ING ÖNKÉNTES ÉS MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2011 ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT

Átírás

1 ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztári ágazat KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2011.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés I. Cég és cégvezetés II. Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár alkalmazotti állományának bemutatása III. A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló tényezők Taglétszám alakulása Működés A Pénztár önkéntes ágazatának működési eredménye 2011 ben Pénztári tartalékok alakulása Működési céltartalék Fedezeti céltartalék Likviditási céltartalék Összefoglaló a tartalékok alakulásáról Céltartalékok Cash flow kimutatás Mutatószámok Azonosítatlan befizetések Szolgáltatási kiadások alakulása év várakozás utáni kifizetések Egyéb kiegészítő megjegyzések Vállalt tagdíjak Magánnyugdíjpénztárból átutalt reálhozam, tagdíj kiegészítés IV. A évi befektetési tevékenység értékelése A pénztár hozama Kötvényhozam Részvényhozam Pénzpiaci hozam Eszközallokáció Hatások számszerűsítése A portfolió Hatások számszerűsítése B portfolió Hatások számszerűsítése C portfolió Hatások számszerűsítése D portfolió Hatások számszerűsítése H portfolió Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása FX Forward ügyletek Egyéb ügyletek

3 4.15 A hozamráta alakulása negyedévente V. Számviteli politika A számlaosztályok tartalma A befektetések elszámolása A főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolata A Pénztár zárásakor elvégzendő feladatok VI. A évi biztosításmatematikai jelentés VII. Kiegészítő információk: táblázat: Egyéni számlák állása (ezer Ft) táblázat: Az egyéni számlák alakulása (db és ezer Ft) táblázat: Tagdíjfizetés nélkül bennhagyott egyéni számlák száma és összege táblázat: Szolgáltatási számlák állása (ezer Ft) táblázat: Tagi lekötések A 223/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 12. számú melléklete: A 223/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 13. számú melléklete:

4 Bevezetés Az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár és ING Magánnyugdíjpénztár július 1 én vegyes pénztárrá alakult. A jogutódként létrejött ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazatot is működtet. A Pénztár a évről készített éves beszámolójánál a mérlegkészítés dátumát március 5 ével állapította meg a számviteli politikájában. 4

5 I. Cég és cégvezetés A cég elnevezése: ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Székhely: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Adószám: január 01 től Fővárosi Bíróság Ny.t. szám: Pk.60910/1996/8 Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tisztségviselői. Igazgatótanács Ellenőrző Bizottság Elnöke: Dr. Borza Gábor Elnöke: Rittinger Tamás Tagjai: Kovácsné Tímár Ildikó Tagjai: Katona Zsolt Szépkúti István Rózsa Zsuzsanna Dr. Kiser Dóra Boér Zoltán Dr. Kótiné Somfai Ágnes Dobos Csilla (munkáltatói tag) május 26 tól Polyákné Tóth Erzsébet Fecske Ilona május 26 ig Tóth Regina Bagó Adrienne (munkáltatói tag) május 26 ig Závori Andrea Fekete László május 26 ig A tisztségviselők feladataik ellátásáért díjazásban nem részesülnek. Jogi képviselő: Aktuárius: Dr. Bezsilla Katalin Diószeghy Zoltán április 1 től Czibula István március 31 ig 5

6 II. Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár alkalmazotti állományának bemutatása Ügyvezető: Jónás Veronika (FTE 1 : 0,5) január 1 től január 30 ig Veres János (FTE: 0,5) január 31 től Főkönyvelő: Linnert Csillag (FTE: 0,11) Belső ellenőr: Befektetésekért felelős szakértő: Micskó Erika (FTE:0,5) Hetyéssy Pál (FTE:0,5) január 17 ig Kovács Zsolt (FTE: 0,05) január 17 től Az alkalmazottak az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral állnak munkaviszonyban. A bérköltségek, járulékok, egyéb személyi jellegű kifizetések a Pénztár Költségmegosztási Szabályzata szerint került megosztásra a két ágazat között, alábbiak szerint: Ágazatok közti költségmegosztás önkéntes magán december 1 től 14% 86% január 1 től 13% 87% január 1 től 15% 85% szeptember 1 től 83% 17% Az ügyvezető járandósága: Ft/év Az egyhavi bruttó besorolási átlagbér 2011 ben: Ft/hó/fő. A változásokat az alábbi táblázat tartalmazza: Alkalmazottak év év Változás Változás (%) decemberi záró létszám Aktív: 68 fő Passzív: 17 fő (FTE: 62,35) Aktív: 23 fő Passzív: 14 fő (FTE: 36,80) 45 fő (FTE: 25,55) 66,17% ( 40,97%) 1 FTE: teljes munkaidőre viszonyított létszám A z alkalmazotti létszám csökkenése nagyrészt csoportos létszámcsökkentés keretében valósult meg. Bérköltségek alakulása, megoszlása az ágazatok között (adatok ezer Ft ban) Változás (2011/2010) Kategória önkéntes magán összesen önkéntes magán összesen önkéntes magán összesen Állományba tartozó alkalmazottak munkabére % 33% 23% Állományba nem tartozók munkadíja , , % 33% 10% Egyéb személyi jellegű kifizetések % 12% 6% Bérjárulékok % 39% 29% Összesen % 32% 22% 6

7 III. A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló tényezők 3.1 Taglétszám alakulása A Pénztár önkéntes ágazatának évi pénzügyi tervében új tag belépésével és átlépővel számolt. A tényadatok szerint ehhez képest december 31 ig összesen új tag, illetve átlépő létesített tagsági viszonyt a Pénztárnál. Ez a létszám fővel csökkent a szolgáltatások igénybevétele, 422 fővel az átlépők, 155 fővel haláleset, fővel kilépés és 17 fővel egyéb megszűnés miatt. Ezzel az év végi taglétszám fő volt a tervezett év végi fős taglétszámmal szemben ami csupán 2 % kal marad el a tervezettől Tény (fő) Pénzügyi terv (fő) Eltérés (terv tény) (fő) Belépett új tagok létszáma Év végi taglétszám Éves átlagos taglétszám (fő) 2011 Nyitó Záró Átlag I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Éves átlagos taglétszám 2011 ben: Az önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazatban is tagsági jogviszonnyal rendelkezők száma: 2007.december 31 én fő, december 31 én fő, december 31 én fő, december 31 én fő december 31 én főre csökkent a magánnyugdíjpénztári TB visszalépők miatt. 7

