TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

Átírás

1 TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV ALÁTÁMASZTÁSÁRA ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1) Budapest, július

2 Projektszám: Törökbálint Város örökségvédelmi hatástanulmányát a településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv alátámasztására Törökbálint Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) , , Telefax: (+36-1) , pestterv@pestterv.hu; Home page: A HATÁSTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Irányító tervező, szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, projekt menedzser, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök településrendezés és szövegszerkesztés Pekár Zoltán településtervezési vezető tervező építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT/1É Örökségvédelem régészeti része: Örökségvédelem építészeti része: Reményi László (Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ.) Lőrincze Zsuzsa (Parler Bt.) Muszik Lászlóné (Parler Bt.) Oklevélszám: 1230/2001 (ELTE-BTK) okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, július file: Torokbalint_OVHT_ docx 1

3 TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS VIZSGÁLAT Történeti leírás, régészeti örökség felmérése, a változással érintett területen Természet, táj, tájhasználat -településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet Településkép és utcaképek Településszerkezet és területhasználat Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi Az örökségi értékek elemzése Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK Településhálózati és tájhasználati változás Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Infrastrukturális változás Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása HATÁSELEMZÉS Történeti településhálózati következmények Természeti, táji hatások A településkép feltárulásának változásai Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Történeti térbeli rendszerek alakulása Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Településkarakter változásának hatásai Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei ÖSSZEFOGLALÓ NYILATKOZAT IRODALOMJEGYZÉK, FORRÁSOK ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉRTÉKFELMÉRŐ ADATLAPOK Helyi védelem alatt álló középületek (36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet) Helyi védelem alatt álló lakóépületek (36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet) Helyi védelemre javasolt épületek, építmények Figyelemre méltó épületek ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG FOTÓDOKUMENTÁCIÓ Műemlékek és környezetük Utcaképek, jellegzetes épületek ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG TÉRKÉPEK A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM TÉRKÉPTÁRÁBÓL ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI TERVLAPJA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVMÓDOSÍTÁSI VÁLTOZÁSOKAT BEMUTATÓ ALAPTÉRKÉP KICSINYÍTETT KIVONATA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP KICSINYÍTETT KIVONATA Budapest, július file: Torokbalint_OVHT_ docx 2

4 BEVEZETÉS Törökbálint Város önkormányzatával a negyedik negyedévében kötött tervezési szerződésünk alapján készítettük el a most dokumentált - a 395/2012. (XII. 20.) Korm. Rendeletnek megfelelő - örökségvédelmi hatástanulmányt. A hatástanulmány elkészítésének célja a párhuzamos tervezésben elkészült Törökbálint Város településszerkezeti terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve szakmai alátámasztása volt. Az alábbiakban ismertetjük a hatástanulmány megállapításait. 1. VIZSGÁLAT 1.1. Történeti leírás, régészeti örökség felmérése, a változással érintett területen RÉGÉSZETI RÉSZ Törökbálint közigazgatási területe régészeti lelőhelyekben gazdag. A település régészeti topográfiai szempontból a jól kutatott területekhez tartozik, a Magyarország Régészeti Topográfiája program kapcsán megtörtént a lelőhelyek szisztematikus inventarizációja (MRT 7.) és a közelmúltban végzett több nagyfelületű ásatás során a lelőhelyek jelentős részén megelőző régészeti feltárás is folyt. Az őskori lelőhelyek közül a Kukorica-dűlő, Dulácska, Égettvölgy határrészekben ismertté vált lelőhelyek emelendők ki. A római császárkorban a térség a korai időszakától kezdve lakott volt. A legjelentősebb római kori emlékek a Tópark területén, illetve a Tükörhegyen kerültek elő. A népvándorláskor időszakából régészetileg elsősorban az avar periódus jól reprezentált. A Schwarze-Morast-Äcker lelőhelyen, a vasútállomás közelében, a Hosszúrétipataktól északra ben két, mellékletekkel gazdagon ellátott kora avar kori temetkezést találtak. Kiemelkedő jelentőségű a Tópark területén előkerült avar településrészlet és a hozzá tartozó két temető: a TetraPack épületének helyén és az M0 kiszélesített nyomvonalán. Az Árpád-kori Torbágy falut 1283-ban említik először, 1526 után a falu elnéptelenedett. A település területén két Árpád-kori templom is ismert: az egyik a mai katolikus templom helyén állt, a körülötte lévé temető kerítőfala még 18. századi térképeken még látszik. A másik templomrom az Égettvölgyben került elő, részben feltárt. A település fontos régészeti emléke az egykori középkori castrum, ami a mai katolikus templom környékén keresendő. A település régészeti értékeit részletesen a lelőhely-kataszter tartalmazza. A kataszter alapvetően az MRT/7 adatai, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közhiteles Lelőhelynyilvántartásának adatszolgáltatásai, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat illetve a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által az utóbbi években végzett feltárások dokumentációira, jelentéseire, illetve különböző nagyberuházások előkészítése során készített örökségvédelmi hatástanulmányok adataira épül. A lelőhelyek térinformatikai feldolgozása során az MRT térképmellékletit digitalizáltuk és a lehető legpontosabban georeferáltuk. A lelőhelyekre vonatkozó térinformatikai adatokat (MRT georeferált poligonjai, KÖH térinformatikai adatszolgáltatás poligonjai, terepbejárási, ásatási dokumentációk adatai) összesítve EOV 1: topográfiai térképszelvényeire, illetve a II. Katonai Felmérés szelvényeire illesztettük. Ennek során kiderült, hogy a KÖH adatszolgáltatás adatai változó, de sokszor jelentős mértékű eltérést mutatnak az MRT georeferált térképéhez képest. A topográfia alaptérképek és a poligonverziók összevetése során kiderült, hogy a Közhiteles Adatbázis térinformatikai adatai változó, de sokszor jelentős mértékű torzítást mutatnak. Ezért egyrészt javasoljuk, hogy a továbbiakban a közigazgatási eljárásban jelen hatástanulmány térképmellékleteit, illetve mellékelt térinformatikai állományait vegyék figyelembe, illetve természetesen javasoljuk a KÖH térinformatikai adatbázisának felülvizsgálatát, javítását. file: Torokbalint_OVHT_ docx 3

