár valószínűsége, meghatározott körülmények között és általában a kár súlyosságának meghatározásá- oldalszám:44

45 val. (Health, Environment & Work (University of Manchester)). A termelési és értékesítési tevékenységgel szükségszerűen együtt járó bizonytalansági tényező, amely magában foglalja a veszteség lehetőségét is (Közgazdasági Kislexikon). Ha kockázatokról azaz valószínű kárról beszélünk, akkor a legtöbbször pénzügyi veszteségre gondolunk. Valóban, a legtöbb kár pénzügyi veszteséggé konvertálható, a kockázatok felmerülésének helye, módja, hatása stb. sokfélesége mellett. Mindenképpen érdemes megjegyeznünk, hogy a fentiekben idézett megfogalmazások mindegyike a kockázatot, mint valószínűségi eseményt definiálja. Az 2. számú táblázat a kockázatok egyik lehetséges csoportosítását mutatja. A kockázatok sokféle kombinációban merülhetnek fel. 2. számú táblázat Kockázatforrások Kockázattípusok A kockázatok hatásai kereskedelmi/üzleti kapcsolatok természeti pénzügyi, vagyoni jogi kapcsolatok gazdasági vállalati eszközök gazdasági környezet politikai bevételek és egyéb társadalmi hatások környezeti jogok természeti események emberi költségek politikai környezet munkahelyi személyzet műszaki, technológiai környezet termékfelelősség a vállalat tágabb közössége vállalatvezetési tevékenység szakmai felelősség a vállalat tágabb közössége egyedi személyek hatása biztonság érintettek műszaki a normál vállalati működés piaci működés környezet eszmei vagyon a versenytársak reakciói Az építőipar rettentő veszélyes ágazat. Itt nem csak az a tét, hogy ne bírságolják meg a céget, hanem emberek életéről van szó. Ezért mindig azonnal kell tudni, hogy adott helyzetben milyen előírásoknak kell megfelelni. A kockázatelemzés a lehetséges kockázatok számbavétele, csoportosítása és értékelése a figyelemmel kísért jelenséggel, projekttel vagy üzemeltetési folyamattal kapcsolatban. Az elemzés a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések (prevenció) kidolgozásával zárul, amely a kockázatmenedzselésen belül átvezet a kockázatkezeléshez. A kockázatkezelés a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési oldalszám:45

46 valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció). A 16. számú ábra a kockázatkezelés főbb fázisait mutatja be. A technológiai folyamat megtervezésekor elkészítettünk egy a jogszabályban előírt előzetes kockázat elemzést, ennek során meghatároztuk azokat a tevékenységeket, amelyekkel megelőzhetők az egészséget, illetőleg a biztonságot veszélyeztető lehetséges, bekövetkező események megtörténtét. Természetesen minden eshetőségre nem lehet felkészülni és lehetnek olyan események, amelyekre a tervezéskor nem gondoltunk. Első lépés annak meghatározása, hogy mi kerülhet veszélybe?. A második lépés az azonosítás, mi fordulhat elő, miért és hogyan? A harmadik lépés az elemzés mi a valószínűsége és lehetséges hatása? A negyedik lépés az értékelés itt meghatározzuk a prioritásokat. Ötödik lépés a kockázat értékelése, azaz eldöntjük mit csináljunk. A hatodik lépés az ellenőrzés és felülvizsgálat, jól csináljuk azt, amit csinálunk? A folyamat itt visszaér a kiindulási pontba és magasabb szinten lehet a tervezést újrakezdeni. oldalszám:46

47 1. Meghatározás (az érintett tevékenység, környezet, célok) 6. Végrehajtás (ellenőrzés és felülvizsgálat) 2. Azonosítás (a lehetséges kockázatok listája) 5. Kezelés (elfogadás, megelőzés csökkentés, megosztás) 3. Elemzés (.. ) 4. Értékelés (prioritások, védettségek szükséges erőforrások) 16. számú ábra Kockázatkezelés folyamata II A környezeti kockázatok elemzésének jelentősége A kvantitatív kockázati mérőszámok azt segítik, hogy az egyén, a társadalom esetleges sérülése és a környezet károsodása objektív módon megítélhetővé váljon, másrészről, hogy a hatósági szabályozás könnyen érthető és kezelhető mérőszámok alapján történjen. A nyugat-európai országokban bevezetett irányelvek ezt a fajta környezeti kockázat elemzést helyezik előtérbe, és folyamatban van, egy az Európai Unió által koordinált kockázati harmonizációs program, amelynek fő célja az, hogy az egyes kockázat elem- oldalszám:47

48 zési eljárásokat, módszereket egységes alapokra helyezze és az egyes szakterületek kockázat elemző technikáit megfelelő módon harmonizálja. Magyarországon az Európai Uniós csatlakozás előtérbe kerülésével számos uniós irányelv és rendelet került adoptálásra és bevezetésre, amelyek teljesítését és alkalmazását a vonatkozó kormányrendeletek írják elő. A szabályozásokat előíró hazai- és Európa Uniós rendeletekben 24 fellelhetők a környezeti kockázat elemzés egyes lényegi elemei. Ezek alapján felmerül annak igénye és lehetősége, hogy az arra kötelezett vállalat, illetve üzem egy olyan környezeti kockázatkezelő rendszer - t működtessen, amely alkalmas arra, hogy a vonatkozó rendeleteket teljesítse és az abban előírtakat kielégítse. Ez a rendszer egy olyan korszerű és egyben a környezeti kockázat elemzés eredményeire alapuló környezeti kockázatmenedzsment rendszer kialakítását és folyamatos alkalmazását jelenti, amely lehetőséget ad a naprakész kockázat követésére, illetve a megbízható, folyamatos üzemvitel biztosítása mellett a környezetbiztonsági szempontokat is érvényesíti. II A környezeti kockázatmenedzsment elemei A veszély elemzés a kockázatbecslési folyamat első lépése, amelynek során a veszély azonosítása és a lehetséges következmények modellezése történik. A veszélyek azonosítására kvalitatív (p1. HAZOP, FMEA, hibafa) módszerek alkalmazhatók. A következmények elemzésére hibafa/eseményfa és kiáramlási, terjedési modellek használatosak. A kockázat elemzés magába foglalja a veszély elemzés lépéseit és kiegészül a kvantitatív, valószínűségi alapon történő gyakoriság (frekvencia) becsléssel és a feltételezhető súlyos baleseti kockázatok összegzésével. A frekvenciák becslésének kiindulási alapjául az egyes - szűrés után azonosított - üzemi Létesítmények, technológiai egységek súlyos baleseti kibocsátást kiváltó hibáinak megbízhatósági elemzése szolgál, melynek felhasználásával a lehetséges hatások (toxikus, tűz és robbanás) egyéni és társadalmi kockázatainak frekvenciája is meghatározásra kerülhet a következmény modellek eredményeinek felhasználásával. A döntéshozatali folyamat a kockázati eredmények alapján tehető biztonságnövelő intézkedésekre vonatkozó javaslatok segítik és támogatják. A kockázatok korlátozá /2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről oldalszám:48

49 sára vonatkozó intézkedések kiválasztása hatékonyan két alapelv alapján történhet a kockázat becslési eredmények alapján. Vagy a frekvenciák mérséklését szolgáló megoldások kiválasztásával, vagy pedig a lehetséges következmények mérséklését szolgáló megoldásokkal. A kockázatok korlátozása érdekében, az előzőek szerint megvalósított kockázat elemzési és döntéshozatali folyamatból tevődik össze a kockázat becslési eljárás. A kockázatok kezeléséhez szükséges optimális megoldások folyamatos kialakítása és fenntarthatósága egy hatékonyan megvalósított kockázat becslési eljáráson alapuló kockázatmenedzsment rendszer működtetésével valósítható meg. A fokozatosság elvével összhangban a kockázatelemzés elvégzése az elemzés terjedelme és mélysége alapján egymásra épülő fázisokra bontható. Ez lehetőséget ad a későbbi fázisok pontosabb tervezésére, illetve ezek folyamatos aktualizálására, ezáltal az elemzés időtartamának, költségének az optimalizálására. A fentiek eredményeként a projekt előre haladtával csökken az elemzendő létesítmények, egységek száma, isiközben nő az elemzés mélysége. A hazai jogszabályok követelménye alapján az alábbiak szerint kell eljárni: kvalitatív elemzések szükségesek és célszerűek a lehetséges súlyos baleseti szcenáriók (eseményláncok) azonosítására, a kvalitatív elemzések eredményei alapján meghatározhatók (szűréssel) azok a szcenáriók, amelyek további, részletesebb elemzése szükséges a következmény-elemzésekhez, illetve az ezekhez kapcsolódó (valószínűségi alapon meghatározott) kockázati mutatók előállításához és rangsorolásához. A környezeti kockázatok jellemzésére szolgáló mutatók, így többek között az egyéni és társadalmi kockázatok számszerű meghatározása és az elfogadhatósági kritériumokkal való összevetés csak a kvantitatív elemzés által szolgáltatott valószínűségi mutatók segítségével lehetséges. A kockázatok jellemzésére többféle mutató használható. Az ipari kockázatok elemzésénél használatos kvantitatív valószínűségi kockázati jellemzők lehetnek például a kikerülési valószínűségek, illetve frekvenciák, ugyanakkor a meghatározó környezeti hatásokat összességében figyelembe vevő egyéni és társadalmi kockázati mérőszámok. oldalszám:49

50 Az egyes kikerülő anyagmennyiségek rutin (normál üzemi) és nem rutin (üzemzavari, baleseti) kibocsátásokhoz is tartozhatnak az elemzés céljának megfelelően. A kapott számszerű valószínűségi jellemzőket rangsorolni lehet és szükséges is, a megfelelően hatékony biztonságnövelő intézkedések megtételének támogatásához. Az ökológiai és egészségügyi kockázatok elemzésénél használatos mutatók a PEC és PNEC, azaz az előre becsült környezeti koncentráció és az előre becsült hatás nélküli koncentráció viszonya, illetve a PDI és ADI, azaz az emberi szervezetbe történő teljes becsült napi bekerülés és az emberi szervezetbe történő elfogadható napi bekerülés viszonya. A kockázat jellemizésére használt ezen mutatók, a veszélyeztetettség elemzésén és a veszélyforrások azonosításán és az azt követő hatáselemzésen alapulnak. A veszélyeztetettség elemzésen alapuló, becsült mutatók előállításához szükséges lépések azonosak lehetnek az ipari kockázatok elemzésénél alkalmazott eljárásokkal, amikor tulajdonképpen a kibocsátások gyakoriságát és a kikerülő anyagok terjedési modelljeinek előállítása a feladat. A hatáselemzés során a mérgező adatok feldolgozása és az extrapoláció elvégzése után a hatás nélküli szintek meghatározása történhet. Összességében megállapítható, hogy az egyes szakterületekhez rendelhető kockázatelemzési eljárások között azonos eljárások alkalmazása célszerűnek mutatkozik. A kockázatelemzési eljárások azonos elemei: - veszélyazonosítás, - kibocsátások előfordulási gyakoriságárnak meghatározása, - következményértékelés, terjedési és hatásmodellek alkalmazásával, - kockázati mérőszámok előállítása. Az Európai Unión belül folyó környezeti kockázatelemzési eljárásokra vonatkozó harmonizációs törekvés abba az irányba mutat, hogy az egyes szakterületi kockázatelemzési technikákat közös alapokra helyezzék. Ezen törekvések elsősorban a veszélyek azonosításához és a kibocsátásokhoz tartozó előfordulási gyakoriságok meghatározásához használható módszerek alkalmazásában figyelemre méltóak. Mivel a környezeti kockázatok jelentős hányada legyen az ipari, ökológiai vagy egészségügyi kockázat az ipari üzemek, technológiák működéséből ered, ezért a veszélyek azonosítása, illetve az előfordulási gyakoriságok meghatározása a kockázatot jelentő ipari technológiák elemzésére kell, hogy vonatkozzanak. A veszély azonosításának első lépéseként használható módszerek közül a kvalita- oldalszám:50

51 tív elemzési technikák használhatók. Ezek közül a legelterjedtebb a HAZOP (Hazard Operability Study) módszer, amely egy olyan szisztematikusan végrehajtott elemzési eljárás, amikor a működő technológiát részletesen elemzik a szakértők a lehetséges technológiai funkciókat figyelembe véve. A veszély azonosítás következő fázisára a legelterjedtebb és egyben ajánlott módszer a hibafa elemzés, amely egyben kvalitatív és kvantitatív eljárást biztosít az elemzőnek. A kvalitatív eredmény u.n. minimális hibaesemény kombinációk formájában áll elő, a kvantitatív eredmény pedig, egy valószínűségi, megbízhatósági számítás végeredménye. Kormányrendelet 25 írja elő a súlyos balesetek értékelését és annak tartalmát, illetve elkészítésének módját A veszélyek meghatározására és értékelésére használt eljárások, illetve módszerek alapján figyelembe kell venni a lehetséges súlyos balesetek lehet ő- ségeinek valószínűségét és hatásainak súlyosságát. Az üzemeltető köteles az üzem által okozható veszélyeztetést, annak következményét és a kockázat értékelését együttesen figyelembe vevő bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban, a szakma által elfogadott módszert alkalmazni. A kormányrendelet két valószínűségi mérőszám kvantitatív meghatározását írja elő. A súlyos baleset következtében bekövetkező halálozás egyéni kockázatának mérőszámát az üzem veszélyes anyagot kibocsátó forrása körül az adott anyag fizikai, kémiai tulajdonságai és a meteorológiai adatok alapján, illetve a vonatkozó technológia megbízhatósági elemzése eredményeinek felhasználásával lehet előállítani. Az egyéni kockázati kontúrok az egyéni kockázatok földrajzi eloszlását mutatják. Ezen túlmenően ezen görbék mutatják az elhalálozás várható frekvenciáját egy meghatározott helyen, tekintet nélkül arra, hogy azon a helyen valaki éppen tartózkodik, vagy sem. A társadalmi kockázat az emberek egy csoportjára vonatkozó kockázati mérőszám, aminek alkalmazása eredetileg a nukleáris területen történt meg. A társadalmi kockázatot un. F-N (frekvencia - érintett ember-csoport száma) görbével szokás megadni. Ez a görbe a halmozott frekvenciák alakulását mutatja a következmények, mint halálesetek kumulatív számában kifejezve /2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről oldalszám:51

52 II Kockázatértékelési módszerek A környezeti következményeket becsülni kell, tehát valamilyen eljárással, módszerrel a tevékenységek lehetséges következményeit értékelni kell. A környezet igénybevételének várható mértékének becslését az adatok bizonytalanságának figyelembevételével kell megtenni, azaz az igénybevétel becslésére valamilyen valószínűségi eljárást kell alkalmazni, annak érdekében, hogy az abban szereplő adatok bizonytalansága meghatározható legyen. A leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárás az egyes hatásokra kiállítják az alábbi táblázatot és ennek segítségével állapítják meg a kockázat mértékét. Minden egyes listára vett kockázat két dimenzióját (valószínűségét és hatását) meg kell határozni, az azokat befolyásoló tényezők felsorolásával. Mivel valószínű kár"-ról beszélünk, a valószínűség és hatás meghatározása sajnos nem lehet mindig számszerű. A legtöbbször statisztikai módszerek alkalmazhatók (lásd VaR), mivel a többnyire rendelkezünk értékelhető esetháttérrel. Ennek hiányában korábbi hasonló gyakorlatra, esettanulmányokra, szakvéleményekre vagy szakértői munkacsoportok közös brainstorming-jaira lehet alapozni. A kockázatok elemzésének módszerei az alkalmazható információk mennyiségének függvényében a kvalitatív és kvantitatív módszerek kombinációiból állnak. A leginkább használatos kvalitatív módszer a valószínűség-hatás-prioritás mátrix, például az alábbi minta szerint: valószínűség Hatás Jelentéktelen Alacsony Közepes Jelentős Meghatározó Valószínűtlen A A K M M Ritka A A K M SZ Lehetséges A K M SZ SZ Valószínű K M M SZ SZ Majdnem biztos M M SZ SZ SZ SZ: szélsőséges A: alacsony K: közepes M: magas A kormányrendelet előírja az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeinek figyelembevételét. Ez azt jelenti, hogy kockázat elemzésben alkalmazott veszély meghatározási eljárásokat (HAZOP, hibafa/eseményfa elemzés) kell alkalmazni annak érdekében, hogy a környezetterhelést oldalszám:52

53 kiváltó meghibásodásokat és azok kombinációit ki lehessen mutatni. környezeti hatásokat értékelni kell és a hatásterületeket térképen kell meghatározni és jelölni, amely szintén egyik lényegi eleme a környezeti kockázat elemzés következményelemzését szolgáló terjedés, illetve hatás számításnak. Előírja a kormányrendelet, hogy amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét meg kell határozni. Ugyanakkor, a meg kell adni a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségeit, amely szintén a környezeti kockázat elemzés utolsó lépéseként alkalmazott biztonságnövelő intézkedéseket szolgáló javaslatok megtételét jelenti. A következő pontban összefoglaltuk a munkahelyi kockázatbecslés legfontosabb lépéseit. II Munkahelyi kockázatbecslés, kockázatértékelés - általános tudnivalók A kockázati forrás(ok) okozta expozíciót követően, meghatározott feltételek mellett az embert vagy környezetet érintő káros hatás(ok)/esemény(ek) valószínűségének és súlyosságának értékelési folyamata, beleértve a kísérő bizonytalanságok azonosítását is. A kockázatbecslés magában foglalja a veszély azonosítását, a veszély jellemzését, az expozícióbecslést és a kockázat jellemzését. II Munkahelyi kockázatértékelés során elvégzendő feladatok Veszélyek azonosítása Veszélyeztetett személyek (munkakörök) azonosítása Veszélyek minőségi és mennyiségi értékelése Teendők a kockázat csökkentésének érdekében Kockázatkommunikáció Dokumentálás Ellenőrzés, felülvizsgálat Veszélyek azonosítása: Gépek, munkaeszközök, munkahely, technológia veszélyeinek megismerése, leírása. Veszélyeztetett személyek (munkakörök) azonosítása Az adott tevékenységgel közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban lévők azonosítása. Az adott munkakörben a dolgozó feladatainak megismerése. Egészségi állapotának (fizikai, mentális) rögzítése. Veszélyek minőségi és mennyiségi értékelése: oldalszám:53

54 A veszély súlya, az okozható kár mértéke és kiterjedése, a veszélyeztetett személyek száma, a bekövetkezés valószínűsége. Mérésre csak ott van szükség, ahol nem lehet eldönteni egyértelműen a expozíció mértékét. Teendők a kockázat csökkentésének érdekében: Konkrét minden a biztonságot, egészséget érintő intézkedési tervet kell kidolgozni, felelős, határidő megjelölésével. Kockázatkommunikáció A kockázatbecslés, kockázatértékelés során feltárt hiányosságokról, veszélyekről, azok elhárítására hozott intézkedésről tájékoztatni kell a dolgozókat. A kockázatértékelés eredményéről tájékoztatni kell a munkavédelmi képviselőt, a foglalkozásegészségügyi szolgáltatót. Dokumentálás A kockázatbecslés, kockázatértékelés teljes folyamatát dokumentálni kell. Hatósági ellenőrzéskor azt az ellenőrzést végző számára hozzáférhetővé kell tenni. II Az építőipar egészségvédelmi kérdései Az építőiparban, főleg a befejező építési munkák területén fennáll a szerves oldószergőzök okozta robbanás és mérgezés veszélye. Ez a tény egyrészt összefügg az építőipar fejlődésére is jellemző, kemizálás folyamatával, azaz a vegyi termékek, műgyanták felhasználásának ugrásszerű megnövekedésével. Emiatt az egyes szakipari tevékenység során a munkahelyi mikroklíma a környezetbe kerülő, egészségre ártalmas szennyeződések következtében alapvetően megváltozik. Komoly szakmai felkészültséget igényel a kockázat elbírálása, annál is inkább, mert a vegyi termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok gyártmányaik mérgező hatását, veszélyességét a hatályos rendelkezések ellenére is nem helyénvaló módon ítélik meg. Veszélyes, mérgező hatású vegyi termékek kerülhetnek úgy forgalomba, hogy az emberi szervezetet károsító sajátságukra, vagy más veszélyforrásra nem is figyelmeztetik a felhasználókat. II Veszélyes munkakörök Az építőiparban az alábbi területeken kell elsősorban számolni az emberi szervezetre ártalmas vegyi anyagok felhasználásával: - festő-, mázoló-, oldalszám:54

55 - padlóburkoló, parkettázó-, - tetőfedő-, - nedvesség ellen szigetelő, savszigetelő-, - aszfaltútépítő-, - üveges-, - hegesztő- és egyéb munkák (pl. takarítás, karbantartás) területe. Az építőiparban általában, de elsősorban az előbbi munkaterületeken olyan sajátságos körülményekkel is számolni kell, amelyek az egészségvédelem hatékonyságát hátrányosan befolyásolják. Hangsúlyozni kell, hogy ezek az adottságok gyakorlatilag függetlenek az építőipar fejlettségi színvonalától. Az eredményes, preventív egészségvédelem pedig a mikrokörnyezet emberi szervezetre ártalmas összes tényezőinek felmérését és azok megváltoztatását teszi szükségessé. Ebből következik, hogy már a szakiskolákban, a felsőoktatásban a munka-, illetve egészségvédelem területét érintő tananyagokban, a hallgatókban azt a képességet és szemléletet kell kifejleszteni, hogy a munkahelyi veszélyforrásokat, az emberi szervezetet károsító tényezőket önállóan értékeljék, majd azok elhárítására a szükséges intézkedést saját hatáskörükben meg tudják tenni. Ezt a munkavédelmi szemléletet pedig úgy lehet az oktatás során kifejleszteni, ha a tananyagban minél több olyan fejezet található, amely gyakorlati példákat, esetleg megtörtént esetek részletes szakmai elemzését tárgyalják. Az építőiparban az egészségvédelmi óvintézkedések során kiindulási feltételként figyelembe kell venni az alábbi tényezőket: a az építőipari tevékenységre javarészt nem helyhezkötött, hanem változó munkaterület jellemző. Ennek megfelelően a munkahelyi mikrokörnyezet egészségvédelmi paraméterei is esetenként változnak. Emiatt a leghatékonyabb óvintézkedést - pl. a helyi elszívást, mesterséges légcserét - rendszerint nem lehet biztosítani. b az építőiparban a mérgező hatású vegyi terméket rendszerint nagy mennyiségben használják fel. Anyagok kezelésére, tárolására olyan lánc alakult ki, hogy a mérgező anyagok a közvetlen felhasználás helyére csak több lépcső (raktár) közbeiktatásával kerülhetnek. Emiatt a mérgező anyagok több em- oldalszám:55

56 c d bercsoporttal kerülnek közvetlen kapcsolatba. Az építés helyén olyan korszerű raktározás sem biztosítható, mint telepített üzemekben. építéshelyi körülmények mellett nemcsak a közvetlen felhasználást végzők, hanem a közelben dolgozók is kapcsolatba kerülnek a mérgező hatású anyagokkal. Ugyanez fordítva is fennáll akkor, ha mérgező anyagokat felhasználó vegyi üzemekben kell építési tevékenységet végezni. végső soron megemlítendő az építőiparra jellemző munkaerővándorlás és az alkalmazottak alacsony iskolai végzettsége is és annak hátrányos következményei. II Számítási eljárások a kockázat mértékére A festékek, szigetelő- védőréteg-képző anyagok, műgyanták főleg szerves oldószeres alakban, de gyakran vizes diszperzióként kerülnek forgalomba. Az ilyen műgyantaoldatok, festékanyagok, stb. használatra kész állapotra hígítva mintegy 30-70% szerves oldószert tartalmaznak. Gyakran a felület (alap) tisztítására, zsírtalanítására közvetlen is használnak szerves oldószereket. A műgyanták és az oldószerek jó része az A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve a B - tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az oldószerek, hígítók nem épülnek be a védőrétegbe, hanem kisebb vagy nagyobb párolgási sebességgel gőzzé alakulva elpárolognak, a munkatérbe kerülnek, s azt a környezeti állapothatározóktól függően telítik. Ennek két hatása lehet, az egyik a robbanásveszélyes levegő oldószerelegy kialakulása, a másik az egészségre ártalmas koncentráció kialakulása. A kialakulást sok más tényező mellett az oldószerek párolgási hajlam befolyásolja. Az oldószerek párolgási hajlamát a párolgási számmal jellemzik. Ez egy olyan viszonyszám, amely azt fejezi ki, hogy ugyanazon feltételek mellett (felületnagyság, hőmérséklet, stb.) időegység alatt (1 sec) hányszor kevesebb oldószer párolog el, mint az összehasonlítási alapul vett oldószer (éter). Néhány oldószer etil éterre vonatkoztatott párolgási száma a következő: etil éter 1, 0 metilalkohol 6, 3 metilénklorid 1, 8 toluol 6, 1 aceton 2, 1 etilalkohol 8, 3 etilacetát 2, 9 o xilol 13, 5 benzol 3, 0 n butilalkohol 33, 0 oldalszám:56

57 könnyű benzin 3, 5 dekalin 94, 0 triklóretilén 3, 8 A szerves oldószerek párolgása az alábbi összefüggés szerint számítható ki: (pl. egy padlóburkolat fektetésénél a ragasztórétegből vagy pl. festésnél, lakkozásnál a rétegből eltávozó oldószer mennyisége) Ahol: G = M f x O x F x ß x (P t P g ) / P h (kg/m 2 h) G = az 1 m 2 felületről 1 óra alatt, adott hőmérsékleten elpárolgó oldószergőz mennyisége, M f = az oldószerek molekula tömegével jó megközelítéssel arányos párolgási tényező, amelynek értéke 52,0-85,0 között változik. O = a védőréteg, ragasztóréteg, műgyantaoldat, stb. sajátságától függő tényező, amely azt fejezi ki, hogy azok milyen mértékben hajlamosak visszatartani (okkludálni) az oldószert. Értéke általában 0,40-0,88 között változik. F = a számításba vehető párolgási felület, m 2 ß = a légáramlás sebességétől (v) függő párolgási tényező, értékei ha V = 0,0-0,1 m/sec akkor = 0,60 V = 0,1-0,6 m/sec akkor = 0,78 V = 0,6-5,0 m/sec akkor = 0,92 P t = az oldószer telítési nyomása az elpárolgás hőmérsékletén, (bar) P g = az oldószer gőznyomása az elpárolgás hőmérsékletén és légköri nyomásnál, (bar) P h = légköri nyomás, (bar) Az előbbi összefüggés, a Dalton képlet [2], [3] azonban olyan sok változó faktort tartalmaz, amelyek esetenkénti megállapítása körülményes, így az összefüggés elsősorban nagyságrendi tájékoztatásra alkalmas. Ugyanakkor, ha egy oldószer P g gőznyomása (bar) adott hőmérsékleten és P ö légköri nyomáson (bar) ismert, akkor a munkatérbe került G mennyisége az alábbi összefüggés szerint számítható ki: ahol G = M x V x P g / 22,414(P ö -P g ) (g/m 3 ) M = az oldószer (g) molekula tömege V = a munkatér térfogata, m 3 oldalszám:57