8 3.2 Működés Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár a tevékenységét a Budapest, Dózsa György út 84/b sz. ingatlanban folytatja. A Pénztár adminisztrációjának egy részét kiszervezte az ING Pénztárszolgáltató Zrt. hez. A Pénztárszolgáltató a tevékenységének keretében az alábbi feladatokat látja el: a Pénztár pénzügyi és számviteli nyilvántartásainak vezetése, a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetése, üzletpolitikájának kialakítása és a zavartalan működés megalapozása, a tagsági kör fejlesztésének megszervezése, továbbá az ügyfélszolgálati tevékenység meghatározott része (contact center, az ügyfélfogadó teremben szóbeli tájékoztatás, iratok átvétele, ügyfélpanaszok továbbítása a Pénztár ügyfélszolgálati osztálya részére) A Pénztár december 1 től az operációs tevékenység másik részét (ügyfélszolgálat, panaszkezelés, beléptetések, szerződés nyilvántartás, szolgáltatások teljesítése, számlakezelési tevékenység) saját maga látja el. A Pénztár vagyonkezelését az ING Alapkezelő Zrt. végzi. Biztosítja a mindenkori jogszabályokban előírt személyi, tárgyi és garanciális feltételeket a kezelt pénztárvagyon tekintetében. A befektetési tevékenységét a vagyonkezelési szerződés alapján végzi. A Pénztár letétkezelését az ING Bank Zrt. végzi, amely tevékenységének keretében a letétkezelőnél letétként kezelt, valamint a Keler Zrt. nél vezetett banki értékpapírszámlákon jóváírt értékpapírokról nyilvántartást vezet, illetve teljesíti az értékpapírszámlákra vonatkozó előírásokat. A Pénztár könyvvizsgálója az Ernst & Young Kft. a bejegyzett könyvvizsgálója Bertalan Zsuzsanna (kamarai tagsági szám: ). A könyvvizsgáló a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért 42 ezer euro díjat számított fel. 8

9 3.3 A Pénztár önkéntes ágazatának működési eredménye 2011 ben A működési tartalék bevétele ezer forint volt a tervezett ezer forinttal szemben (103% a tervteljesítés aránya). A működési tartalék összes kiadása ezer forint volt, ami a pénzügyi terv 96% a. Az egyéb költségek sor tartalmazza az egyéb szolgáltatások költségeit. A költségek között nagyobb eltérés (+63%) az egyéb költségek esetében van. Ennek oka, hogy a pénzügyi terv nem számolt a digitális archiválás önkéntes ágazatot érintő részével, ami ezer forint összeget jelent. A nettó hozam esetében is nagy eltérés van negatív irányban, ahol a tervezett 397 ezer forint helyett ezer forint a nettó hozam, ami a devizás szállítók miatt felmerült árfolyamveszteségből adódik az euro évközi árfolyamváltozása miatt. A Pénztárnak ezer forintos nyeresége keletkezett 2011 ben. A működési eredmény alakulása 2011 ben (ezer Ft) Eredmény tételek Működési eredmény Tény Terv Tervteljesítés aránya a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek és ráfordítások % Tagdíj előírás % + Utólag befolyt tagdíj n/a Meg nem fizetett tagdíj n/a Tagok egyéb befizetései Egyéb bevétel (pl. átlépési költség) Egyéb ráfordítás b Nettó Hozam (+kamatok) % Ebből értékelési különbözet 2 Ebből letétkezelői díj c Költségek % Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési tevékenység) % Albérleti díj % Eszközbérlet % HR szolgáltatás díja % Marketing, hirdetés, reklám költség % Könyvvizsgálat díja % Bankköltségek % Bérköltség és járulékai % Felügyeleti díj és bírság % Egyéb költségek % d Rendkívüli eredmény 0 0 a+b+c+d Eredmény összesen % 9

10 A működéssel kapcsolatos kiadások között szereplő posta és bankköltségek összege ezer forint. Ennek egy része kapcsolatos a nyugdíjszolgáltatások folyósításával, de a főkönyvben ez nincs elkülönítetten kimutatva. 3.4 Pénztári tartalékok alakulása A tagdíjak megosztása a tartalékok között január 1 től az alábbi módon történt: fedezeti alap működési alap likviditási alap forint éves befizetésig 95% 4,9% 0,1% forint éves befizetés felett (a forint feletti részre) 97% 3% 0% A fenti táblázat alapján a tagi jellegű befizetések (tagdíj vagy egyéb tagi befizetés, illetve munkáltatói hozzájárulás, kivéve a támogatás) egyéni számlára történő leosztásakor forint bevallás előírás alatt az első, forintos szint elérésével a forintot meghaladó részre a második megosztás érvényesül. A tartalékolás általános szabályaitól eltér az újonnan belépő tag befizetései, amelyeknek 100% a a működési tartalékot illeti meg, amíg a tag halmozott befizetése a forintot el nem éri október 1 től a tagdíjak megosztása megváltozott az alábbiak alapján: fedezeti alap működési alap likviditási alap forint éves befizetésig 94,1% 5,8% 0,1% forint éves befizetés felett (a forint feletti részre) 95,6% 4,4% 0% A fenti táblázat alapján a tagi jellegű befizetések (tagdíj vagy egyéb tagi befizetés, illetve munkáltatói hozzájárulás, kivéve a támogatás) egyéni számlára történő leosztásakor forint bevallás előírás alatt az első, forintos szint elérésével a forintot meghaladó részre a második megosztás érvényesül. A tartalékolás általános szabályaitól eltér az újonnan belépő tag befizetései, amelyeknek 100% a a működési tartalékot illeti meg, amíg a tag halmozott befizetése a forintot el nem éri október 1 től a minden pénztártag által kötelezően megfizetendő legkisebb összegű tagdíj az egységes tagdíj forintról forintra emelkedett Működési céltartalék A Pénztár Működési céltartalékának nyitó állománya 15 ezer forint volt. A Pénztárnak 2 ezer forintos céltartalék csökkenése volt az időarányos kamatra képzett értékelési különbözetből így a mérlegfordulónapon a záró állomány 13 ezer forint volt. 10

