1. A függőséget okozó szerekre jellemző: 2. A függőséget okozó szerekre jellemző: 3. A függőséget okozó szerekre jellemző:

Átírás

1 Ember egészségtana előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :38:17 Név: Minta Diák 1. A függőséget okozó szerekre jellemző: (1.1) A kábítószerek receptor antagonistaként működnek. A kábítószerek mindegyike hat a GABA A receptorokra. A függőséget okozó szerek sejtpusztulást okoznak. Az összes kábítószer az agyi jutalmazó rendszert aktiválja. 2. A függőséget okozó szerekre jellemző: (2.1) A középagyi noradrenerg rendszert aktiválják. A kábítószerek mindegyike hat a VTA dopamin felszabadulásra. A függőséget okozó szerek sejtpusztulást okoznak. A bazális ganglionok dorzális magcsoportjában vagy az amygdala centrális magjában hatnak. 3. A függőséget okozó szerekre jellemző: (3.1) A függőséget okozó szerek megtudják változtatni egyes szinapszisok erősségét. A kábítószerek mindegyike hat a substancia nigra dopaminerg receptorokra. A függőséget okozó szerek receptor antagonistaként működnek. Az összes kábítószer az amygdala centrális magját aktiválja. 4. Hogyan változik a dopaminerg rendszer krónikus drog adminisztráció következtében? (4.1) A drogra adott válasz erősödik, a droghoz kapcsolt tárgyakra, körülményekre adott válasz pedig gyengül. Krónikus drog adminisztráció következtében az alap dopaminerg működés fokozódik. Krónikus droghasználatnál a drogtól független ingerek egyre nehezebben képesek aktiválni a jutalmazási pályarendszert. A dopmainerg rendszer átalakulása a szervezet homeosztázisának szétzilálását jelenti. 5. Agyi jutalmazó rendszerre jellemző: (5.1)

2 A természetes örömszerző ingerek illetve a különböző típusú kábítószerek is aktiválják. A ventrális tegmentális area (VTA) dopaminerg neuronok kapcsolatban vannak a vizuális kéreggel és a hallókéreggel is. Az alkohol függőség kialakításában csak a GABA A receptorokonak van szerepe a dopaminnak nem. Az endorfinok a függőséggel kapcsolatos fájdalomérzet kialakításában játszanak szerepet. 6. Agyi jutalmazó rendszerre jellemző: (6.1) A jutalmazó/reward tulajdonság létrejöttében a noradrenalin játszik kiemelkedő szerepet. A jutalmazó/megerősítő rendszer anatómiai alapja elsősorban a mezolimbikus dopaminerg rendszer. A mezolimbikus dopaminerg pályák a substancia nigraból a nucleus accumbenst és egyéb limbikus sruktúrákat innerválnak. A különböző típusú kábítószerek hatására kialakuló területek amik átveszik a természetes ingerek által aktivált területeke szerepét. 7. Melyek a drogok akut hatásai? (7.1) Az agyi serkentő hatások fokozása. A stimulánsok direkt módon növelik a dopamin felszabadulást. A drogok közös tulajdonsága, hogy zsíroldékony, a membránon szabadon áthatoló anyagok. A dendritfa átalakítása a nucleus accumbensben. 8. Melyek a drogok akut hatásai? (8.1) A GABAerg gátlás csökkentése. Az összes drog egyformán befolyásolja a VTA és a nucleus accumbens neuronjait. A drogok más receptorokat használnak mint az agy természetes ingerületátvivő anyagai. A megnövekedett dopamin posztszinaptikus hatása az accumbens neuronokat érő egyéb hatásokkal egészül ki. 9. Megvonási tünetek jellemzői (9.1) A testi megvonási tünetek a hallucinogénekre, a lelkiek a depresszánsokra jellemzőek. Minden drog és minden addiktív viselkedés esetében kialakulhatnak lelki megvonási tünetek.

3 Testi megvonási tünetek minden drogra jellemzőek. Egy drogra vagy lelki vagy testi megvonási tünetek jellemzőek. 10. Drogfogyasztás, drogfüggőség jellemzői (10.1) Erős lehangoltsággal, esetenként teljes letargiával jellemezhető állapot. Olyan egyedi viselkedésforma ami aktuálisan a személyre előnyös, a környezetére káros következményekkel jár. A különböző típusokba sorolható drogok (kábítószerek) közös tulajdonsága, hogy valamilyen pozitív élményt, euforiát idéznek elő. A szimpatikus idegrendszer nagyfokú aktiválódását előidéző betegség. 11. Függőséggel kapcsolatos problémák kialakításában részt vevő ingerületátvivő anyagok (11.1) A glutaminsav szintjét a drogok csökkentik. A glutaminsav, CB1 és nikotinos ACh receptorok a drogokra jellemző specifikus rendszerek. A glutaminsav felelős a szokások rögzüléséért/megszállottság kialakulásáért. A glutaminsav felelős a drog utáni sóvárgásért és a visszaesésekért. 12. Hogyan csoportosítjuk a drogokat a központi idegrendszerre gyakorolt hatásuk alapján? (12.1) A depresszánsok letargiát, koncentrációs zavarokat okoznak. (12.2) A depresszánsokhoz a hozzászokás nehéz, a leszokás könnyű. (12.3) A depresszánsok hirtelen megvonása végzetes lehet. (12.4) A depresszánsok használatához nem kapcsolódik pozitív élmény/eufória. (12.5) A stimulánsok használata állandó feldobottságot, beszédességet, étvágytalanságot és alvási nehézségeket okoz. (12.6) A stimulánsok használata elhízáshoz és a vizelet visszatartása miatt ödémához vezet. (12.7) Az ópiátok (heroin, morphin) használata blokkolja a fájdalom tudatosulását.