58 Egészségvédelmi szempontból igen fontos, hogy gyakorlatilag minden oldószergőz nehezebb, mint a levegő, s maga ez a tény különösen kellemetlen veszélyhelyzeteket teremthet. Ennek figyelembevétele rendkívül fontos minden résztvevő számára, mert a különféle munkahelyek légszellőzésének kialakításánál sokszor végzetes hiba forrása lehet. A gázok és oldószergőzök levegőre, illetve hidrogénre vonatkoztatott sűrűsége a molekula tömegeikkel arányos, azaz: ahol D lev = M / 28,95, illetve D H = M /2,02 D lev = a levegőre, illetve D H a hidrogénre vonatkoztatott relatív sűrűség M = molekulasúly. A 2,02 a hidrogéngáz, illetve 28,95 a levegő közepes molekulasúlya Hangsúlyozni kell, hogy egészségvédelmi szempontból a helyiségek légcseréjének tervezésekor, stb. kizárólag a D lev értéke jöhet számításba. Mivel a szakmai gyakorlatban használatos összes oldószer molekulasúlya nagyobb, mint 28,95, ebből következik, hogy gőzeik a levegőnél nehezebbek. Az oldószergőzök jóval nagyobb gőzsűrűsége azért veszélyes, mert közvetlen a padlószint felett 0,5-1,0 m-es magasságban mindig aránytalanul nagyobb az oldószergőzök töménysége. Ez azt jelenti, hogy az, aki szerves oldószergőzökkel szennyezett munkatérben dolgozik és akár rövid időre is eszméletét veszti és ilyen állapotban a padlózatra kerül, ott sokkal több oldószergőzt lélegez be, s így akár 5-10 percig is magára hagyva, halálos mérgezésnek van kitéve. [5] Sajnos több ilyen eset előfordult. Egy dolgozó egyedül és minden védőfelszerelés nélkül egy föld alatti tartály mázolás előtti zsírtalanítását végezte benzolhomológ tartalmú oldószerekkel. Nem élte túl. Volt több olyan tűzeset is, ahol a veszélyes oldószergőzök jelenléte ellenére kiadták a vízszerelő szakember számára a nyílt lánggal járó műveletsorra vonatkozó engedélyt. A vízszerelő szakember nem kellő körültekintéssel járt el, és a forrasztólámpa begyújtását követően dolgozni akart. Munkájában a robbanás akadályozta meg. Természetesen súlyosan megsérült ő is és a padlóragasztó szakember is. Ilyen körülmények mellett egyedül, ellenőrzés, azaz közvetlen élő kapcsolat nélkül nem szabad senkinek sem dolgozni. Adott esetben a munka összehangolására komolyan oda kell figyelni. oldalszám:58

59 Az előbbiekből az is következik, hogy zárt munkatereknél a mesterséges (vagy természetes) légcserénél az elszívó- vagy kivezető nyílást minden esetben a padlószint közelében (15-30 cm magasságban) tanácsos kialakítani. A számítással meghatározott elpárolgott oldószer mennyisége meghatározott térfogatott jelent ezt összevetve a helység légterével meghatározható a kialakult oldószerkoncentráció a levegőben. Ezt az értéket összehasonlítva az oldószerre légtérben megengedett koncentráció (MAK) értékével meghatározhatjuk az egészségügyi kockázat mértékét [6]. Ugyanezt a számított koncentráció értéket összevetve az oldószerre, a levegővel alkotott robbanásveszélyes koncentráció értékekkel itt általában egy tartomány található megkapjuk a biztonságra vonatkozó kockázat mértékét. oldalszám:59

60 III. Az építőiparban felhasznált veszélyes anyagok A hazai építőipar főleg a befejező szakipari építési munkák területén több ezer olyan vegyi anyagot és terméket használ önállóan vagy összetevőként rendszeresen, amelyek között nem egy gyúlékony és/vagy robbanásveszélyes, az emberi szervezetre részben vagy egészben ártalmasak lehetnek. A motorhajtásra szolgáló üzemanyagok és a kenőanyagok gyúlékonyak, párájuk robbanásveszélyes elegyet képezhet a levegővel. A lángvágásnál és -hegesztésnél használt gázok, a különféle festékek és hígítóik szintén tűz-és robbanásveszélyesek lehetnek. A cement, mész, csemperagasztó, műgyanta alapú malter adalékok (pl. epoxidok), tömítőanyagok és festékek használatakor a dolgozók kapcsolatba kerülnek vegyszerekkel. A vegyi anyagok szabályozása eleinte csak az akut hatások kivédésére koncentrált, majd a rákkeltő vegyületek kerültek a figyelem középpontjába. Az utóbbi évek vizsgálati eredményei szerint a kutatók egyre fontosabbnak tartják az egyes vegyületek hormonháztartásra gyakorolt hatását is. III. 1. Légszennyező anyagok Hazánkban a települések levegőjének romlása az 1960-as évektől jelentős mértékűvé vált, ennek oka az ipar rohamos fejlődése. A 70-es években már levegőtisztasági, levegővédelmi intézkedéseket kellett hozni a folyamat lassítása miatt. Ennek hatására a 80-as évek első felében átmeneti kis javulás volt tapasztalható, de később kissé nőtt a légkör szennyezése, hiszen rohamosan nőt a megvásárolt gépkocsik száma, valamint több ország visszatért a széntüzelésű hőerőművek által termelt energiára. III Légköri aeroszolok, szálló por A levegőszennyeződést okozó anyagok két nagy csoportja a szilárd és gáznemű szennyeződések. A szilárd szennyeződések fajtái a por, a korom és a pernye. Kis részecske-, szálló por-, aeroszol-, PM- (particulate matter) szennyezés - az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a fogalmakkal a hazai és a nemzetközi sajtóban. Ezek a nagyjából azonos fogalmak nem egy bizonyos anyagot vagy egy kémiai szerkezetet jelölnek, hanem fizikai tulajdonságot, halmazállapotot. Az aeroszolok a levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Szilárd diszpergált anyag esetén füstről, ha a porlasztott (vagy kondenzálódott) anyag folyadék halmazállapotú, ködről is beszélhetünk. A felhő is természetes oldalszám:60

61 aeroszol. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 μm közé esik, PM 10 -nek a 10 μm-nél kisebb átmérőjű, durva részecskéket, PM 2.5 -nek pedig a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű "finom" porszemcséket nevezzük. Minél nagyobb méretűek, annál nagyobb valószínűséggel nagyobb súlyuk miatt leülepednek a talaj felszínére (ülepedő por), ezáltal belégzéssel kevés jut be a szervezetbe. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. Az ember légzőszervei kiváló tulajdonsággal rendelkeznek a porszennyezések kiválasztására, de ez a képesség 5-10 mikrométernél (μ m) nagyobb méretű részecskékre korlátozódik, ezért ha nagyobb méretű szennyeződést belélegzünk, méretük miatt könnyen fennakadnak a felső légutak védelmi rendszerén (orrban levő szőrszálak, később csillók), és köhögéssel vagy tüsszentéssel megszabadulunk ezektől. A mikron és annál kisebb méretű füstök és az ultra finom aeroszolok (<100 nm) szinte gyakorlatilag nem vagy csak igen lassan és nyugalmi állapodban ülepednek le, emiatt hatásuk kettős. Egyrészt a levegőszennyezés fokozódásához járulnak hozzá, másrészt kis méretük miatta belélegezhető frakció átjutva a légutak védelmi rendszerén könnyen bejutnak a szervezetbe az alsó légutakba, sőt a 2,5 μm-nél kisebb átmérőjű, "finom" porszemcsék (PM 2,5 ) még a tüdő léghólyagocskáiba is és olyan veszélyes anyagokat visznek be, mint pl. a mérgező nehézelemek (ólom, kadmium), sugárzó izotópok, veszélyes szénhidrogének és számos mikroorganizmus. Ezek az anyagok könnyen hozzátapadnak az apró szennyeződésekhez és valójában bevitetik magukat a szervezetbe. Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. A városi levegőben található kis részecskék (PM) egyrészt a közlekedés, az ipar és egyéb emberi tevékenység juttatja a környezetünkbe és a szél által felvert porból származnak. Ezek jelentős része azonban nem ártalmatlan por, mint nagyapáink idejében volt, hanem tele van olyan anyagokkal, amelyek korábban nem léteztek, vagy csak sokkal kisebb mennyiségben fordultak elő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros oldalszám:61

62 lehet. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mert álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget. Tudományosan igazolt, hogy szoros összefüggés van az allergiás, asztmás, illetve egyéb légzőszervi megbetegedések előfordulása és a légszennyezettség mértéke között. A PM légszennyezés, amely nagy mennyiségben tartalmaz rákkeltő, illetve a légzőrendszert károsító anyagokat, a gyerekek számára jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. Az Amerikai Egyesült Államokban ezek a részecskék teszik ki a levegőben található rákkeltő anyagok 78 százalékát. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. A legveszélyesebbek a már említett, 2,5 mm-nél kisebb, ún. ultrafinom részecskék, melyek légzőszerveink legmélyére is bejutnak, és onnan nem távoznak. További súlyos veszélyt jelent, hogy ezek a kis részecskék, a legkülönbözőbb, részben kimutatottan rákkeltő szennyezőanyagokat tartalmazzák (pl.: kormot, káros szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet). Ezek a részecskék rátapadnak a növényi pollenek felületére, és magukat a polleneket is rendkívül agresszívvá, allergénekké teszik. Az alábbiakban mutatunk be kémiai elemeket, vegyületeket, termékeket és azok egészségre való ártalmait. III Gáznemű légszennyeződések III Szén-monoxid A szénmonoxid (CO) színtelen, szagtalan, mérgező, az egyik legfontosabb beltéri szennyező gáz, amely szén és szénhidrogén tüzelő- és motorhajtó anyagok tökéletlen égése során a természetben, a belsőégésű motorok által a közlekedés, az energiatermelés és az ipar számos területén keletkezik szén-dioxid helyett (CO 2 ). Veszélye abban áll, hogy több százszor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből, ezáltal lehetetlenné téve akadályozza a vér oxigénszállító képességét [4] [5]. Normális körülmények között is képződik szén-monoxidhemoglobin, de ez csak 1,5 %-a az oxigén- hemoglobinénak, de például a rendszeres dohányzóknál ez az érték 3-5 %-on állandósul. Azonnali élettani hatása fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése, tartós élettani hatása, hogy a szív- oldalszám:62

63 izmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Szintje a kültéri levegő COszintjétől, a belső forrásoktól és a szellőzés hatékonyságától függ. Tiszta levegőn van némi esély, hogy kiürül a szervezetből, ezért kell a mérgezettet mielőbb friss levegőre vinni. III Nitrogénoxidok A nitrogénnek számos oxidja (dinitrogén-oxid, nitrogén-monoxid, dinitrogéntrioxid, nitrogén-dioxid, dinitrogén-tetroxid, nitrogén-trioxid) ismeretes, melyek szabad térben folyamatosan alakulnak át. A légkörben előforduló nitrogén-oxidok sárgásbarna, jellegzetes szagú elegyet alkotnak. A környezõ levegõben szennyezõ anyagként nagyrészt nitrogén-monoxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO 2 ) keveréke található, amelyek együttes mennyiségét a környezetvédelmi szaknyelv nitrogénoxidok (NO x )-nek nevezi. A levegőben lévő nitrogén az oxigénnel csak speciális körülmények között, magas hőmérsékleten egyesül. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős forrás az építőipar magas hőmérsékletű tevékenységei (hegesztés, forrasztás, lángvágás). A természetben elsősorban villámláskor (3000 o C) illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor valamint a talajban végbemenő biológiai folyamatok során megy végbe az erősen endoterm folyamat. Ezen gázok ha vízzel (esőcseppek) reagálnak salétromos-savat (HNO 2 ), majd salétromsavat (HNO 3 ) létrehozva a savas esők egy részét alkotják. A csapadékvíz kémhatása a benne oldott szén-dioxidtól enyhén savas: ph-ja: 5,6. A salétromsavat és kénsavat tartalmazó savas eső ph-ja 3,6, de mértek már 2,6-t is. A savas esők kialakulásáért felelős gázok azelőtt is léteztek, mint hogy vulkáni és talajbaktériumok működése az ember előtt is létezett. Az emberi tevékenység azonban rendkívüli mértékben meggyorsította e folyamatot. Hasonló folyamat játszódik le, amikor a nitrogénoxid gázok a szem és a légutak nyálkahártyáján salétromsavvá alakulnak és ott izgató hatást fejtenek ki. Ha pedig felszívódnak, akkor a vörösvértestek hemoglobinjában levő kétértékű vas háromértékűvé alakításával rontják az oxigénszállítást. Szerepet játszanak a szmog képződésben is. III Nitrogén-dioxid (NO 2 ) A nitrogéndioxid (NO 2 ) vörösesbarna, szúrós, kellemetlen szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Erős oxidálószer és heves reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. oldalszám:63

64 Reagál vízzel, salétromsavat és nitrogén-oxidot képezve. Nitrogén-oxidok keletkezhetnek magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. A gáz és a gőz egyaránt izgatja a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, nagymértékű expozíció halálhoz is vezethet. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Genetikus károsodást is okozhat az emberben. III Nitrogén-monoxid A nitrogén-monoxid (NO) színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxiddá is átalakul. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. III Kén-dioxid A kéndioxid (SO 2 ) színtelen, szúrós szagú mérgező gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj) elégetésekor és a dízelüzemű motorok üzemeltetésekor keletkezik. A kéndioxid a levegő nedvességtartalmával kénessavat ill. kénsavat képez, melynek eredménye a savas eső. A savas eső kialakulásához hasonló folyamat játszódhat le a szem és a légutak nyálkahártyáján. A keletkezett kénessav, majd kénsav erősen izgató, sőt mutagén hatású. Egészségügyi hatásaként nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat. III Kénhidrogén (hidrogén-szulfid) A kénhidrogén (H 2 S) színtelen, jellegzetes (záptojás) szagú, a levegőnél nehezebb gáz. A talaj felszínén terjedhet; begyulladás távolabb is lehetséges. Hevítése heves égést vagy robbanást okozhat. Égetésre bomlik, mérgező kén-dioxidot fejlesztve. Hevesen reagál erős oxidáló szerekkel, tűz- és robbanásveszélyt okozva. Megtámadja a műanyagokat és sok fémet is. III Ammónia Az ammónia (NH 3 ) színtelen, szúrós szagú gáz, mely nitrogénből és hidrogénből áll. Vízben könnyen oldódik, nagy nyomáson és alacsony hőmérsékleten könnyen cseppfolyósítható. Az ammónia nitrogén-oxidokkal lép reakcióba ammónium-nitrát képződése közben. Az ammónium-nitrát az egyik leggyakoribb PM 2.5 komponens. oldalszám:64

65 III Ózon Az ózon (O 3 ) három oxigén atomból álló, folyékony állapotban sötétkék, szilárdan pedig ibolya színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz az ultraibolya (UV) sugárzás hatására a légköri, légzési kétatomos (O 2 ) molekulákból alakul át. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető. Igen erőteljes oxidálószer, könnyen bomlik, és a belőle felszabaduló atomos oxigén agresszívan reagál környezetével. Ezért is használjuk fertőtlenítésre, fehérítésre és ivóvíztisztításra. A sztratoszférában előforduló ózonpajzs (20-22 km magasságban) elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát. A szmog fő komponense is egyúttal, másodlagos légszenynyező, a troposzférikus (talajközeli) káros egészségügyi hatásokat okoz. A napfény hatására keletkezik a az üzemanyagok elégetésekor a kipufogógázokból. Az ózon magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki. Az ózon a tüdőben meggátolja az ott lévő makrofágok működését, valamint különböző enzimek működését is. Közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja azok zöld leveleit, virágait. Gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést, ami szintén a növény pusztulásához vezethet. Már 60 ppm ózon a felére csökkenti a fotoszintézis mértékét egyes növényeknél. Egyes szakértők szerint az olefineknek szerepük van az ún. talaj közeli ózonképződésben, ezért a benzinek olefintartalmát korlátozzák. III Radon A radon ( 222 Rn) az urán ( 238 U) bomlási sorában megtalálható színtelen nemesgáz, általában radioaktív bomlási termék, anyaeleme a rádium ( 226 Ra), amely a földkéregben, a talajban, és építőanyagainkban is megtalálható. A természetben is nagy menynyiségben fordul elő, e tekintetben hazánk egyes tájai között nagy az eltérés. Beltéri légszennyező, szinte kizárólag természetes eredetű. A talajból felszivárgó radon a "túl jól" szigetelt lakásokban dúsul föl. A radon felezési ideje 3,8 nap, ami azt jelenti, hogy a radon atomok magjainak száma ennyi idő alatt csökken a felére. Alfa-sugárzó, belőle nagy sebességű hélium atommag (2 proton és 2 neutron) lökődik ki, és roncsolja a környező anyagokat. Az alfa- sugárzás viszonylagos biológiai hatékonysága kb. hússzor nagyobb, mint az egyéb ionizáló sugárzásoké, vagyis az elnyelt energia hússzor nagyobb biológiai hatást válthat ki. Ennek oka a rövidtávon belüli nagy energiaátadás. A oldalszám:65

66 földből kiáramló radon a szabad levegőn gyorsan eloszlik és felhígul. Magas radonszintek ott jelentkeznek, ahol a radon jól körülhatárolt térrészbe kerül, ilyenek a bányák, barlangok, házak, lakások. A bomlástermékek keletkezésük után nagyon rövid időn belül kötődnek felületekre, falakra, bútorokra és aeroszol szemcsékre. A radon hatásait nagyrészt radioaktív bomlástermékei belégzésének tulajdonítják, mivel a radonnak és bomlástermékeinek hatása elsősorban a tüdőben jelentkezik. Az aeroszol szemcsékre tapadt bomlástermékek belélegzésekor a hörgők elágazásainál ezek falára rakódhatnak, ott megtapadva alfa- részecskékkel bombázzák a hörgőhám leginkább sugár-érzékeny, oszló sejtrétegét. A légzőszervben való felhalmozódásuk attól függ, hogy részecskékhez kötve vannak-e vagy nem. A radioaktív anyagokra jellemző a rákkeltő, génkárosító hatás. A szervezet végső károsodása kétféleképpen következhet be. Az egyik esetben a sugárzást közvetlenül elnyelő molekulák károsodnak, máskor a szervezetben található vízmolekula ionizálódik. A radioaktív anyagok a szervezetben nem egyenletesen oszlanak el, hanem kialakul egy jellegzetes dóziseloszlás. A szervezet leginkább sugár érzékeny részei a nyirokszövetek, a csontvelő és az ivarszervek. Az energiaátadás hatására a sejtek elpusztulhatnak, vagy mutáns sejtek keletkezhetnek. A mutáns sejtek könnyen rák előtti állapotba kerülhetnek, majd egyéb káros hatásokra, pl. vegyszerek, dohányzás, rákos sejtekre osztódhatnak. Magas radon-koncentráció esetén a hosszú ideig tartó belégzés megnöveli a tüdőben a rákos daganatok kialakulásának kockázatát. 17. számú ábra oldalszám:66

67 III Szerves vegyületek Természetes eredetű sugárterhelés A szerves anyagok, szerves vegyületek elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak élő szervezet képes előállítani ezeket a szénvegyületeket. Ezt az álláspontot a karbamid szintézise döntötte meg az 1820-as években Az ismert szerves vegyületek száma tízmilliós nagyságrendű és ma már mesterségesen többet állítanak, mint ahány a természetben előfordul. [4] [5] [10] III Illékony szerves vegyületek VOC (Volatile Organize Compounds) A VOC néven emlegetett vegyületek gyűjtõfogalma alatt a levegõben elõforduló szennyezõ szénhidrogén származékokat értjük a metán kivételével. A levegõben a napsugárzás hatására a VOC-vegyületek egy része a nitrogén-oxidokkal reakcióba lépve részt vesznek a fotokémiai füstköd kialakulásában. Egy részük rákkeltõ hatású, kibocsátásukat nemzetközi szerzõdések szabályozzák. Forrásuk részben természetes eredetű, de a VOC szennyezés meghatározó része a közlekedésnél az üzemanyagok tankolásakor, tökéletlen elégésekor a kipufogó gázai, a festék, lakk és oldószer előállítás és főleg felhasználás különböző komponensei, a hűtők és palackok freon tartalmú gázai, a tűzoltó készülékek halon töltetei, a növényvédő, láng- és rovar mentesítő szerek előállításakor és használatakor keletkezik. Amennyiben egyes vegyületei a születés körüli időszakban kerülnek az emberi szervezetbe, súlyos felnőttkori következményei lehetnek. Közvetlen hatásuk: fejfájás, hányinger, szédülés. III PAH vegyületek Két vagy több benzolgyűrűt tartalmazó, több száz policiklikus aromás szénhidrogén vegyületek, melyek döntően antropogén eredetű, az ember természetátalakító tevékenységének biotikus tényezők körébe tartozó globális mértékű hatásának következményeként keletkeznek. A háztartási kibocsátásokon túl a gépjárműforgalom is felelős a PAH szennyezésért. Nagyon veszélyesek, legtöbbjüknek karcinogén (rákkeltő) hatása van, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését. hatásuk van. Legismertebb PAH vegyületek a benzopirén (BaP), benzantracén, ciklopentopirén, dibenzantracén, 1-metil-fenantrén. A rákkeltő hatása elsősorban a leg- oldalszám:67

68 nagyobb mennyiségben jelenlevő BaP, a 3,4 benzpirén-nek van, ezért ez az egyik legveszélyesebb vegyület, mely a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke lakóterületen 1 nanogramm/m 3. Ha porhoz tapadva jutnak be a tüdőbe, akkor ott tartózkodási esélyük és ezáltal rákkeltő hatásuk megsokszorozódik. A dohányfüst is jócskán tartalmaz szénhidrogéneket, ezért a dohányosok, ha a közlekedést is hozzávesszük, halmozott szénhidrogén terhelésnek vannak kitéve, a tüdőrák előfordulási aránya náluk jóval nagyobb. III Halogénezett szénhidrogének 26 A freonok azon kémiai anyagok csoportjának fantázia neve, amelyeket halogénezett (klór, fluor) szénhidrogéneknek Színtelen, szagtalan kémiailag nagyon stabil, nagy kompressziós képességű vegyületek. Ideális anyagnak tűntek hűtőgépek, légkondícionáló berendezések és illatszeres, festékes szóró palackok biztonságos töltőanyagaként, mivel könnyen párolgó folyadékok és nem gyúlékonyak. Teljesen ártalmatlanok az egészségre, a bőrt nem izgatják, mind az élő, mind az élettelen környezetre nézve. Csak arra nem gondolt senki, hogy állandóságuk miatt a magas légkörbe is feljutnak és ott reakcióba lépnek az ózonmolekulákkal (O 3 ), máris rendkívül káros hatásuk érvényesül, mivel a freon molekulából lehasadó klór az ózonnal reagál. A hatás sajnos érezhető, mivel az ózonpajzs először elvékonyodott, a Déli sarkon pedig kilyukadt már a 70-es években. A kilyukadás nem azt jelenti, hogy az ózon teljesen elfogy a felső légkörből, hanem azt, hogy koncentrációja erősen csökken. Így a földfelszíni UVsugárzás intenzitása megnövekszik és spektruma eltolódik a rövidebb (károsítóbb) hullámhosszak felé. Az ózonpajzs megléte a földi élet szempontjából nélkülözhetetlen, hiszen az ózonpajzs az, amely nem engedi a Földre jutni a nagy energiájú, összes UVsugárzást. Ha az UV-sugárzás egésze lejutna a Földre, akkor mind a földi élet egésze (mikroorganizmusok, alsóbbrendű élőlények kipusztulása, gabonatermés, vízi ökoszisztémák károsítása), mind az ember veszélybe kerülne (bőrrák, szemhályog, vakság, immunhiányos betegségek növekedése). E sugárzás energiája elegendő, hogy a létfontosságú biológiai molekulákat, pl. DNS t széthasítsa. Érzékelhetően nőtt a bőr rákos megbetegedéseinek száma a Föld déli, napos területein. Mindenütt gyakoribb lett a szem kötőhártya gyulladása. A sugárzás ellen az emberi szervezet a bőr segítségével védeke- 26 Du Pont elnevezés: freonok oldalszám:68

69 zik: több festékanyag (pigment) keletkezik. Így védik a lebarnult hámsejtek a mélyebben levő szöveteket a sugárzástól. A természetes sötét bőrszín a forró égöv népeinek adottsága. Ez is alkalmazkodási jelenség, amely véd a túl erős sugárzástól. Az UVsugárzásnak ebből a szempontból két típusát különböztetjük meg. A rövidebb hullámhosszú UV-B a bőr pirosodását és égését okozza, a hosszabb hullámhosszú UV-A annak barnulását idézi elő. Az UV-a a bőr korai és visszafordíthatatlan öregedését okozza. Az UV_B pedig növeli a bőrrákos megbetegedések és a szürkehályog előfordulási gyakoriságát. Káros hatásának felismerése óta gyártását és felhasználását erősen korlátozták illetve betiltották világszerte (1987. Montreali Jegyzőkönyv), de még így is nagy a veszély, mivel a stabil molekulájú, hosszú élettartamú freonok még hosszú ideig folytatják az ózon bomlását. III Fluórozott szénhidrogének (HFC) Hidrogént is tartalmazó fluórozott szénhidrogének (klórt nem tartalmaznak). Sztratoszférikus ózonbontó képességük minimális. A CFC-k és a HCFC-k helyett alkalmazzák őket. Jellegzetes vegyülete a CH 2 F 2 III Klórozott, fluórozott szénhidrogének (CFC) A legnagyobb sztratoszférikus ózonbontó képességgel rendelkeznek, azaz a legkárosabbak az ózonpajzsra. Üvegházhatású gázok, éghajlati kényszerük hatalmas. Jellegzetes vegyülete a CF 2 Cl 2 (Freon 12). III Hidrogént is tartalmazó klórozott, fluórozott szénhidrogének (HCFC) Kisebb a sztratoszférikus ózonbontó képességük, mint a CFC-knek, azok kiváltására gyártják. Üvegházhatású gázok, éghajlati kényszerük hatalmas. Jellegzetes vegyülete a CHF 2 Cl (Freon 22) III Dioxinok és furánok A fenti két vegyületcsoportba összesen 210 egymástól eltérő szerkezetű molekula tartozik. Ebből 135 a poliklórozott-dibenzo-furán és 75 a poliklórozott-dibenzo-p-dioxin molekula a hétköznapi értelemben véve semmilyen hasznos tulajdonsággal nem rendelkeznek, viszont a természetben végbemenő és a PVC égetésekor keletkeznek és nagyon egészség- és környezetkárosítóak (súlyos katasztrófa Monsanto, Seveso, Bhopal). oldalszám:69