11 3.4.2 Fedezeti céltartalék A Fedezeti céltartalék nyitó állománya 2011 ben ezer forint volt. Tárgyévben a tagdíj és egyéb bevételek az egyéni számlákat ezer forinttal növelték, ezt növelte még a más pénztárból átlépő tagok hozott fedezete, ami ezer forint volt, valamint a tagdíj kiegészítésként utalt ezer forint. A tartalékokat módosították a befektetésekkel kapcsolatos bevételek ezer forinttal, illetve a befektetéssel, vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadások (úgymint árfolyamveszteség, fizetett kamatok, vagyon és letétkezelői díjak, valamint a közvetítői jutalékok), melyek tárgyévi összértéke ezer forint volt. A nettó hozam tervezett nagysága ezer forint volt, ami lényegesen meghaladja a ténylegesen realizálódott nettó fedezeti hozam összegét ( ezer forint). Az év folyamán kedvezőtlenül alakult a tőkepiacok teljesítménye, ez pedig éreztette a hatását az év folyamán elért nettó hozam összegében is. A nettó hozam 3,5 milliárd forint értékelési különbözetet tartalmaz. A befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások (pl. vagyonkezelői és letétkezelői díj) a befektetések eredményében került elszámolásra. Ez év folyamán ezer forint volt. A Fedezeti céltartalék kiadásait részletesen mutatja a tartalék alakulását összefoglaló tábla. A kilépők, átlépők és a szolgáltatásban részesülők miatt bekövetkezett fedezeti alap csökkenés 2% kal magasabb ( ezer forint), mint a tervezett összeg ( ezer forint). De a terv nem számol a 10 év várakozás utáni kifizetések összegével ( ezer forint), sem a haláleseti kifizetésekkel ( ezer forint). Mind az átlépések ( ezer forint), mind a szolgáltatások ( ezer forint) alacsonyabb kifizetéssel valósultak meg, mint a terv értékei ( illetve ezer forint). A más pénztárból átlépők által hozott összeg ( ezer forint) 122% a a tervezettnek, bár az átlépők tervezett taglétszáma 15% kal elmaradt a tervtől a hozott vagyon meghaladja a tervet. Az Egyéb tartalékot érintő könyvelések között szerepel a évben a magánnyugdíjpénztárak által reálhozam címen utalt ezer forint, mellyel a terv nem számolt, ez a magyarázata a nagy eltérésnek a tervhez képest. A munkáltatói kötelezettségvállalások a megállapodásoknak megfelelően teljesültek az év folyamán, melyet a pénztár informatikai rendszere ellenőriz. A Fedezeti céltartalék tárgyévi növekedésének értéke összesen ezer forint, amely a tárgyév végi Fedezeti céltartalék összességének 1,66% a. 11

12 A fedezeti tartalék évi terv és tényadatainak összefoglalása (ezer Ft) Megnevezés Fedezeti tartalék Tény Terv Tervteljesítés aránya n Nyitó Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek % Tagdíj előírás % + Utólag befolyt tagdíj n/a Meg nem fizetett tagdíj n/a Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Egyéb ráfordítás b Nettó Hozam (+kamatok) % Ebből értékelési különbözet Ebből vagyonkezelői díj % Ebből letétkezelői díj % a+b Eredmény összesen % Eredményt nem érintő tartalékmozgások e Más pénztárból átlépők hozott fedezet % f Kiegészítés g Kilépők fedezeti alap csökkenés % Járadékszolgáltatás év várakozás utáni szolgáltatás kifizetés Átlépők % Haláleset Egyösszegű nyugdíj + Rokkantnyugdíj % h Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama, póthozam i Egyéb tartalékot érintő könyvelések % Átcsoportosítás likvid alapba fedezetiről 73 Tagi kölcsön levonás SZJA levonás % Működési tartalékból átcsoportosítás 0 Átlépési és szolgáltatási költségek Reálhozam e+f+g+h+i Eredményt nem érintő mozgások összesen % évi tartalék alakulás % z Záró tartalék % 12

13 3.4.3 Likviditási céltartalék A tárgyév folyamán a pénztár az értékelési különbözetre, az egyéb céltartalékokra, illetve a beazonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék együttesen ezer forint volt. Ezen belül a tagdíjbevételekből ezer forint került likviditási tartalékba, míg az elért nettó hozam összege ezer forint volt. A likviditási tartalék kiadásait befektetésekhez kapcsolódó költségek képezik, melyek a befektetések eredményében kerülnek elszámolásra. A likviditási tartalékból ezer forint került átcsoportosításra a fedezeti és működési alapra a beazonosított függő tételek, illetve egyedi esetekben póthozam megítélése miatt, további 73 ezer forint a likvid alapról került átcsoportosításra a kisösszegű negatív egyenlegek, egyéb kisösszegű tételek miatt a fedezeti alapra, valamint 118 ezer forint a nem teljesített visszakért átlépős tételek elvezetése miatt. A Likviditási tartalék Tagdíjbevételére ezer forintot terveztek, a tény adatok ehhez képest 86% on teljesültek. Megnevezés Likviditási tartalék Tény Terv n Nyitó Tervteljesítés aránya Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek % Tagdíj előírás % + Utólag befolyt tagdíj 31 n/a Meg nem fizetett tagdíj n/a Tagok egyéb befizetései 271 Egyéb bevételek Egyéb ráfordítás b Nettó Hozam (+kamatok) % Ebből értékelési különbözet Ebből vagyonkezelői díj % Ebből letétkezelői díj % a+b Eredmény összesen % Eredményt nem érintő tartalék mozgások g Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama, póthozam % h Egyéb tartalékot érintő könyvelések 191 Likvid tartalékból átcsoportosítás 73 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék felhasználás egyéb célokra 118 g+h Eredményt nem érintő mozgások összesen % évi tartalék alakulás % z Záró tartalék % 13