4 (12.8) A designer drogok ártalmatlanok. (12.9) Legtöbb designer drog nagyobb valószinűséggel okoz pszichózist és heves/erőszakos viselkedést, mint a kokain. (12.10) A designer drogokhoz nehéz hozzászokni és nem hatnak a percepcióra. (12.11) A designer drogok vizuális illúziókat, összefüggéstelen gondolatokat, koncentrációs zavarokat okozhatnak. (12.12) A designer drogok pszichózist és még maradandó agykárosodást is előidézhetnek. 13. Mivel szokták jellemzeni az egyes drogok hatásait? (13.1) A dependencia/függőség kialakulásának esélyével, hány százaléka válik a kipróbálóknak függővé. (13.2) A dependencia/függőség kialakulásának esélyével, a fogyasztók hány százaléka hal bele a drogfogyasztásba. (13.3) A megvonási tünetek hevességével. (13.4) A tolerancia kialakulásával, hogy mennyire növekszik a fogyasztás a droghasználat idejével. (13.5) A megerősítés kialakulásával, hogy mennyire váltja ki a drog ismételt használatát. (13.6) A tolerancia kialakulásával, hogy mennyire csökken az immunválasz a droghasználat során. (13.7) A kialakuló intoxikációval, hogy milyen mértékű mámor beszámíthatatlanság alakul ki a drogfogyasztás következtében. (13.8) A kialakuló intoxikációval, ami a drog mérgező hatását jellemzi. (13.9) A megerősítés kialakulásával, hogy mennyire erősíti meg a droghasználat a drogra adott választ.

5 14. Melyek azok a struktúrák amelyekben kialakulhat LTP? (14.1) hippocampus (14.2) agyi jutalmazó rendszer (14.3) limbikus rendszer egyes területei (14.4) ventrális tegmentális area (14.5) gerincvelő (14.6) légzőközpont (14.7) szívben a szinusz csomó (14.8) hipotalamusz (14.9) amygdala (14.10) adenohipofízis (14.11) neurohipofízis 15. Melyek azok az agyi struktúrák amelyeket érinthet a függőség kialakulása? (15.1) hippocampus (15.2) agyi jutalmazó rendszer (15.3) limbikus rendszer egyes területei (15.4) ventrális tegmentális area (15.5) gerincvelő (15.6) légzőközpont

6 (15.7) szívben a szinusz csomó (15.8) hipotalamusz (15.9) amygdala (15.10) adenohipofízis (15.11) neurohipofízis (15.12) nucleus accumbens (15.13) prefrontális kéreg (15.14) piramispálya 16. Hogyan szabályozza szervezetünk az adenohipofízis működését? (16.1) A neurohipofízis release és inhibiting faktoraival. Főleg az adenohipofízis portális keringésébe juttatott peptidekkel, módosított aminosavakkal. A kortex piramissejtjeinek aktivitásával. Nincs külön szabályozása. 17. Hogyan szabályozza szervezetünk az adenohipofízis működését? (17.1) A hipotalamuszban termelt release és inhibiting faktorokkal. A neurohipofízisben raktározott, és a hipotalamuszban termelt release és inhibiting faktorokkal. Hippocampusban termelt release és inhibiting faktorokkal. Vér Ca 2+ szintjének növelésével. 18. Mi jellemző a növekedési hormonra? (18.1) Fokozza a csontok hossznövekedését az epifízis porcra hatva. Serkenti a cgmp-n át ható hormonok (noradrenalin, inzulin) hatását - így fokozza a lipolízist.

7 Növekedési hormon releasing hormon (GHRH) az átírást és a szekréciót gátolja, a szomatosztatin csak a szekréciót gátolja. Serdülőkor után kezd termelődni. 19. Mi jellemző a növekedési hormonra? (19.1) Fokozza a csontok hossznövekedését és serdülőkorban zárja az epifízis porcot. A legtöbb szerv növekedését csak a pajzsmirigyhormon jelenlétében tudja fokozni. Növekedési hormon releasing hormon (GHRH) az átírását fokozza, a szekréciót pedig gátolja, a szomatosztatin csak a szekréciót gátolja. Serdülőkor után megszűnik termelése. 20. Hogyan hat a ghrelin a növekedési hormon szekrécióra? (20.1) Az anyegcsere hatását a növekedési hormonra ghrelin közvetíti. Az étvágy fokozásával stimulálja a táplálékfelvételt, ami növekedési hormon szekréciót vált ki. Glükóz hatására nő ghrelin termelés és növekedési hormon szekréció. tudja fokozni. A növekedési hormon fokozza az étvágyat, glükóz oxidációt, lipogenezist, míg a ghrelin elősegíti a lipolízist, inzulin szekréciót és glükóz produkciót. Endogén és exogén ghrelin hatása közt nem találtak különbséget. 21. Hogyan hat az anyagcsereszint a növekedési hormon szekrécióra? (21.1) Túltáplált állapotban a növekedési hormon szekréció leáll, elhízott egyénekben a GH-szekréció fiziológiás ingerei nem reagál. Savas aminosavak növelik a szomatotrop sejt GHRH-érzékenységét, és ezzel fokozzák a GH-szekréciót. Az éhezés kezdeti fázisában fokozódik a GH-pulzusok száma és frekvenciája. Akut hiperglikaemia hatékony ingere a GH-elválasztásnak. 22. Hogyan hat az anyagcsereszint a növekedési hormon szekrécióra? (22.1) A vérplazma szabad zsírsav tartalmának emelkedése csökkenti, csökkenése viszont fokozza a GHszekréciót. Minden aminosav növeli a szomatotrop sejt GHRH-érzékenységét, és ezzel fokozzák a GH-szekréciót. A növekedési hormonnak és az inzulinnak szinergista hatása van a glükózfelhasználási utakra.

8 A GH felszabadulást a ghrelin és az IGF-1 gátolja. 23. Milyen szabályozások valósulnak meg a GHRH-szomatosztatin-GH tengelyen? (23.1) GH hatására a májban IGF I keletkezik, ez a keringésbe kerülve az adenohipofízis szomatotrop sejtek szekréciójának pozitív szabályozója. Éhezéskor GH szint, IGF-I szint nő a ghrelin szint pedig csökken. Alacsony inzulin szint csökkenti a májban a GH receptor szintet és emiatt a megnövekedett GH nem hat. Az IGF-I fokozza a hipotalamusz szomatosztatin szekrécióját. 24. Milyen hatások szabályozzák a GH termelést? (24.1) A glükokortikoidok a GHRH-neuronokban a neurohormon szintéziséhez szükségesek. A pajzsmirigyhormonok a szomatotrop sejteken a GHRH-receptorok expressziójához szükségesek. A glukokortikoidok fokozzák a neurohipofizis sejteken a GHRH-receptorok számát. A mineralokortikoidok szükségesek a GH gén átírásához. 25. Melyek a vazopresszin hatásai? (25.1) A hipotalamusz nagysejtes magvaiban termelt vazopresszin a vizvisszaszívást csökkenti a vesében. A hipotalamusz kissejtes magokban termelt vazopresszin kiváltja az ACTH szintézist. Az adenohipofízis portális keringésébe került vazopresszin a CRF hatását erősíti. A hipotalamusz kissejtes magokban termelt vazopresszin a CFF hatását erősíti a TSH szintézisre. 26. Melyek az adaptív hormonok? (26.1) Homeosztázis fenntartásához szükséges hormonok. (26.2) Vércukorszintre ható hormonok. (26.3) Felnőttekre jellemző működéseket kialakító hormonok (26.4) Növekedésre, differenciálódásra ható hormonok (26.5) Vízvisszaszívásra ható hormonok

9 (26.6) Emésztési folyamatokban szerepet játszó enzimek (26.7) Gyors hatású hormonok (26.8) Intracelluláris kommunikációban szerepet játszó másodlagos hírvivők. (26.9) A pajzsmirigy Ca2+ háztartására ható hormonjai. (26.10) A pajzsmirigy anyagcserére ható hormonjai. (26.11) A növekedési hormon 27. Melyek a morfogenetikus hormonok? (27.1) Homeosztázis fenntartásához szükséges hormonok (27.2) Vér Ca2+ szintjére ható hormonok (27.3) Vércukorszintre ható hormonok (27.4) Felnőttekre jellemző működéseket kialakító hormonok (27.5) Növekedésre, differenciálódásra ható hormonok (27.6) Vízvisszaszívásra ható hormonok (27.7) Lassúbb változást generáló hormonok (27.8) Gyors hatású hormonok (27.9) A nemi hormonok (27.10) Emésztési folyamatokban szerepet játszó enzimek (27.11) Intracelluláris kommunikációban szerepet játszó másodlagos hírvivők (27.12) A pajzsmirigy Ca2+ háztartására ható hormonjai

10 (27.13) A pajzsmirigy anyagcserére ható hormonjai (27.14) A pajzsmirigy Ca2+ háztartására ható hormonjai (27.15) A növekedési hormon 28. Melyik állítás igaz a mellékvesekéreg hormonjaira? (28.1) Szteroidok (28.2) Módosított aminosavak (28.3) A mineralokortikoidok az elektrolit háztartásra hatnak. (28.4) Peptid hormonok (28.5) A mineralokortikoidok a vízvisszaszívásra hatnak. (28.6) A glükokortikoidok a Na+ és K+ forgalmat szabályozzák. (28.7) A glükokortikoidok a vércukorszintet növelik. (28.8) Az androgén kortikoidok a vércukorszintre hatnak. (28.9) A glükokortikoidok az anyagcserében, szervezet védekező reakcióiban játszanak szerepet. (28.10) A mineralokortikoidok a sebgyógyulásban játszanak szerepet. (28.11) A glükokortikoidok szerepet játszanak az éhezéshez történő alkalmazkodásban. (28.12) A mineralokortikoidok alacsony szintje főleg a hippocampusban depresszió kialakulását okozza. (28.13) A glükokortikoidok a vércukorszintet csökkentik. 29. Melyik mirigy termeli az oxitocint?

11 (29.1) 30. Melyik mirigy termeli a vazopresszint? (30.1) 31. Melyik mirigy termeli a gonadotrop hormon releasing hormont? (31.1) 32. Melyik mirigy termeli a növekedési hormont? (32.1) 33. Melyik mirigy termeli a prolaktint? (33.1) 34. Melyik mirigy termeli a follikulusz stimuláló hormont? (34.1) 35. Melyik mirigy termeli az adrenokortikotróp hormont? (35.1) 36. Melyik mirigy termeli a tiroxint? (36.1) 37. Melyik mirigy termeli a trijod-tironint? (37.1) 38. Melyik mirigy termeli a calcitonint? (38.1) 39. Melyik mirigy termeli a parathormont? (39.1)

12 40. Hogyan hatnak a glükokortikoidok? (40.1) Agyi és perifériás membránreceptoraikhoz kötődve fejtik ki hatásukat a metabolizmusra, immunválaszra, viselkedésre. Aktiválódott receptora a sejtmagba jutva mrns szintézist regulálja. A glükokortikoidoknak a glükokortikoid receptoroktól független hatása is van a transzkripciós faktorokra. A GRE (glükokortikoid response element) a RER sejtmag közeli részein található. 41. Hogyan valósul meg a glükokortikoid termelés szabályozása? (41.1) Az agyi dopaminerg neuronok serkentik termelését. Nucleus arcuátus polipeptidjei gátolják. Hippocampus részt vesz a stresszválasz leállításában. Amigdala és a prefrontális kéreg inkább serkenti termelését. 42. Melyek a tanulás elemi jelenségei, és mik azok jellemzői? (42.1) Az elemi tanulás a szinapszisok plaszticitásán alapszik. Habituálódásnál a szinaptikus válasz egyre gyengül majd a szinapszis eltűnik. Habituálódásnál a szinapszis érzékenyebbé válik az ismétlődő ingerre. Szenzitizációnál nő a posztszinaptikus receptor ingerküszöbe. 43. Melyek a hippokampális triszinaptikus kör elemei? (43.1) A triszinaptikus kör bemenete a szeptumból érkezik és a granulasejteken végződik. A triszinaptikus körben a CA3 piramissejtek CA1 piramissejtekhez futó axonját Schaffer kollaterálisoknak nevezzük. A triszinaptikus körben a CA1 piramissejtek CA3 piramissejtekhez futó axonját Schaffer kollaterálisoknak nevezzük. A CA1 piramissejtek axonjai a gyrus dentatus granulasejteken végződnek. 44. Melyek a hippokampális triszinaptikus kör elemei?

13 (44.1) A triszinaptikus kör bemenete a perforáns pálya az entorhinális kéregből amely a granulasejteken végződik. A triszinaptikus körben a CA3 piramissejtek CA1 piramissejtekhez futó axonjai a moharostok. A triszinaptikus körben a granulasejtek axonjai, a moharostok a CA1 piramissejteken végződnek. A CA1 piramissejtek axonjai a Schaffer kollaterálisok a CA3 piramissejteken végződnek. 45. Melyik állítás igaz a tanulásra? (45.1) A magatartás genetikailag meghatározott részén alapuló viselkedéseket nevezzük tanulásnak. A szervezetet érő ingerekre adott válaszok összessége. Az idegrendszer feltétlen reflexeken alapuló működése. Az idegrendszer működésébe beépülő, változó, a szervezet előéletétől függő elemek alkotják. 46. Az alábbi folyamatokból melyik a memória működés részfolyamata? (46.1) Az emléknyom (engram) keletkezése és rövid távú tárolása. AMPA és NMDA receptorok együttes aktiválódása. Az emléknyom agytörzsbe exportálása. Habituálódás és szenzitizáció kialakítása. 47. Milyen formái vannak az emléknyom előhívásának? (47.1) Felismerés: a tárgy jelenléte nélkül történő felismerés Felismerés: egy adott tárgy hasonlóságának felismerése egy raktározott emlékképpel a tárgy jelenléte nélkül. Felidézés: azonosság megállapítása egy raktározott emlékképpel a tárgy jelenléte nélkül. Felidézés: az elraktározott információ előhívása a tágy jelenléte nélkül 48. Melyik állítás igaz a non-deklaratív/implicit memóriára? (48.1) A temporális lebeny károsodásakor sérül. Hosszú távú tárolása az asszociatív kéregben történik. Főként mozgásos készségeket ügyességeket, mint pl. a biciklizés, autóvezetés, zongorázás tárol.

14 Nem a temporális lebeny, hanem a hipotalamusz épségéhez kötött. 49. Melyek a tanulás elemi jelenségei, és mik azok jellemzői? (49.1) Az elemi tanulás minden bizonnyal a szinapszisok plaszticitásán alapszik. A nem asszociatív tanulásnál két vagy több ingert társítunk. A tanulás elemi jelenségei közé tartozik az idegsejtek osztódási képességének visszanyerése. Szenzitizációnál a szinapszis érzékenyebbé válik az ismétlődő ingerre. 50. Melyek a tanulás elemi jelenségei, és mik azok jellemzői? (50.1) Tanulás során új idegsejtek keletkeznek. A habituálódás preszinaptikusan úgy jön létre, hogy nő az inger hatására szabaddá váló neurotranszmitter mennyisége. Nem asszociatív tanulásnál egy ingerre adott válasz "begyakorlása" történik. Szenzitizációnál csökken a posztszinaptikus receptor ingerküszöbe. 51. Melyik állítás igaz a hosszú idejű erősödésre (LTP)? (51.1) Az AMPA/kainát és NMDA/metabotróp glutamát receptorok együttes aktivációja kell hozzá. (51.2) Az AMPA/kainát és GABA /GABA receptorok együttes aktivációja kell hozzá. A B (51.3) Kialakulásában interneuronok, retrográd hírvivő anyagok (NO, arachidonic sav) is szerepelnek (51.4) A posztszinaptikus hatáshoz több receptor és/vagy nagyobb receptor érzékenység társulhat. (51.5) Preszinaptikus változások: megnövekedett transzmitter felszabadulás is társulhatnak az LTP kialakításához. (51.6) Az AMPA/kainát receptorokhoz GABA köt (51.7) Az NMDA receptor ioncsatornáját nyugalomban egy Mg2+ blokkolja

15 (51.8) Az NMDA receptor ioncsatornáját nyugalomban egy Ca2+ blokkolja (51.9) Az NMDA receptoron keresztül Na+, K+ és Ca2+ áramlik a sejtbe. (51.10) Az NMDA receptoron keresztül Na+, K+ és Mg2+ áramlik a sejtbe. (51.11) LTP kialakulásakor a szinapszis effektívebb lesz, nagyobb valószinűséggel vált ki AP-t. (51.12) LTP kialakulásakor új dendrittüske alakulhat ki (51.13) LTP kialakításához fehérje szintézis kell. (51.14) LTP kialakulásakor új neuron alakulhat ki (51.15) LTP kialakításához RNS szintézis kellhet. (51.16) LTP kialakulásakor új gliasejt alakulhat ki (51.17) LTP kialakításához DNS szintézis kell. 52. Melyek a limbikus rendszer funkciói? (52.1) Motiváció (52.2) Légzőmozgások akaratlagos visszatartása (52.3) Szexuális reakciók (52.4) Vegetatív és neuroendokrin rendszer szabályozása (52.5) Tanulás (52.6) Hosszútávú memórianyomok raktározása (52.7) Memória kialakítása (52.8) Táplálkozási mozgások kialakítása

16 (52.9) Félelem, agresszió (52.10) Alvás-ébrenléti ciklus kialakítása 53. Melyek ez egyes memóriatípusok jellemzői? (53.1) A szenzoros tárba 1s-nél rövidebb időre kerülnek az emléknyomok. (53.2) A szenzoros tárba néhány sec-re kerülnek az emléknyomok. (53.3) Az implicit memória főként mozgásos készségeket tárol. (53.4) A rövidtávú memóriába néhány másodpercre kerülnek az emléknyomok. (53.5) Az explicit memória tényekre eseményekre vonatkozik. (53.6) Hosszútávú memórianyomok raktározása a hippocampusban történik (53.7) Az implicit memória a neostriátum sérülésére érzékeny. (53.8) Az explicit memória a neostriátum sérülésére érzékeny. (53.9) A hosszútávú emléknyom sejtekben, szinapszisokban tárolódik. (53.10) A hosszútávú emléknyom reverberációs körök formájában tárolódik. (53.11) A rövidtávú emléknyom elektromos impulzusként kering az orbitofrontális kéregben. 54. Melyek az asszociatív kéreg jellemzői? (54.1) Az agy méretével fordítottan arányos az asszociációs területek mérete. Feladata a gondolkodás, intellektus, cselekvések irányítása. Az asszociációs kérgek a szenzoros információfeldolgozás első állomásai. Az asszociációs kéreg a primer areakból nyert információ kombinálásával nyert választ juttatja el a motoros neuronokhoz. 55. Melyek az asszociatív kéreg jellemzői?

17 (55.1) Embernél néhány kisebb kéregterület tartozik ide. Szenzoros és motoros funkciók közötti kapcsolatot biztosítása. Legfontosabb feladata a gerincvelői motoneuronok beidegzése. A szenzoros stimulus alapvető tulajdonságai detektálja. 56. Az unimodális asszociációs kéreg jellemzői (56.1) Olyan mentális tevékenységek színhelye, amelyek a szenzoros stimulus alapvető tulajdonságainak (szín, forma, frekvencia) detektálásánál komplexebb. Több érzékszervi információval állnak kapcsolatban. Kéreg alatti területek. Egyik ilyen terület a limbikus asszociációs terület. 57. A polimodális asszociációs kéreg jellemzői: (57.1) Olyan mentális tevékenységek színhelye, amelyek egyféle szenzoros stimulus alapvető tulajdonságainak (szín, forma, frekvencia) detektálásánál komplexebb. Több érzékszervi információval állnak kapcsolatban. Kéreg alatti területek. Sérülésük alvás-ébrenléti ciklus zavarát okozza. 58. Mi történik a Broca area sérülésekor? (58.1) A beszédértés súlyos zavara. Megfelelő szavak helyett azokra rímelő szavak. Csökken a grammatikai komplexitás. Rossz beszédértés és artikulációs zavar. 59. Neocortex rétegei sejttípusai (59.1) A neocortexben 3 rétegben helyezkednek el piramissejtek. (59.2) A neocortexben 1 rétegben helyezkednek el piramissejtek.

18 (59.3) A neocortexben 2 rétegben helyezkednek el piramissejtek. (59.4) A neocortexben 3 rétegben nincsenek projekciós sejtek csak interneuronok. (59.5) A neocortexben minden rétegben vannak projekciós sejtek és interneuronok. (59.6) A neocortexben 2 rétegben nincsenek projekciós sejtek csak interneuronok. (59.7) A neocortex 6 rétegű (59.8) A neocortexben 4 rétegben nincsenek projekciós sejtek csak interneuronok. (59.9) A neocortex 3 rétegű (59.10) A neocortex 10 rétegű (59.11) Az 1. rétegben főleg rostok: dendritek és axonok vannak. (59.12) A 2. és 4. réteg fő sejttípusa a piramissejtek (59.13) A 3. és 5. réteg fő sejttípusa a piramissejtek (59.14) A 2. és 4. réteg fő sejttípusa a csillagsejtek (59.15) A 3. és 5. réteg fő sejttípusa a csillagsejtek 60. Az idegrendszer mely sajátosságai jellemzik a kognitív funkciókat? (60.1) Elhatároltan megjelenő oszcillációk képezik a kognitív funkciók alapját. Kognitív működéseknél több agyterület neuroncsoportjainak szinkron aktivitása alakul ki. Kognitív működéseknél a jobb és bal féltek területei azonos aktivitása alakul ki a commissurális kapcsolatok segítségével. Kognitív működéseknél a két féltek specializálódik és szeparálódik. 61. Melyek az egyes agyi aktivitások jellemzői? (61.1)

19 A hippocampális théta aktivitás szerepet játszik a epizodikus és téri memória kialakításában. Lassú oszcillációkat szinte mindegyik hippocampális sejt mutatja. Gamma aktivitás a lassú hullámú alvás alatti memóriakonszolidációhoz kell. Az alfa aktivitás mindig csak rövid időre alakul ki, nehezen regisztrálható. 62. Melyek az egyes agyi aktivitások jellemzői? (62.1) A hippocampális théta aktivitás a viselkedési válasz értékeléséhez kapcsolódik. A nyugalmi alfa alktivitás 4-8Hz-es a funkcionális alfa pedig ennél kicsit lassúbb aktivitás. A hippocampusban az éles hullám aktivitás olyankor regisztrálható amikor nincs teta aktivitás, és az események memóriába bevésődéshez kapcsolódik. Kognitív működéseknél a két féltek specializálódik és szeparálódik. 63. Melyek az egyes agyi aktivitások jellemzői? (63.1) Az ultragyors oszcillációkat a szenzoro-motoros integrációval kapcsolatban fedezte fel Hans Berger. A funkcionális alfa aktivitás az irányított figyelem kialakításához kell. A lassú oszcillációk a neocortexben a figyelemhez kapcsolódnak. A gamma aktivitás a neocortexben munkamemória kialakításánál jelenik meg, és a prefrontális kéregben a viselkedési válasz értékeléséhez kapcsolódik. 64. Melyek az egyes agyi aktivitások jellemzői? (64.1) A lassú oszcillációkat, fenn és lenn állapotokat szinte minden neocortikális sejt mutatja lassú hullámú alvás alatt. Kognitív működéseknél a jobb és bal féltek területei azonos aktivitása alakul ki a commissurális kapcsolatok segítségével. A gamma aktivitás a szenzoros információk kódolásában és a zavaró információk gátlásában játszik szerepet. A prefrontális théta aktivitás a munkamemória kialakításánál jelenik meg. 65. Melyek az egyes agnózia típusok jellemzői? (65.1) Agnóziák a prefrontális asszociációs area sérülésekor alalkulnak ki.

20 Asszociációs agnóziánál a mutatott tárgy lerajzolása nem megy, apperceptív agnóziánál pedig megnevezése. A jobb agyfélteke sérülésekor a tárgy globális felismerése, a bal agyféltek sérülésekor a lokális részletek felismerése sérül. A vizuális poszterior asszociációs terület kétoldali sérülésekor a beteg ismerős arcokat felismeri, de magát nem. 66. Mely funkciók kapcsolódnak a prefrontális/anterior asszociációs területhez? (66.1) A prefrontális asszociációs terület a szenzoros input érzelmekhez kötésében fontos. A prefrontális asszociációs terület sérülésekor az időben késleltetett megerősítés a tanulás során nem működik. A jobb agyfélteke sérülésekor a tárgy globális felismerése, a bal agyféltek sérülésekor a lokális részletek felismerése sérül. A prefrontális asszociációs terület kétoldali sérülésekor a beteg tudja, hogy egy arcot lát de nem ismeri fel, hogy kiét. 67. Melyik állítás igaz a testtartási reflexekre (67.1) Agytörzs, kisagy és nagyagykéreg is ellenőrzi. Monoszinaptikus reflexív. Az izom megnyújtását eredményező passzív feszítés ugyanezen izom reflexes elernyedéséhez vezet. Az izom hosszának állandóan tartásában játszik szerepet. 68. Melyik állítás igaz a nyújtási reflexre (68.1) Emlősökben már nincs meg, hüllőkben, kétéltűekben jelentős. Monoszinaptikus reflexív. Az izom megnyújtását eredményező passzív feszítés ugyanezen izom reflexes elernyedéséhez vezet. A végtagok bőrének erőteljes mechanikai ingerlése az ingerelt végtag behajlítását eredményezi. 69. Melyek a primer motoros kéreg funkciói, kapcsolatai? (69.1) A neuronok aktivitása megelőzi az izmok összehúzódását. Az azonos oldali gerincvelő ventrális szarvában végződik az innen kiinduló pálya.

21 Az innen kiinduló pálya a nigrospinális pálya. Akkor is aktiválódik hogyha csak elképzeljük a mozgást. 70. Melyek a premotoros kéreg funkciói, kapcsolatai? (70.1) A betanult mozgások kivitelezését veszi át a primer motoros kéregtől. Az ellenkező oldali gerincvelő ventrális szarvában végződik az innen kiinduló pálya. Egyfajta mozgási lexikon, mozgás erejét és irányát is kódolja. Tükörneuronok vannak itt: tüzelnek, ha az állat végrehajt egy bizonyos cselekvést és akkor is, ha megfigyeli ugyanezt. 71. Mi a kisagy egyes részeinek szerepe? (71.1) Vestibulocerebellum (a flocculo-nodularis lebeny) - Archicerebellum a törzs izmainak koordinációjában vesz részt. Spinocerebellum (vermis és a kapcsolt kérgi terület) - Paleocerebellum: nagy ügyességet kívánó mozgások tervezése. Cerebrocerebellum (a kisagyi féltekék) - Neocerebellum: Törzs és végtagmozgások - járás. Vestibulocerebellum (a flocculo-nodularis lebeny) - Archicerebellum: a mozgások proprioceptív bemeneteken alapuló nyomonkövetése és korrekciója. 72. Mi a kisagy egyes részeinek szerepe? (72.1) Vestibulocerebellum (a flocculo-nodularis lebeny) - Archicerebellum: cognitív funkció, tanult akaratlagos mozgások. Spinocerebellum (vermis és a kapcsolt kérgi terület) - Paleocerebellum: nagy ügyességet kívánó mozgások tervezése. Cerebrocerebellum (a kisagyi féltekék) - Neocerebellum: nagy ügyességet kívánó mozgások tervezése, nyomonkövetése. Vestibulocerebellum (a flocculo-nodularis lebeny) - Archicerebellum: a mozgások proprioceptív bemeneteken alapuló nyomonkövetése és korrekciója. 73. Melyek a szomatomotoros funkciók? (73.1) Elemi reflex (73.2) Testtartás

22 (73.3) Helyváltoztatás (73.4) Növekedés (73.5) Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) (73.6) Differenciálódás (73.7) Szexuális aktus egyes részei (73.8) Szexuális érés (73.9) Emóciók kifejezése (73.10) Tápcsatorna motorikus beidegzése (73.11) Intellektuális funkciók (beszéd, írás) (73.12) Érzékelés 74. Mely agyterületek tartoznak a mozgató rendszerhez? (74.1) Motoros kéreg (74.2) Limbikus rendszer (74.3) Hipotalamusz (74.4) Ventral tegmentalis area (74.5) Gerincvelő (74.6) Amigdala (74.7) Kisagy (74.8) Prefrontális kéreg

23 (74.9) Bazális ganglionok (74.10) Substancia nigra (74.11) Nucleus accumbens (74.12) Hippocampus (74.13) Agytörzs 75. (75.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (75.2) A(z) 1 jelű rész neve: (75.3) A(z) 2 jelű rész neve: (75.4) A(z) 3 jelű rész neve: (75.5) A(z) 4 jelű rész neve: (75.6) A(z) 5 jelű rész neve:

24 (75.7) A(z) 6 jelű rész neve: (75.8) A(z) 7 jelű rész neve: (75.9) A(z) 8 jelű rész neve: (75.10) A(z) 9 jelű rész neve: (75.11) A(z) 10 jelű rész neve: 76. (76.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (76.2) A(z) 1 jelű rész neve: (76.3) A(z) 2 jelű rész neve: (76.4) A(z) 3 jelű rész neve: (76.5) A(z) 4 jelű rész neve:

25 (76.6) A(z) 5 jelű rész neve: (76.7) A(z) 6 jelű rész neve: (76.8) A(z) 7 jelű rész neve: (76.9) A(z) 8 jelű rész neve: (76.10) A(z) 9 jelű rész neve: 77. (77.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (77.2) A(z) 1 jelű rész neve: (77.3) A(z) 2 jelű rész neve: (77.4) A(z) 3 jelű rész neve: (77.5) A(z) 4 jelű rész neve: (77.6) A(z) 5 jelű rész neve: (77.7) A(z) 6 jelű rész neve:

26 (77.8) A(z) 7 jelű rész neve: (77.9) A(z) 8 jelű rész neve: (77.10) A(z) 9 jelű rész neve: (77.11) A(z) 10 jelű rész neve: (77.12) A(z) 11 jelű rész neve: (77.13) A(z) 12 jelű rész neve: 78. (78.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (78.2) A(z) 1 jelű rész neve: (78.3) A(z) 2 jelű rész neve: (78.4) A(z) 3 jelű rész neve: (78.5) A(z) 4 jelű rész neve: (78.6) A(z) 5 jelű rész neve:

27 (78.7) A(z) 6 jelű rész neve: (78.8) A(z) 7 jelű rész neve: (78.9) A(z) 8 jelű rész neve: (78.10) A(z) 9 jelű rész neve: (78.11) A(z) 10 jelű rész neve: (78.12) A(z) 11 jelű rész neve: (78.13) A(z) 12 jelű rész neve: (78.14) A(z) 13 jelű rész neve: (78.15) A(z) 14 jelű rész neve: (78.16) A(z) 15 jelű rész neve: (78.17) A(z) 16 jelű rész neve: (78.18) A(z) 17 jelű rész neve: (78.19) A(z) 18 jelű rész neve: (78.20) A(z) 19 jelű rész neve: (78.21) A(z) 20 jelű rész neve: (78.22) A(z) 21 jelű rész neve: (78.23) A(z) 22 jelű rész neve: (78.24) A(z) 23 jelű rész neve:

28 79. (79.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (79.2) A(z) 1 jelű rész neve: (79.3) A(z) 2 jelű rész neve: (79.4) A(z) 3 jelű rész neve: (79.5) A(z) 4 jelű rész neve: 80.

29 (80.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (80.2) A(z) 1 jelű rész neve: (80.3) A(z) 2 jelű rész neve: (80.4) A(z) 3 jelű rész neve: (80.5) A(z) 4 jelű rész neve: (80.6) A(z) 5 jelű rész neve: 81.

30 (81.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (81.2) A(z) 1 jelű rész neve: (81.3) A(z) 2 jelű rész neve: (81.4) A(z) 3 jelű rész neve: (81.5) A(z) 4 jelű rész neve: (81.6) A(z) 5 jelű rész neve: (81.7) A(z) 6 jelű rész neve: 82.

31 (82.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (82.2) A(z) 1 jelű rész neve: (82.3) A(z) 2 jelű rész neve: (82.4) A(z) 3 jelű rész neve: (82.5) A(z) 4 jelű rész neve: (82.6) A(z) 5 jelű rész neve: (82.7) A(z) 6 jelű rész neve: (82.8) A(z) 7 jelű rész neve: (82.9) A(z) 8 jelű rész neve: 83.

32 (83.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (83.2) A(z) 1 jelű rész neve: (83.3) A(z) 2 jelű rész neve: (83.4) A(z) 3 jelű rész neve: (83.5) A(z) 4 jelű rész neve: (83.6) A(z) 5 jelű rész neve: (83.7) A(z) 6 jelű rész neve: (83.8) A(z) 7 jelű rész neve: (83.9) A(z) 8 jelű rész neve: 84.

33 (84.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (84.2) A(z) 1 jelű rész neve: (84.3) A(z) 2 jelű rész neve: (84.4) A(z) 3 jelű rész neve: (84.5) A(z) 4 jelű rész neve: (84.6) A(z) 5 jelű rész neve: (84.7) A(z) 6 jelű rész neve: (84.8) A(z) 7 jelű rész neve: 85.

34 (85.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (85.2) A(z) 1 jelű rész neve: (85.3) A(z) 2 jelű rész neve: (85.4) A(z) 3 jelű rész neve: (85.5) A(z) 4 jelű rész neve: (85.6) A(z) 5 jelű rész neve: (85.7) A(z) 6 jelű rész neve: 86.

35 (86.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (86.2) A(z) 1 jelű rész neve: (86.3) A(z) 2 jelű rész neve: (86.4) A(z) 3 jelű rész neve: (86.5) A(z) 4 jelű rész neve: (86.6) A(z) 5 jelű rész neve: (86.7) A(z) 6 jelű rész neve: (86.8) A(z) 7 jelű rész neve: (86.9) A(z) 8 jelű rész neve: (86.10) A(z) 9 jelű rész neve: (86.11) A(z) 10 jelű rész neve:

36 (86.12) A(z) 11 jelű rész neve: Végeztem, kérem az űrlap kiértékelését