70 A környezetben előforduló un. dioxinok kémiailag nem azonos vegyületeket takarnak, csak néhány közös tulajdonságuk (szimmetria, gyűrűszám, szén, hidrogén, oxigén és klór tartalom) alapján sorolják őket azonos csoportba. Természetesen ezek a molekulák különböző kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, az emberi egészségre gyakorolt hatását illetően, köztudottan az egyik legveszélyesebb vegyületcsoport, már egészen alacsony koncentrációban is rákkeltők. A dioxin alapú vegyületek csaknem kizárólagosan a táplálkozás útján jutnak a szervezetbe, különösen hal, hús és tejtermékek fogyasztása útján, mivel ezek a zsírokban igen oldhatóak ami révén a tápanyag létrán gyorsan felhaladhatnak A legveszélyesebb a 2,3,7,8 TCDD (4 klór atomot tartalmazó dioxin). A legújabb vizsgálati eredmények alapján a dioxinok, furánok, PCB-k (lásd később) legnagyobb kibocsátó forrásai lehetnek a pentaklór-fenollal (PCP) kezelt fa hulladékának égetése, valamint olyan egyéb hulladékégetéses technológiák, ahol az égetésre kerülő hulladékok jelentős mennyiségű klórozott szerves anyagot, (pl. tűz- gomba- és rovarölőszer, PCB-t vagy PVC-t tartalmaznak. A levegőben lévő dioxin, furán és PCB okozza a lehető legnagyobb kockázatot a biológiai rendszerekre. Az emisszióval a környezeti levegőbe került dioxinok és furánok két részre oszthatóak: az egyik rész a levegőben lévő porszemcsékhez kötődik, míg egy kisebb része gázfázisban marad, és részt vesz a nagy távolságú eloszlásban. Ez utóbbi következtében a dioxinkibocsátó pontforrástól akár több száz, vagy ezer kilométer távolságra is eljuthat a szennyező anyag. Ebben a gázfázisban azonban működik a fotokémiai és a légkörben lejátszódó kémiai lebomlási folyamat. A porszemcséken megkötött dioxinok és furánok nagyobb távolságra jutásában elsősorban a szemcseméret a meghatározó, de még az 1µm vagy annál kisebb szemcsék esetében is ez a távolság csak néhányszor tíz kilométer lehet. Egyes foglalkozási ágak, például vegyipari, vagy vegyi cikkeket felhasználó iparágak (építőipar) dolgozói, és ezek között főleg azok akik a faanyagok rovarmentesítő kezelésével vagy használatával foglalkoznak nagyobb veszélynek vannak kitéve mint a lakosság átlaga. A veszélyt felismerve egyes országok előírják a dioxin típusú szennyanyag kibocsátás maximumát, és rendszeresen ellenőrzik azt. Az bizonyult azonban, hogy ennek folyamatos szabályozására lenne szükség. III Pentaklórfenol (PCP) Klórtartalmú benzolszármazék, melyet rovar- és gombaölésre használnak. oldalszám:70

71 III Poliklórozott-bifenilek (PCB) Ezek a vegyületek fizikai-kémiai tulajdonságaikat tekintve hasonlóak a dioxinokhoz és furánokhoz. A múlt évszázad első harmadában, az ipari forradalom termékeként (AROCLOR, CLOPHEN, FENCLOR, KENECLOR fantázia név) kezdték nagy mennyiségben gyártani, több mint 200 változata található meg környezetünkben ennek a változatos összetételű, különféle hatású vegyületcsoportnak. Kondenzátorokban, transzformátorokban olajként; festékiparban lakkok, tinták, indigó gyártására; kenőolajok és - zsírok előállítására és korrózióvédelemben alkalmazzák. Nagyon lassan bomlanak le a környezetben, ezért mindenhol, az emberekben is kimutatható. Több kutatás is igazolta, hogy az átlagos emberi testben megtalálható PCB mennyiségnek már van egészségügyi hatása. A levegőben a kevesebb klóratomot tartalmazó könnyebb PCB-k találhatóak meg, ezek leginkább az idegrendszerre vannak kedvezőtlen hatással. Vannak rákkeltő és idegméreg hatásúak is, ezért a WHO és OECD valamint EC országok javaslatai alapján 1980-tól a fejlett ipari országokban megszűntették a gyártását és az un. nyitott technológiákban (hőátadó és hidraulikai rendszerek, ipari fúró-, vágóberendezések kenőanyagai, festékek vivőanyagai, szénmentes másolópapírok, ragasztók, tűzállóanyagok és műanyagok adalékai) való alkalmazása. Ez után az idő után, már csak a zárt rendszerű alkalmazások maradhattak meg, ami tulajdonképpen a transzformátorokat, illetve ipari kondenzátorokat jelenti. Így is a világ PCB termelése meghaladta az 1 millió tonnát. A rendelkezések következtében ma már igazi PCB kibocsátó forrásként csak a különböző termikus technológiát alkalmazó ipari eljárások jöhetnek szóba. Ilyen technológia azonban számtalan létezik, pl. hulladékégetés, szinterező eljárások, acélgyártás, és egyéb magas hőmérsékletet alkalmazó technológiák (lignit és széntüzelésű erőművek, fém újrafeldolgozás, hasznosítás). Biológiai ártalmatlanításuk jelenleg még nem megoldott, kémiai ártalmatlanításuk viszonylag költséges. Éppen ezért jelenleg az ártalmatlanítási technológiák közül a legelterjedtebben az égetéses eljárást alkalmazzák, de a veszélyes hulladéklerakóban való elhelyezés is számottevő. III Peroxi-acetil-nitrát (PAN) A súlyosan egészségkárosító anyag, a budapesti nyári szmog jellemző vegyülete, a fojtó szagú gáz, mely a nyári időszakban a napsütés hatására megnövekvő ózon koncentráció, a közlekedési eredetű nitrogénoxidok valamint a kipufogógázból származó el nem égett oldalszám:71

72 benzinszármazékok fotokémiai reakciójával alakul ki. Tüdővizenyőt okoz, a szem és más nyálkahártyára irritáló hatást fejt ki III Polibrómozott-difenil-éterek (PBDE) Számos mindennapi termékünkhöz használjuk ezeket a vegyületeket hogy tűzállóak legyenek. Ilyen termék a televízió, számítógép, ruha, bútor, párna. Az EU-ban hamarosan várható a betiltásuk. Állatkísérletek a veszélyességüket igazolták, embernél hozzájárulhat májrák kialakuláshoz egyéb rákfajták kockázatát növelik. Mérések bizonyítják, hogy az emberi szervezetből és az anyatejből egyre nagyobb mennyiségben lehet kimutatni ezen vegyszereket III Gőz- és aeroszol-képződés bitumen forró feldolgozása közben Az útépítésben használt bitumenek és aszfaltok forró feldolgozás és fektetés közben minőségüktől és a hőmérséklettől függő mennyiségben és arányokban bocsátanak ki - paraffinokat, - heterociklusos vegyületeket, - alifás szénhidrogéneket és - többgyűrűs aromás szénhidrogéneket (PAH). Az egészségvédelem szempontjából az esetlegesen ártalmas anyagoknak nem a bitumenben mért koncentrációja, hanem azok és bomlástermékeik magas hőmérsékleten szabaddá váló mennyiségei a meghatározók. Közülük az illékonyak gőz, a nagyobb molekulatömegűek aeroszol alakjában távoznak. Az expozíciót kevéssé befolyásolja, hogy a munkát a szabadban vagy helyiségben végzik, ez gyakorlatilag csak az anyag hőmérsékletétől függ. Mértéke bitumen gyártása, szállítása, valamint hegesztése közben nem éri el a 10 mg/m 3 -t. Hengerléskor a maximális 180 C hőmérséklet mellett, a gőz- és aeroszolexpozíció mg/m 3, öntéskor kb. 250 C mellett, az expozíció az 50 mg/m3-t is meghaladhatja. Egy évi közlemény szerint kátrányból útjavító munka közben 50 pg/m 3 B(a)P (benz(a)pirén) került a levegőbe. Viszont kátrány nélkül, a legerősebb kibocsátó aszfaltöntés közben is maximálisan 0,1 pg/m 3 -t mértek a légtérben. Öntött aszfaltburkolat feltörése közben a poros levegőben csupán 0,099 pg/m 3, ezzel szemben kátránytartalmú parkettaragasztó eltávolításakor 100 pg/m 3 volt a B(a)P-koncentráció. oldalszám:72

73 ugpah/m3 100,00 Bitumenemisszió összetétele aeroszol gőz 10,00 1,00 0,10 0,01 naftalin 1-benzo-tiofén acenaftilén acenaftén fluorén dibanzo-tifén fenantrén antracén fluorantrén pirén benz(b)nafto(2,1-d)tiofén benz(a)antracén krizén benz(b)fluorantrén benz(k)fluorantrén benz(e)pirén benz(a)pirén idenol(1,2,3,c,d)pirén dibenz(a,h)antracén benz(g,h,i,)perilén 17. számú ábra Bitumenemisszó összetétele _ oldalszám:73

74 ng/g kreatinin V e s z é l y e s a n y a g o k a z é p í t ő i p a r b a n A Giesseni Justus Liebig Egyetemhez tartozó klinika biológusai a kérdés tisztázása céljából kétrészes kísérletet végeztek: reprodukálható, gőzből és aeroszolból álló bitumenemissziót hoztak létre és meghatározták minőségi jellemzőit, - kísérleti személyeket biológiai monitoringnak vetettek alá szabályozott expozíció előtt, közben és utána. A kísérletek zárt helyiségben, a leggyakrabban használt, B65 jelű bitumenfajtával folytak, az akkori belső terekre érvényes 20 mg/m 3 -es koncentráció-határral, mint kritériummal. A 17. számú ábra a bitumenből távozó PAH aeroszol és gőz összetételét mutatja. A 10 önkéntes, nem dohányzó és bitumennel foglalkozásszerűen nem érintkező kísérleti személy közül nyolcnál az emisszió belégzését kizárták légzésvédő álarccal, ketten álarc nélkül töltötték el a szokásos nyolcórás expozíció alatt. Ugyancsak a munkahelyi szokásoknak megfelelően csak nadrágot viseltek. A bitumenemissziókat e célra készített párologtató kamrában, kb. 200 C-on állították elő. Koncentrációjukat a helyiségben keverő és ventilátor segítségével állandóra és egyenletesre szabályozták. Üvegszálas szűrőből és adszorpciós csőből álló mintavevő segítségével mérték az aeroszolok és gőz alakú emisszió mennyiségét, benne a PAHkoncentrációt. PAH szennyezés kiürülése összes hidroxi-fenantrének 1-OH-pirén 6-OH-pirén >20 az expozició kezdetétől eltelt idő (h) 18. számú ábra PAH szennyezés kiürülése A biomonitoring keretében meghatározták a többgyűrűs aromás szénhidrogének (PAH) vizelettel kiválasztott anyagcseretermékének: oldalszám:74

75 - a pirénnek, - a fenantrénnek és - a krizénnek a koncentrációját. Ezek a vegyületek minden bitumenben viszonylag nagy mennyiségben találhatók, és lipofil tulajdonságuknál fogva bőrön át felszívhatók lévén, jelzőkoponensként helyettesíthetik más PAH-ok felszívódását. A vizeletmintákat az expozíció körüli 24 óra alatt gyűjtötték. Az eredményeket a 18. számú ábra mutatja. A vizeletvizsgálatok szerint fenantrén- és pirén-metabolitokból legnagyobb a kiválasztás az expozíció kezdetétől számított 8 10 óra, hidroxi-krizénből óra után. A maximális értékeknek átlagosan 1, 4 3, 7-szeresei a referenciának tekintett, expozíció előtt mért koncentrációknak. A MAK-bizottság új besorolását elsősorban arra az objektív tényre alapozza, hogy a bitumenben többgyűrűs aromás szénhidrogének találhatók. Itt viszont azt kell kiemelni, hogy ezek legveszélyesebbjének a benz(a)pirénnek a koncentrációja csak 2-3 mg/kg, tehát jóval a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelet szerint rákkeltőnek minősülő anyagok 50 mg/kg-ja alatt van, s az is (a többivel együtt) csak 100 C-nál kezd szabaddá válni. [11], [12], [13], [14] Az érintett iparágakat is képviselő Bitumen Tanács bírálja a MAK-bizottságot, amiért nem várta meg a folyamatban levő alapos és kierjedt vizsgálatok eredményét, mielőtt 24 év után hozzáfogott volna az újraértékeléshez, holott maga is beismeri az információs bázis elégtelenségét. A bitumennek a MAK-bizottság nézete szerint is voltaképpen a rákkeltők 5. osztályában volna a helye, vagyis azon anyagok közt, amelyek a MAK-érték betartása esetén nem növelik az ember rákkockázatát, csupán kellő ismeretek hiányában, kötelező óvatosságból kapta egyelőre a K" (Krebserzeugend Kategoria2 - rákkeltő) osztályozást. III. 2. Oldószerek és hígítók A víz, mint legnagyobb mennyiségben használt oldószer kivételével az oldószerek és a hígítók szerves, folyékony halmazállapotú vegyületek. A festékek, szigetelő- védőréteg-képző anyagok, műgyanták főleg szerves oldószeres alakban, de gyakran vizes diszperzióként kerülnek forgalomba. Az ilyen műgyantaoldatok, festékanyagok, stb. használatra kész állapotra hígítva mintegy % szerves oldószert tartalmaz- oldalszám:75

76 nak. Gyakran a felület (alap) tisztítására, zsírtalanítására közvetlen is használnak szerves oldószereket. A műgyanták és az oldószerek jó része az A - fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve a B -tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az oldószerek, hígítók nem épülnek be a védőrétegbe, hanem kisebb vagy nagyobb párolgási sebességgel gőzzé alakulva elpárolognak, a munkatérbe kerülnek, s azt a környezeti állapothatározóktól függően telítik. A fontosabb állapothatározók pl. a hőmérséklet, légköri nyomás, a munkatérben kialakult légáramlási sebesség, az oldószer párolgási hajlamát kifejező gőznyomás (tenzió) és forráspont, amelyek az előbbiek függvénye, végül az ezek alapján létrejött légszennyeződés mértéke, vagyis az oldószerek töménysége a munkatérben. Egészségvédelmi szempontból igen fontos, hogy gyakorlatilag minden oldószergőz nehezebb, mint a levegő, s maga ez a tény különösen kellemetlen veszélyhelyzeteket teremthet. Az oldószergőzök jóval nagyobb gőzsűrűsége azért veszélyes, mert közvetlen a padlószint felett 0,5-1,0 m-es magasságban mindig aránytalanul nagyobb az oldószergőzök töménysége. Ez azt jelenti, hogy az, aki szerves oldószergőzökkel szennyezett munkatérben dolgozik és akár rövid időre is eszméletét veszti és ilyen állapotban a padlózatra kerül, ott sokkal több oldószergőzt lélegezhet be, s így akár 5-10 percig is magára hagyva, halálos mérgezésnek van kitéve. A szerves oldószergőzök kivétel nélkül erősen bódító, narkotizáló hatásúak, ami már magában is növeli a balesetveszélyt pusztán bágyasztó, részegséghez hasonló közérzet keltése miatt. Ilyen állapotban az egyensúlyérzék erősen csökken és ez igen veszélyes lehet pl. létrán, állványzaton, magasban végzett munkáknál. A szerves oldószergőzöknél bizonyos töménység feletti belélegzésnél öntudatlan bódultság, eszméletvesztés (kóma), majd halálos mérgezés állhat be, amelyet a munkatársak gyakran részegségnek ítélnek és elmulasztják a gyors elsősegélyt. A munkavédelmi és egészségvédő óvórendszabályok éppen ezért írják elő azt a még megengedhető határtöménységet (koncentrációt), amelynél még egészségkárosodással nem kell számolni. Az építőipar ezerszámra használ rendszeresen olyan vegyi terméket, szerves oldószereket főleg a szakipari munkáknál rendszeresen, amelyek ismerete elengehetetlenül fontos, mivel ezek az emberi szervezetre kisebb vagy nagyobb mennyiségben ártalmasak lehetnek, mérgezés és robbanás veszélyük miatt. oldalszám:76

77 III Szerves oldószerek A lakkok és festékek oldására többnyire nem egyféle oldószert, hanem szerves vegyületek kombinációit, elegyeit használják a nagyobb oldó hatás elérése céljából. Általában igaz, hogy ilyen módon nagyobb oldóhatás érhető el, mint az alkotókkal külön-külön. Az oldószerek és a hígítók feladata kettős. A filmképző anyagot folyékony állapotban kell tartaniuk a felületre történő felhordásig, majd ezután elpárolgásukkal lehetővé kell tenniük azok megszilárdulását. Ritka eset, amikor az oldószer maga is részt vesz a film kötődésében, mint például a sztirol. Oldó hatásuk alapján három csoportra különíthetők el: a valódi oldószerek a kötőanyagot teljesen feloldják, a latens oldószerek a filmképzőt nem oldják, de annak egy másik oldószerben való oldását elősegítik; a hígítók a filmképzőre oldó hatással nincsenek, de kis sűrűségükkel segítik a folyadékfesték festéshez szükséges viszkozitásának beállítását. Általában igaz, hogy ilyen módon nagyobb oldóhatás érhető el, mint az alkotókkal külön-külön. Számos háztartási vagy vegyi boltban kapható szer (csavarlazító, jégoldó, festékhígító, lakk, zománcfesték, ragasztó, öngyújtógáz, körömlakk, körömlakklemosó, stb.) tartalmaz olyan anyagokat, amelyek az agyba kerülve kábító vagy enyhén hallucinogén hatást váltanak ki. A leggyakoribb ilyen anyagok a szerves oldószerek (toulol, aceton, benzin, triklóretilén, stb.) Ezek többségét a petróleum desztillációjával állítják elő, nagyobb részük erősen gyúlékony, sőt robbanékony. A szerves oldószereket rendszerint az orron át lélegzik be, így a szerben lévő hatóanyagok nagyon gyorsan elérik a központi idegrendszert. Élettani hatásként többnyire a szervezetbe a légutakon és a bőrön át bejutott vegyületek szédülést, hányingert, légzési zavarokat válthatnak ki. Fülzúgás jelentkezhet, látászavart, majd a központi idegrendszer károsodása miatt vakságot is okozhat. Részegség is kialakulhat valamint igen nagy fokú lehet a mérgezett elesettsége. Szemkáprázás, ködös látás, görcsök, eszméletvesztés, majd halál jön létre. III Robbanásveszélyes oldószerek Az oldószergőzök egy bizonyos telítettség (töménység) felett a levegővel robbanóelegyet alkotnak. Az így kialakult gáz-levegő elegy a kémiai láncreakciók következtében az egész munkatérre kiterjedő, veszélyes robbanást idézhet elő.a legtöbb munka- oldalszám:77

78 helyen olyan sajátságos gyújtószikrával kell számolni, amely szinte ideális körülményt biztosít az oldószergőzökkel telített légterek robbanásához. Ez a műanyagok elektrosztatikus feltöltődése következtében létrejött szikraképződés. Az építőiparban a különféle műanyag-burkolólemezek, szigetelőfóliák, műszálas szőnyegpadlóburkolatok, stb. ragasztásánál, továbbá műanyag-csővezetékek, szerelvények szerelésénél fordul elő ez a váratlan, rejtett veszélyforrás, amelynek szerepét meglehetősen lebecsülik, vagy nem is veszik figyelembe III Benzin A benzin a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék. Nem egységes vegyület, hanem különféle típusú szénhidrogének elegye, mely a több mint 400 féle összetevő mellett főképp hexán (C 6 H 14 ) és heptán (C 7 H 16 ) vegyületekből áll. Színtelen, könnyen folyó, a szaga a petróleuméra emlékeztet. Vízben oldhatatlan, kétfázisú heterogén rendszert alkot. Nagyon gyúlékony, levegővel keveredve majd meggyújtva robbanása erőteljes. Lakk és festékoldásra, üzemanyagként használják. Gőz formájában szívódik fel, Mérgező hatása attól függ, hogy milyen forráspontú alkotórészek vannak benne. Az alacsonyabb forrpontú alkotórészekből álló benzin könnyebben okoz heveny mérgezést, mely a kezdeti izgalmi állapot után eszméletvesztés jön létre. Idült mérgezésben a mérgező hatást a benzinben lévő benzol-, toluol-szennyeződésnek tulajdonítják. Kimerültség, remegés, szédülés, ideggyengeség tünetei, valamint bőrelváltozások jelentkeznek. III Benzol A benzol (C 6 H 6 ) a legegyszerűbb aromás szénhidrogén. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben oldhatatlan, de korlátlanul elegyedik a legtöbb szerves oldószerrel. A természetben megtalálható a kőszénkátrányban. Számos vegyület gyártása benzolból indul ki. Mérgező, rákkeltő hatású vegyület. Belégzés útján, szájon valamint bőrön át is bekerülhet a szervezetbe, ahol a mérgezés többnyire akut lefolyású, a bőrön vagy a tüdőn át történő lefolyás viszont gyakran ismételt, elhúzódó. Enyhe mérgezés esetén fejfájás, szédülés, émelygés, kipirul az arc, esetleg bódultság következik be. Heveny mérgezéskor narkózist okoz. Benzolrészegségnél hajlamos szélsőséges, kiszámíthatatlan, dühöngő őrültre jellemző cselekedetekre, amellyel feltétlenül számolni kell a gyors elsősegélynyújtásnál, mert magában és környezetében kárt tehet a mérgezett, akit oldalszám:78

79 már emiatt sem szabad magára hagyni. Ez az állapot egyébként szinte egyik pillanatról a másikra, kiszámíthatatlanul következik be, de erre számítani kell. Az elsősegélynyújtás során az előbbi körülményeket feltétlen figyelembe kell venni. Az idült mérgezésre a csontvelőártalom jellemző, csontvelőben és a zsíros szövetekben felhalmozódik, melynek következtében vérképzési zavarok lépnek fel. A vizelettel ürül ki a szervezetből fenol formájában. Mivel a benzol egészségkárosító hatásai igen súlyosak, ezért alkalmazását betiltották. Helyette benzol-homológokat használnak. III Benzolszármazékok A benzolszármazékok vagy benzol-homológok (B x (C n H m ) x ) kiváló oldószerek közé tartozó nagy és fontos csoportja a szénvegyületeknek, amelyek valamennyien a benzolból származnak, ha abban a hidrogéneket egyszerű vagy összetett gyökökkel (halogén, nitró, amidó, diázó, azó, hidrázó, szulfó, hidroxil, alkohol, karbonsav) helyettesítik vagy poli és kondenzált vegyületeit hozzák létre. Már eddig is több ezerre megy az ismeretes vegyületek száma, azoké pedig, amelyek előreláthatólag még előállíthatók, majdnem határtalan. Számukat az izoméria esetei is nagyban növelik. Nem mind kellemes szagúak, egy részük ugyanis egészen szagtalan, míg mások kellemetlen szagúak. A vérképzés szervét támadják meg. Különösen veszélyesek ilyen szempontból a xilol, toluol, szolventnafta, melyek felhasználása ugyancsak a benzoléval egyezik meg. Kevésbé mérgező anyagok, mint a benzol. III Toluol A toluol vagy metil-benzol színtelen folyadék, szaga a benzoléra emlékeztet. Apoláris vegyület, vízben nem oldódik, szerves oldószerekkel korlátlanul elegyedik. Neve is mutatja hogy a benzolhoz áll legközelebb, annak homológja, tulajdonságai is a benzoléhoz hasonlók, de kevésbé mérgező. Tárolásakor figyelni kell az edény anyagára, bizonyos műanyagokat old. Erősen párolog. Metilcsoportjának köszönhetően sokkal reaktívabb, mint a benzol. Festékek, lakkok oldószereként alkalmazzák, néhány háztartásban előforduló termék összetevője is lehet, például lakkok, gyorsan száradó filctollak. Közvetlen belélegezve közepesen vagy erősen mérgező. Az agyat és az idegrendszert károsítja, részegséghez hasonló állapotot, nem ritkán hallucinációt okoz. A vérképzés szervét támadják meg, narkotizáló hatású, krónikus mérgezésben mozgászavarok, májnagyobbodás észlelhető. Ipari felhasználására szigorú munkavédelmi előírások oldalszám:79

80 vonatkoznak. Az egyik leggyakrabban előforduló talajszennyező anyag, a talajvízzel is bejuthat a szervezetbe. III Xilol A benzol háromféle dimetil származékát xiloloknak nevezzük. Színtelen, jellegzetes illatú folyadékok. Oldhatatlanok vízben, de korlátlanul elegyednek szerves oldószerekkel. Nagyon gyúlékony vegyületek, de kevésbé mérgező anyagok, mint a benzol. A toluoléhoz hasonló az élettani hatása, mivel a vérképzés szervét támadja meg, narkotizáló hatású, krónikus mérgezésben mozgászavarok, májnagyobbodás észlelhető, főleg idegrendszeri, valamint emésztőrendszeri panaszokat okoz. A bőrt és a nyálkahártyát kiszárítja, hólyagképződést okoz. III Nitro-benzol A benzol nitró csoporttal alkotott vegyülete, különböző festékek alkotórésze. A szervezetbe bőrön, szájon, és a légutakon keresztül is bejuthat. A tüdőn és a vesén át változatlan formában távozik, mert a szervezet nem tudja lebontani. Belégzés után fejfájás, fáradtság, súlyosabb esetben légúti izgalom, esetleg hányás következhet, halálos kimenetelű mérgezés légzésbénulás következtében jöhet létre. A szájon át bekerülő méreg égető érzést okoz a torokban, szájban. Súlyos esetben és krónikus mérgezésnél eszméletlenség, kóma következik be. Tartós mérgezésben a nitro-benzol erős vérméreg, a vörös vértestek színanyaga, a hemoglobin helyett ugyanis methemoglobin képződését segíti elő, amely nem tudja szállítani az oxigén molekulákat. III Klór-benzol Klórozott benzolvegyületek csoportja, színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben csaknem oldhatatlan, de más szerves oldószerekben jól oldódik. Kis mértékben gyúlékony. Főként olajok, zsírok és gyanták oldószereként illetve festékek, gyógyszerek, rovarírtószerek előállítására használják Ártalmas és a környezetre veszélyes anyag. Belégzéskor köhögés, álmosság, torokfájás, eszméletlenség következhet be. A bõr vörössé válik, fájdalom érezhető, száraz tapintású. Először öblítésre van szükség bőséges vízzel. Lenyeléskor égő érzés, hasmenés, hányinger, hányás következik be. oldalszám:80