14 3.4.4 Összefoglaló a tartalékok alakulásáról A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytat. Bevételei főként tagdíj és hozambevételekből állnak. Tagdíj és tagdíj típusú bevételként 2011 ben ezer forintot terveztünk, a ténylegesen befolyt és lekönyvelt bevétel ezer forint volt. Ez a tervezett bevétel 99,08 % ának felel meg. Egy további tényező az eredmény alakulásában a fizetettségi mutató, amely kifejezi, hogy a tagság mekkora hányada teljesített befizetést ben ez a mutató 48,97%. (2010 ben 49,56%). A mutató számításakor a teljes aktív tagság lett figyelembe véve, és azt vizsgáltuk, hogy a tag teljesített e befizetést a tárgyidőszakra vonatkozóan. A pénzügyi terv 49,4% os fizetettséggel kalkulált. A Pénztár eredményének alakulása 2011 ben (ezer Ft ban) Megnevezés Működési Likvid Fedezeti Összesen n Nyitó Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek Tagdíj előírás Utólag befolyt tagdíj Meg nem fizetett tagdíj Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Egyéb ráfordítás Működési céltartalék jövőbeni kötelezettségekre 0 0 b Hozam Ebből értékelési különbözet Ebből vagyonkezelői díj Ebből letétkezelői díj c Költségek Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési tevékenység) Albérleti díj Eszközbérlet HR szolgáltatás díja Marketing, hirdetés, reklám költség Könyvvizsgálat díja Bankköltségek Bérköltség és járulékai Felügyeleti díj és bírság Egyéb költségek

15 d Rendkívüli eredmények 0 0 a+b+c+d Eredmény összesen Eredményt nem érintő tartalék mozgások e Más pénztárból átlépők hozott fedezet f Kiegészítés g Kilépők fedezeti alap csökkenés Járadékszolgáltatás év várakozás utáni szolgáltatás kifizetés Átlépők Haláleset Egyösszegű nyugdíj + Rokkantnyugdíj h Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama, póthozam i Egyéb tartalékot érintő könyvelések Likvid tartalékból átcsoportosítás fedezetire Tagi kölcsön levonás SZJA levonás Átlépési és szolgáltatási költségek Egyéb likviditási célokra képzett tartalék felhasználás egyéb célokra Értékelési különbözetre képzett céltartalék 2 2 Reálhozam e+f+g+h+i Eredményt nem érintő mozgások összesen évi tartalék alakulás z Záró tartalék

16 3.4.5 Céltartalékok 73OEA Fedezeti céltartalék Nagyságrend: ezer forint Előző év Tárgyév Mód Sorszám PSZÁF kód Megnevezés c d z OEA1 I. Egyéni számlákon OEA101 Nyitó állomány OEA102 Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) OEA103 Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon (+) OEA104 Egyéni számlákat megillető hozambevételek (+) OEA105 Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet (+/ ) OEA106 Likviditási tartalékokból átcsoportosítás (+) OEA107 Tartaléktőke átcsoportosítás (+/ ) OEA108 Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) OEA109 Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés ( ) OEA110 Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása ( ) OEA111 Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások ( ) OEA112 Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások ( ) OEA113 Egyéb változás (+/ ) OEA114 Egyéni számlák záró állománya OEA2 II. Szolgáltatási tartalékon OEA201 Nyitó állomány OEA202 Egyéni számláról tárgyévben átcsoportosított szolgáltatások fedezete (+) OEA203 Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés (+) OEA204 Szolgáltatási tartalékon jóváírt egyéb bevételek (+) OEA205 Szolgáltatási tartalékot megillető értékelési különbözet (+/ ) OEA206 Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek (+) OEA207 Likviditási tartalékokból átcsoportosítás (+) OEA208 Tartaléktőkéből átcsoportosítás (+) OEA209 Tagoknak, kedvezményezetteknek nyújtott pénztári szolgáltatások ( ) OEA210 Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés ( ) OEA211 Más pénztárba átlépő tag szolgáltatási fedezetének átadása ( ) OEA212 Szolgáltatások folyósításával kapcsolatos kiadások ( ) OEA213 Szolgáltatási számlát terhelő egyéb kiadások ( ) OEA214 Szolgáltatási számlákat terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások ( ) OEA215 Egyéb változás (+/ ) OEA216 Szolgáltatási tartalék záró állománya

17 73OEB Likviditási tartalékok Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Nagyságrend: ezer forint Előző év Tárgyév Mó d c d z OEB1 I. Likviditási portfolió értékelési különbözetére OEB101 Nyitó állomány OEB102 Tárgyévben likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék (+) OEB103 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékába átcsoportosítás egyéni számláról (+) OEB104 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékába átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) OEB105 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékába átcsoportosítás működési céltartalékból (+) OEB106 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékának egyéb bevételei (+) OEB107 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékából átcsoportosítás egyéni számlára ( ) OEB108 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) OEB109 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékából átcsoportosítás működési célra ( ) OEB110 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékának felhasználása egyéb célra ( ) OEB111 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékának záró állománya OEB2 II. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára OEB201 Nyitó állomány OEB202 Tárgyévben az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék (+) OEB OEB OEB205 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás egyéni számláról (+) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás működési céltartalékból (+) OEB206 Azonosítatlan befizetések befektetési hozama kockázati tartalékának egyéb bevételei (+) OEB OEB OEB OEB210 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás egyéni számlára ( ) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékának felhasználása egyéb célra ( ) OEB211 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékának záró állománya OEB3 III. Egyéb likviditási célokra OEB301 Nyitó állomány OEB302 Tárgyévben egyéb likviditási célokra képzett tartalék (+) OEB303 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás egyéni számláról (+) OEB304 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) OEB305 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás működési céltartalékból (+) OEB306 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék egyéb bevételei (+) OEB307 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás egyéni számlára ( ) OEB308 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) OEB309 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás működési célra ( ) OEB310 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék felhasználás egyéb célokra ( ) OEB311 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék záró állománya

