Negatív életesemények, megküzdési módok, reménytelenség és öngyilkosság... 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Negatív életesemények, megküzdési módok, reménytelenség és öngyilkosság... 1"

Átírás

1 Negatív életesemények, megküzdési módok, reménytelenség és öngyilkosság... 1

2 ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM (2005) Kiss Paszkál ELTE PPK Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszék 1064 Budapest, Izabella u HOGYAN SZERETNÉNEK ÉLNI A FIATALOK? CÉLOK, VÁGYAK, VESZÉLYEK Jelen elemzésünk a fiatalok életcéljait, kockázatait, az élettel való elégedettségük meghatározóit vizsgálja. Egy nagymintás reprezentatív ifjúságkutatás adatai alapján igyekszünk kimutatni, miként függ a fiatalok élettel való általános, illetve egyes speciális aspektusokból megfogalmazott elégedettsége különböző szubjektív és objektív tényezőktől. Eredményeink azt mutatják, hogy a szubjektív tényezők szerepe jelentős az elégedettség meghatározásában. Az elégedettség és az aktuális célok összefüggései azt mutatják, hogy a magyar fiatalok életében jelentős szerepe van a hiánycéloknak, melyek az elégedetlenségből fakadnak. BEVEZETŐ A fiatalok életmódjáról számos közhely él és virul. Egyesek szerint a fiatalok az örök elégedetlenek, környezetük elvárásait nem veszik figyelembe, álmodoznak csupán. Mások szerint édes élet a fiataloké, lubickolnak mindazon lehetőségekben, melyekért az előző korosztálynak kemény küzdelmet kellett vívnia. Amikor a fiatalok életmódjának néhány elemét igyekszünk felvillantani ebben a tanulmányban, arra koncentrálunk, miként alakul e sajátos társadalmi réteg élettel való elégedettsége, mi jelent számukra vonzó célt, milyen veszélyeket tartanak fontosnak. Ez az elemzés az első lépés annak érdekében, hogy a fiatalok életmód-ideáljait vizsgáljuk, és felmérjük az egészséges életmód szerepét. A tömegkommunikációban és a közgondolkodásban általában is pozitív az egészség és az egészséges életmód jelentése. Kapcsolódnak más ideálokhoz, így például a szabad, aktív élethez, illetve ellentéteként jelennek meg a különbözőképpen megfogalmazott veszélyeknek és az ezekhez kapcsolódó kockázatoknak. Azonban tartalmuk nem pontosan meghatározott. Mindenki boldogan szeretne élni, ám nagyon eltérően értelmezhetjük a boldogság, elégedettség fogalmát. Nemcsak e szavak (és az általuk kijelölt célok jelentéstartalmai) változnak, de az a viszonyítási keret is, amelyben kialakítjuk a velük kapcsolatos ítéleteinket. Általánosan elfogadott két, egymást kiegészítő stratégia, melyek az élettel való elégedettség vagy szubjektív jólét hátterének vizsgálatában a (mikroszintű) szubjektív okok, illetve a (makroszintű) társas-társadalmi kontextus hatásait igyekeznek kimutatni. A jelen vizsgálat, bár inkább a szubjektív tényezőkre összpontosít, igyekszik egységes modellben kezelni az élettel való elégedettség mindkét szóba jöhető okát. Élettel való elégedettség Az élettel való elégedettség mérése széles körben elterjedt a különböző közvélemény-kutatásokban. A téma egyes kutatói (Ryff Keyes, 1995) azonban arra hívják

3 Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek 107 fel a figyelmet, hogy ez a népszerűség általában ateoretikus kutatási stratégiával párosul, tehát az adatok elemzésének hátteréből gyakran hiányoznak az elméleti modellek, melyek alapján bejósolhatnánk a különböző tényezők kapcsolatát. Újabban a személyiség- és szociálpszichológiai kutatások éppen az ilyen típusú összefüggéseket igyekeznek feltárni, melyek az élettel való elégedettség átfogó kérdései mögött meghúzódnak. Ezekben a modellekben az elégedettség összekapcsolódhat a mentális egészséggel (Compton et al., 1996), illetve a megélt fizikai egészséggel (Staudinger et al., 1999). Ez az együttjárás jogosít fel bennünket arra, hogy a fiatalok egészséggel kapcsolatos reprezentációit az élettel való elégedettség oldaláról közelítsük meg. A szubjektív jólétet a pszichológiai szakirodalomban többnyire emocionális komponensre (boldogság), azaz a szelffel kapcsolatos pozitív és negatív érzésekre, illetve kognitív komponensre, magára az elégedettségi ítéletre bontják fel (pl. Bradburn, 1969; Argyle, 1987; Deiner et al., 1985). Ez utóbbi, kognitívértékelő aspektus (élettel való elégedettség) meghatározói között általában három faktort azonosítanak (lásd Compton et al., 1996). Az elégedettséget befolyásolják egyrészt szocioökonómiai (SES, végzettség, életkor stb.), másrészt személyiségtényezők (átfogó személyiségjellemzők, értékek stb.), harmadrészt a stresszel való megküzdés képessége. Az egyes meghatározók egymáshoz mért súlyát az ún. topdown, illetve bottom-up elképzelések eltérően látják (lásd Staudinger et al., 1999). A fentiekhez hasonlóan ez a megkülönböztetés is a személyiséget, a személy objektív helyzetének interpretációját, illetve a társadalmi kontextust meghatározó kemény változókat különíti el (Lengyel, 2002; Lengyel Hegedűs, 2002). Az élettel való elégedettség paradoxona a top-down megközelítésekkel összhangban azt sugallja, hogy: az elégedettség kevésbé származik abból, ha megkapjuk, amire vágyunk, mint abból, ha arra vágyunk, amit elérhetünk (Myers Diener, ). Számos empirikus eredmény támasztja alá ezt a megállapítást. A szocioökonómiai helyzet a legkülönbözőbb vizsgálatokban is csak mérsékelt hatással volt az élettel való elégedettségre, míg a személyiségtényezőknek, illetve más szubjektív tényezőknek nagy szerep jutott. Egy újabb magyarországi kutatás a személyiségtényezőkön belül a másokba vetett bizalmat hozta kapcsolatba a szubjektív jóléttel (Lengyel Janky, 2002). Ezzel együtt Magyarországon a különböző kutatások az objektív társadalmi helyzet erőteljesebb hatását mutatták ki, mint a nyugateurópai fejlett államokban (Lengyel Hegedűs, 2002). Itt sem a vagyon számított azonban elsősorban, hanem az iskolai végzettség, az alkalmazotti vállakozói státusz, valamint az, hogy középosztálybelinek tartotta-e magát a személy. Egészségmegőrzés, egészségi kockázatok Az elégedettség vizsgálatai elsősorban az egészséges életmóddal kapcsolatos vélekedések pozitív oldalát mutatják, azt, hogy milyen tényezőktől függ a megélt mentális vagy testi egészség. Az egészségmagatartás gyakran vizsgált aspektusa azonban negatív, az egészséget kockáztató viselkedés, az egészségkárosítás. A fiatalok körében végzett vizsgálatok rendszerint a különböző addikciókat (dohányzást, alko-