81 III Etil-benzol Festékipari alapanyag, a légutakon és a bőrön át juthat a szervezetbe. Irritálja a szemet, a bőrt és a légző-rendszert. Hatása lehet a központi idegrendszerre. A levegőben megengedett határérték feletti koncentrációban belélegezve a vegyület egészségi károsodásokat okozhat, pl. nyálkahártya- és légzőszervi irritációt, illetve a máj, a vese vagy a központi idegrendszer károsodását. Tünetek: fejfájás, szédülés, fáradtság, izomgyengeség, kábultság és súlyos esetekben eszméletvesztés. Az anyaggal hosszantartó vagy ismétlődő érintkezés a bőr természetes zsírtartalmának elvesztéséhez vezethet, ami nem-allergiás eredetű bőrgyulladást, valamint a termék bőrön keresztüli felszívódását okozhatja. Szembe kerülve irritációt és visszafordítható helyi kárt okozhat. III Aceton Az aceton (C 3 H 6 O) a ketonok legkisebb szénatom számú képviselője. Jó tulajdonságai miatt az élet legkülönfélébb területein használják, vegyipari általános kiváló tisztító és festék oldószer, műanyagipari alapanyag, kozmetikai lemosó. A nyálkahártyát irritálja, fejfájást, aluszékonyságot okoz. Tartós expozíció esetén a megtámadott helyen idült hurut alakul ki. Súlyosabb mérgezésben véres hányás, keringési elégtelenség, nagyfokú izzadás jelentkezik. III Alkoholok Az alkoholok egy vagy több hidroxil csoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek. Általános képletük: R-OH. Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc (nyílt, alifás, gyűrűs, aromás) nevének végéhez illesztett -ol végződéssel képezzük. A kis szénatom számú alkoholok színtelen, jellegzetes szagú folyadékok, a magasabb szénatom számúak szilárdak. A kis szénatom számú alkoholok polárosságuk miatt jól elegyednek a vízzel, ez az alapja a különböző alkoholos italok készítésének. A tiszta alkoholok és azok tiszta vizes oldata nem vezeti az áramot, mivel az alkoholok vízben nem disszociálnak. Az alkoholok vizes oldata első közelítésben semleges, így az alkoholok a Brönsted-féle savelmélet alapján se nem savak, se nem bázisok. Második közelítésben az alkohol vízben igen csekély mértékben disszociál, ez azonban a ph-t jelentősen nem befolyásolja. Fontosabb, ismertebb képviselőik. oldalszám:81

82 III Metanol A metanol (metil-alkohol, faszesz CH 3 OH) a legegyszerűbb telített alkohol, az alkoholok homológ sorának első tagja. A faszesz (triviális) elnevezés abból adódik, hogy korábban száraz fa lepárlásával állították elő, bár a faecet desztillálásával, függően a készülék minőségétől, metil-alkoholon kívül más vegyületek is keletkezik. Színtelen, jellegzetes szagú, standard körülmények között folyadék. Dipólus molekula, ezért vízzel jól elegyedik, maga is kiváló oldószer. Molekulája viszonylag kicsi. Könnyen összetéveszthető az etanollal, forráspontja azonban alacsonyabb az etanolénál. Erősen mérgező, mert a szervezetben az alkohol dehidrogenáz nevű enzim formaldehiddé alakítja, ami pedig komoly sejtméreg. Mivel könnyen összetéveszthető az etil-alkohollal, alkoholos italok hamisítására is használják, ami rendkívül veszélyes és könnyen a fogyasztó halálához vezethet, (15-75 g tiszta metanol elfogyasztása biztos halált okoz), de még enyhébb mérgezés (a fenti dózis töredékének szervezetbe jutása) is okozhat teljes vakságot. Érdekesség, hogy ha metil-alkohollal mérgezett beteggel etil-alkoholt itatnak elsősegélyként, akkor a beteg szervezete a két alkoholt párhuzamosan - ugyanazzal az enzimrendszerrel - kezdi bontani, így a formaldehid képződése lelassul, káros hatása mérséklődik. III Etanol Az etanol (etil-alkohol, borszesz C 2 H 5 OH). Az alifás alkoholok közé tartozó legismertebb egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után. A hétköznapokban az alkohol, szesz szavakat az etil-alkoholra értjük. Színtelen, jellegzetes szagú és ízű folyadék. Vízzel és számos más szerves oldószerrel minden arányban elegyíthető, levegőn nedvességet szív fel, sőt némely sóból kristályvizet is elvon, ezzel a képességével függ össze rothadás gátló és dezinficiáló (fertőtlenítő) hatása is. Kiváló oldószer: például kámfor, gyanták, alkaloidok, számos festék nagyon jól oldódik benne. A jódot és brómot jól, a ként és foszfort kevéssé oldja. Gázok rendszerint jobban oldódnak alkoholban, mint vízben. A kálium és nátrium élénk hidrogénfejlődés közben reagál az etil-alkohollal. A festék, lakk és műanyagiparban használják oldószerként. Gőze izgatja a bőrt és a nyálkahártyákat, a szervezetbe bekerülve nagyrészt elég. Hatásait az idegrendszeren keresztül fejti ki. A központi idegrendszert károsítja. Hat az egyensúly, a beszéd stb. központokra, ingerli a dühközpontot, de egyekre bénítóként hat. Az alko- oldalszám:82

83 hol oldószerként behatol a zsírokban gazdag idegsejtekbe, elpusztítja azokat. Az idegsejtek száma az alkohol hatására fokozatosan csökkenni fog, mert az idegsejtek nem képesek osztódásra. Az idegrendszer károsodása a szellemi tevékenység csökkenéséhez vezet. Az etanol a májat is károsítja és mivel a máj a méreganyagok közömbösítését végzi az etanolból a méregtelenítés során keletkező aldehid hatására a máj megnagyobbodik, feladatait elvégezni nem tudja, ennek következtében az illető élete jelentősen lerövidül. III Propil-, butil-, amil-, izopropil-alkohol A telített alkoholok homológ sorának magasabb szénatom számú tagjai. A lakk- és festékgyártásban használatos vegyületek. A tüdőn keresztül jutnak a szervezetbe. Hatásuk az etanolhoz hasonló, izgatják a nyálkahártyát és a bőrt. Narkotikus hatásuk a szénlánc hosszúságával arányosan nő. Az etanol hatékonyságát 1-nek véve a propil- alkoholé 3, a butil-alkoholé 9, az amil-alkoholé 27. Az izopropil-alkoholnak nincs meg az etanolhoz hasonló kezdeti izgató hatása. Szédülést, fejfájást, gyomor, és bélpanaszokat okoz, majd ezt követi az eszméletlenség. III Ciklohexanol Kiváló festék-oldószer, ecsetek tisztítására is használják. Az oldószerrel való hosszabb érintettség állandó egészségügyi problémákhoz vezethet. Belélegezve, szájon és bőrön keresztül juthat a szervezetbe, gőzei ártalmasok és hányingert, rosszullétet és fejfájást okozhatnak. A gőz irritálja a légzőszerveket és a tüdőt, ahol tüdőgyulladás keletkezhet. Kábító hatású. A bőrön zsírtalanító reagensként hat. Bőr repedezettséget és ekcémát okozhat. Hosszas vagy ismétlődő érintettség komoly irritációt okozhat. Irritálja a szemet. A gőz vagy a permet átmeneti (megfordítható) szemkárosodást okozhat. III Fenolok Fenoloknak - B x (OH) x - nevezzük azokat az aromás vegyületeket, amelyek aromás gyűrűjében egy (egyértékű) vagy több (többértékű) hidrogént hidroxil (OH) csoport helyettesít. Az aromás- és aril-alkoholoktól különálló vegyületcsoportot alkotnak és savas jelleget mutatnak. E fontos származékok nagy számát ismerjük és többet gyógyszerül használnak. Ahány bennük a hidroxil gyök, annyi vegyértékűnek mondják a fenolt. A fenol (régi nevén karbolsav) jellegzetes illatú, színtelen, savas jellegű kristályos oldalszám:83

84 szilárd anyag, amelyben a hidroxil csoport közvetlenül az aromás benzolgyűrűhöz kapcsolódik, ezért ez az egyik legegyszerűbb aromás vegyület. A szervezetbe szájon át, belégzéssel és bőrön át is bejuthat. Bőrrel érintkezve, szembe kerülve maró hatású. A bőrre került fenol csíp, éget, a bőr kipirul, majd bebarnul. Késleltetett égési sérülések keletkeznek a bőrfelületen. A krónikus mérgezés bőrelhalást, fejfájással kísért étvágytalanságot, kóros fogyást és vesekárosodást okoz. Lenyelve vagy belélegezve mérgező, a szájüreg és a garat felmaródik, bizonyos idő elteltével ez is bebarnul. A belélegzett fenol a mart sebeken kívül enyhébb mérgezés során fejfájást, szédülést, fülzúgást, súlyosabb esetben izomrángásokat okoz. Mind szűk, mind tág pupilla jelentkezhet kísérő tünetként. A szembe került fenol vakságot okoz. A szervezet D-glükuronsavfenilglikoziddá alakítja, és így hatástalanítja. III Acetátok Az acetátok az ecetsav sói vagy észterei, melyek közül az oldószeripar a különféle alkoholokkal alkotott észtereit használja. Jellegzetes képviselői az etil-, butil- izobutil-acetát. Színtelen folyadékok, amelyek illékonyak, relatíve nem mérgezőek és nem higroszkóposak, jellegzetes, többnyire gyümölcsre emlékeztető illattal. Vízben csak kis mértékben oldhatók, de szerves oldószerekben, például jól oldódnak. Maga az acetátok közepesen poláris oldószerekként is jól oldanak számos anyagot, emiatt főként technikai szempontból fontos oldószerek, melyeket legnagyobb mennyiségben festékek és lakkok gyártására és az illatszeriparban használják fel. A nyálkahártyákat ingerlő hatásuk van, belélegezve vagy a gyomorba kerülve szédülést, émelygést, gyomorfájást okozhatnak Az etil-acetát szem és bőrirritációt okoz, mivel ingerli a nyálkahártyát és a felső légutakat, de irritáló hatása kisebb, mint az egyéb származékoké. Belélegezve, lenyelve vagy bőrrel érintkezve ártalmas lehet. Az anyaggal történő kölcsönhatás esetén szédülés, fejfájás, émelygés, hányás, bőrgyulladás, ekcéma alakulhat ki. A metil-acetát a szervezetből a vizelettel metanol formájában ürül, ezért a mérgezési tünetei a metanoléhoz hasonlóak: fejfájás, látászavar, a szemideg sorvadása, mely vakságig folytatódhat. Az amil-acetát a bőrt zsírtalanítja, bőrgyulladást, ekcémát, a nyálkahártyák izgalmi tüneteit okozhatja. Hasi, és májpanaszokat is okozhat. A butil-acetát hatása az amilacetátéhoz hasonló, töményebb oldatban az idegrendszert bódító hatása kerül előtérbe. oldalszám:84

85 III Kloroform A kloroform (CHCl 3 ) halogénezett szénhidrogén, színtelen, kellemes szagú, édeskés ízű folyadék. Vízben rosszul, szerves oldószerekben jól oldódik. A szerves molekulákat általában jól oldja, ezért az egyik legelterjedtebb oldószer. A szervezetre gyakorolt heveny hatása, hogy illékonysága és jó lipoid-oldhatósága következtében gyorsan felszívódva narkotizál, valamint izgatja a szem, a felső légutak nyálkahártyáját és a bőrt. A narkotizáló hatás fejfájásban, szédülésben, bódultságban, zavartságban, eszméletvesztésben nyilvánul meg. Altatószerként ma már nem használatos, mert szívbénulást és májkárosodást okozhat. Tárolása körültekintést igényel, mert a levegő oxigénje és fény hatására nagyon mérgező foszgén és sósav keletkezik. A bomlás visszaszorítható néhány százalék etanol hozzáadásával. III Formaldehid A formaldehid (metanal CH 2 O), a legegyszerűbb aldehid szobahőmérsékleten színtelen gáz, mely vízben jól oldódik. Erdőtüzekben, kipufogógázban, cigarettafüstben egyaránt előfordul, a szmog egyik összetevője. Az élőlényekben előforduló lebontó folyamatok a légköri formaldehid kis részét adják Egészségügyi hatásaként kezdetben felső légúti- és kötőhártya-gyulladást okoz. Huzamos érintkezés tüdő ödéma kialakulásához vezet, de halálos mérgezés is előfordulhat, mivel akadályozza a szövet lebomlását. A szervezetben a formaldehid hangyasavvá alakul, növelve ezáltal a szervezet savasságát.. A formaldehid sok vegyület (polimerek, festékek, robbanóanyagok) előállításához szükséges, fenol, karbamid, melamin jelenlétében erős vízálló gyanta keletkezik belőle, melyet ragasztóként alkalmaznak. Hab formájában kitűnő hőszigetelő. III Terpének E névvel jelölik azokat a szénhidrogéneket, amelyek a különféle növényekből (coniferák, citrusfélék) desztillálás útján kaphatók. Általános képletük (C 5 H 8 ) n. Az egyik legrégibb oldószer a jellegzetesen fenyőszagú, színtelen, hígan folyó terpentin. Levegőn, oxidáció hatására sűrűsödik, gyantásodik. Tulajdonságainak módosítása érdekében lakkbenzines oldatelegyét (terpenol) is forgalomba hozzák, iparilag ma már kevésbé fontos. Használata súlyos mérgezést okozhat. oldalszám:85

86 III Tetraklór-etilén (perklór-etilén) Kémiailag a halogénezett szénhidrogének csoportjába tartozik. Kiterjedt gyakorlati felhasználását kiváló zsíroldó képességének köszönheti, ezért oldószerként, fémek zsírtalanítására, a vegyiparban intermedierként alkalmazzák. Egyik fõ felhasználási területe a vegytisztítás, ahol a triklór-etilén kiváltására vezették be abban a hiszemben, hogy kevésbé toxikus, de ezt a feltételezést állatkísérletek nem igazolták. Elõnye, hogy kevésbé illékony. Munkavégzéskor a szervezetbe elsősorban a légutakon keresztül jut be, itt izgatja a nyálkahártyát. Mint kiváló zsíroldó szer, az ép bőrön át is felszívódik nagy zsírtartalmú szövetekben (például az idegrendszerben) halmozódik. Kiürülése főként a légutakon, kisebb mértékben a vesén át triklórecetsav formájában történik. Rövid idő alatt nagy töménységben a szervezetbe jutva heveny, hosszabb időn át kis mennyiségben felszívódva idült mérgezést okozhat. Akut hatása mint általában a szerves oldószereké narkotikus és irritatív. Szédülés, hányinger, fáradtság (prenarkózisszindróma), szájszárazság, a nyálkahártyákon és a bőrön irritatív tünetek jelentkezhetnek. Heveny mérgezéskor részegséghez hasonló állapot, hányás, nehéz légzés, tüdővizenyő kialakulása jellemzi, mely halálhoz vezethet. Idült mérgezésnél a szem kötőhártyájának izgalma, idegrendszeri panaszok, alvászavar, fejfájás, szédülés, májkárosodás, mozgászavarok jelentkeznek. III Tetralin, dekalin Tetralin (1,2,3,4-tetrahidro-naftalin, C 10 H 12 ), dekalin (dehidro-naftalin C 10 H 18 ), a naftalin, mint két közös szénatomos két benzolgyűrűből álló szénhidrogén származékai. Zsírok, gyanták oldószere, festékek eltávolítószere. Szaguk a terpentinéhez hasonló. A tüdőn keresztül jutnak be a szervezetbe, bódító hatásúak, de alacsony gőznyomásuk miatt a narkózist előidéző hatást ritkán érik el. A nyálkahártyára gyengén ingerlő hatásúak. Szemlencse elváltozást okozhatnak. III Ciklohexán A ciklohexán (C 6 H 12 ) színtelen, benzinhez hasonló szagú folyadék. Vízben nem, szénhidrogénekben és éterben viszont oldódik. A természetben a kőolajban található meg. A vegyiparban apoláris oldószerként valamint nyersanyagként használják. Előfordul lakkokban és festékekben. Akut hatásaiként lenyelve, belélegezve, bőrrel érintkezve álmosság, gyomor- és bélrendszeri panaszok, mellkasi fájdalom, a tüdő irritációja és oldalszám:86

87 károsodása, tüdőödéma, ami halálhoz vezethet. Bőrirritációt okoz. Az anyag ingerelheti a szemet, a nyálkahártyát és a felső légutakat. III Etilénglikol Egy sűrűn folyó, színtelen, édes ízű, nagy viszkozitású, mérgező folyadék. Fagyálló folyadékként használják, mivel a vízmolekulákkal erős hidrogénkötést képez, ami megakadályozza a szabályos jégkristályok kialakulását. Ennek eredményeképpen nagyon alacsony az olvadáspontja 50%-os töménységű glikol -36 o C-on fagy meg. Ezért használják fagyálló folyadékként az autókban, épületgépészeti csőrendszerekben, vagy repülőgépek. Vízzel kiválóan elegyedik, de apoláris oldószerektől különválik. A molekula poláris részének hatása erősebb. III Etil-diglikol (Dietilén-glikol-monometil-éter) A más néven dietilén-glikol-monometil-éter a zománclakkok és festékek oldószereként használják. Belélegezve, vagy szájon át kerülhet a szervezetbe. A nyálkahártyát izgatja, gyenge bőrirritációt okoz. Szembe kerülve veszélyes, mivel igen erős vízelvonó hatása van. III Sztirol A sztirol egy telítetlen oldalláncú aromás szénhidrogén, mely színtelen, kellemes szagú, erősen fénytörő folyadék. Vízben nem oldódik, de sok szerves oldószer jól oldja, alkohollal és éterrel korlátlanul elegyedik. Megtalálható a természetben a kőszénkátrányban. A sztirolt többnyire műanyagok, főként polisztirol gyártására használják. A polisztirol a legrégebben ismert műgyanták egyike. A polisztirol a sztirol polimerizációja során keletkezik, ami már állás közben is végbemegy. III Ftalátok A ftálsav (benzol-1,2-dikarbonsav) egy fehér kristályos vegyület, mely kétértékű savként viselkedik, sóit ftalátoknak nevezzük Főként ftálsavanhidrid formában használják többek között festékek gyártásában. A hormonháztartást megzavaró vegyületek közül különös aggodalomra adnak okot a rákkeltő hatású ftalátok, mivel hatásuknak folyamatosan ki vagyunk téve és már az anyatejben is kimutatták. Ezek a vegyületek megtalálhatóak a PVC padlóban, mivel annak lágyítószere, a mosóporban, a testápoló sze- oldalszám:87

88 rekben, a műanyag használati tárgyakban és élelmiszereinkben is, ahová a feldolgozáskor vagy a csomagolóanyagból kioldódva kerülhetnek. Veszélyességük miatt tilos egyes ftalátok felhasználása 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára készülő gyermekjátékokban is. III. 3. Savak Az építőiparban felületek rozsdamentesítésére, forrasztáshoz használnak különféle savakat valamint kötő, ragasztó és tömítőanyagok térhálósodása során szabadulhatnak fel kis szénatom számú savak (hangya-, ecetsav). Ilyenre példa a SZILOPLASZT K típusú masszák térhálósodása, a folyamat során ecetsav hasad le, amely zárt helyiségben kellemetlen, szúrós szagú, ezért a munkatér szellőztetését biztosítani kell. III Hangyasav A hangyasav (HCOOH) a legkisebb szénatom számú karbonsav, a természetben megtalálható a hártyásszárnyú rovarok harapásaiban és csípéseiben valamint a metanollal és benzinnel kevert üzemanyagú gépkocsik égési termékében. A hangyasav korlátlanul elegyedik vízzel, és sok poláros szerves oldószerben is oldódik. A hangyasav fő felhasználása a közéletben tartósítószerként és antibakteriális anyagként történik, mivel megállít bizonyos bomlási folyamatokat. Óvni kell a szemet és a bőrt a folyékony halmazállapotú hangyasavtól, vagy annak tömény gőzétől. A bőrön égési nyomokat hagyhat, a szembe jutva pedig maradandó szemkárosodást okozhat. Belélegezve köhögést, égő érzést eredményezhet. Mivel szén-monoxid is jelen lehet a gáz halmazállapotában, mindig legyünk figyelmesek ha nagyobb mennyiségű gáz halmazállapotú hangyasav közelében tartózkodunk. A hangyasavat a szervezetből képes lebontani és kiválasztani, de már jegyeztek föl krónikus tüneteket. Állatkísérletek bizonyították, hogy mutagén és közvetlen, nagy mennyiségű érintkezés máj és vese károsodást okozhat, vagy allergia alakulhat ki. III Ecetsav Az ecetsav (CH 3 COOH) az egyik legegyszerűbb karbonsav, egy szerves vegyület, melyez könnyen felismerhető arról, hogy ez adja az ecet savanyú ízét és átható szagát. Fontos kémiai reagens és ipari nyersanyag. A tiszta, vízmentes ecetsav (jégecet) színtelen folyadék, amely higroszkópos tulajdonsága miatt vizet köt meg a környezeté- oldalszám:88

89 ből, 16,7 C alatt megfagy és színtelen kristályt képez. Az ecetsav korrozív és gőzei ingerlik a szemet, az orr- és a toroknyálkahártyát, a tüdőt annak ellenére, hogy vizes oldatban kevésbé disszociál, mivel gyenge sav. III. 4. Festékek III Anilin A mesterséges festőanyagokat anilin-festékeknek vagy kátrány-festékeknek is nevezik, mert ezek jelentékeny részének kiindulási anyagát a kőszénkátrányban is előforduló olajszerű folyadék, az anilin (fenil-amin vagy amino-benzol, C 6 H 5 NH 2 ) képezi. Színtelen jellegzetes szagú, olajszerű folyadék, enyhén csípős íze van. Igen kevéssé vízoldható, ezzel szemben minden arányban elegyedik sok szerves oldószerrel. Az anilin gyakorlati jelentősége nagy, mivel az egyik legfontosabb szerves kémiai alapanyag. Nagy mennyiségben alkalmazzák különböző vegyületek (főként festékek fukszin -, gyógyszerek és robbanószerek a kaucsuk vulkanizálásakor akcelerátorként) szintézisére. Mérgező hatású vegyület. Komoly ártalmakat okozhat a gőzeinek rendszeres vagy tartósabb belégzésekor, mivel kékülést okoz az ujjak hegyén, az ajkakon és a fülön. Fejfájást, émelygést, szédülést is kiválthat. Krónikus mérgezés esetén elsősorban az idegrendszerre hat. Felszívódhat a bőrön át is. A vizelet választja ki paraamino-fenol formájában. Az anilin a vörös vérsejtekben levő vérfesték, a hemoglobinnak az úgynevezett methemoglobinná alakulását idézi elő, magukat a vörös vérsejteket is, ennek következtében a vörös vérsejtek, lebontása fokozódik. A methemoglobin szorosabb kötésben tartja a felvett oxigént, mint a hemoglobin. Az oxigén molekulák leadásának csökkenése miatt a sejtekben az oxidáció nem kielégítő. A methemoglobin vérben való felhalmozódásának következménye a bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződése. Hosszabb expozíció után a hemoglobin verdoglobinná alakul, mely már nem képes visszaalakulni funkcióképes hemoglobinná úgy, ahogy a methemoglobin képes a méreghatás megszűnte után. Heveny mérgezéskor kellemes közérzet jelentkezik, az arc, a szájszél kékesen elszíneződik, hányás, légszomj, görcsök, eszméletvesztés jön létre. A vizelet barna színű. Az idült mérgezés tünetei: vérszegénység, májmegnagyobbodás, fejfájás, ingerlékenység. A vérben magasabb a methemoglobin, illetve a verdoglobin érték. A vizelet paraamino-fenol tartalma is emelkedhet. oldalszám:89

90 III. 5. Szervetlen anyagok III Szervetlen (ásványi) porok Számos munkafolyamat közben, az anyagok feldolgozása, megmunkálása, elhasználódása során különböző nagyságú apró részecskék jutnak a levegőbe, s hosszabb ideig lebegnek. Az egészséget veszélyeztető por, amennyiben a megengedett határkoncentráció felett és hosszú időn keresztül éri a szervezetet, a tüdőn kóros elváltozást hozhat létre. A porok károsító hatását a szemcsenagyság alapvetően befolyásolja. Minél kisebb szemcseméretű port lélegzik be a dolgozó, annál nagyobb a megbetegedés valószínűsége. Leginkább a másfél, illetve 1 mikron nagyságú porok a fő előidézői a tüdőben kialakuló kóros elváltozásnak. Különösen veszélyes a szabad kovasavat tartalmazó por, amelynek több éven át tartó belégzése szilikózist okoz. A kialakuló ártalmat nem maga a por, hanem annak szabadkovasav-tartalma váltja ki. A porbelégzés izgatólag hat a nyálkahártyára. Poros munkahelyen dolgozók köpete mindig tartalmaz nagyobb porszemcséket, amelyek a légutakból hoszabb-rövidebb idő alatt eltávoznak. A kisebb nagyságú porok lejjebb hatolnak az egészen kis hörgőkön át a tüdőhólyagokba. Ezen idegen anyagok hatására nagymértékű falósejt invázió indul meg. Ezek a sejtek magukba zárván a porszemcséket, a nyirokereken át a környező nyirokmirigyekbe továbbítják őket, ahol aztán felhalmozódnak. Ez mindaddig tart, amíg a falósejtek tisztogató feladatukat már nem bírják ellátni. Ekkor a bejutott szemcsék a tüdőhólyagok felületét ellepik, így csökken a légzési felület. Ugyanakkor a köztiállomány erőteljes burjánzása miatt kialakul a tüdőfibrózis, vagyis kötőszövet foglalja el a tüdőhólyagocskák helyét. Porártalomnak a kőcsiszolók, kőszobrászok, a szilika-téglagyártók vannak kiéve. III Nehézfémek A nehézfémek ezüst (Ag), arzén (As), berillium (Be), kadmium (Cd), kobalt (Co), króm (Cr), réz (Cu), vas (Fe), higany (Hg), mangán (Mn), molibdén (Mo), nikkel (Ni), ón (Sn), ólom (Pb), cink (Zn). Fő forrásuk az ipar, és a bányászat, kisebb mértékben a közlekedés és a mezőgazdaság (nővényvédő szerek, műtrágya). Ércbányászat, kohászat, galvanizálás, fémfeldolgozás során, valamint az akkumulátorok és szárazelemek gyártásakor is bekerülnek a környezetbe. Az építőiparban különösen a hegesztés és a forrasztás során számolhatunk vele. Hatásuk igen eltérő, például a higany, az arzén és oldalszám:90