18 73OEC Céltartalékok állománya összesen Nagyságrend: ezer forint Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Nyitó állomány Tárgyévi változások Záró állomány c d e OEC01 Működési céltartalék OEC011 jövőbeni kötelezettségekre OEC012 működési portfolió értékelési különbözetére OEC02 Fedezeti céltartalék OEC021 egyéni számlákon (értékelési különbözettel együtt) OEC022 szolgáltatási tartalékon (értékelési különbözettel együtt) OEC03 Likviditási céltartalék OEC031 értékelési különbözetre OEC032 egyéb likviditási célokra OEC033 azonosítatlan befizetések befektetési hozamára OEC04 Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka OEC041 működési célú OEC042 fedezeti célú OEC043 likviditási és kockázati célú OEC05 Összesen:

19 3.4.6 Cash flow kimutatás PSZÁF kód 73OD Cash Flow kimutatás Megnevezés Nagyságrend: ezer forint Előző év Tárgyév 1 2 c d 73OD01 Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (+/ ) OD02 Immateriális javak nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/ ) OD03 Immateriális javakra adott előlegek állomány változása (+/ ) OD04 Tárgyi eszközök (beruházások és beruházásra, felújításra adott előlegek kivételével) nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/ ) OD05 Beruházások, beruházásra, felújításra adott előlegek állomány változása (+/ ) OD06 Befektetett pénzügyi eszközök (hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) állomány változása (+/ ) OD07 Készletek (készletekre adott előlegek kivételével) értékében bekövetkezett állományváltozás (+/ ) OD08 Készletekre adott előlegek állományváltozása (+/ ) OD09 Tartaléktőke állomány változása (+/ ) OD10 Követelésállomány változása (+/ ) OD11 Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (+/ ) OD12 Működési céltartalék állományváltozása, céltartalékok egymás közötti átcsoportosítása miatt (+/ ) OD13 Meg nem fizetett tagdíjak tartalék állományának változása (+/ ) OD14 Hosszú lejáratú kötelezettségek állomány változása (+/ ) OD15 Tagokkal szembeni kötelezettségek állomány változása (+/ ) OD16 Szállítói kötelezettség állomány változása (+/ ) OD17 Hitelfelvétel, kapott kölcsönök (+) OD18 Hitel, kölcsön visszafizetés ( ) OD19 Azonosítatlan függő befizetés állomány változása (+/ ) OD20 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség állomány változása (+/ ) OD21 Hosszú lejáratú bankbetétek elhelyezése ( ) OD22 Hosszú lejáratú bankbetétek megszüntetése (+) OD23 Aktív időbeli elhatárolások állomány változása (+/ ) OD24 Passzív időbeli elhatárolások állomány változása (+/ ) OD25 Fedezeti céltartalékképzés (+) OD26 Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás likviditási céltartalékból (+) OD27 Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) OD28 Más pénztártól átlépő pénztártagok áthozott tagi követelése (+) OD29 Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti tartalékból ( ) OD30 Más pénztárba átlépő pénztártagok átvitt tagi követelése ( ) OD31 Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés fedezeti céltartalékból ( ) OD32 Fedezeti céltartalék felhasználás szolgáltatásnyújtásra ( ) OD33 Egyéb fedezeti céltartalék állományváltozás (+/ ) OD34 Likviditási céltartalékképzés (+) OD35 Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti céltartalékból (+) OD36 Likviditási céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) OD37 Likviditási céltartalékból átcsoportosítás fedezeti tartalékba ( ) OD38 Likviditási céltartalék átcsoportosítás tartaléktőkébe ( ) OD39 Egyéb likviditási céltartalék állományváltozás (+/ ) OD40 Pénzeszköz változás OD401 Készpénz állomány változása (forint és valutapénztár) OD402 Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állomány változása

20 3.5 Mutatószámok (A mutatószámok mellett zárójelben a évi % ok szerepelnek.) Az tagdíjbevételeknek az összes bevételhez viszonyított mutatói Működési alap tagdíjbevételének a működési tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Működési tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 90,30% (88,40%) Működési tartalék tárgyévi összes bevétele A mutató növekedését az összes bevételen belül a Befolyt tagdíjbevételek növekedése okozza, gyakorlatilag az összes bevétel növekedése a tagdíjbevétel növekedéséből adódik Fedezeti alap tagdíjbevételének a fedezeti tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Fedezeti tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 103,48% (50,97%) Fedezeti tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám nagyarányú növekedése oka, hogy a tagdíjbevételekhez viszonyítva kis összegű negatív hozam miatt az összes bevétel szinte a tagdíjbevételek összegével egyenlő Likviditási alap tagdíjbevételének a likviditási tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Likviditási tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 7,73% (12,46%) Likviditási tartalék tárgyévi összes bevétele. A mutatószám csökkenését az összes bevételen belül a tagdíjbevételek arányának csökkenése okozza, ami az előző évihez képest is eredményesebb befektetési tevékenységből származó bevételeknek és ezzel együtt annak arányának növekedésének köszönhető. 20

21 A hozamoknak az összes bevételhez viszonyított mutatói A Működési tartalék bevételei között a tagdíjbevételek, az egyéb bevételek, a folyószámlakamat jelenik meg. A Fedezeti és likviditási tartalékoknál viszonylag magas a pénzügyi bevételek aránya Működési alap hozamának a működési tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Működési tartalék nettó hozama x 100 = 1,14% ( 0,14%) Működési tartalék tárgyévi összes bevétele A mutató csökkenésének oka a tartalék hozamának csökkenése, amit a devizás szállítók miatt felmerült árfolyamveszteség okoz Fedezeti tartalék hozamának a fedezeti tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Fedezeti tartalék nettó hozama x 100 = 3,48% (49,03%) Fedezeti tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám nagyarányú csökkenésének oka, hogy a tagdíjbevételekhez viszonyítva kis összegű negatív hozam miatt az összes bevétel szinte a tagdíjbevételek összegével egyenlő Likviditási tartalék hozamának a likviditási tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Likviditási tartalék nettó hozama x 100 = 92,18% (87,54%) Likviditási tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám növekedése az összes bevételen belül a nettó hozam aránya növekedésének köszönhető, amit az előző évihez képest is eredményesebb befektetési tevékenységből származó bevételek okoznak. A Működési tartalék állománya csak időszakosan, betétlekötés formájában kerül befektetésre, alacsony átlagos érték mellett. Ugyanakkor a két másik tartalék pénzeszközeit vagyonkezelő szervezet fekteti be. 21

22 Működési költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódó mutatószámok Költségek és ráfordítások megoszlása 2011 Adatok ezer Ft ban Anyagköltség 13 0,01% Személyi jellegű ráfordítások ,57% Igénybevett szolgáltatások összesen ,62% Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési) ,55% Könyvvizsgálat díja ,37% Marketing, hirdetés, reklám 954 0,45% Szaktanácsadás költsége ,25% Egyéb szolgáltatások költsége ,74% Albérleti díj ,83% Eszközbérlet ,01% HR szolgáltatás díja ,23% Bankköltségek ,36% Egyéb ktg ,32% Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások ,06% Összes működési költség ,00% A költségnemek között 36,6% a bér és személyi jellegű kiadásokhoz tartozik, míg 29,6% az igénybevett szolgáltatások, további 27,7% az egyéb szolgáltatások aránya és 6,1% a felügyelettel kapcsolatos ráfordításokból adódik. A szolgáltatói díj az előző évhez képest 52% kal csökkent, ennek egyik oka a szolgáltatói szerződés változása volt, mely szerint január 1 től tovább csökkent 1% ra a április 1 től érvényes 1,91% ról. A díj összegének csökkenése nagyjából megfelel a számolásnál használt arányszám csökkenésének, ugyanakkor kismértékű növekedés (8,8%) volt a szolgáltatói díj alapjában, azaz a tagdíjbevételeknél. Bár a könyvvizsgálói díj euróban meghatározott összege nem változott az előző évhez képest, de az euro árfolyam 2011 ben magasabb volt, mint 2010 ben, ez magyarázza a 15% os növekedést. 22

23 Költségek és ráfordítások megoszlása Egyéb ktg. 2% Felügyeleti díj 6% Anyagköltség 0% Bankköltségek 8% HR szolgáltatás díja 1% Eszközbérlet 2% Személyi jellegű ráfordítások 38% Albérleti díj 14% Szaktanácsadás költsége 1% Marketing, hirdetés, reklám 0% Könyvvizsgálat díja 6% Szolgáltató díja (tagszervezési díj) 16% Szolgáltató díja (adminisztrációs díj) 6% 23

24 4.7 Bér és személyi jellegű kiadásoknak a működési költségekhez, ráfordításokhoz viszonyított mutatója Bér és személyi jellegű kiadások x 100 = 36,57% (26,19%) Működési költségek és ráfordítások összesen A mutató növekedésének oka, hogy 45% kal nőttek év folyamán kifizetett személyi jellegű ráfordítások az előző évhez képest, ugyanakkor az összes költség csupán 4% kal nőtt 2010 hez képest. Ezzel megnőtt a bér és személyi jellegű kiadások részaránya az összes költségen belül. A bér és személyi jellegű kiadások növekedését az okozta év folyamán, hogy szeptember 1 től az magán és az önkéntes ágazatra vonatkozó költségmegosztási szabályzat alapján az önkéntes ágazatra magasabb költséghányad jut 83%, (korábban 15%) a lecsökkent magánnyugdíjpénztári tagság miatt. 4.8 Az igénybevett szolgáltatásoknak a működési költségekhez, ráfordításokhoz viszonyított mutatója Igénybe vett szolgáltatások x 100 = 29,62% (52,39%) Működési költségek és ráfordítások összesen A mutató csökkenésének oka, hogy jelentősen csökkentek az igényevett szolgáltatások, 41% al az előző évihez képest, ugyanakkor a bér és személyi jellegű kiadások növekedésével tovább csökkent az igénybevett szolgáltatások részaránya az összes működési költség és ráfordításon belül. 24

25 3.6 Azonosítatlan befizetések Az Azonosítatlan befizetések állományának változása 2011 ben (ezer Ft ban) Nyitóegyenleg január 01. Növekedés 2011 Csökkenés 2011 Záró egyenleg december 31. Nyitó egyenleg növekedés egyéni számla növekedés visszautalások összes csökkenés Záró egyenleg Az Azonosítatlan befizetések állománycsökkenésének alakulása 30 napos időtartamonkénti bontásban (ezer Ft ban) Egyéni számla növekedés Visszautalások január február március április május június július augusztus szeptember október november december összesen Az Azonosítatlan befizetések záró állományának negyedéven túli megbontása (ezer Ft ban) Záró állomány 90 napon túl nap Összesen

26 3.7 Szolgáltatási kiadások alakulása Szolgáltatás típusa 2010 (e Ft) 2011 (e Ft) Változás (e Ft) Változás % ban Járadékszolgáltatás ,59% Nyugdíjszolgáltatás ,43% 10 várakozás utáni kifizetés ,18% Összesen ,43% A szolgáltatási kiadások 37,43% kal nőttek az előző évhez képest. A járadékszolgáltatás 88% kal nőtt év folyamán 4 új tag kért járadékszolgáltatást, 3 tagnak járt le a járadékszolgáltatás időtartama, valamint a többi tagnak is folytatódott a szolgáltatások kifizetése. A nyugdíjszolgáltatásban részesülők száma főről főre nőtt. Ez a 33,5% os növekedés is okozza a kifizetett összegek 48,43% os változását. A 10 éves kifizetést év folyamán fő vette igénybe. Közülük fő a tagság fenntartása mellett igényelt tőke illetve hozamkifizetést, fő pedig megszüntette a tagságát. 986 tagnak a tagságát a 10 év várakozási időt követően, tagdíj nem fizetése miatt szüntettük meg. A kilépettek aránya a jogosultakon belül csupán 9% év várakozás utáni kifizetések Megnevezés Fő Összeg (ezer Ft) 10 év várakozás után már kifizethető ben esedékessé váló kifizetések december 31 ig fő vált jogosulttá a 10 év várakozás utáni kifizetésre, ami a tagság 31% át jelenti. Míg a 2012 ben esedékessé váló kifizetésekkel együtt a évi tagság 34% a válik jogosulttá 10 év várakozás utáni kifizetésre. 3.9 Egyéb kiegészítő megjegyzések Az Önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 223/2000. kormányrendelet értelmében a pénztár a PSZÁF által kiadott nyomtatványok felhasználásával köteles elkészíteni az éves pénztári beszámolót. A beszámoló a vállalkozás folytatásának elve alapján készült, melyet a Pénztár 2011 őszén készült, a 2012 es évre vonatkozó rövid távú, illetve a évekre készült hosszú távú, auditált pénzügyi terve is alátámasztott. A pénzügyi terv elkészülése óta azonban változtak a feltételezésink, a jogszabályi illetve a piaci környezet. Ennek hatására a Pénztár tájékoztatás céljából átdolgozta (de az éves beszámoló elkészítéséig még a 26

27 könyvvizsgálóval nem auditáltatta) a jelenleg érvényben lévő rövid távú pénzügyi tervét, amelyet a május 7 i Igazgatótanácsi és Ellenőrző Bizottsági ülésen bemutatott. Mindezen kívül meg kell azt említenünk, hogy a beszámolóba ezer forintra kerekítve kerültek be az adatok. A kerekítések alkalmazása miatt néhány esetben előfordulhatott az, hogy a tavalyi beszámoló záró adatai nem teljesen egyeznek meg az idei beszámoló nyitó adataival, vagy egy egy olyan adat, amire több helyen is utalás történik, a kerekítések miatt eltérő összeggel szerepel a különböző helyeken Vállalt tagdíjak A Pénztár a 2010 es üzleti évben előírt, de meg nem fizetett vállalt tagdíjakat egyéb ráfordításként elszámolta, valamint az ezzel kapcsolatban megképzett céltartalékot feloldotta, melynek értéke ezer forint volt, valamint ezen felül megképzett és feloldott még ezer forintot a év folyamán kilépett tagok miatt. A Pénztár a tárgyévben a 223/2000. kormányrendelet 18. (3) alapján előírta a vállalt tagdíjakat, melynek értéke ezer forint volt. Ebből a meg nem fizetett tagdíjak értéke ezer forint. A tagok az éves egyenlegközlőben értesítést kapnak a hátralékukról, amennyiben ez nem kerül rendezésre, úgy év folyamán a Pénztár leírja ezen összegeket. A vállalt tagdíjon felüli befizetések a tagok egyéb saját befizetéseiként vannak kimutatva, melynek értéke ezer forint Magánnyugdíjpénztárból átutalt reálhozam, tagdíj kiegészítés év folyamán 18 magánnyugdíjpénztárból összesen ezer forint érkezett reálhozam és tagdíjkiegészítés címén, ez az összeg tag egyéni számlájára került. Ebből ezer forint reálhozam és ezer forint tagdíj kiegészítés. Az ING Önkéntes és magánnyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ágazata ezer forint reálhozamot és ezer forint tagdíj kiegészítést utalt át összesen fő részére az ING önkéntes nyugdíjpénztári ágazatba. 27

28 IV. A évi befektetési tevékenység értékelése 4.1 A pénztár hozama Az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár teljes vagyonkezelésbe bevont részportfolióin 2011 ben az ING Befektetési Alapkezelő Rt az alábbi bruttó hozamokat érte el: A portfólió: 4,89%, B portfólió: 2,46%, C portfólió: 0,23%, D portfólió: 0,74%. H portfólió: 2,40%. Figyelembe véve a befektetések hozamát elsődlegesen befolyásoló benchmark hozamokat (BUX: 20,41%, MAX: 1,64%, RMAX: 5,17%, MSCI World: 6,57%, NTX: 20,75%, MSCI AC: 4,49%, MSCI EM: 8,19%, BIX: 4,97%) a 2011 ben elért bruttó hozamok az A, és a C portfólió esetében alul, a B, a D és a H portfólió esetében felülmúlták a referenciahozamokat. A portfólió benchmark: 5,17%, B portfólió benchmark: 1,64%, C portfólió benchmark: 0,51%, D portfólió benchmark: 0,74%, H portfólió benchmark: 1,62%, Abszolút értelemben vizsgálva a hozamokat, a portfoliók teljesítménye az A portfólió kivételével alulmúlta a 2011 as éves átlagos inflációt (3,9%) és a decemberi év/év inflációt is (4,1%), elsősorban a hazai kötvénypiacnak, másodsorban pedig a magyar részvénypiacoknak köszönhetően. A vagyonkezelő teljesítményének értékelésekor három tényezőt vizsgált meg a Pénztár: a részvényteljesítményt, a kötvényhozamot, illetve az allokációs döntések hatásait. Az egyes hatások mérésére a benchmark hozamokhoz képest elért teljesítmény szolgál. 28

29 4.2 Kötvényhozam A kötvénypiacot reprezentáló MAX index 2011 es 1,64% os teljesítménye a decemberi éves 4,1% os infláció tükrében gyengének mondható ben egy jó évkezdet után a nyár végéig egyetlen ingadozást leszámítva jól teljesített a kötvénypiac. Az év végén viszont a kormány végtörlesztési intézkedései miatt gyengült a forint és emelkedtek a kötvényhozamok, ami miatt végül rosszul szerepeltek az évben a magyar kötvények. A jegybank irányadó kamatlábát 5,75 százalékról év elején 6% ra majd év végén két lépésben 7% ra emelte. A három, öt, tíz és tizenöt éves kötvények referencia hozama rendre +134, +179, +180, illetve +182 bázispontot változott. A tíz éves magyar államkötvény hozama 2011 végén 9,75% on állt, ami 792 bázisponttal haladta meg a hasonló futamidejű német államkötvény hozamát, a 2010 végi 7,95% kal és 499 bázispont felárral szemben. A kötvényhozamokban, a forint árfolyamában nagy volatilitást várunk 2012 ben. Korántsem biztos, hogy a kormány a jövőben nem változtat jelenlegi békülékenyebb hozzáállásán. A jelenlegi magasabb kötvényhozamok viszont jó lehetőséget kínálhatnak hosszabb távon. Nem zárható ki a kétszámjegyű éves teljesítmény sem idén a kötvénypiacon. 4.3 Részvényhozam A BUX a 2010 es stagnálása után 2011 ben lefelé vette az irányt és 20,41% ot értékelődött le, aminek az oka mind globális szinten, mind országhatáron belül keresendő ben Magyarország elvesztette a hosszú lejáratú adósságainak befektetésre ajánlott hitelminősítését, amely a tőzsdei cégek árazásában is jól tükröződött. A 2010 es évhez hasonlóan 2011 ben sem tűzött ki az OTP menedzsmentje profitcélt, mivel a céltartalék képzést jelentős bizonytalanság lengi körül ben a CHFHUF több mint 15% kal értékelődött le, amely a háztartások számára elviselhetetlen szintet ért el. A kormány több intézkedést is bevezetett a devizahitelesek megsegítésére. Ezek közül az egyik az árfolyamgát, a másik pedig a végtörlesztés. A parlament kora ősszel fogadta el az egyösszegű végtörlesztést lehetővé tevő törvény, így a devizahitelesek svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos árfolyamon teljesíthettek végtörlesztést február 28 ig, melyről szándékukat december 30 ig kellett jelezniük a bankok felé. A bankoknak ugyanakkor nem tették kötelezővé forinthitel nyújtását a végtörlesztéshez. Az már látszik, hogy a bankszektor 2011 ben kb. 300 mrd forintos veszteséget szenvedett el a végtörlesztésen, amelyből az OTP t 40 mrd os rész fog terhelni. A végtörlesztésen elszenvedett veszteséget a banki különadó 30% áig el lehet számolni. Az OTP jövedelmezőségét tovább is rontja a parlament által elfogadott a banki különadóról szóló törvény, amely az ígéretek szerint 2013 ban és 2014 ben 35% kal fog csökkeni. 29

30 A MOL részvényeinek az árfolyama 2011 ben 16,5% kal értékelődtek le. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az energia szektor különadója 2012 után megszűnik. A MOL 370 milliárd forintnyi tőkeberuházást tervez 2011 ben, a kitermelés pedig várhatóan hordó lesz naponta idén. Magyarország visszavásárolta az orosz Szurgut 21,2% os MOL részesedését 1,88 milliárd euróért ( forint részvényenkénti áron), mely tranzakció révén az állam lett a társaság legnagyobb részvényese. Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter szerint a kormány a Szurgut pakett megvásárlásával egy nagyon fontos vagyonelemet szerzett vissza, ami már középtávon megtérülő befektetés lehet. Megjegyezte, hogy az akvizíció erős szinergiákat hozhat létre más állami tulajdonú vállalatokkal, mint például az MVM. Az EU megegyezésre jutott a Szíriával szembeni szankciók szigorításával kapcsolatban, a tagok november 15 i dátumban egyeztek meg, ami több időt ad a már meglévő olaj importszerződésekkel rendelkező cégeknek, hogy az olaj embargónak meg tudjanak felelni. A Magyar Telekom a négy nagypapír közül a legjobban teljesítő papír volt, részvényeinek árfolyama 0,6% kal értékelődött fel 2011 ben, ha az osztalékhozamot is figyelembe vesszük, akkor a részvényei így 10,3% kal emelkedtek. A válságadó 2012 után ebben a szektorban is megszűnik a kormány tervei szerint. Az Európai Bizottság azt kéri Magyarországtól, hogy szüntesse meg a telekommunikációs szektorra kirótt különadót, mely sérti az EU s szabályozást, de a kormány azt nyilatkozta, hogy nem lát okot a telekomadó megváltoztatására. A Magyar Telekom kezdeményezte értékpapírjainak tőzsdéről való kivezetését az Egyesült Államokban, és végleges egyezséget kötött az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával és az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdefelügyeletével, a társaságnak 90,8 millió dolláros pénzbírságot kell fizetnie Montenegróban és Macedóniában feltárt korrupciós ügyek után. A Magyar Telekom 2010 es üzleti év után 2011 ben 50 forint osztalékot fizetett ki, a 2011 es év után szintén várhatóan 50 forint osztalékot fog fizetni. A Richter 2011 ben 19,6% kal értékelődött le, amely a negatív szabályozói változásnak volt köszönhető. Az állam a gyógyszertámogatások költségvetésének szignifikáns csökkentését jelentette be. A költségvetési csomag részeként a kormány a gyógyszertámogatások 83 milliárd forinttal való csökkentését tervezi 2012 ben, és 120 milliárd forinttal a rákövetkező két évben. Ehhez a tb által támogatott készítmények forgalma után fizetett 12% os adó 20% ra emelkedne, az orvoslátogatói díj pedig duplájára növekedne, fejenként évi 5 millió forintról 10 millió forintra, ez kb. 30 milliárdos bevételt jelent a gyógyszerkaszának, továbbá a kormány a K+F kiadások gyógyszeradóból történő levonását nem engedélyezi. A Richter 2011 ben 309,3 mrd os árbevételt ért el, amely így a cég történetében először meghaladta az 1 mrd eurót. A Richter Gedeon és a Forest Laboratories pozitív eredményeket tett közzé a Cariprazine antipszichotikum I. típusú bipoláris betegségben szenvedő, akut mániás betegek körében végzett, fázis III klinikai vizsgálatáról. A Cariprazine gyógyszer fő piacának számító betegség, a skizofrénia kezelésére vonatkozó teszteredmények 2012 első negyedévére várhatóak ben a piacok ismét megbotlottak, amely elsősorban a recessziós félelmek felerősödésének és az EU politikai válságának volt köszönhető. A piacok arra számítanak, hogy az eurózóna 0,5% os gazdasági csökkenést 30