4 108 KISS PASZKÁL hol-, drogfogyasztást), a szexuális viselkedést, illetve például a biztonsági öv használatát (biztonságos vezetést) vizsgálják. Ezekben a vizsgálatokban a rizikótényezők (és protektív tényezők) között az élettel való elégedettségéhez hasonlóan a szocioökonómiai státuszt, a személyes vonásokat is vizsgálhatjuk. Kiemelkedő jelentősége van a viselkedéssel kapcsolatos attitűdnek, a viselkedést irányító normáknak (Jessor et al., 1998). E klasszikus tényezők mellett megjelenik továbbá az egészségét így vagy úgy kockáztató személyről kialakult kép vizsgálatának szempontja is (Gibbons Gerrard, 1995). Ez a kép (mely természetesen az ifjúsági szubkultúra által is alakított) önmagában is befolyásolhatja azt, hogy egy fiatal hajlik-e az egészséget károsító, kockáztató viselkedésre. Érdemes tehát a boldogság keresésének pozitív oldalát és az egészségkárosító viselkedés negatív oldalát egységben kezelni. A következőkben erre teszünk kísérletet. KÉRDÉSFELVETÉS Jelen vizsgálatunknak nem célja valamely specifikus hipotézis tesztelése. Ebben a tanulmányban fő törekvésünk az, hogy egy reprezentatív magyar ifjúsági mintán párhuzamosan vizsgáljuk az életmód néhány pozitív (élettel való elégedettség, életcélok) és negatív (egészségkárosító viselkedés, észlelt korosztályi problémák) aspektusát, a nemzetközi szakirodalomban felmerült szempontok figyelembevételével. Igyekszünk azokat a tényezőket azonosítani, amelyek az élettel való elégedettség hátterében állnak, illetve az elégedettségnek a személyes célokkal, valamint a korosztály egészét érintő legfontosabb problémák percepciójával való összefüggéseit vizsgáljuk. Feltételezzük, hogy mindezen tényezők összefüggenek egymással, és együtt alakítják ki az egyénre jellemző életmódot, életirányt. VIZSGÁLAT Többéves kutatási programunk során a szociális reprezentáció elméleti keretein belül igyekszünk megragadni az egészség- és környezettudatosság szerepét az életmód-ideálokban. Ennek megfelelően hangsúlyozzuk a jelenség társas konstruáltságát, mely alapvetően a fiatalok egymás közötti kommunikációjában, illetve a tömegkommunikáció őket érintő (elérő) szegmensein keresztül valósul meg. Ebben a kommunikációs közösségben a szakértők (egészségügyben dolgozók, felvilágosítást végzők, pedagógusok) és a döntéshozók speciális transzmissziós szerepet töltenek be, mivel közvetítik és a fiatalság életvilágához illesztik a tudományos eredményeket, s ehhez igazítják a fiatalokat is fogadó intézmények működését, társadalmi kapcsolatait. A későbbiekben valamennyi tényező elemzésére törekszünk, e helyütt azonban a háttér megrajzolásához pusztán a közgondolkodásban megfigyelhető néhány számszerűsíthető összefüggést elemzünk.

5 Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek 109 Módszer Kutatásunk első empirikus szakaszának eredményeiről számolunk most be, mely az Ifjúság2004, 1 a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet nagymintás reprezentatív ifjúságkutatásának az adatain alapul. Az immár második alkalommal elvégzett szociológiai vizsgálat erénye, hogy a 15 és 29 év közötti fiataloknak különösen nagy, régiókra bontva is reprezentatív mintáján végezték el. Az hazai ifjúságkutatásban úttörő vállalkozás alapvető célja, hogy segítsen átfogó képet alkotni a fiatalok helyzetéről, világképéről. A kérdőíves adatfelvétel számos témakörre kiterjedt, így lehetővé tette, hogy viszonylag távoli (egyéni és társadalmi) változók hatását is figyelembe lehessen venni egy-egy adott kérdés vizsgálatában. Ez ugyanakkor azzal a hátránnyal járt, hogy az egyes témaköröket mélységükben nem lehetett kutatni; jórészt másodelemzésre nyílt csupán módunk, s nem mi magunk terveztük a kérdéseket. Minta Az Ifjúság2004 kérdőívet 8000 fős (két 4000 fős), országos, a éves korosztályt reprezentáló mintán vették fel. A mintának területileg, településtípusonként, korcsoportok és nemek szerint kellett tükröznie a vizsgált népességet. A minta kiválasztására a BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal január 1-jén érvényes adatállománya és a KSH statisztikai kistérségek, megyék és régiók népességét leíró adatai alapján került sor. Az eredeti 8000-es mintát két független 4000-es almintára bontották, hogy az egymástól függetlenül is kérdezhető témakörökről minél több információt gyűjthessenek. Ezt a szétbontást a területi és településtípus szerinti arányok megtartása mellett véletlenszerű kiválasztással végezték el. Az általunk vizsgált témakörökről az egyik 4000-es mintát kérdezték, amely így is reprezentatív (és a szokásosnál nagyobb) mintája a éves fiataloknak. A kérdőív felvétele 2004 augusztusábanszeptemberében zajlott. Bejósló tényezők A bejósló változók között igyekeztünk elkülöníteni a szociodemográfiai, illetve a személyes-szubjektív tényezők szerepét. Ez utóbbiakra vonatkozóan nem állt rendelkezésünkre a pszichológiában szokásos, személyiségvonásokkal kapcsolatos mutató (pl. Big Five), de személyek által elfogadott értékeket be tudtunk vonni a magyarázó modellbe. Értékek. Az értékkérdések során 19 különböző érték (lásd 1. melléklet) fontosságát ítélték meg a személyek a saját életükben. Az előzetes főkomponenselemzés során ezen értékek legtöbbje jól illeszkedett négy értékdimenzióra: Tradicionalizmus (nemzet, tradíciók tisztelete, vallásos hit), Hatalomcentrizmus (gazdagság, hatalom), Ingerkeresés (érdekes, változatos élet), Harmónia (szerelem, boldogság, igaz 1 A kutatásról és az első eredményekről bővebben lásd Ifjúság2004 gyorsjelentés (megjelenés alatt).

