Szakmai önéletrajz. Nevem: Tolnoi Róbert Zsolt Lakcím: Telefon: Állampolgárság:

Átírás

1 Szakmai önéletrajz Nevem: Tolnoi Róbert Zsolt Lakcím: Telefon: Állampolgárság: 975. december 3-án születtem a romániai Sarmaság községben 2000 augusztusában, tanulmányaim elvégzése után érkeztem Budapestre. Feleségemmel kiegyensúlyozott, boldog házasságban neveljük két kiskorú gyermekünket. Tanulmányok: : Ady Endre Elméleti Gimnázium, Zilah; matematika - fizika tagozat : Bábes Bólyai Tudományegyetem; matematika - fizika szak (S. sorozat, ) 200: ELTE kollégiumi pedagógus-továbbképzés (20 óra) 2002: minőségbiztosítási továbbképzés (30 óra) : KLTE (Debrecen); önismeret- és személyiségfejlesztés, továbbképzés (80 óra) : kooperatív tanulás, továbbképzés (30 óra) : Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga, szakirányú továbbképzés (az o klevél sorszáma: PTI , száma:059) Munkahelyek, szakmai tapasztalatok: A kolozsvári egyetem elvégzése után, 2000 augusztusában érkeztem Magyarországra a szilágysági Zilahról. Nevelőtanárnak jelentkeztem a Táncsics Mihály Kollégiumba, ahol matematika-fizika szakos tanárt kerestek. Tantárgyaimból szakköröket, korrepetálásokat tartottam. A következő tanévben bekapcsolódtam az Arany János Tehetséggondozó Program munkájába. Két évfolyamot vittem végig az előkészítő osztálytól az érettségiig. A harmadik csoportom a 2. osztályt kezdte az idén. Másodállásban 2000 és 200 között az ANTIÓKHIA Általános Iskola és Gimnáziumban tanítottam matematikát és fizikát. 200 és 2005 között a Comenius Gazdasági Szakközépiskolában tanítottam a szaktárgyaimat, egyben a matematika-fizika munkaközösség vezetője voltam, osztályfőnökként pedig egy osztályt vittem végig. Emellett a es tanévben az Európai Üzleti Politechnikumban tanítottam informatikát, valamint a Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskolában BMEről kihelyezett tagozaton fizikát. Ezt követően, 2005-től egy tanéven át dolgoztam a Kelenföldi Műszaki Szakközépiskolában, majd 2006 és 20 között a Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskolában folytattam munkámat. Itt feladatom volt a tehetséggondozás, az emelt szintű matematika érettségire valamint a matematika- és fizikaversenyekre való felkészítés.

2 20 és 203 között a Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium tanára voltam ben a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium igazgatója, a tantestület javaslatára, engem bízott meg a fiúrészleg vezetésével, ami diák és tíz pedagógus munkájának irányítását foglalja magában. Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében tizenharmadik éve szervezem a tanulmányi, kulturális és sportprogramokat, köztük külföldi kirándulásokat, sítáborokat óta szinte kivétel nélkül minden évben érettségiztettem matematikából vagy fizikából. 200-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pro Talento kitüntetésben részesített. A as tanévben a kollégium diáksága Az év tanára kitüntető oklevéllel tisztelt meg. 2

3 . Bevezetés Egyetértünk: együtt, értük! Ha a sokféleség közös alapot és célt talál, nagy dolgot szülhet. Mindenki megőrzi másságát de egy irányba húz. Ez a fejlődés útja az élet minden színterén. (Müller Péter) Miután pályázatomat többnyire gyakorló pedagógusok iskolai, kollégiumi ügyekhez értők olvassák majd, azt gondolom, hogy a mottóul választott első mondatban az értük szó alatt mindannyian ugyanazt fogják érteni. A tanulókat, akikért nap mint nap érdemes újra nekiveselkedni a nem könnyű hivatásunk gyakorlásának. Mint a legtöbb pedagógus kollégám, magam is úgy gondolom, hogy az értük az elsődleges oka annak, ami miatt ezt pályát hivatásul választani, azon megmaradni, sőt tovább fejlődni érdemes. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy egyedül gyengék vagyunk. Ezért találnunk kell olyan társakat, akiknek tervei részben vagy egészben megegyeznek az általunk megálmodottakkal, és akik hajlandóak velünk együtt nekivágni a közös célok megvalósításának. Azzal is tisztában vagyok, hogy az átalakulás folyamatában lévő oktatásügyben nagyon nehéz dolog az egyetértés. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a pályázatom első mottójául választott gondolatnak mégis van létjogosultsága. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy a tanulóink fejlődése és segítése iránti elhivatottság a pedagógus kollégák számára egy olyan közös alap, amiben mindenképp egyet kell, hogy értsünk. Ha pedig ezt a közös alapot szem előtt tartva a legjobb tudásunk, erőnk szerint dolgozunk, mindenki hozzátéve a maga tehetségét, másságát tényleg jelentős dolgokat hozhatunk létre, nagy eredményeket érhetünk el, amelyek a fiataljaink életét, boldogulását fogják szolgálni. Akár úgy, hogy a ránk bízott gyerekek védettségben érezhetik magukat az itt eltöltött időszak alatt, ami a jövőjüket, a tanulmányaikban való előrehaladást és érzelmi biztonságukat illeti. Intézményünk az eddig megszokott helyzethez képest folyamatos átalakításbanátalakulásban van. Tapasztalataim szerint a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium mindig képes volt gyorsan reagálni a változásokra, képes volt alkalmazkodni környezete kihívásaihoz. Meggyőződésem, hogy ez jövőben sem lesz másként. Azt remélem, hogy kollégiumunkban pedagógus kollégáimmal együtt a változások, átalakulások nyomán hosszú távon is egy letisztult, kiszámítható oktatási infrastruktúrában dolgozhatunk majd tovább. 3

4 2. Helyzetelemzés 2.. Történeti áttekintés az épületről A jelenlegi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium két önálló kollégium az 967- ben alapított Táncsics Mihály Speciális Kollégium és a Sziklai Sándor Kollégium összevonásából jött létre. Előbbinek jogelődje a Kulich Gyula Kollégium, míg utóbbi a jelenlegi épületünkben 979 óta működött Latinka Sándor Utcai Diákotthon és a Ménesi úti Sziklai Sándor Kollégium összevonásával keletkezett 983-ban. Az egyesítés sok fájdalommal járt mindkét félnek, ugyanis a Táncsics Mihály Kollégiumnak el kellett hagynia addigi épületét, és diákostól, tanárostól, igazgatóstól át kellett költözniük az akkor már átkeresztelt Rátz László utcába. Akkor nevüket is hozták magukkal, ugyanakkor 20-ben a kollégium neve részben változott: azóta Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium néven működik. Az intézménynek jelenleg két épületben van telephelye. A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium Rátz László utcai épületét a Fővárosi Tanács VB. 972-ben kezdte az eredeti terv szerint 6 millió forintos beruházással magvalósítani. A kivitelezés költsége az épület befejezésekor 80,3 millió forint lett. A kollégiumot 979-ben adták át. A kollégium,6 hektáros zártkertjében található épület, 6668 m2 alapterületen, 487 m2 hasznos struktúrával rendelkezik. A 20-es leltárfelvételi jegy az épületet forintra értékeli,,6 hektár terület értékét pedig forintban jelöli meg. Az épület kifejezetten kollégiumnak épült az akkor modernnek számító outinord (acélvázas csúszózsalus) technológiával, Stol-lack (a dryvit elődje) hőszigeteléssel. Az eredeti számok alapján ötszáz férőhelyes volt (250 fiú, 250 lány), hatszáz adag étel készítésére alkalmas főzőkonyhával. A jelenlegi alapító okirat 483 férőhelyet állapít meg. Az épület a talajvíz magas szintje miatt csak részben alápincézett. Ez a mai napig problémát okoz raktározás tekintetében ben az összes vizesblokkot felújították. A zuhanyok, mosdók víztakarékos, elektronikus vezérlést kaptak. Az épületet PAN-CSIL légfűtő készülékkel látták el, amely 2008-ban részleges felújításon esett át, de gyakorlatilag a mai napig befejezetlen. Egy gépház nem működik, le van zárva. Ez télen gondot okoz az aulában. Az 980-as évek elején készültek el a sportpályák: aszfaltozott kézilabda- és röplabda-, salakos teniszpálya. Szintén ebben az időszakban alakult ki tantermekből az audio-vizuális stúdió, a konditermek és a klubszobák. A 90-es évek első felében nyerte el a könyvtár a mai formáját, amely jelenleg több mint húszezer kötettel és nyolc számítógéppel áll a tanulók rendelkezésére ben újult meg az étterem színpada: pódiummal, függönyökkel, fény- és hangtechnikával. Az intézmény összesen 06 db számítógéppel és saját wi-fi hálózattal rendelkezik. A 26 lakószoba mindegyikében van hűtőszekrény. A kollégium Ménesi úti részlege 460 m2 alapterületű, kiskerttel rendelkező épülete a as tanévben teljes felújításon esett át. Az emeletes ágyak megszüntetése óta kb. 70 diák elhelyezésére van lehetőség. A pincétől a padlásig teljesen felújított egykori szakmunkástanuló-otthon mára minden igényt kielégítő, akadálymentesített, európai színvonalú épületté vált. Az épületet jelenleg a főváros üzemelteti, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bérli diákjai számára. A kollégium épületében működik több mint húsz éve az Európai Üzleti Polytechnikum, és három éve a Vadaskert Általános Iskola számára is telephelyet biztosítunk. Mindkét oktatási intézmény alapítványi fenntartású; az előbbi OKJ-s képzésre szakosodott, az utóbbi sajátos 4

5 nevelést igénylő ( SNI-s), tanulási nehézséggel illetve beilleszkedési, magatartási vagy pszichés zavarral küzdő gyerekekkel foglalkozik A rendelkezésre álló erőforrások Jelenlegi tárgyi erőforrások A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium főépületében közel 500 diákot tudunk elhelyezni, többségében 4 ágyas szobákban, összesen 26 lakószobában. A tanulást segíti és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja a több mint kötetes könyvtárunk nyolc számítógéppel, a konditermek, a klubszobák, a wi-fi hálózat és a sportpályák. Emeletenként két, víztakarékos rendszerrel működő vizesblokkot használhatnak a kollégisták, teakonyhákkal, háztartási kisgépekkel és mosókonyhákkal. Hosszú évek munkájának eredményeként minden szobában van hűtőszekrény. 202-ben a konyha részleges felújításon esett át: új gázfőzőüstöt, füstelvezető- és szellőzőrendszert kapott. 202-ben a teljes vészvilágító rendszer is megújult. A lapos tető állandó gondozást igényel, 203 áprilisában a tetőszigetelési munkálatokat 600 m 2 -en ( 5,5 millió forintos költséggel) végezték el. Beázás miatt az épületszárnyhoz tartozó elektromos kapcsolószekrények tartozékait is cserélték. A Kollégiumok Gazdasági Szervezete 202-ben felújíttatta a teljes vészvilágítási rendszert, és ígéretük szerint 203 decemberében megkezdik a vezeték nélküli internetes hálózat korszerűsítését is Az emberi erőforrások Pedagógusok A diákok teljesítményét a családi háttér mellett leginkább a pedagógus munkájának minősége befolyásolja, függetlenül a nevelőmunkát segítő eszközök számától és színvonalától. A tantestület szerepe döntően meghatározza a kollégium életét, működését. Intézményünkben pedagógusként dolgozók száma 28 fő: 5 nő- és 3 férfitanár. A pedagógiai munkát segítők létszáma három fő: iskolatitkárként, rendszergazdaként és ápolónőként dolgoznak nálunk. A pedagógus kolléganők közül ketten gyesen vannak. Ugyancsak gyesen van az állományban lévő iskolatitkár. Az ő munkáját jelenleg végző kolléganő határozott idejű munkaszerződése 204. január -én megszűnik. A pedagógiai munkát az intézményvezető illetve a pedagógiai igazgatóhelyettes irányítja a fiú- és lányrészleg munkaközösség-vezetőjén keresztül. (A Ménesi úti részleget telephelyvezető irányította, aki négy pedagógus munkáját koordinálta. Remélhetőleg ez a ös tanévtől is hasonlóan fog működni). Az általános igazgatóhelyettes egyben az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) gazdája is. Az egységes irányítás alatt külön szervezeti egységeket képeznek az AJTP csoportok, az egyetemi előkészítő részleg ( itteni elnevezésük szerint a specesek ) és a hagyományos kollégiumi ellátásban részesülő diákok. 5

6 A jogszabályi változások miatt le kellett mondanunk az eddigi tapasztalt ápolónőnkről. Sajnos ez az álláshely jelenleg még betöltetlen. A kollégiumi orvos finanszírozása is bizonytalan. Remélhetőleg ez csak egy átmeneti állapot. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az oktatási tárca központi irányítás alá helyezte. A következményeket sajnálattal vettük tudomásul, mert a feladattal helyben megbízott kolléganő kiválóan végezte munkáját. A következő oldalakon diagramok segítségével szemléltetem az intézményünkben dolgozó pedagógusok megoszlását Életkor (korosztály) szerint (. ábra) nemek szerint (2. ábra) végzettség szerint (3. ábra). A pedagógusok megoszlása korosztály szerint év között 9 fő; 32% 60 év felett 3 fő; % év között 4 fő; 4% év között 2 fő; 43%. ábra 6

7 A pedagógusok megoszlása nemek szerint Férfiak 3 fő; 46% Nők 5 fő; 54% 2. ábra A pedagógusok megoszlása végzettség szerint Főiskolai 8 fő; 29% Egyetemi 20 fő; 7% 3. ábra 7

8 A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégiumban a pedagógusok végzettségük alapján a következő iskolai tantárgyakból segítik diákjaink tanulását: Angol Biológia Eszperantó Ének-zene Fizika Földrajz Játék- és szabadidő-szervező Környezetvédő Közgazdász Magyar nyelv és irodalom Matematika Mérnök tanár (agrár) Mérnök tanár (vegyész) Mozgókép és médiakultúra Műszaki tanár (villamos-ipari) Német Népművelő Orosz Pedagógia Programozó matematikus Rajz Spanyol Sportszervező Számítástechnika Technika Testnevelés Történelem: Vizuális és környezetkultúra Ahogy az a felsorolásból is látszik minden középiskolában tanított tárgyból kaphatnak a diákok szakszerű segítséget, a pedagógusok szakok szerinti összetétele megfelel a kollégiumban lakó diákok tanulmányi szükségleteinek. Egyedül az angol nyelv tanítása okoz nehézséget igény lenne további angol szakos pedagógusra. A pedagógusok többsége hosszú évek, évtizedek óta a nevelőtestület tagja. A es tanévtől a Ménesi úti részleg tanárai is a Rátz László utcában dolgoznak. Kollégáim nagy része nem csak több nyelven beszélő, jól képzett pedagógus, de komoly élettapasztalattal és nagy műveltséggel rendelkező szakember is. Egyikük tavasszal Balogh Zoltán Miniszter Úrtól vehette át a kitüntetését, a fizika diákolimpiára való sikeres felkészítés elismeréseként. Másik kollégám karitatív tevékenységet végez. Olyanok is vannak, akik saját gyermekkönyvet adtak ki. Ami pedagógusaink családi körülményeit illeti, néhányuk két-három gyermeket nevel, ami nem csak társadalmilag hasznos, de pedagógusként az interiorizációs képességeket is nagymértékben fejleszti. 8

9 Pedagógus továbbképzés A pedagógus életpályamodell elindulásával megnőtt az érdeklődés a szakvizsgák iránt. Intézményünkben jelenleg hét kolléga rendelkezik ezzel a minősítéssel, egy pedig ebben a tanévben szerzi meg azt. Az új oktatási rendszer alakulóban van. Nekünk intézményi szinten az a dolgunk, hogy felmérjük az igényeket, és segítsük a kollégákat az ilyen jellegű szakmai előmenetelükben. Sajnálatos tény, hogy egyelőre még nincs erkölcstan oktatására felkészített kollégánk Szakmai munkát segítők A jelen helyzetben nehéz a szakmai munkát segítők munkájáról képet adnom. Korábban a munkáltatójuk a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium volt, most a Kollégiumok Gazdasági Szervezete (KGSZ) a hivatalos munkaadó, míg a pedagógusok, a rendszergazda, a kollégiumi titkár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ () alkalmazásában vannak. Problémát jelent, hogy a kommunikáció nehézkesen működik a KGSZ és az intézményünk között, ezért még a technikai dolgozók létszámának pontos adataival sem rendelkezem. Felsorolás szintjén tehát a szakmai munkát segítő dolgozók a gazdasági ügyintézők és a karbantartási egység dolgozói: szakmunkások, portások, takarítók, udvaros segédmunkások, raktáros. Munkájukat két gondnok szervezi és irányítja. Az élelmezési terület élén az élelmezésvezető áll, szakácsok és konyhalányok tartoznak hozzá. A következő oldalon a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium szervezeti felépítése látható: 9

10 4. ábra Intézményvezető KGSZ DÖK elnök Logisztikai koordinátor Kollégiumi titkár Általános igazgatóhelyettes, külső kapcsolatokért felelős vezető, Arany János programgazda Ügyvitel Gondnokok Konyha Szakácsok Pedagógiai igazgatóhelyettes Konyhai dolgozók Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Szabadidő szervező pedagógus Könyvtáros Ápoló Rendszergazda UdvargPortaók Porta, udvargondozók, Takarítók, Karbantartók, raktáros Lány munkaközösség tantestülete Fiú munkaközösség tantestülete Speciális tehetséggondozó munkaközösség tantestülete 0

11 2.3. Szakmai munka A változó világgal változik a tanárokkal szemben támasztott követelményrendszer is. Ma már az állam nagyon helyesen nem pusztán a diák igényeit nézi önmagában, ami a továbbtanulási célokat illeti, hanem elvárja az állampolgáraitól a hasznos munkát. Nem a diák, hanem az állam a megrendelő, hiszen a köznevelés nem szolgáltatás, hanem a közérdek szolgálata. Ez a mi feladatainkat alapvetően nem változtatja meg, mert eddig is a dolgos polgár, az alkotó ember ideálját szem előtt tartva végeztük munkánkat, és ezt az értéket közvetítettük a diákok felé is. Ezzel együtt célunk a nyitott, a befogadó kollégium megteremtése-megtartása, amelyben megjelenik a mai magyar társadalom sokfélesége. Hiszen tudjuk, hogy a diákoknak nemcsak tananyagot, hanem magát az életet is tanulniuk kell, és ez a legritkább esetben megy zökkenőmentesen. Kollégáim ezért igyekeznek olyan pedagógiai környezetet biztosítani, és olyan pedagógiai eszköztárat alkalmazni a munkájuk során, amely a megértésre koncentrál és a gyermekközpontúságon alapul. E személyközpontú pedagógia feltétele egy sajátos nyitott, toleráns, empatikus attitűd, amellyel a felnőttek diákjaik felé fordulnak. Alapja pedig a diákok személyes megismerése, ami lehetővé teszi személyre szabott pedagógiai eljárások alkalmazását. A tanáraink munkájában a pedagógiai folyamat tartalma, ütemezése és az alkalmazott pedagógiai módszerek mind a személyiségfejlesztés hosszú távú céljait szolgálják. Tiszteletben tartjuk az életkori sajátosságokat, figyelembe vesszük diákjaink eltérő fejlődési ütemét. Az intézmény munkarendje és a tartalmi szabályozás elősegíti kreativitásuk kibontakozását, szolgálja mozgásigényüket, érdeklődésüket; módot ad az alkotásra Tanulók, iskolák Tanulók: A Táncsics Mihály kollégium egy koedukált kollégium, amely 4 23 éves középiskolás diákok számára biztosít elhelyezési lehetőséget: Az elmúlt években (20 é s 203 között) a tanulók száma a nemek függvényében a következőképpen alakult (a létszámok az adott tanév október -i állapotának felelnek meg):

12 A tanulók nemek szerinti összetételének változása összlétszám fiúk lányok 5. ábra Amint a fenti ábrán is látható, a diákok létszámának alakulása csökkenést mutat. Ez annak a következménye, hogy a Ménesi úti épületünket a és tanévben nem használhattuk. A diákok iskolák, korosztály szerinti összetételében is folyamatos a változás. Az elmúlt tanévben ahogy a lenti ábrák is mutatják nőtt az érettségi utáni szakképzésben, illetve szakközépiskolai képzésben résztvevő diákjaink száma. A diákok összetétele iskolatípus szerint Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola október 202. október 6. ábra 2

13 A diákok összetétele korosztály szerint okt. 20. okt okt okt. Diákok összlétszáma Középiskolás diákok Érettségi utáni diákok (OKJ) 7. ábra Ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a kollégiumban a diákok igényei és szükségletei szerint szervezzük pedagógiai tevékenységünket. A kialakult gyakorlat szerint a felvételi beszélgetésen tájékoztatjuk a diákokat az intézmény működéséről, az egyes részlegek speciális kínálatairól, tanulást segítő tevékenységéről. A tanévben a kollégium diákjainak létszáma a következőképpen alakult: Beköltöző diákok Kiköltöző diákok LÁNY FIÚ LÁNY FIÚ szeptember -ig október -ig november -ig december -ig január -ig február -ig március -ig április -ig május -ig június -ig október -ig 204. táblázat 3

14 Iskolák, ahol a kollégium diákjai tanulnak: Az utóbbi évek kimutatásai szerint hozzávetőlegesen különböző iskolába jártak, járnak tanulóink. Az iskolákat és az ott tanuló diákjaink létszámát a es tanévben a következő táblázat szemlélteti: Iskolák Fenntartó Létszám Veres Pálné Gimnázium Klebelsberg Intézményfenntáró Központ () Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Telepy Károly Testnevelés Szakosított Általános Iskola és Gimnázium Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium Alapítvány Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Állami felsőoktatási Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem intézmény Gyakorlóiskolája Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Egyházi jogi személy EFEB Üzleti Szakközépiskola Közhasznú alapítvány Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola (Kiss Állami felsőoktatási János) intézmény Erzsébetvárosi Általános Iskola és Informatikai Szakközépiskola GéS Alapítványi Gimnázium Közhasznú alapítvány Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Klebersberg Kuno Szakközépiskola Közhasznú alapítvány Kőbányai Zenei Stúdió Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Művészeti Szakképző Iskolája Egyéb 4

15 Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola Modern Európai Tanulmányok Akadémiája Szakközépiskola Alapítvány Korlátolt felelősségű társaság Óbudai Gimnázium Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pesti Magyar Színiakadémia Művészeti Állami szerv Szakközépiskola Petőfi Sándor Általános Iskola, Szakiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium Szent György Média és Informatikai Szakközépiskola Korlátolt felelősségű társaság Toldy Ferenc Gimnázium alapítvány Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola 2 Árpád Gimnázium 2 Atalanta Üzleti Szakközépiskola Alapítvány 2 BKF Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Alapítvány 2 Budai Középiskola József Attila Gimnázium 2 Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 2 Thomas Mann Gymnasium-Deutsche Schule Budapest, Budapesti Német Általános Iskola és Közalapítvány Gimnázium 2 Eurokonform Szakoktatási Alapítvány Vállalkozói Alapítvány Szakközépiskola és Szakiskola 3 Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola 3 Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 3 Drégelyvár Szakközépiskola közhasznú alapítvány 4 Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 4 Schola Europa Akadémia Szakközépiskola Korlátolt felelősségű társaság 4 Szinergia Üzleti Szakképző Iskola Alapítvány 4 Óbudai Képzőművészeti Szakképző Iskola Alapítvány 5 Széchenyi István Gimnázium 5 Budapesti Szolgáltató- és Kézművesipari Szakképző Iskola 7 Szent Margit Gimnázium Egyházi jogi személy 8 Ring Alkalmazott Művészeti Szakképző Iskola Alapítvány 0 Szinapszis Szakképző Iskola Alapítvány Budapesti Corvinus Egyetem - Soós István Borászati Állami felsőoktatási és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola intézmény 6 2 5

16 Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola Alapítvány 7 Nemes Nagy Ágnes (Dr. Hetényi Géza) Humán Szakközépiskola 7 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 9 Számalk Szakközépiskola Közalapítvány 38 Athéné Idegenforgalmi, Informatikai és Alapítvány Üzletemberképző Szakközépiskola 54 Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája Alapítvány 54 Puskás Tivadar Távközlési Technikum "Európai Üzleti Polytechnikum" Gimnázium és egyházi jogi személy Szakképző Iskola 2. táblázat A kollégiumunk diákjai között előfordulnak olyanok is, akik budapesti állandó lakcímmel rendelkeznek. Szociális rászorultság vagy veszélyeztetettség okán nem vidéki tanulók is felvételt nyerhetnek intézményünkbe A pedagógiai munka helyzete A kollégium a diákság életkori sajátosságait és a különböző, a tanulási vagy a szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó igényeit figyelembe véve különféle foglalkozási kereteket működtet. A tanulási tevékenység funkcionális felosztása Másnapi felkészülés o Szilenciumi rendszer o Korrepetálási rendszer Felzárkóztatás o Szintre hozás (0. és 9. évfolyam, tanév elején csoportosan) o Egyéni foglalkozás (egy-egy anyagrész) Tehetséggondozás o Tantárgyi szakköri rendszer o Érettségire felkészítő szakkörök 6

17 A tanulási tevékenység differenciált rendszerének szemléltetése Felmérők Előző tanév eredménye, értékelése alapján 0. AJTP (Pályázat útján) - 9. évfolyamig (Jelentkezés szerint) 0. évfolyam., 2. évfolyam 3. évfolyamtól Értékelés Értékelés Felzárkóztató Felzárkóztató Szakkör (pályaorientációnak megfelelően) Felzárkóztató Felzárkóztató Szilencium Szilencium Egyéni foglalkozás Szilencium Korrepetálás Korrepetálás Korrepetálás Szakkör (tehetséggondozó szaktárgyi foglalkozás) Szakkör (tehetséggondozó szaktárgyi foglalkozás) Szakkör (emeltszintű érettségire felkészítő szaktárgyi foglalkozás) 8. ábra A tantárgyak és foglalkozások részletezése: Felméré s Felzárkóztat ó Korrepetálá s Érettségir e felkészítés Magyar nyelv X X X X Magyar irodalom X X X X Történelem X X X X X Matematika X X X X X Fizika X X X X Kémia X Biológia X Földrajz X X Angol nyelv X X X X Német nyelv X X X Francia nyelv X Orosz nyelv X X Spanyol nyelv X X X X Művészettörténet X Közgazdaságtan X Környezetvédele X X m Analízis X Ének X 3. táblázat Tehetséggondozá s 7

18 A diákok hetente egy, általuk választott kötelező foglalkozáson, egy kötelező csoportfoglalkozáson, illetve átlagosan havonta egy alapprogrami foglalkozáson vesznek részt. A speciális tehetséggondozó részleg A régóta kialakult munkamódszerrel dolgozó részleg azokat a diákokat célozza meg, akik komoly szándékkal készülnek a felsőoktatásba való bekerülésre. A tanulási módszerük lényege, hogy az azonos évfolyamok diákjait csoportosítják a kollégák függetlenül attól, hogy melyik iskolába járnak, és rendszeres, tanóra-rendszerű képzésben részesítik őket (matematika, fizika, történelem, angol). A szakkörvezető állítja össze a tananyagot, de nem fontos szempont, hogy az iskolában hol tartanak a gyerekek. Hiszen ez a tanulási forma nem a napról napra való iskolai felkészülést támogatja ami a korrepetálás, az egyéni foglalkozás, a felzárkóztatás feladata, hanem az önálló tematikaként megjelenő kollégiumi foglalkozásokat jelenti. Negyedévenként dolgozatok írásával ad számot minden diák a tanulmányi előmeneteléről. Büszkék vagyunk arra, hogy a speciális részleg diákjai az egyetemi felvételik során gond nélkül veszik az akadályt. A speciális részlegen tanuló, alapvetően erősnek tartott középiskolákba járó diákok ösztönzőleg hatnak a többiekre is. Ennek köszönhetően néhány éve már az AJTP-s és a hagyományos részlegbe tartozó diákok is bekapcsolódtak a speces csapat munkájába. Ide vonatkozó tervünk között szerepel a régi ösztöndíj-rendszer feltámasztása. A régi ösztöndíjrendszernek a már említett, negyedévenként elkészített dolgozat értékelése képezte az alapját. Mára ez az ösztöndíj-forma megszűnt legalábbis átmenetileg, de szeretnénk újjáéleszteni ezt az évtizedeken át működőképesnek látott hagyományt. Az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) Az Arany János Tehetséggondozó Program ( továbbiakban AJTP) 2000-ben indult el az akkori kormány döntésének köszönhetően. Létrejöttének hátterében azok a szociológiai felmérések állnak, amelyek szerint a felsőoktatási intézményekben csupán,5%-ra volt tehető az ötezernél kevesebb lélekszámú településekről származó hallgatók aránya. A programot az az elképzelés hívta életre, miszerint meg kell adni az esélyt Magyarország valamennyi polgára számára, hogy versenyképes tudással rendelkezhessen. A programba jelölhető minden 5000 fő alatti kistelepülésen (ma már fő alatti), tanyán vagy nagyobb települések külterületein (ma már városból is) élő tehetséges nyolcadik osztályos tanuló, akinek anyagi helyzete, családi háttere, vagy más, tőle független ok nem teszi lehetővé a benne rejlő, átlagon felüli képességeinek kibontakozását. Környei László, volt közoktatási államtitkár, a program elindítója 200-ben a Magyar Naplóban az alábbiakat nyilatkozta: A program elindításának a célja az volt, hogy minél több OM közlemény a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának leírásáról

19 kistelepülésen élő, tehetséges, hátrányos helyzetű diák végezhessen neves egyetemeken és főiskolákon az elkövetkező években. A közoktatás egyik legfontosabb feladata eszerint a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése. Az Arany János Tehetséggondozó Program ezt szolgálja. A Program alapelve, hogy minden gyermek függetlenül az adott település földrajzi és anyagi helyzetétől a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzést kapjon. Számukra a felemelkedés útja szinte kizárólag a kulcskompetenciák és a tudás megszerzésén keresztül vezet. A Programban kulcsszerepe van a kiemelkedő képzést nyújtó középiskolák mellett a kollégiumoknak is, hiszen a kistelepüléseken, vagy kedvezőtlen körülmények között élő fiatalok számára a kollégiumokon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez. A Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola és a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium alapító intézményként vesznek részt a programban. A program elindítása tehát a hátrányos helyzetű diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsősorban a települési hátrányokra koncentrált és a tanulók kiválasztásánál szigorú feltételként szerepel, hogy csak tehetséges tanulók vehetnek részt benne. Az AJTP a hátrányos helyzetű gyerekeknek szánt programok között szakmai szempontból is különleges értékkel bír, hiszen a program eredményei alapján eldönthető, hogy képes-e egyáltalán az iskola és kollégium csökkenteni a társadalmi hátrányokat. Ez a program ugyanis szakmai értelemben egy sajátos kísérleti műhelynek tekinthető, amelyek során kiderülhet, hogy mire képesek az iskolák, kollégiumok és az ott dolgozó pedagógusok. A feltételek szinte ideálisak voltak, ugyanis az oktatási rendszer legjobb középiskoláiban, az átlagosnál sokkal jobb anyagi feltétel mellett a legjobb szakemberek vállalkoztak erre a feladatra. Különös értéknek tekinthető ez a program olyan tekintetben is, hogy kísérletet tett arra, hogy közös érdekek mentén összebékítse és együttműködésre késztesse az intézmények között és intézményeken belül annak a két eltérő pedagógia álláspontnak a képviselőit, amelyek közül az egyik szigorúan teljesítményelvű, a másik pedig az iskola szociális funkcióját hangsúlyozza, és a hátránykompenzálást tekinti legfontosabb feladatának. A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium nagy hangsúlyt helyez a tehetségfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a tehetséges tanulók képességeinek sokoldalú és differenciált fejlesztésére. Az öt év folyamán kiemelten segíti a tanulók személyiségfejlesztését, a tehetség intellektuális képességelemének fejlesztésén túl a motivációs bázis és a kreativitás fejlesztését is. A képzés során a program és a kollégium kiemelt céljai között szerepel, hogy a tanulók felkészültek legyenek felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra; angol nyelvből középfokú nyelvismeretük legyen, informatikából szerezzék meg az ECDL-bizonyítványt, valamint kiemelt cél az is, hogy a középiskola végére lehetőleg gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezzenek. A következő ábra azt szemlélteti, hogy az elmúlt három év során hogyan alakult a diákok létszáma Budapesten a programban. 9

20 Diáklétszám alakulása az AJTP-ben létszám létszám 7. ábra A létszám fővárosi alakulásáról elmondható, hogy az AJTP-be jelentkező diákok száma egyre kevesebb. Ez az országos tendenciával ellentétes. A jövőben, együttesen az oktatási intézményekkel, hatalmas erőfeszítéseket kell tennünk, hogy ezt a létszámcsökkenést megállítsuk, és ha lehet, meg is fordítsuk. A hagyományos részleg Kollégiumunknak ezek a csoportjai önálló tanulásra és életvitelre nevelik a diákokat, ezzel együtt segítik és ellenőrzik a feladatok megvalósítását. Felmérik az új diákok felkészültségi szintjét. Ennek eredményeként felzárkóztató foglalkozásokat, egyéni és csoportos korrepetálásokat szerveznek, szilenciumi foglalkozások keretében biztosítják a nyugodt tanulás körülményeit. Sport- és kulturális programokat szervezve tágítják a tanulók világképét, és egészséges életmódra nevelik őket. Az itt dolgozó kollégák rendszeresen ellenőrzik a gyerekek lakószobáinak tisztaságát, az állami vagyon a szobák felszerelési tárgyainak állapotát. A csoportvezetők rendszeresen tájékoztatják a szülőket gyermekük fejlődéséről, tanulmányi előmenetelükről és az esetleges fegyelmi problémákról. Ellenőrzik a diákok iskolai mulasztásait az osztályfőnökökkel kapcsolatot tartva. 20