ING ÖNKÉNTES ÉS MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2010 ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT

Átírás

1 ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztári ágazat KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2010.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés I. Cég és cégvezetés II. Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár alkalmazotti állományának bemutatása III. A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló tényezők Taglétszám alakulása Működés A Pénztár önkéntes ágazatának működési eredménye 2010 ben Pénztári tartalékok alakulása Működési céltartalék Fedezeti céltartalék Likviditási céltartalék Összefoglaló a tartalékok alakulásáról Céltartalékok Mutatószámok Azonosítatlan befizetések Szolgáltatási kiadások alakulása év várakozás utáni kifizetések Egyéb kiegészítő megjegyzések Vállalt tagdíjak Elévült tagdíjkövetelések leírása Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadása IV. A évi befektetési tevékenység értékelése A pénztár hozama Kötvényhozam Részvényhozam Pénzpiaci hozam Eszközallokáció Hatások számszerűsítése A portfolió Hatások számszerűsítése B portfolió Hatások számszerűsítése C portfolió Hatások számszerűsítése D portfolió Hatások számszerűsítése H portfolió Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása Befektetési táblázatok Egyéb ügyletek

3 4.15 A hozamráta alakulása negyedévente V. Számviteli politika A számlaosztályok tartalma A befektetések elszámolása A főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolata A Pénztár zárásakor elvégzendő feladatok VI. A évi biztosításmatematikai jelentés VII. Kiegészítő információk: táblázat: Egyéni számlák állása (ezer Ft) táblázat: Az egyéni számlák alakulása (db és ezer Ft) táblázat: Tagdíjfizetés nélkül bennhagyott egyéni számlák száma és összege táblázat: Szolgáltatási számlák állása (ezer Ft) táblázat: Tagi lekötések A 223/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 12. számú melléklete: A 223/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 13. számú melléklete:

4 Bevezetés Az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár és ING Magánnyugdíjpénztár július 1 én vegyes pénztárrá alakult. A jogutódként létrejött ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazatot is működtet. A Pénztár a évről készített éves beszámolójánál a mérlegkészítés dátumát március 5 ével állapította meg a számviteli politikájában. 4

5 I. Cég és cégvezetés A cég elnevezése: ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Székhely: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Adószám: január 01 től Fővárosi Bíróság Ny.t. szám: Pk.60910/1996/8 Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tisztségviselői. Igazgatótanács Ellenőrző Bizottság Elnöke: Dr. Borza Gábor Elnöke: Rittinger Tamás Tagjai: Kovácsné Tímár Ildikó Tagjai: Katona Zsolt Dr. Korponainé Juhász Ilona Rózsa Zsuzsanna Szépkúti István Bagó Adrienne (munkáltatói tag) Dr. Kiser Dóra Fecske Ilona Dr. Kótiné Somfai Ágnes Boér Zoltán Polyákné Tóth Erzsébet Fekete László Tóth Regina Závori Andrea A tisztségviselők feladataik ellátásáért díjazásban nem részesülnek. Jogi képviselő: Aktuárius: Dr. Bezsilla Katalin Czibula István 5

6 II. Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár alkalmazotti állományának bemutatása Ügyvezető: Jónás Veronika (FTE 1 : 0,5) január 1 től január 30 ig Veres János január 31 től Főkönyvelő: Linnert Csillag (FTE: 0,11) Belső ellenőr: Befektetésekért felelős szakértő: Micskó Erika (FTE:0,5) Hetyéssy Pál (FTE:0,5) január 17 ig Kovács Zsolt január 17 től december 1 én a korábban az ING Pénztárszolgáltató Zrt. vel munkaviszonyban álló alkalmazottak egy része (79 fő) jogfolytonos munkaviszonnyal átkerült a Pénztárhoz. Az alkalmazottak az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral állnak munkaviszonyban. Bérköltségek, járulékok, egyéb személyi jellegű kifizetések a Pénztár Költségmegosztási Szabályzata szerint került megosztásra a két ágazat között, alábbiak szerint: Ágazatok közti költségmegosztás önkéntes magán december 1 től 14% 86% január 1 től 13% 87% Az ügyvezető járandósága: Ft Az egyhavi bruttó besorolási átlagbér 2010 ben: Ft/hó/fő. A változásokat az alábbi táblázat tartalmazza: Alkalmazottak év év Változás Változás (%) decemberi záró létszám Aktív: 83 fő Passzív: 22 fő (FTE: 78,4) Aktív: 68 fő Passzív: 17 fő (FTE: 62,35) 15 fő (FTE: 16,05) 18,07% ( 20,47%) 1 FTE: teljes munkaidőre viszonyított létszám Bérköltségek alakulása, megoszlása az ágazatok között (adatok ezer Ft ban) Változás (2010/2009) Kategória önkéntes magán összesen önkéntes magán összesen önkéntes magán összesen Állományba tartozó alkalmazottak munkabére % 733% 689% Állományba nem tartozók munkadíja % 260% 274% Egyéb személyi jellegű kifizetések % 1584% 1490% Bérjárulékok % 763% 711% Összesen % 762% 712% 6

7 III. A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló tényezők 3.1 Taglétszám alakulása A Pénztár önkéntes ágazatának évi pénzügyi tervében új tag belépésével számolt. A tényadatok szerint ehhez képest december 31 ig összesen új tag, illetve átlépő létesített tagsági viszonyt a Pénztárnál. Ez a létszám fővel csökkent a szolgáltatások igénybevétele, fővel az átlépők, 193 fővel haláleset, fővel kilépés és 28 fővel egyéb megszűnés miatt. Ezzel az év végi taglétszám fő volt a tervezett év végi fős taglétszámmal szemben ami csupán 1 % kal marad el a tervezettől Tény (fő) Pénzügyi terv (fő) Eltérés (terv tény) (fő) Belépett új tagok létszáma Év végi taglétszám Éves átlagos taglétszám (fő) 2010 Nyitó Záró Átlag I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Éves átlagos taglétszám 2010 ben: Az önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazatban is tagsági jogviszonnyal rendelkezők száma: 2007.december 31 én fő, december 31 én fő, december 31 én fő, december 31 én főre növekedett. 7

8 3.2 Működés Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár a tevékenységét a Budapest, Dózsa György út 84/b sz. ingatlanban folytatja. A Pénztár adminisztrációjának egy részét kiszervezte az ING Pénztárszolgáltató Zrt. hez. A Pénztárszolgáltató a tevékenységének keretében az alábbi feladatokat látja el: a Pénztár pénzügyi és számviteli nyilvántartásainak vezetése, a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetése, üzletpolitikájának kialakítása és a zavartalan működés megalapozása, a tagsági kör fejlesztésének megszervezése, továbbá az ügyfélszolgálati tevékenység meghatározott része (contact center, az ügyfélfogadó teremben szóbeli tájékoztatás, iratok átvétele, ügyfélpanaszok továbbítása a Pénztár ügyfélszolgálati osztálya részére) A Pénztár december 1 től az operációs tevékenység másik részét (ügyfélszolgálat, panaszkezelés, beléptetések, szerződés nyilvántartás, szolgáltatások teljesítése, számlakezelési tevékenység) saját maga látja el. A Pénztár vagyonkezelését az ING Alapkezelő Zrt. végzi. Biztosítja a mindenkori jogszabályokban előírt személyi, tárgyi és garanciális feltételeket a kezelt pénztárvagyon tekintetében. A befektetési tevékenységét a vagyonkezelési szerződés alapján végzi. A Pénztár letétkezelését az ING Bank Zrt. végzi, amely tevékenységének keretében a letétkezelőnél letétként kezelt, valamint a Keler Zrt. nél vezetett banki értékpapírszámlákon jóváírt értékpapírokról nyilvántartást vezet, illetve teljesíti az értékpapírszámlákra vonatkozó előírásokat. A Pénztár könyvvizsgálója az Ernst & Young Kft. a bejegyzett könyvvizsgálója Buzás Dóra (kamarai tagsági szám: ). A könyvvizsgáló a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért 42 ezer euro díjat számított fel. 8

9 3.3 A Pénztár önkéntes ágazatának működési eredménye 2010 ben A működési tartalék bevétele ezer Ft volt a tervezett ezer Ft tal szemben (85% a tervteljesítés aránya). A működési tartalék összes kiadása ezer Ft volt, ami a pénzügyi terv 86% a. Az egyéb költségek sor tartalmazza az egyéb szolgáltatások költségeit. A költségek között nagyobb eltérés (+30%) a felügyeleti díj esetében van. Ennek oka, hogy a Pénztárra ezer Ft bírságot szabott ki a Felügyelet 2010 ben. A marketing költségeknél a tervhez képest a jelentős eltérést a magánnyugdíjpénztárt érintő változások miatt elmaradt kampányok okozzák. A nettó hozam esetében is nagy eltérés van negatív irányban, ahol a tervezett 103 ezer Ft helyett 244 ezer Ft a nettó hozam, ami a devizás szállítók miatt felmerült árfolyamveszteségből adódik. A Pénztárnak ezer Ft os vesztesége keletkezett 2010 ben. A működési eredmény alakulása 2010 ben (ezer Ft) Eredmény tételek Működési eredmény Tény Terv Tervteljesítés aránya a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek és ráfordítások % Tagdíj előírás % + Utólag befolyt tagdíj n/a Meg nem fizetett tagdíj n/a Tagok egyéb befizetései Egyéb bevétel (pl. átlépési költség) Egyéb ráfordítás Működési céltartalék jövőbeni kötelezettségekre 0 b Nettó Hozam (+kamatok) % Ebből értékelési különbözet 13 Ebből letétkezelői díj c Költségek % Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési tevékenység) % Albérleti díj % IT szolgáltatás % Marketing, hirdetés, reklám költség % Könyvvizsgálat díja % Bankköltségek % Bérköltség és járulékai % Felügyeleti díj és bírság % Egyéb költségek % d Rendkívüli eredmény 0 0 a+b+c+d Eredmény összesen % 9

10 A működéssel kapcsolatos kiadások között szereplő posta és bankköltségek összege ezer Ft. Ennek egy része kapcsolatos a nyugdíjszolgáltatások folyósításával, de a főkönyvben ez nincs elkülönítetten kimutatva. 3.4 Pénztári tartalékok alakulása A tagdíjak megosztása a tartalékok között 2009 hez képest nem változott ben a megosztás az alábbi módon történt: fedezeti alap működési alap likviditási alap forint éves befizetésig 96% 3,9% 0,1% forint éves befizetés felett (a forint feletti részre) 97% 3% 0% A fenti táblázat alapján a tagi jellegű befizetések (tagdíj vagy egyéb tagi befizetés, illetve munkáltatói hozzájárulás, kivéve a támogatás) egyéni számlára történő leosztásakor forint bevallás előírás alatt az első, forintos szint elérésével a forintot meghaladó részre a második megosztás érvényesül. A tartalékolás általános szabályaitól eltér az újonnan belépő tag befizetései, amelyeknek 100% a a működési tartalékot illeti meg, amíg a tag halmozott befizetése a Ft ot el nem éri január 1 től a tagdíjakra az alábbi megosztás érvényes: fedezeti alap működési alap likviditási alap forint éves befizetésig 95% 4,9% 0,1% forint éves befizetés felett (a forint feletti részre) 97% 3% 0% A fenti táblázat alapján a tagi jellegű befizetések (tagdíj vagy egyéb tagi befizetés, illetve munkáltatói hozzájárulás, kivéve a támogatás) egyéni számlára történő leosztásakor forint bevallás előírás alatt az első, forintos szint elérésével a forintot meghaladó részre a második megosztás érvényesül. A tartalékolás általános szabályaitól eltér az újonnan belépő tag befizetései, amelyeknek 100% a a működési tartalékot illeti meg, amíg a tag halmozott befizetése a Ft ot el nem éri Működési céltartalék A Pénztár Működési céltartalékának nyitó állománya 28 ezer Ft volt. A Pénztárnak 13 ezer Ft os céltartalék csökkenése volt az időarányos kamatra képzett értékelési különbözetből így a mérlegfordulónapon a záró állomány 15 ezer Ft volt. 10

11 3.4.2 Fedezeti céltartalék A Fedezeti céltartalék nyitó állománya 2010 ben ezer forint volt. Tárgyévben a tagdíj és egyéb bevételek az egyéni számlákat ezer forinttal növelték, ezt növelte még a más pénztárból átlépő tagok hozott fedezete, ami ezer Ft volt. A tartalékokat módosították a befektetésekkel kapcsolatos bevételek ezer forinttal, illetve a befektetéssel, vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadások (úgymint árfolyamveszteség, fizetett kamatok, vagyon és letétkezelői díjak, valamint a közvetítői jutalékok), melyek tárgyévi összértéke ezer forint volt. A nettó hozam tervezett nagysága ezer forint volt, amit 5% kal haladt meg a ténylegesen realizálódott nettó fedezeti hozam összege ( ezer forint). A nettó hozam 1,2 milliárd Ft értékelési különbözetet tartalmaz. A befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások (pl. vagyonkezelői és letétkezelői díj) a befektetések eredményében került elszámolásra. Ez év folyamán ezer forint volt. A Fedezeti céltartalék kiadásait részletesen mutatja a tartalék alakulását összefoglaló tábla. A más pénztárból átlépők által hozott összeg ( ezer forint) 43% a a tervezettnek. Az eltérés oka, hogy a terv belépővel számolt, akiket mind átlépőként vett figyelembe, ezzel szemben belépőből csak volt átlépő. A kilépők, átlépők és a szolgáltatásban részesülők miatt bekövetkezett fedezeti alap csökkenés 86% kal magasabb, mint a tervezett összeg. Ennek az oka, hogy a terv nem számol a 10 év várakozás utáni kifizetések összegével, sem a halálesetekkel. A tartalékot a tagoknak, kedvezményezetteknek járó visszatérítés ( ezer forint) és a más pénztárba átlépők kifizetései is csökkentették ( ezer forint). Az Egyéb tartalékot érintő könyvelések között szerepel a január 1 én beolvadt Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjainak hozott Fedezeti céltartaléka, melynek összege ezer forint. A munkáltatói kötelezettségvállalások a megállapodásoknak megfelelően teljesültek az év folyamán, melyet a pénztár informatikai rendszere ellenőriz. A Fedezeti céltartalék tárgyévi növekedésének értéke összesen ezer forint, amely a tárgyév végi Fedezeti céltartalék összességének 13,39% a. A növekedésből 2,87% a január 1 én beolvadt Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztárnak köszönhető. 11

12 A fedezeti tartalék évi terv és tényadatainak összefoglalása (ezer Ft) Megnevezés Fedezeti tartalék Tény Terv Tervteljesítés aránya n Nyitó Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek % Tagdíj előírás % + Utólag befolyt tagdíj n/a Meg nem fizetett tagdíj n/a Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Egyéb ráfordítás b Nettó Hozam (+kamatok) % Ebből értékelési különbözet Ebből vagyonkezelői díj % Ebből letétkezelői díj % a+b Eredmény összesen % Eredményt nem érintő tartalékmozgások e Más pénztárból átlépők hozott fedezet % f Kiegészítés g Kilépők fedezeti alap csökkenés % Járadékszolgáltatás év várakozás utáni szolgáltatás kifizetés Átlépők % Haláleset Egyösszegű nyugdíj + Rokkantnyugdíj % h Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama, póthozam i Egyéb tartalékot érintő könyvelések Átcsoportosítás likvid alapba fedezetiről 47 Tagi kölcsön levonás SZJA levonás Működési tartalékból átcsoportosítás 0 Átlépési és szolgáltatási költségek Beolvadó pénztár hozott tartaléka Egyéb rendezés 0 e+f+g+h+i Eredményt nem érintő mozgások összesen % évi tartalék alakulás % z Záró tartalék % 12

13 3.4.3 Likviditási céltartalék A tárgyév folyamán a pénztár az értékelési különbözetre, az egyéb céltartalékokra, illetve a beazonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék illetve a január 1 én beolvadt Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár hozott tartaléka együttesen ezer forint volt. Ezen belül a tagdíjbevételekből ezer forint került likviditási tartalékba, míg az elért nettó hozam összege ezer forint volt. A likviditási tartalék kiadásait befektetésekhez kapcsolódó költségek képezik, melyek a befektetések eredményében kerülnek elszámolásra. A likviditási tartalékból ezer forint került átcsoportosításra a fedezeti és működési alapra a beazonosított függő tételek, illetve egyedi esetekben póthozam megítélése miatt, további 47 ezer forint a fedezeti alapról került átcsoportosításra a kisösszegű negatív egyenlegek, egyéb kisösszegű tételek miatt a likvid alapra. A Likviditási tartalék Tagdíjbevételére ezer Ft ot terveztek, a tény adatok viszont jelentősen eltérnek ettől. Az eltérés oka, hogy a tervezés során nem kalkulálták bele, hogy Ft éves befizetés felett, a Ft feletti részre már nem vonatkozik a 0,1% os likviditási alapot illető összeg. Megnevezés Likviditási tartalék Tény Terv n Nyitó Tervteljesítés aránya Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek % Tagdíj előírás % + Utólag befolyt tagdíj 28 n/a Meg nem fizetett tagdíj n/a Tagok egyéb befizetései 352 Egyéb bevételek Egyéb ráfordítás b Nettó Hozam (+kamatok) % Ebből értékelési különbözet 28 Ebből vagyonkezelői díj % Ebből letétkezelői díj % a+b Eredmény összesen % Eredményt nem érintő tartalék mozgások g Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama, póthozam h Egyéb tartalékot érintő könyvelések 49 Átcsoportosítás likvid alapba fedezetiről 47 Beolvadó pénztár hozott tartaléka 2 g+h Eredményt nem érintő mozgások összesen évi tartalék alakulás % z Záró tartalék % 13

14 3.4.4 Összefoglaló a tartalékok alakulásáról A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytat. Bevételei főként tagdíj és hozambevételekből állnak. Tagdíj és tagdíj típusú bevételként 2010 ben ezer Ft ot terveztünk, a ténylegesen befolyt és lekönyvelt bevétel ezer Ft volt. Ez a tervezett bevétel 74,43 % ának felel meg. Egy további tényező az eredmény alakulásában a fizetettségi mutató, amely kifejezi, hogy a tagság mekkora hányada teljesített befizetést ben ez a mutató 49,56%. (2009 ben 58,69%). A mutató számításakor a teljes aktív tagság lett figyelembe véve, és azt vizsgáltuk, hogy a tag teljesített e befizetést a tárgyidőszakra vonatkozóan. A pénzügyi terv 63,75% os fizetettséggel kalkulált. A Pénztár eredményének alakulása 2010 ben (ezer Ft ban) Megnevezés Működési Likvid Fedezeti Összesen n Nyitó Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek Tagdíj előírás Utólag befolyt tagdíj Meg nem fizetett tagdíj Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Egyéb ráfordítás Működési céltartalék jövőbeni kötelezettségekre 0 0 b Hozam Ebből értékelési különbözet Ebből vagyonkezelői díj Ebből letétkezelői díj c Költségek Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési tevékenység) Albérleti díj IT szolgáltatás Marketing, hirdetés, reklám költség Könyvvizsgálat díja Bankköltségek Bérköltség és járulékai Felügyeleti díj és bírság Egyéb költségek d Rendkívüli eredmények

15 a+b+c+d Eredmény összesen Eredményt nem érintő tartalék mozgások e Más pénztárból átlépők hozott fedezet f Kiegészítés g Kilépők fedezeti alap csökkenés Járadékszolgáltatás év várakozás utáni szolgáltatás kifizetés Átlépők Haláleset Egyösszegű nyugdíj + Rokkantnyugdíj h Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama, póthozam i Egyéb tartalékot érintő könyvelések Átcsoportosítás likvid alapba fedezetiről Tagi kölcsön levonás SZJA levonás Átlépési és szolgáltatási költségek Értékelési különbözetre képzett céltartalék Beolvadó pénztár hozott tartaléka e+f+g+h+i Eredményt nem érintő mozgások összesen évi tartalék alakulás z Záró tartalék

16 3.4.5 Céltartalékok 73OEA Fedezeti céltartalék Nagyságrend: ezer forint Előző év Tárgyév Mód Sorszám PSZÁF kód Megnevezés c d z OEA1 I. Egyéni számlákon OEA101 Nyitó állomány OEA102 Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) OEA103 Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon (+) OEA104 Egyéni számlákat megillető hozambevételek (+) OEA105 Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet (+/ ) OEA106 Likviditási tartalékokból átcsoportosítás (+) OEA107 Tartaléktőke átcsoportosítás (+/ ) OEA108 Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) OEA109 Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés ( ) OEA110 Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása ( ) OEA111 Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások ( ) OEA112 Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások ( ) OEA113 Egyéb változás (+/ ) OEA114 Egyéni számlák záró állománya OEA2 II. Szolgáltatási tartalékon OEA201 Nyitó állomány OEA202 Egyéni számláról tárgyévben átcsoportosított szolgáltatások fedezete (+) OEA203 Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés (+) OEA204 Szolgáltatási tartalékon jóváírt egyéb bevételek (+) OEA205 Szolgáltatási tartalékot megillető értékelési különbözet (+/ ) OEA206 Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek (+) OEA207 Likviditási tartalékokból átcsoportosítás (+) OEA208 Tartaléktőkéből átcsoportosítás (+) OEA209 Tagoknak, kedvezményezetteknek nyújtott pénztári szolgáltatások ( ) OEA210 Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés ( ) OEA211 Más pénztárba átlépő tag szolgáltatási fedezetének átadása ( ) OEA212 Szolgáltatások folyósításával kapcsolatos kiadások ( ) OEA213 Szolgáltatási számlát terhelő egyéb kiadások ( ) OEA214 Szolgáltatási számlákat terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások ( ) OEA215 Egyéb változás (+/ ) OEA216 Szolgáltatási tartalék záró állománya

17 73OEB Likviditási tartalékok Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Nagyságrend: ezer forint Előző év Tárgyév Mó d c d z OEB1 I. Likviditási portfolió értékelési különbözetére OEB101 Nyitó állomány OEB102 Tárgyévben likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék (+) OEB103 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékába átcsoportosítás egyéni számláról (+) OEB104 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékába átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) OEB105 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékába átcsoportosítás működési céltartalékból (+) OEB106 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékának egyéb bevételei (+) OEB107 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékából átcsoportosítás egyéni számlára ( ) OEB108 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) OEB109 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékából átcsoportosítás működési célra ( ) OEB110 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékának felhasználása egyéb célra ( ) OEB111 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékának záró állománya OEB2 II. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára OEB201 Nyitó állomány OEB202 Tárgyévben az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék (+) OEB OEB OEB205 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás egyéni számláról (+) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás működési céltartalékból (+) OEB206 Azonosítatlan befizetések befektetési hozama kockázati tartalékának egyéb bevételei (+) OEB OEB OEB OEB210 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás egyéni számlára ( ) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékának felhasználása egyéb célra ( ) OEB211 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékának záró állománya OEB3 III. Egyéb likviditási célokra OEB301 Nyitó állomány OEB302 Tárgyévben egyéb likviditási célokra képzett tartalék (+) OEB303 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás egyéni számláról (+) OEB304 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) OEB305 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás működési céltartalékból (+) OEB306 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék egyéb bevételei (+) OEB307 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás egyéni számlára ( ) OEB308 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) OEB309 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás működési célra ( ) OEB310 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék felhasználás egyéb célokra ( ) OEB311 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék záró állománya

18 73OEC Céltartalékok állománya összesen Nagyságrend: ezer forint Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Nyitó állomány Tárgyévi változások Záró állomány c d e OEC01 Működési céltartalék OEC011 jövőbeni kötelezettségekre OEC012 működési portfolió értékelési különbözetére OEC02 Fedezeti céltartalék OEC021 egyéni számlákon (értékelési különbözettel együtt) OEC022 szolgáltatási tartalékon (értékelési különbözettel együtt) OEC03 Likviditási céltartalék OEC031 értékelési különbözetre OEC032 egyéb likviditási célokra OEC033 azonosítatlan befizetések befektetési hozamára OEC04 Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka OEC041 működési célú OEC042 fedezeti célú OEC043 likviditási és kockázati célú OEC05 Összesen:

19 3.5 Mutatószámok (A mutatószámok mellett zárójelben a évi % ok szerepelnek.) Az tagdíjbevételeknek az összes bevételhez viszonyított mutatói Működési alap tagdíjbevételének a működési tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Működési tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 88,4% (91,87%) Működési tartalék tárgyévi összes bevétele A mutató csökkenését az összes bevételen belül a Befolyt tagdíjbevételek arányának csökkenése, és az Egyéb bevételek arányának növekedése okozza Fedezeti alap tagdíjbevételének a fedezeti tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Fedezeti tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 50,97% (40%) Fedezeti tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám növekedése az összes bevételen belül a tagdíjbevételek aránya növekedésének köszönhető, amit az előző évihez képest visszafogottabb befektetési tevékenységből származó bevételek okoznak Likviditási alap tagdíjbevételének a likviditási tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Likviditási tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 12,46% (6,42%) Likviditási tartalék tárgyévi összes bevétele. A mutatószám növekedése az összes bevételen belül a tagdíjbevételek aránya növekedésének köszönhető, amit az előző évihez képest visszafogottabb befektetési tevékenységből származó bevételek okoznak. 19

20 A hozamoknak az összes bevételhez viszonyított mutatói A Működési tartalék bevételei között a tagdíjbevételek, az egyéb bevételek, a folyószámlakamat jelenik meg. A Fedezeti és likviditási tartalékoknál viszonylag magas a pénzügyi bevételek aránya Működési alap hozamának a működési tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Működési tartalék nettó hozama x 100 = 0,14% (0,01%) Működési tartalék tárgyévi összes bevétele A mutató csökkenésének oka a tartalék hozamának csökkenése, amit a devizás szállítók miatt felmerült árfolyamveszteség okoz Fedezeti tartalék hozamának a fedezeti tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Fedezeti tartalék nettó hozama x 100 = 49,03% (60%) Fedezeti tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám csökkenése az összes bevételen belül a tagdíjbevételek aránya növekedésének köszönhető, amit az előző évihez képest visszafogottabb befektetési tevékenységből származó bevételek okoznak Likviditási tartalék hozamának a likviditási tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Likviditási tartalék nettó hozama x 100 = 87,54% (93,58%) Likviditási tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám csökkenése az összes bevételen belül a tagdíjbevételek aránya növekedésének köszönhető, amit az előző évihez képest visszafogottabb befektetési tevékenységből származó bevételek okoznak. A Működési tartalék állománya csak időszakosan, betétlekötés formájában kerül befektetésre, alacsony átlagos érték mellett. Ugyanakkor a két másik tartalék pénzeszközeit vagyonkezelő szervezet fekteti be. 20

21 Működési költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódó mutatószámok Költségek és ráfordítások megoszlása 2010 Adatok ezer Ft ban Anyagköltség 5 0,00% Személyi jellegű ráfordítások ,19% Igénybevett szolgáltatások ,39% Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési) ,22% Könyvvizsgálat díja ,74% Marketing, hirdetés, reklám 540 0,26% Szaktanácsadás költsége 318 0,16% Egyéb szolgáltatások költsége ,95% Albérleti díj ,13% Informatikai szolgáltatás ,01% Bankköltségek ,27% Egyéb költségek ,54% Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások ,47% Összes működési költség ,00% A költségnemek között 26,2% a bér és személyi jellegű kiadásokhoz tartozik, míg 52,4% az igénybevett szolgáltatások, további 13,9% az egyéb szolgáltatások aránya és 7,5% a felügyelettel kapcsolatos ráfordításokból adódik. A szolgáltatói díj az előző évhez képest 14% kal csökkent, ennek egyik oka a szolgáltatói szerződés változása volt, mely szerint április 1 től tovább csökkent 1,91% ra a december 1 től érvényes 2,04% ról. A szolgáltatói díj csökkenését az indokolta, mivel a korábban ING Pénztárszolgáltató Zrt. munkavállalói december 1 től jogfolytonosan átkerültek a Pénztár alkalmazotti állományába, így a munkabérüket közvetlenül a Pénztár fizeti, nem a szolgáltatói díjon keresztül kerül átszámlázásra. A másik oka a csökkenésnek pedig a tagdíjbevételek elmaradása volt. A könyvvizsgálói díj 20% kal alacsonyabb, mint előző évben, ennek az oka pedig a évre vonatkozó többlet könyvvizsgálatok a január 1 én beolvadt Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár miatt. 21

22 Költségek és ráfordítások megoszlása Bankköltségek 7% Egyéb ktg. 2% Felügyeleti díj 7% Anyagköltség 0% IT szolgáltatás 1% Személyi jellegű ráfordítások 26% Albérleti díj 4% Szaktanácsadás költsége 0% Marketing, hirdetés, reklám 0% Könyvvizsgálat díja 6% Szolgáltató díja (adminisztrációs díj) 16% Szolgáltató díja (tagszervezési díj) 31% 22

23 4.7 Bér és személyi jellegű kiadásoknak a működési költségekhez, ráfordításokhoz viszonyított mutatója Bér és személyi jellegű kiadások x 100 = 26,19% (5,7%) Működési költségek és ráfordítások összesen A mutató növekedésének oka, hogy 489% kal nőttek év folyamán kifizetett személyi jellegű ráfordítások az előző évhez képest, ugyanakkor az összes költség 29% kal nőtt 2009 hez képest. Az összes költség növekedésének ezer Ft 96% a a Személyi jellegű ráfordítások ezer Ft os növekedéséből adódik. (A bér és személyi jellegű kiadások növekedésének oka, hogy december 1 én a korábban az ING Pénztárszolgáltató Zrt. vel munkaviszonyban álló alkalmazottak egy része (79 fő) jogfolytonos munkaviszonnyal átkerült a Pénztárhoz) 4.8 Az igénybevett szolgáltatásoknak a működési költségekhez, ráfordításokhoz viszonyított mutatója Igénybe vett szolgáltatások x 100 = 52,39% (78,9%) Működési költségek és ráfordítások összesen A mutató csökkenésének oka, hogy csökkentek az igényevett szolgáltatások 14% al az előző évihez képest, ugyanakkor a bér és személyi jellegű kiadások jelentős növekedésével csökkent az igénybevett szolgáltatások részaránya az összes működési költség és ráfordításon belül. 23

24 3.6 Azonosítatlan befizetések Az Azonosítatlan befizetések állományának változása 2010 ben (ezer Ft ban) Nyitóegyenleg január 01. Növekedés 2010 Csökkenés 2010 Záró egyenleg december 31. Nyitó egyenleg növekedés egyéni számla növekedés visszautalások összes csökkenés Záró egyenleg Az Azonosítatlan befizetések állománycsökkenésének alakulása 30 napos időtartamonkénti bontásban (ezer Ft ban) Egyéni számla növekedés Visszautalások január február március április május június július augusztus szeptember október november december összesen Az Azonosítatlan befizetések záró állományának negyedéven túli megbontása (ezer Ft ban) Záró állomány 90 napon túl nap Összesen

25 3.7 Szolgáltatási kiadások alakulása Szolgáltatás típusa 2009 (e Ft) 2010 (e Ft) Változás (e Ft) Változás % ban Járadékszolgáltatás ,98% Nyugdíjszolgáltatás ,62% 10 várakozás utáni kifizetés ,21% Összesen ,33% A szolgáltatási kiadások 16% kal nőttek az előző évhez képest. A járadékszolgáltatás 45% kal nőtt év folyamán 3 új tag kért járadékszolgáltatást, 1 tagnak járt le a járadékszolgáltatás időtartama, valamint a többi tagnak is folytatódott a szolgáltatások kifizetése. A nyugdíjszolgáltatásban részesülők száma főről főre nőtt. Ez a csekély növekedés okozza a kifizetett összegek 2,6% os változását. A 10 éves kifizetést év folyamán fő vette igénybe. Közülük fő a tagság fenntartása mellett igényelt tőke illetve hozamkifizetést, fő pedig megszüntette a tagságát. A kilépettek aránya a jogosultakon belül csupán 4,5% év várakozás utáni kifizetések Megnevezés Fő Összeg (ezer Ft) 10 év várakozás után már kifizethető ben esedékessé váló kifizetések december 31 ig fő vált jogosulttá a 10 év várakozás utáni kifizetésre, ami a tagság 32% át jelenti. Míg a 2011 ben esedékessé váló kifizetésekkel együtt a évi tagság 34% a válik jogosulttá 10 év várakozás utáni kifizetésre. 3.9 Egyéb kiegészítő megjegyzések Az Önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 223/2000. kormányrendelet értelmében a pénztár a PSZÁF által kiadott nyomtatványok felhasználásával köteles elkészíteni az éves pénztári beszámolót. A beszámoló a vállalkozás folytatásának elve alapján készült, amelyet a Pénztár az átdolgozott évi rövid távú tervében is megerősített, így a Pénztár a belátható jövőben, azaz legalább a mérleg fordulónaptól számított egy évig, folyamatos működésre képes. Mindezen kívül meg kell azt említenünk, hogy a beszámolóba ezer Ft ra kerekítve kerültek be az adatok. A kerekítések alkalmazása miatt néhány esetben előfordulhatott az, hogy a tavalyi beszámoló záró adatai nem 25

26 teljesen egyeznek meg az idei beszámoló nyitó adataival, vagy egy egy olyan adat, amire több helyen is utalás történik, a kerekítések miatt eltérő összeggel szerepel a különböző helyeken. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete évben a választható portfoliós rendszer módosításának a Felügyelt előzetes engedélye nélküli bevezetése miatt ezer Ft felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénztárat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete évben átfogó helyszíni ellenőrzést folytatott le az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál. A vizsgálat a január II. negyedév közötti időszakot érintette. Az ellenőrzés eredményeként a Pénztár részére felügyeleti bírság kiszabására nem került sor. A Pénztár vezetői részére személyi bírság került megállapításra: Dr. Borza Gábor: 1 millió Ft, Jónás Veronika: 100 ezer Ft és Hetyéssy Pál 200 ezer Ft összegű bírság megfizetésére lett kötelezve Vállalt tagdíjak A Pénztár a 2009 es üzleti évben előírt, de meg nem fizetett vállalt tagdíjakat egyéb ráfordításként elszámolta, valamint az ezzel kapcsolatban megképzett céltartalékot feloldotta, melynek értéke ezer Ft volt, valamint ezen felül megképzett és feloldott még ezer Ft ot a év folyamán kilépett tagok miatt. A Pénztár a tárgyévben a 223/2000. kormányrendelet 18. (3) alapján előírta a vállalt tagdíjakat, melynek értéke ezer Ft volt. Ebből a meg nem fizetett tagdíjak értéke ezer Ft. A tagok az éves egyenlegközlőben értesítést kapnak a hátralékukról, amennyiben ez nem kerül rendezésre, úgy év folyamán a Pénztár leírja ezen összegeket. A vállalt tagdíjon felüli befizetések a tagok egyéb saját befizetéseiként vannak kimutatva, melynek értéke ezer Ft Elévült tagdíjkövetelések leírása A Pénztár 2010 ban leírta a december 31. ig előírt, de ki nem egyenlített tagdíjköveteléseket az egyéb ráfordításokkal szemben összesen ezer Ft értékben. 26

27 3.9.3 Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadása január 1. én az Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadt az ING Nyugdíjpénztár Önkéntes ágazatába. A beolvadó Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár adatai a következőképp alakultak: mérlegfőösszeg ezer Ft, befektetett pénzügyi eszközök ezer Ft, követelések ezer Ft, melyből o tagdíjkövetelések ezer Ft, o egyéb követelések 316 ezer Ft, értékpapírok ezer Ft pénzeszközök ezer Ft saját tőke ezer Ft, melyből o tartaléktőke ezer Ft o évi mérleg szerinti eredmény ezer Ft Céltartalékok értéke ezer Ft, melyből o fedezeti céltartalék ezer Ft, o likviditási céltartaléka 2 ezer Ft, o meg nem fizetett tagdíjak tartaléka ezer Ft, kötelezettségek értéke: ezer Ft, melyből o egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ezer Ft, o függő állomány ezer Ft, Passzív időbeli elhatárolások 325 ezer Ft, A beolvadással fővel nőtt a Pénztár taglétszáma. 27

28 IV. A évi befektetési tevékenység értékelése 4.1 A pénztár hozama Az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár teljes vagyonkezelésbe bevont részportfolióin 2010 ben az ING Befektetési Alapkezelő Rt az alábbi bruttó hozamokat érte el: A portfólió: 6,05%, B portfólió: 7,77%, C portfólió: 10,26%, D portfólió: 12,72%. H portfólió: 7,98%. Figyelembe véve a befektetések hozamát elsődlegesen befolyásoló benchmark hozamokat (BUX: 0,47%, MAX: 6,40%, RMAX: 5,53%, MSCI World: 21,54%, NTX: 15,29%, MSCI AC: 22,50%, MSCI EM: 29,10%) a 2010 ben elért bruttó hozamok felülmúlták a referenciahozamokat. A portfólió benchmark: 5,53%, B portfólió benchmark: 6,40%, C portfólió benchmark: 9,14%, D portfólió benchmark: 11,89%, H portfólió benchmark: 7,19%, Abszolút értelemben vizsgálva a hozamokat a teljesítmény nagymértékben felülmúlta a 2010 es éves átlagos inflációt (4,9%) és a decemberi év/év inflációt is (4,7%), elsősorban a hazai kötvénypiacnak, másodsorban pedig a magyar részvénypiacoknak köszönhetően. A vagyonkezelő teljesítményének értékelésekor három tényezőt vizsgált meg a Pénztár: a részvényteljesítményt, a kötvényhozamot, illetve az allokációs döntések hatásait. Az egyes hatások mérésére a benchmark hozamokhoz képest elért teljesítmény szolgál. 28

29 4.2 Kötvényhozam A kötvénypiacot reprezentáló MAX index 2010 es 6,4% os teljesítménye a decemberi éves 4,7% os infláció tükrében kielégítőnek, de átlag alattinak mondható. A jegybank irányadó kamatlábát 6,25 százalékról fokozatosan 5,25 százalékra csökkentette, majd az év végén két lépésben 5,75 százalékra emelte. A javuló folyó fizetési mérleg hatására erősödő forint lehetőséget nyújtott az inflációs kilátások javulása miatt a kamatvágásokhoz, majd év végén a romló inflációs és költségvetési folyamatok kényszerítették a jegybankot kamatemelésre ben az ÁKK még használt IMF forrást a finanszírozás biztosítására, ezért az állampapírpiaci nettó kibocsátás a reálisnál alacsonyabb volt. A három, öt, tíz és tizenöt éves kötvények referencia hozama rendre +42, +30, +3, illetve +9 bázispontot változott. A tíz éves magyar államkötvény hozama 2010 végén 499 bázisponttal haladta meg a hasonló futamidejű német államkötvény hozamát, a 2009 végi 453 bázisponttal szemben ben nagyobb lehet a volatilitás az előző évhez képest is, a magánnyugdíj pénztári rendszer felszámolása miatt az ország sokkal inkább külföldi befektetők finanszírozásának lesz kiszolgáltatva, akik kereslete jóval hektikusabban alakulhat. Az állami finanszírozást már teljes mértékben piaci forrásokból tervezik finanszírozni, idén megkezdődik a 14,5 milliárd eurós IMF/EU hitel visszafizetése az első 2 milliárd eurós részlettel. Az ország mindhárom jelentős hitelminősítőnél a befektetési kategória legalacsonyabb kategóriájában van, negatív kilátásokkal. A hitelminősítők jelenleg kockázatosnak látják a magyar adósságpályát, a strukturális hiányt egyszeri lépésekkel foltozza be a kormány. Az ország fiskális helyzetének javítására reformcsomagot jelentett be a kormány, aminek megítélése jelentősen befolyásolhatja a kötvényhozamok 2011 es alakulását. A külföldiek bizalmának visszaszerzése kulcsfontosságú lesz a következő években, ha a piaci finanszírozásra való visszatérést komolyan gondolja a kormány. Az inflációs folyamatok negatívan alakulnak, a nyersanyagok és élelmiszerek árának drágulása mellett a kormány intézkedései is (szektoradó, hatósági árak, ártámogatások megszüntetése) erősen inflatórikus hatásúak. Az MNB monetáris tanácsába a kormánypárt delegálja az új 4 tagot, mellyel többségbe kerülnek a kamat meghatározó testületben is. Mivel a kormány többször bírálta a jegybank kamatemeléseit, és síkra szállt az alacsonyabb kamatpálya és a mennyiségi lazítás mellett, így az inflációra kevésbé reagáló lazább monetáris politikára számítunk a jövőben. Ez jelentősen lejjebb viheti a rövid hozamokat, de a forint árfolyamának gyengülését és a hosszú hozamok emelkedését is okozhatja az inflációs és a stabilitási kockázatok miatt. Összességében negatívan látjuk a kötvénypiac helyzetét 2011 ben a magánnyugdíj pénztárak megszűnése kapcsán kieső finanszírozás és az inflációs folyamatok miatt ben a vagyonkezelő jelentősen túlteljesítette a kötvénypiaci benchmarkot, pozitívan hozzájárulva a pénztár teljesítményéhez. 29

30 4.3 Részvényhozam A BUX a 2009 es 73,4% os felértékelődése után 2010 ben gyakorlatilag stagnált és mindösszesen 0,5% ot emelkedett, aminek az elsődleges oka nem globális szinten, hanem országhatáron belül keresendő. A tőzsdei cégek jövedelmezőségét hátrányosan érintették a szektorálisan kivetett különadók, amelyeket a tervek szerint a kormány 2013 ig ki fog vezetni. Az OTP a 2010 es évbe szerény tervekkel vágott bele, olyannyira, hogy a korábbi évekkel ellentétben a 2010 es évre nem tűzött ki a menedzsment profitcélt, mivel a céltartalék képzést jelentős bizonytalanság lengi körül ben a CHF/HUF több mint 20% kal értékelődött le, amely továbbra is nyomás alatt tartja a svájci frank hiteleseket, minden valószínűséggel 2010 ben hasonló nagyságú céltartalékot kell képezni a hitelek után, mint 2009 ben, amikor is 250 Milliárd Ft ot helyezett el a bank a céltartalékban. Az OTP jövedelmezőségét tovább rontja a parlament által elfogadott, a banki különadóról szóló törvény, amelyet végül a mérlegfőösszeg 0.15% ában határoztak meg 50 milliárd forint alatt, a fölött pedig 0.5% ában. Így a különadó körülbelül 36 milliárd forintos adózás előtti többletterhet jelent a banknak és alapkezelőjének 2010 ben. Csányi Sándor elnökvezérigazgató elmondta, hogy bár vitatható, hogy a többletterhek nagy részét egyetlen szektor viseli, a költségvetési egyensúly helyreállítása az OTP nek is érdeke, mivel az erősíti a külföldi szereplők bizalmát a magyar gazdaság irányába. A vezető szerint az OTP nem fogja áthárítani a különadót ügyfeleire. A kormány elfogadta az eladósodott lakáshitelesek megsegítésére kidolgozott programot, bár sokat lazított az eredeti elképzelésen. A refinanszírozási díj nem lesz nulla, de a futamidő alatt egyszer lehetővé válik a hitel ingyenes előtörlesztése. A középárfolyam kötelező alkalmazását is rögzíti a törvényjavaslat úgy, hogy ha a banknak van saját középárfolyama, akkor a bankét kell alkalmazni, ha nincs, akkor a jegybankét. Ezek az intézkedések várhatóan nem jelentenek komoly terhet az OTP számára. A MOL 2010 ben nagyon jó évet zárt, részvényeinek árfolyama 22,3% kal értékelődött fel, amely elsősorban a menedzsment optimista középtávú terveinek volt köszönhető. A menedzsment a számos Közel Keleten futó projektjei után jelentős árbevétel és EBITDA növekedésre számít. Az Európai Bizottság 112 millió euró visszafizetésére utasította az olajvállalatot, mivel a cég korábban kevesebb bányajáradékot fizetett az államnak, mint versenytársai. A október 18 án elfogadott különadóból a MOL várhatóan 19.5 milliárd forint különadót fizet idén, és várhatóan a következő két évben is. A Robin Hood adó azonban szintén megmarad várhatóan 2013 ig. Hernádi Zsolt elnök vezérigazgató szerint a cég az alapján fog dönteni, hogy hová helyezze jövőbeli befektetéseit, hogy marad e a különadó 2012 után. Egy elfogadott törvény szerint a jövőben 600 millió köbméterig csökkenthető lesz az illetékes miniszter döntése alapján a biztonsági készlet. Továbbá a hazai földgáztermelők az egyetemes szolgáltatásban felhasznált mennyiségig miniszteri rendeletben kihirdetett áron lesznek kénytelenek értékesíteni a felszínre hozott földgázt. A MOL szeptember 20. ától a Dow Jones Fenntarthatósági Index része lett. 30

31 A Magyar Telekom a négy nagypapír közül a legrosszabbul teljesítő volt, részvényeinek árfolyama 29,5% kal értékelődött le 2010 ben, ha az osztalékhozamot is figyelembe vesszük, akkor a részvényei így is 19,4% kal csökkentek. A leértékelődés okaiként az árversenyt és a különadót kell kiemelni. A Magyar Telekom számításai szerint, az egyes ágazatokat terhelő különadó alapján a tavalyi évre 27.5 milliárd forintos extra adót kellett fizetnie. A Magyar Telekom nem tudja megspórolni a napi kiadásokon a 27,5 milliárd forintot Christopher Mattheisen elnök vezérigazgató szerint, amit be kell fizetnie különadóra, így minden bizonnyal hozzá kell nyúlnia az osztalékhoz és a beruházások szintje is csökkenhet, valamint a vállalat eladósodottságára is hatással lehet a különadó. A Magyar Telekom a 2009 es üzleti év után 2010 ben 74 Ft osztalékot fizetett ki, a 2010 es év után várhatóan 50 forint osztalékot fog fizetni. A Richternek a 2010 es év a stagnálásról és az akvizíciókról szólt, az árfolyama 0,8% kal értékelődött le. A Richter akvirálta a PregLem, svájci székhelyű, nőgyógyászati rendellenességek, illetve meddőség kezelésére szakosodott gyógyszeripari vállalatot 445 millió frank maximális értékkel (a tranzakció részei az átvételkori 150 millió svájci frank értékű készpénzfizetés, és összesen további legfeljebb 295 millió svájci frank mérföldkő fizetések). A Richter emellett megvásárolta a német Grünenthal orális fogamzásgátló portfólióját, beleértve a disztribúciós és marketing jogokat mindazokban az országokban, ahol a készítmények törzskönyvi engedélyt kaptak. A készpénzben kiegyenlítendő vételár millió euró. A megvásárolt termékkör lehetőséget biztosít a cégnek egy saját értékesítési és marketing hálózat létrehozására a kiemelt nyugat európai piacokon, és egyúttal megteremti az alapját annak, hogy jelenlétét erősítse az említett országokban. A Richter emellett hosszú távú licenc és együttműködési szerződést kötött a Mochida Pharmaceuticallal a Richter bioszimiláris termékportfoliójának fejlesztéséről és értékesítéséről. A szerződés értelmében a Mochida hozzájárul a termékek fejlesztési költségeihez, és ezért kizárólagos jogokat kap Japánban a termékek saját márkanév alatt történő értékesítésére és disztribúciójára. A gyógyszergyártó bejelentette, hogy a Forest Laboratories amerikai céggel közösen fejlesztett radiprodil (RGH 896) fázis II klinikai vizsgálatai eredménytelennek bizonyultak. Kedvező hír lehet, hogy a Richter várhatóan jövőre már fog fizetést kapni a Foresttől a közösen fejlesztett skizofrénia gyógyszer, a cariprazine (RGH 188) után ben a gazdaságok elérték a mélypontjukat, és 2010 ben növekedési pályára álltak, amely az emelkedő részvényárakban is tükröződött. Az MSCI World Index forintban 21,5% ot emelkedett az év folyamán, azonban az értékalapú stratégia alulteljesítette a növekedési stratégiát, amely 22,5% kal nőt. A fejlődő piaci részvények felülteljesítők voltak a fejlett piaci részvényekhez képest az év során. A magyar részvények mind nemzetközi mind regionális összehasonlításban nem teljesítettek jól; 2010 ben a BUX 0,5% ot, az NTX 15,3% ot emelkedett. A részvénybefektetésekre 2008 közepén a portfoliók befektetési stílusának megfelelően különböző részvénykitettségek és mozgási sávok lettek kialakítva. Ez jellemzően 20% és 40% os részvénykitettséget jelent, 31