91 a kadmium rákkeltő, míg az ólom idegméreg. A levegőben leginkább a légköri aeroszolok alkotóiként vannak jelen. Az akkumulátorokban, elemekben különböző nehézfémek találhatók, amelyek a különösen veszélyes rákkeltő anyagok közé sorolhatók. Ezek az anyagok a munkagépek alkatrészei, illetve a munkagépek működtetéséhez nélkülözhetetlenek. A nehézfémek a szervezet fehérjéit károsítják, és nagyon sokáig a környezetben maradnak, nem bomlanak le, ezért igen költséges a szennyeződés felszámolása. Hegesztési és forrasztási füstök egészségügyi hatásai régóta ismertek. A hegesztők körében nagyobb számban fordulnak elő légúti betegségek, mint tüdőgyulladás, fémláz, asztma, különböző légzőszervi rákbetegségek. A hegesztés egészségügyi károsításai közül a legnagyobb veszélyt a különböző hatású mérgező gázok (ózon, nitrogén-oxidok, szénmonoxid) és a kiemelt figyelmet érdemlő hegesztési füstök (toxikus és egyéb fémek) okozzák. A szubmikron méretű fémszennyezés részben a hegesztendő fémek (vas, réz, alumínium, rozsdamentes és ötvözött acélok) és az elektródák bevonatából és a maghuzal anyagának fém és fémoxid (króm, vas, mangán, nikkel, magnézium, cink, wolfram, titán, bárium, lantán, tórium) tartalmából képződik. A festett vagy valamilyen bevonattal rendelkező munkadarabok hegesztése további vegyületek felszabadulását illetve képződését okozzák. A mikron és annál kisebb méretű füstök és az ultra finom aeroszolok (<100 nm) szinte gyakorlatilag nem vagy csak igen lassan és nyugalmi állapodban ülepednek le, ezért a hegesztő munkahelyek légterében szinte állandóan jelen vannak növelve a dolgozók terhelését. Ezek az igen kicsi és magas hőmérsékletű részecskék gázmolekulák módjára terjednek (Brown-féle mozgás). A hegesztőberendezésekkel történő munkavégzés - megfelelő védelem hiányában - súlyosan veszélyezteti a munkavállalók egészségét nemcsak az ultraibolya sugárzás, hanem a hegesztett fémekből felszabaduló és a technológiából adódó veszélyes vegyi anyagok miatt is. III Ólom Az ólmot és vegyületeit festékek, illetve akkumulátorok tartalmazzák. Az ólom por, vagy gőz formájában kerül a szervezetbe a légutakon, szájon át, esetleg bőrön keresztül. Az ólom a véráramba kerülve kötődik a vörösvértestekhez, emellett az ólom-vegyületek protoplazmamérgek. Az ólom gátolja a hemoglobin felépülésében szerepet játszó enzimek működését, ezért a hemoglobin egyes közti anyagcseretermékei felszaporodnak, így ezek a vérben, vizeletben fokozottabb mennyiségben mutathatók ki. (delta- oldalszám:91

92 aminolevulin-sav, koproporfirin). Fontos az ólom vérképzésre kifejtett hatása. Ólommérgezés esetén vérszegénység jelentkezik, melynek oka a vörös vérsejtek fokozott pusztulása. Csak a csont, a haj és a köröm képes hosszú időn át raktározni. Vesekárosító, csökkenti a szellemi fejlődést, intelligenciazavarokat okoz, fokozza az agresszivitást. III Kadmium Fémötvözetek anyaga. Pora, gőze rákot kelt, és okozója a japán itai-itaibetegségnek, amely csontelváltozásokat idéz elő, és többnyire halálos kimenetelű. A szervezetben hosszabb ideig halmozódik, kiválasztása a vesén és a beleken át történik. Erős ferment méreg, többek között a foszfatáz enzimeket bénítja. A kutatók szerint belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot, majd tüdőödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel. A mérgezés vesekárosodást, idegrendszeri zavarokat, gerinc- és végtagfájdalmat, izomgyengeséget okoz. III Króm Festékekben fordulnak elő vegyületei, illetve a korrózióvédelemben használják. A szervezetbe a légutakon át por, vagy gőz alakjában, illetve a bőrön át jut be. A bőrre kerülve a króm fekélyeket okoz, gyulladás, ekcéma fejlődhet ki. Minimális mennyiségben az emberi szervezet számára hasznos fém, ám a 6 vegyértékű króm veszélyes, rákkeltő, sokfajta elváltozást tud okozni. Károsítja az emésztőrendszert, az orr melléküregeinek gyulladását is kiválthatja. Főleg a daganatkeltő hatása miatt kell óvatosnak lenni. III Nikkel A festék és üveggyártásban van jelentősége. A nikkel-vegyületek a vér egyik alkotójához kötődnek a szervezetben, de a bekerült méreg nem halmozódik fel, a vizelettel kiürül. Felhalmozódás csak a vízben oldhatatlan sók esetében fordul elő. Ekkor a vegyületek a légző rendszerben, a hörgőkben gyülemlenek fel. A nikkelsók gyakran okoznak bőrgyulladást ekcémát. Hosszabb idő után az orr és melléküregeinek megbetegedése, a tüdő rosszindulatú daganatainak kialakulása lép fel. Idült mérgezés esetén vérszegénység, májkárosodás, és idegrendszeri tünetek láthatók. oldalszám:92

93 III Azbeszt Az azbeszt (kőlen, hegyilen, bányalen, foszkő, szerpentin), változatai a Krizotil (fehér azbeszt), Krokidolit (kék azbeszt), Amozit (barna azbeszt), az ásványi szilikátok egy csoportjának gyűjtő elnevezése, melyek különleges szálas szerkezetet mutatnak. A rendkívül vékony elemi szálak átmérője a milliméter ezredrészénél is kisebb és éppen ez okozza veszélyességét. Ásványtanilag krizolitazbeszt a IV. A szilikátok ásványosztályon belül a szerpentinásványok csoportjába tartozik, szálas szerkezetű rétegszilikát, a monoklin rendszerben kristályosodik. Ultrabázikus magmás kőzetekből hidrotermás átalakulás során málladék keletkezik, amit szerpentinesedésnek neveznek. Kísérő ásványai a kromit, magnezit, talk és a pirop. Először Cipruson bányászták, legnagyobb előfordulása Kanada területén Quebec tartományban van. Előfordul az Egyesült Államok és Mexikóban, Oroszország területén több helyen, a volt Jugoszlávia területén Stragariban, míg Szlovákiában Dobsina közelében. Hazánkban a Dunabogdányhoz tartozó Csódi-hegy megnyitott kőfejtőjében fordul elő ásványtani ritkaságként. Kémiailag magnéziumszilikát Mg 3 Si 2 O 5 (OH) 4 összetétele: magnézium (Mg) = 26,3%, szilicium (Si) = 20,3%, hidrogén (H) = 1,5%, oxigén (O) = 51,9%. Megjelenésében selyemfényű, jellegzetesen szálas kötegeket alkot, megnyúlt alakban, fehér, zöldessárga, vöröses sárga színben kristályosodik, kiválóan hasad a szálak mentén. Porszíne fehér, áttetsző átlátszóságú. Sűrűsége: 2,5-2,6 kg/cm 3, a Mohs-féle keménységi skála szerint keménysége: 2,5-3,0, nagyon lágy ásvány. Az ókor óta használt, világszerte elterjedt azbeszt az egyik legkiválóbb, természetben előforduló nem bomlékony, hő- és hangszigetelő, gyakorlatilag tűzálló, savaknak, lúgoknak és olajnak jól ellenálló, hajlékony, rugalmas anyag. A X. század végére közel 3000 azbesztet tartalmazó termék született és az élet számos területén megjelent ez az anyag. Elektromos szigetelőként viselkedik, szálstruktúrája nagy mechanikai szilárdságot biztosít, lehetővé teszi szövését. Kiemelkedően jó tulajdonságainak köszönhetően számos területen használják. Legjellemzőbb termékek a tűzálló anyagok, fonat és fonál szerkezetű anyagából szövetek és kárpitanyag is készíthetők. Jelentős felhasználása volt a villamosipari szigetelők, tömítések és csomagolások, a gépjármű és gépiparban a fékbetétek gyártása a nagyhőmérsékletű berendezések (gőzturbinák, csővezetékek, kazánok) hőszigetelése és papíriparban töltőanyag. Az azbesztet számos iparágban, például az építőiparban alkalmazták hazánkban. A XX. század elejétôl Nyergesújfalun és később Selypen állítottak elő a legnagyobb mennyiség- oldalszám:93

94 ben azbesztcement palát és csövet. Az ipari termelés a hetvenes években érte el a maximumát. Épületekben és műszaki berendezésekben egyaránt használták tűz-, hő és hangszigetelésre. Legveszélyesebb válfaját, a kékazbesztet (krokidolit) súlyosan rákkeltő hatása miatt 1992-ben tiltották be Magyarországon. A kevésbé káros, ám a legnagyobb mennyiségben használt (a világ azbeszt termelésének 90%-át kitevô) fehér azbesztet (krizotil) év végéig lehetett használni. A szálasanyagot tartalmazó kőzetet bányászatát követően felaprítják, majd dúsítják, leggyakrabban levegő befúvással, azután kiülepítik. A 10 mm hosszat meghaladó szálakat fonják, amihez a felület csúszóssága miatt durva felületű szálasanyagot (legtöbbször gyapjút) adagolnak 20% arányban. A rövid szálakat és a törmeléket kötőanyaggal (leggyakrabban cemettel vagy műgyantával) keverik össze és lapokká, idomdarabokká préselik vagy lemezekké öntik. A víz és szennyvíz vezetékekben is nagymértékben használták az azbesztcement csöveket és idomokat. Az aprószemű azbesztet vakoló habarcshoz is keverték. Fonat és fonal szerkezetű anyagából tűzálló szöveteket is készítettek, kárpitanyagot gyártottak. Jelentős felhasználása volt a villamosipari szigetelők, gépjármű és gépiparban a fékbetétek gyártásánál és papíripari töltőanyagként. Nagyon fontos felhasználása volt a nagyhőmérsékletű berendezések (gőzturbinák, csővezetékek, kazánok) hőszigetelése. Erre a célra a legjobb minőségű (hosszúszálú) aszbesztet Kanadában bányászták. A szórt azbesztet tűzvédelmi és hőszigetelési célra nagy mennyiségben használták a 60'-as és 70'-es években, ugyanúgy, mint a cementben megkötött, a végtermékben csak kb % azbesztrostot tartalmazó azbesztcementet. III Egészségkárosító hatása Mint az ma már a lakosság előtt is ismert, az azbesztet a környezetre veszélyes anyagok közé sorolják. Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A levegőben a finom szemcsék lebegve oszlanak el, a már beépített szerkezetekből és anyagokból (pl.: fékbetétekből) folyamatosan leválva távoznak szemcséi. Az azbesztnek heveny mérgező hatása nincs, eddigi ismereteink szerint érintése közvetlenül nem veszélyes. A belélegzett azbesztszálak viszont bizonyos körülmények között tüdő-, mellhártya- és hashártya-megbetegedésekhez vezetnek óta ismert az ún. azbesztózis, az azbesztszálak által kiváltott kóros elváltozás a tüdőszövetekben a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozza, mely gyakran halálhoz vezet ben oldalszám:94

95 írtak először tanulmányt az azbesztexpozíció és a tüdőrák összefüggéséről óta tudunk az azbesztszálak belélegzéséből származó mesothelioma nevű betegségről, mely a mell- és hashártya különös elrákosodása és manapság ez a leginkább vizsgált foglakozási betegség. Csak bizonyos tulajdonságokkal rendelkező azbesztszálak tapadnak meg a tüdőben és váltják ki ezt a betegséget. Ezek a tulajdonságok: 5 mikrométernél nagyobb hosszúság, 3 mikrométernél kisebb átmérő, valamint a hosszúság és az átmérő aránya nagyobb, mint 3 : 1. Egyszerűbben megfogalmazva: minél hosszabb és vékonyabb az azbesztszál, annál nagyobb valószínűséggel okoz megbetegedést. Az ilyen azbesztszálakat tüdőre veszélyes azbesztszálaknak nevezik. Az emberi egészségre legveszélyesebb a kb. 90%-ban azbesztet tartalmazó, kevés cementtel gyengén kötött szórt azbeszt vakolat. Ez a termék hamar elöregszik és a lemálló azbesztszálak a legkisebb behatásra is (pl.: szélfuvallat) a levegőbe kerülnek. Az emberi egészségre kevésbé ártalmas a cementben megkötött, a végtermékben csak kb % azbesztrostot tartalmazó azbesztcement, mivel a termékből a káros szálak csak az anyag szétmorzsolásakor (fúrás, fűrészelés, törés) kerülnek ki a levegőbe. Különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a többségében használt fehérazbeszt szálak (pl: pala) nem épülnek be maradandóan a szövetekbe, idővel kiválnak a szervezetből, szemben a kék- és barnaazbeszttel. A szakemberek véleménye általában megegyezik a betegség kialakulásának folyamatáról, de másképpen ítélik meg a veszélyességüket. A nyilvánosságra hozott szakvélemények alapján abból kell kiindulni, hogy a levegő azbesztmentességét minden eszközzel fenn kell tartani. A mai napig nem meghatározott az az érték, amely alatt az egészség veszélyeztetése kizárható lenne. Napjainkban elsősorban az azbesztcement-iparban foglalkoztatottak, az építőipari munkások, az épület karbantartók, szerelők és az azbesztbontást végzők veszélyeztetettek. A megbetegedés az azbeszt hatásának való kitettség kezdetétől számított év alatt alakulhat ki. Évente hazánkban azbeszt okozta megbetegedést regisztrálnak. A bányászat során az ivóvíz bázisokba bekerülő bányavízből is kialakul szennyező hatása. Egészségkárosító hatása miatt a legtöbb iparilag fejlett államban így hazánkban is az azbeszt felhasználását betiltották. Fékbetétek adalékanyagául ennek ellenére több helyen még használatban van. III Ártalmatlanítása oldalszám:95

96 Az azbeszt ipari felhasználása a múlt században a '70-es évekig jelentős volt. A világ fejlődésével, a tömeges használattal és az azbeszt környezetbe való kikerülésével azonban fokozatosan derült fény annak káros, emberi rákkeltő hatására. Emiatt világszerte programok indultak el bizonyos azbesztfajták korlátozására és mentesítésére. A szórt azbeszt súlyosan egészségkárosító hatását felismerve az alkalmazását 1981-ben megszüntették, a legtöbb iparilag fejlett államban (hazánkban is) felhasználását betiltották és Nyugat-Európában nagy erőkkel kezdték meg az alkalmazások megszüntetését, a már beépített azbeszt tartalmú anyagok eltávolítását. Magyarországon a tíz évre tervezett azbeszt-mentesítési program 2004-ben kezdődött, melyet csak erősítenek az Európai Uniónak az azbeszttel szennyezett épületekre vonatkozó egyre szigorodó előírásai. Az eltávolítás rendkívül veszélyes egészségügyi körülmények között történik igen szigorú biztonsági, munka- és környezetvédelmi szabályok betartása mellett, melyeket a területileg illetékes ANTSZ szigorúan számonkér és ellenőriz, ugyanis az azbesztszemcsék folytonos leválását és levegőbe kerülését nem lehet megakadályozni. Azbeszt probléma megoldása során kezdetektől fogva két technológia alkalmazható. Az egyik az azbeszt eltávolítása általában nedves eljárás (vízsugár) alkalmazásával és új tűzvédelmi és hőszigetelés felhordása, a másik a kapszulázás, mely a szórt azbeszt bevonását és a környezettől történő teljes elszigetelését jelenti alkalmas anyagok felhasználásával. Az első megoldás lényegesen drágább, azbeszt tartalmú hulladék révén a környezetet terheli, viszont végleges megoldást jelent. A második megoldás olcsóbb, a veszély kizárása mellett továbbra is felhasználható az azbeszt kitűnő hő és tűzvédelmi tulajdonsága, hátránya viszont, hogy az épület esetleges bontásakor az biztonságos azbeszt eltávolítás végleges megoldásra vár. Az eltávolított anyagot veszélyes hulladék kategóriába sorolják, mely nem bomlik le. Leggyakrabban a hulladéktárolókban betonba, habarcsba vagy agyagzagyba ágyazzák be. Az azbeszt alkalmazások felderítése és eltávolítása napjainkban is fontos feladat. III Szénsalak Régóta ismert, hogy a hazánkban bányászott szenek radioaktivitása (elsősorban 226 Ra koncentrációja) jelentősen meghaladja a világátlagot. Az ezek elégetése során keletkezett salakban a radioaktív komponensek még jobban feldúsulnak. A salakot gyakran használták építőipari segédanyagként, mivel jó a hőszigetelő képessége, elősze- oldalszám:96

97 retettel alkalmazták töltő-, és szigetelőanyagként a padló alatt, födémben, és a szintek között. A magasabb radioaktív-anyag koncentrációja miatt ezekben az épületekben az átlagosnál jelentősen magasabb lehet a radioaktív sugárzás mértéke, a külső gamma dózis teljesítmény. Az ilyen épületekben tartózkodók nyilván nagyobb sugárdózist kapnak. Ez a külső gamma dózis még a salakot tartalmazó épületeknél sem jelent önmagában akkora sugárterhelést, ami miatt különösebben aggódni kellene. Viszont a salakból kiszabaduló radioaktív radon gáz már figyelemre méltó dózisokat eredményezhet. 3. számú táblázat Az építőanyagok átlagos rádium koncentrációja Anyag megnevezése Sugárzása (Bq/kg) Mészhomok tégla 10 Beton 40 Vályogtégla 50 Természetes építőkövek 60 Habosított kohósalak 270 III. 6. Allergiát okozó anyagok Foglalkozási bőrproblémákat a munkahelyen használt bizonyos anyagokkal való érintkezés okoz. Ezek rendszerint az anyaggal legnagyobb valószínűséggel érintkező kézre, vagy az alkarra hatnak, de kiterjedhetnek a test más részeire is. A korai jelek között van a bőr kiszáradása, pirossága és viszketése. A bőr feldagadhat, töredezetté, pikkelyessé és vastagabbá válhat, és kiütések jelentkezhetnek. Az, hogy milyen gyorsan jelentkeznek a bőrreakciók, az függ az anyag erejétől vagy hatóképességétől, valamint attól, hogy milyen hosszan és milyen gyakran érintkezik a bőrrel. Ezek a bőrelváltozások gyakran javulnak, ha a munkavállaló távol van a munkától, például a hétvégeken vagy szabadság idején. Folyadékoknak és víznek rendszeresen kitett munkavállalók, mivel ezek lebontják a bőr természetes védőkorlátját, fokozott kockázatnak vannak kitéve. oldalszám:97

98 Ha a bőr szélsőséges hőmérsékletnek, napsugárzásnak és biológiai kockázatoknak is ki van téve, ezek szintén fokozzák a veszélyt. A humán immunrendszer úgy fejlődött, hogy megvédje a testet a fertőző és egyéb ártalmas külső behatolóktól. Az érzékenyítés az immunizálás egy speciális formája; az ilyen túl-reaktivitást allergiának nevezzük. Azok az anyagok, amelyek allergiát okoznak a bőrben, bőr allergének. Két különbözőfajta bőr-érzékenyítő létezik, vegyszerek és a természetes anyagokban lévő fehérjék. A kémiai bőrallergia rendszerint hosszabb idő alatt alakul ki, míg a fehérjeallergia nagyon gyorsan jelentkezhet. Egyes esetekben az allergének akkor okoznak bőr-tüneteket, ha belélegzik, vagy lenyelik azokat. Az is lehetséges, hogy a bőr érintkezése vegyi anyagokkal légzőszervi allergiás tüneteket okoz. Az építőiparban alkalmazott vegyi anyagok közül a festékekben és lakkokban alkalmaznak epoxigyantákat, izocianátokat tartalmazó fugázóanyagokat, amelyek szem és bőrizgató hatásúak, bőrrel érintkezve, túlérzékenységet okozhatnak. A vegyszerekkel szembeni jó ellenálló képességük miatt gyakran használják a műgyantákat többek között ipari létesítmények padlózataként vagy tartályokban, beton műtárgyak átépítésekor és korrózióvédelem céljából. A műgyanták bőrirritációt, kémiai égési sérüléseket és allergiás tüneteket okozhatnak. 4. számú táblázat Az építőiparban használatosabb mérgező hatású, tűz és robbanásveszélyes vegyi termékek Az anyagcsoport megnevezése Mérgező hatású alkotórész Felhasználási terület Akrilán-lakkok 50% benzolhomológ és ketonok Mázoló munkák Bonobit H és S 30-40% szolventnafta Tetőfedő, nedvesség elleni szigetelő munkák Chemofort perlux, Flexodur, stb. telítetlen poliésztergyanták 80% sztirol monomer, aceton Mázoló munkák, öntött padlóburkolatok készítése Durol, Szintalin, Interlux, stb. zománcfestékek 35% alifás szénhidrogén (lakkbenzin) és 5% benzolhomológ Mázoló munkák, homlokzatfestő, útburkoló, tetőfedő, nedves- Elasztolén, Klorotex,Viatex, stb. zománcfestékek Kateszil, Katepox Katepox hígitó 203 ség elleni szigetelő munkák 50% benzolhomológ (xilol) Mázoló munkák, homlokzatfestő, útburkoló, tetőfedő, nedvesség elleni szigetelő munkák 35% benzolhomológ, kátrány, poliamidgyanta A KATEPOX A komponens kb. 20% xilolt, 20% metil-izobutil-ketont, a B komponens kb. 30% xilolt, és 20-25% poliamino-amin adduktot tartalmaz 80% Aromás szénhidrogén, alifás alkohol és keton. Mázoló munkák, tetőfedő, szigetelő, padlóburkoló, savszigetelő munkák hígitás, lemosás oldalszám:98

99 Lazurán tartós vastag lazúr Etilén-diglikol 4-5% festés Miykrozol B, Mykotox B Nátrium-pentaklórfenolát, dinitro-ortokrezol-nátrium, Fa gombamentesítő szerek (épületasztalos munkák) kromkriolit Modclean festéklemaró Metilalkohol < 10% Festéklemarás Diklormetán >20% Pálmafix 501, Pálmarekord, Pálmatex 50% benzolhomológ és aceton, esetleg etilacetát ragasztás PProgress lakk és zománcfesték 40% szolventnafta Mázoló munkák Resopol öntőgyanták 20% benzolhomológ, és szabad fenol, poliamidgyanta, térhálósító Padlóburkoló, savszigetelő munkák Sziloplaszt tömítés Szuper Evipass rozsdaeltávolító és felületkezelő Vilupál parkettalakk 50% xilol és szabad formaldehid Mázoló munkák Vakopol PVC-oldat 70% ciklohexanon Mázoló munkák, szigetelő munkák, homlokzatfestő III. 7. Az építőiparban használatosabb mérgező hatású, tűz- és robbanásveszélyes vegyi termékek A következő táblázatban felsorolásra kerülnek az egyes építőipari szakmunkák során felhasznált termékek, anyagok 5. számú táblázat Tevékenység Termékek, anyagok Elemek, vegyületek festés, mázolás, alapozás víz és szerves oldószerbázisú festékek és ragasztók, korrózió gátlók oldószerek, alifás szénhidrogének, alkoholok, etilén-diglikol, benzol homológok, aceton, etil-acetát, ketonok, ecetsav festés, mázolás, alapozás porfestékek vas- és mangánoxidok tapétázás festés lemarás maratószerek, égetés metilalkohol, diklormetán, szénmonoxid, nitrogén-oxidok, bűz, korom hegesztés hegesztőpálcák, gázok nehézfémek, szénmonoxid, nitrogén-oxidok bádogozás, forrasztás forrasztó és folyósító anyagok sósav, nehézfémek, betonozás cement, képlékenyítő, folyósító, stabilizáló, légbuborékképző, kötésgyorsító, szilárdulásgyorsító, kötéskésleltető, tömítő, terülés segítő adalékanyagok cementpor, epoxigyanták, lignin-, melamin-, és naftalinszulfonátok, polikarboxilát bázisú folyósítók, VOC betonkezelés betonol, kalcidur magnézium-szilikófluorid, natrium-nitrit fal és betonbontás munka- és kézi gépek por, szénmonoxid, nitrogénoxidok nedvesség- és vízszigetelés bitumenes anyagok, poliamid gyanták bitumen, kátrány, oxidált bitumen, benzol homológok, oldalszám:99

100 metil-izobutil-keton, poliamino-amin addukt, szolventnafta, VOC hang- és hőszigetelés polisztirol, kőzet- és üveggyapot, ragasztók szálas anyagok, por, oldószerek, VOC szigetelés bontás munka- és kézi gépek por, azbeszt, kőzet- és üveggyapot, szénmonoxid, nitrogén-oxidok fémdarabolás hegesztőgázok nehézfémek, szénmonoxid, nitrogén-oxidok földmunka munkagépek por, szennyezések, szénmonoxid, nitrogén-oxidok tömítés szilikon és akril tömítők, oldószerek, VOC, ecetsav fagomba, rovar és tűz mentesítés hideg burkolás, műkövezés, öntött padlók púrhabok mentesítő anyagok epoxi-, poliamid- és poliészter gyanták, térhálósítók, vágás és csiszolás dinitro-ortókrezol-nátrium, nátrium-pentaklórfenolát, kromkriolit, VOC trietilén-diamin, alifás aminok, benzol homológ, VOC, fenol, poliamidgyanta, por asztalos és kárpitos munkák ragasztók, festékek, pácok por, oldószerek, VOC parkettázó, szőnyegpadló tetőfedő parkett lakkok, ragasztók, PVC oldat szigetelőanyagok, ragasztók, bitumenes anyagok por, formaldehid, xilol, ciklóhexanon, VOC bitumen, kátrány, oxidált bitumen, benzol homológok, VOC aszfaltozás aszfalt, bitumen, munkagépek szénhidrogén gőzök, szénmonoxid, nitrogén-oxidok üvegezés tömítőanyagok por, oldószerek víz, csatorna ragasztó és tömítőanyagok oldószerek, VOC cserépkályha, kandalló takarítás tisztító és maró szerek oldószerek, por por III A poros, oldószer-, sav-, lúg- és más gázokat, gőzöket és kellemetlen szagokat tartalmazó munkáknál használatos védőeszközök A személyi légzésvédelmi eszközök (álarcok, gáz,-, por- és kombinált szűrőbetétek és sűrített levegős légzőkészülékek, speciális védőruhák) használata a munkahelyi aeroszolok elleni védelemben sokszor kötelező, de szinte mindig ajánlott. Igaz ez az építőipar számos területére. A RESPIRÁTOR ZRt. Magyarország egyetlen légzésvédelmi eszközöket gyártó vállalata. Termékei a teljes álarc, félálalrc, részecskeszűrő félálarc, menekülő kámzsák, védőruhák és az ezekhez tartozó szilárd részecskék, szervetlen és szerves gázok és gőzök elleni védelmet nyújtó szűrőbetétek. Az alábbiakban közöljük néhány termékük ismertetőjét az ilyen irányú munkavégzéshez nyújtandó védekezés elősegítése céljából. oldalszám:100

101 III Biomaszk panoráma álarc Általános jellemzők: Széles látómező Univerzális méret Könnyű és kényelmes viseletet biztosít A Biomaszk álarctest jó minőségű, illatosított neoprénből készül, mely nem irritálja a bőrt, ellenáll a vegyi anyagoknak és kiváló időjárásálló tulajdonságokkal rendelkezik. Egyéni kialakítása lehetővé teszi, hogy egy univerzális méret minden arcformánál, nagyságnál, a megfelelő szűrőbetéttel teljes védelmet nyújtson. Speciális belső kialakítása megakadályozza a látómező bepárásodását, és minimálisra csökkenti a kilélegzett CO2 újbóli belégzését. Teljes látóteret biztosító látómező anyaga optikailag tiszta, törhetetlen műanyag, mely a klórnak is ellenáll. Az álarc kiváló hangminőséget biztosító beszélőmembránnal is fel van szerelve. Az álarcot egy ötpontos fejszalaggal lehet rögzíteni, könnyen kezelhető és stabil felfekvést biztosít az arcon és a fejen. Nyakpántja révén hordozható, bármikor rendelkezésre áll. A Biomaszk általános célú védőeszköz. III Korlátozások Amennyiben szűrőbetéttel együtt használja, az alábbi korlátozások szerint kell eljárni: csak akkor használja, amennyiben ismeri a levegőben található mérgező anyagot és tulajdonságait! ne használja zárt, szűk helyeken (aknában, árokban, tartályokban stb.) csak akkor használható, ha a levegő oxigéntartalma legalább 17 tf%, a levegőben található mérgező anyagok koncentrációja nem haladhatja meg (gázok és gőzök esetén) a 0,5 tf%-ot. légüres térben nem használható, vagy IDLH jelenlétében (azonnali halált, vagy maradandó károsodást okozó anyagok). Szűrőtípusú légzésvédelmi eszköz csak abban a fenti feltételek teljesülése mellett használható. Amennyiben kétség merül fel, vagy valamely körülmény nem ismert, abban az esetben légköri levegőtől független légzőkészüléket (zárt rendszerű légzőkészülék, vagy szállított levegő) kell használni. A Biomaszk kialakításánál fogva védi az arcot, és a szemet is a mérgező, irritáló gázoktól, poroktól. Szűrőálarcként használható különféle kis és közepes kapacitású szű- oldalszám:101

102 rőbetétekkel. A védelmi idő és a védelem mértéke ilyen esetben a szennyezés függvényében változik. Amennyiben frisslevegős készülékre csatlakoztatva használja, az eszköz korlátlan ideig teljes körű védelmet nyújt a szennyeződés mértékétől függetlenül 5. számú táblázat Belégzési ellenállás: Folyamatos levegőáramlás: 30 l/perc max. 0,5 mbar, Folyamatos levegőáramlás: 95 l/perc max. 1,5 mbar Folyamatos levegőáramlás: 160 l/perc, max. 2,5 mbar Műszaki jellemzők Kilégzési ellenállás: Folyamatos levegő áramlás 160 l/perc: max. 3 mb Az álarc tömege :max. 500 g Teljes alászívás: >5 x 10-2 % Szabványos álarctest csatlakozó : rd 40x1/7" III FA-3 félálarc Általános jellemzők: Rugalmas neoprén álarctest, mely pontos felfekvést biztosít bőrirritáció nélkül. Rugalmas és könnyen állítható fej és nyakszalagok rögzítik az álarcot. Belégző szelepek kis légzési ellenállást biztosítanak, megkönnyítve az álarcban végzett munkát. Termékleírás: Az FA-3 félálarc cserélhető ikerszűrő betéttel rendelkező légzésvédelmi eszköz. A maszk a következő főbb részekből áll: Rugalmas neoprén álarctest, mely pontos felfekvést biztosít bőrirritáció nélkül. Rugalmas és könnyen állítható fej és nyakszalagok rögzítik az álarcot. Két csavarmenettel ellátott szűrőtartóba lehet becsavarni a Respirátor zrt. által erre a célra gyártott (a vonatkozó szabványoknak megfelelő) szűrőpárokat. A belégző szelepek kis légzési ellenállást biztosítanak, megkönnyítve az álarcban végzett munkát. Kilégző szelep. III Korlátozások Tilos a félálarcot használni: ahol a levegő oxigéntartalma nem éri el a 17 tf %-ot, ne használja szűk, zárt helyeken (tarályokban, ciszternákban stb.) oldalszám:102

103 ha a szennyző anyag és a szennyezés mértéke nem ismert.ha a szennyezés koncentrációja meghaladja az 1000 ppm (0,1 v%), vagy ha a szennyeződés és az álarc névleges védelmi képességének hányadosa meghaladja a hivatalosan engedélyezett értéket. tűz és robbanásveszélyes helyeken. III A szűrők alkalmazási területei 6. számú táblázat Gázszűrők Részecskeszűrők Kombináltszűrők Típus Id. No. Típus Id. No. Típus Id. No. *A1 R2101 P3 R2321 *A1P3 R2231 B1 R2102 B1P3 R2232 E1 R2103 E1P3 R2233 K1 R2104 K1P3 R2234 *AB1 R2105 *AB1P3 R2235 *ABEK1 R2107 *ABEK1P3 R2237 * Csak olyan szerves szennyezőkre melyek forráspontja 65 C felett van - "A" funkció 7. számú táblázat Szerves gázok, gőzök ellen (FP >65 C toluol, benzol, benzin, oldószerek, stb.) A Szervetlen gázok és gőzök ellen (pl. form-aldehid, klór, B hidrogéncianid, stb.) SZÉNMONOXID ELLEN NEM VÉD!!! Savas gőzök és gázok ellen (pl. kén-dioxid). Ammónia és származékai ellen. Lásd az "A" és "B" típusú szűrőket!! E K AB Lásd az "A", "B", "E" és K" típusú szűrőket! ABEK Mérgező, szálló szilárd és cseppfolyós részecskék ellen. P3 oldalszám:103

104 A kombinált szűrők (6. számú táblázat) védelmet nyújtanak gázok, gőzök, részecskék ellen, a 7. táblázat megfelelő soraiban jelölt azonosítószínek szerint. III PERFIL részecskeszűrő félálarc Általános jellemzők: Többször is használható Nem igényel karbantartást Zsebben hordható Univerzális méret Könnyen, kényelmesen viselhető A Respirátor zrt. által gyártott szűrőfélálarcok nemszőtt textíliából készülnek hajtogatott kivitelben. Típustól függően megbízható védelmet nyújtanak egészségre ártalmas porok és cseppek, illetve az aktív szenes kivitelűek a szagok ellen is. A kilégzőszeleppel ellátott típusok csökkentik a kilégzési ellenállást, ezzel a komfortfokozatot növelik. Előnyei: Többször felhasználható. Nincs karbantartási igénye. Eltömődésig használható, zsebben hordható. III Korlátozások Tilos a félálarcot használni: nem használható, ha a környezeti levegő oxigén tartalma 17 tf% alatt van. nem használható IDLH jelenlétében (azonnali halált, vagy maradandó károsodást okozó anyagok). nem használható mérgező porok, gázok, gőzök elleni védelemre. egy félálarcot legfeljebb 8 óráig szabad használni. az alászívás követelményei nem teljesülnek, ha arcszőrzet van a tömítővonal felfekvő felülete alatt. III PERFIL 1412 (szeleppel) PERFIL 1411 Nemszőtt textíliából hajtogatással formára alakított szűrőfélálarc, amely hatékonyan véd nem mérgező porok ellen. Kényelmes: Tömege mindössze 9g/12g. Rendkívül alacsony, 20 Pa alatti légzési ellenállás 30 l/min folyamatos levegőáramlásnál. Puha felfekvés az arcon. oldalszám:104

105 Védelem: Az MSZ EN 149:1995 és EN 149:1991 szerinti FFPI osztályú védőeszköz. Kb 85% szűrési hatásfokkal. Legalább 4-es védelmi tényező. Kilégzőszelep nélküli változatban (PERFIL 1411) is kapható. III PERFIL 1422 (szeleppel) PERFIL 1421 Nemszőtt textíliából hajtogatással formára alakított szűrőfélálarc, amely hatékonyan véd enyhén mérgező porok és cseppfolyós részecskék ellen. Kényelmes: Tömege mindössze 13g/17g. Alacsony, 50 Pa alatti légzési ellenállás 30 l/min folyamatos hatékonyan véd, nem mérgező porok ellen. Aktív szén szemcséket tartalmazó alapanyaga alkalmassá teszi kis koncentrációjú szerves gázok, gőzök, valamint kellemetlen szagok elleni védelemre. Kényelmes: Tömege mindössze 9g/13g. Alacsony. 34 Pa alatti légzési ellenállás 30 l/min folyamatos levegőáramlásnál. Puha felfekvés az arcon levegőáramlásnál. Puha felfekvés az arcon. Védelem: Az MSZ EN 149:1995 és EN 149:1991 szerinti FFP2SL osztályú védőeszköz kb. 95% szűrési hatásfokkal. Legalább 10-es védelmi tényező. Kilégzőszelep nélküli változatban (PERFIL 1421) is kapható. III PERFIL ACTIVE 1416 (szeleppel) PERFIL ACTIVE 1415 Nemszőtt textíliából hajtogatással formára alakított szűrőfélálarc, amely hatékonyan véd, nem mérgező porok ellen. Aktív szén szemcséket tartalmazó alapanyaga alkalmassá teszi kis koncentrációjú szerves gázok, gőzök, valamint kellemetlen szagok elleni védelemre. Kényelmes: Tömege mindössze 9g/13g. Alacsony. 34 Pa alatti légzési ellenállás 30 l/min folyamatos levegőáramlásnál. Puha felfekvés az arcon. III. 8. Építőipari hulladékok Egyre több építés, felújítás és az ezzel együtt járó bontás jelzi a hazai növekvő életszínvonalat, de sajnos ez a hulladék mennyiségének növekedését is jelenti. Az építési-bontási hulladék általában nem veszélyes, tulajdonságait tekintve inert, hasznosítása különböző attól függően, milyen anyagú a hulladék. Az építési-bontási hulladékok hasznosítására irányuló törekvések főként a hulladéklerakási, valamint az ebből adódó oldalszám:105

106 környezetvédelmi és terület-felhasználási problémákra vezethető vissza és csak kisebb mértékben származnak nyersanyagellátási gondokból. A bontásból származó hulladékok jelentős része valóban az inert kategóriába tartozik, van azonban néhány olyan területe ennek a kérdéskörnek, amely kifejezetten a veszélyes kategóriába sorolható. Ilyen az azbeszttel szennyezett, azt tartalmazó épületek bontási hulladéka, valamint azoknak az épületeknek a bontási hulladéka, amelyekben valamilyen ipari tevékenységből származó szennyezés került az épület szerkezeti anyagára. Ezekben az esetekben a bontás megkezdése előtt felmérést kell készíteni, az esetleges veszélyes anyagot tartalmazó, vagy azzal szennyezett elemeket szelektíven el kell távolítani. Ezzel lehet a hulladékgazdálkodási törvény előírásainak eleget tenni. Fontos ezt megjegyezni, mert lehetséges, hogy ennek elmulasztása miatt sok-sok millió Ft-os bírságra lehet számítani. A hulladékgazdálkodási törvény és a veszélyes anyagokról szóló törvény is azt mondja, hogy veszélyesnek kell tekinteni azt az anyagot, amely ilyen anyagot tartalmaz. III Magyarországi bontások Magyarországon az épületek, utak és egyéb építmények bontásából, átalakításából származó hulladékok hasznosítása lényegében megoldatlan. Másodnyersanyagként történő hasznosításuk aránya jelenleg mintegy 2-3%. Ezek a hulladékok legtöbbször a települési hulladék-lerakókra kerülnek, rosszabb esetben illegálisan lerakva közvetlenül terhelik a környezetet. III Bontási hulladék A földkitermeléssel járó föld- és mélyépítési munkáknál természetes eredetű ásványi anyagokból álló maradék keletkezik. (homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek, kotrási meddő). A közlekedési és a közterületi építésből, bontásból és karbantartásból döntően beton, bitumenes kötésű anyagok és aszfaltok, valamint burkoló- és szegélykövek, az épületek, építmények építésekor, bontásakor, felújításakor kő, tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok stb. keletkezik. A bontási hulladék összetételét jelentős mértékben befolyásolja az alkalmazott építési mód, az építmény kora és funkciója. A bontásoknál nemritkán veszélyes komponensek is pl. festékmaradékok, azbeszt szigetelőanyag hulladékok keletkezhetnek. oldalszám:106

107 III Inert hulladéklerakó A lakosságnál keletkező építési- bontási hulladékok begyűjtésére, ha azok kisebb mennyiségűek (1 m 3 -nél kevesebb), célszerű a hulladékudvarokban megteremteni a feltételeket, míg az ennél nagyobb mennyiségeket külön megrendelt szolgáltatásként kell elszállítani. A kezelőtelepek közeli jövőben várható kialakításáig ez az egyébként hasznos másodnyersanyag az inert hulladéklerakókon kerül elhelyezésére. III Hazai célkitűzéseknek A hazai célkitűzéseknek megfelelően kiépülő korszerű regionális hulladéklerakók megvalósítása és működtetése a települési hulladékgazdálkodás ráfordításainak jelentős növekedését eredményezi. Ezért is van különös fontossága annak, hogy ezekre a létesítményekre csak a nem hasznosítható hulladékok kerüljenek (kapacitásmegtakarítás, élettartam-növelés). Egy 150 t/h teljesítményű gépsoron évente feldolgozható építési hulladékmennyiség mintegy millió Ft lerakóhely beruházási igényt vált ki. A környezetkímélés, az igénybe nem vett földterület, valamint a hasznosítható másodnyersanyag és az ezáltal kiváltható ásványi kincs nemzetgazdasági értéke még ezen felül jelentkezik. III Építési törmelék Az elkövetkező években az új autópályák, városi elkerülő utak, kerékpárutak építéséhez évente mintegy millió m 3 ásványi anyagot (homok, kavics, zúzalék, zúzott kő) használnak el. Ha ennek csak néhány %-át bontásból keletkező építési törmelékek (bontott aszfalt és beton) hasznosításával tudnánk helyettesíteni, a természeti környezetben okozott terhelést, valamint a lerakással járó ártalmatlanítási ráfordításokat nem számítva, nemzetgazdasági szinten több milliárd forint megtakarítást lehetne elérni. Az építési-bontási hulladékok kezelésük után alkalmasak sportlétesítmények, sportpályák, játszóterek, kiskertek, parképítés, vízellátás hidrológiai védőterületei, tájrendezés céljára, területfeltöltésre, rekultivációra, útépítésekhez, ipari létesítmények alépítményeihez, parkok és közterületek alépítményeihez, attól függően, hogy a kezelésük milyen tulajdonságú anyagokat eredményezett. oldalszám:107

108 III Hulladékok kezelése Az építési-bontási hulladékok kezelése során meg kell oldani a begyűjtést és ellenőrzés mellett az esetleges veszélyes és nem hasznosítható hulladékokat, külön kell válogatni. A hulladékot a feldolgozás során aprítani kell, a különböző szennyezőktől fizikai tulajdonság alapján dúsító berendezésekkel (és kézi válogatással) meg kell tisztítani, továbbá rostaberendezésekkel méret szerint frakciókra kell bontani. III Mobil feldolgozó üzem Célszerű mobil feldolgozó üzemet telepíteni a feldolgozandó építési-bontási hulladékok keletkezési helyének közelébe, amely a hulladékok szállítási költségeinek jelentős csökkenésével jár. Előnyei: alacsony telepítési költség, lehetséges az áttelepítésre, egyszerű az engedélyezési eljárás a működtetéshez, a hulladékok szállítási költségei kicsik, a terület előkészítése nem igényel nagy ráfordítást, az energiaellátás a gép áramfejlesztőjéről is lehetséges, a berendezés bérbe is adható. III Regionális létesítmények Az építési-bontási hulladékok feldolgozására szolgáló regionális létesítményeket, figyelembe véve a hazai realitásokat, elsősorban a fokozatosan kiépülő, korszerű műszaki védelemmel ellátott regionális hulladéklerakókhoz csatlakoztatva célszerű telepíteni. III Építés, bontás folyamata III Bontás Bontás megkezdése előtt a bontási tervhez mellékelni kell az alábbi Bontási hulladék tervlap a bontási tevékenység során keletkező hulladékhoz kitöltését a tervfázisban még akkor is, ha abban az időszakban nem ismert a technológia, a kivitelező és a hulladékszállító, kezelő vagy lerakó. Építtető adatai: Név: Cím: Vállalkozók adatai: oldalszám:108

109 Név: Cím: KÜJ szám: KTJ szám: A bontási terület adatai: Cím: Helyrajzi szám: Végzett tevékenység: EWC kód Mennyiségi küszöb (t) Mennyiség (t) Megnevezés (1) Helyszín (2) Föld és kövek Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék 2 Vörösréz Alumínium Ólom Cink Vas és acél Ón Fémkeverék Kábelek Műanyag hulladék Vegyes bontási hulladék Ásványi eredetű ép. hulladék 40 Téglák Cserép és kerámiák Beton, tégla, cserép és ke rámia frakció vagy azok keveréke Salakfeltöltés Üveg oldalszám:109

110 Szigetelőanyagok Gipszalapú építőanyag (1) Amennyiben a hulladék hulladékkezelőnél kerül hasznosításra 1-es, amennyiben a hulladék ártalmatlanításra 2-es, amennyiben további felhasználásra a helyszínen marad 3-as kódszámot kell feltüntetni (2) A hulladékkezeléshez igénybe vett létesítmény nevét, címét, KÜJ, KTJ számát fel kell tüntetni A hulladékok elszállítását csak Környezetvédelmi Főfelügyelőség engedélyével rendelkező szakcég szállíthatja el befogadó nyilatkozat mellett. III Levegőtisztaság-védelem Az épület bontása során képződő porzás okozhat diffúz szennyezést, különösen az azbeszt tartalmú palatető bontásánál kell a technológiai fegyelmet maximálisan betartani. A bontás során kerülni kell az épület törmelékének a technológiai lehetőséget meghaladó porzást, az elavult munkagépek és szállító eszközök alkalmazását és használatát. Lehetőség szerint vízpermet használatával kell csökkenteni, minimálisra mérsékelni a diffúz légszennyezés mértékét. III Szennyvízkezelés A bontás során a munkát végzők kommunális szennyvizeit vagy a közcsatornára kell kötni vagy mobil illemhely használatát, kell biztosítani. III Hulladék III Épületekbe beépített szórt azbeszt felmérése A '90-es években a környezetvédelemért és az egészségügyért felelős tárcák megbízásából, részben Phare támogatással készültek felmérések, amelyek egyrészt az azbeszthulladékok összetételét, forrásait, mennyiségét, másrészt budapesti épületek reprezentatív csoportjában a beépített azbeszt-előfordulásokat, a veszélyeztetettek körét tárták fel. A Környezetvédelmi Minisztérium irányításával 1999-ben megindult és 2002 végéig folyt a szórt azbesztet tartalmazó épületek országos felderítése és nyilvántartásba vétele. A felmérés elsősorban a paneles lakóépületek vonalán igen eredményesnek bizonyult (8. számú táblázat). oldalszám:110

111 8. számú táblázat Lakótelep 2002-ig felmért azbesztes lakóépületek összesítése Szekciók száma Lakások száma Azbeszt mennyisége (m 2 ) Budapest, Rózsakert ltp ,00 Tatabánya, Sárbereki ltp ,00 Tatabánya, Bánhidai ltp ,85 Tatabánya, Dózsakert ltp ,00 Esztergom ,02 Nyergesújfalu ,06 Komárom ,69 Győr, József Attila ltp ,55 Győr, Marcalváros I. ütem ,43 Győr, Adyváros I.-V. ütem ,28 Győr ,43 Sopron ,24 Mosonmagyaróvár ,00 Összesen: , végétől az adatgyűjtés feladatát átvette az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), és a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozattal kihirdetett Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja része lett. Felmérésük eredményeiről az OTH Környezet- és Sugár-egészségügyi Főosztálya nyújt tájékoztatást. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) is illetékes a felmérésben. Az országos nyilvántartásba számos középület (iskola, óvoda, szálloda, irodaépület, sportcsarnok és pályaudvar) került be. Figyelembe véve a szórt azbesztes technológiát alkalmazó kivitelezők 1970 és 1985 között üzemeltetett termelési kapacitását, országos szinten a beépített mennyiség mintegy m 2 - re becsülhető. A már felmért helyek épülettípusok szerinti összesítését a következő 9. számú táblázat tartalmazza. oldalszám:111

112 A szórt azbeszt mennyisége különböző épülettípusokban 2004 végéig 9. számú táblázat Épülettípusok Szórt azbeszt, m 2 Lakóépületek Irodák Tömegközlekedési épületek Iskolák Óvodák-bölcsődék Kórházak nincs adat Laktanyák nincs adat Szállodák Ipari, kereskedelmi, egyéb Sportcsarnokok Összesen: Azbesztre vonatkozó hatályos jogi szabályozás A 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet január 1-től betiltotta a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, azbesztrostot tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. Az általános szabály alól a krizotilt tartalmazó termékek néhány évre kivételt képeztek, de január 1.-től az, azt tartalmazó termékek tilalma is teljes körűvé vált. Az azbesztet, illetve azbeszttartalmú anyagot eltávolító dolgozók védelmében a 26/2000.(IX. 30.) EüM rendelet tartalmaz előírásokat. A 4. sz. melléklet mérési feladatokat ír elő, továbbá ún. tisztasági határértéket is megállapít (0,01 rost/cm 3 ). Az 1/2005- ös EüM rendeletnek megfelelően a bontási munkatervet jóvá kell hagyatni az ÁNTSZel, illetve be kell nyújtani az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek. A rendelet értelmében először el kell távolítani az azbesztet az épületből és csak ezután lehet hozzálátni a bontáshoz. A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete szerint az azbesztet tartalmazó építőanyagok hulladéka veszélyes hulladéknak minősül (pl. EWC ), amire a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A hulladékok kezelését (gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását) csak arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. Az engedélyes vállalkozók címét többek között - a Környezetvédelmi Szakmai Információs Rendszer (XIR) adatbázis internetes oldalán lehet megtalálni. oldalszám:112

113 Fontos! Jogszabály nem írja elő, hogy meglévő, ép tetőt le kellene bontani csak azért, mert azbesztcementből van (pl. Eternit). Ha azonban rossz állapota miatt vagy egyéb okokból a tulajdonos lebontatja, akkor a bontásnál a jogszabályok szerint kell eljárni. III Hulladékkezelés A 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól előírja, hogy Az építtető köteles elkészíteni az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt a rendeletben előírt építési illetve bontás esetén bontási hulladék tervlapot, továbbá az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően a ténylegesen keletkezett hulladékról az építési illetve bontási hulladék nyilvántartó lapot Az építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a használatbavételi engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható. A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat. E rendeletben foglaltakon túl az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály alapján is eleget kell tenni. Csak olyan vállalkozás végezheti a hulladékkal kapcsolatos tevékenységet, mely rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyekkel és szerepel a környezetvédelmi adatbázisban A hulladékok felsorolását és EWC kódját a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet előírásai alapján kell megadni. A rendelet építőipari (építési és bontási) EWC besorolása: beton, tégla, cserép és kerámia oldalszám:113

114 beton téglák cserép és kerámiák * veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól fa, üveg és műanyag fa üveg műanyag * veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek * szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek bitumen keverékek, amelyek különböznek a től * szénkátrány és kátránytermékek fémek (beleértve azok ötvözeteit is) vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek * veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok * olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek kábelek, amelyek különböznek a től föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő * veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek föld és kövek, amelyek különböznek a tól * veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő oldalszám:114

115 kotrási meddő, amely különbözik a től * veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a től szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok * azbeszttartalmú szigetelőanyagok * egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák szigetelő anyagok, amelyek különböznek a és tól * azbesztet tartalmazó építőanyagok gipsz-alapú építőanyagok * veszélyes anyagokkal szennyezett gipsz-alapú építőanyagok gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a től egyéb építkezési és bontási hulladékok * higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladékok * PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCB-ket tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyanta- alapú padozat, PCB-ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó kondenzátorok) * veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is) kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a , és tól III Kivitelezés A beruházó törekszik a számára minden szempontból legkedvezőbb kivitelezőt kiválasztani, így a keletkező építési hulladékok mennyiségét is minimálisra kívánja csökkenteni, mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból. A kivitelező kiválasztása általában a tervezés fázisban többnyire még nem történt meg, nem ismert a kivitelező által választott alkalmazandó kivitelezési technológiák valamint csak nagy szórással lehet megbecsülni a felhasznált anyagok csomagolási kiszerelését, így a várhatóan keletkező hulladékok mennyiségét. Ennek ellenére az alábbi tervlapot minden adat vonatkozásában ki kell tölteni az Építési hulladék tervlap az építési tevékenység során keletkező hulladékhoz. oldalszám:115

116 Építtető adatai: Név: Cím: Vállalkozók adatai: Név: Cím: KÜJ szám: KTJ szám: Az építéshely adatai: Cím: Helyrajzi szám: Végzett tevékenység: Mennyiségi küszöb (t) EWC kód Föld és kövek Mennyiség (t) Kezelési mód (1) Helyszín (2) Kotrási meddő Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék 2 Vörösréz Alumínium Ólom Cink Vas és acél Ón Fémkeverék Kábelek Műanyag hulladék Vegyes bontási hulladék Ásványi eredetű ép. Hulla- 40 dék Téglák Cserép és kerámiák oldalszám:116

117 Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke Üveg Szigetelőanyagok Gipszalapú építőanyag (1) Amennyiben a hulladék hulladékkezelőnél kerül hasznosításra 1-es, amennyiben a hulladék ártalmatlanításra 2-es, amennyiben további felhasználásra a helyszínen marad 3-as kódszámot kell feltüntetni (2) A hulladékkezeléshez igénybe vett vállalkozó adatait lásd fent III. 9. A biztonsági adatlapokra vonatkozó követelmények A biztonsági adatlapokról szóló jelenlegi irányelv (91/155/EGK) helyébe a REACH (Registration Evaluation and Autorisation of Chamicals) rendelet lép! Az Európa Unió direktíváit a csatlakozási szerződés értelmében a tagállamoknak honosítani kell. Az EU direktívát a évi XXV. a kémiai biztonságról szóló törvény és a 44/2000.(XII. 17.) EüM rendelet módosításával lett a hazai joganyag része. A továbbiakban leírtak a hivatkozott törvény, miniszteri rendelet szövegével megegyeznek. A biztonsági adatlap (safety data sheet - SDS) az az eszköz, amelynek segítségével a vonatkozó információk a gyártótól, importőrtől vagy későbbi felhasználótól a szállítói láncban lefelé haladva továbbadhatók. Az SDS a legalkalmasabb eszköz erre, mivel már a szállítói lánc összes szereplőjének a körében jól ismert, alkalmazott volt és egy új eszköz előírása csak növelné a költségeket, anélkül, hogy az emberi egészség és a környezet szempontjából előnnyel járna. Az SDS-re vonatkozó jelenlegi kötelességek és követelmények továbbra is megmaradnak, és kiegészülnek azzal a követelménnyel, hogy az esetleges idevágó kémiai biztonsági értékelésből származó információkat tovább kell adni. Egyértelmű, hogy egy sok regisztrált anyagot tartalmazó készítmény SDS-ének az elkészítése nagyon összetett feladat lehet. Emiatt azok számára, akik valamely készítményhez készítenek SDS-t, nyitott annak a lehetősége, hogy a készítmény, mint egész tekintetében állítsák összes az SDS-t, és az SDS inkább az erre vonatkozó kémiai oldalszám:117

118 biztonsági értékelést tükrözze, ne pedig a készítmény összes bejegyzett összetevőjére vonatkozó külön-külön értékeléseket. Az SDS tekintetében előírt 16 részes tagolás megfelel a veszélyes vegyi anyagok besorolásának és címkézésének a globális harmonizációs rendszerben (Globally Harmonised System - GHS) előírt tagolásnak. Ha kémiai biztonsági elemzést végeztek el, az abban megvizsgált vonatkozó expozíciós leírások a szállítói lánc más tagjai számára hasznos és megfelelően tagolt információkat biztosítanak. Emiatt írják elő, hogy ezeket az SDS-hez mellékletben csatolni kell. Az információk közlésére vonatkozó kötelezettség a szállítói láncban lefelé az olyan anyagok és készítmények tekintetében is áll, amelyekhez nem szükséges biztonsági adatlap: A későbbi felhasználóknak és forgalmazóknak ekkor is szükségük van bizonyos információkra az anyagokra vonatkozóan, ha SDS-t nem írnak elő, hogy megtehessék az esetlegesen szükséges intézkedéseket. Így például részleteket kérhetnek az anyag regisztrációjával kapcsolatban, hogy meggyőződjenek arról, hogy felhasználásuk betartja az engedélyt vagy korlátozást. Ezeket az információkat időben naprakésszé kell tenni, hogy ennek eredményeképpen meg lehessen hozni a megfelelő intézkedést. III Anyagok és a biztonsági adatlap A 67/548/EGK irányelv értelmében, amely nem csak a lényeges veszélyeket, mint a maró, irritatív, robbanékony, mérgező vagy környezeti veszélyt érinti, a veszélyes anyagokhoz a forgalomba hozott mennyiségtől függetlenül biztonsági adatlapot kell mellékelni, ami az értékteremtési láncban az anyaggal együtt kell továbbítani. A 10t feletti mennyiségek esetén felmerülő, az adat mennyiségére vonatkozó követelményekre a kérdés: "Veszélyes anyag - igen vagy nem" újabb következményekkel jár: amennyiben kiderül, hogy veszélyes anyagról van szó, a kémiai biztonsági jelentésben le kell írni, hogy az egyes felhasználási módot a gyakorlatba átültetve milyen feltételek mellett kerülhet kapcsolatba emberrel és környezettel. Az effajta expozíciós sémákra olyan kockázatkezelési megoldást kell találnia a beszállítóknak, amely egyrészt a munka-, a fogyasztó- és a környezetvédelemi elvárásoknak egyaránt eleget tesz, másrészt pedig zökkenőmentes felhasználást eredményez, ami önmagában is igényes feladat. Az expozíciós sémákat előre láthatólag úgy kell majd kialakítani, hogy azok a felhasználási formák sokaságát tartalmazzák. oldalszám:118

119 A kémiai biztonsági jelentés által feltárt eredményeknek a biztonsági adatlapba is be kell kerülniük, mint minden mellékletként csatolt releváns expozíciós sémának. Így a biztonsági adatlap, mint nemzetközileg elismert eszköz a REACH tükrében bővített biztonsági adatlappá (enhanced safety data sheet) válik. A biztonsági adatlap szükséges 16 pontját, így az összetevőkre ill. a szállításra vonatkozó információkat, a rendelet 1. a sz. melléklete részletezi. A biztonsági adatlapokat folyamatosan aktualizálni kell, a dátumozott módosításokat pedig minden vevőnek a megelőző 12 hónaptól továbbítani kell. III A készítmények és a biztonsági adatlap A készítmények, azaz a több anyagból álló keverékek, más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint egyes összetevőik. Új veszélyes tulajdonságok jelentkezhetnek, ill, az egyes összetevők veszélyes tulajdonságai kioltódhatnak. A 1999/45/EK értelmében a veszélyes készítményeknek saját biztonsági adatlapra van szükségük. A készítmények esetleges veszélyeinek felmérésére, és az ehhez szükséges biztonsági adatlap elkészítésének megkönnyítésére, valamint, hogy az egyes összetevőkre vonatkozó adatok ne magyarázat nélkül kerüljenek be az adatlapba, a REACH a veszélyes készítményeket illetően saját kémiai biztonsági értékelést javasol. A törvény a következő képen fogalmaz: "Egyértelmű, hogy a készítmények biztonsági adatlapjának kidolgozása a számtalan regisztrált anyagból igen bonyolult feladat. Lehetőség van ezért arra, hogy az egyes regisztrált anyagok kémiai biztonsági jelentéseinek taglalása helyett az kémiai biztonsági jelentést a készítményre készítsük el, és a kapott információkat az adatlapba felvegyük." Minden olyan készítmény mellé biztonsági adatlapot kell mellékelni, amely több mint 1%-ban tartalmaz egészségre vagy környezetre ártalmas anyagot (gáz halmazállapotú készítmények esetében ez 0,2 tf. %) III A munkavállalók hozzáférése a biztonsági adatlap információihoz Az SDS-ben lévő és amennyiben SDS-t nem írnak elő, a 30. cikk alapján közölt információkat a munkavállalók és képviselőik rendelkezésére bocsátják. Az SDS munkavállalók és képviselőik számára történő rendelkezésre bocsátása összhangban áll a GHS-sel. A legnagyobb felelősség, azaz a törzskönyvezés - a REACH által támasztott követelmények legfontosabb része - az importőrökre és gyártókra hárul, amely egyben azt is jelenti, hogy a beszállítók által szolgáltatott információk a közeljövőben a fel- oldalszám:119

120 használók mindennapjait is meg fogják határozni. Az éves termelési mennyiség függvényében a gyártóknak egyre igényesebben összeállított adatokkal kell rendelkeznie az adott anyagot illetően. III Általános tudnivalók a biztonsági adatlapról Az adatlap tartalmazza az anyag vagy készítmény fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságait, amelyek rendeltetésszerű használat során kockázati tényezőkként jelenhetnek meg. Ezen tulajdonságok alapján a veszélyes anyagok, illetve készítmények osztályozandók. A legnagyobb veszélyt jelentő tulajdonságokat szimbólumokkal kell jelezni; ezekről és az egyéb veszélyes tulajdonságokból adódó veszélyekről a kockázatot jelzõ mondatokkal (R mondatokkal), a szükséges óvintézkedésekről pedig a biztonságos kezelésre utaló mondatokkal (S mondatokkal) kell tájékoztatást adni. A veszélyes anyagok/készítmények veszélyességi osztályba sorolandók fizikai-kémiai tulajdonságaik alapján (robbanásveszélyes, oxidáló és tűzveszélyes tulajdonságokra vonatkozó vizsgálatok), toxikológiai tulajdonságaik alapján (célja figyelembe venni az anyagok és készítmények akkut és krónikus, illetve késői hatásait, függetlenül attól, hogy azokat egyszeri expozíció, vagy ismételt, illetve hosszant tartó expozíció okozza), az emberek egészségét veszélyeztető specifikus hatásaik alapján (rákkeltő, mutagén, reprodukciós szempontból mérgező), környezeti hatások alapján (célja, hogy figyelmeztesse a felhasználót az anyagok és készítmények ökoszisztémát veszélyeztető hatásaira: vízi rendszerekre gyakorolt akut és/vagy hosszan tartó hatások, illetve nem-vízi rendszerekre gyakorolt akut és/vagy hosszan tartó hatások). III A biztonsági adatlap tartalmi, formai követelményei A követelményeket megfelelő jogszabályi 27 háttér írja elő. Az adatlapban szereplő minden szükséges rovat tartalma következetesnek és pontosnak kell lennie, úgy, hogy a veszélyes anyagot/készítményt a foglalkozásszerűen felhasználók számára a munkahelyeken a szükséges egészség- és biztonságvédelmi, valamint környezetvédelmi intézkedések egyértelműek legyenek. A biztonsági adatlapon szereplő információt egy- 27 A 44/2000.(XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól oldalszám:120

121 értelmű és tömör formában kell közölni. A biztonsági adatlap kiadásának dátumát az első oldalon kell feltüntetni. Amikor a dokumentumot felülvizsgálták, a változásokra a fogadó személy figyelmét fel kell hívni. III Veszélyszimbólumok Az E (robbanásveszélyes), O (égést tápláló, oxidáló), F (tűzveszélyes), F+ (fokozottan tűzveszélyes), T (mérgező), T+ (nagyon mérgező), C (maró), Xn (ártalmas), Xi (irritatív), N (környezeti veszély) az egyes veszélykategóriák jelzéseinek rövidítései betűkkel, ún. veszélyjelekkel. A veszélyjelek a veszély szimbólumokkal együtt vagy azok rövidítése végett, azok nélkül is használatosak. Néhány veszélykategóriát (kevésbé tűzveszélyes, szenzibilizáló stb.) betűjelzés hiányában a megfelelő R-számmal jelezzük. Ha egynél több figyelmeztető veszélyjel van hozzárendelve az anyaghoz: A T+ (nagyon mérgező), illetve T (mérgező) veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn (ártalmas), Xi (irritatív) és C (maró) veszélyjel felhelyezése A C (maró) veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn (ártalmas), Xi (irritatív) Az E (égést tápláló, oxidáló) veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az F+ (fokozottan tűzveszélyes), F (tűzveszélyes) és O (égést tápláló, oxidáló) veszélyjelek felhelyezése Tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel kell ellátni a lakossági forgalomba kerülő ártalmas, fokozottan tűzveszélyes és tűzveszélyes besorolású termékeket. Nem kell tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel ellátni a lakosság számára forgalomba hozott, fokozottan tűzveszélyes és tűzveszélyes besorolású aerosol kiszerelésű termékeket. A betűjelekhez tartozó szimbólumokat kötelező szerepeltetni a címkén, illetve a göngyölegen. Ha az anyag mindhárom veszélyességi csoportban (fizikai, toxikológiai, ökotoxikológiai) tartozó sajátossággal bír, akkor három szimbólum, illetve veszélyjel elhelyezése kötelező. Valamennyi veszélyszimbólum minden esetben narancssárga alapon, fekete rajz. A veszélyszimbólumokat itt találja. R- és S-mondatok R-mondat: veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló mondat S- mondat: veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló mondat oldalszám:121

122 IV. Összefoglalás Az építőipar Európa egyik legnagyobb iparága. Sajnos a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tekintetében a leggyengébb teljesítményt nyújtja. Míg az egyéb iparágakban 100 ezer dolgozóból átlagosan öt szenved halálos kimenetelű munkabalesetet, addig az építőiparban ez a szám tizenhárom. Ezek az arányok azt jelentik, hogy évente: 1300 építőmunkás veszíti életét, és 800 ezren sérülnek meg. Az egész világot tekintve az építőiparban dolgozóknál háromszor gyakoribb a halálos baleset, és kétszer nagyobb a sérülés valószínűsége, mint más ágazatokban. Ezek az arányok természetesen Magyarországon sem sokkal kedvezőbbek. Az építőiparban végzett munka a munkáltatók, a dolgozók és még sokan mások által tett igen komoly erőfeszítések ellenére is az egyik legveszélyesebb foglalkozás. Az építőiparban a korábbi évek folyamatos teljesítménynövekedése után a években jelentős visszaesés következett be. A többlet kapacitások miatt kivitelezői túlkínálat alakult ki az építőiparban. Romlott az építőipar nyereségessége, amely kedvezőtlenül befolyásolta a munkavédelmi terület költségráfordításait is. A kémiai kóroki tényezők közül az építkezéseken számos, különféle vegyi anyagot és terméket használnak fel, amelyek között nem egy gyúlékony és/vagy robbanásveszélyes, illetőleg ártalmas az egészségre. A motorhajtásra szolgáló üzemanyagok és a kenőanyagok gyúlékonyak, párájuk robbanásveszélyes elegyet képezhet a levegővel. A lángvágásnál és hegesztésnél használt gázok, a különféle festékek és hígítóik szintén tűz és robbanásveszélyesek lehetnek. A cement, mész, csemperagasztó, műgyanta alapú malter adalékok (pl. epoxidok), tömítőanyagok és festékek használatakor a dolgozók kapcsolatba kerülnek vegyszerekkel. Amennyiben a veszélyes anyagok/készítmények biztonsági adatlapjait nem bocsátják a felhasználó rendelkezésére, súlyosan megsértik a megelőzés helyes gyakorlatát: ezekben az esetekben a munkavállalókat érő egészségkárosodás lehetősége rejtve marad. Ezek hiányában a megfelelő, hatásos egyéni védőeszközök megválasztása és biztosítása sem történik meg, és a munkáltatók gyakran elmulasztják szabályozni írásban az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét is. A hazai építőipar főleg a befejező szakipari bontási és építési munkák területén több ezer olyan vegyi anyagot és terméket használ önállóan vagy összetevőként rend- oldalszám:122

123 szeresen, amelyek között nagy számban található egészségre, az emberi szervezetre részben vagy egészben ártalmas, rákkeltő, a hormonháztartást is veszélyeztető, nem egy gyúlékony és/vagy robbanásveszélyes is. Az üzemanyagok és a kenőanyagok, a különféle szervetlen és szerves porok, gázok és gőzök, a különféle festékek és oldószereik, hígítóik, a cement, mész, aszfalt, azbeszt, a ragasztók, a műgyanták, a tömítő és szigetelőanyagok és adalékok használatakor, különféle tevékenységek végzésekor közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerülnek a dolgozók és környezetük a vegyszerekkel. A mikron és annál kisebb méretű füstök és az ultra finom aeroszolok (<100 nm) szinte gyakorlatilag nem vagy csak igen lassan és nyugalmi állapodban ülepednek le, emiatt hatásuk kettős. Egyrészt a levegőszennyezés fokozódásához járulnak hozzá, másrészt kis méretük miatta belélegezhető frakció átjutva a légutak védelmi rendszerén könnyen bejutnak a szervezetbe, az alsó légutakba, sőt a 2,5 μm- nél kisebb átmérőjű, "finom" porszemcsék (PM 2,5 ) még a tüdő léghólyagocskáiba is és olyan veszélyes anyagokat visznek be, mint pl. a mérgező nehézelemek, sugárzó izotópok, veszélyes, akár rákkeltő szénhidrogének és számos mikroorganizmus. A szervetlen és szerves porok, gázok és gőzök belélegezve okozhatnak kellemetlen állapotot, szédülést, hányingert, légzési zavarokat, fülzúgást, látászavart, a központi idegrendszer károsodása miatt vakságot, elesettséget, görcsöket, eszméletvesztést, halált. Ezért a termék ismerete elengehetetlenül fontos a felhasználók számára. Ennek legfontosabb megjelenése a szabályos, előírás szerinti csomagolás, mely minden lényeges és fontos információt közöl a felhasználóval. Megtudhatják, hogy milyen anyagokat tartalmaz a készítmény, milyen veszélyekkel jár a felhasználása, milyen óvintézkedéseket kell betartani használata során. Lehetőség van arra, hogy a felhasználásra kerülő anyagokról biztonsági adatlapot szerezzünk be, mely további, részletes információkkal szolgál. A munkavégzésnél elengedhetetlenül fontos a megfelelő munkakörülmény biztosítása, mind a helyszín, mind pedig a munkavédelmi- és védőeszközök tekintetében. Ezek betartása megfelelő biztonságot biztosít az egészséges munkavégzéshez. Az EU minden tagállamra kiterjedő közvélemény-kutatást végezett. Az interjúkat a TNS partner intézményei végezték az Európai Unió tagországaiban. A kérdések a munkahelyi biztonságra és az egészségügyi kockázatokra terjedtek ki. Megállapítható volt, hogy oldalszám:123

124 a hazai munkavállalók hasonló módon értékelik helyzetüket az EU27 átlagával. Az oktatás és tájékoztatás helyzetének elégtelen voltára is rámutatott a közvélemény kutatás. Foglalkoztunk a kockázat kérdésével a területet érintő jogszabályok erről mint valószínűségi változóról beszélnek. Megállapítható volt, hogy ha a kockázatokról azaz valószínű kárról beszélünk, akkor a legtöbbször pénzügyi veszteségre gondolunk. Valóban, a legtöbb kár pénzügyi veszteséggé konvertálható, a kockázatok felmerülésének helye, módja, hatása stb. sokfélesége mellett. Mindenképpen érdemes megjegyeznünk, hogy a fentiekben idézett megfogalmazások mindegyike a kockázatot, mint valószínűségi eseményt definiálja. A kockázatok sokféle kombinációban merülhetnek fel. Az építőiparban, főleg a befejező építési munkák területén fennáll a szerves, oldószergőzök okozta robbanás és mérgezés veszélye. Emiatt az egyes szakipari tevékenység során a munkahelyi mikroklíma a környezetbe kerülő, egészségre ártalmas szennyeződések következtében alapvetően megváltozik. Komoly szakmai felkészültséget igényel a kockázat elbírálása, annál is inkább, mert a vegyi termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok gyártmányaik mérgező hatását, veszélyességét a hatályos rendelkezések ellenére is nem helyénvaló módon ítélik meg. Veszélyes, mérgező hatású vegyi termékek kerülhetnek úgy forgalomba, hogy az emberi szervezetet károsító sajátságukra, vagy más veszélyforrásra nem is figyelmeztetik a felhasználókat. A biztonsági adatlap (safety data sheet - SDS) az az eszköz, amelynek segítségével a vonatkozó információk a gyártótól, importőrtől vagy későbbi felhasználótól a szállítói láncban lefelé haladva továbbadhatók. Az SDS a legalkalmasabb eszköz erre, mivel már a szállítói lánc összes szereplőjének a körében jól ismert, alkalmazott volt és egy új eszköz előírása csak növelné a költségeket, anélkül, hogy az emberi egészség és a környezet szempontjából előnnyel járna. A veszélyjelek a veszély szimbólumokkal együtt vagy azok rövidítése végett, azok nélkül is használatosak. Egyre több építés, felújítás és az ezzel együtt járó bontás jelzi a hazai növekvő életszínvonalat, de sajnos ez a hulladék mennyiségének növekedését is jelenti. Az építési-bontási hulladék általában nem veszélyes, tulajdonságait tekintve inert, hasznosítása különböző attól függően, milyen anyagú a hulladék. Az építési-bontási hulladékok hasznosítására irányuló törekvések főként a hulladéklerakási, valamint az ebből adódó környezetvédelmi és terület-felhasználási problémákra vezethető vissza és csak kisebb mértékben származnak nyersanyagellátási gondokból. oldalszám:124

125 A bontásból származó hulladékok jelentős része valóban az inert kategóriába tartozik, van azonban néhány olyan területe ennek a kérdéskörnek, amely kifejezetten a veszélyes kategóriába sorolható. Ilyen az azbeszttel szennyezett, azt tartalmazó épületek bontási hulladéka, valamint azoknak az épületeknek a bontási hulladéka, amelyekben valamilyen ipari tevékenységből származó szennyezés került az épület szerkezeti anyagára. Ezekben az esetekben a bontás megkezdése előtt felmérést kell készíteni, az esetleges veszélyes anyagot tartalmazó, vagy azzal szennyezett elemeket szelektíven el kell távolítani. Ezzel lehet a hulladékgazdálkodási törvény előírásainak eleget tenni. Fontos ezt megjegyezni, mert lehetséges, hogy ennek elmulasztása miatt sok-sok millió Ft-os bírságra lehet számítani. A hulladékgazdálkodási törvény és a veszélyes anyagokról szóló törvény is azt mondja, hogy veszélyesnek kell tekinteni azt az anyagot, amely ilyen anyagot tartalmaz. A tanulmány adatai és a jogszabályok szövege az összeállításakor hatályos szövegek az adatok az év novemberéig megjelent és a szerzők által fontosnak tartott adatok kerültek a tanulmányba. A jogszabályok számai és az adott részhez aktuálisan lábjegyzetben kerültek megjelölésre. oldalszám:125

126 MELLÉKLETEK oldalszám:126

127 1. számú melléklet Bárca minták 1 osztály veszélye Robbanóanyagok és tárgyak 2 osztály veszélye Gázok Gyúlékony gázok Gyúlékony gázok Nem gyúlékony, nem mérgező gázok Nem gyúlékony, nem mérgező gázok Mérgező gázok 3 osztály veszélye Gyúlékony folyékony anyagok osztály veszélye Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív 4. 2 osztály veszélye Öngyulladásra hajlamos anyagok 4. 3 osztály veszélye Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok oldalszám:127

128 anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok 5.1 osztály veszélye Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok 5.2 osztály veszélye Szerves peroxidok 6.1 osztály veszélye Mérgező anyagok 6.2 osztály veszélye Fertőző anyagok 7 osztály veszélye Radioaktív anyagok 8 osztály veszélye Maró anyagok oldalszám:128

129 9 osztály veszélye Különféle veszélyes anyagok és tárgyak A veszélyt jelölő és az UN számot feltüntető narancssárga tábla mintája Veszélyt jelölő szám (2 vagy három számjegy, adott esetben előtte egy X betű UN szám (4 számjegy) A háttér narancssárga. A keret, a vízszintes vonal és a számjegyek feketék, 15 mm vastagok A veszélyt jelölő számok jelentése a következő: 20 fojtó hatású gáz vagy más járulékos veszéllyel nem járó gáz 22 mélyhűtött, cseppfolyósított, fojtó gáz 223 mélyhűtött, cseppfolyósított, gyúlékony gáz 225 mélyhűtött, cseppfolyósított, gyújtó hatású (égést tápláló) gáz 23 gyúlékony gáz oldalszám:129

130 239 gyúlékony gáz, amely spontán heves reakciót okozhat 25 gyújtó hatású (égést tápláló) gáz 26 mérgező gáz 263 mérgező, gyúlékony gáz 265 mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) gáz 268 mérgező, maró gáz 30 - gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag; vagy - 61 C feletti lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyag vagy olvasztott szilárd anyag lobbanáspontjával egyenlő vagy annál magasabb hőmérsékleten; vagy - önmelegedő folyékony anyag 323 gyúlékony folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X323 gyúlékony folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt 33 könnyen gyúló (lobbanáspont 23 C alatt) folyékony anyag 333 piroforos folyékony anyag X333 piroforos folyékony anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál* 336 könnyen gyúló, mérgező folyékony anyag 338 könnyen gyúló, maró folyékony anyag X338 könnyen gyúló, maró folyékony anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál* 339 könnyen gyúló folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 36 gyúlékony (lobbanáspont C), enyhén mérgező folyékony anyag; vagy önmelegedő, mérgező folyékony anyag 362 gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X362 gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt 368 gyúlékony, mérgező, maró folyékony anyag 38 gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag, amely gyengén maró; vagy önmelegedő, maró folyékony anyag 382 gyúlékony folyékony, maró anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X382 gyúlékony folyékony, maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt 39 gyúlékony folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 40 gyúlékony szilárd anyag, vagy önmelegedő anyag, vagy önreaktív anyag 423 szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X423 gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt 43 öngyulladó (piroforos) szilárd anyag 44 gyúlékony szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van 446 gyúlékony, mérgező szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van 46 gyúlékony vagy önmelegedő, mérgező szilárd anyag 462 mérgező szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X462 szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* mérgező gázokat fejleszt 48 gyúlékony vagy önmelegedő, maró szilárd anyag 482 maró szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X482 szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* maró gázokat fejleszt 50 gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 539 gyúlékony szerves peroxid 55 erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 556 erősen gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag 558 erősen gyújtó hatású (égést tápláló), maró anyag 559 erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 56 gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag 568 gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező, maró anyag 58 gyújtó hatású (égést tápláló), maró anyag 59 gyújtó hatású (égést tápláló) anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 60 mérgező vagy enyhén mérgező anyag 606 fertőző anyag 623 mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 63 mérgező, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag 638 mérgező, gyúlékony (lobbanáspont C), maró folyékony anyag oldalszám:130

131 639 mérgező, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 64 mérgező, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag 642 mérgező szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 65 mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 66 nagyon mérgező anyag 663 nagyon mérgező, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 C) folyékony anyag 664 nagyon mérgező, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag 665 nagyon mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 668 nagyon mérgező, maró anyag 669 nagyon mérgező anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 68 mérgező, maró anyag 69 mérgező vagy enyhén mérgező anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 70 radioaktív anyag 72 radioaktív gáz 723 radioaktív gáz, gyúlékony 73 radioaktív, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 C) folyékony anyag 74 radioaktív, gyúlékony szilárd anyag 75 radioaktív, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 76 radioaktív, mérgező anyag 78 radioaktív, maró anyag 80 maró vagy gyengén maró anyag X80 maró vagy gyengén maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagál* 823 maró folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 83 maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag X83 maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagál* 839 maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag, amely X839 spontán heves reakciót okozhat maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat és vízzel veszélyesen reagál* 84 maró, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag 842 maró szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 85 maró vagy gyengén maró, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 856 maró vagy gyengén maró, gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag 86 maró vagy gyengén maró, mérgező anyag 88 erősen maró anyag X88 erősen maró anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál* 883 erősen maró, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag 884 gyúlékony vagy önmelegedő, erősen maró, szilárd anyag 885 erősen maró és gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 886 erősen maró és mérgező anyag X886 erősen maró és mérgező anyag, amely vízzel veszélyesen reagál* 89 maró vagy gyengén maró anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 90 környezetre veszélyes anyag vagy különféle veszélyes anyagok 99 különféle veszélyes anyagok magas hőmérsékleten szállítva oldalszám:131

132 2. számú melléklet Az Európa Unió tagállamai zászlóik és nemzetközi rövidítéseik, a rövidítések alfabetikus sorrendjében rövidítés zászló ország név 28 AT BE BG CY CK DK EE FI FR DE EL HU IE Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehköztársaság Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország 28 Az országok nevei a magyar nyelven vannak keltüntetve oldalszám:132

133 rövidítés zászló ország név 28 IT LV LT LU MT NL PL PT RO SK SI ES SE UK Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság EU27 Európa Unió oldalszám:133

134 3. számú melléklet Az R-mondatok többsége csak a megfelelő veszélyszimbólummal, vagy veszélyjellel együtt alkalmazható! R 1 Száraz állapotban robbanásveszélyes R 2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat R 3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívül mértékben növeli a robbanásveszélyt R 4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez R 5 Hő hatására robbanhat R 6 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes R 7 Tűzet okozhat R 8 Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat R 9 Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 10 Kevésbé tűzveszélyes R 11 Tűzveszélyes R 12 Fokozottan tűzveszélyes R 14 - Vízzel hevesen reagál R 14/15 Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek R 15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek R 15/29 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek R 16 Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 17 Levegőn öngyulladó R 18 A használat során robbanásveszélyes / tűzveszélyes gáz levegő elegy keletkezhet R 19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet R 20 Belélegezve ártalmas R 21 Bőrrel érintkezve ártalmas R 20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas R 20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas oldalszám:134

135 R 20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas R 21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas R 22 Lenyelve ártalmas R 23 Belélegezve mérgező (toxikus) R 23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező R 23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező R 23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező R 24 Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus) R 24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező R 25 Lenyelve mérgező (toxikus) R 26 Belélegezve nagyon mérgező (toxikus) R 26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező R 26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező R 26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező R 27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező R 27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus) R 28 Lenyelve nagyon mérgező (toxikus) R 29 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek R 30 A használat során tűzveszélyessé válik R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek R 33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes R 34 Égési sérülést okoz R 35 Súlyos égési sérülést okoz R 36 Szemizgató hatású R 37 Izgatja a légutakat R 36/37 Szemizgató hatású, izgatja a légutakat R 36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 36/38 Szem- és bőrizgató hatású R 37/38 Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 38 Bőrizgató hatású R 36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat oldalszám:135

136 R 39/23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/24 Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/25 Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/26 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/27 - Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/28 - Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat R 39/26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/26/28 - Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/27/28 - Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat R 39/26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított R 41 Súlyos szemkárosodást okozhat R 42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 42/43 Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat R 43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) oldalszám:136

137 R 44 Zárt térben hő hatására robbanhat R 45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 46 öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) R 48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20 Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/21 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/22 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23 Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/24 Hosszabb át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/21 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas. súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/22 Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/21/22 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/24 Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/25 Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/24/25 Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre oldalszám:137

138 R 50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 51 Mérgező a vízi szervezetekre R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre R 53 A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 54 Mérgező a növényvilágra R 55 Mérgező az állatvilágra R 56 Mérgező a talaj szervezeteire R 57 Mérgező a méhekre R 58 A környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 59 Veszélyes az ózonrétegre R 60 A fertilitást (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet R 61 A születendő gyermekre ártalmas lehet R 62 A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet R 63 A születendő gyermeket károsíthatja R 64 Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja R 65 Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat R 66 Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedését okozhatja R 67 Gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak R 68 Maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20 Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/21 Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/22 Lenyelve ártalmas: maradandó egészség károsodást okozhat R 68/20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat oldalszám:138

139 R 68/21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat oldalszám:139

140 4. számú melléklet A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S-mondatok: S 1 Elzárva tartandó S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó S 2 Gyermekek kezébe nem kerülhet S 3 Hűvös helyen tartandó S 3/7 Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó S 3/14 Hűvös helyen,...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/14 Hűvös, jól szellőztethető helyen,...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/49 Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható S 3/9/14/49 Hűvös, jól szellőztethető helyen,...-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 4 - Lakott területtől távol tartandó S alatt tartandó ( a folyadékot a gyártó határozza meg) S alatt tartandó ( az inert gázt a gyártó határozza meg) S 7 Az edényzet légmentesen lezárva tartandó S 7/8 Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó S 7/9 Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőztethető helyen tartandó S 7/47 Az edényzet légmentesen lezárva... C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) S 8 Az edényzet szárazon tartandó S 9 Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó S 12 A tartályt nem szabad légmentesen lezárni S 13 Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó S tól /-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg] S 15 Hőhatástól távol tartandó S 16 Gyújtóforrástól távol tartandó Tilos a dohányzás S 17 Éghető anyagoktól távol tartandó S 18 Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni oldalszám:140

141 S 20 Használat közben enni, inni nem szabad S 20/21 A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad S 21 Használat közben tilos a dohányzás S 22 Az anyag porát nem szabad belélegezni S 23 A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni S 24 A bőrrel való érintkezés kerülendő S 25 Kerülni kell a szembejutást S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást S 26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni S 27 A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni S 27/28 Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű...-val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg) S 28 Ha az anyag bőrre kerül vízzel bőven azonnal le kell mosni S 29 Csatornába engedni nem szabad S 29/35 Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon kell ártalmatlanítani S 29/56 Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni S 30 Soha nem szabad vízzel keverni S 33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell S 35 - Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell S 36 Megfelelő védőruházatot kell viselni S 37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni S 36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni S 36/39 Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni S 36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem/arcvédőt kell viselni S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni S 38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni S 39 Szem-/arcvédőt kell viselni S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni S 40 A padlót és a beszennyeződött tárgyakat...-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg) oldalszám:141

142 S 41 Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni S 42 Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni S 43 - Tűz esetén használjunk homokkal oltandó. Víz használata tilos! S 45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni S o C feletti hőmérsékleten nem tárolható S 47/ C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) S val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg) S 49 Csak az eredeti edényzetben tárolható S 50 - val/vel nem keverhető S 51 Csak jól szellőztetett helyen használható S 52 Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható S 53 Kerülni kell az expozíciót, - használatához külön utasítás szükséges S 56 Az anyagot és edényezetét veszélyes, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni S 57 A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni S 59 A hulladék anyag visszanyeréséhez / újrahasznosításához a gyártótól / forgalmazótól kell tájékoztatást kérni S 60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani S 61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/biztonsági adatlap S 62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét S 63 - Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat S 64 Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben, ha a sérült nem eszméletelen) Példák R-mondatokra és a hozzátartozó veszélyjelre: oldalszám:142

143 T+ (nagyon mérgező): R 23, R 27, R 26, R 39 T (mérgező): R 23, R 24, R 25, R 39, R 48 Xn (ártalmas): R 20, R 21, R 22, R 40, R 48, R 42 C (maró): R 35, R 34 Xi (irritatív): R 41, R 36, R 37, R 38, R 43 N (környezeti veszély): R 50, R 51, R 59 E (robbanás veszélyes): R 2, R 3 O (égést tápláló, oxidáló): R 7, R 8, R 9 F+ (fokozottan tűzveszélyes): R 12 F (tűzveszélyes): R 11, R 15, R 17 Példák a veszélyszimbólum nélküli, önálló R-mondatokra: R 1, R 4, R 5, R 6, R 7, R 10, R 14, R 16, R 18, R 19, R 30, R 44, R 52 oldalszám:143

144 Veszélyszimbólumok 5. számú melléklet oldalszám:144

ÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM. 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról...

ÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM. 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról... ÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról... 2 34. szám Budapest, 2015. szeptember

Részletesebben

Dr. Papp Renáta Dr. Balogh Sándor PhD c. egy. docens: KOCKÁZAT FOGALMA KOCKÁZAT ELEMZÉS A MUNKAHELYEN KOCKÁZAT-BECSLÉS

Dr. Papp Renáta Dr. Balogh Sándor PhD c. egy. docens: KOCKÁZAT FOGALMA KOCKÁZAT ELEMZÉS A MUNKAHELYEN KOCKÁZAT-BECSLÉS Dr. Papp Renáta Dr. Balogh Sándor PhD c. egy. docens: KOCKÁZAT FOGALMA KOCKÁZAT ELEMZÉS A MUNKAHELYEN KOCKÁZAT-BECSLÉS A "kockázat" és értékelésének fogalma az Európai Unió alapvető munkavédelmi jogforrásából,

Részletesebben

Csoportosítsa és jellemezze a veszélyes anyagokat!

Csoportosítsa és jellemezze a veszélyes anyagokat! Csoportosítsa és jellemezze a veszélyes anyagokat! Ismertesse a tűzoltó anyagok veszélyes reakcióit veszélyes anyagokkal! A veszélyes anyagok csoportosítása: MIÉRT VAN SZÜKSÉG A VESZÉLYES ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSÁRA???

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

Dr. Tamás Edit MÜTT Dél-Dunántúli Régió Képviselő Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumi Tanács tag

Dr. Tamás Edit MÜTT Dél-Dunántúli Régió Képviselő Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumi Tanács tag Dr. Tamás Edit MÜTT Dél-Dunántúli Régió Képviselő Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumi Tanács tag A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért

Részletesebben

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág)

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) 1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet

Részletesebben

Jogszabály- és szabványváltozások: 2016. január

Jogszabály- és szabványváltozások: 2016. január Jogszabály- és szabványváltozások: 2016. január JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A jogszabályváltozások közül az alábbiak emelhetők ki: 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet a veszélyes folyadékok vagy

Részletesebben

Kaposvári Munkaügyi Bíróság. K a p o s v á r. K e r e s e t i k é r e l m e. (..) felperesnek

Kaposvári Munkaügyi Bíróság. K a p o s v á r. K e r e s e t i k é r e l m e. (..) felperesnek Kaposvári Munkaügyi Bíróság K a p o s v á r K e r e s e t i k é r e l m e.. (..) felperesnek képv.: Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete 1051 Budapest, Nádor u. 4. elj. ügyintéző: ig.szám: Somogy

Részletesebben

SZÍNHÁZI MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV

SZÍNHÁZI MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV Készült 2009 - ben (kézirat lezárva: 2009. 11. 21.), a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során a Fiatal Színházművészetért Alapítvány által elnyert támogatásból,

Részletesebben

Anyagok és készítmények tulajdonságaik alapján történő besorolása

Anyagok és készítmények tulajdonságaik alapján történő besorolása Anyagok és készítmények tulajdonságaik alapján történő besorolása Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerinti osztályozása:

Részletesebben

Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének. 4/2006. (III. 14.) számú rendelete

Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének. 4/2006. (III. 14.) számú rendelete Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 4/2006. (III. 14.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztán tartásáról

Részletesebben

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály Iktató szám: NGM/8952-60/2015 JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály Melléklet: Minisztériumok és önálló szervezetek

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi és Fenntarthatósági Terv Készítette: Educatio Bene Kft. 21. március 11. I. BEVEZETŐ...4 II. III. 1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG...4 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS...4

Részletesebben

AZ ÁSVÁNYVÍZ FOGALOM VÁLTOZÁSA NAPJAINKBAN

AZ ÁSVÁNYVÍZ FOGALOM VÁLTOZÁSA NAPJAINKBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) AZ ÁSVÁNYVÍZ FOGALOM VÁLTOZÁSA NAPJAINKBAN Dr. Csanády Mihály Az Országos Környezetegészségügyi Intézet nyugdíjasa E-mail: marta.misi(a),freemail.hu

Részletesebben

Villamos áram élettani hatása

Villamos áram élettani hatása Villamos áram élettani hatása Ember és a villamosság kapcsolata Légköri, elektrosztatikus feltöltődés, villamos erőművek, vezetékek, fogyasztók, berendezések, készülékek, stb. A villamos energia előnyösebben

Részletesebben

Mi az, hogy robosztus? A robosztusság alapvető vizsgálatának leírása

Mi az, hogy robosztus? A robosztusság alapvető vizsgálatának leírása Mi az, hogy robosztus? A robosztusság alapvető vizsgálatának leírása A kézi számítógépek irodán kívüli használata egyre népszerűbb. A sokoldalúságuk teszi őket hasznos eszközzé a közbiztonság, a rendészet,

Részletesebben

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

Biztonságtechnikai Adatlap

Biztonságtechnikai Adatlap Biztonságtechnikai Adatlap Kiállítás dátuma: 2016.04.22. 1. Az anyag / keverék megnevezése, forgalmazó neve, elérhetősége: Termék neve : Ólom(II)-acetát Forgalmazó: Thomasker Finomvegyszer Kft. Cím: 1163

Részletesebben

Irodai berendezések nyomtató funkcióval (nyomtatók, másolók, multifunkcionális eszközök) KT-65. Érvényes: 2017. december 17-ig.

Irodai berendezések nyomtató funkcióval (nyomtatók, másolók, multifunkcionális eszközök) KT-65. Érvényes: 2017. december 17-ig. Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. 1027 Budapest, Lipthay utca 5. Telefon: (+36-1) 336-1156, fax: (+36-1) 336-1157 E-mail: info@okocimke.hu www.okocimke.hu KT-65 Irodai berendezések nyomtató funkcióval

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései

3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései 3/3.5. A műanyag termékek alkalmazása, felhasználása az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött. Kedvező tulajdonságaik alapján az élet szinte minden területén alkalmazhatók, az iparban pl. maró anyagok

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9.

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9. A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései 2014. július 9. 2 Készült a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0014: Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

S878 ANITGHIACCIO NO-FROST 1/8 BIZTONSÁGI ADATLAP

S878 ANITGHIACCIO NO-FROST 1/8 BIZTONSÁGI ADATLAP 1/8 BIZTONSÁGI ADATLAP A magyar változat kiállításának kelte: 2012. 10.10. 1. A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító (a keverék neve): Termékkód: S878Duplex 1.2. A keverék

Részletesebben

Összhangban van az 1907/2006 számú (EU) Szabályzat (REACH), II. Mellékletével - Magyarország

Összhangban van az 1907/2006 számú (EU) Szabályzat (REACH), II. Mellékletével - Magyarország Biztonsági adatlap Összhangban van az 1907/2006 számú (EU) Szabályzat (REACH), II. Mellékletével - Magyarország 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Az anyag vagy készítmény azonosítása

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1

Részletesebben

FOTÓKATALIZÁTOROS LEVEGİTISZTÍTÓ MODELL AP-3

FOTÓKATALIZÁTOROS LEVEGİTISZTÍTÓ MODELL AP-3 FOTÓKATALIZÁTOROS LEVEGİTISZTÍTÓ MODELL AP-3 HASZNÁLATI UTASÍTÁS Gratulálunk a levegıtisztító megvásárlásához. Kérjük, olvassa el figyelmesen ezt a használati utasítást, hogy megismerje a készülék megfelelı

Részletesebben

Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakizgatási Szerve. munkavédelmi felügyelő

Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakizgatási Szerve. munkavédelmi felügyelő A munkavédelem egészségügyet érintő változásainak bemutatása. Az egészségügy munkavédelmi helyzete. Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakizgatási Szerve SZABÓ MAGDOLNA munkavédelmi

Részletesebben

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Dr. Békési Pál ny. osztályvezető Szentendre Kissé talán meglepő, hogy ilyen korán, már a márciusi számban a napraforgó-betegségek elleni védelemre irányítjuk

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint 0890 023 600 - SZÉLVÉDŐ RAGASZTÓ ZSÁKOS 600ML XL

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint 0890 023 600 - SZÉLVÉDŐ RAGASZTÓ ZSÁKOS 600ML XL 1. Az anyag/ keverék és a vállalat/ vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító Termék kereskedelmi neve : SZÉLVÉDŐ RAGASZTÓ ZSÁKOS 600ML XL Termék kódja : 0890 023 600 MSDS-Identcode : 10034497 1.2 Az

Részletesebben

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve 2010. I. A közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

Részletesebben

Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009.

Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. Előterjesztő: Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester Iktatószám: 01/37601-7/2010. Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. évi ellátásáról Melléklet:

Részletesebben

- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020

- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 2 - I. BEVEZETÉS 1. A koncepció előzményei, a megalkotást indokoló körülmények Szászvár nagyközség a korábbiakban

Részletesebben

Biztonsági adatlapért felelős: MOL-LUB Kft. Horváth Csaba MSZF, FF és EBK vezető Tel.: (34) 526 343; Mobil: 06 20 474 2644 E-mail: csahorvath@mol.

Biztonsági adatlapért felelős: MOL-LUB Kft. Horváth Csaba MSZF, FF és EBK vezető Tel.: (34) 526 343; Mobil: 06 20 474 2644 E-mail: csahorvath@mol. Változat: 3 Felülvizsgálat: 2011. 06. 14. Kibocsátás kelte: 2007. 06. 20. Oldal: 1/(12) 1. A keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító 1.2 A keverék megfelelő azonosított felhasználása,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL

BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL 1 BALATONALMÁDI RENDŐRKAPITÁNYSÁG BALATONKENESE RENDŐRŐRS 8174 Balatonkenese, Bajcsy-Zs. u. 7.; Tel/fax.: 88/584-970 (BM: 22/46-10) e-mail: fodort@veszprem.police.hu BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I.

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2011L0065 HU 29.01.2014 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/65/EU IRÁNYELVE

Részletesebben

1.SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

1.SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása Adatlap száma: KEM 1A-02 Oldalszám: 1/10 1.SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Terméknév 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása,

Részletesebben

Összhangban van az 1907/2006 számú (EU) Szabályzat (REACH), II. Mellékletével - Magyarország

Összhangban van az 1907/2006 számú (EU) Szabályzat (REACH), II. Mellékletével - Magyarország Biztonsági adatlap Összhangban van az 1907/2006 számú (EU) Szabályzat (REACH), II. Mellékletével - Magyarország 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Az anyag vagy készítmény azonosítása

Részletesebben

HORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI. 1. Bevezetés

HORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI. 1. Bevezetés HORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI 1. Bevezetés A 21. század katasztrófák egész sorozatával köszöntötte bolygónkat, részben a természet, részben az emberi

Részletesebben

Elkészítés időpontja: 2014. 02. 27. Felülvizsgálat időpontja: - Verziószám: 1

Elkészítés időpontja: 2014. 02. 27. Felülvizsgálat időpontja: - Verziószám: 1 B I ZTONSÁGI ADATLAP 1. SZAKASZ: A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: 1.2. A keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása: Edző kétkomponensű

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről.

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről. RENDŐRKAPITÁNYSÁG MARCALI Ügyszám: 14040/1116-1/2016.ált. Hiv. szám: 1254-1/2016. Tárgy: Beszámoló Marcali Város 2015. évi közbiztonsági helyzetéről. Üi: Bene Zsolt r. alezredes B E S Z Á M O L Ó Marcali

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

Terméknév: EVOX Premium G 30 concentrate fagyálló hűtőfolyadék koncentrátum

Terméknév: EVOX Premium G 30 concentrate fagyálló hűtőfolyadék koncentrátum Változat: 6 Felülvizsgálat: 2013. 01. 11. Kibocsátás kelte: 2005.05.12. Oldal: 1/(14) 1. A keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító EVOX Premium G 30 concentrate fagyálló hűtőfolyadék

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ

Részletesebben

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A jogszabály mai napon hatályos állapota 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy helyzete, helye a munkavédelem új szerkezetében. Foglalkozás egészségügyi Fórum 2015. november 11.

A foglalkozás-egészségügy helyzete, helye a munkavédelem új szerkezetében. Foglalkozás egészségügyi Fórum 2015. november 11. A foglalkozás-egészségügy helyzete, helye a munkavédelem új szerkezetében Foglalkozás egészségügyi Fórum 2015. november 11. 70 % 60 50 1991 40 1995 2000 30 2005 2010 20 10 0 Csehország Németország Spanyolország

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 1. sz. melléklete) Elfogadva: 009. 04.07., hatályba lép: 01.05. Utolsó módosítás 013.

Részletesebben

6/1. oldal az 1907/2006/EK 31. cikkelye szerint Nyomtatás dátuma: 2010.10.22. Átdolgozás dátuma: 2010.10.22. Biztonsági adatlap

6/1. oldal az 1907/2006/EK 31. cikkelye szerint Nyomtatás dátuma: 2010.10.22. Átdolgozás dátuma: 2010.10.22. Biztonsági adatlap 6/1. oldal 1. Az anyag, ill. keverék és a társaság/vállalat azonosítása Termékadatok: Cikkszám: 0781 309 0011, 0781 309 0012 Az anyag/készítmény felhasználása: motorolaj Gyártó/szállító adatai: Viking

Részletesebben

Ez a biztonsági adatlap a szabad akaratból készült: nem szükséges a 1907/2006 rendelet (EK), 31-ik cikke szerint.

Ez a biztonsági adatlap a szabad akaratból készült: nem szükséges a 1907/2006 rendelet (EK), 31-ik cikke szerint. Ez a biztonsági adatlap a szabad akaratból készült nem szükséges a 1907/2006 rendelet (EK), 31-ik cikke szerint. BIZTONSÁGI ADATLAP CETOL WF 945 BASE TC/003 1. SZAKASZ Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás

Részletesebben

HASZNÁLATI UTASÍTÁS és jótállási jegy AOS 2071 típusú légtisztító-párásító készülékhez

HASZNÁLATI UTASÍTÁS és jótállási jegy AOS 2071 típusú légtisztító-párásító készülékhez HASZNÁLATI UTASÍTÁS és jótállási jegy AOS 2071 típusú légtisztító-párásító készülékhez Magyarországon forgalomba hozza: Gyártó: BonAir BG Kft PLASTON AG 1174 Budapest Svájc rinci út 24. Tel: 253-7285 www.bonair.hu

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet. a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet. a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről A rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése. 2009. 03.hóban hatályos szöveg (A mellékleteket lásd: www.magyarorszag.hu) 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

Felülvizsgálat: 2011.02.04.

Felülvizsgálat: 2011.02.04. 1/8. oldal 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Ferfix 1.2. Az anyag vagy keverék Padlóápoló és fényesítıszer. Foglalkozásszerő és lakossági felhasználásra.

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére, L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

Munkavédelmi szabályzat

Munkavédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat 2015. S z a b á l y z a t Oldal: 2/49. Beosztás Név Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató Fire Electric New Molnár Csaba kancellár mb. műszaki

Részletesebben

A BIZTONSÁGOS ÉS EGÉSZSÉGES MUNKAHELYEKÉRT Munkavédelmi konferencia Munkáltatók, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek számára

A BIZTONSÁGOS ÉS EGÉSZSÉGES MUNKAHELYEKÉRT Munkavédelmi konferencia Munkáltatók, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek számára A BIZTONSÁGOS ÉS EGÉSZSÉGES MUNKAHELYEKÉRT Munkavédelmi konferencia Munkáltatók, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek számára Zalaegerszeg 2012. A konferencia megszervezését és az összefoglaló

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztetı

Részletesebben

Kérdések és válaszok az influenzáról

Kérdések és válaszok az influenzáról Kérdések és válaszok az influenzáról Forrás: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja http://www.ecdc.europa.eu/en/healthtopics/seasonal_influenza/basic_facts/pages/qa_seasonal_influenza.aspx

Részletesebben

Növényvédelem otthonunkban

Növényvédelem otthonunkban Növényvédelem otthonunkban Bevezető A növényvédelem, egy olyan téma, ami kikerülhetetlen, akár lakásunkban, akár kertünkben foglalkozunk növényekkel. Mindannyian találkoztunk már kártevővel, vagy gombás

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

HARDENER 008 5600 BIZTONSÁGI ADATLAP

HARDENER 008 5600 BIZTONSÁGI ADATLAP BIZTONSÁGI ADATLAP 1/7 A magyar változat kiállításának kelte: 2009.02.18. Aktualizálás kelte: 2012. 04. 20. (2.változat) 1. A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT / VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító (terméknév):

Részletesebben

BÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében

BÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében BÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében 1072 Budapest, Akácfa utca 32. Telefon/fax: 06 1 321-3675 Honlap: www.bobitaovoda.hu E-mail: bobitaovi@mail.datanet.hu Az

Részletesebben

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN FELHÍVÁS FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN A felhívás címe: Fenntartható közlekedésfejlesztés Pest megyében A felhívás kódszáma: VEKOP-5.3.2-15 Jelen dokumentum Magyarország Kormányának felhívása

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú 21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a vonatok

Részletesebben

Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél

Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 2. sz. 2006. p. 16 23. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Biztonsági adatlap az 1907/2006/EK EPT r., a 2000. évi XXV. tv., a 44/2000. (XII.20.) EüM r., a 907/2006/EK bizottsági r. és módosításaik szerint

Biztonsági adatlap az 1907/2006/EK EPT r., a 2000. évi XXV. tv., a 44/2000. (XII.20.) EüM r., a 907/2006/EK bizottsági r. és módosításaik szerint Kiállítva: 2009.07.23. 1. Az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása Készítmény neve: POMO felni tisztító Felhasználási terület: gépjármű-felni tisztítása; lakossági és foglalkozásszerű

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült az 1907/2006/EK REACH szerint. 1. SZAKASZ: Az anyag / keverék és a vállalat / vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült az 1907/2006/EK REACH szerint. 1. SZAKASZ: Az anyag / keverék és a vállalat / vállalkozás azonosítása Kiállítás dátuma: 2013.01.22. Verzió: 1 Oldal: 1/7 1. SZAKASZ: Az anyag / keverék és a vállalat / vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Kereskedelmi elnevezés: Artifical nails, tips and adhesive

Részletesebben

Biztonsági adatlap az 1907/2006/EK EPT r., az 1999/45/EK EPT irányelv, a 2000. évi XXV. tv., a 44/2000. (XII. 20.) EüM r. és módosításaik szerint

Biztonsági adatlap az 1907/2006/EK EPT r., az 1999/45/EK EPT irányelv, a 2000. évi XXV. tv., a 44/2000. (XII. 20.) EüM r. és módosításaik szerint Biztonsági adatlap az 1907/2006/EK EPT r., az 1999/45/EK EPT irányelv, a 2000. évi XXV. tv., a 44/2000. (XII. 20.) EüM r. és módosításaik szerint Kiállítva: 2008. 08. 21. 1. A készítmény és a vállalkozás

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A tájékoztató tartalomjegyzéke:

A tájékoztató tartalomjegyzéke: A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK 2016. FEBRUÁRBAN AKTUALIZÁLT TÁJÉKOZTATÓJA az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló 6/1980.

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. Martina Staňková Martina.Stankova@bochemie.cz

BIZTONSÁGI ADATLAP. Martina Staňková Martina.Stankova@bochemie.cz BIZTONSÁGI ADATLAP A biztonsági adatlap kiadásának dátuma: 2012. július 23. Felülvizsgálva: -- 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: A termék kereskedelmi neve:

Részletesebben

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Európai Bizottság Nem kötelező útmutató a munkavállalók által a munkájuk során

Részletesebben

Biztonsági adatlap Azonosító: 0706 az 1907/2006/EK rendelet szerint

Biztonsági adatlap Azonosító: 0706 az 1907/2006/EK rendelet szerint Felülvizsgált változat kiadása: 2006. 08. 18. Oldalszám: 1/8 1. A készítmény és a társaság azonosítása 1.1. A készítmény azonosítása: PREVENT zárolajzó jégoldó aeroszol 1.2.A készítmény felhasználása:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ VONATKOZÓ KIVONATA* A./ Az általános piacfelügyeleti tevékenységek felülvizsgálata

BESZÁMOLÓ VONATKOZÓ KIVONATA* A./ Az általános piacfelügyeleti tevékenységek felülvizsgálata MAGYARORSZÁG PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEI MŰKÖDÉSÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL ÉS ÉRTÉKELÉSÉRŐL (2010-2013) SZÓLÓ BESZÁMOLÓ MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATALRA VONATKOZÓ KIVONATA* I. FEJEZET: AZ ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1907/2006/EK rendelet 31. cikk 1. AZ ANYAG/KEVERÉKÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1907/2006/EK rendelet 31. cikk 1. AZ ANYAG/KEVERÉKÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK rendelet 31. cikk 1. AZ ANYAG/KEVERÉKÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1 A keverék neve: LEFOLYÓCSŐ-TISZTÍTÓ GRANULÁTUM 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított

Részletesebben

142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet. a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól

142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet. a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény

Részletesebben

Komplex bányászati tervezés

Komplex bányászati tervezés 1 Komplex bányászati tervezés Összefoglaló beszámoló Az irodalmi hivatkozások között római számmal jelöltek nem szerepelnek a kutatási közleményjegyzékben, mivel vagy a kutatást közvetlenül megelőzően

Részletesebben

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE Budapest 2012 2 Írta: Harmat Anna Somogyi Gyula Lektorálta

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben