1. Mely állítások igazak a Down szindrómára?

Átírás

1 Ember előadás (2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :16:24 : Felhaszn 00:00:07 Név: Minta Diák Eredmény: 0/435 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mely állítások igazak a Down szindrómára? (1.1) Leggyakoribb oka, hogy a kromoszómák szétválása nem tökéletes, és a 21. kromoszómából 2 kópia kerül a petesejtbe. Leggyakoribb oka, hogy a 21. kromoszóma hosszú karjából 2 kópia kerül mind ivarsejtbe. Leggyakoribb oka, hogy a kromoszómák szétválása nem tökéletes, és a 21. k hosszú karjából 2 kópia kerül a spermiumba. Leggyakoribb oka, hogy korai magzatkorban történik sejtosztódási zavar, és a részében van egy extra 21. kromoszóma. Kitöltetlen. Megfejtés: Leggyakoribb oka, hogy a kromoszómák szétválása nem tök 21. kromoszómából 2 kópia kerül a petesejtbe. Pont: 0 Max: 1 2. Mely állítások igazak a Down szindrómára? (2.1) Down szindrómásokra enyhe vagy közepes intellektuális deficit és a skizofrén kialakulása jellemző. A Down szindrómások teljesítménye szociális interakciókat nem igénylő tevékenységekben lehet átlagon felüli. Down szindrómában az intellektuális deficit mellett egyéb szervi elváltozások

2 gyengesége, pajzsmirigy-működési zavarok, szívhibák stb) is gyakran előfordu Leggyakoribb oka, hogy korai magzatkorban történik sejtosztódási zavar, és a részében van egy extra 21. kromoszóma. Kitöltetlen. Megfejtés: Down szindrómában az intellektuális deficit mellett egyéb sz elváltozások (izmok gyengesége, pajzsmirigy-működési zavarok, szívhibák stb) is előfordulnak. Pont: 0 Max: 1 3. Mely állítások igazak az autizmus spektrum betegségre? (3.1) Az autizmus spektrum betegség enyhe vagy közepes intellektuális deficittel és Alzheimer kór korai kialakulásával jár. Az autizmus spektrum betegség oka az, hogy a 21. kromoszóma hosszú karjá került a petesejtbe. Az autizmus spektrum betegség vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. Az autizmus spektrum betegségre atipikus szociális viselkedés, verbális, nonkommunikáció zavara és beszűkült érdeklődés jellemző. Kitöltetlen. Megfejtés: Az autizmus spektrum betegségre atipikus szociális viselked verbális, non-verbális kommunikáció zavara és beszűkült érdeklődés jellemző. Pon 4. Mely állítások igazak az autizmus spektrum betegségre? (4.1) Az autizmus spektrum betegség a magasabb idegrendszeri tevékenységek kia felelős asszociációs áreák kapcsolatainak zavara. Az autizmus spektrum betegség vizsgálata rágcsálókban is megoldható, mert magasabb rendű asszociációs áreak már kialakultak, és a környezeti hatások g interakciója is hasonló. Az autizmus spektrum betegség hátterében nagyszámú idegsejt kórosan túlfo időlegesen szinkronizált aktivációja áll.

3 Az autizmus spektrum betegségre hallucinációk, téveszmék, szuicid gondolato jellemzőek. Kitöltetlen. Megfejtés: Az autizmus spektrum betegség a magasabb idegrendszeri tevékenységek kialakításáért felelős asszociációs áreák kapcsolatainak zavara. Po Max: 1 5. Mely állítások igazak a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) szind (5.1) Az ADHD-s betegekben jellemző az immunrendszer fokozott aktivitása, citokin noradrenerg illetve szerotonerg rendszereket aktiválnak. Az ADHD spektrum betegség oka az, hogy a 21. kromoszóma hosszú karjábó került a petesejtbe. Az ADHD vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledé a gyenge impulzuskontroll. Az ADHD-ra atipikus szociális viselkedés, verbális, non-verbális kommunikáci beszűkült érdeklődés jellemző. Kitöltetlen. Megfejtés: Az ADHD vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hip feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. Pont: 0 Max: 1 6. Mely állítások igazak a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) szind (6.1) Az ADHD kialakulását hallucinogén szerek pl. LSD, vagy kannabisz-származé használata előbbre hozhatja. ADHD kialakításában találtak egy génmutációt ami az idegrendszer fejlődésén szakaszában szokatlanul vékony kérget eredményez a figyelemmel kapcsolato területeken. A kéreg vastagságbeli különbsége idővel eltűnik. Az ADHD-s betegeknek gondot jelent az összpontosítás problémamegoldás. F beszűkül, lehetetlen érzelmi kapcsolatot kialakítani velük, közönyösek. A saját súlyosságát nem érzékelik.

4 Az ADHD-ra atipikus szociális viselkedés, verbális, non-verbális kommunikáci beszűkült érdeklődés jellemző. Kitöltetlen. Megfejtés: ADHD kialakításában találtak egy génmutációt ami az idegre fejlődésének kezdeti szakaszában szokatlanul vékony kérget eredményez a figyele kapcsolatos területeken. A kéreg vastagságbeli különbsége idővel eltűnik. Pont: 0 7. Mely állítások igazak az epilepsziás rohamra? (7.1) Az emberi agynak törzsfejlődés során kialakult tulajdonsága, hogy bizonyos b epilepsziás rohammal reagál. Betegségről akkor beszélünk, ha a betegnek két alkalommal, provokáló hatások nélkül jelentkezett epilepsziás rohama. A fokális epileptikus roham szimmetrikusan mindkét félteke területeire kiterjed mindegyik típusa öntudatvesztéssel jár. Az gyermekkori abszensz epilepsziás roham nagyon enyhe, nem jár eszmélet Az epilepsziás roham a különböző epilepsziás tünetegyüttesek közös jellemző epilepsziás betegségre jellemző. Kitöltetlen. Megfejtés: Az emberi agynak törzsfejlődés során kialakult tulajdonsága bizonyos behatásokra epilepsziás rohammal reagál. Betegségről akkor beszélünk, betegnek két vagy több alkalommal, provokáló hatások nélkül jelentkezett epilepsz Pont: 0 Max: 1 8. Mely állítások igazak az epilepsziára? (8.1) Az epilepszia vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, és impulzuskontroll. Az ADHD spektrum betegség oka az, hogy a 21. kromoszóma hosszú karjábó került a petesejtbe. A fokális epileptikus rohamnál csak az egyik agyféltekében jelenik meg a kóro konkrét, kisebb agyterületek működnek epileptikus fókusz(ok)ként. Csak a kom

5 parciális rohamok járnak eszméletvesztéssel. Az epilepszában a fronto-striatális kör funkcionális zavara jellemző a cerebrum cerebellum térfogata csökken. Cerebellumban és basális ganglionokban kogni sokkal diffúzabb agyi aktivitást váltanak ki, ez a túlaktiválódás adja a rohamok Kitöltetlen. Megfejtés: A fokális epileptikus rohamnál csak az egyik agyféltekében j a kóros működés, konkrét, kisebb agyterületek működnek epileptikus fókusz(ok)ké komplex parciális rohamok járnak eszméletvesztéssel. Pont: 0 Max: 1 9. Mely állítások igazak a depreszióra? (9.1) Depressziós betegeknél jellemző az immunrendszer fokozott aktivitása, citokin noradrenerg illetve szerotonerg rendszereket aktiválnak. A depreszió jellemző tünetei provokáló hatásokra is kialakulhatnak, hátterében nagyszámú idegsejt kórosan túlfokozott és időlegesen szinkronizált aktivációja Depressziót nehéz farmakoterápiával kezelni, mert a betegségben megváltozo gén expresszió időben változik és a Hsa21 transzkripciós faktorok eltérő genet állományon hatnak a különböző genetikai hátterű betegekben. A depresszióra szellemi retardáció, a verbális, non-verbális kommunikáció zav beszűkült érdeklődés, esetenként gyomor- és bélrendszeri panaszok és a vérk rendszer zavara jellemző. Kitöltetlen. Megfejtés: Depressziós betegeknél jellemző az immunrendszer fokozot citokinek agyi noradrenerg illetve szerotonerg rendszereket aktiválnak. Pont: 0 Max 10. Mely állítások igazak a depresszióra? (10.1) Depressziós betegek súlyosabb esetekben az alapvető biológiai szükségleteik elégítik ki (pl. alvás, evés), ugyanis gondolataik annyira hatalmukba kerítik őke egyszerűen megfeledkeznek róluk, így támogatásra van szükségük a mindenn Depresszióról akkor beszélünk, ha a deprimált hangulat, energia hiány, produ

6 hiánya, retardáció, evési zavar, inszomnia mögött organikus okok nem állnak, a legalább két hétig fennállnak, és jelentős szenvedést, gyakran szociális károso okoznak. Depresszióban gyógyszeres kezeléssel csökkentik az aberráns sejtek ingerelh vagy fokozzák a gátló hatásokat. Depresszióra atipikus szociális viselkedés, verbális, non-verbális kommunikác beszűkült érdeklődés jellemző. Kitöltetlen. Megfejtés: Depresszióról akkor beszélünk, ha a deprimált hangulat, ene produktivitás hiánya, retardáció, evési zavar, inszomnia mögött organikus okok nem tünetek legalább két hétig fennállnak, és jelentős szenvedést, gyakran szociális ká okoznak. Pont: 0 Max: Mely állítások igazak a depresszióra? (11.1) Depressziós betegeknél a noradrenalin illetve a serotonin által közvetített inge folyamatok elégtelensége, gyakran hiperaktivált hipotalamusz-hipofízis-mellékv jellemző. Depressziós betegekre gyakran motoros problémák is jellemzőek: pl csúnya k rossz szenzoromotoros koordináció. Az antidepresszánsok hatása lassú, mert az ideghálózatok egyes elemeiben a indukálnak és ehhez a folyamathoz idő kell. A depressziósokra jellemző az Alzheimer kór korai kialakulása jellemző. Kitöltetlen. Megfejtés: Depressziós betegeknél a noradrenalin illetve a serotonin ál közvetített ingerületátviteli folyamatok elégtelensége, gyakran hiperaktivált hipotala hipofízis-mellékvesetengely jellemző. Pont: 0 Max: Mely állítások igazak a skizofréniára? (12.1) Skizofréniára jellemző az immunrendszer fokozott aktivitása, citokinek agyi no

7 illetve szerotonerg rendszereket aktiválnak. Skizofréniáról akkor beszélünk, ha a deprimált hangulat, energia hiány, produk hiánya, retardáció, evési zavar, inszomnia mögött organikus okok nem állnak, a legalább két hétig fennállnak, és jelentős szenvedést, gyakran szociális károso okoznak. A skizofréniára a noradrenalin illetve a serotonin által közvetített ingerületátvite folyamatok elégtelensége, gyakran hiperaktivált hipotalamusz-hipofízis-mellékv jellemző. A skizofrénia pozitív tüneteiért a VTA-ból nucleus accumbensbe vetítő mesolim pálya túlműködése, negatív és a kognitív tünetekért pedig a VTA-ból a prefront egyéb kortikális területekre menő mezokortikális pálya funkciózavara felelős. Kitöltetlen. Megfejtés: A skizofrénia pozitív tüneteiért a VTA-ból nucleus accumben mesolimbicus pálya túlműködése, negatív és a kognitív tünetekért pedig a VTA-bó prefrontális és egyéb kortikális területekre menő mezokortikális pálya funkciózavar Pont: 0 Max: Mely állítások igazak a skizofréniára? (13.1) Skizofréniában sokféle kognitív funkció sérül: problémamegoldás, tervezés, or kognitív flexibilitás, figyelem fenntartása, önkontroll, munkamemória. Skizofréniára hallucinációk, téveszmék, szuicid gondolatok esetenként depres gondolatok jelemzőek. A skizofréniára a noradrenalin illetve a serotonin által közvetített ingerületátvite folyamatok elégtelensége, gyakran hiperaktivált hipotalamusz-hipofízis-mellékv jellemző. A skizofrénia negatív tüneteiért a VTA-ból nucleus accumbensbe vetítő mesol pálya túlműködése, pozitív és a kognitív tünetekért pedig a VTA-ból a prefrontá egyéb kortikális területekre menő mezokortikális pálya funkciózavara felelős. Kitöltetlen. Megfejtés: Skizofréniára hallucinációk, téveszmék, szuicid gondolatok e depressziv gondolatok jelemzőek. Pont: 0 Max: 1

8 14. Melyek neurológiai betegségek? (14.1) Az idegrendszer fejlődési zavarai (velőcső záródás zavarai, idegsejtek migrá zavara) (14.2) Autizmus - spektrum betegség. (14.3) Gyulladásos betegségek. (14.4) Az idegrendszeri sérülések következményei. (14.5) Mozgászavarok (Parkinson-kór, remegés). (14.6) Pánikbetegség, kényszerbetegség, bipólus betegség (14.7) A gerinc és a gerincvelő betegségei (derékfájás, porckorongsérv, lumbago, (14.8) Az agyi érellátási zavarok (stroke, agyi infarktus), demencia (elbutulás), [Vá (14.9) Eszméletvesztéses rosszullétek, fájdalom betegségek (fejfájás, idegzsába). (14.10) Az anyagcsere betegségek neurológiai szövődményei (cukorbetegség - ne (14.11) Epilepszia (14.12) Sclerosis multiplex

9 (14.13) Skizofrénia (14.14) Fóbiák (14.15) Depresszió (14.16) Függőségek 15. Melyek pszichiátriai kórképek? (15.1) Az idegrendszer fejlődési zavarai (velőcső záródás zavarai, idegsejtek migrá zavara) (15.2) Autizmus - spektrum betegség. (15.3) Gyulladásos betegségek. (15.4) Az idegrendszeri sérülések következményei. (15.5) Mozgászavarok (Parkinson-kór, remegés). (15.6) Pánikbetegség, kényszerbetegség, bipólus betegség (15.7) A gerinc és a gerincvelő betegségei (derékfájás, porckorongsérv, lumbago, (15.8) Az agyi érellátási zavarok (stroke, agyi infarktus), demencia (elbutulás), [Vá (15.9) Eszméletvesztéses rosszullétek, fájdalom betegségek (fejfájás, idegzsába).

10 (15.10) Az anyagcsere betegségek neurológiai szövődményei (cukorbetegség - ne (15.11) Epilepszia (15.12) Sclerosis multiplex (15.13) Skizofrénia (15.14) Fóbiák (15.15) Depresszió (15.16) Függőségek 16. Mi igaz a passzív alváselméletekre? (16.1) Az alvás magyarázata az, hogy az éber állapotot fenntartó, döntően idegi ered hatások átmenetileg kikapcsolódnak. A passzív elméletek alvásközpontot feltételeznek. Az alvást valamilyen, az ébrenlét alatt lebomló fehérje vagy kémiai faktor alakí Az alvás magyarázata az, hogy az alvást kialakító döntően idegi hatások beka Kitöltetlen. Megfejtés: Az alvás magyarázata az, hogy az éber állapotot fenntartó, d idegi eredetű hatások átmenetileg kikapcsolódnak. Pont: 0 Max: Mi igaz az aktív alváselméletekre?

11 (17.1) Az alvás magyarázata az, hogy az éber állapotot fenntartó, döntően idegi ered hatások átmenetileg bekapcsolnak. Az aktív alvás elméletek alvásközpont létét feltételezik. Az aktív alváselméletek magyarázzák az alvás-ébrenléti ciklus onkogenezisét Az alvást valamilyen alvás alatt lebomló fehérje vagy kémiai faktor alakítja ki. Kitöltetlen. Megfejtés: Az aktív alvás elméletek alvásközpont létét feltételezik. Pont 18. Mi a retikuláris elmélet lényege? (18.1) Azonos előagyi struktúrák és neurotransmitterek játszanak szerepet az alvásb hőmérséklet-szabályozásban. A hibernáció és az alvás között egy folyamatoss állapítható meg. Az alvást a tamusz retikuláris magja alakítja ki. Alváshoz sötét ingerekben szegény környezetbe húzódunk. A kéreg aktivitását az Aspecifikus Retikuláris Aktiváló Szisztéma (ARAS) tartja melynek eredete a formatio reticularis és a specifikus afferentáció kollaterálisai Kitöltetlen. Megfejtés: A kéreg aktivitását az Aspecifikus Retikuláris Aktiváló Sziszt (ARAS) tartja fent, melynek eredete a formatio reticularis és a specifikus afferentác kollaterálisai. Pont: 0 Max: Mi a takarékosság az erőforrásokkal magyarázat lényege? (19.1) A kéreg éber állapotának fenntartásához elegendő az érzékszervekből szárm afferens információ. Kérgi aktivitás fokozhatja az éber állapotot fenntartó felszálló aktiválás intenzit

12 A takarékosság az erőforrásokkal elméletet alátámasztó adat az, hogy idős ko amikor már az enzimatikus folyamatok lassúbbak az alvás hosszabb, és alatta anyagcserét élénkítő hormonok felszabadulása. Az alvás melegvérű állatokban alakult ki ahol nagy az alapanyagcsere. A pihe periódusban csökken a testhőmérséklet és a metabolikus ráta ami 10%-os energiamegtakarítást eredményez. Kitöltetlen. Megfejtés: Az alvás melegvérű állatokban alakult ki ahol nagy az alapa A pihenő periódusban csökken a testhőmérséklet és a metabolikus ráta ami 10%-o energiamegtakarítást eredményez. Pont: 0 Max: Mi a visszaállítási - visszanyerési magyarázat lényege? (20.1) A kéreg aktivitását az Aspecifikus Retikuláris Aktiváló Szisztéma (ARAS) tartja A visszaállítási visszanyerési elméletet alátámasztó adat az, hogy a növekedé fejlődéssel járó életperiódusban az alvás hosszabb, delta gazdagabb és a növe hormon felszabadulása a legmélyebb delta alvással esik egy időbe. A visszaállítási visszanyerési elméletet alátámasztó adat az, hogy idős korban már az enzimatikus folyamatok lassúbbak az alvás hosszabb, delta gazdagabb pajzsmirigy hormon felszabadulása a legmélyebb delta alvással esik egy időbe A zsákmányállatok így kerülik el, hogy a ragadozók az éjszaka során felfigyelj és áldozattá váljanak. Kitöltetlen. Megfejtés: A visszaállítási visszanyerési elméletet alátámasztó adat az, növekedéssel fejlődéssel járó életperiódusban az alvás hosszabb, delta gazdagab növekedési hormon felszabadulása a legmélyebb delta alvással esik egy időbe. Po Max: Mi az alvás ökológiai hipotézise? (21.1) A pihenő periódusban csökken a testhőmérséklet és a metabolikus ráta ami 1

13 energiamegtakarítást eredményez. A zsákmányállatok így kerülik el, hogy a ragadozók az éjszaka során felfigyelj és áldozattá váljanak. Az ébrenlét hosszának növekedése nagyobb delta aktivitást eredményez. Kérgi aktivitás fokozhatja az éber állapotot fenntartó felszálló aktiválás intenzit Kitöltetlen. Megfejtés: A zsákmányállatok így kerülik el, hogy a ragadozók az éjsza felfigyeljenek rájuk, és áldozattá váljanak. Pont: 0 Max: Mi a lassú hullámú alvás (SWS) jellemzője? (22.1) Nagy amplitúdójú, lassú hullámok (22.2) 4 alszakasz (22.3) teta hullámok, K komplexek lehetnek benne (22.4) Deszinkronizáció (22.5) Alvási orsók (22.6) Izomtónus szinte teljesen megszűnik (22.7) Delta hullámok (22.8) Hőszabályozás felfüggesztődik (22.9) Paraszimpatikus túlsúly (22.10) Gyors szemmozgások

14 (22.11) Álmok 23. Mely idegi központok vesznek részt az alvás ciklikusságának kialakításában, az alvási EEG mintázatok kialakításában? (23.1) Szinkronizált EEG hullámok hátterében a talamusz oszcillatorikus működés (23.2) Szinkronizált EEG hullámok hátterében a hippocampus oszcillatorikus műkö (23.3) Agyi aktiváló rendszer feladata a hippocampus deszinkronizálása (23.4) Szinkronizált EEG hullámok hátterében a hipotalamusz oszcillatorikus műkö (23.5) Agyi aktiváló rendszer feladata a talamikus sejtek deszinkronizálása. [Válassz (23.6) Az agyi aktiváló rendszer anatómiailag a nucleus reticularis thalami [Válasszo (23.7) Az agyi aktiváló rendszerhez tartozik a formatio reticularis (23.8) Az agyi aktiváló rendszer fő transzmittere a dopamin (23.9) Az agyi aktiváló rendszer fő transzmittere a glutamát (23.10) Az agyi aktiváló rendszer középagyi magvai a substantia nigra és a ventrá tegmentalis area.

15 (23.11) Az agyi aktiváló rendszer középagyi magvai a locus coeruleus és a nucleu (23.12) A raphe magvak transzmittere a dopamin, a locus coeruleusé a hisztamin. (23.13) A raphe magvak transzmittere a szerotonin, a locus coeruleusé a noradren (23.14) Kéregaktivitás befolyásolása két párhuzámos projekcióval történik, a thalam pályarendszerrel és a hipocampusba futó illetve onnan kiinduló projekciókk (23.15) A thalamocorticalis és a hypothalamicus projekció is befolyásolja a kéreg a thalamocorticalis rendszer az alváshoz, a hypothalamikus az ébresztéshez (23.16) A thalamocorticalis és a hypothalamicus projekció is befolyásolja a kéreg a mindkettő kell az ébresztéshez. 24. A függőséget okozó szerekre jellemző: (24.1) A kábítószerek receptor antagonistaként működnek. A kábítószerek mindegyike hat a GABA A receptorokra. A függőséget okozó szerek sejtpusztulást okoznak. Az összes kábítószer az agyi jutalmazó rendszert aktiválja. Kitöltetlen. Megfejtés: Az összes kábítószer az agyi jutalmazó rendszert aktiválja. Max: 1

16 25. A függőséget okozó szerekre jellemző: (25.1) A középagyi noradrenerg rendszert aktiválják. A kábítószerek mindegyike hat a VTA dopamin felszabadulásra. A függőséget okozó szerek sejtpusztulást okoznak. A bazális ganglionok dorzális magcsoportjában vagy az amygdala centrális m hatnak. Kitöltetlen. Megfejtés: A kábítószerek mindegyike hat a VTA dopamin felszabadulá Max: A függőséget okozó szerekre jellemző: (26.1) A függőséget okozó szerek megtudják változtatni egyes szinapszisok erősség A kábítószerek mindegyike hat a substancia nigra dopaminerg receptorokra. A függőséget okozó szerek receptor antagonistaként működnek. Az összes kábítószer az amygdala centrális magját aktiválja. Kitöltetlen. Megfejtés: A függőséget okozó szerek megtudják változtatni egyes szin erősségét. Pont: 0 Max: Hogyan változik a dopaminerg rendszer krónikus drog adminisztrá következtében? (27.1) A drogra adott válasz erősödik, a droghoz kapcsolt tárgyakra, körülményekre a pedig gyengül. Krónikus drog adminisztráció következtében az alap dopaminerg működés fok

17 Krónikus droghasználatnál a drogtól független ingerek egyre nehezebben kép aktiválni a jutalmazási pályarendszert. A dopmainerg rendszer átalakulása a szervezet homeosztázisának szétzilálás Kitöltetlen. Megfejtés: Krónikus droghasználatnál a drogtól független ingerek egyre nehezebben képesek aktiválni a jutalmazási pályarendszert. Pont: 0 Max: Agyi jutalmazó rendszerre jellemző: (28.1) A természetes örömszerző ingerek illetve a különböző típusú kábítószerek is a A ventrális tegmentális area (VTA) dopaminerg neuronok kapcsolatban vanna kéreggel és a hallókéreggel is. Az alkohol függőség kialakításában csak a GABA A receptorokonak van szerep dopaminnak nem. Az endorfinok a függőséggel kapcsolatos fájdalomérzet kialakításában játszan szerepet. Kitöltetlen. Megfejtés: A természetes örömszerző ingerek illetve a különböző típus kábítószerek is aktiválják. Pont: 0 Max: Agyi jutalmazó rendszerre jellemző: (29.1) A jutalmazó/reward tulajdonság létrejöttében a noradrenalin játszik kiemelkedő A jutalmazó/megerősítő rendszer anatómiai alapja elsősorban a mezolimbikus dopaminerg rendszer. A mezolimbikus dopaminerg pályák a substancia nigraból a nucleus accumbe egyéb limbikus sruktúrákat innerválnak. A különböző típusú kábítószerek hatására kialakuló területek amik átveszik a ingerek által aktivált területeke szerepét. Kitöltetlen. Megfejtés: A jutalmazó/megerősítő rendszer anatómiai alapja elsősorba

18 mezolimbikus dopaminerg rendszer. Pont: 0 Max: Melyek a drogok akut hatásai? (30.1) Az agyi serkentő hatások fokozása. A stimulánsok direkt módon növelik a dopamin felszabadulást. A drogok közös tulajdonsága, hogy zsíroldékony, a membránon szabadon áth anyagok. A dendritfa átalakítása a nucleus accumbensben. Kitöltetlen. Megfejtés: A stimulánsok direkt módon növelik a dopamin felszabadulá Max: Melyek a drogok akut hatásai? (31.1) A GABAerg gátlás csökkentése. Az összes drog egyformán befolyásolja a VTA és a nucleus accumbens neuro A drogok más receptorokat használnak mint az agy természetes ingerületátviv A megnövekedett dopamin posztszinaptikus hatása az accumbens neuronoka hatásokkal egészül ki. Kitöltetlen. Megfejtés: A megnövekedett dopamin posztszinaptikus hatása az accu neuronokat érő egyéb hatásokkal egészül ki. Pont: 0 Max: Megvonási tünetek jellemzői (32.1) A testi megvonási tünetek a hallucinogénekre, a lelkiek a depresszánsokra jel

19 Minden drog és minden addiktív viselkedés esetében kialakulhatnak lelki meg tünetek. Testi megvonási tünetek minden drogra jellemzőek. Egy drogra vagy lelki vagy testi megvonási tünetek jellemzőek. Kitöltetlen. Megfejtés: Minden drog és minden addiktív viselkedés esetében kialaku lelki megvonási tünetek. Pont: 0 Max: Drogfogyasztás, drogfüggőség jellemzői (33.1) Erős lehangoltsággal, esetenként teljes letargiával jellemezhető állapot. Olyan egyedi viselkedésforma ami aktuálisan a személyre előnyös, a környeze következményekkel jár. A különböző típusokba sorolható drogok (kábítószerek) közös tulajdonsága, h valamilyen pozitív élményt, euforiát idéznek elő. A szimpatikus idegrendszer nagyfokú aktiválódását előidéző betegség. Kitöltetlen. Megfejtés: A különböző típusokba sorolható drogok (kábítószerek) közö tulajdonsága, hogy valamilyen pozitív élményt, euforiát idéznek elő. Pont: 0 Max: Függőséggel kapcsolatos problémák kialakításában részt vevő ingerületátvivő anyagok (34.1) A glutaminsav szintjét a drogok csökkentik. A glutaminsav, CB1 és nikotinos ACh receptorok a drogokra jellemző specifiku rendszerek. A glutaminsav felelős a szokások rögzüléséért/megszállottság kialakulásáért. A glutaminsav felelős a drog utáni sóvárgásért és a visszaesésekért. Kitöltetlen. Megfejtés: A glutaminsav felelős a drog utáni sóvárgásért és a visszaes

20 Pont: 0 Max: Hogyan csoportosítjuk a drogokat a központi idegrendszerre gyak hatásuk alapján? (35.1) A depresszánsok letargiát, koncentrációs zavarokat okoznak. (35.2) A depresszánsokhoz a hozzászokás nehéz, a leszokás könnyű. (35.3) A depresszánsok hirtelen megvonása végzetes lehet. (35.4) A depresszánsok használatához nem kapcsolódik pozitív élmény/eufória. (35.5) A stimulánsok használata állandó feldobottságot, beszédességet, étvágytala alvási nehézségeket okoz. (35.6) A stimulánsok használata elhízáshoz és a vizelet visszatartása miatt ödémá (35.7) Az ópiátok (heroin, morphin) használata blokkolja a fájdalom tudatosulását. (35.8) A designer drogok ártalmatlanok. (35.9) Legtöbb designer drog nagyobb valószinűséggel okoz pszichózist és heves viselkedést, mint a kokain. (35.10) A designer drogokhoz nehéz hozzászokni és nem hatnak a percepcióra. (35.11) A designer drogok vizuális illúziókat, összefüggéstelen gondolatokat, konc zavarokat okozhatnak.

21 (35.12) A designer drogok pszichózist és még maradandó agykárosodást is előidé 36. Mivel szokták jellemzeni az egyes drogok hatásait? (36.1) A dependencia/függőség kialakulásának esélyével, hány százaléka válik a kipróbálóknak függővé. (36.2) A dependencia/függőség kialakulásának esélyével, a fogyasztók hány száza bele a drogfogyasztásba. (36.3) A megvonási tünetek hevességével. (36.4) A tolerancia kialakulásával, hogy mennyire növekszik a fogyasztás a drogha idejével. (36.5) A megerősítés kialakulásával, hogy mennyire váltja ki a drog ismételt haszn (36.6) A tolerancia kialakulásával, hogy mennyire csökken az immunválasz a drog során. (36.7) A kialakuló intoxikációval, hogy milyen mértékű mámor beszámíthatatlanság drogfogyasztás következtében. (36.8) A kialakuló intoxikációval, ami a drog mérgező hatását jellemzi. (36.9) A megerősítés kialakulásával, hogy mennyire erősíti meg a droghasználat a adott választ.

22 37. Melyek azok a struktúrák amelyekben kialakulhat LTP? (37.1) hippocampus (37.2) agyi jutalmazó rendszer (37.3) limbikus rendszer egyes területei (37.4) ventrális tegmentális area (37.5) gerincvelő (37.6) légzőközpont (37.7) szívben a szinusz csomó (37.8) hipotalamusz (37.9) amygdala (37.10) adenohipofízis (37.11) neurohipofízis 38. Melyek azok az agyi struktúrák amelyeket érinthet a függőség kia (38.1) hippocampus (38.2) agyi jutalmazó rendszer

23 (38.3) limbikus rendszer egyes területei (38.4) ventrális tegmentális area (38.5) gerincvelő (38.6) légzőközpont (38.7) szívben a szinusz csomó (38.8) hipotalamusz (38.9) amygdala (38.10) adenohipofízis (38.11) neurohipofízis (38.12) nucleus accumbens (38.13) prefrontális kéreg (38.14) piramispálya 39. Hol zajlik a vérképzés felnőttekbenk? (39.1) A vérképzés a csecsemőmirigyben történik

24 A vérképzés a csöves csontokban a sárga csontvelőben történik A vérképzés a szegy- és kulcscsontban, bordákban, medencecsontban, csigo koponyacsontban történik. A vérképzés az aorta körüli szövetekben, májban és lépben történik. Kitöltetlen. Megfejtés: A vérképzés a szegy- és kulcscsontban, bordákban, meden csigolyákban és koponyacsontban történik. Pont: 0 Max: Hol zajlik a vérképzés felnőttekbenk? (40.1) A vérképzés a csecsemőmirigyben és a vörös csontvelőben történik A vérképzés a tápcstorna, légzőszervek és urogenitális traktus limfoid szövete feladata. Csontvelő károsodásakor előfordul, hogy a sárga csontvelő, vagy a májban, lé található kötőszöveti sejtek ismét vérképzésbe kezdenek. A vérképzés az aorta körüli szövetekben, májban és lépben történik. Kitöltetlen. Megfejtés: Csontvelő károsodásakor előfordul, hogy a sárga csontvelő, májban, lépben található kötőszöveti sejtek ismét vérképzésbe kezdenek. Pont: 0 M 41. Melyik állítás igaz a vörös csontvelőre? (41.1) Születésünkkor a csöves csontok üregei és a lapos csontok szivacsos állomán egészében vörös csontvelő. Limfociták érése itt zajlik. Korai embrionális korban még csak a szegy- és kulcscsontban, bordákban, medencecsontban, csigolyákban és koponyacsontban van. A limfociták előalakjai itt keletkeznek és a T-limfociták differenciálódása itt tört Kitöltetlen. Megfejtés: Születésünkkor a csöves csontok üregei és a lapos csontok

25 állománya teljes egészében vörös csontvelő. Pont: 0 Max: Melyik állítás igaz a vörös csontvelőre? (42.1) Születésünkkor a csöves csontok üregei és a lapos csontok szivacsos állomán részben átalakult sárga csontvelővé. Limfociták érése itt zajlik. Vörösvérsejtek, granulociták, monociták és trombociták és limfociták előalakja képzése itt zajlik. A limfociták előalakjai itt keletkeznek és madarak kivételével a T-limfociták differenciálódása itt történik. Kitöltetlen. Megfejtés: Vörösvérsejtek, granulociták, monociták és trombociták és li előalakjainak képzése itt zajlik. Pont: 0 Max: Melyik állítás igaz a csecsemőmirigyre? (43.1) Lebenyekre osztott nyirokszerv, amelyben a T limfociták képződnek. Velőállományában keletkeznek a dendritikus sejtek Timocita érés zajlik benne, melynek során az MHC kizárásnak nem megfelelő autoreaktív B limfocita klónok elpusztulnak. Velőállományában timociták mellett dendritikus sejtek keratinizáló hámsejtek i Kitöltetlen. Megfejtés: Velőállományában timociták mellett dendritikus sejtek keratin hámsejtek is találhatók. Pont: 0 Max: Melyek a másodlagos nyirokszervek feladatai? (44.1)

26 Itt történik a testidegen anyagok felismerése, kiszűrése. Itt történik a természetes immunválasz elindítása. A másodlagos nyirokszövetek szerkezeti egysége a nyiroktüsző (follikulus): gö sejthalmaz főleg fagocitákból állnak. A primer tüszőkben zajlik az immunválasz, a szekunder tüszők az immunválas elhasználódott degenerálódó tüszők. Kitöltetlen. Megfejtés: Itt történik a testidegen anyagok felismerése, kiszűrése. Pon 45. Melyek a másodlagos nyirokszervek feladatai? (45.1) Itt történik az antitestek felismerése, kiszűrése. Itt történik a természetes immunválasz elindítása. Egy külső antigén-mintavételi zónára, a B-sejtek zónájára és a T-sejtek aktivá területére oszthatók. A primer tüsző kevés sejtből álló fejlődő tüsző, amely a központi ürege kialaku (tercier tüsző) lesz alkalmas az immunválasz kialakítására. Kitöltetlen. Megfejtés: Egy külső antigén-mintavételi zónára, a B-sejtek zónájára és aktivációs területére oszthatók. Pont: 0 Max: Mi jellemző a bőrhöz kapcsolt limfoid szövetre (SALT)? (46.1) Képes antigén felismerésre, bemutatásra és velük kapcsolatos szignálok kibo Segíti a neoplazmák kialakulását, és ezzel a sejtgyógyulást. Véd a káros UV sugárzás ellen. A bőrben futó erek mentén található sejtek alkotják. Kitöltetlen. Megfejtés: Képes antigén felismerésre, bemutatásra és velük kapcsola szignálok kibocsátására. Pont: 0 Max: 1

27 47. Mi jellemző a nyálkahártyákhoz kapcsolt limfoid szövetre (MALT)? (47.1) IgM-osztályba tartozó ellenanyagokat termelő B-sejtek differenciálódásának k Tápcsatornában, tüdőben és az urogenitális szövetekben alakult ki. Kötőszövetes tok veszi körül a MALT-hoz tartozó nyiroktüszőket. Főleg fagocotákon alapul a védelem a MALT-hoz tartozó ellenanyag- termelő száma elenyésző. Kitöltetlen. Megfejtés: Tápcsatornában, tüdőben és az urogenitális szövetekben al Pont: 0 Max: Mi jellemző az immunprivilegizált szervekre? (48.1) Immunprivilegizált szervek az agy, a bél, a vese, és a terhes méh. A vér-szövet gátak sérülése, illetve az immuntolerancia áttörése e szervek károsodásához vezethet. Nyitottabb vér-szövet kapcsolat, és a nyirokelvezetés hiánya jellemzi az immun szerveket. Az immunprivilegizált szervekre az immuntolerancia, az immunválasz teljes hi jellemző. Kitöltetlen. Megfejtés: A vér-szövet gátak sérülése, illetve az immuntolerancia áttör szervek károsodásához vezethet. Pont: 0 Max: Mi jellemző a temészetes immunválaszra? (49.1) A szervezetbe jutó kórokozó hatására lassan hetek alatt alakul ki.

28 Nagyon fontos a patogénekre adott gyors reakció kialakításában, de az adapt immunválasz kialalkulása után jelentőségét veszti. Szerepe van az adaptív immunválasz meghatározásában, annak "eldöntéséb fajlagos immunrendszer mely antitestekre reagáljon. Szerepe van az adaptív immunválasz irányának meghatározásában, annak "eldöntésében", hogy a fajlagos immunrendszer milyen effektor mechanizmust az adott antigénre. Kitöltetlen. Megfejtés: Szerepe van az adaptív immunválasz irányának meghatároz annak "eldöntésében", hogy a fajlagos immunrendszer milyen effektor mechanizm aktiváljon az adott antigénre. Pont: 0 Max: Mi jellemző a temészetes immunválaszra? (50.1) A bőrben játszódik le, a bőrhöz kapcsolódó limfoid szövet (SALT) legfontosabb természetes immunválasz kialakítása. Gerinctelenekben az immunvédekezés egyetlen módja, az adaptív immunrend kialakulásával jelentőségét vesztette. Az NK limfociták fontos elemei, a test szinte bármely pontján, felismerik, és el vírussal fertőzött vagy tumorossá fajult sejteket. Nem képes a kórokozók közvetlen elpusztítására, de azok szaporodását gáto míg az adaptív immunválasz ki nem alakul. Kitöltetlen. Megfejtés: Az NK limfociták fontos elemei, a test szinte bármely pontján és elpusztítják a vírussal fertőzött vagy tumorossá fajult sejteket. Pont: 0 Max: Melyek jellemzik a természetes immunitást? (51.1) Azonnali reakció (51.2) Ősi rendszer (51.3) Szerepe van az adaptív válasz elindításában

29 (51.4) Van memória (51.5) Szerepe van az adaptív válasz irányának alakításában (51.6) antigén specifikus (51.7) Falósejtek, dendritikus sejtek alakítják ki (51.8) Gyakori fertőzések esetén jelentősen javul a válaszidő. (51.9) A komplement rendszer az egyik fontos eleme (51.10) Átvihető másik egyedbe (51.11) A résztvevő sejtek közé tartoznak az NK-limfociták (51.12) Patogénekre jellemző molekuláris struktúrákat ismer fel (51.13) Patogének fehérjéinek finomszerkezetét ismeri fel 52. Mi jellemző a temészetes immunválaszra? (52.1) Három szakasza különíthető el: megfelelő klonális receptorok kialakítása, kon patogénnel, effektor folyamatok végbevitele. Három szakasza különíthető el: felismerés és kontaktus a patogénnel, immun megfelelő elemeinek aktivációja, effektor folyamatok végbevitele.

30 Három szakasza különíthető el: progenitor sejtek kezdeti proliferációja, effecto alpopulációk kialakulása, patogén felismerése, és patogén elpusztítása. Három szakasza különíthető el: patogének elszeparálása, és mozdulatlann té patogének azonosítása szénhidrát struktúráik alapján, patogének elpusztítása citokinekkel. Kitöltetlen. Megfejtés: Három szakasza különíthető el: felismerés és kontaktus a pa immunrendszer megfelelő elemeinek aktivációja, effektor folyamatok végbevitele. Max: Mi jellemző az adaptív immunválaszra? (53.1) A nyálkahártyában játszódik le, a különböző nyálkahártyákhoz kapcsolódó lim (MALT) legfontosabb helyszíne. Gerincesekben az immunvédekezés egyetlen módja, az adaptív immunrendsz kialakulása után a természetes immunitás jelentőségét vesztette. A válaszadási idő mindig nagyon rövid, a veszély érzékelésekor azonnal aktiv Oldékony résztvevői az ellenanyagok, és a T-sejt eredetű citokinek. Kitöltetlen. Megfejtés: Oldékony résztvevői az ellenanyagok, és a T-sejt eredetű cit Pont: 0 Max: Mi jellemző az adaptív immunválaszra? (54.1) Azadaptív immunválaszt kialakító sejteken klonális receptorok jelennek meg. Csíravonalban kódolt szekvenciák alapján alakulnak ki az adaptív immunválas sejtek receptorai. A válaszereakció kialakulása hosszú mindig legalább 2 hetet vesz igénybe. Nem képes a kórokozók közvetlen elpusztítására, de azok szaporodását, moz gátolja míg a természetes immunválasz elpusztítja őket.

31 Kitöltetlen. Megfejtés: Azadaptív immunválaszt kialakító sejteken klonális receptoro meg. Pont: 0 Max: Melyek jellemzik az adaptív immunitást? (55.1) Azonnali reakció (55.2) Ősi rendszer (55.3) A B és a T limfociták alakítják ki (55.4) Van memória (55.5) A résztvevő oldékony tényezői az ellenanyagok (55.6) antigén specifikus (55.7) Falósejtek, dendritikus sejtek alakítják ki (55.8) Ismételt fertőzések esetén jelentősen javul a válaszidő (55.9) A komplement rendszer az egyik fontos eleme (55.10) Átvihető másik egyedbe (55.11) Patogénekre jellemző molekuláris struktúrákat ismer fel (55.12) A résztvevő sejtek közé tartoznak az NK-limfociták (55.13) Patogének fehérjéinek finomszerkezetét ismeri fel

32 56. Mi jellemző a humorális immunválaszra? (56.1) A T sejtek aktiválódásával kialakuló immunválasz. jelennek meg. Csíravonalban kódolt szekvenciák jelennek meg a B sejtek felszínén a patogé találkozáskor. A B sejtek receptorai sokféle kémiai természetű oldott vagy részecske állapotú antigénekkel képesek közvetlen kapcsolatba lépni. A T sejtek által termelt immunoglobulinok segytségével valósul meg. Kitöltetlen. Megfejtés: A B sejtek receptorai sokféle kémiai természetű oldott vagy állapotú antigénekkel képesek közvetlen kapcsolatba lépni. Pont: 0 Max: Melyek a komplement rendszer funkciói? (57.1) Patogének lízise (57.2) Vörösvérsejtek aktivációja (57.3) Vörösvérsejtek mozgásának irányítása (57.4) Immunkomplexek kialakítása (57.5) Opszonizáció (57.6) B sejt kostimuláció (57.7) Immunkomplexek oldása

33 (57.8) Klónszelekció (57.9) fehérvérsejtek aktiválása (57.10) fehérvérsejtek mozgásának irányítása (57.11) antitestek termelése 58. Melyek a komplement rendszer jellemzői? (58.1) Klasszikus aktivációs útját antitestek aktiválják (58.2) Klasszikus aktivációs útját mikrobák burokfehérjéi aktiválják (58.3) A lektin aktivált útvonalát idegen szénhidrátok aktiválják (58.4) A kaszkád központi enzimét az NK-sejtek termelik. (58.5) A kalsszikus aktiválási út a legősibb (58.6) Az alternatív útvonalát idegen felületek aktiválják (58.7) Az alternatív aktiválási út a legősibb (58.8) A máj által termelt C3 enzim játszik központi szerepet benne. (58.9) A lektin aktivált útját antitestek aktiváljál. (58.10) Enzimjei proenzimek formájában termelődnek.

34 (58.11) Enzimjei kaszkádot alkotnak. (58.12) Enzimjeit makrofágok termelik aktivációjukkor. 59. Mi jellemző a temészetes és adaptív immunrendszer együttműköd (59.1) Ha a természetes immunrendszer mintázatfelismerő receptorai nem ismerik fe kórokozót akkor azokat a felszínükön prezentálják a limfociták számára. A limfociták aktiválásához kell a Toll receptorok előzetes aktiválása. Ha a természetes immunrendszer hatékonysága nem elegendő a dendritikus bekebelezett patogénnel a legközelebbi nyirokcsomóba vándorolnak. A természetes immunrendszer nem képes a kórokozók közvetlen elpusztításá szaporodását gátolja addig míg az adaptív immunválasz ki nem alakul. Kitöltetlen. Megfejtés: Ha a természetes immunrendszer hatékonysága nem elege dendritikus sejtek a bekebelezett patogénnel a legközelebbi nyirokcsomóba vándo Pont: 0 Max: Mi jellemző a temészetes és adaptív immunrendszer együttműköd (60.1) Ha a természetes immunrendszer nem tud megfelelő klónokat kialakítani, akk idegen peptideket a felszínükön prezentálják a limfociták számára. A fagociták és az érett dendritikus sejtek antigén prezentáló sejtekként bemuta idegen peptideket a Th sejtek számára. Ha az adaptív immunrendszer hatékonysága nem elegendő a dendritikus sejte aktiválódnak és bekebelezik a patogéneket. Az adaptív immunrendszer nem képes a kórokozók közvetlen elpusztítására,

35 kijelöli eltávolításra a természetes immunválasz számára. Kitöltetlen. Megfejtés: A fagociták és az érett dendritikus sejtek antigén prezentáló bemutatják az idegen peptideket a Th sejtek számára. Pont: 0 Max: Melyek az IgG jellemzői? (61.1) Ellenanyagok 75%-a. (61.2) Hatása a patogének bevonása (61.3) A komplement rendszer klasszikus útját aktiválja. (61.4) Az NK-sejtek termelik. (61.5) Placentán nem jut át. (61.6) Monomer (61.7) Dimer (61.8) Átjut a placentán. (61.9) Anyatejben ez az antitest van. (61.10) Toxinokat neutralizálni képes. (61.11) Újszülött még nem képes termelni. (61.12) Primer immunválasznál ez az antitest jelenik meg először.

36 (61.13) Antitest függő citotoxicitást tud kialakítani. (61.14) Madarakból hiányzik. (61.15) Paraziták elleni védekezésnél van kiemelkedő szerepe. (61.16) Allergiás reakciók kiváltásában kulcs szerepe van. (61.17) A és B vércsoport antigének elleni primer antitest. 62. Melyek az IgM jellemzői? (62.1) A és B vércsoport antigének elleni primer antitest. (62.2) A komplement rendszer klasszikus útját aktiválja. (62.3) Az NK-sejtek termelik. (62.4) Placentán nem jut át. (62.5) Pentamer (62.6) Monomer (62.7) Dimer (62.8) Elsődleges immunválaszban ez jelenik meg először. (62.9) Anyatejben ez az antitest van.

37 (62.10) Újszülött először ezt kezdi el termelni. (62.11) Szekunder immunválasznál ez az antitest jelenik meg először. (62.12) Antitest függő citotoxicitást tud kialakítani. (62.13) Madarakból hiányzik. (62.14) Paraziták elleni védekezésnél van kiemelkedő szerepe. (62.15) Allergiás reakciók kiváltásában kulcs szerepe van. 63. Melyek az IgA jellemzői? (63.1) Ellenanyagok 75%-a. (63.2) Pentamer (63.3) A komplement rendszer klasszikus útját aktiválja. (63.4) Érett B sejtek aktiválásáért felelős. (63.5) Placentán nem jut át. (63.6) Általában az IgM-mel termelődik együtt (63.7) Dimer

38 (63.8) Anyatejben ez fordul elő. (63.9) Opszonizációs képessége jó. (63.10) Testfelszínen behatoló mikrobák elleni védelem. (63.11) Újszülött még nem képes termelni. (63.12) Primer immunválasznál ez az antitest jelenik meg először. (63.13) Vérben gyulladási reakció beindítása. (63.14) Madarakból hiányzik. (63.15) Paraziták elleni védekezésnél van kiemelkedő szerepe. (63.16) Allergiás reakciók kiváltásában kulcs szerepe van. 64. Melyek az IgE jellemzői? (64.1) Ellenanyagok 75%-a. (64.2) Pentamer (64.3) A komplement rendszer klasszikus útját aktiválja. (64.4) Érett B sejtek aktiválásáért felelős. (64.5) Placentán nem jut át.

39 (64.6) Csak emlősökben. (64.7) Monomer (64.8) Anyatejben ez fordul elő. (64.9) Testfelszínen behatoló mikrobák elleni védelem. (64.10) Újszülött még nem képes termelni. (64.11) Primer immunválasznál ez az antitest jelenik meg először. (64.12) Madarakból hiányzik. (64.13) Paraziták elleni védekezésnél van kiemelkedő szerepe. (64.14) Allergiás reakciók kiváltásában kulcs szerepe van. 65. Mi jellemző a B sejtek aktiválódására? (65.1) A sejtaktiválódás folyamata a nyirokcsomók csíracentrumaiban történik. A sejtaktiválódás folyamata a vöröscsontvelőben történik. A B sejtek aktiválódásuk során elvesztik sejtmagjukat. A B sejtek aktiválódása során intenzív osztódás történik, a folyamat végére m klonális típus nagy számban áll készenlétben.

40 Kitöltetlen. Megfejtés: A sejtaktiválódás folyamata a nyirokcsomók csíracentrumaib Pont: 0 Max: Mi jellemző a B sejtek aktiválódására? (66.1) A sejtaktiválódás során a patogénhez nagy aktivitással kötődő B sejtek szelek és alakulnak plazmasejtté. A sejtaktiválódás során fontos a pontos DNS másolás a mutációk elrontanák a kiszelektált klónok effektivitását. A B sejtek aktiválódásuk során memóriasejtekké alakulnak, melyek sejtmag n kerekded sejtek. A B sejtek aktiválódása során a még éretlen sejtek száma intenzív osztódássa sokszorosára nő, hogy a a folyamat végére minden klonális típus nagy számba készenlétben. Kitöltetlen. Megfejtés: A sejtaktiválódás során a patogénhez nagy aktivitással kötő szelektálódnak ki és alakulnak plazmasejtté. Pont: 0 Max: Mi jellemző a B sejtek aktiválódására? (67.1) A sejtaktiválódás során kialakuló plazmasejtek szorosan együttműködnek az a klónszelektivitással rendelkező NK-limfocitákkal. Az érés sorám az azonos specifitású B és T klónok kiszelektálódnak, ezzel is autoimmunitás kialakulását. A B sejtek aktiválódásuk során memóriasejtekké alakulnak, melyek keletkezés a csecsemőmirigybe vándorolnak vissza. A plazmasejtek kialakulását az antigén-specifikus T- és B-sejtek közötti szoros együttműködés előzi meg, azonos specifitású sejtek szaporodnak el illetve alak ellenanyagtermelő plazmasejté ezzel biztosítva az immunválasz fajlagosságát. Kitöltetlen. Megfejtés: A plazmasejtek kialakulását az antigén-specifikus T- és B-se

41 szoros együttműködés előzi meg, azonos specifitású sejtek szaporodnak el illetve ellenanyagtermelő plazmasejté ezzel biztosítva az immunválasz fajlagosságát. Po 68. Mi jellemző a T sejtekre? (68.1) A T sejtek idegen szénhidrát és lipid struktúrák felismerésére szakosodott limf A T sejtek mindegyik alosztálya képes elpusztítani a felismert kórokozót. A segítő (helper) T sejtek T sejt specifikus oldott anyagai akadályozzák meg a autoimmun válasz kialakulását. T sejt receptor közvetlenül nem képesek kapcsolatba lépni az antigénekkel, cs felismerés csak antigénbemutató sejtek közreműködésével jöhet létre. Kitöltetlen. Megfejtés: T sejt receptor közvetlenül nem képesek kapcsolatba lépni a antigénekkel, csak felismerés csak antigénbemutató sejtek közreműködésével jöhe Pont: 0 Max: Mi jellemző a T sejtekre? (69.1) A T sejtek fehérje természetű antigének felismerésére szakosodott limfociták. Aktivált T limfociták elsősorban nekrotikus sejtpusztulást alakítanak ki. A T sejtek aktiválódásuk során memóriasejtekké alakulnak, melyek keletkezés a csecsemőmirigybe vándorolnak vissza. Az MHC receptorok felismerik a patogén fehérjét és a felszínükön bemutatják sejtek számára. Kitöltetlen. Megfejtés: A T sejtek fehérje természetű antigének felismerésére szako limfociták. Pont: 0 Max: Mi jellemző a T sejtekre? (70.1)

42 A T sejtek fehérje természetű antigének felismerésére szakosodott limfociták. A specifikus antigén eredetű peptidek felismerését követően a felszaporodott c limfocoták aktiválják az immunrendszer végrehajtó sejtjeit. A T sejtek aktiválódásuk során különböző típusú plazmasejtekké alakulnak. A T és B limfociták más-más típusú fertőzések kivédésére alkalmasak, mindig egyik rendszer aktiválódik. Kitöltetlen. Megfejtés: A T sejtek fehérje természetű antigének felismerésére szako limfociták. Pont: 0 Max: Hogyan történik az antigén prezentáció? (71.1) Az antigén prezentáló sejtek felismerhetővé teszik az antigént a T sejt sejtek s azzal, hogy a patogén fehérjéihez egy T sejt specifikus (TSP) darabot illeszten Az antigén prezentáló sejtek felismerhetővé teszik az antigént a T sejt sejtek s azzal, hogy a patogén fehérjéit MHC fehéréikhez kötve mutatják be a felszínük Egészséges sejtek felszínén az MHC molekulák üresek, a sejt vírussal történő fertőzésekor, vagy egyéb rendellenességeknél viszont a kórós folyamatra utaló darabokat kötnek meg. Vírussal fertőzött antitest prezentáló sejtekben a sejtfelszínen MHC fehérjék h eredetű peptidek találhatók. Kitöltetlen. Megfejtés: Az antigén prezentáló sejtek felismerhetővé teszik az antigé sejtek számára, azzal, hogy a patogén fehérjéit MHC fehéréikhez kötve mutatják b felszínükön. Pont: 0 Max: 1 72.

43 (72.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Kitöltetlen. Megfejtés: Az agyi jutalamzó rendszer Pont: 0 Max: 1 Nevezze meg a számozott részeket! (72.2) A(z) 1 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: dopamin Pont: 0 Max: 1 (72.3) A(z) 2 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: glutaminsav Pont: 0 Max: 1 (72.4) A(z) 3 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: GABA Pont: 0 Max: 1 (72.5) A(z) 4 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: hippocampus Pont: 0 Max: 1 (72.6) A(z) 5 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: amygdala Pont: 0 Max: 1 (72.7) A(z) 6 jelű rész neve:

44 Kitöltetlen. Megfejtés: nucleus accumbens Pont: 0 Max: 1 (72.8) A(z) 7 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: prefrontális kéreg Pont: 0 Max: 1 (72.9) A(z) 8 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: VTA ventrális tegmentalis área Pont: 0 Max: (73.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Kitöltetlen. Megfejtés: A függűség kialakulása Pont: 0 Max: 1 Nevezze meg a számozott részeket! (73.2) A(z) 1 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: függőség Pont: 0 Max: 1 (73.3) A(z) 2 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: glutamaterg bemenet Pont: 0 Max: 1

45 (73.4) A(z) 3 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: VTA: ventrális tegmentális area Pont: 0 Max: 1 (73.5) A(z) 4 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: bazális glutaminsav felszabadulás Pont: 0 Max: 1 (73.6) A(z) 5 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: stimulált glutaminsav felszabadulás Pont: 0 Max: 1 (73.7) A(z) 6 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: bazális dopamin felszabadulás Pont: 0 Max: 1 (73.8) A(z) 7 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: stimulált dopamin felszabadulás Pont: 0 Max: 1 (73.9) A(z) 8 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: nucleus accumbens Pont: 0 Max: 1 74.

46 (74.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Kitöltetlen. Megfejtés: Ventrális tegmentális area szerveződése Pont: 0 Max: 1 Nevezze meg a számozott részeket! (74.2) A(z) 1 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: nucleus accumbens neuron Pont: 0 Max: 1 (74.3) A(z) 2 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: VTA dopaminerg neuron Pont: 0 Max: 1 (74.4) A(z) 3 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: VTA gátlóneuron Pont: 0 Max: 1 (74.5) A(z) 4 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: glutaminsav receptor Pont: 0 Max: 1 (74.6) A(z) 5 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: dopamin receptor Pont: 0 Max: 1 (74.7) A(z) 6 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: dopamin Pont: 0 Max: 1 (74.8) A(z) 7 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: glutaminsav Pont: 0 Max: 1 75.

47 (75.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Kitöltetlen. Megfejtés: LTP (long term potentiation) kialakulása Pont: 0 Max: 1 Nevezze meg a számozott részeket! (75.2) A(z) 1 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: LTP előtt Pont: 0 Max: 1 (75.3) A(z) 2 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: LTP után Pont: 0 Max: 1 (75.4) A(z) 3 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: feszültség függő Ca 2+ csatorna Pont: 0 Max: 1 (75.5) A(z) 4 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: NMDA receptor Pont: 0 Max: 1 (75.6) A(z) 5 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: AMPA receptor Pont: 0 Max: 1 (75.7) A(z) 6 jelű rész neve:

48 Kitöltetlen. Megfejtés: metabotróp glutamát receptor Pont: 0 Max: (76.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Kitöltetlen. Megfejtés: Asszociációs kérgi területek Pont: 0 Max: 1 Nevezze meg a számozott részeket! (76.2) A(z) 1 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: Broca area Pont: 0 Max: 1 (76.3) A(z) 2 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: Wernicke area Pont: 0 Max: 1 (76.4) A(z) 3 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: primer hallókéreg Pont: 0 Max: 1 (76.5) A(z) 4 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: primer motoros kéreg Pont: 0 Max: 1

49 (76.6) A(z) 5 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: primer szenzoros kéreg Pont: 0 Max: 1 (76.7) A(z) 6 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: primer látókéreg Pont: 0 Max: 1 (76.8) A(z) 7 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: magasabb rendű hallókérgi területek Pont: 0 Max: 1 (76.9) A(z) 8 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: magasabb rendű motoros területek Pont: 0 Max: 1 (76.10) A(z) 9 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: magasabb rendű szenzoros területek Pont: 0 Max: 1 (76.11) A(z) 10 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: magasabb rendű látókérgi területek Pont: 0 Max: 1 (76.12) A(z) 11 jelű rész neve: Kitöltetlen. Megfejtés: polimodális asszociációs területek Pont: 0 Max: 1 77.