6 110 KISS PASZKÁL barátság, belső harmónia). A regressziós modellbe már ezen értékfaktorok mentén képzett mutatók kerültek be (a megfelelő válaszok súlyozatlan átlagolásával). Szubjektív társadalmi helyzet. Szintén a személyes bejósló tényezők közé soroltunk (lásd 2. melléklet) a személyes helyzet megítélését két szempontból: mennyire áll jól a családja anyagilag (1 gondok nélkül élnek, 5 nélkülözések között élnek; N=3953), illetve milyen társadalmi csoportba sorolná magát (1 alsó társadalmi csoport, 5 felső társadalmi csoport; N=3855). Egészségi állapot megítélése. Személyes változónak vettük, hogy miként jellemzi saját egészségi állapotát a válaszadó (1 alapvetően jó, 5 inkább rossz; N=3997, M=1,28, szórás=0,56). Társadalmi helyzet objektív mutatói. A szocioökonómiai státuszt jelző változók a modellben (lásd 3. melléklet) az apa és az anya iskolai végzettsége (1 legfeljebb 8 általános, 4 diploma; N apa =3755, N anya =3896), a kérdezett neme (49,1% nő), életkora, a háztartás nettó jövedelme a múlt hónapban (N=2846). Célváltozók Élettel való elégedettség. Az Ifjúság2004 kérdőív tartalmazott egy átfogó, az élettel való elégedettségre vonatkozó kérdést ( Mindent számításba véve Ön mennyire elégedett azzal, ahogyan most él? ). Ezt az átfogó kérdést azonban megelőzte 7 részletes, az élet egyes területeire irányuló elégedettségkérdés (lásd 4. melléklet), melyeket egy előzetes főkomponens-elemzés alapján három faktorba rendeztünk. Az első faktor az Egzisztenciális elégedettség (életszínvonal, jövőbeli kilátások, tervei megvalósulása), második a Társas kapcsolati elégedettség (partnerkapcsolatok, baráti kapcsolatok), harmadik a Tevékenységekkel kapcsolatos elégedettség (munkavállalási, tanulási lehetőségek). Egészségkockáztató viselkedés. Az egészségkárosító viselkedés két esetét vizsgáltuk, a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Az előbbi esetben dichotóm változóval mértük, hogy valaki dohányzik-e vagy sem (N=2627, 58,3% igen). A második esetben hétfokú skálán mértük az elmúlt évi alkoholfogyasztás gyakoriságát (1 minden nap, 7 egyáltalán nem). Egyéni célok, ifjúsági problémák. Két kérdés alapján vizsgáltuk, milyen célok vonzzák a fiatalokat, és milyen veszélyeket látnak a korosztályukra fenyegetőnek. A társadalmi közérzet, közéleti attitűdök blokk részeként megkérdezték a válaszadókat az elkövetkező öt évben megvalósítandó terveikről. A megadott 18 cél közül a két legfontosabbat választották ki a személyek. Egy másik kérdésben az ifjúság három legégetőbb problémáját választották ki a felkínált 19 lehetőség közül. Úgy tekintettük, hogy a válaszok ugyan eltérő szinten (egyéni célok, társadalmi problémák), de érzékeltetik azokat a vonzásokat és taszításokat, melyek a fiatalok jövőbeli terveit, sőt jelen életmódját is alakítják.

7 Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek 111 EREDMÉNYEK Élettel való elégedettség Többváltozós regressziós modellek segítségével vizsgáltuk az általános elégedettség, illetve a részletes elégedettségfaktorok hátterét. Igyekeztünk a fent említett bejósló változóknak az elégedettségre gyakorolt hatását kimutatni. Elsőként az élettel való általános elégedettséget vizsgáltuk, melynek varianciáját a bejósló változókkal alakított regressziós modell elég jelentős mértékben magyarázta (R 2 =0,30). Az egyes változók közül szignifikáns (p<0,05) hatása volt a szubjektív anyagi helyzetnek (Beta= 0,32), a szubjektív társadalmi csoportba sorolásnak (Beta=0,18), az életkornak (Beta= 0,14), az egészségérzetnek (Beta= = 0,05), a hatalomcentrizmusnak (Beta= 0,05) és a tradicionalizmusnak (Beta= = 0,05). Érdekes eredmény, hogy a szociodemográfiai tényezőknek, köztük a szülők iskolai végzettségének és a háztartás havi bevételének, nincs szignifikáns hatása a modellben. Az utóbbi annál is figyelemreméltóbb, mert a jövedelmi helyzet és a társadalmi pozíció megítélésének van a legnagyobb súlya a magyarázó változók között. Úgy tűnik tehát, hogy a szakirodalomban található eredményekkel egybecsengően végső soron szubjektívnek tekinthető tényezők dominálják az élettel való elégedettséget. Negatív kapcsolat van a hatalomcentrizmus értékdimenziója és az elégedettség között. Egy ennél sokkal meglepőbb eredmény, hogy a szakirodalmi adatokkal szemben (vö. Staudinger et al., 1999) a mi fiatal mintánkon tapasztalható volt az élettel való elégedettség csökkenése az életkor előrehaladtával. Más vizsgálatokban általában a nálunk vizsgált legfiatalabb korosztályok nem szerepelnek. Ha kapott eredményünk általános tendenciának bizonyul, akkor elképzelhető, hogy a közepes életkori tartományban stagnáló élettel való elégedettség előtt és után is mutatkozik hanyatlás. Az egészséges életmóddal kapcsolatos az a fontos tény, hogy aki nem tartja magát egészségesnek, annak már fiatal korban is alacsonyabb az élettel való elégedettsége. Másodszor, az egzisztenciális elégedettség varianciájának is jelentős hányadát (R 2 =0,35) magyarázta a fenti bejósló változókkal létrehozott modell. Az egyes változók közül szignifikáns (p<0,05) hatása volt a szubjektív anyagi helyzetnek (Beta= 0,39), a szubjektív társadalmi csoportba sorolásnak (Beta=0,15), az életkornak (Beta= 0,15), az egészségérzetnek (Beta= 0,11), valamint az ingerkeresésnek (Beta=0,09), a tradicionalizmusnak (Beta= 0,06) és az anya iskolai végzettségének (Beta= 0,05) is. Összességében a szubjektív anyagi helyzet korábbinál is nagyobb dominanciája jellemző az egzisztenciális elégedettség magyarázatában (az objektív kereseti viszonyok itt is kimaradnak). Az életkor előrehaladtával megfigyelhető a jövőbeli elvárásokkal szembeni optimizmus csökkenése, ami jelenthet reálisabb jövőképet vagy a kiúttalanság érzésének növekedését annak megfelelően, hogy a kezdeti, serdülőkori várakozásokat milyenek értékeljük. Figyelemre méltó, hogy az általános elégedettséghez képest az egészségérzetnek nagyobb szerepe van az egzisztenciális és jövőbeli kilátásokat érintő elégedettségi válaszok alakulásában.

8 112 KISS PASZKÁL Harmadszor, a társas kapcsolati elégedettség varianciájának az előbbieknél sokkal szerényebb hányadát (R 2 =0,07) magyarázta a fenti bejósló változókból álló modell. Az egyes változók közül szignifikáns (p<0,05) és viszonylag erős hatása volt a harmóniaértékeknek (Beta=0,19), az életkornak (Beta=0,12) és egészségérzetnek (Beta= 0,11); emellett a szubjektív anyagi helyzetnek (Beta= 0,09) és a kérdezett nemének (Beta=0,5) is szignifikáns hatása volt. Az eredmények azt mutatják, hogy a társas kapcsolati elégedettség lényegileg eltér az egzisztenciális elégedettségtől. Itt sokkal kisebb hatása van a szubjektív anyagi helyzetnek, és a kapcsolatokkal való elégedettség pozitív kapcsolatban áll az életkorral. Figyelemre méltó azonban, hogy az egészségérzettel való pozitív kapcsolat változatlan mértékben fennmarad. Végül, a tevékenységekkel kapcsolatos elégedettség varianciájának az előbbinél nagyobb hányadát (R 2 =0,19) magyarázta a fenti bejósló változókat tartalmazó modell. Az egyes változók közül szignifikáns (p<0,05) hatása volt a szubjektív anyagi helyzetnek (Beta= 0,19), az egészségérzetnek (Beta=-0,17), valamint a szubjektív társadalmi csoportba sorolásnak (Beta=0,15), az életkornak (Beta= 0,09), az anya iskolai végzettségének (Beta= 0,08), az apa iskolai végzettségének (Beta=0,07), a tradicionalizmusnak (Beta= 0,06) és a kérdezett nemének (Beta= 0,05). Fontos tény, hogy a tanulással-munkával való elégedettséget viszonylag kevéssé befolyásolja a szubjektív anyagi helyzet, bár így is a legnagyobb hatású tényező a modellben. A társadalmi pozíciót jelző szülői iskolai végzettség azonban megjelenik az elégedettséget befolyásoló tényezők között. Az egészségérzet szerepe a korábbiakhoz képest növekszik. Az életkor hatása megint negatívba fordul, részben talán azért, mert a fiatalabb korosztályoknál inkább a tanulás, míg az idősebbeknél inkább a munka a domináns tevékenység. Egészségkockáztató viselkedést bejósló tényezők Dohányzás. Ezen a ponton logisztikus regresszióelemzést végeztünk, ahol a fenti modell a dohányzásra adott válaszokat nem elhanyagolható mértékben (R 2 =0,14) képes volt bejósolni. A modellben szignifikáns egyedi hatása az életkornak volt (p<0,001). Más tényezők, így az ingerkeresés és a hatalomcentrizmus értékeinek, valamint a sportolásnak is szignifikáns önálló hatása volt a dohányzásra (az utóbbinak negatív a kapcsolata vele). Egy másik elemzés során a dohányzás és az elégedettségmutatók közötti összefüggést vizsgáltuk (1. táblázat). Az eredmények meglehetősen egybehangzóan mutatják, hogy a dohányzó fiatalok kevésbé elégedettek, mint nem dohányzó társaik. Csupán egyetlen összehasonlításban, a kapcsolatokkal való elégedettség esetében nem szignifikáns ez a különbség.

9 Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek táblázat. Elégedettségmutatók átlaga a dohányzás függvényében Elégedettségfaktor Szokott-e akárcsak alkalmanként dohányozni? Általános elégedettség** 3,61 3,33 Egzisztencia, jövő** 3,58 3,23 Kapcsolatok 4,26 4,20 Tevékenységek** 3,48 3,16 ** A különbség szignifikáns p<0,01. Alkoholfogyasztás. Az alkoholfogyasztás volt a másik egészséget kockáztató viselkedés, melynek elemzésére a rendelkezésre álló adatokból vállalkozhattunk. Az alkoholfogyasztás gyakoriságát mérő változó bejóslására lineáris regressziós modellt alakítottunk ki, mely megegyezett az elégedettségekre alkalmazottakkal. A modell nem elhanyagolható mértékben (R 2 =0,16) képes volt bejósolni az alkoholfogyasztás gyakoriságát. Az egyes változók közül szignifikáns (p<0,05) hatása volt a kérdezett nemének (Beta=0,29), életkorának (Beta=0,16), az a ingerkeresésnek (Beta= 0,13), az apa iskolai végzettségének (Beta= 0,10), a tradicionalizmusnak (Beta= 0,10), valamint a háztartás havi bevételeinek (Beta= 0,06) és az anya iskolai végzettségének (Beta= 0,06) is. Összességében a szocioökonómiai változók szignifikáns hatást gyakorolnak az alkoholfogyasztásra mint rizikótényezőre. Úgy tűnik, ennek az egészségkockázatnak a nehezebb helyzetben levők inkább ki vannak téve. Még akkor is, ha feltételezünk némi válaszadói torzítást a magasabb státuszúak között, mely csökkenti az elismert alkoholfogyasztást. Hiszen ez arról árulkodik, hogy a magasabb társadalmi csoportokban az ivás kevésbé normatív viselkedés. Zavarba ejtő az életkor negatív kapcsolata az alkoholfogyasztással, mely arra mutat, hogy a fiatalabbak a veszélyeztetettebbek. Figyelemre méltó körülmény mindazonáltal, hogy mind az aktív, ingerkereső élet, mind a hagyományok tisztelete negatív kapcsolatban áll az alkoholfogyasztással. A dohányzáshoz hasonlóan az alkoholfogyasztásnak is vizsgáltuk a különböző elégedettségmutatókhoz fűződő kapcsolatát (2. táblázat). Itt lehetőség nyílt a lineáris kapcsolat vizsgálatára, hiszen a változók legalább ordinális szintűek voltak. Az eredmények alapján nincs szoros kapcsolat az elégedettség és az alkoholfogyasztás gyakorisága között, legalábbis ebben a nyers formában. Csupán a kapcsolatokkal való elégedettséggel van gyenge, ám szignifikáns kapcsolata, ami azt mutatja, hogy a társkapcsolataikkal kevésbé elégedettek némiképp gyakrabban isznak alkoholt. nem igen

10 114 KISS PASZKÁL 2. táblázat. Az alkoholfogyasztás gyakorisága és az élettel való elégedettség különböző mutatói közötti korrelációk Milyen gyakran fogyasztott Ön alkoholt az elmúlt évben? ** p<0,01 Általános elégedettség Elégedettségfaktor Egzisztencia, Kapcsolatok Tevékenységek jövő 0,03 0,00 0,05** 0,03 Egyéni célok, ifjúsági problémák Tervek. A megkérdezettek szinte kivétel nélkül megneveztek olyan célokat, melyeket az elkövetkező öt évben meg szeretnének valósítani. A felkínált lehetőségek közül a leggyakrabban az önálló lakás megszerzését nevezték meg, melyet az ezzel talán összefüggő családalapítási célok követtek. Ezek után következtek a munkával, majd a tanulmányokkal kapcsolatos célok. Az anyagi jólét indikátoraiként megjelenő törekvések (pl. autóvásárlás, több pénz) a választások gyakorisága alapján a középmezőnyben helyezkedtek el. A nemzetközi migráció az Európai Unióhoz való csatlakozás ellenére is kevesek terveiben szerepel (1. ábra). új lakás családalapítás elhelyezkedés, munka iskola elvégzése továbbtanulás diploma autóvásárlás több pénz önálló élet(vitel) gyerekvállalás, -nevelés megfelelő munkahely lakásfelújítás szakmai sikerek külföldi munkavállalás szakmaszerzés vállalkozás indítása utazás egyéb külföldi tanulás 3,3 3,2 2,4 2,3 5,2 4,9 6,4 8,1 15,7 15,4 14,2 13,9 12,7 11,8 11,5 10, ,1 24, ábra. Személyes tervek az elkövetkező öt évre (a válaszadók százalékában)

11 Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek 115 Regresszióelemzéseket végeztünk annak vizsgálatára, milyen kapcsolat van az aktuális életcélok és az elégedettség különböző mutatói között. Oksági magyarázatra nem törekedtünk, egyszerűen statisztikai okokból választottuk az elégedettséget a lineáris elemzés célváltozójának (intervallumszintű változó), míg a 19 célt dichotóm (dummy) változóvá alakítottuk úgy, hogy a kiválasztott kettő kapott 1, az öszszes többi 0 értéket minden személynél. Tekintsük elsőként az általános elégedettség és a választott célok kapcsolatát. A modell nem elhanyagolható mértékben (R 2 =0,11) képes volt bejósolni az általános elégedettséget. A legtöbb cél negatívan korrelált (p<0,05) az általános elégedettséggel, így az önálló lakás megszerzése (Beta= 0,2), a lakásfelújítás (Beta= 0,12), a több pénz (Beta= 0,18), a megfelelő munkahely (Beta= 0,12) és a munka(hely)szerzés (Beta= 0,11) céljai, valamint az önálló élet (Beta= 0,09) és a külföldi munkavállalás (Beta= 0,06) terve is. Az utazás, utazgatás (Beta=0,05) volt az egyetlen cél, amely az általános elégedettséggel pozitív kapcsolatban állt. Összességben ezek az eredmények azt jelzik, hogy a legtöbb cél a fiatalok esetében hiánycélnak tekinthető, tehát a jelen negatívan megítélt körülményeit, az aktuális frusztrációkat igyekezne kiküszöbölni általuk. Az önálló életvitel, egzisztencia köré szerveződő célok, illetve az anyagi gyarapodás igénye függ össze tehát legszorosabban a fiatalok aktuális elégedettségével. A fentiekhez hasonlóan kialakított lineáris regressziós modellben vizsgáltuk az egzisztenciával, jövőbeli kilátásokkal kapcsolatos elégedettségfaktor és az aktuális tervek kapcsolatát. A modell kissé alacsonyabb szinten, de hasonló mértékben (R 2 =0,10) képes volt bejósolni az egzisztenciális elégedettséget. A legtöbb cél szintén negatívan (és a fentiekhez hasonló mértékben) korrelált a (p<0,05) az egzisztenciális elégedettséggel is, így az önálló lakás megszerzése (Beta= 0,2), a lakásfelújítás (Beta= 0,12), a több pénz (Beta= 0,18), a megfelelő munkahely (Beta= 0,12), és a munka(hely)szerzés (Beta= 0,11) céljai, valamint az önálló élet (Beta= 0,09) és a külföldi munkavállalás (Beta= 0,06) terve is. Az egyéni célok összefüggése lényegében az általános elégedettséggel megegyezően alakult a speciális, az egzisztenciára és a jövőbeli kilátásokra vonatkozó elégedettségfaktor esetében. Ami azt jelzi, hogy az általános frusztráció hátterében valószínűleg a jelenlegi egzisztenciális helyzettel és a jövőbeli várakozásokkal kapcsolatos hiányérzet jelentkezik. Harmadrészt, a kapcsolatokkal való elégedettséget bejósló lineáris regressziós modell maga is elég gyenge (R 2 =0,03) volt. Szignifikánsan (p<0,05) összefüggtek a kapcsolati elégedettséggel a gyermekvállalásra (Beta=0,13), az új lakás megszerzésére (Beta=0,11), a lakásfelújításra (Beta=0,7) vonatkozó tervek, valamint némiképp az utazásra (Beta=0,06) és a vállakozásra (Beta=0,05) irányuló elképzelések is. Az egzisztenciális és a kapcsolati elégedettség között tehát az új lakás megszerzésére vonatkozó törekvés teremt a célokban kifejezett kapcsolatot. Az előző öszszefüggésekkel összehasonlítva azt is fontos megjegyezni, hogy a kapcsolatokkal való elégedettséget valószínűleg nem a frusztrációból származó hiánycélok jellemzik. A tervekkel együtt jár a növekvő elégedettség.

12 116 KISS PASZKÁL Negyedrészt, a tevékenységekkel (tanulás, munka) kapcsolatos elégedettség szintén viszonylag szerény, ám kiterjedtebb összefüggést mutat az aktuális célokkal (R 2 =0,08). A tervek közül szignifikáns (p<0,05) hatása van erre az elégedettségre a megfelelő munkahelyre (Beta= 0,11) és a munkahelyszerzésre (Beta= 0,11), illetve az iskola befejezésére (Beta=0,97) és a diploma megszerzésére (Beta=0,91) vonatkozó céloknak. Emellett megjelent a több pénz megszerzésének (Beta= 0,88), valamint bár kisebb mértékben a szakmai sikerek (Beta=0,52) igénye is. Ezeken a tényezőkön felül szerepet játszottak még a külföldi tanulásra (Beta=0,05), az utazásra (Beta=0,05) és a vállalkozás indítására (Beta=0,04) vonatkozó tervek is. Öszszességében megállapíthatjuk, hogy lényegében a munkahellyel, beosztással kapcsolatos frusztráció és a megkezdett tanulmányok befejezésére való törekvés határozza meg a tevékenységgel kapcsolatos elégedettséget, s csak kisebb szerepet kapnak a szakmai sikerekkel kapcsolatos elképzelések. Ifjúsági problémák. A megkérdezettek az egész korosztályukat érintő problémák közül leggyakrabban a kábítószer elterjedését választották. A probléma hátteréhez tartozik, hogy az önkitöltős, külön borítékban gyűjtött kérdésre, mely a droggal kapcsolatos saját élményeikre és ismerőseik tapasztalataira irányult, ötödük (21%) válaszolta, hogy ő maga kipróbált már valamilyen kábítószert, majdnem felük (43%) pedig arról számolt be, hogy ismerősei között van, aki próbált már ki drogot. A drog tehát a fiatalok életében valóban jelen lévő probléma, melyben a társas nyomás is megfigyelhető, hiszen azok is közvetlen ismerősi körükben szembesülnek a problémával, akik maguk (még) nem próbáltak ki semmilyen szert. 2 Ennél némiképp kevesebben, de még mindig a fiatalok ötöde említette meg a fontos problémák között az egzisztenciateremtéssel és -fenntartással (munkanélküliség, bizonytalan jövő, céltalanság, lakásproblémák) kapcsolatos nehézségeket. Ezek mellett a devianciák egyéb formái is megjelennek (bűnözés, alkohol) az észlelt legfontosabb veszélyek között (2. ábra) A személyes célokhoz hasonlóan a fiatalokat érintő problémák és az élettel való elégedettség kapcsolatát is regressziós modellek segítségével mértük. Itt sem volt célunk ok-okozati viszony keresése (ezt az adatok is kevéssé tették volna lehetővé), s ismét statisztikai okok indokolták, hogy a változócsoportok közötti összefüggéseket ezen a módon mutassuk be. Az általános elégedettség és a fiatalok észlelt problémái közötti kapcsolatokat elemző lineáris regressziós modell egészének magyarázó ereje kicsi (R 2 =0,05). Ez nem is meglepő, hiszen a 19 felkínált probléma közül csupán hármat választott ki egy-egy válaszadó, ám mi az ellenőrizhetőség kedvéért mindegyiket bevontuk ezekben az elemzésekbe. Az észlelt problémák közül az általános elégedettséggel szignifikáns (p<0,05) kapcsolatban van a bizonytalan jövő (Beta= 0,12), a pénztelenség (Beta= 0,12), a lakásproblémák (Beta= 0,09) és a lét- 2 Ez a társas nyomás még akkor kimutatható, ha figyelembe vesszük, hogy saját fogyasztásuk tekintetében az önkitöltős adatok elkülönült kezelése dacára nagyobb mértékű a rejtőzködés, mint a barátokkal kapcsolatos válaszban.

13 Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek 117 drog munkanélküliség bizonytalan jövő bűnözés céltalanság alkohol lakásproblémák pénztelenség létbizonytalanság erkölcsi romlás rossz családi körülmények család válsága kulturálatlanság önálló egzisztencia megteremtése iskolai problémák függés a szülőktől megfelelő iskola hiánya szórakozásra nincs mód kevés a kortársközösség 3,5 3,0 2,1 1,4 13,1 11,1 10,2 9,3 7,5 6,1 25,1 23,3 22,7 22,1 21,5 19,0 17,8 29,4 49, ábra. Az ifjúság három legfontosabbnak ítélt problémája (a válaszadók százalékában) bizonytalanság (Beta= 0,9), illetve a függés a szülőktől (Beta= 0,05). Összességében ezek az együttjárások azt mutatják, hogy az élettel való általános elégedettség elsősorban azzal van összefüggésben, súlyosnak látja-e valaki az önálló egzisztencia megteremtésének korosztályos problémáit. Kevésbé elégedettek saját életükkel, akik ezeket a problémákat említik. Az ifjúsági problémák érzékelése szempontjából két lényeges közvetítő tényezőt minden bizonnyal érdemes megkülönböztetnünk. Egyfelől a személyes tapasztalatra és a közvetlen környezetből származó információkra, másfelől a médiára és a társadalmi úton közvetített tapasztalatokra hagyatkozhatnak a fiatalok a korosztály legfontosabb problémáinak azonosításakor. Az általános elégedetlenséggel együtt járó változók valószínűleg alapvetően a személyes és közvetlen tapasztalatokon nyugodhatnak, melyeket többé vagy kevésbé természetesen megerősítenek a társadalmi-intézményi források is (pl. lakásproblémák). Másodsorban az egzisztenciális elégedettséget vizsgáltuk. A regressziós modell itt is viszonylag gyenge kapcsolatot mutat ezen elégedettség és az észlelt problémák között (R 2 =0,04). Az észlelt problémák közül szignifikáns (p<0,05) kapcsolatban van az egzisztenciális elégedettséggel a bizonytalan jövő (Beta= 0,16), a pénztelenség (Beta= 0,15), a létbizonytalanság (Beta= 0,12), a munkanélküliség (Beta= 0,11), a lakásproblémák (Beta= 0,10) és a bűnözés (Beta= 0,07), illetve a függés a szülőktől (Beta=-0,05), a szórakozási, ismerkedési lehetőségek hiánya (Beta= 0,04). Az egzisztenciális elégedetlenség együtt jár a nehezebbnek észlelt egzisztenciális kilátásokkal, amely kapcsolat természetesnek tekinthető. Érdekes,

14 118 KISS PASZKÁL hogy ehhez társul a bűnözéstől való félelem is. Ez esetben is elsősorban személyes és közvetlen társas tapasztalatok kapcsolhatták össze a két választ. Harmadrészt, a kapcsolatokkal való elégedettség összefüggéseit is megvizsgáltuk az észlelt korosztályos problémákkal, ami azonban a modell szintjén alig kimutatható (R 2 =0,01). Mindössze két változó áll a tucatnyi észlelt probléma közül szignifikáns (p<0,05) összefüggésben a kapcsolati elégedettséggel, a lakásproblémák (Beta=0,07) és a kortárs közösségi kapcsolatok visszaszorulása (Beta=0,05) felett érzett aggodalom. Érdemes megjegyezni, hogy azok tartják ezen problémákat fenyegetőbbnek, akik elégedettebbek a kapcsolataikkal. Végül, a tevékenységekkel kapcsolatos elégedettséget vizsgáltuk az észlelt ifjúsági problémákkal összefüggésben, mely kapcsolat szintén meglehetősen szerénynek (R 2 =0,03) bizonyult. Itt az előzőektől némileg eltérő képet mutat az egyedi változók összefüggése. A drog (Beta=0,10), az önálló egzisztencia megteremtése (Beta=0,09), a céltalanság (Beta=0,08), a kulturálatlanság (Beta=0,07), valamint az erkölcsi romlás (Beta=0,06) állt szignifikáns (p<0,05) kapcsolatban a tevékenységekkel kapcsolatos elégedettséggel. KÖVETKEZTETÉSEK A fenti elemzések szükségképpen csak részleteit mutatják meg a fiatalok egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatos elképzeléseinek, hiszen egy széles merítésű kérdőív néhány kérdésének első elemzésén alapulnak. Az eddigi eredmények két irányba is továbbvihetők. Egyrészt érdemes tovább elemezni a társadalmi-regionális hatásokat, melyek nyomon követésére különösen alkalmas ez a nagy reprezentatív minta. Ugyanakkor a egészség-reprezentáció mélyebb rétegei vizsgálatának irányát is kijelölheti az élettel való elégedettség (boldogság) és az egyes rizikóviselkedésekkel kapcsolatos elképzelések elemzése. Már az eddigi eredmények is alátámasztják, hogy ennek a két területnek a vizsgálata szerencsésen kiegészíti egymást. Így sikerülhet elkerülni azt a csapdát, hogy kizárólag az egészség hiányával (a kockázati tényezőkkel) kapcsolatos eredményekből vonjuk meg az egészséggel összefüggő elképzelések hatásainak mérlegét. Ugyanakkor arra is mód kínálkozik, hogy az egészség kérdését az életmód és a jövőbeni kilátások egészének kontextusában vizsgáljuk. Már ezek az első eredmények is számos érdekes, továbbgondolásra érdemes tényt és következtetést hoztak. Az egyik ilyen szempont, hogy az általános elégedettség értelmezését megkönnyítik, a jelentéstartományát bővítik a részletes elégedettségfaktorok. Ezek köre mindenképpen kibővítendő az egészséggel kapcsolatos területekkel a későbbi kutatásokban, a szubjektív jólétet mérő más eszközökkel együtt (negatív-pozitív érzelmek, boldogság). További tapasztalat, hogy az elégedettség pozitív és negatív oldalai egybecsengenek, sőt a célok tekintetében megfigyelhetőek kifejezetten hiánycélok, melyek megfogalmazódása, úgy tűnik, elége-

15 Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek 119 detlenségből fakad. Mind a cél-, mind a magyarázó változók körében előtérben állnak az egzisztenciateremtés kérdései. Ez egyrészt korosztályi sajátosság is lehet, azonban az e válaszok mögött tapintható létbizonytalanság azonban az jelen magyar társadalom állapotaiból is fakadhat. Az elkövetkező empirikus kutatásaink a 2003-ban megfogalmazott helyzetképre és a fentiekben összefoglalt első elemzésekre épülnek. Tovább kívánjuk vinni a kutatásokat az élettel való elégedettséget befolyásoló tényezők, illetve az egészséget kockáztató bizonyos viselkedési formák (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, drogozás) behatóbb vizsgálatának irányába. A következőkben a társas-társadalmi konstrukciós folyamatok feltárására koncentrálunk, a két jelenségkör részleteit is egyre inkább feltárva. IRODALOM ARGYLE, M. (1987): The psychology of happiness. Methuen, London. BRADBURN, N. M. (1969): The structure of subjective well-being. Aldine, Chicago. COMPTON, W. C., SMITH, M. L., CORNISH, K. A., QUALLS, D. L. (1996): Factor Structure of Mental Health Measures. Journal of Personality and Social Psychology, 71 (2) DIENER, E., EMMONS, R., LARSEN, R., GRIFFIN, S. (1985): The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, GIBBONS, F. X., GERRARD, M. (1995): Predicting Young Adults Health Risk Behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 69 (3) JESSOR, R., TURBIN, M. S., COSTA, F. M. (1998): Protective factors in Adolescent Health Behavor. Journal of Personality and Social Psychology, 75 (3) LENGYEL GY. (2002): Bevezetés: társadalmi indikátorok, akciópotenciál, szubjektív jólét. In: Lengyel Gy. (szerk.): Indikátorok és elemzések. BKÁE, Budapest LENGYEL GY., HEGEDŰS R. (2002): A szubjektív jólét objektív tényezői nemzetközi összehasonlításban. In: Lengyel Gy. (szerk.): Indikátorok és elemzések. BKÁE, Budapest LENGYEL GY., JANKY B. (2002): A szubjektív jólét társadalmi feltételei. In: Lengyel Gy. (szerk.): Indikátorok és elemzések. BKÁE, Budapest MYERS, D. G., DIENER, E. (1995): Who is happy? Psychological Science, RYFF, C. D., KEYES, L. M. (1995): The Structure of Psychological Well-Being Revisited. Journal of Personality and Social Psychology, 69 (4) STAUDINGER, U. M., FLEESON, W., BALTES, P. B. (1999): Predictors of Subjective Physical Health and Global Well-Being: Similarities and Differences Between the United States and Germany. Journal of Personality and Social Psychology, 76 (2)

16 120 KISS PASZKÁL MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET. ÉRTÉKEK Mennyire fontosak az egyes értékek az Ön életében (1 5)? N Átlag Szórás belső harmónia ,65 0,654 hatalom ,67 1,210 szabadság ,50 0,742 társadalmi rend ,71 1,087 érdekes élet ,88 0,986 udvariasság ,37 0,779 gazdagság ,72 1,024 nemzet szerepe ,57 1,088 kreativitás ,09 0,896 békés világ ,67 0,660 a tradíciók tisztelete ,91 0,981 vallásos hit ,98 1,314 családi biztonság ,82 0,481 egység a természettel ,10 0,904 változatos élet ,88 0,948 vezetésre és döntésre való jog ,75 1,065 igaz barátság ,69 0,619 a szépség világa ,84 1,006 Hatalomcentrizmus ,2 0,94 Harmónia ,70 0,43 Ingerkeresés ,88 0,85 Tradicionalizmus ,48 0,88

17 Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek MELLÉKLET. SZUBJEKTÍV TÁRSADALMI HELYZET Összességében hogy érzi, Önök anyagilag: Gyakoriság Érvényes válaszok % Érvényes válaszok gondok nélkül élnek 381 9,6 beosztással jól kijönnek ,8 éppen hogy kijönnek a jövedelmükből ,5 hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak ,1 nélkülözések között élnek? 78 2,0 Összesen ,0 Hiányzó adatok Nincs válasz 4 Nem tudja 29 Válaszmegtagadás 14 Összesen 47 Összesen 4000 Melyik társadalmi csoportba sorolná magát? Gyakoriság Érvényes válaszok % Érvényes válaszok alsó társadalmi csoport 327 8,5 alsó közép társadalmi csoport ,8 középső társadalmi csoport ,4 felső közép társadalmi csoport 155 4,0 felső társadalmi csoport 11 0,3 Összesen ,0 Hiányzó adatok Nincs válasz 6 Nem tudja 122 Válaszmegtagadás 17 Összesen 145 Összesen 4000