5 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A település a Tétényi fennsík lábánál, a Hosszúréti patak völgyében terül el. A térség már az időszámításunk előtti időkben is lakott volt, erről gazdag régészeti leletanyag tanúskodik. A község területén többek között bronzkori urnatemetőt, római feliratos köveket tártak fel. A középkori település a török hódoltság idején elpusztult, egykori nagyságára, jelentőségére a barokk templom korábbi, gótikus szentélyfala utal. Az elnéptelenedett területet 1693-ban Szécsényi György esztergomi érsek a budai jezsuiták kollégiumának adta. Az ajándékozást l. Lipót 1700-as adománylevele megerősítette. Ebben a helység Torbály, ill. Török Bálintként szerepel. A birtokosok megkapták a környező dombokat, kaszálókat, szőlőket és bor vámmentességben részesültek. Az 1690-es években az elnéptelenedett vidékre albániai és felsőszerbiai rácok érkeztek, akik ban alapítottak községet, és két évi adómentességet kaptak. A letelepedés feltétele a katolizálás volt, így az új lakosság áttért a katolikus hitre. A jezsuita rend felépítette a falu templomát, majd 1701-ben saját kolostorát. Ugyanekkor megkezdte a rendszeres betelepítést. Az új telepesek valószínűleg a Feketeerdő vidékéről hozott németek voltak, akik öt évi adómentességet kaptak. A rácok eleinte a József hegy keleti oldalába vájt lyukakban laktak, - ez lett a későbbi Rác utca. De később módosabb rácok is érkeztek. A németek a Neue Welt -nek (Új világ) nevezett Felsővár utcát és alatta a Festung (erődítmény) nevű teret építették be. A 18. sz. közepén plébánia is működött itt. Rövidesen azonban a veszprémi püspök rátette a kezét a falura és megadóztatta azt, és hosszas harcot vívott a jezsuita renddel. Ezalatt a falu lakossága jelentősen megcsappant. A rendet 1773-ban feloszlatták. A települést Mária Terézia 1775-ben a székhelyi Majláth Józsefnek adta. Majláth fejlesztette a birtokot, a kolostort urasági lakká alakította, kétemeletesre magasíttatta, az első emeletre erkélyt építtetett, a belső térben lévő cellákat megszüntetve főúri otthonná tette. A későbbiekben bővíttette a kis templomot, amelyet 1811-ben szenteltek fel. Ezt azonban 1810-ben bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg. Fia, Majláth Nep. János sikertelen üzleti vállalkozására ráment a birtok. Festetics Antal 1843-ban zálogként a birtokot fia, Ágoston számára megvette, aki apja haláláig ott élt, majd ezután Dégre költözött Ottléte alatt a gazdaság és a kastély élete felvirágzott. A falunak iskolát építtetett, harangot adományozott. Az 1860-as évek végén ismét változott a tulajdonos személye. Majláth János egyetlen fia, Kálmán nem tudta visszaváltani elzálogosított örökségét, így a jogot eladta Rochel Titus gráci bankárnak. A település később Meller Rezső birtokába került, ezt követően a birtokos személye gyakran változott. A falu 1871-ben nagyközségi rangot kapott. Az évi összeírás szerint a 68 háztartásból 38 német, 28 szerb és két magyar volt. Az 1828-as népszámlálás alkalmával a település 1509 lakosának mintegy kétharmada vallotta magát németnek, egynegyede rácnak körül a Borovszky Samu által szerkesztett Pest-Pilis- Solt- Kiskun vármegye kötet a következőket írja Törökbálintról: Nagyközség a budapest győri vasút mellett, 563 házzal és 3250 lakossal, a kik németek és magyarok és nagyobbára róm. kath. vallásúak. A rác népesség a 20. században már nem volt jelentős. Az évi népszámlálás során az 5177 lakosból 2203 német anyanyelvű németnek, 388 német anyanyelvű magyarnak, és 2586 magyar anyanyelvű magyarnak vallotta magát. A falu fejlesztése érdekében nagyon sokat tett Zimándy Ignác, aki között a falu plébánosa volt. Bővített egyházi épületeket, épített apácakolostort (1907), fejlesztette a katolikus fiúiskolát, amelyben leányosztályok is helyet kaptak, óvodát, olvasókört, ének-zeneiskolát alapított. Mindezek költségeit is nagyrészt saját maga vállalta ben vált szét a fiú és a leány iskola; az előbbi maradt egyházi, az utóbbi három osztályosként állami fenntartású lett. A helyi módosabb polgárok is hozzájárultak a fejlesztésekhez. A Budapest-Szőny vasútvonal kiépítése (1884), megálló létesítése is nagyot lendített a község életén. A kellemes környezet, a főváros közelsége, a jó megközelíthetősége is ide csábította a nyaralókat, akik villákat építettek. A vasútállomásról omnibusz és bérkocsi szállította az ide érkezőket a faluba. Fürdő, szálláshelyek, vendéglők, kávézók nyíltak, és 1892 óta gyógyszertár is működött ben megindult a villamosvasút (HÉV), közvetlen összeköttetést biztosítva a településközpont és a főváros között. A település kedvelt üdülőhellyé válik, a kastélyban az 1920-as évek végétől tüdőszanatórium működik. A fejlődésnek a II. világháború vet véget. A harcok ugyan elkerülik a települést, de a háború után ben kitelepítik a sváb lakosság nagy részét, 1900 személyt. Helyükre az Alföldről és a határon túlról érkeznek betelepülők. Törökbálint, mint a többi agglomerációs település, ezekben az években kiszolgálja a főváros munka- és vásárlóerőn igényeit. A 80-as években egyre több család költözik az agglomeráció egészséges, jó fekvésű településeibe. A népesség növekszik, új településrészek épülnek be. Vállalkozások is letelepednek, de a lakosság nagy része továbbra is a Fővárosba jár dolgozni. A HÉV összeköttetés megszűnt, a kapcsolatot a gyakori autóbusz járat biztosítja. A település július 1-én városi címet kapott, lakosainak száma ma több mint Az között készült I. katonai térkép Gross Turbal Török Balint néven jelöli a falut. A mai file: Torokbalint_OVHT_ docx 4

6 Hosszúréti patak ágain kívül több vízfolyás fut be a faluba, szeli át a környéket. A mai utcahálózat kezdetei jól azonosíthatók a térképen. Szabályosan, kétoldalt beépített a Munkácsy u. a Dózsa Gy. u.- tól kb. a Bartók B. u.-ig, a József A. u. és a Felsővár u. belső szakasza. Egyoldali beépítésű a Dózsa Gy. u. a Kálvária dombja mellett, és látható a Templom utca mentén kialakult, a dombra felkúszó halmazos beépítés. A Dózsa Gy. u. északi végén nagyobb épület látszik. A térkép a temető helyén keresztet ábrázol, és jelöli a falutól északra fekvő szőlőskerteket. Az 1859-es II. katonai térképen a falu Gross Turbal Török Bálint néven szerepel. Ezen tovább nyúlik a Felsővár u. beépítése, épületek sorakoznak a Dózsa Gy. u. belső ívében, a Kálváriadomb alján, beépült a Szt. István u. törésénél a Baross u. temető felőli oldala, és a Bartók B. u. patakra néző fele. Ez utóbbitól kicsit északra és mögötte a háromszög alakú tömbben, valamint a patak másik oldalán nagyobb együttes látható. A templomdombra felkúszó házak között már van utca, a templomtól északra elszórtan néhány ház és a kastély található. A Kápolna és a Mátyás utcák vonala is kialakult, valamint az Akácos utca is, egyoldali beépítéssel. A térkép jelöli az 1766-ban megnyitott temetőt, feltünteti a környék dombjainak (Anna Berg, Josef Berg), mezőinek (Grosse Haide, Kleine Haide), erdőnek (Kammer Wald) a nevét, a Törökugratót (Türkensprung) és egy tanyát (Schussterhof). Az közötti III. katonai térképen a község neve Török Bálint (Gross Turwal). A beépítés nem bővült jelentősen: kissé tovább épült a Dózsa Gy. u., benépesül az Akácos u., állnak házak a Kápolna u. ívében és ott a Mária kápolna (Maria Hilf). Megjelöli a kastély helyét (Schl.), és a kőfejtőt, ahonnan a házak, kerítések, támfalak építőanyaga származik. Megnevezi a környező hegyeket, szőlőket, mezőket, azokon a vadászházakat, kocsmákat. Feltünteti a község mellett menő vasutat az állomással, valamint a vasúti őrházakat is. Az 1923-as térképen látható a további beépítés: a Bajcsy Zs. u., a Kápolna u., a patak túloldalán a villák, a Rákóczi, az Ady, a Deák, a Petőfi utcák mentén még ritkásan álló házak. Megépült a HÉV vonala az állomás épülettel. A tükörhegyi szőlők parcellái mutatják már a későbbi utcák helyét. A falutól kisé délkeletre kőbánya működik, a Hosszú rétek és a vasútvonal között keserűvíz forrás található. Több major látható, pl. a Törökbálinti major, dél felé az Ilka major, mellette az erdőőr háza. A 20. század folyamán a település tovább növekedett, az 1959-es térkép különösen a Petőfi u. és a vasút közötti szakaszon jelöl új beépítést. Elszórtan épültek házak a Tükörhegy oldalában is, de ez a terület inkább szőlő maradt. A HÉV vonalat az 1959-es térkép még ábrázolja Természet, táj, tájhasználat -településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A település nagyon kedvező fekvésű. A történeti része, az Ófalu, a Józsefhegy és az Annahegy közötti völgyben folyó patak két oldalán, egyutcás faluként jött létre. A domborzati viszonyok nem tették lehetővé azt, hogy a település a főutcával párhuzamosan oldalirányba bővüljön, ezért az Ófalu máig is megőrizte a természettel való közvetlen kapcsolatát. A falu növekedése a völgynek a Tégladűlő felé tölcsérszerűen kitáguló sík területe felé indult el. Ezen a sík területen - amely a Hosszúréti patak két oldalán található igen lapos völgy - bővült tovább. A patak két oldalát az M7-es útig beépítetlen széles zöld terület szegélyezi. Ezt a völgyet északkelet felől még ötven évvel ezelőtt is zöld szőlődomb határolta. A szőlődombot, amelyet Tükörhegynek is neveznek, mára parcellázták, és beépítették. A mai város kétharmad részének már nincs közvetlen kapcsolata a környező természeti tájjal, de az egész település megtartotta a sok zöld területtel borított kertvárosi jellegét. Az átmenő forgalom elkerüli, levegőjét ipari létesítmények sem zajjal, sem szennyezéssel nem terhelik Településkép és utcaképek ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A település képe egységes, falusias, illetve kertvárosias jellegű. Az utcák fásítottak, rendezettek, vonalvezetésük még az utóbbi ötven év új beépítéseinél is a terepviszonyokhoz igazodik. A 20. század első felében beépült történelmi településközpontban az eltérő területhasználattól, a beépítés idejétől függően az alábbi területeken jelenik meg sajátos településkép, településkarakter: - az Ófalu lakóterületein, - az Ófalu településközpontjában a középületek és lakóépületek együttesében, file: Torokbalint_OVHT_ docx 5

7 - az Ófalu melletti présházak, pincesorok területén, - a Ganse Waide területén, a lakóházak és gazdasági épületek együttesén, - a Villatelep századfordulón beépített területén, - az Újtelep területén, az 1930 körül épült szabadonálló polgárias családi házak, villák együttesén. Az Ófalu területe, a legkorábban beépült Felsővár utca, valamint a Munkácsy Mihály utca, Dózsa György u. Patak utca, Szent István utca, Baross utca és a Bartók Béla utca által közrezárt terület őrizte meg legegységesebben a hagyományos településképet. A fésűs beépítésű oldalhatáron álló épületek között sok telken zártsorú beépítés alakult ki, középen kocsiáthajtóval, a sváb falvak jellegzetes elrendezéseként. A Templom utcán és az Alsóerdősor utca alsó szakaszán halmazos beépítés található, a domborzati viszonyok által is befolyásolt változatos utcaképpel. A Jázmin utca, Akácos utca és a Pince tér az egykori borpincék területe, a szabálytalan közterületek a présházak és támfalak között alakultak ki. A hagyományos településkép már csak nyomokban lelhető fel, több lakóépületet is emeltek ezen a területen. A villasoron még megtalálhatók a századelőn épült villák, nagy, m 2 -es telkekkel, de megindult a mély telkek megosztásának folyamata, így ezen a területen a beépítés vegyes képet mutat. A fásított utcák (Kossuth Lajos utca, Árpád utca), terméskő kerítések még őrzik a közel 100 éves településkép hangulatát. Az Újtelep 1930 körül beépített részén, a Bajcsy Zsilinszky utca, Kazinczy utca, Rákóczi Ferenc utca, Ady Endre utca által közrezárt területen az utcakép változatos, a fésűs beépítés mellett sok szabadonálló családi ház is épült. Az új vagy felújított épületek száma is magasabb, mint az Ófaluban. A felújítások nem minden esetben őrizték meg az eredeti tömeget, részleteket, így egységes utcaképről már nem lehet beszélni Településszerkezet és területhasználat ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Az Ófalu településszerkezete a természeti adottságoknak megfelelően alakult, az utcahálózat a domborzati viszonyokhoz igazodik, csak néhány helyen és rövid szakaszon kapaszkodik fel a domboldalra. Az újabb részek már telepítettek. A lakóterületeken a korábbi eltérő területhasználat, vagy megszűnt funkció az alábbi helyeken képez konfliktushelyzetet: - a Jázmin utca, Akácos utca mentén a volt pincesoron - a Munkácsy Mihály utca keleti oldalán, az OMÜV létesítményei környezetében - a Munkácsy Mihály utcai buszvégállomás környezetében - a volt HÉV végállomás környezetében a HÉV végállomás mai képe file: Torokbalint_OVHT_ docx 6

8 1.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Az Ófaluban a telkek általában keskenyek. Ez a régi településrészen a falusias, fésűs beépítés öröksége, ahol a házak zömmel az utcavonalon álltak. Az újabb kertvárosias beépítések zömmel oldalhatáron álló előkertesek. A telkek mezőgazdaságra utaló felhasználásának ma már nyomai is alig vannak. A településen az alábbi jellegzetes épülettípusok találhatók: - Oldalhatáron álló, utcavonalra épült fésűs beépítésű lakóházak, széles eresszel, vagy tornáccal. - Oldalhatárra és utcavonalra épült L alaprajzú lakóépületek, tornáccal. - Utcavonalra épült zártsorú lakóépületek, középen kocsibehajtóval. - Oldalhatáron vagy szabadonálló családi házak. - Szabadonálló villák, nyaralók. Baross utca Villatelep, Árpád utca 29-23, háttérben a Walla-kilátó. Jellegzetes utcaképi elemet képeznek a helyben kitermelt mészkőből rakott tömör kerítések, a változatos, igényes kovácsolt kerítésrácsok, kapuk, a kő támfalak, és a kővel kirakott vízelvezető árkok Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi RÉGÉSZETI RÉSZ A település területén ismert valamennyi régészeti lelőhely törvényi védelem alatt áll. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről). file: Torokbalint_OVHT_ docx 7

9 A régészeti lelőhelyek és elhelyezkedésük a topográfiai térképen file: Torokbalint_OVHT_ docx 8

10 A régészeti lelőhelyek és elhelyezkedésük a II. katonai felmérés térképén file: Torokbalint_OVHT_ docx 9

11 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Műemlékek: Walla-kilátó, 20. sz. eleje. Tervezte Alpár Ignác. - Lakóépület. hrsz: 2189/3,4 Mtsz: 9614 M II Árpád u. 23. hrsz: 2190 Lakóház, volt Walla József-villa. Eklektikus Mtsz:9606 M III R.k. Mária-kápolna, barokk, 1717, bõvítve klasszicista stílusban, 1845-ben. Kápolna utca (volt Budaörsi út) hrsz: 2217 Mtsz:7392 M III Walla-sírbolt, Tervezte Dümmerling Ödön; színes üvegablakok, Róth Miksa. Régi temetõ, Temető köz (volt Karinthy F. u.) hrsz: 1151/1, 1151/2, 1151/3. Mtsz: 9615 M III jezsuita kolostor, majd Mailáth-kastély, ma TBC-szanatórium, barokk, Bõvítve 1776-ban, kertjében díszkút, barokk, 18. sz. Munkácsy Mihály u hrsz: 22 Mtsz: 7394 M II R.k. templom, szentélye gótikus, 15. sz., hajója barokk, 1763; tornya klasszicista, Berendezés: szószék Pelsõczy F. u. hrsz: 28 Mtsz: 7393 M III Műemléki környezetek: A december 31. előtt védetté nyilvánított műemlékek esetében, ha a védetté nyilvánítási rendelet másképpen nem rendelkezik, a évi LXIV. tv. 40. és -a alapján műemléki környezetnek minősülnek a védetté nyilvánított műemlékkel közvetlen határos ingatlanok, a közterületrészek és az azokkal közvetlenül határos ingatlanok. A műemléki környezeteket a dokumentáció végén található örökségvédelmi tervlapon jelöltük. Helyi védettségű épületek, épületegyüttesek, szobrok, emlékművek: Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2008 (X.14.) rendelete szabályozza az épített környezet helyi védelmét, a rendelet mellékletében felsorolja a védelem alatt álló épületeket, építményeket, ingatlanokat, együtteseket Az örökségi értékek elemzése RÉGÉSZETI RÉSZ Régészeti lelőhelyek Lelőhely azonosító(k): MRT 36/1, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Fekete-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Fekete-dűlő Földrajzi leírás: A falu ÉNy-i szélén, a Hosszúréti-patak tóvá duzzasztott É-i partján. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , file: Torokbalint_OVHT_ docx 10

12 Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Szöveges leírás: Adattári lelőhely -felderítés július Terepbejárás, MRT. munkálatai (Dinnyés- Hellebrandt-Tettamanti-Topál), Ásatás, Cs. Balogh Éva, Ásatás, Maróti Éva, 2001, Régészeti felügyelet, Maróti Éva, telep, sír, erődítés Őskor (halomsíros kultúra, kora vaskor), római kor, Népvándorláskor (avar) Középkor (honfoglalás kor, Árpádkor) Részben feltárt Lelőhely azonosító(k): MRT 36/2, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: - Lelőhely neve (esetleges variációk): Tükörhegy Földrajzi leírás: A település belterületének K-i szélén, részben beépített területen található. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely-felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Telep, Sír, Feliratos kő Azonosított régészeti korszakok: Római kor A lelőhely állapota: Bolygatott, részben beépített Kapcsolódó lelőhelyek: - Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/3, KÖH Terepbejárás, MRT. munkálatai Helyszíni szemle, Kőszegi Frigyes, Helyszíni szemle, Mesterházy Károly, Település: Törökbálint Dűlőnév: - Lelőhely neve (esetleges variációk): Spitz -Äcker Földrajzi leírás: A település külterületének K-i felében, az Égett-völgy Ny-i oldalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely-felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Középső neolitikum (DVK) A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: KÖH 11923, 11931, 58239, file: Torokbalint_OVHT_ docx 11

13 Szöveges leírás: A Spitz-Acker és az Égett-völgy területén azonosított lelőhelyek nagy valószínűséggel egy lelőhelyet alkotnak. Az állapotfelméréshez kapcsolódó helyszíni szemlénk során jóval kisebb területről gyűjtöttünk töredékeket a poros, frissen szántott felszínen (a lh. Ny-i felében, egy a környezetéből kiemelkedő magaslat K-i lejtőjén), mint ahogy az az MRT-ből kiderül. A lh. K-i felét járhatatlan bozót fedi. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/4, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Világos Földrajzi leírás: A település beterületének K-i szélében, részben beépített területen, a Hosszúréti-patak K-i oldalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott, részben beépített Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/5, KÖH Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: Törökbálint Világos A Hosszúréti-patak völgyét D-DNy-on határoló dombvonulat ÉK-i lejtőjén. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/6, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Kukorica-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Kukorica-dűlő Földrajzi leírás: A Hosszúréti-patak tóvá duzzasztott D-i partján, a dűlő belterület felöli végénél. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július file: Torokbalint_OVHT_ docx 12

14 Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Terepbejárás, MRT. munkálatai Szakfelügyelet, Miklósity Szőke Mihály, 2008 Felszíni telepnyom, kemence Bronzkor, kora-vaskor (kelta), népvándorláskor (avar, germán), középkor Bolygatott Miklósity Szőke Mihály és Krivecky Béla a lelőhelykomplexum számos pontján lokalizált régészeti objektumokat. A Törökbálinti-tóba folyó vízfolyás Ny-i partján egy kelta kemence, egy római épület nyoma, valamint avar, germán, és bronzkori telepnyomok kerültek elő. A Kukoricadűlő és a Tizenhetes-dűlő határán létesített betonsíló építésekor, valamint a KÖH és lh-ek közt húzott kutatóárokban középkori telepnyomok kerültek elő. Mindez arra utal, hogy a dűlő (és a szomszédos Tizenhetesdűlő egy része is) egésze érintett régészetileg és az előkerült leletes foltok vélhetően egy óriási lh különböző elemeit takarják. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/7, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Dulácska Lelőhely neve (esetleges variációk): Dulácska Földrajzi leírás: Az M0-ás autóút nyomvonalán, a Cora áruháznál lévő lehajtók területén. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Endrődi Anna, Terepbejárás, Bencze Zoltán, 2001 Ásatás, Bencze Zoltán, 2003 Ásatás, Horváth László András, 2005 Ásatás, Rajna András, 2008 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Telep Középső-neolitikum, rézkor Részben feltárt Nagy kiterjedésű, intenzív, részben feltárt lelőhely. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/8, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Dulácska Lelőhely neve (esetleges variációk): Dulácska Földrajzi leírás: Törökbálint belterületének Ny-i szélében, az M7-es autópálya mindkét oldalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom file: Torokbalint_OVHT_ docx 13

15 Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Középkor Feltárt Az M0-ás autóút építésekor szinte teljes egészében feltárták. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/9, KÖH Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: Törökbálint Dulácska Dulácska A Törökbálinti-patak É-i partján, az M0-ás autóút Cora áruháznál lévő lehajtójától Ny-ra. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Bronzkor A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Bolygatott, részben elpusztult, részben elfedett A lelőhely D-i felén, közvetlenül a Törökbálinti-patak É-i partján lakóházat építettek, amely nagy valószínűséggel elpusztította a lelőhely vízfolyás felöli részét. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/10, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Stock-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Stock-dűlő Földrajzi leírás: Törökbálint határának DNy-i szélében, a biatorbágyi határ közelében, a Törökbálinti-patakba torkolló kis erecske Ny-i partján. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Késő-bronzkor (urnamezős kultúra) A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: A vízfolyás mindkét partján megfigyelhető településrészletek vsz. összetartoznak. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/11, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Sóskút-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Sóskút-dűlő Földrajzi leírás: Törökbálint határának DNy-i szélében, a Kerek-hegytől K-re, az M0-ás Ny-i oldalán folyó erecske és a Törökbálinti-patak szögletében. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári file: Torokbalint_OVHT_ docx 14

16 Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely -felderítés július Helyszíni szemle, Pető Mária, 1969 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Késő-bronzkor (urnamezős kultúra) Bolygatott, elfedett(bozótos) Lelőhely azonosító(k): MRT 36/12, KÖH Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: Törökbálint Sóskút-dűlő Sóskút-dűlő A Róka-hegy K-i lábánál, az M0 és M7 csomópontjában, az itt folyó patakocska mindkét oldalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/13, KÖH 11923, 58239, Település: Törökbálint Dűlőnév: Égett-völgy Lelőhely neve (esetleges variációk): Égett-völgy Földrajzi leírás: A községtől K-re, a Hosszúréti-patak völgyébe D felől torkolló völgy Ny-i oldalán, a budaörsi vasútállomásra vezető úttól DNy-ra, az Égett-völgyi út és Raktárvárosi út szögletében. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Rajna András, 2007 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Telep, templom Középső-neolitikum (DVK), bronzkor, avar, Árpádkor Bolygatott, részben feltárt Nagy kiterjedésű lelőhely, amelynek része egy Árpád-kori templomrom. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/14, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Pistály Lelőhely neve (esetleges variációk): Pistái file: Torokbalint_OVHT_ docx 15

17 Földrajzi leírás: A községtől K-re, a Hosszúréti-patak D-i partján levő domboldalon, a patakba D felől torkolló, vízmosásos völgyű patakocska Ny-i partján fekvő gyümölcsöskertekben. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Avar A lelőhely állapota: Bolygatott Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/15, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Pistály Lelőhely neve (esetleges variációk): Pistái Földrajzi leírás: A községtől K-re, a Hosszúréti-patak D-i partján levő domboldalon, a patakba D felől torkolló, vízmosásos völgyű patakocska Ny-i partján, a szennyvíztisztítótól DK-re. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Újkőkor, kelta, római kor, Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/16, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Hidas Lelőhely neve (esetleges variációk): Hidas Földrajzi leírás: A községtől É-i határában, a Hosszúréti-patak É-i partján, elhanyagolt gyümölcsösben. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Késő-bronzkor (urnamezős kultúra) A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/17, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Híd-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Hosszú-rétek file: Torokbalint_OVHT_ docx 16

18 Földrajzi leírás: A községtől É-i határában, a Törökbálint-Hosszúréti árok É-i partján egy kisebb vízfolyástól D-re. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Római kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/18, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Nyár utca -Bartók Béla utca Földrajzi leírás: A községtől belterületén a Nyár u. és a Bartók B. u. találkozásánál, Karlovitz György telkének É-i részén. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Helyszíni szemle, Tóth Endre, 1970 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Felszíni telepnyom Középső bronzkor (vatyai kultúra) Bolygatott, részben elfedett Lelőhely azonosító(k): MRT 36/19, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Kukorica-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Kukorica-dűlő Földrajzi leírás: Az M0 és az M1 szögletében lévő Kukorica-dűlő területen, a biatorbágyi határ közvetlen közelében, a Hosszúréti-patak 2 ágának öblében, részben átnyúlva Biatorbágy határába. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Endrődi Anna, Ásatás, Bencze Zoltán, 2003 Ásatás, Miklósity Szőke Mihály, 2007 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Bolygatott, részben feltárt Kapcsolódó lelőhelyek: KÖH 57703, 10001, Felszíni telepnyom, telep, kemence (avar) Középső-neolitikum (DVK), késő-vaskor (kelta),római kor, népvándorlás kor (avar), Árpád-kor file: Torokbalint_OVHT_ docx 17

19 Szöveges leírás: A KÖH lh. területén folyó ásatásokkal részben egy időben, Biatorbágy és Törökbálint határán, kerítésépítés közben régészeti objektumokat bolygattak meg. Nyilvánvaló, hogy a 2 lh., valamint a Kukorica-dűlő DK-i szélében lévő KÖH lh. egy egységet alkot. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/20, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Pistály Lelőhely neve (esetleges variációk): Pistáli-szántók Földrajzi leírás: A Raktárvárosi út K-i oldalán, a Hosszúréti-patak D-i oldalán, a pistályi szőlők és víkendházak szögletében megbúvó szántó területén. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Késő-rézkor (bádeni kultúra), Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Az állapotfelmérés során a lh-et árpa fedte. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/21, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Égett-völgy Lelőhely neve (esetleges variációk): Spitz -Äcker Földrajzi leírás: Az Égett-völgy Ny-i oldalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Őskor, népvándorláskor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: KÖH 11913, Szöveges leírás: Az állapotfelmérés során a lh-et rét és botót fedte. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/22, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Fekete-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Fekete-dűlő Földrajzi leírás: A község É-i határánál (talán már Budaörs területén), az M1 autópályától É-ra. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai file: Torokbalint_OVHT_ docx 18

20 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Sír, (halomsír) Kora-vaskor (Hallstatt kultúra) Elpusztult 1978-ban az autópálya építésekor a halmot elhordták. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/23, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Kerek-hegy, Sóskút-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Kerek-hegy Földrajzi leírás: A községtől kb. 1 km-re Ny-ra, a Róka-hegy É-i nyúlványán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Sír Azonosított régészeti korszakok: Kora-vaskor (Hallstatt kultúra) vagy római kor A lelőhely állapota: Elfedett Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Vásárhelyi Géza a 19. sz. végén még megfigyelte azokat a mélyedéseket, melyek földjéből a halom épült. A közel kör alakú halom átmérője kb. 80 m, magassága kb. 13 m. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/25, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Schwarze -Morast -Äcker Földrajzi leírás: A törökbálinti vasútállomás környékén, a Hosszúréti-pataktól É-ra eső domboldal D-i lejtőjén. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Ásatás, Mérey-Kádár Ervin, 1950 Helyszíni szemle, Kovács Tibor, 1973 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Maróti Éva, 2003 Szakfelügyelet, Maróti Éva, 2004 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Temető Középső bronzkor (vatyai kultúra), késő-bronzkor (urnamezős kultúra), népvándorláskor (avar) Részben feltárt Lelőhely azonosító(k): MRT 36/26, KÖH Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: Törökbálint Belterület A vasútállomástól K-re, a vasútvonal és az M7 szögletében, a vasúti hídtól kb. 30 m-re DK-re. file: Torokbalint_OVHT_ docx 19