Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Átírás

1 Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek 1

2 Tartalom I. részr 1. A jogalkotás s tartalmi kérdk rdései 2. A magyar köztk ztársaság g jogforrási rendszere 3. Jogszabály ly-elıkészítési si és s jogszabály ly- szerkesztési si ismeretek II. részr 1. Általános jogalkalmazási ismeretek 2. A közigazgatk zigazgatási eljárás 2

3 1. rész Jogalkotás 3

4 1. A jogalkotás s tartalmi kérdk rdései A társadalmi t norma fogalma A társadalmi t normák k olyan magatartás- elıírások Amelyek a lehetséges magatartások közül k elıírj rják k a helyeset és s a követendk vetendıt, t, Az elıírás s be nem tartása esetére hátrányos következmk vetkezményt helyeznek kilátásba. 4

5 1. A jogalkotás s tartalmi kérdk rdései A társadalmi t norma sajátoss tosságai Magatartásmint smintát t tartalmaz Tartós s idıbeli érvényesség Általánosság Formai elemük k a jogkövetkezm vetkezmény Elıny vagy hátrh trány kilátásba helyezése Hipotetikus szerkezet Normatív v elvárást fejez ki Realitásra törekvt rekvés Kölcsönösség g (kiszámíthat thatóság) Értékelést, értéket fejez ki Magatartásokon keresztül érvényesül 5

6 1. A jogalkotás s tartalmi kérdk rdései A norma funkciói Magatartásmint smintát t nyújt Közremőködik a konfliktusok rendezésében Értékelési alapot nyújt mások m magatartásához Kiszámíthat thatóvá teszi mások m magatartását 6

7 1. A jogalkotás s tartalmi kérdk rdései A jog fogalma A jog olyan magatartási szabályok és s azokhoz kapcsolódó egyéb b magatartás-el elıírások (elvek, célmeghatározások) összessége: Amelyek keletkezése állami szervekhez kötıdik Amelyek általánosan kötelezk telezıekek Amelyek érvényesülését t az állami szervek végsı soron kényszerrel k ténylegesen t biztosítj tják 7

8 1. A jogalkotás s tartalmi kérdk rdései A jogalkotás s fogalma A kifejezetten jogalkotó hatásk skörrel felruházott állami szerveknek Az általános és absztrakt magatartásszab sszabályok formájában megfogalmazódó Jogi normák k létrehozl trehozásárara irányul nyuló tevékenys kenysége 8

9 A jogi és az erkölcsi norma viszonya Jog Azonosságok Erkölcs Általában a társadalom szempontjából jelentısebb magatartások képezik az alapját A jogi kényszer súlya, szigora, általában jelentısebb A kényszert erre hivatott szervezet alkalmazza (jogkövetı magatartás biztosítása) A norma megfogalmazása pontos, általános, egységes Társadalmi viszonyok, emberi magatartások szabályozói Normaképzı tevékenység eredménye Általában a társadalom szempontjából kevésbé jelentıs magatartások képezik az alapját Az erkölcsi kényszer súlya, szigora általában enyhébb A kényszert nem erre hivatott szervezet alkalmazza (közösség, általában informális) A norma megfogalmazásának pontossága, általánossága, egységessége kevésbé érvényesül 9

10 A joggal szembeni követelmk vetelmények A jognak: általánosnak, közzétettnek, jövıbeni cselekvésre sre irányul nyulónak, nak, világosnak, ellentmondás-mentesnek, mentesnek, lehetségest követelk vetelınek (reálisnak), stabilitással ssal rendelkezınek, nek, a szabály és s a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie 10

11 2. A Magyar KöztK ztársaság g jogforrási A jogforrás s az rendszere A jogforrás s fogalma arra feljogosított állami szerveknek az a szabályoz lyozó aktusa,, amelynek eredmények nyeként nt az állami szervek meghatározott társadalmi t viszonyokba beavatkozási lehetıséget, felhatalmazást kapnak. 11

12 A jogforrások csoportosítása sa Anyagi jogforrás Jogszabályok Alaki jogforrás Egyéb csoportosítási lehetıségek: Állami irányítás egyéb jogi (normatív) eszközei Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint Területi hatály szerint Eredeti Származékos Országos Helyi 12

13 Általános helyzetben Jogszabályok Rendkívüli- és szükségállapotban Anyagi jogforrások Alaki jogforrások Anyagi jogforrások Alaki jogforrások Országgyőlés Alkotmány MNB elnöke Kormány Törvény Törvényerejő rendelet Rendelet Kormányrendelet Honvédelmi Tanács Rendelet Miniszterelnök Miniszterelnöki rendelet Miniszter Önkormányzat képviselıtestülete, közgyőlése Miniszteri rendelet Államtitkári rendelkezés Önkormányzati rendelet Köztársasági Elnök Rendelet 13

14 Az állami irány nyítás s egyéb b jogi eszközei zei Anyagi jogforrás Országgyőlés, Kormány, Önkormányzatok Miniszter Nem minisztériumi formában mőködı központi államigazgatási szerv vezetıje KSH elnöke Országgyőlés, Kormány, Miniszter, nem minisztériumi formában mőködı központi államigazgatási szerv vezetıje Országgyőlés, Kormány Alaki jogforrás Határozat Normatív utasítás Statisztikai közlemény Jogi iránymutatások: Irányelv Tájékoztató Elvi állásfoglalás 14

15 A jogforrások megismerésének Hivatalos lapok lehetıségei Idıszaki kiadványok Magyar Közlöny A jogszabályok hivatalos szövege, az önkormányzati rendelet kivételével valamennyi jogszabályt tartalmazza. Határozatok Tára A kormány egyes határozatait tartalmazza, nem publikus. Tárcaközlönyök Központi jogszabályok másodközlése, állami irányítás egyéb jogi eszközei, ágazati információk. Speciális hivatalos lapok (pl. Cégközlöny) Törvények és rendeletek hivatalos győjteménye Évente az IRM adja ki Hatályos jogszabályok győjteménye 5 évente a MEH adja ki Számítógépes jogszabálynyilvántartások Egyik sem hivatalos! Az Alkotmánybíróság határozatai Évente az AB adja ki 15

16 A közösségi jog jellemzıi A közösségi jog forrásai ELSİDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZİDÉSEK A Szerzıdések a tagállamok közötti kormányközi konferenciák eredményeként születnek minden aláíró államnak ratifikálnia kell. Alapítószerzıdések és módosításaik: ESZAK Párizsi Szerzıdés (1951. április július 25.) EGK, Euratom Római Szerzıdés (1957. március január 1.) Egyesülési Szerzıdés (1965. április július 1.) Egységes Európai Okmány (1986. február január 1.) Maastrichti Szerzıdések (1992. február november 1.) Amszterdami Szerzıdés (1997. október május 1.) Nizzai Szerzıdés (2001. február február 1.) Alapító szerzıdéseket kiegészítı költségvetési szerzıdések Csatlakozási szerzıdések 16

17 A közösségi jog jellemzıi A közösségi jog forrásai A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerzıdésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. FAJTÁI: KÖTELEZİ JOGFORRÁSOK: NEM KÖTELEZİ JOGFORRÁSOK: Rendelet (regulation) Ajánlások (recommendation) Irányelv (directive) Vélemények (opinion) Határozat (decision) 17

18 3. Jogszabály ly-elıkészítési si és s jogszabály ly- szerkesztési si ismeretek 3.1. A jogalkotás szakaszai Elıkészítés Kibocsátás Kihirdetés 1. Kezdeményezés 2. Tervezet elkészítése 3. Tervezetek véleményezése 4. Jogalkotó elé terjesztés 1. Elfogadás 2. Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) 18

19 3.1. A jogalkotás s szakaszai Kezdeményezés Jogalkotásra irányuló indítványok Elızetes szükségességi vizsgálatok Célmeghatározás Elıkészítésre kijelölt szervezet meghatározása Anyaggyőjtés Jogalkotó tájékoztatása 19

20 Kezdeményez nyezés Az elızetes vizsgálathoz az anyaggyőjt jtés szempontjai: A szabályozand lyozandó tárggyal kapcsolatos szociológiai, statisztikai adatgyőjt jtések és s feldolgozások, új szabályoz lyozást sürgets rgetı jelzések A tárgyat t érintı aktuális jog- és s gazdaság-politikai irányelvek, állásfoglalásoksok A tárgy t szabályoz lyozásának hazai gyakorlata, ennek eredményei, hatásai A tárgy t szabályoz lyozásával kapcsolatos Alkotmányb nybírósági határozatok, hazai és s európai bírósági b gyakorlat, jogegységi gi határozatok 20

21 A jogszabálytervezet véleményezése A vélemv leményezés s célja, c hogy megállap llapítható legyen: Alkalmas-e e az elıterjeszt terjesztés s a megalapozott döntéshozatalhoz? Tartalmazza-e e a döntd ntéshez szüks kséges informáci ciókat? Helyt ad-e e az indokolt eltérı álláspontoknak? Reális szabályoz lyozási alternatívákat vázolv zol-e e fel? A tervszerőség érdekében: Idıben el kell dönteni, d hogy a jogszabály ly-tervezet tárgya t szerint milyen mértm rtékben szüks kséges a társadalmi t nyilvánoss nosság g biztosítása sa Meg kell határozni a vélemv leményezés s fórumait f és s formáit Az idıpontokat úgy kell megállap llapítani, hogy a beérkez rkezı vélemények érdemben figyelembe vehetık k legyenek 21

22 Tervezet jogalkotó Jogszabály-tervezet tartalma elé terjesztése se Elıterjesztés tartalma Jogszabály megjelölése, tárgya, tervezet száma Jogszabály szövege Normasértıkkel szembeni szankciók Záró rendelkezések - hatálybalépés - visszamenıleges hatály - átmeneti rendelkezések - módosított, hatályon kívül helyezett jogszabályok - végrehajtási felhatalmazások - átmeneti rendelkezések - Európai uniós kapcsolatok Jogalkotás szükségessége, konkrét indokai Jogszabály által elérni kívánt cél Tervezett szabályozási megoldások indokai (ált. és részletes indokolás) Az elıkészítésben részt vett szervek, személyek jelölése Elhangzott fontosabb javaslatok (a felvetett, de elutasított is!) 22

23 3.2. Kibocsátás ELFOGADÁS ALÁÍRÁS TÖRVÉNY ORSZÁGGYŐLÉS MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE KORMÁNYRENDELET KORMÁNY MINISZTERELNÖKI MINISZTER- RENDELET ELNÖK MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ- RENDELET TESTÜLET TÖRVÉNY AZ OGY. ELNÖKE ÉS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE KORMÁNYRENDELET MINISZTERELNÖK MINISZTERELNÖKI MINISZTERELNÖK RENDELET MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI POLGÁRMESTER RENDELET ÉS JEGYZİ 23

24 A jogszabályok megjelölése A jogszabály tartalmának, szerkezetének elsı eleme Törvény: évi LXX. törvt rvény a csillagközi hajózás s feltételeir teleirıl Kormányrendelet: 4/2003. (III. 1.) Korm.. rendelet az őrlények azonosításának nak szabályair lyairól Miniszterelnöki rendelet: 3/2003. (III. 1.) ME rendelet a mimózák k lelki egyensúly lyáról Miniszteri rendelet: 1/2003. (II. 28.) ÖTM rendelet az őrközlekedés rendjérıl Együttes miniszteri rendelet: 2/2003. (II. 28.) BM-IM együttes rendelet az elismerések sek adományoz nyozásának nak rendjérıl Önkormányzati nyzati rendelet: XY önkormányzat nyzat képviselk pviselı-testületének 3/2003. (IV. 1.) rendelete a közterk zterület-használat rendjérıl 24

25 3.2. A jogszabály Preambulum szerkezete Bevezetı rész Rendelkezı rész Záró rendelkezések 25

26 A jogszabály rendelkezı része A rendelkezı résszel szembeni elvárások: A magatartási és s technikai normák k markáns elválaszt lasztásasa Többször r hivatkozott jogszabály rövidr vidítésének jelölése az elsı használat során Kivételek pontos körének k és s tartalmának egyértelm rtelmő meghatároz rozása Többször r használt fogalom rövidr vidítése (elsı alkalommal megállap llapítani) Jogkövetkezm vetkezményekkel járój parancsok, tilalmak egyértelm rtelmő meg- határoz rozása Szabálys lysértési tényt nyállás s pontos jogszabályi meghivatkozással, vagy tételes t teles szabálys lysértési rendelkezés s meghatároz rozásával Mellékletek lehetıség g szerinti kerülése (magatartás-szab szabályt soha nem tartalmazhat!) Jogszabályi rendelkezés s lábjegyzetben l nem lehet! 26

27 A jogszabály rendelkezı része Rendelkezések megszövegez vegezésének követelményei: Nyelvhelyesség g követelmk vetelménye Közérthetıség g követelmk vetelménye (vizuális áttekinthetıség) Absztrakt megfogalmazás, kazuisztikus szabályoz lyozás s kerülése Példák k kerülése a normaszövegben (csak ha segíti az érthetıséget) Idegen szavak csak akkor, ha nincs magyar megfelelıje (értelmez( rtelmezı rendelkezések) Általános jelentést stıl l eltérı fogalomhasználat lat értelmezı rendelkezések Ugyanazt a fogalmat mindig ugyanazzal a fogalommal kell jelölni lni Győjt jtıfogalmakat általános gyakorlatnak megfelelıen en használjuk Általában egyes szám m használata Kijelentı mód d = parancs, kötelezk telezés, feltételes teles mód m d = felhatalmazás Töltelékszavak, határozatlan jogfogalmak kerülése 27 Számjegyek, mértm rtékegységek, gek, pénzp nzösszegek egységes, ges, egyértelm rtelmő

28 ZáróZ rendelkezések Jogszabály hatálybal lybalépése (kötelez telezı elem) Jogszabály visszaható hatálya Átmeneti rendelkezések (folyamatban lévıl ügyek) Jogszabály végrehajtv grehajtására ra adott felhatalmazás Más s jogszabály (jogszabályi rendelkezés) módosm dosításasa Más s jogszabály (jogszabályi rendelkezés) hatályon kívül l helyezése Európai uniós s jogi kapcsolatra utalás s (kapcsolódó acquis communautaire megjelölése) 28

29 3.3. A jogszabály tagolása A jogszabályt és s annak mellékleteit megfelelıen en tagolni kell. A tagolásnak elı kell segítenie a normák áttekinthetıségét és közérthetıségét. t. Részek - rész címét c t nagyobb betőtípussal, csupa nagybetővel Fejezet - csupa nagybető,, kisebb betőtípus Alcím - eltérı betőtípussal Szakasz ( ) folyamatosan, arab számoz mozással. A jogi rendezés önálló mondanivalóját t foglalja egységes ges rendszerbe. (A jogszabály alapegysége) ge) Bekezdés (1-2-3, stb.) zárójelben, z arab számmal) külön k n feltételek, telek, kivételek, terjedelem, a szakaszban foglalt mondanivaló miatt. Pontok ábécé kisbetőivel, ivel, illetve arab sorszámmal francia bekezdések kerülése Alpontok ábécé kisbetőivel, ivel, vagy arab számmal (ha pontok is vannak, az ábécé kisbetőinek inek kettızésével (által( ltalában kerülend lendı) Végrehajtási jogszabály beillesztése se - elkülönítve, de hivatkozás s az alapjogszabályra, lyra, vagy az alapjogszabály ly megfelelı rendelkezései közé illesztés s (eltérı betőtípus, illetve írásmód) 29

30 3.4. A jogszabály hatályosul lyosulásának Ez a dereguláció egyik alapfeltétele is egyben. Hibaforrások: vizsgálata A jogalkotó és jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabály alkalmazásának hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell. Személyi, technikai feltételek telek hiánya miatt a végrehajtv grehajtás s ellenırz rzése csak esetenként, nt, hiányosan törtt rténik meg. Nem minden esetben gondoskodik a jogalkotó a végrehajtv grehajtás megszervezésérıl, hiányzik a végrehajtv grehajtásról l törtt rténı beszámoltat moltatás, ennek eljárási mechanizmusa kialakulatlan. A címzettek c igen kevés s tényleges t segíts tséget kapnak a jogalkotótól. l. A normasért rtések felderítése az esetek jelentıs s részr szében elmarad. Jogalkotási roham,, nincs lehetıség g az elmély lyült lt megismerésre. sre. Az önkormányzati nyzati rendeletek jobban hatályosulnak lyosulnak. 30

31 3.5. A jogszabály érvényessége és Érvényesség A jogszabály keletkezéséhez kötıdik. Feltételei: A jogszabályt megfelelı a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelı eljárás során alkossa A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába Feleljen meg a megalkotásra elıírt speciális eljárási szabályoknak Megfelelıen legyen kihirdetve hatályoss lyossága Hatályosság Az adott jogi norma meghatárorozott idıben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. idıbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály 31

32 3.6. A jogszabályok kihirdetése, Kihirdetés közzétételetele Minden jogszabályra vonatkozó olyan, jogilag szabályozott módon, meg-határozott helyen és formában történı közzététel, amely egyben a jogszabály érvényességi feltétele. Magyar Közlöny, kivéve miniszteri rendelet melléklete és az önkormányzati rendelet. Önkormányzati rendelet kihirdetése: Az önkormányzat hivatalos lapjában vagy az SZMSZ-ben meghatározott, helyben szokásos módon a jegyzı kötelessége. Problémák Közzététel Állami irányítás egyéb jogi eszközeire vonatkozóan. Tárcaközlöny, vagy érintett részére közvetlenül megküldés. Folyamatos, vagy rövidebb idıszakonkénti közzététel. Nagyobb idıszak joganyagát összefoglaló, vissza tekintı közzététel. 32

33 3.7. Jogszabály ly-nyilvántartás Idıbeli sorrendben Tartalma: jogszabály jelölése megalkotás idıpontja hatálybalépés idıpontja módosítás, hatályon kívül helyezés, megsemm. ideje, jogszabály száma Cím- és iratnyilvántartás Tartalma: sorszám jogszabály száma jogszabály tárgya jogszabály kelte kihirdetés idıpontja megjegyzések Önkormányzati rendelet esetében megjegyzések: közigazgatási hivatalhoz felterjesztés idıpontja, észrevételek, intézkedések ezzel kapcsolatban 33

34 3.8. Dereguláció Dereguláció nélkül nem lehetséges az áttekinthetı és ellentmondásoktól mentes joganyag megteremtése. Technikai és tartalmi dereguláció Dereguláci ciós s tervszerő tevékenys kenység g szempontjai: A jogrendszer, a vizsgált jogszabály mennyiben felel meg a társadalmi igazságoss gosság g követelmk vetelményének? nek? Mennyire tükrt krözi a demokratikus jogállamis llamiságból l folyó elvárásokat? Önkorm nkormányzat-barát -e az adott megoldás? Nem jár-e j e felesleges és s indokolatlan központosk zpontosítással? ssal? Piacgazdaság-barát -e az adott megoldás? Ad-e e szabad mozgást a piac szereplıinek, versenysemleges-e? Összhangban van-e e a szabályoz lyozás s szintje a szabályoz lyozás s tárgyt rgyával? Egyszerő, érthetı és s könnyen k áttekinthetı-e e a tervezett szabályoz lyozás? 34

35 2. rész Jogalkalmazás 35

36 4. Általános jogalkalmazási ismeretek Jogi normák Jogviszonyok Anyagi jogi normák Meghatározzák a jogalanyok jogait és kötelezettségeit. Alaki jogi normák Meghatározzák az anyagi jog által meghatározott kötelezettségeket hogyan, milyen eljárási rendben lehet érvényesíteni. Anyagi jogviszonyok Az egyedi jogalkalmazó tevékenység célja, hogy a konkrét ügyben beavatkozzon a társadalmi viszonyokba, azokban változásokat idézzen elı (jogosítson, kötelezzen, szankcionáljon, jogvitát döntsön el.) Tartalmát az anyagi jogi normákban meghatározott jogok, kötelezettségek adják. Eljárásjogi jogviszonyok Az eljárási normák érvényesítését jelenti konkrét ügyben, az anyagi jogviszonyok alakításának eljárási kereteit jelenti, tartalmát a hatóság és az ügyfél (egyéb szereplık) jogai, kötelezettségei adják) 36

37 A jogszabályok érvényesülése Önkéntes jogkövetés útján Amennyiben a jogalkotó a rendelkezést úgy fogalmazza meg, hogy az érintettek közvetlenül kötelesek, illetve jogosultak az adott magatartás tanúsítására, a jogalanyok kötelezettségeiket, jogaikat minden külön szerv közremőködése nélkül teljesítik, illetve gyakorolják. Az ilyen normák érvényesülésében az állami szervek feladata az ellenırzésre, a jog nem követése esetén pedig a jogsértés szankcionálása. Jogosító norma esetében elısegítik a jogszerzést. Jogalkalmazás útján Amennyiben a jogalkotó a rendelkezést úgy fogalmazza meg, hogy a jog alanyok a normában megfogalmazott magatartásra csak akkor kötelezettek, illetve jogosultak, ha valamely jogalkalmazó szerv a kötelezettséget, illetve jogosultságot egyedi döntésben jogalkalmazási eljárás keretében állapítja meg. Az ilyen normák csak a jogalkalmazó szervek egyedi jogalkalmazó tevékenysége útján érvényesülhetnek. A jogalkalmazás célja közvetlenül a jogszabály érvényesítése. 37

38 4.1. Hatósági jogalkalmazás s fogalma A jogalkalmazás s az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenys kenysége, melynek során n a jogszabályban absztrakt, elvont módon m megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek. d 38

39 4.2. A jogalkalmazás szervei Bíróságok (jogvédı tevékenység) Célja: a már bekövetkezett jogsérelem orvoslása Szabályozás jellege: formakényszer Szabályozás módja: az eljárás különbözı szakaszait külön törvények szabályozzák Jogalkalmazó szervezet: független bírói szervezet Eljárás megindítása: csak kezdeményezésre Közigazgatási (quasi közigazgatási) szervek (közfeladat megvalósítása) Célja: általában jövıbeni joghatás kiváltása Szabályozás jellege: egyszerő, formailag nem kötött Szabályozás módja: az eljárás egységes szabályozása Jogalkalmazó szervezet: hierarchikus szervezetrendszer Eljárás megindítása: hivatalbóliság dominál 39

40 4.2. A hatósági jogalkalmazás s szervei Államigazgatási szervek Kormány - szuperjogorvoslat Miniszter (hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása, kivételesen egyedi eljárás) Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek (hatósági feladatok, területi szervek irányítása) Területi államigazgatási szervek Regionális Közigazgatási Hivatalok (ált. hatáskörő területi államigazgatási szervek) Helyi államigazgatási szervek Önkormányzatok Helyi közügyekben (Önkormányzati hatósági ügyek) Képviselıtestület illetve akire hatáskörét átruházta Államigazgatási ügyekben (Jegyzı, hivatal nevesített ügyintézıje, polgármester) Quasi államigazgatási szervek Kivételesen más szervek is felhatalmazhatóak hatósági jogkör gyakorlására (pl. Kamara) 40

41 4.3. A jogalkalmazás s folyamata Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Bizonyítás Jogszabály értelmezése Döntés meghozatala Döntés közlése Ellenırzés Szankció, illetve végrehajtás 41

42 4.3. A jogalkalmazás s folyamata A jogértelmezés során a jogi norma szövegének pontos tartalmát kell megállapítani. Módszerei - nyelvtani - logikai - rendszertani - történeti értelmezés 42

43 5.1. Eljárási alapelvek Törvényesség elve: A hatóság köteles megtartani mind az anyagi, mind az eljárási jogszabályok rendelkezéseit, és köteles az eljárás egyéb szereplıivel, illetve hatósági ellenırzés keretében mindenkivel megtartatni azokat Rendeltetésszerő eljárás elve Pozitív értelemben A hatóság kötelezettsége, hogy az eljárás során hatáskörét a jogszabályokban írt célok megvalósítása érdekében és a jogszabályban meghatározott keretek között gyakorolja. Negatív értelemben A hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma Szorosan kapcsolható ehhez az elvhez a szakszerőség, egyszerőség, hatékonyság, gyorsaság elve, az ügyféllel való együttmőködés kötelezettsége. 43

44 5.1. Eljárási alapelvek Törvény elıtti egyenlıség elve Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) tilalma Egyenlı bánásmód követelménye Hivatalbóli eljárás elve (officialitás) Eljárást kérelem nélkül is megindíthatja Döntés-felülvizsgálat joga (nem érvényesül a kérelemhez kötöttség elve, saját döntésére is kiterjed) Hivatalból indított eljárásban a végrehajtást elrendelheti Tényállást köteles tisztázni (szabad bizonyítási rendszerben) 44

45 5.1. Eljárási alapelvek Ügyfél védelmének elve (ügyféli jogok biztosítása) Ügyfelet megilletı jogosítványok: Tisztességes ügyintézéshez való jog Határidıben meghozott döntéshez való jog Anyanyelv használatának joga Nyilatkozattételhez való jog Tájékoztatáshoz való jog Irat-betekintési jog Jogaik és jogos érdekeik védelme Jóhiszemően szerzett és gyakorolt jogok védelme Személyes adatok védelme Jogorvoslathoz való jog Kártérítéshez való jog Érvényesülésük úgy biztosítható, hogy a hatóság eljárása során köteles az ügyfelek jogait tiszteletben tartani, illetve biztosítani (pl. Tájékoztatáshoz való jog tájékoztatási kioktatási kötelezettség). 45

46 5.1. Eljárási alapelvek Nyelvhasználat Kisebbségi nyelv Kisebbségi települési önkormányzat (országos kisebbségi önkormányzat) hivatalos nyelvvé nyilváníthatja a kisebbségi nyelvét. Kisebbséghez tartozó ügyfél használ-hatja anya-nyelvét, a hatóság költségén. Magyar nyelv Hivatalos nyelv, értelmezési elsıbbség Jelbeszéd Nem érheti hátrány a siketnémát. Más nyelv Azonnali intézkedés, jogvédelem esetében a hatóság saját költségén biztosítja, hogy ne érje hátrány az ügyfelet. Az ügyfél egyéb esetben is kérheti, hogy saját anyanyelvét használja, de a költségek ıt terhelik. 46

47 5.1. Eljárási alapelvek Ügyféli kötelezettségek Kötelezettség Jóhiszemő eljárás kötelezettsége Együttmőködési kötelezettség Költségek kímélésének kötelezettsége Nyilatkozattétel esetén igazmondási kötelezettség Jogkövetkezmény Eljárási bírság A kötelezettség nem teljesítése miatt felmerült többletköltségek megtérítése A nyilatkozattétel megtagadása járhat azzal a következménnyel, hogy az eljárást a hatóság megszünteti. 47

48 5.1. Eljárási alapelvek Költségtakarékos eljárás elve A hatóság köteles oly módon lefolytatni az eljárást, hogy az a lehetı legkevesebb eljárási költséggel járjon. Megsértésének következménye az általános költségviselési szabályok megfordulása is lehet (az indokolatlanul felmerült költséget annak okozója téríti meg) Elektronikus ügyintézés ösztönzése A KET. általános elvvé teszi, hogy minden eljárásban alkalmazható az elektronikus ügyintézés, de lehetıvé teszi, hogy ezt törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet egyes eljárásokban, egyes eljárási cselekmények vonatkozásában korlátozza. Ugyanakkor az ügyfél bármikor választhat az elektronikus és a hagyományos ügyintézés között (ez alól csak törvény tehet kivételt). 48

49 5.2. Alapvetı rendelkezések A törvény hatálya Területi hatály Idıbeli hatály Személyi hatály Tárgyi hatály Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva Néhány kivétellel: nov. 1-jétıl Ügyfél, egyéb érintettek, közremőködık, hatóság, szakhatóság Közigazgatási hatósági ügy 49

50 5.2. Alapvetı rendelkezések Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részérıl az ügyfelet érintı Jog megállapítása Hatósági nyilvántartás vezetése Kötelezettség megállapítása Hatósági ellenırzés lefolytatása Adat, tény vagy jogosultság igazolása Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel Fontos: a KET alapján hatósági ügynek minısülı egyes ügyekben más eljárási szabályok érvényesülnek! 50

51 5.2. Alapvetı rendelkezések Tárgyi hatály, a KET és az egyéb eljárási szabályok viszonya Általános eljárási szabályok (KET) Különös eljárási szabályok Fı szabály: Eljárási kódex általánossága és elsıdlegessége elve közigazgatási ügyben. Ha közösségi jogi eljárási szabály eltér a KET-tıl, mindig a közösségi rendelkezés élvez elsıbbséget. Általános szabályok, a KET elsıdleges, a különös eljárási szabály csak ott térhet el, ahol a KET ezt megengedi. Az adott ügytípusra nem terjed ki a KET ( Kivett Ügyek : szabálysértési, állam-polgársági, választási, népszavazási, területszervezési eljárás) A speciális eljárási szabály elsıdlegessége (kiemelt ügyek). Itt a KET szubszidiárius szabály Pl. ipar-jogvédelem, közbeszerzés, stb. A KET általános eltérést enged meg törvény, illetve kormányrendelet számára három ügycsoportban, nevesítve azokat az eljárási cselekményeket, melyekre e lehetıség kiterjed (haditechnikai engedélyezés, atomenergia, egészségbiztosítási ellátások). 51

52 5.2. Alapvetı rendelkezések Személyi hatály Ügyfél Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet Akinek az ügy a jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenırzés alá vontak, hatásterületen élı ingatlantulajdonos, használó, ügyféli jogokkal felruházott szervezet [15. (5) bekezdés] Egyéb eljárási szereplık Más hatóságok Közremőködık: tanú szakértı tolmács képviselı szemletárgy birtokosa hatósági közvetítı Egyéb szereplık: bejelentı jegyzıkönyvvezetı végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató Hatóság Államigazgatási szerv Önkormányzati hatóság Jegyzı, hatósági társulás Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv 52

53 5.2. Alapvetı rendelkezések Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Joghatóság Hatáskör Illetékesség Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország hatóságára, vagy nemzetközi szervre tartozik (Európai unió) Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni és mit tehet az ügyben. Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörő szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat (illetékességi okok). 53

54 5.2. Alapvetı rendelkezések Hatáskör Hatáskörelvonás Hatáskör átruházás tilalma Pozitív A felettes dönt a hatáskörrel rendelkezı szerv helyett. Negatív A felettes meghatározott döntésre utasítja az alárendelt szervet. a hatáskör címzettje viselje a jogalkalmazói felelısséget, a hatáskör nem, csak a kiadmányozási jogkör ruházható át. Kivétel: önkormányzati hatósági ügyben az ÖTV szerint átruházható a hatáskör. 54

55 5.2. Alapvetı rendelkezések Általános illetékességi okok (Akkor alkalmazzák, ha nincsen különös illetékességi szabály.) Természetes személy esetén Lakó/tartózkodási hely Ennek hiányában szálláshely Szervezet esetén Székhely, telephely, fióktelep Ingatlanra vonatkozó ügyben az ingatlan fekvése, Engedélyhez kötött tevékenység ügyében a tevékenység tervezett helye, Jogellenes magatartás miatt indult ügyben a magatartás elkövetésének helye, Ha az illetékességi okok alapján több hatóság is illetékes, a megelızés elve érvényesül! 55

56 5.2. Alapvetı rendelkezések Hatásköri, illetékességi összeütközések Pozitív Egyszerre több szerv állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét. Negatív Egyik szerv sem állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét. Feloldása Hatásköri vita: Fıvárosi Ítélıtábla Illetékességi vita: legközelebbi felettes szerv 56

57 5.2. Alapvetı rendelkezések Belföldi jogsegély Hatósági cselekmény elvégzése illetékességi területen kívül szükséges Jogsegély Ha az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolttá teszi Olyan adat, tény ismerete szükséges, amely másik hatóság nyilvántartásából, irataiból szerezhetı meg, Olyan irat, vagy más bizonyíték szükséges, amely egy másik ható-ságnál van, vagy onnan szerezhetı meg. Külföldi jogsegély (ha az eljárási cselekményt külföldön kell lefolytatni) Közigazgatási jogsegély egyezmény Együttmőködési megállapodás Viszonossági gyakorlat Nemzetközi szerzıdés alapján. Fı szabály: a két hatóság közvetlenül érintkezik. (Ha a külföldi hatóság nem ismert, Külügyminisztériumot kell megkeresni a felügyeleti szerven keresztül.) 57

58 6. fejezet A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai Végrehajtás Jogorvoslati eljárás Alapeljárás (elsı fokú eljárás) Eljárás megindítása Tényállás tisztázása Érdemi döntés meghozatala 58

59 6.1. A hatósági ellenırzés A hatósági ellenırzés fogalma A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatóság ellenırzi Jogerıs vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését 59

60 6.1. A hatósági ellenırzés A helyszíni ellenırzésre jogosultak köre A hatóság ügyintézıje A hatóság által kirendelt szakértı Jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy Feltételek: Megbízólevél kötelezı használata Rendırség közremőködése: Eredményes, biztonságos lefolytatás érdekében 60

61 6.1. A hatósági ellenırzés Ellenırzési eszközök belépési jogosultság irat-betekintési jog, valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga; felvilágosítás-kérési jog, az ügyfél nyilatkozattételre való felhívása; kép- és hangfelvétel készítésének joga, mintavételi (ellenminta-vételi) jog; lefoglalási jog, egyéb bizonyítás lefolytatásának joga (például a hatósági élelmiszer-ellenırzés területén az élelmiszer-elıállítással kapcsolatban levı természetes személyek személyi higiénéjének ellenırzése). 61

62 6.2. Az elsı fokú eljárás áttétel eljárás megindítása tényállás megállapítása kérelem vizsgálata hiánypótlásra felszólítás értesítés eljárás megszüntetése tisztázás, bizonyítás hatóság döntése elutasítás érdemi vizsgálat nélkül eljárás felfüggesztése 62

63 6.2. Az elsı fokú eljárás Eljárás megindítása ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA KÉRELEM BEJELENTÉS MÁS HATÓSÁG KEZDEMÉNYEZÉSE Hivatalból (kötelezı) Kérelemre NYILATKOZAT Joghatások: Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetı helyzet PANASZ - jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; - ügyintézési határidı kezdete. 63

64 AZ ÜGYFÉL AZONOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK természetes személy esetén: név, lakcím jogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely - az ügy tárgya; - döntés kérése; - mellékletek: 6.2. Az elsı fokú eljárás KETTİS KORLÁT, vagyis az ügyféltıl nem kérhetı: A kérelem SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS ADAT, AMELYET VALAMELY KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁG JOGSZABÁLLYAL REND- SZERESÍTETT NYILVÁN-TARTÁSA TARTALMAZ Kérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı szervhez; A hatóság feladata: - a kérelem ellenırzése és - felhívás hiánypótlásra. 64

65 BEÉRKEZÉS ÁTTÉTEL 6.2. Az elsı fokú eljárás A kérelem vizsgálata ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS KÉRELEM ELLENİRZÉSE ELİÍRT TARTALI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTİL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ-E HIÁNYPÓTLÁS ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA 65

66 6.2. Az elsı fokú eljárás Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 napon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: A magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; A hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; Kérelem lehetetlen célja; A hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; Kérelem késedelmes elıterjesztése (kézbesítési vélelem megdöntése); Az ügy nem hatósági ügy. A végzés fellebbezéssel megtámadható 66

67 6.2. Az elsı fokú eljárás Értesítés az eljárás megindításáról A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell: Az ismert ügyfelet. Mellızhetı: Veszélyeztetné az eljárás eredményét Az ügy egyszerő, tényállás elızetes tisztázását nem igényli és a hatóság rögtön határozatot hoz Folyamatos ellenırzési viszonyban Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja Kérelemre indult eljárásban: a kérelmet elıterjesztı ügyfél, ha kéri; kötelezı értesíteni az ismert ellenérdekő és az érintett ügyfelet 67

68 6.2. Az elsı fokú eljárás A határidık ÉRDEMI HATÁROZATOK MEGHOZATALA Fıszabály: 30 napos határidı veszélyhelyzet elhárítása, kár megelızése Határidı kezdete: kérelem beérkezése; Kivételes ügyintézési határidık ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) soronkívüliség hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidı meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal) 68