18 122 KISS PASZKÁL 3. MELLÉKLET. SZOCIOÖKONÓMIAI STÁTUSZ Anya legmagasabb befejezett iskolai végzettsége Gyakoriság Érvényes válaszok % Érvényes válaszok legfeljebb 8 általános ,0 szakmunkás ,4 érettségizett ,9 diploma ,6 Összesen ,0 Hiányzó adat 104 Összesen 4000 Apa legmagasabb befejezett iskolai végzettsége Gyakoriság Érvényes válaszok % Érvényes válaszok legfeljebb 8 általános ,7 szakmunkás ,5 érettségizett ,7 diploma ,0 Összesen ,0 Hiányzó adat 245 Összesen 4000 Mennyi volt a háztartás nettó bevétele a múlt hónapban? Gyakoriság Érvényes válaszok % Érvényes válaszok 60 ezer ft vagy kevesebb 250 8, ezer ft 119 4, ezer ft 158 5, ezer ft 128 4, ezer ft , ezer ft , ezer ft , ezer ft , ezer ft 97 3,4 501 ezer ft és 1 millió ft között 17 0,6 Összesen ,0 Hiányzó adat 1154 Összesen 4000

19 Hogyan szeretnének élni a fiatalok? Célok, vágyak, veszélyek MELLÉKLET. ÉLETTEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG Elégedettségkérdések és összevont mutatók leíró statisztikája N Átlag Szórás Mennyire elégedett partnerkapcsolataival? ,05 1,238 Mennyire elégedett baráti kapcsolataival? ,34 0,889 Mennyire elégedett munkavállalási lehetőségeivel? ,95 1,252 Mennyire elégedett tanulási, önképzési lehetőségeivel? ,62 1,111 Mennyire elégedett jelenlegi életszínvonalával? ,49 1,087 Mennyire elégedett személyes élettervei megvalósításának esélyeivel? ,41 0,991 Mennyire elégedett jövőbeli kilátásaival? ,40 0,986 Mindent számításba véve, ön mennyire elégedett azzal, ahogyan most él? ,51 0,921 Egzisztenciális elégedettség ,43 0,89 Társas, kapcsolati elégedettség ,21 0,84 Tevékenységekkel való elégedettség ,35 1,05

20 124 LISZNYAI

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Társadalmi közérzet

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Társadalmi közérzet Társadalmi közérzet Társadalmi közérzet Erdélyi Magyar Adatbank Vannak-e Önnek olyan személyes elképzelései, amelyeket a következő öt évben szeretne megvalósítani? igen 72.8% nem 27.2% igen nem 1. ábra.

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi

Részletesebben

Jóllét az ökológiai határokon belül

Jóllét az ökológiai határokon belül Jóllét az ökológiai határokon belül Csutora Mária Kaposvár, 2014 április 8. 1 Jóllét az ökológiai határokon belül? Lehetünk-e boldogok és elégedettek oly módon, hogy ökológiai lábnyomunk ne haladja meg

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A konfirmáció mint a fiatalok megtartásának eszköze

A konfirmáció mint a fiatalok megtartásának eszköze A konfirmáció mint a fiatalok megtartásának eszköze Magyarországi egyház szociológiai kutatások tanulságai a fiatal felnőttek szemszögéből Hámori Ádám szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

3. Jövőkép és értékrend kutatásunk eredményei alapján

3. Jövőkép és értékrend kutatásunk eredményei alapján 3. Jövőkép és értékrend kutatásunk eredményei alapján 3.1 A jelenlegi és a felnőttkori társadalmi státusz Megkérdeztük a gyerekeket arról, hogy hol helyezik el magukat egy 10 fokú társadalmi létrán ahol

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN BEVEZETŐ ARISZTOTELESZ eudaimonia boldogság ÉLETMINŐSÉG A JÓLÉT KONCEPCIÓ KIFEJEZŐJE INTERDISZCIPLINÁRIS PROBLÉMA ÉLETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK -

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében

Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében BUSA CSILLA KESZTYÜS MÁRK FÜZESI ZSUZSANNA TISTYÁN LÁSZLÓ Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében Bevezetés A fiatal felnõttek egészségmagatartása

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Kutatásunkban azt kívántuk feltárni, hogy mi jellemzi a kollégista egyetemi hallgatók életvilágát, szabadidő eltöltési szokásait, kortársi szocializációját,

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról 2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.

Részletesebben

Napjainkban egyre gyakoribbá válik a diákok körében a külföldi oktatási intézményekben

Napjainkban egyre gyakoribbá válik a diákok körében a külföldi oktatási intézményekben I~ KUTATÁS KÖZBEN Napjainkban egyre gyakoribbá válik a diákok körében a külföldi oktatási intézményekben történő tanulmányok folytatása. A külföldi tanulásnak különös jelentőséget adott hazánk tavalyi

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Cigány fiatalok migrációja

Cigány fiatalok migrációja 20 ÚJ EGYENLÍTÔ P Á L Y A M U N K Á K Cigány fiatalok migrációja HAJNÁCZKY TAMÁS HÁMORI ÁDÁM A képek forrása: Hajnal lászló Endre: Romák Kanadában. Kivándorlás magyaror - szágról az 1990-es évek második

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV ORSZÁGOS EGÉSZSÉGMONITOROZÁSI PROGRAM ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS. 2000. október-november

ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV ORSZÁGOS EGÉSZSÉGMONITOROZÁSI PROGRAM ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS. 2000. október-november ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV ORSZÁGOS EGÉSZSÉGMONITOROZÁSI PROGRAM ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2000. október-november Egészségfejlesztési Kutatóintézet Magyar Gallup Intézet A-82/2000 1 A kérdőív kitöltésekor

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia

életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Egyenlőtlenségek és egészségi

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata

A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata DEMIN XIII. MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata Vincze Ferenc 1, Bödecs Tamás 2, Földvári Anett 1, Palsák Nóra 1,

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása Ismerkedés a munka világával és a család Bevezetés Esettanulmány Értelmi sérült fiatalok sérülés szerinti alcsoport 16 és 20 éves kor között Bevezetés Intézménytelenítés

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez

Részletesebben

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006 A Network-Elemzés - és felhasználása általános iskolai osztályok társas szerkezetének és a szerveződésért felelős személyes tulajdonságok feltárására Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben